INTRANS SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Csoport partnere

Általános Feltételek

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási sza- bályzat (a továbbiakban: szabályzat) alapján kötött biztosítási szerződés értel- mében, az alábbiakban kikötött módon és mértékben biztosítási szolgáltatás teljesítését vállalja, amely a véletlen balesetek és a szállítás rendes folyamatá- val együtt járó veszélyek okozta szállítmánykárok megtérítésére terjed ki.

Az ajánlat, a kötvény, illetve a biztosítási szerződés és annak mellékletei, a záradékok, valamint a jelen szabályzat a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatá- lyukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

Használt gépek, berendezések biztosítása

Használt (nem gyári új) gépekre, berendezésekre kizárólag FPA záradék sze- rinti fedezetet vállal a biztosító.

1.§ A szerződés alanyai

(1) Szerződő

A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötésére, illetve a biztosítóval a biztosítási szerződést meg- köti és a biztosítási díjat fizeti. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal. A jelen szabályzat szerint a szerződő a szerződésben megnevezett cégjegy- zékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi sze- mélyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illetve a nyilván- tartás szerinti névvel a tevékenységi köre szerinti minőségében.

(2) Biztosított

A biztosított az a személy, akit a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási szerződésben ekként neveztek meg.

A jelen szabályzat szerint a biztosított a szerződésben megnevezett, cég- jegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illetve a nyil- vántartás szerinti névvel, aki a biztosított tevékenység folytatására a hatá- lyos magyar jogszabályok szerint jogosult; a biztosítási szerződésben fel- tüntetett minőségében és tevékenységi köre szerint.

(3) Kedvezményezett

Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 12212/1 – Hatályos 2015. július 1-jétől visszavonásig.

A biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási szerződésben kedvezményezett- ként megjelölt személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult.

2.§ A biztosítási fedezet terjedelme, a biztosítási esemény

A biztosítási szerződés a következő záradékok egyike szerint köthető:

I. All Risks záradék

A szállítmány biztosításának tartama alatt a biztosító minden olyan kárt térít, amely a biztosított szállítmány veszteségéből és sérüléséből keletke- zik, kivéve a 6.§-ban kizárt kockázatokat.

II. FPA záradék

Az FPA záradékkal létrejött biztosítási szerződésben a 6.§-ban kizárt koc- kázatok kivételével az alábbi események biztosítottak:

(1) Az FPA záradék szerint megtéríti a biztosító az egész szállítmány vagy egyes kollik (csomagolási egységek) teljes (totál) kárát, amennyiben azok berakás, átrakás vagy kirakás közben következtek be.

(2) Ezen kívül megtéríti a biztosító azokat a részkárokat és sérüléseket, me- lyeket az alábbi események okoztak:

a. tűz, villámcsapás, robbanás, elemi csapások;

b. a hajó (vagy más szállítóeszköz) felborulása, elsüllyedése, megfeneklé- se, hajótörés, zátonyra futás, hajók, repülőgépek vagy más szállítási esz- közök egymás közti vagy rögzített, vagy más úszó tárggyal (jeget bele- értve) történő összeütközése és egyéb szállítási eszközt ért baleset;

c. xxxxx, más építmények beomlása;

d. a szállítmánynak szükségkikötőben történő kirakása.

(3) A lopási és elveszési károkat nem téríti meg a biztosító.

III. Mind All Risks, mind FPA záradék esetén a biztosító megtéríti még:

a. a Közöskár kiadásokat és hozzájárulást és a Közöskárban hozott áldo- zatokat és károkat, a York Antwerp-i szabályok, illetve a fuvarozási szer- ződés alapján készített kárfelosztásnak megfelelően;

b. azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és valamely bekövetkezett kár enyhítése érdekében ésszerűnek tarthatott, amennyiben a kárese- ményt a szabályzat alapján elismeri a biztosító;

c. a kármegállapítás szükséges és igazolt költségeit.

A jelen pontban említett ráfordítások és a kártérítés együttes összege azon- ban nem haladhatja meg a biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfordítások a biztosító kifejezett utasítására történtek.

A biztosító az egy fuvareszközön, egyidejűleg szállított áruk maximális kár- térítési összegét és az önrészesedés mértékét egyedi szerződésben, kölcsö- nös megállapodás alapján rögzíti.

Külön megállapodás alapján pótdíj ellenében biztosítható a fedélzeti rako- mány vagy a fedélzet nélküli hajón fuvarozott rakomány tengerbeveszése és sodródása, valamint az egész szállítmány vagy egyes kollik lopása és el- vesztése.

(4) Fedezetfeltöltés

A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

3.§ A kockázatviselés kezdete és vége

A biztosító kockázatviselése – ellenkező megállapodás hiányában – abban az időpontban kezdődik, amikor a szállítmányt szállításra kész állapotban a biztosítási szerződésben (kötvényben) megnevezett feladási helyen lévő raktárból vagy tárolás helyéről azonnali elfuvarozás végett elmozdítják.

A biztosítás hatálya kiterjed a szokásos szállítás egész tartamára, kiterjesztve a kényszerátrakásokra, továbbá azon tárolásokra, útvonaltól való eltérésekre és szállítási késedelem idejére, amelyek a biztosított hatáskörén kívül esnek. A biztosító kockázatviselése abban az időpontban ér véget, amikor a szál- lítmányt a biztosítási szerződésben megnevezett rendeltetési helyen lévő végső raktárházba vagy tárolási helyre leszállították; tengeren történő fu- varozás esetén a biztosító kockázatviselése legkésőbb a szállítmánynak a tengeri hajóból a végső kikötőben történt kirakása napjától számított 60. napon véget ér, kivéve, ha ezen határidőt külön pótdíj ellenében a lejárat előtt meghosszabbították.

4.§

Dereglyéből, uszályból vagy egyéb úszó járműből történő kiszolgáltatásra a biztosító csak akkor nyújt fedezetet, ha ilyen úszójárművek használata a helyi adottságok miatt szokásos.

5.§ Lopási, dézsmálási és elveszési (TPND) záradék

Külön megállapodás alapján az FPA záradék szerint kötött biztosítás a TPND záradékkal kiterjeszthető az egész szállítmány vagy teljes csomagolá- si egységek (kollik) ellopására, elveszésére.

6.§ Kizárások, mentesülés

(1) Az ALL RISKS és FPA záradék szerinti fedezetekből az alábbi koc- kázatokból eredő károk kizártak, azaz a biztosítási fedezet nem ér- vényes az alábbiakból eredő károkra:

a. harci cselekmények és háborús intézkedések bármely fajtája és azok következményei, aknák, torpedók, bombák és más harci eszközök okozta sérülés vagy rombolás, kalózkodás, valamint ka- tonai vagy polgári hatóságok rendeletére történő lefoglalás, el- kobzás, feltartóztatás, visszatartás vagy a szállítmány megsemmi- sítése;

b. polgári zavargások, népfelkelés, fosztogatás, sztrájk és ezek kö- vetkezményei;

c. a terrorizmusból és bármiféle politikai indíttatású cselekvésből eredő károk és ezek következményei;

d. a vegyi, biológiai, biokémiai, elektromágneses fegyverek és cyber támadás okozta kockázatok veszteségei, költségei;

e. a szállítmány penészedése, erjedése, belső romlása, kukacok, rág- csálók és rovarok okozta károk, kivéve, ha az ilyen kár valamely biztosítási esemény következtében állott elő;

f. öngyulladás, tűz vagy robbanás esetén akkor, ha a szerződő vagy biztosított tudtával, de a biztosító tudta nélkül a biztosított szál- lítmányt egy másik, olyan szállítmánnyal rakják össze, amely ön- gyulladás, tűz- vagy robbanásveszélyes;

g. a szállítmány sajátos természete, különösen kiszáradása, apadá- sa, súlyvesztesége, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény kö- vetkeztében állott elő;

h. a kereskedelemben szokásos mennyiségi, méret- és súlykülönbö- zetek vagy veszteségek;

i. normál páratartalom vagy szokásos hőmérsékletingadozás; édes- víz okozta nedvesedés, valamint a csapadék okozta hajóizzadás (hajópára) a hajóban vagy a konténerben;

j. rozsdásodás és egyéb oxidációs károk;

k. nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennyeződés vagy radioaktivitás közvetlen, valamint közvetett hatása, melyek az atomenergia bármilyen alkalmazásával vagy hasadó anyagok szállításával összefüggésben állnak;

l. barratry (hajórongálás, legénység-lázadás) okozta károk;

m. kiviteli, behozatali vagy tranzit, továbbá árufuvarozási és bizton- sági előírások megszegése;

n. tartalomhiány sértetlen külső burkolaton belül;

o. a szükséges csomagolás hiányának vagy hiányosságának követ- keztében bekövetkezett károk;

p. helytelen be- és kirakodásból vagy elhelyezésből adódó károk, amennyiben ezt maga a biztosítás szerződője vagy a biztosított intézi;

q. bármiféle késedelemből eredő károk;

r. a biztosított minden közvetett vesztesége, mint pl. áringadozás, árfolyam, kamat és konjunkturális veszteségek, zárlati költségek;

s. belvízi fuvarozás esetén a téli veszélyek következtében előállott fuvardíj-többlet, melyet a fuvarozó fekbér vagy téli álláspénz vagy hasonló címszó alatt szedett be, még akkor sem téríthető, ha ezen költségeket Közöskárban elszámolják;

t. a biztosító nem nyújt térítést semmiféle közvetett kárért (pl. kör- nyezetszennyezés);

u. nem terjed ki a biztosító kockázatviselése arra a kárigényre, amely olyan jogviszonyból ered, amely az ENSZ bármely tiltó vagy korlátozó rendelkezésébe, az Európai Unió, Franciaország, vagy Németország, illetve az USA kereskedelmi vagy gazdasági tiltó, il- letve korlátozó rendelkezésébe, szankciójába ütközik, vagy ha a kár olyan ország területén következett be, amely az ENSZ bár- mely tiltó vagy korlátozó rendelkezése, vagy az Európai Unió, Franciaország, vagy Németország illetve az USA kereskedelmi

vagy gazdasági tiltó, illetve korlátozó rendelkezése, szankciója hatálya alatt áll.

(2) A biztosító nem szavatol a sérülésért, ha a szállítmány a biztosí- tott útvonalon történő fuvarozás megkezdésekor sérült állapotban volt. A biztosításból kizártak a szállítás megkezdése időpontjában a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan áruk.

(3) A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a. a szerződő vagy a biztosított;

b. a biztosított jogi személy vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkaválla- lója (különös tekintettel, de nem kizárólag: raktárvezető, logisz- tikai egység vezetője, árukezelés irányítója stb.) okozta.

Amennyiben a biztosított szállítmányok nem lépik át Magyarország határait, mind az All Risks, mind az FPA záradék esetén a következő kizárások is érvényesek.

A biztosító nem téríti meg a kárt:

a. ha a szállítóeszközt ért baleset azért következett be, mert az igénybe vett jármű a szállításra alkalmatlan volt;

b. ha telephelyen belüli anyag és áruszállítással összefüggésben ke- letkezett;

c. ha a közbenső tárolás a 15 napot meghaladta;

d. a 13.§-ban említett remélt haszon nem vonatkozik a Magyaror- szág határain belüli szállítmányokra.

7.§ A biztosítási fedezet terjedelmének módosítása

A biztosítási feltételeket a szerződő felek közös megegyezéssel megváltoz- tathatják, bővíthetik vagy más, a biztosításban alkalmazott feltételekkel helyettesíthetik. Külön megállapodás alapján a 6.§ l. bekezdés a-b. pontjá- ban felsorolt kizárt kockázatok (veszélyek) pótdíj ellenében biztosíthatók.

8.§ A biztosítási szerződés létrejötte

(1) A szerződő a szerződés megkötését ajánlattal kezdeményezi. A szerző- dő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. Koc- kázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől szá- mított 15 nap. A szerződés az azt követő napon jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kocká- zatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél aján- latától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét kö- vetően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tar- talommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazha- tó, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.

(2) Fentiektől eltérően a biztosítási szerződés létrejöhet a szerződő és a biztosító egy okiratba foglalt írásbeli megállapodásával a jelen szabályzatra hivatkozással.

A biztosítási szerződésnek a szerződő/biztosított írásbeli nyilatkozata alap- ján a következőket kell tartalmaznia:

a. a szállítmány pontos leírását, a csomagolást, a csomagok jelzését, da- rabszámát és súlyát;

b. a szállítás módját (tengeren történő szállítás esetén a hajó neve, lobo- gója);

c. tengeri szállítás esetén a rakodás módját (fedélzeten, fedélzet alatt vagy ömlesztve);

d. felrakási és lerakási helyet (tengeri szállítás esetén az átrakodási kikö- tőt is);

e. a szállítmány számla szerinti értékét;

f. a felülbiztosítást és egyéb, a biztosítási összeget meghatározó értékeket. A szerződő/biztosított köteles

– a biztosítóval közölni a kockázat megítélésében döntő fontosságú, előtte ismert minden további adatot;

– haladéktalanul értesíteni a biztosítót a kockázatban és a kereskedelmi szerződésben bekövetkezett minden változásról.

9.§ A biztosítási időszak és tartam

A biztosítási szerződés határozott vagy határozatlan tartamra jöhet létre. A biztosítási időszak egy év.

10.§

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

11.§

A biztosított a biztosítási kötvényt az arra rávezetett forgatmánnyal másra átruházhatja.

Nem engedményezhető a kötvény az áru fuvarozójára és olyan személyek- re, akiknek őrizetében van a szállítmány a fuvarozás folyamata alatt.

12.§

A szerződő a biztosítás díját a megállapodás szerinti időben és módon tar- tozik a biztosítónak megfizetni. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítási díjról a biz- tosító számlát állít ki. A szerződő a biztosítási díjat a biztosító által kiállított számla alapján fizeti meg.

A felek a biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is meg- állapodhatnak.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok meg- felelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeg- gel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biz- tosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles 8 napon belül kamatmentesen visszatéríteni. Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt kö- vetkezett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással levonja.

Abban az esetben, ha a díjfizetés módja megváltozik, akkor a díjfi- zetés módjára tekintettel érvényesített díjkedvezményt a szerződő elveszti.

A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj át- vételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyin- tézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban be- fizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj át- vételére nem jogosult, kivéve, ha a biztosítóval kötött egyedi megál- lapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő – eltérő megállapodás hiányában – nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

13.§

A szállítmány a szerződő által megjelölt érték erejéig tekinthető biztosított- nak (biztosítási összeg), mely összeg azonban nem haladhatja meg a szál- lítmány számla szerinti értéke, a fuvardíj, vámköltség, valamint a remélt ha- szon (maximum 10%) együttes összegét, kivéve, ha a biztosítási szerződés ettől eltérően rendelkezik.

A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított áru meglétét és értékét.

14.§ A felek kölcsönös jogai és kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított vagy képviselője a ká- rosult szállítmány mentése és megóvása érdekében az adott helyzetben ál- talában elvárható magatartást köteles tanúsítani, továbbá a kárért felelős személlyel szemben a visszkereseti jogot biztosítani és a biztosítót vagy kép- viselőjét haladéktalanul írásban tájékoztatni.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosí- tást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempont- jából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

A fentieknek megfelelően különös figyelmet kell fordítani a fuvarozóval vagy szállítmányozóval szembeni felszólamlásra:

a. bármilyen kár vagy sérülés estén a fuvarozóval azonnal jegyzőkönyvet kell felvetetni a káreseményről;

b. hiányos kiszolgáltatás esetén azonnal, külsőleg fel nem ismerhető kár- nál a kiszolgáltatástól számított 3 napon belül felszólamlást kell intézni a fuvarozóhoz, illetve ahhoz a jogi személyhez, akitől az átvétel meg- történt.

A biztosítónak vagy képviselőjének joga, hogy a biztosított szállítmány mentésében és megóvásában, az ilyen célú szükséges intézkedések végre- hajtásában részt vegyen, továbbá ezek érdekében a szerződőnek/biztosí- tottnak utasításokat adjon. A biztosító köteles a szerződő/biztosított kíván- ságára a biztosítási összeg keretén belül jogi kötelezettségvállaló nyilatko- zatot tenni a Közöskárban kifizetendő összegre, feltéve, hogy a rendelke- zésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy a bekövetkezett kárra a biztosítás jelen szabályzat alapján kiterjed és a biztosítónak szolgál- tatási kötelezettsége áll fenn. Jelen rendelkezés szempontjából Közöskár- nak tekintendők a hajó mentése kapcsán felmerült költségek.

15.§

A szállítmány mentésére és megóvására, valamint további kár megelőzésé- re és kármegállapításra fordított minden költséget – ellenkező kikötés hiá- nyában – a biztosított fizet. A szabályzat értelmében térítendő költséget a biztosító a biztosított részére a kártérítéssel együtt folyósítja. A kárenyhí- tés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Ezen túl a biztosító utasításai következtében felmerült költségeket a biztosító abban az esetben is megtéríti, ha ezek a kártérítéssel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

16.§

A kárfelmérést a biztosító képviselője, illetve a kötvényben megjelölt kár- biztosa végzi el. A biztosítottnak joga van a kárfelmérésben részt venni. Vé- leményeltérés esetén bármelyik fél kérheti saját költségére a kár független kárszakértők által történő megállapítását.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított szállítmány tényleges értéke, a biztosító a biztosítási összeg és a valóságos érték arányának meg- felelően köteles megtéríteni a kárt.

Ha a szerződésben meghatározott biztosítási összeg meghaladja a valósá- gos értéket, a valóságos értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. Vélelmezett totálkár csak a biztosított tárgy ésszerűen és igazoltan, a költ- ségkímélés szempontjaira való figyelemmel elhatározott abandonálása ese-

tén igényelhető. Jelen rendelkezés szempontjából vélelmezett totálkárnak tekintendő a hajó mentése érdekében, azzal összefüggésben az áruban ke- letkezett totálkár.

17.§

A kárigény érvényesítéséhez a biztosított vagy a kedvezményezett okmá- nyokkal igazolni köteles a következőket:

(1) Jogalapot bizonyító dokumentumok

A biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó, hatóság által kiállított dokumentumok: rendőrségi igazolás a nyomozás állásáról, rendőrségi/tűz- oltósági jegyzőkönyv, rendőrségi/tűzoltósági nyomozást megszüntető ha- tározat, hatósági állatorvosi jegyzőkönyv.

(2) A biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó egyéb dokumentu- mok: írásbeli felszólamlás/reklamáció és arra érkezett válasz, kárjegyző- könyv, állatorvosi boncolási jegyzőkönyv, thermoscript, fuvarozási módnak megfelelő 1. számú eredeti fuvarlevél, belföldi szállítólevél, gyűjtő esetén ládalista/rakományjegyzék, kiszolgáltatáskori kárjegyzőkönyv, az eltűnt áru kerestetéséről szóló levelezés, független kárbiztosi jegyzőkönyv, fotók, fu- varmegbízás és visszaigazolása, fuvarozási szerződés, tachográf, menetle- vél, nyomtatott GPS adatok, Közöskár esetén a kijelölt kárrendezési iroda által meghatározott okmányok.

(3) Összegszerűséget bizonyító dokumentumok

A kár mértékét és az igényelt biztosítási szolgáltatás/kártérítés összegét alá- támasztó dokumentum: kereskedelmi-, árukísérői számla, az áru értékét hi- telt érdemlően igazoló dokumentum, ATA Carnet, packing list, ki-, berako- dásról készült video felvétel, raktári kitárolási bizonylat, tételes/részletes kárszámla vagy javítási számla, selejtezési jegyzőkönyv, megsemmisítési jegyzőkönyv, szakvélemény a kár jellegéről és mértékéről, minőségellenőr- zési, bevizsgálási szakvélemény, mentési költséget igazoló számla, fuvardíj- számla, vámszámla, sérült áru csökkentett áron történő értékesítését iga- zoló kereskedelmi számla.

(4) A biztosítottságot alátámasztó iratok

A káridőponti biztosítottság ellenőrzésére alkalmas iratok: biztosítási köt- vény/visszaigazolt ajánlat, keretszerződés esetén biztosítási igazolás (certi- ficate), állat- és/vagy növényegészségügyi bizonylat.

(5) A jogosultságot és a biztosítási szolgáltatás/kártérítés irányát iga- zoló dokumentumok

A biztosítottak személyének alátámasztására vonatkozó iratok: nyilatkoza- tok, szállítmánybiztosítási kötvény/forgatott szállítmánybiztosítási kötvény, a biztosított áru kereskedelmi számlája.

(6) Használt (nem gyári új) gépek esetén megfelelően dokumentálva (szer- vizkönyvvel, gépnaplóval, független szakértő által) igazolni kell a fedezetbe vont gép, berendezés szállítás előtti rendeltetésszerű működőképességét.

(7) Minden egyéb olyan dokumentum, amelyet az ügyfél, illetve a biztosí- tott a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érdekében, a káreset sa- játosságai miatt a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (független szakértői szemlejegyzőkönyv, minőségellenőrzési, bevizsgálási, stb. szakvé- lemény, kimutatás, elszámolás).

18.§

A biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el.

19.§ Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerződő (biztosított) a kár megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az el- várhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközö- ket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A szerződő (biztosított) a biztosító előírásai és a káresemény bekö- vetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott hely- zetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő/biz- tosított a szállítmány mentése és megóvása iránt nem intézkedett, s a káreseményről a biztosítót vagy annak képviselőjét nem értesítet- te (lásd 14.§).

Kártérítést a biztosított vagy a kedvezményezett a kötvény vagy a biztosító által a biztosítás elfogadásáról kiállított más igazoló okmány bemutatásával igényelhet.

A biztosító a kártérítési igény elismerése vagy elutasítása tekintetében a kárigény elbíráláshoz szükséges valamennyi irat (a 17.§-ban megnevezett okmányok) átvétele után 30 napon belül köteles nyilatkozni, és rendelkez- ni a kártérítési összeg kifizetéséről.

A biztosító a kártérítési összeget – a harmadik személyektől esetleg kapott kártérítés levonásával – köteles megfizetni. A biztosítási kártérítés megfizeté- se ellenében a biztosítottat a kárért felelős harmadik személlyel szemben megillető minden jog és igény a kifizetett összeg erejéig a biztosítóra száll át. A biztosított vagy kedvezményezett köteles a biztosítási kárigény elbírálá- sához a birtokában lévő minden okmányt és bizonyítékot a biztosítónak az általa előírt határidőn belül átadni és a visszkereseti eljárás lefolytatásához megkívánt minden formaságnak eleget tenni.

A biztosított vagy a kedvezményezett visszkereseti jogáról nem mondhat le. Ha a visszkereset saját hibájából (harmadik személlyel szembeni igény ér- vényesítésére megszabott határidő elmulasztása, stb. miatt) meghiúsul, akkor a visszkereseti részösszeg erejéig mentesül a biztosító a kártérítési kö- telezettség alól, vagy a biztosított köteles a kártérítést az átvétel napjától számított törvényes kamataival együtt a biztosító részére visszafizetni.

20.§

A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, honlap cím), felügyeleti szervére vonatkozó tájékoztatás jelen szabályzat részét képező, Tudnivalók elnevezésű külön dokumentumban találhatóak.

21.§ A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik:

– a határozott idejű szerződés lejáratával;

– a szerződés felmondásával;

– a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, érdekmúlással;

– a díjfizetés elmulasztásával.

(1) A szerződés lejárata

A határozott időre létrejött biztosítási szerződés a határozott idő le- jártakor, tehát a megállapított időtartam utolsó napjával külön ér- tesítés nélkül megszűnik akkor is, ha arra további díjfizetés történik. A biztosítási díjnak a szerződés megszűnését követő befizetése nem jelenti a megszűnt biztosítási szerződés újra hatályba lépését.

A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosí- tó a beérkezést követő 15 munkanapon belül köteles visszafizetni.

(2) A szerződés felmondása

A határozatlan időre kötött szerződést a felek – mind a szerződő, mind a biztosító – a naptári év végére, külön indoklás nélkül írásban 30 napos felmondási idővel felmondhatják. Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a naptári év végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvénytelenségét ered- ményezi, hanem azt, hogy a szerződés év végén szűnik meg.

A három évnél rövidebb határozott időtartamú szerződés a lejárat időpontja előtt, a három évnél hosszabb határozott időtartamú szer- ződés pedig azon időszak alatt, amelyre a felek a felmondási jogot érvényesen kizárták, csak a felek írásbeli közös megegyezésével szüntethető meg.

A felmondási jog – határozott és határozatlan időtartamú szerződés esetén egyaránt – legfeljebb három évre zárható ki; a felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meg- haladó részében semmis.

Ha azonban a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek

nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél fel- mondhatja. Ez esetben a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamen- gedmény).

(3) Biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válása, ér- dekmúlás

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a bizto- sítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része meg- szűnik. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítá- si esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A szerződőnek, illetve a biztosítottnak a jelen szabályzat 10.§-ban leírtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény be- következésének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos változásokat.

Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, il- letve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, a biztosító tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.

(4) Díjfizetés elmulasztása, díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következ- tében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szer- ződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktivá- lási) kérelem elfogadásáról a biztosító dönt.

22.§ Tájékoztatási, közlési kötelezettség

(1) A szerződő és a biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

(2) A szerződő és a biztosított, a biztosító kérésére – a titok- és adat- védelmi szabályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósá- gi határozatokat (társasági szerződés, különféle szabályzatok, mun- kaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni.

(3) A szerződőnek, biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítótársasággal olyan biztosítási eseményre is szóló szál- lítmánybiztosítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés sze- rint a biztosító kockázatviselése kiterjed. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogo- sult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás kö- zött azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan vi- selik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irá- nyában külön-külön felelnének.

23.§ Változásbejelentési kötelezettség

(1) A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, a szerződésben

meghatározott és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő és a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.

(2) A szerződő és biztosított ugyancsak köteles a korábban már át- adott, de módosított, illetőleg a megváltozott tartalmú okiratokat a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül átadni. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre kö- teles lett volna. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányu- ló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

(3) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől szá- mított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyel- mét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több kockázatra vonatko- zik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító ezen megha- tározott jogait a többi kockázat vonatkozásában nem gyakorolhat- ja. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.

24.§ A korábban alkalmazott feltételektől történő lényeges eltérés

A biztosító által a jelen szabályzat hatálydátumát megelőzően alkal- mazott szabályzat és a jelen szabályzat több rendelkezése eltér egy- mástól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (hatály- ba lépés: 2014. március 15.) új rendelkezéseire tekintettel.

Az eltérések különösen a következő rendelkezések között találhatóak:

– bevezető rendelkezések;

– a szerződés alanyai;

– fedezetfeltöltés kizárása;

– a biztosítási szerződés létrejötte;

– a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következménye;

– kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség;

– a biztosítási szerződés megszűnése, reaktiválás;

– közlési és változásbejelentési kötelezettség.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat a jelen szabályzat figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

25.§

A jelen szabályzat alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a magyar jog. Jelen szabályzatban nem említett kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései érvényesek.

A jelen szabályzat alapján létrejövő biztosítási szerződés nem értékkövető, azaz indexálásra nincs lehetőség.

Biztosítónk legfontosabb adatai:

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

Document Metadata

Table of Contents

INTRANS SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Document Metadata