A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS ÉS SPECIÁLIS ALAKZATAI
A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS ÉS SPECIÁLIS ALAKZATAI
*A vállalkozás szabadsága az Alaptörvényben deklarált jog
*Korlátozása szakmai és célszerűségi szempontokon nyugszik
*Tipikus korlátok:
*szakképesítési előírások bizonyos tevékenységek folytatásához
*kamarai tagság előírása
*hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
*
*1993-ig két szintű szabályozás érvényesült
*Ptk: magánszemélyek, valamint gazdálkodó szervezetek- magánszemélyek jogviszonyai
*7/1978. MT rendelet: gazdálkodó szervezetek közötti jogviszonyok
*1993-as módosítást követően
*szabályok egységesítése (Ptk.-ban)
*alanyok közötti különbségtétel megszűnt
*diszpozitív szabályozás
*Új Ptk.: keretszabályok megalkotása a cél
*
*A vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és vállalkozói díj megfizetésére köteles
*Sajátosságok:
*eredménykötelem, ugyanakkor az eredményhez vezető tevékenység hangsúlyos
*egy megbízási jogviszonyban sikerdíj kikötése (eredmény elérése esetén) még nem teszi a szerződést vállalkozássá
*ingyenes és visszterhes egyaránt lehet
*
*Vállalkozási szerződések közös szabályai
*Beruházási jellegű:
*tervezési szerződés
*kivitelezési szerződés
*Kutatási szerződés
*Utazási szerződés
*Mezőgazdasági vállalkozási szerződés
*Közszolgáltatási szerződés
*
*Megrendelő
*Vállalkozó
Kontárszerződések megítélése
*korábbi bírói gyakorlat semmisnek tekintette (in integrum restitutio)
*díj megállapítása előbb a szakmunkás, majd a betanított munkás óradíjának alapulvételével történt; később a vállalkozói díjból levonták a vállalkozói hasznot és a rezsiköltségeket
*Újabb bírói gyakorlat (BH1994.186.): a képesítés vagy engedély hiánya önmagában nem teszi semmissé a szerződést, kivéve:
*jogszabály a szolgáltatás tárgyát tiltja
*maga az ágazati jogszabály ezt a következményt fűzi hozzá.
*
• Megrendelő utasítási joga
• nem terjedhet ki: munka megszervezésére + nem teheti a teljesítést terhesebbé
• szakszerűtlen, célszerűtlen utasításokra figyelemfelhívás!
• Tevékenység végzésének helye
• megrendelő által kijelölt munkaterület esetén: ő köteles alkalmas állapotban rendelkezésre bocsátani (vállalkozó megtagadhatja a tevékenység teljesítését, míg ez nem történik meg; elállás + kártérítés felszólítás után)
• ha a vállalkozónak kell a területet alkalmassá tenni: költségeit a megrendelő viseli
• Megrendelő ellenőrzési joga
• bármikor ellenőrizheti a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot
• vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés következményei alól, ha megrendelő elmulasztja az ellenőrzést
• Többletmunka
• szerződés tartalmát képezi, de díj meghatározásánál nem vették figyelembe, vagy
• e nélkül a mű a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas
• vállalkozó köteles elvégezni (nincs díjemelés átalánydíj esetén!)
• Pótmunka
• utólag megrendelt (pl. tervmódosítás miatt szükségessé váló) munka (díjemelés átalánydíj esetén)
• köteles elvégezni a vállalkozó, de elvégzése nem teheti a vállalkozó feladatát aránytalanul terhesebbé
• Vállalkozói díj:
• átalánydíj (ezen felül legfeljebb a pótmunka ellenértékét igényelheti, többletmunkáét nem) - tartalékfedezet
• tételes elszámolás (felmérési napló)
• A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes
• Teljesítés
• átadás-átvételi eljárással történik
• határidőben teljesít, ha az átadás-átvétel időben megkezdődik
• jelentéktelen hibák miatt nem tagadható meg az átvétel (kijavításuk, pótlásuk nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot)
• Egyoldalú megszüntetés (megrendelő)
• objektív elállás a tevékenység megkezdéséig
• azonnali hatályú (indokolás nélküli) felmondás, ha a vállalkozó már megkezdte a tevékenységet
• kártalanítás ≤ vállalkozói díj (költségekkel)
• Ingyenes vállalkozási szerződés
• ez is vállalkozás
• megrendelő köteles megtéríteni a költségeket
TERVEZÉSI SZERZŐDÉS
A vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
Tervdokumentáció: szellemi alkotás Vállalkozó szavatossága kétirányú:
🞐 szavatol, hogy a tervező munka nem sérti harmadik személy jogát
🞐 harmadik személynek nincs olyan joga, mely a kivitelezést gátolja vagy akadályozza.
Szerződés megkötése, tartalma
🞐 Engedélyhez kötött építmények tervezése
– írásbeliség!
🞐 Szerződés tartalma:
◼ vállalt tervezési tevékenységgel szembeni követelmények
◼ teljesítési határidők (szakaszos tervszolgáltatás lehetősége)
◼ díj, elszámolás formája, módja, határideje
◼ terv példányszáma, elektronikus formában való átadás kötelezettsége
🞐 A tervező nyilatkozatot tesz a teljesítéskor
Felelősség a terv hibája miatt bekövetkező károkért (GK 54.)
🞐 Tervező felel a terv hibájáért
🞐 Igények addig érvényesíthetők, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók
🞐 Ha a kivitelezőtől elvárható, hogy felismerje a terv hibáját: megrendelő felé a közös károkozás szabályai alapján egyetemleges a tervező és kivitelező felelőssége
🞐 Típusterv adaptációja: áttervező felel az áttervezett részekért és azoknak az egész tervre gyakorolt kihatásáért.
KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS
🞭 A vállalkozó építési, szerelési munka elvégzésére, az előállított mű átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
🞭 Építési-szerelési munka értelmezése a bírói gyakorlatban:
🞤 új építmény létrehozása, meglévő újjáépítése, növelése, átalakítása, fenntartása, javítása vagy lebontása
🞤 beépített vezetékek, szerelvények, berendezések, felvonók, valamint mindezek működését biztosító automatikák beépítése, szerelése
🞤 minden tevékenység, amelynek folyamatát műszaki terv határozza meg
Kivitelezési konstrukciók
🞭 Xxxxxx párhuzamos vállalkozási rendszer: megrendelő külön köt szerződést valamennyi vállalkozóval (megrendelő feladata az összehangolás)
🞭 Generálelv konstrukció: A megrendelő egyetlen generálkivitelezővel köti meg a szerződést (vállalkozó feladata az összehangolás)
🞭 Fővállalkozás: a tervezési és kivitelezési munkák teljes spektrumára kiterjed a feladata (fővállalkozó összehangol)
🞭 Beruházás-lebonyolító vállalkozó: létesítmény megvalósításának szervezési feladatait vállalja (építtető nevében köt szerződéseket), nem felel a vállalkozók szerződésszegéséért
SZERZŐDÉSKÖTÉS ALAKI KÖVETELMÉNYEI
🞭 Írásbeliség
🞤 vállalkozó építőipari tevékenységét üzletszerűen folytatja
🞭 Ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzés
🞤 fővállalkozási konstrukcióban, ha a beruházás értéke közbeszerzési értékhatárt eléri
A megrendelő jogállása
🞭 Hatósági engedélyek beszerzése
🞭 Tervdokumentáció szolgáltatása
🞭 Munkahely rendelkezésre bocsátása
🞭 Ellenőrzés joga (tevékenység és építési napló)
🞭 Tervek fokozatos szolgáltatásában való megállapodás lehetősége
A vállalkozó jogállása
🞭 Munkahely elkerítése, őrzése, rendszabályok betartása
🞭 Ellenőrzés lehetővé tétele
🞭 Felvilágosítás megadása
🞭 Joga van tervmagyarázatot és kivitelezési utasítást kérni
🞭 Xxxxxx akkor van joga, ha igazolja, hogy az alvállalkozók követelését hiánytalanul kiegyenlítette
🞭 Építési napló vezetése (megrendelővel közösen)
🞤 munkavégzéssel kapcsolatos lényeges adatok, körülmények
🞤 megrendelő utasításai
🞤 bizonyítási eszköz
A szolgáltatás oszthatatlansága
🞭 Főszabály az oszthatatlanság
🞭 Kivételek:
🞤 fizikai oszthatóság (szolgáltatás tárgya indokolja)
🞤 jogi oszthatóság: felek teszik oszthatóvá azzal, hogy megállapodnak az egyes munkarészek külön átadásában- átvételében (külön teljesítési határidő megállapítása a szerződésben nem elegendő!!!)
Oszthatóság jelentősége:
🞤 részteljesítés elfogadása
🞤 kárveszélyviselés-lehetetlenülés
🞤 hibás teljesítés (árleszállítás mértéke)
🞤 kötbér számítása
Teljesítés
🞭 Átadás-átvételi eljárás vagy próbaüzem (jegyzőkönyv)
🞭 Előzetes átadás: több vállalkozó esetében az egyes munkarészek külön-külön átadása:
🞤 nem minősül részteljesítésnek
🞤 kárveszély átszáll a megrendelőre
🞭 Jelentéktelen hibák miatt nem tagadható meg az átvétel (GK 48.)
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
A vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles
Elhatárolás a mezőgazdasági termék adásvételétől:
🢝 az állat, a termény, a földterület kezdettől a megrendelő tulajdonában áll
🢝 nincs tulajdonátruházó mozzanat a szerződésben
🢝 a hangsúly a megrendelő igényeinek megfelelő termelési, nevelési tevékenységen van
🢝 az ellenérték így nem vételár, hanem vállalkozói díj
Lehetetlenné válás:
🢝 az állat vagy termény betegsége miatti lehetetlenülésért nem felelős a vállalkozó, ha
🢝 azt az ellenőrzési körén kívüli elháríthatatlan ok idézte el
🢝 ilyenkor a vállalkozót arányos díj illeti meg
Megrendelő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését a vállalkozó nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azokat a termelés eredménye nem fedezi
Közszolgáltatási szerződés
A szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles
Közszolgáltatások köre:
energiaszolgáltatások (villany, gáz, távhő, víz, stb.)
kommunális alapszolgáltatások (pl. szemétszállítás, szennyvízszolgáltatás) kulturális és kommunikációs szolgáltatások (pl. telefon, internet, kábeltv)
Szerződéskötési kötelezettség a szolgáltató oldalán műszaki feltételek adottak (gerincvezeték) felhasználó kiépítés költségeit vállalja
felhasználót is terhelheti ágazati jogszabály értelmében A díj havonta utólag esedékes
Szerződésszegés jogkövetkezményei, megszüntetés kérdései ágazati jogszabályokban kógens szabályok mentén bonyolódik
The presentation is supported by the EFOP-3.4.3-16-2016-00021 project. The project is co-financed by the European Union and the European Social Fund.