A tűz-üzemszünet biztosítás szerződési feltételei (Kiegészítő biztosítás)

A tűz-üzemszünet biztosítás szerződési feltételei (Kiegészítő biztosítás)

A jelen biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársa- ságnak – Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. –, (a to- vábbiakban: biztosító) a jelen szerződési fel- tételek alapján létrejött biztosítási szerződé- seire alkalmazni kell.

A jelen biztosítás a biztosított érvényben lévő, az ajánlatban megjelölt vagyonbiztosításának kiegészítő biztosítása.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételek szerint a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti.

1.2. A szerződő, a biztosítottak köre

A szerződést csak az kötheti meg, akinek a biztosítás megkötéséhez érdeke fűződik, vagy a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

A biztosított a szerződésben ilyenként megnevezett gazdálkodó szervezet.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

1.3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a bizto- sító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képvi- selője részére történő átadása idő- pontjára visszamenő hatállyal jön lét- re.

1.4. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

1.4.1. A biztosítási szerződés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányá- ban az azt követő napon lép hatályba, amikor a biztosított / szerződő az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vo-

natkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti.

1.4.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően ké- sőbbi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik. Ez esetben a befizetett díjat is csak olyan időszakra lehet elszámolni, amely nem kezdődik előbb, mint a biztosító koc- kázatviselése.

1.4.3. A biztosító kockázatviselésének kez- dete nem lehet korábbi időpont, mint az alapul szolgáló vagyonbiztosítás kockázatviselésének kezdete.

1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási évfor- duló és a biztosítási időszak

1.5.1. A biztosítás mind határozott, mind határozatlan időtartamra megköthető, kivéve, ha az alapul szolgáló vagyon- biztosítás határozott időtartamú, mert ekkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak határozott időtartamú lehet.

1.5.2. Határozatlan időtartamú biztosítási szer- ződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alapul szolgáló vagyonbiztosítás év- fordulójának napjával.

1.6. A biztosítás hatálya

1.6.1. A biztosító a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt bekövetkezett üzemszünet miatti e szerződés szerinti következ- ményi károkra nyújt fedezetet.

1.6.2. A biztosítási fedezet a biztosított gaz- dálkodó szervezet egészére, vala- mennyi tevékenységére terjed ki, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egysé- geire vonatkozó fedezetben is.

1.7. Fogalommeghatározások

A jelen szerződési feltételek alkalmazá- sában:

1.7.1. Nettó árbevétel

az értékesített vásárolt és saját terme- lésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és fel-

árral növelt, engedményekkel csök- kentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.

1.7.2. Közvetett (állandó) költségek

azok a költségek, amelyek nagysága független az üzleti forgalom változá- sától, és a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik.

1.7.3. Közvetlen (változó) költségek

azok a költségek (ráfordítások), ame- lyek az üzleti forgalommal arányosan változnak.

1.7.4. Bruttó nyereség

a nettó árbevétel és a közvetlen (válto- zó) költségek különbsége.

1.7.5. Nettó nyereség

a bruttó nyereség és a közvetett (ál- landó) költségek különbsége.

1.7.6. Bruttó nyereségráta

a bruttó nyereség és a nettó árbevétel hányadosa.

1.7.7. Bruttó nyereségkiesés

az árbevétel-csökkenés és a bruttó nyereségráta szorzata.

1.7.8. Árbevétel-csökkenés

a tervezett és megfelelően igazolt nettó árbevétel és a tényleges kártala- nítási időszak alatti nettó árbevétel különbsége.

1.7.9. Kártalanítási időszak

az az időtartam, amely előzetes becs- lések alapján egy esetleges legna- gyobb kár után az újjáépítéshez, hely- reállításhoz szükséges, és amelyben a szerződő felek megegyeznek. A kár- talanítási időszak kezdete megegyezik az üzemszüneti kár bekövetkezésének időpontjával.

A kártalanítási időszakot a szerződés (ajánlat) tartalmazza.

1.7.10. Tényleges kártalanítási időszak

a káresemény bekövetkezésétől szá- mított – naptári napokban meghatáro- zott – azon időtartam, amely alatt a vagyoni kár az üzem működésére ki- hatással volt, de az legfeljebb a szer- ződésben (adatközlőn) feltüntetett kártalanítási időszak utolsó napjáig tart. A tényleges kártalanítási időszak vége az üzemszünet megszűnésének napja. Az üzemszünet a vagyontárgy helyreállításának, illetve a korábbi

üzemi teljesítmény elérésének műsza- ki és gazdasági szempontból lehetővé válása időpontjában szűnik meg.

2. A biztosítási esemény

2.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül az e szerződés sze- rinti

• tűzkár,

• robbanás és összeroppanáskár,

• villámcsapáskár

• vízvezetéktörésből eredő vízkár,

• viharkár,

• árvíz, belvíz és felhőszakadás miatti vízkár,

• jégverés és hónyomás kár,

• technológiai csővezeték töréséből ere- dő kár,

• légi járművek által okozott kár biztosítási események megvalósulása mi- att fellépő, és a 3. pontnak megfelelő üzemszüneti károk bekövetkezése, felté- ve, hogy az alapul szolgáló érvényben lé- vő vagyonbiztosítás a dologi kárra kiter- jed, és a biztosító a vagyonkár biztosítási esemény miatt szolgáltatás teljesítésére köteles.

2.1.1. Tűzkár

2.1.1.1.A tűz az olyan anyagi változásokkal együttjáró oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen, hő-, láng-fény- és füsthatás kíséretében.

2.1.1.2.A biztosító nem téríti meg a tűzkárt:

a) ha az gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkö- lés, szín, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat formájában következett be;

b) ha magában az öngyulladt anya- gokban állt elő, de megtéríti az abból átterjedő tűz által okozott károkat;

c) ha az a rendeltetésszerűen tűz- nek, hőhatásnak kitett vagyon- tárgyakban (kazánok, kohók, kemencék, stb., beleértve a fel- használt tüzelő és egyéb techno- lógiai anyagokat) használatukkal összefüggésben állt elő, de megté- ríti az abból más vagyon-

tárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat;

d) ha azt az elektromos berendezé- sek zárlati hőhatása magában a berendezésben okozta, de megté- ríti az abból átterjedő tűz által okozott károkat;

e) ha az üzemelő légi járműben ke- letkezett;

f) ha az elektromos gépekben, be- rendezésekben vagy felszerelé- sekben az alkalmazott feszültség ill. áramvédelem kiiktatása kö- vetkeztében állt elő.

2.1.2. Robbanás és összeroppanáskárok

2.1.2.1.A robbanás vagy összeroppanás az olyan hirtelen energia- felszabadulással, akusztikai hatással együttjáró rombolás, amely két egy- mástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség ál- tal az elválasztóelem szilárdsági tulaj- donságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett keletkezik.

2.1.2.2.A biztosító nem téríti meg a robba- nás vagy összeroppanás kárt, ha az:

a) céltudatos, tervszerű, előre beje- lentett és engedélyezett robbantás eredményeként keletkezett;

b) nyomástartó edényben keletke- zett (megtéríti azonban a biztosí- tó azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgy- ban keletkeztek;)

c) folyadékkal töltött tárolók, csőve- zetékek befagyása, illetve táro- lókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében álltak elő;

d) berendezések, készülékek, mű- szerek üveg, kvarc, kerámia ha- tároló elemmel elválasztott terei között állt elő, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt be- következett károsodását;

e) repülőgépek által előidézett un. hangrobbanásból származott.

2.1.3. Villámcsapáskárok

2.1.3.1.Villámcsapás az olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely gyújtó, romboló hatással károsít.

2.1.3.2.A villámcsapás kárt megtéríti a bizto- sító, ha a villámcsapás gyújtó, égető hőhatása – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak, szín, halmaz- állapotváltozás - továbbá dinamikus erőhatása - repedés, kihajlás, csavaro- dás, szálkásodás – károkat okozott.

2.1.3.3.A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek:

a) az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt;

b) magában a villámvédelmi rend- szerben;

c) a villámcsapás másodlagos hatá- saként

keletkeztek.

2.1.4. Vízvezetéktörésből eredő vízkár

2.1.4.1.A vízvezetéktörés az olyan telephe- lyen belüli, az alapul szolgáló va- gyonbiztosítási szerződésben biztosí- tott víz- vagy gőzvezeték meghibáso- dás, amely az ivóvíz, szennyvíz, az épületszerkezeten belül elhelyezett csapadékvíz és gőzvezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulása miatt álltak elő.

2.1.4.2.A vízvezetéktörésből eredő kárt akkor téríti meg a biztosító, ha azt a vízve- zetéktörés következtében kiáramló víz és/vagy gőz okozta.

2.1.4.3.A biztosító nem téríti meg azt a vízvezetéktörési kárt, amely

a) tüzivíz vagy egyéb oltóvíz veze- ték, berendezés (pl. sprinkler), annak tartozékai töréséből eredt,

b) technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz, és gőzvezeték, annak tartozékai (kivéve épüle- tek, építmények ivóvízellátását, fűtését szolgáló vezetékeit) töré- séből eredt,

c) a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak,

szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt ke- letkezett,

d) a kiömlő, elfolyt folyadék veszte- ségeként keletkezett,

e) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmu- lasztásának következtében kelet- kezett,

f) magában a meghibásodott csőve- zetékekben és tartályokban, ké- szülékekben vagy berendezések- ben, azok szerelvényeiben kelet- kezett,

g) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló he- lyiségekben lévő csővezetékek, szerelvények meghibásodása foly- tán keletkezett,

h) olyan szennyezési kár, amely el- távolítható és az üzemszerű mű- ködést nem befolyásolja,

i) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvet- len okozati összefüggésben állt elő,

j) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett.

2.1.5. Természeti elemi károk 2.1.5.1.Viharkár

2.1.5.1.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/sec sebességet.

2.1.5.1.2. A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyo- mó- és szívóhatás, illetve a vihar által sodort tárgyak utóhatása által közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszer helyzetváltozást okozott, és emiatt kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít.

2.1.5.1.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) a szabadban elhelyezett készle- tekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendelte- tésszerű használat a szabad-

ban történő elhelyezésre – sza- bályozva annak módját – lehe- tőséget adnak. A műanyagból, fából készült áruszállításra szolgáló rekeszekre, ládákra, valamint a raklapon lévő csa- padék-, illetve fagyveszély- érzéketlen készletekre, ha azo- kat nem rögzítették,

b) a szabadban lévő állatokra, ki- véve, ha a vihar által sodort szilárd tárgy az állatnak neki- ütődve elhullást vagy olyan sé- rülést okoz, ami miatt kény- szervágást kell végrehajtani, és az elhullott, illetve kényszer- vágott állatok darabszám sze- rint azonosíthatók.

2.1.5.1.4. A biztosító nem téríti meg a vi- harkárt, ha az

a) közlekedő járműben,

b) vízen úszó vízi járművekben, vontatmányokban, kikötői lé- tesítményekben,

c) szabadban tárolt és nem lerög- zített légi járművekben,

d) időjárásai védelem céljából al- kalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),

e) épületek építmények – beleért- ve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hideg- ágyakban, üvegházak üvegezé- sében, fóliával fedett építmé- nyekben,

f) kizárólag az épületek, építmé- nyek külső vakolatában, bur- kolatában, festésében,

g) földterületekben, telkekben, növényi kultúrákban, szabad- ban tárolt terményekben, ter- melésben

keletkezett.

2.1.5.1.5. A biztosító nem téríti azokat a károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldőlése, elsodródása, le- szakadása folytán előálló törés-, vagy egyéb károsodás formájá- ban következnek be.

2.1.5.1.6. A szélviharral együttjáró csapa- dék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületekben elhelyezett vagyon- tárgyakra vonatkozik, amennyi- ben a csapadék a vihar által meg- rongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

2.1.5.2. Árvíz, belvíz, felhőszakadás miatti vízkár

2.1.5.2.1. Árvíznek minősül a kockázatvise- lési helynek (telephelynek), csapa- dékhatás következményeként a fel- színi álló- és/vagy folyóvizek által történő eláradása.

2.1.5.2.2. Belvíz az – árvíz vagy felhőszaka- dás folytán – felgyülemlett csapa- dék vagy feltörő talajvíz.

2.1.5.2.3. Felhőszakadás az olyan csapadék- hatás, amikor a rövid idő alatt lezú- dult nagy mennyiségű csapadékvíz felgyülemlése miatt a megfelelően méretezett s karbantartott vízelve- zető rendszer elégtelenné válik.

2.1.5.2.4. Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz, belvíz vagy felhőszakadás folytán fellépő vízelöntés követ- keztében keletkezett elázás, elsod- ródás, törés, rombolás továbbá szennyeződés által okozott károkat.

2.1.5.2.5. Árvíz, belvíz, felhőszakadás okoz- ta vízkárok fedezete nem vonat- kozik

a) a vihar okozta hullámverés következtében előálló károkra,

b) az elöntés nélküli átnedvese- désre, felázásra,

c) a víz elvezetésére vagy felfogá- sára szolgáló létesítményekre, árkokra, gátakra, öntözőbe- rendezésekre, vízügyi létesít- ményekre, műtárgyakra (áte- resz, zsilip, stb.) továbbá ha- lastavakra, víztározókra, va- lamint ezek növény- és állat- állományára,

d) az olyan területen elhelyezett vagyontárgyakra, ahol a fel- színi vizek kiáradása a biztosí- tott területen a helyi körülmé- nyek következtében előre lát-

ható, azaz statisztikai átlagban tíz évenként egyszer ilyen ára- dás bekövetkezik,

e) a hullámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontár- gyakra,

f) növényi kultúrákra,

g) talajszerkezetben, illetve talaj- erőben szerves és műtrágyák kilúgozása folytán keletkezett károkra,

h) a felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában, festésében keletkezett károkra,

i) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett va- gyontárgyakra, ha azok a pa- dozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzatra nem voltak felhelyezve (kivéve a szabványok, előírások alap- ján rendeltetésszerűen a pad- lószinten elhelyezett vagyon- tárgyakat) és a kár ezzel oko- zati összefüggésben van,

j) az árvíz, belvíz megelőzési, to- vábbá árvíz- és belvízvédelmi munkák címén felmerült költ- ségekre.

2.1.5.2.6 Hullámtér a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti - vagy ahol töltések nincsenek - a magas partok közötti terület.

2.1.5.2.7 Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb kettő számjegyű) közúti, vasúti töltés vagy magas part, illetve tele- pülések belterületének határa kö- zött fekszik.

2.1.5.3.Jégverés és hónyomás kár

2.1.5.3.1. Jégverés a különböző méretű jég- szemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék, amely az épüle- tek, építmények tetőzetében (tető- szerkezetében és tetőfedésében) tö- rés (repedés) kárt okoz.

2.1.5.3.2. A hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító az épületek- ben, építményekben és az azokban

elhelyezett ingóságokban a mérték- adó hóterhelést meghaladó hónyomás által okozott károkat.

2.1.5.3.3. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha

a) az épületek héjazatának sérü- lése nélkül,

b) az ideiglenes fedésben,

c) fólia és sátor fedésben,

d) kizárólag csak az esővíz leveze- tő csatornákban és hófogó szerkezetekben,

e) a hideg és melegágyak üvege- zésében, fóliasátrakban

keletkezett.

2.1.5.3.4. Nem minősülnek

hónyomáskárnak azok a károk sem, amelyek a tetőszerkezet hi- bás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasz- tásával okozati összefüggésben következtek be.

2.1.6. Technológiai csővezeték töréséből eredő kár

2.1.6.1.A technológiai csővezeték törés a technológiai folyadékok, porok ren- deltetésszerűen használt csővezetékei- nek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése.

2.1.6.2.Technológiai csővezeték töréséből eredően megtéríti a biztosító a tech- nológiai folyadékok (pl.: savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, sze- szes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén- származékok), illetve porszerű anya- gok kiáramlása által okozott vagyon- kárt.

Nem minősül technológiai csővezeték törés kárnak a különböző gáz-, gőz halmazállapotú anyagot szállító veze- tékek meghibásodásából eredő kár.

2.1.6.3.A biztosító nem téríti meg azt a technológiai csővezetéktörésből ere- dő kárt, amely:

a) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények kar- bantartási munkáinak elmulasz- tása következtében keletkezett,

b) csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyi-

tott állapota miatt ált elő, vagy nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

c) a kiömlő, elfolyt anyagok veszte- ségeként keletkezett,

d) a meghibásodott csővezetékek- ben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok sze- relvényeiben keletkezett,

e) a hideg- és melegágyak stabil üvegházak, hűtőházak valamint állatok elhelyezésére szolgáló he- lyiségekben lévő csővezetékek, szerelvények meghibásodása foly- tán keletkezett,

f) olyan szennyezési kár, mely eltá- volítható, és az üzemszerű műkö- dést nem befolyásolja,

g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvet- len okozati összefüggésben kelet- kezett,

h) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett,

i) állatokban keletkezett.

2.1.7. Légi járművek rázuhanása során keletkezett károk

2.1.7.1.A biztosítási fedezet az emberi sze- mélyzettel ellátott légi közlekedési járművek, egyéb repülő eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsa- pódása vagy lezuhanása által okozott károkra terjed ki.

2.1.7.2.A biztosítás nem fedezi azokat a ká- rokat, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezte miatt állatokban ke- letkeztek.

2.2. A jelen szerződés szempontjából üzem- szüneti kár az alap-vagyonbiztosításban felsorolt biztosítási eseményekkel okozati összefüggésben bekövetkezett bruttó nye- reségkiesés, amely magában foglalja a biztosított üzem értékesítési árbevétel- csökkenés miatti elmaradt nettó nyeresé- gét és azokat az állandó költségeket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat, feltéve, hogy az alapul szol- gáló vagyonbiztosítás az ilyen kárra ki- terjed.

2.3. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb vagyonbiztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló bizto- sítási eseménynek minősül.

2.4. Kizárások

Nem minősül üzemszüneti kárnak, il- letve a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti károk azon részét, ame- lyek:

a) nem az alapul szolgáló vagyonbizto- sítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt álltak elő;

b) az üzemszünet alatt fellépő, de nem az üzemszünetet kiváltó események következményei;

c) a nem károsodott készletek romlása miatti veszteségek;

d) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorláto- zás következményei;

e) a károsodott vagyontárgyak helyre- állításának, utánpótlásának kése- delmessége, a helyreállításhoz, be- szerzéshez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkeztek;

f) a biztosított mulasztása, késedelme miatt következtek be;

g) pénz, betétkönyv, értékpapír, érték- cikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdo- nítása, elveszése, hiánya vagy meg- rongálódása miatt keletkeztek;

h) szerződésből adódó olyan kötelezett- ségek miatt álltak elő, mint a gyár- tási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek;

i) kedvezmények, támogatások elvesz- téséből adódtak;

j) olyan üzletvesztés, amely szerződé- sek, megrendelések felmondása mi- att akkor következett be, amikor az üzemszünet megszűnését (1.7.10 pont) követően a tevékenység már folytatható lett volna;

k) meghaladják a vagyonkár bekövet- kezésétől számított, a szerződésben

meghatározott kártalanítási idősza- kot;

l) az önrészesedési időszak alatt elhá- ríthatók.

3. A biztosítható üzemszüneti károk, költségek

3.1. Az üzemszüneti károk, költségek:

3.1.1. Az értékesítési árbevétel csökkenése miatti veszteség.

Ennek alapját az előző év azonos idő- szakában kimutatott nettó nyereség képezi.

3.1.2. Állandó költségek az adatközlőn meg- határozott veszteségcsoportonként. Azok az állandó költségek biztosítha- tók, melyek az üzemszünet tartama alatt is terhelik a biztosítottat, és ame- lyeket a kár bekövetkezése nélkül ki- gazdálkodott volna.

3.2. A könyvvizsgálói költségek:

Azok a könyvvizsgálói költségek bizto- síthatók, melyek az üzemszüneti károk tételes megállapítása érdekében külső szolgáltatás igénybevétele keretében me- rülnek fel.

3.3. A nem biztosítható költségek

A jelen biztosításnak nem tárgyai a következő költségek, veszteségek:

a) a büntető jellegű költségek, így kü- lönösen: kötbér, bírság, perköltség, késedelmi kamat;

b) a bármilyen fajtájú adó és illeték;

c) a forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak;

d) az áruk, az alap-, nyers- és segéd- anyagok beszerzésére fordított költ- ségek, az üzemanyag és energiadí- jak, amennyiben ez utóbbiak nem az üzem fenntartásához szükséges rá- fordítások vagy alap-, illetve ké- szenléti díjak;

e) a fuvardíjak, ha a biztosított nem rendelkezik erre vonatkozóan szer- ződéses kötelezettséggel, valamint a küldemények díjmentesítési költsé- gei;

f) egyéb, a termeléssel és/vagy keres- kedelemmel össze nem függő bevé-

telek és költségek, pénzügyi bevéte- lek és ráfordítások, rendkívüli bevé- telek és ráfordítások, különös tekin- tettel a tőke-, spekulációs és ingat- lanügyletekből származó nyeresé- gekre és költségekre.

4. A biztosítási összeg

4.1. A biztosítási összeg a nettó nyereségnek és a biztosított állandó költségeinek az összege.

A biztosítási összegeket – a könyvvizs- gálói költség kivételével – külön meg kell határozni

• a kártalanítási időszakra, illetve

• a biztosítási tárgyévre (12 hónapra) vonatkozóan.

4.2. Amennyiben a kockázatviselés időszaká- ban a biztosított vagy annak megbízottja az árukat, szolgáltatásokat a biztosított telephelyén kívül levő helyen értékesíti, illetve nyújtja, az ezért fizetendő vagy fi- zetett összeget az árbevételnél figyelembe kell venni.

4.3. A 4.1. pont szerinti biztosítási összegeket a megelőző üzleti év nettó árbevételéből, bruttó nyereségéből a várható növekedést figyelembe véve kell a biztosítottnak meghatároznia. Ha a kártalanítási időszak 12 hónapnál rövidebb, a biztosítási összeg megállapításának alapjául a kár- talanítási időszakkal megegyező tartamú azon időszak szolgál, amely alatt a leg- magasabb nettó árbevételt, illetve bruttó nyereséget elérte.

4.4. Minden olyan esetben, amikor a tárgy- évet megelőző üzleti év nem teljes (az adatok nem állnak rendelkezésre), a nettó árbevételt és a bruttó nyereséget számí- tással, becsléssel kell megállapítani.

4.5. A biztosítási összegeket veszteségcso- portonként külön, vagy veszteségcso- portokra összevontan kell meghatározni. Ha a bruttó nyereségráta az egyes önálló elszámolású gazdasági egységekre külön is kimutatható, akkor ezeket egymástól

függetlenül is vizsgálni kell, és az adat- közlést egységenként is meg kell adni.

4.6. Amennyiben a biztosítási év (biztosítási időszak) és az üzleti év egybeesik, a felek megállapodhatnak elszámolásos biztosí- tásban is.

4.7. Elszámolásos biztosítási forma esetén a biztosított a mérlegzárást követően, de legkésőbb április 30. napjáig köteles kö- zölni az elmúlt üzleti évben elért bruttó nyereségét, és egyben a tárgyévre vonat- kozó becsült bruttó nyereség előzetes biztosítási összegét.

4.8. Amennyiben a biztosított mérlegadatai alapján az elmúlt üzleti év bruttó tényle- ges nyeresége eltér a biztosítási összeg- től, a biztosító a különbözetre számított díjat a tárgyévi biztosítási díj megállapí- tásánál veszi figyelembe.

4.9. A könyvvizsgálói költségek biztosítási összege a biztosított által választott összeg.

4.10. A biztosítási összeg meghatározásához szükséges adatokat a biztosított szol- gáltatja.

4.11. Kár esetén a nettó árbevétel-csökkenést és a tényleges bruttó nyereségkiesést a biztosítottnak kell bizonyítania.

4.12. A biztosított a mindenkori számviteli előírások (a Számviteli törvény) szerint köteles nyilvántartásait megszervezni és vezetni, a költséghely költségnem sze- rinti ráfordításokat a terv és a tényálla- pot szerint ellenőrizhetővé tenni.

4.13. A biztosítási összegeket a szerződés tartalmazza.

5. A biztosítási díj

5.1. A biztosítási díj megállapítása

5.1.1. A biztosítás díját a biztosító a biztosí- tás díjalapjának függvényében bizto- sítási időszakonként kockázatarányo- san határozza meg. A díj a biztosítás

díjalapjának és a kockázatra jellemző díjtételnek a szorzata.

5.1.2. A biztosítási díj megállapításának alapját a 4.1. és a 4.9. pont szerinti biztosítási összegek képezik.

A biztosítottnak a díj meghatározásá- hoz szükséges adatokat a szerződés megkötésekor a biztosítási ajánlat mellékletét képező, cégszerűen aláírt adatközlőn kell megadnia a biztosító részére.

A szerződő/biztosítottnak a díj meghatá- rozásához szükséges adatközlőt biztosí- tási évenként a szerződésben meghatáro- zott határidőre meg kell küldenie a bizto- sító részére.

5.2. A biztosítási díj fizetése

5.2.1. A díj esedékessége és a díjfizetés gya- korisága

A biztosítás első díja – ellenkező meg- állapodás hiányában - a szerződéskö- téskor előre esedékes. A folytatólagos díjak esedékessége megegyezik az alap-vagyonbiztosítás díjfizetési ese- dékességével.

5.2.2. Részletfizetés esetén biztosítási ese- mény bekövetkezésekor a díjhátralék azonnal esedékessé válik, és azt a biztosító levonja a kártérítés összegé- ből.

6. A biztosított közlési és változás- bejelentési kötelezettsége

6.1. A közlési kötelezettség

A biztosítottnak a szerződés megkötése- kor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt kö- zölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosított köte- les a biztosító írásban feltett kérdéseire a valóságnak megfelelő választ adni.

6.2. A változásbejelentési kötelezettség

6.2.1. A biztosított köteles a biztosítónak öt munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatvise- lésének mértékére.

6.2.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik különösen:

a) nem elszámolásos biztosítás esetén a biztosítási összeg – a várható bruttó nyereség - 10%-ot meghala- dó mértékű, elszámolásos biztosítás esetén 25%-ot meghaladó mértékű növekedése,

b) a kockázatviselés helyén új tevé- kenység, új technológia beindítása, új anyagok alkalmazása és a mű- szakszám változása;

c) a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módo- sulások;

d) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállí- tása;

e) a biztosított kockázatra vonatkozó- an további biztosítási szerződés megkötése;

f) a biztosított elleni csődeljárás, fel- számolási eljárás vagy szanálás, valamint a biztosított jogutód nél- küli megszűnését célzó végelszá- molási eljárás megindítása.

A kockázati viszonyok, a biztosítási összeg megváltozása díjmódosulást von maga után.

6.3. A közlési és változásbejelentési kötele- zettség elmulasztásának következményei

6.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az el- hallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

6.3.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, to- vábbá ha a szerződésben meghatáro- zott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írás- ban javaslatot tehet a szerződés módo- sítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállal- hatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt na- pon belül nem válaszol, a szerződés a

módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a mó- dosító javaslat megtételekor figyel- meztetni kell.

Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatály- ban marad.

6.3.3. A 6.2.2 a) pontban írt bejelentési kö- telezettség elmulasztása aránylagos kártérítést (7.3 és 7.4 pontok) von maga után.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1. A biztosító a tényleges kártalanítási idő- szak alatti bruttó nyereségkiesést téríti meg a szerződésben a kártalanítási idő- szakra meghatározott biztosítási összeg erejéig.

7.2. Kár bekövetkezésekor a biztosító a meg- adott biztosítási összeg helyességét vizs- gálja.

7.3. Ha a biztosítás nem elszámolásos rend- szerű, és a biztosítási összeg 10%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb, mint a ténylegesen felmerült bruttó nyereség- csökkenés, a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges bruttó nyereségcsökkenés a biztosítási összeghez aránylik.

7.4. Elszámolásos biztosítás esetén, ha a biz- tosítási összeg 25%-ot meghaladó mér- tékben alacsonyabb, mint a tényleges bruttó nyereségkiesés, a biztosítás elszá- molásos formája megszűnik, és a bizto- sító a kárt a 7.3. pontban írottak szerint arányosan téríti meg.

7.5. Az állandó költségeket csak annyiban té- ríti meg a biztosító, amennyiben ezen rá- fordítások gazdaságilag megalapozottak, és amennyiben ezeket a biztosított az üzemszüneti kár bekövetkezése nélkül kigazdálkodta volna.

7.6. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő kártérítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a személyi jellegű ki-

fizetések, valamint a bérjárulékok szám- fejtésére szolgáló bizonylat, illetve a já- rulék ténylegesen teljesített befizetésére szóló befizetési lap. A biztosító csak a káresemény bekövetkezte előtt már al- kalmazásban lévő munkavállalók részére kifizetett munkabért téríti meg.

7.7. A befizetendő ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitele- ző igazolása, amely tartalmazza a hitel- összeget és a kamatot.

7.8. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtérítésének alapja a kifizetést tanúsító nyugták és befizetési lapok bemutatása.

7.9. A biztosító megtéríti az üzemszünettel közvetlenül érintett, de nem károsodott tárgyi eszközök tényleges kártalanítási időszakra számított – és a jogszabályok szerint az üzemszünet miatt nem elszá- molható - értékcsökkenési leírásait.

7.10. A kárral kapcsolatos könyvvizsgálói költségek biztosítása esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa a szerző- désben meghatározott biztosítási összeg. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni.

7.11. A biztosított nem igényelhet többlet- kártérítést, illetve hosszabb időre törté- nő térítést azon a címen, hogy a bekö- vetkezett kár helyreállítása nem az ere- deti állapotnak megfelelően történt, és/vagy a káresemény helyreállítását egybekötötte a vállalkozás felújításával, bővítésével vagy újabb tárgyi eszközök beszerzésével.

7.12. A tevékenység egyéb okból történő tényleges szüneteltetésének ideje alatt bekövetkező biztosítási káresemény esetén a biztosító csak arra az időszakra vonatkozó nyereségkiesést téríti meg, amellyel az üzemszünet a bekövetkezett káresemény miatt meghosszabbodik.

7.13. Az üzemszüneti kár megállapításánál mindazokat a körülményeket figyelem- be kell venni, amelyek az üzem menetét és nyereségét a kártalanítási időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül be- folyásolták volna, ha a káresemény nem következett volna be, ugyanis a biztosí- tás alapján nyújtott kártérítés révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint ha a kár be sem követ- kezett volna.

7.14. A kár megállapításánál figyelembe kell venni azt a nyereséget, amely az üzem- szünet megszűnését (1.7.10. pont) kö- vető 6 hónap, de legfeljebb a kártalaní- tási időszak lejártáig tartó idő alatt az intenzívebb termelésből, a megnövekedett értékesítésből szárma- zik.

7.15. Önrészesedés

7.15.1. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önrészesedés a kártalanítási időszakon belül naptári napokban meghatározott azon időtartam, mely alatt fellépő bruttó nyereségcsökke- nés miatti veszteséget a biztosított maga viseli, azaz a biztosító kártérí- tési kötelezettsége csak az önrésze- sedési időtartamot meghaladó üzemszünet esetén áll fenn, de ez esetben sem tartozik kártalanítási kötelezettséggel az önrészesedési időszak alatti üzemszüneti vesztesé- gekért.

7.15.2. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a kártalanítási időszak kezdetével. Az önrészesedési idősza- kot a szerződés tartalmazza.

7.15.3. A biztosító a levonandó önrészese- dés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó átlagos brut- tó nyereségkiesést megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával.

8. A biztosított kármegelőzési, kár- enyhítési kötelezettsége

8.1. A biztosított köteles minden tőle elvár- ható intézkedést megtenni az üzemszü- neti károk megelőzése érdekében.

8.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár esetén ne semmisüljenek meg.

8.3. A biztosított köteles az üzemszüneti veszteséget a tőle elvárható minden lehet- séges módon enyhíteni, és gondoskodnia kell róla, hogy az üzem működése a le- hető legrövidebb időn belül meginduljon.

8.4. A kár enyhítésével – az üzemszüneti tar- tam rövidítésével – összefüggésben fel- merülő kárenyhítési költség akkor is a biztosítót terheli, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intézkedésről a biztosítót előzetesen írásban értesítették. Ezek között azonban nem számolható el olyan költség, amely a károsodott va- gyontárgyak, illetve a kár helyreállítási költségeként merül fel.

8.5. A biztosító a kárrendezési eljárás során tapasztalt körülményektől függően, külön megállapodás alapján a biztosítási össze- gen belül megtéríti

• a tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes üzem létesítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével,

• a tevékenység bérmunkába, alvállal- kozásba történő kihelyezésével, vala- mint

• a telephelyen kívüli értékesítéssel kapcsolatos többletköltségeket.

8.6. Ha a kárrendezés során megállapítható, hogy többletköltség felhasználásával a műszakilag indokolt időnél rövidebb idő alatt megtörténhet az újra- üzembehelyezés, a felmerülő többletkölt- séget a biztosító megtéríti. A biztosított a biztosító terhére ilyen többletköltség megfizetését csak akkor vállalhatja, ha annak felmerülése előtt ahhoz a biztosító

írásban hozzájárult, és a hozzájáruló nyi- latkozatban rögzítették a többletköltség jellegét és várható összegét.

8.7. A következményi kár csökkentése miatti rendkívüli költségek összege nem lehet nagyobb, mint az ilyen módon elkerülni kívánt üzemszüneti veszteség.

8.8. A biztosított köteles a kár enyhítése érde- kében a biztosítóval együttműködni, a biztosító jogosult az intézkedések végre- hajtását ellenőrizni.

9. A biztosító mentesülése

9.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosí- tó az alapul szolgáló vagyonbiztosítási kár megfizetése alól, ugyanolyan mér- tékben mentesül a jelen szerződés alap- xxx xxxxxxxx fizetési kötelezettsége alól is.

9.2. Mentesül a biztosító kártérítési kötele- zettsége alól, ha a biztosított a 8.2. pontban írt kötelezettségét megsérti, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak.

9.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a 10. fejezetben megha- tározott kötelezettségét nem vagy ké- sedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké vál- nak.

9.4. Ha a biztosított az időben való helyre- állítással kapcsolatos intézkedést el- mulasztotta, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő többletkár megtérí- tése alól.

10. A felek kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor, a kárbejelentés, a kárigény- érvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége

10.1. A biztosított köteles a vagyoni kár be- jelentésével egy időben, de legkésőbb a vagyoni kár felmérésének megkezdése- kor a biztosítóval írásban közölni, hogy

a jelen szerződés alapján üzemszüneti kár megtérítésére is igényt tart.

10.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási kötvény számát,

• a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott sze- mély nevét, címét, telefon- és tele- faxszámát,

• az üzemszüneti károk becsült vagy várható jellegét, tartamát, elemeit és összegét,

• a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját.

10.3. A biztosított legkésőbb a tényleges kártalanítási időszak lejártát követő harminc napon belül köteles könyv- szakértő által hitelesítetten részletezni a bruttó nyereségkiesés miatti veszteségét az alábbiak szerint:

a) nyereség- és veszteségszámítást a folyó üzleti évre az üzemszüneti kár kezdetéig és a káreseményt megelőző üzleti évre;

b) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon nyereségeiről és költ- ségeiről, amelyeket a tényleges kár- talanítási időszak alatt az üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és állandó költségek);

c) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon ráfordításairól, ame- lyek a tényleges kártalanítási időszak alatt az üzemszüneti kár következté- ben merültek fel (nyereség és állandó költségek).

10.4. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifizetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentu- mot, bizonyítékot, információt és min- den olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a kár mértékének megál- lapításához szükségesek.

10.5. Az adatszolgáltatások költségei a bizto- sítottat terhelik.

10.6. A biztosító a kártérítési összeget a szol- gáltatás teljesítéséhez szükséges utolsó irat beérkezésétől számított harminc na- pon belül fizeti ki.

11. A biztosító megtérítési igénye

11.1. A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének érvényesítésé- hez a biztosított minden elvárható tá- mogatást megadni tartozik.

11.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a biztosító által kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárnak csak egy részét térítette meg, a biztosított ezen kötele- zettsége csak a tényleges kárt meghala- dó összegre áll fenn.

12. A biztosítási szerződés megszűné- se

12.1. A határozatlan időtartamra kötött szer- ződést a felek írásban a biztosítási idő- szak végére (évforduló) mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap.

12.2. Határozott tartamú biztosítási szerződés esetén az időtartam lejártával a szerző- dés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik. A megszűnés utáni idő- szakra történő díjfizetés nem helyezi új- ból hatályba a szerződést. A biztosító a szerződés megszűnése utáni időszakra vonatkozó díjat visszafizeti.

12.3. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosí- tottnak a jelen szerződés alapjául szol- gáló vagyonbiztosítása nem biztosítási esemény bekövetkezése miatti érdek- múlás következtében megszűnik, akkor az érdekmúlás hónapjának utolsó napjá- val minden külön intézkedés nélkül je- len szerződés is megszűnik.

12.4. Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított

harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. A személyes adatok kezelése Személyes adat az olyan adat, adatból le- vonható következtetés, amely egy megha- tározott természetes személlyel (további- akban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minő- sül.

A biztosító személyes adatokat a biztosítá- si szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzí- tett egyes személyes adatok közlése nél- külözhetetlen a biztosítási szerződés létre- jöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüg- gésben a biztosító tudomására jutott adato- kat a biztosító a biztosítókról és a biztosí- tási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) értelmében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezel- heti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Amennyiben a személyes adat az egészsé- gi állapotra, a kóros szenvedélyre vonat- kozik, úgy az a hatályos jogszabályok ér- telmében különleges adatnak minősül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írás- beli hozzájárulása alapján kezelhető.

A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végre- hajtott automatizált döntéssel dolgozhatja fel. A biztosító a kockázatelbírálás mód- szeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezel- heti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító mint adatkezelő az adatok fel- dolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg.

01–09–069554, 1553 Budapest, Pf. 40.)

bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett – posta útján történő utalás vagy banki átutalás esetén – a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak mi- nősül.

A biztosító és az ügynöke, illetve megbí- zottja tevékenysége során tudomására ju- tott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerző- déses adatokat) – a jogszabályban megha- tározott eseteket kivéve – csak akkor hoz- hatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képvise- lőjétől a kiszolgáltatható titokkört megje- lölve írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során biztosítási ti- toknak minősülő adatokat bocsát a jogsza- bályban meghatározott szerv(ezet) rendel- kezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmaz- za azon szerv(ezet)ek és személyek felso- rolását, amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakér- telmére van szükség. A kiszervezett bizto- sítási tevékenységet végző megbízott sze- mélyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.

A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatai-

ról – a hivatkozott törvényekben rögzí- tett korlátozásokkal – jogosult tájékoz- tatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.

A biztosító és ügynöke a személyes adato- kat a biztosítási, illetve megbízási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási és megbízási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bíróság- hoz is fordulhat. A biztosító mint adat- kezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfe- let írásban tájékoztatni.

13.2. A jognyilatkozatok megtételének módja A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írás- ban kell közölni.

13.3. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje az esedékességtől számított egy év.

13.4. A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét.

A jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdések- ben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

Allianz Hungária Biztosító Rt.