Kötelező gépjármű-

Kötelező gépjármű-

felelősségbiztosítás

Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási feltételek

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási Feltételek

Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató	3	Biztosítási feltételek	7
A biztosítótársaságra vonatkozó adatok	3	Általános rendelkezések	7
Biztosítási időszak és tartam	3	A törvény hatálya	7
Kockázatviselés kezdete	3	Értelmező rendelkezések	7
Biztosítási esemény	3	A gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai	9
A helytállási kötelezettség mértéke	3	A biztosítási kötelezettség	9
Kizárások	3	A szerződés létrejötte és megszűnésé	9
Díjfizetés	3	A helytállási kötelezettség és annak mértéke	11
A biztosítási díj változása	4	A biztosítási szerződés területi hatálya	12
A szerződés megszűnésének esetei A biztosító szolgáltatásai A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók	4 5 5	A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak A biztosító kockázatviselése Díjfizetés	12 12 13
Kárbejelentés, panaszügyek intézése Társaságunk fizetőképességéről, pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentés közzététele	5 5	Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok Díjtarifa, díjhirdetés	13 13
Hatályos jogszabályok Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól	6 6 6	A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és kár adatbázis Bonus-malus rendszer Szünetelés	14 14 14
		Kártérítési igények érvényesítése	14
		Törvényi engedmény	16
		Visszkereset	16
		Elévülés	17
		Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezések	17
		Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megkeresésével kapcsolatos rendelkezések	17
		1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez	19

1. A biztosítótársaságra vonatkozó adatok UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: 1082 Budapest, Baross u. 1. Levelezési cím: 1380 Budapest Pf. 1076. Telefon: (00-0) 000-0000

Fax: (00-0) 000-0000

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

2. Biztosítási idõszak és tartam

A biztosítás határozott, vagy határozatlan időre köt- hető.

Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármű- vek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A biztosítási időszak 1 év.

A biztosítási feltételek 16. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben határozott tartamú szerző- dés köthető. A biztosítási időszak megegyezik a koc- kázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal.

3. Kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjá- ban, illetve az üzemben tartói jogosultság keletkezé- sének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjá- ban –, de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerző- dés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

4. Biztosítási esemény

A biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt gép- jármű üzemeltetése során a biztosított által mások- nak okozott kárt téríti meg.

5. A helytállási kötelezettség mértéke

Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hat- millió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg- határig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat. Ha a biztosított a kárt más tagállam terül-

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Ügyfél-tájékoztató

Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több kárese- mény egy biztosítási eseménynek minősül.

6. Kizárások

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely:

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak,

b) a károkozó gépjárműben keletkezett,

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illet- ve elmaradt haszonként keletkezett,

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugár- zás káros hatásainak megszüntetését célzó intéz- kedések folytán keletkezett,

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett,

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett,

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett,

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett,

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be,

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nél- kül keletkezett,

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott,

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

7. Díjfizetés

A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

A biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetét követő 10. napon esedékes. A folytatólagos díjrészlet az adott díjfizetési időszaknak az első napján ese- dékes. Ha a szerződő fél közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése miatt a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ese-

etén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon

országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a bizto- sító helytállási kötelezettségének mértéke a kárese- mény helye szerinti ország gépjármű- felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

dékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a

biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosí- tási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díj a kock- ázatviselés kezdetét követő 10. napon esedékes.

Amennyiben a biztosítási szerződés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen (alapbiz- tosításon) túl kiegészítő biztosítást is tartalmaz, a

befizetett díjat a biztosító először az alapbiztosításra számolja el, és a fennmaradó összeget írja jóvá a kiegészítő biztosításon. A kiegészítő biztosítás díjának meg nem fizetése önmagában nem eredmé- nyezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnését.

Amennyiben a befizetett díj kevesebb az esedékes díjrészletnél, a biztosítási szerződés a befizetett díj- jal arányos időtartam plusz 60 napra marad fenn.

A biztosítás díja az alábbi módon és gyakorisággal fizethető:

– készpénz átutalási megbízással (csekk);

– átutalással;

– csoportos beszedési megbízással negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.

A díjfizetés módjára és gyakoriságára vonatkozó egyes speciális rendelkezéseket a biztosító adott évre érvényes díjszabása tartalmazza.

Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tar- tama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzem- ben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – meg- kötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. A szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonat- kozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonat- kozásában a türelmi időre járó díjat.

Ha az üzemben tartó fedezetlenségi díj fizetésére is köteles, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj tel- jes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat. Amennyiben a szerződő a biztosí- tási díj megfizetésén kívül fedezetlenségi díj fizetésére is köteles, a befizetett díjat a biztosító először a fede- zetlenségi díjra számolja el, és az ezek után fennmara- dó összeget írja jóvá az új szerződésen.

8. A biztosítási díj változása

A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját meg- előző 50. napig elküldött írásos értesítőben tájékoz- tatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpont- jában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

Ha a biztosítási ajánlat a díjtarifától eltér, a biztosító az ajánlat átadásától számított 15 napon belül iga- zolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosu- lásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosí- tott ajánlat szerint létrejön.

A biztosító a díjat az adott biztosítási időszak alatt

– a kockázatviselés kezdetétől számított 60 napon belül – megváltoztathatja, ha a szerződés díja a

szerződőnek a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének meg- sértése következtében tér el a díjtarifa szerint megál- lapítandó díjtól.

Módosulás kártörténeti adatban bekövetkezett vál- tozás miatt

Új szerződés esetében akkor módosul a biztosítási díj, ha az ajánlattétel és a kockázatviselés kezdete közötti időszakban a – 21/2011 NGM rendelet 1.§ 2. pontja szerinti – kártörténeti adatban változás követ- kezett be. Korábbi szerződés esetében akkor módo- sul a biztosítási díj, ha a díjértesítő kiállítása és az új biztosítási időszak közötti időszakban a – 21/2011 NGM rendelet 1.§ 2. pontja szerinti – kártörténeti adatban változás következett be.

9. A szerzõdés megszûnésének esetei

Felmondás

A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosító írásban, a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül fel- mondhatja. A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

Közös megegyezés

A biztosítási időszakon belül a szerződő felek a biz- tosítási szerződést közös megegyezéssel is megszün- tethetik.

Érdekmúlás

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a jármű- nyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés a xxxxx, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelke- dését vagy hatósági eljárásban hozott döntés végle- gessé válását követő harmincadik napon érdekmúlás- sal megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.

Díjnemfizetés

Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat, a fede- zetlenségi díjat nem fizeti meg, a biztosító a díj ese- dékességétől számított 30. nap elteltéig – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredmény- telen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől szá- mított 60. napon megszűnik.

Biztosítási időtartam eltelte

A határozott időtartamra kötött szerződés a szerző- désben meghatározott biztosítási időtartam elteltével megszűnik.

10. A biztosító szolgáltatásai

A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetet- len dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben fog- lalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

A biztosító egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

A kárösszeg meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a biztosítási feltételek 32/A. és 32/B.

§-ai tartalmazzák.

11. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minősülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályo- kat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tar- talmazza.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmaz- za.

A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoz- tató az xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájékoztató tartalma és az adatfeldol- gozó partnerek, viszontbiztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat.

12. Kárbejelentés, panaszügyek intézése

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos kérdések, kárbe- jelentés esetén Ügyfélszolgálatunk rendelkezésre áll. Ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Telefon: (x00-0) 000-0000

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának telje- sítésével kapcsolatos panaszokat

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

levelezési cím: 1380 Budapest Pf. 1076.

telefonszám: (x00-0) 000-0000

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Szóbeli panasz:

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító jegyzőköny- vet vesz fel. Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegy- zőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példá- nyát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt a panaszosnak megküldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügyfélnek.

Írásbeli panasz:

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi ren- delkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordul- hat az alábbi elérhetőségeken:

levelezési cím: 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777. telefonszám: (+36-80) 203-776

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatá- saival és megszűnésével, továbbá a szerződéssze- géssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt az alábbi elérhetőségeken kezdeményezhet eljárást:

levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172 telefon: (+36-80) 203-776

e-mail: xxx@xxx.xx

Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körén kívül jár el.

Peres eljárás az 1952. évi III. törvény (Polgári Perrendtartás) szerint illetékes bíróság előtt kezde- ményezhető.

Társaságunk felügyeleti szerve Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777.

13. Társaságunk fizetőképességéről, pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentés közzététele

A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyze- téről készült éves jelentést a 2017. évtől a xxx.xxxxx.xx honlapon teszi közzé.

14. Hatályos jogszabályok

Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendel- kezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, így különösen a 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.), a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv), a 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az irányadó jogszabályok (különösen a Gfbt. és az annak felhatalmazása alapján alkotott rendeletek) változása esetén a jelen feltételek rendel- kezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvé- nyű előírásainak esetleges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásá- ról a biztosító nem köteles tájékoztatni a szerződőt. Az eljárás nyelve a magyar.

15. Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől bizto- sítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosító- tól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közremű- ködni.

16. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Károkozó biztosított jogi képviseleti költségeinek viselésére vonatkozó rendelkezés:

A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költ- ségeit nem téríti meg.

Az első díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések: A biztosítás első díjrészlete a kötvény kiállításának napján, amennyiben a kötvény kiállításának napja korábbi, mint a kockázatviselés kezdete, a kockázat- viselés kezdetének napján esedékes.

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megkeresésével kapcsolatos ren- delkezések:

Biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a gépjárműre vonatkozó adatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett nyilvántartásból lekéri.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Biztosítási Feltételek

A biztosítótársaságra vonatkozó adatok

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

Levelezési cím: H-1380 Budapest Pf. 1076. Telefon: (00-0) 000-0000

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

A biztosító jelen szerződési feltétele a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény ren- delkezéseiben foglaltakra figyelemmel készült, a jogsza- bály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartásával, csak a szerződő felek jogait és kötelezett- ségeit érintő rendelkezések figyelembevételével.

Jelen biztosítási feltétel nem tartalmazza a gépjárműflot- tára vonatkozó rendelkezéseket és a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érintő rendelkezéseket.

2009. évi LXII. törvény a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiz- tosításról

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország

– tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítási szerződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevé- kenységére;

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiak- ban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhi- vatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályo- zott tevékenységére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbizto- sítási szerződésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyaror- szág területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályo- kat állapít meg.

Értelmezõ rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiz- tosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nem- zeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában enge- délyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben fog- laltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatá- sára jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzem- ben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjár- mű-kategóriánként, és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként, a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekci- ós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meg- határozott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biz- tosítási szerződés;

6. a) e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a köte- lező gépjármű felelősségbiztosítási káresemények bejelen- tésére szolgáló online formában működtetett informatikai megoldás;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázat- viselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatáro- zott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, vala- mint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerék- pár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében káro- sult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolha- tó, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kap- csolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetle- gesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzem- ben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltéte- leként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótko- csi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmoto- ros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek szá- mára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatáro- xxxx xxxxxxx;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbizto- sítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának nap- jáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kárté- rítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e tör- vényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdeké- ben létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azo- nosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendel- kezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismer- hetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk ren- dezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosí- tási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagál- lamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kap- csolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhe- lye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosí- tónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szer- ződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjár- művével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szem- ben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény sze- rinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszí- rozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötele-

zettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosí- tási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük sze- rinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek felada- ta a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkár- tyarendszer valamely országában elszenvedett kára kap- csán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési meg- bízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatáro- zott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amen- nyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes ható- sági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem ren- delhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, vala- mint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatá- rozott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrende- zési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbí- zott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásá- val a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjár- mű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szerve- zete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási meg- állapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koor- dinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulaj- donjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idő- tartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti orszá- gától eltérő – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű- felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfo- gadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó mara- dandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészség- romlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a köte-

lezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló meg- állapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideigle- nes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi sze- mély, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvanna- pos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amenynyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfoga- dott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjár- mű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfe- lelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelős- ségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megálla- podások alapján az ezen megállapodásokban részes orszá- gok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatósá- gai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazo- lásául elfogadják.

3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsé- relem és a sérelemdíj is értendő.

3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelő- ző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazá- sával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

A GÉPJÁRMÛ-FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI

A GÉPJÁRMÛ-FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A biztosítási kötelezettség

4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzem- ben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesí- tett gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti bizto- sítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fede- zetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű

hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpont- jától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatá- rozott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulaj- donosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdé- sében meghatározottak szerint változik, a biztosítási köte- lezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatvise- lés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekez- désében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási köte- lezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés leg- később a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emel- kedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyi- ben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország

– köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e tör- vény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerzõdés létrejötte és megszûnése

5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosá- nak, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köte- les elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama

alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerző- dés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakö- tött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerző- dése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő bizto- sítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. § (1) A szerződés a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl úgy is létrejön, ha a szerződő üzem- ben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek meg- felelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosí- tó által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalom- mal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdé- sében meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal

– az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre törté- nő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében megha- tározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a bizto- sítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának idő- pontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot,

köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javas- latnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának meg- felelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köte- les az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.

7. § (1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utol- só napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nap- pal megelőzően a) a biztosító írásban,

b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megál- lapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben megha- tározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű for- galomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe

helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság meg- szűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott dön- tést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés

– a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárás- ban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az idő- pontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutód- lással történő megszűnése miatt következik be, a szerző- dés érdekmúlással nem szűnik meg.

8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosí- tót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gép- jármű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezett- sége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a jár- műnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről

– e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyi-

dejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában sze- replő gépjárművek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rend- számtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektro- nikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzem- ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdon- jog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazo- ló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges meg- szüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő meg- szűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés meg- szűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rende- letben meghatározott bonus-malus besorolásáról a meg- szűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. § (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges

körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző bizto- sítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát továb- bá, – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele

– a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fede- zetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biz- tosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megneve- zett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett

– időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződés- ben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerző- dés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye vissza- vonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló dön- tést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevé- kenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szer- ződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg

– az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját meg- előző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgá- latára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szem- ben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üze- meltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a káro- sultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt idő- szakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosí- tási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke maga- sabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződés- ben vállaltösszeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13.

§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igény- nek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeér- tékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összeg- nél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási öszszeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosí- tónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egész- ségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifi- zetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési ös- szeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítá- si összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosz- tásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az eset- ben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi haszná- latára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szem- beni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásai- nak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlás- ból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

A biztosítási szerzõdés idõbeli hatálya, és a biztosítási idõszak

16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjár- művek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forga- lomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továb- bá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négy- kerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erő- gép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerző- dés köthető.

17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meg- határozottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig ter- jedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtar- tama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a koc- kázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biz- tosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezés- re álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról. (4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23.§ (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szer- ződésnek minősül, továbbá

b) a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szer- ződő javára a 23.§ (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerző- dő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerzõdés területi hatálya

18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártya rendszer azon országai- nak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fede- zet) a felek által a szerződésben meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjá- ban, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett

– időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződés- ben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerző- dés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a bizto- sítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfo- gadó nyilatkozata szükséges.

(3) Xxxxxx a biztosító által egyoldalúan, a másik fél köz- reműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrész- let) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetet- len részévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzem- ben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántar- tásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.

(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a nemperes eljárásban hozott döntés jogerő- re emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös meg- egyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási idő- szak végére történő felmondása esetén a biztosítási idő- szak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kocká- zatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésé- nek kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi enge- dély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzété- telének napja.

Díjfizetés

20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtar- tamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biz- tosítót (egyszeri díj).

21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatóla- gos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díj- részlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedé- kes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülön- bözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biz- tosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szer- ződésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesí- tésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredmény- telen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatva- nadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon érte- sítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítá- si időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szer- ződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudo- másszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó

meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezet- lenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatá- rozottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedé- kes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj egyösszegű teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezet- lenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, rész- letfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatáro- zott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekez- désében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak

– a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tari- fáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fede- zetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tari- fájának a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdés- ben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alap- xxx xxxxxxxx ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtat- hatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következté- ben tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötése- kor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségé- nek megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a koc- kázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskö- téskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatvi- selés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalma- zandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatko- zásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvanna- pos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalma- zandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyide- jűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalma- zandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel

rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szem- pontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24.

§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkal- mazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzá- férhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalma- zandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módo- suló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különb- ségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerző- désnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett infor- mációk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén bete- kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnap- xxx xxxxxxxxxxxx díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és kár- adatbázis

24/A. § (1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. §

(9) bekezdésében meghatározott céljai elérésének előmoz- dítása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.

(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes ada- tot nem tartalmaz.

(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a követke- ző adatköröket tartalmazza:

a) a szerződések és a részkárok azonosítói,

b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,

d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.

(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díj hirdetés- hez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzé- séhez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgálta- tást teljesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szerződés- és káradatokat igényelhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellő- en részletezettek maradjanak a biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy

üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosí- tása ne váljon lehetővé.

(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető ada- tok köre a következőkre terjed ki:

a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.

(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.

(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

Bonus-malus rendszer

25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazo- dó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántar- tásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivo- násra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideigle- nes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpont- járól a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idő- pontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától szá- mított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egy éves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessé- ge – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szü- netelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésé- nek tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nem- zeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalaní- tási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt

az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződés- szegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alap- ján érvényesíthető további kártérítési igényét.

28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kárta- lanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíte- ni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) ren- delkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhe- lyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a sze- mély, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontja- iban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lénye- ges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátá- sa céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a a Kártalanítási Szervezethez, a MABISZ mint az e-kárbejelentő működte- tője részére, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyug- díjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől,

illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztá- sa esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhi- báján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkez- ményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelő- jével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biz- tosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figye- lembevételével.

30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrende- zéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körül- mények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésé- vel – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelen- teni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatáro- zottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a baleset- ben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a

káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes bizto- sítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézke- dés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő- jének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoz- tatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni

azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljá- rásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjé- nek bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárren- dezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájé- koztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állá- sáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító meg- nevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoz- tatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapve- tő adatokról.

31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levele- zője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártéríté- si igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékozta- tást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglal- tak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős íté- let hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meg- határozott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közöt- ti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a

kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős meg- ítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előze- tes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költ- ségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve

– amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összeg- ről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállítá- sához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a káro- sult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű hely- reállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyag- költségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjár- mű megjavíttatása helyett, az (1) bekezdés szerinti mérté- kű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fenn- áll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítá- sa műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjár- mű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

Törvényi engedmény

33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kár- talanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérí- tett összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Visszkereset

34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. §

(6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kár- talanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezeté- sét ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedél- lyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető eseté- ben a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyo- san elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyez- tetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbe- jelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a meg- térítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemze- ti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfel- jebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, vala- mint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meg- határozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kár- talanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvé- nyesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettsé- gét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelé- sét az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfel- jebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

A Gfbt. szabályai a biztosítási tevékenységrõl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 121.§ és 4. számú melléklete alapján az alábbiakkal egészülnek ki.

Fedezetlenségi díj és a kiegészítő biztosítás megfizetésé- vel kapcsolatos tudnivalók

Amennyiben a biztosítási szerződés a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésen (alapbiztosításon) túl kiegészítő biztosítást is tartalmaz, a befizetett díjat a biz- tosító először az alapbiztosításra számolja el, és a fennma- radó összeget írja jóvá a kiegészítő biztosításon. A kiegé- szítő biztosítás díjának meg nem fizetése önmagában nem eredményezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnését.

Amennyiben a szerződő a biztosítási díj megfizetésén kívül fedezetlenségi díj fizetésére is köteles, a befizetett díjat a biztosító a fedezetlenségi díjra számolja el, és az ezek után fennmaradó összeget írja jóvá az új szerződésen.

Biztosítási díj megfizetésének módja, gyakorisága, az elsõ díjrészlet esedékessége

A biztosítás díja az alábbi módon és gyakorisággal fizethető:

– a biztosító által küldött készpénzátutalási megbízással (csekk);

– átutalással;

– csoportos beszedési megbízással

havi, negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.

A díjfizetés módjára és gyakoriságára vonatkozó egyes spe- ciális rendelkezéseket a biztosító adott évre érvényes díj- szabása tartalmazza.

A biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetét követő 10. napon esedékes. A folytatólagos díjrészlet az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót

(egyszeri díj). Az egyszeri díj a kockázatviselés kezdetét követő 10. napon esedékes.

Amennyiben a befizetett díj kevesebb az esedékes díjrész- letnél, a biztosítási szerződés a befizetett díjjal arányos időtartam plusz 60 napra marad fenn.

Elévülés

Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezések

Értelmező rendelkezések

Fogyasztó: Fogyasztónak az a természetes személy minő- sül, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújt- ják, továbbá aki a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.

Távközlő eszköz: Távközlő eszköznek minősül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – a szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételé- re.

A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezések hatá- lya

A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezéseket azon biztosítási szerződésre kell alkalmazni, amelyet a biztosító és a fogyasztó köt egymással szervezett távérté- kesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkö- tése érdekében a biztosító kizárólag távközlő eszközt alkalmaz.

Felmondási jog

A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biz- tosítási szerződést a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül felmondani. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (H-1380 Budapest Pf. 1076.), vagy a (00-0) 000-0000 fax számra kell küldeni. A bizto- sítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írás- beli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik.

Amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylege- sen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – ará- nyosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilat- kozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megkeresésével kapcsolatos rendelkezések

Biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosítá- sához, állományban tartásához, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a gépjárműre vonatkozó adatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Köz- ponti Hivatala által vezetett nyilvántartásból lekéri.

Károkozó biztosított jogi képviseleti költségeinek viselésé- re vonatkozó rendelkezés

A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költsége- it nem téríti meg.

Ezen kiegészítések az egyes biztosítók esetén eltérhetnek. 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet

a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a

kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól (kivonat)

1. A bonus-malus rendszer általános szabályai

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kár- mentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződé- ses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítés alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elis- mert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az első kárkifi- zetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzemben tartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerző- déses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gép- jármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. mellék- let szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus- malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás). (3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figye- lembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer sze- rint nyilvántartani.

3. § (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus- malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osz- tályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem hasz- nálható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel oko- zott kár a szerződés besorolását nem érinti.

2. A besorolásra vonatkozó szabályok

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szer- ződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés beso- rolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)–(5) bekez- désben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osz- tályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási idő- szak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti idő- tartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartó- nak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jog- erős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés meg- szűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyan- azon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendel- kezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a ked- vezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolá- sú gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási idő- szak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötele- zettségek számának figyelembevételével.

5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiá- nyában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét köve- tő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tör- vényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosí- tó a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biz- tosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (koc- kázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján álla- pítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyi- dejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus beso- rolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzem- ben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkoza- ta szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés beso- rolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosítha-

tók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kez- detét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántar- tásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére vis- szamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozó- an valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kár- nyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe ven- ni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosító- nál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolá- sokat veheti figyelembe.

7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosító- nak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesíté- sét követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosító- nak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak meg- fizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfize- tett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.

8. § A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére az igénylést megelő- ző szerződéses időszak vonatkozásában – amennyiben ezen időszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg – a kárnyilvántartásban meglévő kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezett- ség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorke- rékpár esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonat- kozó tudnivalók

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minő- sülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályokat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tartalmazza.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megis- merni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmazza.

A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illet- ve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoztató az xxxxx.xx/ adatvedelem weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájé- koztató tartalma és az adatfeldolgozó partnerek, viszont-

biztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat.

Kárbejelentés, panaszügyek intézése

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos kérdések, kárbeje- lentés esetén Ügyfélszolgálatunk rendelkezésre áll.

Ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Tel.: (x00-0) 000-0000

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésé- vel kapcsolatos panaszokat

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. levelezési cím: 1380 Budapest Pf. 1076.

telefonszám: (x00-0) 000-0000

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Szóbeli panasz:

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálá- sa nem lehetséges, a biztosító jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt a panaszosnak megküldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügy- félnek.

Írásbeli panasz:

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz benyújtott pana- szára adott válasszal nem ért egyet

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat az alábbi elérhetősé- geken:

levelezési cím: 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777. telefonszám: (+36-80) 203-776

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt az alábbi elérhetősége- ken kezdeményezhet eljárást:

levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172 telefon: (+36-80) 203-776

e-mail: xxx@xxx.xx

Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Peres eljárás a 2016. évi CXXX. törvény (Polgári Perrendtartás) szerint illetékes bíróság előtt kezdeményez- hető.

Társaságunk felügyeleti szerve Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777.

Társaságunk fizetőképességéről, pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentés közzététele

A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről készült éves jelentést a xxx.xxxxx.xx honlapon teszi közzé.

Hatályos jogszabályok

Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így külö- nösen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.), a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az irányadó jogszabályok (különösen a Gfbt. és az annak felhatalmazása alapján alkotott rendeletek) változása esetén a jelen feltételek rendelkezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvényű előírásainak eset- leges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásáról a biztosító nem köteles tájékoz- tatni a szerződőt. Az eljárás nyelve a magyar.

Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügy- félnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2021. november 1-től 20 Xx.xx.: U41100/26