KEHOP-1.5.0-15-2016-00008

A tervezett fejlesztés három részre osztható, melyet a tervdokumentáció felépítésében is figyelembe vettünk, igazodva a költségvetés kiírás struktúrájához. Az 1. fejezetben általános tételek szerepelnek, ezért a számozás a 2. fejezettől indul. A fejlesztést igénylő létesítmények az alábbiak:

1. Létesítmények általános ismertetése

2. Dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározó építése

2.1. Vízgazdálkodási létesítmények

2.2. Energiaellátás és meglévő vezeték kiváltása

2.3. Közlekedési létesítmények

2.4. Ivóvíz vezeték kiváltása

3. Arany-patak mederrendezési munkái A főbb anyagmennyiségek:

Völgyzáró gát 421 m

~46 000 m3 kötött anyag

Oldaltöltés 530 m

~7 700 m3 kötött anyag

Tározó tér árapasztó vápa 450 m2 betonba rakott terméskő burkolat

Állandó vízű árvízcsúcs-csökkentő 7,2 ha tározórész

Duzzasztó műtárgy 1 db

Vízkivételi műtárgy 1 db

Tápcsatorna 484 m (KG PVC D400)

Ivóvíz vezeték: 330 m (KPE D225 P10)

Arany-patak mederkotrása 35 200 m3 (~5,8 km) Fenéklépcső átjárhatóvá tétele 3 db (0+752, 12+180, 12+921) Gázló kialakítása 1 db

További feladatok:

• árvízvédekezési intézkedési terv

• kiviteli terv készítése;

• megvalósulási dokumentáció készítése;

• engedélyeztetés a dokumentációban meghatározottak szerint;

• a megvalósításhoz szükséges ingatlan- nyilvántartási feladatok;

• vízjogi üzemeltetési engedély beszerzéséhez szükséges dokumentációk elkészítése és az engedély beszerzéséig rendelkezésre állás

• régészet (ERD II. fázisának elkészítése és a megelőző mentő régészeti feltárás elkészítése, szükséges szakfelügyeletek biztosítása); lőszermentesítés;

• tervezői művezetés biztosítása a dokumentációban meghatározottak szerint.

A kivitelezési munkák főbb elemei:

Dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározó építése

Völgyzáró gát 421 m

Oldaltöltés 530 m

Szerviz út 120 m

Tápcsatorna 484 m

Ivóvíz vezeték 330 m

Dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározó építése öszesen: 1 885 m

Arany-patak mederrendezési munkái

12+196 - 10+393 km szakasz 1 803 m

8+005 - 7+250 km szakasz 755 m

4+001 - 0+785 km szakasz 3 216 m

Arany-patak öszesen: 5 774 m

Mindösszesen: 7 659 m

A kivitelezés során megépítésre kerül a dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározó és létesítményei, valamint az Arany-patak mederrendezése.

A tervezett létesítmények műtárgyait és a tervezett beavatkozásokat az alábbiakban ismertetjük:

Sor- szám

Műtárgy neve

Műtárgy helye (km)

Tervezett beavatkozás

Tervezett mérete (m)

Dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározó

Leeresztő műtárgy

Arany-patak 8+142

Új műtárgy

2 db Ø 2,20 m átmérőjű ROCLA típusú (vagy azzal egyenértékű) előregyártott elem

Völgyzáró gát vészárapasztó vápa

Völgyzáró gát 0+230

Új műtárgy

Fenékszélesség: 4,0 - 8,0 m

Rézsűhajlása: 1:4 - 1:10

Oldaltöltés árapasztó vápa

Oldaltöltés 0+032

Új műtárgy

Fenékszélesség: 8,0 m

Rézsűhajlása: 1:10

Oldaltöltés leeresztő műtárgy

Oldaltöltés 0+045

Új műtárgy

Ø 0,60 m átmérőjű HÓDCSŐ (vagy azzal egyenértékű) előregyártott elem

Vízkivételi műtárgy

Arany-patak 9+105

Új műtárgy

Vb. szerkezet Hossza 6,17 m

Molnárréti-árok keresztezés

Új műtárgy

vb. ikerkeret (2×130×130)

Duzzasztó műtárgy

Arany-patak 9+096

Új műtárgy

Arany-patak mederrendezési munkái

Fenéklépcső

Arany-patak 0+752

Átépítendő műtárgy

Terméskő rámpa kialakítása

Fenéklépcső

Arany-patak 12+180

Átépítendő műtárgy

Terméskő rámpa kialakítása

Fenéklépcső

Arany-patak 12+921

Átépítendő műtárgy

Terméskő rámpa kialakítása

A felsorolt műszaki mennyiségeket az indikatív tenderterv tartalmazza. A nyertes ajánlattevő feladatai között szerepel kiviteli tervek készítése, ezen kiviteli tervek alapján lehet pontosan meghatározni a műszaki mennyiségeket.

Az építési munka jellege:

Vízépítési, mélyépítési és vízgépészeti

Az építés kívánt kezdési és befejezési időpontja

Kezdés: 2017. 08. hó

Befejezés: 2019. 06. hónap (23 hónap)

. A szerződésszerű teljesítés alatt a műszaki átadás-átvétel zárónapját kell érteni.

1.2. Előzmény okiratok

1.2.1. Jogerős, végrehajtható és érvényes építési (létesítési) engedélyek

A tervezett létesítmények nem rendelkeznek érvényes vízjogi létesítési engedélyekkel. Ezek beszerzése a kivitelező feladata lesz.

1.2.2. Felmentések, valamint eltérési engedélyek jogszabályoktól, műszaki és egyéb hatósági előírásoktól

Nincs ilyen követelmény.

1.2.3. Egyéb engedélyek, állásfoglalások

Egyéb engedélyek állásfoglalások jelenleg nem ismertek.

1.3. Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások

1.3.1. Forgalom folyamatos fenntartása

A munkaterületeket érintő közúti átmenő forgalom fenntartása, illetve annak hatósági engedélynek megfelelő elterelése/korlátozása megoldandó.

A munkaterületet érintő célforgalom (helyi telkek, épületek, stb. célforgalmának) biztosítása szükséges.

1.3.2. Működő üzem alatt végzett építési munkák

Működő üzem mellett munkavégzéssel leginkább az alábbiaknál kell számolni:

• közúti közlekedés,

• élővízfolyás megtartása,

• időszakosan és esetenként ár- és belvízvédekezés,

• közműszolgáltatás folyamatosságának biztosítása (közműkiváltások)

1.3.3. Más vállalkozónak egyidejűleg a térségben végzett tevékenysége

Nincs előzetes információ, de nem kizárható.

1.3.4. Környezet- és természetvédelmi követelmények

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásait betartva a Vállalkozónak a munkálatokat úgy kell végeznie, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben zavarja, és az alkalmazott gépek, berendezések és technológiák környezetkímélőek legyenek.

A Vállalkozó köteles tisztán tartani az építési területek környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés, illetve anyagszállítás érint. A keletkezett szennyezés nem lépheti túl a magyar szabványban (MSZ 21454-1:1983) megengedett határértékeket.

A Vállalkozónak hathatós módszereket kell alkalmaznia a munkaterülethez közel fekvő, vagy az odavezető közutakon a sár- vagy iszaplerakódás, egyéb szennyeződés elkerülésére, amit a Létesítménnyel összefüggésben használt járművek, vagy egyéb berendezések okoznak. A Vállalkozónak saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania és szállítania minden, az építési forgalom által a közutakra rárakódott sarat és szennyeződést. Külön óvintézkedéseket kell foganatosítani a közterület, valamint a zaj, por vagy egyéb szennyezés megelőzésére. A Vállalkozó köteles a zaj- és rezgésártalmaktól az építés és felvonulás, szállítás és egyéb érintett területek környezetében élő lakosságot és építményeket megvédeni. A keletkezett zaj és rezgés mértéke a magyar jogszabályokban [27/2008. (XII. 3.) KvVM.-EüM. együttes rendelet.] előírt határértékeket nem haladhatja meg.

Be kell tartani a talajra vonatkozó szakhatósági előírásokat és a talajvédelmi tervben foglaltakat: humusz megmentése és felhasználása, szomszédos termőterületek minőségromlásának, szennyezésének, szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulásának megakadályozása, időlegesen igénybevett területek eredeti agronómiai állapotának helyreállítása.

Az erdőterületeket érintő kiviteli munkák előtt az erdészeti szakhatóság állásfoglalásában meghatározottak szerint kell eljárni.

A felvonulási területről és szállítási utakról előzetes állapotfelvételt kell készíttetnie Vállalkozónak, amely mértékéig az építést követően a helyreállítást el kell végeznie. Az építési munkahelyekről, a felvonulási területekről és egyéb építéssel érintett területekről a felszíni vizeket megfelelő módon el kell vezetni. A keletkezett szennyvizet ideiglenes fogadótartályokba lehet vezetni, ahonnan az elszállítható, vagy a meglévő csatornákba (árkok és patakok) vezethető a szükséges ülepítés és tisztítás után, az illetékes hatóságok engedélyei alapján.

Lakókörnyezetben végzett építési munkáknál vállalkozó köteles biztosítani a kommunális szolgáltatások zavartalanságát a tűzoltás, életmentés feltételeit, a hétköznapi életvitel biztonságát. Amennyiben az akadályoztatás elkerülhetetlen, legalább egy héttel, de minimum 3 nappal előbb köteles kiértesíteni az érintetteket, és az ezzel kapcsolatos mindenféle költségeket vállalni.

Az előírtak be nem tartása esetén keletkezett esetleges károkkal és az illetékes hatóságok bírságolásával kapcsolatos költségek kizárólag a Vállalkozót terhelik.

Minden olyan munkafolyamat megkezdése előtt, mely várhatóan kárt okozhat a környezet épületeiben, építményeiben (pl. szállítás), Vállalkozó köteles a várható hatásterületet meghatározni (számítással, kísérlettel vagy egyéb módon). Amennyiben a meghatározott hatásterületen belül meglévő épületek, építmények

vannak, azok állagfelmérését vállalkozónak el kell végezni (végeztetni) és a munkák során keletkezett károkat az érintett tulajdonosok részére meg kell térítenie.

A kiviteli munkákkal érintett védelmi szakasz árvízvédelmi biztonságát az építés idejére Vállalkozónak biztosítania kell.

A munkaterület nem érint NATURA 200 területet.

Az élővizekbe és felszín alatti vizekbe, valamint a talajba szennyeződés nem kerülhet.

Az esetlegesen bekövetkező havária eseményeket a környezetvédelmi Hatóságot, és a NYUDUVIZIG-nek az azonnali kárenyhítés megkezdése mellett, haladéktalanul be kell jelenteni.

1.3.5. Kulturális örökségvédelmi követelmények, régészeti munkálatok

A Vállalkozó feladata az Előzetes Régészeti Dokumentáció (ERD) II. fázis (próbafeltárás elvégzése után készülő feltárási projektterv) elkészítése, teljes felületű megelőző mentő régészeti feltárás elvégzése, a szükséges régészeti szakfelügyelet biztosítása és ezek költségeinek viselése.

Az építési munka során be kell tartani a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény vonatkozó előírásait.

A földmunkák csak folyamatos régészeti szakfelügyelet (megfigyelés) mellett végezhetők. A régészeti szakfelügyeletre a Vállalkozónak kell szerződést kötni a munkaterületen illetékes megyei múzeummal. Amennyiben a megvalósítási munka során előre nem látható, illetve nem várt régészeti feltárás válik szükségessé, és az a Vállalkozó munkáját oly mértékben zavarná, hogy a Szerződés szerinti befejezési határidő nem tartható, akkor az eredeti organizációs elképzeléseket a Mérnök előzetes hozzájárulásával egyeztetést követően Vállalkozó átütemezheti, ami a vállalt szerződési határidő módosításával járhat. Az előre nem látható régészeti feltárás költségei a vállalkozót nem terhelik.

A régészeti szakfelügyeletek eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely az építési napló mellékletét képezi.

1.3.6. Munkavégzési időszak korlátozása

A munkavégzési időszakok korlátozására jelenleg nincs tudomás. Esetleges előírások a létesítmények környezetvédelmi engedélyeztetés során kerülhetnek meghatározásra.

1.3.7. Építési terület fémanyag (lőszer) szennyeződés mentesítése

Az építési terület lőszermentesítése és az ahhoz szükséges esetleges hatástanulmány elkészítése a kivitelező feladata.

1.3.8. A Megrendelő által nyújtott szolgáltatások

A Megrendelő a teljes munkaterületet átadja a Vállalkozónak. A létesítmények megvalósításához szükséges minden egyéb feltétel (építési víz, csatorna és villamos energia) biztosítása a Vállalkozó feladata.

A Megrendelő biztosítja a mellékletként felsorolt indikatív terveket, dokumentációkat alapadatként. Minden egyéb, a feladat kiírásnak, jogszabályoknak, előírásoknak, műszaki szabványoknak, stb. megfelelő módon történő elvégezhetőségéhez, dokumentálásához, műszaki-átadás-átvételéhez, nyilvántartásba vételéhez, valamint

üzembehelyezéséhez és földhivatali rendezéséhez szükséges tervek, dokumentumok, stb. elkészítése, biztosítása a Vállalkozó feladatát képezi.

1.3.9. Előírások, főbb minőségi követelmények

• A kivitelezés ár- illetve belvízmentes időben, az Arany-patakon kialakuló vízállások folyamatos figyelemmel követése mellett, a hullámtérben és az árvédelmi töltést érintő munkálatoknál az NYUDUVIZIG által jóváhagyott árvízvédelmi intézkedési terv alapján történhet. A jelenlegi árvízi biztonság fenntartása az építés ideje alatt a Vállalkozó feladata a szükséges erő- és anyagi források biztosításával.

• A Vállalkozó ár-, belvíz- és vízminőség – kárelhárítási készültség esetén köteles a Megrendelő védelemvezetőjének utasítása szerint eljárni.

• A munkák csak érvényes munkaterület átadás-átvétel és a munkálatok megkezdéséhez szükséges engedélyek birtokában kezdhetők meg. A Vállalkozó jogosult és köteles a munkaterületet átvenni, az átvételkor a munkavégzésre való alkalmasságot megvizsgálni, az esetleges hiányosságokat jegyzőkönyvben (építési napló) rögzíteni és ebben felhívni a Megrendelő figyelmét a hiányosságok megszüntetésére. Köteles továbbá a Vállalkozó vizsgálni, hogy a munkaterületen korábban végzett munkák esetleges hibái vagy hiányosságai nem akadályozzák-e a munkavégzést. Ha a Vállalkozónak felróhatóan nem kerül megállapításra hiba vagy hiányosság, akkor a Vállalkozó vállalni köteles a felelősséget a korábban elkövetett hibák vagy korábban keletkezett hiányosságok következtében fellépő károkért, még abban az esetben is, ha igazolható, hogy a hibát más vállalkozó okozta.

• A munkaterületen végzett munkák jogszabályoknak megfelelő, szerződésszerű teljesítéséért a Vállalkozó a felelős, így különösen a balesetmentes munkakörülmények megteremtéséért, az alkalmazottak jogszerű foglalkoztatásáért.

• A Vállalkozó köteles állandó helyszíni képviselője által biztosítani az összes szükséges felügyeletet és irányítást a beruházás kivitelezése folyamán. Az ilyen meghatalmazott képviselőnek a Vállalkozó nevében a Megrendelő képviselőjének/műszaki ellenőrének (a továbbiakban: Mérnök) utasításait el kell fogadnia.

• A Vállalkozó a beruházás megvalósítása során elegendő számú képzett és tapasztalt vezetőt és irányítót, továbbá szakképzett, betanított és segédmunkaerőt köteles biztosítani, hogy a szerződés szerinti kötelezettségeit megfelelően és időben teljesíteni tudja. Az alkalmazottaknak az általános és helyi munkavédelmi és balesetelhárítási, valamint tűzvédelmi előírásokat ismerniük kell.

• A Vállalkozó jogosult és köteles ellenőrizni a Megrendelő által szolgáltatott dokumentumokat és ezt követően köteles meggyőződni azok helyességéről. Kiviteli terveket a Vállalkozó köteles elkészíteni vagy elkészíttetni, melyek azt a célt szolgálják, hogy pontosan meghatározzák a tervezett létesítmények teljes műszaki tartalmát, minden részletét. A Vállalkozó a kiviteli terv készítése során köteles a Megrendelővel egyeztetni. A Megrendelő és a Mérnök a Vállalkozó által leadott terveket Tervjóváhagyó Bizottság keretében áttekinti és véleményezi. A kivitelezés csak a Megrendelő és Mérnök által jóváhagyott

kiviteli terv alapján kezdhető meg. A Vállalkozó köteles a Megrendelő és a Mérnök által kért javításokat a kiviteli terven elvégezni.

• A kivitelezés megvalósulását követően megvalósulási tervet és részletes üzemelési szabályzatot kell készíteni, üzempróbát kell folytatni és vízjogi üzemeltetési dokumentációt kell összeállítani a megvalósult létesítményekről. Az összeállítandó dokumentációnak jogszabályban (18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) előírt tartalmi-formai követelményei vannak.

• A Vállalkozó az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletnek megfelelően köteles vezetni.

• A Vállalkozó köteles a beruházás kivitelezését és megvalósítását, valamint a hibák kijavítását szigorúan a szerződés szerint, azzal összhangban végezni. A Vállalkozó köteles szigorúan alkalmazkodni és ragaszkodni a Megrendelő utasításaihoz, minden olyan ügyben, amely a beruházást érinti, vagy arra vonatkozik.

• A Vállalkozó a kivitelezés során fellépő módosítási igényeket a szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint köteles kezelni.

• A beruházás kivitelezési körülményeire vonatkozó, külső szervek által hatósági jogkörben adott, jogszerű utasításokat a Vállalkozó köteles megfelelően végrehajtani és arról a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni.

• A Vállalkozónak és alvállalkozóinak az anyagok és eszközök mozgatását úgy kell végrehajtania, hogy a szállítás során használt utak, épületek és épületrészek és azok műtárgyai károsodást és sérülést ne szenvedjenek. A szállító útvonalak kiépítésével, karbantartásával, megerősítésével, javításával és helyreállításával kapcsolatos minden tevékenység a Vállalkozó feladata és azok költségei is őt terhelik. A szállítási, mozgatási tevékenység során előidézett környezetkárosodásért vagy szennyezésért a Vállalkozót terhel minden felelősség és viselnie kell annak következményeit.

• A műtárgyakból kibontott acélszerkezeteket a Megrendelő által meghatározott telephelyre be kell szállítani. Az egyéb bontási anyagok elhelyezéséről a jogszabályoknak megfelelően a Vállalkozónak kell gondoskodni.

• A Vállalkozó a Létesítmény szerződésszerű megtervezését és megvalósítását az Általános és Különös Feltételek 8.1 Alcikkelye szerint megállapított Kezdési Időponttól legkésőbb 23 hónapon belül köteles teljesíteni, azaz a műszaki átadás-átvételt befejezni. A szerződésszerű teljesítés alatt a műszaki átadás- átvétel zárónapját kell érteni.

• Az elkészült munkáról a Felek közösen teljesítés-igazoló jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben rögzítik a műszaki (rész)teljesítést. A Felek által aláírt jegyzőkönyv a számlázás alapja.

• A jótállási vagy szavatossági idő alatt felfedett hiányosságokat, hibákat haladéktalanul a Vállalkozó tudomására kell hozni, aki haladéktalanul intézkedik a hiányosság, hiba megszüntetésére. Amennyiben a Vállalkozó ésszerű időn belül nem intézkedik, vagy a megtett intézkedései az elvárt hatás kiváltására alkalmatlanok, a Megrendelő jogosult a hibát, hiányosságot a Vállalkozó költségére és kockázatára megszüntetni.

• A Felek kizárólag akkor mentesülnek a szerződésszegés következményei alól, ha bizonyítják, hogy a késedelem a másik fél nem szerződésszerű teljesítésére vezethető vissza vagy a teljesítés a másik fél érdekkörében vagy mindkét fél érdekkörén kívül eső okból lehetetlenült.

• Az elvégzett talajmechanikai és egyéb vizsgálatok minősített dokumentációját jóváhagyásra be kell nyújtani az Mérnök számára.

• A betakarásra kerülő vízilétesítményeket betakarás előtt be kell mutatni a Mérnöknek, a szintek megfelelőségét beméréssel kell igazolni.

• A töltést keresztező műtárgyak, teljes körű vízzárósági és víztartási próbáját a vonatkozó szabványoknak megfelelően előzetesen jóváhagyott tervek alapján el kell végezni és a Mérnökkel, illetve a műtárgyak kezelőivel el kell fogadtatni. A csővezeték magasságát betakarás előtt beméréssel kell igazolni.

• A töltés és vízfolyás keresztezéseket és a védvonal térségi munkákat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 147/2010. Korm. xxxxxxxx előírásai szerint kell elvégezni. Ezen rendelet IX. fejezete és melléklete tartalmazza a vizek és vízilétesítmények más, nyomvonal jellegű létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó előírásokat, melyek betartása kötelező.

• A tervezett létesítmények lényeges eleme a rézsűvédelem, ezért a kivitelező kötelessége a gyepfelület megerősödéséig (első kaszálásig) elvégezni a gyep ápolását.

• A töltéskoronán bogárhát kiképzést kell kialakítani, az építendő kavicsstabilizációt külön tömöríteni kell. Ezen előírások a megközelítő utakra is érvényes.

• A kiviteli munkálatok befejezésekor a védvonal környezetét eredeti állapotára helyre kell állítani.

• A vízrajzi szakági és minőségirányítási követelmények értelmében a vízmércék és őrpontok kivitelezése során a terv szerinti (névleges) magassági értékektől legfeljebb 4 mm-es eltérés megengedett. A létesítmények magassági bemérését és annak dokumentálását a Megrendelő végzi, nemzeti etalonra visszavezethető módon kalibrált mérőeszközökkel. E célból a Vállalkozónak a vízmércék és őrpontok végleges magassági beállítását megelőzően fel kell vennie a kapcsolatot a Megrendelővel.

• Az engedélyeztetéshez szükséges előzetes vizsgálati dokumrntáció elkészítése a NYUDUVIZIG feladata. Az eljárás során beszerzett környezetvédelmi határozatot a NYUDUVIZIG szolgáltatja a Kivitelező részére.

• Az Előzetes Régészeti Dokumentáció (ERD) I. fázisának (kutatási terv) elkészítése az OVF feladata.

• Az Előzetes Régészeti Dokumentáció (ERD) II. fázis (próbafeltárás elvégzése után készülő feltárási projektterv) elkészítése, teljes felületű megelőző mentő régészeti feltárás elvégzése, a szükséges régészeti szakfelügyelet biztosítása és ezek költségeinek viselése a Vállalkozó feladata.

• A létesítmények kialakításához szükséges vízépítési terméskövet a Kivitelezőnek a Rába vízgyűjtő területéről kell beszereznie, hogy az ne legyen tájidegen.

• A Kivitelező feladata a megvalósított létesítményeken a füvesített felületek utógondozása (kézi kaszálás, fűmaggal történő felülvetés, trágyázás, gyepfelület karbantartása, kézi gyommentesítés) az első kaszálásig.

• A Kivitelező garanciális időszaka a megvalósítást követően 36 hónapig tart. Ezen időszakban a megrendelővel közösen évenkénti felülvizsgálatot

tartanak, melyről jegyzőkönyvet készítenek, melyben rögzítik a szükségesen elvégzendő garanciális munkálatokat.

• Az Arany-patak mederkotrása során kiszoruló mederanyag döntő részét a szombathelyi nem veszélyes hulladéklerakóra kell szállítani, melyhez a Vállalkozónak erre alkalmas hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szállítójárművel kell rendelkeznie!

• A Vállalkozó feladata az elektromos vezeték kiváltásánál, az elektromos földkábel kialakításánál, valamint az ivóvíz vezeték kiváltásánál a vezeték-jogi kártalanítások kifizetése és a vezetékjogok ingatlan- nyilvántartási átvezetésével befejezően!

Irtási munka

a) Az építési területen található növényzetet (fásszárú növényzetet, valamint egyéb aljnövényzetet) el kell távolítani, azaz a fakitermelést, a cserjeirtást el kell végezni, illetve az aljnövényzet le kell kaszálni. A fakitermelést és a cserjeirtást követően a vágástakarítást és a tuskózást el kell végezni, továbbá a kaszálásból származó hulladékot össze kell gyűjteni. A tuskók elszállításáról és elhelyezéséről a Vállalkozónak kell gondoskodnia.

b) A Vállalkozó feladata az érintett földrészletek határainak megfelelő pontosságú terepi azonosítása a termelés megkezdése előtt ill. annak folyamán. A határazonosítás hibás elvégzéséből, ill. elmulasztásából származó mindennemű jogkövetkezmény a Vállalkozót terheli.

c) A fakitermelésből származó, 10 cm tőátmérőnél vastagabb faanyag esetében az iparilag hasznosítható faanyag választékolását a lehető legjobb értékkihozatalt eredményező módon kell a Vállalkozónak elvégeznie. A Vállalkozónak a faanyag felkészítése (gallyazás, választékolás, darabolás) során a termeléssel érintett fafajoknak megfelelően, az MSZ 13307, MSZ 45, MSZ 5351, MSZ 08 0585/1, MSZ 1220 szabványok ill. azok mindenkor érvényes újabb módosításai alapján az alábbi választékokat (erdei termékeket) kell előállítania: lemezipari rönk, fűrészrönk, papírfa, rostfa, vastag tűzifa. A 10 cm tőátmérőnél vékonyabb faanyag esetében a Megrendelő eltekint a választékolás elvégzésétől.

d) A fentiekben felsorolt választékokat (erdei termékeket) a későbbi munkavégzést nem akadályozó módon, választékonként külön-külön kell a területen erdei sarangba rendezve készletezni, továbbá az egyes készletekről fafajonként és választékonként külön-külön kimutatást kell vezetni. A kész sarangok későbbi háborítatlanságának igazolása érdekében a sarangokon a felső sor vágásfelületét folyamatos festékcsíkkal kell megjelölni. A kész sarangokat - a készletezett anyag mennyiségi megjelölését tartalmazó jegyzőkönyvvel együtt – a Megrendelőnek át kell adni, a termelés helyszínétől 15 km-en belül kijelölt helyszínre. A kitermelt faanyag őrzése az átadás megtörténtéig a Vállalkozó feladata, az őrzés költségei a Vállalkozót terhelik.

e) A készletezett anyagon felüli, a vágástakarításból, cserjeirtásból, tuskózásból, valamint a kaszálásból származó növényi hulladékot (cserjét, kaszálási hulladékot, 10 cm-nél vékonyabb faágakat, valamint tuskózási hulladékot) fel kell aprítani és a későbbi felhasználásig a Megrendelő által a termelés helyszínétől 15 km-en belül kijelölt helyszínen, a későbbi munkavégzést nem akadályozó módon, rendezett

prizmában deponálva kell a Megrendelő részére átadni. A kialakított prizmákat szélelhordás ellen megfelelő biztosítással kell ellátni.

f) A növényzetnek az építési területen vagy annak környezetében történő elégetése nem megengedett.

g) A Vállalkozó az engedélyben szereplő építési területről, annak határairól, az azon található faállományról ill. növényzetről, valamint a termelés és az anyagmozgatás körülményeiről helyszíni bejárás során kell tájékozódnia, melyről a megrendelővel közösen jegyzőkönyvet kell készíteni.

h) Felelősségvállalási feltételek:

- A Vállalkozó köteles az ajánlati dokumentációban szereplő munkavégzés során az erdőről, az erdő védelméről és az erőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, valamint az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet, valamint annak mindenkor hatályos jogszabályi módosításaiban szereplő előírásokat betartani.

- A Vállalkozó köteles az ajánlati dokumentációban meghatározott feladatok elvégzéséhez az érvényben lévő tűz-, és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gépeket ill. eszközöket felhasználni, melyek műszaki állapota megfelel a biztonságos munkavégzés követelményeinek.

- Az ajánlati dokumentációban meghatározott feladatok, valamint az ahhoz kapcsolódó munkák végzése során, továbbá az esetlegesen felmerülő környezeti károk elhárításakor az érvényben lévő tűz,- és környezet- ill. természetvédelmi rendelkezések és a természetvédelmi engedély előírásainak megfelelően, és a vonatkozó munkavédelmi szabályok betartása mellett kell eljárni a munkákat végző Vállalkozónak, valamint képviselőinek. Mindennemű környezetszennyezést haladéktalanul jelenteni kell az Igazgatóság képviselőjének.

- Az ajánlati dokumentációban szereplő területeken a munkavégzésre vonatkozó engedélyek időtartama alatt, az abban meghatározott feladatok végzése során, továbbá árvízből vagy egyéb más okokból előforduló balesetekért és károkért a Megrendelő felelősséget nem vállal. A baleset jogkövetkezményei vagy más személyeknek, illetve az Igazgatóságnak okozott károk megtérítésének kötelezettsége a Vállalkozót terhelik.

• A Vállalkozó köteles a fém- és faszerkezeteket időjárásálló bevonattal ellátni.

• A Vállalkozó a kiviteli terveket a műtárgyak vagyonvédelmére vonatkozó megoldással együtt köteles elkészíteni és a kivitelezés során azt megvalósítani.

• Munkaterület átadást követően a műszaki átadás – átvétel eljárás lezárásáig a Vállalkozó kötelezettsége a létesítmények fenntartási feladatainak ellátása.

• Az ideiglenes elzárásokhoz szükséges betétgerendákat a Megrendelő által meghatározott - a tervezett létesítménytől számított átlagosan 15 km távolságra lévő – telephelyre kell leszállítani.

• Az acélszerkezetek megvalósítása során kizárólag új anyag, szerelvény, szerkezet építhető be.

• Az üzemeltető betanítása a Vállalkozó feladata.

• A műtárgyak elmozdulás mérésére szolgáló acél pontjelek geodéziai bemérését el kell végezni.

• A költségvetési kiírás azon tételeiben, ahol a föld szállítási távolság nincs pontosan meghatározva, ott max. 20 km – es szállítási távolság kalkulálható.

1.4. Tervezői nyilatkozat

A dokumentáció tervezőjének nyilatkozatát lásd a jelen kötethez csatolt műszaki (ajánlati) indikatív tervekben.

2. KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS

2.1. Az építmény, az építési munka általános leírása

2.1.1. Előzmények, megbízás

A tervezési terület Magyarország Nyugati részén, közigazgatásilag Vas megyében, a Szombathelyi kistérségekben található.

A tervezett létesítmények az Arany-patak vízfolyás és annak hullámterén fognak elhelyezkedni.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az Európai Unió valamint a Magyar állam támogatásával kívánja a projektet megvalósítani.

Az OVF megbízta a SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft.-t a " Szombathely és a környező települések árvízi védelmét szolgáló dozmati víztározó megépítése " tárgyú létesítmények megtervezésével. Jelen tervdokumentáció a fejlesztés indikatív tendertervét tartalmazza.

2.1.2. A projekt tárgya, tartalma, célja

Az Arany-patak Ausztriában, Rohonc felett ered, a magyar határt Bozsok térségében lépi át, majd Bucsu, Dozmat, Torony és Sé községeket érintve Szombathely belterületén csatlakozik a Sorok-Perint-patakba.

Szombathely város árvízi veszélyeztetését a Sorok-Perint-patak és abba a város belterületén csatlakozó Arany-patak okozza. 1965 évben mindkét vízfolyáson rendkívüli vízhullám vonult le, ami a városban jelentős területek elöntésével járt. Az Arany-patak medrének rendezése a szombathelyi szakaszon 1963-ban kezdődött el, melyet az 1965 évi árvíz, nagy mértékben megrongált. A meder helyreállítására készített terv alapján a kivitelezés 1969-ben fejeződött be az alsó szakaszon, a felsőbb szakasz kiépítése a 70-es években történt.

Az Arany-patakon az értékelhető vízállás észlelése 1970-től van. A patak árvizeinek vizsgálatára több tanulmány készült, melyek már a tényleges mérési adatokra alapozva határozták meg a vízfolyás árhullámait.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Osztály Hidrológiai és Adatfeldolgozó Csoportja 1991. évben készült tanulmányában az Arany-patak 1991. júniusi árhullámait vizsgálta és értékelte.

1998. évben Xx. Xxxxxxxx Xxxxx készítette az Arany-patak nagyvízi hidrológiája című tanulmányt, mely az oladi vízrajzi állomás adataira alapozva elkészítette a véglegesnek tekinthető írott nagyvízi hossz-szelvényt a vízfolyásra.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság célul tűzte ki a Szombathely és a környező települések árvízi biztonságának javítását, mellyel - a már átadott lukácsházi tározóval együtt - az 1965. évi árvízkárok megelőzhetővé válnak. Ezen célkitűzést Dozmat, Torony és Bucsu községek területén kialakításra kerülő árvízcsúcs-csökkentő tározóval kívánja megvalósítani.

Ezen felül az árvízcsúcs-csökkentő tározóhoz kapcsolódóan megvalósul az Arany- patak 0+000 - 13+350 km szelvényei közötti szakasz mederrendezése is, mely az árhullámok kiöntés nélküli levezetését szolgálja a tározó felett és alatt.

Ezen beavatkozásokkal és a már üzemelő lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározókkal megvalósul Szombathely és a környező települések komplex árvízvédelme.

A létesítmények jellemzői

1. Létesítmények általános ismertetése

2. Dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározó építése

2.1. Vízgazdálkodási létesítmények

2.2. Energiaellátás és meglévő vezeték kiváltása

2.3. Közlekedési létesítmények

3. Arany-patak mederrendezési munkái

A projekt célja

A projekt fő célkitűzése Szombathely és a környező települések árvízi kockázatának csökkentése, az Arany-patakon kialakításra kerülő árvízcsúcs-csökkentő tározóval és a hozzá kapcsolódó mederrendezési munkálatokkal.

2.1.3. Általános adatok

Terv címe:	Szombathely és a környező települések árvízi védelmét szolgáló dozmati víztározó megépítése Tenderterv.
Projekt azonosító	KEHOP-1.5.0-15-2016-00008
Engedélyes:	Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0/X.
Üzemeltető:	Nyugat- dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.

2.1.4. Területi és vízgazdálkodási adatok

Megye:	Vas
Közigazgatási terület:	Bucsu, Dozmat, Torony, Sé, Szombathely
Vízrendszer:	Rába
Érintett vízfolyás:	Arany-patak

2.1.5. Területi ismertetés

2.1.5.1. A terület lehatárolása

A tervezett projekt Bucsu, Torony, Dozmat, Sé és Szombathely településeket érintve Magyarország Nyugati részén, a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye területén, a Szombathelyi kistérségben kerül megvalósításra. A megvalósulás földrajzi helyét bemutató általános helyszínrajz az 5. kötet T-02-01 sz. mellékletben található.

A projektfejlesztéssel érintett 5 település közigazgatási lehatárolását az alábbi táblázat mutatja be.

Település	Projektben szerepel (igen/nem)	Régió	Megye	Kistérség	Érintett KÖTEVIFE
Bucsu	igen	Nyugat- dunántúli	Vas	Szombathely	Nyugat- dunántúli
Torony	igen	Nyugat- dunántúli	Vas	Szombathely	Nyugat- dunántúli
Dozmat	igen	Nyugat- dunántúli	Vas	Szombathely	Nyugat- dunántúli
Sé	igen	Nyugat- dunántúli	Vas	Szombathely	Nyugat- dunántúli
Szombathely	igen	Nyugat- dunántúli	Vas	Szombathely	Nyugat- dunántúli

2.1.5.2. A terület természeti környezete

Domborzati viszonyok

A Kőszegi-hegységet D-DK-ről széles sávban övező terjedelmes hegylábfelszín (fennsík) az országhatár és a Répce völgye között. A Gyöngyös-, a Bozsok- és az Olad- (Sé-) patak völgye között elterülő és a Répce-Gyöngyös vízválasztóhátságot is magában foglaló tágabb értelemben vett Kőszeghegyalja, valamint a Pinka által levágott Vas-hegy ÉK-magyarországi pereme tartozik ide.

A 250 - 350 m tengerszint feletti magasságra kiemelt, pannóniai alapzatú hegylábfelszín eróziós- deráziós völgyelésekkel gyengén tagolt, kicsiny relatív reliefű (átlagosan 35 m/km2) és völgy sűrűségű (átlagos völgysűrűség 1,8 km/km2) elegyengetett síkság. A D-DK felé enyhén lejtősödő hegylábfelszín az alsópannóniai, felsőpannóniai és felsőpliocén üledéket egyaránt metszi. Még tanulságosabb a kép Felsőcsatár környékén, ahol a Pinka bal partján a Vas-hegy karbon szerpentinből és zöldpalából álló kicsiny röge egybe van nyesve a felsőpannóniai agyagos-homokos felszínnel. Egyenletesen lejtősödő gyengén tagolt felszínét É-on a Kőszegi- hegységből lehordott durva szögletes kvarckavics, K-en pedig a Gyöngyös idős pleisztocén kavicstakarója borítja. Utóbbiakat szoliflukciósan áthalmozott, helyenként jégkorszaki vályoggal is kevert település jellemzi.

Földtani viszonyok

A tájat zömmel alluviális és periglaciális üledékeken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Mechanikai összetételük homokos vályog, vízgazdálkodásukra a jó vízvezető és a kedvező víztartó képesség jellemző. Az eleve karbonátmentes kőzeten képződött talajok a bőséges csapadék mellett igen erősen kilúgzottak és erősen savanyúak. Természetes termékenységük alapján a

VII. termékenységi kategóriába sorolhatók. Kiterjedt erdőterületek találhatók rajtuk (32 %).

Helyenként löszös üledékeken vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű (V.) barnaföldek találhatók. Területi részarányuk a tájban 7 %. Zömmel szántók. A Gyöngyös-patak Kőszeg alatti nyers öntéseinek területi részaránya nem jelentős (2 %). Részben rét-legelőként hasznosulnak.

Felszíni vizek

A változatos felépítésű és domborzatú táj K-i része a Répce, középső területe a Gyöngyös - Perint, Ny-i része a Pinka vízgyűjtő területéhez tartozik. Azonban az említett vízfolyások közül a Gyöngyösnek is csak alig 10 km-es az ide tartozó szakasza. Rajta kívül az Ablánc-patak (16,5 km, 30 km2), Zsidányi-patak (10 km, 31

km2), Borzó-patak (5 km, 8 km2), Bozsoki-patak (9 km, 8,5 km2), Sorok (9 km, 10 km2), Nyeste-patak (8 km, 6 km2) és a Szünösei-patak (9 km, 20 km2) az említhető helyi vízfolyások. A vízháztartás értékei kedvező képet mutatnak.

Lf = 6,5 l/s.km2; Lt = 27 %; Vf = 141 mm.

A fenti vízfolyásokról nincsenek mért adatok, de pl. a Sorok árvízi hozamát 38 m3/s- ra, a Bozsoki-patakét 5,4 m3/s-ra becsülik. Tekintettel környezetük gazdasági jellegére, mindeme vízfolyások még eléggé tisztavizűek is. Egyetlen állóvize a Tömördi-Nagy-tó (4,5 ha). A patakvölgyek ártere 6,1 km2, amiből 0,6 km2 belterület, 0,3 km2 szántóföld, 5,1 km2 rét és legelő, 0,1 km2 erdő. Kőszeghegyalja ÉK-i lejtőin

néhány forrást is találunk, mint pl. a németzsidányi Foglalt-forrás (35 l/min) és a Vízmosás-forrás (16 l/min). A talajvíz összefüggően csak a völgyekben fordul elő, mennyisége ott sem jelentős. Jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos; keménysége alacsony fokú (15 nk° alatt); szulfáttartalma sem éri el a 60 mg/l-t. Mindez a bő csapadéknak köszönhető. Néhol azonban a nitráttartalom koncentráltan jelentkezik.

A rétegvizek mennyisége sem jelentős. Az artézi kutak száma kevés, mélységük többnyire 100 m feletti. Vízhozamuk a szerkezeti völgyek mentén esetenként a 40 - 60 I/min-t is eléri, azoktól távol jóval kevesebb.

Közüzemi vízellátás a térség minden településén üzemel, és zömmel csatornázva van. A felszíni vizeknek jelenleg csak 20, a felszín alattiaknak 40 %-a hasznosított.

2.1.5.3. Éghajlati viszonyok

A térség éghajlata mérsékelten hűvös - mérsékelten nedves. Az évi napfénytartam 1850 óra körüli. Nyáron kevéssel 700 óra fölötti, télen 175 óra körüli a napsütés.

A hőmérséklet évi és tenyészidőszaki átlaga 8,5 °C, ill. 15,0 °C körüli. A 10 °C középhőmérsékletet meghaladó napok száma, tavaszi és őszi határnapja: 175 nap körül (ápr. 20 körül és okt. 13 - 14). A fagymentes időszak hossza 172 - 178 nap (ápr. 23 – okt. 15 - 18). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga kevéssel meghaladja a 32,0 °C-t, a minimumoké a -16,5 °C-t.

Évente 700 - 750 mm csapadék várható, a vegetációs időszak alatt 450 mm körüli eső a valószínű. Kőszegen mérték a legtöbb 24 órás csapadékot, 72 mm-t. A hótakarós napok száma a magasabb területeken 50 körüli, a DK-i részeken 42 - 45. Az átlagos maximális hóvastagság a magasabban fekvő vidékeken 40 - 45 cm, DK- en 30 cm körüli.

Az ariditási index értéke 0,94 - 1,00.

Az uralkodó szélirány az É-i, az átlagos szélsebesség 3,5 m/s.

Az éghajlat egyes mezőgazdasági kultúráknak és az erdőgazdálkodásnak kedvez.

2.1.5.4. Arany-patak hidrológiai viszonyai

A térség vízjárását az Arany-patak oladi vízmércéje és vízrajzi állomás vízállásadataival lehet jellemezni.

Az Arany-patak Ausztriában, a Kőszegi hegység déli oldalán Rohonc felett ered. A hegyvidéki rész vizeit két ág, az Ausztria területén eredő és hosszabb szakaszon, osztrák területen folyó Arany-patak és a hegység magyar oldalán eredő Bozsoki- patak szállítja.

A patak ausztriai felső szakasza kimondottan hegyvidéki jellegű terület, melyet a nagyesésű, mélyen bevágott völgyek, meredek hegyoldalak jellemzik. A hegyvidékből kiérve meredek dombok között bevágódva folytatja útját, majd az alsó szakaszon jobb oldalt meredek, bal oldalt lankás domboldallal szegélyezett kiszélesedett völgyben halad.

A vízgyűjtő hegyvidéki részén a hegységet alkotó, helyenként a felszínre is kibúvó kristályos pala gyakorlatilag vízzáró, a lefolyási tényezője magas. A nagyobbrészt az Alpokalja dombvidéket képező alacsonyabb vízgyűjtőrészeken a törmelékes talajban már nagyobb a beszivárgás, itt a lefolyás nem olyan heves.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás hossza 14 744 m. Melynek a 13+309,5 – 14+744 km szelvények közötti szakasza országhatárt képez. A vízfolyás által érintett települések: Szombathely, Sé, Dozmat, Torony és Bucsu.

Az Arany-patak befogadója az ugyancsak kizárólagos állami tulajdonú Sorok-Perint patak 30+322,5km szelvénye.

Az arany-patak teljes vízgyűjtő területének nagysága 115 km2, melyből 82,8 km2 Magyarország területén helyezkedik el. A tervezett tározó völgyzáró gát szelvényéhez tartozó vízgyűjtő terület nagysága 56,9 km2.

Jelentősebb mellékvízfolyásai a Molnárréti-árok kivételével mind bal oldalról torkollanak a patakba a lankás dombvidékről érkezve. A torkolattól fölfelé ezek a következők:

• Potyondi-árok 7,4 km2

• Szünöse-patak 21,6 km2

• Nyeste-Nyárs patak12,7 km2

• Molnárréti-árok 10,0 km2

• Bozsoki-patak 12,2 km2

Ezekből a vízfolyásokból a Potyondi árok időszakos vízfolyásnak mutatkozik, csak csapadékhulláskor szállít vizet.

A Szünöse-patak és a Nyeste-Nyárs patak csak csapadékszegény nyári időszakaiban szárad ki, ahogy erre a 90-es évek elején ill. az új évezred első 3 évében erre xxxxx is volt.

1. ábra: Arany-patak vízgyűjtő területe

A vízgyűjtő alakja a víz összegyülekezését tekintve veszélyes, mert egy nyugatról keleti irányba vonuló esőfront alkalmával a fővízfolyások a Bozsoki-, a Nyeste-Nyárs és a Szünöse - patakok árvizei az Arany-patak völgyében találkozhatnak.

Az Arany-patak fontosabb középvízi- és kisvízi vízhozam jellemzői

A Potyondi-árok betorkolása felett az 1+739 km szelvényben található a NYUDUVIZIG kezelésében lévő, 1972 óta működő Oladi vízrajzi mérőállomás. A

következőkben ennek a mérőszelvénynek az 1978 - 2003 közötti időszakára vonatkozó adatait használjuk fel, mivel a statisztikai vizsgálatok azt mutatták, hogy az adatsor csak ezen a szakaszon egyöntetű. A többi jellemző vízhozam 1972-2003 közötti adatokkal lett meghatározva.

Az Arany-patak mérőszelvényére vonatkozó adatsor nagyvízi statisztikai vizsgálata során a nagyvízi mértékadó vízhozamok a következők:

(1978-2014 alapján, LogPearson3)

NQ1%	(100 éves gyakoriságú vízhozam)	80 m3/s
NQ3%	(33 éves gyakoriságú vízhozam)	46 m3/s
NQ10%	(10 éves gyakoriságú vízhozam)	22 m3/s

Ezek az értékek nincsenek ellentmondásban a Dr. Xxxxxxxx által készített korábbi tanulmány adataival (Arany-patak nagyvízi hidrológiája NYUDUVIZIG 1998).

Az 1972-2014 év közötti adatfeldolgozások alapján:

LNQ (Legnagyobb előforduló vízhozam) 48,1 m3/s [1991.06.28]

LKQ	(Legkisebb előforduló vízhozam)	2	l/s	[2003.08.26]
KÖQ	(átlagos éves középvízhozam)	223	l/s

LNQ napi átlag (Legnagyobb előforduló napi átlagvízhozam) 16.3 m3/s LKQ napi átlag (Legkisebb előforduló napi átlagvízhozam) 2 l/s

A NYUDUVIZIG vízmérleg nyilvántartásában az augusztusi 80%-os tartósságú természetes vízkészlet a szombathelyi tórendszer vízkivételi műnél (0+760 fkm):

QVIII80%	16	l/s
Q mederben hagyandó	7	l/s
Q szabad vízkészlet	9.23	l/s

1972-2003 adataiból meghatározott QVIII80% = 50 l/s 1990-2003 adataiból meghatározott QVIII80% = 23 l/s

Mértékadó kis- és középvizes időszakok

Az alábbiakban először bemutatjuk grafikonokon keresztül az elmúlt több mint 50 esztendő havi csapadékösszegeinek alakulását Szombathelyen. A grafikonokból jól kivehető, hogy a vizsgált időszakban többször is volt kritikusnak tekinthető száraz időszak, különös tekintettel a július, augusztusra.

Havi csapadékösszeg

180

160

140

120

csapadékösszeg [mm]

100

1950

1952

1954

1956

1958

1960

1962

1964

1966

1968

1970

1972

1974

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

év

2. ábra: Szombathely - május havi csapadékösszegek (1950-2004)

Havi csapadékösszeg

160

140

120

csapadékösszeg [mm]

100

1950

1952

1954

1956

1958

1960

1962

1964

1966

1968

1970

1972

1974

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

év

3. ábra: Szombathely - június havi csapadékösszegek (1950-2004)

Havi csapadékösszeg

200

180

160

140

csapadékösszeg [mm]

120

100

1950

1952

1954

1956

1958

1960

1962

1964

1966

1968

1970

1972

1974

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

év

4. ábra: Szombathely - július havi csapadékösszegek (1950-2004)

Havi csapadékösszeg

160

140

120

csapadékösszeg [mm]

100

1950

1952

1954

1956

1958

1960

1962

1964

1966

1968

1970

1972

1974

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

év

5. ábra: Szombathely - augusztus havi csapadékösszegek (1950-2004)

Szombathely - szeptember havi csapadékösszegek (1950-2004)

Havi csapadékösszeg

140

120

100

csapadékösszeg [mm]

1950

1952

1954

1956

1958

1960

1962

1964

1966

1968

1970

1972

1974

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

év

6. ábra: Szombathely - szeptember havi csapadékösszegek (1950-2004)

Havi csapadékösszeg Polinom. (Havi csapadékösszeg)

900

800

700

csapadékösszeg [mm]

600

500

400

1950

1952

1954

1956

1958

1960

1962

1964

1966

1968

1970

1972

1974

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

300

év

7. ábra: Szombathely - éves csapadékösszegek (1950-2004)

A továbbiakban bemutatunk néhány vízhozam-grafikont, melyek szemléletesen mutatják be az 1978-2003-ig terjedő időszakot a lefolyások alakulása szempontjából. (A továbbiakban minden grafikonon ill. táblázatban szereplő érték napi vízhozam átlagokon alapul.)

Az éves minimális napi vízhozamok és éves középvízhozamok menetét az alábbi két ábra mutatja be. Jól látszik, hogy 1990-ben és 2002, 2003-ban szélsőségesen száraz évek voltak.

Éves kisvízhozamok Átlag Polinom. (Éves kisvízhozamok)

140

120

100

Vízhozam [l/s]

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

év

8. ábra: Arany-patak évenkénti legkisebb napi vízhozamátlagok alakulása, 1972- 2003 időszakban

Arany patak - Éves középvízhozamok alakulása, 1972-2003 időszakban

Éves középvízhozamok Átlag Polinom. (Éves középvízhozamok)

600

500

400

Vízhozam [l/s]

300

200

100

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

év

9. ábra: Arany-patak - éves középvízhozamok alakulása, 1972-2003 időszakban

A 32 év időszaka alapján számított átlagos havi maximális napi vízhozamátlagok az alábbi ábrán láthatjuk. Jól megfigyelhető a Nyugat-dunántúlra jellemző októberi másodmaximum.

Átl. Havi LNQ Átlag

4.500

4.000

3.500

3.000

Vízhozam [m3/s]

2.500

2.000

1.500

1.000

0.500

0.000

1 2 3

4 5 6 7

hó

8 9 10 11 12

10. ábra: Arany-patak - Átlagos havi maximális napi vízhozamátlagok, 1972-2003 időszakban

A 32 év időszakában kialakult havi minimális napi- és közepes vízhozamok az alábbiak szerint alakulnak.

A havonkénti minimális vízhozamok szórása [l/s]

• május: 72

• június: 63

• július: 49

• augusztus: 43

• szeptember: 43

A havonkénti minimális vízhozamok szórása [l/s]

• május: 235

• június: 221

• július: 149

• augusztus: 88

• szeptember: 138

Ezekből igazolódik az a közismert megállapítás, hogy hosszabb évek átlagában a legkisebb vízállások augusztusban vannak, és ezt a tendenciát mutatják természetesen a középvízhozamok alakulása is. Kitűnik, hogy gyakorlatilag februárban, illetve július-augusztus-szeptemberben a havi vízhozamátlagok mélyponton vannak.

2.1.5.5. Arany-patak megalapozó hidraulikai modellezése

Az arany-patak mederrendezésének célkitűzése az, hogy a tervezett árvízcsúcs- csökkentő tározó alatti szakaszon árhullám idején a tározóból továbbvezetni kívánt 21,5 m3/s-os vízmennyiséget a települések belterületi szakaszán kiöntés nélkül le tudja vezetni. Ezen felül célul tűztük ki, hogy Bucsu belterületi szakaszán a Q3%-os vízhozam is kiöntés nélkül levezetésre kerüljön. Az ehhez szükséges megfelelő mederparaméterek meghatározásához több lépcsős 1D hidraulikai modellezést végeztünk.

A modellezési folyamat során az Arany-patak mentén iterációs jelleggel meghatároztuk a különböző mértékadó nagyvízi vízhozamokhoz tartozó felszíngörbéket, külön meghatározva azokat a szakaszokat, ahol mederalakítási beavatkozás szükséges, mivel magassághiányos a partél így kiöntések keletkezhetnek. A tervezett beavatkozások hatását újbóli modelfuttatásokkal ellenőriztük le. Az iterációs jellegű tervezési-modellezési folyamat végén sikerült elérni, hogy mértékadó árvízi esetben a településeken és a védendő területeken jelentős kiöntések ne keletkezzenek, így a károkozások is elkerülhetők legyenek, amennyiben a tervezett beavatkozásokat végrehajtjuk.

A használt 1D hidrodinamikai modellezőrendszer: HEC-RAS 4.1.0. A geodéziai és hidrológiai adatokat a NYUDUVIZIG szolgáltatta.

2.1.5.6. Talajmechanikai adatok

A tervezés keretében 2013-ban és 2016-ban talajvizsgálati jelentések, geotechnikai feltárások és laborvizsgálatok készültek a töltések és a műtárgyak talajmechanikai jellemzőinek megismerésére.

Talajfeltárások

2013 08 - 10. hónapok között 14 db talajfúrás készült 2,0 - 6,0 m mélységben.

2016 09.17-én 3 db 3,0 m mélységű feltárás készült.

Mindkét esetben a fúrások anyagai talajmechanikai és laboratóriumi vizsgálatokra került.

A fúráspontok magasságát a kapott szintvonalas felmérés alapján határozták meg.

Talajmechanikai laborvizsgálatok eredmények értékelése

2013. évi

A völgyet különböző plaszticitású, de főleg közepes agyag tölti ki, amelyre a 3. 4. 5. sz. fúrás környezetében 1-3 m. vastag szerves elegyes agyagréteg települt. A kavicsrétegek vastagsága és elterjedése nem jelentős. Helyenként az agyag iszapba soványodik ki. A patak meder környezetében a rendezésekből adódó átforgatottság volt észlelhető.

Az agyagok az É-i részen száraz kemény állapotúak, a D-i részen a talajvíz-szint közelében és alatta sodorható, könnyen sodorható, helyenként kimondottan puha állapotúak. Tömörségük közepes.

2016. évi

A térszínt 50-60 cm vastagságban fedi gyökerekkel átszőtt, humuszos, barna színű agyag.

A humuszos fedő alatt közepesen plasztikus, a sovány és a közepes agyagok határán lévő talajok települtek 3,0 m mélységig. A DZM-02 jelű feltárásban a plasztikus index értéke a növekvő homoktartalom miatt lecsökken, így ez a réteg talajmechanikai osztályzás szerint iszapnak minősül. A DZM-02 jelű furatban viszont már kövér agyagnak minősülő talajt tártunk fel 1,1-1,9 m között. Az ásványi alkotókon kívül egykori növények maradványainak jelenlétét tapasztaltuk a DZM-01 jelü feltárás 2,2- 3,0 m közötti, valamint a DZM-02 furat 1,1-1,9 m közötti zónájában.

A közepesen plasztikus agyagok folyási határa (wL) 43,77- 56,20 %, plasztikus indexük (Ip) pedig 16,65-28,36 %. A réteg anyagának víztartalma (wn) általában magas volt, a DZM-01 és DZM-02 feltárásokban 1,1-, illetve 2,3 mélységig 20,7-23

% közé esett, máshol viszont a jellemző értékek 27-36 % között alakultak. A nagyon plasztikus kövér agyag (DZM-02 1,1-2,3 m) víztartalma extrém magas volt, 40,89

A plasztikus jellemzők és a víztartalom által számított konzisztencia index (I0) értéke határozza meg a kötött rétegek talajállapotát. A vizsgált minták konzisztencia indexe fentről lefelé folyamatosan csökkent 1,37 értéktől egészen 0,52-ig. Gyakorlatilag a jellemző talajállapot a merev, míg a humuszos fedő alatt kemény, mélyebben helyenként már a puha-gyúrható határon van. A vizsgált rétegek fagyérzékenyek (X- 2), erózióra nem veszélyesek (E-2), plasztikus jellemzőik és mértékadó hézagtényezőjük (eM) - mely a talajok vízzel szembeni érzékenységére jellemző mérőszám - alapján közepesen térfogatváltozó tulajdonságúak.

A nagyon plasztikus réteg folyási határa 68,31 %, plasztikus indexe 29,40 % volt. Talajállapota merev volt 40 % feletti víztartalma ellenére, magas folyási határa miatt. A magasabb víztartalom oka nem ismert. A vizsgált minta mértékadó hézagtényezője nem volt kiugróan magas, értéke 3,42 volt. Fentiek alapján közepesen térfogatváltozónak minősül.

Talajparaméterek

A feltárt talajok részletes talajparamétereit és vizsgálati eredményeit a dokumentum

3. mellékletében lévő talajmechanikai szakvélemények tartalmazzák.

Talajvízviszonyok

2016. év

Mindhárom feltárásban elértem a talajvíz szintjét 1,8-2,5 m terepszint alatti mélységben, mely a feltárás idején szabadtükrű volt. Mértékadó nyomásszintje azonos a patak mértékadó árvízszintjével.

2.1.6. A tervezett beavatkozások ismertetése

2.1.6.1. Dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározó

A dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározó kialakítása során az Arany-patak 8+142 km szelvényében kialakításra kerül egy völgyzáró gát, mely az árhullám közel 67%-át tartja majd vissza. A völgyzárógátban kialakításra kerül egy vb. szerkezetű leeresztő műtárgy, mely a víz szabályozott levezetését valósítja meg árvíz esetén.

A zárótöltés felett az Arany-patak jobb partján kialakításra kerül egy állandó vizű árvízcsúcs-csökkentő tározórész, mely az építéshez szükséges anyagnyerő hely területén fog elhelyezkedni. Ezen tározórész friss víz utánpótlásának biztosítása érdekében az Arany-patak 9+105 km szelvényében kialakításra kerül egy vízkivételi műtárgy, valamint a 9+096 km szelvényben egy duzzasztó műtárgy. A kivételre kerülő vizet egy D400-as KG PVC vezeték továbbítja a tározórészbe.

2.1.6.1.1. Hidrológiai vizsgálatok, a tározó árhullám csökkentő hatása

Az árvízi tározó tervezését megelőzően az Arany-patak árvizeinek vizsgálatára több hidrológiai tanulmány készült, főként az Oladi mérőállomás adatainak felhasználásával. Az Arany-patak mértékadó árvízhozamait az 1998-ban készült „Az Arany-patak nagyvízi hidrológiája” című tanulmány alapján vettük figyelembe:

• torkolati szelvényben: Q1% = 92,7 m3/s; Q3% = 54,9 m3/s; Q10% = 26,9 m3/s

• völgyzárógát szelvényében:Q1% = 65,2 m3/s; Q3% = 38,8 m3/s; Q10% = 19,0 m3/s

A korábbi hidrológiai tanulmányokból rendelkezésünkre álltak a vízfolyás 1982. októberi, 1988. májusi, valamint az 1991. évi árhullám-képei és az egy órás egység- árhullám-képek az oladi mérőállomás szelvényében. Ezek felhasználásával elkészítettük a mért adatokra alapozva a gát szelvényében mértékadónak tekinthető Q1%-os árhullámképet. Az árhullámkép segítségével meghatározható a mértékadó árhullám teljes tömege, az árhullám levonulás ideje, valamint a tározásra kerülő víztömegek.

Az 11. ábra a tározó jelleggörbéit szemlélteti, melynek segítségével a különböző vízszintekhez tartozó tározótérfogatok és elöntési területek határozhatók meg.

11. ábra: Tározó jelleggörbéi

Az árvízi tározó mértékadó vízszintjének, valamint ennek függvényében a tározótér nagyságának meghatározásánál elsődleges szempont volt az, hogy a tovább engedhető vízhozam a Q10%-os érték közelében legyen, így biztosítható az Arany- patak alsó szakaszán a viszonylag kiöntésmentes vízelvezetés. A leeresztő műtárgy nyílásméretét ennek megfelelően határoztuk meg úgy, hogy a Q10%-os vízhozam nyitott zsilipnél duzzasztás nélkül átvezethető.

A nyílás csökkentése azért nem célszerű, mert akkor már a Q10%-os víz is kisebb elöntést okoz a tározó felett, növelése pedig nagyobb zsilipszerkezetet igényel, de egyéb előnnyel nem járna.

A tervezett árvízi tározó méretei korlátozottak, ezért a teljes árhullám felfogására nem alkalmas. A megfelelő árhullám-csökkentő hatás csak a leeresztő műtárgyba beépített, szabályozott zsilippel érhető el úgy, hogy a Q10%-os vízhozamot meghaladó értékek esetén a zsilip fokozatosan csökkenti az átfolyó nyílás méretét. Így a tározóban növekedő vízszint esetén is biztosítható a megfelelő vízhozam továbbengedése és a többlet-vízhozam betározása.

A tározó jelleggörbéi, a mértékadó árhullámkép és a tározótér viszonyainak figyelembevételével adódott a 244,00 m B.f. mértékadó árvízszinthez tartozó 1,13 millió m3-es tározótér kialakítása, mely 44,1 ha terület elöntésével jár a Q1%-os, 100 évenként egyszer előforduló árhullám esetén. A betárolható víztömeget az állandó vizű árvízcsúcs-csökkentő tározórész kismértékben csökkenti. Ebben az esetben a tározó árhullám-csökkentő hatása 67 %-os mértékű, ugyanis a 65,2 m3/s vízhozam 21,5 m3/s-ra csökkenthető.

A 12. ábra a tározó árhullám képét mutatja be üzemelés közben.

12. ábra: Tározó árhullámképe

2.1.6.1.2. Völgyzáró gát

Az Arany-patak 8+142 km szelvényében kerül kialakításra egy homogén kötött anyagú völgyzáró gát. Ezen földmű biztosítja a jövőben az Arany-patakon érkező nagyvízhozamok visszatartását a felette elhelyezkedő völgyben.

A töltésépítéshez felhasznált kötött anyag helyi anyagnyerő helyből kerül biztosításra, a vonalas létesítmény 500 m-es környezetében. A földmű rézsűfelületei

25 cm humuszterítést követően füvesítésre kerülnek. A töltéskorona 25 cm vastagságú tömörített zúzottkő stabilizációt kap. A zárótöltés tározóval közvetlen kapcsolatban lévő ~140 m hosszúságú rézsűfelülete a hullámverés ellen betonba rakott terméskő burkolattal kerül bevédésre az elhabolással szemben. A töltésen egy leeresztő műtárgy és egy vészárapasztó vápa kerül kialakításra.

A tervezett zárótöltés főbb műszaki paraméterei:

Völgyzáró gát hossza	421,00 m
Völgyzáró gát anyaga	Homogén kötött anyag (sovány, vagy közepes agyag)
Elérendő tömörség:	Trρ=90%
Völgyzáró gát koronaszélessége	4,00 m
Völgyzáró gát rézsűéle	245,55 m B.f.
Völgyzáró gát koronaszintje	245,65 m B.f.
Völgyzáró gát legnagyobb magassága a meglévő terepszinttől	~ 8,00 m
Völgyzáró gát felvízi rézsűhajlása	1:2, 1:2,5, 1:3
Völgyzáró gát alvízi rézsűhajlása	1:2
Völgyzáró gát padka hossza a NY-i oldalon	106,00 m
Völgyzáró gát padka szélessége a NY-i oldalon	4,00 m
Völgyzáró gát padkaszint a NY-i oldalon	240,80 m B.f.
Korona stabilizáció	25 cm vtg. zúzottkő (FZKA 0/32, vagy azzal egyenértékű), kétoldali 5 % lejtéssel
Völgyzáró gát rézsű burkolata 0+000 - 0+255 0+255 - 0+421	25 cm vg. humusz füvesítve 25 cm vg. humusz füvesítve 40 cm vastag betonba rakott vízépítési terméskő burkolat
Betonba rakott vízépítési terméskő burkolat felső szintje	240,60 m B.f.
Betonba rakott vízépítési terméskő	238,90 m B.f.

burkolat alsó szintje

Betonba rakott vízépítési terméskő burkolat szélessége

4,95 m B.f.

Völgyzáró gát kötött anyag szükséglete

~ 46 000 m3

A völgyzáró gát koronaburkolatának teljesítenie kell a 10/2016. számú "'Az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak töltéskorona burkolatának kialakításáról'" című OVF főigazgatói utasításában rögzítetteket.

2.1.6.1.3. Völgyzáró gát leeresztő műtárgy

Az érkező nagyvizek völgyben történő visszatartása és a megfelelő mennyiségű víz továbbvezetése érdekében a völgyzáró gát 0+230 km szelvényében kialakításra kerül egy vb. szerkezetű leeresztő műtárgy. A műtárgy vízszintes csőtagjai 2 db Ø 2,20 m átmérőjű ROCLA típusú (vagy azzal egyenértékű) előregyártott elemekből kerül kialakításra. A felvízi oldalon kerül kialakításra a ~7,40 × 3,40 m belméretű akna. Ezen aknába kerül telepítésre két 1800×2100 mm méretű rozsdamentes szerkezetű zsiliptábla, melyet egy-egy elektromechanikus mozgató-berendezés fog mozgatni. A mozgatómotorok villamos energia ellátását egy külön erre a célra kiépített földkábeles lecsatlakozás fogja biztosítani. A motorok üzemeltetését egy esetleges áramszünet esetén a vásárlásra kerülő aggregátor fogja biztosítani.

A műtárgy alvízi és felvízi mederszakaszai vb.-, betonba rakott terméskő- és kőrakat burkolattal kerülnek biztosításra az alámosódások elkerülése érdekében. Az alvízi burkolatba egy sor vb. szerkezetű energiatörő fog is beépítésre kerül, az átzúduló víz lökéseinek csillapítása érdekében.

A műtárgy megközelítése érdekében egy vb. szerkezetű bejáró híd kerül kialakításra. A balesetmentes üzemeltetési és karbantartási munkák biztosítása érdekében a műtárgyon rozsdamentes korlátok és lejáró lépcsők kerülnek kialakításra.

Az Arany-patak által szállított uszadékok zsilipaknán kívüli tartását és a mozgató- berendezések védelmét egy tüzihorganyzott uszadékfogó rács fogja biztosítani a felvízi oldalon.

A tervezett leeresztő műtárgy főbb műszaki paraméterei:

Leeresztő műtárgy helye

Völgyzáró gát 0+230 km szelvénye

Leeresztő műtárgy hossza

43,20 m

Leeresztő műtárgy vízszintes csőtag anyaga

2 db Ø 2,20 m átmérőjű ROCLA típusú (vagy azzal egyenértékű) előregyártott

elem

Leeresztő műtárgy vízszintes csőtag hossza	35,0 m
Leeresztő műtárgy küszöbszintje	235,24 m B.f.
Leeresztő műtárgy kezelőtér szintje	245,55 m B.f.
Leeresztő műtárgy felvízi burkolatának hossza	15,50 m
Leeresztő műtárgy felvízi burkolatának anyaga	40 cm vtg. vb. 40 cm vtg. betonba rakott terméskő
Leeresztő műtárgy alvízi vízláda hossza	17,00 m
Leeresztő műtárgy alvízi burkolatának hossza	16,00 m
Leeresztő műtárgy alvízi burkolatának anyaga	40 és 50 cm vtg. betonba rakott terméskő burkolat
Bejáró híd hossza	10,14 m

2.1.6.1.4. Völgyzáró gát vészárapasztó vápa

A völgyzáró gát 0+087 km szelvényében kialakításra kerül egy vészárapasztó vápa. Ezen műtárgy biztosítja a völgyzáró gát védelmét havária esetén a túlzott vízoszlop- terheléstől. A létesítmény biztosítja az üzemi vízszint fölé emelkedő víz alvíz felé történő továbbvezetését.

A vápa a töltéskoronába vágott trapéz szelvénnyel kerül kialakításra 1:10 rézsűhajlással az átjárhatóság biztosítása érdekében.

A tervezett vészárapasztó vápa főbb műszaki paraméterei:

Vészárapasztó vápa helye	Völgyzáró gát 0+087 km szelvénye
Vészárapasztó vápa hossza	49,0 m
Vészárapasztó vápa fenékszintje	244,15 - 240,90 m B.f.
Vészárapasztó vápa fenékszélessége	4,00 - 8,00 m
Vészárapasztó vápa rézsűhajlása	1:4 - 1:10

Vészárapasztó vápa anyaga	50 cm vtg. betonba rakott terméskő burkolat ill. vízépítési terméskő rakat
Vészárapasztó vápa vízláda anyaga	50 cm vtg. vb. szerkezet

A vészárapasztó vápa és az Arany-patak medre között kialakításra kerül egy földmedrű füvesített összekötő csatorna, melynek a torkolati szakasza 50 cm vtg. vízépítési terméskő rakattal kerül stabilizálásra.

2.1.6.1.5. Tározó tér és létesítményei

Tározó tér oldaltöltése

partján kialakításra kerül egy 530 m hosszúságú homogén kötött anyagú oldaltöltés. A földmű rézsűfelületei 25 cm humuszterítést követően füvesítésre kerülnek, az állandó vizű tározórész felőli oldal burkolattal védelmet kap. A töltéskorona 25 cm vastagságú tömörített homokos kavics stabilizációt kap. A szükséges földmennyiséget a völgyzárógáthoz hasonlóan a helyi anyagnyerőhelyről kerül kitermelésre.

A tervezett oldaltöltés főbb műszaki paraméterei:

Oldaltöltés hossza	530,00 m
Völgyzáró gát anyaga	Homogén kötött anyag (sovány, vagy közepes agyag)
Elérendő tömörség:	Trρ=90%
Oldaltöltés koronaszélessége	3,00 m
Oldaltöltés rézsűéle	240,85 m B.f.
Oldaltöltés koronaszintje	240,93 m B.f.
Korona stabilizáció	25 cm vtg. homokos kavics (NKH 0/32- P-TO vagy azzal egyenértékű), kétoldali 5 % lejtéssel
Oldaltöltés legnagyobb magassága a meglévő terepszinttől	~ 2,70 m
Oldaltöltés tározó felöli rézsűhajlása	1:3
Oldaltöltés Arany-patak felőli rézsűhajlása	1:2

Oldaltöltés rézsű burkolata 0+000 - 0+048 0+048 - 0+530	25 cm vg. humusz füvesítve, 40 cm vastag betonba rakott vízépítési terméskő burkolat 25 cm vg. humusz füvesítve 30 cm vastag vízépítési terméskő rakat
Betonba rakott vízépítési terméskő burkolat felső szintje	240,60 m B.f.
Betonba rakott vízépítési terméskő burkolat alsó szintje	238,90 m B.f.
Oldaltöltés kötött anyag szükséglete	~ 7 700 m3

Az oldaltöltés koronaburkolatának teljesítenie kell a 10/2016. számú "'Az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak töltéskorona burkolatának kialakításáról'" című OVF főigazgatói utasításában rögzítetteket.

Tározó tér oldaltöltés árapasztó vápa és vízszintszabályzó műtárgy

A tározó tér oldaltöltés 0+032 km szelvényében kialakításra kerül egy árapasztó és vízszintszabályzó műtárgy. Az árapasztó vápa biztosítja egy esetleges árhullámot követően a tározó gyors leürítését a leeresztő műtárgy felé.

A vápa az oldaltöltésbe történő trapéz szelvény kialakításával kerül kialakításra, 1:10 rézsűhajlással, az átjárhatóság biztosítása érdekében.

A vízszintszabályzó műtárgy feladata, minden időben a 239,80 m B.f. üzemi vízszint tartását normál üzemi körülmények között. A műtárgy előregyártott elemekből kerül kialakításra, melybe egy horonypár kerül kialakításra, melybe a vízszintszabályzó fapallók elhelyezhetők.

A tervezett árapasztó vápa főbb műszaki paraméterei:

Árapasztó vápa helye	Oldaltöltés 0+032 km szelvénye
Árapasztó vápa hossza	5,5 m
Árapasztó vápa fenékszintje	240,10 m B.f.
Árapasztó vápa fenékszélessége	8,00 m
Árapasztó vápa rézsűhajlása	1:10

Vészárapasztó vápa anyaga

30 cm vtg. betonba rakott terméskő

burkolat

Tározó tér leeresztő műtárgy

A tározó tér oldaltöltés 0+045 km szelvényében kialakításra kerül egy előregyártott vb. szerkezetű leeresztő műtárgy. A zsilipműtárgyon kialakításra kerül egy szintén előregyártott elemekből összeállított zsilipakna, melybe beszerelésre kerül egy csavarorsós elzárószerkezet.

A tervezett leeresztő műtárgy főbb műszaki paraméterei:

Leeresztő műtárgy helye	Oldaltöltés 0+045 km szelvénye
Leeresztő műtárgy hossza	25,90 m
Leeresztő műtárgy vízszintes csőtag anyaga	Ø 0,60 m átmérőjű HÓDCSŐ (vagy azzal egyenértékű) előregyártott elem
Leeresztő műtárgy küszöbszintje	236,33 - 236,07 m B.f.
Leeresztő műtárgy zsilipakna felső szintje	241,12 m B.f.
Leeresztő műtárgy felvízi burkolatának hossza	3,00 m
Leeresztő műtárgy felvízi burkolatának anyaga	30 cm vtg. betonba rakott terméskő burkolat
Leeresztő műtárgy alvízi burkolatának hossza	4,50 m
Leeresztő műtárgy alvízi burkolatának anyaga	30 cm vtg. betonba rakott terméskő burkolat

Vízkivételi műtárgy

A tározó tér megfelelő vízutánpótlása érdekében az Arany-patak 9+105 km szelvényében a jobb parton kialakításra kerül egy vb. szerkezetű vízkivételi műtárgy. A műtárgy kitorkollásánál a homlokfalra kialakításra kerül egy csavarorsós zsiliptábla, mely biztosítja a műtárgy kizárását egy esetleges szennyezés, vagy a rendszeres karbantartások idejére.

A tervezett vízkivételi műtárgy főbb műszaki paraméterei:

Vízkivételi műtárgy helye	Arany-patak 9+105 km szelvénye
Vízkivételi műtárgy hossza	6,17 m
Vízkivételi műtárgy küszöbszintje	240,40 m B.f.
Vízkivételi műtárgy grav. vezeték anyaga	KG PVC
Vízkivételi műtárgy grav. vezeték átmérője	D400
Vízkivételi műtárgy vb. falvastagsága	0,30 m

Tápcsatorna

Az állandó vizű tározórész szükséges vízutánpótlását a vízkivételi műtárgytól a tározóig egy 484 m hosszúságú KG-PVC D400 vezeték fogja biztosítani. A vezeték nyomvonalán ~30 m-ként kialakításra kerülnek nagy ívű tisztítóidomok, valamint a nagyobb iránytöréseknél nagy átmérőjű beton aknák, melyek a vezeték időközönként történő tisztítását biztosítják.

A tervezett tápcsatorna főbb műszaki paraméterei:

Tápcsatorna hossza	484 m
Fenék lejtése	0,12 %
Cső anyaga	KG PVC
Cső átmérője	D400
Befogadó	Állandó vizű árvízcsúcs-csökkentő tározórész
Indulási fenékszint	240,40 m B.f

Torkolati fenékszint	239,80 m B.f.
Magasságkülönbség	0,60 m

Molnárréti árok keresztezés

A tápcsatorna 0+283 km szelvényében keresztezi a Molnárréti-árkot. A keresztezésnél az árok gépjárművekkel történő átjárhatóságát is biztosítani kellett. Az árok érintett szelvényében vb. ikerkeret műtárgy kerül kialakításra az alvíz terméskő biztosításával az Arany-patakba torkolatig.

Műtárgy hossza	6,0 m
Műtárgy típusa	vb. ikerkeret (2×130×130)
Befolyási fenékszint	238,68 m B.f
Kifolyási fenékszint	238,50 m B.f.
Előfenék burkolata	5,0 m betonba ágyazott terméskő 3,0 m vízépítési terméskő szórás
Utófenék burkolata	5,0 m betonba ágyazott terméskő ~20,0 m vízépítési terméskő szórás

Duzzasztó bukó

Az állandó vizű árvízcsúcs csökkentő tározórész vízutánpótlásának biztosítása érdekében az Arany-patak 9+096 km szelvényében kialakításra kerül egy természetközeli duzzasztó bukó.

A bukó feladata az Arany-patak vízszintjének olyan mértékű duzzasztása, hogy az a tápcsatorna segítségével a tározó térbe vezethető, kivehető legyen.

A bukó szerkezete egy kötött anyagú földmű, mely vízépítési terméskővel kerül stabilizálásra. Az alvízi oldalán kialakításra kerül egy 1:10 hajlású rámpa, mely a vízi élőlények számára átjárható. Ezen rámpába épül egy kisvízi beton vápa, mely a kisvizes időszakban történő átjárhatóságot fogja biztosítani.

Duzzasztó bukó főbb műszaki paraméterei:

Duzzasztó bukó helye	Arany-patak 9+096 km szelvénye
Duzzasztó bukó nagyvizi bukószintje	240,60 m B.f.
Duzzasztó bukó kisvizi bukószintje	240,40 m B.f.
Duzzasztó bukó magassága	~2,10 m
Duzzasztó bukó hossza	~45,00 m

Vízrajzi létesítmények

A tározó vízállásának mérése a tározóba befolyó vizek figyelése és a tározóból kifolyó vizek ellenőrzése céljából a vízállás mérését biztosító vízrajzi létesítmények építendők ki.

Az árvízcsúcs-csökkentő tározó építése során kialakításra kerül 4 db állítható lapvízmérce, és 1 db regisztráló vízmérce a leeresztő műtárgyon, mely a meglévő távjelző rendszerbe való beintegrálással együtt valósul meg.

Vízszintmérés a leeresztő műtárgynál (T-VM1, T-VM2, T-VM3)

Az árvízi tározó vízállásának mérése a leeresztő műtárgy felvizén az ún. felvíz csatornában és a töltéseken kiépített vízállás észlelő- és mérő berendezésekkel történik.

Tervezett vízrajzi létesítmények:

• Vízmérce: Az állítható acélszerkezetű lapvízmérce három tagból áll. A fekvő mérce tagok 1:2 és 1:2,5 rézsűhajlásúak. A vízmérce relatív osztása 0-1000 cm közötti (teljes mérési tartomány). A fekvő acélszerkezetű vízmérce tartók mellé vb. lejárólépcsők épülnek. A vízmércék és lépcsők völgyzárógát tározó oldali rézsűjébe- az állandó vizű árvízcsúcs-csökkentő tározórész felvíz csatorna felőli rézsűjébe és az Arany patak jobb parti rézsűjébe kerülnek beépítésre.

• Digitális vízszintregisztráló: A regisztráló vízmérce függőleges felszálló csöve a leeresztő műtárgy jobb oldali falába kerül beépítésre. A felszálló cső anyaga KG-PVC csatornacső D160 átmérővel. A felszálló csőbe 1 m-es szintkülönbséggel 2 db vízszintes KG-PVC összekötőcső csatlakozik D160 átmérővel. Az összekötőcsövek végéhez a feliszapolódás ellen felbillenthető perforált acéllemez kerül. A vízszintregisztráló műszer a védőcső csőlezárására szerelt rozsdamentes acél védőházba helyezendő el. A vízszint folyamatos gyűjtését nyomásérzékelős vízszintregisztráló szonda végzi. A műszer mérési tartománya max. 900 cm.

• Mérőeszközök és távmérés: nyomásérzékelős regisztráló szonda, digitális adatgyűjtő / kommunikációs egység gprs-gsm adatátvitellel / energiaellátás: hálózat és akkumulátor.

Vízszintmérés az állandó vizű árvízcsúcs-csökkentő tározórész leeresztő zsilipjénél (ÁT-VM1)

Az állandó vizű tározó vízállásának mérése a zárótöltésbe épített lapvízmércével történik.

Tervezett vízrajzi létesítmények:

• Vízmérce: Az állítható acélszerkezetű lapvízmérce egy tagból áll. A fekvő mérce 1:3 rézsűhajlású. A vízmérce relatív osztása 0-300 cm közötti. A fekvő acélszerkezetű vízmérce mellé vb. lejárólépcső épül. A vízmérce és lépcső az állandó vizű tározó zárótöltés rézsűjébe kerül beépítésre.

Távmérő berendezések

A tervezett mérőállomások megnevezése, célja, feladata

A tározó vízállásainak, a leeresztő műtárgy működtetésének és a tározó alatti mederszakasz vízállásainak azonnali nyomon követése céljából a mérőeszközök távmérő berendezésekkel lesznek ellátva és ez által bekapcsolódnak az igazgatóságon működő árvízi távmérő rendszerbe.

A tervezett távmérő állomások feladata a vízállás mérése, helyszíni tárolása és a tárolt adatok továbbítása a szombathelyi távmérő központba. Ezen alapfeladaton kívül az állomások riasztási feladatot is ellátnak. A riasztás akkor történik, mikor a vízállás meghaladja a központból beállított értéket.

A tervezett (új) vízrajzi távmérő állomások és mért elemek megnevezése:

• Leeresztő műtárgy felvízi aknáján

A mérőállomások működése

A távmérő berendezések lehetővé teszik a vízállás pillanatnyi helyzetének mindenkori figyelését és az időbeni változásának azonnal nyomon követését. A helyszíni adattárolás mellett az adatok a szombathelyi központból a kommunikációs csatornán keresztül lekérdezhetőek.

A távmérő berendezések adattovábbítását a vízügyi ágazatban országosan működtetett adatátviteli protokoll szerint kell kialakítani. A kommunikáció módjának és a berendezések típusának illeszkednie kell a NYUDUVIZIG-en üzemeltetett távmérő rendszerbe.

Vízállásmérés:

A vízállás folyamatos regisztrálását végző műszerek típusai:

• nyomásérzékelős vízszintregisztráló szonda (javasolt típus: Dataqua DA-S- LRB),

• radaros vízszintmérő (javasolt típus: OTT RLS).

A műszerek acél védőházban helyezkednek el. A vízállás mérésének elvárt mérési pontossága 1 cm a teljes működési tartományban.

• A nyomásérzékelő szonda vízállás mérése a vízben elhelyezett szenzor feletti víznyomás mérésén alapul. A mért adat közmű védőcsőben, jelkábelen át jut a fogadó távmérő egységbe.

• A radaros vízszintmérő vízállás mérése hatékony radar technológiával működik. A szenzor radar impulzus technológiával határozza meg a víz szintjét. Érintés-mentes vízszintmérést biztosít, szabványosított interfészekkel és rendkívül alacsony energiafogyasztással a felszíni vizeken.

Energiaellátás:

A tározó leeresztő műtárgyra telepített távmérő berendezések működéséhez a villamos energia ellátás biztosított. A tározó elhelyezkedése az eszközök folyamatos működtetésének igénye és az üzemeltetés során végzett műveletek mindenkori biztosítása indokolttá teszi az energiaellátás megoldását a község közüzemi hálózatához való csatlakozással. A tervezett eszközök csekély áramfelvétele és alacsony energiaigénye kisfeszültségű tápellátással (max. 12 V) oldható meg.

A villamos energiaellátás tervezésével- engedélyezésével külön műszaki terv foglalkozik.

Távmérő berendezések:

Kommunikációs csatorna, adatátvitel: A távmérő állomások helyszíni berendezései és a szombathelyi központ közötti kommunikáció gprs kommunikációs csatornán keresztül valósul meg. Az adatforgalom a helyszíneken működő modemek és a központi számítógép között zajlik.

A távmérő berendezések kültéri védőházban helyezkednek el. Ebben a szekrényben találhatók a távmérést végző eszközök és ide csatlakozik be a tápellátás elektromos kábele és a mérőeszközök jelkábelei.

Az adatgyűjtő- kommunikációs egység több funkciót egyesítve ellátja a mérőeszközök jeleinek fogadását, az adatok helyszíni tárolását, a kommunikáció irányítását, az energiaellátás vezérlését és a riasztási funkciókat is.

A védőházban alapesetben a következő berendezések találhatók:

• adatgyűjtő- kommunikációs egység (javasolt típus: Dataqua DA-SMDMv32)

• 12 V akkumlátor (tartalék)

• kábelek, szerelvények, villámvédelem

• kültéri gsm antenna (védőházon kívül szerelve)

A tározóhoz tervezett távmérő állomások részletes kialakítását a Beruházó adatigénye határozza meg.

Vízrajzi létesítmények főbb műszaki paraméterei:

Jel	Hely	Szelvény- szám	Rézsű- hajlás	Mérési tartomány [m]	Relatív számozás [cm]	Abszolút magasság [m B.f.]
T-VM1	Dozmat, Arany-p., jobb part, rézsű		1 : 2	2,2	0 - 000	000,30 - 237,50
T-VM2	Dozmat, Arany-p. j.p., állandó vízű tározórész	Arany-p. 8+179 km	1 : 2	3,4	220 - 560	237,50 - 240,90
	zárótöltés
T-VM3	Dozmat, Árvízi tározó, völgyzárógát	Zárótöltés 0+244 km	1 : 2,5	2,1	560 - 770	240,90 - 243,00
T-VM3	Dozmat, Árvízi tározó, völgyzárógát	Zárótöltés 0+244 km	1 : 2	2,3	770 - 1000	243,00 - 245,30

ÁT-VM1	Dozmat, Állandó vizű tározórész zárótöltés	Arany-p. 8+179 km	1 : 3	3,0	0 - 300	237,90 - 240,90

2.1.6.1.6. Közlekedési létesítmények

A tervezett létesítmények akadálymentes és minden időjárási viszonyok melletti megközelítésére, fenntartására és üzemeltetésére szerviz utak és megközelítő utak kerülnek kialakításra.

Ezen belül a 8901 számú Szombathely - Bucsu összekötő útról kialakításra kerül egy 4,0 m szélességű aszfaltozott burkolatú útcsatlakozó, melynek rétegrendje a következő (építési sorrendben)

• 20 cm tömörített homokos kavics

• 20 cm Ckt alapréteg

• 5 cm AC 11 kötőréteg

• 4 cm AC11 kopóréteg

Az aszfalt burkolatot minimum 2,5 % oldallejtéssel kell kialakítani.

Az útcsatlakozót követően a völgyzáró gátig kialakításra kerül egy szintén 4,0 m szélességű 100 m hosszúságú szervízút, melynek rétegrendje a következő: (építési sorrendben)

• 20 cm tömörített homokos kavics

• 30 cm FZKA 0/32 (vagy azzal egyenértékű) tömörített zúzottkő

A szervízút szakaszának közepén ki kell alakítani egy 4,0 m szélességű 25,0 m hosszúságú kitérőt. A kitérő burkolatának rétegrendje megegyezik a szerzízútéval.

A szemcsés anyagú burkolatokat minimum 5,0 %-os lejtéssel kell kialakítani.

Az útcsatlakozó és a szervízúton kívül kialakításra kerülnek 4,0 m szélességű megközelítő utak is (Arany-patak jobb és bal partján, valamint a Molnárréti-árok bal partján), melyek az árvízcsúcs-csökkentő tározó létesítményeinek megközelítését, valamint a szántó területekre történő behajtást fogják biztosítani. Ezen utak rétegrendje a következő: (építési sorrendben)

• 20 cm tömörített homokos kavics

A szemcsés anyagú burkolatokat minimum 5,0 %-os lejtéssel kell kialakítani.

Az útcsatlakozó alatt kialakításra kerül egy 12,0 m hosszúságú Ø40 cm átmérőjű áteresz a meglévő útárok nyomvonalában. Az árok elő és utóburkolatát a 5,0 - 5,0 m hosszban 40×40×10 betonlap burkolattal kell kiburkolni. Az áteresz tervét a tenderterv 2.3 tervfejezetének T-05 számú tervlapja tartalmazza.

2.1.6.1.7. Energiaellátás és vezetékkiváltás

A völgyzáró gátban kialakításra kerülő leeresztő műtárgy zsiliptábláinak mozgatásához ki kell alakítani egy fix elektromos megtáplálást. A tervezett mozgatóberendezések áramszükséglete 3×25 A. A fektetendő vezeték körülbelüli hossza 450 m. Ezen felül ezen hálózathoz kapcsolódóan kialakításra kerül egy térvilágító rendszer is a műtárgy környezetében, a védekezési munkák megkönnyítése érdekében.

A tervezett árvízcsúcs-csökkentő tározó elöntési területén található két 20 kV-os légvezeték. Ezen vezetékek kiváltása szintén szükséges lesz. A munkálatok során közel 1 640 m vezetéket kell elbontani és közel 2 120 m hosszúságban új nyomvonalon újat kiépíteni.

Mindkét munkálat engedélyeztetése a kivitelező feladata lesz.

2.1.6.1.8. Ivóvíz vezeték kiváltása

A tervezett árvízcsúcs-csökkentő tározó Q1% valószínűségű elöntési területével érinti a Vasivíz Zrt. egyik KG PVC D200 gerincvezetékét. A szolgáltatóval történt egyeztetés alapján ezen vezeték egy közel 330 m hosszúságú szakaszát ki kell váltani, a megfelelő üzembiztonság fenntartása miatt. A kiváltás során a meglévő vezetékkel párhuzamosan egy KPD D225 gerincvezeték kerül lefektetésre, mely két tolózár aknával és a szükséges szerelvényekkel csatlakozik a meglévő hálózathoz.

A tervezett ivóvíz vezeték főbb műszaki paraméterei:

Hossza	330 m
Cső anyaga	KPE P10
Cső átmérője	D225
Csőtető minimális fektetési szintje a terepszinttől	- 1,80 m
Vb. tolózár aknák	1 db 1,50 × 2,00 m belméretű 1 db 2,00 × 2,00 m belméretű
Vb. tolózár aknák fedlapjai	1 - 1 db 60 ×60 cm méretű Zárható öntöttvas fedlap

2.1.6.2. Arany-patak mederrendezési munkálatai

A dozmati tározó létesítéséhez kapcsolódóan megvalósul az Arany-patak mederrendezése. Erre azért van szükség, hogy az érkező vizeket a meder képes legyen elöntés nélkül továbbvezetni jelentős károkozás nélkül.

2.1.6.2.1. Mederkotrási munkálatok

A mederrendezési munkálatok az Arany-patak 12+196 - 10+393, a 8+005 - 7+250 és a 4+001 - 0+785 km szelvényei között szükségesek. Ennek során a feliszapolódott meder kikotrása, megfelelő mértékű bővítése és a mederfenntartást biztosító padka kerül kialakításra az alábbiak szerint.

Mederkotrások főbb műszaki paraméterei:

12+196 - 10+393 km szakasz főbb műszaki paraméterei:

Szakasz hossza	1 803 m
Fenékszélesség	1,50 - 2,00 m
Padka szélessége	2,50 m
Rézsűhajlás	1:1 - 1:3
Fenékszint	245,90 - 251,40 m B.f.
Padkaszint	246,50 – 252,00 m B.f.

8+005 - 7+250 km szakasz főbb műszaki paraméterei:

Szakasz hossza	755 m
Fenékszélesség	1,50 m
Padka szélessége	2,50 m
Rézsűhajlás	1:1 - 1:3
Fenékszint	233,00 - 234,50 m B.f.
Padkaszint	233,60 – 235,10 m B.f.

4+001 - 0+785 km szakasz főbb műszaki paraméterei:

Szakasz hossza	3 216 m
Fenékszélesség	2,00 - 4,00 m
Padka szélessége	2,50 - 2,80 m
Rézsűhajlás	1:2 - 1:3
Meglévő fenékszint	212,10 – 220,97 m B.f.
Padkaszint	212,50 - 221,50 m B.f.

A mederkotrás során ~35 200 m3 mederanyag kerül kitermelésre, melynek kisebb része a parti területek rendezésére kerül felhasználásra. A többi mennyiséget a szombathelyi - engedéllyel rendelkező - hulladéklerakóba kell beszállítani. A kivitelezőnek az anyag szállítására alkalmas hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szállítójárművel kell rendelkeznie!

Az Arany-patak 4+100 - 4+750 km, az 5+690 - 5+850 km és a 11+540 - 11+970 km szelvények közötti szakaszain megtörténik a jobb és bal parti sáv rendezése, annak érdekében hogy a patak ne öntse el a környező területeket. Ezen munkálatok során fel kell készülni a kitermelt anyag hossz irányú mozgatására is.

2.1.6.2.2. Fenéklépcsők átjárhatóvá tétele

A mederkotráson felül megvalósul a meglévő fenéklépcsők ökológiai átjárhatóságának kialakítása. Ennek során a meglévő vízládák vízépítési terméskővel kerülnek feltöltésre durva rámpa-szerűen, melyek a vízi élőlények számára átjárhatók. A rámpákon sakktábla szerűen nagyméretű terméskövekből energiatörő fogak kerülnek kialakításra, melyek a rohanó vízmozgás kialakulását akadályozzák meg.

0+752 km szelvényben lévő fenéklépcső átépítésének főbb műszaki paraméterei:

Fenéklépcső helye	Arany-patak 0+752 km szelvénye
Fenéklépcső felvízi szintje	212,34 m B.f.
Fenéklépcső alvízi szintje	211,60 m B.f.

Szintkülönbség	0,74 m
Rámpa hajlása	1:10 m
Rámpa hossza	~ 7,40 m

12+180 km szelvényben lévő fenéklépcső átépítésének főbb műszaki paraméterei:

Fenéklépcső helye	Arany-patak 12+180 km szelvénye
Fenéklépcső felvízi szintje	252,62 m B.f.
Fenéklépcső alvízi szintje	251,44 m B.f.
Szintkülönbség	1,18 m
Rámpa hajlása	1:10 m
Rámpa hossza	~ 11,80 m

12+921 km szelvényben lévő fenéklépcső átépítésének főbb műszaki paraméterei:

Fenéklépcső helye	Arany-patak 12+921 km szelvénye
Fenéklépcső felvízi szintje	259,36 m B.f.
Fenéklépcső alvízi szintje	258,10 m B.f.
Szintkülönbség	1,26 m
Rámpa hajlása	1:10 m
Rámpa hossza	~ 12,60 m

2.1.6.2.3. Hídbiztosítások

A tervezett mederkotrások révén a meder mélyítésre kerül, melynek hatására a meglévő hídbiztosítások javítása és vagy cseréje válhat szükségessé. Ezeken a helyeken a mederhez illeszkedő betonba rakott terméskő- valamint terméskő rakat biztosítások kerülnek kialakításra. A betonba rakott burkolatokat beton lezáró bordákkal kell körbe lezárni.

2.1.6.2.4. Vízrajzi létesítmények

AZ Arany-patak vízállásának mérését biztosító vízrajzi létesítmények építendők ki. Az Arany-patak mederrendezési munkái során felújításra kerül a meglévő oladi vízmérce, valamint kialakításra kerül 2 db új vízmérce.

Vízszintmérés és vízhozammérési hely az Arany-patakon (D-VM1, D-VM2)

Az árvízcsúcs csökkentő tározóból kifolyó vizek mérése a tározó alatt mintegy 850 m-re lévő, a Torony-Dozmat közti közúti híd alvízi szelvényében történik. Ebben a híd szelvényben végezhető el a tározóból kifolyó vízhozamok mérése is. A vízhozammérések a hídról kézi vízhozammérő műszerrel végezhetők el. A vízrajzi létesítmények kivitelezése mellett megtörténik a tározó és híd közötti mederszakasz rendezése is.

Tervezett vízrajzi létesítmények:

• Vízmérce: Az állítható acélszerkezetű lapvízmérce két tagból áll. A vízmérce relatív osztása 0-350 cm közötti. Az alsó fekvő vízmérce tag a patak bal parti medrébe épül, 1:2 rézsűhajlással, az osztása 0-180 cm közötti. Az álló acélszerkezetű felső vízmérce tag osztása 180-350 cm közötti és a híd bal oldali szárnyfalára kerül rögzítésre.

• Mederbiztosítás: a vízmérce mellett a közúti híd szelvényében mederbiztosítás kiépítés a teljes mederszelvényben, ~16 fm hosszúságban. Anyaga betonba rakott vízépítési terméskő 30 cm vtg-ban, homokos kavicságyazaton (víztelenítés v. víz alatti betonozás).

• Digitális vízszintregisztráló: A vízszint regisztrálása radaros vízszintmérővel történik. A műszer acélszerkezetű építménye a közúti híd alvízi oldalán lévő korlátra kerül rögzítésre típusrajz szerint. A radaros mérőfej acélcső konzolon helyezkedik el és folyamatos távolságmérést végez a szenzor és a vízszint között. Az adatgyűjtő berendezés a híd korlátra rögzített védőházba kerül elhelyezésre.

• Mérőeszközök és távmérés: radaros vízszintmérő szenzor, digitális adatgyűjtő

/ kommunikációs egység gprs-gsm adatátvitellel / energiaellátás: akkumulátor.

Vízszintmérés az Arany-patakon, Bucsunál (B-VM1)

A tározó felett a mintegy 3,9 km-re lévő, Bucsu község belterületén lévő közúti hídra riasztási céllal távmérő vízmérce épül. A távmérő vízmérce folyamatos vízszintméréssel támogatást nyújthat a helyi védekezéshez és a tározó üzemetetéséhez is.

Tervezett vízrajzi létesítmények:

• Vízmérce: Álló zománcozott lapvízmérce osztása 100-300 cm közötti és a híd bal oldali támfalára kerül rögzítésre.

helyezkedik el és folyamatos távolságmérést végez. Az adatgyűjtő berendezés a híd korlátra rögzített védőházba kerül elhelyezésre.

• Mérőeszközök és távmérés: radaros vízszintmérő szenzor, digitális adatgyűjtő

/ kommunikációs egység gprs-gsm adatátvitellel / energiaellátás: akkumulátor.

Vízszintmérés az Arany-patakon, Oladnál (O-VM1, O-VM2)

Meglévő vízrajzi létesítmények:

• - Vízmérce: A meglévő fekvő lapvízmérce két tagból áll. A fekvő mérce tagok 1:1 és 1:2 rézsűhajlásúak. A vízmérce relatív osztása 0-50, 50-300 cm közötti, mellette vb. lejáró lépcső található. A mederburkolat betonba rakott terméskőburkolat és vasbetonból épült kisvízi mérőszűkület. A vízhozammérés árhullámok során mérőhídról végezhető.

• - Digitális vízszintregisztráló: A regisztráló vízmérce meglévő építménye függőleges 1 db felszálló csőből és 1 db vízszintes összekötőcsőből áll. A vízszint folyamatos gyűjtését acél védőházba rögzített nyomásérzékelős vízszintregisztráló szonda végzi.

• - Mérőeszközök és távmérés: nyomásérzékelős regisztráló szonda, digitális adatgyűjtő / kommunikációs egység gprs-gsm adatátvitellel / energiaellátás: akkumulátor. Az eszközök beépítése előtt a meglévő mérőeszközök eltávolítandók.

Elvégzendő munka:

Az 1:2 rézsűhajlású vályúba rögzített betétpalló és vízmércelapok bontása. U idomacél tartó beépítése, rögzítése. Zománcozott vízmércelapok szerelése geodéziai beméréssel. (mennyiség kimutatás alapján). Elbontott acél védőház helyére új horganyzott acél védőház felszerelése. Új mérőeszközök szerelése, üzembe helyezése (vízszintregisztráló szonda, digitális adatgyűjtő / kommunikációs egység / energiaellátás: akkumulátor).

Vízrajzi létesítmények főbb műszaki paraméterei:

Jel

Hely

Szelvény- szám

Rézsű- hajlás

Mérési tartomány [m]

Relatív számozás [cm]

Abszolút magasság [m B.f.]

D-VM1

Dozmat, Arany- p., bal part

Arany-p. 7+279 km

1 : 2

1,8

0 - 000

000,00 -

234,80

D-VM2

álló

1,7

180 - 350

234,80 -

236,50

B-VM1

Bucsu, Arany- patak, bal part

Arany-p. 11+165

álló

2,0

100 - 300

250,40 -

252,40

O-VM1

Szombathely- Olad, Arany- patak, jobb part

Arany-p. 1+743 km

1 : 1

0,5

0 - 50

214,25 -

214,75

O-VM2

1 : 2

2,5

50 - 300

214,75 -

(meglévő)

217,25

Távmérő berendezések

A tervezett mérőállomások megnevezése, célja, feladata

A tervezett (új) vízrajzi távmérő állomások és mért elemek megnevezése:

• Arany-patak – Dozmat tározó zsilip felvíz vízállás

• Arany-patak – Dozmat közúti híd vízállás

• Arany-patak – Bucsu közúti híd vízállás

A mérőállomások működése

Vízállásmérés:

A vízállás folyamatos regisztrálását végző műszerek típusai:

• nyomásérzékelős vízszintregisztráló szonda (javasolt típus: Dataqua DA-S- LRB),

• radaros vízszintmérő (javasolt típus: OTT RLS).

A műszerek acél védőházban helyezkednek el. A vízállás mérésének elvárt mérési pontossága 1 cm a teljes működési tartományban.

Energiaellátás:

Az Arany-patakra tervezett mérőállomások energiaellátását akkumulátor biztosítja.

Távmérő berendezések:

A védőházban alapesetben a következő berendezések találhatók:

• adatgyűjtő- kommunikációs egység (javasolt típus: Dataqua DA-SMDMv32)

• 12 V akkumlátor (tartalék)

• kábelek, szerelvények, villámvédelem

• kültéri gsm antenna (védőházon kívül szerelve)

A tározóhoz tervezett távmérő állomások részletes kialakítását a Beruházó adatigénye határozza meg.

2.1.6.2.5. Egyéb létesítmények

Az Arany-patak 0+800 km szelvényének közelében a későbbi akadálymentes fenntartás biztosítása érdekében kialakításra kerül egy gázló, mely a fenntartó padka minden időjárási körülmények közötti megközelítését biztosítja.

2.1.7. Általános tevékenységek

Adatszolgáltatás

A Vállalkozó köteles – a szerződéses feltételekben meghatározottakon felül is – a Megrendelő által kért adatokat a Megrendelő által előírt formában és módon a Megrendelő rendelkezésére bocsátani, a Megrendelő feladatát képező jelentéstételi és egyéb kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidők figyelembe vételével.

Teljesítési biztosíték és biztosítások kötése

A munkákkal kapcsolatban a Vállalkozónak a szerződéses feltételekben meghatározott, Vállalkozó választása szerinti bankgaranciát, átutalást, biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvényt (Teljesítési Biztosíték) és biztosításokat – ide értve a Kbt. 306.§ (2) bekezdésében foglalt biztosítást is - kell benyújtani, illetve megkötni.

Geodéziai munkák

A munkákkal kapcsolatos valamennyi geodéziai munka (pl. felmérés, kitűzés, földmérési jel áthelyezése, megépült létesítmények bemérése, stb.) mely a megvalósításhoz, dokumentáláshoz szükséges a Vállalkozó feladatát képezi. A geodéziai munkákat olyan szinten kell elvégezni, hogy a kiviteli terv, a megvalósulási terv, földnyilvántartás változáshoz szükséges tervek, az árvízvédelmi intézkedési terv és az árvízvédelmi nyilvántartási terv teljeskörűen elkészíthetőek legyenek. A feladat végrehajtása folyamatos geodéziai munkát igényel. A geodéziai munkákat EOV koordináta rendszerben kell végezni.

Tervezési feladatok, a tervek tartalma, Vállalkozó felelőssége a Tervekkel kapcsolatosan

„Ajánlati (tender) tervek jelentik a Megrendelő által szolgáltatott mindazon indikatív terveket, melyek jelen kötethez csatolva ajánlatadás céljából lettek kibocsátva.

„Kiviteli (építési) tervek” jelentik a Vállalkozó által az Ajánlati tervek alapján készített és a Mérnök által jóváhagyott részletes kiviteli- és mindazon egyéb terveket, melyek szükségesek a létesítmény teljes kivitelezéséhez.

Amennyiben ellentmondás merül fel a Kiviteli tervek és az Ajánlati tervek között, úgy az utóbbiban szereplő adatok és információk tekintendők érvényesnek és mértékadónak, kivéve ha a Mérnök ezzel ellentétes utasítást ad.

A Vállalkozó feladata a kiviteli munkákra vonatkozó részletes létesítményeket is megjelenítő ütemterv elkészítése, a vonatozó jogszabályok és hatósági előírások figyelembe vételével.

„Részlettervek” jelentik a Vállalkozó által, a Kiviteli tervek és / vagy Ajánlati tervek alapján, vagy a Mérnök utasításai szerint elkészített mindazon terveket, rajzokat, számításokat, melyek szükségesek a létesítmény (építmények) szakszerű és előírt minőségű megvalósításához.

"Kiegészítő tervek” jelentik mindazon a Vállalkozó által, a Mérnök utasításai szerint elkészítendő terveket, amelyek szükségesek a Létesítmény teljes kivitelezéséhez és a hibák kijavításához.

„Megvalósulási tervek” jelentik a Vállalkozó által elkészítendő mindazon terveket, melyek a megvalósult létesítményt mutatják be. A megvalósulási terveknek valamennyi részletet tartalmazniuk kell oly módon, ahogy azt ténylegesen kivitelezték és a kivitelezés után felmérték, oly módon, hogy az indikatív (tender)tervektől történő eltérések is egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A megvalósulási terveket digitális formában is el kell készíteni és átvezetés céljából a Beruházónak be kell nyújtani. Az Átadás-átvételi Igazolás addig nem adható ki, amíg a megvalósulási terveket a Mérnök jóvá nem hagyja, illetve azokat a közműnyilvántartó nem ítéli átvezetésre alkalmasnak, melyet bélyegzőjével igazol.

„Árvízvédelmi intézkedési terv”

Az árvízvédelmi intézkedési terv a térség árvízvédelmi biztonságának megőrzése érdekében a kivitelezési időszakban meghatározza a szükséges intézkedéseket, felelősségeket, amelyeket a kivitelezőnek el kell végeznie. Az árvízvédelmi intézkedési terv főbb tartalmi részei: A kivitelezés főbb munkafolyamatainak ismertetése, a munkafolyamatoknak megfelelő intézkedési feladatok árvízmentes időszakban ill. árvízvédekezés időtartama alatt, árvízvédekezésért felelős jogi és természetes személyek megnevezése, elérhetőségei. Organizáció, ütemezés.

Rajzi mellékletek.

„Árvízvédelmi nyilvántartási terv”

Az érvényes jogszabályoknak megfelelően kell aktualizálni

„Földhivatali nyilvántartási terv”

Amennyiben a beruházás megvalósításának időszakában az ajánlati (tender) tervekben meghatározottakon felül további ingatlanok megszerzése szükséges, a vállalkozó kötelessége ezen ingatlanok megszerzéséhez szükséges valamennyi feladat ellátása (pl. megosztási vázrajz készíttetése, telekalakítási dokumentáció készíttetése és telekalakítási engedély megszerzése, más célú hasznosítás engedélyezése, ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy kisajátítási eljárás során, tulajdonjog ingatlan – nyilvántartási bejegyeztetése). Ennek valamennyi költsége – beleértve az ingatlan(ok) vételárat, illetve valamennyi eljárási, hatósági díjat és költséget is - a Vállalkozót terheli.

„Vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv”

Az elkészült vízilétesítményekre, a szükséges mellékletekkel és kellékekkel (pl. üzemelési szabályzat) együtt, vízjogi üzemeltetési dokumentációt kell összeállítani. A kérelmet a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet alapján és az érvényben lévő hatósági előírások figyelembe vételével kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell továbbá az elkészült létesítmények (műtárgyak) megvalósulási terveit, geodéziai beméréseket, az elzárószerkezetek megvalósult állapotát, elhelyezését, vízzárósági, üzemeltetésének rendjét, a kezelésért felelős személy megnevezését. Be kell nyújtani a védvonalak és műtárgyak üzemeltetési és karbantartási utasítását.

Az itt felsorolt terveket a Vállalkozó köteles elkészíteni vagy elkészíttetni és a mérnökkel jóváhagyatni:

• Részletes kiviteli tervek

• Ideiglenes forgalomkorlátozás és -terelési terv

• Megvalósulási tervek

• „Árvízvédelmi intézkedési terv”

• „Árvízvédelmi nyilvántartási terv”

• „Földhivatali nyilvántartási terv”

• Üzemelési szabályzat

• És minden olyan terv ami a kivitelezés megvalósításához és üzembe helyezhetőségéhez szükséges.

• A művelési ág változás földhivatali bejegyzéséről gondoskodni kell.

A Vállalkozó által elkészítendő tervek készítése során Vállalkozónak figyelembe kell venni az 1999. évi LXXVI. Szerzői jogról szóló törvény előírásait.

Az itt felsorolt terveken túl a Szerződés szerinti műszaki tartalom megvalósításához szükséges bármely egyéb terv elkészítése is a Vállalkozó feladatát képezi.

A tervezés során a Vállalkozó köteles a Mérnökkel folyamatos konzultációt tartani. Konzultációra lehet szükség a leendő üzemeltetőkkel, közművállalatokkal is, de a Vállalkozó számára utasítást csak a Mérnök ad.

Az elkészült tervdokumentációk engedélyeztetésének lebonyolítása, a szükséges engedélyek, hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzése Vállalkozó feladata.

A terveket csak megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el.

A kiviteli, megvalósulási, árvízvédelmi intézkedési és nyilvántartási, egyéb terveket, dokumentumokat 8-8 példányban nyomtatott formában és 4-4 példányban elektronikus formátumban, CD/DVD adathordozón, kivéve a minőségi dokumentációt, amelyet 4-4 példányban nyomtatott formában és 2-2 példányban elektronikus formátumban, CD/DVD adathordozón kell Megrendelő 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. székhelyére leszállítva Vállalkozónak teljesítenie.

A tervezés és a megvalósítás során keletkező, a szerzői jogi védelem alá eső alkotásokon (terveken, stb.) a Megrendelő határozatlan idejű, területi korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, beleértve az alkotás (terv) átdolgozásának a jogát is.

Ideiglenes forgalomkorlátozás, -terelés

A kivitelezés alatt szükséges forgalomkorlátozási és -terelési feladatok és költségek a Vállalkozót terhelik.

Ideiglenes felvonulás, melléklétesítmények létesítése

A Vállalkozó tevékenysége magában foglalja az összes olyan feladatot és költséget, amely a Vállalkozó felvonulási és technológiai telepével, az ideiglenes melléképítmények létesítésével, üzemeltetésével, fenntartásával és elbontásával kapcsolatos. A Vállalkozó feladata az érvényes környezetvédelmi előírások betartásával az adminisztratív, szociális és egészségügyi létesítmények, munkahelyi laboratórium(ok), raktárak, műhelyek és tárolók, ideiglenes infrastruktúrák kiépítése a szükséges hatósági engedélyekkel és hozzájárulásokkal, őrzésvédelem és a fentiekhez kapcsolódó összes kockázat viselése.

A Vállalkozó feladata továbbá a létesítmény és környezetének ideiglenes biztosítása, beleértve: minden kerítést, őrzést, világítást, sorompót, védőkorlátot, figyelmeztető táblát, forgalomirányítást, valamint a

létesítményen előforduló vizekkel kapcsolatos munkákat (vizek védelme, létesítmény védelme a vizektől) és az ezekhez kapcsolódó összes kockázatot és költség viselését.

A Vállalkozó köteles biztosítani a munkaterület átadástól az egy éves utófelülvizsgálat megtörténtéig a Szerződés teljesítéséhez szükséges irodá(ka)t, felszereléssel együtt, beleértve a Mérnök és a Megrendelő részére nyújtandó szolgáltatásokat is (önálló, bútorozott, fűthető irodahelyiség, notebook, fénymásoló, scanner, internet elérhetőség, terepjáró gépkocsi).

Közterület használat

Az átadott munkaterületen kívül közterület építőanyag, építési törmelék, illetve gép tárolására nem vehető igénybe.

A Mérnök által átadott munkaterületen kívüli valamennyi egyéb terület igénybevétele előtt az érintett területtulajdonosok/vagyonkezelők engedélyét be kell szerezni a Vállalkozónak. Ezen területek használatának díja, és az egyéb felmerülő költségek a Vállalkozót terhelik.

Bontási munkák, veszélyes hulladék

A bontott építési anyagokat szétválogatással (bontott aszfalt és betontörmelék, különválasztva) a kijelölt lerakóhelyre kell beszállítani vagy amennyiben az újrahasznosítható, a Vállalkozó feldolgozást követően értékesítheti vagy más munkáinál beépítheti.

A fel nem használható vagy veszélyesnek minősülő anyagok elszállításáról a befogadó helyekre a Vállalkozó köteles gondoskodni. A bontott anyagok lerakását a Mérnök felé igazolnia kell.

A kivitelezési folyamat során a bontási hulladék nyilvántartó lapot folyamatosan és rendszeresen vezetni kell. A munkálatok befejezése után az illetékes környezetvédelmi hatósághoz a szállítólevelekkel együtt be kell nyújtani és a beadásról szóló igazolást a műszaki- átadás átvételi jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

Felvonulási terület és útvonal eredeti állapotra történő helyreállítása

A létesítmény megvalósítása során használt felvonulási területet és útvonalat folyamatosan tisztán kell tartani. A munka végeztével Vállalkozó feladata az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás is.

Zöldkártalanítás

A Vállalkozót valamennyi érintett ingatlannal kapcsolatosan zöldkártalanítási kötelezettség terheli.

2.1.8. Telepítés, környezeti kapcsolatok, akadálymentesítés

A beavatkozások nagy területet érintenek. A beavatkozások az Arany-patak teljes szakaszán Natura2000 területeket nem érintenek. A vonatkozó előírásokat fokozottan be kell tartani a kivitelezés során, a kiviteli munkákat a környezet maximális kímélésének figyelembe vételével kell végezni. A belterületet érintő munkavégzésnél rövid építési időre kell törekedni.

Az akadálymentesítés a projekt során nem releváns.

2.1.9. Anyagminőségek, műszaki követelmények meghatározása, figyelembe veendő szabványok

Valamennyi létesítményt, felszerelést és anyagot úgy kell szolgáltatni, és a munkát is úgy kell kivitelezni és megvizsgálni, hogy megfeleljen a jelen Ajánlatkérési Dokumentációban, valamint a Magyar Szabványok, Szabályzatok és Műszaki Irányelvek, Műszaki Utasítások által előírt követelményeknek. Az Ajánlat készítése és a létesítmény megvalósítása során az építési engedély kérelem beadásakor érvényes szabványokat és szabályzatokat kell alkalmazni, hacsak a Mérnök ettől eltérő utasítást vagy engedélyt nem ad.

2.1.10. Egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges köre

Jelen beruházás során alternatív műszaki megoldás alkalmazása csak a Mérnök előzetes jóváhagyásával és a szerződéses feltételekben, valamint a Kbt-ben meghatározott módon lehetséges.

2.1.11. A Vállalkozó köteles a megvalósítás során közfoglalkoztatott személyek bevonását a Megrendelővel egyeztetve, a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítani.

2.1.12. A Vállalkozó köteles tervezői művezetést biztosítani.

2.1.13. A Vállalkozó köteles a sajtónyilvános ünnepélyes záró/átadó rendezvény lebonyolításában a Megrendelővel és a PR vállalkozóval együttműködni. Köteles továbbá részt venni a lakossági fórumokon, illetve panaszkezelésben.

2.1.14. Régészeti lelőhelyek

Az építési terület és környezetében találhatóak ismert régészeti lelőhelyek. Ezen területeket a tenderterv helyszínrajzain kerültek ábrázolásra. A Vállalkozónak ezekre a területekre a régészeti szakfelügyeletet meg kell rendelnie és azt biztosítania kell.

2.2. Minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonsági követelmények

2.2.1. Minőség ellenőrzése és a minőségtanúsítás rendje

A Vállalkozó köteles a munkák előírt minőségének biztosítása érdekében az ellenőrző vizsgálatok elvégzésére (felszereltség és személyzet vonatkozásában is) alkalmas (akkreditált) laboratóriumot biztosítani, illetve megbízni. Ezen laboratóriumban minősítő vizsgálatok akkor végezhetők, illetve azok eredményei a minőség tanúsítására akkor szolgálhatnak, ha a laboratórium a minőségtanúsítási jogot a vonatkozó országos rendeletek, illetve ágazati szabályozásnak megfelelően megszerezte.

A vállalkozói laboratóriumban, vagy harmadik jogi személy laboratóriumában a Vállalkozónak lehetőséget kell biztosítania a Mérnök számára külön vizsgálatok elvégzésére vagy elvégeztetésére. A vizsgálatokhoz szükséges kiszolgáló személyzet rendelkezésre bocsátása és azok költsége a Vállalkozót terheli, amennyiben a vizsgálat eredménye a vállalkozóval szemben a Mérnököt igazolja.

A Vállalkozó köteles hitelesített mérő- és vizsgáló műszereket használni.

Vállalkozó köteles minden minőségi vizsgálatot elvégezni vagy elvégeztetni, amelyet a Műszaki Előírások, szabványok v. Műszaki Irányelvek szerint az elkészült szerkezetek, ill. elvégzett munka minőségének bizonyítására el kell végezni, függetlenül attól, hogy a laboratóriuma milyen felszereltségű.

Mind a saját maga által elvégzett (akár munkahelyi, akár központi laboratóriumban), mind a külső közreműködővel elvégeztetett minőségi vizsgálatok költségét a Vállalkozónak kell viselnie.

A mintavételi és minősítési tervet a kiviteli terv jóváhagyását követően az építési munka megkezdése előtt kell a Mérnök által meghatározott formában a Vállalkozónak elkészítenie és felülvizsgálatra benyújtania. Építési tevékenység a Mérnök által elfogadott mintavételi és minősítési terv nélkül nem kezdhető meg.

2.2.2. Munkavédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai feladatok

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a Vállalkozó feladata.

A munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről az Ajánlattevő az alábbi címen kap tájékoztatást:

Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya

9700 Szombathely Hargita u. 31.

Postacím: 9700 Xxxxxxxxxxx, Xx. 043.

tel: 00-00-000-000

fax: 00-00-000-000

E-mail: xxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Magyar Bányászati Hivatal

1051 Budapest, Xxxxx Xxxxx u. 25. Levélcím: 1372 Budapest Pf. 477

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat xxx.xxxxx.xx

A kötelezettségeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során az Ajánlattevőnek meg kell felelnie.

Biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit az építés minden fázisában és minden munkaműveletnél.

Megfelelő eszközökkel (tájékoztatással, elkerítéssel, őrzéssel stb.) meg kell előzni, hogy a Helyszín (munkaterület) területére került illetéktelen személy belépjen és az építkezés következtében veszélyes helyzetbe kerüljön vagy balesetet szenvedjen.

A munkavégzés folyamatának, valamint az elkészült építményeknek ki kell elégíteni a magyar jogszabályokban és szabványokban előírt munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi követelményeket.

2.2.3. Forgalombiztonsági feladatok az építés során

Közlekedési pályákon végzett munkák

Üzemelő közút területén végzendő munkákhoz a 19/1994. (V. 31) KHVM rendelet szerint a közút kezelőjének hozzájárulását kell megszerezni a Vállalkozónak. A munkák végzéséhez ideiglenes forgalomterelési tervet kell készíttetni (egyeztetve a közösségi közlekedést bonyolító pálya kezelőjével) és jóváhagyatni a kezelővel, valamint a területileg illetékes közlekedési hatósággal. A szükséges forgalomelterelési feladatok és költségek a Vállalkozót terhelik.

Az építési munkákat a kezelői hozzájárulás feltételeinek megfelelően kell végezni.

A közúton végzendő építési munkák során be kell tartani a közúti közlekedés szabályaira [1/1975. (II. 5.) KPM-BM. rend. és módosításai], az utak forgalmi szabályaira [20/1984. (XII. 21.) KM rend.], az útépítési munkahelyek elkorlátozására [3/2001. (I. 31.) KöViM] vonatkozó rendeletek előírásait, valamint az ÚT 2- 1.119:2007 jelű Útügyi Műszaki Előírásban rögzítetteket.

Minden, a munkálatok által érintett közlekedési pályán a Vállalkozónak kell felállítania, szükség esetén kivilágítania mindazt, ami a forgalom irányításához, védelméhez és ellenőrzéséhez szükséges, és amellett a felsorolt rendelkezések és előírások tartalmaznak, a közlekedési pályák kezelőinek megelégedésére.

Közlekedési pályák érintett szakaszainak kezelőiről az alábbi címen adnak felvilágosítást:

Vas Megyei Kormányhivatal

Címe: 9700 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxxxx xxx 0. Levélcím: 9700 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxxxx xxx 0. E-mail: xxxxxxxxxxxxxx@xxx.xxx.xx

2.3. Tervezői műszaki és minőségi előírások

Lásd az 1. és 2. mellékletben felsorolt külön csatolt Műszaki-minőségi követelmények és előírások munkarészeit.

2.4. Tervbírálat

A Tervbíráló Bizottság és a Mérnök által (FIDIC 5.2 alcikkely szerint) jóváhagyott, illetékes hatóságokkal engedélyeztetett terv/tervek alapján készítheti el a kiviteli terveket, illetve készítheti elő és végezheti a kivitelezést az építési vállalkozó.

Terv/tervek alatt különösen az alábbiak dokumentumok értendőek: az engedélyezési eljárásokhoz szükséges valamennyi terv, tanulmány; a kivitelezés lebonyolításához szükséges valamennyi terv, részletterv.

2.4.1. A Tervbíráló Bizottság

Valamennyi terv szakmai bírálatának végrehajtására Tervbíráló Bizottság kerül felállításra.

A Tervbíráló Bizottság a terv/tervek jóváhagyására feljogosított, a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatójának véleményező és javaslattevő szerve. A Tervbíráló Bizottság elnökét, titkárát, szakági felelősét, állandó tagjait, és további esetlegesen bevonandó tagokat az illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatója jelöli ki.

A Tervbíráló Bizottság ülésére meg kell hívni az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselőjét, az építési vállalkozó(k) képviselőjét/képviselőit, tervezőjét, illetve az üzemeltető képviselőjét, valamint tájékoztatni kell a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatóját az ülés időpontjáról és napirendjéről.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselőjét az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese jelöli ki.

A Tervbíráló Bizottság összehívását a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság szakági felelőse kezdeményezi, miután a hiánytalanul összeállított tervet/terveket számára az építési vállalkozó átadta, melyet a Bizottság elnöke xxxx xxxx. A jóváhagyást követően a Tervbíráló Bizottság titkárának, vagy megbízottjának kell leadni a bírálatra kerülő tervet/terveket, a kijelölt opponensek névsorát, a bírálatra kerülő terv/tervek rövid műszaki tartalmának összefoglalásával úgy, hogy a tervbírálatról szóló értesítés és a szükséges tervek 1-1 elektronikus példánya 8 nappal az ülés előtt az érdekeltek rendelkezésére álljon.

A Tervbíráló Bizottság elé csak hiánytalanul összeállított, szakhatóságokkal előzetesen leegyeztetett terveket lehet előterjeszteni. A terv/tervek bírálatra való alkalmasságáért a szakágazati felelős felel, de annak alkalmasságát a bizottság titkárának ellenőriznie kell.

Az opponenseket a szakágazati felelős javaslata alapján a Tervbíráló Bizottság elnöke jelöli ki.

A tervhez/tervekhez opponensi véleményt kell készíteni minden esetben:

- a szakágazati felelősnek,

- a Tervbíráló Bizottság állandó tagjainak

- az esetenként kijelölt tagnak

Az opponensi véleményeket az ülés előtt 4 nappal kell a Tervbíráló Bizottság elnökének és titkárának eljuttatni, ahonnan az építési vállalkozó tervezőjéhez és kivitelezőjéhez kell egy-egy példányt megküldeni felkészülés céljára.

2.4.2. A tervbírálat lefolytatása

A tervet/terveket a szakágazati felelős terjeszti elő, megindokolva a beruházási munka szükségességét. Ezt követően az építési vállalkozó tervezője ismerteti a tervet/terveket.

Elsőként a tervet/terveket a szakágazati felelős, vagy az általa javasolt opponens bírálja, majd a többi felkért opponens.

Az építési vállalkozó tervezője az opponensi véleményekre egyenként válaszol, valamint az ülésen esetlegesen szóban tett véleményekre.

A Tervbíráló Bizottság a terv szakmai bírálata során megvizsgálja többek között azt, hogy

− a tervben/tervekben foglaltak beilleszkednek-e az érintett terület vízgazdálkodásának rendjébe, s megfelelnek-e a távlati fejlesztési célkitűzéseknek,

− az építési vállalkozó tervezője, illetve az építési vállalkozó eleget tett-e az adott feladatnak , beszerezte-e és érvényesítette-e az illetékes szervek (hatóságok) előírásait, kikötéseit,

− a terv/tervek kielégíti(k)-e a korszerű műszaki követelményeket, a gazdaságosság, takarékosság és a műszaki fejlesztés követelményeit,

− a terv/tervek nem térnek-e el a Megrendelő Követelményeiben foglalt gazdasági és műszaki jellemzőktől,

− organizációs terv esetén a megvalósítás tervezett időtartama összhangban van-e az alkalmazandó technológiával,

− a költségvetések mennyiségi kiírásai helyesek-e, és megfelelnek-e az előírásoknak, organizációs feltételeknek, ill. körülményeknek.

Az ülésről a Tervbíráló Bizottság elnöke által megbízott személynek jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben a lényegi vélemények rögzítésre kerülnek.

A bizottsági tagok az üléseken szótöbbséggel alakítja ki a véleményt, és a tervet/terveket az

alábbiak szerint minősíti:

− elfogadásra javasolja

− átdolgozásra (kiegészítésre) javasolja

− elfogadásra alkalmatlannak nyilvánítja.

Amennyiben a Tervbíráló Bizottság a tervet/terveket átdolgozásra (kiegészítésre) javasolja, állást kell foglalnia abban, hogy az átdolgozást (kiegészítést) az építési vállalkozó tervezője milyen határidőre köteles elvégezni. Amennyiben az építési vállalkozó több tervet nyújt be bírálatra úgy az egyes tervek külön-külön is minősíthetőek.

2.4.3. A tervjóváhagyás

A Tervbíráló Bizottság nevében a tervet/terveket a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság vezetője, vagy az általa erre felhatalmazott személy hagyja jóvá.

A tervjóváhagyás tényét az Tervbíráló Bizottság titkára vezeti rá a terv/tervek borítólapjára, a műszaki leírásra, az általános tervre, az átnézetes és részletes helyszínrajzra, valamint a költségvetés kiírásra.

A fentiek szerinti tervjóváhagyást követően nyújthatja be az építési vállalkozó a Mérnök számára a tervet/terveket jóváhagyásra.

A Tervbíráló Bizottság és a Mérnök által (FIDIC 5.2 alcikkely szerint) jóváhagyott terv/tervek képezheti(k) a tervezésre vonatkozó részteljesítés(ek) elszámolásának alapját.

3. ENGEDÉLYEK

A létesítményekhez kapcsolódóan még nem állnak rendelkezésre engedélyek, azok beszerzése a kivitelező feladata.

4. MŰSZAKI TERVEK

Lásd V.kötet_Indikativ tervek

Document Metadata

Table of Contents

KEHOP-1.5.0-15-2016-00008

Document Metadata