NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Csoport partnere

NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a jelen felelősségbiz- tosítási szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) alapján kötött biztosítási szerződésben megállapított módon és mértékben mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezettsége alól, amelyet szállítmányozói minőségében okozott, és amelyért a magyar jog szabályai és a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSZLSZSZ) által elfogadott Magyar Ál- talános Szállítmányozási Feltételek (MÁSZF 2003) szerint kártérítési kötele- zettséggel tartozik.

A biztosítási szerződés és annak mellékletei, a jelen szabályzat, illetve a zá- radékok a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

1. A szerződő

A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötésére, a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat fizeti. Jelen szabályzat szerint szerződő lehet az a szállítmá- nyozói tevékenységet folytató

– jogi személy;

– jogi személy önálló szervezeti egysége;

– egyéni vállalkozó,

aki/amely a MSZLSZSZ tagja és szállítmányozói tevékenységét a MÁSZF 2003 alkalmazásával végzi.

2. A biztosított

Jelen szabályzat szerint biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt, szállítmányozói tevékenységet folytató

– jogi személy;

– jogi személy önálló szervezeti egysége;

– egyéni vállalkozó,

aki/amely a MSZLSZSZ tagja és szállítmányozói tevékenységét a MÁSZF 2003 alkalmazásával végzi.

Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 12729/2 – Hatályos 2016. január 1-jétől visszavonásig.

Jelen szabályzat értelmében biztosítottnak minősül a fenti személyek alkal- mazásában, illetve vele megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jog- viszonyban álló személy is.

3. A biztosítási esemény

Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a szállítmányo- zásra vonatkozó szakmai szabályok megszegésével előidézett olyan kár- okozása, amelyért a biztosítottat a magyar jog szabályai szerint szállítmá- nyozói minőségében kártérítési kötelezettség terheli.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítottnak a szerződés hatálya alatt, de legkésőbb a szerződés megszűnését követő egy éven belül bejelentett károkra terjed ki. Az egyazon károkozói magatartásból és okból eredő, egy időben és helyen bekövetkező károk egy biztosítási eseménynek minősülnek.

4. A biztosítási szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító egy okiratba foglalt írásbeli megállapodásával a jelen szabályzatra hivatkozással jön létre.

5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

A szerződés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú. A biztosítási időszak egy év.

A biztosítási évforduló – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – minden évben a kockázatviselés kezdetének megfelelő naptári nap. A szerződés tartamára vonatkozó további rendelkezéseket a biztosítási szerző- dés tartalmazza.

6. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés aláírását követő nap 0. órájakor kezdődik, amely időpontot a biztosítási szerződés is tartalmazza.

7. A kockázatviselés területi hatálya

A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek mellett fe- dezetet nyújt a Magyarországon, valamint az Európa területén vagy az egész világon bekövetkező károkra.

8. A biztosítási díj megállapítása és a díjfizetés módja

A biztosító a határozatlan tartamú biztosítás díját egyéves biztosítási idő- szakra állapítja meg.

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vo- natkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. A biztosí- tási díj megfizetésének gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza. A biztosítási díjról a biztosító számlát állít ki. A szerződő a biztosítá- si díjat a biztosító által kiállított számla alapján fizeti meg.

A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a bizto- sító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. Ameny- nyiben a szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díjkedvezményben ré- szesül, a díjfizetés módjának megváltoztatása esetén a kedvezményt el- veszti.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfi- zetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkal- mazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegé- szítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt követke- zett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítás útján levonja.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

A biztosító a biztosított szállítmányozási tevékenységéből származó éves tervezett bruttó árbevétele alapján éves előzetes díjat (minimumdíj) határoz meg, amelynek arányos része a kötvényben rögzített díjfizetési ütemben (és módon) fizetendő.

Az elszámolás alapját a biztosított által a díjfizetési ütemhez igazodó idő- szakonként bejelentett tényleges bruttó árbevétel adata képezi, mely alap- ján a biztosító az előzetesen befizetett és a tényleges forgalom utáni árbe- vétel szerint kiszámolt díj különbözetére jogosult. A biztosított a biztosító kérésére hitelt érdemlően köteles a bejelentett adatokat igazolni.

A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügy-

intézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a biztosítóval kötött egyedi meg- állapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő – eltérő megállapodás hiányában – nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

9. A kockázatviselés köre

A jelen szerződésben meghatározott feltételek mellett a biztosító a biztosí- tottal szemben kizárólag a szállítmányozási tevékenységével összefüggés- ben támasztott, megalapozott kártérítési igényeket téríti meg.

A biztosító kockázatvállalása a Ptk. Hatodik Könyv XLII. Fejezete szerint vég- zett szállítmányozási tevékenységre terjed ki.

Amennyiben a szállítmányozó fuvarozóként felel, felelősségét a hatályos Ptk. és az adott fuvarozási ágra vonatkozó, hatályos magyar és nemzetkö- zi jogszabályok, illetve egyezmények határozzák meg, melyek alatt az alább felsoroltak értendők:

– belföldi közúti árufuvarozás esetén a KÁSZ;

– belföldi vasúti árufuvarozás esetén a VÁSZ;

– belföldi légi fuvarozás esetén a LSZ;

– belföldi dunai árufuvarozás esetén a HÁSZ;

– nemzetközi közúti árufuvarozás esetén a CMR Egyezmény;

– nemzetközi vasúti árufuvarozás esetén a CÍM;

– nemzetközi légi fuvarozás esetén a Hágai Jegyzőkönyvvel módosított Varsói Egyezmény;

– nemzetközi Dunai árufuvarozás esetén a DÁF Megállapodás;

– tengeri árufuvarozás esetén a Brüsszeli Egyezmény, a Hague-Visby Sza- bályok, illetve a Hamburgi Szabályok.

A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítási összeg keretén belül az azon- nali kárelhárítás és kárenyhítés, a kármegállapítás és kárszámítás szükségsze- rűen felmerülő igazolt és indokolt közvetlen költségeire. A biztosító kocká- zatviselése nem terjed ki a biztosított jogi képviseletével kapcsolatban felmerült peres és peren kívüli költségekre, akkor sem, ha ezek a szer- ződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatban merültek fel.

10. A biztosítási összeg és önrészesedés

A biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy koc- kázattal kapcsolatban (egy fedezet alapján) legfeljebb megtéríthet. A kár- eseményenkénti biztosítási összeg (a továbbiakban kártérítési limit) az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüg- gésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – viselt fe- lelősségük arányában – több személyt terhel, illetve, ha több személy lép fel kártérítési igénnyel. A biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit (éves biztosítási összeg) az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy biztosítási időszak alatt összesen megtéríthet.

A káreseményenkénti, valamint az éves biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza.

A biztosítási szerződésben feltüntetett önrészesedés a kártérítés összegéből levonásra kerül.

A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

11. Kizárt kockázatok

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

– más biztosítással fedezett károk kockázataira;

– illegális szállítmányokra;

– háború, háborús állapot, sztrájk, felkelés, polgári zavargás, erő- szakos politikai cselekmény és terrorizmus kockázatára;

– harci eszközök felhasználásból vagy jelenlétéből eredő, valamint nukleáris energia és radioaktivitás kockázatokra;

– környezetszennyezés káraira;

– hatósági beavatkozásból eredő károkra (elkobzás, lefoglalás, visszautasítás);

– nemesfém, drágakő, ékszer, bankjegy, érme, okmány, értékpapír, műtárgy, festmény, illetve különleges értékű tárgyak (gyűjtemé- nyi, múzeumi darabok);

– személyes jellegű – nem kereskedelmi céllal továbbított – költözé- si ingóság szállítmányozására;

– jövedéki termékek szállítmányozásának kockázatára;

– tisztán pénzügyi követelésekből eredő kárigényekre (pl. kötbér, kezesség, fizetési késedelem, nemfizetés, büntetés, bírság);

– személyi sérülés és haláleset kockázatára;

– hajók, repülőgépek üzemeltetéséből eredő károkra;

– a biztosított saját káraira, saját tulajdonában lévő vagy általa bé- relt vagyontárgyakban keletkező dologi károkra, valamint a te- vékenysége során használt berendezések javítási költségeire;

– elektronikus eszközök vagy berendezések dátumfelismerési hi- bájából eredő károkra;

– téves diszponálás esetén a szállítmány légi úton történő újbóli feladásának költségeire, kivéve, ha ehhez a biztosító előzetesen hozzájárult;

– az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Tengerhajózási Bizott- sága (Federal Maritime Commission) rendelkezéseinek megsze- géséből eredő károkra;

– bármely olyan kockázatra, amely kívül esik a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételekben foglalt tevékenységi körön.

A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési fel- tételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással

a. a szerződő vagy a biztosított;

b. a biztosított jogi személy vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkaválla- lója vagy megbízottja (különös tekintettel de nem kizárólag: rak- tárvezető, logisztikai egység vezetője, árukezelés irányítója stb.)

okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha:

– A kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódult állapotban okozta.

– A biztosított hatósági engedély nélkül folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott kárt.

– A biztosított a biztosító felhívása ellenére nem változtatott azon károkozási körülményen, ami ezt megelőzően már károkat ered- ményezett.

– A biztosított, harmadik személy káreseményre történő figyel- meztetése, illetve hivatalos értesítése ellenére a szükséges intéz- kedéseket nem tette meg, és ez káresemény bekövetkeztéhez ve- zetett.

– A bíróság jogerős ítéletében megállapította a biztosított súlyos gondatlanságát.

12. A felek együttműködési kötelezettsége

A szerződő (biztosított) köteles a szerződéskötéskor a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a bizto- sítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írás- ban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megvá- laszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezett- ség megsértését.

A szerződő (biztosított) köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban, a tudomásra jutást követő 8 napon belül beje- lenteni. A szerződő (biztosított) változásbejelentési kötelezettsége kereté-

ben köteles a szerződéskötés után a kockázati viszonyokban bekövetkező lényeges változásokról – de minimum azokról, amelyekre vonatkozóan az ajánlat, illetve a kötvény adatot tartalmaz – nyolc napon belül írásban érte- síteni a biztosítót; különösen akkor, ha a szerződés megkötésekor a bizto- sító rendelkezésére bocsátott adatokban, okiratokban változás állt be.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

A biztosított köteles az ellene indított peres eljárásról a biztosítót értesíte- ni. A biztosító a biztosított kérésére jogosult beavatkozni.

13. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerződő (biztosított) a kár megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. A szer- ződő (biztosított) a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezé- sekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

Ennek keretében különösen köteles:

– a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány meg- állapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével eljárni;

– a kár bekövetkezése esetén a szükséges hatósági bejelentéseket (rendőrségi feljelentés, tűzrendészeti hatóság vagy a mentőszolgálat ér- tesítése) megtenni;

– a biztosító által javasolt kárbiztost haladéktalanul értesíteni, és a szem- le elvégzésével megbízni.

A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

14. Kárbejelentés

A biztosított köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított két munkanapon belül írásban értesíteni a biztosítót, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolat- ban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudo- mást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

15. Kárrendezés

A biztosító a káresemény bejelentését követően a lehető legrövidebb időn belül köteles a kár nyilvántartásbavételét a biztosított felé visszaigazolni, va- lamint a kért intézkedésekről a biztosítottat tájékoztatni, illetve a kár elbí- ráláshoz szükséges benyújtandó okmányok listáját közölni.

A biztosított köteles a káreseményhez kapcsolódó, a kár elbírálásához szük- séges valamennyi bekért okmányt és dokumentumot a biztosító rendelke- zésére bocsátani, a szükséges felvilágosításokat a biztosító részére megad- ni, és lehetővé tenni azok tartalmának ellenőrzését.

Amennyiben fenti tájékoztatási kötelezettségek nem teljesítése esetén a káresemény lényeges körülményei kideríthetetlenné válnak, a biztosító kár- térítési kötelezettsége nem áll be.

A biztosított felelősségének megállapítása esetén, a kárigény elbírálását kö- vetően a biztosító szolgáltatása a kért okmányok benyújtásától számított 30 napon belül esedékes.

A kártérítés összegét a biztosító közvetlenül a károsultnak folyósítja. A biz-

tosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult kö- vetelését ő egyenlítette ki.

Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miat- ti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a káro- sultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosí- tottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

A károsult nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biz- tosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson kere- setet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismeré- se, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szem- ben csak akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatály- talan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosított bí- rósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biz- tosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

A kártérítés forintban (HUF) történik, kivéve, ha a kár devizában merült fel, és a kártérítésre jogosult devizakülföldi.

Amennyiben a biztosító a kárigényt elutasítja, köteles azt a biztosítottal írásban közölni, valamint a biztosított által benyújtott eredeti okmányokat hiánytalanul visszajuttatni.

16. Kár esetén benyújtandó iratok

a. Jogalapot bizonyító dokumentumok: a biztosítási esemény bekövetkez- tét alátámasztó hatóság által kiállított dokumentumok (rendőrségi iga- zolás a nyomozás állásáról, rendőrségi/tűzoltósági jegyzőkönyv rendőr- ségi/tűzoltósági nyomozást megszüntető határozat, hatósági állatorvo- si jegyzőkönyv).

b. A biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó egyéb dokumentu- mok: szállítmányozási szerződés/szállítmányozási tevékenységre vonat- kozó írásbeli megbízás és annak visszaigazolása, írásbeli felszólam- lás/reklamáció és arra érkezett válasz, a biztosított részletes felelősség- elismerő nyilatkozata, kárjegyzőkönyv, thermoscript, fuvarozási módnak megfelelő 1. számú eredeti fuvarlevél, szállítólevél, gyűjtő esetén láda- lista/rakományjegyzék, kiszolgáltatáskori kárjegyzőkönyv, az eltűnt áru kerestetéséről szóló levelezés, független kárbiztosi jegyzőkönyv, fotók, fuvarmegbízás és visszaigazolás, tachográf, menetlevél, nyomtatott GPS adatok.

c. Összegszerűséget bizonyító dokumentumok, a kár mértékét és az igé- nyelt biztosítási szolgáltatás/kártérítés összegét alátámasztó mindenne- mű dokumentum: kereskedelmi, árukísérői számla, az áru értékét hitelt érdemlően igazoló dokumentum, ATA Carnet, packing list, berakodás- ról készült video felvétel, raktári kitárolási bizonylat, tételes/részletes kárszámla vagy javítási számla, selejtezési jegyzőkönyv, szakvélemény a kár jellegéről és mértékéről, minőségellenőrzési, bevizsgálási szakvéle- mény, megsemmisítési jegyzőkönyv, mentési költséget igazoló számla, fuvardíjszámla, vámszámla, sérült áru csökkentett áron történő értéke- sítését igazoló kereskedelmi számla.

d. A biztosítottságot alátámasztó iratok, a káridőponti biztosítottság ellen- őrzésére alkalmas iratok: a biztosító által kiadott érvényes fedezetiga- zolás.

e. A jogosultságot és a biztosítási szolgáltatás/kártérítés irányát igazoló do- kumentumok, a károsult személyének alátámasztására vonatkozó iratok: árutulajdonosi nyilatkozat arról, hogy a rakomány rendelkezett-e szállít- mánybiztosítással, kereskedelmi számla, a fuvarozási/szállítmányozási láncban részt vevők általi kártérítést igazoló kompenzáló levél és banki bizonylat, jogátruházó nyilatkozat és banki bizonylat.

f. Minden egyéb olyan dokumentum, amelyet az ügyfél, illetve a biztosí- tott a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érdekében, a káreset

sajátosságai miatt a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (füg- getlen szakértői szemlejegyzőkönyv, minőségellenőrzési, bevizsgálási szakvélemény, kimutatás, elszámolás).

17.

A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, honlap- cím), felügyeleti szervére vonatkozó tájékoztatás jelen szabályzat részét képező, Tudnivalók elnevezésű külön dokumentumban talál- hatóak.

18. Egyéb rendelkezések

A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilat- kozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységé- nek jut tudomására. A biztosítottal történő kapcsolattartás az általa a szer- ződésben megjelölt címen történik. Névre szóló címzés hiánya – az előbbi- ek betartása mellett – a nyilatkozat érvényességét nem érinti.

A jelen szabályzat alapján létrejövő biztosítási szerződés nem értékkövető, azaz indexálásra nincs lehetőség.

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülése egy év, amelyet a kárigény biztosítottnak történt bejelentésétől kell számítani. A biz- tosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított elleni kö- vetelés a biztosítotthoz történt bejelentéskor elévült.

A jelen szabályzat alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a magyar jog. Jelen szabályzatban nem említett kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései érvényesek.

19. A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik:

– a határozott idejű szerződés lejáratával;

– a szerződés felmondásával;

– a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, érdekmúlással;

– a díjfizetés elmulasztásával.

a. A szerződés lejárata

A határozott időre létrejött biztosítási szerződés a határozott idő lejártakor, tehát a megállapított időtartam utolsó napjával külön ér- tesítés nélkül megszűnik akkor is, ha arra további díjfizetés történik. A biztosítási díjnak a szerződés megszűnését követő befizetése nem jelenti a megszűnt biztosítási szerződés újra hatályba lépé- sét. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a beérkezést követő 15 munkanapon belül köteles visszafizetni.

b. A szerződés felmondása

A határozatlan időre kötött szerződést a felek – mind a szerződő, mind a biztosító – a naptári év végére, külön indoklás nélkül írás- ban 30 napos felmondási idővel felmondhatják. Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a naptári év végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás ér- vénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a szerződés év vé- gén szűnik meg.

A három évnél rövidebb határozott időtartamú szerződés a lejá- rat időpontja előtt, a három évnél hosszabb határozott időtarta- mú szerződés pedig azon időszak alatt, amelyre a felek a fel- mondási jogot érvényesen kizárták, csak a felek írásbeli közös megegyezésével szüntethető meg.

A felmondási jog – határozott és határozatlan időtartamú szer- ződés esetén egyaránt – legfeljebb három évre zárható ki; a fel- mondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.

Ha azonban a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bár- melyik fél felmondhatja. Ez esetben a biztosító a szabályzat sze- rint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, ame-

xxxx a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

c. Biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válása, ér- dekmúlás

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biz- tosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biz- tosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A szerződőnek, illetve a biztosítottnak a jelen szabályzat 12. pont- jában leírtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási ese- mény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, valamint az ér- dekmúlással kapcsolatos változásokat.

Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, illetve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, a biztosító tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a sza- bályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

d. Díjfizetés elmulasztása, díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatár- idő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő ered- ménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára vissza- menő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszű- nés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosí- tási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállít- hatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfogadásáról a biztosító dönt.

20. Lényeges eltérés a korábban alkalmazott feltételektől

A biztosító által a jelen szabályzat hatálydátumát megelőzően alkal- mazott szabályzat és a jelen szabályzat több rendelkezése eltér egy- mástól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (hatály- ba lépés: 2014. március 15.) új rendelkezéseire tekintettel.

Az eltérések különösen a következő rendelkezések között találhatóak:

– bevezető rendelkezések;

– a biztosítási szerződés létrejötte;

– fedezetfeltöltés kizárása;

– a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következménye;

– reaktiválás;

– kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség;

– a biztosítási szerződés megszűnése;

– közlési és változásbejelentési kötelezettség.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat a jelen szabályzat figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Biztosítónk legfontosabb adatai:

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságnál került bejegyzésre.