A gépjármû-felelôsségbiztosítás általános feltételei

Érvényes: 2013. január 1-jei vagy azt követô kockázatviselés kezdetû szerzôdésekre

A gépjármû-felelôsségbiztosítás általános feltételei a gépjármû- felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban Gfbt.) rendelkezéseivel összhangban kerültek kialakításra, az itt nem szabályozott kérdésekben a Gfbt. és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A felek jogviszonyára a magyar jog érvényes, a szerzôdés nyelve magyar, a szerzôdésre az ajánlatban, kötvényben foglaltakat, és az Általános Feltételeket kell alkalmazni.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS ALANYAI ÉS A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A Biztosított

A gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tartója és a gépjármûvet vezetô személy.

1.2. A Szerzôdô

A gépjármû Magyar Köztársaság által kibocsátott forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartója, ennek hiányában a gépjármû tulajdonosa.

1.3. A Biztosító

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.)

1.4. A Biztosítási esemény

Jelen szabályzat szempontjából biztosítási esemény

a szerzôdésben megjelölt gépjármû üzemeltetése során másoknak okozott, a törvényben és a szabályzatban nem kizárt kár.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartójának, valamint azon gépjármû tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország,

a Gfbt.-ben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzôdés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelô – ajánlatát dologi károk esetén 500 millió, személyi sérülés esetén 1.600 millió forint összeghatárig köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási idôszak kezdetét hatvan nappal megelôzôen tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen idôpontot megelôzôen szerzôdést nem köthet, az így létrejött szerzôdés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül értesíti

az üzemben tartót.

Ugyanarra a biztosítási idôszakra vagy ugyanazon biztosítási idôszak egy részére kötött további biztosítási szerzôdés érvénytelen.

2.2. Az a biztosító, amely a szerzôdést a biztosítási idôszak végére felmondta vagy a szerzôdés a biztosítási idôszak alatt díjnemﬁzetés miatt szûnt meg, az üzemben tartónak a szerzôdés megszûnését közvetlenül követô biztosítási idôszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

2.3. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

2.4. A szerzôdés úgy is létrejön, ha a szerzôdô üzemben tartó

a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselôje részére átadja.

2.5. A biztosító a 2.4 bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a 2.2 bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el. Ha az ajánlat a biztosító megbízottjának minôsülô függô ügynök vagy többes ügynök közvetítésével jut el a biztosítóhoz a 15 napos határidô

azon a napon veszi kezdetét, amikor az ajánlatot a biztosító megbízottja átveszi. Amennyiben az ajánlat a Szerzôdô (Biztosított) megbízottjának minôsülô biztosítási alkusz közvetítésével kerül a biztosítóhoz, a határidô kezdete

az, amikor az ajánlat a biztosítóhoz beérkezik. A biztosító által üzemeltett xxx.xxxxx.xx oldalon, a biztosító call centerének közremûködésével és a xxx.xxxxxxxxxxx.xx oldalon távértékesítés keretében létrejövô biztosítási ajánlatok esetében a 15 napos határidô azon a napon veszi kezdetét, amikor az ajánlat a biztosítóhoz beérkezik.

2.6. Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a 2.4. bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

2.7. A 2.4. és 2.6. bekezdés szerinti esetben a szerzôdés az ajánlat átadásának idôpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

2.8. A biztosító a 2.6. bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül

a díjtarifától és a biztosítási feltételektôl való eltérésre történô hivatkozással, illetve a 2.2. bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díj-tarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerzôdô a kézhezvételtôl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a 2.7. bekezdésben meghatározott idôpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.

2.9. Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó ﬁgyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

2.10. A biztosító kötvényt a 2.3.–2.9. bekezdésekben meghatározottak szerint létrejött szerzôdés tartalmával egyezô tartalommal bocsáthat ki.

2.11. Ha a biztosítási szerzôdés a biztosítási idôszak tartama alatt a díjnemﬁzetés miatt szûnik meg, az üzemben tartónak

az adott biztosítási idôszak hátralévô részére fedezetet nyújtó szerzôdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerzôdés az adott biztosítási idôszakban díjnemﬁzetéssel szûnt meg.

2.12. A 2.11. bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerzôdést – az újrakötött szerzôdés kockázatviselési kezdetének idôpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerzôdése díjnemﬁzetés miatt szûnt meg.

GFB–SZ–121114 1

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS IDÔBELI HATÁLYA, ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDÔSZAK

3.1. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

3.2. Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkezô gépjármûvek, továbbá

az igazolólappal rendelkezô lassú jármûvek és a négykerekû segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármûvek esetében határozott tartamú szerzôdés köthetô.

3.3. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezôgazdasági erôgép (lassú jármû) esetében határozatlan tartamú szerzôdés köthetô.

3.4. A határozatlan tartamú szerzôdések esetében a biztosítási idôszak egy év, a 2.11. bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerzôdések esetében a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszak végéig terjedô idôszak.

3.5. A biztosítási idôszak elsô napja – a szünetelés idôtartama alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével – a kockázatviselés kezdete.

3.6. A biztosító a biztosítási idôszak utolsó napját megelôzô ötvenedik napig elküldött írásos értesítôben tájékoztatja a szerzôdô felet kártörténeti rendszerazonosító számáról,

a biztosítási évfordulóról és a következô biztosítási idôszakra

– az értesítés idôpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

3.7. A 3.6. bekezdésben meghatározott értesítés – a szerzôdô hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehetô.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS TERÜLETI HATÁLYA

4.1. A biztosítási szerzôdés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belsô Szabályzatnak megfelelô kétoldalú megállapodást kötött.

5. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE

5.1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában, a gépjármû tulajdonosa által megjelölt üzemben tartó által kötött szerzôdés esetén az üzemben tartó jármûnyilvántartásba történô bejegyzésének idôpontjában kezdôdik.

5.2. A biztosító kockázatviselése a 8.14. bekezdésében meghatározott türelmi idôben fennáll.

5.3. A szerzôdés érdekmúlással történô megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történô kivonás, a forgalomban történô részvétel végleges megszüntetése, a szerzôdéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba

bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének idôpontjával szûnik meg.

5.4. A biztosító kockázatviselése a szerzôdés közös megegyezéssel történô megszüntetése esetén a szerzôdés megszûnésének idôpontjában, a szerzôdés biztosítási idôszak végére történô felmondása esetén a biztosítási idôszak zárónapján szûnik meg.

5.5. A szerzôdés a 8.14. bekezdésében meghatározott megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idô zárónapján, a 8.15. bekezdésben meghatározott esetben pedig a díjjal fedezett idôszak utolsó napján szûnik meg.

6. A BIZTOSÍTÁS DÍJA, DÍJFIZETÉS

6.1. A biztosító a díjat minden egyedi szerzôdés vonatkozásában

a meghirdetett – a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdônapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási idôszak alatt – jogszabály eltérô rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerzôdés díja a szerzôdô üzemben tartónak a szerzôdés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmûködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

6.2. A szerzôdô üzemben tartónak a szerzôdés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmûködési kötelezettségének megsértése esetén a szerzôdés díja legkésôbb a kockázatviselés kezdetét követô hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejû értesítése mellett – a szerzôdéskötéskor fennálló tények ﬁgyelembevételével – a kockázatviselés kezdetétôl alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdônapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

6.3. A biztosító köteles minden egyedi szerzôdés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított xxxxxxxxxxx idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját

a Felügyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejûleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

6.4. A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetôvé tenni.

6.5. A határozatlan tartamú szerzôdés fennállása alatt a biztosítás díja a következô biztosítási idôszak elsô napjától kezdôdô hatállyal a biztosítási idôszak kezdônapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az adott biztosítási idôszak alatt nem változtatható meg.

A fenti bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetôvé teszi.

6.6. A biztosítási díj a kockázat viselésének idôtartamára elôre illeti meg a biztosítót. A biztosító a kockázatviselése megszûnése napjáig járó biztosítási díj megﬁzetését követelheti.

A határozott tartamú biztosítási szerzôdések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

6.7. A biztosítás elsô díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontokban esedékesek. Ennek hiányában az elsô díjrészlet a szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjﬁzetési idôszaknak az elsô napján esedékes. Az egyszeri díjat – a felek eltérô megállapodásának hiányában –

a szerzôdés létrejöttekor kell megﬁzetni.

6.8. A biztosító a beﬁzetett díjból minden esetben elsôsorban a még esedékes baleseti adót, a szükség szerint járó

fedezetlenségi díjat, illetve sorrendben a díjnemﬁzetés miatt nála megszûnt szerzôdés türelmi idejére járó díjat egyenlíti ki, mindezen kötelezettségek elszámolása után fennmaradó összeget írja jóvá az aktuális szerzôdésre.

A 2.12. bekezdésében meghatározott esetben a szerzôdô fél a szerzôdés megkötésekor köteles megﬁzetni az újrakötött szerzôdés vonatkozásában az adott biztosítási idôszak

hátralévô részére járó díjat, és – amennyiben még nem ﬁzette meg – a díjnemﬁzetéssel megszûnt szerzôdés vonatkozásában a türelmi idôre járó díjat.

A biztosító az adott tarifaévre meghirdetett késedelmi kamatra is jogosult, amelynek idôarányos részét az aktuális szerzôdésre járó díj elszámolása elôtt levonhat.

6.9. A biztosítás rendszeres díja a 2012. évben, vagy azt követôen létrejött szerzôdések esetében negyedéves, féléves és éves díjﬁzetési gyakoriság szerint ﬁzethetô.

7. FEDEZETLENSÉGI DÍJ MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

7.1. Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megﬁzetni. A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség idôtartamát követôen szerzôdést köt. A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követôen haladéktalanul köteles kiszámítani.

7.2. A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség idôtartama esik, a díjat beszedô biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

7.3. Az üzemben tartó a 7.1. és 7.2. bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási idôszakra járó díj teljes megﬁzetése esetén 30 napos határidôvel – köteles megﬁzetni.

7.4. Ha az üzemben tartó a 7.3. bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 8.14. bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

7.5. A Kártalanítási Számla kezelôje a fedezetlenségi díjnak

– a díjhirdetést követô naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármû-kategóriánként, legkésôbb a naptári év végét megelôzô negyvenötödik napig a Felügyelet elnöke által meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejûleg a MABISZ honlapján közzéteszi.

Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

8. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS SZÜNETELTETÉSE, MEGSZÛNÉSE

8.1. A biztosító kockázatviselése a jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történô eljárás következtében

a gépjármû a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

8.2. A biztosítót a 8.1. bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényérôl, valamint annak kezdô és záró idôpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

8.3. A szünetelés a 8.2. bekezdésben meghatározott idôpontoknak megfelelôen a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerzôdés a hat hónapos idôszak utolsó napját követô napon megszûnik.

8.4. A szünetelést követô díjrészlet ﬁzetésének esedékessége

– a felek eltérô megállapodásának hiányában – a szünetelés megszûnésének a napja.

8.5. A hivatalból történô ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a 8.2. bekezdésben meghatározott értesüléstôl számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényérôl és az esetlegesen bekövetkezô károkozás következményeirôl.

8.6. A szünetelés idôtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerzôdés folyamatos díjﬁzetéssel történô hatályban tartására nem áll fenn.

8.7. A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvek esetében a szünetelésnek nincs helye.

8.8. A szerzôdô felek bármelyike a biztosítási idôszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelôzôen a biztosítási szerzôdést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidôben megérkezik.

8.9. A biztosítási idôszakon belül a 8.3. a 8.10.–8.11. és 8.14. pontokon túl a szerzôdés csak a felek közös megegyezésével szüntethetô meg.

8.10. A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû forgalomból történô kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.

8.11. A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerzôdéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.

8.12. A jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót a Gfbt.-ben elôírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármû

forgalomból történô kivonásának, a gépjármû elsô és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármû tulajdonjogát érintô változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének idôpontját is – jármûnyilvántartásba történô bejegyzésérôl, továbbá

az üzemben tartó és a jármûnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintô változás jármûnyilvántartásba történô bejegyzésérôl – e tény jármûnyilvántartásba történô bejegyzésével egyidejûleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító

a feladatai ellátása során ﬁgyelembe veszi.

8.13. A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármû üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdon jog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történô részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

8.14. Ha az esedékes biztosítási díjat nem ﬁzetik meg, a biztosító a díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltéig

– a következményekre történô ﬁgyelmeztetés mellett –

a szerzôdô félnek a díj esedékességétôl számított hatvannapos póthatáridôvel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idô eredménytelen leteltével

a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – az esedékességtôl számított hatvanadik napon megszûnik.

8.15. Amennyiben a szerzôdés megszûnése díjnemﬁzetés miatt következett be, a biztosító köteles a szerzôdés megszûnésérôl 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szerzôdô kártörténeti rendszerazonosító számát.

Ha az elvárt díjnak csak egy részét ﬁzették be, a biztosítás és a kockázatviselés a beﬁzetett díjjal arányos idô elteltével

– türelmi idô nélkül – a díjjal fedezett idôszak utolsó napjával szûnik meg.

8.16. A biztosító köteles – a díjnemﬁzetéssel történô megszûnés esetének kivételével – a biztosítási szerzôdés megszûnésének tényérôl és a megszûnt szerzôdés bonus–malus besorolásáról, a szerzôdô kártörténeti rendszerazonosító számáról,

a megszûnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követô 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

Amennyiben a szerzôdés megszûnése díjnemﬁzetés vagy csak részdíj beﬁzetése miatt következett be, a biztosító köteles

a szerzôdés megszûnésérôl 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni.

9. HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS ANNAK MÉRTÉKE

9.1. A biztosítás kiterjed a felelôsség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzôdésben megjelölt gépjármû üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

9.2. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1.600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják

a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetô követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint

a teljesítés idôpontjáig eltelt idôszakra járó kamatokat.

9.3. Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, melyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke

a káresemény helye szerinti ország gépjármû- felelôsségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerzôdésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban elôírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége

a biztosítási szerzôdésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

9.4. Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévô, idôben összefüggô több káresemény egy biztosítási eseménynek minôsül.

9.5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 9.2. és 9.3. bekezdésekben meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

9.6. Ha kártérítésként járadékﬁzetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tôkeértékét kell ﬁgyelembe venni. A jövôben várható járadék kiﬁzetések tôkeértékének megállapításánál (tôkésítés) a biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó elôírásokat ﬁgyelembe véve jár el.

9.7. Kizárások

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjár-mûvel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjármûben keletkezett;

c) a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szembeni igényébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérôl a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetôleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

9.8. A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

10. KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

10.1. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelôsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és

a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján,

a biztosított kártérítési felelôsségéhez mérten köteles megállapítani.

10.2. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétôl, illetve a tudomásszerzéstôl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidô elmulasztása esetén

– kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése

közötti idôszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezôvel, a Kártalanítási Számla kezelôjével, a kárképviselôvel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

10.3. A károsult a káreseményt bejelentheti személyesen vagy levélben a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban melyek elérhetôsége a xxx.xxxxx.xx oldalon található, illetve

a biztosító Információs Vonalán keresztül a 06-40-204-204-es telefonszámon.

10.4. A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendôrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével –

5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

10.5. Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban

a biztosított képviseletérôl gondoskodni.

10.6. Az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó a 10.4. és 10.5. bekezdésekben meghatározottakat

5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelôje jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó képviseletérôl gondoskodni.

10.7. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés idôpontjától kell számítani.

11. TÖRVÉNYI ENGEDMÉNY, VISSZKERESET

11.1. Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelôje a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.

11.2. A biztosító, a Nemzeti Iroda, a ﬁzetésképtelenné vált biztosító helyett eljárva a Kártalanítási Számla kezelôje

az általa kiﬁzetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktôl, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetô alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthetô a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve,

ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetô esetében a gépjármûvezetôi engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyosan elhanyagolt mûszaki állapota okozta;

f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzôdés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelô közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a ﬁzetési kötelezettséget befolyásolta.

11.3. Ha a biztosított a 11.2. bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezetô az f ) pontban felsorolt esetekben köteles

a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

11.4. Ha az üzemben tartó a 11.2. bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint

a Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.

11.5. Ha az üzemben tartó, illetve a vezetô bizonyítja, hogy

a 11.2. bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

1.6. Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító,

a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje nem érvényesíthet megtérítési igényt.

1.7. A biztosító a szándékos vagy gondatlan károkozás esetén nem mentesül kártérítési kötelezettsége alól, de a 11.1.–11.5. pontokban meghatározott jogait érvényesítheti.

12. A SZERZÔDÔ ADATKÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

12.1. Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles minden,

a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerzôdés esetén a biztosítási idôszak vagy a tartam utolsó napját követô

– az új biztosítási idôszak vagy a határozott tartam kezdô napját, biztosítóváltás esetén az elôzô biztosítási idôszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor meg kell adja személyes és a gépjármû adatait. A személyes adatok körébe tartozóan nevét, anyja nevét, születési helyét, születési idejét lakcímét, a gépjármû adatainak tekintetében a gépjármû hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát, típusát, kategóriáját. Amennyiben a szerzôdô jogi személy vagy

jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet meg kell adnia annak megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét.

12.2. Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselôjével közölni.

12.3. Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a gépjármûre, az üzembentartóra vonatkozó valamint a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

12.4. A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendôrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével –

5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. A külföldön bekövetkezett káreseményt a hazaérkezés idôpontjától kell számítani. Köteles a biztosított

5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult.

13. BONUS–MALUS RENDSZER

13.1. Az üzemben tartó a kármentes idôszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és

a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) ﬁzetésére köteles.

13.2. A biztosító jogosult és köteles a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus–malus rendszert mûködtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

14. A GÉPJÁRMÛFLOTTÁRA KÖTÖTT SZERZÔDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

14.1. Gépjármûflottára kötött szerzôdés esetén a szerzôdô felek a Gfbt.-ben meghatározottaktól eltérhetnek a szerzôdés létrejöttét, megszûnését, a biztosítási idôszakot, a díjﬁzetést illetôen.

14.2. A biztosító a díjat a flottára kötött szerzôdés vonatkozásában a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdô napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási idôszak alatt nem változtathatja meg.

14.3. A biztosító köteles a flottára kötött szerzôdés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított xxxxxxxxxxx idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját

14.4. Gépjármûflottára a flottához tartozó gépjármûvek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerzôdés is köthetô.

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15.1. Elévülés

Az általános elévülési idô öt év. A fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károknál a kártérítési követelés elévülése három év, de 5 év legalább, ha a kárt szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul, illetve bûncselekménnyel okozták,

a bûncselekménnyel okozott kár öt éven túl sem évül el, mind-addig, ameddig a bûncselekmény büntethetôsége nem évül el.

15.2. E szabályzat alkalmazásában

15.2.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx: a Bizottság 2003. július 28-i,

a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármû- felelôsségbiztosítás ellenôrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt,

a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendezô szabályzat;

15.2.2. biztosítási idôszak: a határozatlan tartamú szerzôdések esetében – a díjﬁzetés gyakoriságától függetlenül –

az az idôtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

15.2.3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármû-

felelôsségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e törvényben foglaltaknak

megfelelôen a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási

(a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

15.2.4. biztosított: a gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tartója és a gépjármûvet vezetô személy;

15.2.5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármû- kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus–malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és

a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényezô összessége;

15.2.6. egyedi szerzôdés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjármûre kötött, e törvénynek megfelelô biztosítási szerzôdés;

15.2.7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármû vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének

– a szünetelés idôtartamának, kivételével – díjﬁzetés hiányában kockázatviselés nélküli idôtartamára (fedezetlenség idôtartama) a Kártalanítási Számla kezelôjét megilletô, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

15.2.8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármû és a négykerekû segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

15.2.9. gépjármûflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – szerzôdô üzemben tartó által biztosított gépjármûvek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjármûvek darabszáma eléri az ötöt;

15.2.10. gépjármû: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármû, pótkocsi, félpótkocsi, mezôgazdasági vontató, négykerekû segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármû és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

15.2.11. gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elôl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármûvek számára rendezett sportrendezvény;

15.2.12. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

15.2.13. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítô, illetve

a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítô, illetve biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, fôirodája található;

15.2.14. ismeretlen gépjármû: az a gépjármû, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetôk;

15.2.15. kárképviselô: a határon átnyúló szolgáltatás esetében

a biztosító által a gépjármû-felelôsségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

15.2.16. károsult: a gépjármûvel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

15.2.17. kárrendezési megbízott: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenységet végzô biztosító székhely szerinti tagállamától eltérô tagállamban mûködô megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármû üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót

a károsulttal szemben képviseli;

15.2.18. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és ﬁnanszírozott pénzalap, mely azon

biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás idôpontjában e törvény szerinti biztosítási szerzôdés alapján fedezettel rendelkezô üzemben tartó gépjármûvével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyezô tagállamban felszámolási eljárás megindult;

15.2.19. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan ﬁnanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkezô üzemben tartó gépjármûve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjármûve által, valamint az ismeretlen gépjármûvel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

15.2.20. kártalanítási szervezet: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenységet végzô biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban mûködtetett szervezet, amelynek feladata

a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkezô gépjármû üzemeltetésébôl eredôen

a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése a Gfbt.-ben meghatározott esetekben;

15.2.21. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármû biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármû baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévô hatósági jelzés nem rendelhetô, vagy már nem rendelhetô hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

15.2.22. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérôl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

15.2.23. levelezô: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végzô szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a mûködése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával

a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl

a biztosítottjai által a levelezô országában okozott gépjármû- felelôsségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

15.2.24. Nemzeti Iroda: a Gfbt. szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármû-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekbôl eredô koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

15.2.25. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármû tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követôen

a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idôtartam folyamán az – a gépjármû telephely szerinti országától eltérô – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerzô természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerzô szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerzôdô jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzônek a szerzôdéssel érintett telephelye, ﬁóktelepe található;

15.2.26. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülô igazolás helyett az illetô országban megkövetelt gépjármû- felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául a jármû hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

15.2.27. súlyos személyi sérülés: a balesetbôl eredôen legalább 25%- os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetbôl eredô, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

15.2.28. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;

15.2.29. tagállam: az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodásban részes állam és Svájc;

15.2.30. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjármûvet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a gépjármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, ﬁóktelepe) található;

15.2.31. türelmi idô: a díj esedékességétôl számított hatvannapos idôszak, melynek a díj megﬁzetése nélkül történô leteltével a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg

– díjnemﬁzetéssel megszûnik;

15.2.32. üzemben tartó: a gépjármû telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

15.2.33. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelô nemzetközi gépjármû- felelôsségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerzôdésnek megfelelôen

a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármû- felelôsségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

15.2.34. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai

a zöldkártyában megtestesülô igazolást az országban megkövetelt gépjármû-felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

15.2.35. A biztosító a személyes adatokat a szerzôdés részét képezô,

a szerzôdô és a biztosított aláírásával elfogadott „Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésrôl” okirat ﬁgyelembevételével kezeli.

15.2.36. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely az egyes ügyfeleknek személyi körülményeire, vagyoni

helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

• Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a biztosító a törvényben meghatározott célokból, az

egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti, a hozzájárulást a biztosító az ajánlat aláírásával egyidejûleg szerzi be.

• A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

• Az elôzô bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet, a hozzájárulást a biztosító

az ajánlat aláírásával egyidejûleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

• A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

15.2.37. A biztosító ügyfelei biztosítási titkát csak törvény, illetve az ügyfél hozzájárulása esetén adhatja át. A törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f ) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,

m) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelô szervezettel, az Információs Központtal,

a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

o) a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy

a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bûncselekményével

15.2.38. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

15.2.39. A szerzôdô/biztosított külön nyilatkozat aláírásával felmenti a titoktartás alól egyrészt a kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási és egyéb hatósági, igazgatási szerveket azon – az egészségi állapottal, fennálló és korábbi betegségekkel, balesetekkel, esetleges halál bekövetkeztével összefüggô – adatoknak

a biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

15.2.40. Ha a szerzôdô/biztosított a biztosítási szerzôdés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alól a kezelôorvosokat nem

menti fel, de a szerzôdés létrejött, úgy a biztosító annyiban mentesül a ﬁzetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt

a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

Biztosító neve: AEGON Magyarország

Általános Biztosító Zrt.

Társasági formája: Zártkörûen mûködô Részvénytársaság Székhelyének állama: Magyar Köztársaság

Biztosító székhelye és címe: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Panasziroda címe: AEGON Magyarország

Általános Biztosító Zrt. Panasziroda

1813 Budapest, Pf.: 245.

Központi Ügyfélszolgálati iroda: 1023 Budapest,

Bécsi út 3–5.

Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek

Xxxxxx Xxxxxxxxxxx (PSZÁF) 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat vagy a Pénzügyi Békéltetô Testület eljárását kezdeményezheti, kivéve felelôsségbiztosítási ügyben, ha a panaszos a károsult. Levélcím: H-1525 Budapest BKKP

Pf.: 172. Bôvebben a xxx.xxxxx.xx/xxx honlapon kaphat tájékoztatást. A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. Címük: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás,

illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes mi- niszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetô államtitkár feladat- és hatáskörérôl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f ) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következôket rendelem el:

A BONUS–MALUS RENDSZER ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1.§ E rendelet alkalmazásában:

(1) igénylô: a biztosított gépjármû kártörténeti adatra (kár- mentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylô üzemben tartója;

(2) kártörténeti adat: a gépjármû üzemben tartója által a biztosított gépjármû vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási szerzôdéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítés alapjául szol- gáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerôsen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az elsô kárkiﬁzetés vagy a biz- tosítóval szemben hozott jogerôs ítélet dátuma), a kiﬁzetett kárösszeg meghatározott határidôn belüli visszaﬁzetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

(3) újonnan belépô üzemben tartó: az a szerzôdést kötô üzembentartó, aki a szerzôdéskötést megelôzô 2 évben magyarországi telephelyû gépjármû vonatkozásában az adott gépjármû-kategóriában felelôsségbiztosítási szerzôdéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2. § (1) A bonus–malus rendszer a személygépkocsira, mo- torkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezôgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus–malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármû- kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerzôdéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási idôszakot közvetlenül megelôzô biztosítási idôszak és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus–malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(4) A biztosító köteles a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási egyedi szerzôdéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilván- tartani.

3. § (1) Az érintett szerzôdés vonatkozásában a bonus-malus rend- szerrel járó elônyök és hátrányok a szerzôdô üzemben tartó személyéhez fûzôdnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjármûvét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerzôdéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerzôdés hatálya alatt az üzemben tartó párhu- zamosan üzemeltetett további jármûveire nem használható fel.

(3) Ha az adott gépjármûvet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntetô feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjármûvel okozott kár a szerzôdés besorolását nem érinti.

A BESOROLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépô üzemben tartó szerzôdése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelôzményi igazolás ﬁgyelembevételével létrejött szerzôdést.

(2) Egy adott biztosítási idôszakon belül a szerzôdés besorolá- sa – a (4) és (5) bekezdésben, az 5.§ (3)–(5) bekezdésben, továbbá a 7.§ (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.

(3) A besorolás a következô biztosítási idôszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerzôdéssel érintett gépjármû az új biz- tosítási idôszakot közvetlenül megelôzô biztosítási idôszak és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az idôtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármû vonatkozásában – a károkozás idôpontjától füg- getlenül – kártérítési kötelezettsége (az elsô kárkiﬁzetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerôs ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerzôdés vo- natkozásában megszerzett besorolást a szerzôdés megszûnését követô 2 éven belül ﬁgyelembe veszi – ugyanazon gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre – az új szerzôdés besorolásánál. Díjnemﬁzetés miatti szerzôdés megszûnés esetén a besorolás másik gépjármûre kötött szerzôdésre nem vihetô át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjármûre már rendelkezik szerzôdéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármû- kategóriába tartozó gépjármûre is szerzôdést köt, az új szerzôdést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezôbb be- sorolású gépjármû szerzôdése érdekmúlás miatt megszûnik, akkor a megszûnt szerzôdésen megszerzett besorolás a megszûnést követô naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerzôdésére – a biztosítási idôszakon belül is

– érvényesíthetô a kedvezôbb besorolású gépjármû elôzô besorolása által érintett biztosítási idôszak kezdô napja és az érvényesítés idôpontja közötti idôtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának ﬁgyelembe vételével.

5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerzôdés elôzetes besorolását, ennek hiányában a szerzôdést elôzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási idôszak kezdetét követô 15. és 30. nap közötti idôtartamon belül a Kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiak- ban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerzôdés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyil- vántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az elôzô biztosítást igazoló okirat száma alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelôzô biztosítási idôszak kárnyilvántartásban meglévô adatai (kockázatviselés idôtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási idôszak kezdetét követô 45 napon belül megállapítja a szerzôdés végleges besorolását a bizto- sítási idôszak kezdetére visszamenô hatállyal, egyidejûleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartó-

nak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerzôdés besorolá- sához szükséges adatok a biztosítási idôszak kezdetét követô

30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, errôl a tényrôl a biztosító az üzemben tartónak

15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási idôszak kezdetét követô 60. nap elteltével az adatok a kárnyilván- tartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerzôdés végle- ges besorolását a biztosítási idôszak kezdetére visszamenô hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezôbb besorolás érdekében akár a gépjármû beazonosítására, akár a szerzôdés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kár- nyilvántartásban történô beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerzôdést M04 osztályba sorolja.

6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelôzményi igazolást a be- sorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idôszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerzôdés hatálya alatt hány, a biz- tosító által elismert vagy vele szemben jogerôsen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, idôben egybefüggô idôtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolá- sokat veheti ﬁgyelembe.

7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegérôl szóló írásbeli értesítését követô 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megﬁzesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megﬁzette, azt a besorolást illetôen úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részérôl kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a késôbbiekben megﬁzetett kárösszeg alapját képezô kártérítési kötelezettség már ﬁgyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelô besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerzôdés alapján történt kárkiﬁzetést kell ﬁgyelembe venni.

8. § A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követô 15 napon belül – az igénylô kérésére az igénylést megelôzô szerzôdéses idôszak vonatkozásában – amennyiben ezen idôszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves idôszakra visszamenôleg

– a kárnyilvántartásban meglévô kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által elôírt felelôsségbiztosítási kötelezettség alapján kötendô szerzôdéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. § E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.

10. § A bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerzôdések besorolására, amelyek esetében az R. 6.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelôzôen beérkezett.

11. § E rendelet 8.§-a a gépjármû-felelôsségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenôrzésérôl szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. § Hatályát veszti a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet.

1. MELLÉKLET A 21/2011. (VI. 10.) NGM RENDELETHEZ

Bonus–malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Kiinduló osztály	A megelôzô biztosítási idôszak és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adata alapján
Kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezôgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály	A megelôzô biztosítási idôszak és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adata alapján
Kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Baleseti adóról szóló törvényi szabályozás

2011. évi CIII. törvény módosítását tartalmazó 2011. évi CLVI. törvényben szabályozzák a baleseti adót: 193. § A Neta tv. a 11. § után a következô II. fejezettel egészül ki:

II. FEJEZET: BALESETI ADÓ

1. Az adókötelezettség, az adó alanya

11/A. §

(1) A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításról szóló törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában a baleseti adó: adó) kell ﬁzetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség a Kgfb tv. szerinti biztosítási idôszak elsô napján keletkezik és utolsó napján szûnik meg.

(3) Ha a biztosító értesítése alapján a kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítás díjának meg nem ﬁzetése miatt a gépjármû forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az adókötelezettség

– a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérôen – a gépjármû forgalomból való kivonása napján szûnik meg.

11/B. §

Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit, vagy amelyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel.

2. Az adó alapja, mértéke

11/C. §

(1) Az adó alapja az éves kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).

(2) Határozott tartamú Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerzôdés esetén az adó alapja a határozott idôtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

(3) Az adó alapja:

a) a Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi idôtartam, továbbá

b) a Kgfb. tv. szerinti türelmi idô és – biztosító kockázatviselésével nem érintett –, a gépjármû forgalomból való kivonásának napjáig terjedô idôtartam (a továbbiakban: biztosítási díjjal le nem fedett idôtartam) azon napjaira, melyekre a biztosító az (1) vagy (2) bekezdés szerinti

adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók Szövetsége által közétett – a Kgfb. tv. szerinti türelmi idô elsô napján érvényes – fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi idôtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett idôtartam napjai számának szorzata.

11/D. §

Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett idôtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármû.

3. Az adó megállapítása

11/E. §

(1) Az adót – a 11/F. §-ban foglalt kivétellel – a beszedésre kötelezett állapítja meg, vallja be és ﬁzeti meg.

(2) Az adó beszedésére kötelezett a Kgfb. tv. szerinti kötelezô felelôsségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító (a továbbiakban: biztosító).

(3) A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjﬁzetési kötelezettségének eleget kell tennie.

(4) Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet ﬁzetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót ﬁzette meg.

(5) A biztosító a ﬁzetendô baleseti adót akkor is tartozik beﬁzetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

(6) Ha a Kgfb. tv. szerinti biztosítási jogviszony díjnemﬁzetés miatt szûnik meg és a Kgfb. tv. szerinti türelmi idôben esedékes biztosítási díj után a biztosító az adót megﬁzette, a biztosítási jogviszony megszûnését magában foglaló hónapról szóló bevallásában a ﬁzetendô adó összegét a biztosító az adónak

az adóalany által meg nem ﬁzetett összegével csökkentheti.

11/F. §

(1) A Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya önadózással, a biztosítási díj esedékességével egyidejûleg állapítja meg.

(2) A biztosítási díjjal le nem fedett idôtartam azon napjaira, amelyekre a biztosító a 11/C. § (1) vagy (2) bekezdése alapján az adót nem szedte be, az adó alanya az adó összegét önadózással állapítja meg a gépjármû forgalomból való kivonását vagy

az üzemben tartó személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követô hónap 15. napjáig. A biztosító

a kockázatviselése megszûnésétôl számított 15 napon belül igazolást ad az adóalany számára arról, hogy az adó a 11/E. § alapján mely napig van megﬁzetve.

11/G. §

Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár:

a) a beszedéssel megﬁzetett adó esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak a visszajáró díj visszaﬁzetésével egyidejûleg visszaﬁzetni.

A díj visszaﬁzetésének hónapját követô 15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszaﬁzetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,

b) önadózással megﬁzetett adó esetén az adó alanya a visszajáró díj alapulvételével számított adót az adózás rendjérôl szóló törvény szabályai szerint a díj visszaﬁzetését követô hónap elsô napjától kezdôdôen az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon visszaigényelheti.

4. Eljárási rendelkezések

11/H. §

(1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(2) A beszedésre kötelezett, illetve – a 11/F. § szerinti esetben – az adó alanya az adót az adó megállapítására elôírt határnapot követô hónap 15. napjáig vallja be és ﬁzeti meg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

5. Átmeneti rendelkezések

11/I. §

(1) Ha a biztosítási idôszak 2012. január 1-jét megelôzôen kezdôdött, akkor az adókötelezettség a biztosítási idôszaknak a 2011. december 31-ét követô részére áll fenn.

(2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követô idôszakra vonatkozó díjﬁzetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelôzte akkor a 2011. december 31-ét követô idôszakra – napi idôarányosítással számított biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett idôtartamra megállapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy – önadózás esetén – az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és ﬁzeti meg az állami adóhatósághoz.

Document Metadata

Table of Contents

A gépjármû-felelôsségbiztosítás általános feltételei

Document Metadata