MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI

NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

KONsZOLidáLt ÉvEs JELENtÉsE

A 2013. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

KONszOLidáLt ÉvEs BEszáMOLó

A 2013. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK ELŐÍRÁSAI SZERINT KÉSZÍTVE

(IFRS)

TARTALOMJEGYZÉK A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

Oldal

Független könyvvizsgálói jelentés .............................................................................................................................................. 4

Konszolidált mérleg ..................................................................................................................................................................... 6

Konszolidált eredménykimutatás és egyéb átfogó eredmény................................................................................................ 7

Konszolidált cash-flow kimutatás................................................................................................................................................ 8

Tőkében bekövetkezett változások – konszolidált kimutatás................................................................................................. 9

Megjegyzések a tőkében bekövetkezett változásokhoz – konszolidált kimutatás .............................................................. 10

Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz ......................................................................................................... 11

Üzleti jelentés................................................................................................................................................................................. 99

KONSZOLIDÁLT MÉRLEG

ESZKÖZÖK

Forgóeszközök

Megjegyzés 2012. 2013.

december 31-én (millió Ft)

Pénzeszközök..........................................................................................................................	6	15 211	14 633
Követelések..............................................................................................................................	7	130 709	136 712
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök............................................................................	8.1	53 966	28 615
Nyereségadó-követelés ........................................................................................................	9.1	821	896
Készletek .................................................................................................................................	10	12 400	12 478
Értékesítésre kijelölt eszközök ............................................................................................	11	2 816	607
Forgóeszközök összesen..............................................................................		215 923	193 941
Befektetett eszközök Tárgyi eszközök .....................................................................................................................	12	510 962	493 619
Immateriális javak ...................................................................................................................	13	311 066	381 199
Befektetés társult és közös vezetésű vállalatokban ........................................................	14	-	5
Halasztottadó-követelés .......................................................................................................	9.4	532	238
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök........................................................................	8.2	18 862	21 619
Egyéb befektetett eszközök .................................................................................................	15	499	627
Befektetett eszközök összesen .....................................................................		841 921	897 307
Eszközök összesen..........................................................................................		1 057 844	1 091 248
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ..................................	16	35 344	58 682
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ........................................................................................	17	40 341	100 060
Kötelezettségek szállítók felé ..............................................................................................	18	115 723	103 549
Nyereségadó-kötelezettség .................................................................................................	9.1	762	759
Céltartalékok ...........................................................................................................................	19	5 668	4 076
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek .................................................................................	20	37 069	40 097
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen .......................................................		234 907	307 223
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ...................................	16	261 126	239 522
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ........................................................................................	17	5 498	26 214
Halasztottadó-kötelezettség ................................................................................................	9.4	22 428	19 075
Céltartalékok ...........................................................................................................................	19	10 858	8 516
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .............................................................................	21	944	1 122
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen .....................................................		300 854	294 449
Kötelezettségek összesen ...............................................................................		535 761	601 672
TŐKE
Saját tőke Jegyzett tőke ...........................................................................................................................		104 275	104 275
Tőketartalékok ........................................................................................................................		27 383	27 387
Saját részvények ....................................................................................................................		(307)	(307)
Eredménytartalék....................................................................................................................		310 452	281 795
Xxxxxxxxx egyéb átfogó eredmény.....................................................................................		21 253	24 318
Saját tőke összesen.......................................................................................		463 056	437 468
Nem irányító részesedések ...........................................................................		59 027	52 108
Tőke összesen.................................................................................................		522 083	489 576
Források összesen...........................................................................................		1 057 844	1 091 248

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNY

Megjegyzés 2012. 2013.

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)

Bevételek összesen..................................................................	22	607 128	637 521
Bevételhez közvetlenül kapcsolódó költségek ...............................	23	(193 978)	(236 470)
Személyi jellegű ráfordítások..............................................................	24	(94 084)	(96 691)
Értékcsökkenési leírás és amortizáció..............................................	12, 13	(106 897)	(104 741)
Egyéb működési költségek ................................................................	25	(134 418)	(128 087)
Működési költségek .................................................................		(529 377)	(565 989)
Egyéb működési bevételek ..................................................................	26	10 170	3 189
Működési eredmény.................................................................		87 921	74 721
Kamatbevétel.........................................................................................	27	3 539	2 039
Kamatköltség ........................................................................................	28	(24 218)	(22 734)
Egyéb pénzügyi költségek – nettó.....................................................	29	(7 919)	(10 865)
Nettó pénzügyi eredmény ........................................................ Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből ..	14	(28 598) -	(31 560) -
Adózás előtti eredmény............................................................		59 323	43 161
Nyereségadó ..........................................................................................	9.2	(13 468)	(14 306)
Adózott eredmény ...................................................................		45 855	28 855
Egyéb átfogó eredmény
(melynek teljes összege átsorolható az eredménybe)
Külföldi tevékenységek átváltási különbözete.....................................		(13 755)	4 111
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése ...................................		(33)	(48)
Egyéb átfogó eredmény, adózás után .............................................		(13 788)	4 063
Teljes átfogó eredmény ......................................................................		32 067	32 918
Adózott eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó rész ...................................................		36 859	23 460
Nem irányító részesedésekre jutó rész ...............................................		8 996	5 395
		45 855	28 855
Teljes átfogó eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó rész ...................................................		27 153	26 525
Nem irányító részesedésekre jutó rész ...............................................		4 914	6 393
		32 067	32 918
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény ...............................		36 859	23 460
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) .................................................		1 042 352	1 042 352
Egy részvényre jutó hozam alap- és hígított értéke (Ft) .....................		35,36	22,51

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

Üzleti tevékenységből származó cash-flow

Megjegyzés 2012. 2013.

december 31-ével végződött évben (millió Ft)

Adózott eredmény .............................................................................................		45 855	28 855
Értékcsökkenési leírás és amortizáció...........................................................		106 897	104 741
Nyereségadó ......................................................................................................		13 468	14 306
Nettó pénzügyi eredmény................................................................................ Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből .............. Forgóeszközök változása ................................................................................		28 598 - (12 828)	31 560 - (12 866)
Céltartalékok változása ...................................................................................		947	(3 327)
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú)...............................................		4 507	(6 672)
Fizetett nyereségadó ........................................................................................		(13 128)	(12 417)
Kapott osztalék .................................................................................................		15	8
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak ........................................................		(26 816)	(27 903)
Xxxxxx kamat .....................................................................................................		3 123	1 469
Üzleti tevékenységből származó egyéb cash-flow ......................................		(5 411)	13 858
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ................................		145 227	131 612
Befektetési tevékenységből származó cash-flow
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése......................................	30	(96 614)	(120 138)
Akvizíciókért fizetett összegek .......................................................................	31	(2 388)	(871)
Felvásárolt leányvállalatok pénzeszközei......................................................	5.1	48	-
Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek...........................................		55 788	37 375
Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek......................		(45 143)	(23 603)
Leány- és társult vállalat értékesítéséből származó bevétel - nettó...........	5.4	14 388	-
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel		1 046	1 188
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow............................		(72 875)	(106 049)
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék ..............................................................................................................		(66 104)	(65 405)
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele.............................................................		235 346	331 457
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése ........................................................	17.2	(238 268)	(281 213)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek..............	17.2	(2 036)	(11 157)
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ..............................		(71 062)	(26 318)
Pénzeszközök árfolyamkülönbözete .............................................................		(530)	177
Pénzeszközök változása .....................................................................		760	(578)
Pénzeszközök az év elején .............................................................................		14 451	15 211
Pénzeszközök az év végén .............................................................................	6	15 211	14 633

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK – KONSZOLIDÁLT KIMUTATÁS

darab millió Ft

Tőketartalékok Halmozott egyéb átfogó eredmény

Xxxxx-	Xxxxxxxx	Tőke-	Részvényben	Saját	Eredmény-	Halmozott	Értékesíthető	Saját tőke	Nem Tőke
részvények	tőke	tartalék	fizetendő	részvény	tartalék	átváltási	pénzügyi eszközök		irányító
száma (a)	(a)	(b)	részvényalapú	(d)	(e)	különbözet	átértékelési		részesedés
			kifizetések			(f)	tartaléka adózás		(h)
			tartaléka (c)				után (g)

1 042 742 543	104 275	27 379	–	(000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 091
					(52 116)			(52 116)	–	(52 116)
								–	(13 951)	(13 951)
								–	(12)	(12)
			4					4	–	4
			4		(52 116)			(52 112)	(13 963)	(66 075)
						(9 687)	(19)	(9 706)	(4 082)	(13 788)
					36 859			36 859	8 996	45 855
1 042 742 543	104 275	27 379	4	(000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 083
					(52 117)			(52 117)	–	(52 117)
								–	(13 312)	(13 312)
			4					4	–	4
			4		(52 117)			(52 113)	(13 312)	(65 425)
						0 000	(00)	0 000	000	4 063
					23 460			23 460	5 395	28 855
1 042 742 543	104 275	27 379	8	(000)	000 000	00 000	(000)	000 000	00 000	000 576

Egyenleg 2011. december 31-én ..............................

Osztalék (i) ........................................................................................

Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott

osztalék (j) .........................................................................................

Leányvállalat értékesítése (k) .............................................

Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c)...........

Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben

lebonyolított tranzakciók..........................................

Egyéb átfogó eredmény...............................................................

Adózott eredmény ..........................................................................

Egyenleg 2012. december 31-én .................................

Osztalék (i) ........................................................................................

Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott

osztalék (j) .........................................................................................

Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c)...........

Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben

lebonyolított tranzakciók..........................................

Egyéb átfogó eredmény...............................................................

Adózott eredmény ..........................................................................

Egyenleg 2013. december 31-én .................................

Ebből saját részvény............................................................. (390 862)

Forgalomban lévő törzsrészvények száma

2013. december 31-én ...................................... 1 042 351 681

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK A TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKHOZ – KONSZOLIDÁLT KIMUTATÁS

(a) 2013. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 742 543, egyenként 100 forint névértékű. 2013. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 042 742 543 darab.

(b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(c) A Részvényben fizetendő részvényalapú juttatások tartaléka tartalmazza a részvényalapú kompenzációs programok tőkében elhatárolt összegét. A tartalék 2013. és 2012. december 31-i egyenlege a Kiegészített Részvényvásárlási Program (24.2 megjegyzés) kapcsán elhatárolt összeget tartalmazza.

(d) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel.

(e) Az Eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények szerint osztalékként kifizethető tartalékai 2013. december 31-én körülbelül 191 milliárd forintot tettek ki (2012. december 31-én 211 milliárd forint).

(f) A Külföldi leányvállalatok konszolidációja során keletkező árfolyam-különbözet a Halmozott átváltási különbözet soron jelenik meg.

(g) Az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka tartalmazza az ezen eszközökhöz kapcsolódó, nem realizált nyereségek és veszteségek adózás utáni értékét.

(h) A Nem irányító részesedés a Csoport kevesebb mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak nem irányító részvényeseire jutó nettó eszközállományt mutatja.

(i) 2013-ban a Magyar Telekom Nyrt. 50 forint részvényenkénti osztalékot deklarált (2012-ben 50 forint).

(j) A nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék a Makedonski Telekom (MKT) és a Crnogorski Telekom (CT) nem irányító részvénytulajdonosainak jóváhagyott osztalékot tartalmazza.

(k) 2012-ben a Magyar Telekom értékesítette 80%-os tulajdonú leányvállalatát, a Compargo Kft.-t. Az ügylet eredményeképp a társasághoz kapcsolódó nem irányító részesedés kivezetésre került 12 millió forint összegben (5.4.2 megjegyzés).

Az éves beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága előterjesztésében nem javasolja osztalék jóváhagyását a Társaság 2014 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése számára.

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom Nyrt.) leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot (Magyar Telekom vagy Csoport). A Magyar Telekom Magyarország, Macedónia és Montenegró vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában és Romániában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat

különféle, a működés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (1.3 megjegyzés).

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A

Társaság bejegyzett székhelye: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., Xxxxxxxxxxxx. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 00-00-000000.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja az amerikai letéti jegy (ADR) programját.

A Társaság közvetlen irányító tulajdonosa a MagyarCom Holding GmbH (MagyarCom) volt, amely 2013. október 4-én a T-Mobile Global Holding Nr. 2 GmbH-ba, a Deutsche Telekom AG egy másik 100%-os holding cégébe olvadt be. Ezt követően 2013. december 18-án a T-Mobile Global Holding Nr. 2 GmbH tőkeemelés keretében beapportálta a Magyar Telekom részvénycsomagját 100%-os

leányvállalatába, a hollandiai székhelyű CMobil B.V.-be (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia), mely így a Társaság részvényeinek 59,21%-át birtokolja (részvénykönyvi bejegyzése 2014. február 7-én történt meg). A Társaság tényleges irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DTAG) maradt. A Deutsche Telekom A.G. (Xxxxxxxxx Xxxxx-Xxxx 000, 00000 Xxxx, Németország) a Deutsche Telekom Csoport konszolidált beszámolójába a Magyar Telekom Nyrt.-t, valamint annak leányvállalatait bevonja.

A konszolidált éves beszámoló adatai – egyéb jelölés hiányában – millió Ft-ban szerepelnek.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) jóváhagyta a Társaság jelen konszolidált beszámolójának kibocsátását, de a tulajdonosok éves rendes Közgyűlése, amely a beszámoló elfogadására jogosult, az elfogadás előtt kérhet módosításokat. Mivel az irányító

tulajdonosok a beszámoló kibocsátását jóváhagyó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa.

A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx

1.2 Tanácsadói szerződések ügyében folytatott vizsgálatok

Amint azt korábban közzétettük, a Társaság Audit Bizottsága belső vizsgálatot folytatott a Társaság és/vagy kapcsolt vállalkozásai montenegrói és macedóniai tevékenységével kapcsolatos, összesen több mint 31 millió euró értékű szerződésekkel összefüggésben.

A belső vizsgálat elsősorban annak megállapítására irányult, hogy a Társaság és/vagy montenegrói és macedóniai kapcsolt

vállalkozásai teljesítettek-e az Egyesült Államok jogszabályaiba (ideértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényébe (az „FCPA”)) ütköző kifizetéseket. A Társaság a belső vizsgálat eredményeit korábban közzétette. További

információkat a belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság 2011. december 31-én végződött évre vonatkozó éves jelentése tartalmaz.

A Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát (a „DOJ”) és az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét (az „SEC”) a belső vizsgálatról. A DOJ és az SEC vizsgálatot indított a belső vizsgálat körébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatban.

2011. december 29-én a Társaság bejelentette, hogy végleges egyezséget kötött a DOJ-vel és az SEC-vel a DOJ és az SEC Társasággal kapcsolatos vizsgálatainak egyezség útján történő lezárásáról. Az egyezségekkel a DOJ és az SEC vizsgálatai lezárultak. A Társaság 2011. december 29-én közzétette az egyezségek legfontosabb feltételeit. Így különösen, a Társaság közzétette, hogy egy két éves

időtartamú, Vádemelés Elhalasztásáról szóló Megállapodást („Megállapodás”) kötött a DOJ-vel. A Megállapodás 2014. január 5-én

lejárt. A DOJ által a Megállapodásnak megfelelően előterjesztett kérelemre az Egyesült Államok illetékes Körzeti Bírósága (Virginia – Keleti Körzet) 2014. február 5-én ejtette a Társaság elleni vádakat.

2012. január 6-án a Társaság a DOJ-vel kötött egyezségnek megfelelően 59,6 millió USD (14.712 millió forint) összegű büntetőjogi pénzbírságot fizetett. 2012. január 23-án a Társaság az SEC-vel kötött egyezségnek megfelelően 25,2 millió USD „vagyoni előny elvonása” („disgorgement”) összeget, továbbá ezen összegre 6,0 millió USD (összesen 7.366 millió forint) kamatot fizetett. A Társaság a DOJ-vel és az SEC-vel kötött egyezségek keretében így összesen 90,8 millió USD-t (22.078 millió forintot) fizetett.

A fizetendő teljes 90,8 millió dollár összegre a Társaság céltartalékot képzett 2011. év vége előtt. A Társaság ezekre az ügyekre sem 2012-ben, sem 2013-ban nem képzett további céltartalékot.

1.3 Koncessziós közcélú szolgáltatások és engedélyek

A Magyar Telekom elsődleges üzleti tevékenysége a vezetékes- és mobilszolgáltatás-nyújtás Magyarországon, Macedóniában és Montenegróban. Ezen szolgáltatások nagyrészt az említett országok törvényei és jogszabályai által szabályozottak. A szolgáltatások

legtöbb esetben engedélyhez vagy koncesszióhoz kötöttek, amelyhez jellemzően egy egyszeri díj, továbbá éves díjak kapcsolódnak. Ezen szolgáltatások szabályozásának főbb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük.

1.3.1 Magyarországi vezetékes távközlési szolgáltatások

A Magyar Telekom Nyrt. Magyarország piacvezető vezetékes távközlési szolgáltatója. Az új közösségi szabályozás (NRF)

implementálása során megtörtént az Elektronikus Hírközlési törvény (Eht.) módosítása, mely 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. A legfőbb felügyelő testület a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely felelős a másodrendű jogszabály – és végrehajtási rendeletalkotásra. A másodlagos jogszabály alkotási folyamat eredményeképpen 2011-ben és 2012-ben az NMHH megjelentette fontosabb végrehajtási rendeleteit, mint az előfizetői szerződéses jogviszonyokat és a szolgáltatásminőségre vonatkozó előírásokat, a számhordozhatóság szabályairól. 2013-ban folytatódott a másodlagos jogalkotási munka, melynek keretében kiadásra kerültek

többek között az azonosítógazdálkodást érintő, az egyetemes szolgáltatások részletszabályait és a spektrumgazdálkodás részletszabályait meghatározó, illetve módosító NMHH elnöki rendeletek.

Az egyetemes szolgáltatások olyan alapvető hírközlési szolgáltatások (helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, nyilvános állomások, országos belföldi tudakozó, előfizetői névjegyzék), melyek minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében

hozzáférhetők. A Társaság 2002 és 2008 között egyetemes szolgáltatói státuszban lévő, 2008. december 31-ig érvényes egyetemes szolgáltatói szerződéssel rendelkező szolgáltató volt. 2010 első felében az Eht. szükséges módosításai és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek hatályba léptek. Az új szabályozás – összhangban a piaci változásokkal - a korábbinál kedvezőbb. A Társaság egyetemes szolgáltatási szerződést írt alá 2011. július 29-én, 2011. január 1-ig történő visszamenőleges hatállyal. A szerződés 2011. december 31-el hatályát vesztette. A 2012. júniusi Eht. módosítás értelmében az NMHH a felelős az egyetemes szolgáltatás biztosításáért. Az NMHH közzétette az egyetemes szolgáltatás műszaki és minőségi követelményeiről továbbá az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó ajánlati folyamat részleteiről szóló rendeletét. A hatályos szabályozásnak megfelelően az NMHH 2013. november 4-én közzétettet ajánlati felhívását az egyetemes szolgáltatás önkéntes vállalására vonatkozóan. Az ajánlati eljárás folyamatban van.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén a Társaság jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak (JPE) minősül a

szabályozott piacokon. Az EU releváns piacokról szóló második ajánlásának előírása szerint a jelenlegi 7 releváns piacba tartoznak a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi telefon és szélessávú szolgáltatások.

A Magyar Telekom Magyarország elsőszámú vezetékes szélessávú nagykereskedelemi szolgáltatója és egyike a vezető

szolgáltatóknak a kiskereskedelmi piacon. 2011-ben az NMHH a Társaságot a nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás piacon újra JPE szolgáltatónak minősítette. Az érvényben lévő határozat értelmében minden kiskereskedelmi terméknek a

nagykereskedelmi termék alapján/felhasználásával a versenytársak által „reprodukálhatónak” kell lenni. Ebből kifolyólag a teljes kiskereskedelmi portfóliónak ki kell alakítani a nagykereskedelmi megfelelőjét, amit meg kell feleltetni az NMHH által előírt árazási

szabályoknak (retail minus módszertan). A nagykereskedelmi vezetékes szélessávú szolgáltatásokra vonatkozó ármaximum valamint a retail minus (RM) értékek a jelenleg hatályos RM17 NMHH határozatban kerültek meghatározásra. A következő – az RM18-as

időszakra vonatkozó - NMHH ármegállapító határozathozatali eljárás folyamatban van. Emellett a Társaság kötelezett az egyenlő elbánás elvének a betartására, melynek értelmében a nagykereskedelmi szolgáltatások vonatkozásában azonos feltételeket kell biztosítani a versenytársaknak, azonos körülmények között.

A JPE szolgáltatók kötelesek referencia ajánlatot kidolgozni a fizikai infrastruktúra és előfizetői hurok átengedésre (RUO) és a

szolgáltatás nyújtására, amennyiben ilyen irányú igény jelentkezik más távközlési szolgáltatótól. Az egyes JPE szolgáltatók referencia

ajánlatait előzetesen jóvá kell hagyatni az NMHH-val. Ezen szolgáltatások árazását költségalapon kell kialakítani és számításukat a hosszú távú inkrementális költség (LRIC) módszertan alapján kell végezni. Új RUO jóváhagyása 2014 első negyedévében várható.

A negyedik körös piacelemzési eljárás eredményeként az NMHH 2013-ban közzétette a hívásindítási és a hívásvégződtetési piacokon (M2, M3) hozott új piacelemzési határozatokat. A főbb változások a következők: a kötelezettségek kiterjesztésre kerültek az összes - szám szerint 124 - telefonszolgáltatóra, a hívásvégződtetési díj a korábbi évek gyakorlatával szemben szimmetrikusan az összes

szolgáltatóra egységesen került meghatározásra. Jelentős változás továbbá, hogy a hívásindítás és a hívásvégződtetés díját a Hatóság TD-LRIC+ helyett BU-LRIC módszertannal állapította meg.

A JPE szolgáltatók kötelesek az alkalmazandó díjakat is magában foglaló referencia összekapcsolási ajánlatot (RIO) kidolgozni, és a szolgáltatást a referencia ajánlat szerint biztosítani amennyiben ilyen irányú igény jelentkezik más távközlési szolgáltató részéről. A JPE szolgáltatók referencia ajánlatait jóvá kell hagyatni az NMHH-val, és a díjaknak LRIC költségmodellen kell alapulniuk. A jelenleg hatályos referencia ajánlat - hívásindítási és a kiegészítő szolgáltatások - díjai 2011. december 23-tól vannak érvényben.

Az NMHH Elnöke 2013. december 30-án hozott határozatában saját hatáskörben módosította a hatályos MARIO – Magyar Telekom RIO - hívásvégződtetési díját. A hívásvégződtetés díja mindegyik JPE szolgáltató tekintetében 2014. január 1-től módosult, azonban az új RIO jóváhagyása 2014. második negyedévében várható.

A JPE szolgáltatók kötelesek a szolgáltató választás lehetőségét biztosítani saját előfizetőik számára. Ebből kifolyólag a telefon előfizetők jogosultak minden hívásirányban más szolgáltatót választani, előválasztott szám behívásával, ill. hívásonként előzetesen meghatározott számon. A szolgáltató választás követelményeit a RIO alapján kötött összekapcsolási megállapodásokban határozzák meg az érintett szolgáltatók.

A telefonszolgáltatók a törvény alapján 2004. január 1-től kötelesek számhordozást biztosítani hálózataikban. Ennek megfelelően a szolgáltatóknak lehetővé kell tenni előfizetőik részére a szolgáltató váltást vezetékes telefonszámuk változtatása nélkül egyazon

földrajzi területen belül. A fentebb hivatkozott számhordozás szabályait meghatározó - az EU NRF implementációja keretében kiadott NMHH Elnöki rendelet megváltoztatta - 2 munkanapra lerövidítette - a számhordozási folyamatot.

1.3.2. Macedón vezetékes távközlési szolgáltatások

Leányvállalatunk, a Makedonski Telekom AD Skopje (MKT) tevékenysége révén a Csoport a macedón távközlési piacon is jelen van.

Az MKT a legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltató Macedóniában. A macedón távközlési szektort elsődlegesen a 2005 márciusában hatályba lépett elektronikus kommunikációs törvény (EKT), másodlagosan a Szabálykönyv szabályozza.

2012 folyamán az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség (az Ügynökség, AEC) többször is módosította az EKT-t és a Szabálykönyvet az alábbiakkal kapcsolatosan:

▪ kiskereskedelmi árszabályozás;

▪ elektronikus kommunikációs hálózatok és infrastruktúra releváns fajtáinak műszaki, használati és egyéb feltételei;

▪ a számhasználat és éves díjszabás számításának meghatározása;

▪ a számozási terv számainak és számsorainak beosztása, általános szerződési feltételek;

▪ kulturális és nevelési smsek (iskolai információk);

▪ földalatti hálózatok,

▪ helyi bitstream hozzáférés,

▪ nagykereskedelmi bérelt vonalak,

▪ bérelt vonalak minimális készlete.

2012. áprilisában az Ügynökség közzétette az elkövetkező öt éves szabályozói stratégiáját (2012-2016). A hivatalos dokumentum címe Az AEC öt éves szabályozói stratégiája. A stratégia fő hangsúlyt fektet a nagy- és kiskereskedelmi szolgáltatások szabályozására, a vezetékes és mobil hangalapú szolgáltatásokra, az smsek hosszú távú inkrementális költség (LRIC) módszerének bevezetésére, az új generációs hozzáférésre (NGA) és FTTH (optikai kábelezés a háztartásig) NGA ajánlással összhangban történő szabályozására, a

spektrumsávok átrendezésére és a 4G szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvencia-allokációra.

A Szabálykönyv kiskereskedelmi szabályozásának módosításával az Ügynökség pontosította a vezetékes telefonhálózatok

kiskereskedelmi árszabályozási eljárását és a releváns kiskereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók szolgáltatásait. Az ex-ante kiskereskedelmi szabályozás alapja az árprés módszertan kell legyen. Az intézkedések nyomán a MKT

néhány kis- és nagykereskedelmi szolgáltatásának ára csökkent. Kiskereskedelmi oldalon a standard havi előfizetés az üzleti ügyfelek

számára (a lakossági szegmens szintjére) csökkent. Nagykereskedelmi oldalon a (végződtetés és híváskezdeményezés) csatlakozási, az átengedett helyi hurok (ULL), a bitstream hozzáférés és a nagykereskedelmi bérelt vonalak díjai módosultak.

Az MKT költségalapú árazást alkalmaz a szabályozott nagykereskedelmi szolgáltatások esetében, a LRIC módszer alapján. 2012 augusztusában az Ügynökség bemutatta saját kidolgozású LRIC bottom-up (költségalapú) helyi bitstream kis- és nagykereskedelmi bérelt vonalak, alépítmények és sötét szálak, valamint a bérelt vonalak minimális készlete (költségalapú) árazási modelljének vázlatos eredményeit. Ennek eredményeképp 2013. január 15-én az Ügynökség döntött a díjak csökkentéséről és jóváhagyta az elektronikus kommunikációs infrastruktúra és kapcsolódó felszerelések (alépítmények és sötét szálak) fizikai hozzáférését és használatát biztosító módosított referenciaajánlatot. Az új díjakat 2013 februárjától kell alkalmazni. Az Ügynökség jóváhagyta továbbá a nagykereskedelmi DLL (digitális bérelt vonal) referenciaajánlatokat is. Bevezetésre került a helyi bitstream hozzáférés, a bérelt vonalak minimális készlete és az új (hossz-függő) árkalkulációs módszertan. 2012. december 1-jétől a WS (nagykereskedelmi) DLL és a helyi bitstream hozzáférés, 2013. január 1-jétől a bérelt vonali minimális készlet díjai csökkentek.

Az MKT hálózatának PSTN-migrációjával összhangban, melynek folyamata 2013 végéig tartott, az Ügynökség jóváhagyta az MKT 2012. január 1-jétől érvényes nagykereskedelmi bérelt vonali referenciaajánlata és a bitstream hozzáférési szolgáltatások, valamint bitstreamszolgáltatások továbbértékesítési ajánlatának módosítását. Az MKT ugyanakkor PSTN-migrációs folyamatát megpróbálja összehangolni a többi nagykereskedelmi szolgáltatóval. A RIO-k és a nagykereskedelmi bérelt vonali ajánlatok változása várható.

Az Ügynökség 2013. január 18-án jóváhagyta a kábelbérleti szolgáltatások új árait, melyeket az AEC a LRIC módszertan alapján határozott meg. A jóváhagyott árak az MKT által meghatározott árak felénél is alacsonyabbak.

2013. augusztus 5-én az Ügynökség közzétette végleges piacelemzését a híváskezdeményezés, hívásvégződtetés, tranzitszolgáltatás nyilvános vezetékes telefonhálózatokon piacokra (4-es, 5-ös, 6-os piac). Csak az MKT minősült JPE-nek a 4-es piacon.

Az alábbiak az új jogorvoslatok:

▪ vezetékes és mobilszolgáltatók számára az internet protokoll (IP) kapcsolódás (IC) legkésőbb 2016-ig;

▪ az alternatív vezetékes és mobilszolgáltatók számára legfeljebb 3 éves átmeneti időszak az IP IC-re

▪ friss MATERIO (az MKT RIO-ja) leadása az IP IC leírással (szolgáltatás és díjak) és feltételekkel legkésőbb 2013. október 31-ig, minimum az alábbi tartalommal:

o IP hálózati struktúra és információk az IP IC berendezésekről

o IP Pol–ok száma és elhelyezkedése

o Hangátviteli protokollok és IP megjelölés

o Műszaki paraméterek és IP IC interfész

o Határidő az IP IC tesztelésre

o MATERIO folyamatos frissítése árak és költségorientált szegmensek tekintetében

o A 4-es piacon megegyeznek a korábbiakkal a jogorvoslatok (IC és hozzáférés, speciális hálózati infrastruktúra hozzáférés, szolgáltató választás és előválasztás, átláthatóság, diszkrimináció-mentesség, számviteli

elkülönítés, árellenőrzés és költségszámvitel).

Az AEC 2013 júniusában bejelentette a 13-as nagykereskedelmi piac (Műsorszolgáltatás átvitele végfelhasználóknak) első elemzésének és a 9. és 10. (Átvitel és helyi hurok végződtetési szegmensek) piac valamint a 7. piac (Fizikai hozzáférés a hálózati infrastruktúrához) második elemzésének megkezdését. 2014 első negyedévének végére várhatóan lezárják és közzéteszik az elemzést. Lehetséges jogorvoslatok 2014-ben várhatók.

2013 októberében az MKT kezdeményezte az általa az Ügynökségnek benyújtott IP MATERIO jóváhagyását a piacelemzési

konklúziónak megfelelő IP IC MATERIO változások leírásának és feltételeinek beadásával. 2013. december 27-én az MKT megkapta az IP MATERIO jóváhagyásáról szóló határozatot. A jóváhagyási folyamat során további változtatásokra került sor (a „top-down LRIC” költségmodell alapján új árakat határoztak meg). Új végződtetési díjak kerültek meghatározásra; csúcsidő és csúcsidőn kívüli díj megkülönböztetése nélkül. Az IP MATERIO változásai 2014. január 1-től léptek hatályba. Regionális és helyi végződtetési díjak az utolsó TDM (időelosztásos multiplex rendszer) kikapcsolásáig maradnak életben.

A 2013. december 6-i, az elektronikus kommunikációs infrastruktúra fizikai hozzáférésére és használatára vonatkozó referencia ajánlatot jóváhagyó határozatot az MKT 2013. december 20-án kapta meg. A változások következtében könnyebb lesz elektronikus kommunikációs infrastruktúra fizikai hozzáférést és használatot biztosítani. Ezek 2014. január 1-jén léptek hatályba.

1.3.3. Montenegrói vezetékes távközlési szolgáltatások

A Crnogorski Telekom (CT), a Csoport montenegrói leányvállalata vezetékes távközlési szolgáltatásokat, többek között belföldi hang- és adatszolgáltatásokat, Internet Protokoll-szolgáltatások keretében történő hangátvitelt (VoIP), bérelt vonali, IPTV-, értéknövelt, stb. szolgáltatásokat nyújt Montenegróban.

A montenegrói Elektronikus Kommunikációs és Postai Szolgáltató Ügynökség (az NRA vagy az Ügynökség) a CT-nek egy 2002. január 1-étől 25 évig érvényes licencet bocsátott ki. 2004-ben a Gazdasági Minisztérium egy speciális egyszeri díjhoz kötötte a nemzetközi forgalmi szolgáltatást, amit a CT meg is fizetett. Következésképp a nemzetközi forgalmi szolgáltatási licenc 25 évre szól.

2007 októberében a montenegrói Hírközlési Ügynökség a CT-nek ügyfelek részére történő rádió- és TV infrastruktúra kiépítésére és program továbbítására/sugárzására jogosító (IPTV) licencet bocsátott ki 10 éves időtávra.

Montenegróban a távközlési szektort a 2013 augusztusában hatályba lépett elektronikus kommunikációs törvény (Törvény) szabályozza, mely az EU 2009-es szabályozói keretrendszerén alapul.

A 2013-ban végzett második körös piacelemzés alapján a CT JPE-szolgáltatónak minősül az EU mind a hét standard releváns piacán (korábban 2010-ben elemezték). A helyihurok-átengedés (ideértve az optikai kábeles hozzáférést), a bitstream hozzáférés, a

nagykereskedelmi bérelt vonalak és a szolgáltató-előválasztás esetében az NRA a CT-t a 2012-es szabályozói jelentésekben közzétett költségmodell árainak alkalmazására kötelezte. A 4-es piacon az árak a korábbi, 2010-es fordulóban meghatározott szinten maradtak. A szolgáltató-előválasztást a CT 2011-ben, míg a szolgáltató-választást már 2008-ban bevezette. A számhordozhatóságot 2011-ben vezették be. A RIO-árakat az NRA a 2012-es szabályozói jelentésekben közzétett költségmodell segítségével határozták meg. 2011- ben az NRA a CT-t az alábbi piacokon minősítette JPE-szolgáltatónak: 1. vezetékes hálózaton üzleti és lakossági ügyfélnek nyújtott helyi és távolsági hívások kiskereskedelmi piaca; 2. vezetékes hálózaton üzleti és lakossági ügyfélnek nyújtott nemzetközi hívások

kiskereskedelmi piaca; 3. bérelt vonali trönk szegmens nagykereskedelmi piaca. Általános EU (és a montenegrói jogban is előírt) jogorvoslat terheli a CT-t. Az NRA elvégezte a Xxxxx feltétel tesztet a kiskereskedelmi szélessávú internet hozzáférési szolgáltatások piacára. A piac teljesítette a Xxxxx feltétel tesztet és az NRA megkezdte a piacelemzést. Az NRA végső határozatát a piacelemzésről várhatóan 2014 első negyedévében teszi közzé.

A CT által alkalmazott költségszámviteli módszertant az NRA 2011 májusában fogadta el. Az első szabályozói jelentéseket 2012. augusztus 30-án adták be. A dokumentumot az NRA 2012 novemberében hagyta jóvá. 2013 szeptemberében az NRA jóváhagyta a CT 2012-es vezetékes szabályozói jelentéseit.

1.3.4 Magyarországi mobiltávközlési szolgáltatás

A Társaság a magyarországi mobilpiacon is piacvezető a T márkán keresztül.

A GSM 900 közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtására elnyert koncesszió eredeti időtartama a koncessziós megállapodás hatálybalépésétől számított 15 év volt (1993. november 4 – 2008. november 4.). 1999. október 7-én koncessziós szerződésmódosítást írt alá a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Társaság, ezzel lehetőséget biztosítva a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtására az 1800 MHz-es frekvenciatartományban is 2014. október 7-ig. A DCS 1800 rendszerű közcélú mobil rádiótelefon

szolgáltatás nyújtására elnyert koncesszió időtartama az új koncessziós megállapodás hatálybalépésétől számított 15 év (1999. október 7. – 2014. október 7.). A koncessziós szerződés rendelkezéseinek értelmében a miniszter jogosult a koncesszió

időtartamának meghosszabbítására mindkét szolgáltatás viszonylatában újabb 7,5 évvel, tender kiírás nélkül. 2007. november 8-án a Társaság aláírta a miniszterrel az új átdolgozott Koncessziós Szerződést az Együttműködési Megállapodással egyetemben, mely 2008 novemberétől lépett hatályba. Az új Koncessziós Szerződés 2016. május 4-ig hosszabbította meg a 900 MHz-es frekvencia használati jogosultság időtartamát. A frekvenciadíj rendelet 2011. április 1-i hatályú változásával a koncessziós szerződést is módosítani kellett, ami 2011. március 31-én megtörtént, így a sávdíj bevezetésre került a koncessziós 900/1800 MHz-es sávok vonatkozásában is. A

koncessziós szerződés 2011. december 14-i hatályú módosításával a koncessziós 900 MHz-es és 1800 MHz-es sávok használata technológia-semlegessé vált (GSM, UMTS, LTE és WiMAX használat egyaránt megengedett). Az Eht. 2012. július 25-én hatálybalépett vonatkozó rendelkezésének megfelelően, a Társaság kezdeményezte a koncessziós szerződés hatósági szerződéssé átalakítását, ami 2012. november 30-án megtörtént a fennálló frekvenciahasználati jogosultságok lejáratának és meghosszabbítási lehetőségének

érintetlenül hagyásával.

2012 júniusában a magyar Országgyűlés elfogadta az Eht. módosítását, mely kibővítette az NMHH hatáskörét és feladatait. A módosítás értelmében minden spektrummal kapcsolatos ügy az NMHH-hoz került, ideértve a koncessziós szerződéseket is.

2004. december 7-én a Társaság megszerezte bizonyos frekvencia blokkok kizárólagos használati jogát IMT-2000/UMTS mobil távközlési rendszerek (3G rendszer) kiépítése és üzemeltetése céljából. A frekvencia használati jog időtartama 15 év (2019. december 7-i lejárat), további 7,5 éves meghosszabbítási lehetőséggel.

A 2008. október 22-én meghirdetett pályázaton a Társaság 2009. április 30-án elnyerte a frekvenciahasználati jogosultságot a 26 GHz- es sáv egyik blokkjára („D”). 2012. május 14-én az NMHH frekvenciakijelölési határozatot bocsátott ki a Magyar Telekom részére a 26 GHz-es sáv 4 alapblokkjára (2 x 28 MHz mindegyik).

A Társaság 2011 decemberében jelentkezést adott be az NMHH-hoz a 900 MHz-es frekvenciasávon nyújtható mobil távközlési

szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt, szabad spektrumra vonatkozó árverésre. A meghirdetett spektrum technológia-semlegesen használható fel. A Hatóság 2012. január 30-án kézbesítette a Társaság részére az árverést lezáró elsőfokú határozatát. A 900 MHz-es frekvenciasávon egy állami konzorcium nyert egy 5 MHz-es blokkot. A három inkumbens

mobilszolgáltató is nyert frekvenciablokkokat. A Társaság az árverésen 2 db, egyenként 1 MHz szélességű duplex frekvenciablokk frekvenciahasználati jogosultságát nyerte el 15 évre. A Magyar Telekom és a mobiltávközlési piacon jelenlévő más inkumbens szolgáltatók 2012. március 12-én keresetet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez, amelyben kérték a jogerős határozatnak a Konzorciumot árverési nyertessé nyilvánító rendelkezése és egyes kapcsolódó rendelkezései hatályon kívül helyezését. A Fővárosi

Törvényszék 2012. szeptember 17-én kihirdetett, jogerős ítéletével az árverést lezáró határozat egészét hatályon kívül helyezte. A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, 2013. február 26-án kihirdetett ítéletével a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta. Így az NMHH 900 MHz-es frekvenciaárverést lezáró hatósági határozata véglegesen hatályon kívül helyezésre került.

2013. szeptember 6-án a Magyar Telekom és az NMHH elnöke aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosításáról szóló megállapodást. A módosítás fő rendelkezései:

▪ A Magyar Telekom 1800 MHz-es frekvenciasávban 2014. október 7-éig fennálló frekvenciahasználati jogosultsága, illetve a 900 MHz-es frekvenciasávban 2016. május 4-éig fennálló frekvenciahasználati jogosultsága 2022. áprilisig meghosszabbításra, illetve harmonizálásra került.

▪ A Magyar Telekom által 2012-ben elnyert 900 MHz-es frekvenciasávú 2 db 1 MHz-es duplex frekvenciablokk vonatkozásában a Magyar Telekom szintén 2022. áprilisig rendelkezik majd frekvenciahasználati jogosultsággal. Így a Magyar Telekom jelenleg a 900 MHz-es frekvenciasávban összesen 10 MHz duplex frekvenciablokk, az 1800 MHz-es frekvenciasávban összesen 15 MHz duplex frekvenciablokk használatára jogosult.

▪ A 900/1800 MHz-es sávú frekvenciahasználati jogosultságok hosszabbításának és harmonizációjának egyszeri díja 38 milliárd Ft. Tekintettel a 2012-ben elnyert frekvenciablokkok használatának az eredeti 2027-ben történő lejárat helyett 2022-ben történő megszűnésére, a Magyar Telekomot a fent említett összegből összesen 34 milliárd Ft fizetési kötelezettség terhelte.

▪ A Magyar Telekom által jelenleg használt frekvenciasávokkal kapcsolatban a Magyar Telekomot terhelő éves díjak, frekvenciahasználati díjak illetve sávdíjak a 2014-től 2022-ig tartó időtartamban évente hozzávetőlegesen 3,8 milliárd Ft-tal alacsonyabbak.

Az NMHH 2013. november 29-én közzétette a szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázati dokumentáció tervezetét, amelyet a Magyar Telekom december 19-én véleményezett, továbbá ismertette észrevételeit az e tárgyban lezajlott nyilvános meghallgatáson is.

A Társaság a számhordozásról szóló jogszabály hatálya alá esik 2004 óta, mely kötelezettség azonban kizárólag más mobil szolgáltatók viszonylatában áll fenn. A fentebb hivatkozott megváltozott számhordozási szabályozás (a vezetékes távközléshez

hasonlóan)– a teljes átadási folyamat 2 munkanapra történő lerövidítése – a mobil hangszolgáltatásokra is alkalmazandók 2012. szeptember 30. óta. 2005-ben és 2006-ban a Társaság a mobil nagykereskedelmi hívásvégződtetés szolgáltatás piacán JPE

szolgáltatónak lett minősítve, és jelenleg szabályozási kötelezettségeknek kell megfelelnie a hálózatába irányuló hívások végződtetési díja tekintetében. Az NMHH 2011. augusztus végén három új piacelemzési határozatban írta elő a JPE szolgáltatókat érintő, a

következő fél évre szóló kötelezettségeket. A mobil-hangpiacon a nagykereskedelmi árakat ez idő alatt 3 lépcsőben a három szolgáltatónak egységesen 40%-kal kell csökkenteniük.

2007. június 30. óta EU rendelet szabályozza a nemzetközi roaming tarifákat – mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi ügyfelek viszonylatában – ársapka rendszer alapon. A rendelet csúszó díjcsökkentést írt elő, ami a következő évekre további éves nagykereskedelmi és kiskereskedelmi díjcsökkentést tesz kötelezővé. 2009. júliustól az EU szabályozott díjakat vezetett be az SMS és adat-roaming szolgáltatások vonatkozásában, hasonlóan a beszédcélú roaming szolgáltatás szabályozásához. Az Európai Bizottság kihirdette a Roaming szabályozás III. rendeletét, amely 2012. július 1-jével lépett hatályba.

1.3.5 Macedón mobiltávközlési szolgáltatások

A T-Mobile Macedonia (T-Mobile MK) a Csoport leányvállalata, Macedónia vezető mobilszolgáltató társasága. Az elektronikus

kommunikációs törvény (EKT) 2008. augusztus 4-én közzétett módosítása révén a korábban kötött koncessziós szerződés 2008. augusztus 5-ével hatályát vesztette. 2008. szeptember 5-én az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség hivatalból értesítette a T- Mobile MK-t a koncessziós szerződés hatálya alatt hozzá tartozó nyilvános elektronikus kommunikációs hálózatokról és/vagy szolgáltatásokról. Továbbá kiadta az EKT-nek megfelelő formátumú, a T-Mobile MK által a GSM 900 sávban 25 Mhz-es sávszélességben használt rádiófrekvencia licencét 2018. szeptember 5-éig, amely az EKT-nek megfelelően további 20 évvel

meghosszabbítható. A jogszabályok változása miatt a 900 MHz-es sávszélesség UMTS technológiára is megnyitásra került. A T-Mobile MK kérésére a rádiófrekvencia licence úgy módosult, hogy ezek a frekvenciák mind GSM, mind UMTS technológiához elérhetővé

váltak. Ugyanez igaz a T-Mobile MK1800 MHz-es rádiófrekvencia licencére is.

Az Ügynökség megvizsgálta a nagykereskedelmi hívásvégződtetési szolgáltatások és a nyilvános mobiltávközlési hálózatok piacát, és 2007. november 26-án a T-Mobile MK-t JPE-nek minősítette ezen a piacon. A T-Mobile MK 2008. augusztus 1-jével tette közzé a RIO-ját a szabályozott végződtetési díjakkal.

2008. szeptember 2-án 3 darab 3G-licencet juttattak a szolgáltatóknak. A T-Mobile MK 2009. június 11-én kezdte meg a 3G- szolgáltatást. A licenc 10 évre, 2018. december 17-éig terjed ki, és az EKT alapján 20 évvel meg lehet majd hosszabbítani.

2011 márciusában az Ügynökség közzétette a WS sms-végződtetés végleges piacelemzését, és 2011 májusában mind a három

mobilszolgáltató JPE státuszt kapott a WS sms-végződtetések piacán. 2011 júniusában mindhárom mobilszolgáltató leadta RIO-tervét, amely vonatkozik az sms végződtetési szolgáltatásokra is, melyeket az Ügynökség 2011 júliusában jóváhagyott. A szabályozott SMS végződtetési árak mindhárom szolgáltató számára szimmetrikusan lettek meghatározva.

2012 októberében az Ügynökség a T-Mobile MK-t RIO-jának módosítására, a T-Mobile MK hálózatán történő tranzit forgalom

végződtetésének engedélyezésére kötelezte. Az Ügynökség a szolgáltatók RIO-iba a tranzit forgalomnak biztosítandó minél tágasabb tér érdekében avatkozott be.

2013 folyamán egy EKT módosítás az Ügynökség munkáját jelentősen befolyásolta és a másodlagos törvényhozás is módosult az éves rádiófrekvencia díjak, a nemzeti rádiófrekvencia allokációs terv és táblázat, valamint az elektronikus kommunikációs szolgáltatásokról szóló negyedéves jelentések tekintetében.

Egy 2013 augusztusában lebonyolított nyilvános tender a teljes 790-862 MHz-es sávot, az eddig használaton kívüli 1740-1880 MHz-es sáv spektrumával kiosztotta. Mindhárom macedón mobilszolgáltató elnyert egy 2x10 MHz-es LTE licencet a 800 MHz-es sávban, valamint egy 2x15 MHz-es LTE licencet az 1800 MHz-es sávban. Mindegyik licenc egy egyszeri 10,3 millió eurós díjért kelt el. Az MKT a licencet az EKT alapján 2033. december 1-ig, 20 évre szerezte meg, 20 éves meghosszabbítási lehetőséggel.

Az Ügynökség 2013-as, második WS SMS végződtetési piacelemzése eredményeképpen 2013 októberében közvitára bocsátotta az ajánlott új szabályozott árakat, melyek szimmetrikusak mindhárom szolgáltató számára, és a jelenlegi ár 75%-ánál is alacsonyabbak. A közvita után az Ügynökség fenntartotta a mindhárom szolgáltató által alkalmazandó szabályozott nagykereskedelmi árak 75%-kal történő csökkentését célzó álláspontját, és az árak 2014. január 1-jével hatályba léptek.

2013. augusztus 23-án az Ügynökség a T-Mobile MK-t JPE-nek minősítette a nagykereskedelmi termékek és a nyilvános vezetékes telefonhálózatokon történő hívásvégződtetés piacán, és egy ügynökségi határozat – mely ezt a szolgáltatást is hatókörbe vonta -

lehetővé tette, hogy módosítsák a RIO-t.

1.3.6 Montenegrói mobiltávközlési szolgáltatások

A Crnogorski Telekom (CT), a Csoport montenegrói leányvállalata a „T” márkanév alatt nyújt mobiltávközlési szolgáltatásokat. A CT a Montenegróban bejegyzett három GSM/UMTS szolgáltató egyike.

Az Ügynökség egy Montenegró területén 2002. január 1-től 15 évig érvényes 900 MHz-es GSM mobil távközlési licencet adott ki. Ezen időszak végén a CT-nek lehetősége lesz a licenc további 10 évre névleges áron történő meghosszabbítására. Az Ügynökség 2007. március 28-án egy 3G licencet ítélt a CT-nek 15 évre.

Az Ügynökség 2011-es és 2013-as piacelemzése eredményeképpen a CT JPE-nek minősül a saját hálózatán végződő hanghívások és a mobilhálózatok híváskezdeményezési és hozzáférési nagykereskedelmi piacán. Az összekapcsolási díjakat a 2012-es szabályozói jelentésekben szereplő költségmodell eredmények alapján határozta meg. Az általános jogorvoslat mellett a szolgáltatóválasztás

biztosítása is bevezetésre került. 2011 februárjában új RIO-t, 2012 áprilisában mobil hozzáférés RO-t tettek közzé. 2011 októberében a mobil üzletágban is bevezették a számhordozhatóságot. 2013-ban az NRA elvégezte a Xxxxx feltétel tesztet a kiskereskedelmi

mobilszolgáltatási piacra. Ez a piac nem teljesíti a Xxxxx feltételt, így a továbbiakban nem lesz piacelemzés tárgya.

Az NRA 2012 szeptemberében fogadta el a mindhárom szolgáltató által alkalmazandó mobilhálózatok költségszámviteli

módszertanát. Az első szabályozói jelentéseket 2013. június 30-áig kellett leadni. 2013. szeptemberében az NRA jóváhagyta a CT 2012-es mobil szabályozói jelentését.

1.3.7 Energiaszolgáltatás Magyarországon

A Magyar Telekom Nyrt. 2010. májusában kezdte meg energia piaci működését villamos energia és földgáz kereskedelmi engedélyesként.

A Magyar Telekom energia kereskedelmi tevékenységéhez kapcsolódó bevételeit energia (fogyasztási) díjak, rendszerhasználati díjak, valamint egyéb – elsősorban pénzeszköz típusú – díjtételek alkotják. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a Magyar Telekom által alkalmazott energia díjak a Nemzeti Fejlesztési Miniszter rendeletében szabályozott egyetemes szolgáltatási

díjakon alapulnak, továbbá a Magyar Telekom által valamennyi felhasználó esetében alkalmazott rendszerhasználati és egyéb díjtételek a mindenkori jogszabályokban meghatározott módon kerülnek alkalmazásra. A fentieken túl a jelenlegi jogszabályi környezet az egyetemes szolgáltatók részére egy szabályozott árrés szintet garantál, továbbá a földgáz egyetemes szolgáltatói engedélyesek részére a Nemzeti Fejlesztési Miniszter kedvező földgáz forrásokat biztosít.

A Kormány a szabályozott villamos energia, földgáz és távhő szolgáltatói díjainak csökkentéséről döntött, ennek részeként 2013. január 1-től 10 százalékos szabályozott árcsökkentés került megvalósítására, majd 2013. november 1-től további 10 százalékos

díjcsökkentésről döntött az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintően. Az eddigieken túl a Magyar Parlament 2013. szeptemberben olyan jogszabály módosításokról hozott döntést, amely az előzőekben bemutatott díjcsökkentési sorozat további részleteit szabályozza.

Az elfogadott jogszabály módosítások értelmében a rezsicsökkentéshez kapcsolódó intézkedés sorozat keretein belül olyan

részletszabályok kerültek kidolgozásra, amelyek megszüntetik az eljárási különbségeket az egyetemes szolgáltatói engedélyesek, valamint az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat speciális feltételek mellett ellátó kereskedelmi engedélyesek között. Az eljárási szabályok módosítása a Magyar Telekom energia piaci működését pozitívan érinti.

2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÓJA

2.1 Az éves beszámoló készítésének alapja

A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi pénzügyi beszámolási

standardokkal (IFRS) összhangban készült. A Csoport minden az EU által befogadott, 2013. december 31-én hatályos és a Magyar

Telekomra is releváns IFRS-szabályt alkalmaz. Ez a konszolidált éves beszámoló a magyar számviteli törvény konszolidált beszámolóra vonatkozó előírásainak is eleget tesz, mely utóbbi az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik.

A konszolidált éves beszámolót millió forintban (Ft) mutatjuk be.

Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá a

konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 4. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

2.1.1 Hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport 2013-ban alkalmazott

IAS 1 (módosított) - Az IASB 2011 júniusában közzétette az IAS 1 – Pénzügyi beszámolók bemutatása módosítását. A módosítások megtartják az eredmény és egyéb átfogó eredmény egyetlen átfogó vagy két különálló, de egymást követő kimutatásban történő

bemutatásának lehetőségét, csupán az egyéb átfogó eredményben szereplő tételeket az eredménybe utólagosan át nem sorolható és utólagosan átsorolható csoportokba kell gyűjteni. A módosítást a Csoport 2013. január 1-jével alkalmazta. A módosított standardnak nem volt jelentős hatása a Csoport pénzügyi jelentéseire.

IAS 19 (módosított) - Az IASB 2011 júniusában közzétette az IAS 19 – Munkavállalói juttatások módosítását. A módosítás jellemzően a Csoport számára nem releváns kulcsterületekre (meghatározott juttatási programok) koncentrál, míg a Csoport számára releváns módosítások nem eredményeztek változást a munkavállalói juttatások elismerése, értékelésése, sem közzétételei tekintetében.

IFRS 7 (módosított) - Az IASB 2011 decemberében közzétette az IFRS 7 – Pénzügyi instrumentumok: közzététel módosítását. Az IASB és a FASB kiadta közös közzétételi követelményeit, melyek célja az, hogy megkönnyítsék a nettózott megállapodások pénzügyi helyzetre gyakorolt hatásának vagy lehetséges hatásának értékelését. A közös közzétételi követelmények az átláthatóságot is javítják, közzétéve, hogy hogyan kezelik a cégek a felmerülő hitelezési kockázatot, ideértve a zálogba kapott vagy adott biztosítékokat. A

módosítást a Csoport 2013. január 1-jével alkalmazta. A módosított standardnak nem volt jelentős hatása a Csoport pénzügyi jelentéseire.

IFRS 13 - Az IASB 2011 májusában közzétette az IFRS 13 - A valós érték meghatározása címmel, azzal a céllal, hogy az IFRS-

irodalomban jelenleg meglévő, valós értéken történő értékelésre vonatkozó iránymutatásokat egyetlen standarddal helyettesítse. Az új IFRS az IASB és a FASB projektjének eredménye, melynek célja közös valós értékelési keretelvek kialakítása. Az IFRS 13 meghatározza a valós érték fogalmát, iránymutatást nyújt a valós érték meghatározásához, valamint szabályozza a valós értékelés

közzétételi követelményeit. Bár az IFRS 13 nem módosítja a valós értéken bemutatandó tételek körét vagy követelményeit, mégis a

„valósérték-hierarchia” alkalmazásával egységessé és könnyebben átláthatóvá teszi a valós érték meghatározását, illetve az ehhez

kapcsolódó közzétételeket. A hierarchia az értékelésnél felhasznált alapadatokat három szintre sorolja be. Itt az azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama élvez leginkább elsőbbséget, és legkevésbé az az alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul. Amennyiben a valós érték meghatározásához felhasznált alapadatok a valósérték-

hierarchia különböző szintjére kerülnek besorolásra, a teljes valós értéken történő értékelés a legalacsonyabb szintű alapadat szintjére kerül besorolásra (megítélés szerint). A módosítást a Csoport 2013. január 1-jével alkalmazta. A módosított standardnak nem volt

jelentős hatása a Csoport pénzügyi jelentéseire.

2.1.2 A Csoport szempontjából nem releváns, 2013-ban hatályos standardok, módosítások és értelmezések

IFRIC 20 - Az IASB 2011 októberében kiadta az IFRIC 20 – A külszíni bányászat során a fedőkőzetek eltávolítási költségeinek elszámolásáról értelmezést. Mivel a Csoport nem végez bányászati tevékenységet, az értelmezés nem volt hatással a Magyar Telekom beszámolójára.

IFRS 1 - Az IASB 2012 folyamán közzétette az IFRS 1 módosításait. Mivel a Csoport régóta IFRS szerinti beszámolót készít, a módosítás nem volt hatással a Magyar Telekom beszámolójára.

2.1.3 Meglévő standardok módosításai, értelmezései és új standardok, amelyek még nem hatályosak, és amelyeket a Csoport hatálybalépésük előtt nem alkalmaz

IAS 32 (módosított) - Az IASB 2011 decemberében közzétette az IAS 32 – Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás módosítását. A

módosítások tisztázzák az IASB pénzügyi instrumentumok nettózására vonatkozó követelményeit. A módosítások a jelen gyakorlatban meglévő ellentmondásokat igyekeznek feloldani. A módosítás tisztázza:

▪ „a könyvelt összegek nettózására vonatkozó, jelenleg jogszerűen érvényesíthető lehetőség” jelentését; és

▪ azt, hogy bizonyos bruttó rendezési rendszerek nettó rendezésnek tekinthetők.

A módosítást 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban, visszamenőleges hatállyal kell

alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió befogadta a standard módosítását.

IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok - A standard egy három szakaszból álló projekt első része, melynek célja a jelenlegi IAS 39 (Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés) helyett egy új standard, az IFRS 9 kidolgozása. Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök és

kötelezettségek besorolását és értékelését írja elő. A projekt következő szakaszai még folyamatban vannak, ezek a pénzügyi instrumentumok értékvesztése, a fedezeti elszámolás, továbbá a kivezetés kérdéseivel foglalkoznak.

Pénzügyi eszközök: Az IFRS 9 alapján a pénzügyi eszközöket bekerüléskor valós értéken kell felvenni, majd az IFRS 9 szerinti

besorolásnak megfelelően kell azokat értékelni. Amennyiben egy pénzügyi eszközt amortizált bekerülési értéken értékelnek, azt az IAS 39 értékvesztési szabályainak megfelelően kell tesztelni. Az új standard a besorolással kapcsolatban az alábbi szabályokat írja elő.

Az IFRS 9 alapján a pénzügyi eszközöket vagy amortizált bekerülési értéken, vagy valós értéken kell értékelni. Két feltételnek kell eleget tenni ahhoz, hogy amortizált bekerülési értéken lehessen egy pénzügyi eszközt értékelni: (1) a gazdálkodó egység a pénzügyi eszközöket szerződéses cash-flow-k begyűjtése céljából tartsa; és (2) a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei alapján a gazdálkodó egység csak tőke vagy a tőke után járó kamat formájában részesüljön beáramló cash-flow-ból. Amennyiben e feltételek valamelyike nem teljesül, az adott pénzügyi eszköz valós értéken elszámolandó kategóriába tartozik.

Valós érték opció: Az IFRS 9 alapján, amennyiben egy instrumentum amortizált bekerülési értéken elszámolandó kategóriába tartozna, a gazdálkodóegység viszont az eredménnyel szemben, valós értéken elszámolandó csoportba sorolhatja be, ha ezzel értékelési vagy elismerési következetlenséget iktat ki vagy csökkent le („számviteli inkoherencia”).

Tőkeinstrumentumok: A tőkeinstrumentumok alapvetően az eredménnyel szemben, valós értéken elszámolandó csoportba kerülnek.

Ugyanakkor a standard alapján a gazdálkodó dönthet úgy, hogy a nem kereskedési célú tőkeinstrumentumokban fennálló

befektetéseket visszavonhatatlanul az egyéb átfogó jövedelemmel szemben, valós értéken elszámolandó kategóriába sorolja be. Ilyen esetben a valós érték nyeresége és vesztesége nem kerül a gazdálkodó eredményébe még akkor sem, ha realizálja a nyereséget vagy a veszteséget. Az ilyen befektetések kapcsán csak a kapott osztalék kerülhet az eredménybe.

Beágyazott derivatívák: Az IAS 39 szerinti pénzügyi instrumentumokba beágyazott derivatívák alapszerződéstől történő elkülönítése megszűnik.

Átsorolás: Az IFRS 9 alapján arra az esetre korlátozódik a valós érték vagy amortizált bekerülési érték kategóriák közti átsorolás lehetősége, ha a gazdálkodó üzleti modellje változna. Az IAS 39 „fertőző szabályait” eltávolították.

Pénzügyi kötelezettségek: Az IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok meghatározza a pénzügyi kötelezettségek számviteli előírásait, és az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés helyébe lép. Az új standard:

▪ az IAS 39 elismerési és kivezetési szabályait változtatás nélkül továbbviszi,

▪ az IAS 39 besorolási és értékelési követelményeinek többségét továbbviszi,

▪ megszünteti azon derivatív kötelezettségek valós értékelés alóli mentességét, amelyek tőzsdén nem jegyzett tőkeinstrumentumhoz kötöttek, és amelyek kiegyenlítése tőzsdén nem jegyzett tőkeinstrumentumban történik,

▪ megváltoztatja a pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó valós érték opció követelményeit, hogy a saját hitelezési kockázatot megjelenítse.

Az IASB 2011 decemberében és 2013 novemberében módosította az IFRS 9-et, és elhalasztotta annak hatálybalépését. A halasztás által az IFRS9 projekt minden szakasza egyszerre léphet hatályba. A módosítás mentesít az IFRS 9-nek megfelelő összehasonlító

információk módosított közzététele alól. Ezzel a mentességgel eredetileg csak azok a társaságok élhettek volna, amelyek 2012 előtt alkalmazzák az új standardot. Ehelyett további átmeneti közzétételek kerülnek bevezetésre azért, hogy a befektetők az IFRS 9 kezdeti alkalmazásának pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére gyakorolt hatását átláthassák. Az új standard alkalmazása miatt valószínűleg módosulni fognak a Csoport pénzügyi jelentései; ezek hatását jelenleg elemezzük. Az Európai Unió még nem fogadta be sem a standardot, sem a módosítást.

IFRS 10, IFRS 11, IFRS 12, IAS 27 (módosított) és IAS28 (módosított) – Az IASB 2011 májusában közzétette az IFRS 10 – Konszolidált pénzügyi kimutatások, az IFRS 11 – Közös megállapodások és az IFRS 12 – Az egyéb vállalkozásokban lévő érdekeltségekre

vonatkozó közzétételi kötelezettségek standardokat, valamint az IAS 27 – Egyedi pénzügyi kimutatások és az IAS 28 – Társult vállalkozásokban lévő befektetések standardok módosítását.

Az IFRS 10 az IAS 27 – Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások és a SIC-12 Konszolidálás – speciális célú gazdálkodó egységek helyébe lépő konszolidációra vonatkozó iránymutatás, mely minden egység számára egyetlen, ellenőrzésen alapuló, a befektetés tárgyát képező gazdálkodótól független konszolidációs modellt vezet be (azaz akár szavazati jogon, akár a speciális célú

gazdálkodóegységeknél jellemző szerződéses megállapodáson keresztül gyakorolják az ellenőrzést). Az IFRS 10 az ellenőrzés alábbi három elemét azonosítja:

▪ a befektetés tárgyát képező gazdálkodó irányítása;

▪ befektetésből származó változó hozamokból (megtérülésből) eredő kitettségek és ahhoz kapcsolódó jogok; és

▪ a befektetés tárgyát képező gazdálkodó feletti ellenőrzés használatának képessége a befektetőt illető megtérülés befolyásolása céljából.

Az IFRS 11 az IAS 31 – Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek helyett a közös vezetésű vállalatok kapcsán új számviteli

követelményeket vezet be. Megszünteti a közös vezetésű vállalatok bemutatásának opcióját, így ezek a konszolidációba már nem vonhatók be arányos konszolidációs módszerrel. Az IFRS 11 továbbá megszüntette a közösen ellenőrzött eszközöket, így már csak

közösen ellenőrzött tevékenységek és közös vezetésű vállalkozások különböztethetők meg. A közösen ellenőrzött tevékenység olyan szerződéses megállapodás, melyben a közös vezetést gyakorló felek rendelkeznek az eszközök feletti jogokkal és a

kötelezettségekből származó kötelességekkel. A közös vezetésű vállalkozás olyan szerződéses megállapodás, melyben a közös vezetést gyakorló felek a nettó eszközök felett rendelkeznek.

Az IFRS 12 jelentős közzétételi kötelezettségeket ró mind a konszolidált, mind a nem konszolidált gazdálkodókra. Az IFRS 12 célja olyan információk előírása, melyek alapján a pénzügyi kimutatások felhasználói az ellenőrzés alapját, a konszolidált eszközök és

kötelezettségek korlátozását, az egyéb vállalkozásokban lévő érdekeltségek kockázatát, valamint a nem irányító részesedéseknek a konszolidált gazdálkodók tevékenységére gyakorolt hatását értékelni tudják.

Az egyedi pénzügyi kimutatások követelményeit változtatás nélkül az IAS 27 – Egyedi pénzügyi kimutatások tartalmazza. Az IAS 27 többi részét a továbbiakban az IFRS 10 veszi át.

Az IAS 28 – Társult vállalkozásokban lévő befektetések standard az IFRS 10, IFRS 11 és IFRS 12 közzététele miatt módosul.

Az IASB 2012 júniusában közzétette az IFRS 10, az IFRS 11 és az IFRS 12 módosításait. A módosítások tisztázzák az IFRS 10 – Konszolidált pénzügyi kimutatások átmeneti iránymutatásait, valamint átmenetileg mentesítenek az IFRS 10, az IFRS 11 Közös megállapodások és az IFRS 12 – Az egyéb vállalkozásokban lévő érdekeltségekre vonatkozó közzétételi kötelezettségek standardok alól, mivel a módosított összehasonlító információk közzétételi követelményeit csak a megelőző időszakra korlátozzák. Továbbá a módosítások eltörlik a nem konszolidált strukturált társaságok IFRS 12 első alkalmazását megelőző időszakok összehasonlító

adatának közzétételi követelményeit.

A fenti „ötös csomag”-ban lévő valamennyi standardot 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó

beszámolókban kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy az új standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió befogadta az új standardokat, és a 2011. májusi módosításokat.

IAS 36 (módosított) - Az IASB 2013 májusában közzétette az IAS 36 – Eszközök értékvesztése módosítását Nem pénzügyi eszközök megtérülő értékére vonatkozó közzétételek címmel. A módosítás értékvesztett eszközök megtérülő értékére vonatkozó információ

közzéttételét írja elő, amennyiben a megtérülő értéket az értékesítés költségével csökkentett valós értéken alapul. Az IASB az IFRS 13 A valós érték meghatározása kidolgozásakor döntött az IAS 36 módosításáról, hogy az értékvesztett eszközök megtérülő értékére vonatkozó információ közzéttételét írja elő. A módosítások tisztázzák az IASB eredeti szándékát: a közzétételek hatókörét az értékvesztett eszközök értékesítési költséggel csökkentett valós értéken alapuló megtérülő értékére korlátozza. A módosítást 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban, visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió még nem fogadta be a standard módosítását.

IAS 39 (módosított) - Az IASB 2013 júniusában közzétette az IAS 39 – Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés

módosítását Derivatívák megújítása és a fedezeti elszámolások folytatása címmel. A módosítások megengedik a fedezeti elszámolás folytatólagos alkalmazását, ha egy fedezeti elszámolásra kijelölt derivatíva törvény vagy más szabályozás alapján központi partnerrel való elszámolás miatt kerül megújításra, speciális feltételek teljesülése esetén (ebben a kontextusban a megújítás azt jelzi, hogy a szerződéses partnerek megegyeznek az eredeti partner másikra cseréléséről). Ez a mentesítés számos jogszabályi környezetben

bekövetkező, az OTC derivatívák széleskörű megújításához vezető változásra adott válaszként került bevezetésre. Ezeket a jogszabályi változásokat egy G20-as, a transzparencia és az OTC derivatívák szabályozói átlátása javítását nemzetközileg is konzisztens és nem

diszkriminatív módon célzó elkötelezettség sugallta. Hasonló mentesítés lesz az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumokban. A módosítást 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió még nem fogadta be a standard módosítását.

IFRIC 21 - Az IASB 2013 májusában kiadta az IFRIC 21 –adók értelmezést a kormányzat által kivetett adók elszámolásáról. Az IFRIC 21 az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések értelmezése. Az IAS 37 kötelezettség elismerésére ír elő feltételeket, melyek közül az egyik az adott gazdálkodó egységnél múltbeli eseményekből származó meglévő kötelmet ír elő (kötelmet keletkeztető esemény). Az új értelmezés tisztázza, hogy a kötelmet keletkeztető esemény az a releváns jogszabályban leírt tevékenység, melynek eredményeképpen adófizetési kötelezettség keletkezik. Az értelmezést 2014. január 1-jén vagy azt követően

kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy az új standard alkalmazása miatt jelentősen

változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai, mivel az IAS 37-et eddig is az újonnan kibocsátott IFRIC-kel összhangban értelmeztük. Az Európai Unió még nem fogadta be az új értelmezést.

2.1.4 Még nem hatályos és a Csoport működése szempontjából nem releváns standardok, módosítások és értelmezések

IFRS 10, IFRS 12, IAS 27 (módosított) – Az IASB 2012 októberében közzétette a „Befektetési társaságok” – módosítások az IFRS 10, IFRS 12 és IAS 27-hez című kiadványát. Mivel a Csoportban nincsenek befektetési társaságok, a módosítás nem lesz hatással a Magyar Telekom beszámolójára. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardokat.

IAS 19 (módosított) - Az IASB 2013 novemberében közzétette az IAS 19 – Munkavállalói juttatások módosítását. A módosítás a munkavállalók vagy külső felek meghatározott juttatási programokba befizetett hozzájárulásait érinti, mely a Csoport számára nem releváns. Így a módosított standard nem lesz hatással a Magyar Telekom beszámolójára. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardot.

IFRS 14 - Az IASB 2014 januárjában kiadta az IFRS 14 átmeneti standardot. Az új standard az IFRS-ek első alkalmazói számára

készült, így a Csoport számára nem releváns, ezért az új standard nem lesz hatással a Magyar Telekom beszámolójára. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardot.

2.2 Konszolidáció

2.2.1 Leányvállalatok

A leányvállalatok, vagyis azok a vállalatok, amelyekben a Társaság 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik, illetve azok pénzügyi és működési politikáját bármilyen más módon ellenőrzi, konszolidálásra kerülnek.

Xxxxx megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik.

A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik.

A megszerzés költsége az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét tartalmazza, míg a 2010. január 1-je után lezárt tranzakciók esetében a megszerzéssel járó

közvetlen költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell költségként elszámolni. A leányvállalat nettó eszközértékének és függő

kötelezettségeinek valós értéke fölötti többletérték goodwillként kerül elszámolásra. Ha az akvizíció költsége alacsonyabb a felvásárolt leányvállalat nettó eszközállományának valós értékénél, a különbséget az éves eredményben számoljuk el (Egyéb működési

bevételek).

Amennyiben szükséges, a Csoport bármilyen esetleges függő vételárat az akvizíció időpontjában kötelezettségként számol el. Minden 2010. január 1-je után lezárt akvizíció esetében, amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS- szabályoknak megfelelően, és nem a goodwill módosításaként kell elszámolni. A 2010. január 1-jét megelőző időpontokban lezárt

akvizíciók esetében az akvizíció időpontjában meghatározott függő vételár és a ténylegesen kifizetett függő vételár különbözete a goodwill értékét módosította.

A nem irányító részesedések meghatározása esetében 2010. január 1-jétől a Csoport a megvásárolt társaság goodwilljének 100%-át elismerheti, és nem csak a goodwillnek a Csoportra eső részesedését. Ez az opció minden új akvizíció esetében választható. A 2010. január 1-jét megelőző időszakban a Csoport a goodwillt csak a saját részesedése mértékéig számolhatta el. 2010. január 1-je óta a Csoport a nem irányító részesedések veszteségét a nem irányító részesedésekhez rendeli még abban az esetben is, ha ennek

következtében a nem irányító részesedések egyenlege negatív lesz. Korábban a nem irányító részesedés értéke nem lehetett negatív, ezért a veszteséget a Csoport viselte.

Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwillt is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke és a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség, valamint a valós érték opció választása esetén a nem irányító részesedés valós értéken kerül be a könyvekbe.

Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció az eladó tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási, illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül

elszámolásra.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett tulajdonosok közötti tranzakciónak minősül, ezért az értékesítésen nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredményben kell elszámolni.

A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek vagy veszteségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

2012. és 2013. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leányvállalatai az alábbiak voltak:

Leányvállalatok Részesedési hányad Tevékenység 2012 2013

december 31-én

Magyarországon bejegyzett
Origo Zrt., Budapest ..........................................	100,00%	100,00%	internet- és tévé-tartalomszolgáltató
T-Systems Magyarország Zrt., Budapest .........	100,00%	100,00%	rendszer-integrációs és IT-szolgáltató
DATEN-KONTOR Kft., Budapest.......................	100,00%	-	a) szoftverfejlesztés
Telekom New Media Zrt., Budapest .................	100,00%	100,00%	interaktív távközlési alkalmazások szolgáltatója
Macedóniában bejegyzett
Makedonski Telekom A.D., Skopje (MKT)	56,67%	56,67%	vezetékes távközlési szolgáltató
T-Mobile Macedonia A.D., Skopje (T-Mobile MK)	56,67%	56,67%	mobiltávközlési szolgáltató
Xxxxxxxxxxx A.D., Skopje...................................	100,00%	100,00%	holdingcég
Montenegróban bejegyzett
Crnogorski Telekom AD, Podgorica (CT) .......	76,53%	76,53%	távközlési szolgáltató
Romániában bejegyzett
Combridge S.R.L., Bukarest ..............................	100,00%	100,00%	nagykereskedelmi távközlési szolgáltató
Bulgáriában bejegyzett
Novatel EOOD, Szófia.........................................	100,00%	100,00%	nagykereskedelmi távközlési szolgáltató

(a) A DATEN-KONTOR Kft. 2013. márciusában beolvadt a T-Systems Magyarország Zrt.-be.

A Csoport fenti leányvállalatokban meglévő tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival.

2.2.2 Társult és közös vezetésű vállalatok

Társult vállalatoknak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, viszont nem irányít; ez jellemzően 20-50%-os tulajdont jelent. Közös vezetésű vállalatoknak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyekben a Csoport és egy egyenértékű

külső partner egyaránt 50-50%-os szavazati joggal bír. A társult és közös vezetésű vállalatok az equity módszerrel kerülnek

könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vezetésű vállalatokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével.

A Csoport társult és közös vezetésű vállalatainak akvizíció utáni nyereségéből, illetve veszteségéből való részesedése az éves eredményben kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vezetésű

vállalatának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt, vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vezetésű vállalat nevében.

A Csoport és társult vagy közös vezetésű vállalata közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult, illetve közös vezetésű

vállalatban levő részesedés mértékéig kiszűrésre kerül. A társult és közös vezetésű vállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

A Csoport 2013. december 31-én egyetlen működő társult vállalattal rendelkezett:

Társult vállalatok Részesedési hányad Tevékenység

2012 2013

december 31-én

Magyarországon bejegyzett

Xxxxxxxxx Xxx., Budapest ........................ - 25,00% kerékpár bérbeadásával foglalkozó projektcég

A Csoport 2013 augusztusában a Csepel Zrt.-vel létrehozott egy projektcéget, a Közbringa Kft-t, miután megnyerte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kerékpár bérbeadási rendszerének létrehozására kiírt Budapest Bike (BuBi) tendert. A projekt során a Csoport rendszerintegrációs és adatkommunikációs szolgáltatást, valamint szoftvert bocsát rendelkezésre, míg a Csepel Zrt. a Közbringa Kft.-n keresztül gyártja és leszállítja a kerékpárokat, valamint elvégzi a szükséges beállításokat. A 2014. áprilisi teljesítést követően a BuBi tevékenység karbantartását is a projektcég fogja ellátni.

A Csoportnak 2012. december 31-én társult vagy közös vezetésű vállalata nem volt.

2.3 Külföldi pénznemátváltás

2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem

A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatok az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek.

A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban szerepelnek, mivel a forint a Csoport jelentési pénzneme.

2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elismerésre.

2.3.3 A Csoport tagvállalatai

A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem működik hiperinflációs gazdasági környezetben), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:

▪ A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forintösszegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók

esetében a vételár-allokálásból fakadó valósérték-korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. március 31. utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra.

▪ A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek.

▪ Az eredménykimutatás tételeket kumulált átlagárfolyamon számítjuk át forintra.

▪ Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet a konszolidált tőkében (halmozott átváltási különbözetként) kerül elszámolásra.

Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam-különbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az éves eredményben kerül elismerésre.

2.4 Pénzügyi instrumentumok

A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.

A Csoport pénzügyi eszközei magukban foglalják a pénzeszközöket, másik fél tőkeinstrumentumait (értékesíthető pénzügyi eszközök) és szerződésekből eredő, pénzeszközre vagy egy másik fél pénzügyi eszközére irányuló igényeket (vevő- és egyéb követelések),

valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök).

A Csoport pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló, készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása miatti kötelezettségek (nem származékos pénzügyi kötelezettségek); valamint egy másik fél pénzügyi

eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje (származékos pénzügyi kötelezettségek).

A pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják különösen a bankokkal, kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket, pénzügyi lízing- és szállítói kötelezettségeket, a származékos pénzügyi kötelezettségeket és az egyéb pénzügyi kötelezettségeket.

A pénzügyi lízingkövetelések és -kötelezettségek megfelelnek a pénzügyi instrumentumok követelményeinek, de ezeket az IAS 17-nek megfelelően ismerjük el és értékeljük (lásd 2.17 megjegyzés).

A forgalmazott pénzügyi instrumentumok valós értékét ezek beszámolási időszak végi piaci ára határozza meg. Ez tipikusan az értékesíthető pénzügyi instrumentumokra jellemző.

Aktív piacon nem forgalmazott pénzügyi instrumentumok (pl. származékos pénzügyi instrumentumok) valós értékét a diszkontált cash- flow értékelési technikával határozzuk meg. A devizás forwardügyletek beszámolási időszak végi valós értékét a jegyzett spotárfolyam, valamint megfelelő kamatlábak használatával határozzuk meg.

Egyéb pénzügyi instrumentumok valós értékét ugyancsak a diszkontált cash-flow értékelési technikával határozzuk meg. A várható pénz be- és kiáramlásokat a hivatalos forint vagy euró kamatswapokkal interpolált, piaci alapú kamatokkal diszkontáljuk.

Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek valós értékét ugyancsak a diszkontált cash-flow értékelési technikával határozzuk meg. A várható pénz be- és kiáramlásokat a hivatalos forint vagy euró kamatswapokkal interpolált, piaci alapú kamatokkal diszkontáljuk. A változó kamatozású, illetve az egy éven belül lejáró pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelítőleg egyezik azok valós értékével.

A valósérték-kalkulációk során alkalmazott feltevések bizonytalanságot rejtenek magukban. Az alkalmazott feltevésekben

bekövetkező változások hatással vannak a pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékére, valós értékére és/vagy az ezekből származó pénzáramokra. A 3. megjegyzésben szerepelnek a Csoport pénzügyi instrumentumaira vonatkozó érzékenységi elemzések.

2.4.1 Pénzügyi eszközök

A Csoport a pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolja:

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

▪ kölcsönök és követelések

▪ értékesíthető pénzügyi eszközök

▪ lejáratig tartandó befektetések

A csoportosítás attól függ, hogy milyen célból szereztük be a pénzügyi eszközt. A menedzsment a vétel időpontjában meghatározza a pénzügyi eszközök besorolását.

A pénzügyi eszközök elismerése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén ismerünk el. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek elismerésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.

A Csoport minden mérlegfordulónapon megvizsgálja, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értékvesztést kell elszámolni. Akkor áll fenn objektív bizonyíték értékvesztés elszámolására, ha veszteséggel járó gazdasági események merültek föl az eszköz elismerése óta, és ezek kihatnak a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportja becsült jövőbeni cash-flow-jára, valamint ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan mérhető.

A pénzügyi eszközökön keletkező értékvesztés összegét az éves eredményben számoljuk el, így egy értékvesztési számla

alkalmazásával csökkentjük a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét annak kivezetéséig, amikor a nettó könyv szerinti érték (ideértve az értékvesztési számlát is) kikerül a mérlegből. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összegét az értékesítéskor

keletkező bevétel és a (nettó) könyv szerinti érték különbsége határozza meg.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került, és a Csoport egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is.

2.4.1.1 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában:

▪ Pénzügyi eszközök, amelyeket eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján, az IAS 39-nek megfelelően ide sorolunk.

▪ Pénzügyi eszközök, amelyeket alapvetően azonnali vagy a közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztünk meg, és így

„kereskedési céllal tartottnak” minősülnek.

▪ A származékos pénzügyi eszközök, melyek a „kereskedési céllal tartott” kategóriába tartoznak.

Az ebbe a kategóriába tartozó eszközök alapvetően a forgóeszközök között (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) vannak nyilvántartva. Azok a derivatívák, melyek hosszú lejáratú pénzügyi instrumentumok cash-flow kockázatát fedezik, a befektetett eszközök (Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök) között vannak nyilvántartva.

A kategóriák között nem történt átsorolás, és nem is tervezünk ilyet.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából, értékvesztéséből, illetve azok visszafordításából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra. A Csoport csak derivatív pénzügyi instrumentumokat sorol ebbe a kategóriába.

A derivatívák valós értéken, a derivatív szerződés megkötése napján kerülnek be a könyvekbe, majd valós értéküket minden mérlegfordulónapon újra meghatározzuk. A Magyar Telekom nem alkalmaz fedezeti számvitelt a pénzügyi instrumentumaira, így minden veszteség és nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra.

2.4.1.2 Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározható kifizetéssel rendelkező, nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek nem jegyzettek aktív piacon. A kölcsönök és követelések a forgóeszközök között (követelések) vannak nyilvántartva, kivéve azok, amelyek lejárata meghaladja a 12 hónapot a mérlegfordulónaptól számítva. Utóbbiak az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak kimutatva.

A következő tételek kerülnek besorolásra a „kölcsönök és követelések” értékelési kategóriába:

▪ pénzeszközök,

▪ 3 hónapon túli bankbetétek,

▪ vevők,

▪ dolgozói kölcsönök,

▪ egyéb követelések.

A kölcsönök és követelések valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer használatával.

A kölcsönök és követelések könyv szerinti értékére nem számolunk el értékvesztést, ha az lejárt, de a feltételeit újratárgyaltuk, és az újratárgyalt cash-flow-k behajthatóságát biztosítottnak tartjuk.

(a) Pénzeszközök

Ha egy pénzeszköz esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves eredmény (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.

(b) 3 hónapon túli bankbetétek

A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok.

Ha egy 3 hónapon túli bankbetét esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves eredmény (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.

A követelések bekerüléskor valós értéken, a későbbiekben pedig az értékvesztéssel csökkentett, effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva.

A követelések értékvesztése akkor kerül megállapításra, ha bizonyos, hogy a Csoport nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét a követelések eredeti lejáratának megfelelően. Ilyen bizonyosságra utalhatnak az adós jelentős pénzügyi nehézségei, az adós

valószínűsíthető csődeljárása vagy pénzügyi átalakítása, fizetések elmulasztása vagy korábbi beszedési tapasztalatok.

Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash-flow- knak (figyelembe nem véve a jövőbeni hitelezési veszteségeket, amelyek még nem merültek fel) a pénzügyi eszköz eredeti effektív

kamatlábával (azaz a bekerüléskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük. A veszteség összegét az éves eredményben (Bevételekhez közvetlenül kapcsolódó költségek – követelések értékvesztése) számoljuk el.

A Csoport először felméri, hogy az egyedileg jelentős pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára egyedileg vagy összevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Magyar Telekom Csoport felveszi egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba, és azokat együttesen teszteli értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem

kerülnek bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A Csoport általánosan használt politikája a csoportos értékvesztési vizsgálatra vonatkozóan a viszonylag hasonló jellegű ügyfelek nagy száma miatt a követelések koranalitikáján alapul.

Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás, illetve éven túli lejárt követeléssel bíró vállalkozás összes követelése esetén, valamint – sajátos körülmények fennállása esetén – olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek.

Ha egy követelést behajthatatlannak minősítünk, akkor az az eredménykimutatással szemben kerül leírásra az Bevételekhez

közvetlenül kapcsolódó költségek között az addig elszámolt értékvesztés egyidejű feloldásával együtt (Követelések értékvesztése). Amennyiben korábban már leírt összegek mégis megtérülnek, úgy azokat az eredménykimutatás ugyanezen során számoljuk el.

Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként

az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség összegét az éves eredményben a Bevételekhez

közvetlenül kapcsolódó költségek (Követelések értékvesztése) csökkenéseként számoljuk el.

A más hálózati szolgáltatókkal szembeni követeléseket, illetve kötelezettségeket nettó módon mutatjuk ki azokban az esetekben, ahol a nettósítás megengedett, és az összegeket pénzügyi teljesítéskor nettó módon rendezzük (pl. összekapcsolási követelések és

kötelezettségek).

(d) Dolgozói kölcsönök

A dolgozói kölcsönöket bekerüléskor valós értéken vesszük fel, majd a további értékelések során az effektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken tartjuk nyilván.

A dolgozói kölcsön juttatásakor annak névértéke és valós értéke közötti különbözet az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások között kerül elszámolásra. Az effektív kamatláb módszerével számított dolgozói kölcsönök után járó kamatbevétel a Kamatbevételek között kerül elszámolásra, míg az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások a kölcsön futamideje alatt kerülnek elismerésre a Személyi jellegű ráfordítások között.

A dolgozói kölcsönök értékvesztését az eredménykimutatásban a Személyi jellegű ráfordítások között számoljuk el.

2.4.1.3 Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeket ennek minősítünk, illetve más kategóriába nem soroltunk. Az értékesíthető pénzügyi eszközök az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak

nyilvántartva, hacsak a menedzsmentnek szándékában nem áll a befektetést a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni. Ebben az esetben a forgóeszközök (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) között szerepelnek.

Az „értékesíthető pénzügyi eszközök” értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek:

▪ tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk, és equity módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;

▪ adósságinstrumentumok.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket bekerüléskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az értékesíthető pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok valós értékének változása a tőkében (Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka) kerül elszámolásra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre számolt, effektív kamatláb módszerrel számított kamatot az eredménykimutatásban számoljuk el (Kamatbevételek). Az értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalékot akkor számoljuk el az eredménykimutatásban

(Kamatbevételek), amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra.

A Csoport minden mérlegfordulónapon felméri, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értékvesztést kell- e elszámolni. Objektív bizonyíték létezik az értékvesztésre vonatkozóan olyan események eredményeként, amelyek az eszköz

bekerülése után történtek („veszteséget okozó esemény”), és ezen veszteséget okozó eseményeknek hatásuk van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cash-flow-jára, és ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan becsülhető. Amennyiben az értékesíthető pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegű bizonyosság, a halmozott nem realizált veszteséget vagy nyereséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott időpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – az Egyéb átfogó eredményből ki kell vezetni, és az eredménykimutatásban (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kell elszámolni. A tőkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt

értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül, míg adósságot megtestesítő instrumentumok korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztése az eredménykimutatáson keresztül kerül visszafordításra.

Amikor értékesíthető eszközként nyilvántartott pénzügyi eszközöket értékesítünk, a tőkében korábban elismert halmozott valósérték- módosítás az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra.

2.4.1.4 Lejáratig tartandó befektetések

A „lejáratig tartandó befektetések” értékelési kategória olyan fix vagy meghatározható kifizetésekkel és fix lejárattal bíró, nem származékos pénzügyi eszközöket tartalmaz, melyeket a Csoport határozottan szándékozik és képes a lejáratig megtartani. A Csoport nem sorol pénzügyi instrumentumot ebbe a kategóriába.

2.4.2 Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli:

▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek,

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

A Csoport nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A mérlegből akkor vezetünk ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.

2.4.2.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

(a) Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek

A hiteleket és egyéb pénzügyi kötelezettségeket felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken ismerjük el. A

későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredménykimutatásban (Kamatköltség) számoljuk el.

(b) Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi

időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. A szállítók és egyéb kötelezettségek könyv szerinti értéke azok rövid lejárata miatt megközelíti és így jól reprezentálja valós értéküket.

2.4.2.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni, így csak a származékos pénzügyi instrumentumokat soroljuk ebbe a kategóriába.

A Csoport nem alkalmazza a fedezeti számviteli elszámolást, így az összes származékos termék a „kereskedési céllal tartott” értékelési kategóriába tartozik.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi

instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).

A Csoport csak olyan szerződéseket tekint megbonthatónak egy alapszerződésre és egy beágyazott származékos termékre, amelyek nem valamelyik szerződő fél funkcionális devizájában és nem egy az adott gazdasági környezetében széles körűen alkalmazott

devizában kerülnek megkötésre (pl. viszonylag stabil és likvid deviza, amelyet széles körűen alkalmaznak a helyi üzleti tranzakciókban vagy a külkereskedelemben). A Csoport az eurót és az USD-t azonosította olyan devizának, amelyet széles körűen használnak

működési területén kivéve Montenegrót, ahol az USD-t kevésbé használják.

2.5 Készletek

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő

előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár.

A telefonkészülékeket gyakran a beszerzési ár alatt értékesítjük új előfizetők megszerzését célzó akciók keretében, amelyek egy minimális időszakra elkötelezettséget igényelnek (4.6 megjegyzés). Az ilyen készülékértékesítésből eredő veszteségeket csak az

eladáskor könyveljük, amennyiben a telefonkészülékek szokásos piaci ára meghaladja azok bekerülési értékét. Ha a szokásos piaci ár alacsonyabb a bekerülési értéknél, a különbséget azonnal elszámoljuk értékvesztésként.

A készletek értékvesztését az Egyéb működési költségek (Anyag-, karbantartási és szolgáltatási költségek) között számoljuk el.

2.6 Értékesítésre kijelölt eszközök

Az „értékesítésre kijelölt eszközök” kategória olyan ingatlanokat tartalmaz, amelyek a Csoport további működéséhez nem

szükségesek, és döntés született eladásukról, amire nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül. Ezeket az eszközöket a könyv szerinti érték és az értékesítés költségével csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában a megállapított valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el.

2.7 Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához,

illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a

kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalék képezhető.

A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (9.5 megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket.

Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra.

A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és

maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 12. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

2.8 Immateriális javak

Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi

számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési

költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként

aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket a kapcsolódó hitelköltségekkel együtt aktiváljuk. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési költségként (az Adók, díjak, illetékek között) számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris

módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását nem vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor.

Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és

maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos

élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 13. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Csoport részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetés vagy

üzletág goodwilljének könyv szerinti értékét is.

Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 – Tárgyi eszközök vagy az IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az

eszközök besorolását.

2.9 Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a

körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük nem térülne meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének vizsgálatához az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow (pénzbevételt generáló egységek – CGU-k) rendelhető.

A Csoport egyedi tárgyi eszközeinek és immateriális javainak valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Csoport az egyedi eszközöket CGU-khoz rendeli, majd a valós értéket CGU-szinten határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow elemzéssel. További információ a 4.3 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy

eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a CGU-khoz rendeljük.

A Magyar Telekom a goodwill tekintetében évente – vagy ha a körülmények megkívánják, gyakrabban – végez vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés vizsgálatakor a Magyar Telekom a goodwillt CGU-khoz rendeli, amely a működési szegmensek szintjén került meghatározásra. További információ a 4.2 megjegyzésben. A működési szegmensek állhatnak egyértelműen egy társaságból, a társaságok egy csoportjából, illetve egy vagy több társaság részéből is.

A működési szegmensek megtérülő értékét a Csoport az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke alapján, értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash-flow elemzés, illetve az

opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a működési szegmensekhez rendelt goodwill értékvesztés-vizsgálatának kiindulási pontját. További információ a 4.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált értékesítési költséggel

csökkentett valós érték alacsonyabb a működési szegmens könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

2.10 Céltartalékok és függő kötelezettségek

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérlegfordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint becsült értéken kerülnek a könyvekbe. A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga vagy a legvalószínűbb egyedi

kimenetel. A céltartalékok megképzésének költségét az eredménykimutatás azon során számoljuk el, amelyen a tényleges költség várhatóan felmerül. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az eredménykimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került. A várhatóan külföldi devizában felmerülő céltartalék funkcionális

pénznemben spotárfolyamon kerül elszámolásra. Az árfolyam későbbi változásának hatására bekövetkező céltartalék-változást az eredménykimutatásban az Egyéb pénzügyi költségek – nettó soron számoljuk el.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelenértéken kerülnek elszámolásra, és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a kamatköltségekkel szemben növeljük.

Függő kötelezettségekre nem számolunk el céltartalékot. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges

kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan.

2.11 Saját részvények

Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adott részvények eredeti bekerülési értékével

csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.

2.12 Bevételek

A szolgáltatásokból és termékértékesítésből származó bevételeket (22. megjegyzés) általános forgalmi adóval (áfa) és

kedvezményekkel csökkentett értéken mutatjuk be (a Csoporton belüli forgalom kiszűrése után), amennyiben a bevétel nagysága megbízhatóan meghatározható. További feltétel, hogy a Csoportnak valószínűsíthetően jövőbeni gazdasági haszna származzon az értékesítésből, és az IAS 18 vagy az IAS 11 termékek értékesítésére és szolgáltatások nyújtására vonatkozó minden egyéb, speciális bevételelismerési feltétele teljesüljön a Csoport által nyújtott, lent ismertetett szolgáltatásokra és értékesített termékekre.

A Magyar Telekom ügyfeleit gyakran hűségpontokkal jutalmazza attól függően, hogy a Csoport által nyújtott szolgáltatásokból mennyit vesznek igénybe, beleértve számláik határidőre történő kifizetését. A hűségpontokat lehet halmozni, és a Csoport üzletágainál

fölhasználni (pl. hívás- és készülékengedményre stb.). Amikor az ügyfelek jogosulttá válnak a hűségpontokra, ezek valós értéke az ügyfél részére kibocsátott számla kapcsán elismert bevételből kerül levonásra és egyidejűleg az Egyéb kötelezettségek (halasztott

bevétel) közé. A pontok felhasználásakor (vagy lejáratakor) a halasztott bevétel visszaforgatásra kerül a bevételek közé, mivel az ügyfél hozzájutott a csomag eredetileg le nem szállított részéhez (vagy lemondott erről).

Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek a szolgáltatás nyújtásának időszakában, egyenletesen kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingbevételek jellemzően a Rendszer-integrációs és IT-bevételek között kerülnek elszámolásra.

2.12.1 Vezetékes és mobiltávközlési bevételek

A Magyar Telekom bevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik fél részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.

Az előfizetői szerződés az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatásnak megfelelően jellemzően

készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz. A Csoport ezeket a díjelemeket különálló bevételelemként kezeli, és a bevételeket a maradványérték-módszer segítségével sorolja a 22. megjegyzésben bemutatott kategóriákba. Ezeket az elemeket azonosítjuk, és külön kezeljük, mivel önmagukban is képviselnek értéket, és nemcsak csomagban lehet értékesíteni őket, hanem önmagukban is. A Csoport ezért a maradványérték-módszert alkalmazza ezen bevételelemek meghatározásához, azaz a

megállapodás szerint értékesített elemekhez rendelt ellenérték megegyezik a teljes ellenérték és a még nem teljesített szolgáltatás valós értékének különbségével.

A Csoport keskeny- és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil- és tévéelosztó hálózatához. A szolgáltatásokból származó bevételeket akkor könyveljük, amikor a szerződéses feltételeknek megfelelően megtörtént a szolgáltatás nyújtása. A forgalmi

bevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és

kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek elismerésre, amely időszakra vonatkoznak.

A távközlési készülékek és kiegészítők eladásához kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat akkor könyveljük, amikor a terméket átadtuk, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolhatják a megállapodás ügyfél részéről történő végleges elfogadását. 12 hónapon túli részletre történő értékesítés esetén bevételként a részletfizetések jelenértéke kerül elszámolásra.

A hirdetési bevételek a hirdetés megjelenésének időszakában kerülnek elszámolásra.

Az emelt díjas (Hangalapú és Nem hangalapú) szolgáltatások bevételei bruttó módon kerülnek elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom-hálózaton keresztül történő nyújtása a Csoport felelőssége, és a Csoport állapítja meg ezen

szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó bevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső bevételt pedig az egységek lejáratakor számoljuk el.

A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ezeket a

nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi bevételeket a használat időszakában ismerjük el (a Hang- és Nem hang-, Adat- és Internetalapú

bevételek között). A kapott bevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások bevételei és költségei a konszolidált beszámolóban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel ezen szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

2.12.2 Rendszerintegrációs és IT-bevételek

A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le. A hang- és adatalapú szolgáltatásokból származó bevételeket a szolgáltatás igénybevételekor számoljuk el.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó bevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRIC 4 követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízingmegállapodást, az abból származó bevételeket az IAS 17 – Lízingek szerint, a 2.17 megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszer-integrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó bevételt általában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés. A rögzített áras szerződések esetében a bevételt teljesítményarányosan számoljuk el, a felmerült és teljes becsült költségek arányának figyelembe vételével. Az idő- és anyagfelhasználás alapján számlázott szerződések esetében a bevételt a szolgáltatás nyújtásakor számoljuk el.

A karbantartási szerződésekből származó bevétel (amely általában rögzített havidíj) elszámolása a teljes szerződéses periódus alatt vagy a szolgáltatás nyújtásakor történik. A karbantartási szerződéseken kívül végzett javítások után számlázott bevételek a ráfordított idő és a felhasznált anyagok költsége alapján a szolgáltatás nyújtásakor kerülnek elszámolásra.

Hardver- és szoftverértékesítésből és eladás jellegű lízingekből származó bevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a termékhez kapcsolódó tulajdonosi jellegű kockázatok jelentős része átkerült az ügyfélhez, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített

kötelezettségek, amelyek befolyásolják a megállapodás ügyfél általi végső elfogadását. Az ilyen jellegű bevételekhez kapcsolódó költségek elszámolása a bevétel elszámolásával egy időben történik.

Kivitelezési szerződésekből származó bevételek elismerése a készültségi fok arányában történik. A készültségi fok megállapítása az adott időpontig felmerült költségek becsült összköltséghez viszonyított aránya alapján történik. A kivitelezési szerződésekből eredő követelések a mérlegben a Követelések között vannak nyilvántartva. Amennyiben a ténylegesen felmerült és becsült költségek meghaladják az adott szerződésből származó bevételt, a várható teljes veszteséget azonnal el kell ismerni céltartalékkal szemben, a Bevételhez közvetlenül kapcsolódó kifizetések részeként.

2.12.3 Energia kiskereskedelmi bevételek – földgáz és áram

A Magyar Telekom Nyrt. a földgáz és áram liberalizált kiskereskedelmi piacára 2010-ben lépett be. A Magyar Telekom Nyrt. energiapiaci megjelenésének célja, hogy minél integráltabb szolgáltatásokat nyújthasson mind lakossági, mind vállalati ügyfelei

számára. A Magyar Telekom az ügyfelek megtartása érdekében az inkumbens szolgáltatókhoz képest meghatározott engedményt nyújt lakossági távközlési ügyfeleinek azok lakóhelyén az energiaszámlák végösszegéből. Üzleti partnereinknek általában egyedi árakat kínálunk.

Az éves áram- és földgázfogyasztás mennyiségét a tényleges ügyfélszám, a várható fogyasztás és historikus időjárási adatok alapján becsüljük. Ezeket a kalkulációkat folyamatosan frissítjük az energiapiac szegmensei szerint megbontva; ezek: egyetemes lakossági,

egyetemes kisvállalati és versenypiaci ügyfelek. Ezeket a szegmenseket árazási jellemzőik alapján további alcsoportokra bontjuk, hogy az energiaköltségeket és –bevételeket megfelelő megbízhatósággal lehessen becsülni. Ahogy az év folyamán múlik az idő, a

költségekről és bevételekről egyre pontosabb becslések állnak rendelkezésre, melyeket folyamatosan, éves halmozott szinten frissítünk.

A nagy (versenypiaci) ügyfelektől származó bevételeket tényleges fogyasztásuk alapján számoljuk el és számlázzuk ki. Egyetemes ügyfeleknek 11 hónapon keresztül átalánydíjat számlázunk korábbi éves fogyasztásuk alapján, míg az átalánydíj és a mért éves fogyasztás különbsége a 12. hónapban kerül rendezésre. Ugyanakkor a bevételeket a becsült tényleges fogyasztás alapján számoljuk el az ügyfélév folyamán, melynek kezdete az ügyfélszerződés dátuma alapján, az év során bármikor lehet. Az ügyfelek nagy száma és megfelelő historikus adatok alapján (portfolió hatás) a becsült fogyasztás, valamint annak költségei és bevételei nem térnek el

jelentősen a tény összegektől.

Az energia kiskereskedelmi bevételeket bruttó módon számoljuk el, mivel a szolgáltatás teljesítése a Társaság felelőssége, illetve mivel ezen szolgáltatások árát mi határozzuk meg, továbbá mi viseljük a gáz- és áramfogyasztás becsléséből és a forrás megvásárlásából fakadó jelentős „készletgazdálkodási” kockázatot is, ami a ténylegesen fogyasztott mennyiségek alul- vagy túlvásárlása esetén jelentős veszteséget eredményezhet.

2.13 Személyi jellegű juttatások

2.13.1 Rövid távú dolgozói juttatások

A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb, béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata.

A meghatározott befizetésű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a munkavállalók által végzett munka időszakában.

2.13.2 Részvényalapú juttatások

A Magyar Telekom egy részvényalapú tranzakció keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért részvényalapú juttatás keretében, a

költségeket a tőkével szemben határoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú tranzakciók tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék átkerül az eredménytartalékba. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú tranzakció keretében, a költséggel szemben egy céltartalék keletkezik, melynek értékét minden mérlegfordulónapon újraértékeljük.

A valós értékeket opcióértékelési modellek (pl. Black–Scholes- vagy Monte-Carlo-szimuláció) vagy más releváns módszerek

használatával határozzuk meg. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cég, a részvényárak és azok múltbeli alakulása rendelkezésre áll a valósérték-számításokhoz.

A Magyar Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredménykimutatásban, azok időarányos valós értékén (24.1 megjegyzés) számoljuk el a Céltartalékokkal szemben.

2.13.3 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Csoport akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.

2.13.4 Meghatározott kifizetésű, nyugdíjazás utáni juttatási programok

A Csoportnak nincsenek jelentős, meghatározott kifizetésű, nyugdíjazás utáni juttatási programjai.

2.14 Kutatási és marketingköltségek

A kutatás költségeit, akárcsak a marketingköltségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Csoport kutatási költségei nem jelentősek; a marketingköltségeket a 25. megjegyzés tartalmazza.

2.15 Hitelköltségek

Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelköltségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. Az egyéb hitelköltségeket az eredménykimutatásban számoljuk el. A hitelköltségek

kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Csoport a hitelek kapcsán fizet. Az aktiválható hitelköltség a Csoport adott időszakban fennálló általános hitelei költségének súlyozott átlaga. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a

szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe.

2.16 Nyereségadók

2.16.1 Társasági adó

A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap-csökkentő és -növelő tételeivel korrigált, adózás előtti eredménye. Az adókulcsok és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok eltérő szabályai szerint.

2.16.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében rendszerint jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál.

2.16.3 Halasztott adó

A halasztott adókat – a mérlegkötelezettség módszerét alkalmazva – az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan

– nem akvizíciós – tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan – törvénybe foglalt, a mérlegfordulónapon érvényes – adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztottadó-követelés érvényesítése, illetve a halasztottadó-kötelezettség rendezése időpontjában.

Halasztottadó-követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztottadó-követelés érvényesíthető.

Halasztott adót számolunk el a leány-, társult és közös vezetésű vállalatokban levő részesedések átmeneti különbségeire is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a Csoport kontrollálja az átmeneti különbségek visszafordulását, és nem várható az átmeneti

különbség visszafordulása belátható időn belül.

2.17 Lízingek

2.17.1 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbeadó

Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközöket a mérlegben a tárgyi eszközök között tartjuk nyilván. Az értékcsökkenésüket az egyéb tárgyi eszközökhöz hasonlóan számoljuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoljuk el bevételként a lízingidőszak alatt.

2.17.2 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbeadó

Azon eszközök lízingbe adásának esetében, amikor a Magyar Telekom lényegében egy tulajdonjoggal járó összes előnyt és

kockázatot átad, a lízinget értékesítési bevételként és pénzügyi lízingkövetelésként könyveljük. A bevétel megegyezik a jövőbeli minimumlízingdíjak becsült jelenértékének és – amennyiben van ilyen – egy nem garantált maradványérték összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értékét a lízing kezdetekor számoljuk el költségként. Minden kapott

lízingdíjat megbontunk a követelés és a kamatbevétel között úgy, hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a hátralevő pénzügyi lízingkövetelésre. A pénzügyi lízing kamatelemét Kamatbevételként számoljuk el.

2.17.3 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbevevő

Az operatív lízingekkel kapcsolatos költségeket a lízingidőszak alatt lineárisan, költségként számoljuk el az éves eredmény terhére.

2.17.4 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbevevő

Azon tárgyieszköz-lízinget, ahol a Magyar Telekom a tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoljuk el. A pénzügyi lízingelt eszközt az eszköz piaci értékén, vagy ha alacsonyabb, a jövőbeni minimum-

lízingkifizetések becsült jelenértékén aktiváljuk egy lízingkötelezettséggel szemben. Minden lízingdíj-kifizetést megbontunk a

lízingkötelezettség és a kamatköltség között úgy, hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a fennálló pénzügyi lízingkötelezettségre. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazó lízingkötelezettségeket az Egyéb pénzügyi kötelezettségek között mutatjuk ki a mérlegben. A pénzügyi lízing kamatelemét a lízingidőszak alatt számoljuk el az eredménykimutatásban a Kamatköltség soron. A pénzügyi

lízingszerződések keretében beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama és az eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.

2.17.5 Visszlízing

Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását és annak vagy egy részének Magyar Telekom által történő visszlízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereséget elhatároljuk, és a lízingperiódus során az eredménykimutatásban kisebb mértékű értékcsökkenésként ismerjük el. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek

minősül, úgy az értékesítés nyeresége vagy vesztesége az értékesítés időpontjában az eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra, mivel az eladási ár az eszköz valós értékét tükrözi. Hasonló módon a lízingkifizetéseket is az eredménykimutatásban könyveljük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.

2.18 Egy részvényre jutó hozam

A részvényenkénti hozam alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. A hígított részvényenkénti hozamot a törzsrészvények mellett – ha van ilyen – a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével számítjuk ki.

2.19 Osztalék

A Társaság részvényeseinek és a leányvállalatok nem irányító részvényeseinek fizetendő osztalékot a Csoport pénzügyi

beszámolójában a tőkével szemben (Eredménytartalék vagy Nem irányító részesedés) elszámolt kötelezettségként mutatjuk ki abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyták.

2.20 Szegmensek szerinti bemutatás

A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt. vezető operatív döntéshozói, az Ügyvezető Bizottság (MC) tagjai is rendszeresen megkapnak. Az MC felelős az erőforrások működési szegmensek közötti elosztásáért, valamint

ezek teljesítményének havi értékeléséért. A működési szegmensek által alkalmazott számviteli politikák és értékelési alapelvek nagyon hasonlítanak a Csoport által alkalmazott, a korábbi megjegyzésekben kifejtett számviteli politikákhoz. A kisebb eltérések elsősorban abból erednek, hogy a működési szegmensek éves eredménye az éves beszámolóhoz képest korábban kerül meghatározásra és

lezárásra, minden év január 8-10. között. Xxxxxxxxx, a szegmensek eredményének zárási és a pénzügyi kimutatások jóváhagyási időpontja között felmerült és módosítást igénylő tétel a következő évi szegmenseredményekben kerül kimutatásra.

A működési szegmensek bevétele tartalmaz külső ügyféltől származó, illetve másik szegmens felé történt telekommunikációs, rendszer-integrációs és IT-, illetve kisebb mértékben szegmensek közötti támogató szolgáltatásokból származó bevételt is. A Magyar Telekom Nyrt. különböző szegmensekben működő szervezetei közötti központi költséghez kapcsolódó belső elszámolásainak köre igen korlátozott, hogy a külső féllel szembeni valós teljesítményekre lehessen összpontosítani.

Az MC a működési szegmensek eredményét az EBITDA (Kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szintjéig vizsgálja. Ezt a mutatót a Csoport az értékcsökkenési leírás nélküli működési eredményben határozta meg.

Az MC nem követi nyomon az eszközöket és kötelezettségeket a szegmensek szintjén.

Egy másik fontos szegmensszintű kulcsmutató (KPI) a beruházási tevékenység (Capex), amelyet a tárgyi eszközök és immateriális javak éves beruházásaként határoztunk meg.

2.21 Összehasonlító információ

A tárgyévre vonatkozó beszámolóval való összevethetőség érdekében a korábbi évek egyes tételei átsorolásra kerülhettek. A jelentős változásokat – amennyiben voltak – a megfelelő megjegyzésekben fejtettük ki. 2013-ban nem került sor jelentős átsorolásra.

3 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE

3.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Csoport továbbá az

árfolyamok, a kamatok, és a Csoport eszközeinek illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.

A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Csoport cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem.

Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal

bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra, mivel ezek az IAS 39-ben előírt kritériumoknak nem felelnek meg.

A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat alább mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 30%-os átlagos adórátával adóznának (2012-ben körülbelül 25%), tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 70%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a csoport tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.

Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző évhez képest.

3.1.1 Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van:

▪ árfolyamkockázat

▪ kamatkockázat

▪ egyéb árkockázat

A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Csoport stratégiája a

központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság két eladósodási mutató elvárt értékét hagyta jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2012-ben és 2013-ban a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette. Az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2013-ban 2,37, 2012-ben 1,76 volt (a jóváhagyott maximum 2,5), a kamatköltséghez viszonyított EBITDA értéke 2013-ban 5,69, 2012-ben 6,81 volt (a jóváhagyott minimum 3,0). A Csoport Treasury osztálya felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért és a folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-,

likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit a Csoport Treasury osztálya határozza meg és ellenőrzi.

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és

adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó

kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2013-as) és a megelőző (2012-es) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérleg-fordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok

miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.

3.1.1.1 Árfolyamkockázat

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat elsődlegesen olyan pénzügyi eszközökhöz kapcsolódik, amelyek nem a funkcionális pénznemben vannak nyilvántartva; a konszolidáció során végzett átváltásból eredő különbözeteket nem

kell figyelembe venni. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik ezen devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.

A forint árfolyam ingadozási sávjának 2008-ban történt eltörlése miatt a Csoport árfolyam kockázati kitettsége devizában denominált

instrumentumai révén megemelkedett. Ezen hatás enyhítésére az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.

(a) DTIF hitelekhez és kapcsolódó DT AG-s kamatcsere ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

2009 óta a Magyar Telekom a DT-től nem csak forintban vett fel hiteleket. A Deutsche Telekommal történt megállapodás alapján 2009 júniusától a Deutsche Telekom pénzügyi leányvállalata, a Deutsche Telekom Finance B.V. (DTIF) euróban nyújtott számos a kapcsolt vállalkozásoktól kapott általános vállalati célok finanszírozására szolgáló hitelt. A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere

ügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val (DT AG), ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kamatcsere tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az adózás előtti eredményre. 2013. december 31-én 10%-kal gyengébb forint esetén körülbelül 9 milliárd forint árfolyamveszteség keletkezne az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt

kompenzáló nyereség hatása mintegy 10 milliárd forint lenne. 10%-kal erősebb forint esetén körülbelül 9 milliárd forint

árfolyamnyereség keletkezne az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló veszteség hatása mintegy 10 milliárd forint lenne. A 2012. december 31-ei adatok alapján 15%-kal gyengébb forint esetén körülbelül 14 milliárd forint

árfolyamveszteség keletkezett volna az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló nyereség hatása mintegy 15 milliárd forint lett volna. 15%-kal erősebb forint esetén körülbelül 14 milliárd forint árfolyamnyereség keletkezett volna az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló veszteség hatása mintegy 15 milliárd forint lett volna.

(b) Külső féltől felvett hitelekhez és kapcsolódó kamatcsere ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

A Magyar Telekomnak külső féllel szemben is állnak fenn euróban denominált hitelkötelezettségei, amelyek döntő része szintén fedezve van egy jelentős magyar bankkal kötött kétdevizás kamatcsere ügylettel és ennek eredményeként a teljes hitelhez kapcsolódó pénzáramlás devizakockázata fedezve van. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kamatcsere tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az adózás előtti eredményre. 10%-kal gyengébb

forint esetén körülbelül 0,8 milliárd forint árfolyamveszteség keletkezne az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló nyereség hatása mintegy 0,7 milliárd forint lenne. 10%-kal erősebb forint esetén körülbelül 0,8 milliárd forint

árfolyamnyereség keletkezne az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló veszteség hatása mintegy 0,7 milliárd forint lenne. A 2012. december 31-ei adatok alapján 15%-kal gyengébb forint esetén körülbelül 0,4 milliárd forint

árfolyamveszteség keletkezett volna az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló nyereség hatása

mintegy 0,4 milliárd forint lett volna. 15%-kal erősebb forint esetén körülbelül 0,4 milliárd forint árfolyamnyereség keletkezett volna az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló veszteség hatása mintegy 0,4 milliárd forint lett volna.

A Magyar Telekom további árfolyamkockázata főleg (i) a dél- és kelet-európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint a külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Csoport devizában denominált (elsősorban a Csoport külföldi leányvállalatai által felhalmozott) eszközeinek állománya meghaladja a devizában denominált kötelezettségállományt (a fenti hitelektől eltekintve), ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás az alábbi hatással lenne a Csoport eredményére. Ha a forint, mint funkcionális deviza 2013. december 31-i átváltási árfolyamához képest 10 százalékos gyengülés következett volna be az euróval és 15 százalék az amerikai dollárral szemben, ez a változás körülbelül 1,2 milliárd forint árfolyamveszteséget okozott volna (2012-ben: 1,7 milliárd forint veszteség). Hasonló értékű nyereség keletkezett volna, ha a forint 10%-kal erősödött volna az euróhoz és 15%-kal a dollárhoz képest. Ha a macedón dénár, mint funkcionális deviza 2013. december 31-i átváltási árfolyamához képest 10 százalékos gyengülés következett volna be az euróval és az amerikai dollárral szemben, ez a változás körülbelül 1,0 milliárd forint árfolyamnyereséget okozott volna (2012-ben: 1,8 milliárd forint

nyereség). Hasonló értékű veszteség keletkezett volna, ha a macedón dénár 10%-kal erősödött volna az euróhoz és a dollárhoz képest.

A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. A nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek valós piaci értéke 1,2 milliárd forint (kötelezettség) volt 2013. december 31-én (2012-ben: 0,6 milliárd forint

(kötelezettség)). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetésekre fedezetet nyújtsanak. A forint 2013. december 31-én érvényes azonnali euró-forint devizaárfolyamhoz képest 10%-os gyengülése és a dollár-forint

devizaárfolyamhoz képest 15%-os gyengülése 5,4 milliárd forint nem realizált árfolyamnyereséget keletkeztetett volna ezen a nettó egyenlegen, míg az euróval szemben 10%-kal, illetve a dollárral szemben 15%-kal erősebb forint megközelítőleg 7,8 milliárd forint nem realizált árfolyamveszteséget okozott volna.

A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 10 százaléknál is magasabb, az amerikai dollárral szemben 15 százaléknál is magasabb, míg a macedón dénár 10 százaléknál magasabb ingadozása is elképzelhető az euróval és az amerikai dollárral szemben, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.

3.1.1.2 Kamatlábkockázat

A Magyar Telekom a kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása

befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cashflow-t.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem taroznak az IAS 39 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, a pénzügyi bevételeket, vagy pénzügyi költségeket befolyásolják (nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.

(a) Pénzügyi eszközök

A magyarországi működésből származó készpénz többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítjuk, de a macedón és montenegrói leányvállalataink jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek, melyet főként helyi bankokban tartanak. Ezeket

elsősorban fix kamatozással kötjük le, hogy minimalizáljuk a piaci változásoknak való kitettségünket, melyek kedvezőtlenül hatnának az ezen betétekből származó cashflow-ra.

A Csoport nem rendelkezett jelentős összegű forint bankbetéttel 2012 és 2013 év végén sem.

A Csoport macedón dénár bankbetéteinek összege 2013 végén 8,2 milliárd forint volt (2012-ben 10,1 milliárd forint). 1

százalékponttal magasabb kamatlábat feltételezve 2013 évre (feltételezve, hogy jellemzően az év végi állomány állt fenn 2013 folyamán), a kamatbevétel 0,1 milliárd forinttal lett volna magasabb (2012-ben 0,1 milliárd forint). A kamatbevétel ugyanekkora összeggel lett volna kisebb 1 százalékponttal alacsonyabb kamatláb esetén.

A Csoport euró bankbetéteinek összege 2013 végén 20,4 milliárd forint volt (2012-ben 37,7 milliárd forint). 1 százalékponttal magasabb kamatlábat feltételezve 2013 évre (feltételezve, hogy jellemzően az év végi állomány állt fenn 2013 folyamán), a

kamatbevétel 0,2 milliárd forinttal lett volna magasabb (2012-ben 0,4 milliárd forint). A kamatbevétel ugyanekkora összeggel lett volna kisebb 1 százalékponttal alacsonyabb kamatlábat feltételezve.

A hektikusan mozgó nemzetközi tőke- és értékpapírpiacok miatt a kamatok nagyobb ingadozása is lehetséges. Ennek kockázatát a fix és változó kamatlábú kölcsönök kiegyensúlyozott portfóliójával igyekszünk csökkenteni (ld. fent). Az érzékenységi vizsgálatokat 1 százalékpontos euró és dénár kamatváltozásra mutattuk be, de a rendkívüli piaci körülmények extrém ingadozásokat is eredményezhetnek a pénzpiacon, ami még ennél magasabb kamatláb elmozdulásokat is eredményezhet.

(b) Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF, DT AG) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte

valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Csoport finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Csoport kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.

Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Csoport pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése

érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt

hiteleket) 54 százalékot tett ki 2013. december 31-én (2012-ben 69%).

Az összes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változó kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 46 százalékot tett ki 2013. december 31-én (2012-ben 31%). 3 százalékponttal magasabb kamatlábat feltételezve 2013. évre (feltételezve, hogy jellemzően az év végi állomány állt fenn 2013 folyamán), a kamatköltség 5,0 milliárd forinttal lett volna magasabb (2012-ben 3,1 milliárd forint). A kamatköltség ugyanekkora összeggel alacsonyabb lett volna 3 százalékponttal alacsonyabb kamatláb esetén.

A DT-vel kötött kamatcsere ügyletek valós értéke forint és euró kamatlábváltozásoknak van kitéve. Változatlan forint kamatot és az euró kamatláb 1%-os emelkedését feltételezve, a kamatcsere ügyletek valós értéke 1,6 milliárd forinttal csökkenne, míg az euró kamatláb 1%-os csökkenése 1,7 milliárd forint nyereséget okozna. Hasonló módon, változatlan euró kamat mellett a forint kamatláb 3%-os emelkedését feltételezve, a kamatcsere ügyletek valós értéke 2,0 milliárd forint nyereséget eredményezne, míg a forint kamatlábak

3%-os csökkenése 2,1 milliárd forint veszteséget okozna.

3.1.1.3 Egyéb árkockázat

A beszámolási időszak végén a Magyar Telekom rendelkezett jogilag kötelező érvényű megállapodásokkal földgáz és áram

beszerzésére, amelyekre jelentős hatással lennének olyan kockázati változók, mint az energia tőzsdei árfolyamok, a devizaárfolyamok vagy más mutatószámok. Annak érdekében, hogy minimalizálja ezen árváltozásokból származó kockázatokat a Magyar Telekom megtette a szükséges fedezési lépéseket a kitettség döntő részére vonatkozóan, ezért ezen a területen nem maradt érdemi kockázata. Lásd még a 8.2 megjegyzést.

3.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.

A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be.

A lenti táblázat a Magyar Telekom hitelezési kockázatnak való kitettségét mutatja 2012. és 2013. december 31-re vonatkozóan:

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Pénzeszközök .......................................................................................................................................................	15 211	14 633
3 hónapon túli bankbetétek ........................................................................................................................	39 632	23 593
Vevőkövetelések .................................................................................................................................................	121 362	126 535
Visszakövetelhető frekvencia árverési díj.............................................................................................	10 923	-
Pénzügyi lízingkövetelések ..........................................................................................................................	3 535	2 811
Dolgozói kölcsönök és követelések .......................................................................................................	4 514	4 478
Derivatív pénzügyi instrumentumok ........................................................................................................	6 652	6 674
1 éven túli vevő követelések .........................................................................................................................	4 215	8 714
Értékesíthető pénzügyi eszközök ............................................................................................................	244	214
RDC követelések..................................................................................................................................................	383	212
Egyéb rövid lejáratú............................................................................................................................................	1 045	1 999
Egyéb hosszú lejáratú.......................................................................................................................................	1 685	1 539
	209 401	191 402

A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel, melyek rövid lejáratúak.

A Csoport kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom Csoport tagvállalatai döntő többségében legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el lekötött betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezetünk. Továbbá a Magyar Telekom előnyben részesíti az olyan bankokban történő betételhelyezést, amelyek hitelt is nyújtanak neki, hogy a bank csődje esetén lehetőség legyen a hitelek és betétek kompenzálására.

A Csoport magyarországi tagvállalatainak pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb bankbetétei esetében a hitelkockázat korlátozott,

mivel a Magyar Telekom meghatározó pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit. Továbbá, a forintban keletkező készpénz többletet a forintban fennálló hiteleink törlesztésére fordítjuk, vagy olyan partner bankokban helyezzük el, melyekkel szemben hiteleink vannak. A fentiek miatt a forintban meglévő készpénzállományra vonatkozó hitelezési kockázatunk igen alacsony.

A macedón leányvállalatoknak elsősorban macedón dénárban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétei vannak, a montenegrói leányvállalatok elsősorban euróban tartják pénzeszközeiket és lekötött betéteiket. Az ezekben az országokban elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétek esetében magasabb a partnerkockázat,

mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. Ugyanakkor a montenegrói leányvállalat bankbetétei (16,0 milliárd forint 2013. december 31-én, illetve 15,7 milliárd forint 2012. december 31-én) és a macedóniai bankbetétek (12,5 milliárd forint 2013. december 31-én, illetve 32,1 milliárd forint 2012. december 31-én) teljes egészében le vannak fedezve BBB vagy magasabb hitel-

besorolású nemzetközi pénzintézetek által kibocsátott bankgaranciákkal, vagy külföldön vannak elhelyezve betétként legalább BBB+ hitelminősítésű bankokban. A bankbetétek hitelezési kockázatát a pénzeszköz állomány több, a helyi piacon meghatározó

jelentőségű, független hitelintézetnél történő elhelyezésével tovább csökkentjük.

Az ügyfelekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.

A vevő követelések és egyéb követelések kivételével nem volt más pénzügyi eszköz, amelyre értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé, mivel nem voltak lejárt követelések, illetve nem volt értékvesztésre utaló jel sem.

A lenti táblázat a vevőköveteléseket tartalmazza országok szerinti megbontásban. Ezen egyenlegek többsége az adott országok funkcionális pénznemében áll fenn (Magyarországon forint, Macedóniában dénár és Montenegróban euró).

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Magyarország ....................................................................................................................	103 429	107 389
Macedónia ........................................................................................................................	12 486	12 940
Montenegró ......................................................................................................................	4 534	5 218
Egyéb .................................................................................................................................	913	988
	121 362	126 535

A fenti táblázatban szereplő összegek az értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek bemutatásra. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2013-ban a konszolidált bevételek 1,4%-a volt (2012-ben 1,1%). A jövőben az ügyfelek fizetési hajlandósága változhat, amely több értékvesztés elszámolását eredményezné. A behajthatatlan bevétel 1% pontos növekedése az értékvesztést mintegy 6,4 milliárd forinttal növelné 2013-ban (2012: 6,1 milliárd forint).

A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

Magyarország

A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a hitelképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási története, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.

A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, telefonos felszólítás, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.

Macedónia

A működési tevékenységben a hitelezési kockázat kezelési folyamata megelőző intézkedéseket, (így hitelképesség-vizsgálat és megelőző limitbeállítás), illetve a szerződéses kapcsolat során korrigáló intézkedéseket (pl. emlékeztetők kiküldése, hálózatról történő lekapcsolás, együttműködés behajtó társaságokkal, bírósági eljárás, végrehajtó egység bevonása, faktorálás) egyaránt tartalmaz. A

lejárt követeléseket ügyféltípusonként, hitelezési csoportonként, a kintlévőség összege, valamint az átlagos számlázott összegek és kikapcsolások száma alapján ellenőrzik. A hitelezési kockázatot hitelképesség vizsgálattal és megelőző limit beállítással csökkentjük. A hitelképesség vizsgálata során felmérik, hogy az ügyfél eladósodott-e, míg a megelőző limit beállítás az ügyfél átlagos fogyasztási szintje alapján a hitellimit meghatározását szolgálja. Macedóniában sem fordul elő, hogy egyes ügyfél vagy ügyfélcsoport miatt

jelentős lenne a kockázat. A hitelezési kockázat csökkentésére alkalmazott eljárások biztosítják, hogy megfelelő hiteltörténettel rendelkező ügyfelek részére történjen szolgáltatásnyújtás illetve, hogy a hitelezési kitettség elfogadható szinten maradjon.

Montenegró

2010-ben létrejött a Lakossági Pénzügyi Osztály a követeléskezelés, a hitelezési kockázat ellenőrzése, valamint a csalások megelőzése és a bevételek biztosítása céljából. Így a folyamatok többsége megváltozott, ezek az azóta eltelt években jó eredményt hoztak. 2012-ben az ügyfelek emlékeztetési folyamatára és a követelések mielőbbi behajtására még nagyobb hangsúly került az elhúzódó gazdasági válság negatív hatásait kivédendő. További intézkedések bevezetésére került sor az ügyfelek hitelképességének vizsgálatára irányuló folyamat és a behajtási folyamatok fejlesztése terén, ezért a hangsúly az üzleti behajtásra, valamint a részletfizetés utóbbi időben jelentősen megnőtt hitelezési kockázatára tevődött. 2013. márciusában két másik mobilszolgáltatóval (Telenor és M:tel) az új ügyfelek közös hitelellenőrzése is bevezésre került.

3.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Csoport Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad

hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Csoport le nem hívott hitelkerete 46,4 milliárd forint volt 2013. december 31-én. (2012: 88,9 milliárd forint), és a Társaság magyarországi bankoknál további feltételes hitelkerettel rendelkezett 2013 és 2012 végén. A fentieken túl a Deutsche Telekom 2015. június 30-ig megerősítette elkötelezettségét a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek

kielégítésére.

Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2013. és 2012. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Csoport jellemzően folyamatos működéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.

2013. december 31. (millió Ft) Összesen 1 éven belüli

1-5 év közötti

5 éven túli

103,549	103,549	-	-
9,786	9,786	-	-
335,426	73,574	261,852	-
88 169	83 652	4 517	-
12 019	3 940	5 506	2 573
21 952	4 436	10 706	6 810
122 140	92 028	20 729	9 383
570 901	278 937	282 581	9 383
367	99	268	-
108 984	29 280	79 704	-
(105 741)	(30 008)	(75 733)	-
3 243	(728)	3 971	-
175	175	-	-
44	44	-	-
61 389	61 389	-	-
(62 890)	(62 890)	-	-
(1 501)	(1 501)	-	-

Kötelezettségek szállítók felé ...........................................................

Banki kötelezettség szállítói faktorálásból .....................................

Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ..

Bankhitelek .....................................................................................

Pénzügyi lízingkötelezettségek ....................................................

Egyéb pénzügyi kötelezettségek ..................................................

Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen....................................

Pénzügyi kötelezettségek cashflow ................................................

Nyitott swap pozíciók pénzáramlása

Bruttó euró befolyások (millió euró) ...............................................

Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)........

Bruttó forint kifizetések (millió forint)..............................................

Nettó forint (kifizetések)/befolyások (millió forint) .......................

Nyitott forward pozíciók pénzáramlása

Bruttó euró befolyások (millió euró) ...............................................

Bruttó USD befolyások (millió USD) ...............................................

Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)........

Bruttó forint kifizetések (millió forint)..............................................

Nettó forint kifizetések (millió forint)...............................................

1 éven	1-5 év	5 éven
belüli	közötti	túli

2012. december 31. (millió Ft) Összesen

Kötelezettségek szállítók felé ...........................................................	115 723	115 723	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ..	353 904	53 032	285 313	15 559
Bankhitelek .....................................................................................	38 076	38 076	-	-
Pénzügyi lízingkötelezettségek ....................................................	6 726	1 282	3 300	2 144
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ..................................................	5 676	2 161	3 514	1
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen....................................	50 478	41 519	6 814	2 145
Pénzügyi kötelezettségek cashflow ................................................	520 105	210 274	292 127	17 704
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ...............................................	364	23	289	52
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)........	106 343	6 842	84 288	15 213
Bruttó forint kifizetések (millió forint)..............................................	(108 722)	(9 902)	(84 802)	(14 018)
Nettó forint (kifizetések)/befolyások (millió forint) .......................	(2 379)	(3 060)	(514)	1 195
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ...............................................	182	182	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD) ...............................................	3	3	-	-
Bruttó HUF befolyások (millió forint) ..............................................	4 985	4 985	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)........	58 612	58 612	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)..............................................	(59 716)	(59 716)	-	-
Nettó forint kifizetések (millió forint)...............................................	(1 104)	(1 104)	-	-

A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 1,53 év 2013. december 31-én (2012: 2,5 év). A pénzügyi

instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2013. december 31-ét, illetve a 2012. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk.

3.2 Tőkekockázat kezelése

A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Csoport tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. Az iparágban szokásos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta

segítségével figyeli a tőkeszerkezetet. A ráta a nettó adósságállomány, illetve a nettó adósságállománnyal növelt tőke (a nem irányító részesedést beleértve) hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik:

▪ Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben – 16. megjegyzés

▪ Plusz Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség – 17. megjegyzés

▪ Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx – 6. megjegyzés

▪ Mínusz Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök - 8.1. megjegyzés

2012-ben és 2013-ban is az volt a Csoport közép- és hosszútávú célja, melyet az Igazgatóság is jóváhagyott, hogy az eladósodottsági rátája 30% és 40% között legyen. 2013. december 31-én az eladósodottsági ráta 43,8% volt (2012: 34,3%). Ennek következtében a vezetőség 2014-re nem javasolta az Igazgatóságnak osztalék kifizetését.

A fentieken túl – a magyar Társasági törvény szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegű törvényi kötelezettség.

A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 490 milliárd forintot tett ki 2013. december 31-én (2012: 522 milliárd forint).

4 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeljük. A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és

kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők.

4.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be,

felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartjuk kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív

iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Csoport beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközeink között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet pénzügyi helyzetünk és tevékenységünk eredménye szempontjából. Pl. ha a Magyar Telekom 10%-kal

csökkentené eszközei hasznos élettartamát, az éves értékcsökkenés hozzávetőlegesen 11 milliárd forinttal (2012: 11 milliárd forint) növekedne. A 2013 során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 12. és 13. megjegyzés tartalmazza.

A Csoport folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be, mint pl. a mobilkommunikáció terén az 3G- és 4G-alapú szélessávú szolgáltatások vagy az üvegszálas technológia lakossági ügyfeleknél történő alkalmazása. Hasonló új szolgáltatások

bevezetésekor a Csoport megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát. Mindazonáltal az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem azonnali az átállás az új technológiára.

Következésképpen a régi platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.

4.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A goodwillre már nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben

becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cash- flow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos

legjobb becslésein alapulnak. A Csoport 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.

A működési szegmensek megtérülő értékét a működési szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének

kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom többféle súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy éppen melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon működik. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló

iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.

A goodwillt a Csoport működési szegmenseihez rendeljük hozzá, melyek a következők: Telekom Magyarország, T-Systems, Macedónia és Montenegró.

Sem 2013-ban, sem 2012-ben nem kellett értékvesztést elszámolni.

Az alábbi táblázatokban foglaltuk össze a Csoport működési szegmenseinek a valósérték-kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2013 és 2012 során végrehajtott értékvesztés-

vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt az érzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2013. vagy 2012. december 31-én mennyi értékvesztést számoltunk volna el a működési szegmensekhez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.

A WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 1 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre (2012: 2 százalékpontos növekedés). A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 2 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre (2012: 5 százalékpontos csökkenés). Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 10 vagy 20%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2013 WACC	Telekom Magyarország	T-Systems	Macedónia	Montenegró
A kalkulációban alkalmazott érték	8.87%	9.20%	9.50%	8.69%
Ha ennyire módosítanánk Lehetséges értékvesztés	9.87%	10.20%	10.50%	9.69%
(millió Ft)	-	-	1,935	-
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték	1.0%	1.0%	1.0%	0.0%
Ha ennyire módosítanánk Lehetséges értékvesztés	-1.0%	-1.0%	-1.0%	-2.0%
(millió Ft)	-	-	1,280	-
Cash flows
Ha ennyivel módosítanánk Lehetséges értékvesztés (millió Ft)	-10% -	-10% -	-10% 981	-10% -
Ha ennyivel módosítanánk Lehetséges értékvesztés	-20%	-20%	-20%	-20%
(millió Ft)	23,604	2,598	8,378	-

2012 WACC	Telekom Magyarország	T-Systems	Macedónia	Montenegró
A kalkulációban alkalmazott érték	9,32%	9,74%	9,02%	7,85%
Ha ennyire módosítanánk Lehetséges értékvesztés	11,32%	11,74%	11,02%	9,85%
(millió Ft)	20 773	-	-	-
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték	0,0%	1,0%	0,0%	0,0%
Ha ennyire módosítanánk Lehetséges értékvesztés	-5,0%	-4,0%	-5,0%	-5,0%
(millió Ft)	10 896	-	-	-
Cash flows
Ha ennyivel módosítanánk Lehetséges értékvesztés (millió Ft)	-10% -	-10% -	-10% -	-10% -
Ha ennyivel módosítanánk Lehetséges értékvesztés	-20%	-20%	-20%	-20%
(millió Ft)	36 394	-	-	-

Telekom Magyarország	T-Systems	Macedónia	Montenegró
0,6%	1,4%	-1,0%	-1,1%
1,5%	1,7%	-1,3%	-0,9%
1,6%	1,8%	-3,3%	0,1%
3,1%	3,6%	0,1%	-0,1%
0,4%	1,1%	-9,6%	1,3%
-1,1%	0,8%	-4,0%	0,6%

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen lényeges változások következtek be a 2013 során készített 10 éves tervekben a 2012 során készített 10 éves tervekhez képest.

Bevételek kumulatív átlagos éves

változása 10 év során 2012-höz képest

Bevételek kumulatív átlagos éves

változása 10 év során 2013-hoz képest

EBITDA kumulatív átlagos éves

változása 10 év során 2012-höz képest

EBITDA kumulatív átlagos éves

változása 10 év során 2013-hoz képest

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2012-höz képest

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2013-hoz képest

A Magyar Telekom vezetősége nem tartotta szükségesnek használatiérték-kalkuláció elkészítését, mivel ez az értékesítési költségekkel csökkentett valósérték-kalkulációnál alacsonyabb vállalati értéket hozott volna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli

beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további beruházás, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó bevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban a bevételek hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. A Magyar Telekomnál a beruházásnak átlagosan csak körülbelül 20%-a kapcsolódik karbantartáshoz; a maradék új beruházás, amely új csatlakozást biztosít a hálózatra. Egyértelmű, hogy e nélkül a bevételek jelentős hanyatlásnak indulnának hosszú távon. Következésképp egyik szegmens használatiérték-kalkulációját sem készítettük el.

4.3 Tárgyi eszközök és immateriális javak becsült értékvesztése

A beazonosítható tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztését minden olyan esetben megbecsüljük, amikor felmerül annak a lehetősége, hogy az eszköz könyv szerinti értéke jelentős mértékben meghaladja megtérülő értékét, illetve ha az értékvesztés összege megbecsülhető. A megtérülő értéket elsősorban a használati érték számításával határozzuk meg, amely számítás a becslések és az

azokat befolyásoló tényezők széles skáláját veszi figyelembe. Többek között figyelembe vesszük a jövőbeli bevételeket és költségeket, a technológiai avulást, szolgáltatások megszüntetését és egyéb változásokat, amelyek értékvesztést indokolhatnak. Amennyiben az értékvesztést a használati érték segítségével állapítjuk meg, az értékvesztés pontos értékének kiszámításához meghatározzuk az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéket is (amennyiben lehetséges). Mivel az értékvesztés ilyen módon történő meghatározása jelentős részben becslésen alapul, a tényleges értékvesztés mértéke jelentősen eltérhet a becslés eredményeképpen kapott értéktől.

4.4 Követelések becsült értékvesztése

A kétes követelések értékvesztését a vevőink fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. A

legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében egy portfólió alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások alapján. A fenti tényezőket évente felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezenfelül figyelembe vesszük az üzletág jellegét (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) és a különféle piaci környezeteket, amelyekben a Csoport vállalatai működnek. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelésleírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja. További részletek a 3.1.2 megjegyzésben.

4.5 Céltartalékok

A céltartalék képzése, különösen jogi viták esetében, jelentős részben becslésen alapul. A Csoport meghatározza egy múltbeli esemény következtében kialakuló kedvezőtlen helyzet bekövetkezésének valószínűségét, és ha a valószínűség meghaladja az 50%- ot, a Csoport a kötelezettség teljes becsült összegére céltartalékot képez (további részletek a 2.10, 19 és 36.2 megjegyzésben). A valószínűség meghatározása megítélés kérdése, mivel Magyarországon nagyon kevés NMHH-határozatról hozott döntést eddig a

Legfelsőbb Bíróság. Hasonlóan, Macedóniában szintén kevés versenyhivatali vagy ügynökségi határozatról döntött még a

Közigazgatási Bíróság. A kedvezőtlen kimenetel valószínűségének meghatározására a Csoport belső és külső jogi tanácsadókat vesz igénybe.

4.6 Ügyfélszerzés és -megtartás költsége

Az ügyfelek megszerzésének és megtartásának költségei elsősorban a készülékértékesítés veszteségét (a bevételek és költségek külön kerülnek bemutatásra) és az új ügyfeleket szerző, illetve a meglévő előfizetők megtartásához hozzájáruló alvállalkozóknak

fizetett jutalékokat tartalmazzák. A Csoport ügynökei az ügynöki jutalék egy részét a Csoport termékeinek reklámozására fordítják. A Csoport marketingköltségeinek egy részét tekinthetnénk ügyfélszerzési és -megtartási költségnek is. Az ügyfelektől aktiválási és

belépési díjként beszedett összeg elhanyagolható a költségekhez képest. Ezek a bevételek, költségek és veszteségek akkor kerülnek elszámolásra, amikor az új ügyfél csatlakozik a Csoport vezetékes vagy mobilhálózatára. Az ilyen típusú költségeket (veszteségek) azonnal elismerjük felmerülésük időpontjában (nem kerülnek sem aktiválásra, sem halasztásra), mivel nem lehet pontosan elkülöníteni a marketingköltségektől. A Csoport ügyfélszerzési és -megtartási költségei részének tekinthető többek közt a készülékértékesítésen

keletkezett nettó veszteség (2013: 15,6 milliárd forint; 2012: 14,0 milliárd forint) és az ügynöki jutalék (2013: 9,5 milliárd forint; 2012: 9,2 milliárd forint). A Csoport marketingköltsége 2013-ban 12,8 milliárd forintot tett ki (2012: 12,7 milliárd Ft).

4.7 Mobil licencek éves díjai

A Magyar Telekom fő tevékenysége a magyarországi, macedóniai és montenegrói vezetékes és mobil szolgáltatásokat foglalja magába. Ezek a szolgáltatások általában az adott ország törvényei vagy más jogszabályai hatálya alá tartoznak. Ezek a szolgáltatások általában egy licenc vagy koncesszió megszerzéséhez vannak kötve, mely rendszerint egy egyszeri díjjal valamint éves díjfizetésekkel jár együtt. Az, hogy az éves díjakat megbízhatóan becsülhetőnek tekintjük vagy sem, megítélés kérdése. Ha úgy döntünk, hogy ezek az éves díjak megbízhatóan becsülhetőek, akkor azok diszkontált értéke a licenc értékében kerül aktiválásra, egyéb esetekben arra az

időszakra számoljuk el költségként, amelyre vonatkozik.

Mivel a 2013-ban Magyarországon megkötött új licenc szerződés (ld. 1.3.4 megjegyzés) feltételei alapjaiban különböznek a régiektől, a megújítás eredeti bekerülési értékén (38 milliárd forint) túl a jövőbeli éves licencdíjak diszkontált jelenértékét (17 milliárd forint) is

aktiváltuk 2013-ban. Mivel a Csoport többi frekvencia licencdíjai esetében az éves díjakat nem tartottuk megbízhatóan becsülhetőnek, azokat nem aktiváltuk.

5 ÜZLETI KOMBINÁCIÓK ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKESÍTÉSE

5.1 Akvizíciók 2013-ban

5.1.1 Kábeltévé üzleti tevékenységek megszerzése

A Csoport 2013-ban számos kábeltévé hálózat tulajdonjogát szerezte meg 719 millió forintért, egyedileg jelentéktelen ügyletek

keretében. Ezek az akvizíciók mind a Telekom Magyarország működési szegmense üzleti kombinációjának minősültek. A teljes vételár 2013-ban készpénzben kifizetésre került. Az alábbi táblázat mutatja az egyesével jelentéktelen tranzakciók összefoglalását.

millió Ft	Valós érték	Könyv szerinti érték
Teljes vételár...........................................................................................................	719	719
Megszerzett nettó eszközállomány......................................................................	650	428
Goodwill .................................................................................................................	69
5.2 Akvizíciók 2012-ben

5.2.1 M-Kábel

2012. április 27-én a Magyar Telekom adásvételi szerződést írt alá az M-Kábel Kft. 100%-os tulajdonrészének megszerzésére. A Csoport ugyanakkor egy kábeltévé hálózatot is megszerzett az eladótól. Az ügylet lezárására 2012. május 31-én került sor. A kezdő vételár 2,1 milliárd forintot tett ki, melynek megfizetésére 2012 májusában került sor. Ezen felül további 118 millió forint megfizetésére, az ügylet zárásakor fennálló nettó adósságállomány alapján 2012 augusztusában került sor. Az M-Kábel Kft. egy nyugat-magyarországi régió kizárólagos internet szolgáltatója volt, amely a vele együtt megszerzett hálózatot üzemeltette. Az M-Kábel Kft.-t 2012. május 31-e óta a Csoport Telekom Magyarország működési szegmensén belül konszolidáljuk.

Az alábbi táblázat a fenti akvizíció során megszerzett eszközök és kötelezettségek könyv szerinti és valós értékét mutatja.

millió Ft	Valós érték	Könyv szerinti érték
Teljes vételár............................................................................................................................	2 168
Megszerzett nettó eszközállomány.......................................................................................	(1 281)
Goodwill ..................................................................................................................................	887
Megszerzett nettó eszközállomány:
Pénzeszközök.............................................................................................................................................................	48	48
Vevő- és egyéb követelések ..............................................................................................................................	80	80
Tárgyi eszközök.........................................................................................................................................................	534	534
Immateriális javak.....................................................................................................................................................	699	-
Szállítók és egyéb kötelezettségek...............................................................................................................	(10)	(10)
Nettó halasztottadó-kötelezettség .................................................................................................................	(70)	-
	1 281	652

A teljes vételár 2012-ben készpénzben kifizetésre került.

Az immateriális jószágként felvett, ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist és a meglévő ügyfeleknek nyújtott szolgáltatást fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel értékét, valamint a szolgáltatások tervezett bővítésének lehetőségét tartalmazza.

Már a magyar számviteli elvek szerint sem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a goodwill után, azonban értékvesztés esetén a goodwill teljes összege (1532 millió forint) elismert ráfordítás a társaságiadó-törvény szerint is.

5.2.2 További kábeltévé hálózati üzleti tevékenységek

A Csoport 2012-ben számos kábeltévé hálózat tulajdonjogát szerezte meg 23 millió forintért, egyedileg jelentéktelen ügyletek

keretében. Ezek az akvizíciók mind a Telekom Magyarország működési szegmense üzleti kombinációjának minősültek. A teljes vételár 2012-ben készpénzben kifizetésre került.

5.3 Akvizíciókkal kapcsolatos pro forma tájékoztató

Az alábbi pro forma tájékoztató a Csoport legfontosabb pénzügyi adatait tartalmazza, megmutatva, hogy hogyan változott volna a bevételek és az éves eredmény összege, ha a megvásárolt leányvállalatokat és üzletágakat már az akvizíció évének kezdetétől

konszolidálnánk, illetve ténylegesen milyen mértékben járultak hozzá az akvizíció napjától az eredményhez a megvásárlás évében.

millió Ft	2012		2013
Bevételek Beszámoló szerint .............................................................................................................	607 128		637 521
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén ..................................................	607 398		n. m.
Tárgyévi hozzájárulás .......................................................................................................	380		n. m.
Éves eredmény
Beszámoló szerint ............................................................................................................	36 859	23 460
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén ..................................................	36 901	n. m.
Tárgyévi hozzájárulás .......................................................................................................	60	n. m.

A Csoport 2013-as akvizíciós tevékenysége nem volt jelentős, ezek a Csoport számaira gyakorolt hatása is elhanyagolható.

5.4 Értékesített leányvállalatok

2012-ben a Magyar Telekom két leányvállalati befektetését értékesítette. Ezeket a leányvállalatokat nem tekintettük külön pénztermelő egységnek, ezért nem jelentettek megszűnt tevékenységet. A Konszolidált cash-flow kimutatásban a leányvállalatok és egyéb

befektetések értékesítéséből származó bevétel az értékesített leányvállalat pénzeszközeivel nettó módon kerül kimutatásra.

5.4.1 Pro-M

2012 augusztusában a Társaság adásvételi szerződést írt alá a magyar állam tulajdonát képező Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-vel a Pro-M Zrt. teljes, 100%-os tulajdonrészének átruházásáról. A kezdő vételár 19,9 milliárd forintot tett ki, mely az ügylet zárásakor a Pro- M működő tőkéjével módosult. A vevő a vételárból 1 milliárd forintot visszatartott a Pro-M előzetes és végleges működő tőke-

különbözetének ellentételezésére. A kalkulációról 2012. október 15-én egyeztek meg, mely 967 millió forint további vételárat jelent. Az értékesítés eredménye az Egyéb működési bevételek között került elszámolásra. (További információ a 26. megjegyzésben.)

millió Ft	Valós
Kezdeti vételár ...............................................................................................................................................	19 900
Pro-M működőtőkéje .....................................................................................................................................	(1 698)
Xxxxxx xxxxxxx..................................................................................................................................................	18 202
Értékesített nettó eszközállomány ...............................................................................................................	(16 602)
Értékesítésből származó eredmény.............................................................................................................	1 600

Értékesített nettó eszközállomány:
Pénzeszközök.................................................................................................................................................	(7)
Pénzügyi lízingkövetelés...............................................................................................................................	(11 264)
Követelések.....................................................................................................................................................	(7 480)
Készletek .........................................................................................................................................................	(15)
Tárgyi eszközök.........................................................................................................................................................................................	(364)
Immateriális javak.....................................................................................................................................................................................	(33)
Szállítók és egyéb kötelezettségek...............................................................................................................................................	1 692
Társasági adókötelezettség...............................................................................................................................................................	42
Céltartalékok ..................................................................................................................................................	3
Nettó halasztottadó-kötelezettség ...............................................................................................................	824
	(16 602)

A teljes kapott pénzösszegből (18 202 millió forint) 3891 millió forint, az ügylet napján a Pro-M állami tulajdonban lévő vevőjével szemben fennálló követelés miatt a Konszolidált cash-flow kimutatás Forgóeszközök változása során, míg a fennmaradó 14 304 millió forint a Leány- és társult vállalat értékesítéséből származó bevétel – nettó soron jelent meg (az értékesített 7 millió forintos

készpénzállománnyal csökkentve).

5.4.2 Compargo Kft.

2012. márciusában a Magyar Telekom adásvételi szerződést írt alá a Compargo Kft.-ben lévő 80%-os tulajdonrészének átruházásáról 84 millió forint értékben (az értékesített készpénzállománnyal csökkentve). Az ügyleten 46 millió forint nyereség keletkezett.

6 PÉNZESZKÖZÖK

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ a 3.1.2 megjegyzésben található. Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Pénztár ............................................................................................................................	189	278
Bankbetét (látra szóló) ..................................................................................................	6 648	8 956
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú)..................................................................	8 374	5 399
	15 211	14 633

Átlagos kamatláb 2012. 2013.

december 31-én

Pénztár ............................................................................................................................	0,00%	0,00%
Bankbetét (látra szóló) ..................................................................................................	1,36%	0,53%
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú)..................................................................	2,56%	0,99%
Átlagos kamatláb ..........................................................................................................	2,01%	0,72%

Pénzeszközök pénznemenként 2012. 2013.

millió Ft december 31-én

MKD ................................................................................................................................	2 045	5 215
EUR .................................................................................................................................	9 616	5 096
USD ..................................................................................................................................	1 076	2 292
HUF .................................................................................................................................	2 389	1 973
Egyéb...............................................................................................................................	85	57
	15 211	14 633

Pénzeszközök országok szerinti bontásban 2012. 2013.

millió Ft december 31-én

Macedónia ......................................................................................................................	2 643	6 900
Magyarország ................................................................................................................	4 551	6 412
Montenegró ....................................................................................................................	7 701	1 094
Többi ország ...................................................................................................................	316	227
	15 211	14 633

7 KÖVETELÉSEK

7.1 Követelések – könyv szerinti érték

millió Ft 2012 2013

december 31-én

Vevők .......................................................................................................................		112 602	118 593
Követelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól ..............................		8 760	7 942
Vevőkövetelések ....................................................................................................	(a)	121 362	126 535
Aktív időbeli elhatárolások ....................................................................................		6 253	8 039
Egyéb adókövetelés ...............................................................................................		2 343	1 444
Egyéb .......................................................................................................................		751	694
Egyéb követelések .................................................................................................		9 347	10 177
		130 709	136 712

(a) Vevőkövetelések lejárati bontása

Az alábbi táblák a Csoport vevőköveteléseit mutatják be országok szerinti és lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.

amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt

millió Ft

Könyv szerinti érték 2013. december 31-én

amelyből: nem lejárt a mérleg forduló-napján

napon belül

30–60

nap

61–90

nap

91–180

nap

181–360

nap

360

napon túl

Magyarország ........	107 389	86 507	11 702	1 849	1 696	2 311	2 634	690
Macedónia .............	12 940	9 561	1 332	647	386	484	304	226
Montenegró ...........	5 218	4 140	590	223	110	103	49	3
Többi ország...........	988	777	54	34	20	17	44	42
Összesen.................	126 535	100 985	13 678	2 753	2 212	2 915	3 031	961

Könyv szerinti

amelyből: nem

amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt

millió Ft

érték 2012. december 31-én

lejárt a mérleg forduló-napján

napon belül

30–60

nap

61–90

nap

91–180

nap

181–360

nap

360

napon túl

Magyarország ........	103 429	85 655	11 619	2 164	649	976	993	1 373
Macedónia .............	12 486	9 443	1 173	483	294	555	274	264
Montenegró ...........	4 534	3 317	540	205	117	221	131	3
Többi ország...........	913	769	42	34	32	9	27	-
Összesen.................	121 362	99 184	13 374	2 886	1 092	1 761	1 425	1 640

A lejárt vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólióalapon került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő

többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően. A lejárt vevőkövetelések csupán jelentéktelen része nem került értékvesztésre bizonyos üzleti és kormányzati ügyfelek korábbi beszedési tapasztalatai alapján. Mivel ezen összegek nem jelentősek, nem kerülnek külön bemutatásra.

A le nem járt követelésekre értékvesztést összevontan nem képzünk, csak az ügyfél csődje vagy fizetési késedelem esetén a le nem járt követelések is részben vagy teljes egészében értékvesztésre kerülhetnek. Ezek az összegek nem jelentősek, ezért nem kerülnek külön bemutatásra. A nem lejárt követelések megközelítőleg 1,9 havi bevételt tesznek ki (2012: 2,0 havi bevételt). Ahogy azt a 3.1.2

megjegyzésben említettük, a Csoport éves szinten bevételének mintegy 1,4 százalékát számolja el kétes követelések értékvesztésére, így becslésünk szerint a nem lejárt vevőkövetelések hasonló százaléka nem fog befolyni, vagyis ennyi értékvesztést kell majd a

jövőben elszámolni, azonban ennek elszámolására a mérleg fordulónapjáig nem került sor. A Csoport követelései nincsenek biztosítékkal terhelve.

7.2 Követelések értékvesztése

Az alábbi táblázat a fenti követelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2012-re és 2013-ra vonatkozóan.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Értékvesztés az időszak elején ......................................................................................................................	34 568	30 040
Elszámolt értékvesztés – nettó (Bevételhez közvetlenül kapcsolódó költségek) .......	6 752	8 690
Átváltási különbözet .............................................................................................................	(878)	252
Értékvesztés felhasználása ..................................................................................................	(10 402)	(8 396)
Értékvesztés az időszak végén ...........................................................................................	30 040	30 586

Azon követelések könyv szerinti értéke, amelyek eredetileg lejártak, ezért értékvesztést kellett volna elszámolni, de a feltételeit újratárgyaltuk, nem jelentősek, ezért nem kerülnek külön bemutatásra. Az egyedileg értékvesztett követelések összege nem jelentős, ezért nem mutatjuk be külön. Az alábbi táblázat a Csoport által 2012-ben és 2013-ban elszámolt értékvesztést és mozgásait országok szerinti bontásban tartalmazza.

millió Ft 2011.

december 31-én

Elszámolt érték- vesztés

Átváltási különbözet

Felhasz- nálás

2012.

december 31-én

Magyarország .......................	20 869	6 040	-	(9 959)	16 950
Macedónia ............................	8 982	249	(569)	(414)	8 248
Montenegró ...........................	4 639	432	(292)	(29)	4 750
Többi ország ..........................	78	31	(17)	-	92
Összesen ................................	34 568	6 752	(878)	(10 402)	30 040

millió Ft 2012.

december 31-én

Elszámolt érték- vesztés

Átváltási különbözet

Felhasz- nálás

2013.

december 31-én

Magyarország .......................	16 950	7 857	-	(7 867)	16 940
Macedónia ............................	8 248	283	159	(247)	8 443
Montenegró ...........................	4 750	540	90	(241)	5 139
Többi ország ..........................	92	10	3	(41)	64
Összesen ................................	30 040	8 690	252	(8 396)	30 586

További információ a Követelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről a 3.1.2 megjegyzésben.

8 EGYÉB PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Az Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök a 3.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.

8.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Bankbetétek eredeti lejárat > 3 hónap .......................................................................	(a)	39 632	23 593
Visszakövetelhető frekvencia árverési díj ...................................................................	(b)	10 923	-
Pénzügyi lízingkövetelés ..............................................................................................	(c)	799	746
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések ...................................................	(d)	505	494
RDC követelés ...............................................................................................................	(e)	190	212
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben ......................	(f)	480	1 549
Származékos pénzügyi instrumentumok – külső féllel szemben ...........................	(g)	392	22
Egyéb ..............................................................................................................................		1 045	1 999
		53 966	28 615

(a) Az alábbi táblázat a Csoport 3 hónapon túli lejáratú bankbetéteit mutatja be országok szerinti bontásban, ahol a betét elhelyezésre került.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Németország ........................................................................................................................	4 369	9 798
Macedónia .............................................................................................................................	30 306	7 560
Montenegró ...........................................................................................................................	4 952	6 235
Magyarország .......................................................................................................................	5	-
	39 632	23 593

(b) A Társaság 2012 márciusában bíróságon megfellebbezte a Magyarországi 900 MHz-es frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt árverést lezáró határozatot. A 2012. szeptember 17-én kihirdetett, majd 2013. február 26-án hatályában fenntartott jogerős ítélettel a bíróság a 900 MHz-es frekvenciaárverést lezáró hatósági határozatot hatályon kívül helyezte, ezért a frekvenciahasználati jogosultság 2012. december 31-i könyv szerinti értéke kivezetésre került. A bírósági ítéletre tekintettel a 2012-ben a Társaság által elnyert frekvenciahasználati jogosultságért fizetett árverési díj visszakövetelhetővé vált, ezért a Társaság a frekvenciahasználati jogosultságért 2012 márciusában fizetett árverési díjnak megfelelő összegben (áfa nélkül) egy pénzügyi követelést ismert el. 2013. szeptember 6-án a Társaság az NMHH-val aláírta a 900 és 1800 MHz-es frekvenciasáv használatáról szóló hatósági szerződés módosítását (lásd az 1.3.4-es megjegyzést). A szerződés szerint –többek közt- a Magyar Telekom 2022. április 8-áig megtartotta a 2012-es aukción elnyert két duplex 1 Mhz-es frekvenciablokk használati jogát a 900 MHz-es frekvenciasávban. Mivel a használati jog eredeti hossza lerövidült, az árverési díjból 4 milliárd forint 2013 novemberében nettó módon rendezésre került az NMHH-val, míg a fennmaradó 6,9 milliárd

forint visszasorolásra került az immateriális javak közé (13-as megjegyzés – Újra elismerés).

8.2 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Pénzügyi lízingkövetelés ..............................................................................................	(c)	2 736	2 065
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések ...................................................	(d)	4 009	3 984
RDC követelés ...............................................................................................................	(e)	193	-
Éven túli vevőkövetelés ................................................................................................	(h)	4 215	8 714
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben ...................... Származékos pénzügyi instrumentumok – külső féllel szemben ...........................	(f) (g)	5 780 -	5 103 -
Értékesíthető pénzügyi eszközök ...............................................................................	(i)	244	214
Egyéb ..............................................................................................................................		1 685	1 539
		18 862	21 619
(c) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 33.3 megjegyzést.

(d) A dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések között elsősorban a dolgozóknak a Csoport által nyújtott lakáskölcsönei vannak. Nincs dolgozókkal szembeni lejárt követelés, és a kölcsönök jelzáloggal fedezettek.

(e) Az RDC követelés a Crnogorski Telekomnak a montenegrói kormánnyal szembeni követelését tartalmazza. A követelések a Radio Difuzni Centar tulajdonjogának eladásáról szóló, 2004-ben kötött részvényátadási megállapodásból származnak.

(f) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, valamint a kamat- és devizacsere-ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek a 3.1.1.1 megjegyzésben).

(g) A külső féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, a kamat- és devizacsere ügyletek, valamint az árupiaci fedezeti ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek a 3.1.1.1 megjegyzésben).

(h) Az éven túli vevőkövetelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztőrészleteit tartalmazza.

(i) Az értékesíthető pénzügyi eszközök részvényekben meglévő, nem jelentős befektetéseket tartalmaznak.

9 NYERESÉGADÓ

9.1 Nyereségadó-követelés és -kötelezettség

A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági és egyéb nyereségadó-követeléseket és -kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport tagvállalatai működnek.

9.2 Nyereségadó-költség

Az alábbi tábla mutatja az eredménykimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Társasági adó ..............................................................................................................	4 578	4 305
Egyéb nyereségadó ...................................................................................................	8 115	7 974
Xxxxxxxxxx adó .............................................................................................................	775	2 027
Összes nyereségadó-költség .......................................................................................	13 468	14 306

9.3 Adólevezetés

Az alábbi tábla bemutatja azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk.

millió Ft 2012. 2013.

		december 31-én
IFRS szerinti konszolidált adózás előtti eredmény .......................................		59 323	42 861
19%-on számított adó ......................................................................................	(a)	(11 271)	(8 144)
Eltérő adókulcsok hatása .................................................................................	(a)	4 554	2 651
Adóalap részét nem képező tételek adóhatása ............................................	(b)	1 909	972
Le nem vonható költségek nyereségadó hatása ...........................................	(c)	(547)	(2 244)
Egyéb nyereségadók.........................................................................................	(d)	(8 115)	(7 974)
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása ........................................	(e)	1 542	1 484
Osztalék forrásadója..........................................................................................	(f)	(2 990)	(2 415)

elismerése ..........................................................................................................
Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ............................................	(h)	1 284	1 246
Nyereségadó költség.........................................................................................		(13 468)	(14 306)

Effektív adókulcs .................................................................................................		22,7%	33,4%
(a) Eltérő adókulcsok hatása

Adótörvény szerinti veszteségre elismert halasztott adó (leírása)/újra

(g) (166) 118

A magyar társaságiadó-kulcs 500 M Ft-ig (éves szinten) 10%-os, felette pedig az általános 19%-os adókulcs alkalmazandó. A Csoport magyar tagvállalataira alkalmazható alacsonyabb adókulcsból eredő hatásokat ez a sor tartalmazza.

Szintén ez a sor tartalmazza a leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat, tekintve, hogy a Csoport tevékenysége révén külföldön is jelen van. Macedóniában az alkalmazott adókulcs az osztalékként fel nem osztott adózás előtti

eredmény tekintetében 0%. A társasági adó kulcsa a bemutatott években Montenegróban 9%, Romániában 16%, Bulgáriában 10%. Az adólevezetésnek ezen sora tartalmazza a 19%-os elméleti adókulcs és a tényleges adókulcs közti különbségek hatását.

(b) Adóalap részét nem képező tételek nyereségadó hatása

Az adóalap részét nem képező tételek elsősorban a különböző non profit szervezeteknek juttatott adományokat, a társasági adó alapjából levonható kutatás-fejlesztési költségeket és az adókedvezményes eszközök eltérő értékcsökkenési összegéből adódó nyereségadó hatását foglalja magában.

A levezetés ezen sora tartalmazza a le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, a térítés nélküli támogatások valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását.

(d) Egyéb nyereségadók

Az Egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg, a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de

lényegesen alacsonyabb adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.

(e) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása

A helyi iparűzési adó és innovációs járulék a magyar számvitel szerinti adózás előtti eredményt csökkentik, amelynek pozitív adóhatásait ez a sor tartalmazza.

(f) Osztalék forrásadója

Macedóniában és Montenegróban is 5%-os forrásadó terheli a Magyarországra történő osztalékfizetést. Továbbá a macedón adótörvény alapján a macedón társaságoknak akkor kell 10%-os „társasági adót” fizetniük az éves nyereségük után, ha ezt a

nyereséget osztalékként kifizetik egy külföldi társaságnak (vagy macedón magánszemélynek). Álláspontunk szerint a 2012-es és 2013-as macedón társasági adó lényegében forrásadó, amelyet a Macedóniából Magyarországra irányuló osztalék kifizetésekre vetnek ki. Ez további adóköltséget jelent a Csoportnak a macedón tagvállalatok 2012-es és 2013-as nyereségéhez kapcsolódóan.

A levezetés tartalmazza a fenti leányvállalatok adott évi nyereségeire elszámolt halasztott adó összegét. Azok az osztalékok, melyet a magyar anyavállalat a macedón és a montenegrói leányvállalataitól kap, kiszűrésre kerül a konszolidáció során, ezért a Csoport adózás előtti eredménye nem tartalmazza ezeket az osztalékokat. Mivel ezek az osztalékok nem képezik a társasági adó alapját Magyarországon, ezért a macedón és montenegrói tagvállalatok éves eredményéhez kapcsolódó, az anyavállalatot terhelő forrásadót az adólevezetés ezen sora tartalmazza.

A fentieken túl, a levezetés ezen sora 2013-ban tartalmazza azt a halasztott adó kölséget, amely a Macedóniában a kötelező tartalékképzésnek a jegyzett tője 20%-tól 10%-ra történő csökkenése következtében a Makedonski Telekom és a T- Mobile Macedonia felosztató nyereségének növekedéséséből és ezáltal a megnövekedett várható osztalékfizetésen keletező forrásadó költség növekedéséből adódik.

(g) Adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó leírása / újra elismerése

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. A várhatóan nem realizálható veszteségre képzett halasztott adót leírjuk, vagy eleve nem ismerjük el. Ugyanakkor amennyiben a korábban el nem ismert vagy leírt adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó felhasználhatósága valószínűvé válik, ezt elismerjük.

(h) Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása

A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az

adókedvezményt, ha az a beruházás évét követően kerül felhasználásra. További információ a 9.5 megjegyzésben.

9.4 Halasztott adó

A Magyar Telekom halasztott adó egyenlegei a következők:

millió Ft Egyenleg Eredmén Egyéb Egyenleg Eredmén Egyéb Egyenleg
	2011.	y-	mozg	2012.	y-	mozg	2013.
	december	kimutatás	á-sok	decembe	kimutatás	á-sok	decembe
	31-én	hatás		r 31-én	hatás		r 31-én
Halasztott adó követelés /
(kötelezettség)
Beruházási adókedvezmény ............	15,506	(4,184)	3,626	14,948	(941)	5,025	19,032
Adótörvény szerinti elhatárolt veszteség.............................................	956	155	-	1,111	(77)	-	1 ,034
Leányvállalati befektetések ..............	(1,569)	1006	-	(563)	158	-	(405)
Forrásadó ...........................................	(2,385)	(81)	-	(2,466)	326	-	(2, 140)
Egyéb pénzügyi eszközök ...............	(2,691)	1,477	-	(1,214)	(19)	-	(1, 233)
Követelések és készletek	3,327	(729)	-	2,598	83	-	2 ,681
értékvesztése ......................................
Tárgyi eszközök és immateriális		(28,605)	2,352	773	(25,480)	603	61	(24, 816)
Goodwill .............................................		(12,454)	(1,841)	-	(14,295)	(1,840)	-	(16 ,135)
Szállítók és egyéb kötelezettségek .		67	46	-	113	(6)	-	107
Hitelek és egyéb kölcsönök .............		313	(29)	-	284	239	-	523
Halasztott bevételek .........................		(324)	80	-	(244)	6	-	(238)
Kötelezettségekre és költségekre		2,339	973	-	3,312	(559)	-	2, 753
Összes nettó halasztott adó kötelezettség) ....................................	(25,520)	(775)	4,399	(21,896)	(2,027)	5,086	(18,837)

Ebből: halasztott adó kötelezettség nettósítás után ...................................

Ebből: halasztott adó követelés nettósítás után ....................................

(26 270) (22 428) (19 075)

750 532 238

Az egyéb mozgások tartalma 2012 2013

Tárgyi eszköz beszerzési értékének csökkenéseként elszámolt beruházási adókedvezmény ..........................

3 626 5025

Konszolidációból eredő átváltási különbözet ............... 19 (21)

Akvizíciók és leányvállalatok eladásának hatása ......... 754 82

4 399 5 086

A Csoport számos jogi személyből áll, melyek többsége rendelkezik halasztott adó követeléssel és kötelezettséggel. A halasztott adó

követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik úgy, hogy egy jogi személy kapcsán egy összeg jelenik meg vagy eszközként, vagy kötelezettségként a mérlegben.

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 18 837 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és

kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 4 068 millió forint nettó halasztott adó követelés várhatóan visszafordul 2014-ben (halasztott adó követelés: 5 545 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 1 477 millió forint). Ezek az összegek nem tartalmazzák a 2014-ben várhatóan keletkező összegeket.

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 21 896 millió forint volt 2012. december 31-én, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődött össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 3 951 millió forint nettó halasztott adó követelés esetében volt várható, hogy 2013-ban visszafordul (halasztott adó követelés: 4 564 millió forint és

halasztott adó kötelezettség: 613 millió forint). Ezek az összegek nem tartalmazzák a várhatóan 2013-ban keletkező összegeket.

A beruházási adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a beruházások költségeivel szemben kerültek elszámolásra.

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. 2014-ben nem jár le olyan adóveszteség, amelyre halasztott adó követelést képeztünk. 2013. december 31-én 5 442millió forint az adóveszteség jogi korlátozás nélkül (2012: 5 975 millió forint jogi korlátozások nélkül). Azon felhalmozott veszteségek összege, amelyekre 2013. december 31-én nem képeztünk halasztotta dót, 6 646 millió forint, amelyből 350 millió forint jogi korlátozás alá esik (2012-ben 6 073 millió forint, amelyből 279 millió forint esett jogi korlátozás alá). A Csoport 2013. december 31-én 1 034 millió forint halasztott adó követelést képzett adóveszteségre (2012: 1 111 millió forint).

Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 10 942 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2013. december 31-én (2012-ben 14 262 millió forint volt az az átmeneti különbözet, melyre nem képeztünk kötelezettséget).

Amennyiben a Csoport macedón és montenegrói leányvállalatai osztalék formájában kifizetnék a teljes ilyen célra igénybe vehető tartalékaikat a magyar anyavállalatnak, akkor ezek az összegek forrásadó alá esnének. A teljes, osztalék formájában kifizethető tartalékok összegére a ránk jutó tulajdonrész arányában halasztott adókötelezettség lett képezve.

A Goodwill-on képzett halasztott adó kötelezettség a Magyar Telekom Nyrt-be beolvadt Emitel és a T-Mobile Magyarország

leányvállalatokhoz kapcsolódóan elszámolt goodwill értékekhez kapcsolódik, melyek az anyavállalat könyveiben adótörvény szerint levonható módon amortizálódnak tovább.

Az ezévi bemutatással való összevethetőség érdekében korábbi évek bizonyos tételei átsorolásra kerültek a Leányvállalati befektetések, Forrásadó és Goodwill sorok között.

9.5 Beruházási adókedvezmény

A szélessávú internet elterjesztésének ösztönzésére a magyar kormány 2003-tól a szélessávú internet eszközökbe (pl. DSL vonalak, UMTS eszközök) 100 millió forint felett beruházó társaságok számára a társasági adó csökkentését tette lehetővé. A Magyar Telekom Nyrt-nek 2003 és 2008 között volt lehetősége arra, hogy ilyen jogcímen adókedvezményre tegyen szert. A 2012-ben és 2013-ban megvalósított adókedvezmény programok azonban már más jellegűek voltak, ún. „fejlesztési adókedvezmények”, amelynek lényege, hogy a – nemcsak szélessávú, hanem bármely más – beruházás összege jelenértéken haladja meg a legalább 3 milliárd forintot, néhány egyéb feltétel (pl. létszámkritérium) teljesítése mellett. Az adócsökkentés lehetséges mértéke mindkét adókedvezmény típus esetében a beruházás százalékában került meghatározásra. Mivel az adókedvezmények kormányzati támogatás jellegűek, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem kerül felhasználásra a

keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a beruházási adókedvezményhez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.

A Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak (millió Ft-ban):

Kedvezmény	Figyelembe	Megállapított		Adó-		Felhasznált		Fennmaradó		Lejárat
keletkezésének	vehető	adó-		költséggel		adó-		adókedvezmény		éve
éve	eszköz-	kedvezmény		szemben		kedvezmény		értéke 2013.
	beruházás			elismert				december 31-én
	összege			növekedés
2003 ..............................	6 194		2 592		1 143		(3 735)		-
2004 ..............................	6 876		2 983		1 862		(4 845)		-
2005 ..............................	13 860		5 598		2 794		(8 392)		-
2006 ..............................	14 952		4 348		3 058		(2 621)		4 785	2016
2007 ..............................	10 681		2 822		1 779		(16)		4 585	2017
2008 ..............................	2 165		451		211		-		662	2018
2012 ..............................	12 071		3 699		208		(2)		3 905	2021
2013 ............................	10 362		5 096		-		(2)		5 095	2022
Összesen ...................	77 160		27 589		11 055		(19 613)		19 032

Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kell teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A legfontosabb követelmény, hogy a vonatkozó eszközöket legalább 5 éven keresztül üzemeltetni kell. A 2012-es és 2013-as adókedvezmények tekintetében további követelmény, hogy az

adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő 4 adóévben meghatározott átlagos állományi létszám/évesített bérköltség feltételt kell megtartani. A Társaság létszámát 150 fővel kell növelni és ezt az adókedvezmény első igénybevételétől (ez 2012, illetve 2013) számított négy évig fenn kell tartania. A bázisév a beruházás megkezdését megelőző év, tehát 2011, illetve 2012. A menedzsment úgy gondolja, hogy a létszám fenntartását célzó feltétel nem kritikus, hiszen 2012-ben jelentős létszámnövekedés valósult meg bizonyos, korábban alvállalkozók által végzett tevékenység beszervezésével, és további beszervezési tervekkel is

rendelkezünk. Fentiek alapján a menedzsment szerint a Csoport eleget tett és eleget fog tenni minden előírásnak annak érdekében, hogy a halasztott adó követelést elismerje.

9.6 Adóellenőrzés

Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki

büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Csoportnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

9.7 A Magyar Telekom Nyrt. osztalékfizetése

A Magyar Telekom Nyrt. által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom Nyrt. adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.

10 KÉSZLETEK

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Áruk ...............................................................................................................................................	10 252	10 202
Egyéb készletek és előlegek .....................................................................................................	2 465	2 607
Összesen ......................................................................................................................................	12 717	12 809
Értékvesztés .................................................................................................................................	(317)	(331)
	12 400	12 478

A készletekre elszámolt értékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát. A Csoport készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2012., sem 2013. december 31-én.

11 ÉRTÉKESÍTÉSRE KIJELÖLT ESZKÖZÖK

Az értékesítésre kijelölt eszközök közé jellemzően az ingatlanok kihasználtságának fokozása eredményeképpen értékesítésre vagy cserére kijelölt telkek és épületek tartoznak, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor. Ezek az eszközök könyv szerinti értéken vannak bemutatva, mivel nem kellett értékvesztést elszámolni értékesítésre való átsorolásukkor.

12 TÁRGYI ESZKÖZÖK
millió Ft	Telek és		Épületek		Távközlési			Egyéb	Összesen
	kapcsolódó				eszközök
	jogok
2012. január 1.
Bruttó érték ................................................................	8 140		139 553		1 236 234			101 473	1 485 400
Halmozott értékcsökkenés .................................	(1 981)		(42 139)		(821 076)			(78 815)	(944 011)
Nettó érték .................................................................	6 159		97 414		415 158			22 658	541 389
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...........									(5 165)
									536 224
Nettó érték – 2012. január 1. .........................	6 159		97 414		415 158			22 658	541 389
Átváltási különbözet ........................................	(87)		(1 142)		(4 473)			(685)	(6 387)
Akvizíció miatti növekedés..............................	-		14		527			11	552
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata	-	(24)		(33)		- (57)
miatti értékváltozás...........................................
Beruházás ..........................................................	7		15 337		47 798		6 370		69 512
Kivezetés ...........................................................	(5)		(3 328)		(166)		(441)		(3 940)
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés...	-		(114)		(154)		(114)		(382)
Értékcsökkenés ...............................................	(105)		(4 889)		(71 368)		(7 231)		(83 593)
Átsorolás ...........................................................	(339)		523		(4 912)		1 412		(3 316)
Nettó érték – 2012. december 31. ...............	5 630		103 791		382 377		21 980		513 778
2012. december 31.
Bruttó érték ................................................................	7 706		148 505		1 217 053		92 188		1 465 452
Halmozott értékcsökkenés .................................	(2 076)		(44 714)		(834 676)		(70 208)		(951 674)
Nettó érték .................................................................	5 630		103 791		382 377		21 980		513 778
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...........									(2 816)
									510 962
Nettó érték – 2013. január 1. .........................	5 630		103 791		382 377		21 980		513 778
Átváltási különbözet ........................................	25		508		1 176		201		1 910
Akvizíció miatti növekedés..............................	-		-		445		4		449
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás...........................................	-		27		28		-		55
Beruházás ..........................................................	-		4 658		51 458		5 135		61 251
Kivezetés ...........................................................	(2)		(59)		(245)		(537)		(843)
Értékcsökkenés ...............................................	(105)		(4 374)		(68 409)		(7 898)		(80 786)
Átsorolás ...........................................................	729		(520)		(3 899)		2 102		(1 588)
Nettó érték – 2013. december 31. ...............	6 277		104 031		362 931		20 987		494 226
2013. december 31.
Bruttó érték ................................................................	8 398		152 858		1 177 442		93 988		1 432 686
Halmozott értékcsökkenés .................................	(2 121)		(48 827)		(814 511)		(73 001)		(938 460)
Nettó érték .................................................................	6 277		104 031		362 931		20 987		494 226
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...........									(607)
									493 619

A tárgyi eszközök 2013. december 31-i záróegyenlege 37 570 millió forint értékben (2012: 41 737 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációján keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíciók miatti növekedés sor tartalmazza a Magyar Telekom által megvásárolt cégek és üzletágak eszközeinek valós értékét a bemutatott években. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, mellyel a könyv szerinti értéket módosítjuk egy céltartalékkal szemben. További információk a 19.4 megjegyzésben

találhatók.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. A Beruházás sora nettó módon tartalmazza a Magyar Telekomnak járó beruházási adókedvezményt. További információk a 9.5 megjegyzésben

találhatók.

Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős. A Csoport sem 2013-ban, sem 2012-ben nem számolt el értékvesztést.

Az épületek között szerepelnek értékesített, majd pénzügyi lízing keretében visszlízingelt eszközök, amelyek bruttó értéke 2013. december 31-én 2629 millió forint (2012: 2413 millió forint), nettó könyv szerinti értéke pedig 1120 millió forint (2012: 1182 millió forint).

A pénzügyi lízing (de nem visszlízing) keretében lízingelt eszközök többnyire az épületek és távközlési eszközök között szerepelnek. A lízingbe vett eszközök bruttó könyv szerinti értéke 2013. december 31-én 7990 millió forint (2012: 1183 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 6302 millió forint volt (2012: 587 millió forint).

2013. december 31-én a távközlési eszközök között operatív lízingszerződések keretében az ügyfeleknek bérbe adott eszközök is szerepelnek, melyek bruttó könyv szerinti értéke 684 millió forint (2012: 854 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 8 millió forint (2012: 17 millió forint).

A Csoport tárgyi eszközei nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2012., sem 2013. december 31-én.

A Csoport tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) 2013. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban rádiótechnikai berendezések, és egyéb távközlési berendezések élettartama módosult. Az élettartam-változás

következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

millió Ft

2013

2014

2015

2016

2016 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

növekedés / (csökkenés) ............................................

1 200

(2 149)

(116)

591

474

A különféle tárgyi eszközök teljes hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul: Év

Épületek ............................................................................................................................................................. 5–50

Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények ................................................................................ 3–38

Egyéb távközlési berendezések...................................................................................................................... 2–25

Egyéb tárgyi eszközök...................................................................................................................................... 2–12

13 IMMATERIÁLIS JAVAK

licencek

millió Ft Goodwill Szoftver Koncessziók és

Egyéb Összesen

2012. január 1. Bruttó érték ................................................................	217 259	206 520	51 469	20 292	495 540
Halmozott értékcsökkenés .................................	-	(148 852)	(26 484)	(11 891)	(187 227)
Nettó érték .................................................................	217 259	57 668	24 985	8 401	308 313
Nettó érték – 2012. január 1. .........................	217 259	57 668	24 985	8 401	308 313
Átváltási különbözet ........................................	(437)	(683)	(369)	(352)	(1 841)
Akvizíció miatti növekedés..............................	887	20	-	684	1 591
Beruházás ..........................................................	-	22 355	11 232	216	33 803
Kivezetés ............................................................	-	(72)	(10 705)	-	(10 777)
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés...	-	(35)	-	-	(35)
Értékcsökkenés ................................................	-	(16 658)	(4 619)	(2 027)	(23 304)
Átsorolás ............................................................	-	3 316	-	-	3 316
Nettó érték – 2012. december 31. ...............	217 709	65 911	20 524	6 922	311 066
2012. december 31.
Bruttó érték ................................................................	217 709	217 596	51 102	18 881	505 288
Halmozott értékcsökkenés..................................	-	(151 685)	(30 578)	(11 959)	(194 222)
Nettó érték .................................................................	217 709	65 911	20 524	6 922	311 066
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ............					-
					311 066
Nettó érték – 2013. január 1. .........................	217 709	65 911	20 524	6 922	311 066
Átváltási különbözet ........................................	117	168	89	53	427
Akvizíció miatti növekedés..............................	69	-	-	222	291
Beruházás ..........................................................	-	26 051	58 675	145	84 871
Kivezetés ...........................................................	-	(5)	-	(7)	(12)
Újra elismerés....................................................	-	-	6 923	-	6 923
Értékcsökkenés ...............................................	-	(15 529)	(6 787)	(1 639)	(23 955)
Átsorolás ...........................................................	-	1 408	-	180	1 588
Nettó érték – 2013. december 31. ...............	217 895	78 004	79 424	5 876	381 199
2013. december 31.
Bruttó érték ................................................................	217 895	237 073	89 617	17 452	562 037
Halmozott értékcsökkenés .................................	-	(159 069)	(10 193)	(11 576)	(180 838)
Nettó érték .................................................................	217 895	78 004	79 424	5 876	381 199
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ............					-
					381 199

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációján keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíció miatti növekedés soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek és üzletágak eszközeinek valós értéke és az akvizíción keletkezett goodwill kerül kimutatásra. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. A koncessziók és

licencek beruházása 2013-ban tartalmazza a 900 és 1800 Mhz frekvenciasáv használati jogának bekerülési értékét is 38 milliárd forint értékben, valamint e frekvenciák 2022. áprilisáig fizetendő éves díjainak jelenértékét. További részletek az 1.3.4-es megjegyzésben. Mivel az új Szerződés és a kapcsolódó jogszabályok feltételei alapjaikban eltérnek a régi feltételektől, az érintett frekvenciák halmozott értékcsökkenését 2013-ban összevezettük azok bruttó értékével, és az értékcsökkenés az új Szerződés és a 2013 szeptemberében életbe lépő kapcsolódó jogszabályok által meghatározott bekerülési értékre, az új hasznos élettartamok alapján kerül elszámolásra.

A koncessziók és licencek beruházása 2012-ben tartalmazta 2 darab, egyenként 1 MHz szélességű duplex frekvenciablokk frekvenciahasználati jogosultság bekerülési értékét is 10 923 millió forint értékben, amelyet a Társaság 2012-ben 15 évre nyert el Magyarországon, és amely 2012-ben kivezetésre került (lásd lejjebb).

A Kivezetés sor 2012-ben a fent említett frekvenciahasználati jogosultság könyv szerinti értékének kivezetését is tartalmazza 10 705 millió forint értékben. A Társaság 2012 márciusában jogorvoslatot kezdeményezett a Magyarországi 900 MHz-es frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt árverést lezáró határozattal szemben. A 2012. szeptember 17-én kihirdetett, majd 2013. február 26-án hatályában fenntartott jogerős ítélettel a bíróság a 900 MHz-es frekvenciaárverést lezáró hatósági határozatot hatályon kívül helyezte, ezért a frekvenciahasználati jogosultság 2012. december 31-i könyv szerinti értéke kivezetésre került. További részletek a 8.1 megjegyzésben.

A 2013-as év Újra elismerés sora a 2012-ben kivezetett frekvencialicenc (lásd fent) egy részének újbóli elismerését tartalmazza. 2013. szeptember 6-án a Társaság és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosítását (további részletek az 1.3.4-es megjegyzésben). A Szerződés szerint a Magyar Telekom –többek közt- 2022. április 8-áig megtartotta a 900 MHz-es sávban két duplex 1 MHz-es frekvenciablokk használati jogosultságát. Mivel a használati jog eredeti hossza lerövidült, az eredetinél kisebb, arányos összeg (6,9 milliárd forint) újra elismerésre került az immaterilis javak között, míg 4 milliárd forint 2013 novemberében nettó módon került rendezésre az NMHH-val. További részletek a 8.1 megjegyzésben.

Az immateriális javak (beleértve a goodwillt is) amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése az eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra.

Az átsorolások, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Csoport a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el.

Év

Szoftverek ..................................................................................................................................................... 2–24

Koncessziók és licencek ........................................................................................................................... 3–25

Egyéb immateriális javak............................................................................................................................ 3–10

A Csoport immateriális javai hasznos élettartamának 2013. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban a GSM licenc hasznos élettartama módosult, mely 2022-ig került meghosszabbításra. (További részletek az 1.3.4-es megjegyzésben.) A felülvizsgálat eredményeként az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

millió Ft 2013 2014 2015 2016 2016 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

(csökkenés) / növekedés........................................ (584) (2 048) (000) 000 0 000

A Csoport legjelentősebb immateriális javai az akvizíciók során keletkezett goodwillek. A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (35. megjegyzés) inputokkal

határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya (3.2 megjegyzés) nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 4.3 megjegyzésben.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Goodwill könyv szerinti értéke

Telekom Magyarország ................................	163 546	697 428	163 615	779 295
T-Systems........................................................	27 928	93 529	27 928	75 403
Macedónia ......................................................	20 199	153 600	20 199	130 530
Montenegró ....................................................	6 036	80 783	6 153	74 551
Összesen.........................................................	217 709	1 025 340	217 895	1 059 779

Működési szegmens megtérülő értéke

Goodwill könyv szerinti értéke

Működési szegmens megtérülő értéke

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. A 2012. és 2013.

utolsó negyedévében lefolytatott értékvesztés-vizsgálat során megállapítottuk, hogy nem szükséges goodwillértékvesztést elszámolni.

A Csoport legjelentősebb immateriális javai – a goodwill mellett – a koncessziók és licencek. Ezek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről az eszközökről az 1.3 megjegyzésben.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Könyv szerinti érték

Magyar 900 és 1800 MHz-es licenc ............	6,186	2-3	60,169	8
Magyar UMTS licenc .....................................	8,317	7	10,657	6
Macedón LTE (4G) licenc .............................	-	-	3,050	20
Macedón UMTS (3G) licenc .........................	1,838	6	1,561	5
Egyéb...............................................................	4,183		3,987
Koncessziók és licencek összesen .............	20,524		79,424

Hátralévő hasznos élettartam (év)

Könyv szerinti érték

Hátralévő hasznos

élettartam (év)

A Csoport immateriális javai sem 2012., sem 2013. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.

14 BEFEKTETÉSEK TÁRSULT ÉS KÖZÖS VEZETÉSŰ VÁLLALATOKBAN

A Csoportnak 2012. és 2013. december 31-én nem volt jelentős társult vagy közös vezetésű vállalata.

15 EGYÉB BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét a hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatások teszik ki, melyek azokhoz a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelekhez kapcsolódnak, melyeket a Csoport munkavállalói ingatlancélú felhasználásra kaptak a Csoport tagvállalataitól.

16 PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL SZEMBEN

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT-től felvett forint- és euróalapú kölcsönöket foglalják magukban. A DTIF-től felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekom kitettsége valójában forintban marad. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számoljuk el és mutatjuk ki. Ezeket a kölcsönöket alapvetően korábban jelentős akvizíciókhoz és osztalékfizetéshez vettük igénybe;

közülük néhányat lejáratkor a Magyar Telekom tényleges pénzügyi helyzetétől függően a DT refinanszíroz.

A lenti táblázat a 2013. és 2012. december 31-én a Deutsche Telekom Csoport tagjaival szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatja.

2013. december 31-én

Könyv szerinti érték (millió Ft)

35 000

Kölcsönt nyújtó

DT AG

Pénznem

HUF

Kamatláb (%)

4,35

Fix / változó

változó

Lejárat

2014. január

22 904

DTIF

EUR

3,76

fix

2014. június

1 éven belül esedékes ..........................

57 904

Xxxxxxxxxx kamat .....................................

284

Derivatívák ..............................................

494

1 éven belül esedékes összesen .........

58 682

49 531

DTIF

EUR

4,46

fix

2015. január

53 046

DTIF

HUF

8,30

fix

2015. május

35 644

DT AG

HUF

4,34

változó

2016. március

35 750

DT AG

HUF

7,66

fix

2016. szeptember

28 503

DTIF

HUF

6,22

fix

2016. december

14 066

DTIF

HUF

6,29

fix

2016. december

7 365

DTIF

EUR

3,71

fix

2017. május

15 156

DTIF

EUR

4,08

fix

2018. november

1 éven túl esedékes...............................

239 061

Derivatívák ..............................................

461

1 éven túl esedékes összesen .............

239 522

2012. december 31-én	Könyv szerinti érték (millió Ft)	Kölcsönt nyújtó	Pénznem	Kamatláb (%)	Fix / változó	Lejárat
	9 596	DTIF	HUF	6,98	változó	2013. január
	25 329	DTIF	HUF	7,25	fix	2013. október
1 éven belül esedékes ..........................	34 925
Derivatívák ..............................................	419
1 éven belül esedékes összesen .........	35 344
	22 613	DTIF	EUR	3,76	fix	2014. június
	48 430	DTIF	EUR	4,46	fix	2015. január
	53 041	DTIF	HUF	8,30	fix	2015. május
	35 686	DT AG	HUF	8,00	változó	2016. március
	35 738	DT AG	HUF	7,66	fix	2016. szeptember
	28 495	DTIF	HUF	6,32	fix	2016. december
	14 062	DTIF	HUF	6,39	fix	2016. december
	7 310	DTIF	EUR	3,71	fix	2017. május
	14 911	DTIF	EUR	4,08	fix	2018. november
1 éven túl esedékes...............................	260 286
Derivatívák ..............................................	840
1 éven túl esedékes összesen .............	261 126

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

HUF-alapú bankhitelek	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
Fix kamatozású ...................................................	156 665	165 462	131 365	141 842
Változó kamatozású ...........................................	45 282	45 282	70 644	71 394
EUR-alapú bankhitelek	201 947	210 744	202 009	213 236
Fix kamatozású ...................................................	93 264	101 774	94 956	99 662
Változó kamatozású ...........................................	-	-	-	-
	93 264	101 774	94 956	99 662
Elhatárolt kamat ....................................................	-	-	284	284
Derivatívák ..............................................................	1 259	1 259	955	955
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi

kötelezettségek összesen .................................... 000 000 000 777 298 204 314 137

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2013-ban 5,67% volt (2012-ben 6,47%). A fix kamatozású hitelek ki vannak téve a valósérték-változás kockázatának a fenti táblázatban bemutatottak szerint. A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere- és forwardügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja az euróalapú hitelek miatti árfolyamkitettség csökkentése, valamint a tervezett jövőbeli devizás kifizetések fedezése.

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

17 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

17.1 Egyenlegek

Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Bankhitelek .......................................................................................................................	(a)	36 780		82 035
Banki kötelezettség szállítói faktorálásból.....................................................................	(b)	-		9 786
Éves frekvenciadíj-kötelezettség .....................................................................................	(c)	-		2 262
Pénzügyi lízingkötelezettség ..........................................................................................	(d)	497		3 074
Ingatlan csereügylet..........................................................................................................	(e)	887		905
Származékos ügyletek külső féllel szemben .................................................................	(f)	903		729
Egyéb .................................................................................................................................		1 274		1 269
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ..................................................		40 341		100 060
Bankhitelek .......................................................................................................................	(a)	-		4 461
Éves frekvenciadíj-kötelezettség .....................................................................................	(c)	-		14 810
Pénzügyi lízingkötelezettség ..........................................................................................	(d)	1 983		4 173
Ingatlan csereügylet..........................................................................................................	(e)	3 076		2 429
Származékos ügyletek külső féllel szemben .................................................................	(f)	-		64
Egyéb .................................................................................................................................		439		277
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ...............................................		5 498		26 214
Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.
(a) Bankhitelek
millió Ft	2012.		2013.
december 31-én

Rövid lejáratú bankhitelek ..................................................................................................	36 780	82 035
1–2 év közötti lejáratú bankhitelek ....................................................................................	-	2 974
2–3 év közötti lejáratú bankhitelek .................................................................................... 3 éven túli lejáratú bankhitelek ...........................................................................................	- -	1 487 -
Bankhitelek összesen .............................................................................................................	36 780	86 496

Az összes hitelállományból 2013. december 31-én 64 709 millió forint hitel rulírozó hitel (2012-ben 20 422 millió forint), amely 1–6 hónapos időszakra bármikor lehívható, és amelyre bármikor teljesíthető előtörlesztés.

A bankhitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2013-ban 3,54% volt (2012-ben 6,07%).

Az alábbi táblázat a Csoport bankhiteleinek könyv szerinti és valós értékét hasonlítja össze.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

HUF-alapú bankhitelek	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
Fix kamatozású ...................................................	-	-	-	-
Változó kamatozású ...........................................	31 491	31 491	76 744	76 744
EUR-alapú bankhitelek	31 491	31 491	76 744	76 744
Fix kamatozású ...................................................	2 944	2 958	7 435	7 495
Változó kamatozású ...........................................	1 952	1 952	1 989	1 989
	4 896	4 910	9 424	9 484
Elhatárolt kamat .....................................................	393	393	327	327
Bankhitelek összesen ...........................................	36 780	36 794	86 496	86 555

A változó kamatozású hitelek kamatrátája elsősorban a BUBOR+ vagy az EURIBOR+ kamatfelár képlet alapján kerül maghatározásra. A BUBOR a budapesti bankközi kamatláb, míg az EURIBOR az európai irányadó bankközi kamatláb.

A Csoport külső felektől származó hiteleinek és kölcsöneinek többsége változó kamatozású, és cash-flow kockázatnak van kitéve. A kamatlábak emelkedése a magasabb kamatköltségen keresztül magasabb készpénzkifizetést eredményez.

(b) Banki kötelezettség szállítói faktorálásból

2013 során és az év végén a Társaság több megállapodást kötött, melyek értelmében bizonyos szállítók a Társasággal szembeni követeléseit faktorálták a Társaság egyik számlavezető bankjánál, melynek eredményeképpen a mérleg fordulónapon a Társaság kötelezettsége már nem a szállítóval szemben, hanem bankkal szemben állt fenn. Lévén ezen faktorálások kapcsán a szállítói számlákhoz kapcsolódó fizetési feltételek is módosultak, az érintett szállítói kötelezettségeket kivezettük, és helyette bankkal szembeni kötelezettséget ismertünk el.

2013. szeptember 6-án a Társaság és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosítását. A megegyezés részletei az 1.3.4-es megjegyzésben találhatók. Az új megegyezés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések

jelenértékét az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2014 és 2022 között esedékesek.

(d) Pénzügyi lízingkötelezettség

A pénzügyi lízingkötelezettségek részleteit a 33.1 megjegyzés tartalmazza.

(e) Ingatlan csereügylet

A Csoport 2012 szeptemberében egy ingatlan ügyletet bonyolított le Macedóniában, amelyben négy régi épületet egy újra cseréltek. Az új épület bekerülési értéke (10,7 milliárd forint) és a négy régi épület beszámított piaci értéke (6,9 milliárd forint) közti különbözet hat éves részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre, melynek jelenértéke a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek között jelenik meg. További részletek az 26. (a) megjegyzésben.

(f) Derivatívák külső féllel szemben

A külső féllel szembeni derivatívák között a Csoport forward- és swapügyleteinek, valamint az árupiaci fedezeti ügyleteknek a valós értékét mutatjuk ki.

17.2 Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

A cash-flow kimutatásban szereplő Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek tartalmazzák a 17.1-es megjegyzésben látható tételek közül a szállítói faktorálásból, az éves frekvenciadíjból, a pénzügyi lízing kötelezettségekből és a macedóniai ingatlan csereügyletből származó tőke kifizetéseket.

A banki hitelekből származó tőke kifizetések a cash-flow kimutatásban a Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése sorban szerepelnek, a kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek tőke kifizetéseivel együtt.

18 KÖTELEZETTSÉGEK SZÁLLÍTÓK FELÉ

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Kötelezettségek a DT Csoport tagvállalatai felé ......................................................................	9 169	9 479
Egyéb szállítói kötelezettségek ..................................................................................................	106 554	94 070
	115 723	103 549

19 CÉLTARTALÉKOK

millió Ft Vég-

kielégítés

MTIP Egyéb munka-

vállalókhoz kapcsolódó

Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen

Jogi ügyek

Eszköz- helyre- állítási kötele-

Egyéb Összesen

						zettség
2012. január 1. ..............................	2 582	198	426	3 206	4 783	6 089	861	14 939
Xxxxxxxx ...........................................	(377)	(190)	(5)	(572)	(1 409)	(118)	(563)	(2 662)
Képzés.............................................	5 041	-	576	5 617	1 862	61	689	8 229
Xxxxxxxxxxxx/Kamat.....................	-	-	22	22	345	157	-	524
Átértékelési különbözet ................	(7)	-	(14)	(21)	(183)	-	(18)	(222)
Felhasználás...................................	(2 612)	-	(20)	(2 632)	(1 132)	(96)	(422)	(4 282)
2012. december 31.......................	4 627	8	985	5 620	4 266	6 093	547	16 526
Ebből rövid lejáratú rész ...............	3 907	-	183	4 090	1 125	61	392	5 668
Ebből hosszú lejáratú rész ...........	720	8	802	1 530	3 141	6 032	155	10 858

2013. január 1. ...............................	4 627	8	985	5 620	4 266	6 093	547	16 526
Xxxxxxxx ...........................................	(987)	(10)	(35)	(1 032)	(972)	(63)	(332)	(2 399)
Képzés.............................................	3 249	-	685	3 934	555	118	301	4 908
Felkamatolás/Kamat (a kamat- komponens feloldásával) .............	-	-	47	47	(431)	135	-	(249)
Átértékelési különbözet ................	-	2	7	9	24	-	3	36
Felhasználás (kamatkompo- nenssel) ...........................................	(3 940)	-	(169)	(4 109)	(1 855)	(61)	(205)	(6 230)
2013. december 31.......................	2 949	-	1 520	4 469	1 587	6 222	314	12 592
Ebből rövid lejáratú rész ...............	2 348	-	102	2 450	1 425	28	173	4 076
Ebből hosszú lejáratú rész ...........	601	-	1 418	2 019	162	6 194	141	8 516

A fenti táblázat Felkamatolás/Kamat során a diszkontált értéken bekerülő összegek felkamatolásának hatása valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy felkamatolási komponens feloldása.

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan nem számítunk semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.

19.1 Végkielégítés

A 2013. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom Nyrt. 2014. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési

állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek. A 2012. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom Nyrt. 2013. évi további hatékonysági elvárásai miatt.

2013-ban 482 olyan munkavállalót bocsátottunk el (2012-ben 182 főt), akik végkielégítésben részesültek. A céltartalék 2013. december 31-i egyenlege 451 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2012-ben 719 fő).

A 2013 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 7508 millió forint került kifizetésre (2012-ben 4253 millió forint).

19.2 MTIP

A középtávú ösztönzési programmal kapcsolatos részletek a 24.1 megjegyzésben olvashatóak.

19.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi

munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek.

19.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék

Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Csoport minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2012-ben, sem 2013-ban nem következett be jelentős változás.

19.5 Egyéb céltartalékok

Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.

20 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Elhatárolt bevételek és kapott előlegek ............................................................................	10 697	11 013
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ...................................................	15 300	17 489
Bérek ......................................................................................................................................	8 883	8 616
Nem irányító részesedésnek fizetendő osztalék ..............................................................	355	383
Egyéb kötelezettségek ........................................................................................................	1 834	2 596
	37 069	40 097

21 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek legnagyobb részét hosszú lejáratú projektekhez és ügyfélhűségprogramokhoz kapcsolódó halasztott bevételek teszik ki.

22 BEVÉTELEK

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Mobilszolgáltatások bevétele Hangalapú kiskereskedelmi ..........................................................................	171 562	165 141
Hangalapú nagykereskedelmi ............................................................................................	32 660	27 511
Hangalapú visitor .............................................................................................	3 347	2 563
Nem hangalapú ...............................................................................................	64 248	68 080
Készülékek és egyéb áruk értékesítése........................................................	29 843	40 077
Egyéb mobilbevételek ....................................................................................	7 626	7 573
Mobilszolgáltatások bevétele összesen .......................................................	309 286	310 945
Vezetékes szolgáltatások bevétele Hangalapú kiskereskedelmi ..........................................................................	80 848	73 021
Hangalapú nagykereskedelmi ............................................................................................	15 179	14 015
Internet ..............................................................................................................	52 765	51 835
Adat....................................................................................................................	22 512	19 607
Tévé ...................................................................................................................	34 428	37 270
Készülékek és egyéb áruk értékesítése .......................................................	4 064	8 110
Egyéb vezetékes szolgáltatások ........................................................................................	8 304	11 524
Vezetékes szolgáltatások bevétele összesen .............................................	218 100	215 382
Rendszer-integrációs és IT-bevételek összesen ..........................................	54 256	64 054
Energia bevételek összesen ...........................................................................	25 486	47 140
	607 128	637 521

A Csoport egy ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Csoport forgalma a 10 százalékot meghaladná.

A 2013. évi bevételek konzisztens bemutatása céljából néhány elem átsorolásra került a jobb összehasonlíthatóság érdekében. 2013- tól minden mobil végződtetésű bejövő nemzetközi forgalmi bevétel mobil nagykereskedelmi bevételként jelenik meg, míg ezen

bevételek vezetékes nagykereskedelmi bevételként kerültek közzétételre a bejövő forgalom Makedonski Telekomtól a T-Mobile Macedóniába történő tranzitja során (2012-ben 4321 milló forint). Az előző év eredménykimutatásában közzétett bevétel megbontás módosításra került a 2013. évi bemutatással való összehasonlíthatóság céljából. Ezen módosítás eredményeképp a Macedón szegmens, valamint a Csoport pénzügyi, és mobil teljesítménymutatói összehasonlíthatóbbá válnak a piac többi szereplőjével.

23 BEVÉTELEKHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK

millió Ft 2012. 2013.

Mobil szolgáltatáshoz kapcsolódó. ...............................................................	79 835	84 934
Vezetékes szolgáltatáshoz kapcsolódó. .......................................................	39 045	43 154
Rendszer-integrációs és IT-bevételekhez kapcsolódó ...............................	32 092	39 684
Energia bevételekhez kapcsolódó ................................................................	25 428	48 903
Ügynöki jutalékok ............................................................................................	10 826	11 105
Követelések értékvesztése..............................................................................	6 752	8 690
	193 978	236 470
24 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
millió Ft	2012.	2013.
december 31-én végződött évekb

december 31-én végződött években

Rövid távú dolgozói juttatások ................................................................................	95 730		98 623
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások (19.1 megjegyzés) .......	6 305		5 830
Részvényalapú juttatások (MTIP – 24.1 megjegyzés) ..........................................	(190)		(8)
Részvényalapú juttatások (KRP – 24.2 megjegyzés)............................................	4		4
Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt ............................................	101 849		104 449
Aktivált bérköltségek ................................................................................................	(7 765)		(7 758)
	94 084		96 691
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási	20 176		20 755
járulékot is beleértve) ................................................................................................
Átlagos létszám (redukált fő) ....................................................................................	11 285	11 350
Záró létszám (redukált fő) .........................................................................................	11 653	11 324

24.1 Középtávú ösztönzési program (MTIP)

2004-ben a Magyar Telekom egy középtávú ösztönzési programot (Mid-Term Incentive Plan, MTIP) vezetett be felső vezetői részére, amelyben az elérendő célokat a Magyar Telekom részvény teljesítményéhez kötötték. Az MTIP egy készpénzben fizetendő hosszú távú ösztönzési program volt, melynek keretében minden évben egy hároméves új csomag került kibocsátásra. A program indulásakor

minden résztvevő kapott egy prémiumajánlatot. Ez az összeg a program végén került kifizetésre két előre rögzített cél teljesülésének függvényében: az egyik egy abszolút teljesítménycél, amely a Magyar Telekom részvényárfolyamához, a másik egy relatív

teljesítménycél, amely egy index teljesüléséhez kötött. Attól függően, hogy egy sem, egyik vagy mindkét cél teljesült, a prémium 0, 50 vagy 100%-a került kifizetésre.

A relatív teljesítménycél a Magyar Telekom-részvény – utolsó 20 kereskedelmi napon érvényes – teljes hozamának függvénye volt, a Dow Jones Euro STOXX ugyanezen időszakban érvényes teljes hozamindexéhez viszonyítva. Az abszolút cél akkor teljesült, ha az

időszak végén a Magyar Telekom adott időszakra jutó osztalékkal korrigált részvényárfolyama több mint 35%-kal meghaladta a program indulásakor jegyzett árfolyamot.

A fentiek szerint számított részvényárfolyamokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A Csoport kötelezettségének meghatározásakor a célértékeket a célok elérésének valósérték-tényezőivel súlyoztuk. A valósérték-tényezőket a Monte-Carlo-

módszerrel számítottuk. A célértékek a releváns valósérték-tényezőkkel lettek megszorozva, és ezen összegek a csomag időszaka alatt kerültek elhatárolásra. A módszer célja a bónusz valós értékének meghatározása és az elhatárolás elve szerinti bemutatása volt.

Csomag

Időszak

Magyar Telekom- részvényárfolyam az

időszak elején (forint)

2010

2010. január 1. – 2012. december 31.

725

2011

2011. január 1. – 2013. december 31.

524

Teljesülés

Egyik cél sem Egyik cél sem

Az MTIP programmal kapcsolatban felmerült kifizetésekre képzett céltartalék és annak mozgásai a 19. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

24.2 A Magyar Telekom Kiegészített Részvényvásárlási Programja (KRP)

A Magyar Telekom Igazgatósága 2011 decemberében jóváhagyta a Társaság megújuló Kiegészített Részvényvásárlási Programját, mely a Társaság elnök-vezérigazgatója részére indult 2012-ben. A hosszú távú ösztönző hatás, valamint a Társaság folyamatos

fejlődésének biztosítása érdekében az elnök-vezérigazgató az éves bruttó mozgó prémiuma minimum 10%-ának megfelelő összeget Magyar Telekom-részvényekbe kell, hogy fektessen. A befektetést a nettó prémiumkifizetésből kell teljesítenie. Az elnök-vezérigazgató önkéntesen a prémiumának legfeljebb 33,3%-áig emelheti ezt az összeget. A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartania kell. A zárolási időszak 4 évét követően a fent leírt személyes befektetés során megszerzett minden egyes részvény után egy további részvényt kap a Társaságtól (kiegészített részvényvásárlás) térítésmentesen. A tervek szerint a program 2012-től az elkövetkező 5 év folyamán évente megújul. Mivel a program a számviteli elszámolás szempontjából az elnök-vezérigazgató első, 2012-ben esedékes részvényvásárlásával indult, a programmal kapcsolatos költség 2011-ben nem, míg 2012-ben és 2013-ban 4 millió forint összegben

került elszámolásra.

25 EGYÉB MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Anyag-, karbantartási és szolgáltatási költségek ....................................	53 231	52 320
Válságadók (a)	24 351	-
Távközlési adó (b)	8 741	23 939
Közműadó (c)	-	7 448
Bérleti díjak ..................................................................................................	14 693	14 228
Egyéb adók, díjak, illetékek .......................................................................	13 338	11 191
Marketing .....................................................................................................	12 696	12 807
Tanácsadói, audit- és egyéb szakértői díjak (d)	4 514	3 666
Egyéb költségek ..........................................................................................	2 854	2 488
	134 418	128 087

(a) Válságadók

2010. október 8-án a magyar Országgyűlés egyes ágazatokat terhelő különadókról szóló törvényt fogadott el a telekommunikációs, bolti kiskereskedelmi és energia árbevételre vonatkozóan, 2010. január 1-jei hatállyal. Ezeket az adókat egy meghatározott, 2010-től 2012-ig terjedő időszakra vetették ki.

Bár a Magyar Telekom Nyrt. érdekelt mind az energia, mind a kiskereskedelmi értékesítésben, e tevékenységekre vonatkozó adóteher vagy nem merült fel a Csoportnál, vagy annak mértéke elhanyagolható volt. A fenti táblázatban szereplő összeg a Csoport magyar

szereplőinek adott évi, elektronikus távközlési szolgáltatásokból származó bevételéhez kapcsolódó adóterhet mutatja. Az adóteher az elektronikus távközlési szolgáltatásokból származó árbevétel meghatározott százalékában került meghatározásra. Az adó progresszív, azaz minél magasabb az adott tevékenységből származó árbevétel, annál magasabb volt az alkalmazandó adókulcs is. Tekintettel a Csoport által elért magas árbevételre, a Csoport magyarországi árbevételeinek nagy része a legmagasabb adókulcs, 6,5% alá esett.

(b) Távközlési adó

2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra vonatkozó új adó került bevezetésre távközlési adó néven. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS. Magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében 2012-ben az adó maximuma 400 Ft/hó, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében pedig 1400 Ft/hó volt. 2013. január 1-jétől magánszemély előfizető előfizetéséhez

kapcsolódó hívószám esetében az adó maximuma 700 Ft/hóra, nem magánszemély előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében pedig 2500 Ft/hóra változott. 2013. június 27-én a magyar Országgyűlés elfogadta a távközlési törvény módosítását, mely az adó mértékét nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS díjra, az adó maximumát ugyanezen előfizetések esetére 5000 Ft/hó-ra emelte. Ezek a változások 2013. augusztus 1-től léptek hatályba.

2012. november 20-án az Országgyűlés elfogadta a határozatlan időre szóló, közművezetékek adójáról szóló törvényt 2013. január 1- jei hatállyal. Az adó alanya a közművezeték tulajdonosa, aki a villamosenergia, hírközlési, földgáz-, hő-, víz- és szennyvíz szolgáltatások ellátását lehetővé tévő vezetékeinek nyomvonala után 125 Ft/m adó fizetésére kötelezett. A hírközlési vezetékek esetében az adó mértéke függ a vezetékek hosszától: az első 170 000 méter vezetékre az adó összege a 125 Ft/m 20%-a, a 170 000 és 250 000 méter közötti hosszra az adó mértéke a 125 Ft/m 40%-a, a 250 000 és 300 000 méter közötti hosszra az adó mértéke a 125 Ft/m 80%-a, 300 000 méter felett pedig az adó teljes összegét meg kell fizetni.

(d) Könyvvizsgálói költségek a Tanácsadói, audit- és egyéb szakértői díjak sorból

A Tanácsadói, audit- és egyéb szakértői díjak többek közt tartalmazzák a Csoport tagvállalatainak az egyedi és a konszolidált

beszámolók könyvvizsgálatával valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos PricewaterhouseCoopers (PwC) díjakat az alábbi összetételben.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Beszámolók könyvvizsgálata .........................................................................	326	301
Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak .................................................	77	81
Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak.........................................	14	90
PwC-nek fizetendő díjak összesen ................................................................	417	472

A Beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek az éves beszámolók könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat.

Az Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak a PwC-nek mint külső könyvvizsgálónak az éves beszámolók könyvvizsgálatán kívül fizetett díjakat tartalmazzák, pl. a negyedéves jelentések felülvizsgálata, a számviteli és jelentési témában nyújtott tanácsadás, amelyeket nem a könyvvizsgálói szolgáltatáshoz sorolunk.

Az Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak például olyan, a PwC által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint tanácsadói díjak, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek.

26 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök (a) értékesítésének eredménye ...........................................................................	4 012	333
Leány- és társult vállalatok értékesítésének eredménye (b)	1 646	-
Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel..................................................	719	694
Költségek ellentételezésére kapott/járó kormányzati támogatás .............	378	462
Egyéb működési bevételek ............................................................................	3 415	1 700
	10 170	3 189

(a) Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének eredménye

A Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének 2012. évi eredménye legnagyobb részben egy macedón ingatlan cserügylet 3,8 milliárd forintos eredményének köszönhető, amelyben négy régi épületet egy újra cseréltek. A négy régi épület beszámított piaci értéke (független értékbecslés alapján) 6,9 milliárd forint volt, míg a könyv szerinti értékük 3,1 milliárd

forintot tett ki. Az újonnan megszerzett épület valós értékét (10,7 milliárd forintot) a Tárgyi eszköz beruházások között számoltuk el. További részletek a 17 (c) megjegyzésben.

(b) Leány- és társult vállalatok értékesítésének eredménye

A Csoport 2012-ben a Pro-M Zrt. értékesítésén (5.4.1 megjegyzés) 1600 millió forint, míg a Compargo Kft. értékesítésén (5.4.2 megjegyzés) 46 millió forint nyereséget realizált.

27 KAMATBEVÉTEL

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Követelések kamatbevétele............................................................................	2 474	1 262
Céltartalék kamatkomponensének feloldása ..............................................	401	561
Pénzügyi lízing kamatbevétele.......................................................................	649	208
Osztalékbevétel ................................................................................................	15	8
	3 539	2 039

28 KAMATKÖLTSÉG

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Kamatköltség DT felé ......................................................................................	18 664	17 531
Egyéb kamatköltség ........................................................................................	4 547	4 804
Pénzügyi lízing kamatköltsége.......................................................................	891	1 000
Céltartalékok kamatköltsége/felkamatolása ...............................................	925	312
Aktivált pénzügyi költségek ............................................................................	(809)	(913)
	24 218	22 734

A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelköltséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2013-ban 5,48-6,33%-os rátákat alkalmaztunk (2012-ben 6,29-6,46%). Az aktivált pénzügyi költségek számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (29. megjegyzés) is figyelembe vettük, de ezeket a fenti táblázatban mutatjuk be.

29 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK – NETTÓ

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Díj/jutalék........................................................................................................................	3 124	5 098
Pénzügyi instrumentumok nettó árfolyamvesztesége/(nyeresége)........................	(8 939)	2 168
Egyéb nettó árfolyamveszteség ...................................................................................	287	208
Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben .......	5 578	(785)
Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) külső féllel szemben.................	4 351	260
Derivatívák kivezetésének vesztesége kapcsolt féllel szemben..............................	3 829	3 338
Derivatívák kivezetésének vesztesége/(nyeresége) külső féllel szemben.............	(311)	578

Értékesíthető pénzügyi instrumentumok kivezetésének eredménye (átsorolás Egyéb átfogó eredményből) .........................................................................................

- -

7 919 10 865

30 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE

Az alábbi táblázatban a tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásait a beszerzésükre fordított összeggel egyeztettük. Az aktivált hitelkamatot a tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásai tartalmazzák.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Beruházás tárgyi eszközökbe (12. megjegyzés) ......................................................		69 512	61 251
Beruházás immateriális javakba (13. megjegyzés) ..................................................		33 803	84 871
Beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba ...........................................		103 315	146 122
Beruházási adókedvezmény (9.5 megjegyzés) ........................................................	(a)	3 626	5 025
Ingatlancsere beszámítási értéke ................................................................................	(b)	(6 837)	-
Ingatlancseréhez kapcsolódó kötelezettség.............................................................. Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség ....................................................................	(b) (c)	(3 945) -	- (17 517)
Frekvencia egyszeri díjának visszajáró összege........................................................	(d)	-	(4 000)
Aktivált pénzügyi lízingek..............................................................................................	(e)	-	(7 425)
Beruházási szállítói kötelezettségek változása .........................................................	(f)	455	1 052
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére fordított összeg....................		96 614	123 257

(a) Beruházási adókedvezmény

A Beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba sor a beruházási adókedvezményekkel csökkentett összeget tartalmazza, bár az adókedvezmény értékét is a tárgyi eszközök és immateriális javak megvásárlására költöttük. Az adókedvezmények összege

valójában több éven át, csökkentett adófizetés formájában folyik majd be.

(b) Ingatlan csereügylet

2012-ben Macedóniában egy ingatlan ügylet kapcsán négy régi épületet egy újra cseréltek. A 2012. évi tárgyi eszközök és

immateriális javak beszerzése az új épület valós értékét tartalmazta, azonban a négy régi épület beszámítási értéke nem járt és nem is fog pénzmozgással járni. Továbbá a fennmaradó összeg nem került azonnal kifizetésre, hanem hat éves részletben fizetendő. A

diszkontált kötelezettség éves tőkerészleteit a cash-flow kimutatás Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora tartalmazza, míg a diszkontált kötelezettség kamatfizetései a cash-flow kimutatás Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak során jelennek meg.

Az éves frekvenciadíjak jelenértékét az immateriális javak (licencek) részeként aktiváljuk, amennyiben a jövőbeli kifizetések

megbízhatóan becsülhetők, annak ellenére, hogy ezeket a díjakat később fizetjük ki. A diszkontált kötelezettség kifizetéseit a cash-flow kimutatás Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora, míg a diszkontált kötelezettség kamatfizetéseit a

Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak sora tartalmazza. A 2013-as jelentős ügyletet a 13. megjegyzés taglalja.

(d) Frekvencia egyszeri díjának visszajáró összege

2013. szeptember 6-án az NMHH-val kötött megállapodás (lásd az 1.3.4-es megjegyzést) szerint a Társaság 2022. április 8-áig megtartotta a 2012-es aukción elnyert két duplex 1 Mhz-es frekvenciablokk használati jogát a 900 MHz-es frekvenciasávban. Mivel a használati jog eredeti hossza lerövidült, az árverési díjból 4 milliárd forint 2013 novemberében nettó módon rendezésre került az NMHH-val, a Társaság ennyivel kevesebb összeget fizetett a 900-as és 1800-as frekvenciák meghosszabbításáért.

(e) Aktivált pénzügyi lízingek

A tárgyi eszközök beruházásai a pénzügyi lízingügyletek miatt nem mindig járnak azonnali kifizetésekkel. A Társaság 2013-ban IPTV set-top box bérleti szerződéseit pénzügyi lízingekké alakította, melynek eredményeképp ezeket az eszközöket 2013-ban tárgyi

eszközként ismertük el, azonban a kifizetések a lízing futamideje alatt jelennek meg a cash-flow kimutatás Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sorában valamint a Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak soron.

(f) Beruházási szállítói kötelezettségek változása

A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követően történik.

31 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Kábeltévé hálózatok és tevékenységek (5.1.1 és 5.2.1 megjegyzés).......	2 191	719
DATEN-KONTOR .............................................................................................	100	100
KFKI-Direkt ........................................................................................................	-	31
Modultechnika..................................................................................................	97	21
Leányvállalatok és üzletágak beszerzésére fordított összeg .....................	2 388	871

A leányvállalatok és üzletágak megvásárlására fordított összeg az akvizíciókat követő években megfizetett további függő vételárak összegét is tartalmazza.

32 BEMUTATANDÓ SZEGMENSEK ÉS INFORMÁCIÓ A FÖLDRAJZI TERÜLETEKRŐL

32.1 Bemutatandó szegmensek

A Csoport működési szegmensei a Telekom Magyarország, T-Systems, Macedónia és Montenegró.

A Telekom Magyarország szegmens Magyarország területén nyújt mobil- és vezetékes távközlési, televíziós, valamint energia

kiskereskedelmi szolgáltatást főleg a „Telekom” vagy a „T” márkanevek alatt, több millió lakossági és kisebb üzleti ügyfélnek. A Telekom Magyarország szegmens felelős a nagykereskedelmi mobil- és vezetékes szolgáltatásokért is Magyarország területén, valamint stratégiai, az üzletágakat érintő menedzsment- és támogató funkciót lát el, beleértve a beszerzési, pénzügyi, ingatlan-,

számviteli, adó-, jogi, belső ellenőrzési és hasonló megosztott szolgáltatásokat és a Csoport egyéb központi funkcióit. Ezenkívül ez a szegmens felel még a Bulgáriában és Romániában helyi vállalatoknak és távközlési szolgáltatóknak nyújtott nagykereskedelmi

szolgáltatásokért.

A T-Systems főleg a T-Systems márkanév alatt kiemelt üzleti partnereknek (nagyvállalati ügyfelek és állami szektor) nyújt mobil- és vezetékes távközlési, infokommunikációs és rendszer-integrációs szolgáltatásokat.

A Csoport szintén jelen van a mobil- és vezetékes távközlési szolgáltatások teljes skálájával Macedóniában és Montenegróban, mely két további működési szegmense a Csoportnak.

32.1.1 Az MC-nek rendszeresen szolgáltatott információk

A következő táblázatok azokat a bemutatandó szegmensekre vonatkozó információkat tartalmazzák (a Csoport-számokkal egyeztetve), melyek a Társaság Ügyvezető Bizottsága (MC) számára rendszeresen rendelkezésre állnak. Ezen információk között számos olyan eredménymutató szerepel – például bizonyos „rendkívüli tételek” nélküli EBITDA –, melyeket a teljesítményértékelésnél és az erőforrások allokációjánál vesznek figyelembe. Ezen tételek jellege és nagysága évről évre változik. A vezetőség úgy gondolja, hogy a jelen pénzügyi kimutatásokban alkalmazott értékelési elvekkel és számokkal leginkább összhangban álló szegmensmutatók a Bevétel, az EBITDA és a Capex.

Bevételek 2012. 2013.

millió Ft december 31-én végződött

években

Telekom Magyarország összbevétele .............................................................................	433 616	464 076
Ebből Telekom Magyarország bevételei a többi szegmenstől ...................................	(28 548)	(27 736)
Telekom Magyarország bevételei külső ügyfelektől .......................................................	405 068	436 340
T-Systems összbevétele ....................................................................................................	117 886	123 640
Ebből T-Systems bevételei a többi szegmenstől ..........................................................	(13 794)	(15 984)
T-Systems bevételei külső ügyfelektől ..............................................................................	104 092	107 656
Macedónia összbevétele...................................................................................................	65 059	60 786
Ebből Macedónia bevételei a többi szegmenstől .........................................................	(50)	(39)
Macedónia bevételei külső ügyfelektől .............................................................................	65 009	60 747
Montenegró összbevétele.................................................................................................	32 975	32 804
Ebből Montenegró bevételei a többi szegmenstől ......................................................	(30)	(27)
Montenegró bevételei külső ügyfelektől ...........................................................................	32 945	32 777
Szegmensek konszolidált összbevétele ...........................................................................	607 114	637 520
Értékelési különbségek a szegmensek és a Csoport számai között .............................	14	1
A Csoport összbevétele ......................................................................................	607 128	637 521

Szegmenseredmények (EBITDA) 2012. 2013.

években
Telekom Magyarország.................................................................................................	130 928	129 035
T-Systems........................................................................................................................	16 838	14 194
Macedónia .....................................................................................................................	34 628	24 167
Montenegró ...................................................................................................................	12 325	12 067
Szegmens-EBITDA összesen .......................................................................................	194 719	179 463
Értékelési különbségek a szegmensek és a Csoport számai között ......................	99	(1)
Csoport-EBITDA ...........................................................................................	194 818	179 462
Értékcsökkenési leírás és amortizáció ........................................................................	(106 897)	(104 741)
Működési eredmény......................................................................................................	87 921	74 721
Nettó pénzügyi eredmény.............................................................................................	(28 598)	(31 560)
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből ...........................	-	-
Adózás előtti eredmény.................................................................................................	59 323	43 161
Nyereségadó .................................................................................................................	(13 468)	(14 306)
Adózott eredmény..........................................................................................................	45 855	28 855
Capex (Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásai)	2012.	2013.
millió Ft december 31-én
Telekom Magyarország.................................................................................................	57 791	66 748
T-Systems........................................................................................................................	5 172	4 431
Macedónia .....................................................................................................................	24 591	12 089
Montenegró ...................................................................................................................	4 202	4 304
Szegmens-Capex összesen..........................................................................................	91 756	87 572
Mobil licencek beszerzése (13. megjegyzés) ..............................................................	10 923	58 589
Egyéb értékelési különbségek a szegmensek és a Csoport számai között ............	636	(39)
A Csoport összes beruházása tárgyi eszközökbe és immateriális javakba.......	103 315	146 122

millió Ft december 31-én végződött

A mobil licencek beszerzését nem tekintjük a szegmensek Capexének részének. A Csoport összes beruházása tárgyi eszközökbe és immateriális javakba megegyezik a 12., 13. és 30. megjegyzések „Beruházás” soraival.

32.2 Információ a földrajzi terültekről

A lenti táblázat a Csoport külső ügyfelektől származó bevételeit mutatja be országonként, a Csoport számainak meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban.

Bevételek 2012. 2013.

millió Ft december 31-én végződött

években

Magyarország .................................................................................................................	504 184	538 603
Macedónia ......................................................................................................................	65 009	60 747
Montenegró ....................................................................................................................	32 945	32 777
Románia ..........................................................................................................................	4 029	4 109
Bulgária ...........................................................................................................................	961	1 285
A Csoport összbevétele...................................................................................................	607 128	637 521

Az alábbi táblázat a Csoport befektetett eszközeit mutatja országonkénti bontásban (beleértve az adott országban lévő működési szegmenshez allokált goodwillt is), összehasonlítva a Csoport összes befektetett eszközével, a Csoport-számok meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban.

Befektetett eszközök

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Magyarország ...................................................................................................................	678 508	730 763
Macedónia .......................................................................................................................	000 000	000 118
Montenegró .....................................................................................................................	38 189	37 240
Bulgária ............................................................................................................................	2 868	2 704
Románia ...........................................................................................................................	1 617	1 625
Összesen az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök és a halasztott adó	822 527	875 450
kivételével..........................................................................................................................
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök (8.2 megjegyzés) ...................................	18 862		21 619
Halasztottadó-követelés (9.4 megjegyzés) ..................................................................	532		238
A Csoport befektetett eszközei összesen .....................................................................	841 921		897 307

33 LÍZINGEK ÉS EGYÉB ELKÖTELEZETTSÉGEK

33.1 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbevevő

2012-ben és 2013-ban a pénzügyi lízingt kötelezettségek főként olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez

kapcsolódik, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak. A szerződések jellemzően euróban köttettek, futamidejük 5–10 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

2012. és 2013. december 31-én a visszlízingeléshez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek az alábbiak szerint alakultak:

2012. december 31-én 2013. december 31-én

millió Ft Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj-

kötelezettség

Jelenérték Kamatrész Minimális

lízingdíj- kötelezettség

1 éven belül .............................	356	736	1 092	282	728	1 010
1–5 év között ..........................	1 050	1 976	3 026	740	2 164	2 904
5 éven túl .................................	436	1 430	1 866	717	1 606	2 323
Összesen..................................	1 842	4 142	5 984	1 739	4 498	6 237

A nem visszlízing jellegű pénzügyi lízingtevékenység 2012-ben és 2013-ban főleg járművek és IT-berendezések lízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések futamideje jellemzően 3–5 év, meghosszabbítási és vásárlási opcióval.

Nem visszlízinghez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek 2012. és 2013. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2012. december 31-én 2013. december 31-én

millió Ft Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj-

kötelezettség

Jelenérték Kamatrész Minimális

lízingdíj- kötelezettség

1 éven belül .............................	141	58	199	2 792	138	2 930
1–5 év között ..........................	264	84	348	2 503	99	2 602
5 éven túl .................................	233	45	278	213	37	250
Összesen..................................	638	187	825	5 508	274	5 782

A Csoport nem rendelkezik pénzügyi lízingjeihez kapcsolódó változó bérleti konstrukcióval, és pénzügyi lízingelt eszközeit sem

lízingeli tovább másnak. A 2013-as növekedést olyan szerződések újratárgyalása és átstrukturálása okozta, amelyekben a Magyar Telekom korábban operatív lízing keretében bérelt IPTV set-top boxokat. További információk a 30. (d) megjegyzésben.

33.2 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbevevő

Az operatív lízinggel kapcsolatos kötelezettségek elsősorban a mobiladótornyok alatti terület bérletével, illetve kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök bérletével kapcsolatosak.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

1 éven belül ....................................................................................................................	10 265	11 222
1–5 év között .................................................................................................................	26 337	26 634
5 éven túl ........................................................................................................................	9 414	8 524
Összesen.........................................................................................................................	46 016	46 380

Az operatív lízingkötelezettségek között nagyszámú, egyenként kis összegű lízingszerződés szerepel, amelyek időtartamai

különbözőek. Ezek a lízingszerződések 3-tól 20 évig terjedő időszakra szólnak, és a legtöbb esetben meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

33.3 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbeadó

A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott eszközöket foglalják magukban, amelyeknél outsourcingszerződés keretében a Csoport a szolgáltató.

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2012. és 2013. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2012. december 31-én 2013. december 31-én

millió Ft Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj- követelés

Jelenérték Kamatrész Minimális

lízingdíj- követelés

1 éven belül ......................	799	223	1 022	746	175	921
1-5 év között .....................	2 105	452	2 557	1 733	344	2 077
5 éven túl ..........................	631	83	714	332	43	375
Összesen...........................	3 535	758	4 293	2 811	562	3 373

A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az Adózott eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el.

A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve nem jelentős.

33.4 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbeadó

A következő táblázat mutatja a Csoportnak a mobiltornyok és alközponti berendezések operatív lízingjéből származó jövőbeni lízingköveteléseit, ahol a Magyar Telekom mint lízingbeadó jelenik meg.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

1 éven belül ................................................................................................................	739	963
1–5 év között .............................................................................................................	1 652	1 584
5 éven túl ....................................................................................................................	719	497
Összesen.....................................................................................................................	3 110	3 044

33.5 Tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó beszerzési elkötelezettségek

Az alábbi táblázat a Magyar Telekom tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én

Tárgyi eszközök .............................................................................................................	4 269	7 076
Immateriális javak .........................................................................................................	5 357	8 675
Összesen.........................................................................................................................	9 626	15 751

34 TRANZAKCIÓK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL

A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kétes követelésekre nem képeztünk értékvesztést, és a bemutatott időszakokban értékvesztési költség sem merült fel a kapcsolt vállalkozásokkal szemben.

34.1 A Deutsche Telekom Csoport és a Német Szövetségi Köztársaság

34.1.1 Deutsche Telekom Csoport

A Deutsche Telekom AG a Társaság tényleges (közvetett, végső) többségi tulajdonosa, a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok 59,21%-ával rendelkezik. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes, mobil- és IT-szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom Csoport folyamatos üzleti kapcsolatban áll.

A Deutsche Telekom International Finance (DTIF) a DT Csoport treasuryközpontja, így jellemzően ő nyújt hitelfinanszírozást a DT Csoportnak, beleértve a Magyar Telekomot is.

Az alábbi táblázat a DT Csoporttal kapcsolatos tranzakciókat és egyenlegeket mutatja be:

millió Ft 2012 2013

Bevételek a DT Csoportnak nyújtott szolgáltatásokból ............................................	25 857	25 254
DT Csoport által nyújtott szolgáltatások költsége .....................................................	(15 946)	(11 672)
Kamatköltség DTIF felé .................................................................................................	(14 455)	(12 193)
Kamatköltség DTAG felé...............................................................................................	(4 209)	(5 338)
Anyavállalatnak fizetett osztalék ..................................................................................	(30 872)	(30 872)
DT Csoporttal szembeni követelések..........................................................................	8 760	7 942
DT Csoport vállalataival szembeni szállítói kötelezettségek ....................................	(9 169)	(9 479)
DTIF hitelek.....................................................................................................................	(223 787)	(190 571)
DTAG hitelek...................................................................................................................	(71 424)	(106 678)
DTAG-vel kötött swapügyletek valós értéke – eszköz...............................................	6 260	6 652
DTAG-vel kötött swapügyletek valós értéke – kötelezettség ...................................	(1 259)	(955)

A Deutsche Telekom 2015. június 30-ig támogatást garantál a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítésére.

34.1.2 A Német Szövetségi Köztársaság

A Német Szövetségi Köztársaság mind közvetlenül, mind közvetve tulajdonosa a DTAG-nek a jegyzett tőke mintegy 32 százalékával. A közgyűlések átlagos látogatottsága alapján a Német Szövetségi Köztársaság a DTAG közgyűlésein stabil többséget képvisel, így bár

kisebbségi részesedéssel rendelkezik, a DTAG mégis függ a Szövetségi Köztársaságtól. Ezért a Szövetségi Köztársaság, a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött, illetve annak jelentős befolyása alatt álló társaságok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a DTAG és

következésképp a Magyar Telekom szempontjából is.

A Magyar Telekom és a DTAG üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2012-es, sem a 2013-as pénzügyi év során sem a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött, sem a Szövetségi Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.

34.2 Társult és közös vezetésű vállalatok

A Csoportnak nincs jelentős társult vagy közös vezetésű vállalata. A Csoport egyetlen, 2013-ban alapított társult vállalata a Közbringa Kft. Az alábbi táblázat foglalja össze a Közbringa Kft.-vel bonyolított tranzakciókat.

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Termékértékesítésből és szolgáltatásból származó bevétel................................		-	284
Vevőkövetelés.............................................................................................................		-	243
34.3 Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok
millió Ft	2012.		2013.
december 31-én végződött években
Igazgatósági tagok díjazása .....................................................................................	14		14
Felügyelő Bizottsági tagok díjazása ........................................................................	57		57
Igazgatósági tagoknak nyújtott kölcsön .................................................................	-		-
Felügyelő Bizottsági tagoknak nyújtott kölcsön ....................................................	6		6

A Felügyelő Bizottsági tagoknak nyújtott kölcsönöket kizárólag a munkavállalói küldöttek, mint munkavállalók kaptak.

34.4 Kulcsvezetők

Kulcsvezetőknek a Társaság Ügyvezető Bizottságának (MC), a Magyar Telekom fő operatív döntéshozó testületének tagjait tekintjük.

A Csoportban felmerült, kulcsvezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magukban foglalják a tb-járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) az alábbi táblázat tartalmazza:

millió Ft 2012. 2013.

december 31-én végződött években

Bérköltség és egyéb rövid távú személyi jellegű juttatások .................................	1 462	1 384
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költség .....................	460	101
Részvényalapú juttatások (24-es megjegyzés) .....................................................	(84)	(4)
	1 838	1 481
A Csoport nem nyújt hitelt a kulcsvezetőinek.

35 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK BEMUTATÁSA

35.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái

Az alábbi táblázatok a Csoport pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2013. és 2012. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.

A Csoport a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:

▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);

▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és

▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).

A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük.

Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között. A kölcsönök és követelések és a pénzügyi

kötelezettségek többségét amortizált bekerülési értéken értékeljük, de ezek valós értékét is bemutatjuk. Ezeknek az eszközöknek és

kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra. A Csoport nem rendelkezik olyan valós értéken értékelt eszközzel vagy kötelezettséggel, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra.

35.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti és valós érték

2013. december 31. Könyv szerinti érték

millió Ft

14 633	- -	-	14 633	14 633
23 593	- -	-	23 593	23 593
126 535	- -	-	126 535	126 535
8 714	- -	-	8 714	8 264
4 478	- -	-	4 478	4 512
-	- -	6 652	6 652	6 652
-	- -	22	22	22
212	- -	-	212	212
-	- 214	-	214	214
1 999	- -	-	1 999	1 999
1 539	- -	-	1 539	1 408
181 703	- 214	6 674	188 591	188 044

Pénzeszközök ...........................................

Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap . Éven belüli vevőkövetelések ...................

Éven túli vevőkövetelések........................

Dolgozói kölcsönök..................................

Származékos pénzügyi eszközök

kapcsolt vállalkozásokkal szemben.......

Származékos pénzügyi eszközök

külső féllel szemben .................................

RDC-követelések ......................................

Értékesíthető pénzügyi eszközök ...........

Egyéb rövid lejáratú ..................................

Egyéb hosszú lejáratú ..............................

Összesen....................................................

Kölcsönök és

követelések

Lejáratig tartandó

Értékesíthető (1. szint)

Kereske- dési céllal tartott

(2. szint)

Összesen Valós érték

2012. december 31. Könyv szerinti érték

millió Ft

15 211	- -	-	15 211	15 211
39 632	- -	-	39 632	39 632
121 362	- -	-	121 362	121 362
10 923	- -	-	10 923	10 923
4 215	- -	-	4 215	4 217
4 514	- -	-	4 514	4 597
-	- -	6 260	6 260	6 260
-	- -	392	392	392
383	- -	-	383	393
-	- 244	-	244	244
1 045	- -	-	1 045	1 045
1 685	- -	-	1 685	1 958
198 970	- 244	6 652	205 866	206 234

Pénzeszközök ...........................................

Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap . Éven belüli vevőkövetelések ...................

Visszakövetelhető frekvencia díj.............

Éven túli vevőkövetelések........................

Dolgozói kölcsönök..................................

Származékos pénzügyi eszközök

kapcsolt vállalkozásokkal szemben.......

Származékos pénzügyi eszközök

külső féllel szemben .................................

RDC-követelések ......................................

Értékesíthető pénzügyi eszközök ...........

Egyéb rövid lejáratú ..................................

Egyéb hosszú lejáratú ..............................

Összesen....................................................

Kölcsönök és

követelések

Lejáratig tartandó

Értékesíthető (1. szint)

Kereske- dési céllal tartott

(2. szint)

Összesen Valós érték

A kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, míg az értékesíthető pénzügyi eszközök és a kereskedési céllal tartott eszközök valós értéken vannak nyilvántartva.

A kereskedési céllal tartott eszközök a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, melyek valós értékét a diszkontált cashflow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak

utolsó napján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke közti különbséget számoljuk el követelésként vagy kötelezettségként.

A rövid lejáratú eszközök amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök nem jelentős részvénybefektetéseket tartalmaznak, amelyek valós értéken vannak nyilvántartva,,a macedón tőzsdén jegyzett aktuális árfolyamon.

A pénzügyi lízingkövetelések pénzügyi eszköznek tekinthetők, azonban az IAS 17 – Lízingek standard alapján vannak értékelve és bemutatva, ezért nem szerepelnek a fenti táblákban, hanem a 33.3 megjegyzésben vannak bemutatva.

35.1.2 Pénzügyi kötelezettségek – Könyv szerinti és valós érték

2013. december 31. Könyv szerinti érték

millió Ft Amortizált

bekerülési értéken

Kereskedési céllal tartott (2. szint)

Összesen Valós érték

kapcsolt vállalkozásokkal szemben............................ Banki hitelek...................................................................	86 496	-	86 496	86 555
Kötelezettségek szállítók felé .......................................	103 549	-	103 549	103 549
Származékos pénzügyi kötelezettségek külső féllel szemben ......................................................	-	793	793	793
Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség ......	3 334	-	3 334	3 431
Fizetendő éves frekvenciadíj ........................................	17 072	-	17 072	15 815
Banki kötelezettség szállítói faktorálásból .................	9 786	-	9 786	9 786
Egyéb rövid lejáratú .......................................................	1 269	-	1 269	1 269
Egyéb hosszú lejáratú ...................................................	277	-	277	280
Összesen ........................................................................	519 032	1 748	520 780	535 331

Pénzügyi kötelezettségek

297 249 955 298 204 313 853

2012. december 31. Könyv szerinti érték

millió Ft Amortizált

bekerülési értéken

Kereskedési céllal tartott (2. szint)

Összesen Valós érték

kapcsolt vállalkozásokkal szemben............................ Banki hitelek...................................................................	36 780	-	36 780	36 794
Kötelezettségek szállítók felé .......................................	115 723	-	115 723	115 723
Származékos pénzügyi kötelezettségek külső féllel szemben ......................................................	-	903	903	903
Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség ......	3 963	-	3 963	4 012
Egyéb rövid lejáratú .......................................................	1 274	-	1 274	1 274
Egyéb hosszú lejáratú ...................................................	439	-	439	383
Összesen ........................................................................	453 390	2 162	455 552	472 866

Pénzügyi kötelezettségek

295 211 1 259 296 470 313 777

A származékos pénzügyi kötelezettségek valós értéken vannak a mérlegben, míg az összes egyéb pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre.

A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 16. és 17. megjegyzésben is találhatók.

A rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

A kereskedési céllal tartott kötelezettségek közé a derivatív pénzügyi instrumentumokat soroljuk, melyek valós értékét a kereskedési céllal tartott eszközökhöz hasonlóan, a 35.1.1 megjegyzésben leírt módon határozzuk meg.

A pénzügyi lízingkötelezettségek pénzügyi kötelezettségnek minősülnek, azonban az IAS 17 – Lízingek standard alapján vannak értékelve és bemutatva, ezért nem szerepelnek a fenti táblákban, hanem a 33.1 megjegyzésben vannak bemutatva.

35.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége

Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2013. és 2012. évi nettó nyereségét/veszteségét.

2013

millió Ft

Kamat Értékelés alapján Kivezetés miatt

Fizetett díjak

Nettó nyereség/ (veszteség)

-	(48)	-	-	-	-	(48)
-	525	-	-	(3 916)	-	(3 391)
1 262	-	483	(8 690)	-	(4 997)	(11 942)
(22 335)	-	(2 651)	-	-	(101)	(25 087)
(21 073)	477	(2 168)	(8 690)	(3 916)	(5 098)	(40 468)

Értékesíthető pénzügyi

eszközök (1. szint) .......................

Kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok

(2. szint) .........................................

Kölcsönök és követelések ..........

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken.....

Pénzügyi instrumentumok

nettó nyeresége/vesztesége ......

Valós értéken

Pénznem- átváltás

Értékvesztés miatti

veszteség

2012

millió Ft

Kamat Értékelés alapján Kivezetés miatt

Fizetett díjak

Nettó nyereség/ (veszteség)

-	(31)	-	-	-	-	(31)
-	(9 929)	-	-	(3 518)	-	(13 447)
2 474	-	(519)	(6 752)	-	(2 987)	(7 784)
(23 211)	-	9 458	-	-	(137)	(13 890)
(20 737)	(9 960)	8 939	(6 752)	(3 518)	(3 124)	(35 152)

Értékesíthető pénzügyi

eszközök (1. szint) .......................

Kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok

(2. szint) .........................................

Kölcsönök és követelések ..........

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken.....

Pénzügyi instrumentumok

nettó nyeresége/vesztesége ......

Valós értéken

Pénznem- átváltás

Értékvesztés miatti

veszteség

A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelköltségek nélkül mutatják (lásd 28. megjegyzést).

A kölcsönök és követelések esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz. A leírást, illetve faktorálást megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés-értékvesztési számla beiktatásával, aminek eredményeképp az adott követelésleírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagy veszteséggel.

35.3 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról

A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2013. december 31-i névértéken 9,8 milliárd Ft (2012-ben: 6,4 milliárd forint) garanciát hívjanak le tőle. Ezeket a garanciákat magyar bankok adták a Magyar Telekom nevében a Csoport bizonyos szerződéses kötelezettségeinek biztosítékaként. A Csoport eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a

jövőre nézve is. Következésképp nem került sor ilyen garanciák lehívására sem 2012-ben, sem 2013-ban, és várhatóan a jövőben sem fog erre sor kerülni.

A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek között nem történt átsorolás másik pénzügyi instrumentum kategóriába. Nem történt olyan pénzügyi eszközátadás, amely ne felelt volna meg a kivezetés feltételének.

A Csoportnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.

36 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

36.1 Függő követelések

Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Csoport irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek az eszközök nem jelennek meg a mérlegben.

A Csoportnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős lenne.

36.2 Függő kötelezettségek

Az alábbiakban a Csoport legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető.

36.2.1 Macedónia

36.2.1.1 Bizonyos határidők állítólagos elmulasztása

A MKT-nak és T-Mobile MK-nak a normál üzletmenetből kifolyólag számos jogi és szabályozói keresettel kapcsolatos függő

kötelezettsége van. Ezek túlnyomó része számos kérelemhez kapcsolódik, melyet szabályozói szervekhez nyújtottak be vétségi eljárás miatt, előfizetői igényekkel kapcsolatos határozat határidejének állítólagos túllépése okán. A legnagyobb lehetséges bírság a helyi jogszabályok szerint a társaságok vétséget megelőző év bevételének (35-43 milliárd forint) 4-10%-ára rúghat minden egyes esetben. A menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy ezen igények kapcsán jelentős kifizetésekre kerülne sor, mivel ezen vétségi eljárások

kezdeményezése is megalapozatlan.

36.2.2 Magyarország

36.2.2.1 Tranzakciós díjjal kapcsolatos közérdekű keresetek

Két hasonló per indult a Társaság ellen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által a postán sárga csekken és üzletben személyesen történő számlakiegyenlítés esetén felszámított tranzakciós díj jogszerűsége kapcsán. A Társaság meggyőződése szerint a tranzakciós díj a bevezetésekor nem ütközött jogszabályba, azonban időközben az Elektronikus Hírközlésről szóló törvény módosítása a díj alkalmazását megtiltotta. A Társaság a törvény módosítás hatályba lépésétől a díjat nem alkalmazza és megfelel a törvény előírásainak. A menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy ezen igények kapcsán jelentős kifizetésre kerülne sor.

36.2.2.2 Garanciák

A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 35.3 megjegyzést.

37 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

37.1 Várható további rezsicsökkentés

2014. február 6-án a magyar Országgyűlés elfogadta a rezsicsökkentésről szóló törvény módosítását, így 2014. áprilistól a gázárak 6,5%-kal csökkennek, valamint 2014. szeptembertől az áramárak 5,7%-kal mérséklődnek. Mivel az alkalmazandó törvények és szabályozások még nem állnak rendelkezésre, nem tudjuk megítélni ennek a bejelentésnek az energiatevékenységünkre gyakorolt pontos hatását.

MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI

NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

KONszOLidáLt ÜzLEti JELENtÉs

A 2013. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE

Document Metadata

Table of Contents

MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI

Document Metadata