SZELLEMI ALKOTÁSOK
SZELLEMI ALKOTÁSOK
Ptk. 6:253. § [Kutatási szerződés]
(3) Ha az eredmény szerzői jogi védelemben részesül vagy iparjogvédelmi oltalomban részesíthető, a kutató a védelemből eredő vagyoni jogokat köteles a megrendelőre átruházni. Ha a vagyoni jog átruházását jogszabály kizárja, a kutató a megengedett legszélesebb terjedelmű felhasználási jog engedélyezésére köteles.
(5) A szerződéssel összefüggő üzleti titok jogosultja a megrendelő. A kutatómunka alapján elkészített szellemi alkotás nyilvánosságra hozatalához a megrendelő előzetes hozzájárulása szükséges.
A kutatási szerződés vegyes szerződéses altípus (megbízási és vállalkozási).
Ha a szerződés megkötésekor megcélzott eredményt a kutató nem éri el, az eredménykötelem vele szemben akkor is fennáll, ugyanis köteles szellemi alkotó tevékenysége eredményét jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásba önteni.
Ezek az alábbiak lehetnek:
-szerzői művek (a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik): szoftver, adatbázis, szakirodalmi mű (kutatási jelentés), szakcikkek, stb.
-műszaki szellemi alkotások (bejelentési kérelem benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként jön létre az oltalom ún. „szabadalom”): találmány, formatervezési, használati minta, félvezető termék topográfiája, stb
Az oltalomban részesíthető kutatási eredményhez fűződő vagyoni jogot a kutatási szerződés alapján a kutató átruházza a megrendelőre. Ennek oka az, hogy tipikusan a megrendelő vállalja a kutatás pénzügyi kockázatát, azaz ő fizet.
A PTK idézett rendelkezése azonban csak a jogátruházás jogcímét határozza meg.
Ahhoz, hogy a jogátruházás be is következzen a feleknek a szellemi alkotás létrejötte után vagy külön jogátruházó szerződést1 kell kötniük, vagy a lajstromozott iparjogvédelmi jogok esetében (műszaki szellemi alkotások) a közhiteles bejegyezésnek létre kell jönnie.
Ptk. 6:202. § [Jogátruházás]
(1) A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép.
(3) A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
TALÁLMÁNYOK/FELTALÁLÓ
Túl a PTK szabályozásán, miszerint a kutatási szerződés időtartama alatt létrejött találmányok vagyoni joga a megrendelőé (szponzoré), a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény egy másik oldalról is levezeti a vagyoni jogosultságot.
Mivel a kutatási szerződésben a vállalkozó egy meghatározott munkavégzésre (kutatási tevékenység) vállalkozik és azért vállalkozói díjat kap, az így létrejött eredmény a megbízó („kvázi munkáltató”) tulajdona. Így a szabadalmi törvény szolgálati találmányra vonatkozó szabályai adaptálhatóak erre az esetre (itt van a jogi szabályozásban sajnos egy kis joghézag). A feltaláló jogutódjaként a vagyoni jogok a Szponzorra szálnak. A feltaláló a létrejött szellemi alkotást a szponzor felé haladéktalanul köteles bejelenteni, aki annak vagyoni jogaival szabadon rendelkezhet. Ebben az esetben nincs szükség külön jogátruházásra.
Az Egyetem a kutatásban résztvevő személyek tekintetében nem munkáltató, hiszen a szponzor az intézményi szerződésen kívül, velük külön megbízási szerződést (amelyben egyéb, munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszony jön létre) köt. A részvevők az ellátandó feladataikért cserébe megbízási díjat kapnak.
Éppen ezért a létrejött szellemi alkotás nem az Egyetemé, így azt nem is adhatja át a Szponzornak, mint ahogy számtalan szerződésben ezt megfogalmazzák. Sőt, hasznosítási jogokat sem tudunk átadni azzal kapcsolatosan, ami nem a miénk.
1995. évi XXXIII. törvény - a találmányok szabadalmi oltalmáról
9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
10. § (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
11. § (1) A feltaláló köteles a szolgálati találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.
SZERZŐI MŰVEK/SZERZŐ
A szerzői művekhez fűződő vagyoni jogok a szerzői jogi törvényben meghatározott főszabály szerint [Szjt. 9. § (3), (6) bekezdés] nem ruházhatók át.
Ide tartoznak az irodalmi, tudományos és a művészeti alkotások.
Fajtáit a törvény példálózó jelleggel határozza meg.
Szjt. 9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.
A magyar jogi szabályozás a szellemi alkotások, így a szerzői művek esetében is a jogok kettősségéről beszél.
Egyik oldalon a személyhez fűződő jogok vannak, amelyek a következők:
Az utolsó kettő szerződésben érvényesen korlátozható!!
A másik oldalon az ún. vagyoni jogok helyezkednek el, amely konkrétan azt jelenti, hogy a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.
Vagyoni jogok az alábbiak:
a többszörözés
a terjesztés
a nyilvános előadás
a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként
a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése
az átdolgozás
a kiállítás
(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.
Azonban a mű nyilvánosságra hozatala és a mű egységének védelme szerződésben érvényesen korlátozható!!
(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
Ha tehát olyan szerzői művet hoz létre a kutató, amelyre nézve a szerzői jogi törvény tiltja a vagyoni jogok átruházását (például szakirodalmi mű, cikk), a megrendelő a teljes védelmi időre szóló, területi korlát nélküli, minden felhasználási módra kiterjedő, harmadik személynek átengedhető, az átdolgozási jogot is magában foglaló, a törvény által „megengedett legszélesebb terjedelmű” felhasználási jogot szerezhet, amely jogot a szerző, mint jogtulajdonos felhasználási szerződés keretében adhatja át.
(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek.
(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
Az átruházás tilalma alól vannak kivételek, ezek a kutatási szerződés tipikus eredményei közül csak a szoftvert és az adatbázist érintik. Ezek átruházása is csak külön szerződésben történhet!
Kivételnek minősül az átruházás tilalma alól a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű is, ebben az esetben a mű átadásával a jogutód munkáltató/szponzor a vagyoni jogokat automatikusan megszerzi (külön jogátruházás nélkül). Ahogy az alább idézett törvényi szabályok azt kimondják, mindezt írásba kell foglalni, praktikusan a kutatásban résztvevő személyekkel megkötendő megbízási szerződésben, hiszen szerző csak magánszemély lehet!!!
Fontos, hogy a szerződésben rögzíteni kell a mű előállításáért járó díj mértékét, valamint tételesen fel kell sorolni az átadandó jogok terjedelmét, annak területi és időbeli hatályát.
Szjt.30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.
(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.
(5) Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet.
(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.
Jogszavatosság
A kutató/szerző - az általános szabályoktól eltérve - érvényesen nem zárhatja ki a jogszavatosságot, amely a megrendelőnek a kutatás alapján elkészített, szerzői jogi, iparjogvédelmi oltalmi tárgyra vonatkozó vagyoni (felhasználási) jogok akadálytalan és korlátozásmentes gyakorolhatóságáért áll fenn. A kutatási szerződésnek ugyanis szerves része, hogy a kutató saját (ideértve a munkavállalókat és az igénybe vehető közreműködőket is) szellemi alkotó tevékenysége kifejtésével nyújtja a kutatási szolgáltatást.
Nyilvánosságra hozatal és publikáció
A kutatási szerződés tipikus célja jogi oltalomban részesíthető műszaki alkotás (például szabadalmazható találmány) vagy (legalább) know-how (védett ismeret) létrehozása.
A műszaki alkotások iparjogvédelmi oltalmának egyik feltétele (lásd feljebb) általában az egyes alkotásfajták oltalmáról rendelkező külön törvényekben meghatározott újdonság.
Szabadalmi tv.
2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.
A kutatás alapján készült szellemi alkotások (kutatási jelentés, tudományos cikkek) nyilvánosságra hozatala újdonságrontó hatással járhat, és a kutatási szerződés céljának (szabadalmi oltalom) meghiúsulását eredményezheti.
Éppen ezért nyomós érdeke fűződik ahhoz a megrendelőnek, hogy dönthessen a szellemi alkotás (tipikusan szerzői mű) nyilvánosságra hozataláról. Természetesen ez esetben is diszpozitív szabályról van szó, a felek megállapodhatnak a szabad publikálásban is.
OLTALOMBAN NEM RÉSZESÍTHETŐ SZELLEMI ALKOTÁSOK
Üzleti titok és a Know-how
A Ptk. 6:253. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szerződéssel összefüggő üzleti titok, akár a tény-, illetve adattitok, vagy a védett ismeret (know-how) az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 2. § (2) bekezdése és a 4. §-a alapján a megrendelő (jogosult) tulajdona.
1. § (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
(2) Védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
2. § E törvény alkalmazásában:
2. jogosult: az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené;
3. § A jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára (a közlés és nyilvánosságra hozatal együtt: az üzleti titok felfedése).
4. § A jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja (üzleti titok jogátruházási szerződés), továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat (üzleti titok hasznosítási szerződés).
Amennyiben a kutatási eredmény üzleti titok vagy védett ismeret, külön jogátruházási szerződés vagy jogátruházási kikötés nélkül is a rendelkezési (hasznosítási) jog a kutatási szerződés megléténél fogva főszabályként a megrendelő javára áll fenn. Ha a kutató a védett információkat, ismeretet nyilvánosságra hozná, annak titkosságát szüntetné meg, így a kutatási eredmény jogi védelme meghiúsulna.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Background IP: Minden olyan, az eddigiekben felsorolt szellemi alkotás, amely a kutatási szerződés hatálybalépése előtt bizonyítható módon a felek külön tulajdonában volt (akár oltalom alatt áll, akár nem) és amely megosztása a kutatási feladatok ellátásához, a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenül szükséges. Ezen jogok nem kerülnek átruházásra a kutatási szerződésben, azok továbbra is a jogosult tulajdonában maradnak.
1 PTK: adásvételi szerződés; A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény III. fejezetében meghatározott speciális szerződéstípus: hasznosítási szerződés, illetve a szerzői jogról szóló törvény V. fejezetében szabályozott felhasználási szerződés, kiadói szerződés
6