A díjtámogatott biztosítások feltételfüzete

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés- ben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére a biztosítási szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási eseményekből eredő károk bekövetkezése esetén. A növénybiztosítási feltételekben nem részletezett vagy nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), továbbá az „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” szabályai az irányadók.

A feltétel a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvénnyel, biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvénnyel (Bit.), a 1305/2013/EU rendelettel, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mkk tv.) és a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága, mint a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága (a továbbiakban: IH) által kiadott VP3-17.1.1-16 számú felhívással – A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás (a továbbiakban: Felhívás) – összhangban határozza meg a biztosítás felté- teleit.

A jelen biztosítási módozatot szerződőként és egyben biztosítottként a 8/2015 (III.13.) FM rendelet szerinti me- zőgazdasági termelők vehetik igénybe az ugyanezen törvény szerinti használatukban lévő termőföldön termelt növénykultúráikra.

A növénybiztosítási szerződések szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF I.2. pont).

Jelen módozat szerinti biztosítási szerződést a mezőgazdasági termelőn kívül egyéb jogi személyek, egyéb szer- vezetek is megköthetik szerződőként, de a biztosítottnak ilyenkor is minden esetben a 8/2015 (III.13.) FM ren- delet szerinti mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: biztosított vagy mezőgazdasági termelő) minősül.

A biztosítás ugyanazon növénykultúrának a teljes területére köthető.

A biztosítási időszak egy év azzal, hogy az első biztosítási évben a biztosítási időszak egy évnél rövidebb is lehet. A biztosítás évfordulója minden év január 1. nap 00.00. órája. A biztosítási szerződés egy gazdasági év termelésé- re vonatkozik.

I.2. A díjtámogatással kapcsolatos tudnivalók

A támogatás részletes feltételeit a Felhívás tartalmazza. Olyan mezőgazdasági biztosítási szerződések díja támo- gatható, amelyek üzemi szinten a növénykultúrában 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó kedve- zőtlen időjárási jelenségek által okozott veszteségekre nyújtanak fedezetet.

Támogatás csak a biztosított mezőgazdasági termelőre vonatkozó „A”, „B” vagy „C” típusú biztosítási szerződés szerinti díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható. Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrá- ra, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusától. Ha a mezőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtámogatott biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, akkor támogatás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szerződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szerződés után nyújtható.

I.2.1. A támogatási kérelem

Támogatási kérelmet nyújthat be a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően közvetlen támogatás igény- bevételére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a szerződés biztosítottja.

A támogatást az Egységes Kérelem elektronikus felületén lehet igényelni. A támogatási kérelmek benyújtására a tárgyévi egységes kérelemről szóló rendeletben meghatározott, az Egységes Kérelem benyújtására nyitva álló időszakban van lehetőség.

Biztosító rögzíti, hogy jelen szerződés megkötése során annak tudatában jár el, hogy az ügyfél a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági biztosítás díjához díjtámogatást kíván igénybe venni. A biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, amennyiben a szerződő bármely okból kifolyólag nem részesül díjtá- mogatásban.

A díjtámogatással érintett növénybiztosítási szerződés díjához csak abban az évben igényelhető támogatás, amely naptári év termelésére a szerződés vonatkozik.

I.2.2. A díjtámogatott növénybiztosítással fedezhető károk, veszteségek

Jelen biztosítási módozat a mezőgazdasági termelő szokásos éves termésének tárgyévet megelőző öt éves idő- szak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves átlaghozamoknak (ez tekinthető biztosított hozamnak az adatközlés szempontjából) az üzemi szintű növénykultúra 20%-át meghaladó termés- veszteségeire nyújt fedezetet az alábbiakra figyelemmel:

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a biztosítási szerződéssel lefedett terület vonatkozásában a

a) károsodott területre eső biztosítási összeg 20%-át meghaladó mértékű kockázati káraira,

b) károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-át meghaladó mezőgazdasági árvíz-, és felhőszakadás, téli fagy esetén a biztosítási összeg 50%-át meghaladó káraira,

c) a biztosított növénykultúra teljes üzemi biztosítási összegének 50%-át meghaladó aszály, őszi fagy és ta- vaszi fagy által okozott káraira

nyújt fedezetet.

A szántóföldi növények téli fagy kockázata esetében a biztosítási összeg 50%-át meghaladó kárnak a károsodott növénytábla tőállományának 50%-ot meghaladó mértékű kipusztulása minősül.

II. A kockázatviselés kezdő időpontja, előzetes fedezetvállalás

A biztosító kockázatviselése a kötvényen feltüntetett kockázatviselési időponttól, de legkorábban az első díjrészlet teljes megfizetését követő nap 00:00 órától kezdődik.

Az egyes különös feltételek növényenként és biztosított veszélynemenként eltérő kockázatviselési időszakot is meghatározhatnak.

A biztosító az előzetes fedezetvállalást kifejezetten kizárja.

III. A termelő adatközlése a biztosító felé

III.1. A biztosítási egységárakat (az adott terményre vonatkozó biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vett ár) közös megegyezéssel kell megállapítani az érvényes szerződésekre, értékesítési lehetőségekre figyelemmel.

III.2. Az előzetes adatközléskor megadott egységárak utólag nem módosíthatók.

III.3. A biztosítás megkötésekor, illetve az adatmódosításkor felvett adatok előzetes adatközlésnek számítanak, A biztosító végleges adatközlésnek a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) által tárgyév augusztus 1-ig küldött, a termelő egységes kérelmében tárgyév július 31-ig megadottak alapján összeállított adatköz- lését tekinti (kivéve csoportos biztosítások, ahol az előzetes adatközlés tekintendő véglegesnek, amennyi- ben a növénykód és a MEPAR helyességét a MÁK visszaigazolja és a biztosított terület nem haladja meg az Egységes Kérelemben megadott maximális támogatható területet). A biztosító ezen adatközlés alapján jo- gosult a már létrejött szerződés módosítására a kockázatviselés kezdőnapjára, míg adatmódosítás esetén a megelőző biztosítási évforduló napjára visszamenőleges hatállyal. Ehhez a szerződő/biztosított a bizto- sítási ajánlat aláírásával is hozzájárulását adja. Az előzőek szerinti szerződésmódosítás esetén a szerződő a módosított adatokat tartalmazó kötvény kézhezvételét követő 15 napon belül jogosult a szerződést írás- ban, 30 napra felmondani. Ilyen esetben a szerződő a szerződés megszűnéséig az eredeti ajánlattételkor tett ajánlatközlés/előzetes adatmódosítás alapján számított biztosítási díjat köteles megfizetni a biztosító részére.

III.4. A biztosító kockázatviselése a biztosított növénykultúra azon tábláira is kiterjed, amelyek az előzetes adatközlés- ből kimaradtak, de a végleges adatközlésben már szerepelnek. A MÁK által megküldött végleges adatközlésen túli módosítási igényeket a biztosító nem veszi figyelembe.

III.5. A biztosítási szerződésben biztosított hozam a VIII. Fogalom meghatározások pontban szereplő referenciahozam, amelyről a mezőgazdasági termelő a biztosítási szerződés megkötésekor köteles nyilatkozni.

III.6. Amennyiben a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában a szerződő/biztosított nem rendelkezik a tárgy- évet megelőző öt év bizonylatokkal alátámasztott biztosítani kívánt növénykultúrára vonatkozó termésadataival, úgy a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgató- ságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre (tárgyévet megelőző öt éves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb értékének kizárásával képzett három éves időszak) vonatkozó megyei vagy országos termés átlagait kell figyelembe venni a biztosítási összeg megállapításakor.

III.7. A biztosított a biztosítási ajánlatot, folyamatos szerződés esetében a tárgyévre vonatkozó adatmódosítást, mint előzetes adatközlést ültetvények és őszi vetésű növények esetében legkésőbb a tárgyévet megelőző november 30-ig, tavaszi vetésű növények esetében pedig legkésőbb tárgyév május 15-ig köteles a biztosító részére igazoltan eljuttatni.

IV. A szerződő/biztosított, valamint a biztosító adatközlése a Magyar Államkincstár (MÁK) felé

IV.1. A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adat- egyeztetés céljából köteles a MÁK részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, bizto- sítási esemény),

c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra referencia hozamára,

d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),

e) a terület nagyságára (hektár) valamint

f) a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére vonatkozó ada- tokat átadni.

A fenti adatokat a biztosító a MÁK adatszolgáltatása alapján véglegesíti és azokat legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi a MÁK részére.

A MÁK a biztosító tájékoztatását követően a MÁK és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb tárgy- év augusztus 1-ig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

a) nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról, továbbá

b) az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi egységes kére- lemben bejelentett teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.

IV.2. A mezőgazdasági termelő a biztosítási szerződés megkötésével hozzájárul, hogy a biztosító a szerződés alábbi adatait a MÁK részére elektronikus úton tárgyév szeptember 30-ig megküldje: biztosítási összeg, szerződéskötés dátuma, kötvényszám, biztosítási események, módozat, biztosított növénykultúra, hozam, terület, blokkazonosítók, „A”, „B”, „C” típusonként a díjelőírás.

IV.3. Amennyiben a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, úgy a me- zőgazdasági biztosítási szerződés után a Felhívás szerinti támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a biztosított mezőgazdasági termelő a biztosítási díjat a szerződő félnek megfizeti, és a szerződő fél a biztosítási díj (a biztosítás adó nélkül számított nettó díja) megfizetését, „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban, a tárgyév november 15-ig a következők szerint igazolja. A szerződő fél a díj megfizetéséről szóló, a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó igazolást, ügyfélkapun keresztül, elektro- nikus úton, a MÁK honlapján vagy a kormányzati portálon (xxxxxxxxxxxx.xx) keresztül elérhető, az MÁK honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével állítja ki.

V. A biztosítási díj

V.1. A díjszámítás és díjfizetés módja

A biztosítás díja a növények adatközléskor megjelölt területe (ha), a jelen feltétel III.5., illetve III.6. pontja alapján meghatározott biztosított hozam (to/ha) és biztosítási egységár (Ft/t) szorzataként adódó biztosítá- si összeg alapján, a díjszabás előírásai szerint kialakított díjtételek alkalmazásával kerül megállapításra. A

III.3. pontban írt szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak a biztosítási díj és a biztosítási összeg módosítása tekintetében is.

Terület (ha) × hozam (to/ha) × biztosítási egységár (Ft/t) = biztosítási összeg (BÖ) BÖ (Ft) × tarifális dítétel (%) = a biztosítás díja (Ft)

V.2. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azon- ban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meg- hosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt, úgy hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza új- ból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselésének meg- szűnéséig járó díjat követelheti.

A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles. A biztosító a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződésekről a MÁK-t tájékoztatja.

V.3. A díjrendezettség utolsó napjának meghatározása

A biztosító a díjrendezettség utolsó napját a megfizetett napi tételek alapján határozza meg. Egy napi tétel egyenlő az éves díj 1/360-ad részével. A szerződés addig a napig minősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek megfelelő díjat a szerződő megfizetett az adott tárgyévben, a tárgyév január 1. napjától számítottan.

Év közben létrejött szerződés esetén, az első biztosítási időszakban, mely adott tárgyév december 31. napjáig tart, egy napi díjtétel meghatározása úgy történik, hogy a biztosító az éves díjat elosztja a kockázatviselés kezdő napjától az adott tárgyév (első biztosítási időszak) végéig terjedő napok számával. A szerződés addig a napig mi- nősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek megfelelő díjat a szerződő megfizetett a kockázatviselés kezdő napjától számítva.

V.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

V.5. A biztosítási díj beszámítása a biztosítási szolgáltatásba

Abban az esetben, amennyiben a biztosítási esemény a biztosító kockázatviselési ideje alatt bekövetkezik, úgy a biztosító jogosult a teljes biztosítási időszakra járó, a szerződő által a biztosító teljesítésekor még nem rendezett díjat a nyújtandó szolgáltatásba beszámítani, ha a szerződő és a biztosító szolgáltatására jogosult biztosított sze- mélye megegyezik.

V.6. A biztosító díjigazolása

A biztosító az éves biztosítási díj tárgyév október 31-ig történő maradéktalan megfizetése esetén „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban, tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített, kötvény sorszámát is tartalmazó, a biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki, a MÁK honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MÁK honlapján talál- ható elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.

VI. A káresemény bekövetkezésével és a biztosító szolgáltatásával kapcsolatos információk

VI.1. Kárbejelentés

A biztosítási eseményt az arról való tudomásszerzést követően a biztosítónak 2 napon belül írásban be kell jelenteni, és lehetővé kell tenni a bejelentés ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a biztosított a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt a lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak (pl. a károsodott termény betakarítása a biztosító kárszakértőjének szemléje előtt).

VI.2. Kárszemle

A biztosító a károk mértékét az Mkk. tv., és a Felhívás alapján, a különös feltételek (NKF) XVIII. fejezetében (táb- lázat) foglaltaknak megfelelően, kizárólag a biztosító által megbízott szakértő által végzett helyszíni szemle, illetve betakarítás előtti kárbecslő szemle alapján állapítja meg.

A biztosított a betakarítás tervezett megkezdése előtt legalább 5 nappal köteles – a kárszám és a beta- karítás kezdő időpontjának megjelölésével – írásban bejelenteni a biztosító területileg illetékes mezőgaz- dasági ügyviteli szervezeti egységének ezen szándékát. A biztosító ezen bejelentés alapján intézkedik a betakarítás előtti kárbecslő szemle elvégzéséről. A biztosító területileg illetékes mezőgazdasági ügyviteli szervezeti egységének címe, egyéb elérhetősége a kárfelvételi jegyzőkönyvön kerül feltüntetésre.

VI.3. Kárakta

A biztosító a szerződés hatálya alá tartozó biztosítási esemény bekövetkezése esetén káraktát készít, amely tar- talmazza

– a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási törvény) szerinti ügyfél azonosítóját,

– a károsodott növénykultúra nevét,

– a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát,

– a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként,

– a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt/eseményeket,

– a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét,

– a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer azonosító szerinti helyét,

– a károsodott terület nagyságát,

– a kifizetett kártérítés (biztosítási szolgáltatás) összegét,

– jégeső és tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról készült digitális képi bizonyítékot.

VI.4. Hatósági, hivatali igazolások

A biztosító biztosítási szolgáltatást csak abban az esetben nyújt, ha a biztosítási eseményt kiváltó időjárási jelen- ség bekövetkeztét figyelemmel az Mkk tv. 14. § (4) bekezdésben foglaltakra

– tűz esetén a tűzeset bekövetkezésének a tényét a tűzeset helye szerint illetékes hatóság igazolja,

– Mkk. törvény szerinti jégeső és tavaszi fagy bekövetkezését a biztosító szakértője a káraktában a feltétel VI.3. szerinti módon igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni,

– nem tűz által okozott egyéb biztosítási esemény vonatkozásában az Országos Meteorológiai Szolgálat a ren- delkezésére álló adatok alapján az Mkk tv. szerint vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bevonásával.

VI.5. A biztosítási szolgáltatást csökkentő tényezők

A jelen feltételek szerinti biztosítási szerződés alapján a biztosító kizárólag a biztosítási események miatti gaz- dasági veszteségeket fedezi. A tényleges veszteséget meghaladó károkat a biztosító nem téríti meg.

A biztosítási esemény miatt kényszerűen elmaradó, egyébként a normál művelés esetén teljes bizonyos- sággal felmerülő költségek a biztosítási szolgáltatást csökkentik.

A biztosítási szolgáltatás összegét a feltétel szerinti önrész csökkenti.

VI.6. A biztosított kötelezettségei

VI.6.1. Kárenyhítés

A biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni. A kárenyhítés körébe tartozó kötelezettségek különösen:

a) a növény sérülésével járó károknál (jég, vihar, homokverés) az eseményt követően 1-3 napon belül kórokozók (gombák és baktériumok) elleni védekezés;

b) felfagyás esetén hengerezés;

c) kipállás esetén a jégpáncél összetörése;

d) továbbá minden olyan tevékenység, amely a kár érdemi csökkentését előidézheti.

A növényvédelmi kezeléseket a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően kell elvégezni, azzal, hogy az adott vegyszert kizárólag a felhasználásra szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazhatja. A nem szabályszerű felhasználásból és kijuttatásból adódó károkat a biztosítás nem fedezi.

VI.6.2. Kármegelőzés

A biztosított a biztosítás hatálya alá vont termény betakarítását köteles megkezdeni, ha az az általános szakmai gyakorlat szerint a megfelelő érettséget elérte.

A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősül, amennyiben a biztosított a termény betakarítását nem kezdi meg annak ellenére, hogy az – az általános szakmai gyakorlat szerint – a megfelelő érettséget elérte. Amennyiben a bekövetkezett biztosítási esemény, illetve a kár vagy annak mértéke és a fentiek szerinti kármegelőzési kötelezettség sértés között okozati összefüggés áll fenn, úgy a biztosító részben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól és az egyébként fizetendő biztosítási szol- gáltatást legfeljebb 50% mértékben köteles teljesíteni.

VI.6.3. Amennyiben a kárt (többletkárt) a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával, vagy kárenyhítési, illetve kármegelőzési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan elmulasztásával okozta, úgy a biztosító részben vagy egészben mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VI.7. Biztosítási időszakon belüli több biztosítási esemény

Amennyiben az adott biztosítási időszakon belül több biztosítási esemény következik be, a biztosító a korábbi kárrendezési eljárásokban beszerzett adatokat és információkat is felhasználhatja a jogalap és az összegszerűség megállapításához.

VI.8. A szolgáltatási összeg mértékének megállapítása és teljesítése

A biztosító képviselője által a kárfelvételi eljárás során, a zárószemlén kiállított jegyzőkönyvben megállapított szolgáltatási összeg akkor tekinthető a biztosító által véglegesen jóváhagyottnak, ha a biztosító a jegyzőkönyv felvételétől számított 30 napon belül nem tesz írásban, indokolással ellátott eltérő nyilatkozatot, vagy a biztosított azt írásban, indoklással alátámasztva nem vitatja (figyelemmel a VI.9.-ben foglaltakra is).

A biztosító által jóváhagyott mértékű biztosítási szolgáltatás teljesítése a zárószemlét követő 30. napon esedékes.

VI.9. Kárrendezési eljárás, felülvizsgálat

A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezését követő 15 napon belül a kárrendezési eljárás megkezdéséről intéz- kedni.

A kármegállapítással vagy az azzal kapcsolatban foganatosított felülvizsgálat eredményével szemben mindaddig írásbeli kifogással lehet élni, míg a kár ismételt megállapítása szempontjából lényeges körülmények kideríthetők.

VI.10. A biztosított/szerződő iratcsatolási kötelezettsége biztosítási esemény bekövetkezésekor

A biztosító képviselője – az ÁVF IX. fejezetében meghatározott dokumentumokon túlmenően – jogosult az adat- felvétel, illetve a kárbecslés helyességének megállapítása céljából a tulajdoni (bérleményi stb.) okmányokba, a kötelező nyilvántartásokba, elszámolásokba, szerződésekbe betekinteni. Ennek érdekében a biztosító által kért dokumentumokat, nyilvántartásokat és bizonylatokat a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

VII. Általános kockázatkizárások

VII.1. A biztosítás a különös feltételek (NKF) XVIII. fejezetében (táblázat) foglalt kizárásokon túl nem terjed ki az alábbiakra:

– arra a kockázati kárra, amely a magjáért, gumójáért, gyümölcséért termelt növények melléktermékei- ben (pl. a szalmában, szárban stb.), a szőlőnél a vesszőben és a tőke több éves részeiben, gyümölcsök- nél a hajtásokban és a termőfelület több éves részeiben (pl. a törzsben, a termőágban stb.) keletkezett;

– azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a káreseménnyel mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzött- ség által okozott termésveszteség stb.);

– azokra a károsodásokra, amelyek a magtermés csíraképességének csökkentésében, vagy a termés egyéb beltartalmi értékveszteségében nyilvánulnak meg;

– a termesztett növények minőségi káraira (kivéve eltérő megállapodás esetén, lásd a kiegészítő biztosí- tást);

– azokra a károkra, amelyek a biztosítottat a termény értékesítési lehetőségeinek a beszűküléséből, elad- hatatlanságából és átvételi viszonyainak megváltozásából eredően érik;

– azokra a károkra, amelyek a termesztéstechnológiai előírások be nem tartása vagy azok helytelen vég- rehajtása miatt keletkeztek;

– nem terjed ki a biztosítás almánál és szőlőnél a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsök- kentő tényezőkre.

VII.2. A biztosítás nem fedezi a bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségeket, illetve üzemszüneti veszteségekből eredő többletköltségeket.

VIII. Fogalom-meghatározások

A biztosítási szerződés alkalmazásában:

Az Mkk tv. szerinti mezőgazdasági termelő fogalma: az egységes kérelmet benyújtó, a mezőgazdasági és vidék- fejlesztési támogatási szerv által nyilvántartott ügyfél.

Az Mkk tv. szerinti egységes kérelem fogalma: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rend- szer részét képező uniós jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen támogatás kifizetése iránti kérelem.

Az Mkk tv. szerinti használatban lévő termőföld fogalma: a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelem- ben bejelentett, hasznosítási kódok szerint szántóföldi kultúrák termelésére, valamint ültetvény művelésére szol- gáló mezőgazdasági terület.

Az Mkk tv. és a Felhívás szerinti kárnemekre (veszélynemekre) vonatkozó fogalmak:

Aszály – az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs idősza- kában harminc egymást követő napon belül

– a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy

– a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot;

Aszálykár – a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

Biztosítási esemény – tűzkár, valamint olyan káresemény, amelyet a növénykultúra üzemi szintjén 20%-ot meg- haladó mértékű hozamcsökkenést eredményező kedvezőtlen időjárási jelenség – kivéve belvíz – okoz. Biztosítási eseménynek csak az a káresemény minősül, amelyre a megkötött biztosítási módozat fedezetet nyújt.

Tavaszi fagy – a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért – OMSZ adatokkal alátámasztott – mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

Tavaszi fagykár – a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

Téli fagy – a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

Téli fagykár – a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona, a repce és az őszi ta- karmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező kárese- mény;

Őszi fagy – a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

Őszi fagykár – az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

Felhőszakadás – azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyi- sége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;

Felhőszakadáskár – a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Jégeső – szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék;

Jégesőkár – a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

Mezőgazdasági árvíz – a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz;

Mezőgazdasági árvízkár – a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekö- vetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

Vihar – a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is;

Viharkár – a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

Tűz – természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változá- sokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőké- pesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében;

Tűzkár – a kockázatviselés helyén termesztett növényekben időjárási jelenség következtében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely üzemi szinten a növénykultúra 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsök- kenését okozza;

Üzem – a biztosított mezőgazdasági termelő által művelt teljes mezőgazdasági terület;

Referenciahozam – a termelő által a referencia időszakban elért hozamok számtani átlaga. Amennyiben a ter- melő az adott növénykultúrára valamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben saját hozamadat helyett a megyei vagy annak hiányában az országos átlaghozamot kell figyelembe venni a referencia- hozam kiszámításnál;

Növénytábla – Az egységes kérelemben egyedi táblasorszámmal ellátott összefüggő, azonos növénykultúrával hasznosított terület;

Ültetvények – évelő fás szárú kultúrák;

Szántóföldi növények – magról vetett vagy palántázott, nem évelő növények;

Újrahasznosítást szükségessé tévő kár

– palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében, ha a biztosított tőállomány 50%-ot meghaladó mér- tékben kipusztul a biztosítási esemény következtében és a biztosító szakértője az újrahasznosítás szükséges- ségét jegyzőkönyvben rögzíti,

– palántával pótolható növények esetén az 5%-os önrészt meghaladó károk;

Újrahasznosításnak minősül

– palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra meg- szüntetése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése,

– palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása;

Ügyfélkapu – A magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere, mely a magyaror- xxxx.xx Kormányzati Portálon található.

IX. Egyéb rendelkezések

IX.1. Ügyfélazonosító igénylése

Amennyiben a mezőgazdasági termelő a biztosítás megkötésekor nem rendelkezik az eljárási törvény (2007. évi

XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedé- sekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről) szerinti ügyfélazonosítóval, akkor azt az illetékes szervnél kérel- meznie kell. A termelő az ügyfélazonosítót, annak kézhezvételét követően 15 napon belül köteles bejelenteni a biztosítóhoz, a biztosítási szerződés ügyfélazonosítóval történő kiegészítése érdekében.

IX.2. Alulbiztosítás, túlbiztosíás

Alulbiztosítás esetén, a biztosító a szolgáltatást arányosan leszállítja, míg túlbiztosítás megállapítása ese- tén a szerződő által befizetett díjtöbbletet a biztosító visszatéríti vagy beszámítja a későbbiekben esedé- kes biztosítási díjba.

X. Jelen feltételenek a Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen feltétel V.2. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően – díjnemfizetés esetén a biztosí- tási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. A biztosító jogo- sult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik.

Jelen feltétel V.2. pontjában rögzített rendelkezések eltér nek a Ptk. 6:464. §-ában foglalt szabályoktól.

Jelen feltétel V.4. pontja alapján a Ptk. 6:448. §-ában foglaltaktól eltérően a biztosító abban az esetben is követelheti az egész évre járó díj megfizetését, ha a biztosítási esemény bekövetkezésével a biztosítási szerződés nem szűnik meg.

A biztosítási módozatok különös biztosítási feltételei (NKF)

A különös feltételekben található kockázatok fogalmi meghatározását az Mkk tv., valamint a DNÁF feltétel VIII. és az NKF feltétel XVIII. fejezete tartalmazza.

I. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „A” típusú növénybiztosítási csomaghoz; röv.: (A)

I.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „A” tí- pusú cso- magbiztosítás. Ennek megfelelően, jelen biztosítási módozat keretében kizárólag az alábbi növényi kultúrák bizto- síthatóak:

Növénykultúra megnevezése

Hasznosítási

kód

Növénykultúra megnevezése

Hasznosítási

kód

Őszi búza KAL01

Tavaszi búza KAL02

Őszi durumbúza KAL04

Tavaszi durumbúza KAL05

Őszi tönköly búza KAL06

Tavaszi tönköly búza KAL07

Őszi novum búza KAL08

Tavaszi novum búza KAL09

Őszi tönke búza KAL10

Tavaszi tönke búza KAL11

Őszi alakor búza KAL12

Csemegeszőlő ültetvény ULT29 Hagyományos gyümölcsös alma HAG01 Hagyományos gyümölcsös körte HAG15 Cseresznye ULT17

Kajszibarack (sárgabarack) ULT04

Mandula ULT10

Meggy ULT16

Mogyoró ULT09

Nektarin ULT05

Őszibarack ULT03

Szilva ULT06

Tavaszi alakor búza KAL13

Rozs KAL15

Őszi árpa KAL17

Hagyományos gyümölcsös őszibarack

Hagyományos gyümölcsös kajszibarack (sárgabarack)

HAG03

HAG04

Tavaszi árpa KAL18

Kukorica KAL21

Hagyományos gyümölcsös szilva HAG06 Hagyományos gyümölcsös dió HAG08

Tavaszi tritikálé KAL26

Őszi tritikálé KAL27

Őszi káposztarepce IND03

Tavaszi káposztarepce IND04

Napraforgó IND23

Alma ULT01

Körte ULT15

Dió ULT08

Minőségi borszőlő ültetvény ULT19

Egyéb borszőlő ültetvény ULT20

Hagyományos gyümölcsös mogyoró

Hagyományos gyümölcsös mandula

Hagyományos gyümölcsös meggy

Hagyományos gyümölcsös cseresznye

Hagyományos gyümölcsös nektarin

HAG09 HAG10 HAG16 HAG17 HAG19

I.2. A biztosítással fedezett kockázatok

Jelen módozat a biztosított, lábon álló növények, lábon álló hozamában bekövetkezett jégeső, aszály, mezőgaz- dasági árvízkár, téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, felhőszakadás, vihar és tűzkárok által okozott termésvesztesé- gekre nyújt fedezetet.

II. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „B” típusú jégeső és tűzkárbiztosításhoz; röv.: (BJT)

II.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „B” típusú jégeső és tűzkárbiztosítás. Ennek megfelelően, jelen biztosítási módozat keretében az alábbi növénykultúrák biztosíthatóak:

Növénykultúra megnevezése	Hasznosítási kód
Pattogatni való kukorica	KAL22
Csemegekukorica	KAL23
Cukorborsó	PIL01
Mezei borsó	PIL02
Őszi takarmányborsó	PIL03
Őszi zöldborsó	PIL04
Szárazborsó (Sárgaborsó)	PIL05
Tavaszi takarmányborsó	PIL06
Tavaszi zöldborsó	PIL07
Lóbab (Disznóbab)	PIL09
Futóbab	PIL11
Szárazbab	PIL12
Zöldbab	PIL13
Homoki bab	PIL14
Lencse	PIL24
Csicseriborsó	PIL29
Burgonya	BUR01
Retek	IND15
Cikória	IND22
Karfiol	VEG01
Brokkoli	VEG02
Bimbóskel	VEG03
Fejes káposzta	VEG04
Kelkáposzta	VEG05
Vöröskáposzta	VEG06
Takarmánykáposzta	VEG07
Karalábé	VEG08
Kínai kel	VEG09
Zeller	VEG10
Póréhagyma	VEG11
Őszi fokhagyma	VEG12
Tavaszi fokhagyma	VEG13
Csemegehagyma	VEG14
Őszi vöröshagyma	VEG15
Tavaszi vöröshagyma	VEG53
Lilahagyma	VEG17
Metélőhagyma	VEG18
Fejessaláta	VEG19
Endívia	VEG20
Sóska	VEG21
Spenót	VEG22

Növénykultúra megnevezése	Hasznosítási kód
Spárga	VEG23
Articsóka	VEG24
Spanyol Articsóka	VEG25
Petrezselyem gyökér (fehérrépa)	VEG26
Petrezselyem levél	VEG27
Rebarbara	VEG29
Édeskömény	VEG30
Galambbegysaláta	VEG31
Zsázsa	VEG32
Paradicsom	VEG33
Uborka	VEG34
Padlizsán	VEG35
Főzőtök	VEG36
Sütőtök	VEG37
Káposztatök	VEG38
Olajtök	VEG39
Csillagtök/patiszon	VEG40
Spárgatök	VEG41
Cukkini	VEG42
Paprika	VEG43
Fűszerpaprika	VEG44
Sárgarépa	VEG45
Cékla	VEG46
Feketegyökér	VEG47
Torma	VEG48
Pasztinák	VEG49
Újzélandi spenót	VEG50
Mezei csibehúr	VEG51
Egyéb zöldség	VEG52
Batáta (édesburgonya)	VEG54
Borsmustár (rukkola)	VEG55
Görögdinnye	FRU01
Tökre oltott görögdinnye	FRU02
Sárgadinnye	FRU03
Földieper (szamóca)	FRU04
Ribiszke	FRU05
Málna	FRU08
Piszke	FRU09
Szeder	FRU11
Tüske nélküli szeder	FRU12
Yosta (Rikö)	FRU13

Növénykultúra megnevezése

Hasznosítási

kód

Növénykultúra megnevezése

Hasznosítási

kód

Homoktövis FRU14

Hagyományos gyümölcsös kajszibarack (sárgabarack)

HAG04

Fekete Bodza	FRU15
Egyéb bodza	FRU16
Áfonya	FRU17
Berkenye	FRU18
Birs	ULT18
Cseresznye	ULT17
Dió	ULT08

Hagyományos gyümölcsös szilva HAG06

Hagyományos gyümölcsös naspolya

HAG07

Hagyományos gyümölcsös dió HAG08

Kajszibarack (sárgabarack) ULT04

Mandula ULT10

Meggy ULT16

Hagyományos gyümölcsös mogyoró

Hagyományos gyümölcsös mandula

Hagyományos gyümölcs szelídgesztenye

HAG09 HAG10 HAG11

Mogyoró ULT09 Hagyományos gyümölcs vegyes HAG12

Nektarin	ULT05
Őszibarack	ULT03
Szilva	ULT06
Alma	ULT01
Körte	ULT15
Szelídgesztenye	ULT11
Vegyes gyümölcsös	ULT12
Minőségi borszőlő ültetvény	ULT19
Egyéb borszőlő ültetvény	ULT20

Naspolya ULT07

Hagyományos gyümölcsös

HAG16

meggy
Hagyományos gyümölcsös cseresznye	HAG17
Hagyományos gyümölcsös birs	HAG18
Hagyományos gyümölcsös nektarin	HAG19
Hagyományos gyümölcsös alma	HAG01
Hagyományos gyümölcsös körte	HAG15
Hagyományos gyümölcs bodza	HAG20

Csipkebogyó ULT26

Hagyományos gyümölcs homoktövis

HAG21

Kivi ULT27

Hagyományos gyümölcs áfonya HAG22

Füge ULT21

Egyéb növény ULT28

Csemegeszőlő ültetvény ULT29

Fehér eperfa ULT30

Fekete eperfa ULT31

Fekete berkenye ULT32

Hagyományos gyümölcs berkenye

Hagyományos gyümölcs fekete berkenye

Hagyományos gyümölcs fehér eperfa

HAG23 HAG24 HAG25

Hagyományos gyümölcsös őszibarack

HAG03

Hagyományos gyümölcs fekete eperfa

HAG26

II.2. A biztosítással fedezett kockázatok

Jelen módozat a biztosított, lábon álló növények, lábon álló hozamában bekövetkezett jégeső és tűzkárok által okozott termésveszteségekre nyújt fedezetet.

III. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „B” típusú viharkár- biztosításhoz; röv.: (BVH)

III.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „B” típusú viharkár (beleértve a homokveréskárt is) biztosítás.

Biztosíthatóak a „B” típusú jégeső és tűzkárnál felsorolt (II.1.) növénykultúrák.

III.2. A biztosítással fedezett kockázatok

Jelen módozat a biztosított, lábon álló növények, lábon álló hozamában bekövetkezett vihar (beleértve a homok- verést is) által okozott termésveszteségekre nyújt fedezetet.

IV. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „B” típusú téli fagykár biztosításhoz; röv.: (BTF)

IV.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „B” típusú téli fagykár biztosítás.

Biztosíthatóak a „B” típusú jégeső és tűzkárnál felsorolt (II.1) növénykultúrák, amelyekre a téli fagykár értelmezhe- tő.

IV.2. A biztosítással fedezett kockázatok

A téli fagykár biztosítás a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban az őszi vetésű, kultúráknak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulása valamint ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt be- következett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káreseményre nyújt fedezetet.

V. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „B” típusú őszi fagykár biztosításhoz; röv.: (BŐF)

V.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „B” típusú őszi fagykár biztosítás.

Biztosíthatóak a “B” típusú jégeső és tűzkárnál felsorolt (II.1) felsorolt növénykultúrák, amelyekre az őszi fagykár értelmezhető.

V.2. A biztosítással fedezett kockázatok

Az őszi fagykár biztosítás az őszi fagy által okozott, hozamcsökkenést eredményező káreseményekre nyújt fede- zetet.

V.3. Maradványérték és kárenyhítési költség

A fizetendő szolgáltatás – az alternatív hasznosításból eredő kárenyhítési többletköltség figyelembevételével – az esetleges alternatív hasznosításból (silóérték, szeletelt hasznosítás) elérhető maradványértékkel csökken.

A maradvány miatti levonást a biztosító nem alkalmazza, ha a maradvány hasznosításának többletköltsége meg- haladja a maradvány értékét. Abban az esetben amennyiben a kárenyhítéssel elérhető maradványérték maga- sabb, mint a kárenyhítés költsége, úgy a kárenyhítési költséggel a biztosító csökkenti a maradvány miatti levonást.

VI. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „B” típusú aszálykár biztosításhoz; röv.: (BA)

VI.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „B” típusú aszálykár biztosítás.

Biztosíthatóak a „B” típusú jégeső és tűzkárnál felsorolt (II.1.) növénykultúrák.

VI.2. A biztosítással fedezett kockázatok

Jelen módozat a biztosított, lábon álló növények, lábon álló hozamában bekövetkezett aszály által okozott termés- veszteségekre nyújt fedezetet.

VII. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „B” típusú mezőgazdasági árvízkár biztosításhoz; röv.: (BMÁ)

VII.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „B” típusú mezőgazdasági árvízkár biztosítás.

Biztosíthatóak a „B” típusú jégeső és tűzkárnál felsorolt (II.1.) növénykultúrák.

VII.2. A biztosítással fedezett kockázatok

Jelen módozat a biztosított, lábon álló növények, lábon álló hozamában bekövetkezett árvíz által okozott termés- veszteségekre nyújt fedezetet.

VIII. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „B” típusú tavaszi fagykár biztosításhoz; röv.: (BTAF)

VIII.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „B” típusú tavaszi fagykár biztosítás.

Biztosíthatóak a „B” típusú jégeső és tűzkárnál felsorolt (II.1.) növénykultúrák.

VIII.2. A biztosítással fedezett kockázatok

Jelen módozat a biztosított, lábon álló növények, lábon álló hozamában bekövetkezett tavaszi fagy által okozott termésveszteségekre nyújt fedezetet.

IX. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „B” típusú felhőszakadáskár biztosításhoz; röv.: (BFSZ)

IX.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „B” típusú felhőszakadáskár biztosítás.

Biztosíthatóak a „B” típusú jégeső és tűzkárnál felsorolt (II.1.) növénykultúrák.

IX.2. A biztosítással fedezett kockázatok

Jelen módozat a biztosított, lábon álló növények, lábon álló hozamában bekövetkezett felhőszakadás által okozott termésveszteségekre nyújt fedezetet.

X. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „C” típusú jégeső és tűzkárbiztosításhoz; röv.: (CJT)

X.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „C” típusú jégeső és tűzkár biztosítás.

Növénykultúra megnevezése

Hasznosítási

kód

Növénykultúra megnevezése

Hasznosítási

kód

Őszi búza KAL01

Tavaszi búza KAL02

Őszi durumbúza KAL04

Tavaszi durumbúza KAL05

Őszi tönkölybúza KAL06

Tavaszi tönkölybúza KAL07

Őszi novum búza KAL08

Tavaszi novum búza KAL09

Őszi tönke búza KAL10

Tavaszi tönke búza KAL11

Őszi alakor búza KAL12

Tavaszi alakor búza KAL13

Rozs KAL15

Évelő rozs KAL16

Őszi árpa KAL17

Tavaszi árpa KAL18

Tavaszi zab KAL19

Őszi zab KAL20

Kukorica KAL21

Silókukorica KAL24

Hibrid kukorica KAL25

Tavaszi tritikálé KAL26

Őszi tritikálé KAL27

Pohánka (Hajdina) KAL28

Mohar KAL29

Cukorcirok KAL30

Seprűcirok KAL31

Szemescirok KAL32

Silócirok KAL33

Szudáni cirokfű KAL34

Indiánrizs KAL35

Termesztett köles KAL36

(takarmány célra)

Növénykultúra megnevezése	Hasznosítási kód
Indiai köles	KAL37
Fénymag	KAL38
Fekete zab	KAL39
Keverék kultúra	KEV01
Komló	KOM01
Rizs	RIZ03
Fehérvirágú édes csillagfürt	PIL15
Fehérvirágú édes csillagfürt (takarmány célra)	PIL16
Fehérvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)	PIL17
Sárgavirágú édes csillagfürt	PIL18
Sárgavirágú édes csillagfürt (takarmány célra)	PIL19
Sárgavirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)	PIL20
Kékvirágú édes csillagfürt	PIL21
Kékvirágú édes csillagfürt	PIL22
Kékvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)	PIL23
Takarmánybükköny (Tavaszi bükköny)	PIL25
Szöszösbükköny	PIL26
Pannonbükköny	PIL27
Szegletes lednek	PIL30
Cukorrépa	CUK01
Dohány- Burley	DBU01
Dohány- Virginia	DVI02
Szójabab	IND01
Őszi káposztarepce	IND03
Tavaszi káposztarepce	IND04
Szezámmag	IND06
Olajlen	IND07
Rostlen	IND08
Földimogyoró	IND09
Fehér mustár	IND11
Fekete mustár	IND12
Ricinus	IND13
Mák	IND14
Olajretek	IND16
Takarmányretek	IND18
Négermag	IND19
Vadrepce	IND20
Gomborka	IND21
Napraforgó	IND23
Hibrid napraforgó	IND24
Kender	KEN01
Lucerna	FOR01
Lucerna erjesztett takarmány	FOR02

Növénykultúra megnevezése	Hasznosítási kód
Lucerna zöldtakarmány	FOR03
Komlós lucerna	FOR04
Sárkerep lucerna	FOR05
Tarkavirágú lucerna	FOR06
Vöröshere	FOR09
Bíborhere	FOR10
Fehérhere	FOR11
Korcshere (svédhere)	FOR12
Perzsahere (fonákhere)	FOR13
Alexandriai here	FOR14
Lódi lóhere	FOR15
Sárgavirágú somkóró (orvosi somkóró)	FOR23
Fehérvirágú somkóró	FOR24
Takarmánybaltacim	FOR25
Szarvaskerep	FOR27
Nyúlszapuka	FOR28
Szeradella	FOR29
Koronás baltavirág	FOR30
Réparepce	FOR32
Tifon	FOR33
Tarlórépa	FOR34
Takarmányrépa	FOR35
Csicsóka	FOR36
Murokrépa	FOR37
Tarka koronafürt	FOR38
Görög széna	FOR39
Keleti kecskeruta	FOR40
Mézontófű (Facélia)	FOR41
Füves lucerna	FOR56
Füves here	FOR57
Takarmánymályva	FOR58
Szilfium	FOR59
Lósóska	FOR60
Abesszin (etiópiai) mustár	ABE01
Angyalgyökér	AGF02
Ánizs	AGF28
Ánizsizsóp	AGF37
Ánizsmenta	AGF38
Anyarozs	AGF25
Bazsalikom	AGF21
Borsikafű	AGF29
Bíbor kasvirág (Echinacea)	AGF39
Borágó	AGF44
Citromfű	AGF20
Cickafark	AGF40
Digitalis	AGF05
Izsóp	AGF07

Növénykultúra megnevezése	Hasznosítási kód	Növénykultúra megnevezése	Hasznosítási kód
Jázmin	AGF08	Ebtippan	PAZ01
Kamilla	AGF03	Óriás tippan	PAZ02
Kapor	AGF26	Fehér tippan	PAZ03
Kerti kakukkfű	AGF32	Cérnatippan	PAZ04
Kerti ruta	AGF36	Francia perje	PAZ05
Fűszerkömény	AGF19	Csenkeszperje	PAZ06
Koriander	AGF30	Olasz perje (szálkás perje)	PAZ07
Körömvirág	AGF15	Angol perje	PAZ08
Lestyán	AGF23	Hibrid perje	PAZ09
Levendula	AGF09	Ligeti perje	PAZ10
Macskagyökérfű	AGF17	Réti perje	PAZ11
Majoranna	AGF10	Mocsári perje	PAZ12
Máriatövis	AGF31	Sovány perje	PAZ13
Menta	AGF11	Magyar rozsnok	PAZ22
Meténg	AGF12	Zöld Pántlikafű	PAZ23
Orvosi zsálya	AGF35	Csomós ebír	PAZ14
Oregánó (szurokfű)	AGF41	Nádképű csenkesz	PAZ15
Utifű (Psyllium)	AGF13	Juhcsenkesz	PAZ16
Rozmaring	AGF22	Réti csenkesz	PAZ17
Sáfrány	AGF14	Vörös csenkesz	PAZ18
Sáfrányos szeklice	AGF33	Veresnadrág csenkesz	PAZ21
Szöszös ökörfarkkóró	AGF24	Gumós komócsin	PAZ19
Tárkony	AGF18	Réti komócsin	PAZ20
Tárnics	AGF06	Egyéb szántóföldi termelt növény	EGY01
Gyermekláncfű	AGF47	Energiafű	EFU01
Jázminpakóca (stevia)	AGF48	Sziki kender	SZI01

X.2. A biztosítással fedezett kockázatok

Jelen módozat a biztosított, lábon álló növények, lábon álló hozamában bekövetkezett jégeső és tűzkárok által okozott termésveszteségekre nyújt fedezetet.

XI. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „C” típusú aszály biztosításhoz; röv.: (CA)

XI.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „C” típusú aszálykár biztosítás.

A X.1. pontban felsorolt, a kockázat szempontjából releváns növénykultúrákra köthető biztosítás.

XI.2. A biztosítással fedezett kockázatok

A kárnemek részletes feltételrendszere a NKF XVIII. pont táblázatában található.

XII. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „C” típusú mezőgazdasági árvíz biztosításhoz; röv.: (CMÁ)

XII.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „C” típusú árvízkár biztosítás.

A X.1. pontban felsorolt, a kockázat szempontjából releváns növénykultúrákra köthető biztosítás.

XII.2. A biztosítással fedezett kockázatok

A kárnemek részletes feltételrendszere a NKF XVIII. pont táblázatában található.

XIII. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „C” típusú tavaszi fagykár biztosításhoz; röv.: (CTAF)

XIII.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „C” típusú tavaszi fagykár biztosítás.

A X.1. pontban felsorolt, a kockázat szempontjából releváns növénykultúrákra köthető biztosítás.

XIII.2. A biztosítással fedezett kockázatok

A kárnemek részletes feltételrendszere a NKF XVIII. pont táblázatában található.

XIV. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „C” típusú őszi fagykár biztosításhoz; röv.: (CŐF)

XIV.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „C” típusú őszi fagykár biztosítás.

A X.1. pontban felsorolt, a kockázat szempontjából releváns növénykultúrákra köthető biztosítás.

XIV.2. A biztosítással fedezett kockázatok

A kárnemek részletes feltételrendszere a NKF XVIII. pont táblázatában található.

XIV.3. Maradványérték és kárenyhítési költség

A maradvány miatti levonást a biztosító nem alkalmazza, ha a maradvány hasznosításának többlet- költsége meghaladja a maradvány értékét. Abban az esetben amennyiben a kárenyhítéssel elérhető maradványérték maga- sabb, mint a kárenyhítés költsége, úgy a kárenyhítési költséggel a biztosító csökkenti a maradvány miatti levonást.

XV. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „C” típusú felhőszakadáskár biztosításhoz; röv.: (CFSZ)

XV.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „C” típusú felhőszkadáskár biztosítás.

A X.1. pontban felsorolt, a kockázat szempontjából releváns növénykultúrákra köthető biztosítás.

XV.2. A biztosítással fedezett kockázatok

A kárnemek részletes feltételrendszere a NKF XVIII. pont táblázatában található.

XVI. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „C” típusú viharkár biztosításhoz; röv.: (CV)

XVI.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „C” típusú viharkár (beleértve a homokverés kárt is) biztosítás.

A X.1. pontban felsorolt, a kockázat szempontjából releváns növénykultúrákra köthető biztosítás.

XVI.2. A biztosítással fedezett kockázatok

Jelen módozat a biztosított, lábon álló növények, lábon álló hozamában bekövetkezett vihar károk által okozott termésveszteségekre nyújt fedezetet.

A kárnemek részletes feltételrendszere a NKF XVIII. pont táblázatában található.

XVII. Különös biztosítási feltételek a díjtámogatással rendelkező „C” típusú téli fagykár biztosításhoz; röv.: (CTF)

XVII.1. A biztosítható növényi kultúrák

A jelen feltételek szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés a Felhívás alapján meghatározott „C” típusú téli fagykár biztosítás.

A X.1. pontban felsorolt, a kockázat szempontjából releváns növénykultúrákra köthető biztosítás.

XVII.2. A biztosítással fedezett kockázatok

A kárnemek részletes feltételrendszere a NKF XVIII. pont táblázatában található.

XVIII. Az egyes biztosított kárnemekre (veszélynemekre) vonatkozó rendelkezések

Az egyes biztosított kárnemekre (veszélynemekre) vonatkozó rendelkezések (az Mkk tv. szerinti fogalom meghatározások tekintetében lásd még a DNÁF VIII. pontot). A kárnemek neve után annak a biztosítási módozatnak a rövidítése található, amely magában foglalja.

Biztosítási esemény

Kockázatviselés időtartama

Önrészek

Kockázatkizárások (lásd még a DNÁF VII. fejezet)

A biztosítási szolgáltatás megállapításának módja

Aszálykár biztosítás (A, BA, CA)

Biztosítási esemény a kockázatvi- selés helyén bekövetkező aszály ál- tal okozott kár. A biztosító szolgál- tatási kötelezettsége a biztosított lábonálló növények aszály miatt be- következő aszálykárainak megtérí- tésére terjed ki, abban az esetben, ha a biztosítási esemény a biztosí- tó kockázatviselésének időtartama alatt következik be.

Aszálykárnak minősül a kockázatvi- selési időszak alatt csapadékhiány következményeként bekövetkező súlycsökkenési és fejlődési vesz- teségben megnyilvánuló hozam- csökkenés. Csapadékhiánynak te- kintendő, ha a biztosított területen a kockázatviselési időszak alatt 30 napig a csapadékösszeg nem éri el a 10 mm-t, vagy a lehullott csapa- dék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi ma- ximum hőmérséklet legalább tizen- öt napon meghaladja a 31 °C-ot.

A biztosító kockázatviselése a ve- getációs időszakra szól. Jelen biz- tosítás szempontjából vegetációs időszaknak minősül:

– őszi vetésű kultúrák esetében április 1-től az aratás megkez- déséig, de legkésőbb augusztus 1-ig,

– tavaszi vetésű kultúrák esetében június 1-től az aratás megkezdé- séig, de legkésőbb szeptember 15-ig,

– ültetvények esetén április 30-tól a szüret megkezdéséig, de leg- később szeptember 15-ig.

A kockázatviselési időszak kezde- tekor a biztosító a területet szem- lézheti, vizsgálhatja a kultúrára jel- lemző és elvárható agrotechnikai sajátosságokat.

Levonásos önrészek:

üzemenként és növénykultúránként a teljes biztosítási összeg 50%-a, valamint a megállapított kárösszeg 10%-a.

Öntözhető területre aszály biztosítás nem köthető.

Kár = (a × b/c – a/2) × 0,9 ahol

a = az üzem azonos növénykultúrájának teljes terüle- tére vonatkozó biztosítási összeg

b = kárszakértő által felmért üzemi szintű kockázati ho- zamveszteség

c = üzemi szintű biztosított hozam

A kockázaton kívüli károk miatt bekövetkezett termés- veszteségek a hozamkiesésbe nem számítanak bele.

Pl. az üzem 3 táblán (10 ha, 20 ha, 30 ha) kukoricát termel.

A biztosított hozam): 10 t/ha, egységár: 40.000 Ft. Az időjárási feltételek teljesülését az OMSZ igazolta.

Üzemi szintű hozamkiesés kiszámítása:

A kárszakértő hozambecslése: 10 ha-on 7 t/ha, 20 ha-

on 5 t/ha, 30 ha-on 4 t/ha, összesen 60 ha-on 290 t.

Hozamkiesés = 60 ha x 10 t/ha – 290 t = 310 t.

Kár = (24.000.000 Ft × 310 t/600t – 12.000.000) × x 0,9 = 360.000 Ft

Egymást követő különböző kockázati károk előfordulá- sa esetén a szolgáltatási összeg megállapítása a koráb- bi kár figyelembevételével történik.

Tavaszi fagykár biztosítás (A, BTAF, CTAF)

Tavaszi fagy: a kockázatviselés he- lyén a talajszinttől számított 2 méter magasságban – OMSZ adatokkal alátámasztottan – mért mínusz 2 ºC, vagy annál alacsonyabb hőmér- séklet.

Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi pe- riódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatvise- lés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.

A kockázatviselési időszak kezdete:

– gyümölcsfa ültetvényeknél a ter- mő rügyek piros vagy fehér bim- bós állapotától;

– a szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett tőke rügyfakadásától;

– őszi káposztarepcében virág- zástól;

– egyéb szántóföldi növényeknél keléstől.

A kockázatviselési időszak vége: május 31.

A kár kiszámításának módszere az aszálybiztosításnál leírtakkal megegyezik.

Biztosítási esemény

Kockázatviselés időtartama

Önrészek

Kockázatkizárások (lásd még a DNÁF VII. fejezet)

A biztosítási szolgáltatás megállapításának módja

Téli fagykár biztosítás (A, BTF, CTF)

– a kockázatviselés helyén, nyu- galmi periódusban az őszi ka- lászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúrái- nak a téli fagy miatt bekövetke- zett kipusztulása,

– valamint ültetvényekben a ter- mőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett el- halásából adódóan hozamcsök- kenést eredményező kárese- mény.

A biztosítás szempontjából fagynak minősül a kockázatviselés helyén a talajszinttől számított két méteres magasságban mért mínusz 15°C vagy annál alacsonyabb hőmérsék- let.

Az ajánlat elfogadásának feltétele a szerződéskötéskor a növények 4-6 valódi levéllel rendelkező, gyökér- váltáson túljutott állapota, melyet a biztosító szemlével ellenőrizhet. Ez a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges körülménynek tekintendő.

A kockázatviselési időszak a nyu- galmi periódusra vonatkozik.

Jelen biztosítás szempontjából nyugalmi időszaknak minősül a ja- nuár 1-től március 31-ig tartó idő- szak.

Szántóföldi növények:

önrész nélkül (de lásd a térítést) Ültetvények: levonásos önrész, amely a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 50%-a, valamint a káröszszeg 10%-a.

A téli fagykár biztosítás nem terjed ki

a) szántóföldi növények esetén:

– téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súly- csökkenéses károk- ra,

– arra az esetre, ha az állománykipusztulá- sos kár (elhalt múmi- ák) mértéke az 50%- ot nem haladja meg,

b) ültetvények esetében

– a fagy következté- ben elhalt részek eltávolítási és meg- semmisítési költsé- geire.

Szántóföldi növények estén: Az állománykipusztulásos károk térítésének összege a téli fagy által károsodott területre jutó biztosítási összeg 33,3%-a. A károk téríté- sére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károso- dott területen a növénykultúrát megszüntetik.

Ültetvények esetén: A károsodott területre jutó biztosí- tási összeg és a kárszázalék szorzatának 90%-a.

A kárszázalék kiszámítása: [(a–b)/a]–50%, ahol: a: az adatközlőn feltüntetett átlaghozam

b: a kárszakértő által felmért tényhozam

Pl. Alma 10 ha, 25 t/ha átlaghozam,

80.000 Ft/t

b.ö. = 20.000.000 Ft

Tényhozam: 10 t/ha

Kár% = [(25–10)/25]–50% = 10%, térítés 20.000.000 × x 10% × 90% = 1.800.000 Ft

Felhőszakadáskár biztosítás (A, BFSZ, CFSZ)

Felhőszakadás kárnak minősül a kockázatviselés helyén, a termesz- tett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan kárese- mény, amely a növénykultúra ho- zamcsökkenését okozza.

A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Or- szágos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által megerősítetten a koc- kázatviselési helyen lehullott csa- padék 20 perc alatt mért mennyisé- géből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 45 mm-t elérte, illetve meghaladta.

A növények kikelésétől a betakarí- tásig.

Levonásos önrész, amely a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 40%-a, valamint a kárösszeg 10%-a.

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra amely:

– a felhőszakadás követ- keztében a talajban ke- letkezik,

– a felhőszakadás követ- keztében kialakuló víz- állás következménye (pl. belvíz, pangóvíz),

– állomány-kipusztulásos károk esetén a kipusz- tult növény cseréjének költségéből ered,

– arra a kárra, amely a fel- hőszakadás mechani- kai hatásán kívül egyéb okok (pl. hideghatás stb.) miatt állott elő.

A károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg és a kárszázalék szorzatának 90%-a.

A kárszázalék kiszámítása: [(a-b)/a]-40% ahol: a: az adatközlőn feltüntetett átlaghozam

b: a kárszakértő által felmért tényhozam

Biztosítási esemény

Kockázatviselés időtartama

Önrészek

Kockázatkizárások (lásd még a DNÁF VII. fejezet)

A biztosítási szolgáltatás megállapításának módja

Jégkárbiztosítás (A, BJT, CJT)

A biztosítás szempontjából jég- esőkár biztosítási eseménynek mi- nősül:

A kockázatviselés helyén termesz- tett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra hozamcsök- kenését okozza.

– a növények termésében jégverés következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség (továbbiakban: súlycsökkenési kár),

– a növények tőállományának jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosí- tást tesz szükségessé, amelyet a kárszakértő helyszíni szemle alapján határoz meg és május

31. napjának 24:00 órája előtt következett be (továbbiakban: tőkiveréses kár).

A biztosító kockázatviselése a nö- vények alábbi – a)–d) pontokban megjelölt – fejlődési szakaszaiban bekövetkezett, jégverés által oko- zott kárainak térítésére terjed ki.

A kockázatviselés

a) kalászosok és repce esetében a kikeléstől a termés betakarításá- ig, de legkésőbb augusztus 1-ig,

b) kapás kultúráknál kikeléstől-be- takarításig de legkésőbb október 1-ig,

c) az almánál az első tisztuló hullás befejeződésétől a betakarításig, legkésőbb október 1-ig,

d) szőlőnél a rügyfakadástól a be- takarításig, legkésőbb október 1-ig tart.

Eléréses önrész: a károsodott terület biztosítási összegének 30%-a, valamint levonásos önrész: a kárösszeg 10%-a.

A jégkárbiztosítás nem terjed ki:

– arra a kárra, amely a jégverés mechanikai hatásán kívül egyéb ok- ok (pl. hideghatás stb.) miatt állott elő,

– a minőségi értékvesz- tésben megnyilvánuló károkra.

A május 31. napjának 24:00. óráját megelőző újrahasz- nosítást szükségessé tévő tőkiveréses jégesőkárok a kárszakértő által megállapított, károsodott területre számított biztosítási összeg 33,3%-ával térülnek.

Az újrahasznosítást nem igénylő mértékű tőkiveréses jégesőkárok és a május 31. napja után bekövetkezett károk, valamint a viharkárok súlycsökkenéses kárnak minősülnek. Ezeket a károkat a károsodott területre jutó biztosítási összeg és a kárszázalék szorzatának 90%-ával téríti a biztosító.

A kárszázalék kiszámítása: (a-b)/a, ahol: a: az adatközlőn feltüntetett átlaghozam b: a kárszakértő által felmért tényhozam

Pl. Búza 10 ha, 5 t/ha, 40.000 Ft/t. Bö = 2.000.000 Ft

Tényhozam: 3 t/ha

(5-3)/5 = 40% > mint 30% ezért a kár téríthető.

Biztosítói szolgáltatás:

2.000.000 × 40% × 90% = 720.000 Ft

Biztosítási esemény

Kockázatviselés időtartama

Önrészek

Kockázatkizárások (lásd még a DNÁF VII. fejezet)

A biztosítási szolgáltatás megállapításának módja

Viharkár biztosítás (A, BVH, CV)

Biztosítási esemény a kockázatvi- selés helyén termesztett növények- ben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növény- kultúra hozamcsökkenését okozza. Viharkárnak minősül az igazoltan legalább 20 m/sec szélsebesség következtében előálló – súlycsök- kenésben megnyilvánuló – termés- veszteség, amely szemkiverés, ka- lászletörés, szártörés folytán áll elő.

Viharkárnak minősül továbbá ka- pás kultúrák esetében az igazoltan legalább 20 m/sec szélsebesség következtében bekövetkező oly mértékű kidőlés (amikor a növény betakarítandó része vágóasztal mélység alá kerül), mely a termény betakarítást lehetetlenné teszi.

Kalászos kultúrák esetében az érés kezdetétől lép érvénybe és a kalá- szosok technológiai érettségétől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21 napig, legfeljebb azon- ban augusztus 15-ig tart. Az érés kezdete az a fejlődési állapot, ami- kor a vihar a kalászosokban szem- kiverést, kalászletörést, szártörést okozhat.

Kapás kultúrák esetében a meg- termékenyülést követően kezdődik és a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21 napig tart (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 14 nap hüvelyesek, bíborhere, facélia ese- tében 8 nap). Legfeljebb azonban napraforgó esetében szeptember 30-ig, kukorica esetében november 15-ig tart.

Ültetvényeknél a tisztuló hullás után, csonthéjasok esetében július 1-től, alma termésűek esetén au- gusztus 1-től betakarításig, legké- sőbb október 1-ig.

Eléréses önrész: a károsodott terület biztosítási összegének 30%-a, valamint levonásos önrész: a kárösszeg 10%-a.

A viharkár biztosítás nem terjed ki azokra a károkra amelyek:

– a kalászosok esetében a kalász lenyaklásá- ban, az állomány meg- dőlésében nyilvánulnak meg,

– arra vezethetőek visz- sza, hogy a termények túlérett állapotban, ter- mészetes hullás vagy pergés következtében károsodtak.

Viharkár esetén a biztosító részére szükséges bemu- tatni az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolását a szélsebességről.

A kárszázalék kiszámításának módja megegyezik a jég- kárbiztosításnál leírtakkal.

Biztosítási esemény

Kockázatviselés időtartama

Önrészek

Kockázatkizárások (lásd még a DNÁF VII. fejezet)

A biztosítási szolgáltatás megállapításának módja

Mezőgazdasági árvízkár biztosítás (A, BMÁ, CMÁ)

Árvíznek minősül a folyók vagy víz- folyások védművekkel határolt te- rületéről nem emberi beavatkozás miatt a nagy mennyiségű csapadék következtében kilépő víz.

Mezőgazdasági árvízkár a kocká- zatviselés helyén termesztett növé- nyekben

– a vízborítás miatt május 31-ig bekövetkező, oly mértékű ki- pusztulás, amely miatt az eredeti termelési cél megvalósulása le- hetetlenné válik és azok terüle- te újrahasznosításra kerül,

– a május 31-e után bekövetkező vízborítás miatti befulladás és teljes pusztulás, vagy részleges károsodás, amely következté- ben nem pusztulnak el, de ter- mést nem hoznak,

– keletkező kár, amely abból adó- dik, hogy az érett termés a víz- borítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le.

A fenti esetek csak abban az eset- ben minősülnek biztosítási esemény- nek, ha a növénykultúra hozam- csökkenését okozzák. A biztosítás szempontjából a védelmi szintet meghaladó vízállás következtében történő gátszakadásból eredő me- zőgazdasági árvízkárok is a kockáza- ti körbe tartoznak.

Szántóföldi növényeknél kikeléstől a növények learatásáig, de legké- sőbb november 30-ig.

Ültetvények esetén rügyfakadástól a betakarításig, de legkésőbb no- vember 30-ig.

Május 31-ig bekövetkező újrahasznosítható károk: önrész nélkül;

május 31-utáni károk: levonásos önrész, amely a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 40%-a, valamint a kárösszeg 10%-a.

Nem terjed ki a biztosítás az alábbi károkra:

– learatott, leszedett, föld- ből kiszedett termésben keletkezett károk;

– arra a növénykárra, amely az elmi kár okoz- ta mezőgazdasági árvíz felszíni vízborítása nél- kül nagyfokú talajelázás, elgyomosodás miatt kö- vetkezett be;

– a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott – az eróziós kártétel fogalmi körébe tartozó károkra;

– a hatósági kirendeléssel, vagy a nélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvíz- védelmi munka során fel- merülő károkra;

– a medrükben maradt vízfolyások, a mester- séges csatornák magas vízállásából eredő átszi- várgások, buzgárok által okozott károkra;

– a csapadékvizekből szár- mazó felszíni vízborítások (belvizek) káraira;

– a szükségtározók el- árasztásával felmerülő károkra;

– a kockázatviselési hely szempontjából területi- leg illetékes Vízügyi Igaz- gatási Hatóságok kár időpontjában hatályos be- sorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek minősülő he- lyen belül bekövetkező árvízkárokra;

– a talajvíz átlagos szintjé- nek megemelkedése mi- att keletkező károkra;

– ültetvények állagkáraira.

A mezőgazdasági árvízkárok térítése:

– a május 31-ig bekövetkező állománykipusztulásos károknál a növények károsodott területére jutó biz- tosítási összegének 33,3%-ával történik.

– a május 31. után bekövetkező károk esetén: A ká- rosodott növénytáblára jutó biztosítási összeg és a kárszázalék szorzatának 90%-a.

A kárszázalék kiszámítása: [(a-b)/a]-40%, ahol: a: az adatközlőn feltüntetett átlaghozam

b: a kárszakértő által felmért tényhozam

Biztosítási esemény

Kockázatviselés időtartama

Önrészek

Kockázatkizárások (lásd még a DNÁF VII. fejezet)

A biztosítási szolgáltatás megállapításának módja

Tűzkár biztosítás (A, BJT, CJT)

Tűz biztosítási eseménynek minősül az a természeti esemény, amely többek közt villámcsapás, száraz- ság, öngyulladás következtében előállt, olyan anyagi változások- kal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki, öntáplálóan és terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. Tűzkárnak minősül a kockázatviselés helyén termesztett növényekben tűz mi- att bekövetkezett olyan kárese- mény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra hozamcsökkenését okozza.

Szántóföldi növények esetén kike- léstől a növények learatásáig, de legkésőbb november 30-ig.

Ültetvények esetén január 1-től a termés betakarításáig, de legké- sőbb november 30-ig.

Levonásos önrész: a kárösszeg 10%-a.

– kertészeti kultúrák ese- tében a gyomszabályo- zás elmaradása miatt keletkező vagy tovater- jedő károkra;

– alma- és szőlőültetvé- nyek esetén a hajtás- rendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károkra;

– a biztosított növénykul- túrában bekövetkező 20%-ot meg nem hala- dó károkra;

– az emberi közrehatás vagy hanyagság miatt keletkező tűzkárokra.

A károsodott területre jutó biztosítási összeg és a kár- százalék szorzatának 90%-a.

A kárszázalék kiszámítása: (a-b)/a, ahol: a: az adatközlőn feltüntetett átlaghozam b: a kárszakértő által felmért tényhozam

Viharkár biztosítás, homokverés kockázat (A, BVH, CV)

Biztosítási esemény a kockázatvi- selés helyén termesztett növények- ben a homokverés miatt bekövet- kezett olyan káresemény, amely a növénykultúra kipusztulását okoz- za.

Jelen biztosítás keretében az újra- hasznosítást szükségessé tévő mértékben (50%) kipusztult állomá- nyok kárai térülnek.

A kikeléstől, palántázástól június 15-éig tart.

Nincs, de lásd „A biztosítási szolgáltatás megállapításának módja” oszlopot!

A homokveréskár nem ter- jed ki:

– az állati kártevők és kór- okozók által okozott, hi- ányos kelés miatt bekö- vetkező károkra,

– vagy a helytelen ter- mesztéstechnológia ál- tal okozott károkra.

A homokverés károk térítése a kiszántást, újrahasznosí- tást szükségessé tévő mértékben kipusztult károsodott terület biztosítási összegének 33,3%-ával történik.

Pl. szója, 5 ha, 3 t/ha, 100.000 Ft/t,

B.ö. = 1.500.000 Ft (300.000 Ft/ha)

Homokveréskár (56%-os tőpusztulás) 2,7 ha-on. Kárszámítás:

300.000 Ft/ha × 2,7 ha × 0,333 = 269.730 Ft

Biztosítási esemény

Kockázatviselés időtartama

Önrészek

Kockázatkizárások (lásd még a DNÁF VII. fejezet)

A biztosítási szolgáltatás megállapításának módja

Őszi fagykár biztosítás (A, BŐF, CŐF)

A kockázatviselés helyén a term- esztett növényekben hozamcsök- kenést eredményező káresemény.

A biztosító kockázatviselése tárgy- év augusztus 31. és október 10. kö- zötti időszakra terjed ki.

Levonásos önrészek: üzemenként és növénykultúránként a teljes biztosítási összeg 50%-a,

valamint a megállapított kárösszeg 10%-a.

Az őszi fagykárbiztosítás nem terjed ki:

– kórokozók és kártevők által okozott károkra,

– beltartalmi értékvesz- teségekre (pl. csíraké- pesség megváltozá- sa, tápanyag tartalom csökkenése),

– az utolsó betakarítás befejezését követően, hasznosítatlan növény- kultúrában bekövetke- zett károkra.

Kár = (a × b/c – a/2) × 0,9 ahol

a = az üzem azonos növénykultúrájának teljes területé- re vonatkozó biztosítási összeg

b = kárszakértő által felmért üzemi szintű kockázati ho- zamveszteség

c = üzemi szintű biztosított hozam

A kockázaton kívüli károk miatt bekövetkezett termés- veszteségek a hozamkiesésbe nem számítanak bele.

Pl.: Az üzem 3 táblán (1 ha, 2 ha, 3 ha) paprikát termel. A biztosított hozam: 30 t/ha, egységár: 150.000 Ft.

Az időjárási feltételek teljesülését az OMSZ igazolta.

Üzemi szintű hozamkiesés kiszámítása:

A kárszakértő hozambecslése: 1 ha-on 9 t/ha, 2 ha-on

12 t/ha, 3 ha-on 9 t/ha, összesen 6 ha-on 60 t.

Hozamkiesés = 6 ha x 30 t/ha – 60 t = 120 t.

Kár = (27.000.000 Ft × 120t/180t – 13.500.000) × 0,9 =

= 4.048.380 Ft

Egymást követő különböző kockázati károk előfordulá- sa esetén a szolgáltatási összeg megállapítása a koráb- bi kár figyelembevételével történik.

Document Metadata

Table of Contents

A díjtámogatott biztosítások feltételfüzete

Document Metadata