Kötelező gépjármű-
Kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítás
Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási feltételek
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási Feltételek
Tartalomjegyzék | |||
Ügyféltájékoztató | 3 | Biztosítási feltételek | 7 |
A biztosítótársaságra vonatkozó adatok | 3 | Általános rendelkezések | 7 |
Biztosítási időszak és tartam | 3 | A törvény hatálya | 7 |
Kockázatviselés kezdete | 3 | Értelmező rendelkezések | 7 |
Biztosítási esemény | 3 | A gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai | 9 |
A helytállási kötelezettség mértéke | 3 | A biztosítási kötelezettség | 9 |
Kizárások | 3 | A szerződés létrejötte és megszűnésé | 9 |
Díjfizetés | 3 | A helytállási kötelezettség és annak mértéke | 11 |
A biztosítási díj változása | 4 | A biztosítási szerződés területi hatálya | 12 |
A szerződés megszűnésének esetei A biztosító szolgáltatásai A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók | 4 5 5 | A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak | 12 12 13 |
Kárbejelentés, panaszügyek intézése Társaságunk fizetőképességéről, pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentés közzététele | 5 5 | Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok Díjtarifa, díjhirdetés | 13 13 |
Hatályos jogszabályok Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól | 6 6 6 | A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és kár adatbázis Bonus-malus rendszer Szünetelés | 14 14 14 |
Kártérítési igények érvényesítése | 14 | ||
Törvényi engedmény | 16 | ||
Visszkereset | 16 | ||
Elévülés | 17 | ||
Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezések | 17 | ||
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megkeresésével kapcsolatos rendelkezések | 17 | ||
1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez | 19 |
1. A biztosítótársaságra vonatkozó adatok UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: 1082 Budapest, Baross u. 1. Levelezési cím: 1380 Budapest Pf. 1076. Telefon: (00-0) 000-0000
Fax: (00-0) 000-0000
Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
2. Biztosítási idõszak és tartam
A biztosítás határozott, vagy határozatlan időre köt- hető.
Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármű- vek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A biztosítási időszak 1 év.
A biztosítási feltételek 16. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben határozott tartamú szerző- dés köthető. A biztosítási időszak megegyezik a koc- kázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal.
3. Kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjá- ban, illetve az üzemben tartói jogosultság keletkezé- sének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjá- ban –, de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerző- dés létrejöttének időpontjában – kezdődik.
4. Biztosítási esemény
A biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt gép- jármű üzemeltetése során a biztosított által mások- nak okozott kárt téríti meg.
5. A helytállási kötelezettség mértéke
Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hat- millió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg- határig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat. Ha a biztosított a kárt más tagállam terül-
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Ügyfél-tájékoztató
Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több kárese- mény egy biztosítási eseménynek minősül.
6. Kizárások
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely:
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak,
b) a károkozó gépjárműben keletkezett,
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illet- ve elmaradt haszonként keletkezett,
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugár- zás káros hatásainak megszüntetését célzó intéz- kedések folytán keletkezett,
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett,
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett,
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett,
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett,
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be,
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nél- kül keletkezett,
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott,
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
7. Díjfizetés
A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
A biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetét követő 10. napon esedékes. A folytatólagos díjrészlet az adott díjfizetési időszaknak az első napján ese- dékes. Ha a szerződő fél közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése miatt a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ese-
etén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon
országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a bizto- sító helytállási kötelezettségének mértéke a kárese- mény helye szerinti ország gépjármű- felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
dékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a
biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosí- tási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díj a kock- ázatviselés kezdetét követő 10. napon esedékes.
Amennyiben a biztosítási szerződés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen (alapbiz- tosításon) túl kiegészítő biztosítást is tartalmaz, a
befizetett díjat a biztosító először az alapbiztosításra számolja el, és a fennmaradó összeget írja jóvá a kiegészítő biztosításon. A kiegészítő biztosítás díjának meg nem fizetése önmagában nem eredmé- nyezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnését.
Amennyiben a befizetett díj kevesebb az esedékes díjrészletnél, a biztosítási szerződés a befizetett díj- jal arányos időtartam plusz 60 napra marad fenn.
A biztosítás díja az alábbi módon és gyakorisággal fizethető:
– készpénz átutalási megbízással (csekk);
– átutalással;
– csoportos beszedési megbízással negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.
A díjfizetés módjára és gyakoriságára vonatkozó egyes speciális rendelkezéseket a biztosító adott évre érvényes díjszabása tartalmazza.
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tar- tama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzem- ben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – meg- kötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. A szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonat- kozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonat- kozásában a türelmi időre járó díjat.
Ha az üzemben tartó fedezetlenségi díj fizetésére is köteles, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj tel- jes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat. Amennyiben a szerződő a biztosí- tási díj megfizetésén kívül fedezetlenségi díj fizetésére is köteles, a befizetett díjat a biztosító először a fede- zetlenségi díjra számolja el, és az ezek után fennmara- dó összeget írja jóvá az új szerződésen.
8. A biztosítási díj változása
A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját meg- előző 50. napig elküldött írásos értesítőben tájékoz- tatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpont- jában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
Ha a biztosítási ajánlat a díjtarifától eltér, a biztosító az ajánlat átadásától számított 15 napon belül iga- zolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosu- lásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosí- tott ajánlat szerint létrejön.
A biztosító a díjat az adott biztosítási időszak alatt
– a kockázatviselés kezdetétől számított 60 napon belül – megváltoztathatja, ha a szerződés díja a
szerződőnek a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének meg- sértése következtében tér el a díjtarifa szerint megál- lapítandó díjtól.
Módosulás kártörténeti adatban bekövetkezett vál- tozás miatt
Új szerződés esetében akkor módosul a biztosítási díj, ha az ajánlattétel és a kockázatviselés kezdete közötti időszakban a – 21/2011 NGM rendelet 1.§ 2. pontja szerinti – kártörténeti adatban változás követ- kezett be. Korábbi szerződés esetében akkor módo- sul a biztosítási díj, ha a díjértesítő kiállítása és az új biztosítási időszak közötti időszakban a – 21/2011 NGM rendelet 1.§ 2. pontja szerinti – kártörténeti adatban változás következett be.
9. A szerzõdés megszûnésének esetei
A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosító írásban, a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül fel- mondhatja. A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
A biztosítási időszakon belül a szerződő felek a biz- tosítási szerződést közös megegyezéssel is megszün- tethetik.
A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a jármű- nyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés a xxxxx, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelke- dését vagy hatósági eljárásban hozott döntés végle- gessé válását követő harmincadik napon érdekmúlás- sal megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.
Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat, a fede- zetlenségi díjat nem fizeti meg, a biztosító a díj ese- dékességétől számított 30. nap elteltéig – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredmény- telen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől szá- mított 60. napon megszűnik.
A határozott időtartamra kötött szerződés a szerző- désben meghatározott biztosítási időtartam elteltével megszűnik.
10. A biztosító szolgáltatásai
A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetet- len dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben fog- lalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
A biztosító egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
A kárösszeg meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a biztosítási feltételek 32/A. és 32/B.
§-ai tartalmazzák.
11. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók
A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minősülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályo- kat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tar- talmazza.
A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmaz- za.
A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoz- tató az xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájékoztató tartalma és az adatfeldol- gozó partnerek, viszontbiztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat.
12. Kárbejelentés, panaszügyek intézése
A biztosítási szerződéssel kapcsolatos kérdések, kárbe- jelentés esetén Ügyfélszolgálatunk rendelkezésre áll. Ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Telefon: (x00-0) 000-0000
A biztosító működésével vagy szolgáltatásának telje- sítésével kapcsolatos panaszokat
a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
levelezési cím: 1380 Budapest Pf. 1076.
telefonszám: (x00-0) 000-0000
b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Szóbeli panasz:
A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító jegyzőköny- vet vesz fel. Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegy- zőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példá- nyát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt a panaszosnak megküldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügyfélnek.
Írásbeli panasz:
A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet
a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi ren- delkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordul- hat az alábbi elérhetőségeken:
levelezési cím: 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777. telefonszám: (+36-80) 203-776
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatá- saival és megszűnésével, továbbá a szerződéssze- géssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt az alábbi elérhetőségeken kezdeményezhet eljárást:
levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172 telefon: (+36-80) 203-776
Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körén kívül jár el.
Peres eljárás az 1952. évi III. törvény (Polgári Perrendtartás) szerint illetékes bíróság előtt kezde- ményezhető.
Társaságunk felügyeleti szerve Magyar Nemzeti Bank
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777.
13. Társaságunk fizetőképességéről, pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentés közzététele
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyze- téről készült éves jelentést a 2017. évtől a xxx.xxxxx.xx honlapon teszi közzé.
14. Hatályos jogszabályok
Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendel- kezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, így különösen a 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.), a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv), a 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az irányadó jogszabályok (különösen a Gfbt. és az annak felhatalmazása alapján alkotott rendeletek) változása esetén a jelen feltételek rendel- kezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvé- nyű előírásainak esetleges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásá- ról a biztosító nem köteles tájékoztatni a szerződőt. Az eljárás nyelve a magyar.
15. Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések
A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől bizto- sítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosító- tól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közremű- ködni.
16. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Károkozó biztosított jogi képviseleti költségeinek viselésére vonatkozó rendelkezés:
A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költ- ségeit nem téríti meg.
Az első díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések: A biztosítás első díjrészlete a kötvény kiállításának napján, amennyiben a kötvény kiállításának napja korábbi, mint a kockázatviselés kezdete, a kockázat- viselés kezdetének napján esedékes.
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megkeresésével kapcsolatos ren- delkezések:
Biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a gépjárműre vonatkozó adatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett nyilvántartásból lekéri.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Biztosítási Feltételek
A biztosítótársaságra vonatkozó adatok
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.
Levelezési cím: H-1380 Budapest Pf. 1076. Telefon: (00-0) 000-0000
Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
A biztosító jelen szerződési feltétele a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény ren- delkezéseiben foglaltakra figyelemmel készült, a jogsza- bály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartásával, csak a szerződő felek jogait és kötelezett- ségeit érintő rendelkezések figyelembevételével.
Jelen biztosítási feltétel nem tartalmazza a gépjárműflot- tára vonatkozó rendelkezéseket és a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érintő rendelkezéseket.
2009. évi LXII. törvény a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiz- tosításról
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország
– tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevé- kenységére;
d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiak- ban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhi- vatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályo- zott tevékenységére.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbizto- sítási szerződésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyaror- szág területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályo- kat állapít meg.
Értelmezõ rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiz- tosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nem- zeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában enge- délyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben fog- laltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatá- sára jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzem- ben tartója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjár- mű-kategóriánként, és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként, a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekci- ós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meg- határozott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biz- tosítási szerződés;
6. a) e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a köte- lező gépjármű felelősségbiztosítási káresemények bejelen- tésére szolgáló online formában működtetett informatikai megoldás;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázat- viselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatáro- zott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, vala- mint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerék- pár (quad) igazolólapja;
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében káro- sult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolha- tó, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kap- csolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetle- gesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzem- ben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltéte- leként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótko- csi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmoto- ros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek szá- mára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatáro- xxxx xxxxxxx;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbizto- sítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának nap- jáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kárté- rítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e tör- vényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdeké- ben létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azo- nosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendel- kezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismer- hetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk ren- dezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosí- tási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagál- lamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kap- csolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhe- lye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosí- tónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szer- ződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjár- művével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szem- ben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény sze- rinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszí- rozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötele-
zettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosí- tási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük sze- rinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek felada- ta a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkár- tyarendszer valamely országában elszenvedett kára kap- csán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési meg- bízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatáro- zott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amen- nyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes ható- sági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem ren- delhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, vala- mint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatá- rozott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrende- zési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbí- zott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásá- val a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjár- mű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szerve- zete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási meg- állapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koor- dinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulaj- donjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idő- tartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti orszá- gától eltérő – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű- felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfo- gadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó mara- dandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészség- romlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a köte-
lezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló meg- állapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideigle- nes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi sze- mély, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvanna- pos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amenynyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfoga- dott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjár- mű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfe- lelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelős- ségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megálla- podások alapján az ezen megállapodásokban részes orszá- gok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatósá- gai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazo- lásául elfogadják.
3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsé- relem és a sérelemdíj is értendő.
3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelő- ző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazá- sával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
A GÉPJÁRMÛ-FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI
A GÉPJÁRMÛ-FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A biztosítási kötelezettség
4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzem- ben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesí- tett gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti bizto- sítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fede- zetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű
hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpont- jától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatá- rozott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulaj- donosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdé- sében meghatározottak szerint változik, a biztosítási köte- lezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatvise- lés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekez- désében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási köte- lezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés leg- később a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emel- kedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyi- ben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország
– köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e tör- vény szerinti biztosítással rendelkezni.
A szerzõdés létrejötte és megszûnése
5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosá- nak, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köte- les elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama
alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerző- dés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakö- tött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerző- dése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő bizto- sítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. § (1) A szerződés a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl úgy is létrejön, ha a szerződő üzem- ben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek meg- felelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosí- tó által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalom- mal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdé- sében meghatározott indok alapján utasíthatja el.
(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal
– az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre törté- nő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében megha- tározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a bizto- sítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának idő- pontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.
(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot,
köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javas- latnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának meg- felelően jön létre.
(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köte- les az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.
7. § (1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utol- só napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nap- pal megelőzően a) a biztosító írásban,
b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megál- lapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja.
(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben megha- tározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű for- galomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe
helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság meg- szűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott dön- tést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés
– a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárás- ban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az idő- pontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.
(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutód- lással történő megszűnése miatt következik be, a szerző- dés érdekmúlással nem szűnik meg.
8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosí- tót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gép- jármű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezett- sége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a jár- műnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről
– e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyi-
dejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában sze- replő gépjárművek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rend- számtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektro- nikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzem- ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdon- jog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazo- ló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges meg- szüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő meg- szűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés meg- szűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rende- letben meghatározott bonus-malus besorolásáról a meg- szűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
9. § (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges
körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző bizto- sítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát továb- bá, – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele
– a kártörténeti rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fede- zetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biz- tosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megneve- zett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett
– időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződés- ben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerző- dés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.
(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye vissza- vonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló dön- tést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevé- kenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szer- ződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg
– az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját meg- előző napon megszűnik.
(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgá- latára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szem- ben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üze- meltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a káro- sultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt idő- szakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosí- tási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke maga- sabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződés- ben vállaltösszeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13.
§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igény- nek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeér- tékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összeg- nél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási öszszeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosí- tónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egész- ségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifi- zetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési ös- szeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítá- si összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosz- tásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az eset- ben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.
15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi haszná- latára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szem- beni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásai- nak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlás- ból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.
A biztosítási szerzõdés idõbeli hatálya, és a biztosítási idõszak
16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjár- művek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forga- lomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továb- bá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négy- kerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erő- gép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerző- dés köthető.
17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meg- határozottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig ter- jedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtar- tama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a koc- kázatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biz- tosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezés- re álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról. (4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy
a) a díjtarifája – a 23.§ (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szer- ződésnek minősül, továbbá
b) a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szer- ződő javára a 23.§ (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerző- dő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.
A biztosítási szerzõdés területi hatálya
18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártya rendszer azon országai- nak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fede- zet) a felek által a szerződésben meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjá- ban, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett
– időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződés- ben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerző- dés létrejöttének időpontjában – kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a bizto- sítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfo- gadó nyilatkozata szükséges.
(3) Xxxxxx a biztosító által egyoldalúan, a másik fél köz- reműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrész- let) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetet- len részévé teszi.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzem- ben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántar- tásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.
(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a nemperes eljárásban hozott döntés jogerő- re emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös meg- egyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási idő- szak végére történő felmondása esetén a biztosítási idő- szak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kocká- zatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésé- nek kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi enge- dély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzété- telének napja.
Díjfizetés
20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtar- tamára előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biz- tosítót (egyszeri díj).
21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatóla- gos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díj- részlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedé- kes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülön- bözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biz- tosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szer- ződésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesí- tésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredmény- telen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatva- nadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon érte- sítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítá- si időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szer- ződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudo- másszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó
meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezet- lenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatá- rozottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedé- kes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj egyösszegű teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezet- lenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, rész- letfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatáro- zott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekez- désében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak
– a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tari- fáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fede- zetlenségi díjat beszedni.
(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tari- fájának a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdés- ben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alap- xxx xxxxxxxx ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtat- hatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következté- ben tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötése- kor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségé- nek megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a koc- kázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskö- téskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatvi- selés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalma- zandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatko- zásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvanna- pos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalma- zandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyide- jűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalma- zandó.
(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel
rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szem- pontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24.
§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkal- mazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzá- férhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalma- zandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módo- suló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különb- ségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerző- désnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett infor- mációk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén bete- kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnap- xxx xxxxxxxxxxxx díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és kár- adatbázis
24/A. § (1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. §
(9) bekezdésében meghatározott céljai elérésének előmoz- dítása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.
(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes ada- tot nem tartalmaz.
(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a követke- ző adatköröket tartalmazza:
a) a szerződések és a részkárok azonosítói,
b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,
d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.
(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díj hirdetés- hez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzé- séhez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgálta- tást teljesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szerződés- és káradatokat igényelhet.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellő- en részletezettek maradjanak a biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy
üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosí- tása ne váljon lehetővé.
(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető ada- tok köre a következőkre terjed ki:
a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.
(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.
(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.
Bonus-malus rendszer
25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazo- dó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
Szünetelés
26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántar- tásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivo- násra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideigle- nes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpont- járól a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idő- pontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától szá- mított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egy éves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessé- ge – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szü- netelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésé- nek tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nem- zeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalaní- tási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt
az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződés- szegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alap- ján érvényesíthető további kártérítési igényét.
28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kárta- lanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíte- ni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) ren- delkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhe- lyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a sze- mély, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontja- iban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lénye- ges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátá- sa céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a a Kártalanítási Szervezethez, a MABISZ mint az e-kárbejelentő működte- tője részére, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyug- díjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől,
illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztá- sa esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhi- báján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkez- ményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelő- jével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biz- tosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figye- lembevételével.
30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrende- zéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körül- mények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésé- vel – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelen- teni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatáro- zottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a baleset- ben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a
káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes bizto- sítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézke- dés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő- jének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoz- tatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni
azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljá- rásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjé- nek bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárren- dezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájé- koztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állá- sáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító meg- nevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoz- tatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapve- tő adatokról.
31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levele- zője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártéríté- si igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékozta- tást) összegszerűen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglal- tak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős íté- let hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meg- határozott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közöt- ti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a
kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős meg- ítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előze- tes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költ- ségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve
– amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összeg- ről, és erről tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállítá- sához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a káro- sult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű hely- reállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyag- költségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjár- mű megjavíttatása helyett, az (1) bekezdés szerinti mérté- kű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fenn- áll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítá- sa műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjár- mű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.
Törvényi engedmény
33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kár- talanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérí- tett összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
Visszkereset
34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. §
(6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kár- talanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezeté- sét ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedél- lyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető eseté- ben a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyo- san elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyez- tetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbe- jelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a meg- térítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemze- ti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfel- jebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha a a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, vala- mint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meg- határozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kár- talanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvé- nyesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettsé- gét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelé- sét az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfel- jebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
A Gfbt. szabályai a biztosítási tevékenységrõl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 121.§ és 4. számú melléklete alapján az alábbiakkal egészülnek ki.
Fedezetlenségi díj és a kiegészítő biztosítás megfizetésé- vel kapcsolatos tudnivalók
Amennyiben a biztosítási szerződés a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésen (alapbiztosításon) túl kiegészítő biztosítást is tartalmaz, a befizetett díjat a biz- tosító először az alapbiztosításra számolja el, és a fennma- radó összeget írja jóvá a kiegészítő biztosításon. A kiegé- szítő biztosítás díjának meg nem fizetése önmagában nem eredményezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnését.
Amennyiben a szerződő a biztosítási díj megfizetésén kívül fedezetlenségi díj fizetésére is köteles, a befizetett díjat a biztosító a fedezetlenségi díjra számolja el, és az ezek után fennmaradó összeget írja jóvá az új szerződésen.
Biztosítási díj megfizetésének módja, gyakorisága, az elsõ díjrészlet esedékessége
A biztosítás díja az alábbi módon és gyakorisággal fizethető:
– a biztosító által küldött készpénzátutalási megbízással (csekk);
– átutalással;
– csoportos beszedési megbízással
havi, negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.
A díjfizetés módjára és gyakoriságára vonatkozó egyes spe- ciális rendelkezéseket a biztosító adott évre érvényes díj- szabása tartalmazza.
A biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetét követő 10. napon esedékes. A folytatólagos díjrészlet az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót
(egyszeri díj). Az egyszeri díj a kockázatviselés kezdetét követő 10. napon esedékes.
Amennyiben a befizetett díj kevesebb az esedékes díjrész- letnél, a biztosítási szerződés a befizetett díjjal arányos időtartam plusz 60 napra marad fenn.
Elévülés
Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.
Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezések
Fogyasztó: Fogyasztónak az a természetes személy minő- sül, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújt- ják, továbbá aki a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.
Távközlő eszköz: Távközlő eszköznek minősül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – a szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételé- re.
A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezések hatá- lya
A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezéseket azon biztosítási szerződésre kell alkalmazni, amelyet a biztosító és a fogyasztó köt egymással szervezett távérté- kesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkö- tése érdekében a biztosító kizárólag távközlő eszközt alkalmaz.
A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biz- tosítási szerződést a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül felmondani. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (H-1380 Budapest Pf. 1076.), vagy a (00-0) 000-0000 fax számra kell küldeni. A bizto- sítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írás- beli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik.
Amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylege- sen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – ará- nyosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilat- kozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megkeresésével kapcsolatos rendelkezések
Biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosítá- sához, állományban tartásához, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a gépjárműre vonatkozó adatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Köz- ponti Hivatala által vezetett nyilvántartásból lekéri.
Károkozó biztosított jogi képviseleti költségeinek viselésé- re vonatkozó rendelkezés
A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költsége- it nem téríti meg.
Ezen kiegészítések az egyes biztosítók esetén eltérhetnek. 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet
a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a
kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól (kivonat)
1. A bonus-malus rendszer általános szabályai
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kár- mentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződé- ses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítés alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elis- mert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az első kárkifi- zetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;
3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzemben tartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerző- déses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.
2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gép- jármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. mellék- let szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus- malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás). (3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figye- lembe veheti.
(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer sze- rint nyilvántartani.
3. § (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus- malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osz- tályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem hasz- nálható fel.
(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel oko- zott kár a szerződés besorolását nem érinti.
2. A besorolásra vonatkozó szabályok
4. § (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szer- ződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés beso- rolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)–(5) bekez- désben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.
(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osz- tályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási idő- szak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti idő- tartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartó- nak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jog- erős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés meg- szűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyan- azon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendel- kezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a ked- vezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolá- sú gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási idő- szak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötele- zettségek számának figyelembevételével.
5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiá- nyában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét köve- tő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tör- vényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosí- tó a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biz- tosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (koc- kázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján álla- pítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyi- dejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus beso- rolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzem- ben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkoza- ta szerinti besorolástól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés beso- rolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosítha-
tók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kez- detét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántar- tásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére vis- szamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozó- an valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kár- nyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.
6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe ven- ni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosító- nál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolá- sokat veheti figyelembe.
7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosító- nak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesíté- sét követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosító- nak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak meg- fizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfize- tett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.
8. § A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére az igénylést megelő- ző szerződéses időszak vonatkozásában – amennyiben ezen időszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg – a kárnyilvántartásban meglévő kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezett- ség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.
1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorke- rékpár esetén
Kiinduló osztály | A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B08 | B06 | B04 | M04 |
B09 | B10 | B07 | B05 | B03 | M04 |
B08 | B09 | B06 | B04 | B02 | M04 |
B07 | B08 | B05 | B03 | B01 | M04 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 | M04 |
B05 | B06 | B03 | B01 | M01 | M04 |
B04 | B05 | B02 | A00 | M02 | M04 |
B03 | B04 | B01 | M01 | M03 | M04 |
B02 | B03 | A00 | M02 | M04 | M04 |
B01 | B02 | M01 | M03 | M04 | M04 |
A00 | B01 | M02 | M04 | M04 | M04 |
M01 | A00 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató esetén
Kiinduló osztály | A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B09 | B08 | B07 | B06 |
B09 | B10 | B08 | B07 | B06 | B05 |
B08 | B09 | B07 | B06 | B05 | B04 |
B07 | B08 | B06 | B05 | B04 | B03 |
B06 | B07 | B05 | B04 | B03 | B02 |
B05 | B06 | B04 | B03 | B02 | B01 |
B04 | B05 | B03 | B02 | B01 | A00 |
B03 | B04 | B02 | B01 | A00 | M01 |
B02 | B03 | B01 | A00 | M01 | M02 |
B01 | B02 | A00 | M01 | M02 | M03 |
A00 | B01 | M01 | M02 | M03 | M04 |
M01 | A00 | M02 | M03 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonat- kozó tudnivalók
A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minő- sülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályokat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tartalmazza.
A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megis- merni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmazza.
A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illet- ve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoztató az xxxxx.xx/ adatvedelem weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájé- koztató tartalma és az adatfeldolgozó partnerek, viszont-
biztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat.
Kárbejelentés, panaszügyek intézése
A biztosítási szerződéssel kapcsolatos kérdések, kárbeje- lentés esetén Ügyfélszolgálatunk rendelkezésre áll.
Ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Tel.: (x00-0) 000-0000
A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésé- vel kapcsolatos panaszokat
a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. levelezési cím: 1380 Budapest Pf. 1076.
telefonszám: (x00-0) 000-0000
b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Szóbeli panasz:
A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálá- sa nem lehetséges, a biztosító jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt a panaszosnak megküldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügy- félnek.
Írásbeli panasz:
A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz benyújtott pana- szára adott válasszal nem ért egyet
a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat az alábbi elérhetősé- geken:
levelezési cím: 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777. telefonszám: (+36-80) 203-776
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt az alábbi elérhetősége- ken kezdeményezhet eljárást:
levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172 telefon: (+36-80) 203-776
Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.
Peres eljárás a 2016. évi CXXX. törvény (Polgári Perrendtartás) szerint illetékes bíróság előtt kezdeményez- hető.
Társaságunk felügyeleti szerve Magyar Nemzeti Bank
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777.
Társaságunk fizetőképességéről, pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentés közzététele
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről készült éves jelentést a xxx.xxxxx.xx honlapon teszi közzé.
Hatályos jogszabályok
Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így külö- nösen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.), a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az irányadó jogszabályok (különösen a Gfbt. és az annak felhatalmazása alapján alkotott rendeletek) változása esetén a jelen feltételek rendelkezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvényű előírásainak eset- leges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásáról a biztosító nem köteles tájékoz- tatni a szerződőt. Az eljárás nyelve a magyar.
Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések
A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügy- félnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Hatályos: 2021. november 1-től 20 Xx.xx.: U41100/26