TŐZBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

TŐZBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Az OTP-Garancia Biztosító Rt. (a továbbiakban: Biztosító) a Tőzbiztosítás Különös Feltételei rendelkezéseinek valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít, a biztosítási szerződésben megnevezett Biztosított részére. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események véletlen, váratlan, balesetszerő bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyakban keletkezett vagyoni (dologi) károk, valamint a biztosított költségek megtérítésére vonatkozik, amennyiben a Szerződő (Biztosított) a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási díjat megfizette.

A jelen feltételek, az ezt kiegészítő feltételek és záradékok alapján létrejött szerződésekre a Biztosító Vagyonbiztosítási Általános Szerződési Feltételei (VÁSZF) rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha jelen feltétel valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltér, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a VÁSZF-et értelemszerően együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben a XXXXX és a feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

I. A kockázatviselés helye

1. A kockázatviselés helyei a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei.

2. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett, a Tőzbiztosítás Különös Feltételei II. fejezetének megfelelően meghatározott vagyontárgyakra, vagyoncsoportokra terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

3. Változó – de Magyarország területén belüli – telephelyeken (munkahelyeken) lévő vagyontárgyakra a Biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki.

4. Amennyiben a biztosítási szerződés alapján pénzkészletek, értékcikkek és értéktárgyak is biztosításra kerültek, a Biztosító – az 1. pont szerint meghatározott kockázatviselési helyen belül – a kockázatviselés helyének ezen tételek tárolására szolgáló pénz- vagy páncélszekrényt tekinti.

A Biztosító pénz- vagy páncélszekrényként a kereskedelmi forgalomban kapható, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által minősített és az előírásoknak megfelelően telepített terméket fogad el a minősítés szerinti limitösszeg-határig, de maximum a biztosítási szerződésben meghatározott limitösszegig. Ettől eltérően történő tárolás esetén a Biztosító csak akkor kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha a tárolási módot, illetve körülményeket a Biztosító a szerződéskötéskor írásban elfogadta.

II. Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően.

1. Saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

a) ingatlanok (épületek, építmények);

b) mőszaki berendezések, felszerelések, gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett jármővek;

c) készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek;

d) egyéb saját tulajdonú vagyontárgyak a biztosítási szerződés szerinti részletezésnek megfelelően.

2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

a) bérelt ingatlanok (épületek, építmények);

b) bérelt mőszaki berendezések, felszerelések, gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett jármővek;

c) javításra, feldolgozásra átvett vagyontárgyak;

d) bérmunkára átvett vagyontárgyak;

e) bizományba átvett vagyontárgyak;

f) egyéb idegen tulajdonú vagyontárgyak a biztosítási szerződés szerinti részletezésnek megfelelően.

3. Külön megállapodás hiányában nem biztosított vagyontárgyak:

a) okmányok, takarékkönyvek, pénzkészletek és értékpapírok;

b) iratok, tervek, üzleti könyvek, kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, mágneslemezek és egyéb adathordozók;

c) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak;

d) forgalmi engedélyre kötelezett gépjármővek, gépjármő utánfutók és vontatók;

e) pénzbedobó automaták (ideértve a pénzváltó automatát is) tartalmukkal együtt, valamint a pénzkiadó automaták.

III. A vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege

1. A Biztosító a vagyontárgyak következő értékeit tekinti biztosítási értéknek :

a) Új érték: a vagyontárgy újraépítési költsége, vagy a készültségi fokának megfelelő újra-előállítási költsége (saját előállítás esetén az önköltség), illetve a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége (beleértve a szállítás és a szerelés költségeit).

b) Időérték: a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználódás (mőszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel.

c) Általános érték: a használt vagyontárgyaknak vagy anyagoknak a Biztosított által elérhető eladási ára, amely nem haladhatja meg a vagyontárgy idő értékét. Az általános érték a biztosítási összeg meghatározásakor nem vehető figyelembe.

2. Saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási értéke:

2.1. Épületek (építmények) biztosítási értéke:

a) új érték,

b) időérték, amennyiben az épületek (építmények) értéke nem éri el azok új értékének 80 %-át,

c) általános érték, abban az esetben, ha az épület (építmény) a biztosítási esemény bekövetkezése előtt, biztosítási eseménytől független ok miatt nem használható rendeltetésének megfelelően, illetve lebontásra szorul.

A Biztosító az érték meghatározásánál a telek értékét nem veszi figyelembe.

2.2. Mőszaki berendezések, felszerelések, gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett jármővek biztosítási értéke:

a) új érték

b) időérték, amennyiben a vagyontárgyak értéke nem éri el azok új értékének 50 %-át.

c) általános érték, abban az esetben, ha a vagyontárgy a biztosítási esemény bekövetkezése előtt, biztosítási eseménytől független ok miatt nem használható rendeltetésének megfelelően, illetve selejtezésre szorul.

2.3. Készletek biztosítási értéke:

a) anyagok, termények, termékek és áruk esetében az ugyanolyan fajtájú, minőségő és rendeltetéső vagyontárgy beszerzési költsége,

b) befejezetlen termelés, félkész és késztermékek esetében a készültségi foknak megfelelő újra-előállítási költség, illetve a beszerzési költség, amennyiben ez alacsonyabb, mint az újra-előállítási költség.

3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosítási érték a vagyontárgyak időértéke, kivéve a lízingelt vagyontárgyakat, melyek esetében a lízing szerződés szerinti új érték.

4. Muzeális vagy mővészi értékkel bíró vagyontárgyak esetében a biztosítási érték a vagyontárgyak forgalmi értéke.

5. A biztosítási szerződésben – a teljes biztosítható vagyonérték figyelembevételével – a biztosított vagyontárgyak biztosítási értékének megfelelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell meghatározni a biztosított vagyontárgyak (II. fejezet) csoportosításának megfelelően. Egy adott vagyontárgy, vagy vagyoncsoport vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg nem lehet kisebb, mint az adott vagyontárgy, vagy vagyoncsoport szerződés-kötéskori időértéke.

6. A biztosítási szerződésben a szerződő felek a teljes biztosítható vagyonértéktől független összeget (első kockázatot) határozhatnak meg. A szerződés szerint első kockázatra biztosított tételek esetén a Biztosító a VÁSZF IV. fejezet 5. pontja szerinti alulbiztosítottságot nem vizsgálja.

7. Azon vagyoncsoportok esetében, melyeknél a biztosítási időszakon (maximum egy év) belüli értékváltozást – a VÁSZF VIII. fejezet rendelkezéseinek megfelelően – a Biztosító részére be kell jelenteni, a Biztosított tartalék biztosítási összeget határozhat meg. Ebben az esetben csak a tartalék-biztosítási összeget meghaladó értékváltozást kell a Biztosító részére bejelenteni. A tartalék biztosítási összeg meghatározására a 101. számú Vagyonbiztosítási Záradék előírásai vonatkoznak.

IV. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül a tőz, a villámcsapás, a robbanás és a személyzet által irányított légi jármővek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása, ideértve – a VII. (Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése) fejezet korlátozásainak figyelembevételével – ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

1. Tőz: tőz alatt olyan tőzesetet kell érteni, amely nem rendeltetésszerő tőztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A Biztosító nem téríti meg:

a) a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában bekövetkező károkat, kivéve ha ezek amiatt keletkeznek, mert az 1. pont szerinti események valamelyike bekövetkezett;

b) a tőzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károkat;

c) öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;

d) azokat a tőzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tőznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tőztérbe dobták vagy azok tőztérbe estek;

e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben, vagy berendezésekben az elektromos áram hatására – akár fényjelenséggel, akár anélkül – keletkező károkat (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása).

Abban az esetben, ha a c), d) és e) pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tőz), a Biztosító az átterjedő tőz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

2. Villámcsapás: villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása okoz a biztosított épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve ha az épületbe becsapódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

A Biztosító nem téríti meg:

a) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által okozott károkat. Amennyiben ezen okok miatt az előbbiekben felsorolt vagyontárgyakban tőz keletkezik, és az más vagyontárgyakra átterjed, a Biztosító az átterjedő tőz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

b) a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya, vagy a meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett.

3. Robbanás: a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő-megnyilvánulás. Egy tartály (kazán, csővezeték) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki.

Ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tartályban keletkező károkat a Biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét.

A Biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a robbanóanyagok felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A kockázatviselés helyén kívüli – nem a Biztosított rendelkezése alá tartozó létesítményekben bekövetkező – robbanóanyag miatti robbanás által okozott károk térítésére csak akkor szükséges külön megállapodás, ha a Biztosítottnak a szerződéskötéskor tudomása volt, illetve tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyag létezéséről, vagy használatáról.

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a) belső égéső motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

b) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés) következtében keletkeznek;

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;

d) légi jármővek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

4. Biztosítási esemény továbbá a személyzet által irányított légi jármővek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása és ezen események miatti tőz vagy robbanás.

V. Kizárások

A VÁSZF általános kizárásain, valamint a biztosítási események fejezet(ek)ben meghatározott kizárásokon túlmenően a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége – tekintet nélkül a keletkezés okára – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós időjárási hatások miatt keletkeztek;

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származnak, amelyek a további rendeltetésszerő használatot nem befolyásolják;

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt keletkeztek;

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a Biztosított (Szerződő) tudott, vagy tudnia kellett;

e) az épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve ha a Biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

f) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegő költségek;

g) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) jelentkeznek.

VI. Biztosítási szolgáltatás és a Biztosító teljesítése

1. A Biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

Első kockázatú tételek esetén az első kockázat összege képezi a szolgáltatási kötelezettség felső határát. A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.

Ha egy biztosítási tétel (vagyoncsoport) alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a Biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

2. A Biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a kárösszeg megállapításánál a vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meghatározható biztosítási értékét – amely nem haladhatja meg a biztosítási összeget – veszi figyelembe.

A Biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállítási költségeket veszi alapul, abban az esetben, ha a vagyontárgy értéke és a biztosítási összeg közötti eltérés nem eredményez alulbiztosítottságot.

A Biztosító a kártérítési összeg megállapításánál nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a mőszaki haladás miatti többletköltségeket.

A Biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyontárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak biztosítási értékét elérik, vagy meghaladják.

3. A Biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy időértéke emelkedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző időértékhez képest kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték.

4. Beruházásokban, illetve felújítások során bekövetkezett károkat a Biztosító a kár időpontjáig ténylegesen felmerült beruházási költségek alapján – a káridőponti befejezési ár, illetve előállítási, vagy építési költségek, valamint ezen tételekre meghatározott biztosítási összeg figyelembevételével – téríti meg.

5. Muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak esetén a Biztosító a kárösszeg megállapításánál a restaurálási (helyreállítási) költségeket, de maximum a biztosítási esemény bekövetkezése időpontjában megállapítható forgalmi értéket veszi alapul.

6. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a Biztosító – ezen vagyontárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a Biztosított a hatályos jogszabályok alapján azt megfizetni tartozik.

7. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a Biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

8. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a Biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.

A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a Biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

9. A Biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetében (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása, vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

10. A Biztosító nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka, vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b) expressz- és speciális szállítások fuvardíjait;

c) légi szállítások többletköltségeit.

11. A Biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kártérítési összeget minden esetben csökkenti:

a) a szerződés szerinti önrészesedés összegével;

b) az értéket képviselő maradványok értékével;

c) azon összegekkel, amelyek a Biztosított részére harmadik személy által bármilyen jogcímen eszközölt kifizetések alapján megtérülnek.

Egy káreseménynek minősülnek azok a károk, amelyek ugyanazon biztosítási eseményből eredően 72 órán belül keletkeznek.

VII. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

1. A Biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült és igazolt, a következőkben felsorolt költségeket:

a) a kárenyhítés költségeit: az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szervezet, vagy személy szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;

A kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

b) a károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési, vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.

2. Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy(ak) káridőponti értékénél kisebb, a Biztosító az 1. pont szerinti költségeket olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy(ak) káridőponti értékéhez aránylik.

3. A Biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült és igazolt, a következőkben felsorolt további költségeket:

a) a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

b) a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

c) a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel;

d) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreállítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.

Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a 3. pont szerinti költségek és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott kártérítési összegek együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét, kivéve, ha a biztosítási szerződésben a költségek térítésére külön biztosítási összeget (első kockázati összeg) határoztak meg. Ebben az esetben a Biztosító a felmerült költségeket az első kockázat összegéig téríti meg.

VIII. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén

1. A Biztosító a kifizetett kártérítési összeggel nem csökkenti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeget, kivéve az első kockázatra biztosított tételeket. Ezeknél a tételeknél a biztosítási esemény bekövetkezése napjától a tárgyévre érvényes biztosítási összeg (első kockázati összeg) a kártérítés összegével csökken, kivéve, ha a Biztosított (Szerződő) az eredeti biztosítási összegre történő emelés díját egy újabb kár bekövetkezése előtt megfizeti. A fizetendő díjat a Biztosító a csökkenés összegének megfelelően – a szerződés szerint díjtételekkel – határozza meg.

2. Az eredeti biztosítási összegre történő emelés díja a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra érvényes.

A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és az ennek megfelelő díj az érvényes.

IX. A Biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezésekor

1. A Biztosítottnak (Szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítási szerződést kezelő Biztosító egységhez, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ha ezek elmulasztása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

Lényeges körülmények: a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkezésének időpontja, a kár összege.

2. A Biztosítottnak (Szerződőnek) tőle telhetően gondoskodnia kell a további kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a Biztosító útmutatásait, előírásait, kivéve, ha a Biztosító mulasztása miatt ezek nem voltak beszerezhetők.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotán a Biztosított (Szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5 napon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvő változtatások következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

4. Ha a Biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a Biztosított (Szerződő) intézkedhet a javításról, vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításáról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A tárolás többletköltségei a Biztosítót terhelik.

5. A Biztosítottnak (Szerződőnek) a keletkezett kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére bármikor rendelkezésére kell bocsátania.

6. A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülményeire, a bizonyítási teherre, és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire is figyelemmel különösen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

a) hatósági határozat,

b) ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap,

c) költségvetés és számla,

d) minden olyan egyéb lényeges irat, amely a jogalap elbírálásához és a szolgáltatás mértékének megállapításához szükséges lehet

X. Záró rendelkezések

1. A Tűzbiztosítás Különös Feltételeiben és az ehhez kapcsolódó kiegészítő feltételekben és/vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

2. Ha a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben jelen feltétel rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a) amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a feltétel rendelkezéseivel, akkor a feltételt, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell alkalmazni,

b) amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és a jelen feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. A Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei (VÁSZF) III. 9./b pontjában megfogalmazottak helyett a Biztosító a következőkben leírtakat alkalmazza. Amennyiben a Szerződő a díjfizetés esedékességétől számított 3 hónapon belül nem fizeti meg a díjfizetés gyakoriságának megfelelő hátralékos díjat, úgy a szerződés megszűnik a harmadik hónap utolsó napjának 24. órájával.

A díj-nemfizetés miatt megszűnt szerződésre vonatkozó és a késedelmes díjfizetéssel kapcsolatos – a VÁSZF III. 9./c pontjában leírt – feltételek változatlanul érvényben maradnak.

VIHAR ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI (TK 1)

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő (Biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a következőkben meghatározott biztosítási események miatt keletkezett károk megtérítésére, a biztosítási eseményeknél részletezetteknek megfelelően.

I. Vihar

1. Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 15 m/sec sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazolható, a Biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak vihar következtében keletkezhetett.

2. A Biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

b) a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) által az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károkat;

c) a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

d) az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

e) az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által okozott károkat;

f) hullámverésnek kitett kikötői létesítményekben, halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési létesítményekben (pl. gát, zsilip) keletkezett károkat;

g) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

II. Felhőszakadás

1. Felhőszakadás-kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket az intenzív csapadékból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2. A Biztosító nem téríti meg:

a) a talajszint alatti helyiségekben levő vagyontárgyakban keletkezett károkat;

b) az áramló víz által a talajban okozott károkat (erózió);

c) az elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás miatt keletkező károkat;

d) a felhőszakadás miatti árvíz, belvíz által okozott károkat.

III. Árvíz

1. Árvízkárként a Biztosító az árvíz miatt fellépő vízelöntés következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett (elázás, elsodrás, törés, rombolás, szennyezés) károkat téríti meg.

Árvíz: az állandó, vagy időszakos jellegű, természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz a töltések, gátak átlépésével árvíz ellen védett (mentett) területet önt el.

2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége eseményenként a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési limitig, ennek hiányában a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegéig terjed.

3. A Biztosító nem téríti meg:

a) az árvízvédelmi töltés, gát mentett oldalán jelentkező fakadóvíz (buzgár) és átszivárgás miatti elöntéssel összefüggésben,

b) a víz elvezetésére, vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözőberendezésekben, vízügyi létesítményekben, műtárgyakban (pl. áteresz, zsilip), továbbá halastavakban, víztározókban, valamint ezek halállományában,

c) a hullámtérben és nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban,

d) a talajerőben, illetve a talajszerkezetben keletkezett károkat.

Hullámtér: a folyók part élei és az árvízvédelmi töltések közötti, vagy ahol töltések nincsenek a magas partok közötti terület.

Nem mentett árterület: a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb 2 számjegyű) közút, vasúti töltés, vagy magas part, illetve a települések belterületének határa között fekszik.

4. A Biztosító nem téríti meg az árvíz megelőzési, továbbá az árvízvédelmi munkák címén felmerült költségeket.

IV. Szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg beomlása

1. Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló szikladarab, kőzetdarab illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A Biztosító nem téríti meg a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat.

2. Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú vagy hirtelen bekövetkező elmozdulása okoz.

A Biztosító nem téríti meg az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése illetve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat.

3. Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Ismeretlen üreg az, amely az építési illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva.

A Biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, vagy elhagyott bányákban történt.

V. Vezetékes vízkár

1. Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket az épületen belüli – illetve a telephelyen (ingatlanon) belüli – víz, szennyvíz és csapadékvíz vezetékek, a csatlakozó melegvíz szolgáltató- és központi fűtés rendszerek, valamint az ezekhez

csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása miatt kiáramló víz illetve gőz a biztosított vagyontárgyakban okoz, ide értve, ha a kiáramlás elkerülhetetlen következményeként a biztosított vagyontárgyak megsemmisülnek vagy megrongálódnak.

2. A Biztosító megtéríti továbbá

a) az épületen belüli be- és elvezető vezetékek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt keletkező károkat, valamint a tömítési hiba javítási költségeit;

b) az épületen belüli elvezető csövek dugulása miatt keletkező károkat valamint a dugulás elhárításának költségeit;

c) az 1. pont szerinti káreseteknél legfeljebb 6 m új cső beszerzési és annak behúzási költségeit;

3. A Biztosító nem téríti meg:

a) a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

c) talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által okozott károkat;

d) a helyiségekben a padozattól 15 cm-nél kisebb magasságban tárolt készletekben keletkezett károkat;

e) a talajszint alatti helyiségekben tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;

f) sprinkler berendezések és önálló tűzivíz hálózatok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt keletkezett károkat;

g) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek) keletkezett károkat;

h) a nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek – a víztelenítés elmulasztása miatti – fagykárait illetve ezek következményi kárait;

i) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.

VI. Jégverés

1. Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.

2. A Biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, illetve az ideiglenes fedéseket (pl. fólia, ponyva) – tetőzetében keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresztül beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg.

3. Nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyakra a Biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki.

4. A Biztosító nem téríti meg:

a) az üvegezett felületekben valamint nyílászárók üvegezésében keletkezett töréskárokat,

b) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt következtek be.

VII. Hónyomás

1. Biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlett hó statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés.

2. A Biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, illetve az ideiglenes fedéseket (pl. fólia, ponyva) – tetőzetében keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresztül beáramló csapadék által az épületben (építményben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg, ide értve az épületek (építmények) vagy azok részeinek biztosítási esemény miatti összeomlása, ledőlése során a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat is.

3. Nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyakra a Biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki.

4. A Biztosító nem téríti meg:

a) az üvegezett felületekben valamint a nyílászárók üvegezésében keletkezett károkat,

b) az esővíz elvezető csatornákban, hófogókban keletkezett károkat,

c) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő méretezése vagy karbantartásának elmulasztása miatt következtek be.

VIII. Járművek ütközése

1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek (építmények) és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet sínen közlekedő vagy közúti jármű nekiütközése okozott.

2. A Biztosító nem téríti meg:

a) a járművek által okozott károkat, amennyiben a károkozó járművek kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznek, illetve, ha az erre vonatkozó jogszabályok értelmében kötelező felelősségbiztosítással kellett volna rendelkezniük,

b) az olyan járművek által okozott károkat, amelyeket a Biztosított, a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munkavállalója üzemeltet,

c) a járművekben keletkezett károkat.

IX. Tűzoltó berendezés kilyukadása

1. A Biztosító megtéríti a telephelyen belül létesített tűzoltó rendszer(ek) (sprinkler illetve önálló tüzivízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti vízkiáramlás által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

2. A Biztosító nem téríti meg:

a) a tűzoltó rendszerben, annak tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint javítási vagy építési/szerelési munkák során keletkezett károkat.

X. Füst és hő

1. A Biztosító megtéríti a Biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító-berendezésekből hirtelen, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és hő hatására a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

2. A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a) magában a füstöt illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek;

b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk;

c) a füstnek illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

ELEKTROMOS (ELEKTRONIKUS) BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI (TK 2)

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő (Biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed az elektromos áram okozta tűz és a villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

I. Elektromos áram okozta tűz

A Biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított gépekben, készülékekben és berendezésekben keletkezett tűzkárokat.

II. Villámcsapás másodlagos hatása

1. A Biztosító megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatására a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben keletkezett károkat.

2. Amennyiben a villám becsapódási helye a kár helyszínén nem állapítható meg, a Biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak villámcsapás következtében keletkezhetett.

Jelen kiegészítő feltételek szerinti fedezet kizárólag az üzembe helyezett – működőképes – biztosított műszaki berendezésekre, felszerelésekre és gépekre – kivéve járművek – vonatkozik.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezen vagyoncsoportra a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg 15 %-áig, ezen összegen belül a Tűzbiztosítás Különös Feltételei VI. és VII. fejezeteiben meghatározottak szerint áll fenn.

FÖLDRENGÉS MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő (Biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a földrengés miatt keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Biztosítási eseménynek kizárólag az a – föld belső energiájából származó – földrengés minősül, amely a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérte.

2. A Biztosító megtéríti a biztosítási események, továbbá ezen eseményekkel összefüggésben keletkező tűzesetek által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

A Biztosító a 72 órán belül bekövetkező károkat egy káreseménynek tekinti. Ha egy biztosítási eseményt követően a károk ennél hosszabb időtartamon belül következnek be, a Biztosított határozhatja meg a 72 órás időintervallumokat, de azok nem fedhetik egymást.

3. A Biztosító nem téríti meg:

a) a freskókban és falfestményekben keletkezett károkat;

b) a földrengés miatt keletkező árvíz (áradás) által okozott károkat.

4. A Biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kárösszegből a szerződés szerinti önrészesedés összegét levonja.

5. A Biztosító egy káreseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben meghatározott limitösszegig – ennek hiányában a biztosítási összegig – terjed.

ÜVEGTÖRÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő (Biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed az üvegtörés miatt keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Biztosított üvegnek minősülnek

a) épületértékre kötött (átalány) biztosítás esetén: a biztosított épületek (építmények) szerkezetileg beépített üvegezései, a külső és belső nyílászárók üvegezései és az üveg cégtáblák,

kivéve: az ón-, ólom- és rézfoglalatokban levő díszüvegezéseket, a felülvilágítók és kupolák üvegezését, a napenergia berendezéseket, a különleges homokfúvott és savmaratott üvegeket, az üvegtetőket valamint az üvegházak és télikertek üvegezését.

b) üvegértékre kötött biztosítás esetén: a biztosítási szerződésben részletezett üvegezések, üvegfelületek és speciális üvegek.

2. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben (üvegezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár, még abban az esetben is, ha azok

a) betöréses lopás vagy annak kísérlete során,

b) vihar vagy jégeső következtében,

c) épületek javítási, karbantartási illetve állványozási munkái (kivéve az új építkezéseket) során keletkeztek.

3. A Biztosító a feltétel szerinti kártérítési limitösszegen ( c) és d) pontok) belül a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségeit, továbbá a következő költségeket téríti meg:

a) az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védőberendezések, belső zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárra meghatározott kártérítési összegnek megfelelő limitösszegen belül;

b) a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit, a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20 %-áig terjedő mértékben,

c) kártérítési limitösszeg átalány biztosítás esetében: a biztosítás díjalapját képező épületérték 5 %-a káreseményenként és egy évben összesen,

d) kártérítési limitösszeg üvegértékre kötött biztosítás esetében: a biztosítás díjalapját képező biztosítási összeg káreseményenként és egy évben összesen.

4. A Biztosító nem téríti meg:

a) a tűz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás illetve személyzettel ellátott légijármű vagy annak részeinek illetve rakományának lezuhanása miatt keletkezett üvegkárokat;

b) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

c) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

d) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

e) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és fényforrásokban keletkezett károkat.

5. A Biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliákban, valamint az üvegfelületen lévő dekorációkban az üvegtörés miatt keletkezett károkat.

6. Az üvegbiztosítás díját a Biztosító

a) épületértékre kötött biztosítás esetén a biztosított épület (építmény) értéke,

b) üvegértékre kötött biztosítás esetén a biztosított üvegezések újraüvegezési költsége alapján határozza meg.

7. A Biztosító a megállapított kártérítési ősszegből a biztosítási szerződés szerinti önrészesedést levonja.

8. Ha a kárt harmadik személy okozta, a Biztosított köteles megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy a kárt okozó személy ismertté váljon.

9. A Biztosító a biztosítási szerződésben foglalt kiegészítő megállapodás esetében megtéríti a károsodott üvegfelületeken levő dekorációkban, fóliákban keletkezett károkat – azok helyreállítási költségeit – is.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként 50 %-al haladhatja meg azt az összeget, amelyet a kiegészítő megállapodás hiányában térített volna.

TŐZ-ÜZEMSZÜNETBIZTOSÍTÁS KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő (Biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed az üzemszüneti károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

I. Üzemszüneti biztosítási események

1. Üzemszüneti biztosítási esemény a Biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szüneteltetése, ha annak oka:

a) a Tűzbiztosítás Különös Feltételeiben szereplő biztosítási esemény;

b) a Vihar és Kiegészítő Kockázatok Biztosításának Kiegészítő Feltételeiben (TK1) szereplő biztosítási esemény, amennyiben a vagyonbiztosítás keretében az alapbiztosításhoz megkötötték ezt a kiegészítő biztosítást is, és amennyiben az Üzemszünet biztosítási szerződésben megállapodás született a fedezet kiterjesztésére;

c) az Elektromos (elektronikus) Berendezések Biztosításának Kiegészítő Feltételeiben (TK2) szereplő biztosítási esemény, amennyiben a vagyonbiztosítás keretében az alapbiztosításhoz megkötötték ezt a kiegészítő biztosítást is, és amennyiben az Üzemszünet biztosítási szerződésben megállapodás született a fedezet kiterjesztésére;

d) valamint az a), b) és c) pontok szerinti fedezeti körbe tartozó biztosítási események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett kár.

2. A Biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha az üzemszünetet kiváltó esemény miatt a vagyonbiztosítási szerződés alapján a vagyontárgyakban keletkezett kárt megtéríteni köteles és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a Biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül.

3. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha az üzemszünetet kiváltó ok:

a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, eltulajdonítása vagy megrongálódása;

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, eltulajdonítása vagy megrongálódása.

4. A Biztosító nem téríti meg az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemmenet egyéb okból történő tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, szezonális szüneteltetés stb.). A Biztosító ezekben az esetekben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel az egyébként szükséges (tervezett) üzemszünet a biztosítási esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

5. A Biztosító nem téríti meg azon megnövekedett üzemszüneti veszteségeket, amelyek a következő okok miatti üzemszüneti tartam meghosszabbodása következtében keletkeztek:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett események (kivéve, ha azok biztosítási események) vagy tartós körülmények;

b) az üzem bővítése vagy olyan újítások, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be;

c) hatósági újjáépítési vagy üzemeltetési korlátozások;

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása tulajdoni-, birtoklási-, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt;

e) mert a Biztosított a megsérült, megsemmisült vagyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik vagy ehhez nem áll rendelkezésére elegendő tőke;

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel.

II. Biztosítási fedezet tárgya: nettó nyereség és állandó költségek

1. Biztosítottak:

a) a gyártott vagy forgalmazott árucikkek eladásából származó nettó nyereség,

b) a nyújtott szolgáltatásból származó nettó nyereség,

c) a biztosított üzletmenet állandó költségei.

2. Nem biztosítottak:

a) a nyersanyagra, a kiegészítő és munkaanyagokra, valamint a létező árukészletre vonatkozó kiadások, amennyiben ezek nincsenek összefüggésben a biztosított üzletmenet fenntartásával, vagy a rendkívüli energia ellátáshoz szükséges előzetes, minimum költségekkel,

b) a kereskedelmi adó, a közvetett fogyasztási adó és az export illetékek,

c) a kimenő szállítások, fuvarok költségei amennyiben ezeket nem állandó szerződéses kötelezettség alapján kell megfizetni,

d) az eladásoktól függő biztosítási díjak,

e) az eladásoktól függő feltalálói és szabadalmi díjak,

f) azon nyereségek és kiadások, amelyek nincsenek összefüggésben a gyártással, a kereskedelmi vagy forgalmazási tevékenységekkel (pl.: tőke befektetésből vagy spekulációból származó profit, vagy ingatlannal kapcsolatos műveletek stb.).

III. Kártérítési időszak

1. A kártérítési időszak az az időszak, amely alatt a biztosítási eseménynek hatása van a Biztosított üzleti tevékenységére.

2. A kártérítési időszak az üzemszünetet okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor veszi kezdetét és legkésőbb a maximális kártérítési időszak végével zárul.

3. A maximális kártérítési időszak az az időtartam, ameddig a Biztosító üzemszüneti veszteségek térítésével kapcsolatos kötelezettsége fennáll. A maximális kártérítési időszak 12 hónap feltéve, hogy a biztosítási szerződésben ettől eltérő időtartam nem került meghatározásra.

IV. Biztosítási összeg

1. A minimális biztosítási összeg egyenlő a Tűzbiztosítás Különös Feltételei alapján biztosított, az üzemmenet viteléhez szükséges beltartalom (műszaki berendezések, felszerelések, gépek, készletek, javításra, feldolgozásra, bérmunkára átvett vagyontárgyak,

bizományba átvett vagyontárgyak, egyéb vagyontárgyak) biztosítási összegével, ennél kisebb összegre a biztosítás nem köthető meg.

2. A Szerződő meghatározhat a minimális biztosítási összegnél magasabb összeget is első kockázati alapon a tényleges költség és nyereség adatoknak megfelelően, de ez az összeg nem lehet magasabb mint a Tűzbiztosítás Különös Feltételei alapján biztosított, az üzemmenet viteléhez szükséges ingatlanok és beltartalom biztosítási összegeinek összege.

3. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén:

a) a Biztosító egy üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése után a tárgyévre vonatkozó biztosítási összeget az üzemszünet miatti kártérítés összegével csökkenti, kivéve ha a Biztosított az eredeti biztosítási összegre történő emelés díját megfizeti;

b) a Biztosítottnak ezt a díjat az üzem újraindítása után, de egy további biztosítási esemény bekövetkezése előtt kell megfizetnie;

c) a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

V. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg meghatározása

1. Az üzemszünet biztosítás feltételei szerint a fedezet:

a) a nettó nyereség csökkenésére (veszteségére),

b) a biztosított üzemmenettel kapcsolatosan felmerült és az üzemszünet miatt ki nem termelhető állandó költségekre, valamint

c) a veszteség minimalizálására fordított kiadásokra terjed ki.

2. A szolgáltatási kötelezettség meghatározásakor minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amely kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhatta volna az üzemmenetet és az üzletmenet eredményét a kártérítési időszak alatt, ha az üzemszünet nem következett volna be.

3. Kártérítéskor a nettó profit veszteség és az állandó költségek kerülnek kifizetésre, amennyiben ezeket a Biztosított nem tudja kitermelni a kártérítési időszak alatt az üzemszünet következményeként.

A költségek abban az esetben téríthetők, amennyiben ezek folyamatos fenntartása jogilag szükséges vagy gazdaságilag megindokolható és olyan mértékben, amilyen mértékben ezek a költségek ki lettek volna termelve, ha az üzemszünet nem következik be.

4. Amennyiben az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény bekövetkezésekor megállapításra kerül, hogy az Üzemszünet- biztosítás biztosítási összege kisebb, mint a Tűzbiztosítás Különös Feltételei alapján biztosított beltartalom káridőponti valóságos értéke, akkor a Biztosító aránylagos kártérítést alkalmaz olyan arányban, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosított beltartalom káridőponti valóságos értékéhez.

5. A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegek nem szolgálnak bizonyítékul az üzemszüneti veszteségek tényleges mértékére.

6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget, illetve a biztosításra feladott egyes tételeknek a káresemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegét. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége úgyszintén nem haladhatja meg az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett korábbi üzemszüneti károkra kifizetett kártérítési összegek után megmaradó biztosítási összeget kivéve, ha a Biztosító a biztosítási összeg eredeti értékre történő visszaállítását írásban elfogadta.

7. A Biztosító az üzemleállást követő 30 nap után – a Biztosított kérésére – a várható üzemszüneti tartamra minimálisan megállapítható (becsült) kártérítési összeg 80 %-ának erejéig kártérítési előleget folyósíthat a végleges kártérítés terhére. A Biztosító az eltelt 30 nap üzemszüneti veszteségei alapján határozza meg a minimális kártérítési összeget.

Amennyiben a minimális kártérítési összeg a 30 nap eltelte előtt is meghatározható, akkor a Biztosított ennek megfelelően kérheti az előleg kifizetését.

VI. Könyvvezetési kötelezettség

1. A Biztosított köteles a jogszabályokban és szabályzatokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. Az üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve – biztonságos helyen – köteles megőrizni.

2. A fentiek megsértése esetén a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól kivéve, ha a Biztosított kötelességszegése sem a káreset megállapítását, sem a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének megállapítását és mértékét nem befolyásolja.

VII. Szakértői eljárás

1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított és a Biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt illetve szakértői szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére.

2. A Biztosítottnak engedélyeznie kell a tőle elvárható mértékben a Biztosító megbízottjának és szakértőjének minden, a kár okának, nagyságának, valamint az üzemszünettel kapcsolatos kártérítés összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, kérésre betekintésre vagy írásban rendelkezésre kell bocsátania minden erre vonatkozó információt és bizonylatot.

A Biztosítottnak különösképpen a következőkben felsorolt dokumentumokat kell a Biztosító rendelkezésére bocsátania:

az üzleti könyveket, leltárokat, mérlegeket és eredményességi számításokat, valamint segédkönyveket, számlákat és bizonylatokat a folyó és az elmúlt 3 évről, amennyiben ezen évek üzemvitele a kár megítélése szempontjából lényeges lehet.

3. A Biztosított a kármegállapítás során köteles a Biztosító, illetve szakértője részére minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelően és hiánytalanul megadni.

4. Mind a Biztosító, mind a szakértők azonos módon kötelezettek a tudomásukra jutott adatok (körülmények) üzleti titokként történő kezelésére.

VIII. Biztosítási díj

A biztosítás díja a 12 hónapos kártérítési időszakra kerül meghatározásra a biztosítási összeg és a díjtétel szorzataként.

GVZ 001. sz. záradék: Hosszú távú szerződésre vonatkozó kiegészítő feltételek

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a határozatlan tartamra kötött biztosítási szerződés felmondási jogát az alábbi feltételekkel kizárják.

1. A szerződő felek a felmondási jogot három évre zárják ki. A szerződés felmondására legalább annak létrejöttét követő harmadik biztosítási évfordulóig nem kerül sor. Abban az esetben, ha ezen időpontra egyik fél sem él felmondási jogával újabb három évre a megállapodás változatlan feltételekkel érvényben marad.

2. A Biztosító a megállapodás tartama alatt a szerződés szerinti összesen biztosítási díjból 10% díjengedményt ad, mellyel mindig a tárgyévre (biztosítási időszakra) fizetendő díjat csökkenti.

3. A Szerződő/Biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy ha biztosítási szerződését jelen kiegészítő feltételek hatálya alatt felmondja, a felmondás időpontjáig ténylegesen elszámolt engedmények összegét, de maximum a felmondást megelőző két évre vonatkozó engedmény összegét, a szerződés megszűnését követő 15. napig a Biztosító részére egy összegben visszafizeti.

4. A 3. pontban foglaltaktól eltérően a Szerződő/Biztosított nem kötelezhető az engedmény visszafizetésére:

a) ha a szerződés megszűnésére, felmondására a XXXXX XXX.9.d.) pontjában meghatározottak valamelyikének bekövetkezése miatt kerül sor,

b) ha a szerződés eltérő tartalommal, illetve díjjal átdolgozásra kerül, ebben az esetben azonban a Biztosító az új szerződésnek megfelelően az engedményt módosítja,

c) ha a szerződés felmondása a Biztosító részéről történik.

5. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetében a határozatlan tartamra kötött biztosítások felmondására vonatkozó előírások – VÁSZF III.5. pont szerint – érvényben maradnak.

GVZ 002. számú záradék: Értékkövetésre vonatkozó kiegészítő megállapodás

A szerződő felek a biztosítási összegek értékkövetése érdekében a következőkben állapodnak meg.

1. A Biztosító a biztosítási szerződés részletezése szerinti biztosításonként, ezen belül vagyoncsoportonként (saját és idegen tulajdon egyaránt), a biztosítási évfordulón módosítja azok biztosítási összegét. Biztosítások, melyekre jelen záradék hatálya kiterjed:

a) Tűzbiztosítás

b) Elemi kár biztosítás

c) ELBER biztosítás

d) Földrengés biztosítás

e) Üvegbiztosítás

f) Betörés biztosítás

Vagyoncsoportok, melyekre jelen záradék hatálya kiterjed:

a) ingatlanok,

b) műszaki berendezések, felszerelések, gépek,

c) készletek,

d) javításra, feldolgozásra, bérmunkára átvett vagyontárgyak

e) bizományba átvett vagyontárgyak,

f) egyéb vagyontárgyak

2. A Biztosító az eredeti biztosítási összeg és az index-szám szorzataként határozza meg az adott vagyoncsoport biztosítási összegét. Az évfordulót követő biztosítási időszakban (egy év) a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát minden esetben az így meghatározott biztosítási összeg képezi.

3. Az index értékéről és a módosított biztosítási összegekről a Biztosító a Szerződőt legkésőbb az évfordulót megelőző 60 nappal értesíti. A Szerződőnek az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közölnie kell, ha az indexálást elutasítja.

– Abban az esetben, ha a Szerződő az elutasítás jogával a határidőn belül nem él, a Biztosító az indexálást elfogadottnak tekinti, a biztosítási szerződés az indexálásnak megfelelően további egy évre érvényben marad.

– Abban az esetben, ha a Szerződő az idexálást elutasítja a szerződés az évforduló napján, a hátralékos díj megfizetési kötelezettsége mellett megszűnik.

4. Az index értéke az indexértesítő kiküldését megelőző 12 hónap – a legfrissebb KSH Közlemény alapján megállapítható – fogyasztói árindexe.

5. A Biztosító az értékkövetés mértéke szerint megváltozott biztosítási összeg(ek) és a szerződés szerinti díjtétel(ek) szorzataként számítja ki a szerződés – ezen belül az adott biztosítás – következő biztosítási időszakra vonatkozó éves díját.

6. A Biztosító eltekint a soron következő biztosítási időszakra vonatkozó díjemeléstől, amennyiben a 4. pont szerint meghatározott index nem éri el az 5 %-ot, azonban a nem érvényesített díjtöbbletet a következő évfordulón esedékes index-szám meghatározásánál figyelembe veszi.

7. Az indexálásra először a szerződés létrejöttét követő első biztosítási évforduló alkalmával kerül sor, majd azt követően minden biztosítási évforduló időpontjában.

8. A jelen záradék szerinti – a biztosított vagyontárgyak értékváltozásának követésére történő – megállapodás nem vonatkozik a vagyontárgyak mennyiségének változása miatti értéknövekedés követésére, melyet a VÁSZF VIII. 4. szerint kell bejelenteni.

A Biztosító jelen záradék alkalmazása esetében is jogosult a biztosítottság vizsgálatára és ennek következményeként aránylagos szolgáltatásra a VÁSZF IV. 5. pontja szerint.

GVZ 003. számú záradék: Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási előírásai

1. Az idegen tulajdonú (javításra, tisztításra, bizományba, megőrzésre stb. átvett) vagyontárgyak a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összegig biztosítottak.

2. A Biztosítottnak az átvett vagyontárgyakról lapszámozott, az elismervényről másolati példányt tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie, feltüntetve a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az átvétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét.

3. Az egyes vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a Biztosító a károsodás mértékének megfelelő javítás (helyreállítás, pótlás) költségét téríti meg. A térítés felső határa a vagyontárgy káridőponti idő (avult) értéke.

4. A Biztosított és a károsult (tulajdonos) között létrejött – a kártérítési összegre vonatkozó – megállapodás a Biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére.

A Biztosító a vagyontárgyra megállapított kártérítési összeget a Biztosított részére fizeti ki.

GVZ 004. számú záradék: Bérbe adott vagyontárgyak biztosítási előírásai

1. A Biztosító feltételek szerinti kockázatviselése a bérlőknél levő biztosított vagyontárgyakra is kiterjed, amíg azokat a bérlő Magyarország területén belül használja (üzemelteti).

2. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azonban az olyan károkra, amelyek a bérbe adott vagyontárgy szakszerűtlen vagy rendellenes használata miatt keletkeztek, és amelyekért a Biztosítottat, vagy a kár időpontjában a vagyontárgyat üzemeltetőt (illetve bérbe vevőt) terheli a felelősség.

3. A Biztosított köteles a bérbe adott vagyontárgyakról idősoros nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a vagyontárgyak bérbe vevőinek személyi adatait, valamint a vagyontárgyak üzemeltetési helyeit. A Biztosító ezen megnevezett üzemeltetési helyeket tekinti kockázatviselési helyeknek.

GVZ 005. számú záradék: Talajszint alatti helyiségekben történő tárolás kockázatmódosítása

A záradék alkalmazása esetén, a záradékra meghatározott pótdíj megfizetése mellett a Biztosító kockázatviselése kiterjed a talajszint alatti helyiségekben levő, illetve tárolt, a Felhőszakadás miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei, illetve a Vezetékes vízkár biztosításának kiegészítő feltételei alapján biztosított vagyontárgyak felhőszakadás, illetve vezetéktörés miatti vízelöntés okozta kárainak megtérítésére a következőkben részletezett további feltételekkel.

1. A biztosított vagyontárgyakat a helyiség padozatától legalább 40 cm magasságban kell tárolni. Ezt el nem érő magasságban (de minimum 15 cm) tárolt vagyontárgyakra a Biztosító kockázatviselése csak abban az esetben áll fenn, ha a szerződés az erre vonatkozó nyilatkozatát tartalmazza.

2. A záradék elfogadása esetében a

–felhőszakadás miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 2. a) pont, illetve

–vezetékes vízkár biztosításának kiegészítő feltételei 3. e) pont szerinti kizárás nem kerül alkalmazásra.

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS ÉS KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő (Biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a betöréses lopás, valamint a vandalizmus, a rablás és a küldöttrablás miatt keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

Biztosított vagyontárgyak meghatározása betöréses lopás és rablás biztosítása esetében

1. Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően:

a) saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

- műszaki berendezések, felszerelések, gépek, forgalmi engedélyhez nem kötött járművek,

- készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész és késztermékek,

- egyéb saját tulajdonú vagyontárgyak a biztosítási szerződés szerinti részletezésnek megfelelően;

b) pénz- és értékkészletek, melyek a Biztosított üzemmenetével kapcsolatosak, illetve amelyeknek a kockázatviselés helyén történő tárolása indokolt és szükséges:

- készpénz, értékpapír,

- saját tulajdonú értéktárgyak,

- javításra, feldolgozásra átvett értéktárgyak,

- bizományba átvett értéktárgyak,

- egyéb értéktárgyak a biztosítási szerződés részletezésének megfelelően;

Értéktárgyaknak minősülnek: a drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, valamint ezek felhasználásával készült tárgyak (ékszerek, dísztárgyak, stb.), márkás porcelánok (készletek), továbbá műtárgyak vagy védett műkincsek, általánosan elfogadott gyűjtőértékkel bíró gyűjtemények, antik bútorok és egyéb antik vagyontárgyak.

c) idegen tulajdonú vagyontárgyak, kivéve értéktárgyak;

- bérelt műszaki berendezések (felszerelések, gépek, forgalmi engedélyhez nem kötött járművek),

- javításra, feldolgozásra átvett vagyontárgyak,

- bérmunkára átvett vagyontárgyak,

- bizományba átvett vagyontárgyak.

2. Az ajánlatban – vagyoncsoportonként – meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie:

a) a biztosítható teljes vagyonérték figyelembe vételével, a vagyontárgyak biztosítási értékének:

műszaki berendezések, felszerelések, gépek és egyéb saját vagy idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében,

b) az egy éven belül előforduló maximális (csúcs) értéknek:

- készletek,

- idegen tulajdonú vagyontárgyak (pl.: javításra, feldolgozásra, bérmunkára, bizományba átvett stb.)

- készpénz, értékpapír, valamint értéktárgyak esetében.

A biztosítási összeg(ek) fentiektől eltérő meghatározása esetében a Biztosító csak a VÁSZF IV. 3. és 5. pontja szerint kötelezhető a keletkezett kár megtérítésére.

3. Az 1. pontban meghatározott vagyoncsoportokra a Biztosító – az egy káreseményre vonatkozó – szolgáltatási kötelezettsége a következő feltételek szerint áll fenn:

a) vagyontárgyak esetében a szolgáltatás felső határa az adott vagyoncsoportra (azon vagyoncsoport amelybe a károsodott vagyontárgyak tartoznak, az ajánlati részletezésnek megfelelően) az ajánlatban meghatározott biztosítási összeg feltéve, hogy ez nem haladja meg a biztosítási feltételek részét képező GVZ 100. sz. záradékban – a kockázatviselési hely betörés/rablás elleni védelmi színvonalától függően – a vagyoncsoportra meghatározott limit összeget,

b) vagyontárgyak esetében a szolgáltatás felső határa a GVZ 100. sz. záradékban meghatározott, a védelmi színvonal szerinti, az adott vagyoncsoportra meghatározott limit összeg, abban az esetben, ha ezt a vagyoncsoport biztosítási összege meghaladja,

c) készpénz/értékpapír és értéktárgyak esetében a szolgáltatás felső határa a GVZ 100. sz. záradékban – a tároló hely minősítésétől függően – meghatározott limit összeg abban az esetben, ha a tároló helyenként (pl.: lemezszekrény, páncélkazetta, páncélszekrény stb.) az ajánlatban meghatározott biztosítási összeg ezt meghaladja, egyéb esetekben a biztosítási összeg. A Biztosító az egy tároló helyen levő többféle érték (pl.: egy páncélszekrényben tárolt készpénz és értékpapír) biztosítási összegét összevonja.

A vagyoncsoportok biztosítási összegei és a záradék szerinti kártérítési limitösszegek jelen feltételek alkalmazásában nem vonhatók össze, kivéve a 3. c) pont szerinti értéktárolás esetét.

4. A Biztosító szerződéskötéskor a Szerződő/Biztosított – ajánlatban rögzített záradék(ok) szerinti – nyilatkozatának megfelelően fogadja el a kockázatviselési hely védelmi színvonalát.

Abban az esetben, ha a kár bekövetkezésének időpontjában eltérő védelmi színvonal valósul meg, és ezzel okozati összefüggésbe hozható az elkövetés módja vagy a keletkezett kár összege a Biztosító jogosult szolgáltatási kötelezettségét a káridőponti tényleges védelmi színvonalnak megfelelően módosítani. Mindazonáltal a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget, ha a kár időpontjában megvalósuló védelmi színvonalnak megfelelő – a GVZ 100. sz. záradék szerinti – kártérítési limit összeg nagyobb, mint a szerződés szerinti biztosítási összeg.

I. Betöréses lopás és vandalizmus

1. Betöréses lopás, ha az elkövető a lopás során a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;

b) nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c) eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a betörés során a kulcsokhoz az a)–b) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott, feltéve, hogy a két esemény között eltelt idő alatt a kockázatviselési hely védelme a zárak cseréjével nem volt megoldható.

2. Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére olyan időpontban jut be, amikor a biztosítási szerződés záradékaiban meghatározott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyitvatartási idő), azaz az elkövető nem az 1. a)–c) pontban leírtak szerint hatolt be, de ott a helyiség ajtaját vagy a tárlókat feltörte.

Nem minősül feltörésnek az, ha az ajtók vagy tárlók zárszerkezeteinek felnyitásához álkulcsot vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközt használtak.

3. Ha a vagyontárgyak, ide értve a készpénzt és értékpapírokat is, külön megállapodás szerint csak zárt tárolókban (pl. lemezszekrény, lemezkazetta, beépített páncélkazetta, bútorszéf, páncélszekrény stb.) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak eltulajdonítása csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a tárolók elhelyezésére szolgáló helyiségbe az 1. pontban meghatározottak valamelyike szerint hatolt be és ott az értéktárolókat:

a) feltörte;

b) eredeti kulccsal vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott hogy ezek tárolási helyét feltörte.

Nem minősül feltörésnek az, ha a tárlók zárszerkezeteinek felnyitásához álkulcsot vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközt használtak.

4. Vandalizmus: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat – azok eltulajdonítása nélkül – a betöréses lopás elkövetése során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.

5. A Biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti kulcsot, vagy kulcsmásolatot használtak;

d) a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

e) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a Biztosító előzetesen hozzájárult.

6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF általános kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél az 1.–3. pontok valamelyike szerinti tényállás nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelő érme vagy egyéb – érmét helyettesítő – tárgy segítségével eltulajdonított áru és/vagy készpénzkárok.

7. A Biztosító a betöréses lopás elkövetése során okozott (keletkezett) tűz vagy robbanás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedező más biztosítási szerződés nem volt érvényben.

II. Rablás

1. Rablás, ha az elkövető biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

2. A Biztosító készpénz, értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, érem- és bélyeggyűjtemények illetve ékszerek, arany és platina tárgyak rablás miatti kárait csak abban az esetben téríti meg, ha azok a cselekmény elkövetésének időpontjában a következőkben felsorolt tárolási helyek valamelyikében:

- lemezszekrény, lemezkazetta, beépített páncélkazetta, bútorszéf, páncélszekrény voltak elzárva.

A tárolón kívül levő, vagy a nem lezárt tárolóban levő készpénz és értékpapír rablás miatti kárainak térítésére a GVZ 100. sz. záradék 2. c) pontja szerinti feltételek vonatkoznak.

3. A Biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c) a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

d) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a Biztosító előzetesen hozzájárult.

4. A Biztosító a rablás elkövetése során okozott (keletkezett) tűz vagy robbanás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedező más biztosítási szerződés nem volt érvényben.

III. Küldöttrablás

1. A küldöttrablás-biztosítás keretében a Biztosító megtéríti az áru- és a pénzszállítók (küldöttek) ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt működési (szállítási) területen, de kizárólag Magyarország területén belül – elkövetett rablás miatt keletkezett károkat. Küldött lehet maga a Biztosított, annak alkalmazottja és megbízottja.

2. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik és megszűnik a küldemény címzett általi átvételével.

3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:

a) azokra a szállításokra, melyek nem felelnek meg a Biztosító által a biztosítási szerződésben rögzített szállítási előírásoknak (ezek a V 107. számú záradék szerinti vagy külön megállapodás szerinti előírások lehetnek);

b) ha 18 éven aluli vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkalmas (korlátozottan cselekvőképes és/vagy érzékszervi képességei korlátozottak és/vagy rokkant) személyeket alkalmaznak őrként vagy kísérőként.

4. A kiegészítő feltételek alapján a Biztosító kockázatviselése káreseményenként a biztosítási szerződésben küldöttenként meghatározott első kockázati összegig terjed.

A Biztosító a káresemények számától független, az egy biztosítási évre vonatkozó limitösszeget határozhat meg, amely szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határa.

GVZ 100. sz. záradék: Kártérítési limit összegek a betöréses lopás- és rablás biztosítás esetében

1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségét a biztosítási szerződés részletezésének megfelelően

- a műszaki berendezések, felszerelések, gépek,

- a készletek,

- a javításra, feldolgozásra, bérmunkára átvett vagyontárgyak,

- a bizományba átvett vagyontárgyak,

- az egyéb vagyontárgyak

vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak (kivéve az értéktárgyakat):

a) betöréses lopás esemény miatti kára esetében a következő limit összegek korlátozzák:

I. védelmi szint esetében: 1.000.000 Ft/káresemény

II. védelmi szint esetében: 5.000.000 Ft/káresemény

III. védelmi szint esetében: 25.000.000 Ft/káresemény

IV. védelmi szint esetében: 50.000.000 Ft/káresemény

b) rablás esemény miatti kára esetében a következő limit összegek korlátozzák:

A. védelmi szint esetében: 1.000.000 Ft/káresemény

B. védelmi szint esetében: 5.000.000 Ft/káresemény

C. védelmi szint esetében: 10.000.000 Ft/káresemény

Magyarázatok az 1. ponthoz:

I. védelmi szint: abban az esetben valósul meg, ha a kockázatviselés helyére a minimális mechanikai védelem feltételei a káresemény időpontjában teljesülnek

II. védelmi szint: abban az esetben valósul meg, ha a kockázatviselés helyére a káresemény időpontjában az a), b) és c) pontok valamelyike teljesül:

a) a részleges mechanikai védelem feltételei,

b) a minimális mechanikai védelem feltételei és a helyi elektronikai jelzőrendszer feltételei együttesen,

c) a minimális mechanikai védelem feltételei és a telephely őrzésének, vagy fegyveres őrzésének feltételei együttesen.

III. védelmi szint: abban az esetben valósul meg, ha a kockázatviselés helyére a káresemény időpontjában az a), b) és c) pontok valamelyike teljesül:

a) a teljeskörű mechanikai védelem feltételei,

b) a részleges mechanikai védelem feltételei és a helyi elektronikai jelzőrendszer feltételei együttesen,

c) a minimális mechanikai védelem feltételei, a távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer feltételei és a telephely kutyás őrzésének feltételei együttesen.

IV. védelmi szint: abban az esetben valósul meg, ha a kockázatviselés helyére a káresemény időpontjában az a), b),

c) és d) pontok valamelyike teljesül:

a) a teljeskörű mechanikai védelem feltételei és a helyi elektronikai jelzőrendszer feltételei együttesen,

b) a teljeskörű mechanikai védelem feltételei és a telephely kutyás őrzésének feltételei együttesen

c) a részleges mechanikai védelem feltételei és a távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer feltételei együttesen,

d) a részleges mechanikai védelem feltételei, a helyi elektronikai jelzőrendszer feltételei és a telephely kutyás őrzésének feltételei együttesen.

A. védelmi szint: abban az esetben valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a rablás esemény ellen külön védelem, vagy elektronikai jelzőrendszer nincs, vagy az esemény időpontjában nem működött (ide értve azt az esetet is, ha az egyébként megvalósuló őrzés az esemény időpontjában bármilyen ok miatt szünetelt).

B. védelmi szint: abban az esetben valósul meg, ha a kockázatviselés helyére a káresemény időpontjában az a) és b) pontok valamelyike teljesül:

a) a kockázatviselés helyén a káresemény időpontjában rablás eseményt jelző rendszer működött,

b) a kockázatviselés helyén a káresemény időpontjában a helyiség(ek) őrzése megvalósult.

C. védelmi szint: abban az esetben valósul meg, ha a kockázatviselés helyére a káresemény időpontjában rablás eseményt jelző és rögzítő rendszer működött és a helyiség(ek) őrzése megvalósult.

A hivatkozott feltételek:

Minimális mechanikai védelem feltételei: GVZ 101. sz. záradék Részleges mechanikai védelem feltételei: GVZ 102. sz. záradék

Rablás eseményt jelző- és rögzítő

rendszer alkalmazása: GVZ 107. sz. záradék

Teljeskörű mechanikai védelem feltételei: GVZ 103. sz. záradék Helyiségek őrzése nyitva tartás alatt: GVZ 108. sz. záradék Helyi elektronikai jelzőrendszer feltételei: GVZ 104. sz. záradék Telephely őrzésének feltételei: GVZ 109. sz. záradék Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer feltételei: GVZ 105. sz. záradék Telephely fegyveres őrzésének feltételei: GVZ 110. sz. záradék Rablás eseményt jelző rendszer alkalmazása: GVZ 106. sz. záradék Telephely kutyás őrzésének feltételei: GVZ 111. sz. záradék

2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségét a biztosítási szerződés részletezésének megfelelően a készpénz és értékpapír betöréses lopás és rablás események miatti kára esetében – azok tárolási módjától függően – a következő limit összegek korlátozzák:

- tárolás lemezszekrényben vagy lemezkazettában: 100.000 Ft/tároló

- tárolás beépített páncélkazettában: 500.000 Ft/tároló

- tárolás bútorszéfben: 1.000.000 Ft/tároló

- tárolás páncélszekrényben: 3.000.000 Ft/tároló

Kiegészítések a 2. ponthoz:

a) Abban az esetben, ha a tároló MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) minősítés szerinti összeghatára az arra meghatározott limit összegét nem éri el, a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének lehetséges felső határát a MABISZ minősítés szerinti limit összeg képezi.

b) Abban az esetben, ha a tároló elektronikai jelző rendszerbe van bekötve, amely jelzi annak kinyitását, a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa 50 %-al magasabb, mint az előzőek szerint meghatározható limit összeg feltéve, ha a jelzőrendszer az elkövetés időpontjában működőképes, bekapcsolt állapotban volt.

c) Üzemidő alatt a tároló helyen kívül tárolt, vagy a nyitott tárolóból történő készpénz/értékpapír elrablása esetében a Biztosító csak abban az esetben téríti meg a kárt, ha a káresemény időpontjában a kockázatviselés helyén rablás eseményt jelző rendszer (a GVZ 106. sz. záradék, vagy a GVZ 107. sz. záradék szerint) működött, és/vagy a helyiség nyitva tartás alatti őrzése a GVZ 108. sz. záradék szerint megoldott volt. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége ebben az esetben sem haladhatja meg a kockázatviselési helyen megvalósuló tárolási módtól függő limit összeget, ezen belül a rablás kockázat szerződés szerinti biztosítási összegét. Többféle tárolási mód esetén azok limit összegét a Biztosító összevonja.

GVZ 101. sz. záradék: Minimális mechanikai védelem

A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési helyen (helyeken) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségekre a következő technikai feltételek teljesülnek.

1. A külső falazat, a födémek és a padozat a 12 cm vastagságú tömör téglafal áttörés biztonságát eléri, vagy meghaladja.

2. A bejárati ajtó(k), illetve minden olyan ajtó, amelyen keresztül a Biztosított kizárólagos használatú helysége(i) megközelíthető(k):

a) az egyszárnyú ajtók zárása biztonsági zárral történik, hengerzár esetében annak törés elleni védelme megoldott,

b) a kétszárnyú ajtó zárása biztonsági zárral történik, hengerzár esetében annak törés elleni védelme megoldott, a nem nyíló szárny zárszerkezete reteszhúzás ellen védett,

c) a zárnyelv reteszelési mélysége eléri a 14 mm-t,

d) az ajtószárny(ak) és az ajtótok tömör fából vagy fémből készült, az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) nem haladja meg az 5 mm-t,

e) az ajtólap(ok) minimum 3 diópánttal van(nak) a tokhoz rögzítve,

f) üvegezett (vagy ablakos) ajtólapok esetében az egybefüggő üvegfelület 30x30 cm-nél nem nagyobb, az ennél nagyobb üvegezések ráccsal illetve biztonsági fóliával biztosítottak, az ablakok kívülről nem nyithatók.

Abban az esetben,

- ha a bejárati ajtók az azok elé szerelt nyitható rács-szerkezettel vannak védve, akkor az ajtónak és a rácsnak együttesen kell biztosítani az a)–e) pontokban meghatározott feltételeket (az üvegezett ajtókra vonatkozó előírásoknak rács esetében nem kell teljesülniük),

- ha az ajtók helyett alkalmaznak rács-szerkezetet (ide értve a mobil rácsokat is), akkor a rács-szerkezet kialakításának kell biztosítani az a)–e) pontokban meghatározott feltételeket,

- ha a rács önzáró hajtóművel rendelkezik, akkor a külön zár felszerelése nem feltétel.

3. Minimális mechanikai védelem esetében az ablakokra és kirakatokra külön feltételek nincsenek meghatározva, azonban a nyitott ablakokon keresztüli behatolás nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek.

4. A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a záradékban meghatározott technikai feltételek a kár időpontjában nem vagy azoktól eltérően valósultak meg és a bekövetkezett kár ezzel okozati összefüggésben van.

GVZ 102. sz. záradék: Részleges mechanikai védelem

A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési helyen (helyeken) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségekre a következő technikai feltételek teljesülnek.

1. A külső falazat, a födémek és a padozat a 12 cm vastagságú tömör téglafal áttörés biztonságát eléri, vagy meghaladja.

2. A bejárati ajtó(k), illetve minden olyan ajtó, amelyen keresztül a Biztosított kizárólagos használatú helysége(i) megközelíthető(k):

a) az egyszárnyú ajtók zárása két egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedő zárási ponton, 2 db biztonsági zárral történik, hengerzár esetében annak törés- és fúrás elleni védelme megoldott,

b) a kétszárnyú ajtó zárása biztonsági zárral történik, hengerzár esetében annak törés elleni védelme megoldott, a nem nyíló szárny zárszerkezete reteszhúzás ellen védett,

c) a zárnyelv reteszelési mélysége eléri a 20 mm-t és a zárretesz fogadó oldala (egy szárnyú ajtónál a tok, kétszárnyú ajtónál a nem nyíló szárny) 2 ponton rögzített (egy szárnyú ajtónál a falszerkezethez, kétszárnyú ajtónál a nem nyíló szárnyhoz) fém ellenlemezzel védett.

d) az ajtószárny(ak) és az ajtótok tömör fából vagy fémből készült, a tokszerkezet – oldalanként – legalább 4 ponton (maximális távolság 30 cm) a falszerkezethez rögzített (minimális mélység: 10 cm), az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) nem haladja meg az 5 mm-t,

e) az ajtólap(ok) minimum 3 diópánttal van(nak) a tokhoz rögzítve és kiemelés ellen védett(ek),

f) üvegezett (vagy ablakos) ajtólapok esetében az egybefüggő üvegfelület 30x30 cm-nél nem nagyobb, az ennél nagyobb üvegezések ráccsal illetve biztonsági fóliával biztosítottak, az ablakok kívülről nem nyithatók.

Abban az esetben,

- ha a bejárati ajtók az azok elé szerelt nyitható rács-szerkezettel vannak védve, akkor az ajtónak és a rácsnak együttesen kell biztosítani az a)–e) pontokban meghatározott feltételeket (az üvegezett ajtókra vonatkozó előírásoknak rács esetében nem kell teljesülniük),

- ha az ajtók helyett alkalmaznak rács-szerkezetet (ide értve a mobil rácsokat is), akkor a rács-szerkezet kialakításának kell biztosítani az a)–e) pontokban meghatározott feltételeket,

- ha a rács önzáró hajtóművel rendelkezik, akkor a külön zár(ak) felszerelése nem feltétel.

3. Ablakok és kirakatok közül mindazoknak, amelyeken keresztül a Biztosított kizárólagos használatú helyiségébe (helyiségeibe) a kívülről történő bejutás megoldható, a védelme a következők valamelyike, vagy azok kombinációja:

a) az ablakok és kirakatok kulccsal zárható redőnnyel vagy spalettával szereltek,

b) az üvegfelületek biztonsági fóliával védettek,

c) az ablakok és kirakatok külső, vagy belső a követelményeknek megfelelő rács-szerkezettel védettek.

A 3. pont szerinti feltételek – ablakok esetében – csak a járó-, illetve a megközelítési szinttől maximum 2 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra vonatkoznak.

4. A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a záradékban meghatározott technikai feltételek a kár időpontjában nem vagy azoktól eltérően valósultak meg és a bekövetkezett kár ezzel okozati összefüggésben van.

GVZ 103. sz. záradék: Teljes körű mechanikai védelem

A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési helyen (helyeken) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségekre a következő technikai feltételek teljesülnek.

1. A külső falazat, a födémek és a padozat a 38 cm vastagságú tömör téglafal áttörés biztonságát eléri, vagy meghaladja.

2. A bejárati ajtó(k), illetve minden olyan ajtó, amelyen keresztül a Biztosított kizárólagos használatú helysége(i) megközelíthető(k): MABISZ által minősített legalább III. kategóriájú biztonsági ajtó, melynek zárását legalább 3 ponton záródó, MABISZ által minősített fúrás-, törés- és finomnyitás ellen védett biztonsági zár és zárbetét biztosítja.

Megfelelő az is, ha a zárást 3 db egymástól 30 cm-re elhelyezett fúrás-, törés- és finomnyitás ellen védett biztonsági zár és zárbetét biztosítja.

Az ajtó(k) helyett elfogadott bármilyen, a MABISZ által a teljes körű védelem elemeként minősített rács-szerkezet, ha annak zárását fúrás-, törés- és finomnyitás ellen védett biztonsági zár és zárbetét biztosítja

3. Ablakok és kirakatok közül mindazoknak, amelyeken keresztül a Biztosított kizárólagos használatú helyiségébe (helyiségeibe) a kívülről történő bejutás megoldható, a védelme a következők valamelyike, vagy azok kombinációja:

a) az ablakok és kirakatok a követelményeknek megfelelő rács-szerkezettel védettek, a nyitható rácsok esetében a zárást 2 ponton záródó, törés-, fúrás- és finomnyitás ellen védett zár és zárbetét biztosítja,

b) az ablakok és kirakatok bármilyen, a MABISZ által a teljes körű védelem elemeként minősített rács-, vagy redőny szerkezettel védettek,

c) az ablakok és kirakatok üvegezése minimum B1 fokozatú biztonsági üveg.

A 3. pont szerinti feltételek minden olyan méretű nyílásra vonatkoznak, amelyek mérete és elhelyezkedése a bejutást lehetővé teszi.

4. A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a záradékban meghatározott technikai feltételek a kár időpontjában nem, vagy azoktól eltérően valósultak meg és a bekövetkezett kár ezzel okozati összefüggésben van.

Meghatározások a GVZ 101., a GVZ 102. és a GVZ 103. sz. záradékokhoz

A minimális-, a részleges- és a teljes körű mechanikai védelem feltételeiben levő meghatározások értelmezése a következő:

Biztonsági zár:

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi, minősített lamellás zár, továbbá minden olyan fel nem sorolt zár és zárbetét, amely – annak MABISZ minősítése szerint – biztonsági zárnak minősül.

Zárbetétek törés elleni védelme:

A zárbetétek törés elleni védelme megfelelő, ha

a) a hengerzár-betét az ajtólap síkjából legfeljebb 1 mm-t áll ki,

b) az ajtólap vastagsága miatt ez a távolság több mint 1 mm, de a zárbetét kiálló részének hosszával megegyező vastagságú, törés ellen védő eszköz (pl.: biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb.) van, kívülről nem szerelhető módon az ajtólaphoz rögzítve.

Zárbetétek fúrás elleni védelme:

A zárbetét fúrás elleni védelme megfelelő, ha a zárbetét és/vagy az azt védő biztonsági zártakaró kialakítása olyan, hogy megakadályozza a zárbetét megfúrását (pl.: zárbetétbe szerelt edzett csap, zártakaró esetében a zárnyílást elforgó gyűszű védi stb.). Zárbetétek finomnyitás elleni védelme:

Finomnyitás: a zárak roncsolás nélküli működtetése álkulccsal, vagy erre a célra kialakított (pl. rezgő kulcs) célszerszámokkal.

A zárbetét finomnyitás elleni védelme megfelelő, ha a zárbetét belső szerkezeti kialakítása biztosítja, hogy az a finomnyitás módszerével nem működtethető.

Reteszhúzás elleni védelem (kétszányú ajtók esetében):

A reteszhúzás elleni védelem megfelelő, ha

a) a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenőkaros szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve,

b) a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyűszűs tolózárral vannak az ajtótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomás ellen, vagy a gyűszűs tolózár mozgatás ellen védett:

• a nyíló szárny benyomás ellen akkor védett, ha azt –becsukott állapotban – a gyűszűk magasságában, kívülről nem nyitható zárszerkezet(ek) rögzíti(k) a nem nyíló szárnyhoz,

• a gyűszűs tolózár mozgatás ellen akkor védett, ha a gyűszűk a lehúzás erejének ellenálló csavarral vannak az ajtólaphoz rögzítve, amelyek megakadályozzák annak mozgatását.

Kiemelés elleni védelem:

Az ajtólap leemelhetőségének megakadályozása az ajtó becsukott állapotában.

A kiemelés elleni védelem megfelelő, ha

a) az ajtólap(ok) élére legalább két helyen(min. 90 cm távolságra), az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csap van szerelve, amely ellenáll a leemelés erejének, vagy

b) a forgópántok (diópántok) fölé az ajtótokban süllyesztett csapok (legalább két helyen) vannak szerelve, amelyek ellenállnak a leemelés erejének (becsukott állapotban a forgópánt és a csap közötti hézag az 5 mm-t nem haladhatja meg).

Fából készült ajtólapok és tokok esetében a csapok rögzítésénél az ajtószerkezetet fém lemezzel meg kell erősíteni.

Záráspontosság:

Az ajtó becsukott állapotában az ajtótok és az ajtólap közötti távolság a zárszerkezetnél mérve.

Reteszelési mélység:

A zárszerkezet bezárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza feltéve, ha az ajtó záráspontossága nem haladja meg az 5 mm-t. (Amennyiben ezt meghaladja, a zárnyelv hosszából a tényleges záráspontosság mínusz 5 mm-t le kell vonni.)

Rácsokkal szembeni követelmények:

a) fixen beépített rácsok követelményei: A rács:

• anyaga 12 mm átmérőjű köracél, vagy azzal egyenszilárdságú más acélprofil,

• a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású,

• a csomópontok hegesztettek, vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak. A rács beépítése:

a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazókörömmel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 100 mm), vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású (pl. belső leereszthető biztonsági rács).

b) nyitható rácsok: A rács:

• anyaga 12 mm átmérőjű köracél, vagy azzal egyenszilárdságú más acélprofil,

• a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású,

• a csomópontok hegesztettek, vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak,

• zárását biztonsági zár (zárak) biztosítják. A rács beépítése:

a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazókörömmel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 100 mm), vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.

c) motoros (távirányítású) rácsok: A rács:

• anyaga 12 mm átmérőjű köracél, vagy azzal egyenszilárdságú más acélprofil,

• a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású,

• a csomópontok hegesztettek, vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak,

• zárását biztonsági zár (zárak) biztosítják, abban az esetben, ha a mozgatás önzáró hajtóművel történik külön zárszerkezet felszerelése nem feltétel.

• mozgatás kívülről nem működtethető, a távirányítással történő működtetés esetében a vezérlés szabotázs ellen védett. A rács beépítése:

a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazókörömmel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 100 mm), vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.

Az a), b) és c) pontokban meghatározottakon kívül megfelel minden olyan rács-szerkezet, amely – annak MABISZ minősítése szerint

– az adott védelmi szint elemének elfogadható.

Biztonsági üvegfóliával történő védelem követelményei:

Az üvegfelület biztonsági fóliával történő védelme akkor megfelelő, ha

a) a biztonsági fólia MABISZ minősítéssel rendelkezik,

b) az üvegtábla kívülről nem szerelhető rögzítő lécekkel van a keretbe beépítve,

c) a biztonsági fólia legalább 6 mm vastagságú üvegtáblára belülről, buborékmentesen van felragasztva,

d) a keret és a fólia széle közötti távolság nem több mint 1 mm.

GVZ 104. sz. záradék: Helyi elektronikai jelzőrendszer

A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési helyen (helyeken) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek védelmére helyi riasztást megvalósító elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezés működik.

Az elektronikai jelzőrendszer vagy

- megfelelő felületvédelmet és csapdaszerű térvédelmet, vagy

- teljes körű térvédelmet

biztosít. Az elektronikai jelzőrendszer központja, érzékelői, kezelő berendezései és jelzésadói a telepítéskor érvényes, a MABISZ által kiadott, minősítéssel rendelkeznek.

Meghatározások:

1. Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket:

a) a nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt eszközök (nyitásérzékelők) azok 1–2 cm-es elmozdulását érzékelik,

b) az üvegfelületre szerelt érzékelők annak teljes felületét védik és már az üveg repedését is jelzik, az érzékelők kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történt.

2. Csapdaszerű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban csak a védett objektumban (helyiség(ek)ben) található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).

3. Teljes körű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban a védett objektum (helyiség(ek)) teljes belső terét felügyeli (jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást).

Az elektronikai jelzőrendszer telepítésével és üzemeltetésével szemben támasztott követelmények:

- a rendszernek szabotázsvédettnek kell lennie, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történő megbontása, manipulálása, vagy rongálása riasztást kell, hogy kiváltson,

- a szabotázst a riasztóközpontnak külön – ún. szabotázsvonal(ak)on – jeleznie kell,

- a szabotázsvonalak jelzéseit – nem éles üzemmódban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell, a jelzés törlését csak arra illetékes személy végezheti,

- a rendszernek két egymástól független energiaforrással kell rendelkeznie:

- hálózati tápegységgel és

- 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrással, amely a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítja,

- a szükség áramforrás automatikus töltését biztosítani kell,

- egy jelzővonalon akkor telepíthető több érzékelő, ha jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható,

- a riasztás jelzésre csak olyan kültéri hang- és fényjelző készülék alkalmazható, amely a rendszer energiaforrása mellett saját akkumulátorral is rendelkezik,

- a hang- és fényjelző készüléket az épületen kívül úgy kell telepíteni, hogy egyszerű eszközzel ne lehessen elérni és hatástalanítani,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnését követően 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes (kezelő vagy karbantartó) által kikapcsolhatónak kell lennie,

- a rendszernek a riasztást követően automatikusan éles üzemmódba kell kapcsolnia,

- a rendszer kezelése kódkapcsolóval (minimum négy számjegyes), vagy blokkzárral történhet:

- a négy számjegyes kódkapcsolót, illetve a blokkzárat a védett térben kell elhelyezni és a kezelésre maximum 30 másodperc állhat rendelkezésre,

- a hat számjegyes kódkapcsoló a védett téren kívül is elhelyezhető abban az esetben, ha az mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban van elhelyezve,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapota illetéktelenek által ne legyenek változtathatók), vagy a ki- és bekapcsolások – legalább 200 eseményt tárolni képes memória segítségével – ellenőrizhetők legyenek,

- a kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védőcsőben kell vezetni,

- a vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy kötődobozban történhet.

A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a záradékban meghatározott technikai feltételek a kár időpontjában nem, vagy azoktól eltérően valósultak meg és a bekövetkezett kár ezzel okozati összefüggésben van.

GVZ 105. sz. záradék: Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési helyen (helyeken) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek védelmére olyan elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezés működik, amely egyrészt megfelel a GVZ 104. sz. záradék szerinti feltételeknek, másrészt a jelzést (riasztást) állandó készenléttel rendelkező rendőri ügyeleten vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszer központjában is kiváltja.

A távfelügyeleti rendszer megvalósítja a védett objektumokba levő elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztás-jelzések centralizált gyűjtését és feldolgozását.

Az elektronikai jelzőrendszer, az átviteli rendszer, valamint a távfelügyeleti rendszerközpont rendszeres karbantartása biztosított.

A távfelügyeleti rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- az átviteli rendszernek a következő jelzések átvitelét kell biztosítania:

a) riasztás jelzések,

b) összetett riasztás jelzés,

c) állapot jelzések,

d) ”a helyi elektronikai jelzőközpont élesítve” jelzés,

e) ”a helyi elektronikai jelzőközpont hatástalanítva” jelzés,

f) ”a helyi másodlagos táplálás megszűnt” jelzés,

- a helyi elektronikai jelzőrendszernek egyedi azonosítási lehetőséggel kell rendelkeznie,

- a riasztás-jelzések továbbítását az állapot jelzések nem késleltethetik (riasztás prioritás),

- a vételi oldal köteles megbizonyosodni a kapott közlemény hibátlanságáról,

- egyutas átvitel esetén a közlemények automatikus ismétlését biztosítani kell,

- helyi riasztást kell kiváltania a következő eseményeknek:

a) behatolás a védett területre,

b) szabotázs a rendszer bármelyik eleménél,

- ha az átviteli rendszer helyi átjelző egysége önálló szerkezeti elemet képez, akkor az elektronikai jelzőrendszer központja számára előírt kivitelű burkolattal, szabotázsvédelemmel és önálló táplálással kell rendelkeznie,

- a riasztás-jelzés átviteli ideje a teljes rendszeren keresztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt) nem haladhatja meg a 3 percet,

- az átviteli rendszer elemeinek – a fizikai megvalósítástól függően – rendelkezniük kell a Hírközlési Főfelügyelet megfelelő engedélyeivel,

- a rendszerközpont minden részegységét védett helyiségben kell telepíteni,

- a rendszerközpontnak alkalmasnak kell lennie a felügyelt helyi elektronikai jelzőrendszerek 5 %-ától egyidejűleg érkező riasztás- jelzések fogadására és 10 percen belüli lekezelésére,

- a rendszerközpontban a felügyelt helyi jelzőrendszerek állapotellenőrzését naponta legalább kétszer el kell végezni,

- a rendszerközpont vezérlő egységének – egyidejű hangjelzéssel – vizuálisan kell megjelenítenie a riasztás- és hibajelzéseket, a hangjelzés a vétel nyugtázásával szűnhet meg,

- a rendszerközpont vezérlő egységének rendelkeznie kell olyan intézkedést támogató alrendszerrel, amely – adatbázisát felhasználva – megjeleníti a veszélyeztetett objektumnak az intézkedések megtételéhez szükséges adatait, dokumentálja a végrehajtást,

- a rendszerközpont vezérlő egységének, időponttal ellátva naplóznia kell:

a) a beérkező riasztás-, állapot- és hibajelzéseket,

b) a vezérlő egység be- és kikapcsolását,

c) az adatbázis megváltoztatását,

d) az eseménytár adataihoz történő hozzáférést,

- a naplórendszernek folyamatos rögzítést, időszakonként archiválást és kívánság szerinti nyomtatást kell biztosítania,

- a rendszerközpont minden részegységének rendelkeznie kell átkapcsolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetében képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibásodott részegység funkcióit,

- a rendszerközpont összes berendezésének 24 órás független üzemet biztosító szünetmentes táplálással kell rendelkeznie.

A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a záradékban meghatározott technikai feltételek a kár időpontjában nem, vagy azoktól eltérően valósultak meg és a bekövetkezett kár ezzel okozati összefüggésben van.

GVZ 106. sz. záradék: Rablás eseményt jelző rendszer alkalmazása

1. A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési helyen (helyeken) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek védelmére a GVZ 105. számú záradékban (Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer) meghatározott technikai feltételek megvalósulnak.

Az elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezés részét képezi egy rablótámadást jelző rendszer, amely

- az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekből működtethető és

- a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes, bekapcsolt állapotban van.

2. A Biztosító a bejelentésben foglaltak szerint megvalósuló őrzés esetében köteles a betöréses lopás és/vagy rablás miatti károkat megtéríteni.

3. A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a bekövetkezett kár a jelzőrendszer hiányosságaival okozati összefüggésben van.

GVZ 107. sz. záradék: Rablás eseményt jelző és rögzítő rendszer alkalmazása

1. A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési helyen (helyeken) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek védelmére a GVZ 105. számú záradékban (Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer) meghatározott technikai feltételek megvalósulnak.

Az elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezés részét képezi egy rablótámadást jelző rendszer, amely

- az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekből működtethető és

- a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes, bekapcsolt állapotban van

- a rablótámadás minden esetben rögzítésre (pl. video felvételen) kerül és az visszakereshető.

2. A Biztosító a bejelentésben foglaltak szerint megvalósuló őrzés esetében köteles a betöréses lopás és/vagy rablás miatti károkat megtéríteni.

3. A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a bekövetkezett kár a jelzőrendszer hiányosságaival okozati összefüggésben van.

GVZ 108. sz. záradék: Helyiségek őrzése nyitva tartás alatt

1. A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési helyen (helyeken) a pénz illetve értéktárgy forgalmat lebonyolító helyiségeket (ügyféltér és értéktároló helyiségeket egyaránt) a nyitvatartási idő alatt alkalmazotti, – vagy ezzel egyenértékű megbízásos – jogviszonnyal foglalkoztatott fegyveres őr, vagy hatósági engedéllyel rendelkező őrző szervezet (vállalkozás) őrzi.

2. A Biztosító a bejelentésben foglaltak szerint megvalósuló őrzés esetében köteles a betöréses lopás és/vagy rablás miatti károkat megtéríteni.

3. A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a bekövetkezett kár, vagy az őrszemélyzet magatartásával, vagy az őrzés hiányosságaival okozati összefüggésben van.

GVZ 109. sz. záradék: Telephely őrzése

1. A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési hely(ek) a következő feltételeknek megfelelően

őrzött(ek).

a) Az őrszemélyzet alkalmazotti – vagy ezzel egyenértékű megbízásos – jogviszonnyal rendelkezik, vagy hatósági engedéllyel rendelkező őrző szervezet (vállalkozás).

b) Az őrszemélyzet az üzemmenet befejezésétől az üzemmenet megkezdéséig (éjjel, munkaszüneti napokon és 3 óránál hosszabb munkaszünet alatt) szolgálatban van.

c) Megfelelő rendszer (technikai rendszer) ellenőrzi hogy az őr az előírt körüljárásokat betartotta-e.

d) Az őr a körüljárás alatt nem dohányozhat és a helyiségek megvilágítására csak olyan elektromos hordozható lámpát használhat, amely törés ellen megfelelően védett.

Azoknak a helyiségeknek a megvilágítására, amelyekben tűz- és robbanásveszélyes anyagok találhatók, az őr csak elektromos biztonsági lámpát használhat.

2. A Biztosító a bejelentésben foglaltak szerint megvalósuló őrzés esetében köteles a betöréses lopás és/vagy rablás miatti károkat megtéríteni.

3. A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a bekövetkezett kár, vagy az őrszemélyzet magatartásával, vagy az őrzés hiányosságaival okozati összefüggésben van.

GVZ 110. sz. záradék: Telephely fegyveres őrzése

1. A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési hely(ek) a következő feltételeknek megfelelően

őrzött(ek).

a) Az őrszemélyzet alkalmazotti – vagy ezzel egyenértékű megbízásos – jogviszonnyal rendelkezik, vagy hatósági engedéllyel rendelkező őrző szervezet (vállalkozás).

b) Az őrszemélyzet az üzemmenet befejezésétől az üzemmenet megkezdéséig (éjjel, munkaszüneti napokon és 3 óránál hosszabb munkaszünet alatt) szolgálatban van.

c) Megfelelő rendszer (technikai rendszer) ellenőrzi hogy az őr az előírt körüljárásokat betartotta-e.

d) Az őr a körüljárás alatt nem dohányozhat és a helyiségek megvilágítására csak olyan elektromos hordozható lámpát használhat, amely törés ellen megfelelően védett.

Azoknak a helyiségeknek a megvilágítására, amelyekben tűz- és robbanásveszélyes anyagok találhatók, az őr csak elektromos biztonsági lámpát használhat.

e) Az őrszemélyzet hatósági engedély alapján fegyverrel felszerelt.

2. A Biztosító a bejelentésben foglaltak szerint megvalósuló őrzés esetében köteles a betöréses lopás és/vagy rablás miatti károkat megtéríteni.

3. A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a bekövetkezett kár, vagy az őrszemélyzet magatartásával, vagy az őrzés hiányosságaival okozati összefüggésben van.

GVZ 111. sz. záradék: Telephely kutyás őrzése

1. A Szerződő/Biztosított bejelenti, hogy a biztosítási ajánlat szerinti kockázatviselési helyen (helyeken) a GVZ 109. vagy GVZ 110. záradék szerinti őrzésen túlmenően az őrzési idő alatt az őrzésre alkalmas és kiképzett kutya (kutyák) van(nak) szabadon engedve.

2. A Biztosító a bejelentésben foglaltak szerint megvalósuló őrzés esetében köteles a betöréses lopás és/vagy rablás miatti károkat megtéríteni.

3. A Biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a bekövetkezett kár az őrzés hiányosságaival okozati összefüggésben van.

GVZ 112. sz. záradék: Pénzkészletek szállítási előírásai

A pénz, értékpapír és értéktárgyak szállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni: 100.000,- Ft-ig : 1 fő külön előírás nélkül, az elvárható gondossággal

100.000 – 500.000,- Ft között : 2 fő riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt, MABISZ által minősített pénzszállító táskával

500.000 – 2.000.000,- Ft között : 3 fő (vagy 2 fő, ha az egyik fegyveres), riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt, MABISZ által minősített pénzszállító táskával és gépkocsival

2.000.000,- Ft felett : csak arra hivatott (engedéllyel rendelkező) pénzszállító szervezettel és pénzszállító gépkocsival történhet a szállítás

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

SZÁLLÍTMÁNY KOCKÁZATOK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő (Biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a szállítások időtartama alatt bekövetkezett véletlen balesetek és a szállítás rendes folyamatával együtt járó veszélyek okozta károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási időszak alatti összes szállításra kiterjed, ezen belül minden egyes szállítás esetén a biztosítás hatálya

- abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított vagyontárgyakat szállításra kész állapotban a tárolás helyéről azonnali elfuvarozás végett elmozdítják,

- érvényes a szokásos szállítás egész tartamára, kiterjesztve a kényszerátrakodásokra, továbbá azon közbenső tárolásokra, útvonaltól való eltérésekre és azon szállítási késedelmek idejére, amelyek a Biztosított hatáskörén kívül esnek, azzal a korlátozással, hogy a közbenső tárolás időtartama nem haladhatja meg a 15 napot és

- abban az időpontban végződik, amikor a biztosított vagyontárgyakat a rendeltetési (tárolási) helyre leszállították.

A Biztosító kockázatviselése a Biztosított telephelyei közötti szállításokra csak abban az esetben terjed ki, ha a szállítás során közút igénybevétele is szükséges.

2. Biztosított vagyontárgyaknak minősülnek mindazok a vagyontárgyak (anyagok, áruk, munkaeszközök stb.), amelyek a Biztosított tevékenység folytatása érdekében a Biztosított veszélyére kiszállításra, illetve beszállításra kerülnek.

3. Nem biztosított vagyontárgyak:

a) készpénz, értékpapír és értéktárgyak;

b) hordozható számítógépek, telefonok (ideértve minden hordozható kommunikációs és személyhívó berendezést);

c) jogszabály által a fuvarozásból kizárt vagyontárgyak.

4. A Biztosító az egy időben szállított vagyontárgyakra vonatkozó káreseményenkénti, valamint a biztosítási időszakon (maximum egy év) belüli maximális kártérítési limitösszeget és az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződésben, kölcsönös megállapodás alapján rögzíti.

5. A Biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkat téríti meg, amelyeket az alábbi események (a továbbiakban: biztosítási események) okoztak:

a) tűz, villámcsapás, robbanás;

b) vihar, jégverés, felhőszakadás, árvíz, földcsuszamlás, kő- és földomlás;

c) a szállító járművet ért baleset;

d) hidak, más építmények beomlása, kivéve, ha a szállító jármű vezetője nem tartotta be a magassági- vagy súlykorlátozást;

e) berakás, átrakás vagy kirakás közben bekövetkezett baleset.

6. A Biztosító megtéríti továbbá azokat a ráfordításokat, amelyeket a Biztosított a szállított vagyontárgyak mentése, az azokat közvetlenül fenyegető további kár elhárítása és valamely bekövetkezett kár enyhítése érdekében szükségesnek tarthatott, továbbá a kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a feltételek alapján megtéríteni köteles.

7. A kártérítés és a ráfordítások összege nem haladhatja meg a káreseményenkénti kártérítési limitösszeget, kivéve, ha a ráfordítások a Biztosító utasítására történtek.

A Biztosító a kártérítési összegből a szerződésben meghatározott önrészesedés összegét káreseményenként levonja.

8. A biztosítási fedezetből az alábbi kockázatokból eredő károk kizártak:

a) a szállítójármű alkalmatlansága illetve túlterhelése;

b) a szállított vagyontárgyak sajátos természete, különösen kiszáradása, apadása, súlyvesztesége, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény következtében állott elő;

c) a kereskedelemben szokásos mennyiségi, méret- és súlykülönbözetek vagy veszteségek;

d) öngyulladás, tűz vagy robbanás esetében akkor, ha a Szerződő vagy Biztosított tudtával, de a Biztosító tudta nélkül a biztosított vagyontárgyakat olyan vagyontárgyakkal rakják össze, amelyek öngyulladás, tűz- vagy robbanásveszélyesek;

e) tartalomhiány sértetlen külső burkolaton belül;

f) a szükséges csomagolás hiányának vagy hiányosságának következtében bekövetkezett károk, a helytelen berakodás vagy elhelyezés, amennyiben ezt maga a Szerződő vagy a Biztosított végzi vagy irányítja;

9. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki :

a) a telephelyen belüli szállítások (anyagmozgatás) során keletkezett károk megtérítésére;

b) a Biztosított fuvarozói tevékenységével kapcsolatos szállítmányokban keletkezett károk megtérítésére;

c) a 3. pontban felsorolt vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére.

10.A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése napjától a tárgyévre érvényes kártérítési limitösszeget a kifizetett kártérítés összegével csökkenti, kivéve, ha a Szerződő az eredeti összegre történő emelés díját egy újabb kár bekövetkezése előtt megfizeti.

Az eredeti kártérítési összegre történő emelés díja a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig

– illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra érvényes. A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti limitösszeg(ek) és az ennek(ezeknek) megfelelő díj az érvényes.

11. A biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben foglalt kiegészítő megállapodás esetében – kiterjed a szállítás időtartama alatt elkövetett lopás vagy részlopás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére. A kiegészítő megállapodás esetében jelen feltételek a GVZ 006. számú záradékkal egészülnek ki.

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

GVZ 006. sz. záradék: Szállítmány kockázatok vállalásának kiegészítő feltételei

A külön megállapodás alapján a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a Szállítmány Kockázatok Biztosításának Kiegészítő Feltételeiben meghatározott biztosítási eseményeken túlmenően, a szállító jármű feltörése és/vagy eltulajdonítása miatt a szállított, biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére a következő kiegészítő feltételek mellett:

1. A gépjármű, vagy a gépjárműből történő eltulajdonítás esetében a biztosítás önrésze a biztosítási szerződés szerinti kártérítési limit összeg 25%-a, mely minden esetben levonásra kerül;

2. A Biztosító – jelen záradék szerinti – szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha:

- a gépjármű teljes egészében szilárd karosszériával (tetővel, felépítménnyel) rendelkezett,

- a gépjárművet bizonyíthatóan lezárt állapotban parkolták le,

- a biztosított vagyontárgyakat a gépjármű rakterében kívülről nem látható módon tárolták,

- a feltörés, vagy az eltulajdonítás bizonyíthatóan reggel hat és este tíz óra között történt.

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

GVZ 007. sz. záradék: A telephelyen tárolt gépjárművek biztosításának kiegészítő feltételei

A záradék alkalmazása esetében, a záradékra meghatározott pótdíj megfizetése mellett a Biztosító kockázatviselése kiterjed a telephelyen – zárt térben és/vagy szabadban – tárolt biztosított gépjárművekre a következőkben részletezett további feltételekkel.

I. A kockázatviselés helye és ideje

1. A biztosítás a Magyar Köztársaság közigazgatási határán belül elhelyezkedő, a biztosítási kötvényen a kockázatviselés helyeként leírt, kizárólag a gépjárművek értékesítéséhez és javításához kapcsolódó tárolására kialakított telephelyen (ideértve a szerelő-, festő-, fényező műhelyeket, bemutató szalonokat is, viszont ide nem értve a vámszabadterületeket) elhelyezett gépjárművekre terjed ki.

A szerződés szempontjából elkülönítettnek minősül a telephely, ha

a) a közúti közlekedéstől elkülönül,

b) a telephelyen belül a KRESZ előírásai érvényesek,

c) kerítéssel védett, valamint a gépjármű- és a személy kapu üzemidőn kívül legalább egy darab kulcsos zárral lezárt,

d) a sötétedés beálltától kezdődően a tárolt gépjárművek jól láthatóan megvilágítottak,

e) a GVZ 109., vagy a GVZ 110., vagy a GVZ 111. számú vagyonbiztosítási záradéknak megfelelő módon őrzött.

2. A Biztosító kockázatviselése szempontjából zárt térben tároltnak tekintendők azok a gépjárművek, amelyeket a szerződésben meghatározott helyen (telephelyen) lévő, szilárd falazatú és tetőzetű épületben, vagy ilyen épület helyiségeiben tárolnak.

3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából szabadban tároltnak tekintendők azok a gépjárművek, amelyeket a szerződésben meghatározott helyen (telephelyen) szabadban, vagy az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel ellátott, vagy anélküli építményekben, vagy olyan építményben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott.

4. A telephelyen tárolt, biztosított gépjárművekre vonatkozóan a Biztosító kockázatviselésének kezdete azok telephelyi átvételét és nyilvántartásba vételét követő nap 0 órája, mely azonban nem lehet korábbi, mint a biztosítási szerződés szerinti kockázatviselés kezdeti időpontja.

5. A Biztosító kockázatviselése a biztosított gépjárművekre megszűnik, ha

- a telephelyre vonatkozó biztosítási szerződés megszűnik, vagy

- a gépjármű a telephely területét bármely okból elhagyja.

II. Biztosított vagyontárgyak

1. Biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselés helyén – értékesítés és/vagy javítás céljából – tárolt személy- és haszongépjárművek, valamint az ezekben lévő, a rendeltetésszerű üzemben tartáshoz, illetőleg a biztonságos üzemeltetéshez szükséges elakadásjelző háromszög, izzólámpakészlet, elsősegélynyújtó felszerelés, szerszámkészlet és pótkerék.

2. Nem terjed ki a biztosítás a biztosított gépjárműben elhelyezett vagyontárgyakra (poggyász), valamint az 1. pontban fel nem sorolt tartalék és egyéb alkatrészekre, tartozékokra.

III. Biztosítási összeg

1. Az egyes gépjárművek biztosítási összegét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) a Biztosított saját tulajdonában lévő gépjárművei esetén azok beszerzési ára, melyet növelhet a beszerzést terhelő egyéb indokolt költségek köre (így különösen vám, áfa stb.), amennyiben ezek a Biztosítottat terhelték.

b) bizományba átvett gépjárművek esetén azok átvételi bizonylat szerinti értéke, amely azonban nem haladhatja meg a gépjárműnek az átvétel időpontjában érvényes újrabeszerzési árát.

2. A Biztosító beszerzési bizonylatok hiányában az adott évben érvényes magyarországi Eurotax Schwacke Katalógusnak megfelelően fogadja el a gépjárművek biztosítási összegét.

3. A biztosítási szerződés szerinti teljes biztosítási összeg a biztosított telephelyen a biztosítási időszakon belül egy időben tárolt gépjárművek maximális darabszáma és egyedi értéke alapján kell meghatározni. A biztosítási összeget a záradékban kell rögzíteni.

IV. Biztosítási események

1. Tűz- és elemi kár események:

Biztosítási eseménynek minősül minden olyan esemény, amelyre a biztosított telephelyre vonatkozó szerződési feltételek szerinti fedezet kiterjed, feltéve, hogy ezen események bekövetkezése nincs okozati összefüggésben a biztosított gépjármű(vek) üzemeltetésével.

2. Lopás- és rablás

Biztosítási esemény: a kockázatviselés helyén levő biztosított és lezárt járművek, illetve a lezárt gépjárművekben elhelyezett

– biztosítottnak minősülő – tartozékok ellopása, a gépjármű önkényes elvétele, elrablása, valamint e cselekményekkel összefüggésben elkövetett rongálása, a rongálás abban az esetben is, ha az eltulajdonítás meghiúsul (továbbiakban lopáskár).

A lopáskárokra vonatkozóan a Biztosító kockázatvállalásának feltétele, hogy a telephelyen tárolt gépjárművek kulcsai és okmányai nyitvatartási időben állandóan felügyelt helyiségben, nyitvatartási időn kívül bezárt helyiségen belül, lezárt lemezszekrényben, vagy más zárt értéktárolóban legyenek tárolva. Szabadban tárolt gépjárművek esetében további feltétel, hogy azok lezárt állapotban legyenek.

A Biztosító nem téríti meg:

a) azokat a lopáskárokat, amelyek a telephelynek a záradék I. 1. pontjának nem megfelelő kialakításával és/vagy védelmével okozati összefüggésben keletkezett,

b) azokat a lopáskárokat (kivéve rablás), amelyek a telep nyitva tartása (hivatalos és rendkívüli egyaránt) alatt következtek be.

G-KV Biztosítási feltételek 2000.

1

V. Biztosítási szolgáltatás

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

A Biztosító káreseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége – részkárok és totálkárok esetén egyaránt – a biztosítási összegre, ezen belül az egyes gépjárművekre vonatkozóan a záradékban meghatározott limitösszegre korlátozódik, a következők szerint.

1. A Biztosító a sérült gépjármű – a kár időpontját közvetlenül megelőző állapotba történő – helyreállítása esetén a káridőponti értéknek megfelelő – a káresemény napja szerinti – helyreállítási költséget téríti meg a következők figyelembevételével:

a) A javítás anyagköltségéből a gépjármű korának és avultságának megfelelő értékemelkedést a Biztosító levonja.

b) Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták az abból eredő többletköltséget a Biztosító nem téríti meg.

c) A gépjárművek ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg az üzembetartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felel meg.

d) A Biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg (részfényezés).

e) A felek jogosultak – a kárfelvételi szemle alapján becsült kárérték (pl. előkalkuláció) figyelembevételével, javítási bizonylatok nélkül – a helyreállítási költségek tekintetében írásban megállapodást kötni.

2. Ha a káresemény következtében megrongálódott gépjármű helyreállítása műszakilag, vagy gazdaságilag nem indokolt (totálkár), a Biztosító a maradvány (roncs) értékkel csökkentett káridőponti értéket téríti meg.

Gazdaságilag nem indokolt a helyreállítás, ha annak költsége meghaladja a káridőponti érték 80 %-át.

3. A Biztosító lopáskár esetén a meg nem került gépjárműnek a káridőponti értékét téríti meg.

4. A Biztosító a megállapított kárösszeget az önrészesedés összegével csökkenti a következők szerint:

a) az önrészesedés mértéke : a kárösszeg 10 %-a, de minimum 50.000.- Ft káreseményenként,

b) az önrészesedést gépjárművenként kell figyelembe venni.

5. A Biztosító nem téríti meg a biztosítási esemény miatt károsodott gépjárműben annak javítása, illetve helyreállítása után fennmaradó értékcsökkenést.

6. A Biztosító a káridőponti (avult) értéket a gépjármű tényleges műszaki állapotának és az első forgalomba helyezéstől a káreseményig bekövetkezett értékmódosító tényezők figyelembevételével határozza meg.

7. A Biztosító a helyreállítás, illetve pótlás költségeinek vám és áfa tartalmát csak abban az esetben téríti meg, ha ezek káresemény utáni megfizetése a Biztosítottat terhelik és a biztosítási összeg megállapításánál ezek a költségek figyelembe vételre kerültek.

8. A Biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a károsodott gépjárműről bebizonyosodik, hogy az lopott volt.

9. A Biztosító alkalmazottja vagy megbízottja a kárbejelentés alapján köteles a sérült gépjárművet 5 napon belül megszemlézni, a bekövetkezett kárról kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem feltárható sérülésekre pótszemlét jegyzőkönyvileg is előírni.

10. A Biztosító szolgáltatását a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15 napon belül teljesíti.

VI. Egyéb rendelkezések

1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetében a Biztosított a Tűzbiztosítás Különös Feltételei IX. fejezetében foglaltak szerint köteles eljárni.

2. A biztosítási szolgáltatásokra kizárólag a biztosított gépjárművek megóvásában érdekelt Biztosított jogosult, még abban az esetben is, ha nem tulajdonosa, illetve üzembentartója a biztosításba vont gépjárműnek.

VII. Biztosítási összeg, kártérítési limit összeg és biztosítási díj

eFt/gépjármű

2. Kártérítési limitösszeg:

1. A záradék szerint biztosított gépjárművek biztosítási összege:

Zárt térben tárolt gépjárművek: eFt

Szabadban tárolt gépjárművek: eFt

3. Biztosítási díj a díjtétel és a díjszámítási alap (biztosítási összeg) szorzata:

	Díjszámítás alapja (eFt)	Díjtétel (‰)	Biztosítási díj (Ft/év)
Zárt térben tárolt gépjárművek:
Szabadban tárolt gépjárművek:
Biztosítási díj összesen:

Dátum:

év

hó

nap

Szerződő cégszerű aláírása:

Jelen záradék a telephelyre vonatkozó biztosítási szerződés részét képezi. Önmagában sem biztosítási ajánlatnak, sem biztosítási szerződésnek nem minősül.

Szerződő példánya Biztosító példánya

GKV Biztosítási feltételek 2000. 2

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Jelen általános szerződési feltételek alapján a Biztosító a különös vagy kiegészítő feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint, a szerződésben meghatározott módon és díj ellenében mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okozott és amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

A jelen szerződési feltételekben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek, valamint az egyes szerződések rendelkezései az irányadók.

I. A Biztosítottak köre

A jelen általános szerződési feltételek szerint Biztosított:

a) cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége

– a cégjegyzék, illetve a nyilvántartás szerinti névvel,

b) jogi személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe vett gazdasági társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, illetőleg személyegyesülés a tevékenységi köre szerinti minőségében.

II. A biztosítási esemény

1. A szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a Biztosított szerződésen kívüli károkozása, amely lehet a károsult életének, testi épségének, valamint egészségének károsítása, továbbá vagyoni és nem vagyoni károkozás.

2. A Biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a károsodás bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztének időpontja, amikortól a károkozó kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személysérüléses károknál a testi sérülés időpontja vagy a halál beállta, illetőleg az egészségkárosodás kezdete, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.

3. A Biztosító megtéríti a Biztosított helyett a kockázatba vett felelősségi károk járulékait is. A perköltségre azonban csak akkor nyújt fedezetet a Biztosító, ha képviselője a perben részt vett, vagy a perről őt a Biztosított előzetesen értesítette.

III. A szerződés létrejötte, kockázatviselés területi és időbeli hatálya

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Biztosító a szerződés létrejöttének feltételéül különböző adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok megtételét kötheti ki, feltéve, hogy azok a Biztosító kockázatvállalási döntését befolyásolhatják.

2. A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú. A határozatlan idejű szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – minden évben a szerződés létrejöttének megfelelő naptári nap. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatják.

3. Ha a különös vagy kiegészítő feltétel másként nem rendelkezik, úgy a biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és ha a Szerződő (Biztosított ) halasztást nem kapott, illetőleg a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

4. Ha a biztosítási érdek megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. A Biztosítót az érdek megszűnés hónapjának végéig számított díj illeti meg.

5. A Biztosító a Biztosított helyett a károsultnak kizárólag azokat a kárait téríti meg, amelyek Magyarország területén következtek be, kivéve, ha a különös vagy kiegészítő feltételek, illetőleg a szerződés ettől eltérően rendelkezik.

A károk bejelentésének időpontja az a nap, amikor a károsult vagy a Biztosított az igényét a Biztosítónak írásban bejelentette.

6. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

7. A kárigény elévülésének ideje 3 év, feltéve, ha a különös vagy kiegészítő feltétel illetve a szerződés ettől elérően nem rendelkezik.

IV. Biztosítási összeg és önrészesedés

1. A káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a Biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség több személyt terhel, illetve ha több személy lép fel kártérítési igénnyel. Egy biztosítási időszak alatt a Biztosító legfeljebb a biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeg erejéig téríti meg a károkat. Amennyiben a biztosítási évfordulót megelőzően a biztosítási összeg kifizetésre került a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége – eltérő megállapodás hiányában – a biztosítási időszak végéig nem áll fenn.

2. A szerződésben – egy évesnél hosszabb tartamú szerződés esetén – a biztosítási összeg éves bontásban a szerződés teljes időtartamára is meghatározható.

3. A Biztosító – káreseményenként – a megállapított kártérítés összegéből a szerződésben meghatározott nagyságú önrész összegét levonja.

4. Az önrészesedés abszolút összegben, és/vagy a kárösszeg százalékában állapítható meg.

V. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

1 Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, amelyeket a Biztosított maga szenved el.

2. Ha a károkozó tevékenységre a biztosítás nem terjed ki.

3. Nem téríti meg a Biztosító azt a kárt, amelyet a Biztosított a Ptk. 685. § (b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának, alkalmazottjának, üzlettársának, megbízottjának okozott.

4. Nem téríti meg a Biztosító a kötbér, birság vagy egyéb büntetés jellegű költségeket, valamint azt a kárt, amely a Biztosított birtokában lévő (a Biztosított által bérelt, haszonbérbe vett, kölcsönzött, letétként kezelt) idegen dologban keletkezett. Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely a Biztosított által hivatása gyakorlásánál fogva magánál tartott vagy megmunkált (feldolgozott, javított, szállított) idegen dologban keletkezett, amelyet ilyen

GB 04012 G-KV Biztosítási feltételek 2000.

1

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

dologgal okoztak, vagy a dolog hibájából keletkezett. Ezen kizárás ingatlanokra csak annyiban vonatkozik, amennyiben az ingatlan vagy annak része közvetlen tárgya a Biztosított tevékenységének.

5. A Biztosító kockázatviselési köre nem tejed ki a Biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkra.

6. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:

a) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károkra,

b) a kötelező felelősségbiztosításokkal fedezett károkra,

c) olyan károkra, amelyeket harci cselekmények és háborús intézkedések bármelyik fajtája okozott vagy azok következményei, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett,

d) a Biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási, valamint talaj vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkra,

e) a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkra, mely zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz, vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be,

f) a Biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károkra,

g) az elmaradt vagyoni előnyre ( tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség )

h) az értéktárgyakban (készpénz, értékpapír, értékcikk, csekk, takarékbetétkönyv, ékszer, stb.) keletkező azon károkra, amelyekért a Biztosított azok megrongálása, megsemmisülése, ellopása, vagy elvesztése címén felel.

i) a vadgazdálkodás körében okozott károkra.

7. A Biztosító csak a kiegészítő feltételek alapján, az ezekre meghatározott díj megfizetése mellett nyújt fedezetet:

a) munkaadói felelősségi károkra,

b) környezetszennyezéssel okozott károkra,

c) a termékfelelősségi károkra,

d) a vegyszerhasználattal okozott károkra,

e) szakmai felelősségi károkra,

f) fuvarozói minőségben okozott károkra,

g) építésszerelési tevékenységgel okozott károkra.

8. A szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkat a Biztosító nem téríti meg, kivéve, ha a felelősség fel- vagy átvállalása a biztosítási szerződés megkötését megelőzően történt, és arról a Biztosított a Biztosítót a biztosítási szerződés megkötése előtt írásban tájékoztatta.

9. Jelen biztosítási feltételek alapján nem minősül szerződésen kívül okozott kárnak és a Biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely a szolgáltatások (szerződések) teljesítése során a szolgáltatás tárgyában vagy abban a dologban keletkezett, amelyre a szolgáltató tevékenysége irányul, illetve ha a szolgáltatás hibája miatt a megrendelő vagyontárgyaiban kár keletkezik.

VI. A Biztosító visszakövetelési joga

1. A Biztosító visszakövetelheti a Biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a Biztosított:

a) a kárt szándékosan vagy

b) súlyosan gondatlan magatartásával idézte elő.

2. Súlyosan gondatlan a Biztosított károkozása:

a) ha e tényt bíróság határozatával megállapította,

b) ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsértése miatt következett be,

c) a Biztosított engedély nélkül, vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt,

d) a Biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott,

e) ha a Biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta,

f) ha a Biztosított a kárt súlyosan ittas vagy kábítószer hatása alatt lévő állapotban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

g) a különös vagy a kiegészítő feltételekben, valamint az egyes biztosítási szerződésekben megállapított, a Biztosított súlyosan gondatlan magatartásnak minősített esetekben.

3. A visszkereset szabályai nem alkalmazhatók, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

VII. A Biztosító szolgáltatásai

1. A kártérítés szabályai:

a) A Biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség, vagy munkaképesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelem-kiesést) illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot, és a nem vagyoni kárpótlást is a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott terjedelemben és mértékben teljesíti a károsultnak. A járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultság lejártáig fizeti meg. A járadékfizetéssel járó személyi sérüléses károk esetén a Biztosító csak a maximált kár és a járadék tőkeértékének arányában számított kárt téríti meg járadék formájában. A járadék a károsult kérésére egy összegben is átadható.

b) Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a Biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.

c) Megtéríti a Biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – azt a kártérítést és költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

d) Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe eső indokolt költséget a Biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

e) A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

f) A Biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben teljesít.

2. A kárrendezés szabályai:

a) A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata után a károsulttal, és a Biztosítottal való együttműködést követően történik meg.

b) A Biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levonása után a károsultnak fizeti ki.

c) A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

d) A Biztosítónak és Biztosítottnak a károsulttal kötött egyezsége csak akkor hatályos, ha az egyezség megkötésében mind a Biztosított, mind pedig a Biztosító részt vett, vagy azt kölcsönösen tudomásul vették.

e) A Biztosítónak jogában áll mentesítenie magát a további kifizetésektől a kártérítési összegnek a károsult javára történő letétbe helyezésével. A kártérítés mértékének végleges megállapításakor a Biztosító a letétbe helyezett összegből teljesít a károsult részére. Ha a Biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudná, azonban az ügy lezárása a Biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a Biztosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a károsult részére rendelkezésre tartja addig az időpontig, amíg a Biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A Biztosított ellenállása miatt felmerülő többletkárt, költséget, kamatot a biztosítás nem fedezi.

f) A Biztosító szolgáltatása a kárrendezés lezárásához szükséges összes okirat beérkezését követő 15 munkanapon belül esedékes.

3. A járadék tőkésítésére vonatkozó rendelkezések:

Járadékfizetési kötelezettség esetén a Biztosító a nettó tőketartalékot a megállapított fix tartamra vagy élethosszig (életjáradék) szólóan képezi, a biztosításmatematikai elvek szerint. Ennek értéke életjáradék esetén az egy év során kifizetendő járadékok összegének és az ügyfél várható élettartamának a szorzata. A Biztosító a tőketartalék részeként, a járadékfolyósításhoz kapcsolódó költségek fedezetére a képzéskori szükséglet szerint 3–10% közötti költségtartalékot is képez.

VIII. A felek együttműködése

1. Tájékoztatási kötelezettség:

a) A Biztosított köteles a szerződés megkötésekor a Biztosítót a kárfelelőssége szempontjából minden lényeges kérdésről írásban megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősülnek.

b) A Biztosított köteles a Biztosító kockázata és a szerződés szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni.

c) A Szerződőnek, Biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más Biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is szóló felelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a Biztosító kockázatviselése kiterjed.

2. Változás bejelentési kötelezettség:

a) A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, a szerződésben meghatározott, és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását (tevékenységmódosítás, technológiai változás stb.) a Biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles a Biztosítónak bejelenteni,

b) Ugyancsak köteles a módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül átadni.

3. Kárbejelentés:

a) A Biztosított a káreseményt, illetőleg az azzal kapcsolatos igény érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni.

Haladéktalanul jelentenie kell továbbá, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szemben.

b) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a károsult nevét, a kár bekövetkezésének időpontját, helyét, nagyságát (mértékét) a káresemény rövid leírását, illetve a kárral kapcsolatos valamennyi egyéb lényeges információt.

c) A Biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést megtörténtnek tekinteni.

4. A tárgyévi díj megállapítása érdekében a Biztosított köteles a biztosítási évforduló ellőtt 30 nappal a biztosítás megújításához szükséges adatokat a Biztosítóval közölni. A szerződési ajánlaton szereplő módosításra került adatokat kell a Biztosító részére megküldeni, ilyen lehet például: tevékenységi kör bővítése, bér és forgalmi adat változás stb.

IX. Díjfizetés

1. A Szerződő a megállapított biztosítási díjat a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

2. A biztosítási díj részletekben történő fizetésére vagy díjhalasztásra írásbeli megállapodás szükséges.

3. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét és módját a szerződés(kötvény) tartalmazza.

4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

5. Amennyiben a Biztosító a szerződési időtartamra való tekintettel díjengedményt (tartam engedményt) adott, és a szerződést a határidő lejárta előtt a Szerződő (Biztosított) felbontja, akkor a Biztosító követelheti a tartamengedmény utólagos visszafizetését.

X. Egyéb rendelkezések

1. A Biztosító és a Szerződő (Biztosított) a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathatnak ki, kivéve akinek javára jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg.

2. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

3. A Biztosító törvényi engedményi joga alapján a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat, tájékoztatást és

minden elvárható támogatást a Biztosított megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a Biztosítottat terhelik.

4. A Biztosított a kárra hozzá bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig – egyidejű írásbeli tájékoztatás mellett – a Biztosítóhoz befizetni tartozik.

5. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni, vagy megbízottai útján ellenőriztetni.

XI. Záró rendelkezés

A jelen feltételekben és a különös vagy kiegészítő feltételekben nem rögzített kérdésekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

G-KV Vállalkozói Vagyonbiztosítás Feltételei

A MUNKAADÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KIEGÉSZÍTŐ SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő felelősségbiztosítási szerződési feltételek, valamint a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételei alapján a Biztosító mentesíti a Biztosítottat – a szerződésben meghatározott módon és díj ellenében – az olyan, munkabaleset következtében felmerülő kár megtérítése alól, amelyért a munkajog, illetőleg a szövetkezeti jog szabályai szerint, mint munkaadó felelősséggel tartozik.

I. Biztosítottak köre

A jelen kiegészítő szerződési feltételek szempontjából Biztosított a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeinek az I. fejezetében megjelölt személy, munkáltatói illetőleg tagsági jogviszonyt biztosító minőségben.

II. Biztosítási esemény

1. E kiegészítő szerződési feltételek szempontjából biztosítási esemény a munkabaleset. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

2. A Biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a társadalombiztosítás megtérítési követelésének keletkezése is.

3. A biztosítási esemény bekövetkeztének, ha a károsult a munkabaleset következtében meghalt, a halál beálltának időpontját, a testi épség és egészség sérelme esetén pedig azt az időpontot kell tekinteni, amikor a káresemény első ízben vezetett keresetveszteséghez.

III. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

1. A biztosítás azokra a munkabalesetekből eredő felelősségi károkra vonatkozik, amelyeknél a munkabaleset a károsultat

a) a Biztosított telephelyén,

b) a Biztosított telephelyén kívül, a Biztosított rendelkezése folytán, vagy a Biztosított érdekében végzett munka során érte, ideértve a kiküldetés, külszolgálat, egyéb telephelyen kívüli megbízatás teljesítését is.

2. A munkavállalót ért dologi károkat a Biztosító csak annyiban téríti meg, amennyiben azok olyan használati és/vagy egyéb vagyontárgyakban keletkeztek, amelyeket a munkavállalók általában és szokásosan a munkahelyükre visznek, kivéve a készpénzben, értékpapírban, értéktárgyban, gépjárművében, bármilyen ok miatt keletkezett kárait.

3. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki. A kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a károsult az igényét a Biztosítottnak írásban bejelentette.

4. A munkabalesetből eredő igények 3 év alatt, a társadalombiztosítási megtérítési igények 5 év alatt évülnek el.

IV. Biztosítási összeg és önrészesedés

1. A káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a Biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség több személyt terhel, illetve ha több személy lép fel kártérítési igénnyel. Egy biztosítási időszak alatt a Biztosító legfeljebb a biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeg erejéig téríti meg a károkat.

2. A Biztosító – káreseményenként – a megállapított kártérítés összegéből a szerződésben meghatározott nagyságú önrész összegét levonja.

3. Az önrészesedés abszolút összegben, és/vagy a kárösszeg százalékában állapítható meg.

V. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

1. A jelen biztosítás kockázatviselési köre a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeinek V. pontjában meghatározottakon túl nem terjed ki az alábbiakra:

a) a Magyarország területén kívül történt munkabalesetekből eredő károkra,

b) a foglalkozási megbetegedésből eredő, illetve munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényekre,

c) azokra a gépjármű által okozott munkabaleseti károkra, amelyekért a Biztosított, mint munkáltató tartozik felelősséggel, valamint a munkavállalókat munkahelyükre menet, vagy onnan távozóban, útközben ért balesetek miatti igényekre.

2. A Biztosított hozzátartozójának munkabalesete esetén a Biztosító csak a társadalombiztosítás által támasztott megtérítési igényre nyújt fedezetet. A hozzátartozók egyéb kártérítési igényei a biztosításból kizártak.

VI. A Biztosító szolgáltatásai

1. A Biztosító a szerződéssel fedezett károkat a munkajog, a szövetkezeti jog, illetőleg egyéb, a munkabalesetekre és más munkaadói felelősségre vonatkozó kártérítési szabályok szerint téríti meg.

2. A Biztosító fedezi a munkabaleseten alapuló és a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos megtérítési igényeket is.

3. A Biztosító lemond arról a jogszabály által Biztosított jogosultságáról, mely szerint a munkáltató által a munkavállalók javára kötött élet- vagy balesetbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítási összeget, a dolgozót megillető kártérítésbe be kell számítani.

VII. A Biztosító visszakövetelési joga

A Biztosító visszakövetelheti a Biztosítottól az általa kifizetett kártérítési összeget a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott eseteken felül, ha:

a) ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten munkabaleset,

b) a munkabaleset bekövetkeztének lehetőségére (veszélyére) a Biztosított kollektívája vagy a munkavállaló (alkalmazott, tag stb.) a Biztosított figyelmét felhívta, s a munkabaleset a szükséges intézkedés hiányában következett be,

c) a Biztosított a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Súlyosan gondatlan a károkozás akkor, ha a munkabaleset oka a munkavédelmi szabályok olyan súlyos megsértése, amelyet bíróság határozatával megállapított, illetve, ha a Biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenység ilyen engedély nélküli folytatása során okozott kárt.

VIII. A felek együttműködése

A Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeiben megfogalmazott együttműködési kötelezettségeken felül:

a) a Biztosító a munkaügyi, szövetkezeti döntőbírósági eljárásban részt vehet, nyilatkozatokat, indítványokat tehet, de a Biztosított képviseletéről csak a bírósági eljárásban gondoskodhat,

b) a Biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a munkabaleset bekövetkezésének körülményeit a Biztosító szakértője megvizsgálja,

c) a Biztosított vállalja, hogy a károk elbírálásához szükséges igazolásokat beszerzi, az Egészségbiztosítási Pénztár által fizetési meghagyás formájában támasztott regressz igényeket a Biztosító részére 3 munkanapon belül megküldi.

IX. Külön megállapodás a biztosítás külföldre történő kiterjesztésére

1. A Biztosító – a szerződésben meghatározott külön díj megfizetése esetében – fedezetet vállal a Magyarország területén kívül, a szerződésben megnevezett országokban bekövetkezett munkabaleseti károkra.

2. A biztosítás külföldre történő kiterjesztésének előfeltétele, hogy a külföldi féllel kötött munkaszerződéseket és egyéb megállapodásokat a Biztosított a Biztosító részére rendelkezésre bocsássa.

3. A Biztosító a külföldön bekövetkezett kár esetén is kizárólag belföldi fizetőeszközben nyújt kártérítést.

X. Záró rendelkezések

A jelen kiegészítő szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeiben megfogalmazott rendelkezések kerülnek alkalmazásra.

A TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS KIEGÉSZÍTŐ SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítási szerződési feltételek, valamint a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételei alapján a Biztosító a szerződésben megállapított mértékben és díj ellenében mentesíti a Biztosítottat az olyan, termékfelelősség következtében felmerülő kár megtérítése alól, amelyért a magyar polgári jog és a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. tv. alapján mint a termék gyártója, importálója, forgalmazója felelősséggel tartozik.

I. A Biztosítottak köre

A kiegészítő szerződési feltételek szempontjából Biztosított a szerződésben (kötvényen) név szerint feltüntetett termék gyártó, importáló, forgalmazó tevékenységet folytató Magyarországon székhellyel rendelkező, a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételei I. fejezet szerinti személy.

II. Biztosítási esemény

1. A Biztosító a szerződésben meghatározott módon és mértékben a Biztosított helyett megtéríti a károsultnak azokat a véletlen (váratlan formában, balesetszerűen) keletkezett személyi sérüléses és vagyoni kárait, melyeket a Biztosított (kötvényben, adatközlőben megnevezett) termékek közül a hibás (általában elvárható biztonságot nem nyújtó) termékek okoztak, és amelyekért a Biztosított mint a termék gyártója, importálója, forgalmazója a magyar polgári jog, illetve a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. tv. szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. A Biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a társadalombiztosítási megtérítési követelések keletkezése is.

III. A kockázatviselés időbeli és területi hatálya

1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt gyártott (importált), forgalmazott, a szerződésben meghatározott biztosított termék közül a hibás (általában elvárható biztonságot nem nyújtó), termékek által a biztosítás tartama alatt okozott, bekövetkezett és a Biztosított által a Biztosítóhoz – az 1993. évi X. tv. 10. §. elévülésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – bejelentett károkra terjed ki.

2. Egyéb – ettől eltérő – megállapodás hiányában a Biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

IV. Biztosítási összeg és önrészesedés

1. A káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a Biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség több személyt terhel, illetve ha több személy lép fel kártérítési igénnyel. Egy biztosítási időszak alatt a Biztosító legfeljebb a biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeg erejéig téríti meg a károkat.

2. A Biztosító – káreseményenként – a megállapított kártérítés összegéből a szerződésben meghatározott nagyságú önrész összegét levonja.

3. Az önrészesedés abszolút összegben, és/vagy a kárösszeg százalékában állapítható meg.

V. Biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások, és korlátozások

A termékfelelősség-biztosítás kockázatviselési köre a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeinek V. pontjában meghatározottakon túl nem terjed ki az alábbiakra:

a) a gyártás időpontjában, a tudomány és technika adott fejlettségi színvonalán fel nem ismerhető okok miatt bekövetkező károkra,

b) a Biztosított saját tulajdonát képező és/vagy az általa bérelt, illetve a Biztosítottnak bármilyen jogcímen a birtokában, felelősségi körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett kárra,

c) a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékei által okozott kárra,

d) magában a termékben és tartozékaiban keletkezett kárra,

e) a szerződésszegéssel okozott károkra (pl. az adott célra tervezett és méretezett termék eredeti célú felhasználásának, illetve felhasználhatóságának meghiúsulásából származó, vagy abban a formában előálló károk),

f) közvetlenül a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból keletkező kárra,

g) a termék feldolgozása, más termékkel való – gyártási, előállítási folyamatban történő – összeépítése során más dologban keletkezett kárra,

h) a felülvizsgálatra, javításra, szervízelésre, cserére, vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívás költségeire,

i) a termék kijavításával, kicserélésével, illetve hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatos költségekre,

j) a genetikai károkra.

VI. A Biztosító visszakövetelési joga

A Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeiben megfogalmazottakon túl súlyosan gondatlan károkozásnak minősülnek a következők:

a) a Biztosított a terméket a gyártásra vonatkozó kötelező technológiai előírások, szabályok megszegésével, azok be nem tartásával bocsátotta ki,

b) a Biztosított a terméket a számára kötelezően előírt hatósági minősítések, a forgalmazáshoz szükséges engedélyek nélkül bocsátotta ki,

c) a kárt a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával, a meghatározott kármegelőzési, valamint foglalkozási szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésére visszavezethetően okozta,

d) a termékgyártásra vonatkozó speciális egészségügyi/egészségvédelmi előírásokat súlyosan megsértette és a kár így következett be,

e) a termék fokozottan veszélyes tulajdonságáról tájékoztatást, felhívást nem adott, és a személysérülés (egészségkárosodás) kapcsán keletkezett károkat a termék e fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő.

VII. A Biztosító szolgáltatásai

1. A Biztosító a bekövetkezett károkat olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a Biztosított jogszabály szerinti felelőssége fennáll.

2. Egy káresemény a biztosítási időszakon belül, ugyanazon, vagy ugyanazon fajta termékkel kapcsolatban, ugyanarra a kiváltó okra visszavezethetően felmerülő kárigények összegeinek együttese, bármely vagy bármilyen számú kárigénylő esetén (sorozatkár).

Tekintettel az esetleges sorozatkárokra, amelyek egy kárnak számítanak, a Biztosító a káreseményenkénti biztosítási összegen belül először a személyi sérüléses károkat téríti meg, éspedig úgy, hogy az esetlegesen szükségessé váló járadékokat a fizetési kötelezettség kezdőpontjától a károsult haláláig szolgáltatja. A járadék – kérésre – egy összegben is átadható a károsultnak.

VIII. A felek együttműködése

1. A Biztosított a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított két munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni.

2. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított (Szerződő) a kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt a kárral összefüggő lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a kárt okozó termék megnevezését, azonosító adatait,

b) a káresemény leírását, időpontját,

c) a sérült és károsult személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét

d) a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

e) a károsodott tárgyak, eszközök megnevezését, helyét,

f) a Biztosított kárrendezésben közreműködő megbízottjának nevét, beosztását, címét és telefonszámát,

g) a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt, különösen a termék gyártójának, bedolgozójának, forgalmazójának, importálójának adatait.

4. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van folyamatban, úgy az annak során hozott határozatot köteles a Biztosított a Biztosítónak bemutatni.

5. Ha a Biztosító szakértője megállapítja, hogy a bekövetkezett kár a termék valamely konstrukciós vagy egyéb olyan hibáira vezethető vissza, amely miatt sorozatkárok bekövetkeztétől kell tartani, és a Biztosító ilyen irányú írásbeli felszólítására a sorozatkárt kiváltó ok megszüntetését a Biztosított elmulasztja, a Biztosító felszólítása után okozott kárra a biztosítás nem nyújt fedezetet.

6. Az együttműködési kötelezettségek megsértése esetén a további sorozatkárok tekintetében a Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be.

7. A Biztosított a Biztosító hozzájárulása nélkül kártérítési igényt nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kártérítést nem fizethet. A Biztosított esetleges ilyen kötelezettségvállalása, vagy teljesítése a Biztosítóra nem hat ki.

IX. A Biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

1. A Biztosított köteles a termékfelelősségi károk megelőzése és elhárítása érdekében minden elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

2. A Biztosító saját alkalmazottja vagy megbízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

3. Ha a Biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerződés azonnali módosítását kezdeményezheti.

X. Külön megállapodás a biztosítás külföldre történő kiterjesztésére

1. A Biztosító – a szerződésben meghatározott külön díj megfizetése esetében – fedezetet vállal a Magyarország területén kívül, a szerződésben megnevezett országokban bekövetkezett termékfelelősségi károkra.

2. A Biztosító a külföldön bekövetkezett kár esetén is kizárólag belföldi fizetőeszközben nyújt kártérítést.

XI. Záró rendelkezések

A jelen kiegészítő szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeiben megfogalmazott rendelkezések kerülnek alkalmazásra.

KIEGÉSZÍTŐ SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI KÁROKRA

A jelen felelősségbiztosítási kiegészítő szerződési feltételek valamint a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételei alapján kötött biztosítási szerződés keretében a Biztosító kötelezi magát, hogy meghatározott díj ellenében mentesíti a Biztosítottat az olyan kár felmerülésekor, amelyért mint az emberi környezet (az emberi életfeltételek, a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet) károsítója a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

I. A Biztosítottak köre

1. E kiegészítő feltételek alapján biztosított a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeinek I. pontjában megjelölt személy környezetszennyezői minőségében.

2. A környezet szennyezőjének azt a személyt kell tekinteni, aki az embert és az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait olyan ártalomnak, szennyeződésnek teszi ki, amely az emberi életkörülményeket rontja a környezet természetes tulajdonságainak hátrányos megváltoztatásával, és ennek során a polgári jog szabályai szerint kárt is okoz.

II. A biztosítási esemény

E kiegészítő szerződési feltételek szerint biztosítási esemény a környezetszennyezéssel okozott kár (biológiai, vegyi, anyagokkal, más hulladékokkal, károsító rezgésekkel és sugárzásokkal, zajjal, történő károkozás), feltéve, hogy annak bekövetkezte

a) előre nem látható,

b) hirtelen és váratlan, illetve

c) a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető.

III. A szerződés létrejötte, a kockázatviselés területi és időbeli hatálya

1. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított a Biztosítóval írásban közölje tevékenységének környezeti kihatásait, az általa a szerződés megkötése előtt fizetett környezetvédelmi bírságok illetőleg egyéb, környezetszennyezéssel kapcsolatos hatósági eljárások adatait.

2. A Biztosító a szerződés megkötésekor egyéb adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg a szennyezés elhárítását célzó vagy technológiai rendeltetésű berendezések szakértői vizsgálatát is kikötheti.

3. A szerződés – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan tartamú, a kockázatviselés kezdetét a szerződés tartalmazza.

4. A Biztosító kizárólag azokat a környezetszennyezéssel okozott károkat téríti meg, amelyek Magyarország területén következtek be.

5. Ugyanazon károsító szennyezés folytán különböző időpontokban bekövetkező károkat a szerződés hatálya szempontjából egy káreseménynek kell tekinteni.

6. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

IV. Biztosítási összeg, önrészesedés, limit

1. A káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a Biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség több személyt terhel, illetve ha több személy lép fel kártérítési igénnyel. Egy biztosítási időszak alatt a Biztosító legfeljebb a biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeg erejéig téríti meg a károkat.

2. A szerződésben – egy évesnél hosszabb tartamú szerződés esetén – a biztosítási összeg éves bontásban a szerződés teljes időtartamára is meghatározható.

3. A Biztosító a kárt a szerződésben meghatározott mértékig téríti meg.

4. Ugyanazon károsító szennyezés folytán különböző időpontokban bekövetkező káreseményeket a biztosítási összeg szempontjából egy káreseménynek kell tekinteni.

5. A Biztosító a járadékot a károsultnak a szerződésben meghatározott mértéken (eseményenkénti biztosítási összeg) belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultság lejártáig teljesíti.

6. A Biztosított a kárból a szerződében meghatározott mértéket maga viseli.

V. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

A Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeinek V. fejezetében foglaltakon túl nem téríti meg a Biztosító:

a) magukban a szennyezést előidéző dolgokban keletkezett károkat,

b) azokat a környezetszennyezéssel okozott vagyoni károkat, amelyek a Biztosított szerződésszegése miatt következtek be,

c) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő környezetszennyezési károkat,

d) a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekövetkezett talajban és növényi kultúrákban okozott letaposási károkat,

e) a normális üzemi folyamatra visszavezethető károkat,

f) a szerződés hatálya előtt okozott, de annak hatálya alatt bekövetkezett károkat,

g) végül azokat a károkat, amelyek a Biztosított által szerződéssel, vagy egyoldalú nyilatkozattal vállalt, a törvénynél szigorúbb felelősség körében állnak elő.

VI. A Biztosító visszakövetelési joga

A Biztosító visszakövetelheti a Biztosítottól az általa kifizetett kártérítési összeget a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeinek VI. fejezetében meghatározottakon felül, ha:

a) a Biztosított a környezetvédelmi szabályokat, előírásokat és normákat súlyosan megszegi és a kárbekövetkezéshez ez a körülmény vezet,

b) a Biztosított a szerződésben írt együttműködési kötelezettségét súlyosan megsértette, s a Biztosító fizetési kötelezettségénél ez a körülmény közrehatott,

c) a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekövetkezett útrongálási, továbbá a talaj és növényi kultúrában okozott letaposási károkat,

d) a szerződésben írt és a Biztosított tevékenységének sajátosságaihoz igazodó egyéb esetekben.

VII. A Biztosító szolgáltatásai

A kártérítés szabályairól a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeinek a VII. fejezete rendelkezik azzal, hogy az elmaradt vagyoni előnyre (tervezett nyereség, elmaradt haszon, terméskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb jövőbeni veszteség, stb.) a Biztosító csak erre vonatkozó külön megállapodás és pótdíj megfizetése esetében nyújt fedezetet.

VIII. Záró rendelkezés

A jelen kiegészítő feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeiben foglaltakat kell irányadónak tekinteni.