Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató 3

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 5

Nemzetközi közúti árufuvarozói felelõsségbiztosítás (CMR felelõsségbiztosítás) különös feltételei 9

I. A biztosítás tárgya 9

II. A biztosítási szerzõdés tartama 9

III. A biztosítás területi hatálya 9

IV. A kockázatviselés kezdete és megszûnése 9

V. A biztosítási díj 9

VI. A biztosító kockázatvállalásának mértéke 9

VII. Kizárások 10

VIII. Önrészesedés 10

IX. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei 11

X. A kár megtérítése 11

XI. Visszkereset a biztosítottal szemben 11

Belföldi közúti árufuvarozói felelõsségbiztosítás (BÁF) különös feltételei 12

I. A biztosítás tárgya 12

II. A biztosítási szerzõdés tartama 12

III. A biztosítás területi hatálya 12

IV. A kockázatviselés kezdete és megszûnése 12

V. A biztosítási díj 12

VI. A biztosító kockázatvállalásának mértéke 12

VII. Kizárások 13

VIII. Önrészesedés 13

IX. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei 13

X. A kár megtérítése 14

XI. Visszkereset a biztosítottal szemben 14

Közúti árufuvarozók kezesi biztosításának különös feltételei 15

I. A biztosítás tárgya, személyi hatálya 15

II. A biztosítási területi hatálya 15

III. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, tartama 15

IV. A biztosítási összeg 15

V. A biztosítási díj 15

VI. A szerzõdõ és a biztosított kötelezettségei 16

VII. Kárrendezés 16

VIII. Kizárások 17

IX. A biztosító mentesülése 17

X. Egyéb rendelkezések 17

Záradékok 18

– 2 –

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság ügyféltájékoztatója

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és pa- naszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testülethez való elõterjesztésének lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl, valamint megismertetjük az adatvédelem és adat- kezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- rõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati isme- retekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózás- sal kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. – új cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biz- tosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG

Székhelye: A–1010 Wien, Landskrongasse 1–3.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyvitelirányítási központjainkhoz, ügyfélszolgá- lati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetõleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az ön rendelkezésére.

Információt és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolati Központnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet beje- lentéssel.

3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx)

Levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777.

Központi telefonszám: 489-9100

Helyi tarifával mûködõ kék szám: (06-40) 203-776 Központi fax: 000-0000

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetõbb szabályokat a fogyasztóvédelem- rõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza. A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányítását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Felügyelõség

Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.

Telefon: 000-0000

Fax: 000-0000

A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárások közül – a békéltetetõ testületi eljáráson kívül – közvetítõi eljárást is kezdeményezhet a közvetítõi tevékenység- rõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljá- rására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonat- kozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.

7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, veze- tõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ hivatallal,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülõ szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írás- beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is,

q) ha a biztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekrõl az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyo- ni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, továbbá az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adat- továbbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ) történõ adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jog- alapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, székhelyérõl és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen cél- ból kapják vagy kapták meg az adatokat. A törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyes- bítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a bizto- sítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:

– a megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók,

– kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni,

– a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tu- domására jut.

14. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttmûködés reményében:

Generali-Providencia Zrt.

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jö- võbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfize- tett biztosítási díj ellenében.

I. Szerzõdõ/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiak- ban: szerzõdõ).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön lét- re. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyi- latkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az eset- ben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifogá- solja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfele- lõen jön létre.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.

Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõ- pontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képvi- selõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.

A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére ki- szolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosí- tottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) be- kezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makIer) közvetíti, akkor a biztosító szá- mára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõ- dõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosí- tó javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vá- laszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvéte- létõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatály- ba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintéze- tekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. tör- vény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés leg- korábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg.

A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is megál- lapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés ellen- kezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerzõdés tartama

1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amen- nyiben az a hónap elsõ napjára esik – a biztosítási szerzõdés lét- rejöttének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje.

V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõdõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túl- biztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szol- gáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy eseté- ben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szol- gáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzõ- dés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál kü- lön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) akár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlá- tozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény al- kalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási ese- ménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ ese- mények, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biz- tosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biz- tosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szer- zõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amely- re a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövet- kezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötele- zettség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban esedé- kes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

VII. A szerzõdõ/biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg mó- dosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell be- jelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történõ használat- ba adását;

e) ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zõk módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezettsé- get is elõírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõ- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bármi- kor ellenõrizni.

5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következésében.

6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szer- zõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási felté- telekben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek

értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban fel- mondhatja.

8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosí- tó javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a kö- vetkezményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szer- zõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre ter- jed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatá- roznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biz- tosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötele- zettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosí- tó egységnek írásban bejelenteni.

A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biz- tosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köte- les rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítottat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét,

e) köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.

A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágo- sításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilá- gosítás tartalmának ellenõrzését.

Kötetes továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vád- emelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendé- szeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt kötele- zettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyá- soló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító köte- lezettsége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. na- pig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kise- lejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontár- gyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyítható dokumentumokat – a biztosító eljáró szakemberé- nek vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ

15. napon esedékes.

7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biz- tosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biz- tosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél;

b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk (hozzá tarto- zónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házas- társa);

c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelésé- vel együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetõje/vezetõi, a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá- rozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzí- tett elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ vagy biztosí- tott a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ vagy megtévesztõ adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõleg a szerzõdést felmondani.

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése

1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõ- dést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytató- lagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) ha- lasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességé- tõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a köz- lésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésé- nek tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hó- nap utolsó napjával megszûnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész év- re járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs sze- méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartás- ban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási ösz- szeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- zõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés ese- tén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifize- tés idejét,

f) a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával, a szol- gáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körül- ményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ adatok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a ki- szolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyes- bítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

Nemzetközi közúti árufuvarozói felelõsségbiztosítás

(CMR felelõsségbiztosítás) különös feltételei

A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Pro- videncia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.

I. A biztosítás tárgya

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytár- saság (továbbiakban biztosító) vállalja, hogy a VII. pont kizárásainak kivételével teljesíti mindazon kártérítési kötelezettségeket, melye- kért a biztosított a Nemzetközi közúti árufuvarozási szerzõdésrõl szóló, az 1971. évi 3. törvényerejû rendeletben kihirdetett Egyez- mény (továbbiakban: CMR Egyezmény) alapján végzett fuvarozói tevékenysége kapcsán – a fuvarozott idegen vagyontárgyakban okozott károkért – kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosítás kizárólag a biztosítási kötvényben megjelölt fuvaresz- közökkel, a biztosított által saját nevében végzett fuvarozásokra ér- vényes. A biztosítás átfogja azoknak a megalapozott kártérítési igé- nyeknek a kielégítését és azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítását, melyeket az elõzõekben meghatározott tevékenység alapján a biztosítottal szemben támasztanak.

Jelen feltételek alkalmazása szempontjából a sorozatkárok egy biz- tosítási eseménynek minõsülnek. Sorozatkárnak tekintendõk az egyazon károkozói magatartásból és okból eredõ, de eltérõ idõ- pontokban bekövetkezõ károk, melyek között jogi, gazdasági vagy mûszaki vonatkozásokban ok-okozati összefüggés áll fenn.

A biztosítási fedezet a vonatkozó biztosítási díj megfizetése ellené- ben kiterjed:

– a ponyvás és zárt (dobozos) felépítményû, valamint konténer- szállító és cserefelépítményes jármûvekkel folytatott fuvaro- zások során bekövetkezõ árukárokra, valamint konténeres áruszállítás esetén a szállított konténerek elveszésének, va- lamint balesetbõl eredõ sérülésének káraira.

Balesetnek minõsül az a külsõ, hirtelen fellépõ mechanikai erõhatás, mely a konténer törését, lyukadását, deformálódá- sát, elhajlását eredményezi. Az esztétikai jellegû sérülések (karcolás, horzsolás stb.) nem biztosítottak.

– tartálykocsikkal és nyitott szállítóeszközökkel történõ áruszál- lításokra,

– szabályozott hõmérsékleten szállított áruk fuvarozása során bekövetkezõ árukárokra, beleértve az ilyen szállítások során bekövetkezõ, az elõírt szállítási hõmérséklet be nem tartásá- ból eredõ árukárokat is, feltéve, hogy a gépjármû a hõmér- séklet folyamatos regisztrálására alkalmas berendezéssel van ellátva.

II. A biztosítási szerzõdés tartama

A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú.

A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja, amennyiben az a hónap elsõ napjá- ra esik, egyéb esetben a következõ hónap elseje.

III. A biztosítás területi hatálya

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdés a biztosított minden olyan fuvarozási szerzõdésére érvényes, amely áruknak közúton, jármûvel, díj ellenében végzett fuvarozására irányul, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely – amint eze- ket a fuvarozási szerzõdésben megjelölték – két különbözõ állam területén van, amelyek közül legalább az egyik állam a CMR Egyezmény szerzõdõje, s ezen államok az európai szárazföldön (beleértve Nagy-Britannia, Írország, valamint Törökország ázsiai ré- sze) helyezkednek el. Egyéb külön írásbeli megállapodás hiányá- ban a biztosítás nem terjed ki az Ukrajna, Oroszország, Belorusz- szia területein bekövetkezett káreseményekre.

IV. A kockázatviselés kezdete és megszûnése

Az egyes szállítások vonatkozásában a biztosító kockázatviselése akkor kezdõdik, amikor a fuvarozó a küldeményt fuvarozás céljából a feladótól átvette, tart a fuvarozás szokásos lebonyolítása alatt, beleértve a szükségszerû várakozásokat és akkor végzõdik, ami- kor a fuvarozó az árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta.

V. A biztosítási díj

1. Ellenkezõ megállapodás hiányában:

– a biztosítás éves díja a fuvarozásban résztvevõ, biztosítási ajánlaton rendszám szerint feltüntetett gépjármûszerelvé- nyek (tehergépjármûvek) jellege és az igényelt kártérítési limi- tek figyelembevételével, a gépjármûszerelvények (tehergép- jármûvek) darabszáma alapján kerül meghatározásra.

– a tehergépjármûvek és nyerges vontatók darabszámát meg- haladó pót-, illetve félpótkocsik díjszámítás szempontjából külön díjszámítási egységnek (szerelvénynek) minõsülnek.

2. Az elõzõek szerint meghatározott biztosítási díjat a szerzõdõ a biztosítási ajánlaton rögzített ütemben és módon tartozik meg- fizetni.

3. A biztosítási díj a szerzõdés hatálya alatt, a kockázati körülmé- nyek, így különösen a szerzõdés vagy a biztosító szerzõdésál- lományának vonatkozó kárhányadától függõen, a biztosítási év- forduló napjától kezdõdõ hatállyal változhat.

A díj változásáról a biztosító a biztosítási évforduló elõtt legalább 45 nappal, írásban értesíti a szerzõdõt.

Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt új biztosítási dí- jon a szerzõdést nem kívánja fenntartani, jogosult azt a biztosí- tási idõszak végére felmondani.

VI. A biztosító kockázatvállalásának mértéke

1. E feltételek alapján létrejött szerzõdés keretében a biztosító megtéríti:

– a szállított áruban bekövetkezõ károkat, melyek vonatkozá- sában a kártérítés összege nem haladhatja meg a CMR

Egyezmény, illetve az azt kiegészítõ 1978. évi Protokollban rögzített mértéket, azaz a fuvarozott küldemény hiányzó, illetve sérült részének bruttó súlya szerinti kilogrammonkénti 8,33 SDR-t,

– a szállított konténerek baleseti kárai esetén azok javításának költségeit az avulás figyelembevételével, lopáskár esetén azok káridõponti értékét,

– a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj, vám és egyéb költségek árukárral arányos részét,

– a kár megállapításához, a kár elhárításához és a kárenyhítés- hez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azon többletköltségeket, melyek a szerzõdés szerinti rendel- tetési helyre történõ továbbfuvarozás során keletkeztek, fel- téve, hogy azok e szerzõdés hatálya alá tartozó kárese- ménnyel kapcsolatosan merültek fel, indokoltak voltak és ésszerû keretek között mozogtak,

– a szerzõdésben megállapított fuvarozási határidõ túllépésé- bõl eredõ károkat.

A fenti veszteségek és költségek megtérítésére csak a szerzõ- désben meghatározott káronkénti kártérítési limit összegén be- lül kerülhet sor, de a fuvarozási határidõ túllépésébõl eredõ ká- rok esetében – a CMR Egyezmény 23. cikkében rögzítettekkel azonosan – nem haladhatja meg az aktuális fuvardíj összegét.

Ellenkezõ megállapodás hiányában a biztosító kockázatviselé- sének éves felsõ határa a káronkénti kártérítési limit háromszo- rosa. Amennyiben a biztosított szerelvényeire megállapított kár- eseményenkénti kártérítési limitek eltérõ összegûek, úgy az éves limit a legmagasabb káronkénti limitösszeg háromszorosa.

2. Amennyiben a CMR Egyezmény 24., illetve 26. cikk szerint a feladó a fuvarozóval az áru bruttó súlyának magasabb kg-on- kénti kártérítési értékében állapodik meg, úgy az a biztosító szá- mára csak abban az esetben kötelezõ, ha a magasabb értéket a fuvarlevélbe bejegyezték és a feltételek VII. pont 2. bekezdé- sében foglaltaktól eltérõen a biztosító külön elõzetes, írásos megállapodás alapján biztosítási fedezetet nyújt.

3. A biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határa káresemé- nyenként – a VI.2. pont szerinti megállapodás esetén is – a köt- vényben meghatározott biztosítási összeg.

5. Ellentétben a CMR Egyezmény 29. cikkében leírtakkal, a bizto- sító kártérítésének maximuma abban az esetben is az VI.1. pont szerinti, ha a kárt a fuvarozót (vagy alkalmazottját vagy megbízottját) terhelõ szándékosság vagy súlyos gondatlanság okozta. (XII. Pont)

VII. Kizárások

Nem kerülnek megtérítésre azok a károk, melyek:

– meghaladják az I. pontban meghatározott kártérítési kötele- zettség körét,

– a CMR Egyezmény 24. cikke szerinti bevallott értékbõl, illet- ve 26. cikke szerinti különleges kiszolgáltatási érdekbõl szár- maznak,

– a be- és kirakodás alatt következtek be és a be-, illetve kira- kodás nem a biztosított felelõsségére történt,

– a gépjármû hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépésé- bõl és méretkorlátozásainak be nem tartásából származnak,

– ellenállhatatlan erõ (vis maior) következményei,

– a szállítmány sajátos belsõ tulajdonságaiból eredõen követ- keztek be (pl.: erjedés, belsõ romlás, olvadás, fagyás, stb.),

– sértetlen csomagoláson belül következtek be,

– tartálykocsikkal történõ fuvarozás során az áru leeresztésé- vel, vagy egyéb módon más áruban, vagyontárgyakban kö- vetkeztek be (pl.: keveredés).

– nyitott szállítóeszközökkel folytatott fuvarozás során az ilyen szállításokkal együttjáró veszélyek (jégesõ, nedvesedés stb.) következményeként álltak elõ. Az ilyen fuvarozások során bekövetkezõ lopáskárok csak a teljes szállítmány szállítóesz- közzel együtt történõ eltulajdonítása esetén térülnek.

– a biztosított azon magatartásának következményeként álltak elõ, hogy azonos károkozási körülményekkel visszatérõen okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a károkozási kö- rülményt nem szüntette meg, noha az gazdaságilag és mû- szakilag ésszerû ráfordítással megszüntethetõ lett volna,

– nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennnyezõ- dés közvetlen és közvetett hatásaként jelentkeznek,

– háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmény, polgárhárború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend- bontás, zavargás, szabotázs következményei.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fe- nyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely, vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására, vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

Továbbá nem térülnek azok a károk, amelyek annak következté- ben állnak elõ, hogy a feladó:

– a szükséges okmányokat a fuvarozónak nem adta át vagy nem jól töltötte ki,

– a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülrõl fel nem is- merhetõ rendkívüli értékérõl,

– a jogszabályban meghatározott biztonsági szabályokat fi- gyelmen kívül hagyta.

A biztosítási fedezet külön írásos megállapodás hiányában nem terjed ki az alábbi áruféleségek fuvarozására:

– szórakoztó elektronikai, számítástechnikai, híradástechnikai, fototechnikai termékek, ezek alkatrészei, részegységei (SZZ36 sz. záradék alapján biztosítható),

– nemesfémek (vert és veretlen, megmunkált és megmunká- latlan formában is), ékszerek, drágakövek, bankjegyek, min- den fajtájú értékpapír, értékcikkek, okmányok és okiratok,

– mûértékek, mûvészeti alkotások, régiségek,

– dohányáru, égetett szeszek, kávé, édesség,

– élõállat,

– túlméteres és azon nehézáruk, melyeknek egyedi tömege a 24 000 kg-ot meghaladja,

– gépjármûvek, költözködési ingóságok, hullák, postai külde- mények.

VIII. Önrészesedés

Eltérõ megállapodás hiányában a biztosított önrészesedése:

– minden olyan kár esetén, amely a szállítóeszközrõl történõ lopás vagy az egész jármû rakománnyal együtt történõ eltu- lajdonítása során keletkezett, a kár összegének 20%-a, de minimum 50 000 Ft káreseményenként.

– a szabályozott hõmérsékleten szállított áruk fuvarozása so- rán bekövetkezõ, az elõírt szállítási hõmérséklet be nem tar- tásából eredõ árukárok esetén: a kár összegének 20%-a.

– tartálykocsikkal történõ áruszállítások esetén – lopás kárait kivéve – a kár összegének 15%-a, de minimum 50 000 Ft káreseményenként.

– egyéb károk esetén az önrészesedés mértéke 50 000 Ft, káreseményenként.

Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított káresemé- nyenként maga visel és amelynek összegét a biztosító a fizetendõ biztosítási szolgáltatási összegbõl minden esetben levonja.

IX. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei

A szerzõdõ/biztosított köteles minden tõle telhetõt a kár megelõzé- se, illetve annak enyhítése érdekében megtenni, így különösen:

1. A szállítások megkezdése elõtt köteles gondoskodni arról, hogy:

a) a gépjármûvezetõ az érintett országok elõírásai szerinti, a gépjármû vezetéséhez szükséges érvényes hatósági enge- délyekkel rendelkezzen és a tervezett úthoz szükséges fizikai és pszichikai állapotban legyen,

b) a gépjármû – valamennyi felszerelésével, alkatrészével együtt – az üzemeltetési és mûszaki közlekedésbiztonsági elõírásoknak megfelelõ, továbbá az érintett áru felvételére és fuvarozására alkalmas állapotban legyen.

2. Az áru fuvarozását úgy megszervezni, hogy a szállítások a le- hetõ legrövidebb idõn belül megvalósulhassanak és várhatóan ne essenek a hétvégi forgalomkorlátozások vagy más elõre is- mert vagy tudható, a folyamatos szállítást lehetetlenné tevõ események idõszakára.

3. A biztosítási esemény bekövetkezte után:

a) A szerzõdõ/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, de legkésõbb a tudomására jutástól számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítónak, illetve annak megbí- zottjának írásban bejelenteni és a rendelkezésére álló, a kár- eseményre vonatkozó valamennyi eredeti okmányt (fuvar-, il- letve szállítólevelet, fuvarmegbízást, a káreseménnyel kap- csolatos levelezést, áruszámlát, kárjegyzõkönyvet, kárszám- lát stb.) a biztosítónak megküldeni. A kárbejelentés a beje- lentés elküldésével hatályos.

b) A szerzõdõ/biztosított köteles a biztosító esetleges utasításai- nak betartásával a kár enyhítésérõl, elhárításáról gondoskod- ni, a biztosító számára valamennyi felvilágosítást, okmányt megadni, mely a kár megállapításához rendelkezésre áll.

c) A szerzõdõ/biztosított nem jogosult a biztosító belegyezése nélkül semmilyen igény elismerésére (pl. fizetési felszólítás, stb.).

d) A szerzõdõ/biztosított köteles a fuvarozásba bevont harma- dik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését

megfelelõen biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bo- csátani.

4. A szerzõdõ/biztosított elismeri a biztosítónak, illetve annak meg- bízottjának azon jogát, hogy a kár rendezéséhez szükséges valamennyi okmányba, bizonylatba betekinthessen és ellenõr- zésre rendelkezésre bocsátja azokat.

X. A kár megtérítése

1. A kártérítési összeg átutalása közvetlenül a károsultnak történik. Amennyiben a biztosított igazolja, hogy a károsult követelését már kiegyenlítette, akkor a biztosító a biztosított részére fizeti meg a kártérítést.

2. Amennyiben a kárrendezéshez benyújtott okmányok és a biz- tosítási szerzõdésben foglaltak alapján a biztosító a biztosított felelõsségét elismerte, az igényjogosult által aláírt nyilatkozat el- lenében az elismert kárösszeget 15 napon belül kifizetni tar- tozik.

3. A biztosító kártérítése forintban történik, kivételt képez, ha a kár devizában merült fel és az igényjogosult devizakülföldi.

XI. Visszkereset a biztosítottal szemben

1. A XI.2. pontban foglalt kivétellel, a biztosító lemond a biztosítot- tal és alkalmazottaival szembeni visszkeresetrõl.

2. Teljes mértékû visszkereset érvényesíthetõ azonban, ha a kárt a fuvarozót, vagy annak alkalmazottját, vagy más megbízottját terhelõ szándékosság vagy súlyos gondatlanság okozta.

Súlyosan gondatlan károkozásnak minõsülnek különösen az alábbiak:

a) a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában és ezen állapotával összefüggésben okozta,

b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és azáltal okozott kárt,

c) a biztosítottat harmadik személy hivatalos úton a kárese- mény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette, és a káresemény ezután – a szükséges intézkedés hiányában – következett be,

d) a bíróság jogerõs ítéletében a súlyos gondatlanságot megál- lapította.

Belföldi közúti árufuvarozói felelõsségbiztosítás (BÁF)

különös feltételei

A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Pro- videncia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság. Általá- nos vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.

I. A biztosítás tárgya

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytár- saság (a továbbiakban biztosító) jelen feltételek alapján létrejött biz- tosítási szerzõdés keretében azoknak a károknak a megtérítésére vállal kötelezettséget, amelyekért a biztosított – fuvarozói minõség- ben – a fuvarozott idegen vagyontárgyakban keletkezett károkért a magyar jog szabályai és a fuvarozási szabályzatok szerint – okozott kár megtérítése címén – kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosítás átfogja azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítését és azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítását, melyeket az elõzõekben meghatározott tevékeny- ség alapján a biztosítottal szemben támasztanak. A biztosító koc- kázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben megjelölt fuvaresz- közökkel, a biztosított által saját nevében végzett fuvarozásokra ér- vényes.

A biztosítási fedezet a vonatkozó biztosítási díj megfizetése ellené- ben kiterjed:

– a ponyvás és zárt (dobozos) felépítményû, valamint konté- nerszállító és cserefelépítményes jármûvekkel folytatott fuva- rozások során bekövetkezõ árukárokra, valamint konténeres áruszállítás esetén a szállított konténerek elveszésének, va- lamint balesetbõl eredõ sérülésének káraira.

– tartálykocsikkal és nyitott szállítóeszközökkel történõ áruszál- lításokra,

II. A biztosítási szerzõdés tartama

A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú.

III. A biztosítás területi hatálya

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdés a biztosított minden olyan – kizárólag Magyarország területére vonatkozó – fu- varozási szerzõdésére érvényes, amely áruknak közúton, jármûvel, díj ellenében végzett fuvarozására irányul.

IV. A kockázatviselés kezdete és megszûnése

Az egyes szállítások vonatkozásában a biztosító kockázatviselése akkor kezdõdik, amikor a fuvarozó a küldeményt fuvarozás céljából a feladótól átvette, tart a fuvarozás szokásos lebonyolítása alatt, beleértve a szükségszerû várakozásokat és akkor végzõdik, ami- kor a fuvarozó az árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése, vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta.

V. A biztosítási díj

1. Ellenkezõ megállapodás hiányában:

2. Az elõzõek szerint meghatározott biztosítási díjat a szerzõdõ a biztosítási ajánlaton rögzített ütemben és módon tartozik meg- fizetni.

3. A biztosítási díj a szerzõdés hatálya alatt, a kockázati körülmé- nyek, így különösen a szerzõdés vagy a biztosító szerzõdésállo- mányának vonatkozó kárhányadától függõen, a biztosítási év- forduló napjától kezdõdõ hatállyal változhat.

A díj változásáról a biztosító a biztosítási évforduló elõtt legalább 45 nappal, írásban értesíti a szerzõdõt.

Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt új biztosítási dí- jon a szerzõdést nem kívánja fenntartani, jogosult azt a biztosí- tási idõszak végére felmondani.

VI. A biztosító kockázatvállalásának mértéke

E feltételek alapján létrejött szerzõdés keretében a biztosító meg- téríti:

– új áru kárait az árut kísérõ számla szerint;

– használt áru károsodása esetén a káridõponti (avult) értéket. A káridõponti érték a károsodott tárgynak a káridõponti be- szerzési, újraelõállítási, illetve becsült értékébõl kerül kiszá- mításra, az idõközi értékcsökkenés – avulás – levonásával,

– a szállított konténerek baleseti kárai esetén azok javításának költségeit az avulás figyelembevételével, lopáskár esetén azok káridõponti értékét,

– javítással helyreállítható károknál a felmerült javítási és hely- reállítási költséget. Ha a javítás és helyreállítás értékemelke- déssel jár, a biztosító a kártérítésbõl a kár tárgyának avultsá- gával arányos értékemelkedés összegét levonja. A károk összegébõl a hasznosítható maradványok értéke teljes ösz- szegben levonásra kerül.

A fentieken túl a biztosító megtéríti:

– a fuvarozás során, azzal összefüggésben igazoltan felmerült fuvardíj és egyéb költségek árukárral arányos részét,

– a kár megállapításához, a kár elhárításához és a kárenyhítés- hez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azon többletköltségeket, melyek a szerzõdés szerinti rendel- tetési helyre történõ továbbfuvarozás során keletkeztek, fel- téve, hogy azok e szerzõdés hatálya alá tartozó káresemény- nyel kapcsolatosan merültek fel, indokoltak voltak és éssze- rû keretek között mozogtak.

A fenti veszteségek és költségek megtérítésére csak a szerzõdés- ben meghatározott biztosítási összeg keretén belül kerülhet sor.

Ellenkezõ megállapodás hiányában a biztosító kockázatviselésé- nek éves felsõ határa a káronkénti kártérítési limit háromszorosa. Amennyiben a biztosított szerelvényeire megállapított káresemé- nyenkénti kártérítési limitek eltérõ összegûek, úgy az éves limit a legmagasabb káronkénti limitösszeg háromszorosa.

VII. Kizárások

Nem kerülnek megtérítésre azok a károk, melyek:

– meghaladják az I. pontban meghatározott kártérítési kötele- zettség körét,

– a szerzõdésben meghatározott fuvarozási határidõ túllépé- sébõl erednek,

– a gépjármû hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépésé- bõl és méretkorlátozásainak be nem tartásából származnak,

– be-, illetve kirakodás alatt következtek be, ha a be-, illetve kirakodás nem a biztosított felelõsségére történt,

– ellenállhatatlan erõ (vis maior) következményei,

– a szállítmány sajátos belsõ tulajdonságaiból eredõen követ- keztek be (pl.: erjedés, belsõ romlás, olvadás, fagyás, stb.),

– sértetlen csomagoláson belül keletkeztek,

– a csomagolásnak a feladás alkalmával kívülrõl észre nem ve- hetõ hiányossága miatt keletkeztek;

– tartálykocsikkal történõ fuvarozás során az áru leeresztésé- vel, vagy egyéb módon más áruban, vagyontárgyakban kö- vetkeztek be (pl.: keveredés).

– nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennyezõdés közvetlen és közvetett hatásaként jelentkeznek,

– háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend- bontás, zavargások, szabotázs következményei.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fe-

nyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely, vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására, vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

Továbbá nem térülnek azok a károk, amelyek annak következté- ben állnak elõ, hogy a feladó:

– a szükséges okmányokat a fuvarozónak nem adta át vagy nem jól töltötte ki,

– a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülrõl fel nem is- merhetõ rendkívüli értékérõl,

– a jogszabályban meghatározott biztonsági szabályokat fi- gyelmen kívül hagyta.

A biztosítási fedezet külön írásos megállapodás hiányában nem terjed ki: az alábbi áruféleségek fuvarozására:

– szórakoztó elektronikai, számítástechnikai, híradástechnikai, fototechnikai termékek, ezek alkatrészei, részegységei (SZZ36 sz. záradék alapján biztosítható),

– nemesfémek (vert és veretlen, megmunkált és megmunká- latlan formában is), ékszerek, drágakövek, bankjegyek, min- den fajtájú értékpapír, értékcikkek, okmányok és okiratok,

– mûértékek, mûvészeti alkotások, régiségek,

– dohányáru, égetett szeszek, kávé, édesség,

– élõállatok,

– túlméretes és azon nehézáruk, melyeknek egyedi tömege a 24 000 kg-ot meghaladja,

– gépjármûvek, költözködési ingóságok, hullák, postai külde- mények,

– fajlagosan nagy értékû (50 000 Ft/kg felett) áruk.

VIII. Önrészesedés

Eltérõ megállapodás hiányában a biztosított önrészesedése:

– tartálykocsikkal történõ áruszállítások esetén – lopás kárait kivéve – a kár összegének 15%-a, de minimum 50 000 Ft káreseményenként.

– egyéb károk esetén az önrészesedés mértéke 20 000 Ft, káreseményenként.

IX. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei

A szerzõdõ/biztosított köteles minden tõle telhetõt a kár megelõzé- se, illetve annak enyhítése érdekében megtenni, így különösen:

1. A szállítás megkezdése elõtt köteles gondoskodni arról, hogy:

– a gépjármûvezetõ a gépjármû vezetéséhez szükséges érvé- nyes hatósági engedélyekkel rendelkezzen és a tervezett út- hoz szükséges fizikai és pszichikai állapotban legyen,

– a gépjármû – valamennyi felszerelésével, alkatrészével együtt

– az üzemeltetési és mûszaki közlekedésbiztonsági elõírá-

soknak megfelelõ, továbbá az érintett áru felvételére és fu- varozására alkalmas állapotban legyen.

3. A biztosítási esemény bekövetkezte után:

a) A szerzõdõ/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, de legkésõbb a tudomására jutástól számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítónak, illetve annak megbí- zottjának írásban bejelenteni és a rendelkezésére álló, a kár- eseményre vonatkozó valamennyi eredeti okmányt (fuvar-, illetve szállítólevelet, a káreseménnyel kapcsolatos levele- zést, kárszámlát stb.) a biztosítónak megküldeni. A kárbeje- lentés a bejelentés elküldésével hatályos.

b) A szerzõdõ/biztosított köteles a biztosító esetleges utasítá- sainak betartásával a kár enyhítésérõl, elhárításáról gondos- kodni, a biztosító számára valamennyi felvilágosítást, ok- mányt megadni, mely a kár megállapításához rendelkezésé- re áll.

c) A szerzõdõ/biztosított nem jogosult a biztosító beleegyezése nélkül semmilyen igény elismerésére, egyezség kötésére, kártérítés kifizetésére.

d) A szerzõdõ/biztosított köteles a fuvarozásba bevont harma- dik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését megfelelõen biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bo- csátani.

4. A szerzõdõ/biztosított elismeri a biztosítónak, illetve annak meg- bízottjának azon jogát, hogy a kár rendezéséhez szükséges va- lamennyi okmányba, bizonylatba betekinthessen és ellenõrzés- re rendelkezésre bocsátja azokat.

X. A kár megtérítése

2. Amennyiben a kárrendezéshez benyújtott okmányok és a bizto- sítási szerzõdésben foglaltak alapján a biztosító a biztosított fe- lelõsségét elismerte, az igényjogosult által aláírt nyilatkozat elle- nében az elismert kárösszeget 15 napon belül kifizetni tartozik.

3. A kártérítés összegét a biztosító forintban téríti.

XI. Visszkereset a biztosítottal szemben

1. A XI.2. pontban foglalt kivétellel, a biztosító lemond a fuvarozó- val és alkalmazottaival szembeni visszkeresetrõl.

2. Teljes mértékû visszkereset érvényesíthetõ azonban, ha a kárt a fuvarozót, vagy annak alkalmazottját, vagy más megbízottját terhelõ szándékosság vagy olyan súlyos gondatlanság okozta, amely az ügyben eljáró bíróság által alkalmazott jog szerint a szándékossággal egyenértékûnek minõsül.

Súlyosan gondatlan károkozásnak minosülnek különösen az alábbiak:

a) a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában és ezen állapotával összefüggésben okozta,

b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és az által okozott kárt,

Közúti árufuvarozók kezesi biztosításának különös feltételei

I. A biztosítás tárgya, személyi hatálya

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvény- társaság. (a továbbiakban: biztosító) jelen feltételek alapján létre- jött biztosítási szerzõdés keretében vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a biztosítási összeg erejéig teljesíti azokat a fizetési kötelezettségeket, pénzügyi követeléseket amelyek a biz- tosítottat a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeirõl és engedélyezési eljárásáról szóló, 14/2001. (IV.20.) KÖVIM sz. rendelet (továbbiakban: rendelet) alapján terhelik.

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítás a rendelet 5. § (5) be- kezdésében meghatározott, a biztosított megfelelõ pénzügyi hely- zetének meglétét tanúsító vagyoni biztosítékként szolgál.

Jelen feltételek szerint biztosított az a jogi személy, jogi személyi- séggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy lehet, aki közúti árufuvarozói engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen engedély iránt kérelmet nyújtott be és azt a késõbbiekben megkapja.

II. A biztosítás területi hatálya

A biztosítás hatálya belföldi közúti árufuvarozói engedély esetén a Magyar Köztársaság területére, nemzetközi közúti árufuvarozói en- gedély esetén az egész világra kiterjed.

III. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, tartama

a) A biztosító kockázatviselése a szerzõdõ által a biztosítási ajánlaton a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy:

– a biztosítási szerzõdés létrejön,

– a biztosított árufuvarozói engedéllyel rendelkezik és

– a szerzõdõ a biztosítás elsõ díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg a biztosító képviselõ- jének (vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosí- tási alkusznak) elismervény ellenében átadja vagy a fe- lek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban álla- podtak meg vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

b) A kockázatviselés kezdõ idõpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ által történt aláírását követõ nap 0. órája és mint a biztosított területileg illetékes közleke- dési felügyelet által kiállított árufuvarozói engedélyének kelte.

c) A létrejött szerzõdésrõl a biztosító fedezetigazolást állít ki.

A biztosítási szerzõdés tartama

A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú.

A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja – amennyiben az a hónap elsõ nap-

jára esik – egyéb esetben a következõ hónap elseje.

A biztosító kockázatviselése a közúti árufuvarozói engedély érvé- nyességi ideje, és a biztosítási szerzõdés közös hatálya alatt fel- merülõ fizetési kötelezettségekre terjed ki, feltéve, hogy azokat leg- késõbb a biztosítási szerzõdés megszûnését követõ 5 napon belül a biztosítónak bejelentették.

Megszûnik a biztosítási szerzõdés, ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biz- tosítási érdek megszûnt, így különösen, ha a biztosított fuvarozói engedélyét a területileg illetékes közlekedési felügyelet visszavon- ta, illetve ha a biztosított fuvarozói vállalkozását megszünteti vagy szünetelteti.

A kezesi biztosítási szerzõdés megszûnésérõl, illetve a biztosítási összeg (IV. pont) csökkenésérõl a biztosító a biztosított székhelye szerinti illetékes közlekedési felügyeletet haladéktalanul, de leg- désõbb 2 (két) munkanapon belül írásban tájékoztatja.

IV. A biztosítási összeg

1. Jelen biztosítási feltételek értelmében a biztosító kockázat-vise- lésének felsõ határa, mint biztosítási összeg, a 14/2001. (IV.20.) számú KöViM rendeletben meghatározott saját tõke követel- mény, vagyis

a) a biztosított árufuvarozói kapacitása tekintetében egy gépjár- mû (jármûszerelvény) esetén, illetõleg az elsõ gépjármûre (jármûszerelvényre) számítva 2 500 000 Ft, és minden to- vábbi gépjármûre (jármûszerelvényre) nézve egyedenként 1 400 000 Ft, illetve

b) azon biztosított esetében, aki kizárólag 3,5 tonna megenge- dett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépjármû- vet (szerelvényt) üzemeltet, az a) pontban meghatározott összegek 40%-a.

2. Amennyiben a biztosító a biztosítási összeg terhére kifizetést teljesít, a biztosítási szerzõdés a biztosító által teljesített kifizetés összegével csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban, kivéve ha a biztosított a biztosító által kifizetett összeget vissza- téríti.

3. Amennyiben a biztosító a biztosítási összeg terhére kifizetést teljesít, jogosult az általa kifizetett összeg megtérítését követelni a biztosítottól.

4. A biztosító kárkifizetést kizárólag magyar forintban teljesít.

V. A biztosítási díj

1. A biztosítási díjat a szerzõdõ a biztosítási ajánlaton rögzített ütemben és módon tartozik megfizetni.

2. A biztosítási díj a szerzõdés hatálya alatt, a kockázati körülmé- nyek, így különösen a szerzõdés vagy a biztosító szerzõdésál- lományának vonatkozó kárhányadától függõen, a biztosítási év- forduló napjától kezdõdõ hatállyal változhat.

A díj változásáról a biztosító a biztosítási évforduló elõtt legalább 45 nappal, írásban értesíti a szerzõdõt.

Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt új biztosítási dí- jon a szerzõdést nem kívánja fenntartani, jogosult azt a biztosí- tási idõszak végére felmondani.

VI. A szerzõdõ és a biztosított kötelezettségei

1. Adatközlési kötelezettség

a) A szerzõdõ köteles a szerzõdéskötéskor a biztosítónak a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfele- lõen válaszolni, a biztosítás elvállalása szempontjából lénye- ges minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, akkor is, ha a szüksé- ges adatok, információk megadása üzleti, foglalkozási titok- nak minõsül.

b) A szerzõdõ köteles a kockázatviselés és a szerzõdés szem- pontjából jelentõs okiratokat, szerzõdéseket, hatósági hatá- rozatokat a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekin- tést biztosítani. A szerzõdõ köteles a biztosító kérésére átad- ni a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó auditált mérlegét és eredménykimutatását.

c) Amennyiben a szerzõdõ/biztosított a biztosítási ajánlat kitöl- tésének idõpontjában érvényes árufuvarozói engedéllyel nem rendelkezik, annak a területileg illetékes közlekedési felügyelet által történt késõbbi kiállítását követõen a kézhez- vételtõl számított 5 napon belül köteles az engedély máso- lati példányát a biztosítónak átadni.

2. Változásbejelentési kötelezettség

a) A szerzõdõ/biztosított írásban bejelenteni köteles a biztosítá- si kockázat szempontjából lényeges, a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását, így különösen:

– A biztosítási ajánlaton/szerzõdésben megjelölt jármû- vek cseréjét, rendszámcseréjét, illetve további gépjár- mûvek forgalomba állítását, forgalomból történõ kivo- nását azok megtörténte elõtt legalább 24 órával.

– az árufuvarozói engedély bármely okból történõ vissza- vonását, vagy visszaszolgáltatását 2 munkanapon belül.

– minden olyan körülményt, eseményt, ami a rendelet- ben elõírt megfelelõ pénzügyi helyzetet veszélyeztethe- ti, 8 napon belül.

b) Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények válto- zását közlik vele, akkor a biztosító 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja

– a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerzõ- dõ a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlé- sétõl számított 30 napon belül megszûnik. Erre a következ- ményre a szerzõdõt a módosító javaslat megtételekor figyel- meztetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

c) Amennyiben a szerzõdõ az adatközlésre és a változás beje- lentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító köte- lezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzõ- déskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

3. Díjfizetés

a) A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerzõdõt ter- heli.

b) A biztosítási idõszakra fizetendõ biztosítási díjat, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási ajánlat tartalmazza.

c) A biztosítási díj számításának alapja a IV. pontban leírtak sze- rint számított biztosítási összeg.

4. A káreseménnyel kapcsolatos kötelezettségek A szerzõdõ/biztosított köteles:

a) a bekövetkezett biztosítási eseményt legkésõbb a biztosítási

esemény tudomására jutását követõ 2 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni és a szükséges felvilágosí- tást megadni, továbbá lehetõvé tenni a bejelentés és felvilá- gosítás tartalmának ellenõrzését.

b) gondoskodni a kár elhárításáról és enyhítésérõl, illetve ennek érdekében minden lehetõ és ésszerû intézkedést foganato- sítani. Erre vonatkozóan – ha a körülmények lehetõvé teszik

– a biztosító utasításait be kell szereznie.

c) a biztosítót segíteni a kár összegének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények, illetve egyéb követelések érvényesítésének elhárításában.

d) a kárügy akár peren kívüli, akár peres úton történõ ren-dezé- séhez a biztosító részére az ügyek vitelére szóló megbízást megadni, a szükséges információkat rendelkezésre bocsá- tani és az eljárás levezetését átengedni.

Kártérítési igény érvényesítésekor, a biztosított okmányokkal igazolni köteles:

– hogy a biztosítási eseményhez biztosítási érdeke fûzõdik,

– hogy biztosítási esemény következett be,

– a biztosítási esemény miatti követelés összegét.

A kárrendezéshez szükséges legfontosabb okmányok a következõk:

– a biztosító által kiállított eredeti fedezetigazolás,

– a biztosítási eseményhez kapcsolódó iratok, határozatok,

– szakértõi jegyzõkönyv ,

– részletes kárszámla (kárigény, károsult neve, címe, bank- számlaszáma).

VII. Kárrendezés

1. Xxxxx feltételek szerint létrejött szerzõdés alapján a biztosítónak joga, hogy helytállási kötelezettségének teljesítésével összefüg- gésben saját kockázatára, a biztosított nevében megtegyen minden olyan intézkedést és nyilatkozatot, amit szükségesnek tart, illetve hogy a biztosítottnak utasításokat adjon.

2. A biztosító a kárt attól az idõponttól számított 15 napon belül té- ríti meg, amikor a helytállási kötelezettségének tényére és nagy- ságára vonatkozó valamennyi irat hozzá beérkezett.

3. A biztosító a biztosítási összeg terhére teljesített kifizetés idõ- pontjáról és mértékérõl írásban tájékoztatja a területileg illetékes közlekedési felügyeletet.

4. A kártérítés összege

a) A biztosító a biztosítási összeg keretén belül szavatolja a veszteségeket, azonban a biztosító utasításai következtében felmerült költségeket, a biztosító még abban az esetben is megtéríti, ha ezek az összegek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

b) A kár megelõzésére és kármegállapításra fordított minden költséget ellenkezõ kikötés hiányában a biztosított fizet.

A biztosítási szabályok értelmében térítendõ költségeket, a biztosító a biztosítottnak, a kártérítés összegével együtt fo- lyósítja.

c) A biztosítási összeg terhére történõ kifizetés összegébõl a biztosító nem von le önrészesedést.

VIII. Kizárások

Jelen feltételek alapján létrejött szerzõdés nem nyújt fedezetet azon károkra/követelésekre:

– melyeket a biztosított nem közúti árufuvarozói minõségében okozott, illetve amelyek e tevékenységével közvetlen össze- függésbe nem hozhatóan merültek fel.

– amelyek a rendelet 5. § (1) bek. a), illetve az 5. § (2) bekez- désében a saját tõkére (saját vagyonra) elõírt pénzügyi hely- zetre vonatkozó feltételen kívül a fuvarozói tevékenységi en- gedély kiadásának egyéb feltételi hiányára vezethetõen kö- vetkezett be.

– amelyek a biztosított rendeletben elõírt kötelezettségénél szigorúbb, szerzõdésben vagy más jogszabályban elõírt kö- telezettségére vagy azok nem teljesítésére, valamint egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségére vezet- hetõk vissza.

– amelyek a gépjármûvek kötelezõ felelõsségbiztosítása, áru- fuvarozói felelõsségbiztosítás, illetve már meglévõ bármely más biztosítás alapján megtérülhetnek.

– melyek a be nem jelentett gépjármûvel végzett fuvarteljesítés során, illetve ehhez kapcsolódóan következett be.

– melyek érvényes árufuvarozói engedély hiányában végzett fu- varozás során, illetve ennek következményeként merültek fel.

– árufuvarozási és biztonsági elõírások szerzõdõ/biztosított részérõl fennálló megszegése miatt következtek be.

– amelyek a biztosítási szerzõdés megszûnését követõ 5 na- pon belül nem kerültek bejelentésre.

IX. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól ha:

– a kárt a biztosítás szerzõdõje és/vagy a biztosított és/vagy meghatalmazottja szándékos, vagy súlyosan gondatlan ma- gatartása okozta,

– a szerzõdõ/biztosított bejelentési, kárbejelentési kötelezett- ségeinek nem tett eleget, a szerzõdõ/biztosított, a kárrende- zéshez szükséges okmányokat nem bocsátotta a biztosító rendelkezésére, és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

X. Egyéb rendelkezések

1. Amennyiben a jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerzõ- dés hatálya alatt a rendelet módosítása a biztosított kötelezett- ségét növelte, akkor a biztosító kockázatviselése e többlet kö- telezettségre nem terjed ki.

2. Az 1. pontban meghatározott esetben a biztosított jogosult a biztosítási szerzõdés módosítását kezdeményezni, vagy a szer- zõdést azonnali hatállyal felmondani.

Záradékok

A biztosító kockázatviselésének mértéke, illetve a biztosítás díja az alábbi záradékok alkalmazása mellett módosítható.

SZZ10 Területi hatály kiterjesztése

Területi hatály: európai szárazföld az Ural-hegység vonaláig, be- leértve Nagy-Britannia, Írország, valamint Törökország ázsiai ré- szét.

SZZ34 GPS

A biztosított fuvarozásban résztvevõ gépjármû-szerelvényének MABISZ minõsítésû, a szerzõdés területi hatályának megfelelõ lefedettségû mûholdas gépjármûkövetõ (GPS) rendszerrel kell rendelkeznie, melynek a károk bekövetkezésének idõpontjában igazolhatóan mûködõképes állapotban kell lennie.

A gépjármûvek GPS rendszerének minimálisan a következõ szolgáltatásokat kell nyújtania:

– 24 órás távfelügyelet

– online kapcsolat a távfelügyeleti központtal

– pánikgomb

– szerelvény szétkapcsolásának érzékelése

– raktérnyitás érzékelése

– jelkimaradás figyelése

– adatok mentése, min. 30 napos visszakereshetõséggel.

SZZ35 Bérvontatás

A biztosító kockázatviselése kiterjed valamennyi, a biztosítási ajánlaton és kötvényen rendszám szerint megjelölt teherautóval és/vagy vontatóval, valamint a hozzájuk kapcsolt saját vagy ide- gen tulajdonú pót-, illetve félpótkocsival végrehajtott fuvarozás- ra is. A biztosító kockázatviselése legkorábban a pót-, illetve fél- pótkocsi teherautóra /vontatóra történt kapcsolásával kezdõdik és legkésõbb a szerelvény szétkapcsolásával ér véget.

A biztosító kockázatvállalása és a biztosított önrészesedése adott káresemény vonatkozásában a káreseményben érintett szerelvény felépítménye (ponyvás, zárt stb.) alapján szabályo- zottak szerint érvényes (feltételek).

Változó felépítményû szerelvényekkel történõ fuvarozások ese- tében a biztosított az egyes felépítmény-típusokra meghatáro- zott szerelvényenkénti díjak közül a magasabb díjat tartozik megfizetni. Ennek hiányában a biztosító kártérítési kötelezettsé- ge a fizetett és az adott szerelvény felépítménye szerint fizeten- dõ biztosítási díj arányában áll fenn.

SZZ36 Szórakoztató elektronika fuvarozása

A biztosító kockázatvállalása szórakoztató elektronikai, számí- tástechnikai, híradástechnikai, fototechnikai termékek és ezek alkatrészeinek, részegységeinek fuvarozására is kiterjed a kö- vetkezõ kiegészítõ feltételek mellett:

A szállításoknak vagy:

– ponyvás gépjármûvel és két sofõrrel, vagy

– zárt (dobozos vagy hûtõs) felépítményû és SZZ34 zá- radékban részletezettek szerinti GPS rendszerrel ren- delkezõ jármûvekkel kell történniük.

A biztosító kockázatviselésének éves felsõ határa a fenti árufé- leségek tekintetében a káronkénti kártérítési limittel azonos. Amennyiben a biztosított szerelvényeire megállapított kárese- ményenkénti kártérítési limitek eltérõ összegûek, úgy az éves li- mit a legmagasabb káronkénti limitösszeggel azonos.

A biztosított önrészesedése a feltételekben részletezettektõl el- térõen szórakoztató elektronikai, számítástechnikai, híradás- technikai, fototechnikai termékek és ezek alkatrészeinek, rész- egységeinek vonatkozásában:

– ponyvás felépítményû gépjármûvekkel történõ szállítások so- rán bekövetkezõ lopás és hiánykárok esetében a kár ösz- szegének 25%-a, de min. 200 000 Ft/káresemény. Egyéb károk esetén 200 000 Ft/káresemény.

– zárt (dobozos vagy hûtõs) felépítményû gépjármûvekkel tör- ténõ szállítások során bekövetkezõ lopás és hiánykárok ese- tében a kár összegének 20%-a, de min. 100 000 Ft/kárese- mény. Egyéb károk esetén 100 000 Ft/káresemény.

Az önrész a kártérítés összegébõl minden esetben levonásra kerül.

Document Metadata

Table of Contents

Tartalomjegyzék

Document Metadata