VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

Xxx.xx.: 18874-2/2020/MAV

VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről a

MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60. levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60. cégjegyzékszám: 00-00-000000

cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

adószám: 10856417-2-44

statisztikai számjel: 10856417-5221-114-01

számlavezető pénzintézet: Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. számlaszám: 10201006-50085399-00000000

képviseli: Xxxxxxx Xxxxx Ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgató Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Igazgató

a továbbiakban: Megrendelő másrészről a:

székhely:

cégjegyzékszám:

cégbíróság:

adószám:

statisztikai számjel:

számlavezető pénzintézet:

számlaszám:

képviseli:

a továbbiakban: Vállalkozó

- Megrendelő és Vállalkozó a továbbiakban külön-külön „Fél” együtt „Felek” - között, az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:

PREAMBULUM

Megrendelő 18874/2020/MAV iktatószámon beszerzési eljárást indított „Tűzjelző berendezések és tűzgátló épületszerkezetek időszakos karbantartása, felülvizsgálata és eseti hibaelhárítása” tárgyban, amelyre Vállalkozó ajánlatot tett, és azt Megrendelő elfogadta. Megrendelő így Vállalkozóval, mint nyertes ajánlattevővel kíván szerződést kötni. A szerződés mellékletei, valamint a beszerzési eljárás iratai a szerződés elválaszthatatlan részét képezik, azok csatolása nélkül is.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A Szerződésben a következő kifejezéseket az alábbiak szerint kell értelmezni:

„Elektronikus Teljesítés Igazolás”: a Megrendelő által kiállított pénzügyi teljesítésigazolás.

„Bizalmas Információ”: a másik fél üzleti tevékenységével kapcsolatos bármiféle és valamennyi információ, ideértve különösen a működésekre, eljárásokra, módszerekre, könyvvitelre, technikai adatokra, know-how-ra vagy meglévő és lehetséges megrendelőkre vonatkozó vagy bármilyen más információ, melyet az adott Fél jogszerűen bizalmasként határozott meg.

„Elháríthatatlan külső okok” (vis maior): minden olyan rendkívüli, előre nem látható tény, körülmény, amely a szerződésszegő fél érdekkörén kívül esik, Felek akaratától független és elháríthatatlan.

„Egyéb rendkívüli események”: az olyan előre nem látható balesetek, káresemények, amelyet általában el lehet hárítani, de amelyek még a legnagyobb gondosság mellett is bekövetkezhetnek, vagy olyan előre nem látható baleset, káresemény valamely személy, vagy szervezet vétkes közrehatására vezethető vissza, és a vasútüzem működését megzavarja.

„Kapcsolt vállalkozás”: az a vállalkozás, amely a számvitelről szóló törvény értelmében a MÁV Zrt.-vel összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére köteles, vagy olyan vállalkozás,

a) amely felett a MÁV Zrt. közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorol,

b) amely a MÁV Zrt. felett meghatározó befolyást gyakorol, vagy

c) amely a MÁV Zrt.-vel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll.

„Munkaterület”: azt a helyet, vagy azokat a helyeket jelenti, amelyeket a Megrendelő szabaddá vagy hozzáférhetővé tesz a Vállalkozó munkájának elvégzéséhez. Továbbá Munkaterületnek minősül a Megrendelő használatában lévő olyan terület is, amelyet Vállalkozó a Megrendelő engedélyével használ.

„Műszaki ellenőr”: a Megrendelő lebonyolító szervezetének képviselője, aki felelős a teljesítés szakszerűségének folyamatos figyelemmel kíséréséért. A Műszaki ellenőr felelős továbbá a Szerződés vonatkozásában a munkaterület átadásnak és az elkészült létesítmények átadás- átvételi eljárásának megszervezéséért, az átadási eljárások szabályszerűségéért, megvizsgálja az elkészült létesítményt és a Szerződésben foglaltak teljesülését.

„Nap”: naptári napot jelent kivéve, ha a Szerződés vagy jogszabály munkanapról rendelkezik. Amennyiben a nem munkanapokban megállapított határidő utolsó napja szabad- vagy munkaszüneti napra esik, abban az esetben a határidő a következő munkanapon jár le.

„Pótmunka”: A Vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé

„Többletmunka”: A Vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely

nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg A Vállalkozó a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem tarthat igényt.

„MÁV Csoport”: a MÁV Zrt. munkaszervezete funkcionális és üzleti tevékenységet folytató szervezete és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek, valamint az olyan MÁV Zrt. tulajdonú gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonos MÁV Zrt. a számviteli törvény szerinti meghatározó befolyással rendelkezik.

„Meghatározó befolyás”: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2.§ (2) bekezdése szerinti fogalom.

1. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

1.1.A szerződés tárgya a Megrendelő tulajdonában és kezelésében lévő, a szerződés 1. számú mellékletben, a meghatározott épületekben található, megadott típusú és műszaki paraméterekkel meghatározott, beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések, megadott típusú és műszaki paraméterekkel meghatározott tűzgátló épületszerkezetek, az alábbiakban rögzített követelmények szerinti, időszakos felülvizsgálata, karbantartása, eseti hibaelhárítása és javítása.

1.2 A felülvizsgálatokat, karbantartásokat az 54/2014.(XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban: OTSZ), a 45/2011.(XII.7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló jogszabályok, valamint a vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek és szabványok figyelembe vételével kell elvégezni.

Szerződő Felek rögzítik, hogy az időszakos felülvizsgálatokat, karbantartásokat a 2. számú mellékletben meghatározott ütemezéssel köteles Vállalkozó elvégezni, a jelen Szerződésben meghatározottak és a Megrendelő által kiadott Megrendelésekben foglaltaknak megfelelően. A hibaelhárítási és javítási feladatokat Megbízó eseti megrendelésekkel jogosult megrendelni Vállalkozótól.

2. A SZERZŐDÉS HATÁLYA

A jelen szerződés mindkét fél általi aláírás napján lép hatályba és határozott ideig, 3 évig – vagy amennyiben az hamarabb bekövetkezik – a 3. pontban, meghatározott keretösszeg kimerüléséig hatályos. Amennyiben az aláírás nem egy időben történik, a hatályba lépés tekintetében a későbbi aláírás dátuma irányadó.

3. A SZERZŐDÉS KERETÖSSZEGE, VÁLLALKOZÓI DÍJ

3.1.A rendelkezésre álló 3 éves keretösszeg (2020-2022.év) 49.900.000,- Ft+Áfa, azaz negyvenkilencmillió-kilencszázezer Ft + ÁFA. Szerződő Felek rögzítik, hogy Megrendelő a teljes keretösszeg 30% -nak megfelelő összegre, 14.970.000,-Ft azaz tizennégymillió- kilencszázhetven forintra vállal lehívási kötelezettséget.

3.2.A keretszerződésben rögzített költségelemeken túl egyéb költség a Vállalkozó részéről nem érvényesíthető. Vállalkozó az ajánlatában megjelölt költségelemek díjától, egységáraktól a szerződés időtartama alatt csak lefelé térhet el.

3.3.A keretösszeget a felek műszaki-pénzügyi becsléssel állapították meg, ezért a tényleges teljesítés során lefelé való eltérés miatt a jelen keretszerződést nem tartják szükségesnek módosítani.

3.4.A Felek megállapodnak és a Vállalkozó kifejezetten tudomásul veszi, hogy a szerződés keretjellegéből adódóan Megrendelőnek- a keretösszeg lehívási kötelezettséggel terhelt részét kivéve- nincs megrendelési kötelezettsége, azaz nem köteles a teljes keretösszegnek megfelelő ellenértékű szolgáltatás megrendelésére. Felek rögzítik, hogy a keretmennyiség előbbiekből adódó nem teljes mértékű lehívásából eredő bevételkiesés Vállalkozó kockázata, mellyel kapcsolatban semmilyen jogcímen nem jogosult Megrendelő felé igénnyel fellépni.

3.5.Megrendelő a Vállalkozó által elvégzendő feladatokat, munkákat- így a rendszeres karbantartás, felülvizsgálat körébe tartozó munkák elvégzését és az eseti hibaelhárításokat is- Eseti Megrendelésekben rendeli meg, teljesítési határidő Megrendelő által történő megjelölésével. A Felek szükség esetén előzetesen helyszíni bejárást tartanak, pontosítják az elvégzendő feladatokat és ennek keretében Vállalkozó tájékoztatást adhat az általa reálisnak tartott teljesítési határidőről.

3.6. Rendszeres karbantartás, felülvizsgálat vonatkozásában – összhangban a jelen szerződés 4.3. pontjában foglaltakkal – Megrendelő a Vállalkozó által a szerződéskötést követően elkészített karbantartási ütemterv alapján Eseti Megrendelést állít ki, és küld meg a Vállalkozónak. Teljesítési határidőt Megrendelő a Vállalkozó által elkészített ütemtervben foglaltakra figyelemmel határozza meg az Eseti Megrendelésben.

3.7.A nem rendszeres karbantartás körébe tartozó munkákra vonatkozóan Megrendelő írásbeli kérelmére Vállalkozó a Megrendelő írásbeli kérésének jelen szerződés 9. sz. mellékletében meghatározott határidőn belül külön-külön tételes árajánlatot köteles adni, a jelen szerződésben meghatározott árak alapján. A kapott árajánlat alapján Megrendelő – mérlegelve annak gazdaságosságát- Eseti Megrendelést küld Vállalkozónak. Megrendelő fenntartja a jogot arra, hogy az eseti ajánlati árat mérlegelve, annak gazdaságtalansága esetén a javíttatási szándéktól elálljon. Árajánlattételre vonatkozó határidő kötbérköteles határidőnek minősül, melynek értelmében, amennyiben az ajánlattételre nyitva álló határidőt elmulasztja Vállalkozó, akkor minden késedelemmel érintett munkanap után 50.000,-Ft összegű késedelmi kötbért köteles fizetni. Amennyiben a késedelem mértéke meghaladja a 15 napot, abban az esetben Megrendelő jogosulttá válik a szerződés azonnali hatályú felmondására.

0.0.Xx Eseti Megrendelések legalább a következő adatokat tartalmazzák:

- Az Eseti Megrendelés tárgya, a konkrét feladat műszaki tartalma

- A teljesítés helye

- Teljesítési határidő

- Az ellenszolgáltatás kalkulált összege

- Kapcsolattartó személyek,

- Teljesítés igazoló személye

Megrendelő az egyes Eseti Megrendeléseket elektronikus formában vagy faxon küldi meg a Vállalkozónak, amely megrendelés-megküldéssel az egyedi szerződés Felek között létrejön, és egyúttal kötelezettség keletkezik a Vállalkozó teljesítésére. Az Eseti

Megrendelésben nem szabályozott kérdésekben a jelen Keretszerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. VÁLLALKOZÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

4.1. A Vállalkozó a keretszerződés tárgyát képező munkát jelen szerződésben illetve a megrendelésekben foglaltaknak megfelelően az Eseti megrendelésekben megjelölt határidőre végzi el, figyelemmel a jelen Szerződés 9. számú mellékletében foglaltakra, valamint a hatályos jogszabályokban és műszaki előírásokban foglaltakra.

4.2. Vállalkozó kijelenti, hogy mint a jelen szerződés teljesítéséhez kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkezik, birtokában van a tevékenység ellátásához szükséges tudásnak, szakembernek és eszköznek, engedélynek, jogosultságnak, szakértelemnek. Kijelenti továbbá azt is, hogy pontos tudomása van a tevékenység ellátásának pontos részleteiről és a teljesítési helyszín adottságairól valamint az irányadó jogszabályi és hatósági előírásokról

4.3. Szerződő Felek rögzítik, hogy jelen pontban meghatározott rendszeres karbantartási feladatok elvégzéséről Vállalkozó havi karbantartási ütemtervet készít, melynek elfogadása esetén az azokban szereplő munkákat Megrendelő írásban megrendeli (Eseti Megrendelést állít ki), legalább 5 munkanappal a munkakezdést megelőzően.

4.4. Vállalkozó kötelezettsége és felelőssége a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatos jogszabályok betartása.

4.5. Vállalkozó köteles a szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a Megrendelőt haladéktalanul írásban (e-mailben) értesíteni és minden tőle elvárhatót megtenni azok elhárítására vonatkozóan. Az értesítés/intézkedés elmulasztásából eredő károkért a Vállalkozó felelős.

4.6. Vállalkozó jelen szerződés teljesítése során kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyásával jogosult közreműködőt igénybe venni. Vállalkozó a jogosan igénybe vett közreműködőért úgy felel, mintha a teljesítést maga végezte volna el, közreműködő jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért, amely anélkül nem következett volna be. A Vállalkozó által a teljesítésbe bevont közreműködőket megillető díjak, közreműködők felé történő megfizetéséről a Vállalkozó köteles gondoskodni, valamint Vállalkozó a közreműködői szerződésekben köteles kikötni, hogy az közreműködők nem jogosultak semmilyen díj- vagy költségköveteléssel a Megrendelővel szemben fellépni.

4.7. A teljesítésbe bevonni kívánt közreműködő személyéről, illetve annak változásáról Vállalkozó a kivitelezési napló nyilvántartási részében köteles a Megrendelő részére tájékoztatást adni. Amennyiben több közreműködő is bevonásra kerül a kivitelezési naplóba pótlapot kell behelyezni. A bevonni kívánt közreműködőnek az adott szakterületen megfelelő szakmai jártassággal, ismeretekkel és a munkavégzés minőségének tekintetében elfogadottsággal kell rendelkeznie, melyet a Megrendelő referenciadokumentációk bekérésével is ellenőrizhet.

4.8. Vállalkozó köteles betartani az érvényes magyar egészségügyi, tűzrendészeti, környezetvédelmi, munkavédelmi, munkaügyi, és egyéb vonatkozó jogszabályi

előírásokat, valamint a jelen szerződésben foglalt biztonságtechnikai, munkavédelmi és környezetvédelmi általános követelményeket.

4.9. A Vállalkozó munkavégzésének helyszínén, azzal összefüggésben történt személyi sérülésért, anyagi kárért kizárólag Vállalkozó felel, függetlenül attól, hogy a balesetben érintett személy(ek) a Vállalkozó érdekkörébe tartoznak-e. Megrendelő – szükség esetén – a munkavégzés megkezdését megelőzően a Vállalkozót tájékoztatja a munkavégzéshez kapcsolódó speciális közlekedésbiztonsági és helyi körülményekről. Vállalkozó a jelen szerződés munka- és tűzvédelmi tárgyú rendelkezéseinek betartását köteles közreműködőitől is megkövetelni.

4.10. A MÁV Zrt. üzemi területén történő munkavégzés során a Vállalkozó köteles betartani a jelen szerződés 6. sz. mellékletében (Munkavédelmi melléklet) foglaltakat, valamint a munkavégzéshez köteles belépési engedélyt kérni a MÁV Zrt. Egészség, Biztonság és Környezetvédelmi Főosztály illetékes Területi Szolgáltató Központjától, a munkavégzés konkrét körülményeinek ismeretében. A MÁV Zrt. üzemi területén munkavédelmi oktatás és belépési engedély nélkül a Vállalkozó vagy a közreműködők dolgozója nem tartózkodhat, munkát nem végezhet.

4.11. A Vállalkozó a Megrendelő utasításaitól abban az esetben térhet el, ha azt a Megrendelő érdeke feltétlenül megköveteli, és a Megrendelő előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a Megrendelőt az utasítástól való eltérésről haladéktalanul értesíteni kell.

4.12. A Vállalkozó kérheti a Megrendelőt, hogy írásban erősítse meg bármelyik döntését vagy utasítását, amelyet még nem adott írásba. A Vállalkozó köteles minden indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni a Megrendelőt az ilyen jellegű kívánságáról.

4.13. A Vállalkozót figyelmeztetési kötelezettség terheli a Megrendelő olyan utasításával szemben, amely a szerződés teljesítésével nincs összhangban, illetőleg előírásainak mellőzésére vonatkozik. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős. Ha a Megrendelő az utasítását a figyelmeztetés ellenére is fenntartja, akkor minden az utasításból eredő kockázatot viselnie kell. Vállalkozó az adott munka elvégzését élet, testi épség, egészség, környezet vagy vagyon védelmének megóvása érdekében, valamint ha alkalmazása jogszabály vagy hatósági határozat megszegéséhez vezetne, megtagadhatja.

4.14. Vállalkozó a jelen szerződésben rögzített kötelezettségeinek megsértésével összefüggő, Vállalkozóval vagy közreműködőjével szemben érvényesített kártérítési igényeket a Megrendelőre semmilyen körülmények között nem háríthatja át. Vállalkozó továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben ilyen kártérítési igényt a károsult közvetlenül a Megrendelővel szemben érvényesít, Megrendelőt mentesíti minden hátrányos következmény alól.

4.15. Vállalkozó a Szerződés szerinti feladatait az általánosan elfogadott szakmai elveknek, a vonatkozó szabványoknak, és utasításoknak megfelelő minőségben hibamentesen és határidőre köteles teljesíteni.

4.16. Vállalkozó szavatolja, hogy a szerződés keretében, annak teljesítése érdekében elvégzett munkák megfelelnek a jogszabályokban és a Szerződésben, valamint a MÁV Zrt. idevonatkozó utasításaiban, vasútüzemi előírásaiban foglalt követelményeknek, továbbá hogy a Szerződés Tárgyát per-, teher-, és igénymentesen adja át Megrendelő részére.

5. MEGRENDELŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

4.1.A Megrendelő köteles a Vállalkozó megkeresésére 3 munkanapon belül állást foglalni a munkavégzés szempontjából szükséges azon kérdésekben, amelyek jelen szerződés teljesítése során felmerülnek, ill. a szerződés szerinti teljesítést bármely szempontból befolyásolják.

4.2.Vállallkozó által összeállított és Megrendelő részére megküldött havi karbantartási ütemtervek folyamatos felülvizsgálata, azok elfogadása esetén az azokban szereplő munkák írásban történő megrendelése, legalább 5 munkanappal a munkakezdést megelőzően.

4.3. Helyszini hibajavítás esetén a munkálatok elvégzéséhez szükséges közreműködést,( pl.: közmű kizárást) szakfelügyeletet és a szükséges kikapcsolásokat a Megrendelő biztosítja a Vállalkozó részére.

4.4. Megrendelő biztosítja, hogy a Vállalkozó, illetőleg munkatársai a Szerződés teljesítése érdekében a Megrendelő munkaidejében a Megrendelő területére beléphessenek, és az adott esetben szükséges engedélyek beszerzésre kerüljenek annak érdekében, hogy a feladataikat és munkáikat a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően teljesítsék. Vállalkozó indokolt kérésére a Megrendelő lehetőség szerint a hivatalos munkaidőn kívül is biztosítja a területre történő belépést.

4.5. Megrendelő, illetve Megrendelő Biztonsági Főigazgatósága a szerződés teljesítését bármikor jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzési jog kiterjed a szerződés teljesítésével összefüggő irat- és adatszolgáltatás kérésre, továbbá a helyszíni ellenőrzésre és meghallgatásokra is, amelyek teljesítésének kötelezettségét a Vállalkozó a közreműködők vonatkozásában is köteles biztosítani. A Vállalkozó teljesítésének ellenőrzésére a Megrendelő külső szakértő igénybevételére is jogosult azzal, hogy a Vállalkozó köteles együttműködni vele. A külső szakértő köteles a megfelelő titoktartási szerződést aláírni, mielőtt a Vállalkozó az iratokhoz, vagy információhoz való hozzáférést jóváhagyásával biztosítja.

4.6. A Vállalkozó nem mentesül a hibás vagy késedelmes teljesítésért, illetve a nem teljesítésért való felelőssége alól, ha a Megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem teljes körűen végezte el.

4.7. A Megrendelő köteles a Szerződés teljesítése során a Vállalkozóval együttműködni, különösen az alábbi körben:

- a tőle elvárható módon és mértékben közreműködik az átadás-átvételi eljárás lefolytatása során;

- a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja folyamatosan a teljesítéshez szükséges – a műszaki tartalomban nem szereplő – rendelkezésére álló információkat, dokumentációkat, valamint, a szükséges, de rendelkezésére nem álló információk, dokumentációk megszerzésénél – amelyek a Megrendelő érdekkörében merülnek fel – együttműködik a Vállalkozóval ezek megszerzése érdekében.

4.8. A munkavégzéshez a Megrendelő a Vállalkozó részére eszközt nem ad át, a Vállalkozó a szerződés teljesítéséhez szükséges összes munkát, feladatot a saját eszközeivel köteles

elvégezni, valamint a saját erőforrásaira támaszkodva, kivéve, ha a Megrendelő a műszaki leírásban meghatározott módon szakanyagot biztosít a Szerződés teljesítéséhez.

4.9. A teljesítésigazolás kiállítása és/vagy a Vállalkozó számlájának Megrendelő általi kifizetése nem jelent joglemondást Megrendelő részéről, továbbá Megrendelő kifejezetten fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta vagy Vállalkozó számláját kifizette úgy, hogy igényét nem jelentette be azonnal Vállalkozó részére.

6. TELJESÍTÉS HELYE

A teljesítés helye: a szerződés 1. számú. számú mellékletében rögzített helyszínek

Előzetes egyeztetés követően a javítandó tűzvédelmi eszközök el-és visszaszállítása a Vállalkozó feladata.

7. FIZETÉSI, SZÁMLÁZÁSI FELTÉTELEK

7.1. Megrendelő a szerződéskötést követően, a jelen Keretszerződésben foglaltak alapján a SAP Srm rendszer által elektronikus úton kiállított megrendelést küld a Vállalkozónak. A megrendelés elszámolási célokat szolgál, vagyis nem a rendszer által generált megrendelés teremt szolgáltatási kötelezettséget Vállalkozó oldalán. Ilyen szolgáltatási kötelezettség csak a jelen Keretszerződés alapján keletkezik.

7.2. Vállalkozó az Eseti Megrendelésben foglalt feladatainak teljesítéséről a jelen Szerződés 9. számú mellékletében meghatározott munkalapot és jegyzőkönyvet állít ki, melyet átad Megrendelő képviselőjének. A munkalappal Vállalkozó nyilatkozik és tanúsítja, hogy a karbantartást/eseti javítást a jelen szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban foglaltaknak megfelelően elvégezte. Megrendelő részéről a munkalapok, jegyzőkönyvek alapján a teljesítés igazolására jogosult a 8. pontban megjelölt személyek, vagy megbízottjaik.

7.3. A Vállalkozó által nyújtott szolgáltatások, az adott időszakban elvégzett rendszeres karbantartások, felülvizsgálatok valamint nem rendszeres javítások szakmai teljesítésének elszámolása, havi gyakorisággal történik az adott tárgyhavi időszakban elvégzett munkák összesítését követően.

7.4. A Vállalkozó számláját csak a Megrendelő által tárgyhót követően elektronikus úton megküldött teljesítésigazolásának kézhezvétele után állíthatja ki, és a számlához mellékelnie kell annak kinyomtatott példányát. A számlát a Megrendelő csak akkor fogadja be, ha azon, illetve a mellékelt teljesítésigazoláson megtalálható a Megrendelő rendelésszáma. A rendelésszám nélkül beérkezett számlákat a Megrendelő hiánypótlásra visszaküldi a Vállalkozónak. A szerződés szerinti fizetési esedékesség a helyesen kiállított számla Megrendelő általi kézhezvételétől számítandó. A rendelésszám hiányából eredő késedelmes fizetésért a Vállalkozó késedelmi kamat felszámítására nem jogosult.

Számlázási cím: MÁV Zrt. 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.54-60.

Papír alapú számla a következő címre küldhető: MÁV Zrt.

1426 Budapest. Pf.24

7.5. Elektronikus számla benyújtása az xxxxxxx@xxx.xx e-mail címre történhet. Elektronikus számla benyújtása esetén az elektronikus számlának meg kell felelnie az Áfa törvény 175.

§-ában, továbbá a jelen Szerződés 8. számú mellékletében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a 8. sz. mellékletben rögzítettektől eltérő formátumú elektronikus számla érkezik, akkor az megfelelőség hiányában nem minősül számlának, így az nem minősül befogadottnak.

7.6. A kiállított számlán feltüntetett teljesítési időpont az Áfa Törvény időszakos elszámolású ügyleteire vonatkozó teljesítéskor hatályos szabályai – jelenleg 58.§ - alapján kerül meghatározásra.

A számlán minden esetben kerüljön feltüntetésre a megrendelést adó szolgálati hely ( Pályavasúti Területi Igazgatóság , Területi Ingatlankezelési és Zöldterületkarbantartási Főnökség) megnevezése, levelezési címe a jelen keretszerződés száma, a számla részletezőben a karbantartási és eseti megrendelések SAP PM rendelés számai, a rendszeres karbantartás és eseti megrendelés teljesítéssel érintett helyszínei.

7.7. A számla kötelező melléklete a Teljesítésigazolás és az elektronikusan megküldött SAP teljesítésigazolás kinyomtatott példánya.

Fizetési feltételek:

7.8. A megfelelő tartalommal kiállított számla ellenértéke a számla MÁV Zrt. általi kézhezvételétől számított 30 napos fizetési esedékességgel, átutalással kerül kiegyenlítésre a Vállalkozó számlájában megjelölt bankszámlára.

7.9. Felek megállapodnak, hogy késedelmes fizetés esetén Vállalkozó a fizetési esedékességet követő naptól a pénzügyi teljesítés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján irányadó jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamat felszámítására jogosult a Ptk-ban meghatározott feltételekkel.

A MÁV Zrt. előleget nem biztosít, egyéb, a szerződést biztosító mellékkötelezettség nem terheli és nem ad fizetési biztosítékot.

7.10. A Vállalkozó számlája azon a napon számít teljesítettnek, amikor a Megrendelő számlavezető pénzintézete a Megrendelő fizetési számláját a Vállakozó számlájának összegével megterhelte.

Vállalkozó, a jelen szerződés aláírásával úgy rendelkezik, hogy valamennyi esedékes, lejárt, nem vitatott követelésének összegét MÁV Zrt. jogosult a Ptk. 6:49. § alapján, Vállalkozó bármelyik számlája ellenértékének kifizetésekor beszámítani.

8. KAPCSOLATTARTÓK

A Felek a jelen keretszerződéssel kapcsolatban munkavégzési és műszaki kérdésekben a következő személyeket hatalmazzák fel:

A Megrendelő részéről:

Pályavasúti Területi Igazgatóság	Területi Ingatlankezelési Főnökségvezető neve	Telefonszáma	E-mail címe
Budapest Kelet	Xxxxxx Xxxxxx	x00 (00) 000 0000	xxxxxx.xxxxxx@xxx.xx
Budapest Nyugat	Xxxxxx Xxxx	x00 (00) 000 0000	xxxxxx.xxxx@xxx.xx
Debrecen	Xxxxx Xxxxx	x00(00)000 0000	xxxxx.xxxxx@xxx.xx
Miskolc	Xxxxx Xxxxx	+36 (30) 278 670	xxxxx.xxxxx@xxx.xx
Pécs	Xxxxxxxxx Xxxxx Xxx	x00 (00) 000 0000	xxxxx.xxx@xxx.xx
Szeged	Xxxx Xxxxx	x00 (00) 000 0000	xxxx.xxxxx0@xxx.xx
Xxxxxxxxxxx	Xxxxxxx Xxxxx	+36 (30) 509 538	xxxxxxx.xxxxx@xxx.xx

A Vállalkozó részéről:

9. JÓTÁLLÁSI FELTÉTELEK

9.1. A Vállalkozó az általa elvégzett munkára és a beépített anyagokra 1 év jótállást vállal. A jótállás a munka elvégzését dokumentáló, leigazolt munkalapon szereplő dátumtól kezdődik. Jótállási kötelezettség alapján Vállalkozó vállalja, hogy hibás teljesítés esetén szavatossági jellegű kötelezettséget vállal. Ennek megfelelően Vállalkozó elsődlegesen a hibás szolgáltatás kijavítását vagy kicserélését vállalja. A jótállási kötelezettség keretében Vállalkozó köteles a Megrendelő által bejelentett hibák kijavítását kettő, azaz 2 munkanapon belül megkezdeni, és a munka jellegétől függően a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 5 munkanapon belül befejezni. Ha a hibás szolgáltatás kijavítása vagy kicserélése lehetetlen, vagy ha a Megrendelőnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet – aránytalan többletköltséget eredményezne, úgy Vállalkozó köteles az ellenszolgáltatás arányos részének leszállítására.

9.2. Amennyiben jogszabály a rögzített jótállási időn túl hosszabb kötelező időt ír elő vagy a gyártó hosszabb jótállási időt biztosít a beépített alkatrész vonatkozásában, ez esetben jótállási időszakon túl a jogszabályban rögzített vagy a beépített alkatrész vonatkozásában a gyártó által biztosított időszak érvényes. Jogszabályon alapuló jótállási kötelezettség fennállása esetén Vállalkozó köteles a jogszabályban foglalt feltételek szerint helytállni a hibás teljesítésért.

10. SZAVATOSSÁG

10.1.Vállalkozó szavatol azért, hogy a feladatellátása megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, magyar és közösségi előírásoknak.

Vállalkozó a Ptk. szerinti kellékszavatossági felelősséggel tartozik. A Megrendelő a Ptk.- ban biztosított valamennyi kellékszavatossági jogát érvényesítheti.

10.2.Vállalkozó szavatolja, hogy a szerződés keretében, annak teljesítése érdekében elvégzett munkák megfelelnek a jogszabályokban és a szerződésben, valamint MÁV Zrt. idevonatkozó utasításaiban és vasútüzemi előírásaiban foglalt követelményeknek, valamint, hogy a szerződés tárgyát per-, teher-, és igénymentesen adja át Megrendelő részére. A Vállalkozó olyan anyagot nem építhet be és nem használhat fel, amelyet részére harmadik személy tulajdonjog-fenntartással adott át, vagy egyébként harmadik személy fennálló jogosultsága a Megrendelő tulajdonszerzését és/vagy az elkészült munka felhasználását bármilyen formában korlátozná. Ezen beépítési és felhasználási tilalom addig érvényes, ameddig a Vállalkozó a harmadik személy követelését ki nem elégítette, vagy vele – írásban – a felhasználásról, illetőleg a beépítésről külön meg nem állapodott. E rendelkezés megsértése esetén a Vállalkozó felel minden olyan kárért, amely a Megrendelőt a harmadik személy igényérvényesítésével összefüggésben éri.

12. KÁRTÉRÍTÉS, KÁRVESZÉLY, KÖTBÉR Kártérítés

12.1. Vállalkozónak a Szerződés megszegéséért való felelőssége teljes körű az alábbiakban részletezettek szerint.

12.2. A Vállalkozó a Szerződés megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ideértve a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt, egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt. Felek a jogosult vagyonában keletkezett károk és az elmaradt vagyoni előny körében megvalósuló károknak tekintik különösen, de nem kizárólagosan a vasúti tevékenységekből, ezen belül a pályahálózat működtetésével, létesítésével, fejlesztésével, üzemeltetésével, karbantartásával, megszűntetésével, a vasútbiztonsággal, a jogszabályokban meghatározott pályavasúti szolgáltatások nyújtásával, illetve ezek elmaradásából következő mindennemű kárt, a vasúti személyszállítással, egyéb vállalkozó vasúti tevékenységgel összefüggő, továbbá a környezeti károk elhárításával összefüggő valamennyi kárt.

12.3. Vállalkozónak kártalanítani kell a Megrendelőt harmadik fél által felmerülő minden olyan igény esetén, amely szabadalom, védjegy, vagy ipari tervezési jogok megsértéséből származik azáltal, ahogy azt a Vállalkozó a Szerződés teljesítése során, vagy azzal összefüggésben felhasználta. A Megrendelő jóváhagyása Vállalkozó szerződéses kötelezettségére vonatkozó teljes körű felelősségét nem csorbítja.

12.4. A Vállalkozó és közreműködője által ellátott tevékenységért, illetve annak eredményéért a Vállalkozó teljes körű anyagi felelősséget vállal, ennek keretében felel mindazon kárért, mely nem megfelelő munkavégzésére, vagy nem megfelelő anyag beépítésére vezethető vissza. Ezen körben Vállalkozó azon kárért is felel, melyet harmadik személy a Vállalkozó tevékenységével összefüggésben érvényesít a Megrendelővel szemben.

12.5. Ha a Vállalkozó a jogszabályi előírások megsértésével, illetve a Szerződésben rögzített kötelezettségeinek megszegése folytán a Szerződésen kívülálló harmadik személynek kárt okoz, és a károsult harmadik személy a Megrendelővel szemben támaszt kártérítési

igényt, úgy a Vállalkozó köteles a Megrendelőt teljes mértékben mentesíteni a kártérítési felelősség alól akként, hogy a kárt a károsult harmadik személynek közvetlenül megtéríti. Harmadik személy által érvényesített igény esetén a Megrendelő a lehető legrövidebb időn belül köteles a Vállalkozót írásban erről értesíteni és az eljárásba bevonni, illetőleg a védekezést minden lehetséges eszközzel a Vállalkozó számára lehetővé tenni. A Vállalkozó által nyújtott kártérítésnek ki kell terjednie azokra a költségekre is, amelyek a kártérítési igénnyel kapcsolatban a Megrendelő részéről merülnek fel. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy harmadik személy által a Megrendelővel szemben a fentiek szerint indított bármely perben eljár, vagy a Megrendelő oldalán beavatkozóként belép a harmadik fél által a Megrendelővel szemben indított perbe.

12.6. A Megrendelő kötelezettséget vállal, hogy harmadik fél igényérvényesítése esetén csak a Vállalkozóval történt előzetes egyeztetést követően tesz bárminemű jognyilatkozatot. Amennyiben a Megrendelő nem, vagy csak késedelmesen vonja be a Vállalkozót a folyamatban lévő eljárásba, vagy az igény rendezésébe, akkor az ebből a mulasztásból vagy késedelemből eredő kárt a Megrendelő köteles viselni.

12.7. Abban az esetben, ha a Vállalkozó a jótállás alá eső hibák kiküszöbölésével késlekedik, a Megrendelőnek a Szerződésből eredő egyéb jogainak sérelme nélkül jogában áll bizonyítottan felmerülő kárai megtérítését követelni.

12.8. Megrendelő fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta és igényét nem jelentette be azonnal.

Kárveszély

12.9. A Munkaterületen a Vállalkozó tevékenységével összefüggésben a munkálatok időtartama alatt a kárveszélyt a Vállalkozó viseli.

Kötbér

12.10.A szerződő felek a Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítés esetére kötbérfizetésben állapodnak meg.

12.11 A kötbéralap az eseti megrendelések vonatkozásában az eseti megrendelés alapján megállapított nettó összeg. Amennyiben a szerződésszegés a teljes szerződést érinti, abban az esetben a kötbér alapja a keretösszeg lehívási kötelezettséggel terhelt része. A kötbérről kiállított számviteli bizonylat a terhelőlevél. A Megrendelő a kötbérigényét a Vállalkozó által érvényesített bármelyik díjkövetelés kifizetésekor egyoldalú nyilatkozatával pénzügyileg beszámíthatja.

A keretszerződés 4.pontjában meghatározott határidők alapján jelentkező késedelmes, hibás, meghiusúlt teljesítések figyelembe vételével.

12.12. A kötbér mértéke:

• késedelem esetén: napi 1 %, de legfeljebb 10%

• nem teljesítés, meghiúsulás esetén 30 %,

• hibás teljesítés esetén 15 %.

12.13. Késedelmes teljesítésnek minősül, ha Vállalkozó az eseti megrendelésben vagy jelen szerződésben előírt határidőre nem teljesít, vagy az előírt határidőre hibásan teljesít és a hiba javítására Megrendelővel egyeztetve póthatáridőt vállal. A karbantartási határidő túllépése esetén a késedelmi kötbér kiszabásának alapja „nap”, azaz minden, a karbantartási ciklusidő lejárta utáni, mint határidőn túl végzett munka esetében megkezdett naponként kerül felszámításra. Havaria esetén reakció idő túllépése esetén a kötbér kiszabásának alapja „óra”, azaz minden az elvárt – 6 órás – kezdési reakció időn túl végzett munka esetében megkezdett óránként kerül felszámításra a szerződés 12. pontjában meghatározott mértékű késedelmi kötbér. Amennyiben a késedelmi kötbér mértéke eléri a fent megjelölt maximumot, Megrendelő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

12.14. Meghiúsulásnak minősül:

- ha a Vállalkozó a teljesítéssel késedelembe esik és Megrendelő által megállapított póthatáridőre sem teljesíti feladatát és/vagy

- ha Vállalkozó a teljesítést megtagadja, illetve egyéb okból nem teljesíti, és/vagy

- ha Megrendelő Vállalkozónak felróható okból mondja fel az eseti megrendelést Meghiúsulási kötbér érvényesítésével egyidejűleg Vállalkozó – a nemteljesítéssel érintett szolgáltatások után - díjra nem jogosult.

12.15. Hibás teljesítésnek minősül különösen az a nem szerződésszerű teljesítés, amely hiba nem olyan mértékű, hogy Megrendelő eseti megrendelés felmondását indokolttá tenné, valamint minden egyéb eset, amikor Vállalkozó nem a tőle elvárható legnagyobb gondossággal teljesített és teljesítése nem felel meg jelen keretszerződésben vagy az eseti megrendelésben foglaltaknak és nem tartozik a késedelmes vagy nem teljesítési esetek körébe.

Ha Megrendelő hibás teljesítés esetén kijavítást kér, a kötbér mértéke azonos a késedelemre megállapított mértékkel.

12.16. Ha a Vállalkozó a várható szerződésszegésről elvárható időben, de legfeljebb a körülmény felmerülésétől számított 48 órán belül nem tájékoztatja a Megrendelőt, úgy az értesítés elmulasztása miatti kötbérként a felek az eseti megrendelésben megállapított összeg, karbantartás esetén a havi ütemtervben meghatározott, de nem teljesített szolgáltatás 1 %-át kötik ki, amely akkor is jár, ha a fél a szerződésszegési felelősség alól magát egyébként kimenti.

A kötbér esedékessé válik:

• késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, késedelmi kötbérmaximum elérésének, vagy a póthatáridő lejár,

• hibás teljesítési kötbér esetén, ha a Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette,

• nem teljesítés és meghiúsulási kötbér esetén, póthatáridő tűzése nélkül a teljesítési határidő napján, vagy teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelen leteltének a napján, illetve a Megrendelő a rendkívüli elállási / felmondási szándékát a Vállalkozónak bejelentette,

A Vállalkozó minden kötbér- és kártérítés-fizetési kötelezettségét köteles 30 napon belül teljesíteni.

A karbantartási ciklusidő be nem tartásából eredő, Tűzvédelmi Hatósági által megállapított szabálysértési szankciók (bírságok) teljes mértékben a Vállalkozót terhelik.

13. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A felek az adataikban bekövetkezett mindennemű változtatást, különösen a cégszékhelyének, levelezési címének, bankszámlaszámának és adószámának változását a másik féllel a változást követően azonnal, de legkésőbb kettő munkanapon belül írásban kötelesek közölni. A bejelentési kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítésből fakadó minden kárért a mulasztó felet terheli a felelősség.

14. SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS

Jelen keretszerződés módosítása csak a felek kölcsönös megegyezésével, írásban lehetséges. A módosítást mindkét fél részéről az aláírásra jogosult képviselők tehetik meg.

A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy abban az esetben, ha a MÁV Zrt. „szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás” megnevezésű fő tevékenységét a szerződés hatálya alatt más gazdasági társaság veszi át, úgy ezen gazdasági társaság – a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett – a vállalkozó külön hozzájárulása nélkül jogosult a szerződésbe a MÁV Zrt. pozíciójában belépni és annak kötelezettségeit átvállalni, illetve jogait gyakorolni, feltéve, hogy ezen szerződéses jogutódlás a Vállalkozó jogait nem csorbítja, kötelezettségeinek teljesítését nem teszi terhesebbé, illetve megfelel a hatályos jogszabályoknak.

15. ELJÁRÁS JOGVITA ESETÉN

Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésből fakadó vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalásos úton próbálják rendezni. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a vita eldöntése érdekében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező illetékes bíróság jogosult eljárni.

16. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

16.1. A jelen szerződés megszűnik:

• a szerződés közös megállapodással történő megszüntetésével,

• Megrendelő rendes felmondásával, indokolás nélkül, írásban, 3 hónapos felmondási idő alkalmazásával a teljesítés megkezdését követően a teljesítésig,

• azonnali hatályú felmondással.

Felek a szerződést azonnali hatállyal, egyoldalú jognyilatkozattal is megszüntethetik (rendkívüli felmondás) az alábbiak szerint.

A megrendelő jogosult,különösen, ha

• a Vállalkozó a jelen szerződés 1. pontjában meghatározott feladatokat késedelmesen teljesíti, és a reá irányadó késedelmi kötbér mértéke eléri a maximumot.

• a Vállalkozó a szerződésben meghatározott és vállalt kötelezettségeit ismételten nem teljesítette, annak ellenére, hogy erre a másik Fél ésszerű határidő tűzésével felszólította és a határidő eredménytelenül telt el. Ebben az esetben a szerződés megszűnésében vétlen Fél kártérítési igénnyel léphet fel.

• a Vállalkozó ellen csődeljárás indult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben foglalt korlátok figyelembevételével;

• a Vállalkozó az illetékes bíróságnál saját maga ellen felszámolási eljárás megindítását kéri a vonatkozó jogszabályok alapján.

• a Vállalkozó fizetésképtelenségét a bíróság a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítja.

• a Vállalkozó végelszámolását az erre jogosult szerv elhatározza.

Vállalkozó jogosult, különsen, ha

• Megrendelő a szerződésben meghatározott és vállalt kötelezettségeit ismételten nem teljesítette, annak ellenére, hogy erre a másik Fél ésszerű határidő tűzésével felszólította és a határidő eredménytelenül telt el.

• Megrendelő ellen csődeljárás indult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben foglalt korlátok figyelembevételével;

• Megrendelő az illetékes bíróságnál saját maga ellen felszámolási eljárás megindítását kéri a vonatkozó jogszabályok alapján.

• Megrendelő fizetésképtelenségét a bíróság a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítja.

• Megrendelő végelszámolását az erre jogosult szerv elhatározza

16.2. Megrendelő az azonnali hatályú felmondást megalapozó körülmények fennállása esetében a szerződés teljesítésének Vállalkozó által igazolt megkezdése előtt választása szerint jogosult a szerződéstől elállni.

A fenti pontokban rögzített eseteket meghaladóan Megrendelő a Ptk. 6:249.§ szerint gyakorolhatja az elállás jogát.

16.3. A Megrendelő elállása esetén köteles a Vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

17. KÖTELEZETTSÉGEK ÁTRUHÁZÁSA

A MÁV Zrt.-vel szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve MÁV Zrt.-vel szembeni bármilyen követelésen zálogjog alapítása csak a MÁV Zrt. előzetes írásos jóváhagyásával lehetséges. A MÁV Zrt. írásos jóváhagyása nélküli engedményezéssel, zálogjog alapítással a MÁV Zrt-vel szerződő fél szerződésszegést követ el a MÁV Zrt-vel szemben, melynek alapján a MÁV Zrt-vel szerződő felet kártérítési felelősség terheli.

18. EGYÉB

18.1. A Vállalkozó kijelenti, hogy megismerte (xxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxx-xxxxxxx/xxxxxx- kodex) és elfogadta a MÁV Zrt. Etikai Kódexét, az abban foglalt értékeket a jogviszony fennállása alatt magára nézve mérvadónak tartja. Kijelenti, hogy vitás eset felmerülésekor a Megrendelő által lefolytatott eljárásban együttműködik a vizsgálókkal. Vállalja, hogy a Megrendelő nevében eljáró személy(ek) Etikai Kódexet sértő cselekményé(ei)t jelzi a Megrendelő által működtetett etikai bejelentő és tanácsadó csatornán keresztül.

18.2.A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a szerződés teljesítésekor egyik fél sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a Megrendelő vagy kapcsolt vállalkozásaik jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ide tartozik a jelen szerződés megkötésétől Xxxxx vagy kapcsolt vállalkozásaik munkajogi állományába tartozó munkavállalók közvetett vagy közvetlen

foglalkoztatása is. Ennek biztosítása érdekében Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy jelen szerződéssel összefüggésben, annak teljesítése során sem Megrendelőnél, sem annak kapcsolt vállalkozásainál munkaviszonyban lévő alkalmazottat sem közvetlenül, sem közreműködőik útján nem foglalkoztatnak, kivéve, ha ebbe a Megrendelő előzetesen írásban beleegyezett. Ezen szabály megsértése szándékos károkozásnak minősül és Vállalkozót teljes kártérítési felelősség terheli. A rendelkezés betartását Megrendelő Biztonsági Igazgatósága útján bármikor jogosult ellenőrizni.

18.3.Jelen szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése során a személyes adatok kezelése és – amennyiben adattovábbításra kerül sor - az adatok továbbítása, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet), továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.), valamint ezen felül a MÁV Zrt. részéről az Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata alapján történik. A MÁV Zrt. és a szerződéskötő másik fél kötelezettséget vállal arra, hogy az adatkezelés során az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatbiztonsági követelményeknek eleget tesz, továbbá az érintettek jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek legteljesebb figyelembevételével jár el. Amennyiben a szerződéskötő másik fél a fentiekben foglalt kötelezettségeit megszegi, a szerződésszegéssel okozott teljes (közvetett és következményi) kárt (függetlenül attól, hogy az az érintett igényén vagy a NAIH hatósági határozatán és/vagy bírósági határozaton alapul) a MÁV Zrt. felé megtéríteni köteles.

18.4.A Szerződő Fél a tudomására jutott személyes adatot kizárólag jelen szerződés előkészítése, megkötése és az iratok megőrzésére irányadó időtartama alatt, a szerződés teljesítése érdekében az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja (jogos érdek) alapján kezeli. A Szerződő Fél vállalja, hogy az előzőekben meghatározott időtartam letelte, vagy az adatkezelési jogosultság bármely egyéb okból történő megszűnését követően a tudomásukra jutott személyes adatot teljeskörű és helyre nem állítható módon törli. A MÁV Zrt. adatkezeléséről szóló részletes tájékoztató a xxx.xxxxxxxxxx.xx webcímen megtalálható. A Szerződő Fél jelen Szerződés aláírásával igazolja, hogy „A szerződéskötés során képviseletre és aláírására jogosult (természetes, meghatalmazott, vagy cégjegyzésre jogosult) személyek, a teljesítésigazoló személyek, illetve a szerződésben megjelölt kapcsolattartók személyes adatainak kezeléséről” szóló adatkezelési tájékoztatójának tartalmát megismerte és az abban foglaltakat tudomásul vette, illetve azt az érintettel – igazolható módon – megismertette.

Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

A szerződés mellékletét képező dokumentumok:

1. sz. melléklet –Tűzjelző berendezések és tűzgátló épületszerkezetek lista

2. sz. melléklet – Szolgáltatás ütemezése

3. sz. melléklet –Tűzjelző berendezések, tűzgátló ép. szerlezetek rendszeres karbantartás díjazása

4. sz. melléklet - Eseti megrendelések díjazása

5. sz. melléklet –SAP teljesítésigazolás

6. sz. melléklet – Munkavédelmi melléklet

7. sz. melléklet – Környezetvédelmi melléklet

8. sz. melléklet – Elektronikus számla befogadás

9. sz. melléklet- Vállalkozó feladatainak részletes meghatározása

Jelen szerződés 3 példányban készült, melyből 2 példány a Megrendelő, 1 példány a Vállalkozó birtokában marad.

A Szerződő partner jelen szerződést aláíró képviselője a Ptk. 3.31.§-ára is különös figyelemmel a jelen szerződés aláírásával kijelenti és teljeskörű személyes felelősséget vállal azért, hogy a jelen szerződés vonatkozásában képviseleti joga nincs korlátozva és nyilatkozattétele nincs feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötve. Amennyiben az aláíró nyilatkozattétele feltételhez vagy jóváhagyáshoz van kötve harmadik személyekkel szemben, akkor jelen szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a feltétel bekövetkezett, vagy a szükséges jóváhagyást megszerezte, illetve a korlátozás nem terjed ki a jelen szerződés megkötésére és aláírására. A szerződő felek rögzítik, hogy az esetleges korlátozás megszegéséből eredő teljes felelősség az aláírót terheli, a korlátozás a MÁV Zrt-vel szemben nem hatályos és annak semmilyen következménye a MÁV Zrt-t nem terheli.

Jelen szerződést a felek elolvasták, az abban foglaltakat szándékukkal, akaratukkal mindenben megegyezőnek találták, és aláírásukkal érvényesítik.

…………….., 2020..…………………… …………….., 2020..………………..

…………..………… ………………..……. ….…………………………..

ügyvezető

MÁV Zrt.

MEGRENDELŐ VÁLLALKOZÓ

1. számú melléklet

Tűzjelző berendezések és tűzgátló épületszerkezetek lista Excel táblázat

Szolgáltatás ütemezése

Tűzjelző berendezések, tűzgátló ép. szerkezetek rendszeres karbantartás díjazása

Eseti megrendelések díjazása

MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT.

SAP Teljesítés Igazolás

Vállalkozó neve:

Vállalkozó telephelye:

Számlabenyújtási hely:

Vevő neve:

Vevő címe:

Rendelés száma:

Teljesítés dátuma:

Szállítólevél száma: Típus:

Költségviselő:

Munka megnevezése:

===============================

Munka műszaki tartalma:

===============================

Ssz Leírás Mennyiség M E Egységár Nettó ÁFA ÁFA típus Projekt Projekt Alfeladat Bevételezés dátuma

Teljes összeg: Ft + ÁFA

Átvevő neve:

A teljesítésigazolást kiállította: Telefonszám:

Szolgálati helye: Címzett:

Kiállítás Dátuma:

Kérjük Xxxxxx Partnerünket, hogy a számla Megjegyzés rovatában feltüntetni szíveskedjenek a rendelés számát.

Ezen teljesítésigazolás egy másolati példányát a számlához csatolni szíveskedjenek, ellenkező esetben a számlát nem áll módunkban befogadni.

6.számú melléklet

Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxx Szabályok elfogadásáról

Jelen nyilatkozatot a MÁV Zrt. mint Ajánlatkérő által a „Tűzjelző berendezések és tűzgátló épületszerkezetek időszakos karbantartása, felülvizsgálata és eseti hibaelhárítása” tárgyú beszerzési eljárás részeként teszem a szerződés megkötéséig.

Alulírott ………….. (továbbiakban:Társaság) cégjegyzésre jogosult képviselője – a jelen nyilatkozat mellékletét képező munkavédelmi melléklet gondos áttekintése után – kijelentem, hogy a munkavédelmi mellékletben foglalt szabályokat tudomásul veszem, és kötelezettséget vállalok arra, hogy a benne foglaltakat, valamint a mindenkor hatályos munkabiztonsági szabályokat a Szerződés teljesítése során betartom, illetve a munkát ennek megfelelően végeztetem munkavállalóimmal közreműködőimmel, alvállalkozóimmal.

Tudomásul veszem, hogy ha a Társaság részére átadott munkaterület a vasúti egyéb technológia területektől munka és közlekedésbiztonsági szempontból szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem választható le, a munkavégzést a részemről munkabiztonsági feladatokat összehangoló (felügyelő) személyt vagyok köteles kijelölni.

Tudomásul veszem, hogy a Társaság vezetőit és/vagy megbízottjait (legfeljebb 6 főt) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviseletében eljáró munkavállaló oktatja ki a tevékenységéhez kapcsolódó közlekedésbiztonsági és helyi körülményekből adódó veszélyekről. Az oktatást végzőt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Területi Szolgáltató Központ Budapest munkavédelmi szakmai vezetője jelöli ki (Területi munkavédelmi vezető elérhetősége:…………..). Az oktatás tényét oktatási naplóban, vagy más – azonos adatokat tartalmazó módon – kell rögzíteni, amelyet a mindkét Fél képviselője aláírással köteles igazolni (oktató neve, munkaköre, oktatásra kötelezettek neve, születési helye, ideje, oktatás tárgya, oktatás ideje). Tudomásul veszem, hogy a Társaság által végzett munka technológiájából adódó munkavédelmi ismeretek, valamint a végzett munkára vonatkozó országos érvényű biztonsági szabályzatok, jogszabályok, szabványok nem képezik a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által megtartott oktatás tárgyát.

Továbbá tudomásul veszem, hogy kötelességem a személyi sérüléssel járó és/vagy dologi kár követelményű baleseteket és veszélyeztetéseket a MÁV Zrt. képviseletében eljáró MÁV Szolgáltató Központ Zrt. részére (MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Területi Szolgáltató Központ Budapest tel.: …………………azonnal bejelenteni, amennyiben a bekövetkezett esemény a MÁV Csoport eszközeivel vagy munkavállalóinak tevékenységével összefüggésbe hozható, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a MÁV Csoport alkalmazottjainak vagy ügyfeleinek személyi biztonságát veszélyezteti.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a foglalkoztatás, a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV Csoport munkavállalóit, ügyfeleit, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyezteti, úgy a felügyeletet ellátó, az ellenőrzésre jogosult, illetve a Társaság erre feljogosított munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja. A munkavégzés leállítását az elrendelőnek írásban a Felek tudomására kell hozni. A Társaság képviselője köteles a munkavégzés leállítására vonatkozó elrendelést tudomásul venni, valamint jelen nyilatkozat aláírásával a munkavégzés leállítására vonatkozó

jogosultságot kifejezetten tudomásul veszem. Kelt (helység, év/hónap/nap)

………………………………..

Cégszerű aláírás P.H.

MUNKAVÉDELMI MELLÉKLET

Preambulum

a) Az MNV Zrt. Igazgatósága 158/2013. (V. 6.) sz. határozatával jóváhagyta, hogy a MÁV Zrt. központi szervezetéből a humán szolgáltatás, számviteli szolgáltatás, a beszerzési és logisztikai, ügyviteli szolgáltatások, valamint a munkavédelmi és környezetvédelmi szolgáltatások a MÁV Szolgáltató Központ Zrt-be átszervezésre kerülnek. Az MNV Zrt. Igazgatósági határozatának megfelelően 2013. június 1. napjától a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. tevékenységbővítésére sor került a szükséges pénzügyi, humán- és tárgyieszköz- kapacitással.

b) A megállapodás jogszabályi és egyéb normatív alapja:

⎯ a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

⎯ Vállalkozó a szerződéses feladatai ellátása során köteles betartani a 15/2016. (V. 13. MÁV Ért. 8.) EVIG számú, a felügyeleti igazolványok, szolgálati megbízólevelek, belépési, behajtási engedélyek kiadási eljárásáról, használatáról, a MÁV Zrt. üzemi területén történő tartózkodás rendjéről szóló utasítását.

(a továbbiakban együtt: munkabiztonsági szabályok)

1. Általános rendelkezések

1.1. Vállalkozó tudomásul veszi, és kötelezettséget vállal, hogy a munkabiztonsági szabályokat a Szerződés teljesítése során betartja.

Vállalkozó köteles betartani a tervezési és kivitelezési munkák során a hatóság, szakhatóság által kiadott valamennyi munkabiztonsági, környezetvédelmi tárgyú dokumentumban (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) foglalt követelményeket.

1.2. Az 1.1. pontban meghatározott kötelezettség kiterjed mind a Vállalkozóra, mind a Vállalkozó közreműködőire, és minden olyan személyre, aki a Szerződés teljesítése érdekében a MÁV Zrt. területére belép (továbbiakban együttesen: „Vállalkozó”)

Vállalkozó a kivitelezési munkáknál biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles foglalkoztatni, akinek a nevét és elérhetőségét a kivitelezési munkák megkezdése előtt 5 munkanappal a MÁV Zrt. Munkavédelem Szervezet (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54- 60.) részére köteles bejelenteni.

1.3. Vállalkozó valamennyi engedélyezési-, bírálati-, kiviteli- megvalósulási tervdokumentáció készítésekor és a kivitelezés során köteles folyamatosan kapcsolatot tartani munkabiztonsági kérdésekben a MÁV Zrt. Munkavédelem Szervezetével.

1.4. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a jelen megállapodásban meghatározott munkavédelmi követelményeket érvényesíti a vele szerződéses jogviszonyban álló további Vállalkozókkal, megbízottakkal (közreműködő, közúti fuvarozó, szakértő stb.) szemben, amennyiben azokkal a MÁV Zrt. munkaterületén végeztet a Szerződés teljesítésével összefüggő munkát vagy szolgáltatást.

1.5. Jelen megállapodás nem tartalmazza azokat a – jogszabályban, kötelező szabványokban, biztonsági szabályzatokban előírt – munkavédelmi szabályokat, amelyek vonatkozó előírásait a Feleknek – jelen megállapodástól függetlenül is – ismerni és alkalmazni kell (pl. munkaköri alkalmasság, emelőgép biztonsági szabályzat, kémiai anyagok biztonsága stb.). Vállalkozó nyilatkozik, hogy valamennyi, a Szerződéssel kapcsolatos jogszabályt, illetve szabályzatot, kötelező szabványt ismeri – ideértve a munkavédelemre vonatkozó valamennyi jogszabályt, biztonsági előírást stb. is – és ezek betartására jelen megállapodás aláírásával kötelezettséget vállal.

1.6. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a munkavégzéshez csak munkabiztonsági szempontból megfelelő állapotban lévő helyiséget, technológiai csatlakozású berendezést (pl. hatásos érintésvédelemmel ellátott villamos dugaszoló aljzatot, vízvételezési lehetőséget, stb.), gépeket, berendezéseket, eszközöket (pl. előírás esetén érvényes vizsgálati, üzemeltetési dokumentációk megléte stb.) használhat, alkalmazhat.

Az átadott eszközökkel végzett munka személyi feltételeit, valamint a munkaeszköz használatának időtartama alatt a munkaeszközre vonatkozó vizsgálati, karbantartási kötelezettséget – eltérő megállapodás hiányában – a Vállalkozó köteles biztosítani, illetve teljesíteni.

1.7. Állomási területen Vállalkozó köteles az átadott munkaterületet a munkavégzés időtartama alatt a közforgalom elől elzárt csatlakozási pontnál jól érzékelhetően jelölni.

1.8. Felek az átvett-átadott munkaterület munkabiztonsági állapotáról írásban nyilatkoznak, megállapításaikat a munkabiztonsági szabályokban foglaltaknak megfelelően rögzítik.

1.9. Az átadott-átvett munkaterület, valamint az ott lévő berendezések, eszközök, létesítmények biztonsági állapotának megőrzéséről, munkavédelmi szabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséről a Vállalkozó gondoskodik, és felel az ennek elmulasztásából eredő kárért.

1.10. A Vállalkozó az átadási jegyzőkönyvben meghatározott időpont után – vagy bármely okból ettől eltérő időpontban – a munkaterület a munkabiztonsági állapotáról szóló írásbeli nyilatkozattal köteles visszaadni. A Vállalkozó a munkaterület visszaadásának meghatározott időpontjában várható módosítási igényét is köteles írásban jelezni, amelynek – közös megegyezéssel történő – módosítását Feleknek írásban kell rögzíteni.

1.11. A MÁV Zrt. a munkaterületet – közreműködő bevonása esetén – is a Vállalkozó részére adja át, illetve a Vállalkozótól veszi vissza.

2. Közlekedés, anyagmozgatás, szállítás a vasúti vágányok között

2.1. A vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező közlekedésnél a Vállalkozó az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet 1. számú és 2. számú melléklet szerint köteles eljárni.

2.2. Vállalkozó tudomásul veszi, ha a közlekedés a vasúti vágányok között, vagy azokat keresztezve anyagmozgatás, szállítás céljából történik, be kell tartani a 2.1. pontban leírtakat valamint a „Biztonsági szabályok a vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező anyagmozgatásnál, szállításnál” tárgyú rendelkezéseket

2.3. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a 2.1. és 2.2 pontban megjelölt utasításokat közreműködői, teljesítési segédei stb. részére átadja.

3. Munkavégzés

3.1. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a munkavégzés – a belépési engedélyen kívül – csak írásbeli engedély birtokában kezdhető meg, ha egyéb biztonsági szabályok azt kötelezővé teszik (pl. villamos felsővezetékkel ellátott pályarészen végzett munkáknál, illetve rakodásnál).

3.2. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra , hogy munkavégzésnél a Megrendelő szakmai utasításaiban, biztonsági szabályzatokban, egyéb kötelező előírásokban meghatározott biztonsági követelményektől eltérő, a személyi biztonságot csökkentő feltételeket nem enged meg.

3.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a villamos vontatási berendezések közelében az idevonatkozó szakmai utasításokban (E.101., E.102.) foglaltaknak megfelelően köteles munkát végezni.

4. Felügyelet alatt végezhető munkák és feltételei

4.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy ha a részére átadott munkaterület a vasúti egyéb technológia területektől munka és közlekedésbiztonsági szempontból szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem választható le, a munkavégzést a Vállalkozó részéről munkabiztonsági feladatokat összehangoló (felügyelő) személy (név:) köteles kijelölni.

4.2. A munkavégzés munkabiztonsági szempontból történő összehangolását (felügyeletét) ellátó személy a munkavállaló(k) felügyeletét köteles úgy ellátni, hogy a munkavégzést, azt ellátó személyek személyi biztonságát, egészségét és a forgalom lebonyolítását ne veszélyeztesse. A felügyeletet ellátó személyt a munkáltatója más tevékenységgel is megbízhatja, ha a felügyelet ellátása nem igényel folyamatos jelenlétet vagy odafigyelést.

4.3. A felügyelet ellátásával, tevékenységek munkabiztonsági szempontból történő összehangolásával megbízott munkavállaló a közlekedésbiztonságára vonatkozó utasításokat köteles betartani és betartatni.

4.4. Ha felügyeletet ellátó, a tevékenységeket munkabiztonsági szempontból összehangoló személy a MÁV Zrt. munkavállalója, a felügyelet kizárólag vasútüzemi munkák jellegéből adódó biztonsági szabályok betartására irányul, de jogosult az általa aggályosnak vagy veszélyesnek ítélt esetekben is a 6.1. pontban meghatározottak szerint eljárni. A felügyelet ellátó felelőssége és kötelezettsége nem terjed ki a Vállalkozó – a Szerződésben foglaltak teljesítésére irányuló – szakirányú és egyéb tevékenységére vonatkozó biztonsági előírások és az elvárható ismeretekből következő magatartási szabályok betartásának ellenőrzésére vagy betartatására.

4.5. A felügyelet ellátásával csak a tevékenység jellegének megfelelő, a felügyelet ellátására szakmailag és orvosilag alkalmas személy bízható meg.

4.6. A felügyeletet ellátó személy köteles a helyszínen vagy a helyszín áttekintésre alkalmas helyen tartózkodni, ha a munkavégzés jellege, a munkaterület áttekinthetősége, illetve a vasútüzemi és a szolgáltatásait igénybe vevők biztonsága ezt szükségessé teszi. Ha helyszín áttekinthetősége nem oldható meg, a felügyeletet ellátó személy és a távolabb tartózkodók között rádióval vagy más alkalmas módon kell a kommunikációt biztosítani.

4.7. Ha munkaterület a vasút zárt területétől nem választható el, a kiállított munkaengedély birtokában szabad csak munkát végezni. A munkaengedély idő előtti visszavonásáról a Vállalkozót írásban kell értesíteni.

4.8. A 4.7. pontban meghatározott esetekben a munkavégzés munkavédelmi szempontból történő összehangolását végző felügyeletet a Vállalkozó vasúti szakképzettséget igénylő esetekben is elláthatja, ha rendelkezik a vasúti, vagy egyéb szakképzettséget igénylő (pl. vonatvezető, mozdonyvezető, pályamester, távközlőmester, blokkmester, figyelőőr, tolatásvezető stb.) tevékenységhez megfelelő szakképzettséggel, érvényes vizsgával, vizsgákkal és egyéb kötelező feltételekkel (pl. vonalismeret, helyismeret, orvosi alkalmasság stb.), valamint a szakképzettség és egyéb kötelező feltételek meglétét hitelt érdemlően igazolta.

5. Ellenőrzés

5.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a MÁV Zrt. ellenőrzésre jogosult munkavállalója a technológiai, személy és közlekedésbiztonságot befolyásoló előírások betartását jogosult

ellenőrizni az átadott, elválasztott munkaterületen.

5.2. Az ellenőrzés megkezdése előtt a MÁV Zrt. munkavállalója ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.

5.3. A Vállalkozó az 5.1. és 5.2. pontokban foglaltakat köteles saját munkavállalói, illetve közreműködő tudomására hozni.

5.4. Vállalkozó – vasúti szakképzettséget igénylő – vasúti munkavégzéshez szükséges személyi feltételek teljesülését közreműködői vonatkozásában köteles ellenőrizni.

6. A munkavégzés felfüggesztése

6.1. Ha a foglalkoztatás, a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV Csoport munkavállalóit, ügyfeleit, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyezteti, úgy a felügyeletet ellátó, az ellenőrzésre jogosult, illetve a Vállalkozó erre feljogosított munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja.

6.2. A munkavégzés leállítását az elrendelő Félnek írásban a Felek tudomására kell hozni.

6.3. A Vállalkozó képviselője (név: telefon:, levelezési cím:) köteles a munkavégzés leállítására vonatkozó elrendelést tudomásul venni, valamint Vállalkozó jelen megállapodás aláírásával a 6.2. pontban részletezett, a munkavégzés leállítására vonatkozó jogosultságát kifejezetten tudomásul veszi.

7. Oktatás

7.1. A Vállalkozó vezetőit és/vagy megbízottjait (legfeljebb 6 főt) a MÁV Zrt. képviseletében eljáró munkavállalója vagy megbízottja bizonyíthatóan köteles a tevékenységéhez kapcsolódó közlekedésbiztonsági és helyi körülményekből adódó veszélyekről kioktatni. Az oktatás tényét oktatási naplóban, vagy más – azonos adatokat tartalmazó módon – kell rögzíteni, amelyet a Vállalkozó valamint a MÁV .Zrt. képviselője aláírással köteles igazolni (oktató neve, munkaköre, oktatásra kötelezettek neve, születési helye, ideje, oktatás tárgya, oktatás ideje).

7.2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az általa végzett munka technológiájából adódó munkavédelmi ismeretek, valamint a végzett munkára vonatkozó országos érvényű biztonsági szabályzatok, jogszabályok, szabványok nem képezik a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által megtartott oktatás tárgyát.

7.3. Az oktatást végzőt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Területi Szolgáltató Központ területi munkabiztonsági szakmai vezetője jelöli ki.

7.4. A Vállalkozó munkavállalóinak munkavédelmi oktatására a Vállalkozó kötelezettséget vállal.

7.5. A Vállalkozóval szerződéses jogviszonyban álló vállalkozók (közreműködő) munkavédelmi oktatásáról a Vállalkozó köteles gondoskodni jelen munkavédelmi megállapodásban foglaltak, továbbá a Vállalkozó részére szervezett munkavédelmi oktatáson elhangzottak valamint az esetlegesen részére rendelkezésére bocsátott oktatási segédanyag alapján. A Vállalkozó a saját munkavállalói munkavédelmi oktatására – térítés ellenében – a MÁV Zrt.-től oktatót kérhet. Ebben az esetben az oktatás tartalmát és formáját külön szerződésben kell meghatározni.

8. Több külső vállalkozó egyidejű munkavégzése a MÁV Zrt. területén

8.1. Olyan munkahelyen, ahol különböző külső vállalkozók (munkáltatók) alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a munkavégzés, illetve a munkaterület szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem határolható el, a munkavégzés munkabiztonsági szempontból történő összehangolásáért a Vállalkozó helyszíni vezetője felel.

9. Balesetek, rendkívüli események

9.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy köteles a személyi sérüléssel járó és/vagy csak dologi kár követelményű baleseteket és veszélyeztetéseket a MÁV Zrt. képviseletében eljáró Szolgáltató szerv részére azonnal bejelenteni, amennyiben a bekövetkezett esemény a MÁV Csoport eszközeivel vagy munkavállalóinak tevékenységével összefüggésbe hozható, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a MÁV Csoport alkalmazottjainak vagy ügyfeleinek személyi biztonságát veszélyezteti.

9.2. Munkabaleset vagy veszélyeztetés esetén a Felek közös vizsgálatot kezdeményezhetnek, amelynek minden fél köteles eleget tenni, és a vizsgálathoz indokoltan szükséges és a vizsgálatot végzők által írásban pontosan megjelölt okiratokat a Felek kötelesek a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátani.

10. Záró rendelkezések

10.1. Vállalkozó köteles írásban jognyilatkozatot tenni arról, hogy a munkát munkabiztonsági szempontból jelen szerződésben és az átadott mellékletekben foglaltak szerint végzi, illetve végezteti munkavállalóival és képviselőivel.

10.2. A munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt munkabiztonsági szabályok nem vagy nem megfelelő tejesítéséből eredő a MÁV Zrt-t ért közvetlen és közvetett károkért a Vállalkozó felel.

10.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a MÁV Zrt.-nek – a területén hatósági munkabiztonsági ellenőrzéskor a kivitelezéssel kapcsolatban a Vállalkozó érdekkörében és vétkes közrehatása miatt – bírságot kellene fizetnie, úgy azt a MÁV Zrt. a Vállalkozóra hárítja.

10.4. Vállalkozó az ad-hoc látogatók számára olyan egyéni védőruházatot köteles biztosítani, amely egészségügyi szempontból a részükre kiadható.

10.5.Vállalkozó vállalja, hogy az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20) SZCsM- EüM. rendelet 6.§ (2) b) pontjában foglaltak szerint munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet készít.

Felek jelen megállapodást – annak elolvasását és kölcsönös értelmezését követően mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá.

7.számú melléklet

KÖRNYEZETVÉDELMI MELLÉKLET

Szerződés tárgya: Tűzjelző berendezések és tűzgátló épületszerkezetek időszakos karbantartása, felülvizsgálata és eseti hibaelhárítása

Szerződés azonosító száma:

Teljesítés helye:

A szerződés teljesítésének véghatárideje:

Munkavégzés jellege:

Érintett munkaterület:

A környezetvédelmi melléklet jogszabályi és egyéb normatív alapja a mindenkori hatályos

- a környezet védelemről szóló törvény (jelenleg a 1995. évi LIII törvény),

- a vízgazdálkodásról szóló törvény (1995. évi LVII. törvény),

- a hulladékról szóló törvény (jelenleg a 2012. évi CLXXXV. törvény)

- a természet védelméről szóló törvény (jelenleg a 1996. évi LIII. törvény),

- az építési és bontási hulladék kezelésének szabályairól szóló jogszabály (jelenleg a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet),

- az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály (jelenleg a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet)

- zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály (jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet)

KAPCSOLATTARTÓK, ELÉRHETŐSÉGEK

A Szerződés teljesítése során környezetvédelmi kérdésekben az alábbi személyek jogosultak kapcsolattartásra:

1.1 Vállalkozó képviseletében: Cég:.

Név:

Telefon:

E-mail:

1.2 Megrendelő környezetvédelmi szervezetének képviseletében:

Szervezet: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Környezetvédelem …. régió Név:

Telefon:

E-mail:

ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELVÁRÁSOK

1.3 A jelen megállapodásban, és az elfogadott tervek műszaki leírásában meghatározott környezetvédelmi feltételeket a szerződést kötő MÁV Zrt. a vállalkozóval kötött szerződésben köteles érvényesíteni.

1.4 Amennyiben az adott kivitelezéshez kapcsolódóan hatóság vagy szakhatóság dokumentáltan (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) környezetvédelmi követelményeket támasztott, a Vállalkozó (beleértve valamennyi alvállalkozóját és közreműködőjét is) köteles azt betartani.

1.5 A vonatkozó MÁV Csoport környezetvédelmi tárgyú utasításaiban foglaltakról a munkakezdést megelőzően Vállalkozó vezetője vagy egy megbízottja részére a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezete oktatást tart, emellett a Vállalkozó a környezetvédelmi követelményekről köteles a munkavégzés valamennyi résztevőjét szakszerű oktatásban részesíteni. Az oktatásról az 1. 1pontban megnevezett kapcsolattartó ad bővebb felvilágosítást.

1.6 A Vállalkozó köteles a kivitelezés megkezdése előtt a munkára vonatkozó környezetvédelmi azonosítókat (KÜJ, KTJ, FAVI LAL, LM stb.) az illetékes hatóságtól megkérni. A továbbiakban valamennyi nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét a saját azonosítóinak alkalmazásával kell teljesítenie.

1.7 A Vállalkozó köteles az építési helyszínt és környékét, valamint az anyagok szállításával érintett területeket tisztán tartani, és a környezetet a legkevésbé károsító technológiát alkalmazni. Munkavégzése során, köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni, és mindent megtenni mindennemű környezetkárosítás megelőzése érdekében.

1.8 Vállalkozó köteles az olyan várható hatásterületet meghatározni (számítással, kísérlettel vagy egyéb módon) a munkafolyamatok megkezdése előtt, amely várhatóan kárt okozhat a környező építményekben (vibrálás, szállítás, stb.). Ha a meghatározott hatásterületen belül épületek, építmények vannak, azok jelenlegi állagát a Vállalkozónak meg kell védeni, és a munkák során keletkezett esetleges károkat az érintettek részére meg kell téríteni. A hatásterületről ”Xxxxxxxxxxxxx nyilatkozat”-ban kell Vállalkozónak nyilatkoznia a munkakezdést megelőzően.

1.9 Valamennyi (engedélyezési, kiviteli, megvalósulási) tervdokumentáció készítésekor, és a kivitelezés során, a Vállalkozónak folyamatos kapcsolatot kell tartania az érintett hatóságokkal, valamint a MÁV Zrt.-vel. A jogszabályok be nem tartásából eredő károkkal kapcsolatos költségek és az érintett hatóságok által kirótt bírságok, amelyek Vállalkozó közrehatására, vagy munkavégzésére visszavezethetőek, kizárólag a Vállalkozót terhelik.

1.10 A Vállalkozó köteles a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezetének a környezetvédelmi hatóság felé benyújtott és a hatóság által kiadott dokumentumokból másolati példányt átadni.

1.11 Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, a Szerződésnek megfelelően, a Műszaki ellenőr köteles a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezet javaslatát figyelembe véve a jogszabályoknak megfelelően intézkedni.

1.12 Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a környezethasználó, jelen esetben a Vállalkozó köteles a hatályos jogszabály szerint (jelenleg: 1995. évi LIII Törvény 101. §) eljárni. A hatóság tájékoztatásával egy időben a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezetét is értesíteni kell.

1.13 A Vállalkozónak meg kell előznie, hogy az építési forgalomban a közutakra sár, por vagy egyéb szennyeződés kerüljön. Ha ez mégis megtörténne, a lerakódott szennyeződést a saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania.

1.14 A munkák befejezésekor Vállalkozó köteles a munkaterületet tisztán visszaadni, és a szerződésben vállalt, hatóságok által hiánypótlás nélkül elfogadott, engedélyeket a MÁV Zrt. részére átadni.

1.15 A Vállalkozó köteles felelős írásbeli nyilatkozatot adni, hogy a kivitelezés során

valamennyi környezetvédelmi tárgyú jogszabályban, és más hatóság által kiadott dokumentumban foglalt előírásokat, kötelezettségeket betartotta.

1.16 Amennyiben a munkavégzés során bármilyen környezeti elemet érintő szennyezést észlelnek vagy következik be, arról a vállalkozó azonnal köteles értesíteni az 1. pontban megjelölt környezetvédelmi kapcsolattartót illetve a MÁV Zrt-t.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

1.17 A hulladékokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot (tervlapok, nyilvántartás, átadási bizonylatok, befogadó nyilatkozatok, bevallások) a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezete jogosult ellenőrizni, és a dokumentumok másolati példányait részükre rendelkezésre kell bocsátani.

1.18 Az építés során keletkezett hulladékokkal kapcsolatosan a mindenkor hatályos (jelenleg: veszélyesnek nem minősülő hulladék esetén a 2000. évi XLIII. törvény és az építési bontási hulladékokra vonatkozó 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a veszélyes hulladékok esetén 225/2015. (VIII.7)Korm. rendelet) jogszabályokban foglaltakat kell betartani.

1.19 Veszélyes hulladékok esetén vasúti szállítás során a RID1 a közúti szállítás során az ADR2 előírásait kell betartani.

1.20 A kivitelezési technológia során keletkező hulladékokat szelektíven a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló módon kell gyűjteni.

1.21 Az építési napló napi jelentés részében a 191/2009. Korm. rendelet szerint rögzíteni kell a keletkező hulladékok megnevezését, mennyiségét, hulladékazonosító kódszám szerinti besorolását, elszállításának tényét, valamint a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény nevét, címét, KÜJ, KTJ számát. A hulladék a kivitelezési technológia során keletkezik, ezért valamennyi hulladékkal kapcsolatos feladat végrehajtása a hulladékot termelő Vállalkozó kötelezettsége.

1 RID: Veszélyes Áruk Vasúti Szállítására Vonatkozó Európai Szabályozás

2 ADR: Veszélyes Áruk Közúti Szállítására Vonatkozó Európai Szabályozás

1.22 A Szerződés teljesítésének megkezdése előtt rögzíteni kell, hogy a keletkező hulladékok kezelését (szállítás, ártalmatlanítás, egyéb kezelés) a Vállalkozó saját maga teljesíti, vagy arra környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező alvállalkozónak ad megbízást. Az engedély hatályáról és érvényességéről a megrendelőnek meg kell győződnie. Amennyiben az engedélyek, a munkálatok várható befejezéséig lejárnak, a Vállalkozónak nyilatkozatot kell csatolnia azok meghosszabbításának, vagy az új engedélyek beszerzésének szándékáról.

1.23 A hulladékokkal való valamennyi tevékenységnél külön kell választani a saját kivitelezési technológiából és a bontásból származó hulladékokat.

1.24 A kivitelezés során munkát végzők által termelt kommunális hulladékot a technológiai eredetű hulladékoktól elkülönítetten kell gyűjteni és elhelyezésükről gondoskodni.

TALAJVÉDELEM

1.25 A munkaterület átadás-átvétel során ki kell jelölni a munkálatok során keletkező anyagok és hulladékok ideiglenes tárolóit, magántulajdonban lévő ingatlanokon való deponálás nem engedélyezett.

1.26 A talajra vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a Vállalkozó kötelessége.

VÍZMINŐSÉG VÉDELEM

1.27 A felszíni és a felszín alatti vizekkel kapcsolatos előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan a Vállalkozó kötelessége.

1.28 Amennyiben szükséges, az élővízbe történő csapadékvíz-bevezetések elé tisztító műtárgyat kell elhelyezni. A kivitelezés során az esetleges tisztító műtárgyak engedélyezéséről, karbantartásáról Vállalkozónak gondoskodnia kell.

1.29 A vízi létesítmények, vagy műtárgyak hatósági engedélyeinek megszerzése a Vállalkozó feladata.

1.30 A téli munkavégzésnél csak engedélyezett síkosság-mentesítő kerülhet felhasználásra.

1.31 Az építéssel érintett területen a Vállalkozónak gondoskodni kell a felszíni vizek jogszabályokban foglaltak szerinti elvezetéséről.

LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM

1.32 A levegőtisztaság védelemre vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan a Vállalkozó kötelessége.

1.33 Ömlesztve szállított anyagok esetében a kiporzásból eredő levegőszennyezést ponyvával való takarással kell megakadályozni.

1.33.1 Deponálásnál a kiporzás megakadályozására locsolást vagy takarást kell alkalmazni.

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

1.34 A zajvédelemre vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan Vállalkozó kötelessége.

1.35 Az elérhető legjobb technika alkalmazásával az építési munkálatokat úgy kell megtervezni, végezni, hogy a kapcsolódó valamennyi zajkibocsátás (pld. közlekedés, szállítás, munkagépek, stb.) együttes üzemelése mellett a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek jogszabályban előírt zajterhelési határértékek maradéktalanul teljesüljenek.

1.36 A munkavégzés a megfelelő akusztikai számítások, méretezések figyelembevételével kezdhető meg.

1.37 A kivitelezési munkálatokat időben és térben úgy kell megtervezni, hogy a Felügyelőség által meghatározott határértékek maradéktalanul teljesüljenek.

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

1.38 1.38 A környezetvédelmi jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt követelmények nem vagy nem megfelelő hibás teljesítéséből eredő, a MÁV Zrt.-t ért károkért (támogatás megvonása, bírság, üzemeltetés felfüggesztése, környezeti károk felszámolása, harmadik személynek kifizetett kártérítés, stb.) a Vállalkozó felel.

1.39 A szerződésben foglalt munkálatok végzésével összefüggésben a MÁV Zrt. területén végzett a környezet igénybevételével járó tevékenység tekintetében a Vállalkozó képviselői minősülnek környezethasználónak. A tevékenységükből keletkező környezetveszélyeztetés illetve környezetkárosítás esetén a megelőzés és helyreállítás költségei környezethasználót terhelik. Ezen felelősségük független attól, hogy bármely hatóság esetlegesen fentiek ellenére is a MÁV Zrt.-t kötelezi.

1.40 A bekövetkezett környezetveszélyeztetés illetve károsítás esetén a Vállalkozó képviselői a MÁV Zrt.-vel együttműködnek abban, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102. § -ban foglaltak szerint a MÁV Zrt. kimentse magát egyetemleges felellősége alól. A kimentéssel kapcsolatos valamennyi költség – amennyiben az sikeres – a Vállalkozót terheli.

Budapest, 2020. ……………………. Budapest, 2020. …………………….

…………..………… ………………..……. ….…………………………..

MÁV Zrt.

MEGRENDELŐ VÁLLALKOZÓ

8. számú melléklet

Elektronikus-számla befogadás a MÁV-csoport vállalatainál

A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. bejövő számla kezelő rendszere biztosítja az elektronikus számlák befogadását és automatizált feldolgozását, melynek érdekében a beérkező elektronikus számláknak meg kell felelni az alábbi formai követelményeknek:

1. A számlát PDF formátumban kell kibocsátani.

2. A PDF fájlnak tartalmaznia kell egy beágyazott XML formátumú állományt, amely a számla adatait tartalmazza. Beágyazott XML hiányában a PDF mellett külön file-ként csatolt XML file is elfogadható. Az XML file felépítése lehet:

• az online számla adatszolgáltatások XML struktúrája: xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx (az 1.1 és 2.0 verzió is megfelelő),

• az APEH 2009. évi közleményének 3. sz. mellékletekében közzétett formátum: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxx/xxxxxx/xxxxxxx/xxx/xxxxxxxxxxxx_xxxxxx.xxxx,

• a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 3. sz. mellékletében a kibocsátott számlákról NAV felé teljesítendő adatszolgáltatásokra vonatkozóan előírt struktúra,

• a felsoroltaktól eltérő XML struktúra, kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha ezt előzetes egyeztetést követően a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. engedélyezi.

3. A PDF állományt elektronikus aláírással kell ellátni.

4. A PDF állomány tartalmazhat időpecsétet.

5. A számlákat az xxxxxxx@xxx.xx e-mail címre kell küldeni csatolt file-ként. A xxxxxxxx.xx, xxxxxxxxxxxxx.xx, xxxxxxxx.xx, xxxxxxxxxxx.xx, xxxxxxxxxxxxxxx.xx rendszerek használata esetén a számla érkezéséről értesítő e-mailben lévő linkről is le tudjuk tölteni a számlát.

6. Egy e-mail-ben csak egyetlen számla küldhető.

7. Amennyiben a számlához mellékletek tartoznak, akkor azokat vagy a PDF file-on belüli csatolt file-ként, vagy a számlával együtt, ugyanahhoz az e-mailhez csatolt további file- ként kell küldeni.

Amennyiben az xxxxxxx@xxx.xx e-mail címre a fentiektől eltérő formátumú számla érkezik, akkor az megfelelőség hiányában nem minősül számlának, így az nem minősül befogadottnak.

Számla kibocsátó szállító adatai

Kibocsátó neve:

Az elektronikus számlát kibocsátó cég neve

Adószáma:

A kibocsátó adószáma

Kapcsolattartó neve:

Az a személy a kibocsátó részéről, akivel kapcsolatba léphetünk elektronikus számlákkal kapcsolatos ügyekben

Kapcsolattartó telefonszáma:

Telefonszám, melyen a kapcsolattartó elérhető

Kapcsolattartó e-mail címe:

E-mail cím, melyen keresztül a kapcsolattartó elérhető

További tájékoztatás, egyeztetés az xxxxxxx-xxxx@xxx.xx e-mail címen kérhető.

9. számú melléklet

Vállalkozó feladatainak részletes meghatározása

• Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő az 1. számú mellékletben szereplő beépített tűzvédelmi berendezések, tűzgátló épületszerkezetek számát a tulajdonosi műszaki igényeinek megfelelően egyoldalúan növelheti, illetve csökkentheti. A Megrendelő a szolgáltatással érintett berendezések, eszközök számában tervezett változásokat a változást megelőző 15 nappal közli a Vállalkozóval.

• A Vállalkozó által alkalmazott, 3. számú mellékletben szereplő rendszeres felülvizsgálati karbantartási díj tartalmazza a jogszabályban, szabványban, műszaki irányelvben meghatározott karbantartási munkák, az ezekhez tartozó rezsianyagok (tisztító szerek, olajok, zsírok, kötőelemek) költségeit, valamint a kiszállási díjat.

• A Vállalkozó 2. számú mellékletben meghatározott rendszerességgel elvégzi az 1. számú mellékletekben meghatározott tűzjelző-oltó berendezések, tűzgátló lezárások, felülvizsgálatát, karbantartását a vonatkozó jogszabályok, szabványok és Tűzvédelmi Műszaki Irányelv előírásai szerint.

• Az 1. számú mellékletben meghatározott beépített tűzjelző-oltó berendezések, tűzgátló lezárások felülvizsgálatára, karbantartására naptári évenként karbantartási ütemtervet állít össze a jogszabályban előírt felülvizsgálati intervallumok és határidők figyelembe vételével.

- A Vállalkozó az első karbantartási ütemtervet a jelen keretszerződés aláírását követően 14 napon belül átadja a Megrendelő képviselőjének. A keretszerződés hatálya szerint érinttet további években az adott évre vonatkozó karbantartási tervet az azt megelőző év december 15.ig kell átadnia a Megrendelő részére

- Az ütemterv havi bontásban tartalmazza a tervezett karbantartási feladatokat, helyszíneket. Az esedékes havi karbantartás tervet egyeztetés, jóváhagyás céljából az esedékességét megelőző legalább 10 munkanappal írásban benyújtja az Megrendelő képviselőjének. Az aktuális havi karbantartási tervben napi bontásban szerepelteti a karbantartási helyszíneket és feladatokat.

- A felülvizsgálatot és karbantartást oly módon kell ütemeznie, hogy a jogszabályban meghatározott ciklusidőket ne lépje túl. A karbantartási ciklusidő be nem tartásából eredő Tűzvédelmi Hatósági szankciók teljes mértékben az Vállalkozót terhelik.

-

- Karbantartási feladatait a karbantartási ütemtervben szereplő időpontok figyelembevételével teljesíti. Bármi, az ütemtervben szereplő időpontoktól történő eltérési szándék esetén, az esedékes karbantartási időpont előtt legalább

48 órával előtte írásban értesíti Megrendelő képviselőjét. Az új időpont kijelölése során figyelembe kell, hogy vegyen minden vonatkozó jogszabályi előírást, és az azokban meghatározott karbantartási ciklusokra vonatkozó határidőket. Minden, a módosítás következtében keletkező, a Megrendelőt érintő hátrányos jogkövetkezményért a Vállalkozó felel.

• Végrehajtja az előző pontban meghatározottak szerint az ütemezett karbantartási tevékenységet. Elvégzi az ütemezett karbantartás során észlelt, a berendezések biztonságos működését veszélyeztető vagy egyéb hibás eszközök, alkatrészek javítását, cseréjét. A javítások, alkatrészek cseréje esetén a beépített anyagokra a mindenkori kiskereskedelmi ár mínusz 10% díjazást alkalmazza.

• Megrendelő igénybejelentése alapján eseti hibaelhárítási, javítási feladatokat végez a 4. számú. mellékletben meghatározott díjazás szerint.

• Minden, a berendezéseken végzett karbantartásokhoz, javításokhoz kapcsolódóan munkalapot vezet. A munkalapon dokumentálja karbantartás esetén annak elvégzésének tényét, javítás esetén az elvégzett munkához kapcsolódóan felhasznált anyagok, eszközök típusát, mennyiségét. A Megrendelő munkalapok hiányában a teljesítésigazolás kiadását megtagadhatja.

• A Vállalkozó az ellenőrzések megállapításait, az elvégzett karbantartásokat, javításokat a vonatkozó TVMI- ben meghatározott formátumú jegyzőkönyvekben (Tűzvédelmi üzemeltetési naplóban) rögzíti és azokat a teljesítésigazolás benyújtásával időben a Megrendelő rendelkezésére bocsájtja. A Megrendelő a karbantartásokról, javításokról készült jegyzőkönyvek hiányában a teljesítésigazolás kiadását megtagadhatja.

• Havária helyzet (fokozott balesetveszélyt, jelentős kárt vagy üzemvitel akadályozását okozó meghibásodás, a tűzjelző berendezés üzemképtelensége, biztonságos üzemélését akadályozó meghibásodása) esetén a Vállalkozó az elhárítására a bejelentést követően soron kívül, de legkésőbb 6 órán belül köteles a helyszínen megjelenni és a hiba elhárítását megkezdeni. Hibaelhárítás elvárt befejezési határideje 24 óra.

Amennyiben az elvégzett munka költsége (munkadíj+anyag) nem haladja meg az

50.000 Ft értékhatárt, Vállalkozó, a Megrendelő előzetes szóbeli tájékoztatása mellett 24 órán belül elvégzi a hiba megszűntetését.

Amennyiben az elvégzendő munka költsége (munkadíj+anyag) előre láthatólag a 50 000 Ft értékhatárt meghaladja, akkor Vállalkozó 1 munkanapon belül köteles

árajánlatot benyújtani a Megrendelő felé. A Megrendelő az árajánlat elfogadása esetén Eseti Megrendelőt állít ki.

4.1. Beépített tűzjelző berendezés Vállalkozó által végzett rendszeres felülvizsgálati és karbantartási feladatai.

4.1.1.Tűzjelző berendezések felülvizsgálatának és karbantartásának gyakorisága

• Az Vállalkozónak a tűzjelző berendezések felülvizsgálatát és karbantartását a 2. számú mellékletben meghatározott gyakorisággal kell végeznie.

• A hatályos OTSZ meghatározott esetekben elvégzi a rendkívüli felülvizsgálatot. A rendkívüli felülvizsgálat során az adott berendezés időszakos felülvizsgálatára meghatározott árat alkalmazza. Amennyiben a Vállalkozó a tűzjelző berendezések rendkívüli felülvizsgálata vonatkozásában az OTSZ szerinti új karbantartónak minősül, úgy az éves felülvizsgálatra meghatározott árat alkalmazza. Ebben az esetben a karbantartási tervet ezen felülvizsgálat elvégzésének naptári napját figyelembevételével köteles kialakítani. A beépített tűzjelző berendezés felülvizsgálatát, karbantartását tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell dokumentálni.

4.1.2.A Vállalkozó általános karbantartási feladatai:

• A Vállalkozó a beépített tűzjelző berendezés tervszerű részleges, vagy teljes üzemszünetét a területileg illetékes Katasztrófavédelem felé bejelenti. A bejelentést a kikapcsolás előtt legalább 5 nappal megteszi. Xxxxx megtörténtét írásban kell jeleznie Megrendelő felé.

• A tűz- és hibaátjelzéssel biztosított állandó felügyelet esetén a Vállalkozó a berendezés karbantartásának, javításának megkezdése előtt és a berendezés újbóli aktív állapotba helyezése előtt, dokumentált módon értesíti az átjelzést biztosító távfelügyeletet.

• A karbantartást megelőzően írásban tájékoztatnia kell az üzemeltetőt a tervezett beavatkozásról (teljes vagy részleges üzemszünetről), annak érdekében, hogy az üzemeltető a szükséges intézkedéseket végrehajthassa a létesítmény biztonságos működése érdekében.

• Az időszakos felülvizsgálat során az Vállalkozónak meg kell győződnie arról, hogy az előírt üzemeltetői ellenőrzést, valamint az előző karbantartást elvégezték és a jogszabályi követelményeknek megfelelően dokumentálták.

• A karbantartás során a Vállalkozónak meg kell győződnie arról, hogy az előírt üzemeltetői ellenőrzés és az időszakos felülvizsgálatot elvégezték és jogszabályi követelményeknek megfelelően dokumentálták.

• A vizsgálata során szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, a berendezés szükség szerinti megbontásával, szét- és összeszerelésével, méréssel és ezek értékelésével meggyőződik a berendezés működőképességéről és hatékonyságáról.

• A felülvizsgálat elvégzését, eredményét és megállapításait írásban kell dokumentálnia a vonatkozó TvMI-ben meghatározott Beépített tűzjelző berendezés tűzvédelmi üzemeltetési napló dokumentum használatával.

• Amennyiben a felülvizsgálat során működésképtelenséget, vagy a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt észlel, azt írásban azonnal jeleznie kell a berendezést üzemeltetőnek.

4.1.3. A Vállalkozó általános feladatai a tűzjelző berendezések féléves rendszeres felülvizsgálata és karbantartása során

- ellenőrzi a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit,

- ellenőrzi az üzemeltetési napló bejegyzéseit és megteszi a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében,

- értékeli az üzembentartói ellenőrzés tapasztalatait, szükség esetén javaslatot tesz a berendezés megfelelő működésének helyreállítására,

- működtet minden zónában legalább egy érzékelőt, vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizi, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat,

- ellenőrzi az elsődleges és másodlagos tápforrások működését,

- ellenőrzi a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését,

- tűz- és hibaátjelző berendezés esetén ellenőrzi a kapcsolatot a fogadó állomások (ügyelet, tűzoltóság, távfelügyelet) felé,

- elvégzi a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó által előírt minden további ellenőrzést és vizsgálatot.

4.1.4. A Vállalkozó általános feladatai a tűzjelző berendezések éves rendszeres felülvizsgálata és karbantartása során

- elvégezi a féléves felülvizsgálati, karbantartási feladatokat,

- a gyártó ajánlásainak megfelelő módon ellenőrzi az összes érzékelő helyes működését,

- szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van rögzítve, sértetlen és megfelelően védett,

- ellenőzi, hogy az épület, vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben történt-e bármilyen, a tűzjelző berendezés megfelelő működését befolyásoló változás.

4.1.5. A Vállalkozó feladatai a rendkívüli felülvizsgálat során

A Vállalkozónak rendkívüli felülvizsgálatot kell végeznie:

⮚ ha a berendezéssel védett létesítményben tűzeset történt,

⮚ ha a berendezés téves riasztást adott,

⮚ ha a rendszer meghibásodott,

⮚ ha a berendezésen átalakítást végeztek, vagy a berendezés üzemszünete 30 napnál hosszabb,

⮚ új karbantartóval kötött szerződés esetén.

A Vállalkozónak a rendkívüli felülvizsgálat során vizsgálnia kell a nem megfelelő működés, vagy a működésképtelenség okait és egyúttal el kell végeznie az időszakos vizsgálatot.

A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban külön is dokumentálnia kell. A rendkívüli felülvizsgálatról készült dokumentum 1 példányát az üzemeltetőnek a helyszínen át kell adni, és 5 munkanapon belül részére elektronikus formában is meg kell küldeni. A rendkívüli felülvizsgálat szükségességéről a berendezést üzemeltető haladéktalanul köteles éretesíteni a Vállalkozót.

4.2. A Vállalkozó kötelező minimum feladatai a tűzjelző berendezés felülvizsgálata és karbantartás során

4.2.1. A tűzjelző, tűzoltó berendezés felülvizsgálat és ellenőrzési feladatai

A Vállalkozónak a berendezés felülvizsgálata során ellenőriznie kell:

- a központ hang- és fényjelzéseit,

- a tűzjelző központ kezelő gombjainak működését,

- az elsődleges tápellátás leválasztását követően azt, hogy a tűzjelző központ megfelelően jelzi-e a hibát,

- az elsődleges tápellátás visszaállítását követően az akkumulátort (akkumulátorokat) leválasztva, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibát,

- az előzőek vizsgálata alatt ellenőriznie kell a tűzjelző központ működőképességét,

- hibaállapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) kell szimulálni a tűzjelző központ által felügyelt összes áramkörön és ellenőriznie kell, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibákat az egyes jelzőáramkörökön, a hang- fényjelzőket vezérlő kimeneteken, egyéb kimeneteken (távfelügyelet, oltó kimenet)

- ellenőriznie kell a biztosítékok a gyártó által előírt megfelelőség szerint állapotát.

Az energiaellátás ellenőrzési feladatai

- szemrevételezéssel ellenőriznie kell, hogy az akkumulátorok nem duzzadtak, nincs elektrolit szivárgás,

- a csatlakozók nem lazultak meg, a csatlakozások biztosak és nincs túlmelegedett cella, mely az akkumulátor meghibásodására utal,

- méréssel ellenőriznie kell a töltést valamint azt, hogy az elmúlt 24 órában a központ csak a nyugalmi terhelésre dolgozott,

- meg kell mérnie a csatlakoztatott akkumulátorok kapocsfeszültségét,

- a hálózati tápegységet az akkumulátorok leválasztása után ellenőriznie kell, hogy a tűzjelző központ megfelelően működik,

- ellenőriznie kell az akkumulátor életkorát. Az akkumulátor életkoránál a gyártó által jelölt időpontot kell figyelembe venni.

- A fenti ellenőrzési metódust kell alkalmazni a segéd tápegységek ellenőrzése során is.

Az automatikus érzékelők ellenőrzési feladatai

- vizsgálnia kell, hogy az érzékelő mechanikailag nem sérült, vagy szennyezett, nincs eltakarva,

- értékelnie kell a berendezés környezeti változásait annak érdekében, hogy az érzékelő megfelelő működése biztosított,

- ellenőriznie kell, hogy az alkalmazott érzékelő típusa megfelel-e a környezet tűzkockázatának, védelmi jellegének, és a lehetséges tűzjellemzőknek.

- a működőképesség vizsgálata során ellenőriznie kell, hogy az eszköz megfelelően csatlakozik a tűzjelző rendszerhez, és jelzőképes,

Kézi jelzésadók működőképességének ellenőrzési feladatai

- ellenőriznie kell, hogy a kézi jeladó nem sérült, megfelelő pozícióba van, jól látható és könnyen megközelíthető,

- a kézi jelzésadó műanyag lapkájának benyomásával, a törőüveg kivételével, vagy az ellenőrzésre szolgáló tesztkulccsal működtetve ellenőriznie kell, hogy a tűzjelző központ fogadja jelzését.

Bemeneti eszközök (monitor, hagyományos hurokillesztő), modulok működőképességének ellenőrzési feladatai

- egyedileg bejeleztetve ellenőriznie kell a modulra csatlakozó kontaktusokat, eszközöket, hogy a központ képes észlelni a jelzést,

- ha a modulra több kontaktus, eszköz is csatlakozik, ellenőriznie kell, hogy a hibák hatásának korlátozására vonatkozó követelmények teljesülnek.

Vezérlések működőképességének ellenőrzési feladatai

- meg kell vizsgálnia, hogy a tűzjelző központ konfigurációjában megadott bemeneti események hatására a megfelelő helyen, időben és ideig aktiválódnak a kimeneti eszközök,

- felügyelt kimenet esetén a kimenet működőképessége mellett ellenőriznie kell azt is, hogy a központ megfelelően tudja-e jelezni a kimenet vagy vezetékezésének meghibásodását (vezetékezés zárlat/szakadás, vagy a működtető tápfeszültség hiánya),

- az ellenőrzések során nem aktiválható kimeneteket írásban kell egyeztetnie az épület, létesítmény üzemeltetőjével, használójával. Az adott funkciótól függően ezek a kimenetek az ellenőrzés idejére letilthatók, vagy műterheléssel ellátva ellenőrizhetők, évente egy alkalommal azonban – valamilyen módon – mindenképpen ellenőriznie kell a működőképességüket.

Hang- és fényjelző eszközök ellenőrzési feladatai

- ellenőriznie kell, hogy a hang- és fényjelző eszközök mechanikailag nem sérültek, nem szennyezettek, megfelelő pozícióban vannak. Vizsgálnia kell, hogy az épület esetleges módosításai, így új falak, határolók, polcok nem csökkentették az eszközök hatékonyságát,

- az épület üzemeltetőjével, használójával egyeztetnie kell a hang- és fényjelzők gyakorlati próbája előtt, hogy az ellenőrzések ne zavarják meg az ott tartózkodókat,

- ellenőriznie kell, hogy felügyelt kimenet esetén az eszközöket vezérlő kimenet meghibásodását a központ képes jelezni,

- vizsgálnia kell, hogy mindegyik hangjelző működik, és azonos hangmintával szól,

- ellenőriznie kell, hogy mindegyik fényjelző működik, a lencséi tiszták, és nincsenek takarásban.

Riasztás- és hibaátjelző eszközöket vagy csatolót működtető kimenetek ellenőrzési feladatai

- az ellenőrzés megkezdése előtt köteles értesíteni a távfelügyeletet ellátót az ellenőrzések elkezdéséről és várható időtartamáról, és az ellenőrzések alatt az átjelzést le kell állítania,

- a tűzjelző berendezés egyéb részegységeinek ellenőrzése után az átjelzést újra engedélyeznie kell, erről értesítenie kell a távfelügyeletet. Ezután – a távfelügyelettel egyeztetve – ellenőriznie kell, hogy a rendszer tűzjelzését, vagy hibajelzését a riasztás- és hibaátjelző eszköz vagy csatoló megfelelően továbbítja és a jelzést a távfelügyelet venni tudja,

- ha a távfelügyeletre nemcsak összevont riasztás- és hibaátjelzés történik, akkor valamennyi átjelzést ellenőriznie kell. (Az ellenőrzések megtörténte után a távfelügyelet az adott helyszínről beérkező minden jelzést éles jelzésnek tekint.).

Távkezelő, távkijelző egységek, nyomtatók ellenőrzési feladatai

- meg kell győződnie, hogy kijelzők jól láthatók és megfelelően olvashatók, távkezelő, illetve távkijelző-kezelési funkciók mindegyike megfelelően végrehajtható,

- vizsgálnia kell, hogy a nyomtató megfelelően, olvashatóan nyomtat minden karaktert és a jelzések bekövetkezésekor a nyomtató megfelelően működik.

4.3. A beépített tűzjelző berendezés javítási feladatai

A Vállalkozónak a berendezés javítása során el kell végeznie az alábbi feladatokat:

- a kábelhálózatban lévő hibák (szakadás, zárlat) elhárítását,

- a meghibásodott periférikus eszközök (aljzat, érzékelő, kézi jelzésadók, modulok) cseréjét,

- a tűzjelző központ és a segéd tápegységek tekintetében az akkumulátorok cseréjét (ha szükséges), a segéd tápegységek megbontás nélküli cseréjét (amennyiben az egyszerű eszközökkel elvégezhető)

- a tűzjelző központ moduláris egységeinek cseréjét, azok megbontása nélkül (pl. kártyák, kezelő/kijelző, nyomtató)

- az érzékelő tisztítását, ha a gyártói utasítás szerint az a helyszínen elvégezhető, illetve annak megbontása megengedett.

4.4. A beépítet tűzoltó berendezés Vállalkozó által végzett rendszeres felülvizsgálati és karbantartási feladatai

4.4.1. A beépített tűzoltó berendezés felülvizsgálatának és karbantartásának gyakorisága

A Vállalkozó köteles a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint elvégezni a beépített tűzoltó berendezés felülvizsgálatát és a karbantartását. A Vállalkozónak a felülvizsgálatot és karbantartást minden esetben el kell végeznie, ha berendezés működésbe lépett. A beépített tűzoltó berendezés, felülvizsgálatát, karbantartását tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell dokumentálni.

4.4.2. A tűzoltó berendezés felülvizsgálatának és karbantartásának kötelező minimum feladatai

A Vállalkozó az éves felülvizsgálat és karbantartás során köteles ellenőrzi:

- beépített tűzoltó berendezés általános állapotát,

- a beépített tűzoltó berendezés működését befolyásoló környezetét,

- a térfogat, tömeg, vagy nyomás paramétereinek vizsgálatával, az alkalmazott oltóanyag mennyiségét,

- az indító-, a jelző- és a kiegészítő berendezések működését,

- a tartalék oltóanyag és egyéb tartalék anyagok mennyiségét,

- az üzemeltetői karbantartási munkák végrehajtását,

- az üzemeltetési naplót,

- működési próbával a berendezés üzemképességét és az átjelzéseket,

- végre kell hajtani a tömítetlen csövek, csőkötése cseréjét.

4.4.3. A Vállalkozó kötelezően elvégzendő feladatai a gázzal oltó berendezés időszakos felülvizsgálat, karbantartás során

A Vállalkozónak a karbantartás megkezdéséről értesítenie kell az üzemeltető - és az átjelzéseket fogadó szervezetet.

A felülvizsgálat során az Vállalkozó kötelezően elvégzendő feladatai:

- a palack(ok) nyomás, vagy súlymérőinek ellenőrzése,

- a palack(ok) rögzítésének ellenőrzése,

- az oltógáz / tartalékmennyiség rendelkezésre állásának ellenőrzése,

- a palackok, szelepek, kioldó szerelvények, összekötő tömlők, váltószelepek, visszacsapó szelepek és pneumatikus vezérlő vezetékek külső sérülésmentességének ellenőrzése szemrevételezéssel,

- az oltásvezérlő központ elektronikus csatlakozó vezetékeinek, egyen potenciálok esetleges sérüléseinek ellenőrzése szemrevételezéssel,

- a fény és hangjelzések meglétének ellenőrzése,

- a csőhálózat, tartószerkezet és fúvókák sérülésmentességének ellenőrzése,

- a fúvókák szabad kiáramlásának ellenőrzése,

- a terület aktuális állapotának figyelembe vételével, a védelemmel ellátott terület ellenőrzése,

- a túlnyomás-leeresztő szerkezet működésének ellenőrzése,

- a túlnyomás-leeresztő szerkezet szabad keresztmetszetének ellenőrzése,

- a szükséges nyílászárók (ajtók, ablakok, kapuk) zárt állapotának illetve automatikus működésük ellenőrzése,

- a menekülési útvonalak ellenőrzése,

- a védelemmel ellátott területen tárolt éghető anyagok parázsképzők (papír, karton, csomagolás) ellenőrzése,

- az előírt biztonsági feliratok ellenőrzése,

- az oltásvezérlő központ energia ellátásának ellenőrzése,

- az automatikus és kézi jelzésadók sérülésmentességének ellenőrzése,

- a kézi jelzésadók elérhetőségének ellenőrzése,

- a berendezés működési tesztjének előkészítése,

- az oltásvezérlő központ, a riasztási csoportok, az előírt vezérlések, és az elektronikus kioldók működésének ellenőrzése,

- rendeltetésszerű üzemállapot visszaállítása,

- az összes palack kioldó egységeinek ellenőrzése,

- az oltásvezérlő központ kijelzőjének és üzemállapotának ismételt ellenőrzése,

- a védett terület építészeti változásainak ellenőrzése,

- a védett tér integritásának, tömítettségének ellenőrzése. Amennyiben ez szemrevételezéssel nem megállapítható, úgy ismételt door-fan tesztet elvégzése,

- a riasztási vezérlések és lekapcsolások ellenőrzése kézi indítással,

- a riasztási vezérlések és lekapcsolások ellenőrzése automatikus érzékelők működtetésén keresztül,

- a riasztási átjelzések ellenőrzése,

- a pneumatikus vezérlések (mellék kioldók, felügyelt nyomáskapcsoló kioldók, valamint túlnyomás leeresztő szelepek) működésének ellenőrzése próba palack segítségével,

- az oltásvezérlő központ szabvány szerinti ellenőrzése. Különösen a lekapcsolási funkciók ellenőrzése: a lekapcsolási jelek kiadása, az átjelzések rendeltetésszerű működése, és a tényleges lekapcsolások ellenőrzése,

- a kiegészítő elemek ellenőrzése,

- a vészeseti akkumulátorok gyártási évének ellenőrzése, szükség esetén cseréje,

- az üzemképesség visszaállítása, a berendezés átjelzéseinek aktiválása, az üzemeltető és az átjelzéseket fogadó szervezet tájékoztatása,

- a kezelőszemélyzet oktatás meglétének ellenőrzése,

- az üzemeltetési napló folyamatos vezetésének ellenőrzése.

4.5. Tűzgátló, füstgátló nyílászárók, tűzgátló lezárások felülvizsgálata, karbantartása

4.5.1. Tűzgátló, füstgátló nyílászárók felülvizsgálata, karbantartása

A tűzgátló, füstgátló nyílászárók rendszeres ellenőrzését és karbantartását az MSZ EN 16400:2006 C mellékletében és a vonatkozó TvMI-ben foglaltak szerint kell elvégezni. Az időszakos felülvizsgálattal egy időben megelőző karbantartás elvégzése is szükséges.

A felülvizsgálat a TVMI szerinti csekklista, vagy külön gyártói csekklista, ill. karbantartási dokumentum alapján történik.

A Vállalkozónak a felülvizsgálat, karbantartás során ellenőriznie kell a gyártmányazonosító meglétét, olvashatóságát. A hiányzó vagy olvashatatlanná vált gyártmányazonosítók vonatkozó TvMI szerinti pótlása a Vállalkozó feladata.

A felülvizsgálatsorán a Vállalkozónak vizsgálnia és dokumentálnia kell:

- a szerkezetek megfelelő, önműködő csukódásának ellenőrzését,

- a szerkezetek épségét, sérülésmentességét,

- a tűzjelző jelére csukódó ajtóknál a jelzésre történő csukódást

- a vasalat rendszerek, szerelvények meglétét, működőképességét,

- gumitömítés és a hőre habosodó laminátok meglétét, folytonosságát,

- a mechanikai védelmi rendszerek (pl. korlátok, pollerek) meglétét, sérülésmentességét, megfelelő távolságát a tűzgátló nyílászáróktól,

- gyártmányazonosító meglétét, olvashatóságát. A megelőző karbantartás során elvégzendő feladatok:

- az ajtó finombeállítása,

- a zár, zárak (adott esetben pánik zár és kapcsolódó nyitószerkezetek) működésének ellenőrzése, után állítása, esetlegesen kenőanyag használata,

- zárnyelv felületének bevonása kenőanyaggal,

- kiegészítő alkatrészek rögzítettségének ellenőrzése, után húzása,

- pántcsapok és csapágygyűrűk zsírozása,

- működési hézagok ellenőrzése,

- hőre duzzadó tömítés sértetlenségének ellenőrzése,

- szennyeződések durva takarítása,

- csavarok szükség szerinti után húzása,

- ajtócsukók és csukássorrend szabályzók, hibás működés gátlók működésének ellenőrzése, beállítása.

4.5.2. Tűzgátló, füstgátló nyílászárók felülvizsgálata, karbantartása gyakorisága és dokumentálása

A Vállalkozó a tűzgátló, füstgátló nyílászárók időszakos felülvizsgálatát a 2. számú. mellékletben meghatározottak szerinti gyakorisággal köteles elvégezni. A tűzgátló és füstgátló nyílászárók felülvizsgálatát, karbantartását tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell dokumentálni.

4.5.3. Tűzgátló záróelemek - tűzgátló csappantyú felülvizsgálata, karbantartása

A tűzvédelmi csappantyú felülvizsgálata, karbantartása során az MSZ EN 15423 és az MSZ EN 13306 szabványok előírásait kell alkalmazni. A Vállalkozó az időszakos felülvizsgálatot a gyártmányra vonatkozó gyártói utasítások figyelembevételével köteles elvégezni. A felülvizsgálat során vizsgálnia kell:

- a csappantyú és kábeleinek szennyeződését,

- mechanikai sérüléseket a csappantyún és kábelein,

- a forgó, elforduló alkatrészek kenését (amennyiben szükséges),

- a csappantyú - zárónyelv pozícióját,

- a csappantyú rögzítését,

- a termikus kioldó elemet,

- a hideg füst érzékelésére esetlegesen beépített optikai füstérzékelőket,

- a villamos bekötés és a végállás kapcsolók rögzítését, csatlakoztatását, ellenőrzése,

- a csappantyúk nyelvének manuális normál helyzetbe állítását,

- a csappantyúk kézi nyitását- zárását,

- a csappantyúk tűzvédelmi berendezés által történő bezárását,

- a végállás kapcsolók helyes működésének ellenőrzését a tűzvédelmi rendszerben.

4.5.4. A tűzgátló záróelemek – tűzgátló csappantyú felülvizsgálatának gyakorisága és dokumentálása

A Vállalkozó a tűzgátló záró elemek időszakos felülvizsgálatát a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint gyakorisággal köteles elvégezni. A Vállalkozó a tűzgátló záróelemek felülvizsgálatát, karbantartását tűzvédelmi üzemeltetési naplóban köteles dokumentálni.

4.6. Tűzgátló tömítő rendszerek ellenőrzése.

A tűzgatló tömítések felülvizsgálata során a MSZ EN 15882, MSZ EN 1366, MSZ EN 13501 szabványok előírásait kell alkalmazni.

Minden olyan esetben, amikor felújítási vagy karbantartási munka során a tűzgátló tömítő rendszerhez hozzá kell nyúlni (megbontás, sérülés), azt azonnal dokumentálni és a lezárást haladéktalanul javítani szükséges. A tűzgátló tömítéseke érintő beavatkozásokról a Megrendelő köteles haladéktalanul írásban értesíteni a Vállalkozót. A Vállalkozó az értesítést követő 2 munkanapon belül köteles a felülvizsgálatot és a szükséges javítást elvégezni.

A legfontosabb paraméterek, amelyeket a Vállalkozónak ellenőrizni szükséges:

• a termék alkalmassága,

• a kritikus vastagságok megléte,

• a tűzgátló tömítő rendszer és az átvezetett szerelvények méretei, rögzítések megfelelősségét

4.6.1. Tűzgátló tömítő rendszerek ellenőrzésének gyakorisága

A rendszeres ellenőrzést a 2. számú mellékletben rögzítet gyakoriság szerint, szemrevételezéssel kell elvégezni. A talált hibákat fényképes dokumentálás után a lehető legrövidebb időn belül a gyártó utasításai szerint kell kijavítani, szükség esetén a teljes rendszert

cserélni kell. A Vállalkozó a tűzgátló tömítő rendszerek felülvizsgálatát, karbantartását tűzvédelmi üzemeltetési naplóban köteles dokumentálni.

4.7. Tűzállóságot növelő bevonatok felülvizsgálata

A tűzállóságot növelő bevonatok felülvizsgálata során a MSZ EN 13381, MSZ EN 13501 szabványok előírásait kell alkalmazni.

A legfontosabb paraméterek, amelyeket a Vállalkozónak ellenőrizni szükséges:

• az esetleg megváltozott körülmények okozta lebomlás,

• a különböző sérülések,

• az esztétikai megjelenés romlása.

4.7.1. Tűzállóságot növelő bevonatok felülvizsgálatának gyakorisága

A rendszeres ellenőrzést a 2. számú mellékletben rögzítet gyakoriság szerint, szemrevételezéssel kell elvégezni. A talált hibákat fényképes dokumentálás után a lehető legrövidebb időn belül a gyártó utasításai szerint kell kijavítani. A Vállalkozó a tűzállóságot növelő bevonatok felülvizsgálatát, karbantartását tűzvédelmi üzemeltetési naplóban köteles dokumentálni.