Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett

Genertel Trader vállalkozói vagyon- és

felelősségbiztosítási szerződési feltételek

Hatályos: 2024. szeptember 9-étől

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett

Biztosítói Csoportok nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

TARTALOMJEGYZÉK

GENERTEL TRADER VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (TVSZF) 5

Általános rendelkezések (ÁLTRE) 5

I. Szerződő, biztosított, a biztosítási szerződés tartama 5

II. Biztosítható vagyontárgyak 6

III. Vagyoncsoportok meghatározása (VM) 6

IV. A biztosítási összeg megállapítása, az értékkövetés szabályai, a biztosítási

díj módosítása, kedvezmények 11

V. Kockázatviselés helye 15

VI. Biztosítási szolgáltatás 15

VII. A biztosítási szolgáltatás megállapításának további szabályai 18

VIII. A biztosító mentesülése 20

IX. Nem biztosított (kizárt) események és károk 21

X. A szerződő/biztosított kötelezettségei, kárrendezéshez szükséges

dokumentumok 23

XI. Létesítmények általános biztonsági előírásai 24

XII. A Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól

lényegesen eltérő rendelkezések 28

Különös rendelkezések 30

Tűzbiztosítás különös rendelkezései (TKR) 30

I. Biztosítási esemény 30

II. Kockázatviselés helye 32

Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVKR) 33

I. Biztosítási események 33

II. Vezetékes vízkár kockázat meghatározása 33

III. A biztosított kármegelőzési, változásbejelentési és közlési kötelezettségei 34

IV. A biztosító szolgáltatása – az általános rendelkezések kiegészítése 35

Vihar biztosítás különös rendelkezései (VKR) 36

I. Biztosítási események és kizárások 36

II. A biztosított kármegelőzési kötelezettsége 37

III. Normál időjárási viszonyok meghatározása 37

Üvegkárbiztosítás különös rendelkezései (ÜKR) 39

I. Biztosítási esemény, kizárások 39

II. Biztosítható vagyontárgyak 39

III. Biztosítási szolgáltatás 39

IV. Kiadások megtérítése 40

Betöréses lopás, rablás és rongálásbiztosítás különös rendelkezései (BLRKR) . . 41 I. Biztosítási események és kizárások 41

II. Biztosítható vagyoncsoportok és többletköltségek 42

III. A kockázatviselés helye 43

IV. A szerződő (biztosított) kötelezettségei 43

V. Előírt védelmi szintek betöréses lopás, rablás és rongálás biztosítás esetén 43

Katasztrófa kockázatok 45

I. Biztosított xxxxxxxxxx xxxx 00

II. Földrengéskár biztosítás különös rendelkezései (FKR) 45

III. Árvízkár és belvízkár biztosítás különös rendelkezései (ÁBKR) 45

Irodai elektronikus berendezések biztosítás különös rendelkezései 47

I. Biztosítási események 47

II. A kockázatviselési hely 47

III. Biztosítható vagyontárgyak 47

IV. Kizárások 48

V. Biztosítási szolgáltatás 48

Xxxxx feltételek és záradékok 50

I. Xxxxx feltételek 50

II. Záradékok 54

1. sz. Melléklet: Választható Vagyonbiztosítási csomagok szolgáltatási táblázata 61

GENERTEL TRADER VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (TFF) 64

Általános felelősségbiztosítási feltételek vállalkozások felelősségbiztosításához (ÁFF) 64

I. A biztosítási szerződés alanyai 64

II. Biztosítási esemény 65

III. A biztosítási szerződés létrejötte, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés tartama és megszűnése 66

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 67

V. A biztosítási összeg 68

VI. A biztosítási díj 69

VII. A felek együttműködése 73

VIII. A biztosító szolgáltatásának szabályai 75

IX. Kizárások a kockázatviselés köréből 80

X. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatásteljesítése alól 84

XI. A biztosító megtérítési igénye 85

XII. Elévülés 86

XIII. Jelen feltételnek a Polgári Törvénykönyvtől (Ptk.) lényegesen eltérő

rendelkezései 86

Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek vállalkozások felelősségbiztosításához

(KFF) 88

A) rész: Tevékenységi felelősségbiztosítás 88

I. A kockázatviselés tárgya 88

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 89

B) rész: Munkáltatói felelősségbiztosítás 91

I. A kockázatviselés tárgya 91

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 92

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 92

C) rész: Szolgáltatói felelősségbiztosítás 93

I. A kockázatviselés tárgya 93

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 93

D) rész: Termékfelelősség-biztosítás 95

I. A kockázatviselés tárgya 95

II. A kockázatviselés időbeli hatálya 95

III. Kizárások a kockázatviselés köréből 95

IV. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 96

Xxxxx feltételek vállalkozások felelősségbiztosításához (KF) 97

1. sz. melléklet: Választható Felelősségbiztosítási csomagok szolgáltatási táblázata 104

GENERTEL TRADER VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSI

SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (TVSZF)

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (ÁLTRE)

A Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási feltételekre hivatkozás- sal létrejött biztosítási szerződés alapján arra vállal kötelezettséget a szerződő díjfizetése ellenében, hogy biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére a biztosítási szerződés- ben felsorolt biztosított vagyontárgyakat károsító biztosítási események bekövetkezése esetén. A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményektől eltérő káresemények- re, így különösen a kizárások körébe tartozó eseményekre, károkra.

A biztosítási szerződés részét képezik az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános vagyonbiztosítási feltételek (a to- vábbiakban így is: GÁVF), a Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosítási szerződési felté- telek (a továbbiakban így is: TVSZF) általános és különös rendelkezései, külön feltételei és záradékai, a biztosító nyilatkozatai, valamint a szerződő és a biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

A külön feltételekben és a záradékokban nem szabályozott kérdésekben a jelen biztosítási feltételek általános és különös rendelkezései, a Genertel Általános vagyonbiztosítási felté- telek, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései – az előbb írt sorrendben – irányadók. A biztosítási szerződés részét képező biztosítási feltételek egymástól eltérő rendelkezést tar- talmaznak, úgy az eltérésre a feltételeket a következő sorrendben kell alkalmazni: Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosítási szerződési feltételek külön feltételei, általános és külö- nös rendelkezései, Genertel Általános vagyonbiztosítási feltételek, Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések.

A Genertel Trader Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződési feltételek részét képező Általá- nos rendelkezések (ÁLTRE) a vállalkozói vagyonbiztosítási szerződésekre vonatkozó kö- zös rendelkezéseket tartalmazzák, amelyektől különös rendelkezések, valamint a szerző- dés részét képező külön feltételek (KF), továbbá a felek egyedi megállapodásai eltérhetnek.

I. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA

I.1. Jelen feltételek alapján létrejövő szerződés szerződője kizárólag fogyasztó- nak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (GÁVF 1.2. pont).

Jelen biztosítási feltételek alapján biztosított valamely szabályszerűen létrejött, ténylegesen működő, aktív gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás lehet. Vállalkozásnak minősül az olyan gazdálkodó vagy gazdálkodó szervezet, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerű- en, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez és az e működéshez esetlegesen szükséges tevékenységi/működési engedélyekkel rendelkezik.

Biztosított lehet továbbá valamely magyar költségvetési szerv, vagy állami, önkor- mányzati fenntartású szervezet. (A későbbi hivatkozásokban a vállalkozás kifeje- zés alatt e biztosított szervek is értendők.)

Nem lehet biztosított olyan vállalkozás, amely tevékenységét szünetelteti, vagy csőd-, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt áll.

I.2. A biztosítási szerződés tartama

I.2.1. A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

I.2.2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben a szer- ződés hatálybalépése a hónap első napjára esik – minden évben a biztosítási szerződés hatályba lépésével (kockázatviselés kezdetével) megegyező naptári nap előtti nap. Egyéb esetben minden évben annak a hónapnak az utolsó napja, amelyikben a szerződés hatályba lépett. A biztosítási időszak ebben az eset- ben is a biztosítási évfordulóig, azaz a szerződés első évében egy naptári évnél hosszabb ideig tart.

II. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

II.1. Biztosítottnak minősülnek a szerződésben vagyoncsoportonkénti biztosítási ösz- szeggel részletezett, a biztosítható vagyontárgyak közé tartozó, kizárólag a biz- tosított vállalkozási tevékenységgel összefüggően használt, a biztosított kizáróla- gos vagy részleges tulajdonában álló vagyontárgyak.

II.2. A bíztosított telephelyen található, azonos vagyoncsoportba tartozó va- gyontárgyak kizárólag együttesen, vagyoncsoportként biztosíthatók.

II.3. Kiterjed a biztosítási fedezet, (amennyiben a biztosítási szerződésben megje- lölték) a biztosított által eladott (visszterhes szerződéssel átruházott), de a tőle még el nem szállított ingó vagyontárgyakra, ha a tulajdonjog még nem szállt át a vevőre. El nem szállítottnak minősül a vagyontárgy a szállítóeszközre történő berakodásának megkezdéséig.

III. VAGYONCSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA (VM)

III.1. Épületek „A” vagyoncsoport

III.1.1. Jelen fejezet értelmében épületnek minősül:

Minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külső behatásokkal szemben és időállósággal rendelkezik, embe- rek számára lehetővé teszi a belépést, építményen belüli mozgást és hosszabb idejű benntartózkodást.

III.1.2. Épületnek, épület tartozékainak minősülnek az alábbiak:

a) félnyeregtetők és hasonlók, tetőfedések, előtetők, összekötő közlekedő/szál- lító hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek szerkeze- tileg a III.1.1. pontban meghatározott épület részét képezik, vagy az épülettel nincs építészeti összefüggésben, de a talajhoz szilárdan kötődik;

b) nyílászárók, zsalugáterek, spaletták, külső redőnyök, zsaluziák, az esetlege- sen elektromechanikus működtető elemeikkel együtt;

c) silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek

– a III.1.1. pontban leírt épülettel való kapcsolódásuk miatt annak részeit képezik és téglából, betonból készültek, vagy kivitelezésük az épület épí- tési módja szerint történt, vagy

– téglából betonból vagy egyéb szilárd anyagból készült építmények, melyek

a III.1.1. pont szerinti épülettel nincsenek építészeti összefüggésben;

d) kémények, a szabadon állók is;

e) csővezetékek, kábelek és egyéb szerelvények elhelyezésére szolgáló csa- tornák és aknák, valamint földalatti összekötő folyosók, amennyiben ezek az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek;

f) mindenfajta, a talajhoz szilárdan kötődő kerítés a hozzá tartozó berendezé- sekkel együtt;

g) bármilyen termék gyártására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott

füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

h) a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen található, kültéri kivitelű, az épülethez vagy a talajhoz szilárdan rögzített cégtábla, reklámhordozó, vi- lágító berendezés, zászlórúd, biztonságtechnikai berendezés és hasonlók;

i) szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, vala-

mint egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatóak azonban nem;

j) szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok, szilárdan felsze-

relt lambériák és egyéb falburkolatok;

k) az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, a kívül elhelyezettek is;

l) a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb beépített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

m) szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett

belső födémborítások, álmennyezetek;

n) méretezett beton alapra telepített iroda- és lakókonténerek;

o) az épület III.1.1 pontban meghatározott funkciójához és az épület üzemel- tetéséhez szükséges, az épülethez szilárdan rögzített, illetve beépített épü- lettartozékok, építmények, amennyiben az elhelyezésükre szolgáló épületet szolgálják ki és nem szolgálnak egyéb (ipari, energia-előállító, illetve átalakí- tó, valamint termelési vagy szolgáltatási /pl. gázmotor, híddaru stb./) célokat. Különösen az alábbiak:

– elektromos vezetékek, szerelvények és armatúrák a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített elektromos tűzhelyek, vízmelegítő beren- dezések, de egyéb nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

– elektronikus behatolásjelző rendszerek(riasztók), videó megfigyelő rend- szerek, elektronikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és más, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

– gázvezetékek és szerelvényeik a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített gáztűzhelyek, vízmelegítő készülékek, de egyéb nem beépített gázüzemű fogyasztó nélkül;

– vízellátó, szennyvízelvezető, csapadékvíz-elvezető, valamint fűtési rend- szerekhez, klímaberendezésekhez és tűzoltó rendszerekhez tartozó ve- zetékek és szerelvényeik a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, armatú- rákkal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, de egyéb nem beépített fogyasztók nélkül;

– beépített fűtőkészülékek, légkondicionáló és szellőző berendezések az épülethez vagy talajhoz szilárdan rögzített kültéri egységeikkel együtt;

– beépített medencék, de a hozzájuk tartozó technológiai berendezések

nélkül, melyek a „B” vagyoncsoportba tartoznak;

– felvonók, mozgólépcsők;

– egészségügyi (szaniter) berendezések, (wc-k, fürdők, mosdók, mosoga- tók stb.);

– szemét eltávolítását szolgáló berendezések (kivéve anyagmozgató és

emelőgépek);

– elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló he- lyiségek, trezortermek.

A fenti meghatározásoktól eltérő építmény (létesítmény) kizárólag egyedi megál- lapodás alapján biztosítható.

A fentiek alapján nem minősülnek épületnek pl. a lakókocsik, bármilyen felvonulási épület, túlnyomásos és egyéb sátrak, ponyvacsarnokok, üveg- házak és más, hasonló tulajdonságokkal rendelkező építmények. Nem tartoznak továbbá az épületek vagyoncsoportba a gépalapzatok (lásd „B” vagyoncsoport), valamint az épülethez tartozó, vagy benne található tech- nológiai, termelési, kereskedelmi, vagy bármilyen gazdálkodási célokra szolgáló berendezések.

III.2. Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport

Műszaki és egyéb berendezésnek minősül a kockázatviselési helyen található, épületnek („A” vagyoncsoport), készletnek („C” vagyoncsoport), illetve egyéb va- gyontárgynak („D” vagyoncsoport) nem minősülő gép, üzemi és üzleti felszerelés, függetlenül attól, hogy épületben vagy a szabadban, a föld felszíne felett vagy alatt helyezkedik el. Nem minősülnek a „B” vagyoncsoport részének azon va- gyontárgyak, amelyek biztosíthatóságát jelen feltétel bármely rendelkezése kizárja.

III.3. Készletek „C” vagyoncsoport

Ide tartozik mindenfajta termelési, kereskedelmi, vagy gazdálkodási célokat szol- gáló nyersanyag, megmunkálás alatt álló félkész- és késztermék, termeléshez, illetve szolgáltatáshoz közvetlenül felhasznált készen beszerezhető alkotórész (áru), kereskedelmi áru, értékesíthető hulladék, reklámanyag, mindenfajta üzem- és segédanyag, oldószerek, kenőanyagok, fűtő- és tüzelőanyagok, műszaki gázok, építőanyagok, az üzemi étkezdékben található élelmiszerek és élvezeti cikkek, mindenfajta egyszer használatos csomagolóeszköz.

Nem tartoznak ebbe a vagyoncsoportba azok a vagyontárgyak, amelyek a

III.4. pont alatt kerültek felsorolásra.

III.4. Egyéb „D” vagyoncsoportok

III.4.1. „D4” vagyoncsoport – Készpénz, értékpapírok és értékkészletek

– Elzárva tartott készpénz és értékpapír: ide tartozik mindenfajta készpénz és valuta, érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, egyéb értékpa- pírok és más, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók.

– Értékkészlet: nemesfémek (pl. arany, platina), drágakövek, igazgyöngyök, és az ezen anyagokból vagy ezen anyagok felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények.

Jelen vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyak biztosítására a szerződés külön előírásokat tartalmaz.

III.4.2. „D6” vagyoncsoport - Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések

A kockázatviselési helyen található – az épület üzemeltetéséhez szükséges – épülethez szilárdan rögzített vagy szabadon álló (talajra telepített), műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napkollektorok, napelemek és szélkerekek a tartószerkezetükkel és rendszerele- meikkel együtt (vezetékek, inverterek, szerelvények).

III.5. Mellékköltségek „E” vagyoncsoport

III.5.1. Eltakarítási költségek

Eltakarítási költségek alatt a biztosítottat terhelő, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt kiváltó esemény okozta azon kiadások értendők, amelyeket a kár helyének feltakarítására, a törmeléknek és a fel nem használható maradvá- nyoknak a legközelebbi arra megfelelő és engedélyezett lerakóhelyre való szállí- tására kell fordítani.

III.5.2. Lebontási költségek

Lebontási költségek alatt a káresemény során a biztosított vagyontárgyak fenn- maradt részeinek szükségessé vált lebontására és a legközelebbi megfelelő és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordított költségek értendők.

III.5.3. Le- és visszaszerelési, mozgatási és védelmi költségek

Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetetlen költségek értendők, melyek egy káreset után azáltal válnak szükségessé, hogy sérült vagy sértetlenül maradt biztosított műszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni, vagy más módon mozgatni, vagy védeni kell.

III.5.4. Tűzoltási költségek

Tűzoltási költségek alatt azok a ráfordítások értendők, melyek a biztosított részé- ről merültek fel a biztosított vagyontárgyakat érintő tűz megfékezésével kapcso- latban.

III.5.5. Kárenyhítési költségek

A károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések, pl. ideiglenes fedés (tetőzet) létesítése, dúcolás, állványozás, ide- iglenes közművesítés, továbbá a megmentett vagyon biztonságát szolgáló egyéb intézkedések költségei.

Az oltás és mentés költségei, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

Tisztítási, fertőtlenítési költségek, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sával, illetve a helyreállítás során szükségessé váló megtisztításával kapcsolat- ban merültek fel.

A biztosító megtéríti azokat a javíttatási költségeket is, amelyek egy téves riasztás miatt a behatolás során keletkeztek.

III.5.6. Veszélyes hulladékok/anyagok – kivéve a szennyezett talajt – ártalmatlanításával

kapcsolatban felmerülő költségek.

Amennyiben a biztosítási szerződés káreseményenkénti szolgáltatási limi- tet tartalmaz, abban az esetben a jelen III.5. pontban részletezett Mellékkölt- ségek ezen limiten belül értendők.

III.6. Nem biztosítható vagyontárgyak

a) a nem szárazföldön található (off-shore) létesítmények, beleértve az ott

található tárgyakat is;

b) atomerőművek területén található bármiféle vagyontárgy; bármilyen te- lephelyen található atomreaktor, reaktorépület vagy -telephely és a ben- nük található vagyontárgyak;

c) atomenergia előállítására, nukleáris anyagok előállítására, felhasználá- sára, továbbítására vagy tárolására jelenleg vagy a múltban használt létesítmények, az ott található vagyontárgyakkal együtt;

d) a nukleáris fűtőanyag körforgásában érintett létesítmények, az ott talál- ható vagyontárgyakkal együtt;

e) közlekedési hatósági engedélyre kötelezett közúti járművek;

f) vízi-, légi-, űr-, valamint bármilyen kötött pályás jármű;

g) a kockázatviselési helytől mért 1000 m távolságon kívüli szállító és el- osztóvezetékek a tartószerkezeteikkel együtt;

h) utak, járdák, kifutópályák, vasúti pályák, közúti közlekedést szolgáló

alagutak és hidak;

i) tározók és műtárgyaik, vízi létesítmények és műtárgyaik, dokkok, mó- lók, fúrótornyok, kutak, gátak, töltések, csatornák az „A” vagyoncso- portnál felsoroltak kivételével;

j) talaj, föld, földterület, telek, talajvíz és felszíni vizek;

k) földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, kőolaj, földgáz, mélyművelésű bányák, külfejtések;

l) flóra és fauna, beleértve az élő állatokat, erdőket, ültetvényeket, termé- nyeket, lábon álló fákat, legelőket, növényeket;

m) vérkészletek;

n) légi-, vízi-, közúti szállítás alatt álló vagyontárgyak;

o) az ADR szerinti 1. és 7. osztályba tartozó vagyontárgyak (robbanóanya- gok és tárgyak, radioaktív anyagok);

p) „oldtimer”, vagy egyedi járművek;

q) növényvédő szerek;

r) közműszelvényben található bármilyen vagyontárgy (úgy, mint csőve- zetékek, vonalas létesítmények és hasonlók);

s) automaták (árusító-, pénzváltó-, nyerő-, és játék-automaták, jegykiadó automaták, stb.) és azok tartalma;

t) épületen kívül tárolt mezőgazdasági termények;

u) hulladék-lerakóhelyek;

v) építés vagy szerelés alatt álló vagyontárgyak;

w) aluljáróban lévő helyiségek és az azokban elhelyezett vagyontárgyak;

x) az alább felsorolt építmények és az azokban elhelyezett vagyontárgyak:

– felvonulási épületek, vagy más ideiglenes jelleggel készült építmények;

– pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nél kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény);

– garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön álló, gépkocsik táro- lására létesített építmény);

– az épületfunkciónak megfelelő, de mozgatható vagy rendeltetéssze- rűen szét- és összeszerelhető szerkezetek, mint pl. lakókocsik, kon- ténerek, ponyvából készült sátrak, csarnokok;

– üresen álló, építés-, felújítás-, átalakítás alatt levő, vagy használaton kívüli épület;

– nád- és zsúpfedeles, valamint fazsindelyes épületek;

y) szabadban található textil, ponyva anyagú kiegészítők és díszítések (pl. napellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, hálók, stb.), tartószerke- zeteikkel együtt;

z) a kockázatviselés helyén található, de a vállalkozás tevékenységéhez nem köthető vagyontárgyak.

A fentieken túl nem biztosítható vagyontárgyak továbbá:

– dohányáruk;

– műértékkel bíró vagyontárgyak;

– szőrmeáru;

– fegyverek;

– idegen tulajdonban álló vagyontárgyak;

– reprodukciós segédeszközök;

– mindenfajta adathordozó, a rajtuk található szoftverekkel és adatokkal együtt;

– felújítás-, átalakítás alatt levő, vagy használaton kívüli berendezés, illet- ve elfekvő készlet.

III.7. Kizárólag külön feltételekkel, vagy egyedi megállapodással biztosítható vagyontárgyak

a) a „D” Vagyoncsoportban felsorolt vagyontárgyak;

IV. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGÁLLAPÍTÁSA, AZ ÉRTÉKKÖVETÉS SZABÁLYAI, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA, KEDVEZMÉNYEK

IV.1. Biztosítási összeg

IV.1.1. A vagyoncsoportok tekintetében meghatározott biztosítási összegnek tartalmaz- nia kell a kockázatviselési helyen található, azonos vagyoncsoportba tartozó va- gyontárgyak együttes, vagyoncsoportként összevont értékét.

A túlbiztosítás és az alulbiztosítás tényét a biztosító a kockázatviselési helyen a meghatározott vagyoncsoportonként vizsgálja.

IV.1.2. Biztosított vagyontárgyak értékelése az egyes vagyoncsoportok esetén

IV.1.2.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg, annak helyessé- gét a biztosító a szerződés megkötésekor és módosításakor sem vizsgálja.

IV.1.2.2. A biztosítási összeget az egyes vagyoncsoportok esetén úgy tanácsos meghatá- rozni, hogy az fedezze a biztosított vagyontárgyak szerződéskötés időpontjában megállapítható utánpótlási értékét. Xxxxx feltétel szerint kötött biztosításoknál az utánpótlási érték:

– épületek (VM „A”) vagyoncsoport esetén az újraépítési érték;

– műszaki és egyéb berendezések (VM „B”) vagyoncsoport esetén újrabeszer- zési érték;

– készletek (VM „C”) vagyoncsoporton belül a biztosított által előállított áruk (félkész és késztermék) esetében újraelőállítási költség;

– készletek (VM „C”) vagyoncsoporton belül olyan áruk esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik, valamint nyersanyagoknál, melyeket a biztosított áruk gyártásához vásárolt, valamint termények esetén az újrabeszerzési érték;

– megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések (VM „D6”) vagyon- csoport esetén az újrabeszerzési érték.

A szerződő/biztosított a kockázatviselési helyen biztosított épület vagyon- csoport biztosítási összegét a biztosító által javasolt, vagy annál magasabb újraépítési egységárak alkalmazásával határozhatja meg a szerződés meg- kötésekor vagy módosításakor.

Erre figyelemmel, és a szerződésben alkalmazott értékkövetés miatt, a biz- tosító az épületet érintő károk esetén az újraépítési egységárak vonatkozá- sában nem alkalmazza az alulbiztosítottság következményeit.

IV.1.2.3. Amennyiben a biztosított vagyoncsoport értéke a biztosítási időszakon belül vál- tozó (jellemzően a VM „C” vagyoncsoport esetén), úgy az előforduló maximális értéket – úgynevezett csúcsértéket – kell figyelembe venni a biztosítási összeg meghatározásakor.

IV.2. Első kockázati biztosítási összeg

Olyan vagyoncsoportoknál, amelyeknél pótlási érték nehezen meghatározható, vagy nem értelmezhető, biztosítási összegként első kockázati biztosítási össze- get kell meghatározni. A szerződő/biztosított az első kockázati biztosítási össze- get a szerződéskötés időpontjában megállapítható legnagyobb becsült veszteség alapján az alábbiak szerint határozhatja meg:

– készpénz, értékpapírok és értékkészletek (VM „D4”) vagyoncsoport esetén a

biztosítási időszakon belül előforduló legmagasabb értéket figyelembe véve;

– mellékköltségek (VM „E”) vagyoncsoport esetén a vagyoncsoportba tartozó költségek biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülhető legmaga- sabb összegét figyelembe véve.

IV.3. Fogalommeghatározás

IV.3.1. Újraépítési érték

Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károsodott épülettel azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület építési költsége. Áfa visszaigénylésre jogosultság esetén az újraépítési érték nem tartalmazhatja az anyagköltség, munkadíj, stb. költségek általános forgalmi adóját.

IV.3.2. Újrabeszerzési érték

Újrabeszerzési érték a biztosított vagyontárgy újonnan való beszerzésének költ- sége, beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), a vám és beépítési, szerelési, be- üzemelési (próbaüzem) költségeket, valamint az egyéb, beszerzéssel összefüg- gésben a vagyontárgyra aktiválható költségeket is. A beszerzési költségekből az igénybe vett engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le. Áfa visszaigénylésre jogosultság esetén az újrabeszerzési érték nem tar- talmazhatja a beszerzési, telepítési, stb. költségek általános forgalmi adóját.

Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szerződéskötés idő- pontjában már nem szerezhető be, akkor a biztosítási összeget hasonló műszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek újrabeszerzési értékét alapul véve kell meghatározni.

IV.4. Az értékkövetés szabályai

A biztosító a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Az adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az évfordulót megelőző naptári év július hónap- ra vonatkozóan publikált árindexek szolgálnak, az alábbiak szerint.

Épület vagyoncsoportra vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe janu- ár–június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Készletek vagyoncsoportra vonatkozóan a fogyasztói árak árindexe január–június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Műszaki és egyéb berendezések vagyoncsoportra vonatkozóan az Ipar belföldi értékesítési árindexe január–június időszakra az előző év azonos időszakához viszo- nyítva.

Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási dí- jat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban érte- síti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, jogosult a biztosítási szerződést (az évfordulót megelőzően) évfordulóra felmondani, felmondási idő megtartása nélkül.

IV.5. A biztosítási díj módosítása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) a biztosítási szerződés kárhányada és kárgyakorisága jelentősen, 50%- nál nagyobb mértékben meghaladja a biztosító azonos módozatú bizto- sítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül meg- előző naptári évben mért átlagos kárhányadát és kárgyakoriságát,

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében.

Az a) pont szerinti vizsgálat időpontja a biztosítási szerződés évfordulóját 3 hónappal megelőző időpont.

A biztosítási díj módosítására a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben kerülhet sor.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írás-

ban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mér- tékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti.

A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

IV.6. Kedvezmények

IV.6.1. A szerződő a biztosítás megkötésekor a következő állandó kedvezményeket ve- heti igénybe, amennyiben az erre jogosító körülmények fennállnak. A szerződő- nek a biztosítás megkötésekor a kedvezmények igénybevételét külön jelölnie, a kedvezményekről külön nyilatkoznia nem kell, a kedvezményt a biztosító a szer- ződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkal- mazza. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító az alábbi elérhetőségen teszi közzé: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx. A szerződő által igénybe vett kedvezményeket a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.

Díjfizetési ütem szerinti engedmény: A biztosító a szerződő által választott éves vagy féléves díjfizetési ütem figyelembevételével az éves díjból kedvez- ményt nyújt.

Többszerződéses engedmény: Többszerződéses kedvezményt nyújt a biztosí- tó, ha a szerződő az ajánlat megtételének időpontjában a Genertel Biztosítónál olyan érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel (kgfb), cas- co vagy balesetbiztosítási szerződéssel rendelkezik, amelynek éves díja eléri a 20 000 Ft-ot.

Tartamengedmény: A tartamkedvezmény igénybevételének szabályait a KF0140 záradék tartalmazza.

Csomagengedmény: Csomagkedvezményt nyújt a biztosító, ha a szerződő egyidejűleg Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosításra és Genertel Trader vállalkozói felelősségbiztosításra vonatkozó ajánlatot tesz, vagy a hatályban lévő Genertel Trader vállalkozói biztosítási szerződését a szerződésben nem szereplő módozatra is kiterjeszti.

IV.6.2. Kedvezményre jogosító körülmény változása

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmé- nyek megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn, úgy a szerződő a kedvez- ményre való jogosultságát elveszti, és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen esetben az elvesztett kedvez- mény nélkül számított díj azon a napon esedékes, amikor a kedvezményre jogo- sító körülmény megszűnése a biztosító tudomására jut (pl. díjfizetési gyakoriság váltás esetén az erre irányuló szerződői bejelentés napja).

V. KOCKÁZATVISELÉS HELYE

A biztosítási fedezet Magyarország területére, a biztosítási szerződésben pon- tos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt kockázatviselési helyen (biztosított telephely) bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. Ha a biztosított va- gyontárgyakat a kockázatviselés helyéről ideiglenesen eltávolítják, a bizto- sító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel. Bizonyos telephelyeken és vagyontárgyakra a biztosító különleges tárolási feltételeket írhat elő.

VI. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

VI.1. A biztosítási szolgáltatás meghatározásának alapelvei

A biztosító szolgáltatás nyújtási kötelezettségének felső határát a biztosítási ösz- szeg (lásd IV.1. pont) képezi, mégpedig oly módon, hogy a szolgáltatás a biztosí- tási szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra vonatkozóan külön-kü- lön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

VI.2. Biztosítási szolgáltatás a VM „A”, „B”, „C” vagyoncsoportok esetén

VI.2.1. Biztosítási szolgáltatás az épületek, építmények (VM „A”) vagyoncsoportok esetén

Az épületek, építmények (VM „A”) vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének időpont- jában meghatározható újraépítési értéket veszi alapul a biztosítási szolgáltatás megállapításánál. Totálkárnak minősül, ha a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridőponti újraépítési értéket elérik vagy meghaladják.

Az épületek, építmények (VM „A”) vagyoncsoportba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén – ha a vagyontárgy elhasználódásának foka a 60%- ot nem haladja meg – a biztosító az újraépítési értéket akkor fizeti meg, ha a vagyontárgy újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik. Ellenkező esetben, azaz, ha a biztosított kára a biztosított vagyontárgy forgalmi értékének teljes vagy részleges elveszté- sében áll, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosított vagyontárgy forgal- mi értékének megtérítésére terjed ki. Forgalmi értéknek minősül az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot sze- rinti piaci értéke.

Az épületek értékének meghatározásánál a telek értékét a biztosító nem veszi figyelembe, azonban amennyiben a telek értéke az épület elbontását követően növekszik, úgy az újjáépítés elmaradása esetén ezen gazdagodás a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti.

Amennyiben az újjáépítés hatósági korlátozás miatt a kockázatviselés helyén nem lehetséges, a biztosító újjáépítésként elfogadja az eltérő helyszínen, de ugyanazon helység területén (község, város), ugyanazon gazdasági célokra tör- ténő létesítést, de nem fogadja el újjáépítésként azt az esetet, amikor a bizto- sított a biztosítási szolgáltatást a káridőpontban már meglévő, de még nem kész épületének befejezésére fordítja.

VI.2.2. Az épületek, építmények (VM „A”) vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak rész- kára esetén, amennyiben a károsodott épületrész elhasználódásának mértéke nem haladja meg a 60%-ot és az épület vagy az épület vagyoncsoport biztosítási összege a szerződésben újraépítési értéken van meghatározva, úgy a biztosító a káresemény bekövetkezése előtti állapot helyreállítási költségét téríti meg.

Abban az esetben, ha a károsodott épületrész elhasználódásának mértéke meghaladja a 60%-ot a biztosító a fenti kártalanítási összegből levonja az elhasználódás mértékét.

VI.2.3. A műszaki és egyéb berendezések (VM „B”) vagyoncsoport esetében a károso- dott vagyontárgy káridőponti újrabeszerzési értéke.

Részkár esetén, amennyiben a szerződésben meghatározott újrabeszerzési ér- ték megegyezik az újonnan vásárolható azonos típusú berendezés beszerzési ér- tékével, akkor a biztosító szolgáltatása a berendezés helyreállításának költsége (javíttatás költsége).

Egyéb biztosítási összeg megléte esetén arányos térítést alkalmaz a biztosító.

60%-ot meghaladó elhasználódás esetén a biztosítási szolgáltatás összegéből a biztosító levonja az elhasználódás mértékét, kivéve abban az esetben, ha:

– a berendezés újrabeszerzési értéken lett biztosítva;

– termelési vagy gazdálkodási folyamat szerves részét képezi és abban állan-

dó jelleggel részt vesz;

– megfelelően dokumentáltan karbantartott állapotban van, teljesíti a rá jellem- ző műszaki paramétereket.

VI.2.4. A készletek (VM „C”) vagyoncsoporton belül:

– a biztosított által előállított áruk (félkész és késztermék) esetében az újraelő- állítás költsége, de legfeljebb az eladási ár, levonva belőle a fel nem merült költségeket;

– olyan áruk esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik, nyersanyagoknál, melyeket a biztosított áruk gyártásához vásárolt, valamint termények esetén a káresemény bekövetkeztének időpontjában megállapítható újrabeszerzés költségei, de legfeljebb a károsodott vagyontárgy beszerzési számla szerinti értéke. Amennyiben a káresemény bekövetkeztekor érvényesíthető piaci ár ennél alacsonyabb, legfeljebb ez az ár, levonva belőle a fel nem merült költ- ségeket.

VI.2.5. Biztosítási szolgáltatás a VM „D” vagyoncsoportokba sorolt vagyontárgyak esetén

VI.2.5.1. Készpénz, értékpapírok és értékkészletek (VM „D4”) vagyoncsoporton belül:

– készpénz esetében annak névértéke;

– valuták esetében azoknak a káresemény napjára számított, az MNB vételi

árfolyam szerinti forint értéke;

– névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költ- ségek, valamint azok újraelőállítási költsége, ha előállításuk szükséges és ténylegesen meg is történik;

– bemutatóra szóló értékpapíroknál az értékpapír legalább három magyaror- szági forgalmazója által közölt vételi árfolyam átlagának megfelelő, a biztosí- tási esemény időpontjában irányadó piaci ára;

– tőzsdén jegyzett árfolyammal rendelkező értékpapírok esetében a kárese- mény előtti utolsó jegyzés árfolyamértéke, illetve egyéb értékpapíroknál a kibocsátó által igazolt érték;

– értékcikkek esetén azok névértéke;

– értékkészlet esetén a szakértői eszközökkel és módszerekkel meghatároz- ható káridőponti forgalmi érték.

VI.2.5.2. Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések (VM „D6”) eseté- ben azok káridőponti újrabeszerzési költségei.

VI.3. A vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti értékre a biztosítás nem terjed ki, így a szolgáltatási összeg számításánál azt a biztosító nem veszi figyelembe.

VI.4. Összetartozó vagyontárgyaknál (pl. xxxxxxxxxx, készletek) a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenved- nek.

VI.5. Kiadások megtérítése

VI.5.1. A biztosító megtéríti a biztosított azon kiadásait, amelyek a biztosítási esemény- ből eredő további károk (következményi károk) elhárítása vagy enyhítése érde- kében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötele- zettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel.

VI.5.2. A kárenyhítés és a biztosítási szolgáltatás együttes összege nem haladhat- ja meg a biztosítási összeget, vagy amennyiben a szerződés a VII.3. pont szerinti limitet tartalmaz, annak mértékét, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredményeként merültek fel. Alulbiztosítás ese- tén a költségek megtérítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

VI.5.3. A káresemény kapcsán keletkező mellékköltségeket (lásd VM „E” vagyoncsoport) a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig téríti meg.

VI.5.4. A biztosító nem téríti meg azon költségeket, illetve a költségek azon részét, amelyeket a helyreállítási, kárelhárítási munkálatok kapcsán a biztosított vagyontárgyak korszerűsítésére, fejlesztésére fordítanak (értékemelkedés).

VI.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi költségekre, károkra:

a) Bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek. Nem terjed ki a biztosítás továbbá bármely, a károsodott vagyontárgyak pótlását, eltávolítását, használatbavételét vagy üzemeltetését korlátozó jogszabály, állami vagy önkormányzati döntés, előírás miatt bekövetkező költségnövekedésre (pl. dioxin vagy PCB [poliklórozott bifenilek] és ha- sonlók ártalmatlanítására, elszállítására, megsemmisítésére, cseréjére).

b) A termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. üzemszüneti károk).

c) A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérítése jogsza- bály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy a forgalmazót terhelik.

d) A károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésére, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja. Ideértve különösen a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló felületi sérüléseket, lakk- és zománckarcolásokat, valamint üvegek felületén vagy azok díszítésé- ben (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipat- togzással (kagylótöréssel) keletkezett sérüléseket.

VII. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK TOVÁBBI SZABÁLYAI

VII.1. A biztosító az alulbiztosítottságot kockázatviselési helyenként és vagyoncsopor- tonként is vizsgálja.

A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosí- tottságot, amennyiben – az adott vagyoncsoportra vonatkozóan – az nem haladja meg az érintett vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-át.

VII.2. Ha a biztosítás első kockázatra szól, akkor az adott vagyoncsoport tekintetében a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti a biztosító, függetlenül attól, hogy időközben a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak összértéke az első kockázati összeget meghaladta. Ez esetben alulbiztosítottságot a biztosító nem vizsgál, illetve nem vesz figyelembe.

VII.3. Limitált biztosítási fedezetek

VII.3.1. Szolgáltatási limit: (továbbiakban: limit) a biztosítási összegen belül egy biztosí- tási eseménnyel kapcsolatban a biztosító által nyújtandó szolgáltatás felső hatá- ra. A limit tartalmazza a kárral kapcsolatos valamennyi, a VI. fejezet szerint térítendő költséget, kiadást. A limitet meghaladó szolgáltatás fizetésére a biztosított csak abban az esetben jogosult, ha a limitet meghaladó költség- növekedés a biztosító kifejezett utasításának eredménye.

VII.3.2. Éves limit: azon szolgáltatási limit, amely egy adott biztosítási időszakon belül bekövetkezett biztosítási eseményekre, vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási szolgáltatások együttes összegének felső határa (aggregált limit).

VII.4. A biztosítási szolgáltatást csökkentő tételek

VII.4.1. A biztosító a szolgáltatások összegéből levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól a biztosított vagyontárgy beszerzésére, értéke- sítésére, átruházására figyelemmel visszaigényelhet.

VII.4.2. A biztosítási szolgáltatás megállapításának VI. fejezetben írt szabályainak sérelme nélkül, ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot helyreállítására kerül sor, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításá- nak számított (becsült) költségeit téríti meg.

A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban téríti meg, amennyiben az a végleges helyreállítás részét ké- pezi, és nem növeli annak költségeit.

VII.4.3. Maradványok értéke

A biztosítási szolgáltatás összegéből a sérült vagy cserélt részek maradvá- nyértékét minden esetben le kell vonni.

VII.4.4. Önrész

A biztosítási szolgáltatás összegét a szerződés szerinti önrésszel csökken- teni kell.

VII.4.5. Megtérült károk

A biztosító nem köteles megtéríteni azon károkat, amelyek a szolgáltatás esedékessé válásakor már megtérültek, így különösen azokat, melyeket a károkozó megtérített.

VII.4.6. Eltulajdonított vagyontárgy megkerülése

– Ha az eltulajdonított biztosított vagyontárgyak a biztosítási szolgáltatás kifizetése előtt előkerülnek, a biztosító a szolgáltatás nyújtására nem köteles a megkerült vagyontárgy tekintetében.

– Amennyiben az eltulajdonított biztosított vagyontárgyak a biztosító szolgáltatását követően megkerülnek, úgy a biztosított azokra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítá- si szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgy(ak)ra nem tart igényt, úgy a megkerült vagyon- tárgy(ak) feletti rendelkezési jog a biztosítót illeti meg. A biztosított ez esetben köteles minden szükséges jognyilatkozatot megtenni annak érdekében, hogy a biztosító ezen rendelkezési jogát megfelelően gya- korolni tudja.

VII.4.7. Díjhátralék

A biztosító jogosult szolgáltatásából levonni a biztosítási szolgáltatás kifi- zetéséig esedékessé vált, de még be nem fizetett biztosítási díjat, feltéve, ha a szerződő és a biztosított személye azonos.

VII.4.8. Elhasználódás (avulás) mértéke

A biztosítási szolgáltatást az elhasználódás mértékével csökkenteni kell, ameny- nyiben a károsodott vagyontárgy elhasználódása meghaladja a 60%-ot.

Ide kell érteni azt az esetet is, ha a vagyontárgy vonatkozásában valamely, nem a bekövetkezett biztosítási eseménnyel összefüggő, helyre nem állított rongálódás következtében 60%-ot meghaladó értékcsökkenés állt be, vagy a vagyontárgyat üzemszerűen nem használják, illetve leselejtezték.

Az elhasználódás mértékének megállapítása különösen a következő főbb jellem- zők alapján történik: építés-, gyártás ideje, használat intenzitása, körülményei, műszaki állapot.

VII.5. A biztosító megtérítési igénye

VII.5.1. A szerződő/biztosított köteles a biztosító megtérítési igényének érvényesí- tését minden általában elvárható és lehetséges módon elősegíteni.

VII.5.2. A biztosító megtérítési igényének biztosított általi veszélyeztetése

Amennyiben a biztosított a károkozóval szembeni kártérítés iránti jogáról lemond, vagy a megtérítési igény érvényesítése a biztosított saját hibájából (harmadik személlyel szembeni igény érvényesítésére megszabott határidő elmulasztása, szükséges adatok biztosító rendelkezésére bocsátásának el- mulasztása, stb.) meghiúsul, úgy a biztosító az érvényesíthetetlenné vált megtérítési igény értékével jogosult csökkenteni szolgáltatását. Abban az esetben, amennyiben a biztosító a szolgáltatást már kifizette, akkor a bizto- sított köteles a kapott szolgáltatást a fentiek szerint részben vagy egészben visszafizetni a biztosító felszólításától számított 15 napon belül.

VIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

VIII.1. A GÁVF 10. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglaltakon túlmenően az eset összes körülményét egye- dileg értékelve, a biztosítási szerződés alkalmazásában súlyosan gondatlan magatartásnak minősülhet többek között az a magatartás is, ha a szerződő vagy a biztosított:

a) a biztosítási esemény bekövetkezésekor alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság alatt állt, és a káresemény ennek következménye;

b) magatartása miatt a szerződésben feltüntetett biztonságtechnikai rend- szerek nem üzemeltek és/vagy a biztonsági előírásokat a kár időpontjá- ban nem tartották be.

A kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megsértése miatt a biztosí- tó mentesüléséhez vezet továbbá,

VIII.2. ha a biztosított a tevékenységéhez szükséges hatósági engedélyekkel a ká- resemény időpontjában nem rendelkezett (úgy mint: tűzvédelmi, építésügyi hatósági engedélyek és hasonlók) és a keletkezett kár vagy annak meghatá- rozott része ennek hiányára vezethető vissza;

VIII.3. a hatóság, illetve igazságügyi vagy egyéb műszaki szakértő megállapítása szerint a biztosított vagyontárgy a káresemény időpontjában súlyosan el- hanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek, vagy az építési és üzemeltetési, tűzvédelmi szabályok, egyéb hatósági előírások be nem tartásának következménye – különös tekintettel a biztosítási szerződésben, illetve annak mellékleteiben meghatározott kármegelőzési, vagyon-, illetve tűzvédelmi rendszereknek a biztosítottnak felróható okból való üzemképte- lenségére;

VIII.4. ha a biztosító a szerződőt vagy a biztosítottat írásban a lehetséges kár elhá- rítására vonatkozó intézkedésekre felszólította és a kár ezután a szükséges intézkedések elmulasztása miatt következett be;

VIII.5. amennyiben a kár – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gé- pek, berendezések tervezési, építési és üzemeltetési szabályainak be nem tartása következtében, azok elhasználódásával, karbantartásának elmu- lasztásával ok-okozati összefüggésben következik be.

VIII.6. A szerződő és a biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében a tőle, mint szakképzett, professzionális vállalkozástól elvárható magatartást köte- lesek tanúsítani, súlyosan gondatlan magatartásukat is eszerint kell megí- télni.

IX. NEM BIZTOSÍTOTT (KIZÁRT) ESEMÉNYEK ÉS KÁROK

IX.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan károkra, veszteségekre és kiadásokra, amelyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felso- rolt események, intézkedések valamelyike okozott:

a) Háború, invázió, idegen ellenséges erők cselekedete, ellenségeske- dések vagy háborús jellegű események (függetlenül attól, hogy volt-e hadüzenet). Polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, tüntetés, fel- vonulás, sztrájk vagy kizárás, polgári, belső zavargás, rosszindulatú rongálás. Nem tartoznak a kizárások körébe az olyan békés tüntetés, felvonulás vagy más politikai jellegű rendezvény időtartama alatt, an- nak helyszínén és azzal összefüggésben keletkezett károk, amelyet a rendezvény szervezője a gyülekezési jogról szóló mindenkor hatályos jogszabályok szerint a rendőrségnek írásban bejelentett, és amelynek a megtartását nem tiltották meg.

b) Mindennemű terrorcselekmény. Terrorcselekmény minden olyan maga- tartás, amelyet a hatályos magyar büntetőjog annak minősít. Különösen valamely személy vagy csoport – akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett – azon tevékenysége, amelynek tanúsítása során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyege- téssel állást foglal politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett, il- letve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szándékával kerül sor.

c) Műhold, űrjármű, vagy azok tartozékainak lezuhanása, becsapódása.

d) Nukleáris energia károsító hatása (reakció, robbanás, sugárzás, radio- aktív szennyeződés, még akkor sem, ha ezeket egy, a biztosítási szerző- dés szerinti biztosított káresemény okozta).

e) A biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok, melyek csak egy káresemény következtében váltak ismertté. Nem téríti meg a biztosító a károknak azon részét sem, amelyek a biztosítási ese- mény kapcsán ismertté vált korábbi károsodásra vezethetők vissza.

f) A biztosító nem téríti meg az olyan biztosított vagyontárgyakat ért ká- rokat, amelyeken külső kivitelezők munkát (pl. építési-szerelési tevé- kenységet) végeznek, és a kár közvetlenül e tevékenységgel függ ösz- sze, vagy valamely próbaüzem, beállítás, szervizelés vagy karbantartási tevékenység során keletkezik.

g) Építési és szerelési tevékenység vagy azok okozati hatása.

h) Energiaellátás kimaradása miatt keletkezett, még akkor sem, ha ezeket egy, a biztosítási szerződés szerinti biztosított káresemény okozta.

i) Hűtve tárolt vagyontárgyak elégtelen hűtése következtében keletkezett vagyoni károk, még akkor sem, ha a hűtőberendezés meghibásodását egy, a biztosítási szerződés szerinti biztosított káresemény okozta.

IX.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelé- sekre, melyek az ENSZ, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gaz- dasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

IX.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki az olyan károkra, amelyek a kockázatvise- lés kezdete előtt keletkeztek, akkor sem, ha a kockázatviselés kezdete után váltak ismertté.

IX.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra, függetlenül attól, hogy bár- mely más ok vagy esemény ezekkel egyidőben vagy ezek következménye- ként a bekövetkezésükhöz hozzájárult:

a) Xxxxx veszteségre, kivéve a biztosítási szerződés alapján biztosított va- gyontárgyak fizikai veszteségét vagy dologi kárát, amelyet közvetlenül kiber eseményből eredő tűz vagy robbanás okoz;

b) bármilyen jellegű veszteségre, kárra, felelősségre, követelésre, költségre, kiadásra, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármely adat felhasználha- tóságának elvesztése, funkcionalitásának csökkenése, javítása, cseréje, helyreállítása vagy újraelőállítása okoz, annak bekövetkezéséhez hozzá- járul, annak következménye, abból ered vagy ezekkel összefüggésben keletkezik, ideértve az ilyen adatok értékét képviselő összeget.

IX.5. A fenti kizárások figyelembevételével a biztosítási fedezet kizárólag a szer- ződésben megjelölt biztosítási események által okozott károkra terjed ki.

Kizárásokra, a biztosító szolgáltatásának korlátozására vonatkozó további rendelkezéseket a jelen feltételek III., VI. fejezetei, valamint a különös és külön feltételek is tartalmaznak.

IX.6. Fogalom-meghatározások

IX.6.1. Kiber veszteség alatt értendő bármely veszteség, kár, költség, felelősség, követelés, költség vagy kiadás, amelyet közvetve vagy közvetlenül kiber cselekmény vagy kiber esemény okoz, annak bekövetkezéséhez hozzájárul, annak következménye, abból ered vagy ezekkel összefüggésben keletkezik, beleértve, de nem kizárólagosan, bármely, a kiber cselekmény vagy kiber esemény ellenőrzés alá vonására, megelőzésére, elfojtására vagy következ- ményeinek helyrehozására tett intézkedéseket.

IX.6.2. Kiber esemény alatt értendő bármely jogosulatlan, rosszindulatú cselek- mény vagy bűncselekmény, vagy egymáshoz kapcsolódó jogosulatlan, rosszindulatú cselekmények vagy bűncselekmények sorozata, időponttól és helytől függetlenül, illetve az ezekkel való fenyegetés vagy erre vonatko- zó rémhírkeltés, amely bármely Számítógépes rendszerhez való hozzáférés- sel, azzal történő feldolgozással, annak használatával vagy működtetésével kapcsolatos.

IX.6.3. Kiber cselekmény alatt értendő:

a) bármilyen hiba vagy mulasztás vagy kapcsolódó hibák vagy mulasztá- sok sorozata, amely bármely számítógépes rendszerhez való hozzáfé- rést, azzal történő feldolgozást, annak használatát vagy működtetését érinti; vagy

b) a rendelkezésre állás részleges vagy teljes hiánya, részleges vagy teljes meghibásodás, illetve ezek összefüggő sorozata, amely bármely számí- tógépes rendszer elérését, azzal történő feldolgozást, annak használa- tát vagy működtetését akadályozza.

IX.6.4. Számítógépes rendszer alatt értendő:

bármilyen számítógép, hardver, szoftver, kommunikációs rendszer, elekt- ronikus eszköz (beleértve, de nem kizárólag az okostelefont, laptopot, táb- lagépet, hordható eszközt) szerver, felhő vagy mikrokontroller, beleértve bármely, az előbbiekhez hasonló rendszert vagy konfigurációt, továbbá beleértve a kapcsolódó bemenetet, kimenetet, adattároló eszközt, hálózati

berendezést vagy biztonsági mentésre szolgáló berendezést, amely a bizto- sított vagy bármely más személy tulajdonát képezi vagy amelyet a biztosí- tott vagy bármely más személy üzemeltet.

IX.6.5. Adat alatt értendő az az információ, tény, koncepció, kód, amelyet olyan for- mában rögzítenek vagy továbbítanak, hogy azt egy számítógépes rendszer használja, ahhoz hozzáférjen, azt feldolgozza, továbbítsa vagy tárolja.

IX.6.6. Adatfeldolgozó eszköz alatt értendő a biztosítási szerződés alapján biztosí- tott bármely vagyontárgy, amelyen adat tárolható, de nem maga az adat.

X. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI,

KÁRRENDEZÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

Az alábbi rendelkezések kiegészítik a GÁVF 7. és 9. pontjaiban foglaltakat.

X.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

X.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (ideértve az előzetes adatközlést, a biztosítási ajánlat megtételét és a kockázatelbírálást) kö- telesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a bizto- sítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A Különös Feltételek alapján el- várt nyilatkozatok ugyancsak a közlési kötelezettség körébe tartoznak.

X.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

Eltérően a GÁVF 7.2. pontjától, a szerződő a lényeges körülmények megváltozá- sát 2 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.

X.1.3. Közlési és a változásbejelentési kötelezettség

A biztosító jogosult a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésé- nek jogkövetkezményeit alkalmazni minden olyan adat valótlansága vagy az adatközlés elmaradása esetén (ideértve a záradékokban vállat kötelezettségek teljesülésének elmaradását is), melyek tekintetében a szerződő, biztosított nem tudja igazolni azt, hogy a valótlanul közölt vagy elhallgatott körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A biztosító a jogkövetkezményeket minden biztosítási esemény tekintetében alkalmazhatja függetlenül attól, hogy az adott adat vagy záradék mely biztosítási események vonatkozásában került megadásra, illetve előírásra, vagy mely biztosítási eseményhez kapcsolódó fede- zetvállalás tekintetében várta el annak megadását a biztosító.

X.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

X.2.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben tőle, mint szakképzett, professzionális vállalkozástól elvárható magatartást köteles tanúsítani. A felek megállapodhatnak a bizto-

sított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a bizto- sítóhoz fordulhat.

X.2.2. A GÁVF 10.1. pontjában meghatározott személyek kötelesek a Létesítmények ál- talános biztonsági előírásaiban (jelen feltétel XI. pont) foglaltakat maradéktalanul betartani.

X.3. Kár esetén a szerződő/biztosított különösen az alábbi kötelezettségeknek köteles eleget tenni

X.3.1. A GÁVF 9.1. pontjától eltérően, a biztosítási esemény (kár) bekövetkezését a

xxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx email címen kell bejelenteni a biztosítónak.

X.3.2. A szerződőnek, biztosítottnak engedélyeznie kell a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint az általa fizetendő szolgáltatás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írás- ban köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot.

X.3.3. A szerződő, biztosított a kárbejelentés megtétele után szükség esetén azonnal hozzákezdhet a végleges kijavításhoz, de nagyobb mértékű kár esetén a kár által előidézett állapoton a biztosító által történő megtekintésig – amelynek a biztosító- hoz való bejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell történ- nie – csak olyan mértékben szabad változtatni, amennyi az üzem működéséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a fent említett 5 munkanapos határidőn belül nem került sor a megtekintésre, úgy a biztosított/szerződő mentesül a kár által előidézett állapot fenntartásának kötelezettsége alól, de ilyen esetben köteles a kár okát és a kár következményeit megfelelően dokumentálni (jegyzőkönyvben, fotódokumentációval) és a károsodott alkatrészeket a biztosító szemléjéig meg- őrizni és bemutatni. Ezen kötelezettségek teljesítése esetén a biztosított/szerző- dő hozzákezdhet a károsodott vagyontárgy kijavításához vagy felújításához.

X.4. A káreseményt követően benyújtandó dokumentumok

A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott károkat és költségeket a biztosítási szerződésben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása esetén téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, besze- rezni és ellenőrizni az alábbi csoportokba tartozó dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/ vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok, adatok lehetnek különösen:

– kárbejelentéssel kapcsolatos kitöltött biztosítási kérdőívek, nyomtatványok, adatok;

– jogalapot igazoló okiratok;

– tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok;

– kár összegét igazoló dokumentumok.

XI. LÉTESÍTMÉNYEK ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSAI

Ha a jogszabályok, a hatósági és az egyéb biztonsági előírások nem írnak elő szigorúbb intézkedéseket, akkor a következő (pótlólagos) biztonsági előírásokat kell betartani. A biztonsági előírások megsértése a biztosító mentesülését eredményezheti a kármegelőzési kötelezettség megsértése miatt.

XI.1. Tűzveszélyes tevékenység végzése

– Tűzveszélyes tevékenységet végezni tilos olyan helyen, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt el nem hárították.

– Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelmé- nyeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.

– Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztést, tarlóégetést, te- tőszigetelést stb.) kizárólag a létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának előzetes írásbeli engedélye alapján szabad végezni.

– Külső vállalat által végzett tűzveszélyes tevékenységre az engedély beszer- zése, kiadása a külső vállalat vezetőjének vagy megbízottjának feladata, az engedélyt azonban a létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával láttamoz- tatni kell, aki ezt szükség esetén – a helyi sajátosságoknak megfelelő – tűz- védelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az engedélynek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét, a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

– Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

– A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a kez- déstől a befejezésig az engedélyező – szükség esetén – műszeres felügye- letet köteles biztosítani.

A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre köz- vetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetle- nül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedé- lyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell.

– Autogén és elektromos hegesztési, vágási munkák, valamint forrasztó lám- pával vagy gázégővel végzett forrasztás, festék leégetés és más hasonló munkálatok a nyílt láng, a magas hőmérséklet, a keletkező hegesztési és vá- gási szikrák, a lecsepegő folyékony fém, az erősen felhevített fémrészek és a forrasztókályha (lámpa) miatt kimondottan tűzveszélyesek. A szikrahullás, szóródás miatt az ilyen tevékenységek legalább 10 méteres környezetében fokozott veszélyeztetés áll fenn.

– Az éghető folyadékokat tároló tartályokon vagy azokat szállító csővezeté- keken végzett munkák még akkor is tűz- vagy robbanásveszélyesek, ha a tartályokat, csővezetékeket előzetesen kiürítették. Ezekre figyelemmel a nyílt lánggal vagy magas hőmérsékleten végzett munkáknál, amelyek nem a spe- ciálisan erre a célra kialakított és berendezett munkahelyeken történnek, a következő biztonsági előírásokat kell betartani:

a) Az autogén és elektromos hegesztést, vágást, forrasztást, továbbá min- den egyéb, nyílt lánggal, szikraszóródással járó munkát könnyen éghe- tő anyagok, tűz- vagy robbanásveszélyes folyadékok közelében el kell kerülni. A megmunkálandó részeket ilyen esetekben szerelő-, lakatos-, hegesztő- vagy kovácsműhelybe kell vinni.

b) A mozgatható éghető tárgyakat és a raktározott tűzveszélyes anyagokat a tűzveszélyes tevékenység megkezdése előtt el kell távolítani a mun- katerületről. Ugyanez érvényes a felette, alatta és mellette elhelyezkedő helyiségekre, illetve azok veszélyeztetett részeire is.

c) A helyhez kötött tűzveszélyes alkatrészeket, egységeket, berendezése- ket a munka megkezdése előtt a lángok, szikrák és izzó fémrészek ellen megbízhatóan védeni kell nem éghető védőburkolattal, vízzel, nedves ponyvával vagy takaróval, homokkal vagy egyéb más alkalmas módon.

d) A födém- és faláttöréseket, aknákat, csőátvezetéseket, csővégeket és egyéb nyílásokat a tűzveszélyes munkálatok megkezdése előtt a szom- szédos helyiségek irányába tűzbiztosan szigetelni kell. A munkahely mel- letti, illetve az alatta és felette fekvő helyiségeket a munkák végzése alatt folyamatosan vizsgálni kell egy esetleges tűz kifejlődésének megelőzése érdekében (pl. hővezetés, szikrahullás vagy egyéb ok miatt).

e) Éghető burkolatokat, zsaluzásokat, szigeteléseket és hasonlókat a tűzve- szélyes munkák megkezdése előtt a veszélyes területről el kell távolítani.

f) Tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, folyadékokat vagy gázokat tartal- mazó tartályokat, csővezetékeket és csatornákat a munka kezdete előtt ki kell üríteni, meg kell tisztítani és – amennyiben lehetséges – vízzel feltölteni. Ha nem lehetséges a vízzel való feltöltés vagy nem biztosítható a teljes kitisztítás, akkor az egységeket nitrogénnel vagy szén-dioxiddal kell megtölteni.

g) A tűzveszélyes munka megkezdése előtt a használatra kerülő munka- eszközöket ellenőrizni kell. Ha az égő hegesztőpisztolyt vagy lángvágót, valamint forrasztó lámpát időlegesen lerakják, akkor a nyílt lángra külö- nösen vigyázni és folyamatosan ügyelni kell.

h) A tűzveszélyes munkák befejezésekor a munkahelyeket, a munkahely mellett, alatt és felett elhelyezkedő helyiségeket és az esetleges további veszélyterületeket tűzre, füstre vagy égésre utaló nyomokra alaposan és ismételten – a munka befejezése után több órával is – ellenőrizni kell. A kisebb mértékű égési helyek, tűzgócok eloltására is különös gondossá- got kell fordítani, a nehezen megközelíthető helyekre oda kell figyelni. Ha szükséges, akkor a tűzoltóságot óvatosságból előzetesen értesíteni kell. Amennyiben a megfelelő mértékű védelem nem biztosított, a tűzveszé- lyes munkákat nem szabad elkezdeni, vagy ha az időközben derül ki, a tevékenységet szüneteltetni kell.

XI.2. Építészeti tűzvédelem, tűzvédelmi berendezések

A beépített tűzvédelmi és biztonsági berendezéseket hatósági előírásoknak megfelelően állandóan üzemképes, rendelkezésre álló állapotban kell tartani, működőképességüket korlátozni nem szabad. A kiszolgálásukat, befogadásukat szolgáló építmények (víztároló medencék, gépházak stb.) karbantartásáról, meg- felelő műszaki állapotáról gondoskodni kell. A működőképesség rendszeres kont- rollja mellett valamennyi tűzvédelmi célú berendezést, eszközt, anyagot legalább félévenként, erre feljogosított céggel ellenőriztetni kell. A biztosító az ellenőrzést évente a biztosítási szerződés karbantartása során felülvizsgálhatja.

XI.3. Elektromos berendezések (1000 Volt feszültség alatt)

Az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) által, valamint az összes idevonat- kozó jogszabályban, szabályzatban, szabványban és hatósági előírásban megkö- vetelt vizsgálatokat el kell végezni, a megállapított hiányosságokat haladéktalanul ki kell küszöbölni, és az elvégzett javításokról szerelési igazolást kell beszerezni. A biztosító a vizsgálati bizonylatokat, illetve egyéb igazolásokat ellenőrizheti.

XI.4. Elektrosztatikus feltöltődés

Gépeknél és berendezéseknél, amelyek működésénél statikus elektromosság keletkezhet, a megfelelő földelésről, illetve más hatásos, a szabvány által megkö- vetelt intézkedésekről (feltöltődési sebesség csökkenéséről, elvezetési sebesség növeléséről, eliminátorokról stb.) kell gondoskodni.

XI.5. Tüzelő és fűtőberendezések

– A berendezések kifogástalan műszaki állapota érdekében rendszeresen elle- nőrzéseket, vizsgálatokat kell végezni. A feltárt hiányosságokat haladéktala- nul meg kell szüntetni.

– A berendezések kezelésével kizárólag cselekvőképességében nem korláto- zott, a berendezések kezelését ismerő, a kapcsolódó utasításokban jártas, az OTSZ által meghatározott esetben szakvizsgával rendelkező személyeket lehet megbízni.

– Könnyen éghető anyagokat a tüzelő-, fűtőberendezések, füstelvezető csö- vek, összekötő elemek, valamint kéménytisztító nyílások közelében nem sza- bad elhelyezni.

XI.6. Külső munkavállalók foglalkoztatása

Ha a kockázatviselési helyen külső munkavállalók dolgoznak, akkor biztosítani kell, hogy ezeket a biztonsági előírásokat betartsák. A szükséges ellenőrzéseket vállalati, erre megfelelő és megbízható személyekkel kell elvégeztetni. Az előírá- sok betartása szempontjából a külső munkavállalókra a vállalat saját alkalmazot- taira vonatkozó előírások érvényesek.

XI.7. Rend és tisztaság

Az egész létesítmény területén a rend és a tisztaság betartásával a kár bekö- vetkezésének valószínűségét és a kár nagyságát a legmesszebbmenőkig csök- kenteni kell. Üzemzárás után nemcsak a rendet és tisztaságot kell ellenőrizni, hanem egyéb előírásokat (pl. feszültségmentesítés, vagyonvédelmi rendszerek élesítése, nyílászárók ellenőrzése, és hasonlók) is be kell tartani.

XI.8. Raktározás, tárolás

– A következő rendelkezések minden anyag raktározására érvényesek, ameny- nyiben más biztonsági előírások az egyes ipari és kereskedelmi létesítmé- nyekre nincsenek meghatározva.

– Ha nem érvényesek szigorúbb rendelkezések, akkor blokkos raktározásnál a zárt tárolási egységek által elfoglalt alapterület legfeljebb 200 m2 lehet. Az így képzett raktározási blokkok között távolságot kell tartani, amelyek biztosítják, hogy mindegyik tárolási egységet a tűzoltóerők tűz esetén minden irányból

meg tudják közelíteni. A tárolási egységek közötti részeket mindig szabadon kell hagyni.

– A robbanásveszélyes osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt vagy a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagokkal együttesen nem tárolhatók. (Tűzveszélyességi osztályok meghatározása az OTSZ szerinti ér- telmezésben értendő.)

– A raktárhelyiségekben és raktárterületen éghető anyagok tárolása esetén nyílt lángú, illetve szabadon sugárzó tüzelő, fűtőberendezés nem használható.

– A lítium-ion akkumulátorok tárolásakor a védőintézkedéseket a vele járó koc- kázatokhoz kell igazítani. A szerkezeti és működési követelmények betartá- sa mellett átfogó tűzvédelmi koncepciót kell kidolgozni. Minden intézkedést össze kell hangolni egymással, figyelembe véve az adott speciális körülmé- nyeket, mivel csak akkor lehet elérni a szükséges védelmi célokat, ha ezek összhangban vannak.

– A technikai berendezéseket (elektromos targoncatöltőket, zsugorfóliázó be- rendezéseket stb.) úgy kell elhelyezni, hogy ezek hibás működése és/vagy hibás kezelése a kár növekedését (tűz, robbanás) a környezetükben ne idéz- zék elő (pl. a biztonsági zóna szabadon hagyása, tűzgátló elválasztások al- kalmazása).

– A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tartalmazó épületekre, illetve annak érintett helyiségeire vonatkozóan önműködő tűzjelző berende- zés, valamint sprinkler berendezés megléte szükséges.

– Méregraktárak (növényvédőszer raktárak) esetében a betöréses lopás biz- tosítási fedezet kizárólag azokra a helyiségekre terjeszthető ki, amelyek ki- alakítása megfelel a 3. számú védelmi szint követelményeiben előírtaknak, biztosított az állandó felügyelet, valamint a helyiségbe történő belépés rendje szabályozott és ellenőrzött.

– A raktározott (nem bemutatóra szánt) készleteket a padozattól minimum 12 cm magasan szükséges elhelyezni, a tárolandó anyag sajátosságainak meg- felelően.

XII. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL LÉNYEGESEN ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza az Általános rendelkezések azon ren- delkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől és a szoká- sos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérnek.

XII.1. Alulbiztosítás (GÁVF 5.3. pont)

A Ptk. 6:460. §-tól eltérően, a biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem ve- szi figyelembe az alulbiztosítottságot (ld. GÁVF 5.3.), amennyiben az – az adott vagyoncsoportra vonatkozóan – nem haladja meg az érintett vagyoncsoport biz- tosítási összegének 10%-át.

XII.2. A biztosítási időszak a szerződés első évében (I. fejezet 2.2. alpont)

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, a biztosítási időszak a szerződés első évében egy évnél hosszabb ideig tart, amennyiben a biztosítási szerződés létre- jöttének napja nem a hónap első napjára esik.

XII.3. A biztosító mentesülése, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség – felróhatósági mérce (VIII. fejezet 6. pont, X. fejezet 2.1. alpont)

A Ptk. 6:463-464. §-ától eltérően, a szerződő és a biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében a tőle, mint szakképzett, professzionális vállalkozástól elvárható magatartást kötelesek tanúsítani, súlyosan gondatlan magatartásukat is eszerint kell megítélni.

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A szerződő a biztosítási szerződés megkötése, vagy módosítása során a különös rendel- kezések, a külön feltételek és a záradékok szerinti biztosítási kockázatok fedezetét nyújtó biztosítás megkötésére tehet ajánlatot.

Jelen vállalkozói vagyonbiztosítás keretein belül négy Vagyonbiztosítási csomag érhető el, a szerződő Vagyonbiztosítási csomag kiválasztásával tehet biztosítási ajánlatot. A választ- ható Vagyonbiztosítási csomagok fedezeti tartalmát a jelen biztosítási feltételek 1. számú Melléklete tartalmazza.

Jelen különös biztosítási feltételek alapján a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

TŰZBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (TKR)

Biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt események, ha azok bekövet- kezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak vagy megsemmisülnek.

I. Biztosítási esemény

I.1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a tűz, vil- lámcsapás, robbanás és a személyzettel közlekedő légijármű lezuhanásának minősülő biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott ká- rokra.

I.2. Tűz – mint biztosítási esemény – alatt olyan égési folyamat értendő (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat), amikor az égés nem rendeltetésszerű térben (tűztérben) keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedt.

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárítóberendezésekből hirtelen, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és hő hatására a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károsodás. Megtéríti a biztosító továbbá a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkat, ame- lyeket égés hiányában olyan hő, vagy vele együtt járó füst okozott, amely önere- jéből továbbterjedni nem képes.

I.2.1 Kizárások:

Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetke- zett károk:

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az I.1. pont szerinti esemény következményei;

b) biztosított vagyontárgyak károsodása, ha a megsemmisülésük vagy megrongálódásuk azáltal következik be, hogy rendeltetésszerűen tűz, füst vagy hő hatásának voltak kitéve, függetlenül attól, hogy milyen

módon kerültek oda (beleértve azt az esetet is, ha a vagyontárgyakat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek). Nem terjed ki a biztosítási fedezet a berendezés azon funkcionális egységeire, amelyekben, vagy amelyeken keresztül rendeltetésszerűen tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, de kiterjed az ezekből a bizto- sított berendezés más funkcionális egységeire, illetve más biztosított vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott kárra;

c) olyan tűz által okozott kár, amely önmagától a keletkezés helyéről nem képes továbbterjedni;

d) magában az öngyulladt anyagban bekövetkezett károsodás, de biztosí- tási esemény az abból átterjedő tűz által okozott károsodás;

e) a biztosított berendezésekben, gépekben, erő- és munkagépekben ke- letkezett belső eredetű (pl. tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyár- tási hiba miatt bekövetkező) tűzkárok, de biztosítási esemény az abból más biztosított vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott károsodás;

f) a biztosított elektromos gépek, berendezések, készülékek az elekt- romos áram energiájának hatására – fényjelenség kíséretében vagy anélkül (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások) – rongálódnak vagy semmisülnek meg, de biztosítási esemény az abból más biztosított va- gyontárgyakra átterjedő tűz által okozott károsodás;

g) a károsodás az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felsze- relésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében következett be;

h) szárítóberendezésekben szárítás folyamán keletkezett tűzkárokra, de kiterjed a biztosítási fedezet az abból átterjedő tűz által más vagyontár- gyakban okozott káreseményekre, ide nem értve a szárítóberendezést, annak bármely egységét, és a szárított terményt;

i) a biztosító nem téríti meg azokat a füst, korom és hő okozta károkat amelyek

– magában a füstöt (kormot), illetve hőt kibocsátó tárgyakban kelet- keznek;

– a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban

keletkeznek.

I.3. Villámcsapás az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén:

I.3.1. a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított épületekben vagy a szabadban tárolt biztosított vagyontárgyakban;

I.3.2. az épületet ért villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontár- gyakban okoz kárt, amennyiben az épületen az I.3.1. pontban leírt esemény nyo- mai egyértelműen azonosíthatók.

A szerződő, biztosított a kármegelőzési kötelezettsége körében köteles hatósá- gilag előírt villámhárító rendszert telepíteni, illetve az előírt villámhárító rendszert szakszerűen karbantartani.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a kizárólag magában a villámvédelmi rendszerben keletkezett károsodásra.

Csak külön feltétel alapján biztosítható:

– a villámcsapás másodlagos hatása miatti túlfeszültség, indukció által okozott károsodás.

I.4. Robbanás vagy összeroppanás a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanó- anyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Egy zárt térrész (tartály, kazán, csővezeték, siló) esetében robbanás vagy összerop- panás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben szakad fel, hogy a téren belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki.

Kizárások

Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetke- zett károk:

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások;

b) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugá- lis erő, csőtörés);

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása;

d) repülőgépek okozta hangrobbanás;

e) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerű robbantás (pl. tervezett bontás);

f) elektromos megszakítókban (pl. olajtöltésű, pneumatikus és gáztöltésű megszakító, stb.) a bennük már meglévő vagy keletkező gáznyomás.

A robbanóanyagok felrobbanása által okozott károkra kizárólag akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha úgy keletkeznek, hogy a robbanóanyagok a szerződő, biz- tosított tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre.

A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít – függetlenül attól, hogy a gya- korlatban lövészet vagy robbantás céljára használják-e vagy sem – minden rob- banóképes szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásának.

A szomszédos, nem a biztosított rendelkezése alá eső létesítményekben bekö- vetkező robbanóanyag-robbanás által a biztosított vagyontárgyakban okozott ká- rok kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítottnak a robbanóanyagok jelenlété- ről és felhasználásáról nem volt és az általában elvárható gondosság tanúsítása mellett nem is lehetett tudomása.

I.5. Személyzet által irányított légi járművek lezuhanása: ilyen légi járművek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

I.6. Tűzbiztosítás alapján a biztosító abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a meg- semmisülés vagy megrongálódás

a) az I.1. bekezdésben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggés- ben áll, és e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye, vagy

b) a biztosítási esemény miatt szükséges tűzoltás, bontás vagy kiürítés során

következik be.

II. Kockázatviselés helye

Az Általános rendelkezések V. pontjának kiegészítése:

Készpénzre és értékpapírokra (a VM ”D.4.” csoportja szerinti meghatározásban) a biztosítási fedezet kizárólag akkor terjed ki, ha azokat a biztosítási szerződés- ben megnevezett értéktárolókban vagy tűzálló szekrényben őrzik.

VEZETÉKES VÍZKÁR BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (VVKR)

I. Biztosítási események

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban fel- sorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak.

II. Vezetékes vízkár kockázat meghatározása

II.1. Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyakat ért azon károsodás, amelyeket a kockázatviselési helyen lévő, ivóvíz, szennyvíz és csapadék be- és elvezető vezetékeiből, melegvíz-szolgáltató és központi fűtésrendszerekből, klímaberen- dezésekből, ipari, technológiai vezetékekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből és készülékekből rendeltetésellenesen kilépő víz, technológiai folyadék vagy gőz okoz.

Technológiai folyadéknak minősülnek például a savak, a lúgok, a különböző ol- datok, az elegyek, az élelmiszeripari termékek, a folyékony szénhidrogének és származékaik, illetve a különböző zagyok, és a hasonló anyagok.

Nem minősül technológiai csővezetéktörés kárnak a gáz, illetve gőz halmazálla- potú anyagot szállító vezeték meghibásodásából eredő kár.

II.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá:

a) ha a biztosított telephelyen lévő, biztosított épületen kívüli vagy belüli be- és elvezető vezetékekben – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben – tömítési hiba, törés, repedés, kilyukadás vagy elfagyás miatt kár keletkezik;

b) ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tűzi vízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti vízkiáramlás által oko- zott kár (megjegyzés: a sprinkler berendezés szabályszerű működése által okozott kár a tűzbiztosítás hatálya alá esik);

c) azon vezetékes vízkárok, ahol a kilépő víz nem a biztosított épületben telepí- tett vezetékből, szerelvényből lép ki, de a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

II.3. Kizárások, mentesülések

II.3.1. Kizárás körébe tartozik, ezért a biztosító nem téríti meg

a) a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

c) a kiömlő, elfolyt anyag veszteségeként keletkezett károkat;

d) talajvíz, árvíz, illetve időjárási hatásból keletkezett, vagy az ezek miatt összegyűlt víz okozta károkat;

e) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (úgy mint szelepek, golyós csapok, földalatti és föld feletti tűzcsapok, csap- telepek, vízmérők, tartályok, kazánok, fűtőtestek, vízmelegítők és ha- sonlók) keletkezett károkat;

f) az ipari, technológiai vezetékekben – ideértve a technológiai célú víz- és gőzvezetékeket, víztároló medencéket, úszó-, fürdőmedencékhez tarto- zó technológiai berendezéseket és hasonlókat is – és azok tartozékai- ban keletkező töréskárokat

g) az elvezető csövek dugulása miatt keletkező duguláselhárítási költsé- geket.

II.3.2. A fedezetből kizárt vagyontárgyak és költségek A biztosítási fedezet nem terjed ki

a) a padozattól mérve, raklapos tárolás esetén 1 EUR-raklap, egyéb eset- ben 12 cm-nél alacsonyabban tárolt készletek káraira;

b) azon csőszakaszok cseréjének és feltárási munkálatainak költségeire, amely cserék és munkálatok a biztosítási esemény elhárításához nem szükségesek ugyan, azonban a vezetékrendszer általános állapota a kárelhárítással egyidejűleg a munkálatok elvégzését és a cserét egyéb- ként célszerűvé teszik;

c) a nem biztosított (nem biztosítható) vagyontárgyakban keletkezett ká- rokra (pl. útburkolat, térkövek, járda, parkosítás, és hasonlók) kivéve, ha ezeknek a bontása és helyreállítása közvetlenül a károsult vezeték- hez való hozzáférés miatt vált szükségessé;

d) az elöregedett, elhasználódott, vagy rosszul kivitelezett csővezeték sza- kasz, hálózat, vagy rendszer ezen okokból szükséges teljes, vagy rész- leges felújítására, cseréjére, feltárási költségeire, de kiterjed a sérülés közvetlen kijavításának költségére.

II.3.3. Mentesülés

A biztosító a kármegelőzési kötelezettség megsértése miatt mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, ha a kár az átmenetileg nem használt vagy fel- ügyelet nélkül hagyott épületek, berendezések és gépek vezetékei elzárásá- nak és víztelenítésének elmulasztása, vagy nem megfelelő elvégzése miatt bekövetkező fagyásból keletkezik, valamint, ha fűtési idényben az épületek nem megfelelően felügyelt temperálása miatt bekövetkező fagyás miatt ke- letkezik.

III. A biztosított kármegelőzési, változás-bejelentési és közlési kötelezettségei

A GÁVF 7.2. és 9.2. fejezeteinek kiegészítése

III.1. A biztosított köteles a vízvezetékek, illetve a biztosításba bevont berendezések karbantartásáról gondoskodni. Ha szakértői vélemény, jogszabályban foglalt építőipari vagy hatósági előírások alapján a fagykárok megelőzése érdekében a vízvezetékek vagy egyéb vízvezető berendezések helyreállítása vagy pótlása, illetve egyéb intézkedés szükséges, úgy azt haladéktalanul – de legkésőbb a biztosító által meghatározott időpontig – meg kell tennie.

III.2. A biztosított köteles a használaton kívüli, vagy felügyelet nélkül hagyott építmé- nyek vízvezetékeit az ingatlan főelzárójánál elzárni. Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, amennyiben a fűtés nem folyama- tosan vagy nem a szokásos teljesítménnyel üzemel.

III.3. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettségei

A szerződő, biztosított köteles a biztosítónak bejelenteni az alábbi körülményeket:

a) épületek, berendezések, áruk biztosítása esetén: sprinkler (automatikus indí-

tású, vízzel oltó berendezés) megléte vagy létesítése;

b) épületbiztosítás esetén: az épületen vagy épületben 5 m3-nél nagyobb űrtar- talmú víztartály, vagy úszómedence található, az épületen vagy épületben az átlagosnál nagyobb kiterjedésű vízvezeték-hálózat megléte vagy létesítése (pl. idegenforgalmi üzemekben, gyógyüdülőkben stb.);

c) raktározásnál vagy tárolásnál, ha az talajszint alatti padozatú helyiségben történik.

IV. A biztosító szolgáltatása – az Általános rendelkezések kiegészítése

IV.1. A biztosító a II.2.a. alpont szerinti biztosítási esemény esetén megtéríti a tömítési hiba javítási költségeit, valamint a biztosítási esemény során meghibásodott cső- szakasz feltárási, valamint cseréjének költségeit, olyan mértékben, amennyiben az technológiailag indokolt, még abban az esetben is, ha a sérült vezetékből kilé- pő víz, vagy gőz a biztosított vagyontárgyakban kárt nem okozott.

IV.2. Amennyiben a választott Vagyonbiztosítási csomag magában fogalja, a biztosító megtéríti:

a) a II.1. pont szerinti biztosítási esemény esetén a dugulás elhárításának költ- ségeit,

b) a biztosítási esemény miatt elfolyt víz értékét.

IV.3. Épületbiztosítás esetén a biztosító megtéríti az alábbi kiadásokat:

a) az épületen belüli, vagy annak külső falán elhelyezett, a II.1. bekezdésben felsorolt berendezések be- és elvezető csöveinek törés- és fagyáskárai meg- szüntetésének költségeit;

b) az a) pontban felsorolt csövek felolvasztási költségeit;

c) a feltárási költséget, amelyet egy biztosított káresemény során a biztosított csövek kárhelyének megállapítására, felkutatására fordítanak.

IV.4. A biztosító szolgáltatásának mértéke nem haladhatja meg a sérülés kijavítá- sának közvetlen költségeit, azaz az elöregedett, elhasználódott, vagy rosz- szul kivitelezett csővezeték szakasz, hálózat, vagy rendszer ezen okokból szükséges teljes, vagy részleges cseréjét nem fedezi a biztosítás.

VIHAR BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (VKR)

I. Biztosítási események és kizárások

I.1. A biztosító az alábbiak szerint biztosítási fedezetet nyújt szélvihar, jégverés, hó- nyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, felhőszakadás, ismeretlen épít- mény vagy üreg beomlása, valamint ismeretlen jármű ütközése által okozott ká- rokra.

I.2. Biztosítási események

szélvihar: az a biztosítási esemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves (a normál időjárási viszonyokat meghaladó, lásd III. pont) szél rongálással okozott;

jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó esemény, amelyet a leesett

jégszemek okoznak a biztosított vagyontárgyakban;

hónyomás: a nagy mennyiségben összegyűlt hó vagy jég statikus nyomása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk;

sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás: az elmozduló szikladarabok, kőzet- darabok, illetve földtömeg által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk;

ismeretlen építmény, üreg beomlása: az az esemény, amikor ismeretlen (épí- tési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő, a biztosított vagy a ható- ságok által nem ismert) üregek beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajel- mozdulás, omlás következett be és ez a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz;

felhőszakadás: a biztosított vagyontárgyak károsodása, amelyet hirtelen lehulló (a normál időjárási viszonyokat meghaladó, lásd III. pont), talajszinten áramló vagy a csapadékvíz-, valamint szennyvízelvezető rendszerekből visszaduzzadó nagy mennyiségű esővíz, rombolással és elöntéssel okoz;

ismeretlen jármű ütközése: biztosítási eseménynek minősül, ha ismeretlen szá- razföldi jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

Szélvihar és felhőszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetke- ző káresemények sorozata egy biztosítási eseménynek minősül.

I.3. Biztosítási eseménynek minősül továbbá:

a) az I.2. pontban felsorolt események által megrongálódott nyílászárokon, tető- héjazaton keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidőben történő beázás;

b) az I.2. pontban felsorolt események során elsodort tárgyak a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén (pl. fa, oszlop biztosí- tott vagyontárgyakra rádőlése).

I.4. Kizárások, és a biztosítási fedezetből kizárt vagyontárgyak

I.4.1. Nem biztosított kockázatok és károk

a) azon vízkárok, amelyek esetén nem valósul meg az I.1. pontban megha- tározott valamely biztosítási esemény, pl. olyan károk, melyeket csapa- dékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetők

vissza valamely biztosítási eseményre, beleértve az ezek következtében kialakult belvíz és talajvíz által okozott, akár elöntés nélküli átnedvese- dés vagy felázás formájában jelentkező károkat;

b) azon károk, melyeket talajsüllyedés okoz, vagy sziklatömbök, kő-, il- letve földtömegek mozgása, illetve ismeretlen építmény vagy üreg be- omlása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása vagy kitermelése során keletkeztek;

c) a nem megfelelően bezárt nyílászárók miatt a nyílászárókban, vagy más biztosított vagyontárgyakban keletkeztek;

d) nyílásokon beáramló bármiféle csapadék, szennyeződés okozta károk- ra, kivéve, ha a nyílások egy biztosított káresemény következtében ke- letkeztek;

e) normál időjárási viszonyok következtében keletkezett károk.

I.4.2. A fedezetből kizárt vagyontárgyak és költségek A biztosítási fedezet nem terjed ki

a) az épületek (VM „A”) vagyoncsoportnál fel nem sorolt, de az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyak (pl. ponyvák, ideiglenes fedések), bármiféle légvezetékek, állványzatok;

b) a padozattól mérve, raklapos tárolás esetén 1 EUR-raklap, egyéb eset- ben 12 cm-nél alacsonyabban tárolt készletek felhőszakadás káraira;

c) fóliából készült sátrak, csarnokok, üvegházak és az azokban levő va- gyontárgyakra;

d) erő- és munkagépekre.

I.4.3. Kizárólag külön feltétel alkalmazása esetén biztosított vagyontárgyak

a) szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyak: Ilyennek mi- nősülnek azok a nem épületekben elhelyezett, a VM „B”, „C” vagyoncso- portokba sorolt vagyontárgyak, amelyek a szerződésben megjelölt kocká- zatviselési helyen (telephelyen) szabadban, az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel vagy legalább az egyik oldalán nyitott épít- ményben vagy anélkül vannak tárolva. Szabadban tárolt vagyontárgynak te- kintendők azok a vagyontárgyak, amelyek tekintetében a tárolási rendelkezé- sek, vagy a rendeltetésszerű használat, illetve tárolás, a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad, vagy kifejezetten megengedi.

b) megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések (VM „D6”).

II. A biztosított kármegelőzési kötelezettsége

Az Általános rendelkezések X.2. pontjának kiegészítése

A biztosított köteles a biztosított épületet, mindenekelőtt a tetőszerkezetet és a külső falazatokat folyamatosan karbantartani.

III. Normál időjárási viszonyok meghatározása:

A biztosító a biztosított vagyontárgyak káreseményeire vonatkozóan normál időjárási eseménynek minősíti különösen az alább részletezett időjárási ese- ményeket.

III.1. A szélsebesség mértéke kisebb, mint 15 m/s.

III.2. Csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc érték alatti, illetve 24 óra alatt nem éri el a 30 mm-t.

III.3. A szélsebesség, csapadékmennyiség tekintetében kockázatviselési helyhez leg- közelebb található olyan akkreditált mérőállomások adatai az irányadóak, ame- lyek megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ilyen adatoknak minősül- nek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérőállomásai által rögzített adatok.

ÜVEGKÁRBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (ÜKR)

I. Biztosítási esemény, kizárások

I.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben (üvegezésekben) kelet- kezett törés- vagy repedéskár.

I.2. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki

a) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkra;

b) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevona- tokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletke- zett károkra;

c) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkra;

d) a padozatba épített üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezé- sében, neonokban és más fényforrásokban keletkezett károkra;

e) az üvegtáblák beépítési hiányosságaival, az épületek süllyedésével stb. kapcsolatban keletkezett károkra;

f) azokra az üvegkárokra, amelyek az épületek javítási, karbantartási, illet- ve építési, állványozási munkái során, azzal közvetlen összefüggésben keletkeztek;

g) szolárium berendezések üvegezésében keletkezett károkra.

II. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosított berendezéseknek vagy a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületek alábbi üvegszerkezetei:

– külső és belső nyílászárók, portálok üvegezése;

– külső üvegburkolatok;

– üvegtetők;

– szerkezetileg beépített üveg épületszerkezetek (térelválasztók, korlátok);

– üvegházak és télikertek üvegezése;

– üvegpultok, vitrinek, zuhanyfülkék, akváriumok, terráriumok, kandallók, sü-

tők, üvegkerámia főzőlapok üvegezése;

– bútorok üvegezése;

– épülethomlokzatra szerelt síküveg reklám- és cégtáblák (neon- és fényreklá-

mok nem);

– az üvegfelületeken elhelyezett díszítések, fényszűrő, biztonsági és egyéb fó- liák.

III. Biztosítási szolgáltatás

III.1. A biztosító a biztosítási összegen belül az üveg cseréjének számlával igazolt és

indokolt költségeit fizeti meg.

III.2. A biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedő

mértékben megtéríti:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított azon igazolt kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdeké- ben szükségszerűen merültek fel;

b) a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit.

III.3. A biztosítási szolgáltatás felső határa a szerződésben megjelölt éves limit.

IV. Kiadások megtérítése

Megtéríti a biztosító az üvegekre kötött biztosítás esetén a védőberendezések, védőrácsok, védőlécek, belső zárak le- és visszaszerelési költségeit, amennyiben azok az üvegpótlást hátráltatják, illetve nehezítik, továbbá az ideiglenes helyreál- lítás esetleges túlóradíj, és a szükséges állványozás költségeit.

BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS ÉS RONGÁLÁSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (BLRKR)

I. Biztosítási események és kizárások

A biztosító az alábbiak szerint biztosítási fedezetet nyújt betöréses lopás, rablás, valamint az ezekkel kapcsolatos rongálás által okozott károkra.

I.1. Ezen feltétel értelmében betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a lopás, illetve lopás kísérlete során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó, a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen lévő és a kívülről való erőszakos behatolás elől az előírt védelmi szintnek megfelelően lezárt helyiségeibe:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erősza- kos módon hatolt be;

b) nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott;

d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatá- val jutott be. Amennyiben az ilyen módon való behatolás tényét szemrevéte- lezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használa- tát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia;

e) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épü- let más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

I.2. Amennyiben a vagyontárgyak kizárólag lezárt értéktárolókban (pl. széf, pán- célszekrény) elhelyezve minősülnek biztosítottnak, úgy a biztosítási szerző- dés szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük a biztosítási esemény bekövetkezésekor. Ennek hiányában a biztosítási esemény nem valósul meg.

A káresemény csak akkor minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek, ha az elkövető a kockázatviselés helyére az I.1. pontban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat

a) feltörte;

b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel felnyitotta;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt értéktáro- lóban tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek táro- lási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

d) eltulajdonította.

A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének mi- nősül, ezért mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy munkaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely:

– szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között üreggel, hőszigetelő anyaggal, vagy speciális töltettel;

– a lemezek együttes vastagsága minimum 2 mm;

– az értéktároló szekrények működtetése kéttollú kulcsos, vagy háromtárcsás számkombinációs zárral, illetve elektronikus kódzárral (opcionálisan: kéttollú kulcsos vésznyitási lehetőséggel) történhet;

– hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezet nem minősül értéktároló zárnak;

– az alkalmazott, a MABISZ vagy más külföldi vizsgálóintézetek által nem minő- sített (ajánlott) zárszerkezet variációszáma nem lehet kevesebb 10.000-nél;

– kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;

– épületszerkezeti tartóelemhez rögzített, a MABISZ ajánlásában foglaltak sze- rint, illetve 300 kg tömegig minimum 5.000 N, 300–800 kg tömegig minimum

10.000 N feszítő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő)

vagy falba, illetve padozatba betonozva beépített.

I.3. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a káresemények, amelyek

a) olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél az I.1. pon- tok szerinti biztosítási esemény nem állapítható meg (pl. lopás, dézsmá- lás, eltűnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelő érme vagy egyéb

– érmét helyettesítő – tárgy segítségével eltulajdonított áru és/vagy készpénzkárok;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal történő behatolás, ha az elkövető a kul- csokhoz nem az I.2. a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott;

d) úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyílászárón ke- resztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte.

I.4. Rongálás: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy ezek kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándéko- san megrongálja.

I.5. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselési helyen, jog- talan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól, annak alkalmazottjá- tól vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

II. Biztosítható vagyoncsoportok és többletköltségek

II.1. Biztosítható vagyoncsoportok

a) műszaki és egyéb berendezések (lásd: VM „B” vagyoncsoport);

b) készletek (lásd: VM „C” vagyoncsoport).

II.2. Külön feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok

a) készpénz, értékpapírok, értékkészlet (VM „D4” vagyoncsoport);

b) Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések (VM „D6” vagyon- csoport).

II.3. Biztosított többletköltségek

A II.1, illetve II.2. pont szerint biztosított vagyoncsoportok biztosítási összegének 10%-a erejéig biztosítottak az alábbi költségek:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben keletkezett

rongálási károkkal kapcsolatos költségek;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt táro- lók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításá- val kapcsolatos költségek;

c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségei, ha az elkövetés

során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;

d) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsá- gi intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségei az eredeti állapot helyreállításához műszakilag indokolható időtartamra.

III. A kockázatviselés helye

III.1. A kockázatviselés helye: a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (te- lephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett vagyontárgyakra (va- gyoncsoportokra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

III.2. A készpénz, értékpapírok és értékkészlet kizárólag akkor áll biztosítási fedezet alatt, ha azokat a biztosítási esemény időpontjában (cselekmény elkövetési idő- szakában) a szerződésben megjelölt módon tárolják, illetve a megjelölt értéktáro- ló(k)ban elzárták, valamint az összes előírt biztonsági berendezés üzemel.

IV. A szerződő (biztosított) kötelezettségei

IV.1. A szerződő (biztosított) köteles a szerződésben előírt biztonsági berendezéseket üzemeltetni, és védelmi intézkedéseket alkalmazni abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a szerződő (biztosított) alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozásszerű tevékenységet végeznek, ideig- lenesen hagyták el, illetve, amikor a kockázatviselési hely teljes körű folyamatos felügyelete nem biztosított. A berendezések használatánál és az intézkedések (pl. őrzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos elő- írást.

IV.2. A biztosított – amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétéről tudomást szerez – köteles a rendőrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni. A biztosító felszó- lítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében a biztosított köteles mindent megtenni vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy a visszaszerzéshez szükséges intézkedéseket megtehesse.

V. Előírt védelmi szintek betöréses lopás-, rablás- és rongálásbiztosítás esetén

V.1. A biztosító a kockázatviselési helyen – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában – a biztosítási szerződésben megjelölt, elengedhetetlenül szüksé- ges vagyonvédelmi szintet várja el.

A védelmi szintek technikai követelményeit a szerződés részét képező, jelen fel- tételekben rögzített záradékok tartalmazzák.

A biztosító nem, vagy csak részben (V.2.) téríti meg a betöréses lopás kárt, ha a káresemény időpontjában nem teljesültek maradéktalanul a kockázat- viselési hely vagyonvédelmi szintjére vonatkozóan elvárt előírások. Az elő- írások teljesülését a biztosító előzetesen nem vizsgálja.

V.2. A védelmi szintekhez rendelt kárkifizetési limitek

Az előírt védelmi szintnél alacsonyabb szintű védelem esetén a biztosító az aláb- biak figyelembevételével nyújt szolgáltatást:

a) 1. előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövet- kezésekor a tényleges védelem nem éri el az előírt védelmi szintet, úgy a biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást;

b) 2. előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövet- kezésekor a tényleges védelem nem éri el az előírt védelmi szintet, úgy a biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást;

c) 3. előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövetke- zésekor a tényleges védelem az előírtnál alacsonyabb, de a 2. védelmi szintet eléri, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint telje- sülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg fele (50%-a);

d) 4. előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövetke- zésekor a tényleges védelem az előírtnál alacsonyabb, de a 3. védelmi szintet eléri, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint telje- sülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg fele (50%-a).

Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem a szerződésben megjelölt, elengedhetetlenül szükséges, elvárt védelemnél kettő, vagy több szinttel alacsonyabb, úgy a biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

KATASZTRÓFA KOCKÁZATOK

I. Biztosított kockázatok köre

Jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosító megtéríti a biztosítási szer- ződésben meghatározott, az alábbiakban definiált földrengés, illetve árvíz követ- keztében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

II. Földrengéskár biztosítás különös rendelkezései (FKR)

II.1. Biztosítási esemény

Földrengés kár: a föld belső energiájából származó – a kockázatviselés helyén fellépő – olyan talajmozgás által okozott káresemény, amelynek károsító hatása az MSK-’64 skála ötös fokozatát eléri, illetve meghaladja.

II.2. MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben ál- lónak nyilvánított, 72 órán belül bekövetkező rengések sorozata egy biztosítási eseménynek minősül.

II.3. Kizárás

Nem téríti meg a biztosító az olyan talajmozgás által okozott károkat, ahol a talajmozgás károsító hatása az MSK-’64 skála ötös fokozatát nem éri el.

III. Árvízkár biztosítás különös rendelkezései (ÁBKR)

III.1. Biztosítási esemény

III.1.1. Árvíz kár: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges víz- folyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett terüle- tet önt el.

Biztosítási esemény az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás

következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is.

A talajvízszint nem árvíz miatt bekövetkezett változásai, illetve a kizárólag e változások által előidézett káreseményekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

III.1.2. Egyazon okból 72 órán belül bekövetkező káresemények sorozata egy biztosítási eseménynek minősül.

III.2. Várakozási idő

A biztosító a szerződésben árvíz kockázat tekintetében várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt a III.1.1. pont szerinti kockázat miatt be- következett károkra nem terjed ki.

III.3. Kizárások

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek,

a) a vízbefogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban, víztározókban és hasonlókban keletkeztek;

b) a hullámtérben (folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület) vagy a nem mentett árterületeken (az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy ma- gaspart között fekszik) lévő biztosított vagyontárgyakban keletkeztek;

c) elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkeztek.

IRODAI ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI

I. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősülnek azok az előre nem látható, hirtelen bekövet- kező és nem szándékosan okozott sérülésekből vagy megsemmisülésből eredő károk, melyek a következő okok miatt keletkeztek:

a) kezelési hiba, figyelmetlenség, enyhe fokú gondatlanság;

b) elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigete- lési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatásai (pl. indukció, influencia);

c) külső események mechanikus hatásai (pl. leesés, lökés, ütközés);

d) összeroppanás (implózió) vagy a nyomáshiány egyéb hatása.

A biztosító a b) pontban felsorolt esemény következtében keletkezett káro- kat csak abban az esetben téríti meg, ha a károk megtekintéssel, segédesz- közök igénybevétele nélkül felismerhetők.

II. Kockázatviselési hely

II.1. A biztosító kockázatviselése telepített berendezések esetén kizárólag a biztosítá- si szerződésben megjelölt, Magyarország területén belül található kockázatvise- lési helyen bekövetkezett károkra terjed ki.

II.2. Hordozható kivitelű, rendszeres szállításra alkalmas berendezések esetén a biz- tosító kockázatviselése Magyarország területére terjed ki.

A hordozható kivitelű, rendszeres szállításra alkalmas berendezések szállítása csak a gyártó előírásainak megfelelő burkolatban (pl. hordtáska, speciális szál- lítóláda, rack) történhet. A biztosított ezen kötelezettsége kármegelőzési kötele- zettségnek minősül.

II.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben feltüntetett berendezé- sekre terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén üzemkész állapotban vannak elhelyezve (telepítve).

A berendezés akkor minősül üzemképesen telepítettnek, ha a próbaüzemet köve- tően normál üzemi állapotban működésre kész vagy – ha ez előírás – a formális és a tényleges átvétel is megtörtént. Ha egy berendezés üzemképes telepítése megtörtént, akkor a biztosítási fedezet a tisztítás, karbantartás vagy üzembe he- lyezés időtartama alatt is fennáll, ha e tevékenységet a kockázatviselési helyen belül a telepítés helyén végzik.

III. Biztosítható vagyontárgyak

III.1. Irodai elektronikus berendezések

Az irodai elektronikus berendezések abban az esetben biztosíthatóak, amennyiben egy adott, biztosítani kívánt berendezés új értéke az 500.000 Ft-ot nem haladja meg, valamint a kockázatviselés helyén, a berendezés vagyoncsoportban is biztosított.

Ilyennek minősülnek az alábbi berendezések:

a) irodatechnikai berendezések: asztali számológépek, fénymásolók, írásvetí-

tők, projektorok;

b) távközlési berendezések: telefonok a mobil- és okostelefonok kivételével, te- lefon alközpontok, telefaxok, üzenetrögzítők, fixen telepített rádiótelefonok, CB-rádiók;

c) híradástechnikai, szórakoztató elektronikai berendezések: televízió és rádió- készülékek, tunerek, erősítők, equalizerek, CD-, DVD, blue-ray lejátszók, hangsugárzók, videórekorderek és lejátszók, műholdvevők beltéri egységei;

d) számítógépek, ide értve a kockázatviselés helyén található hordozható be- rendezéseket is (kivéve a táblagépeket (tablet) és a GPS készülékeket), az adatfeldolgozó berendezések és rendszereik, az ezekhez tartozó periféria egységekkel, szünetmentes áramforrások;

e) pénztárgépek, kártyaleolvasó terminálok, vonalkód olvasók;

f) mobil légkondicionáló berendezések.

IV. Kizárások

IV.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) bármilyen fajta kép-, hang- és adathordozó, valamint rajtuk tárolt infor- mációkra;

b) számítógépek egységein, tárolóin levő adatokra és programokra;

c) az üzemeltetési előírások szerint rendszeresen cserélendő alkatrészek- re (pl. mintázó- és papírtovábbító hengerek, szűrők), valamint nem al- katrésznek minősülő kellékanyagokra (pl. festékszalagok, festékkazet- ták, akkumulátorok, filmek, papírok, textil- és műanyag bevonatok);

d) semmiféle üzemi és segédanyagra, mint pl. tüzelőanyagok, vegyszerek, szűrőanyagok, katalizátorok, kontaktanyagok, hűtőanyagok, tisztító- szerek, kenőanyagok stb;

e) azokra a károkra, amelyek üzemi segédanyagok kiömlése, szivárgása stb. következtében keletkeztek, kivéve a tűz- és robbanáskárokat;

f) az olyan károkra, melyek az elektronikus berendezésekben, számító- gépekben üzemidőn kívül, hibás, elégtelen vagy hiányos klimatizálás következtében adódtak.

IV.2. A biztosító nem téríti meg továbbá:

a) azokat a többletköltségeket, amelyek a helyreállítás során elvégzett mó- dosításból, átalakításból vagy korszerűsítésből erednek;

b) ideiglenes javítás költségeit;

c) készenléti költségeket (karbantartási, javítási szerződések átalánydíját).

V. Biztosítási szolgáltatás

V.1. A biztosító szolgáltatása részkár esetén

Részkárnak minősül, ha a berendezés eredeti, káresemény előtti állapota javítás- sal helyreállítható és a javítás költségei nem haladják meg a berendezés káridő- ponti forgalmi értékét.

A biztosító a károsodott vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezése előtti állapotának és funkcionalitásának megfelelő, üzemképes állapotába törté- nő helyreállításának számlával igazolt költségét téríti meg. A biztosító Magyaror-

szágon található márkaszervizek, ennek hiányában egyéb szerviz által kiállított számla alapján teljesít kifizetést. A számlán szükséges szerepelnie a biztosított nevének, valamint a vagyontárgy gyári számának.

V.2. A biztosító szolgáltatása totálkár esetén

Totálkárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges (mű- szaki totálkár), vagy a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt, mivel a marad- vány értékének és a javítás költségének együttes összege meghaladja a vagyon- tárgy káridőponti forgalmi értékét (gazdasági totálkár).

Totálkár esetén a biztosított vagyontárgy forgalmi értékét téríti meg a biztosító, beleértve a pótlásra szolgáló vagyontárgy fuvarozási, vám- és szerelési költsége- it. Az így meghatározott forgalmi értéket csökkenteni kell a maradvány és az önrész összegével.

Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a különálló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egység forgalmi értékét té- ríti meg. A biztosító nem téríti meg a vagyontárgy sértetlen elemeinek korlá- tozott felhasználhatóságából eredő károkat.

V.3. A biztosítási szolgáltatás felső határa az V.1. pont és az V.2. pontbeli károk esetén is a szerződésben megjelölt éves limit, de legfeljebb 500.000 Ft be- rendezésenként.

V.4. A biztosított/szerződő az önrészesedés összegét minden biztosítási ese- mény tekintetében maga viseli. Az önrészesedés mértéke azonos a biztosí- tott vagyontárgyakra meghatározott Tűzbiztosításra vonatkozó önrészese- déssel.

KÜLÖN FELTÉTELEK ÉS ZÁRADÉKOK

A Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosítási szerződési feltételek alapján létrejött vál- lalkozói vagyonbiztosítási szerződés részét képezik a szerződő/biztosított által kiválasztott Vagyonbiztosítási csomagban szereplő kockázatokra vonatkozó, a jelen feltételekben meg- határozott külön feltételek és záradékok.

A felek biztosítási szerződésüket a jelen feltételekben rögzített további külön feltételekkel és

záradékokkal egészíthetik ki.

A külön feltételek és a záradékok rendeltetése a szerződés részét képező Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosítási szerződési feltételek általános és különös rendelkezéseinek (biztosítási események, szolgáltatás, biztosított vagyontárgyak, szerződéses kötelezettsé- gek, jogosultságok, stb.) módosítása, pontosítása, kiegészítése.

A külön feltételek, záradékok önállóan nem, csak a biztosítási szerződéssel együtt mond- hatók fel. A biztosítási szerződés megszűnése az alkalmazott külön feltétel és záradék egy- idejű megszűnését eredményezi.

I. KÜLÖN FELTÉTELEK

KF0014. sz. külön feltétel:

Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések biztosítása

1. Jelen külön feltétel értelmében a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a kockázatviselési helyen található, megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezésekre (TVSZF VM „D6”).

2. A szabadban telepített napkollektoros, napelemes vagy szélkerék rendszer tekintetében a betöréses lopás káresemény akkor valósul meg, ha a TVSZF BLRKR I.1. pontja szerinti események a tárolótér kerítésére vagy kocsibejá- rójára vonatkozóan valósulnak meg.

3. A külön feltétellel érintett vagyoncsoportok villám- és túlfeszültség-védelemét a telephely védelmi rendszerébe integráltan kell kiépíteni.

4. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások)

a) azokra a napelemekre, amelyek az IEC 61215 és 61730 szabványnak nem felelnek meg, ennek megfelelő minősítéssel nem rendelkeznek;

b) rendeltetésszerűen még üzembe nem helyezett rendszerekre;

c) a kockázatviselési hely növényzetének nem megfelelő karbantartásá- val, rendszertelen gondozásával összefüggésben keletkezett károkra;

d) azokra a biztosítási eseményekre, amelyek a rögzítő- és tartószerkeze- tek hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmu- lasztásával okozati összefüggésben keletkeztek.

KF0101. sz. külön feltétel:

Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk

1. Jelen külön feltétel értelmében a Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosítási szerződési feltételek Tűzbiztosítás különös rendelkezései (TVSZF TKR) szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben rögzített limit erejéig – kiterjed a TKR alapján nem fedezett villámcsapás másodlagos hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra.

2. Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási eseménynek minősül, ha a villám- csapás miatt keletkező túlfeszültség vagy indukció az elektromos gépekben, ké- szülékekben és berendezésekben kárt okoz.

3. Abban az esetben, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belső elhasználódása, vagy nem megfelelő karbantartás okozta, a biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni.

KF0102. sz. külön feltétel:

Gépek, berendezések elektromos áram okozta tűzkára

1. Jelen külön feltétel értelmében a Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosítási szerződési feltételek Tűzbiztosítás különös rendelkezései (TVSZF TKR) szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben rögzített limit erejéig – kiterjed a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, készülékekben, az elektro- mos áram energiájának hatására (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások) ke- letkezett tűzkárokra.

2. Abban az esetben, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belső elhasználódása, vagy nem megfelelő karbantartása okozta, a biztosí- tó nem köteles szolgáltatást teljesíteni.

KF0140. sz. külön feltétel:

Megállapodás tartamengedmény igénybevételéről 3 éves időtartamra

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződé- sekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 6:466. § alapján, 30 nap felmondási idő megtartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő kezdeményezésére, vagy díjnemfizetés miatt meg- szűnik, a szerződő a biztosító által megelőlegezett tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tar- tamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.

A harmadik biztosítási év leteltével a legalább 3 éves fenntartási szándékra vonatkozó megállapodás és ezzel együtt a díjengedmény újabb 3 évre automatikusan megújul. Ez az automatizmus a szerződés fennállása alatt mindvégig, három évente megismétlődik. Az automatikusan megújuló 3 éves fenntartási megállapodás(ok) tartamán belül a szerződés

évfordulóra történő felmondására, a tartam lejárta előtti megszűnésére és tartamenged- mény visszafizetésére az első három éves periódusra meghatározott rendelkezések az irányadóak. A három évente automatikusan megújuló fenntartási megállapodással kapcso- latos jogok és kötelezettségek a feleket a biztosítási szerződés megszűnéséig, vagy addig illetik meg, amíg a szerződő felek valamelyike a továbbiakban nem kívánja a megállapodást megújítani.

Ez esetben szándékát a folyó 3 éves ciklus utolsó biztosítási évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban kell közölnie a másik féllel. A közlést követően induló biztosítási időszakra a biztosítási díj mértéke automatikusan a tartamengedmény nélkül számított, tarifális díj összegére módosul.

KF0201. sz. külön feltétel:

Szabadban tárolt vagyontárgyak viharkára

1. Jelen külön feltétel értelmében a megállapított biztosítási díj megfizetése ese- tén a Vihar biztosítás különös rendelkezései (TVSZF VKR) szerinti biztosítási fedezet a TVSZF VKR I.4.3. a) pontjával ellentétben kiterjed az olyan szabad- ban tárolt, helyükről elmozdítható műszaki és egyéb berendezésekre (TVSZF VM

„B”), valamint készletekre (TVSZF VM „C”), amelyek a kockázatviselési helyen (telephelyen) nem épületben, hanem szabadban vannak elhelyezve. Szabadban elhelyezettnek tekintendők azon vagyontárgyak is, amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés alatt, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatók.

2. Szabadban tárolt vagyontárgynak tekintendők azok a vagyontárgyak, amelyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat, illetve tárolás, a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehető- séget ad, vagy kifejezetten megengedi.

3. A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétellel sem terjed ki a jégeső, hónyomás, valamint betöréses lopás, rablás és rongálás biztosítási esemé- nyekre. A felhőszakadás biztosítási eseménnyel összefüggésben a készlet- nek minősülő vagyontárgyak víz által okozott kárait a biztosító csak akkor téríti meg, ha azok legalább 12 cm magas állványon helyezkedtek el.

4. Szabadban tárolt, az időjárás viszontagságaival szemben szükségszerű védel- met igénylő vagyontárgyak esetén a megfelelő minőségű, állapotú és jól rögzített védő ponyva, fólia vagy sérülésmentes csomagolás hiánya miatt bekövetkező károk a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének mi- nősülnek, és a biztosító mentesülését vonhatják maguk után.

5. Xxxxx külön feltétel szerint nem biztosítottak:

– textil, ponyva, vagy bármilyen fólia anyagú épülettartozékok, kiegészí- tők és díszítések, (pl. napellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, há- lók, stb.).

KF0301. sz. külön feltétel:

Duguláselhárítás térítése

1. Jelen külön feltétel értelmében a Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosítási szerződési feltételek Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (TVSZF VVKR) szerinti biztosítási fedezet kiterjed a kockázatviselés helyén lévő, a VVKR- ben felsorolt elvezető csövek duguláselhárításának költségeire is, amennyiben a VVKR II.1. pont alatti biztosítási esemény megvalósult.

2. Kármegelőzési kötelezettségnek minősül különösen az elvezető csövek megfele- lő átjárható képességének fenntartása, illetve a fenyegető dugulás elhárítása.

3. A jelen külön feltétel szerinti biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási szer- ződésben rögzített éves limit.

KF0304. sz. külön feltétel:

Elfolyt víz térítése

1. Jelen külön feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosítási szerződési feltételek Vezetékes vízkár biztosítás kü- lönös rendelkezései (TVSZF VVKR) szerinti káresemények, valamint a biztosított telephelyen lévő, a biztosított épületen kívüli be- és elvezető vezetékek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt ke- letkező károk miatt elfolyt vezetékes víz igazolt értékének megtérítésére.

2. A jelen külön feltétel szerinti biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási szer- ződésben rögzített éves limit.

KF0602. sz. külön feltétel:

Vandalizmus fedezet

1. A biztosítási fedezet – a szerződésben vállalt limit erejéig – kiterjed a vandaliz- mussal okozott káreseményekre.

2. Vandalizmus (rosszindulatú rongálás) alatt a biztosított vagyontárgyak mindenne- mű, előre megfontolt szándékú, közvetlen károsítását vagy megsemmisítését kell érteni.

3. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások) a következőkre:

– betöréses lopás vagy rablás elkövetésével, illetve annak kísérletével kapcsolatos károkra, kivéve a biztosított épület károsodását;

– a vagyontárgyak egészének vagy részének jogtalan eltulajdonításából származó károkra;

– közvetlenül a biztosított vagy annak vezető állású alkalmazottja által

okozott károkra;

– a biztosított üzemének alkalmazottai vagy az üzemben dolgozó harma- dik személyek által okozott károkra;

– bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett károkra;

– esztétikai jellegű károkra és azok tisztítási költségére (pl. graffiti).

4. A szerződő, biztosított köteles bejelenteni a biztosítónak, ha az épületek haszná- latával tartósan vagy időszakosan felhagynak.

5. Az önrészesedés mértéke azonos a biztosított vagyontárgyakra meghatározott

Tűzbiztosításra vonatkozó önrészesedéssel.

KF0603. sz. külön feltétel:

Készpénz, értékpapír és értékkészlet biztosítása betöréses lopás és rablás károkra

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése ese- tén – kiterjed a készpénz, értékpapírok és értékkészletek (TVSZF VM „D4” vagyoncsoport) állományban keletkezett betöréses lopás (TVSZF BLRKR I.1.) és rablás (TVSZF BLRKR I.5.) károkra.

A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelő adatokat. E kimutatásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejű károsodás lehetőleg kizárt legyen.

A jelen külön feltétellel biztosított készpénz, értékpapír és értékkészlet (TVSZF VM „D4”) esetében a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt biztosítási összeg az alábbi korlátozásokkal:

• A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopáskárok esetén 100.000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerződésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban voltak elhelyezve. Az értéktárolásra vonatkozó követelményeket lásd a TVSZF BLRKR I.2. pontnál.

• A biztosító szolgáltatási kötelezettsége rablás károk esetén 1.000.000 Ft biztosí- tási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a kockázatviselési helyen a ZA0623. számú záradék szerinti rablótámadás jelző berendezés is üzemel.

Nem köteles a biztosító a szolgáltatás teljesítésére (kizárt esemény), ha a fenti köve- telmények nem, vagy csak hiányosan teljesülnek.

II. ZÁRADÉKOK

ZA0601. sz. záradék:

Lakott területen taláható épület

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül he- lyezkedik el, és a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távolsága nem több 50 m-nél.

ZA0623. sz. záradék:

Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés alkalmazása

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a bizto- sított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőbe- rendezéssel védettek, amelyre Z 321. sz. záradékban meghatározott technikai feltételek tel-

jesülnek. A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségeket felügyelő és a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan üzemeltetett – rablótámadást jelző és rögzítő (pl. videó megfigyelő rendszer) eszköz(ök) is, amely a rögzített felvételek tárolását 72 órán át biztosítja. A rögzítő berendezést elkülönült helyiségben, zárt szekrényben kell telepíteni.

Előírt védelmi szinttel kapcsolatos záradékok

A Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosítási szerződési feltételek Betöréses lopás, rab- lás és rongálásbiztosítás különös rendelkezései (TVSZF BLRKR) V. pontja szerinti előírt védelmi szintek megvalósíthatók a mechanikai és az elektronikai védelmi záradékokban foglaltak alkalmazásával. A védelmi szintek technikai követelményeit a Z 301, Z 302, Z 303, Z 304, valamint a Z 320 és Z 321 sz. záradékok tartalmazzák.

1. védelmi szint – Z 301. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem

2. védelmi szint – Z 302. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem, vagy Z 301. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása,

3. védelmi szint – Z 303. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem, vagy Z 302. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása, vagy Z 301. sz. záradéknak megfelelő mechanikai vé- delem és Z 321. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása,

4. védelmi szint – Z 304. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem, vagy Z 303. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása, vagy Z 302. sz. záradéknak megfelelő mechanikai vé- delem és Z 321. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása.

Z 301. sz. záradék:

1. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz)

Xxxxx, födém, padozat

Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású támpontok:

– bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;

– 6 cm vastag vasbeton szerkezet;

– 6 –10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, legalább 10 cm vastagsá- gú, többrétegű szerkezet, amelyben a határoló lemezek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(-ok) található(k);

– minimum 1,0 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 0,75 m fesztá- von rögzítve;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag- vagy fémszerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– zárás biztonsági zárral, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázs- ajtók);

– reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú ajtók).

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Z 302. sz. záradék:

2. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz)

Xxxxx, födém, padozat

Megegyezik a Z 301. sz. záradéknál leírttal.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral legalább 14 mm-es reteszelési mélységben biztosított, vagy

önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);

– fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve – két bizton- sági zár esetén az ellenlemezekre nem vonatkozik ez az előírás;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelye- zett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Z 303. sz. záradék:

3. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz)

Xxxxx, födém, padozat

Legalább 12 cm vastagságú tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású támpontok:

– 6 cm vastagságú vasbeton panel;

– 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerinti, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag- vagy fémszerkezet;

– a tokszerkezet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási

ponton, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab forgópánttal (nem fémajtó

esetén); és 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel kapcsolódik a tokhoz;

– fa ajtótokon a fő zár reteszvasát fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral, utólagosan felszerelt másodzár ellenlemeze legalább 4 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral rögzített;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelye- zett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti.

Ablakok, portálok

Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonatkozó követelmények:

– nem feltolható redőnnyel, kívülről nem nyitható spalettával szerelt, vagy

– MABISZ által ajánlott, minimum P2A (A1) fokozatú biztonsági üvegezéssel, vagy

– XXXXXX által ajánlott és az ajánlásnak megfelelően telepített biztonsági üvegfóliával

ellátott, vagy

– 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező át- hatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozattal védett (a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja).

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Z 304. sz. záradék:

4. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz)

Falazat, födém, padozat

Legalább 38 cm vastagságú téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású támpontok:

– 10 cm vastagságú vasbeton panel,

– 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 2. osztály szerint, (a teljes körű mechanikai

védelem elemeként ajánlott) vagy megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap és ajtótok tömör fa- vagy fémszerkezetű;

– a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;

– a tokszerkezet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási

ponton, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel, nem fémajtó esetén minimum 3 darab forgópánttal kapcsolódik a tokhoz;

– fa ajtótok esetén a reteszeket fogadó ellenlemezek vastagsága legalább 2 mm, és leg-

alább 2 ponton a tokon keresztül a falazathoz is rögzítettek;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelye- zett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti.

Ablakok, portálok

Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonatkozó követelmények:

– 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező át- hatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozattal védett;

– a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített

– a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró

hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja.

A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a rész- leges mechanikai védelem elemeként ajánlott rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) foko- zatú biztonsági üvegezés.

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Fogalommeghatározások a Z. 301–304. záradékokhoz

1. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. bizton- sági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyű- szűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságá- ban plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros retesz megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

3. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott helyzetében történő – le- emelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba beforduló (minimum 2 db) csapokkal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

4. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtókra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza.

5. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos, legalább 6 lamellás zár, amennyiben ezek variá- ciós lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et. Esetenként alárendelt al- kalmazásban (Z 301. mechanikai védelem elemeként), elfogadható biztonsági zárként a MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott biz- tonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt együtt).

6. Bevésőzár

Az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, amelynek a fogadásához szük-

séges üreg a fa ajtólap betörés elleni ellenálló képességét jelentősen csökkenti.

7. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Közvetlenül a zárszerkezetből kinyúló 2-3-4-5 hengeres rúdból álló reteszvasak csak 1 zárási pontnak felelnek meg. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló kis- méretű, hengeres csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása.

Z 320. sz. záradék:

Helyi elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a bizto- sított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőbe- rendezéssel védettek, amely helyi riasztást vált ki.

Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körű térvédelem biztosítása.

– Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – fi- gyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket. Üvegezett nyílászárók esetében a nyitásérzékelésen kívül üvegtörés érzékelés is szük- séges.

– Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvo- nalait felügyeli.

– Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – fel- ügyeli a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termékmegfelelőségi ajánlással (régebben: Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elektronikai jelzőrendszer eleme” besorolással. A rendszer telepítését a MABISZ vagyonvédelmi aján-

lásrendszere szerint kell elvégezni és ezt a telepítőnek a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt nyilatkozattal kell igazolni.

A rendszernek a MABISZ besorolástól függetlenül minimálisan az alábbi technikai paramé- terekkel kell rendelkeznie:

– a központ szünetmentes tápegységének 72 órás folyamatos üzemelést kell biztosíta-

nia, a 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;

– a központnak legalább 200 esemény tárolóképességű eseménymemóriával kell rendel- keznie, amennyiben nem, akkor bizosítania kell, hogy a kiiktatott zóna bypass adatait külön erre a célra fenntartott memóriaterületen legalább 8 napig tárolja.

Z 321. sz. záradék:

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a bizto- sított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek vagyonvédelmi távfelügyeleti rend- szer által védettek. A távfelügyeleti rendszer megfelel a MABISZ biztonsági távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban lévő helyi elektronikai jelzőre- ndszer pedig a Z 320. sz. záradékban foglaltaknak.

A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyo- mozói Szakmai Kamarának és rendelkezik szakhatósági engedéllyel. Diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít (a kivonulást a jelzést köve- tően azonnal megkezdi, szerződésben vállalt időn belül kivonul).

1. sz. Melléklet

VÁLASZTHATÓ VAGYONBIZTOSÍTÁSI CSOMAGOK SZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATA

A táblázat a csomagok tartalmának áttekintését szolgálja.

Felhívjuk a figyelmet, hogyha a szerződő egyidejűleg Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosításra és Genertel Trader vállalkozói felelősségbiztosításra vonatkozó ajánlatot vagy módosító ajánlatot tesz, abban az esetben a biztosítási ajánlaton csak azonos elnevezésű Vagyonbiztosítási csomag és Felelősségbiztosítási csomag kivá- lasztására van lehetősége.

	Vagyonbiztosítási csomagok
Biztosítható kockázatok és vagyoncsoportok	MINI	START	KOMFORT	EXTRA
Tűzkárok biztosítása
• Épületek „A” vagyoncsoport • Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport • Készletek „C” vagyoncsoport • „D4” vagyoncsoport – Készpénz, értékpapírok és értékkészletek • „D6” vagyoncsoport – Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések • Mellékköltségek „E” vagyoncsoport	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján
KF0101 – Villámcsapás másodlagos hatása
• Épületek „A” vagyoncsoport • Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport • „D6” vagyoncsoport – Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések	éves limit: legfeljebb 500.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 1.000.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 2.000.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 3.000.000 Ft*
KF0102 – Gépek, berendezések elektromos áram okozta tűzkára
• Épületek „A” vagyoncsoport • Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport • „D6” vagyoncsoport – Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések	éves limit: legfeljebb 500.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 1.000.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 2.000.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 3.000.000 Ft*

* Amennyiben a kockázattal biztosítható vagyoncsoportoknak a szerződő által a biz- tosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összege az itt feltüntetett éves limitet nem éri el, úgy a kockázatra vonatkozó éves limit a biztosítási kötvényben megha- tározott összeg.

	Vagyonbiztosítási csomagok
Biztosítható kockázatok és vagyoncsoportok	MINI	START	KOMFORT	EXTRA
Viharkárok biztosítása
• Épületek „A” vagyoncsoport • Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport • Készletek „C” vagyoncsoport • „D4” vagyoncsoport – Készpénz, értékpapírok és értékkészletek • „D6” vagyoncsoport – Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések • Mellékköltségek „E” vagyoncsoport	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján
KF0201 – Szabadban tárolt vagyontárgyak viharkára
• Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport • Készletek „C” vagyoncsoport	éves limit: legfeljebb 250.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 1.000.000 Ft*	éves limit: legfeljebb. 5.000.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 10.000.000 Ft*
Vezetékes vízkár biztosítás
• Épületek „A” vagyoncsoport • Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport • Készletek „C” vagyoncsoport • „D4” vagyoncsoport – Készpénz, értékpapírok és értékkészletek • „D6” vagyoncsoport – Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések • Mellékköltségek „E” vagyoncsoport	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján
KF0301 – Duguláselhárítás térítése
• Duguláselhárítás költsége	–	éves limit: 50.000 Ft	éves limit: 75.000 Ft	éves limit: 100.000 Ft
KF0304 – Elfolyt víz térítése
• Elfolyt víz igazolt értéke	–	éves limit: 50.000 Ft	éves limit: 100.000 Ft	éves limit: 150.000 Ft

– nem biztosított kockázat

* Amennyiben a kockázattal biztosítható vagyoncsoportoknak a szerződő által a biz- tosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összege az itt feltüntetett éves limitet nem éri el, úgy a kockázatra vonatkozó éves limit a biztosítási kötvényben megha- tározott összeg.

	Vagyonbiztosítási csomagok
Biztosítható kockázatok és vagyoncsoportok	MINI	START	KOMFORT	EXTRA
Katasztrófa kockázatok
• Épületek „A” vagyoncsoport • Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport • Készletek „C” vagyoncsoport • „D4” vagyoncsoport – Készpénz, értékpapírok és értékkészletek • „D6” vagyoncsoport – Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések • Mellékköltségek „E” vagyoncsoport	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján
Betöréses lopás, rablás és rongálásbiztosítás
• Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport • Készletek „C” vagyoncsoport • „D4” vagyoncsoport – Készpénz, értékpapírok és értékkészletek • „D6” vagyoncsoport – Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján	biztosítási összeg kötvény alapján
KF0602 – Vandalizmus fedezet
• Épületek „A” vagyoncsoport • Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport • Készletek „C” vagyoncsoport • „D4” vagyoncsoport – Készpénz, értékpapírok és értékkészletek • „D6” vagyoncsoport – Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések • Mellékköltségek „E” vagyoncsoport	éves limit: legfeljebb 250.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 500.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 750.000 Ft*	éves limit: legfeljebb 1.000.000 Ft*
Üvegkárbiztosítás
• Épületek „A” vagyoncsoport • Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport	éves limit: 150.000 Ft	éves limit: 300.000 Ft	éves limit: 500.000 Ft	éves limit: 750.000 Ft
Irodai elektronikus berendezések biztosítása
• Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport	–	éves limit: 500.000 Ft	éves limit: 750.000 Ft	éves limit: 1.000.000 Ft

– nem biztosított kockázat

* Amennyiben a kockázattal biztosítható vagyoncsoportoknak a szerződő által a biz- tosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összege az itt feltüntetett éves limitet nem éri el, úgy a kockázatra vonatkozó éves limit a biztosítási kötvényben megha- tározott összeg.

GENERTEL TRADER VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

FELTÉTELEI (TFF)

ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁHOZ (ÁFF)

Az Általános felelősségbiztosítási feltételek (ÁFF) a Genertel Biztosító Zrt.-vel kötött Ge- nertel Trader vállalkozói felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést az Általános felelősségbiz- tosítási feltételekre (ÁFF) hivatkozással kötötték.

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekhez (ÁFF) a szerződő – biztosítási szerződés- ben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt – választása szerinti koc- kázatot tartalmazó Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF) és Külön feltételek (KF) kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek (továbbiakban: felté- telként vagy feltételekként is hivatkozva). A Kiegészítő és Xxxxx feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben az Általános felelősségbiztosítási feltételek, míg a Kiegészítő és Külön feltételeknek az Általános felelősségbiztosítási feltételektől eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő és Külön feltételek szabályai az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a

felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerző- désre vonatkozó általános rendelkezések is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biz- tosító) – a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF) és a Külön feltételek (KF) sze- rint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

I.1. A biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kocká- zatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezett- séget vállal.

I.2. A szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerző- dő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet.

Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége

körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jog- nyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait. Ha a

szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekö- vetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilat- kozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.3. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájá- rulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

I.2.4. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belé- péshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szer- ződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

I.3. A biztosított

I.3.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötele- zettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

I.3.2. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltünte- tett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szerve- zet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folyta- tására jogosult.

II. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése el- lenében – jelen feltételben, a kiegészítő felelősségbiztosítási feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő ma- gatartás, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, és amely- nek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben, a kiegészítő felelősségbiztosítási feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vo- natkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő ma- gatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekinten- dők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE

III.1. A biztosítási szerződés létrejötte

III.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosí- tott), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

III.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet:

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával. (III.1.4. pont)

III.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet iga- zoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de leg- feljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

III.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tá- jékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadá- sa időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés lét- rejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

III.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

III.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázat- viselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat- nak a szerződő által történt aláírását követő nap „0” órája.

III.3. A biztosítási szerződés tartama

III.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül.

III.3.2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig–amennyiben a szer- ződés hatálybalépése a hónap első napjára esik – minden évben a biztosítási szerződés hatályba lépésével (kockázatviselés kezdetével) megegyező naptári nap előtti nap. Egyéb esetben minden évben annak a hónapnak az utolsó napja, amelyikben a szerződés hatályba lépett. A biztosítási időszak ebben az eset- ben is a biztosítási évfordulóig, azaz a szerződés első évében egy naptári évnél hosszabb ideig tart.

III.4. A biztosítási szerződés megszűnése

III.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) rendes felmondással;

b) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel VI. 6. pontjában meghatározottak szerint;

c) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a VI. 5.3. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

d) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utóla- gos felmondása esetén a III.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VII.2.4. pontjában foglaltak szerint;

e) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény be- következett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerző- dés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.

III.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási idő- szak végére, 30 napos határidővel felmondhatják. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.

IV. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

IV.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

IV.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

A biztosítási esemény bejelentésére jelen pontban meghatározott határidő jogvesztő.

IV.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény meg- történt.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehe- tett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a biztosított kártérítés fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja: halál esetén a halál beállta;

testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészség- károsodást;

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja;

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetke- zését a biztosítónak a VIII.1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi

sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használha- tatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is;

f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egész- ségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsérülése, meg- semmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

V. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

V.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségé- nek felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási esemé- nyenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

A szerződő felelősségbiztosítási védelme érdekében a szerződéskötéskor – biz- tosítási összeg szerint – négy Felelősségbiztosítási csomag közül választhat.

A felelősségbiztosítási szerződés biztosítási összegét a kiválasztott csomag tar- talmazza a jelen feltételek 1. sz. Mellékletét képező szolgáltatási táblázat szerint.

V.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VIII. 2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

V.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszak- ban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VIII.2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény mi- att vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő bizto- sítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VIII.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon bizto- sítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítá- si összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

V.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (VIII.2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több bizto- sítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel.

Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem, vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a kár arányában fizet kártérítést.

VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VI.1. A díjfizetési kötelezettség alanya

VI.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

VI.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél he- lyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VI.2. A díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

VI.3. A díjfizetés esedékessége

VI.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

VI.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamat- mentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerző- dőnek visszafizeti.

VI.4. A biztosítási díj számítása

VI.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik.

VI.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámí- táshoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (pl. szerződő éves nettó árbevétele, munkavállalói létszám stb.) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosított tevékenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

VI.4.3. Kedvezmények

VI.4.3.1. A szerződő a biztosítás megkötésekor a következő állandó kedvezményeket ve- heti igénybe, amennyiben az erre jogosító körülmények fennállnak. A szerződő- nek a biztosítás megkötésekor a kedvezmények igénybevételét külön jelölnie, a kedvezményekről külön nyilatkoznia nem kell, a kedvezményt a biztosító a szer- ződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkal- mazza. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító az alábbi elérhetőségen teszi közzé: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx. A szerződő által igénybe vett kedvezményeket a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.

Díjfizetési ütem szerinti engedmény: A biztosító a szerződő által választott éves vagy féléves díjfizetési ütem figyelembevételével az éves díjból kedvez- ményt nyújt.

Többszerződéses engedmény: Többszerződéses kedvezményt nyújt a biztosí- tó, ha a szerződő az ajánlat megtételének időpontjában a Genertel Biztosítónál olyan érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel (kgfb), cas- co vagy balesetbiztosítási szerződéssel rendelkezik, amelynek éves díja eléri a 20 000 Ft-ot.

Tartamengedmény: A tartamkedvezmény igénybevételének szabályait a KF0140 külön feltétel tartalmazza.

Csomagengedmény: Csomagkedvezményt nyújt a biztosító, ha a szerződő egy- idejűleg Genertel Trader vállalkozói vagyonbiztosításra és Genertel Trader vállal- kozói felelősségbiztosításra vonatkozó ajánlatot vagy módosító ajánlatot tesz.

VI.4.3.2. Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmé- nyek megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn, úgy a szerződő a kedvez- ményre való jogosultságát elveszti, és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen esetben az elvesztett kedvez- mény nélkül számított díj azon a napon esedékes, amikor a kedvezményre jogo- sító körülmény megszűnése a biztosító tudomására jut (pl. díjfizetési gyakoriság váltás esetén az erre irányuló szerződői bejelentés napja).

VI.5. A biztosítási díj módosítása

VI.5.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján.

VI.5.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján – biztosítási időszakonként a biztosítási időszak első napjának hatályával aktualizálják.

VI.5.1.2. Amennyiben a díjszámítás alapja a szerződő éves nettó árbevétele, a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a Központi Statisztikai Hivatal által, az évfordulót megelőző naptári év július hónapra vonatkozóan publikált, a biztosított tevékenységekre vonatkozó fogyasztói árindexek és az építőipari árin- dex alapján – automatikusan aktualizálja.

A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelőször a szerződés első bizto- sítási évfordulóját követő biztosítási időszak első napján úgy kerül sor, hogy a szerződő által a biztosítási ajánlaton feltüntetett éves nettó árbevétel és a fentiek szerinti index-számok szorzata alapján a biztosító kiszámítja a második bizto- sítási időszakra vonatkozó biztosítási díj díjszámítási alapjaként meghatározott értéket. Ezt követően évente, a következő biztosítási időszak díjszámítási alapját az előző év díjszámítási alapjaként meghatározott érték és a fentiek szerinti in- dexszámok szorzataként számítja ki a biztosító.

VI.5.1.3. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alap- ját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke legalább 10%-kal meghalad- ja a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő köteles a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét kö- vető 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével

– ezt írásban jelezni a biztosítónak.

VI.5.1.4. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alap- ját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke nem éri el a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő jogosult a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

VI.5.1.5. A VI.5.1.3 és VI.5.1.4. pontban meghatározott esetben a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját a szerződő által közölt, a díjszámítás alapját képező, ténylegesen megvalósult adatok alapulvételével állapítja meg.

VI.5.1.6. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – a XII.1. pontban foglaltak- tól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

VI.5.1.7. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a VI.5.1.3. pontban meghatározott kötele- zettségének, akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a meg- állapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

VI.5.2. A biztosítási díjtétel változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben be- következett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által, az évfordulót közvetlenül megelő- ző naptári év július hónapra vonatkozóan közzétett infláció mértékének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelkedésére tekintet- tel történő díjemelés esetén legfeljebb 150%-os) mértékben kerülhet sor.

VI.5.3. A VI.5.1. és VI.5.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a módosítás hatályba lépése előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új bizto- sítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel

III.4.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási évfordulóra felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a következő biztosítási idő- szak első napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

VI.5.4. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mér- tékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VI.5.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

VI.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

VI.6.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség idő- pontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettsé- gét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

VI.6.2. Abban az esetben, ha a szerződés a fent írt módon, a folytatólagos díj meg nemfi- zetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítá- sára. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfi- zetik.

VI.6.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a 6.1. pont- ban foglalt szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befi- zetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

VI.6.4. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utólagosan befizetett díj visszatérítésére.

VII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

VII.1. Közlési kötelezettség

VII.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a való- ságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, infor- mációk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

VII.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biztosítási szerző- dés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági hatá- rozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

VII.2. Változásbejelentési kötelezettség

VII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lénye- ges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban be- jelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás követ- kezik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősség- biztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor, vagy velük szemben az illetékes cégbíróság kényszertörlési eljárás meg- indítását rendeli el.

VII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulása esetén, a változott tartalmú ok- iratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 2 munkanapon belül átadni a bizto- sítónak.

VII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki be- jelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

VII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől szá- mított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban

marad.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyon- tárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés meg- kötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értel- mében a kockázatot nem vállalhatja.

VII.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségek megsértése esetén a biztosító – a X.3. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosí- tási szolgáltatás teljesítése alól.

VII.4. Kármegelőzési kötelezettség

VII.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vo- natkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezé- sének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

VII.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.

VII.5. Kárenyhítési kötelezettség

VII.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövet- kezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intéz- kedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VII.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

VII.5.3. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növe- kedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól a X.2. pontban foglaltak szerint.

VIII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

VIII.1. Kárbejelentés

VIII.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan kö- rülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A biztosítási esemény (kár)bekövetkezését a xxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx email címen kell bejelenteni.

A kárbejelentési határidő túllépése önmagában nem jogvesztő, de ebben az eset- ben gondoskodni kell arról, hogy az igény elbírálása szempontjából lényeges kö- rülmények ne váljanak kideríthetetlenné.

VIII.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyi- latkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a ho-

zott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott sze- mély nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl.

átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

VIII.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez, illetve szolgáltatás nyújtásához az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni, amennyiben az a jogalap és az összegszerűség megálla- pításához szükséges, és rendelkezésre áll, illetve az adott kárral kapcsolatban beszerezhető:

– más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási ese- mény napján is hatályos biztosítási szerződésre vonatkozó kötvény vagy más igazoló dokumentum;

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumen- tumok;

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tu- domással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményei- ről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata);

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körül- ménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét ké- pező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jog- erős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll);

– a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal össze- függő egészségügyi dokumentumai: házi- vagy üzemorvosi, a járó- és fekvő- betegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

– a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és /vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szol- gáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a ti- toktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szük- séges felhatalmazása;

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű for- dítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli;

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, ká- renyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletke- zett költségek igazolására alkalmas iratok.

VIII.1.4. A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat el- lenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

VIII.1.5. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költ- ségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VIII.1.6. Amennyiben a becsatolt dokumentum másolatok hitelességével, valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, a biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott adathordozón történő benyújtását.

VIII.1.7. A biztosító kérheti a szolgáltatási igény tárgyában meghozandó döntéshez szük- séges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igényt érvényesítő fél költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását.

VIII.1.8. Amennyiben a kár rendezéséhez a feltétel alapján hatósági igazolás szükséges, a biztosító a kárrendezés során az iratbekérésében pontosan nevesíti, mely ha- tóság milyen eljárásban állítja ki azt az igazolást, amely a biztosító teljesítésének feltétele. A feltételekben felsorolt hatóságok megszűnése, átalakulása, átnevezé- se esetén mindig a kár időpontjában illetékes jogutód szervezetet kell érteni.

VIII.1.9. A biztosító csak abban az esetben kérhet hatósági igazolást, ha a káresemény körülményeinek tisztázásához vagy a kárrendezés lefolytatásához szükséges in- formáció más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhető be.

VIII.1.10. A biztosított köteles gondoskodni arról, hogy az általa benyújtott okiratokon ne szerepeljenek olyan személyes adatok, amelyek a kárügy szempontjából nem bírnak jelentőséggel. A jelentőséggel bíró adatokról a biztosító a biztosított ké- résére további felvilágosítást ad az adott kárügyben. A kárügy elbírálása szem- pontjából nem releváns személyes adatok elfedésének módja lehet például, hogy a dokumentumról az ilyen adatokat tartalmazó részek kitakarásával készítenek másolatot és azt nyújtják be a biztosítóhoz.

VIII.1.11. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumokról legkésőbb a kárfelvétel alkalmával köteles tájékoztatni a biztosítottat. Az előb- bi rendelkezés alkalmazásában kárfelvételnek minősül minden olyan biztosítói kapcsolatfelvétel a biztosított személlyel, amely a kár felmérésére, szemléjére irányul, függetlenül attól, hogy a kár felmérése személyesen, telefonon, online videós kapcsolat útján vagy más módon történik meg. Amennyiben a káresemény körülményei a kárfelvétel lefolytatását nem teszik szükségessé, a biztosító a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a biztosított személlyel. Ilyen esetben a biztosító ezen kapcsolatfelvétel alkalmával tájékoztat- ja a biztosítottat a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentu- mokról.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezését követő 15 napon belül köteles kellően megindokolt tájékoztatást adni a szolgáltatására vonatkozóan azokban az esetekben, amelyekben a szolgálta- tási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy ha a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el.

A biztosító a szolgáltatási igény bejelentését követő 30 napon belül – a szol- gáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen utolsó okirat beérkezésének hiá- nyában is – köteles indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre, ha a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg. Ha a szolgáltatási kötelezettség fennállása nem egyértelmű, vagy a biztosító a szolgáltatási igény összegét részben állapította meg, a biztosító – ugyancsak a szolgáltatási igény bejelentését követő 30 napon belül – köteles tájékoztatni a jogosultat a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen további benyújtan- dó okiratokról. Ezt követően további dokumentumokat a biztosító csak abban az esetben jogosult kérni, ha a további dokumentumok benyújtása a korábban már benyújtott dokumentumokkal vagy azok esetleges hiányosságaival vagy újabb szolgáltatási igény bejelentésével kapcsolatban ez szükséges.

A biztosító szolgáltatása a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen utol- só okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes. Nélkülözhetetlenek azok az okiratok, amelyek a biztosítási szolgáltatási kötelezettség fennállását és annak összegét alátámasztják.

A biztosító legkésőbb a szolgáltatása teljesítését követő 15 napon belül köteles erről tájékoztatást adni. A tájékoztatásnak azonosításra alkalmas módon tartal- maznia kell annak a kárügynek az azonosítóját, amely alapján, illetve amelynek

keretében a szolgáltatásnyújtásra sor került, a kifizetés címzettjét, a kifizetés ösz- szegét és annak jogcímét, valamint az utolsó nélkülözhetetlen irat beérkezési dátumához és a kifizetés dátumához képest azt, ha a biztosító kamat fizetésére is köteles a károsult részére, külön megjelölve a késedelmi kamat összegét.

VIII.1.12. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelke- zésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításá- ban, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

VIII.1.13. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülmé- nyeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

VIII.1.14. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a X.4. pont- ban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VIII.1.15. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség kése- delmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

VIII.2. A biztosító szolgáltatása

VIII.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (V.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti:

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártéríté-

si felelősséggel tartozik, így

– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítá- si fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatar- tással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a szemé-

lyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, is- métlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot

a VIII.1.15. pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat ter- helő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény joga- lapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakér- tő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biz- tosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről

szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya ese-

tére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló

– mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben e költségek a bekövetke- zett kár enyhítése érdekében célszerűek, szükségesek és észszerűek voltak.

VIII.2.2. A VIII.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást – a szolgál- tatási igénybejelentésben megjelölt jogcímen és mértékben – a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.

VIII.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötele- zettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

VIII.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított fel- róható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróható- ságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közreha- tása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

VIII.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

VIII.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a

VIII.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jog- erős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.

Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesíté- sekor támogatni, és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

VIII.2.7. Amennyiben a biztosított a károsultnak okozott kárt a javítás, illetve helyreállítás elvégzésével vagy vagyontárgy pótlásával maga hárítja el, úgy ennek igazolása esetén a biztosított a kárelhárítás kapcsán felmerült, indokolt és szükséges költ- ségei megtérítésére jogosult.

VIII.2.8. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köte-

les szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak abban az esetben köteles, ha

– a számlán az általános forgalmi adó összege feltüntetésre kerül vagy annak összege kiszámolható, és

– a biztosító szolgáltatására jogosult személy igazolja, hogy ÁFA levonásra és ÁFA visszatérítésére nem jogosult.

VIII.2.9. A biztosító a szolgáltatását magyar forintban fizeti meg.

VIII.3. Kárrendezés

VIII.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

VIII.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást – a VIII.1.11. pontban foglaltakra figyelem- mel – attól az időponttól számított 15 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

VIII.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biz- tosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VIII.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérí- tési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítot- tat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

VIII.3.5. A biztosító a VIII.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgál- tatást csak a károsultnak teljesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyi-

ben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VIII.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, ab- szolút összegben, százalékban vagy e kettő kombinációjában meghatáro- zott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a VIII. 2.1. a)-f) pont szerinti biztosítá- si szolgáltatás teljes összegéből vonja le.

IX. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL

IX.1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felso- rolt hozzátartozóinak okozott károkat; A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cse-

lekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott sze- mélyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányá- ban;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott mi- nőségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelőssé- génél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a ma- gatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján le- folytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező maga- tartással okoz (kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés- sel okozott károkat);

h) közigazgatási jogkörben okozott károkat;

i) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos kép- viseleti költségeit;

j) dologi és tisztán vagyoni károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

k) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyi- ben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

l) azt a veszteséget, kárt, kártérítési kötelezettséget, követelést, költséget vagy kiadást, amelyet közvetlenül vagy közvetve

la) kiber esemény vagy kiber cselekmény okoz vagy a bekövetkezésé- hez hozzájárul, annak következménye, abból ered vagy ezekkel ösz- szefüggésben keletkezik, beleértve de nem kizárólagosan, bármely a kiber esemény vagy kiber cselekmény ellenőrzés alá vonására, megelőzésére, elfojtására vagy következményeinek helyrehozására tett intézkedéseket (továbbiakban: kiber veszteség), függetlenül at- tól, hogy a kiber veszteség bekövetkezéséhez bármely más ok vagy esemény – egyidejű vagy bármilyen sorrendben történő – előfordu- lása vagy bekövetkezése hozzájárult;

lb) bármely adat felhasználhatóságának elvesztése, funkcionalitásá- nak csökkenése, javítása, cseréje, helyreállítása vagy újraelőállítása okoz, annak bekövetkezéséhez hozzájárul, annak következménye, abból ered vagy ezekkel összefüggésben keletkezik (ideértve az ilyen adat értékét megtestesítő összeget is). Jelen kizárás nem vo- natkozik az adattároló eszközökben bekövetkezett fizikai károsodá- sokra.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

– kiber esemény: bármely jogosulatlan, rosszindulatú cselekmény vagy bűncselekmény (vagy egymáshoz kapcsolódó jogosulatlan, rosszindulatú cselekmények vagy bűncselekmények sorozata), időponttól és helytől függetlenül, illetve az ezekkel való fenyegetés

vagy erre vonatkozó rémhírkeltés, amely bármely számítógépes rendszerhez való hozzáféréssel, azzal történő feldolgozással, annak használatával vagy működtetésével kapcsolatos;

– kiber cselekmény: bármilyen hiba vagy mulasztás (vagy kapcsoló- dó hibák vagy mulasztások sorozata), amely bármely számítógépes rendszerhez való hozzáférést, azzal történő feldolgozást, annak használatát vagy működtetését érinti vagy a rendelkezésre állás részleges vagy teljes hiánya, részleges vagy teljes meghibásodás (illetve ezek összefüggő sorozata), amely bármely számítógépes rendszer elérését, azzal történő feldolgozást, annak használatát vagy működtetését akadályozza;

– számítógépes rendszer: bármilyen számítógép, hardver, szoftver, kommunikációs rendszer, elektronikus eszköz (beleértve, de nem kizárólag az okostelefont, laptopot, táblagépet, hordozható eszközt) szerver, felhő szolgáltatás vagy mikrokontroller, beleértve bármely, az előbbiekhez hasonló rendszert vagy konfigurációt, továbbá be- leértve a kapcsolódó bemenetet, kimenetet, adattároló eszközt, há- lózati berendezést vagy biztonsági mentésre szolgáló berendezést, amely a biztosított vagy bármilyen más személy tulajdonát képezi vagy amelyet a biztosított vagy bármely más személy használ;

– adat: információk, tények, koncepciók, kódok, amelyeket olyan for- mában rögzítenek vagy továbbítanak, hogy azokat egy számítógé- pes rendszer használja, azokhoz hozzáférjen, azokat feldolgozza, továbbítsa vagy tárolja;

– adattároló eszköz: az a tárgy, amelyen adat tárolható, de nem maga

az adat.

m) a mindenkor hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű üzemeltetésével okozott károkat, valamint a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigényeket;

n) vízi járművek, légi járművek, repülőterek üzembentartója minőségében, valamint a repülőterek területén végzett bármilyen munkavégzéssel okozott károkat, légijárművek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából ere- dő károkat;

o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló- és lézersugárzásból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológi- ai eljárással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve fel- használásával összefüggésben merültek fel;

p) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb ha- sonló hatások következtében álltak elő;

q) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggő berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések előállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatásszerűen foglalko- zik, és e minőségében kártérítési kötelezettsége áll be;

r) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekmé- nyei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cse- lekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

s) mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárt, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő kárt;

t) reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vál- lalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul;

u) legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal össze- függésben támasztott kártérítési igényeket, valamint a vér, vérkészítmé- nyek és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat;

v) a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, továbbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered;

w) robbantás során okozott károkat, ha

– a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szakképzett robbantómester végzi, a hatályos jogszabályok rendel- kezései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkat;

– azokat a dologi károkat, melyek bekövetkezésével – az előírt bizton- sági intézkedések betartásának ellenére – számolni kell;

x) azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Eu- rópai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embar- góba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartás- ból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók;

y) fertőző betegségekre közvetlenül vagy közvetve visszavezethető, to- vábbá a fertőző betegségek leküzdése, terjedése, járvány vagy járvány- veszély megelőzése, elhárítása érdekében, járvány vagy járványveszély egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatását érintően meghozott in- tézkedésekkel vagy az intézkedések elmulasztásával kapcsolatban fel- merülő károkat (függetlenül attól, hogy a kár bekövetkezéséhez a fertő- ző betegségen kívül egyéb ok is hozzájárult). Jelen feltétel alkalmazása szempontjából fertőző betegségnek minősül minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy közvetítő útján bármely organizmusról má- sik organizmusra képes átterjedni, amennyiben

– az anyag vagy közvetítő tartalmaz (élő vagy nem élő) vírust, baktériu- mot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát és

– az átterjedés történhet levegőben, testnedveken keresztül, bármely felületről, tárgyról, szilárd anyagról, folyadékról, gázról, vagy orga- nizmusok között, illetve bármely más módon és

– a fertőzés az élet, testi épség, egészség sérülését, károsodását, vagy érzelmi, lelki és pszichikai sérülést, szorongást okoz vagy ezekben történő károsodással fenyeget.

z) személyes adatok jogsértő kezelésével, feldolgozásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben okozott károkat;

aa) építőipari kivitelezési és felelős műszaki vezetői tevékenység végzése során okozott károkat. Xxxxx feltétel alkalmazásában:

– építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabályban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevé- kenység valósul meg;

– felelős műszaki vezetői tevékenység: az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát jogszabályban meghatározott fele- lősséggel irányító tevékenység. A felelős műszaki vezető tevékeny- sége a vállalkozó kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítá- sára terjed ki;

– építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka, amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyre- állítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.

IX.2. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biz- tosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL

X.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegve- zető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Az eset összes körülményét egyedileg értékelve, jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősülhet különösen, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllé- pésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben meg- kívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerző- dés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi ha- tározat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

X.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha az X.1. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a VII.4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének. Az eset összes körülményét egyedi- leg értékelve, jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősülhet különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban vagy más bizo- nyítható módon a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmez- tette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosí- tott ennek nem tett eleget.

X.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a VII.1. és 2. pontban szabályo- zott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit meg- sérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződés- kötéskor ismerte, vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biz- tosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tu- domására jutott, és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel VII.2.4. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehető- ségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkezésében.

X.4. Amennyiben a biztosított a – VIII.1. pontban meghatározott – kárbejelenté- si kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetet- lenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XI. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési fele- lősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XII. ELÉVÜLÉS

XII.1. A biztosítási szerződésből eredő igények 2 év elteltével évülnek el.

XII.2. Az elévülési idő a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában kezdődik.

XIII. JELEN FELTÉTELNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL (PTK.) LÉNYEGESEN ELÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen felelősségbiztosítási feltéte- lek azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelke- zéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

XIII.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel III.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon be- lül jogosult írásban kifogásolni, amennyiben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

XIII.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Jelen feltétel III.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítá- si szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

XIII.3. A biztosítási időszak a szerződés első évében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel III.3.2. pontja alapján, a biztosítási időszak a szerződés első évében egy évnél hosszabb ideig tart, amennyiben a biztosítási szerződés létrejöttének napja nem a hónap első napjára esik.

XIII.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel V.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási idő- szakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XIII.5. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változás-bejelentési kötelezettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változására vonatkozó be- jelentési kötelezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor – jelen feltétel VI.5.1.7. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446. §-ától – a biztosító

csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

XIII.6. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj megfizetésével késedelembe esik

Jelen feltétel VI.6.1. pontja alapján - eltérően a Ptk. 6:449.§-ától – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a telje- sítésre, ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

XIII.7. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel VIII.2.1. és VIII.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kama- tokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biz- tosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

XIII.8. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igé- nyek – jelen feltétel XII.1. pontja szerint – 2 év elteltével évülnek el.

KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁHOZ (KFF)

A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozá- sában az Általános felelősségbiztosítási feltételeket az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételekben nem szabályo- zott kérdésekben az Általános felelősségbiztosítási feltételek, míg a Kiegészítő felelősség- biztosítási feltételeknek az Általános felelősségbiztosítási feltételektől eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek szabályai az irányadók.

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a jelen Kiegészítő felelősség- biztosítási feltételekben meghatározott felelősségbiztosításokra, ha a szerződő azt az ajánlaton megjelölte és a biztosító azt elfogadta.

A) RÉSZ: TEVÉKENYSÉGI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

A biztosítási szerződés megkötésének minden esetben feltételét képezi a Tevékenységi fe- lelősségbiztosítás különös rendelkezései szerint létrejövő biztosítási szerződés (módozat), mint alapmódozat.

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan, a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okozott

a) személyi sérüléses károk és szolgáltatói tevékenységen kívül okozott dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai sze- rint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) személyi sérüléses és szolgáltatói tevékenységen kívül okozott dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizeté- sére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgál- tatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenysé- gével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban, és aki egyebek- ben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgál- tatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kö- telezettség teljesítésétől függetlenül következik be;

– a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folytatója- ként ezen vállalkozás ingatlanainak fenntartója és üzemben tartója minő- ségében okoz kárt.

Ingatlan alatt értendő jelen feltétel alapján a földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, ideértve az épületeket – ezen belül az épület- berendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gáz-be- rendezések) tárgyakat – helyiségeket, építményeket, reklámberendezéseket, valamint az ingatlan előtti járdaszakaszt (járda hiányában egy méter széles

területsávot, illetve, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes

területet).

Nem minősülnek szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak az ingat- lan tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak szerződésszegéssel okozott kárai.

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi

sérülést szenved;

c) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használha- tatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben (ÁFF) felsorolt eseteken kí- vül nem fedezi a biztosítás:

a) a szolgáltatói tevékenységgel okozott (azaz a biztosított szerződéses partnerének és a biztosított által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjének okozott) dologi károkat;

b) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személyi sérüléses károkat;

c) a környezeti elemekben okozott károkat és a helyreállítás (intézkedés) költségeit;

d) a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a biz- tosított, mint valamely termék gyártója, forgalmazója köteles);

e) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhe- lő kártérítési kötelezettségeket;

f) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártéríté- si kötelezettségeket;

g) a biztosított önkormányzatokat, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetőjét, illetve egyéb – önkormányzati hatáskörbe tartozó – tevé- kenységek folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségeket;

h) a biztosítottat terhelő olyan kártérítési kötelezettségeket, melyek a biz- tosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvál- lalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek;

i) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használa- ti tárgyak bérbeadóját terhelő kártérítési kötelezettségeket;

j) a biztosítottat, mint rendezvény szervezőjét vagy mint rendezvényen résztvevő személyt (pl. versenyző, fellépő stb.) terhelő kártérítési köte- lezettségeket;

k) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékeny- ség folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségeket;

l) közúti járművekben vagy vízi járművekben be- és kirakodás során oko- zott olyan dologi károkat, melyekért a biztosítottat kártérítési kötelezett- ség terheli;

m) daruval, illetve – kézi vezérlésű vagy gépi működtetésű – targoncával

okozott károkat;

n) a tisztán vagyoni károkat. Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmé- ben azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egész- ségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülé- se, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

A II.1. f, h, i, k pont szerint kizárt károkra és kockázatokra külön feltétel(ek) alkalmazásával – a külön feltétel(ek)ben foglaltak szerint – kiterjed a biztosí- tási védelem.

II.2. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű válto- zása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mér- téke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illető- leg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vál- lalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érde- kében igénybe vett jogalany.

B) RÉSZ: MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltéte- lek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítottal munkaviszonyban (közal- kalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, köznevelési foglalkoztatotti jogvi- szonyban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabal- esete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztott

– kártérítési követelés megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog

szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – szemé- lyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Kiterjed a biztosító kockázatviselése – az I.1. pontban foglaltak szerint – táv- munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállaló munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj fizetési kö- vetelésekre, amennyiben a munkavállalót

a) az általa választott munkavégzési helyen éri munkabaleset vagy

b) a munkáltató székhelyén (telephelyén) éri munkabaleset, a munkaviszonyból származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében, a mun- káltatóval és más munkavállalóval történő kapcsolattartás során.

A munkavállaló által választott munkavégzési helyen (a) pont) történt munkabal- eset esetén a biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy

– a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződésben írásban megállapod- tak a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban, továbbá nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a távmunkavégzési helyben is,

– a munkavállaló által biztosított munkaeszköz esetén a munkáltató kockáza- tértékelés során meggyőződött a munkaeszköz egészséget nem veszélyez- tető, biztonságos állapotáról, és

– számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató írásban tájékoztatta a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények szabályairól, nem számítás- technikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató – kockázatérté- kelést követően – előzetesen megfelelőnek minősítette a távmunkavégzési helyet a munkavédelmi szempontból.

I.3. Kiterjed a biztosító kockázatviselése – az I.1. pontban foglaltak szerint – munka- erőkölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkáltatóval) szemben támasz- tott kártérítési és sérelemdíj fizetési követelésekre.

I.4. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban (beleértve a táv- munkában történő munkavégzést is) vagy munkaerő kölcsönzés alapján létrejött foglalkozási jogviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.

I.5. Jelen feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavég- zés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a mun- kavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Munkabaleset továbbá az a baleset is, amely a sérültet lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munka- helyéről a lakására (szállására) menet közben éri, feltéve, hogy a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművével történt.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása köz- ben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociá- lis és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételé- nek a következménye.

d) távmunkavégzés: a munkavégzés munkaszerződésben rögzített formája, melynek során a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egé- szében a munkáltató székhelyétől (telephelyétől) elkülönült helyen végzi.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken (ÁFF IX.) kívül nem fedezi a biztosítás a foglalkozási megbetegedésből eredő, vala- mint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, mun- kaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken (ÁFF X.1.) kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító men- tesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt követ- kezett be ismételten;

b) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerző- dés, kollektív szerződés) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondat- lanság tényét, illetve, ha a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése mi- att a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja.

C) RÉSZ: SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés kere- tében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint

– mentesíti a biztosítottat az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit vagy a szol- gáltatás igénybevevőit ért

– dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar magánjog

szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használha- tatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

– szolgáltatás igénybevevője az is, aki úgy veszi igénybe a biztosított szolgál- tatását, hogy vele nem áll szerződéses kapcsolatban.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken (ÁFF IX.) kívül nem fedezi a biztosítás:

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személyi sérüléses károkat;

b) a környezeti elemekben okozott károkat és a helyreállítás (intézkedés) költségeit;

c) azon károkat, melyek megtérítésére a biztosított, mint valamely termék gyártója, importálója, forgalmazója köteles;

d) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhe- lő kártérítési kötelezettségeket, továbbá a biztosított által igénybe vett közreműködő személynek (alvállalkozójának, megbízottjának) okozott károkat;

e) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötele- zettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesíté- sével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

f) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

g) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leál- lásából eredő károkat;

h) a biztosított önkormányzatokat, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetőjét, illetve egyéb – önkormányzati hatáskörbe tartozó – tevé- kenységek folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségeket;

i) a biztosított birtokában lévő, illetve a biztosított által letétként kezelt tárgyakban, megőrzésre, javításra vagy feldolgozásra átvett tárgyakban keletkezett károkat;

j) a biztosított által bérelt ingatlanban keletkezett károkat;

k) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használa- ti tárgyak bérbeadóját terhelő kártérítési kötelezettségeket;

l) azokban a dolgokban keletkezett károkat, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul;

m) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártéríté- si kötelezettségeket;

n) a biztosítottat terhelő olyan kártérítési kötelezettségeket, melyek a biz- tosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvál- lalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek;

o) azokat a gépjárművekben okozott károkat, melyeket a gépjárműre irá- nyuló szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben (pl. javítás, mozga- tás, megőrzés stb.) okoztak;

p) a biztosítottat, mint rendezvény szervezőjét vagy mint rendezvényen résztvevő személyt (pl. versenyző, fellépő stb.) terhelő kártérítési köte- lezettségeket;

q) a biztosítottat mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékeny- ség folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségeket;

r) a tisztán vagyoni károkat. Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmé- ben azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egész- ségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülé- se, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is;

s) daruval, illetve – kézi vezérlésű vagy gépi működtetésű – targoncával

okozott károkat;

t) közúti járművekben vagy vízi járművekben be- és kirakodás során oko- zott olyan dologi károkat, melyekért a biztosítottat kártérítési kötelezett- ség terheli.

A II.1. i, l, m, n, o, q, r pont szerint kizárt károkra és kockázatokra külön fel- tétel(ek) alkalmazásával – a külön feltétel(ek)ben foglaltak szerint – kiterjed a biztosítási védelem.

II.2. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű válto- zása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mér- téke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illető- leg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vál- lalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érde- kében igénybe vett jogalany.

D) RÉSZ: TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés kere- tében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint

– mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék gyártó- ját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott

a) személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biz- tosított a termékfelelősségre vonatkozó magyar jogi szabályozás szerint fele- lősséggel tartozik.

b) személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj meg- térítése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog meg- sértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

Fedezetet nyújt a biztosítás – az I.1. pontban foglaltak szerint – azon károkra és sérelemdíjra vonatkozó követelésekre is, amelyek a termék forgalmazása során, a termékre vonatkozó tanácsadás hibájából vagy hiányosságából erednek.

I.2. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethető károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

I.3. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jel- zés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható;

c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészség- károsodást szenved; dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsem- misül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is;

d) termékre vonatkozó tanácsadás: a termék forgalmazása során, a forgalmazó által a termék vevője (felhasználója) számára adott egyedi tájékoztatás a ter- mék használatára, kezelésére és karbantartására vonatkozóan.

II. A kockázatviselés időbeli hatálya

Az ÁFF IV.2. pontjától eltérően, a biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt gyártott (importált, forgalmazott) termékek közül a hibás ter- mékek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

III. Kizárások a kockázatviselés köréből

III.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken (ÁFF IX.) kívül nem fedezi a biztosítás:

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személyi sérüléses károkat;

b) a környezeti elemekben okozott károkat és a helyreállítás (intézkedés) költségeit;

c) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

d) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötele- zettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

e) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívásának, továbbá a meg- semmisítésének, javításának, módosításának költségeit, valamint a for- galomból visszahívott termék értékét;

f) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó fel- használási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

g) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt;

h) a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő egyesítése, össze- vegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott károkat;

i) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által tör- ténő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasz- nálónál keletkező károkat;

j) azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyár- tott – termék gyártására szolgáló – munkagép, a gép hibája miatt hibás terméket állít elő vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet, és ez a hibás terméket előállító felhasználónak kárt okoz;

k) azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy a hibás ingó termék ingat- lan alkotórészévé vált.

III.2. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű válto- zása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mér- téke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illető- leg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésével, e termékbe való beépítésével, feldolgozá- sával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

c) forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingye- nes vagy visszterhes – átruházására irányuló eljárás.

d) felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás, továbbfeldolgozás, más termékkel történő egyesítés, összevegyítés vagy más termékbe történő beépítés céljából.

IV. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken (ÁFF X.1.) kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító men- tesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) hatóság elren- delte, és a biztosított visszahívási kötelezettségét nem teljesítette.

KÜLÖN FELTÉTELEK VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁHOZ (KF)

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha a szerződő azt az ajánlaton megjelölte és a biztosító azt elfogadta.

Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön feltételekben vállalt kockáza- tokra az általános felelősségbiztosítási feltételek és a biztosítási ajánlaton megjelölt kiegészítő feltételek egyéb rendelkezései az irányadók.

FKF101. KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK (ALVÁLLALKOZÓK, MEGBÍZOTTAK) BIZTOSÍTÁSA

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF, a KFF

A) és a KFF C) részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell meg-

felelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közremű- ködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállal- kozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

2. Amennyiben a közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben a kárt okozó közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.

3. Jelen külön feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fedezet a közreműkö- dő személlyel (alvállalkozóval, megbízottal) szemben a közreműködő sze- mély munkavállalói által érvényesített kártérítési igényekre.

4. Jelen külön feltétellel kiegészített felelősségbiztosítási szerződés esetén a KFF

A) II.1. h), KFF C) II.1. n) pontjában foglalt kizárás nem alkalmazandó.

FKF102. INGATLAN, GÉPEK, MŰSZAKI ESZKÖZÖK, EGYÉB HASZNÁLATI

TÁRGYAK BÉRBEADÁSA

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF A) részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás – eltérően a KFF A) részének I. fejezetétől – fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított, mint ingatlan vagy – a biztosítási ajánlaton feltüntetett – gépek, műszaki eszközök egyéb használati tárgyak bérbeadója e

dolgok vagy az ingatlan bérlőjének okoz és amelyekért a magyar polgári jog sza- bályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A) részében felsorolt eseteken kívül

a) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötele- zettségek teljesítésére és az azzal összefüggésben felmerülő költségek- re és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesí- tésével kapcsolatban felmerülő költségek, egyéb kiadások);

b) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység vagy a bérlő által folytatott tevékenység megszüntetéséből, szüneteltetéséből szár- mazó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség, az in- gatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt ingatlan bérleti díja);

c) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkra.

3. A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan, dolog használatának rendelte- tésszerű módjáról, az esetleges javítási, karbantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következően állnak elő.

4. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez

– az ÁFF VIII. fejezetében felsoroltakon kívül – csatolni.

5. Jelen külön feltételben foglalt fedezetre a KFF A) rész II.1. a) és i) pontjában fog- lalt kizárás nem vonatkozik.

FKF103. GÉPJÁRMŰRE IRÁNYULÓ SZOLGÁLTATÓI TEVÉKENYSÉGGEL GÉPJÁRMŰBEN OKOZOTT KÁROK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF C) részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító megtéríti

a) azokat a gépjárművekben okozott dologi károkat (gépjármű sérülése, meg- semmisülése vagy használhatatlanná válása), melyeket a biztosított a gép- járműre irányuló szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében szerződéses partnereinek vagy a szolgáltatása igénybevevő- inek okoz, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Kiterjed a biztosítási védelem – a szolgálta- tói tevékenységgel összefüggésben – a jármű telephelyen belüli mozgatása és a telephely szerinti közigazgatási település közigazgatási határától számí- tott 5 km-nél nem távolabbi próbaút során okozott dologi károkra.

b) a biztosított által őrzésre átvett vagy egy szerződés mellékkötelezettsége alapján őrzött gépjárművek sérüléséből, megsemmisüléséből, elvesztésé- ből, vagy eltulajdonításából eredő károkat, melyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy

a gépjárművet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy olyan parko- lóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés határol, ahol a gépjármű- és sze- mélykapu sorompóval vagy legalább egy darab kulcsos zárral (vagy lakattal) lezárt, és a gépjárművek állandó (24 órás), élőerős helyszíni felügyelete biz- tosított.

c) a gépjárműre irányuló szolgáltatási tevékenység nyújtásához szükséges, a gépjárművek önjáró szállítása során a gépjárművekben bekövetkezett olyan sérülési, megsemmisülési, elvesztési és lopási károkat,

– amelyek a biztosított telephelye és a gépjármű átadásának helye, vala- mint az ügyfél által megjelölt célállomás közötti úton – ideértve a garázs- ba történő be-, illetve kiállást, valamint

– a biztosított telephelye és a jogszabályban előírt ellenőrzés elvégzésé- nek helye közötti úton következtek be, és amelyekért a biztosított a ma- gyar polgári jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C) részében foglaltakon kívül

a) az olyan kárra, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek magatar- tásáért felelős) a gépjárművet jogtalanul használva okozott;

b) a kárra, amennyiben a gépjárművet vezető személy nem rendelkezik ér- vényes vezetői engedéllyel, illetve, ha a kárt ittas vagy bódult állapotban történő járművezetéssel okozta;

c) a gépjármű olyan szerkezeti részeinek káraira, melyek a gépjármű biz- tosított általi átvétele időpontjában sérültek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak;

d) az esztétikai és korszerűségi hibákból eredő kártérítési igényekre;

e) az autómosók vonatkozásában, az antennában, visszapillantó tükör- ben, légterelőben keletkezett károkra;

f) gépjárművek önjáró szállítása és próbaút során okozott olyan károkra, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek magatartásáért fe- lelős) a megengedett legnagyobb sebességre, illetve a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék, rendőr, jelzőőr jelzéseire vo- natkozó előírások megszegésével okoz;

g) gépjárművek előzetes eredetiségvizsgálatával, műszaki vizsgálatával

okozott károkra.

3. Jelen külön feltételben foglalt fedezetre nem vonatkozik a KFF C ) rész II.1. i), l), m), o), r) pontjaiban foglalt kizárások.

4. Jelen külön feltétel értelmében

a) személyi sérüléses kár: ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkáro-

sodást szenved;

dologi kár: ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatat- lanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is;

b) próbaút: a gépjármű szállítása a biztosított telephelyén kívül, a gépjármű, illetve a gumiabroncs menettulajdonságainak megfigyelése vagy műszaki vizsga lefolytatása céljából;

c) gyártó: a végtermék, a résztermék, a késztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkü- lönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

d) hibás a termék: ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható;