Sberbank Magyarország Zrt. személyi kölcsönnel rendelkező üzletfelei számára csoportos hitelfedezeti biztosítás -
Sberbank Magyarország Zrt. személyi kölcsönnel rendelkező üzletfelei számára csoportos hitelfedezeti biztosítás -
élet-, egészség-, baleset- és munkanélküliségi biztosítási feltételek (SB-SZK-2)
Hatályos: 2020.04.08.
Jelen Biztosítási feltétel (továbbiakban: Feltételek) – ellenkező megállapodás hiányában – a Generali Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) és a Sberbank Magyarország Zrt.. (a továbbiakban: Bank és/vagy Szerződő) közötti, a Sberbank Magyarország Zrt. személyi kölcsönhöz kapcsolódó hitelfedezeti biztosítás tárgyában létrejött csoportos biztosítási szerződésére (a továbbiakban: Biztosítási szerződés) érvényes, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen Feltételekre hivatkozással kötötték.
A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Biztosítási szerződés részét képező „A Generali Biztosító Zrt. Ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” (továbbiakban: Ügyféltájékoztató) elnevezésű dokumentum, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.
„A Generali Biztositó Zrt. Ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések ” elnevezésű dokumentum és a jelen Feltételek eltérése esetén a jelen Feltételek rendelkezései az irányadók.
1. Értelmező rendelkezések
1) Adós: az a fogyasztónak minősülő természetes személy, aki a Bankkal Kölcsönszerződést (jelen Feltételek 1. pont 15. bekezdés) köt/kötött, és egyben a Kölcsönszerződéshez kapcsolódó törlesztési számla tulajdonosa.
2) Baleset fogalma
a) Baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a Biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a Biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a Biztosított halálát okozza.
b) Balesetnek minősül továbbá:
1) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- vagy/és agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
2) a veszettség, ha a betegséget megállapították és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
3) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
c) Nem minősül balesetnek (ca) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi, vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki; (cb) a foglalkozási betegség (ártalom); (cc) a Biztosított öngyilkossága, amennyiben az a szerződést követő 5 éven belül következik be, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a Biztosított zavart tudatállapotában következett be; (cd) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő,
egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye, (ce) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.
3) Betegség: az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.
4) Biztosítási időszak: egy adott, biztosítási fedezetben eltöltött naptári hónapot jelent, az alábbi eltéréssel:
Az első Biztosítási időszak egy adott Biztosított esetében a Biztosító jelen Feltételek 2.4 pontjában meghatározott kockázatviselésének kezdetétől
a) a Kölcsönszerződés igénylésével egyidejűleg megtett Biztosítotti csatlakozás esetén a kockázatviselés kezdetét követő második naptári hónap végéig tart, kivéve ha a kockázatviselés az adott hónap elsején kezdődik – ebben az esetben az adott hónap utolsó napjáig tart az első biztosítási időszak;
b) a Kölcsönszerződés megkötését, és a Kölcsönszerződés alapján a Bank általi folyósítást követő Biztosítotti csatlakozás esetén a kockázatviselés kezdetét követő második naptári hónap végéig tart, kivéve ha a kockázatvislés az adott hónap elsején kezdődik – ebben az esetben az adott hónap utolsó napjáig tart az első biztosítási időszak.
Az első biztosítási időszak tartama egy hónapnál hosszabb lehet. Amennyiben a kockázatviselés kezdete az adott hónap első napjára esik, akkor az első Biztosítási időszak az adott hónap utolsó napjáig tart.
A további Biztosítási időszakok az előző biztosítási időszakot követő hónap első napjától a következő hónap utolsó napjáig tartanak.
5) Biztosítási összeg: jelen Feltételek vonatkozásában Biztosítási összeg az alábbiak szerint értelmezendő:
a) amennyiben a Biztosító szolgáltatása a Kölcsönszerződés tartama alatt válik esedékessé, és a Kölcsönszerződés alapján a biztosítási esemény időpontjában a fennálló tőketartozás összege több, mint az eredeti kölcsönösszeg 50%-a, akkor a biztosítási összeg
- halál, 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás, baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás biztosítási események vonatkozásában megegyezik a fennálló tőketartozás összegével,
- keresőképtelenség, munkanélküliség és baleseti kórházi térítés biztosítási események esetén a Biztosítási összeg a Kölcsönszerződés alapján megállapított havi Törlesztőrészlet és jelen biztosítási szolgáltatás havi díjának összege (továbbiakban: havi biztosítási szolgáltatási összeg).
b) amennyiben a Biztosító szolgáltatása a Kölcsönszerződés tartama alatt válik esedékessé, és a Kölcsönszerződés alapján a biztosítási esemény időpontjában a fennálló tőketartozás összege az eredeti kölcsönösszeg 50%-ára lecsökkent vagy annál kevesebb, akkor a biztosítási összeg
- halál, 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás, baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás biztosítási események vonatkozásában a Biztosítási összeg megegyezik az eredeti Kölcsönösszeg 50%-ával;
- keresőképtelenség, munkanélküliség és baleseti kórházi térítés biztosítási események esetén a Biztosítási összeg a Kölcsönszerződés alapján megállapított havi Törlesztőrészlet és jelen biztosítási szolgáltatás havi díjának összege (havi biztosítási szolgáltatási összeg).
c) amennyiben a Biztosító szolgáltatása a Kölcsönszerződés tartamát követően válik esedékessé:
- halál, 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás, baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás biztosítási események vonatkozásában a Biztosítási összeg megegyezik az eredeti Kölcsönösszeg 50%-ával, de legfeljebb a 5.000.000 Ft.
- keresőképtelenség, munkanélküliség és baleseti kórházi térítés biztosítási események esetén a Biztosítási összeg a Kölcsönszerződés alapján megállapított
havi Törlesztőrészlet és jelen biztosítási szolgáltatás havi díjának összege (havi biztosítási szolgáltatási összeg).
6) Biztosítás tartama: A biztosítás határozatlan időtartamra jön létre azzal, hogy az adott Biztosított vonatkozásában a biztosítotti jogviszony – a jelen Feltételekben rögzített egyéb megszűnési ok hiányában – azon Díjfizetési számlához kapcsolódó szerződés időbeli hatályához igazodik, amelyről az adott Biztosítottnak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértékeként a Biztosítási szolgáltatás díj terhelése történik.
7) Díjfizetés esedékessége: a Kölcsönszerződés alapján az adott naptári hónapban esedékessé váló havi Törlesztőrészlet fizetés esedékességének napja. Amennyiben a személyi Kölcsönszerződés megszűnését követően is fennmarad a biztosítási jogviszony, akkor a Kölcsönszerződés alapján megállapított törlesztőrészlet fizetés esedékességének napja marad a továbbiakban is a biztosítási szolgáltatási díj fizetésének esedékessége.
8) Díjfizetési számla: az a számla, amelyet a Bank havonta megterhel az egyes Biztosítottaknak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértékeként a biztosítási szolgáltatási díj összegével a Biztosított hozzájárulása alapján, amely lehet elsődlegesen a Bank által a Biztosított részére a Bankszámlaszerződés alapján vezetett fizetési számla, vagy másodlagosan a Bank által a Biztosított részére a lakossági ügyfelek számára nyújtott Hitelkártya szerződés alapján rendelkezésre tartott hitelkerethez kapcsolódó technikai számla. A lakossági Bankszámla szerződés és lakossági Hitelkártya szerződés fogalmát a banki hirdetmény, üzletszabályzat tartalmazza.
9) Fizetési moratórium: a Bank által a Biztosított (Adós) részére adott hitelkönnyítés, amikor egy meghatározott időszakra a Bank a Biztosítottat (Adóst) részben vagy egészben (azaz a tőketörlesztésre, a kamatfizetésre és a kezelési költségre vonatkozóan) mentesíti a Kölcsönszerződésben foglalt fizetési kötelezettségei alól.
A Fizetési moratórium időszaka alatt a biztosítási szolgáltatási díj mértéke megegyezik a Fizetési moratórium előtt megállapított Törlesztőrészlet összegére vetülő biztosítási díjjal.
A Fizetési moratórium időszaka alatt bekövetkezett biztosítási események esetén a Biztosító szolgáltatása megegyezik a jelen Feltételek 5.4 pontjában foglaltakkal.
10) Hozzátartozónak minősülnek a Munka törvénykönyvében ekként meghatározott személyek: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
11) Kintlévőség: a mindenkori aktuális kintlévőség a Biztosított Kölcsönszerződése alapján fennálló tartozása, mely tartalmazza az aktuális tőketartozást, valamint a kimutatás napját megelőző törlesztőrészlet esedékességének napja és a kimutatás napja közötti időszakra eső kamattartozást és a kölcsönnel kapcsolatosan ezen időszakban felmerülő valamennyi egyéb költséget.
12) Kondíciós lista: a Bank azon hirdetménye amely tartalmazza a Biztosító által a jelen Feltételek alapján a Kölcsönszerződés fedezetére nyújtott hitelfedezeti biztosítás Biztosított által fizetendő havi biztosítási szolgáltatási díját is.
13) Kórház: Xxxxx Xxxxxxxxxx szempontjából kórháznak minősül a szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.
Jelen Feltételek szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg- ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb „krónikus” fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézetek, illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen
jellegének megfelelő szolgáltatásban részesült.
14) Kölcsönösszeg: a személyi Kölcsönszerződésben szereplő eredeti kölcsönösszeg. Xxxxx Xxxxxxxxxx vonatkozásában a Biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot akkor sem, ha a személyi Kölcsönszerződésben ennél magasabb kölcsönösszeg szerepel.
15) Kölcsönszerződés: a Bank mint hitelező és az Adós között fennálló személyi Kölcsönszerződés (továbbiakban: Kölcsönszerződés), azzal, hogy a jelen Feltételek alapján biztosítotti jogviszony nem jöhet létre azon személyi Kölcsönszerződések vonatkozásában, amelyeket a Bank a Magyar Állam támogatása mellett nyújt, külös tekintettel a 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerinti, a Babaváró támogatás keretein belül nyújtott személyi Kölcsönszerződések vonatkozásában.
16) Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés: Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés alatt kell érteni minden, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, érvényesen eszközölt Munkaviszony megszüntetést, melyet a felek közös megegyezés keretében írnak alá.
17) Munkavállaló által gyakorolt azonnali hatályú felmondás: Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint munkavállaló által gyakorolt azonnali hatályú felmondás alatt kell érteni minden olyan, a munkavállaló által tett, a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozatot, mely a munkáltató szerződésszegésén, illetve munkaviszonya fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapul (pl. azonnali hatályú felmondás, rendkívüli lemondás).
18) Munkáltató által gyakorolt felmondás: Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint munkáltató által gyakorolt felmondás alatt kell érteni minden olyan, a munkáltató (munkáltatói jogkör gyakorlója) által tett, a Munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozatot, mely nem a munkavállaló szerződésszegésén, illetve munkaviszonya fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapul, (pl. felmondás, felmentés), ideértve a csoportos létszám-csökkentést, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését is.
19) Munkaviszony: Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint munkaviszony alatt a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, magyar jog alapján létrejött munkaviszonyt, valamint azon munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat kell érteni, amely alapján a Biztosított Magyarországon álláskeresési járadékra jogosultságot szerez. A Biztosító kockázatviselése kizárólag jelen pontban hivatkozott munkaviszonyra terjed ki. Munkaviszonynak minősül a határozatlan tartamú, vagy a legalább 12 hónapra szóló határozott idejű és legalább heti 30 óra munkavégzésre irányuló jogviszony is.
20) Nyugdíjjogosult: Xxxxx Xxxxxxxxxx alkalmazásában saját jogú nyugellátásban részesülőnek minősül (továbbiakban: nyugdíjjogosult) az a természetes személy, aki a mindenkor hatályos külön jogszabályban meghatározott szolgálati idő megszerzése, illetve a mindenkor hatályos külön jogszabályban rögzített életkor betöltése okán nyugellátásban részesül. Nyugdíjjogosultnak minősül továbbá az, akinek nyugdíjjogosultsága egészségi állapotára tekintettel került megállapításra.
21) Orvosszakértői Intézet: a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás, illetve egészségi állapot mértékének megállapítására jogosult magyarországi szerv.
22) Önfoglalkoztatott: jelen Feltétel alkalmazásában önfoglalkoztatottnak minősül, az a munkát végző személy, aki maga szervezi foglalkoztatásának feltételeit, azaz önmaga foglalkoztatásáról egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagként, mezőgazdasági őstermelőként, vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében gondoskodik vagy személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a
szövetkezet gazdasági tevékenységében.
23) Távértékesítés: Xxxxx Xxxxxxxxxx alkalmazásában Távértékesítésnek minősül a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi
XXV. törvény 2. § (1) bekezdés f) pontjában megjelöltek szerint, a Bank és a Biztosító között létrejött csoportos biztosítási szerződés alapján a biztosítotti jogviszony távközlő eszköz újtán történő létrehozatala. A távközlő eszköz lehet telefon, vagy egyéb online csatorna, illetve minden olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - a biztosítotti jogviszony létrehozatala érdekében – a biztosítotti nyilatkozat megtételére.
24) Törlesztőrészlet: a Kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg visszafizetésére irányuló rendszeres, havi, az Adóst terhelő fizetési kötelezettség. A Kölcsönszerződésbe foglalt eltérő megállapodás hiányában, a Törlesztőrészlet a kölcsön tőkéjének, kamatának, illetve a kezelési költségnek a havonta megfizetendő részösszegét jelenti.
25) Tőketartozás: a Kölcsönszerződés alapján az adott időpontban fennálló aktuális tőketartozás megegyezik a Bank által az Adós részére folyósított kölcsönösszegnek a Bank részére az Adós által már megfizetett törlesztőrészletek tőkerészével csökkentett összegével.
26) Vállalatirányítási befolyással rendelkező személy: a Biztosított, ha az adott munkáltatónál irányítási jogkörrel, vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik, így különösen, ha ő a munkáltató tulajdonosa, vezető tisztségviselője, többségi részvényese, valamint közvetve, vagy közvetlenül a Polgári Törvénykönyvben rögzített többségi befolyással rendelkezik
27) Várakozási idő kizárólag a munkanélküliségi kockázat tekintetében alkalmazandó – a Biztosítási szerződés hatályának az adott Biztosítottra való kiterjesztésétől kezdődő, azon egyszeri 90 napos időszak, mely alatt a Biztosító kockázatviselése a Biztosított munkanélküliségével kapcsolatos biztosítási eseményekre nem terjed ki.
2. Általános rendelkezések
2.1. A Biztosítási szerződés alanyai
1) Szerződő: a Sberbank Magyarország Zrt. (továbbiakban: Bank, székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 0-0. xxxxxxxxxxxxxx: 00-00-000000 , MNB törzsszáma: 10776999), aki a Biztosítási szerződést a Biztosítóval megköti, és aki a biztosítási díj Biztosító részére történő megfizetésére kötelezettséget vállal.
2) Biztosító: Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító, székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.; cégjegyzékszám: 00-00-000000, MNB törzsszáma: 10308024), aki a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és jelen Feltételekben foglalt biztosítási szolgáltatások teljesítésére kötelezettséget vállal.
3) Biztosított: a Kölcsönszerződésben Adósként megnevezett 18-80 év közötti természetes személy, aki a biztosítás igénylésekor személyi Kölcsönszerződéssel rendelkezik a Sberbank Magyaroszág Zrt-nél (továbbiakban: Biztosított), és aki a Biztosítotti nyilatkozat érvényes megtételével hozzájárul ahhoz, hogy a Bank és Biztosító között létrejött biztosítási szerződés hatálya rá is kiterjedjen.
Nem vállhat biztosítottá az, aki az igénylés időpontjában 18-ik életévet még nem töltötte be, illetve a 64-ik életévét már betöltötte.
A személyi Kölcsönszerződés megszűnését követően kizárólag azon természetes személy maradhat Biztosított, aki rendelkezik a Díjfizetési számlához kapcsolódó szerződéssel (a Bank lakossági ügyfelei számára nyújtott Bankszámla szerződés esetén az adott Bankszámla tulajdonosa, illetve lakossági Hitelkártya szerződésben a
Főkártyabirtokosként megjelölt természetes személy) a Sberbank Magyarország Zrt- nél, és nem töltötte be a 80. életévét.
Jelen Feltétel vonatkozásában kizárólag a Kölcsönszerződés főadósa – akinek a bankszámlájáról a Kölcsönszerződés törlesztése történik - válhat Biztosítottá.
A biztosítotti jogviszony létrejöttekor nyugdíjjogosultsággal rendelkező Biztosítottra vonatkozó szabályok: Ha a Biztosított (Adós) a Biztosítási szerződéshez Biztosítottként történő csatlakozás időpontjában nyugdíjjogosultsággal rendelkezik, akkor Halál, Baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás, Keresőképtelenség, Baleseti eredetű kórházi térítés szolgáltatásokra lehet jogosult.
A Biztosított a jelen biztosítási feltételek alapján egyidejűleg személyi Kölcsönszerződéshez, illetve Bankszámlaszerződéshez vagy Hitelkártyaszerződéshez kapcsolódóan együttesen legfeljebb három biztosítási jogviszonnyal rendelkezhet a Biztosítónál.
4) Kedvezményezett: elsődleges kedvezményezett a Biztosítottnak a Biztosítotti nyilatkozaton adott beleegyezése alapján a Bank, a Kölcsönszerződésből származó tartozás erejéig. Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában nincs Kölcsönszerződésből származó tartozás, vagy amennyiben a biztosítási szolgáltatás összege meghaladja a Kölcsönszerződésből származó tartozás mértékét, akkor a másodlagos kedvezményezett a Biztosított életében esedékes szolgáltatások vonatkozásában a Biztosított, a Biztosított halála esetén annak örököse(i).
2.2 A Biztosítási szerződés és a biztosítotti jogviszony létrejötte
1) A Biztosítási szerződés a Bank mint Szerződő és a Biztosító írásbeli megállapodásával jön létre.
2) A Biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához és megszűntetéséhez a Biztosított hozzájárulására nincs szükség.
3) A Biztosított a Biztosítotti nyilatkozat érvényes megtételével hozzájárul ahhoz, hogy a Bank és a Biztosító között létrejött Biztosítási szerződés hatálya rá is kiterjedjen.
4) Amennyiben a Biztosítotti nyilatkozat megtételét követően a Kölcsönszerződéshez kapcsolódó kölcsönösszeg folyósítása 90 napon belül nem történik meg, ezáltal a Biztosító kockázatviselése nem kezdődik meg a jelen Feltételek 2.4 pontban foglaltak szerint, akkor a Biztosítotti nyilatkozat annak megtételétől számított 90. napon érvényét és hatályát veszti.
5) A Biztosított a Szerződő helyébe nem léphet.
2.3 Biztosítotti nyilatkozat
1) A Biztosítotti nyilatkozat az a Biztosított által kitöltött és aláírt, illetve Távértékesítés keretében megtett és rögzített nyilatkozat, amely tartalmazza a Biztosítási szerződés hatályának a Biztosítottra való kiterjesztéséhez, a Kedvezményezett jelöléséhez kapcsolódó nyilatkozatokat, valamint a Biztosító által feltett kérdéseket, és a Biztosított által azokra adott válaszokat, amely nyilatkozatok megtételével, és amely kérdések hiánytalan és a valóságnak megfelelő megválaszolásával a Biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.
2) A biztosítandó személy köteles a Biztosítotti nyilatkozatot a valóságnak megfelelően és hiánytalanul megtenni.
3) A Biztosító a biztosítási kockázat elvállalása kapcsán egészségi kockázatelbírálást nem végez.
2.4 A biztosítotti jogviszony létrejötte és a kockázatviselés kezdete (a Biztosítási szerződés hatályának kiterjesztése) a biztosítási fedezet igénylése
1) A papír alapú Biztosítotti nyilatkozattal történő csatlakoztatás esetén az adott Biztosított biztosítotti jogviszonya a Biztosítotti nyilatkozat megtételét követő nap 0. órájában jön létre, de nem korábban mint a Kölcsönszerződés alapján a Bank általi folyósítás napján.
2) Távértékesítés keretében tett Biztosítotti nyilatkozat esetén a Biztosítási szerződés alapján az adott Biztosított (Adós) biztosítotti jogviszonya az érvényes Biztosítotti nyilatkozat megtételét követő nap
0. órájában, de nem korábban, mint a Kölcsönszerződés alapján a Bank általi folyósítás napján jön létre.
3) A Biztosító adott Biztosítottra vonatkozó kockázatviselése – Távértékesítés keretében történő csatlakozás esetén amennyiben ehhez a Biztosított (Adós) az azonnali hatályú felmondási jogára vonatkozó határidő letelte előtt hozzájárul - a biztosítotti jogviszony létrejöttének időpontjában, munkanélküliségi kockázat tekintetében pedig a Várakozási idő eltelte után kezdődik meg.
4) Amennyiben a Biztosított (Adós) a Távértékesítés keretében történő csatlakozás során jelen Feltételek 2.4. pont 3) bekezdésben írt kockázatviselési kezdethez nem járul hozzá, akkor a Biztosító kockázatviselése az adott Biztosított vonatkozásában a Bank által a biztosítotti jogviszony létrejöttének igazolásaként a Biztosított részére megküldött tájékoztató dokumentumok Biztosított általi kézhezvételétől számított 30. napot követő nap 0. órájában, de nem korábban, mint a Kölcsönszerződés alapján a Bank általi folyósítás napján kezdődik.
2.5 A kockázatviselés megszűnése
1) A Biztosító kockázatviselése adott Biztosított vonatkozásában valamennyi biztosítási kockázat (biztosítási esemény) tekintetében megszűnik az alábbiak szerint:
a) annak a naptári évnek a végén, amelyben a Biztosított (Adós) a 80. életévét betöltötte, figyelemmel jelen Feltétel 4. (A biztosítás díja) pontjában foglaltakra;
b) Biztosított (Adós) halála esetén a biztosítási esemény időpontjában, figyelemmel jelen Feltétel
4. (A biztosítás díja) pontjában foglaltakra;
c) Biztosított (Adós) 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodásának illetékes Orvosszakértői intézet általi megállapítása esetén, abban az esetben, ha a Biztosító szolgáltatást teljesített, a teljesítés napján, figyelemmel jelen Feltétel 4. (A biztosítás díja) pontjában foglaltakra;
d) a Biztosított (Adós) felmondási- vagy azonnali hatályú felmondási (Távértékesítés keretében történő csatlakozás esetén) jogának gyakorlása esetén a felmondás/azonnali hatályú felmondás jelen feltétel 2.5. pontjának 4) bekezdése szerinti hatályosulásakor;
e) Biztosítottra (Adós) vonatkozó áthárított biztosítási szolgáltatási díj Biztosított általi megfizetésének elmaradása esetén, az elmaradt biztosítási szolgáltatási díj esedékessége szerinti naptári hónapot követő második naptári hónap utolsó napján 24 órakor, a Biztosító vagy a Bank külön ezirányú felszólítása, illetve teljesítési póthatáridő tűzése nélkül is;
f) Biztosítottnak a Bankkal kötött Xxxxxxxxxx szerződése megszűnésének napja vagy Hitelkártya szerződése megszűnésének napja közül a későbbi napon, figyelemmel jelen Feltétel 4. (A biztosítás díja) pontjában foglaltakra; a Személyi Kölcsönszerződés megszűnése a biztosítotti jogviszonyt nem szűnteti meg abban az esetben, ha a Biztosított a személyi Kölcsönszerződés megszűnését követően is rendelkezik Bankszámla szerződéssel vagy Hitelkártya szerződéssel a Banknál.
2) Biztosító kockázatviselésének megszűnése 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás, keresőképtelenség és munkanélküliségi kockázatok vonatkozásában:
A Biztosító kockázatviselése 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás, keresőképtelenség és munkanélküliség kockázatok vonatkozásában az adott Biztosítottra, mint Xxxxxx megszűnik azon a napon 24 órakor, amikor a Biztosított a 65. életévét betöltötte.
3) A Biztosító kockázatviselése valamennyi Biztosított (Adós) vonatkozásában megszűnik a Bank és a Biztosító között létrejött Biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnése esetén. Mind a Biztosító, mind a Bank a Biztosítási szerződést rendes felmondással megszüntetheti.
A Biztosító kockázatviselése az adott Biztosított vonatkozásában a rá vonatkozó biztosítási díjjal fedezett biztosítási időszak utolsó napján, de legkésőbb a Biztosítási szerződés megszűnésének napján 24 órakor szűnik meg. A Bank valamennyi Biztosítottat előzetesen írásban értesíti a Biztosítási szerződés megszűnéséről és annak a Biztosító kockázatviselésére gyakorolt hatásáról.
4) A Biztosítotti nyilatkozat visszavonása (felmondási jog)
a) A Biztosított a Távértékesítés keretén belül tett Biztosítotti nyilatkozat útján létrejött biztosítotti jogviszonyt, a Biztosítotti nyilatkozat megtételét követően, a jogviszony létrejöttére vonatkozó visszaigazolás kézhezvételét követő 30 napon belül a Bankhoz megküldött nyilatkozatával indokolás nélkül írásban, azonnali hatállyal felmondhatja. A jelen Feltételek 2.4. pont 2.) bekezdésben írt esetben a felmondó nyilatkozat Bank általi átvételéig a Biztosító az adott Biztosított vonatkozásában a biztosítási kockázatot vállalja. Amennyiben ezen időszak alatt az adott Biztosított vonatkozásában biztosítási esemény nem történt, úgy az Xxxx által már megfizetésre került biztosítási szolgáltatási díjat az Adós részére a Bank visszatéríti.
b) A Biztosított a nem Távértékesítés keretében tett (papír alapú) Biztosítotti nyilatkozattal létrejött biztosítotti jogviszonyát a biztosítotti jogviszony kezdetét (jelen Feltételek 2.4. pont) követő 30 napon belül a Bankhoz megküldött nyilatkozatával indokolás nélkül írásban, azonnali hatállyal felmondhatja. A felmondó nyilatkozat Bank általi átvételéig a Biztosító az adott Biztosított vonatkozásában a biztosítási kockázatot vállalja. Amennyiben ezen időszak alatt az adott Biztosított vonatkozásában biztosítási esemény nem történt, úgy az Xxxx által már megfizetésre került biztosítási szolgáltatási díjat az Adós részére a Bank visszatéríti
c) A Biztosított a jelen szakasz a) és b) pontjában rögzítetteken túlmenően is jogosult a biztosítás hatályának rá történő kiterjesztésére vonatkozó Biztosítotti nyilatkozatát írásban, indokolási kötelezettség nélkül a Bankhoz megküldött nyilatkozatával visszavonni (továbbiakban: felmondás). A Biztosított a felmondást tartalmazó nyilatkozatát bármikor megteheti. Ilyen esetben a Biztosító kockázatviselése az adott Biztosított vonatkozásában a felmondást tartalmazó nyilatkozat Bankhoz való beérkezés hónapjának utolsó napján 24:00 órakor, a díjjal rendezett biztosítási időszak végén megszűnik azzal, hogy a megszűnés időpontjáig a Biztosítottra áthárított biztosítási szolgáltatási díj a Biztosítót megilleti.
A biztosítotti jogviszony felmondása (megszűnése) a Bankkal megkötött
Kölcsönszerződést, illetve Díjfizetésiszámla szerződést nem érinti.
2.6. A kockázatviselés tartama
A biztosítotti jogviszony határozott időre jön létre, azzal, hogy a Biztosító adott Biztosítottra vonatkozó kockázatviselésének tartama – tekintettel a jelen Feltételek 2.4. és 2.5 pontjaira – a biztosítotti jogviszony igénylésekor Személyi Kölcsönszerződéssel rendelkező Biztosítottnak a Kölcsönszerződés megszűnését követően meglévő Díjfizetési számlához kapcsolódó szerződése érvényességének tartamához igazodik, és legfeljebb a Díjfizetési számlához kapcsolódó szerződés megszűnésének napjáig tart.
2.7. A biztosítás területi hatálya
A Biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.
3. A Szerződő és a Biztosított közlési- és változásbejelentési kötelezettsége és a Biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége, új lényeges körülmények felmerülése, valamint a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén
1) A Szerződő és a Biztosított kötelesek a közlési- és változásbejelentési kötelezettségüknek eleget tenni.
2) A közlési kötelezettség alapján a Szerződő és a Biztosított a Biztosítási szerződés megkötésekor, illetve a biztosítotti jogviszony létrejöttekor, és a Biztosítási szerződéssel kapcsolatos szolgáltatási
igény bejelentése esetén kötelesek a Biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A Biztosító papír alapú nyilatkozatával (vagy rögzített telefonhívás keretében) közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Szerződő és a Biztosított közlési kötelezettségüknek eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
3) A Szerződő és a Biztosított kötelesek a Biztosítási szerződés, illetve a biztosítotti jogviszony fennállása alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Biztosítási szerződésben, illetve a biztosítotti nyilatkozaton közölt, illetve a Biztosítási szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását.
Lényeges körülménynek minősül mindaz, amire a Biztosító kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a Szerződő vagy a Biztosított nyilatkozattételi kötelezettségét előírta, így különösen a Szerződő és a Biztosított neve, címe, levelezési címe, elektronikus kommunikáció választása esetén az e-mail címe.
A Biztosított az egészségi állapotában beállott változást nem köteles a Biztosítónak bejelenteni.
4) A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő vagy a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a Biztosítási szerződés megkötésekor, illetve a biztosítotti jogviszony létesítésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
5) Ha a Biztosító a Biztosítási szerződés megkötése, illetve a biztosítotti jogviszony létesítése után szerez tudomást a Biztosítási szerződést, vagy valamely biztosítotti jogviszonyt érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor az adott Biztosított(ak) vonatkozásában kockázatelbírálást végezhet, és ennek eredményeként a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a Biztosítási szerződés (biztosítotti jogviszony) módosítására, vagy a Biztosítási szerződést – annak az adott Biztosítottat érintő részét – 30 napra írásban felmondhatja.
6) Jelentős kockázatnövekedésnek minősül különösen, ha a Biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján a Biztosítási szerződésre vonatkozóan kizárást vagy elutasítást alkalmazna. Ha a Biztosító e jogával nem él, a Biztosítási szerződés (az adott Biztosított biztosítotti jogviszonya) az eredeti tartalommal marad hatályban.
7) Ha a Szerződő/Biztosított a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, a Biztosítási szerződés, vagy a Biztosítási szerződésnek az adott Biztosítottra vonatkozó része (az adott Biztosított biztosítotti jogviszonya) a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik feltéve, hogy a Biztosító erre a következményre a Szerződő/Biztosított figyelmét felhívta.
8) Ha a Szerződő/Biztosított a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a Biztosítási szerződés (az adott Biztosított biztosítotti jogviszonya) a módosító javaslatban foglaltak szerint módosul a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon, feltéve, hogy a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerződő/Biztosított figyelmét felhívta.
4. A biztosítás díja
1) A Biztosítottakra vonatkozó biztosítási díjat a Bank fizeti meg a Biztosító részére magyar forintban (HUF). A Bank az adott Biztosítottakra vonatkozó esedékes biztosítási díjat havonta áthárítja szolgáltatási díjként az érintett Biztosítottakra.
2) A biztosítási szolgáltatási díj az adott Biztosított vonatkozásában első alkalommal jelen Xxxxxxxxxx 2.4 pontjában foglaltak alapján:
a. a Kölcsönszerződés igénylésével egyidejűleg megtett Biztosítotti csatlakozás esetén a kockázatviselés kezdetét követő első törlesztőrészlettel egyidejűleg válik esedékessé,
b. a Kölcsönszerződés megkötését, és a Kölcsönszerződés alapján a Bank általi folyósítást követő Biztosítotti csatlakozás esetén a kockázatviselés kezdetét követő hónapban fizetendő törlesztőrészlettel egyidejűleg válik esedékessé.
3) Az első biztosítási szolgáltatási díjat követően a további biztosítási szolgáltatási díjak az adott naptári hónapban válnak esedékessé a Kölcsönszerződés tartama alatt a Törlesztőrészlettel egyidejűleg, a kölcsönszerződés megszűnését követően pedig a Kölcsönszerződésben megállapított Törlesztőrészlet fizetési esedékesség dátuma marad a biztosítási szolgáltatási díj fizetésének esedékessége.
4) A biztosítási díjak a havi Törlesztőrészlet fizetési esedékességének naptári hónapjára mint biztosítási időszakra vonatkoznak, kivételt képez ez alól az első biztosítási időszak.
5) Az adott Biztosítottra vonatkozó biztosítási díj számítása mindig az adott Kölcsönszerződés alapján fennálló aktuális havi Törlesztőrészlet figyelembevételével történik.
6) Abban az esetben, ha a Kölcsönszerződés megszűnését követően nem szűnik meg a biztosítotti jogviszony, akkor a Kölcsönszerződés alapján megállapított utolsó havi Törlesztőrészlet összege az adott Biztosítottra eső biztosítási szolgáltatási díj számításának az alapja a továbbiakban.
7) Az áthárított biztosítási szolgáltatási díj Biztosított általi megfizetése oly módon történik, hogy a Bank havonta a Törlesztőrészlet fizetés esedékességének napján, illetve jelen Feltételek 4. (A biztosítási díja) pont 4) bekezdése alapján a Kölcsönszerződés megszűnését követően a Kölcsönszerződés alapján megállapított Törlesztőrészlet fizetés esedékesség napján – a Biztosított, mint Adós erre vonatkozóan adott felhatalmazása alapján - megterheli a Biztosítottnak, mint Adósnak a Díjfizetési számláját az áthárított havi biztosítási szolgáltatási díj összegével.
8) A biztosítás folyamatos díjú, a díjfizetés havonta történik.
9) Amennyiben az adott Biztosítottra vonatkozóan a kockázatviselés megszűnése a biztosítási időszakon belülre esik, a Biztosító jogosult a biztosítási díjra a biztosítási időszak végéig.
5. A Biztosító teljesítésének feltételei
5.1. A biztosítási esemény
18-64 év közötti Biztosítottra érvényes biztosítási események: | 18-64 év közötti Nyugdíjjogosultsággal rendelkező Biztosítottra érvényes biztosítási események | 65-80 év közötti Biztosítottra érvényes biztosítási események: |
a) halál; b) 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás; c) keresőképtelenség (60 napot meghaladó); d) munkanélküliség (60 napot meghaladó); | a) halál; b) baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás c) keresőképtelenség (60 napot meghaladó); d) baleseti eredetű kórházi térítés (5 napot meghaladó kórházi tartózkodás). | a) halál; b) baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás; c) baleseti eredetű kórházi térítés (5 napot meghaladó kórházi tartózkodás). |
5.2 A biztosítási események bekövetkezésének időpontja
a) Halál esetén:
A Biztosított bármely okú halála esetén a halál időpontja.
b) 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás esetén:
Az Orvosszakértői Intézet által kiállított, a 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodást megállapító szakvélemény keltének napja.
c) Baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás esetén:
A Biztosított Baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás esetén a baleset időpontja;
d) Keresőképtelenség esetén:
A Biztosított 60 napon túli, folyamatos keresőképtelensége esetén az igazolt keresőképtelen állomány 1. napja.
e) Munkanélküliség esetén:
A Biztosított 60 napot meghaladóan regisztrált álláskeresőként nyilvántartott munkanélkülisége esetén az álláskeresési járadékra való jogosultság megszerzésének napja.
f) Baleseti eredetű kórházi térítés esetén:
A Biztosított balesti eredetű kórházi ápolása esetén a baleset időpontja.
5.3 A biztosítási események meghatározása
a) Halál:
A Biztosítottnak a rá vonatkozó kockázatviselés időtartama alatt bekövetkező halála.
b) 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás esetén:
Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélküli, váratlan betegség vagy baleset, melynek következtében az Orvosszakértői Intézet szakvéleménye a Biztosítottnál 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodást állapított meg, feltéve, hogy a Biztosított az egészségkárosodásának megállapítására vonatkozó igénybejelentését a kockázatviselés tartama alatt nyújtja be az illetékes hatósághoz. Egészségkárosodás az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség- csökkenés, mely a Biztosított szokásos életvitelét korlátozza.
A 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás szerinti fedezet nem terjed ki azon Biztosítottakra, akik a kockázatviselés kezdetét megelőzően már saját jogú nyugellátásban vagy az Orvosszakertői Intézet által szakvéleményben megállapított egészségkárosodás vagy munkaképesség-csökkenés miatt bármely típusú (pl. rokkantsági-, baleseti-,) ellátásban/járadékban részesültek, vagy akik az egészségi állapotuk miatt már nyújtottak be igényt egészségkárosodás- vagy munkaképesség- csökkenés megállapítására/véleményezésére az arra illetékes hatósághoz.
c) Baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás esetén:
Biztosítási esemény az a baleset, melynek következtében a Biztosított legalább 50%-ot elérő mértékű maradandó egészségkárosodást szenved. Egészségkárosodás az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a Biztosított szokásos életvitelét korlátozza. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha a Biztosító orvosának szakvéleménye alapján a Biztosított egészségi állapota orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető.
A Biztosított maradandó egészségkárosodásának fokát a biztosító orvosa az alábbi táblázat alapján határozza meg:
Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása | Egészségkárosod ás foka % |
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 70% |
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 65% |
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 60% |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 10% |
bármely más kézujj teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 5% |
egyik comb csípőízületben történő elvesztése, vagy a csípőízület teljes működésképtelensége | 70% |
egyik comb részleges csonkolása, vagy a térdizület teljes működésképtelensége | 60% |
egyik lábszár részleges csonkolása | 50% |
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 30% |
egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a Biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 65% |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a Biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 45% |
a szaglóérzék teljes elvesztése | 10% |
az ízlelőképesség teljes elvesztése | 5% |
Ha az egészségkárosodás foka a fenti táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a Biztosító orvosa aszerint állapítja meg, hogy a testi és/vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A Biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve az egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti, így a társadalombiztosítási szervek határozata nem szolgál alapul a szolgáltatás mértékének megállapításánál.
A fenti biztosítási eseménynek tekintendő a Biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesetből eredő olyan folyamatosan változó mértékű egészségkárosodása is, amelynek foka a Biztosító orvosának véleménye szerint várhatóan eléri az 50%-os mértéket.
Amennyiben a Biztosító orvosának véleménye alapján a maradandó egészségkárosodás a szolgáltatási igény elbírálásának időpontjában (Biztosító orvosának szakvéleménye keltekor) nem állapítható meg (az állapot még nem tekinthető orvosilag kialakultnak, stabilnak), vagy annak mértéke nem éri el az 50%-os mértéket, a Biztosítottnak joga van biztosítási eseményenként, a Biztosító kockázatviselésének rá vonatkozó tartama alatt, a bejelentett baleset napjától számított 2 évig, évenként egy alkalommal a maradandó egészségkárosodás orvosi megállapítását kérni, feltéve, hogy a Biztosított baleset miatti egészségkárosodásának mértéke a Biztosító orvosának véleményadása óta változott.
Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a már meglévő sérülés, egészségkárosodás közrehatott az 50%-ot elérő mértékű baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás kialakulásában, a Biztosító a maradandó egészségkárosodás fokát a meglévő egészségkárosodás mértékével csökkenti.
Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.
d) Keresőképtelenség:
Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélküli váratlan baleset vagy betegség, melynek következtében a Biztosított a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően, a keresőképtelenség elbírálására
és igazolására jogosult orvos által igazoltan saját jogon, 60 napon túl folyamatosan azonos diagnózis alapján keresőképtelen állományban van, és Magyarországon táppénzt vesz igénybe.
e) Xxxxxxxxxxxxxxx:
Jelen Feltétel szerint munkanélküliség az adott Biztosítottnak a Várakozási idő elteltét követően, a rá vonatkozó kockázatviselés tartama alatt bekövetkező munkanélkülivé válása a munkáltató által gyakorolt felmondás vagy a munkavállaló által gyakorolt azonnali hatályú felmondás útján és ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosultságszerzése, valamint 60 napon túli nyilvántartása regisztrált álláskeresőként.
f) Baleseti eredetű kórházi térítés:
A kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélküli, váratlan baleset, melynek következtében a biztosított a kockázatviselés tartama alatt 5 napot meghaladó tartamú folyamatos kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, ha az orvosilag szükséges.
Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül az a Biztosított, akit orvosi ellátás igénybevétele céljából a kórházba több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a Biztosított a kórházi felvétel és elbocsátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással összefüggésben. A kórházi felvétel több napra szól, ha a kórházból való elbocsátás későbbi napon történt, mint a kórházi felvétel. A kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén a Biztosító szolgáltatása szempontjából a kórházi ellátás első napja a kórházi felvétel napja, a kórházi ellátás utolsó napja a kórházból történő elbocsátás napja.
5.4 A Biztosító szolgáltatása
1) Halál, 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás, Baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás esetén:
Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a személyi Kölcsönszerződés alapján, a fennálló tőketartozás az eredeti kölcsönösszeg 50%-ánál magasabb összeg, a Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény időpontjában a személyi Kölcsönszerződés alapján fennálló aktuális Kintlévőség összegét fizeti meg az elsődleges Kedvezményezett , Bank részére.
Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a személyi Kölcsönszerződés alapján a fennálló tőketartozás a kölcsön összeg 50%-a vagy annál kevesebb, akkor a Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a személyi Kölcsönszerződés szerinti kölcsönösszegének 50%-át fizeti meg akként, hogy a Bank, mint elsődleges Kedvezményezett részére a személyi Kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás erejéig teljesít, a fennmaradó szolgáltatási összeget pedig másodlagos kedvezményezettként a Biztosított életben léte esetén a Biztosított részére, a Biztosított által a szolgáltatási igénybejelentőn megjelölt számlaszámra teljesíti, a Biztosított halála esetén a Biztosított örökös(ei) részére fizeti meg.
Amennyiben a biztosítási esemény időpontja a személyi Kölcsönszerződés megszűnését követően következik be, akkor a Biztosító a személyi Kölcsönszerződésben foglalt kölcsönösszeg 50%-át fizeti meg a másodlagos kedvezményezett részére a Biztosított életben léte esetén a Biztosított részére, a Biztosított által a szolgáltatási igénybejelentőn megjelölt számlaszámra; a Biztosított halála esetén a Biztosított örökös(ei) részére.
2) Keresőképtelenség, és munkanélküliség esetén:
A Biztosított keresőképtelensége vagy munkanélkülisége esetén a Biztosító a kockázatviselés tartama alatt, a jelen Feltételek szerint a folyamatos keresőképtelenség, vagy a folyamatos munkanélküliség időtartamára vállalja a havi Törlesztőrészletek valamint az áthárított havi biztosítási szolgáltatási díj teljesítését (havi biztosítási szolgáltatási összeg).
A Biztosított folyamatos keresőképtelensége vagy folyamatos munkanélkülisége esetén a Biztosító harminc naponként – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 60., 90., 120., stb. napja után – a következő aktuális havi Törlesztőrészletet és az áthárított biztosítási szolgáltatási díj havi összegét (havi biztosítási szolgáltatási összeg) teljesíti a Bank, mint elsődleges Kedvezményezett részére a kockázatviselés tartama alatt mindaddig, amíg a
Biztosított folyamatos keresőképtelensége vagy folyamatos munkanélkülisége fennáll, a Kölcsönszerződés megszűnéséig tekintettel a jelen Feltételek 5.5 (Korlátozások) pontjában foglaltakra.
A Kölcsönszerződés megszűnését követően a Biztosított folyamatos keresőképtelensége vagy folyamatos munkanélülisége esetén a Biztosító harminc naponként – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 60., 90., 120., stb. napja után – a Kölcsönszerződés megszűnése előtt megállapított utolsó havi Törlesztőrészletet és az áthárított biztosítási szolgáltatási díj havi összegét (havi biztosítási szolgáltatási összeg) teljesíti a Biztosított, mint másodlagos Kedvezményezett részére a kockázatviselés tartama alatt mindaddig, amíg a Biztosított folyamatos keresőképtelensége vagy folyamatos munkanélkülisége fennáll tekintettel a jelen Feltételek 5.5 (Korlátozások) pontjában foglaltakra.
A Biztosító kockázatviselése a Biztosított munkanélkülivé válása tekintetében 90 nap Várakozási idő eltelte után kezdődik.
3) Baleseti kórházi térítés esetén:
A Biztosított balesetből eredő, azonos diagnózis miatt folyamatos, 5 napot meghaladó kórházi ápolása esetén három havi Törlesztőrészletet és az áthárított biztosítási szolgáltatási díj havi összegét egy összegben teljesíti a Bank, mint elsődleges Kedvezményezett részére a Kölcsönszerződés megszűnéséig, tekintettel a jelen Feltételek 5.5 (Korlátozások) pontjában foglaltakra.
A Kölcsönszerződés megszűnését követően, a Biztosított balesetből eredő, azonos diagnózis miatt folyamatos, 5 napot meghaladó kórházi ápolása esetén a Kölcsönszerződés megszűnése előtt megállapított utolsó havi Törlesztőrészletet és az áthárított biztosítási szolgáltatási díj havi összegének háromszorosát teljesíti a Biztosított, mint másodlagos Kedvezményezett részére, tekintettel a jelen Feltételek 5.5 (Korlátozások) pontjában foglaltakra.
5.5 A szolgáltatás korlátozása
A Biztosított keresőképtelenségének, és munkanélküliségének első 60 napjára a Biztosító nem teljesít szolgáltatást (önrész). A Biztosító első szolgáltatása a Biztosított keresőképtelenségének, valamint munkanélküliségének 60. napját követő, először esedékessé váló Törlesztőrészlettel és a havi áthárított biztosítási szolgáltatási díj összegével egyezik meg a Kölcsönszerződés tartama alatt, a Kölcsönszerződés megszűnését követően pedig a Kölcsönszerződés megszűnése előtt megállapított utolsó havi Törlesztőrészletet és az áthárított biztosítási szolgáltatási díj havi összegével egyezik meg.
A Biztosító a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező több keresőképtelenségi/munkanélküliségi biztosítási eseményre vonatkozóan is kötelezettséget vállal a havi biztosítási szolgáltatási összeg teljesítésére. Az ismételten bekövetkező biztosítási eseményt új biztosítási eseményként kell elbírálni.
A Biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt ért keresőképtelenségi, és munkanélküliségi biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb 6, ugyanazon biztosítási kockázatból eredő több biztosítási eseményre összesen, kockázatonként legfeljebb 12 havi biztosítási szolgáltatási összeget fizet meg a Kölcsönszerződés megszűnése előtt a Bank, mint elsődleges kedvezményezett; a Kölcsönszerződés megszűnését követően a Biztosított, mint másodlagos kedvezményezett részére.
A Biztosított a Biztosítási szerződés alapján nem jogosult keresőképtelenségi szolgáltatásra, amennyiben a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a keresőképtelenségre vonatkozó biztosítási esemény időpontjában saját jogon nem jogosult táppénzre.
A Várakozási idő alatt bekövetkezett munkanélküliségi biztosítási eseményekkel kapcsolatban a Biztosító nem teljesít szolgáltatást sem a Várakozási idő alatt, sem azt követően.
A Biztosított nem jogosult munkanélküliségi szolgáltatásra, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően nem állt legalább 90 napig folyamatosan (megszakítás nélkül) ugyanazon munkáltatónál legalább heti 30 órát elérő Munkaviszonyban.
A Biztosító a munkanélküliségi biztosítási esemény bekövetkezése ellenére, a Biztosított munkanélküliségének alábbi időtartamára nem teljesít szolgáltatást:
a) az álláskereső terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának időtartama alatt,
b) az álláskereső előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg.
A kockázatviselés tartama alatt ismételten bekövetkező munkanélküliségi biztosítási esemény vonatkozásában az ismételt szolgáltatási igény teljesítésének további feltétele, hogy a két biztosítási esemény között a Biztosítottnak legalább 365 napos munkaviszonya álljon fenn.
A kockázatviselés tartama alatt ismételten bekövetkező keresőképtelenség biztosítási esemény vonatkozásában az ismételt szolgáltatási igény teljesítésének további feltétele, hogy a két biztosítási esemény között legalább 365 nap teljen el.
A Biztosított baleseti kórházi térítés esetén a kórházban töltött első 5 napjára a Biztosító nem teljesít szolgáltatást (önrész). A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kórházban töltött 6-ik napjától válik esedékessé.
A Biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt ért baleseti kórházi térítés biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb 3 havi Törlesztőrészletet és az áthárított biztosítási szolgáltatási díj összegét téríti egyösszegben. Ugyanazon biztosítási kockázatból eredő több biztosítási eseményre összesen, baleseti kórházi térítés kockázatra legfeljebb 2 alkalommal nyújt szolgáltatást a Biztosító a Kölcsönszerződés megszűnése előtt a Bank, mint elsődleges Kedvezményezett részére, a Kölcsönszerződés megszűnése után a Biztosított, mint másodlagos kedvezményezett részére.
A Biztosító azonos biztosítási időszakra keresőképtelenség vagy baleseti kórházi térítés biztosítási esemenyek bekövetkezése esetén kizárólag egy kockázat alapján teljesít szolgáltatást.
A halál, 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás, baleseti eredetű 50%-ot elérő mértékű maradandó egészségkárosodás biztosítási eseményekre vonatkozóan a Biztosító szolgáltatásának felső határa a személyi Kölcsönszerződés alapján fennálló aktuális tartozás (Kintlevőség), de maximum 10.000.000,- magyar forint (HUF). Egy adott Biztosítottnak ugyanabban az időpontban legfeljebb 3 biztosítási jogviszonya lehet személyi Kölcsönszerződéshez vagy Díjfizetésiszámla szerződéshez kapcsolódóan.
Ha a Biztosított (Adós) saját jogú nyugellátási jogosultságot szerez, akkor a Biztosító a 69%- ot meghaladó mértékű egészségkárosodás és a munkanélküliség kockázatok vonatkozásában szolgáltatást nem teljesít.
5.6. A biztosítási esemény és a szolgáltatási igény bejelentésének határideje
1) A biztosítási eseményt és a szolgáltatási igényt a biztosítási esemény bekövetkezésétől, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (keresőképtelenség, illetve munkanélküliség esetén 75 napon belül) írásban kell bejelenteni a Biztosítónál. A szolgáltatási igény elbírálásához
a szükséges felvilágosításokat közvetlenül a Biztosítónak kell megadni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
2) Amennyiben a jelen pont 1) bekezdésében foglaltakat a Biztosított, illetve a szolgáltatási igény érvényesítője nem tartja be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, úgy a Biztosító mentesülhet a szolgáltatási kötelezettsége alól.
5.7 A Biztosító teljesítésének ideje
1) A Biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt az annak elbírálásához szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 15 napon belül teljesíti vagy elutasítja.
2) A Biztosító iratbeszerzés esetén a szolgáltatási igényről legkésőbb az igény beérkezését követő 120 napig köteles dönteni és döntéséről a Biztosítottat, illetve a szolgáltatási igény érvényesítőjét tájékoztatni.
3) Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére nem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
5.8 A teljesítéshez szükséges dokumentumok
A biztosító az alábbi iratok benyújtását kérheti, ha ez a bejelentett igény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapításához szükséges:
1) biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,
2) továbbá a következő iratok másolatát:
a) halál esetén
• a halottvizsgálati bizonyítvány;
• a Biztosított halotti anyakönyvi kivonata;
• a halotti epikrízis;
• boncolási jegyzőkönyv, ha ilyen készült;
• a Biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok (kezelőorvosi igazolás, zárójelentések, ambuláns lapok).
b) 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás esetén:
• a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatát és a határozat mellékleteit - így különösen az Orvosszakértői intézet szakvéleményét.
c) baleseti eredetű, 50%-ot elérő maradandó egészségkárosodás esetén:
• a Biztosított állapotleírását tartalmazó Kezelőorvosi állapotleírás című nyomtatvány.
d) keresőképtelenség esetén:
• a legalább 61 napról szóló, továbbá folyamatos keresőképtelenségi szolgáltatási igény esetén 30 naponként a keresőképtelenség megállapítására jogosult orvos által kiállított, a hatályos magyar jogszabályok szerint a keresőképtelenség igazolására rendszeresített nyomtatvány („Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről”, azaz ”táppénzes lapok”); ennek hiányában a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolása a keresőképtelenség (keresőképtelen állományban lét) tartamáról.
• ha kórházi ápolás is történt: a kórházi zárójelentés, a kórházi gyógykezelés befejezését követő 15 napon belül;
• járóbeteg ellátás esetén: ambuláns lapok;
• folyamatos keresőképtelenség esetén 60 naponként a Biztosított egészségi állapotot leíró új kezelőorvosi dokumentumok;
e) munkanélküliség esetén:
• a területileg illetékes munkaügyi központ határozata az álláskeresési járadékra való jogosultság megszerzéséről, beleértve az Álláskeresési járadékalap- számítás mellékletet is;
• a területileg illetékes munkaügyi központ által havonta kiállított hatósági bizonyítvány a munkanélküliség folyamatosságáról;
• a területileg illetékes munkaügyi központ határozatát az álláskeresési járadék folyósításáról, esetleges felfüggesztésének okáról és tartamáról;
• a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához” elnevezésű nyomtatvány;
• a munkáltató által kitöltött igazolás a munkaviszony megszűnéséről;
• a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (xxxxxxxxx, felmentés vagy közös megegyezés);
• a megszűnt munkaviszonyra vonatkozó munkaszerződés;
• ismételt munkanélküliségi biztosítási esemény bejelentése esetén a korábbi és az újabb biztosítási esemény közötti, a Biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonya fennállását igazoló munkáltatói igazolást.
f) baleseti kórházi térítés esetén:
• kórházi zárójelentést.
g) továbbá balesettel kapcsolatos biztosítási eseménnyel összefüggésben:
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatban, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai,
• a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,
• kórházi zárójelentés,
• véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,
• közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:
– rendőrségi jegyzőkönyv másolatát,
– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,
• a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.
h) A 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás, Keresőképtelenség és Baleseti eredetű, 50%-ot elérő mértékű egészségkárosodás, Baleseti kórházi térítés esetén a Biztosító jogosult arra, hogy a Biztosított egészségi állapotát a Biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.
i) A 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás, Keresőképtelenség és Baleseti eredetű, 50%-ot elérő mértékű egészségkárosodás, Baleseti kórházi térítés esetén a Biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a Biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a Biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.
j) A Biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.
• kezelőorvos, háziorvos nyilatkozatait a biztosítási esemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismeretének pontos időpontjával;
• külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosítási esemény körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okiratnak, valamint bármilyen szolgáltatási igény tárgyában a Biztosító teljesítéséhez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordítása,
• amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratok, továbbá az eljárást befejező határozat (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll;
• a biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a Biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);
• a Biztosító által rendelkezésre bocsátott és a Biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a Biztosított egészségi állapotáról, illetve a Biztosított kórelőzményi adatairól;
• a Biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;
• betegség miatt bekövetkező biztosítási esemény vonatkozásában a betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok (kezelőorvosi nyilatkozat, zárójelentés, stb.);
• a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);
• hitelt érdemlő igazolást a Biztosítottnak a Biztosítotti nyilatkozat megtételének időpontjában fennálló 1. pont 19) bekezdés szerinti munkaviszonyáról, illetve annak feltételeiről a Biztosítotti nyilatkozat megtételétől számított legfeljebb 3 hónapra visszamenőlegesen.
• a Biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély);
A Biztosító kérheti a fenti 5.8. pontban felsorolt dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely a Biztosított, illetve a szolgáltatási igény érvényesítője által megválasztott adathordozón történő benyújtását.
A Biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához - a szolgáltatási igény Biztosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül indított megkeresése alapján - egyéb iratokat is beszerezhet, melyről a Biztosítottat, illetve a szolgáltatási igény érvényesítőjét tájékoztatja.
6. A Biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatkezelésből kizárt események
6.1 A Biztosító mentesülése
1) Ha a Biztosított a jelen Feltételek 3. pontjában szabályozott közlési- és változásbejelentési kötelezettségét megsérti, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a Biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosítotti jogviszony kezdetekor ismerte;
b) a Biztosított a közlési és változásbejelentési kötelezettségét megsértette, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítotti jogviszony fennállása alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a Biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen Feltételek 3. pontjában szabályozott szerződésmódosítási, illetve szerződésmegszüntetési lehetőségével;
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
2) A Biztosító mentesül a haláleseti szolgáltatás teljesítése alól, ha
a) a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal ok-okozati összefüggésben vesztette életét;
b) a biztosítási esemény ok-okozati összefüggésben áll a Biztosított két éven belül bekövetkező öngyilkosságával, még akkor is, ha az a Biztosított zavart tudatállapotában következett be. A két évet az adott Biztosított biztosítotti jogviszonya létrejöttének időpontjától kell számítani.
3) A Biztosító a haláleseti szolgáltatás kivételével mentesül a kockázatviselés alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a Biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója okozta.
4) A Biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie (kárenyhítési kötelezettség). Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a Biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. A Biztosított a biztosítási esemény megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ha a Biztosított a kármegelőzési illetve kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
5) Azt, hogy a fenti körülmények valamelyike fennáll, annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.
6.2 A kockázatviselésből kizárt események
1) A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:
a) kóros elmeállapot;
b) ionizáló sugárzás;
c) nukleáris energia;
d) HIV-fertőzés;
e) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.
Jelen Feltételek alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul vagy arra alkalmas.
2) A Biztosító kockázatviselése a jelen Feltételek 6.2. pont (1) bekezdés e) alpontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a Biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a Biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a Biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
3) A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az eseményre, amelynek oka egészben vagy részben:
a) a Biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, illetve veleszületett rendellenességre, szerzett fogyatékossága, amely a Biztosító rá vonatkozó kockázatviselése kezdetét megelőző három évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatviselést megelőző három éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt;
b) a Biztosítottnak a Biztosító kockázatviselését megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.
Jelen bekezdés vonatkozásában veleszületett rendellenességnek, illetve szerzett fogyatékosságnak minősül a testi és/vagy a szellemi épség bármely fokú hiánya.
4) A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel részben vagy egészben ok-okozati összefüggésben álló eseményekre:
a) a lelki működés zavaraira és/vagy pszichiátriai megbetegedésekre;
b) a Biztosított által magának szándékosan okozott testi sérülésekre, akkor is, ha azt a Biztosított zavart tudatállapotában követte el.
5) A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett eseményre, ha
a) az esemény a Biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer- fogyasztásával, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták;
b) a Biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt. Ha történt véralkohol vizsgálat, a jelen pont szempontjából alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció;
c) a Biztosított olyan gépjárművet vezetett, amely nem rendelkezett érvényes forgalmi engedéllyel, vagy amelynek vezetéséhez nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett;
d) a Biztosított a biztosítási esemény időpontjában alkohol fogyasztása ellenére vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett.
6) A Biztosító kockázatviselése a 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás és a keresőképtelenség kockázatok vonatkozásában nem terjed ki
a) a terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a Biztosító adott Biztosítottra vonatkozó kockázatviselését megelőzően történt. A Biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás a kockázatviselést megelőzően történt, ha a Biztosító kockázatviselése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap szerepel.
b) a művi terhesség-megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megőrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhesség- megszakítások eseteit, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit;
c) azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben: mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája); kizárólag a meddőség megszüntetése miatti eseményekre; sterilizáció; nemi jelleg megváltoztatása; esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következményei; fogpótlás;
Amennyiben a Biztosítottnál a fenti a), b), c) alpontokban felsorolt események következményeként életmentő beavatkozás szükséges, akkor a Biztosító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti eseményekre kiterjed.
d) azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:
d1) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,
d2) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a Biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti keresőképtelenség, a szülőnek, nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a
gyermeke ápolásával összefüggő keresőképtelensége; a Biztosítottnak a szülője ápolása;
d3) krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelések), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket;
d4) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.
e) az olyan keresőképtelenségre, amely alatt a Biztosított jövedelemszerző tevékenységet végez;
f) hátfájás vagy ahhoz kapcsolódó panasz miatti keresőképtelenségre, ha patológiai elváltozásra nincs radiológiai bizonyíték.
7) A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek részben vagy egészben ok-okozati összefüggésben vannak a Biztosított jelen bekezdésben meghatározott sporttevékenységével.
a. Autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár sport, rally, motocross, ügyességi versenyek gépkocsival, go-kart sport, quad, auto-crash (roncsautó) sport, motorcsónak sport.
b. Repülősportok: paplanrepülés, léghajózás, siklóernyős repülés, motoros vitorlázó repülés, siklórepülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, hőlégballonozás, ejtőernyős ugrás, vitorlázó repülés, műrepülés.
c. Egyéb sportok: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hydrospeed, canyoning, surf, hegymászás és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlang expedíció, bázisugrás, bungee jumping (mélybe ugrás).
8) A munkanélküliség vonatkozásában a kockázatviselés nem terjed ki továbbá
a. az önkéntes munkanélküliségre (lemondás, felmondás, nyugdíjba vonulás, elő- nyugdíjba vonulás) – ide nem értve a Biztosított azonnali hatályú felmondását;
b. a Biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőzően bejelentett elbocsátásra, felmondására, illetve kezdeményezett munkaviszony megszüntetésre;
c. próbaidőszak és/vagy betanítási időszak alatti munkaviszony megszűnésére;
x. ideiglenesen vagy szezonális jelleggel foglalkoztatott Biztosítottak munkaviszonyának megszűnésére;
e. a második, vagy további munkavégzésre irányuló jogviszony bármely okból eredő megszűnésére, abban az esetben, ha a Biztosított továbbra is munkaviszonyban áll;
f. a munkáltató azonnali hatályú felmondására;
g. a Biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha munkáltatói jogkörének gyakorlója saját maga, vagy az ő Hozzátartozója;
h. a Biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha Vállalatirányítási befolyással rendelkező személynek minősül;
i. határozott idejű munkaviszony munkáltató általi rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel történő megszűnésére, ha a munkaviszony megszűnése a határozott idejű szerződés lejárata előtti 6 hónapban következik be;
j. az olyan munkanélküliségre, amely a Biztosított határozott idejű munkaszerződésének lejáratából ered;
k. az olyan munkanélküliségre, amely munkaerő kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyból eredő;
l. közös megegyezéssel történő munkaviszony megszűnésére;
m. olyan természetes személyekre, akik az álláskeresőként való regisztrációt megelőző 3 hónapban önfoglalkoztatottként, egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként főfoglalkozásban folytattak keresőtevékenységet, ide nem értve a munkaviszony fennállása mellett folytatott kiegészítő keresőtevékenységet.
9. A panaszok bejelentése – panaszfórum
A Biztosítási szerződéssel és az adott Biztosítottak biztosítotti jogviszonyával kapcsolatban felmerült panaszokat „A Generali Biztositó Zrt. Ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” elnevezésű dokumentumban rögzítettek szerint a Biztosítónál lehet bejelenteni.
10. Egyéb rendelkezések
10.1. Irányadó jog és jogvita esetén alkalmazandó eljárás
1) A Biztosító a Szerződő és a Biztosítottak jogviszonyára a magyar jog rendelkezései, a jelen Xxxxxxxxxx, „A Generali Biztositó Zrt. Ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” elnevezésű dokumentum, az ezekben nem szabályozott kérdésekben pedig a Polgári Törvénykönyv, valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény rendelkezései irányadóak.
2) A Biztosító a Szerződő és a Biztosított kapcsolattartása, valamint a Szerződő és a Biztosítottak tájékoztatása magyar nyelven történik.