PEDAGÓGIAI PROGRAM
Budapest IX. Kerületi
Xxxxxxxxxxx Xxxxx Általános Iskola
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tartalom
1. Helyzetelemzés 4
1.1. Az iskolai munka feltételrendszere 4
1.1.1. Tárgyi feltételek (épület, berendezés, felszerelés) 4
1.1.2. Személyi feltételek 4
1.2. Társadalmi háttér, az iskola környezete 5
1.3. Iskolai hagyományok, kiemelt területek, eredmények 5
1.3.1. Hagyományok, kiemelt területek 5
1.3.2. A tanulók eredményei 7
2. Az iskola kapcsolatai 7
3. Az intézmény profilja, céljai, feladatrendszere 8
3.1. Célok 8
3.2. Feladatok 9
3.3.Szervezetiformák 9
3.3.1. Alsó tagozat 9
3.3.2. Felső tagozat 9
3.3.3. Az intézmény profilja 11
4. Az iskola nevelési programja 12
4.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei 12
4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 13
4.2.1. Az alapképzés biztosítása 13
4.2.2. Személyiségfejlesztés 13
4.2.3. Problémamegoldás, gondolkodás fejlesztése 13
4.2.4. Egészséges életmódra nevelés 13
4.2.5. Környezeti nevelés 13
4.2.6. Pályaorientáció 14
4.2.7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 14
4.2.8 Az osztályfőnöki munka tartalma 14
4.3. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek, tanulási kudarcok 16
4.3.1. A tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása 16
4.3.2. A pozitív énkép és önértékelés kialakítása 17
4.3.3. A tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése 18
4.3.4. A kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása 19
4.3.5. A társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés 19
4.3.6. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén 20
4.3.7. Tehetséggondozás 24
4.3.8. Gyermekvédelmi munka 25
4.3.9. Szabadidős, napközis munka. 26
5. Heti óraszámok 26
6. Tantárgyi struktúra 27
7. Tantervek és szerzők 28
8. Ellenőrzés, értékelés 29
9. Intézményi önértékelés, a minőség biztosítása 51
10. Intézményi struktúrák 52
10.1. Az intézményben a funkcionális szervezeti forma működik 52
Alsó tagozatos munkaközösségek 52
Felső tagozatos munkaközösségek 52
10.2. Osztályok csoportok 52
10.3. A tanév programja 52
11. Egészségnevelési program 53
11.1. Prevenciós feladatok 53
11.1.1. Az egészséges életmódra nevelés tanórán, tanórán kívül 53
11.1.2. Drogprevenció 53
11.1.3. Lelki egészségre nevelés: önismeret, önértékelés, társas támogatás 54
11.1.4. A fizikai állapot mérése. 54
11.1.5. A tanulók egészségügyi vizsgálatai 54
11.1.6. Az iskola mentálhigiénéje. 54
12. Kapcsolatrendszer 55
13. Környezeti nevelési program 55
13.1. Helyzetelemzés, helyzetkép 55
13.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 55
13.3. Erőforrások 56
13.4. Alapelvek, jövőkép, célok 57
13.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 59
13.5.1. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások 59
13.5.2. Módszerek 59
13.5.3.Taneszközök 60
13.5.4.Kommunikáció 60
14. Fogyasztásvédelmi nevelés 61
15. Dokumentumkezelés 63
1. Helyzetelemzés
1.1. Az iskolai munka feltételrendszere
1.1.1. Tárgyi feltételek (épület, berendezés, felszerelés)
Iskolánk Ferencvárosban, a Xxxxxx Xxxxxx lakótelepen található, amely első helyezést ért el a 2012-es Városnegyed-bajnokságon Budapesten, több budai területet megelőzve. Az intézmény zöldövezetben fekszik. A hatalmas udvar, a két műfüves sportpálya, a műanyag- borítású kosárlabda pálya, pingpong asztalok, az európai szabvány szerint kialakított játszótér, a szabadtéri színpad, ökokert, madárbarát kert, mezítlábas ösvény, mesekert, széles lehetőséget biztosít diákjainknak, hogy egészséges, játékra alkalmas környezetben töltsék el szabadidejüket.
Az épület egyemeletes, világos tantermekkel, két tornateremmel, ebédlővel rendelkezik. Folyamatosan törekszünk az épület felújítására, hogy megfeleljen a kor követelményeinek. A kerékpárral járó gyermekek igényének kielégítésére, 50 férőhelyes kerékpártároló áll rendelkezésre. Az oktatás 18 tanteremben zajlik. Emellett az intézményben 2 szertárhelyiség (fizika-kémia, testnevelés), 2 technika terem, tornaterem, könyvtár, ebédlő, orvosi szoba, található.
A különböző multimédiás, informatikai eszközök beszerzése lehetőséget ad arra, hogy az oktatás színvonala korszerű maradjon. Az informatika oktatásához az intézmény felszerelt szaktanteremmel rendelkezik. A multimédiás tanítási anyagok és az internet a tantárgyak tanításához széles lehetőséget kínálnak, a tanulócsoportok számára jelenleg az összes előadóterem szintű (fix projektorral felszerelt) tanterem áll rendelkezésre.
Iskolánk két egyedi programját: a Xxxxxx Xxxxx neve által fémjelzett Sakkpalota-programot, illetve a falmászást is kiemelkedő infrastruktúra támogatja.
1.1.2. Személyi feltételek
Intézményünkben mesterpedagógusok, illetve az Országos Szakértői Névjegyzékben megnevezett szaktanácsadók dolgoznak. (tanító, konfliktuskezelő, kiemelt figyelmet igénylő tanulók támogatása, magyar nyelv és irodalom műveltségterület, intézményfejlesztés szakterület.)
Nevelőtestületünk tagjai továbbá: gyógypedagógus, gyógytestnevelő tanár, pszichológus, szociálpedagógus, drámapedagógusok, síoktató, sziklamászó, a Xxxxxx Xxxxx által alapított Sakkpalota program oktatói.
Az iskolában mind az alsó, mind a felső tagozaton, főiskolát, egyetemet végzett pedagógusok oktatják a diákokat. A német és angol nyelv, informatika oktatását, szintén főiskolai és egyetemi végzettségű tanárokkal biztosítjuk.
A pedagógusok törekszenek arra, hogy saját szaktárgyukon belül megismerkedjenek a kor követelményeinek megfelelő ismeretekkel, tudással, és birtokában legyenek az élethosszig tartó tanulás képességének.
1.2. Társadalmi háttér, az iskola környezete
Az iskola beiskolázási körzete a Xxxxxx Xxxxxx lakótelep, illetve a MÁV lakótelep egy kisebb részének gyermekeire terjed ki. A 90-es évektől kezdve az a tendencia, hogy a Középső- és Belső- Ferencvárosból, illetve a szomszéd kerületekből egyre több gyermeket íratnak az intézménybe. Az iskolába járó tanulók szüleinek társadalmi összetétele egyre homogénebbé válik.
Az alkalmazotti, értelmiségi, vállalkozói igényeire, elvárásaira magas színvonalú versenyképes oktatással, neveléssel tudunk megfelelni.
A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók száma évek óta állandóságot mutat. Az iskolai humánus, kiegyensúlyozott működése eredményesen szolgálja esélyegyenlőségüket. Távlatokban prognosztizálható, hogy a középréteg érdeklődése folyamatos lesz az iskola programjai iránt.
1.3. Iskolai hagyományok, kiemelt területek, eredmények
1.3.1. Hagyományok, kiemelt területek
• Az iskolában az alkalmazható tudás közvetítésének, a gyerekek számára tartalmas szabadidős programok szervezésének, és az évközi illetve nyári és külföldi táborozásoknak nagy hagyományai vannak.
• Április hónapban a Madarak - fák, Föld és Víz napjának keretében, a Föld napján egész napos akadályversenyt szervezünk. Minden tanévben gyereknapi programot szervezünk tanulóinknak. Évente két alkalommal papírgyűjtési versenyt rendezünk.
• A Mikulás ünnepségek keretében a testvérosztályok (alsó és felső tagozat) megajándékozzák egymást.
• A nagy történelmi évfordulók (október 23-i, március 15., október 6., Nemzeti összetartozás napja, június 4.), hagyományosan színvonalas ünnepségek, műsorok összeállításával és történelmi helyszínek meglátogatásával történik.
• Az iskolai farsang az egész iskolát megmozgató sokszínű, hagyományőrző program.
• Erdei iskolai programunk, mind alsó, mind felső tagozaton egyaránt jól működik. A program keretében az ország különböző tájegységeit ismerik meg diákjaink. Az osztályok színház - és múzeumlátogatást szerveznek.
• Az iskola kultúraközvetítő missziója megszervezhetőségének érdekében az egyes tanítási napokon több tantárgyat átölelő projektek is megvalósulnak.
• A táborozások rendkívül fontos szerepet kapnak az intézmény programjában.
• Hagyományosan a következő táborokat szervezzük, minden évben:
- balatonlellei tábor
- tematikus nyári tábor Kincsesbányán
• Tanévenként időszakosan megjelenik a suliújság, amelyben a diákok és tanárok megemlékeznek a tanév legfontosabb programjairól, eseményeiről, sikereiről.
• Az intézmény programjában a következő területeket emeljük ki, melyeket meghatározóknak és döntőnek tartunk jelenleg és a jövőben is:
• Idegen nyelvek oktatása (angol, német). Első osztálytól kezdve tanítjuk mindkét idegen nyelvet, bontott csoportokban.
• Az informatikát 4. osztálytól kezdve tantárgyi keretek között oktatjuk. Rendkívül fontosnak tartjuk a matematika és a humán tárgyak magas szintű oktatását.
• Kiemelten kezeljük a tehetséges gyerekek oktatását.
Iskolánk 2015-től akkreditált kiváló tehetségpont, 2016-tól az Európai Tehetségpont Hálózat Tagja és
2017-től mint Minősített Tehetséggondozó Műhely működik.
• Rendszeresen pályázatokon, versenyeken vesznek részt (kerületi, fővárosi, TIT, Bendegúz, Xxxxxx Xxxxx és Bolyai matematika verseny, Böngész, Suli-Hód, Xxxx Xxxx, Xxxx Xxxxx) tanulóink.
• Kétévente Művészeti gálát szervezünk. Ennek keretében a 16 osztály többsége színpadi előadásokat mutat be a szülőknek, a meghívottaknak.
• Minden tanévben évente két alkalommal projektnapot szervezünk a szülők, családok bevonásával. A megvalósítás tervezése a szülők, családok elfoglaltságához igazodik.
• Törekszünk a „Határtalanul!” programban részt venni. Nyertes pályázat esetén vállaljuk az ezzel kapcsolatos témanap megvalósítását.
1.3.2. A tanulók eredményei
Az eredményesség mutatói egyrészt az évente ismétlődő helyi kompetenciamérés eredményei, a különböző versenyeken elért eredmények, valamint a beiskolázási mutatók és az országos
kompetenciaméréseken elért teljesítmények. A kompetenciamérések iskolai eredményei az országos átlag felett vannak. A kerületi versenyeken tanulóink minden alkalommal előkelő helyezéseket érnek el. Különösen kiemelkedők a humán tárgyak, az idegen nyelv, az informatika, a sport (a labdarúgó, röplabda) területén elért eredmények a felső tagozaton és az alsó tagozaton egyaránt. A fővárosi és különösen a TIT versenyekről szintén jó helyezéseket hoznak el tanulóink, a különböző tantárgyakból. A beiskolázási mutatók megnyugtatóak, fő célunk továbbra is az, hogy diákjaink erős, jó alapokat nyújtó gimnáziumokban, illetve szakközépiskolákban folytassák tanulmányaikat. Meggyőződésünk: a gyermek jövője szempontjából döntő, hogy stabil, alkalmazható tudással rendelkezzék.
2. Az iskola kapcsolatai
• Az intézmény fenntartója a Belső-Pesti Tankerületi Központ
• Szoros, kiegyensúlyozott kapcsolatunk van a Ferencvárosi Xxxx Xxxx Xxxxxxxxxxxxx, a Ferencvárosi Művelődési Központtal, a Fővárosi Xxxxx Xxxxx Könyvtár Börzsöny utcai fiókkönyvtárával, a Helytörténeti Egyesülettel, a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, a Goethe Intézettel, melynek oklevéllel elismert partnerei vagyunk,
• Az intézményben a 16 fős Szülői Képviselőtestület működik, amely a szülői munkaközösség- vezetőkből áll. Az információk azonnali biztosítása, a problémák részletes elemzése és közös megoldása teszi lehetővé a zökkenőmentes együttműködést. Évente 3 alkalommal ül össze ez a testület.
• Külföldi kapcsolataink az idegennyelv oktatást segítik.
• Iskolánkban 1992 óta működik a "Vidámság Háza Alapítvány". Az alapítványt az iskola pedagógusai hozták létre. Célkitűzései a következők:
• az iskola tárgyi eszközeinek fejlesztése
• az idegen nyelv oktatásának fejlesztése
• az informatikai oktatás támogatása
• a szabadidős táborozási programok segítése
• a hátrányos helyzetű tanulók patronálása
Az alapítvány kuratóriumában pedagógusok és szülők képviselői foglalnak helyet. A pedagógusok folyamatosan pályáznak, alapítványi támogatói napokat tartunk, így teremtve elő azokat az összegeket, amelyekkel az alapítvány gazdálkodhat.
3. Az intézmény profilja, céljai, feladatrendszere
A komplex tehetséggondozás és felzárkóztatás, emelt óraszámú nyelv- és informatikaoktatás sikeressége intézményünk kiemelt eredménye. A korai tehetséget mutató tanítványainknak tervszerű és rendszeres tehetséggondozó foglalkozásokat tartunk. Ezeket az értékeket szem előtt tartva szervezzük iskolai életünket. Az alsósok iskolaotthonos keretek között, valamint 16.00 óra utáni szakkörök segítségével, a felsősök szakköri foglalkozásokon bontakoztathatják ki képességeiket. Hisszük, hogy valamiben mindenki tehetséges, csak meg kell találnunk, miben.
3.1. Célok
• A gyerekekkel veleszületett adottságok, a tehetség felismerése, továbbfejlesztése, illetve megfelelő szakemberhez irányítása.
• Valamennyi gyerek sikerélményhez juttatása.
• Gyermekközpontú oktatás, nevelés.
• Intézményünkben a nevelésnek kiemelt szerepe legyen, különös tekintettel az erkölcsi és a közösségi nevelésre.
• A hagyományos értékrendet képviselő, színes, igényes iskola kialakítása
• Erős alapokra építkező tudás biztosítása.
• Jól felkészült, nyitott, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra és továbbfejlődésre képes legyen tantestületünk.
• Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben.
• Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel.
3.2. Feladatok
• Változatos tevékenységi formák biztosítása az adottságok felismerése és továbbfejlesztése érdekében.
• A gyerek igényeihez alakított tevékenységformák, módszerek megtalálása, mellyel sikerélményhez juthatnak.
• Barátságos, jó hangulatú légkör megteremtése.
3.3. Szervezeti formák
3.3.1. Alsó tagozat
• 1-2. osztály: alapozó képzés tehetségkutatás, tehetségfejlesztés
szakkörök az alapvető képességek, készségek fejlesztése érdekében:
- nyelvi, verbális
- képi, vizuális
- matematikai-logikai
- testi, mozgásos
- zenei
- természeti, környezetvédelmi területeken.
• 3-4. osztály: a kialakult érdeklődési köröknek megfelelő foglalkozások magasabb óraszámban, szintén szakköri formában.
3.3.2. Felső tagozat
3.3.2.1. Tehetséggondozás
3.3.2.1.1. Az 5-8 osztályban az alsó tagozaton kialakult érdeklődési körök továbbvitele, elmélyítése a délutáni szakköri foglalkozásokon.
• A szakkörök a gyerekek érdeklődése alapján indulnak, (pl.: természetbúvár, környezet- és természetvédelem, kis matematikus, drámaszínjátszás, sakk-és táblajáték, felvételi előkészítők, idegen nyelvi, filmklub, helytörténeti, sport, tánc, barkács és kézműves, számítástechnika, könyvtáros, személyiségfejlesztő, énekkar)
• A szakkörök munkája kerüljön megjelenítésre (kiállítások, kiselőadások a szakköri foglalkozások anyagából az osztályok előtt faliújságok, szereplések ünnepélyeken, kulturális seregszemle, iskolaújság).
• A szakkörök feladataihoz tartozik a szakirányú intézmények látogatása, kirándulások szervezése.
• A szakköröknek rendelkezniük kell éves foglalkozási tervvel.
3.3.2.1.2. A versenyek a tehetséggondozás fontos területei
A házi-, kerületi, országos versenyek.
A tanulóknak meghirdetett pályázatok népszerűsítésével és konkrét szaktanári segítségnyújtással hozzájárulunk a diákok tehetséggondozásához.
A tanulmányi kirándulások és az erdei iskola programok az érdeklődés felkeltéséhez járulnak hozzá, valamint közösségfejlesztési céljainknak is megfelelnek.
Az erdei iskola tanmeneteinkben szerepel, a tananyag feldolgozásához kapcsolódik.
Az erdei iskola tanmeneteiben szerepel, a tananyag feldolgozásához kapcsolódik. Az elméletben tanultakkal természeti környezetben ismerkedhetnek meg gyermekeink.
A tehetséges tanulók iskolánk felsős diákönkormányzatának munkájában is vezető szerepet vállalhatnak, megtanulhatják a demokrácia működését.
3.3.2.1.3. Felzárkóztatás
• Szaktanári korrepetálás
• Az 5-8. osztályosokat az osztályfőnök kötelezheti a napköziben való tanulásra szükség esetén.
• A tanítási órák, a szakkörök és napközis foglalkozások közötti időszakban a napközis nevelő látja el az ügyeletet.
• Eszközigények:
• Délutánonként szabad termek biztosítása (zeneiskolai órákra, fejlesztésre, korrepetálásra).
• Feltételek biztosítása a szakkörök működéséhez.
• Szekrény, tárolási lehetőség biztosítása a napköziseknek, tanulószobásoknak, szakköröknek.
3.3.3. Az intézmény profilja
• Az intézmény nyolcosztályos általános iskola
Párhuzamos (a és b) osztályok működnek 1-8. osztályig.
• Német, illetve angol oktatás az első osztálytól bontott csoportokban történik.
Alsó tagozaton 1-4. osztályig egész napos rendszerben tanulnak a diákok.
• Képességfejlesztő sakkoktatás az alsó tagozatban:
A Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxxxxx által kifejlesztett Sakkpalota program alkalmazásával segítjük tanítványaink kompetenciafejlesztését, első osztályban önálló tantárgyként. Minden alsós évfolyamon az egyes tantárgyakban, mint módszer jelenik meg a Sakkpalota program. Előmozdítja a különböző tantárgyak elsajátítását, stratégiai és ok-okozati, szekvenciális gondolkodást. A program segítségével nemcsak a matematikában, a logikában és a problémamegoldásban, hanem az olvasás és a szóbeli kifejezés terén is erősödnek tanítványaink, vagyis a sakkozás a készségek egész spektrumának kedvező változását hozza. Fejleszti az analizáló és szintetizáló képességet, emlékezőtehetséget, elvont és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, produktív képzeletet, összefüggések
felismerésének képességét, az összpontosítás képességét, kreativitást, elvonatkoztatási és általánosítási képességet, problémaérzékenységet, kombinatív képességet, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet. A sakkozás jelentős személyiségformáló hatással is bír. Lehetőséget kínál az erkölcsi nevelésre: becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre nevel, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására nevel.
• Ökoiskola
Nagy hangsúlyt fektetünk tanítványaink környezettudatos szemléletének formálására. Tanórákon és tanórán kívüli rendezvényeken, táborokban, erdei iskolákban is kiemelt jelentőséggel kezeljük az ökológiai szemlélet kialakítását
• Tehetségpont
Iskolánkban a tehetségpontot az alábbi tehetségterületeken működtetjük:
o helytörténet
o labdarúgás: Bozsik-program
o alsó tagozatos egész éves, osztályok közötti, játékos verseny: öko-projekt, amelynek játékos elnevezése mindig utal a hangsúlyosan megjelenő, kiemelt témára: Színes világ, Cseppentő, Aprólépés, Zöld Fiók, Zöld Gömböc
o alsó tagozatos öko-projekt (Színes világ, Cseppentő)
o informatika
o sakk- Sakkpalota program
o zenei tehetséggondozás
4. Az iskola nevelési programja
4.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei
• A diákokat olyan megalapozott tudással, képességekkel, felvértezni, amelyet az életben, a gyakorlatban alkalmazni tudnak. Olyan képességek kialakítása, ami lehetővé teszi számukra a folyamatos tanulást, igényükké teszi a rendszeres önképzést. Nyitottak legyenek az új szellemi kihívásokkal szemben. A tudás alatt nem a felszínes, hanem a használható, alkalmazható tudást értjük.
• Szükséges az értelmes, kreatív, kritikus gondolkodást fejleszteni.
• A megszerzett tudás, értékes, kreatív felhasználása, továbbfejlesztése.
• A gondolkodó emberre mindig is jellemző volt a kritikai megközelítés, ami pozitív fejlődést eredményez.
• Céljaink közé tartoznak a kommunikációs képességek és készségek fejlesztése is. Minél könnyebben értessék meg magukat, és értsék meg embertársaikat. Korunkban, amikor az információrobbanás korában élünk, ez a terület különös fontossággal bír.
• Kialakítani az egész életen át történő tanulás igényét. A jelen és a jövő még jobban azt mutatja, hogy csak az ilyen képességekkel rendelkező állampolgárok képesek a kihívásoknak megfelelni.
• A humanizmus, mint alapvető erkölcsi kategória épüljön be a gyerekek személyiségébe. Szeressék, tiszteljék embertársaikat, a segítségre szorulókat karolják fel. Legyen meg tanulóinkban az elfogadás és együttérzés képessége. A felelősség önmagukért és másokért legyen természetes a számukra.
• Önértékelésük reális legyen, az életben találják meg a helyüket. Törekszünk arra, hogy olyan felnőttekké váljanak, akiknek egészséges önbizalmuk, és egyben jó kudarctűrő képességük lesz.
• Tolerancia, nyitottság más népek, szokások, gondolkodásmódok iránt. A szélsőséges nézetektől tartsák távol magukat, lássák meg a "másban" is a szépet, az emberit.
• Közösségünk, az inkluzív szemléletet és nevelési elveket szem előtt tartva, az adaptív tanulási környezet (fizikai, pedagógiai, tanulás-lélektani szempontok figyelembevételével) megteremtése mellett elkötelezett.
• A hazafiság, a nemzeti identitás, legyen meghatározó, legyenek büszkék hazájuk történelmére, kultúrájára. Alakuljon ki diákjainkban a demokrácia és annak intézményei iránti igény, a felelős részvétel a döntésekben. A kulturált vita, a döntések előkészítése, a szervezeti formák kialakítása és a döntések végrehajtásában való részvétel igényének felkeltése is feladatunk.
• A környezetvédelem, az egészséges életmódra törekvés, nevelés, korunkban különös aktuális kihívást jelent minden oktatási intézmény számára.
4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
4.2.1. Az alapképzés biztosítása
Az alsó tagozat legfontosabb feladata, hogy az olvasási és számolási, szövegértési készségeket jól megalapozza.
4.2.2. Személyiségfejlesztés
A gyermeki személyiség folyamatosan bontakozik, fejlődik. Fő feladata az iskolának, hogy a gyerek pozitív és negatív személyiségjegyeit minél korábban felismerje. A felismerés eredményeként, a pozitív jegyeket megerősíteni, a negatív vonásokat pedig háttérbe kell szorítani.
4.2.3. Problémamegoldás, gondolkodás fejlesztése
Ennek a területnek a fejlesztése nemcsak a reáltárgyak, vagy az informatika tárgy feladata. Az iskolai élet minden területén fontos, hogy a gondolkodást fejlesszük.
4.2.4. Egészséges életmódra nevelés
Az osztályfőnöki, etika/hit- és erkölcstan, testnevelés, biológia órák valamint a szabadidő tudatos felhasználásának feladata, hogy ezen a területen is optimális gondolkodásmód alakuljon ki diákjainkban. Ismerjék meg az egészséges életmód gyakorlatát, gondolkodásukban kiemelt helyen szerepeljen a testi - lelki harmónia. A testnevelés óraszáma heti 5. Első osztályban korcsolya-, 2-6. osztályokban úszásoktatást szervezünk.
4.2.5. Környezeti nevelés
Ökoiskolánk tudatosan vállalja föl, hogy mindennapi életünk meghatározója a környezeti nevelés. Munkánk során a jövő környezettudatosan cselekvő állampolgárait neveljük. Arra törekszünk, hogy diákjaink képesek legyenek a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák komplex értelmezésére. Xxxxxxx megvalósítása érdekében rendszeresen szervezünk témanapokat, projekteket, erdei iskolai programokat. Tanulóink szelektíven válogatják a hulladékot az erre kijelölt gyűjtőedényekben. Az iskolában dolgozó pedagógusok megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek a környezeti nevelés terén.
4.2.6. Pályaorientáció
Az iskola - és pályaválasztásra való felkészítés, már szinte alsó tagozatos korban indul. Az évek során felmérhető, hogy a gyerek milyen képességekkel, készségekkel rendelkezik, milyen az értelmi és érzelmi színvonaluk. Kiemelt terület ez, mivel a gyerek jövője dől el, hogy jó irányba indul-e el a pályaválasztás rögös útján.
Pályaválasztási szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a továbbtanulás menetéről. Minden évben meghívjuk néhány középiskola képviselőit, hogy mutassák be intézményüket. A 8. évfolyamon, az osztályfőnöki órákon kiemelt szerepet kapnak a továbbtanulással kapcsolatos témák. Xxxx egy-egy alkalommal bevonjuk az iskolapszichológusunkat is. Diákjainkkal minden évben látogatjuk a fővárosi
és kerületi pályaválasztási kiállításokat. Évi egy alkalommal, tanítás nélküli munkanap keretében megszervezzük a pályaorientációs napot 1-8.osztályig.
4.2.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Ki kell alakítani tanulóinkban az egymás iránti felelősségérzetet. Ebbe beletartozik a másik segítése, az egyéni érdekek alárendelése - adott esetben - a közösségi érdekeknek. Olyan gondolkodásra kell nevelni tanulóinkat, amelyek során megtapasztalják, hogy egyéni céljaikat csak a közösségi morál betartásával és figyelembevételével érhetik el. Az egoizmus, az önös érdek negatívumait folyamatosan fel kell mutatni diákjainknak. A közösségi nevelés területei: osztályfőnöki órák, etika/ hit-és erkölcstan, szakórák, szabadidős programok, erdei iskolák, táborok.
4.2.8 Az osztályfőnöki munka tartalma
Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, melynek élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg. Munkáját a NAT, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök erkölcsi és pedagógiai felelősséget vállal a rábízott tanulók biztonságáért, kulturált viselkedéséért, személyiségük fejlesztéséért. Munkájáról félévenként írásban beszámol az intézményvezető szempontjai alapján. Az osztályfőnök irányítja, szervezi a felelősségére bízott tanulóközösség iskolai életét, jelentős nevelő hatást fejt ki, érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az egységes értékrend megvalósítása érdekében koordinálja az osztályban tanító pedagógusok fejlesztő – nevelő munkáját.
Az osztályfőnök feladatai
Az osztályfőnök:
• az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van személyiségfejlődésükre
• alaposan és sokoldalúan megismeri osztálya tanulóit (személyiségjegyek, családi–szociális körülmények, szülői elvárások, tanulói ambíciók). Feltérképezi az osztályközösség szociometriai jellemzőit; az osztályon belüli értékrendet
• osztályában tanulókról helyzetelemzést végez, majd éves munkatervet készít
• elősegíti az osztályközösség kialakulását, fejleszti a tanulók alapkompetenciáit, különösen a szociális kompetenciákat
• segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját
• kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, az osztály szülői munkaközösségével.
• figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét
• minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti
• szülői értekezletet tart
• ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: e-napló vezetése, ellenőrzése, , félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása és törzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása
• a szülők tájékoztatása az iskolai eseményekről
• figyelemmel kíséri a BTMN-es és SNI-s tanulók fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, a kontrollvizsgálat időpontját, az azzal kapcsolatos teendőket ellátja
• kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra
• tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek, szabadidős programok szervezésében
• javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére
• részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását
• órát látogat az osztályban
• szükséges esetekben családlátogatást végez.
4.3. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek, tanulási kudarcok
Iskolánk biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő valamint a tanulási kudarcban szenvedő tanulók esélyegyenlősége érdekében az összes személyi és tárgyi feltételt, amelyek szakszerű és sérülésspecifikus ellátásukhoz szükségesek.
A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációt a Ferencvárosi Komplex Óvoda, Általános. Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény által kiküldött utazó gyógypedagógus és logopédus biztosítja, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. Kerületi Tagintézményének gyógypedagógusai és logopédusa látják el.
Pedagógusaink a tanulási-tanítási folyamat tervezése, irányítása során a következő módszertani eljárásokkal törekednek a kiemelt figyelmet igénylő tanulók állapotuknak megfelelő pedagógiai
ellátását biztosítani:
- kooperatív oktatás tanórákba ágyazva
- differenciálás
- fejlesztő értékelés
A teljeskörű ellátás érdekében azonban az iskola gyógypedagógusa is kiemelten vesz részt a gyerekek pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációjában: jelen van a tanórákon, páros óravezetést biztosít, ezáltal lehetővé téve a tantervi differenciálást, optimális egyéni odafigyelést és segítség nyújtást, továbbá személyes konzultációt biztosít a pedagógusoknak és a szülőknek, segít a sajátos nevelési igényű tanulók, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő valamint a tanulási kudarcban szenvedő tanulók esetében felmerülő speciális feladatok megoldásában (alternatív tanulásszervezési módok/ötletek nyújtása.)
Iskolánkban továbbá az esélyegyenlőség biztosítása érdekében pedagógiai programunk magában foglalja a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot, mely a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően a következő célokat és megvalósítási formákat tartalmazza.
4.3.1. Továbbhaladás
A sikeres továbbhaladás biztosítása érdekében az alsó tagozaton alkalmazható speciális módszertani ajánlások és eszközök:
• A frontális ismeretátadás mellett páros, kiscsoportos és egyéni munkaformák használata: kooperatív homogén csoportmunka, heterogén kiscsoportos kooperatív tanulás, differenciált rétegmunka.
• Időstrukturálás és a tevékenységek helyes sorrendjének kivitelezése
• Tanulási stílus figyelembe vétele
• A gyakorlást sokoldalú, változatos formában valósítjuk meg. Szemléltetés során a hallás, látás, tapintás érzékszerveit is bevonjuk, az ezekből érkező érzékleti benyomásokat összekapcsoljuk, integráljuk, és így alakítjuk ki az új fogalmakat
• Felső tagozaton az eddig ismertetett módszertani ajánlások és eszközök mellett megjelennek a következők:
• A lényegkiemelés képességének tanításában vázlatírással, gondolattérkép készítésével, kulcsszavak vagy szempontsor megadásával.
• Lehetőség szerint az egyénhez igazítjuk a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, szükség szerint az eszközeit is.
• Nyitott tanítási formák használata például: a projektoktatás, IKT, SDT használata, műhelymunka, tanulópáros kijelölése
• A verbális információhordozók mellett/helyett más érzékleti csatornákat is bevonunk az oktatási folyamatba: lehetőség szerint a nyomtatott szöveg hanganyagának biztosítása diszlexiás tanuló esetében, a diszgráfiás tanulóktól kérdések alapján szóban kérdezünk vissza, vagy számítógépes feldolgoztatási lehetőséget biztosítunk a számukra.
• Az információ átadás és a magyarázat több oldalról megközelített (szituációba ágyazás, képi megerősítés, a tudományos szöveg filmen, képsorozattal megtámogatva), redukált formában vagy hétköznapi nyelvezetre lefordítva.
4.3.2. A pozitív énkép és önértékelés kialakítása
• Alsó tagozaton a foglalkozások alatt a következő módszertani ajánlásokat vesszük figyelembe:
• Együttműködő tanulási formák használata, ezáltal a tanulási és magatartászavarral küzdő tanulók reális visszajelzéseket kaphatnak a saját teljesítményükről.
• Az önértékelést azzal is elősegítjük, ha meghatározott szempontsort adunk a gyermek kezébe, mely által segítünk azonosítani saját aktuális állapotát
• Őszinte és elfogadó alapattitűddel adott hiteles értékelés, melyet célszerű sokféle tulajdonság és jellemvonás mentén megfogalmazni, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a tanuló több területen is pozitív megerősítést kapjon.
• Önbizalom erősítése sikerélményhez juttatással, a tanuló fejlettebb képességeinek tudatos kihasználása azokon a területeken, ahol kudarcot él meg (pl. a diszlexiások jobb szóbeli megnyilvánulása az írásbeli munkák helyett vagy a művészetben, sportban való kiemelkedő tevékenység).
• Felső tagozaton az önértékelés és pozitív énkép kialakításában továbbá figyelembe vehető:
• Szabályok bevezetése, melyek során a tanulók támpontokat kapnak az elvárt viselkedési mintákról. A szabályok legyenek egyértelműek, nyíltak és tartalmazzák az elvárt viselkedést.
• Önsegítő technikák és személyiségfejlesztő játékok
• A szociális kapcsolatrendszer kommunikációs eszköztárának növelése
• A fennálló tanulási nehézségek realizálása, a korlátok és a lehetőségek feltárása, ezáltal reális jövőkép formálása
4.3.3. A tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése
Alsó tagozaton a megvalósítás formái:
• Fokozatosság a feladatok nehézségi szintjében. Egyfázisú és rövid instrukciók adása, késleltetett utasítások bevezetése.
• Rövid idejű és változatos feladatvégzéssel elérhető a motiváció fenntartása.
• Aktív és tevékenységszintű, több érzékszervet bevonó élmények nyújtása.
• Folyamatos pozitív megerősítés az általa kedvelt és választott formában (pl.egyéni figyelem, matrica)
• Egyéni differenciálás nemcsak a feladatok, hanem az értékelés szintjén is.
• Felső tagozaton továbbá:
• Alkalmazhatunk nyílt végű feladatokat, melyeket a tanulók a saját képességei szerint fejeznek be.
• Önreflexió és többféle önkifejezési formában való megnyilatkozás biztosítása.
• Kooperatív tanulási formákat használunk, melyekben a tanulók aktív szerepet vállalnak, csoportprezentációk készítése, saját óravázlat készítése megadott szempontok szerint.
• Differenciált módszerválasztás és tananyagkezelés valamint a tér és idő szervezésében rugalmasság.
4.3.4. A kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása
Alsó tagozaton a társas kapcsolatok kialakítását elősegíthetjük:
• A gyermek feltétel nélküli és teljes elfogadásával, az elvárt viselkedés azonnali pozitív megerősítésével, negatív, destruktív viselkedés esetében hangsúlyozzuk, hogy a nem várt viselkedést utasítjuk el nem pedig a tanulót.
• Kommunikációs gyakorlatokkal: őszinte és nyílt kommunikációval rávezetjük, hogy figyelje meg saját viselkedésének változásait, segítünk ennek az állapotnak a megfogalmazásában és kommunikálásában a környezet felé.
• A társas érintkezés elemi szintű etikettjének megismertetésével és megfelelő reagálási módok tanításával.
• Baráti kapcsolatok erősítésével, közös feladatmegbízással.
Felső tagozaton továbbá:
• A lehetőségekhez mérten minél több iskolán kívüli tevékenységet biztosítunk, melyek során a szociális viselkedés normáit valós élethelyzetben is gyakorolhatják.
• Az adott életkori, élethelyzetbeli problémákra fókuszáló alternatív módszerekkel begyakoroltathatjuk a helyes kapcsolatfelvételt és az életkornak megfelelő társas viselkedési készségeket.
4.3.5. A társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés
Alsó tagozaton a következő módszertani ajánlások segíthetik az együttélés szabályainak követését és az önállóságra nevelést:
• Az együttműködések kialakítása (csoportmunka, közös feladatok) a mindennapos tevékenységekbe ágyazva.
• Kivárás és késleltetési képességek fejlesztése.
• Segítségnyújtás a tanulási és magatartászavarral küzdő tanulónak a munka megszervezésében: megtanítjuk a padon elrendezni a holmikat, megbeszéljük vele a napirend beosztását, segítjük őt a tanulási stratégiák kialakításában.
• Tanulási útmutató tervezése otthonra.
Felső tagozaton továbbá:
• A kompenzáló és védekező mechanizmusok csökkentése, illetve megszüntetése a cél, adekvált viselkedési formák kialakításával, team munka keretében, esetmegbeszéléssel.
• Szabad tanulás gyakorlása: a tanulók kiválasztják a pedagógus által differenciált feladataikat és az ahhoz szükséges taneszközöket, majd egy javítókulcs segítségével ellenőrzik és értékelik a saját munkájukat.
• A tudatos önirányítás, önkontroll kifejlesztése valós élethelyzetekben.
4.3.6. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén
A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek,
általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.
4.3.6.1. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő.
A fejlesztés célja:
A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.
A fejlesztés feladatai:
• a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság,
• a rövid távú emlékezet,
• az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,
• a testséma biztonságának kialakítása,
• az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel,
• az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,
• a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
• az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
• az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,
• speciális olvasástanítási program alkalmazása,
• az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.
4.3.6.2. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak
A fejlesztés célja:
A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását.
A fejlesztés feladata:
• a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség,
• a rövidtávú emlékezet fejlesztése,
• a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása,
• a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.
4.3.6.3. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara
A fejlesztés célja:
A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára.
A fejlesztés feladatai:
• a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra,
• a testséma biztonságának kialakítása,
• a vizuomotoros koordináció fejlesztése,
• az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés),
• a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése,
• sikertudat kialakítása.
4.3.6.4. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara
A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége.
A fejlesztés célja:
A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az
ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak.
A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.
A fejlesztés feladatai:
• a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,
• matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása,
• a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,
• a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,
• a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,
• a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,
• segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
• a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,
• a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása,
• a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,
• az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.
4.3.6.5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok
A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus
folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően.
A fejlesztés célja:
• a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése
A fejlesztés feladatai:
• team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés,
• speciális figyelem-tréning,
• a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,
• fokozott egyéni bánásmód,
• az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése,
• feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése,
• motiválás, sikerélmény biztosítása.
A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg.
A fejlesztés célja:
• a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése.
A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek:
• kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása,
• pszichoterápia,
• a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése,
• a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása,
• önértékelési képesség fejlesztése,
• sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása,
• Együttműködés a családdal és más szakemberekkel,
• A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása
• A szülői ház segítségét szintén igénybe vesszük. Az így kialakult hármas kapcsolat segítségével próbáljuk szocializálni az ilyen problémákkal küzdő gyerekeket.
4.3.7. Tehetséggondozás
A jó, kiemelkedő képességű tanulókkal való foglakozás kiemelt fontossággal bír iskolánkban. Ezek a tanulók az órákon kiselőadásokat tartanak, illetve összetettebb, problémamegoldó gondolkodást igénybevevő feladatokat oldanak meg.
Ezek a tanulók rendszeresen részt vesznek kerületi, fővárosi és országos versenyeken. Az iskolai könyvtár eszközrendszerével segíti a tehetséggondozást.
Minősített Tehetséggondozói Műhelyként működő iskolánk alapfeladatai:
1. Tehetségazonosítás, beválogatás
Az iskolai teljesítmények, versenyeredmények, véleménygyűjtés, tanulók munkáinak elemzésén keresztül, intelligenciatesztek, kreativitástesztek segítségével, az osztálytanítók, mentorok, fejlesztő pedagógus és pszichológus összefogásával.
2. Komplex tehetséggondozó programok megvalósítása Erre vonatkozó lehetőségeink:
• tanórai differenciálás,
• egyéni mentorálás,
• szakkör,
• tanulmányi verseny,
• művészeti program (kiállítás, koncert stb.),
• témadélután,
• hétvégi és nyári programok,
• levelezős versenyekben való részvétel
A mentorprogramban (a 2017/18-as tanévtől kezdve) mentoraink segítségével több diák is részt vehet, egy programfelelős koordinálásával.
A mentortevékenységet, annak eredményességét a pedagógusok folyamatosan dokumentálják. Arról az Új Nemzedék Központ részére rendszeresen beszámolót készítenek.
3. Egyéni, sajátos arculatot kifejező jó gyakorlat: Sakk
A Xxxxxx Xxxxx által létrehozott Sakkpalota programban minden alsó tagozatos tanuló részt vesz. Első osztályban külön órakeret terhére, második-negyedik évfolyamokon a testnevelés tantárgyba illesztve illetve a szabadidő keretében oktatjuk.
Második évfolyamtól minden osztály csapatban vagy egyéni versenyben is megmérettetheti magát a Xxxx Xxxxx 6 fordulós levelezési versenyben.
A program iránt érdeklődő tanulók kerülnek be az iskolai sakk szakkörbe. Iskolánkban sakkoktatás
17 éve folyik. A szakkörben való részvétel mindenki előtt nyitott, a gyerekek aktivitásuk és fejlődésük alapján maradnak a szakkör tagjai. Házi, kerületi, budapesti versenyeken, szimultánokon elért eredmények segítik a tehetségek azonosítását. Az igazán tehetséges gyerekeknek lehetőségük van az iskolában egy külső szervezésű sakkszakkörben képzett sakkoktatótól tanulva mélyebben foglalkozni a sakkal, illetve egyesületbe való irányításukra is lehetőség van.
4. Tehetség-tanácsadás, szakmai konzultáció
Szakmai konzultációt biztosítunk a szülők, a pedagógusok, a tehetségekkel foglalkozó szakemberek számára. A szülők számára egyénre szabott tanácsadás, konzultációs lehetőség nyílik.
Műhelyfoglalkozásokat tartunk külsős előadók segítségével, a tehetséggondozói munka hatékonyabb megvalósulása érdekében.
5. Hálózati együttműködés biztosítása a programban résztvevő intézmények között.
4.3.8. Gyermekvédelmi munka
Az osztályfőnökök a családlátogatások során fel tudják mérni, hogy mely családoknál vannak problémák. Gyermekvédelmi kapcsolattartók segítik az osztályfőnökök munkáját. A nevelési problémákkal küzdő családoknak biztosítják, hogy a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. Xxxxxxxx Tagintézményének pszichológus munkatársaival fel tudják venni a kapcsolatot.
4.3.9. Szabadidős, napközis munka
Ez a terület rendkívül fontos a tanulók személyiségének fejlődése szempontjából. Mivel - különösen - az alsós tanulóink szinte egész nap az iskolában vannak, ezért feladatunk, hogy az aktív pihenést biztosítsuk tanulóinknak. A délutáni szabadidős tevékenység sokrétű az intézményben. A sportjátékoktól kezdve a manuális tevékenységig, színház és kiállítások látogatásáig szervezünk programokat diákjainknak. Úgy gondoljuk, hogy a harmonikus személyiségfejlődés elengedhetetlen része, a játék, a tartalmas szórakozás. Ez a játékosság jó hatással van a gyerek munkájára, teljesítményére.
Intézményünk helyi tanterve
5. Heti óraszámok
Tantárgy | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. |
Magyar | 7 | 8 | 7 | 7 | ||||
Magyar nyelv | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
Magyar irodalom | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
Történelem | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
Idegen nyelv | 1 | 1 | 2 | 3 | 4 | 4 | 4 | 4 |
Matematika | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 3 |
Informatika | 1 | 1 | 2 | 1 | 2 | |||
Természetismeret | 1 | 1 | 1 | 1 | 2 | 2 | ||
Fizika | 1,5 | 1,5 | ||||||
Biológia | 1,5 | 1,5 | ||||||
Kémia | 1,5 | 1,5 | ||||||
Földrajz | 1,5 | 1,5 | ||||||
Tánc és dráma | 1 | |||||||
Ének | 2 | 2 | 2 | 2 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Rajz | 2 | 2 | 2 | 2 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Technika | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Testnevelés | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 |
Erkölcstan | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Osztályfőnöki | 1 | 1 | 1 | 1 | ||||
Sakk | 1 | |||||||
Összesen: | 25 | 25 | 25 | 27 | 28 | 28 | 31 | 31 |
Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai, 2020. | ||||||||
Heti óraszám/évfolyam | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. |
Magyar nyelv és irodalom | 7 | 7 | 5 | 5 | 4 | 4 | 4 | 4 |
Matematika | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 3 |
Történelem | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
Állampolgári ismeretek | 1 | |||||||
Hon- és népismeret | 1 | |||||||
Etika/hit és erkölcstan | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Környezetismeret | 1 | 1 | ||||||
Természetismeret | 2 | 2 | ||||||
Kémia | 1 | 2 | ||||||
Fizika | 2 | 1 | ||||||
Biológia | 2 | 1 | ||||||
Földrajz | 1 | 2 | ||||||
Első élő idegen nyelv Angol/ Német | 2 | 3 | 4 | 3 | 3 | |||
Ének-zene | 2 | 2 | 2 | 2 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Vizuális kultúra/Rajz | 2 | 2 | 2 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Dráma és színház | 1 | |||||||
Technika és tervezés | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | |
Digitális kultúra/ Informatika | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | ||
Testnevelés | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 |
Osztályfőnöki | 1 | 1 | 1 | 1 | ||||
Kötelező alapóraszám | 22 | 22 | 22 | 23 | ||||
Szabadon tervezhető óra | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
Maximális órakeret | 24 | 24 | 24 | 25 | ||||
A Köznevelési Törvény óraszámai a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre.
6. Tantárgyi struktúra
Tantárgyak neve:
Magyar nyelv- és irodalom
Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika
Történelem
Hon és népismeret Etika/hit- és erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Földrajz
Biológia Fizika Kémia Ének-zene
Vizuális kultúra Informatika
Digitális kultúra
Technika Testnevelés Sakk
6. Tantervek és szerzők
1. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom | Xxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxxx |
Matematika | Xxxx Xxxxxxxx, Xxx Xxxx |
Xxxxx | Xxxxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxxxx |
idegen nyelv (szabadon tervezhető órakeret) | Xxxxxxx Xxxxx, Herzogné Xxxxxx Xxxxx |
Ének-zene | Xxxx Xxxxxxx |
Vizuális kultúra | Xxxxxx Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxxxx |
Technika és tervezés | Xxxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxx Xxxxxxx |
Testnevelés | Xxxxx Xxxxxx |
Sakk (szabadon tervezhető órakeret) | Xxxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxx Xxxxxxxxx |
5. évfolyam:
Magyar nyelv és irodalom | Xxxxx Xxxxxx |
Matematika | Xxxxxx Xxxxx |
Xxxxx | Xxxx Xxxxxxxx |
idegen nyelv (szabadon tervezhető órakeret) | Xxxxxxx Xxxxx Herzogné Xxxxxx Xxxxx |
Ének-zene | Xxxx Xxxxxxx |
Vizuális kultúra | Xxxxx Xxxxxx |
Technika és tervezés | Xxxx Xxxxxxxx |
Testnevelés | Xxxxxx Xxxxx |
Természetismeret | Xxxxxxxxxx Xxxxxxxx |
Osztályfőnöki | Doszpodné Xxxxx Xxxxx |
Önállóan készített helyi tantervek
Osztályfőnöki 5-8. osztály Osztályfőnöki munkaköz.
Etika 5-8. osztály Xxxxxx Xxxxxxxxx
Német 1-8. osztály Doszpodné Xxxxx Xxxxx Herzogné Xxxxxx Xxxxx
Xxxxxxx Xxxxxxx Xxx
Angol 1-8. osztály Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxxxx
Technika 5-8. osztály Xxxx Xxxxxxxx
Adaptált tantervek
Matematika 1-4. osztály Xxxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxx Xxxxxxxxx
Matematika 5-8.osztály Xxxxxx Xxxxxx
Magyar nyelv és irodalom 5-8 osztály Xxxxxx Xxxxxxxxx
1-4.osztály Bodnárné Xxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxxx
Xxxxxxx Xxxxxxxx
Természetismeret 5-6. osztály Xxxxx Xxxxxx Havasné Xxxxxx Xxxxx
Biológia 7-8. osztály Xxxx Xxxxxxxx
Fizika 7-8. osztály Xxxxxxx Xxxxx
Földünk és környezetünk 7-8. osztály Havasiné Xxxxxx Xxxxx
Xxxxx Xxxxxx
Kémia 7-8. osztály Xxxx Xxxxxxxx Történelem és társadalmi ismeretek 5-8. osztály Xxxxxx Xxxxxxxxx
Technika-háztartástan 1-4. osztály Xxxxxxx Xxxxxxx Xxx
Xxxxxxxx Xxxxx
Vizuális nevelés 5-8. osztály Xxxxx Xxxxxx
1-4. osztály Xxxxxx Xxxxxxxx
Xxxxxxx Xxxxxxxx
Ének-zene 5-8 osztály Weningerné Xxxx Xxxxxxxxx 1-4. osztály Xxxxxxx Xxxxxx
Testnevelés 5-8. osztály Xxxxxx Xxxxx 1-4. osztály Xxxx Xxxxxxx
Xxxxx Xxxxxxxx
Környezetismeret 1-4.osztály Xxxxx Xxxxxxxx Xxxx Xxxxxxx
8. Ellenőrzés, értékelés
Az értékelést visszajelzésnek tekintjük a gyerek, a szülő és a pedagógus felé. Közös érdek, hogy az értékelés ne legyen megbélyegző, hanem inkább előremutató. Meg kell adni a lehetőségeket arra, hogy a tanuló javítsa teljesítményét.
A tanórai, tantárgyi ellenőrzés eszközei a következők:
• Tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények szóbeli és írásbeli ellenőrzése
• Kísérleti manuális tevékenységek
• Kiselőadások minősítése
• Otthoni feladatok elvégzése
• Erdei iskolai tevékenységek értékelése
Az írásbeli dolgozatok témakörök végén, félévi és év végi értékelés előtt történnek. A félévi és év végi felmérők nagyobb hangsúllyal szerepelnek az értékelés során.
Az erdei iskoláról a tanulók írásbeli beszámolót készítenek, napló, vagy fogalmazás formájában.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei a tananyag követelményeiben szerepelnek.
Hétvégére, tanítási szünetre a szülőkkel történő megegyezés alapján adunk feladatokat.
Digitális munkarend bevezetése esetén a rendszeres beszámoltatás, önértékelés, önellenőrzés formái:
• Online feladatok
• Beadandó dolgozat
• Prezentáció
• Videós beszámoló
Alsó tagozatosok teljesítményének az értékelése.
2010. szeptember elsejétől második osztálytól az intézmény visszatért az osztályzattal történő értékelésre.
Értékelés:
Jeles (5)
Jó (4)
Közepes (3)
Elégséges (2)
Elégtelen (1)
A nevelőtestület szülői beleegyezés nélkül utasíthatja a diákot az évfolyamismétlésre. A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket.
Az első évfolyamon félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
Célunk:
A tanuló neveltségi és képzési területek szintjében bekövetkezett változások feltárása, elemzése és a további fejlesztési feladatok meghatározása. Mindez személyre szabott és ösztönző legyen!
Formája:
A szöveges értékelés a tanuló önmagához mért fejlődését mutatja. Véleményalkotásunk minden tantárgyból az adott tantervi követelményeknek megfelelő, a jellemző minősítés megjelölésével történik.
Az értékelés a következő területeket öleli fel:”
• Osztályfőnöki értékelés: magatartás és a tanuláshoz való viszony elemzése.
• A szaktárgyaknak a tananyaggal kapcsolatos egyénre szabott mutatói.
Negyedévente matematika, magyar nyelv-és irodalom, környezetismeret tantárgyakból visszajelzést adunk a tanulók haladási üteméről.
Készségtárgyakból: félévente értékelünk. Továbbra is fontos a szóbeli értékelés.
Egy-egy negyedéves időszakról a szülők részére matematika, magyar és környezetismeret tantárgyakból százalékos teljesítményt is mérünk.
Értékelés félévkor:
Magatartása:
Társas kapcsolataiban segítőkész – együttműködő – türelmes - közömbös – türelmetlen – durva.
Xxxxxxxxxxxx való viszonyában együttműködő –udvarias – segítőkész – viselkedése gyakran kifogásolható.
Tanórán aktív – fegyelmezett – együttműködő – passzív – fegyelmezetlen – rendbontó. Tanórán kívül együttműködő – fegyelmezett – fegyelmezetlen - rendbontó.
Szorgalma:
Tanuláshoz való viszonya aktív – érdeklődő- kötelességtudó – felületes – érdektelen – hanyag.
A tanulásban önálló – kitartó – néha segítségre szorul – önállótlan.
Házi feladatát elkészíti – alkalmanként elfelejti – gyakran nem készíti el. Felszerelése hiánytalan – néha hiányos – gyakran hiányos.
Magyar nyelv- és irodalom:
Írás:
Betűi és betűkapcsolásai szabályosak – kevésbé szabályosak - hibásak. Írásképe igényes – kevésbé igényes – igénytelen.
Írástempója lendületes – megfelelő – lassú.
Írottról írottra döntően hibátlanul – kevés hibával – sok hibával másol. Nyomtatottról írottra döntően hibátlanul – kevés hibával – sok hibával másol. Tollbamondás után döntően hibátlanul – kevés hibával – sok hibával ír.
Emlékezetből döntően hibátlanul – kevés hibával – sok hibával ír.
Irodalom:
Hangképzése pontos – javítást igénylő – logopédiai fejlesztésre javasolt. Beszéde érthető – nehezen érthető.
Beszédtempója megfelelő – lassú – hadaró – akadozó. Hangereje megfelelő – halk – harsány.
A hallott szöveget önállóan megérti – segítséggel érti meg – nem érti meg. Szóbeli kifejezőképessége választékos – jó – nehézkes.
Szókincse gazdag – korosztályának megfelelő – hiányos.
Olvasás:
Betűismerete biztos – kevésbé biztos – bizonytalan. Téveszti a ….. betűket. Hangos olvasása folyamatos – szavanként olvasó – szótagoló – szavakat betűző. A szó és mondathatárokat tartja – nem tartja – Gyakori hibái:
Szövegértése pontos – megfelelő – bizonytalan – hibás.
Memoritert kifejezően – pontosan – kevés hibával – pontatlanul ad elő.
Angol/német nyelv:
Beszédkészsége folyamatos – jó – bizonytalan – gyenge. Szókincse gazdag – jó – megfelelő – hiányos.
Xxxxxxx szöveget jól – ismétlés után – segítséggel – nehezen ért meg. Kiejtése, hanglejtése kiváló – megfelelő – kissé pontatlan – hibás.
Matematika:
Számfogalma kialakult – kevésbé kialakult – kialakulatlan.
A relációkat felismeri – általában felismeri - segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel. Összeadásokat hibátlanul – kevés hibával – sok hibával old meg.
Kivonásokat hibátlanul – kevés hibával – sok hibával old meg.
A sorozatok szabályait önállóan felismeri, folytatja – nem ismeri fel. Adott szabályú sorozatot önállóan – segítséggel – nem folytat.
Geometriai ismeretekben kiemelkedő- jártas – bizonytalan – gyenge.
Szöveges feladatokat önállóan – megfelelően – bizonytalanul – sok hibával old meg. Logikai gondolkodása kiváló – jó - megfelelő – gyenge.
Környezetismeret:
A természet jelenségei iránt érdeklődő – érdeklődése felkelthető – nem mutat érdeklődést – Tájékozottsága átlagon felüli – korának megfelelő – hiányos.
Megfigyelései pontosak – felületesek – pontatlanok. Tapasztalatait önállóan – segítséggel fogalmazza meg.
A tanultakról kiemelkedő a tudása- biztos a tudása – hiányosak az ismeretei. Szokásrendje a környezetével szemben igényes – kevésbé igényes – igénytelen.
Ének-zene:
A dalokat önállóan – szívesen – segítséggel – csak csoportban énekli.
A tanult ritmusértékeket jól alkalmazza – pontatlanul alkalmazza – nem ismeri. A tanult dalok dallamát, szövegét jól – pontatlanul – nem ismeri.
Zenehallgatás során csendben figyel a zeneműre – megfogalmazza észrevételeit – az ismert hangszereket megnevezi.
Rajz és vizuális kultúra:
A festés, rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő – megflelő – mérsékelt. Munkáin változatosan – sajátosan - visszafogottan használj a a színeket. Eszközhasználata kiemelkedő – jó – megfelelő – bátortalan.
A rajzfelületet megfelelően – bátortalanul – aránytalanul használja. Kreativitása tele van ötlettel – inkább az utasításokat követi.
Technika:
Órai tevékenysége érdeklődő- biztatásra aktív – változó – passzív – rendbontó.
A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat jól – megfelelően – felszínesen ismeri. Kézügyessége kiemelkedő – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul.
Munkadarabjai igényesek – megfelelőek – gyakran pontatlanok.
Az eszközöket jól – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használja.
Testnevelés és sport:
Órai tevékenysége aktív – biztatásra aktív – változó – passzív – rendbontó. Mozgása harmonikus – megfelelő – fejlesztésre szorul.
A csapatjátékokban együttműködően – közömbösen – nem szívesen vesz részt. A gyakorlatokat könnyen – kevés segítséggel – sok segítséggel sajátítja el.
Labdakezelése kiemelkedő – biztos – megfelelő – bizonytalan.
Sakk:
Ismeri a bábok nevét, lépéseit, sakk szabályait betartja - ismeri a bábok nevét, lépéseit, sakk szabályait ismeri, de még nem tudja alkalmazni - ismeri a bábok nevét, lépéseit - órán aktív - órán biztatásra várva dolgozik.
Etika/Hit-és erkölcstan:
…………………………………………………………………………………………………
Kiemelkedő eredményt ért el: ………………………………………………………………
Fejlesztésre szorul: ………………………………………………………………………….
Értékelés tanév végén:
Magatartása:
Az iskolai életben kiegyensúlyozottan vesz részt. Tanítóival tisztelettudó, figyelmes.
Társaival barátságos, segítőkész. Tanórákon olykor fegyelmezetlen. Társas kapcsolataiban figyelmes. Társas kapcsolataiban türelmetlen.
Xxxxxxxxxxxx való viszonyában udvarias. Tanórán aktív.
Tanórán kívül fegyelmezetlen.
Felnőttekhez való viszonyában viselkedése gyakran kifogásolható. Társas kapcsolataiban segítőkész, együttműködő.
Felnőttekkel együttműködő, udvarias, segítőkész.. Tanórán fegyelmezett, passzív.
Tanórán kívül együtt működő, fegyelmezett. Tanórán gyakran figyelmetlen.
Tanórán kívül fegyelmezetlen, rendbontó.
Társas kapcsolataiban együttműködő. Viselkedése gyakran kifogásolható. Tanórán fegyelmezetlen.
A szabályokat sokszor megszegi.
Társas kapcsolataiban barátságos, együttműködő. Tanórán passzív.
Tanórán kívül együttműködő. Társas kapcsolataiban barátságos.
Tanórán fegyelmezett, együttműködő. Tanórán kívül együttműködő, fegyelmezett.
Társas kapcsolataiban segítőkész, együttműködő, türelmes, közömbös, türelmetlen, durva. Felnőttekkel való viszonyában együttműködő, udvarias, segítőkész, viselkedése gyakran kifogásolható. Tanórán aktív, fegyelmezett, együttműködő, passzív, fegyelmezetlen.
Tanórán kívül együttműködő, fegyelmezett, fegyelmezetlen.
Szorgalma:
A tanulásban önálló, kitartó. Munkája csoportban együttműködő. Házi feladatát alkalmanként elfelejti. Felszerelése gyakran hiányos.
Tanuláshoz való viszonya felületes.
A tanulásban gyakran szorul segítségre. Házi feladatát elkészíti.
Felszerelése általában hiánytalan. Tanuláshoz való viszonya felületes. Felszerelése néha hiányos.
Tanuláshoz való viszonya kötelességtudó.
Tanuláshoz való viszonya aktív, érdeklődő, kötelességtudó, felületes. A tanulásban önálló, kitartó, néha segítségre szorul.
Felszerelése hiánytalan. Tanuláshoz való viszonya felületes.
A tanulásban néha segítségre szorul. Házi feladatait alkalmanként elfelejti. Felszerelése néha hiányos.
Az iskolai tevékenységekbe együttműködően kapcsolódik be. Feladattudata kialakult.
Az iskolai tevékenységekbe együttműködően kapcsolódik be. A tanítási órákon aktív, önálló. Figyelme tartós. Feladattudata kialakult.
Társas kapcsolataiban figyelmes, barátságos. Tanórákon változó aktivitással vesz részt Tanuláshoz való viszonya: aktív, érdeklődő. Felszerelése hiánytalan.
Házi feladatát elkészíti.
Tanuláshoz való viszonya érdeklődő.
Házi feladatát elkészíti, alkalmanként elfelejti. Házi feladatát elkészíti.
Beszéd – és szóbeli kifejezőkészség:
Hangképzése pontos.
Beszéde érthető.
Beszédtempója megfelelő.
Hangereje megfelelő.
A hallott szöveget önállóan megérti. Szóbeli kifejezőkészsége jó, nehézkes. Szókincse korosztályának megfelelő. A beszéd tisztasága
Beszéde tiszta, érthető.
Néhány hang képzése még bizonytalan. Néhány hangot már magában is tisztán ejt Sok hangképzési hibája van.
Beszéde korrekciót igényel.
Xxxxxxxxx gazdag, választékosan beszél. Beszéde és szókincse korának megfelelő. Szókincse szegényes.
A tanév során beszéde fejlődött, szókincse gazdagodott.
Ha figyelünk rá, gondolatait helyesen választott szavakkal közli. Szívesen mond verset és mesét.
Nehezen fejezi ki magát.
Még nem szeret a társai előtt szerepelni. Gondolatait összefüggően képes kifejezni. Szóbeli kifejezőkészsége jó.
Beszédtempója és hangereje megfelelő.
Szóbeli kifejezőkészsége jó, szókincse korosztályának megfelelő.
Olvasás:
Betűismerete biztos.
Hangos olvasása folyamatos, szavanként olvasó, szótagoló, szavakat betűző. Az éves munkájáért dicséretben részesül.
A szó- és mondathatárokat nem tartja. Fejlesztésre szorul.
Hangos olvasása folyamatos, pontos, kifejező. Szereti a könyveket, szívesen olvas, betűzget.
A tanórán szívesen olvas, de önmagától még nem érdeklődik a könyvek iránt. Egyelőre nem szívesen olvas.
Hibátlanul felismeri és megnevezi a tanult betűket. Bizonytalan a tanult betűk felismerésében és megnevezésében.
Az alábbi betűk felismerésében még bizonytalan: Önállóan összeolvassa a tanult betűket.
A tanult betűk összeolvasásában bizonytalan.
A betűket felismeri, de azok összeolvasása nehézséget jelent. Rövid szövegek esetében már mondatokat olvas és megérti azokat.
Xxxxxxx rövid szavakat, mondatokat, de azok megértése még nehézséget jelent számára Mondatokat pontosan olvas.
Szavakat, mondatokat hibátlanul olvas. Szavakat ,mondatokat kevés hibával olvas. Olvasása még bizonytalan.
Szereti a könyveket.
A szó-és mondathatárokat tartja. Memoritert pontosan ad elő.
Szövegértés:
Szövegértése pontos, megfelelő, bizonytalan, hibás. Memoritert kifejezően, pontosan ad elő.
Fejlesztésre szorul.
Képes az önálló szövegfeldolgozásra. Szövegértése biztos, a szöveg összefüggéseit felismeri.
Képes elmélyülten, magában olvasni, és az olvasottak tartalmáról beszámolni, a szöveggel kapcsolatos feladatokat megoldani.
Képes elolvasni rövid szövegeket, és megérti azokat.
Képes önállóan elolvasott szavak magyarázatára, de a mondatértése még bizonytalan. Elolvassa a rövidebb szövegeket, de nem érti meg azokat.
A rövidebb szövegek önálló néma olvasására még nem képes.
A rövidebb szövegek önálló néma olvasására és azok megértésére még kevéssé képes.
Írás:
Nyomtatottról írottra döntően hibátlanul, kevés hibával másol. Tollbamondás után döntően hibátlanul, kevés hibával ír.
Írástempója lendületes.
Írottról írottra és nyomtatottról írottra kevés hibával másol. Fejlesztésre szorul.
Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos. Írásképe szép, rendezett.
Írásképe megfelelő.
Írástempója életkorának megfelelő.
A tanult szavakat és mondatokat pontosan másolja írott és nyomtatott mintáról. Xxxxxxxxxxxx után hibátlanul ír.
Írásos tevékenységet szívesen végez. Vonalvezetése és írása biztos.
Vonalvezetése és írása határozatlan. Füzete tiszta, rendezett.
Füzetvezetése egyenetlen. Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos.
A tanult betűket, betűkapcsolatokat még segítséggel alakítja. Írásképe esztétikus, egyéni.
Írása lendületes, folyamatos.
Betűalakítása, a betűk kapcsolása pontatlan Írástempója az átlagnál gyorsabb Írástempója életkorának megfelelő.
Az írástempója lassú.
A tanult betűket, szavakat pontosan másolja írott és nyomtatott mintáról. A tanult betűk, szavak másolása pontatlan.
Még nem tudja a tanult betűket és szavakat önállóan lemásolni. A tanító jelölése alapján önállóan tudja javítani hibáit.
Hibáit kis segítséggel javítani tudja. Tollbamondás Tollbamondás után hibátlanul leírja a betűket és a szavakat.
Xxxxxxxxxxxx után még xxxxxxxxxxx írja le a tanult betűket és szavakat. Xxxxxxxxxxxx után még nem tudja leírni a tanult betűket és szavakat. Képes önellenőrzéssel javítani a hibákat.
Hibáit kis segítséggel javítani tudja.
Emlékezetből is pontosan írja le a betűket, szavakat.
Emlékezetből pontatlanul ír.
Emlékezetből még nem tud betűket, szavakat leírni. Önellenőrzéssel képes javítani a hibáit.
Írástempója még kissé lassú. Tollbamondáskor kevés hibát ejt. Füzetvezetése megfelelő.
Betűalakítása, betűk kapcsolása még kissé pontatlan. Betűi és betűkapcsolásai szabályosak, kevésbé szabályosak. Írásképe igényes kevésbé igényes.
Írástempója lendületes, megfelelő, lassú.
Írottról írottra döntően hibátlanul, kevés hibával, sok hibával másol Betűi és betűkapcsolásai kevésbé szabályosak.
Írásképe igényes, írástempója lendületes. Írottról írottra döntően hibátlanul másol. Emlékezetből sok hibával ír.
Írottról írottra, nyomtatottról írottra, tollbamondás során és emlékezetből döntően hibátlanul ír.
Matematika:
Még nem ismeri fel az alábbi síkidomokat:-----------------------
Képes egyszerű és összetett szöveges feladatok önálló értelmezésére, megoldására. Sorozatok és szabályjátékok szabályait felismeri, a feladatokat segítség nélkül megoldja. Gondolkodása logikus, következtetései jók.
Éves munkájáért dicséretben részesül.
A tanult matematikai jeleket ismeri és jól alkalmazza.
Egyszerűbb nyitott mondat és szabályjáték megoldásához segítségre van szüksége. Feladatmegoldási tempója megfelelő.
Az összefüggések felismeréséhez időnként még segítséget igényel.
Meg tudja nevezni a számszomszédokat, felismeri a páros és a páratlan számokat. Számfogalma kialakult.
A relációkat felismeri.
Összeadásokat hibátlanul old meg. Kivonásokat hibátlanul old meg. Sorozatok szabályát önállóan felismeri.
Sorozatok szabályát önállóan felismeri folytatja. Szöveges feladatokat önállóan old meg.
Logikai gondolkodása kiváló. logikai gondolkodása megfelelő. Logikai gondolkodása jó.
A relációkat általában felismeri. Összeadásokat kevés hibával old meg. Kivonásokat kevés hibával old meg. Szöveges feladatokat bizonytalanul old meg. Logikai gondolkodása megfelelő.
Sorozatok szabályát nem ismeri fel. Sorozatok szabályát nem ismeri fel. Geometriai ismeretekben jártas.
Az éves munkájáért dicséretben részesül. Fejlesztésre szorul.
Fejlesztésre szorul.
A számolással és egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat szívesen végzi. Órákon aktív és figyelmes.
A számolással és az egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat többnyire elvégzi. Órákon nem mindig aktív, de szorgalmasan dolgozik.
Biztonsággal felismeri és lejegyzi a számokat 0-20-ig.
A számok felismerésében és lejegyzésében még téveszt.• Nem ismeri fel a tanult számokat.
Számfogalma biztos 0-20-ig. Számfogalma bizonytalan 0-20-ig.
Adott egyszerű szabály szerint képes számsorozat folytatására. Segítséggel tudja a számsorozatot folytatni.
Nem képes megadott szabály szerint számsorozat folytatására. Képről helyesen alkot számfeladatot.
Képről segítséggel képes számfeladat alkotására. Még nem tud képről számfeladatot írni.
Önállóan képes összeadni és kivonni a 20-as számkörben. Eszközzel tud összeadni és kivonni a 20-as számkörben. Eszköz nélkül még nem képes műveletek végzésére.
Az egyszerűbb nyitott mondatot megérti, és hibátlanul megoldja. Algoritmus szerint képes szöveges feladat megoldására.
A szöveges feladatot segítséggel tudja megoldani. Még nem tudja megoldani a szöveges feladatokat. Felismeri és megnevezi a síkidomokat.
Adott szabályú sorozatot önállóan folytat.
Szöveges feladatokat önállóan, megfelelően, bizonytalanul, sok hibával old meg. Geometriai ismeretekben kiemelkedő, jártas.
Környezetismeret:
A természet jelenségei iránt érdeklődő. Tájékozottsága korának megfelelő. A tanultakról biztos a tudása.
Megfigyelései pontosak felületesek pontatlanok. Tapasztalatait önállóan segítséggel fogalmazza meg. A tanultakról hiányosak az ismeretei.
Szokásrendje környezetével szemben igényes. Szokásrendje környezetével szemben kevésbé igényes. Szokásrendje környezetével szemben igénytelen.
Fejlesztésre szorul.
A természet jelenségei iránt érdeklődése felkelthető.
A természet jelenségei iránt nyitott.
A tanultakról biztos a tudása. Tájékozottsága korának megfelelő. Az érzékszervekről ismeretei jók.
Közvetlen környezetével szemben még nem mindig elég igényes. Közvetlen környezetével szemben igényes
Közvetlen környezetével szemben igényes. Tájékozottsága korának megfelelő.
A természet jelenségei iránt érdeklődő gyermek. Megfigyelései pontosak.
A tanultakról kiemelkedő a tudása. Tájékozottsága átlagon felüli.
Órai tevékenysége aktív.
Órai tevékenysége együttműködő. Az érzékszervekről tudása pontos. Órai tevékenysége kissé passzív.
Megfigyelései pontosak, tapasztalatait önállóan fogalmazza meg. Megfigyelései pontosak, tapasztalatait önállóan fogalmazza meg. Szokásrendje környezetével szemben igényes.
Idegen nyelv:
A nyelvórákon aktívan, ügyesen dolgozik. Megérti a tanári utasításokat.
Xxxxxxxxx megfelel az első osztályos követelményeknek. Többnyire megérti a tanári utasításokat.
Xxxxxxxxx jól megfelel az első osztályos követelményeknek. A nyelvórákon aktívan, ügyesen dolgozik.
Megérti a tanári utasításokat.
Xxxxxxxxx jól megfelel az első osztályos követelményeknek. Xxxxxxxxx megfelel az első osztályos követelményeknek.
A nyelvórákon általában aktív, bár figyelme gyakran elkalandozik. Többnyire megérti a tanári utasításokat.
Beszédkészsége jó.\n Szókincse jó.
Xxxxxxx szöveget segítséggel ért meg. Kiejtése, hanglejtése megfelelő.
Rajz:
A festés-rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő. Munkáin változatosan használja a színeket.
Eszközhasználata kiemelkedő.
A rajzfelületet megfelelően használja.
A festés-rajzolás iránti érdeklődése megfelelő. Munkáin sajátosan használja a színeket.
Eszközhasználata megfelelő.
A rajzfelületet megfelelően használja. A rajzfelületet bátortalanul használja.
A festés-rajzolás iránti érdeklődése mérsékelt. Munkáin visszafogottan használja a színeket. A rajzfelületet aránytalanul használja.
Eszközhasználata bátortalan.
Kreativitása: inkább az utasításokat követi. Kreativitása: tele van ötlettel.
Az éves munkájáért dicséretben részesül. Fejlesztésre szorul.
Eszközhasználata jó.
Szeret rajzolni, színezni, festeni, mintázni.
Átlagos az érdeklődése a vizuális kultúra, a vizuális művészetek iránt. Egyelőre nem ábrázol szívesen, gyakran szorul segítségre és bátorításra. Szívesen végez technikai jellegű tevékenységet.
Fel lehet kelteni technikai jellegű érdeklődését, de munka közben bíztatást igényel. Munkavégzés előtt és közben is folyamatos biztatást, segítséget igényel.
Munkái szépek és igényesek. Ügyesen bánik az eszközökkel.
Saját ötleteit, elképzeléseit bátran megvalósítja. Törekszik a rajzfelület esztétikus kitöltésére.
A tanult technikákat életkorának megfelelő szinten alkalmazza. Ismeri a színek nevét és felismeri azokat.
Képi ábrázolásmódja korosztályához képest gyenge. Kreativitása tele van ötlettel, inkább az utasításokat követi. Kreativitása inkább az utasításokat követi.
Technika:
Órai tevékenysége érdeklődő. Órai tevékenysége érdeklődő. Kézügyessége kiemelkedő.
Munkadarabjai igényesek.
Az eszközöket biztonságosan használja. Órai tevékenysége változó.
Kézügyessége jó. Kézügyessége megfelelő. Munkadarabjai megfelelőek.
Az eszközöket megfelelően használja. Az eszközöket bátortalanul használja. Órai tevékenysége passzív.
Kézügyessége fejlesztésre szorul. Munkadarabjai gyakran pontatlanok.
Az eszközöket bátortalanul használja. Az éves munkájáért dicséretben részesül.
Szívesen véges technika jellegű tevékenységet.
Fel lehet kelteni érdeklődését a technika iránt, de munka közben sok biztatást igényel. Ügyesen bánik az eszközökkel.
Munkái szépek és igényesek. Munkáinál törekszik a pontosságra.
Órai tevékenysége érdeklődő, biztatásra aktív, változó, passzív.
A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat jól, megfelelően ismeri. A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat megfelelően ismeri.
Testnevelés:
Órai tevékenysége aktív. Mozgása harmonikus.
A gyakorlatokat könnyen sajátítja el. Labdakezelése megfelelő.
Mozgása megfelelő.
Labdakezelése biztos.
Órai tevékenysége biztatásra aktív.
A gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. Órai tevékenysége passzív, rendbontó.
Mozgása fejlesztésre szorul. Labdakezelése bizonytalan.
Csapatjátékokban együttműködően vesz részt. Csapatjátékokban közömbösen vesz részt.
Csapatjátékokban nem szívesen vesz részt. Labdakezelése megfelelő.
Az éves munkájáért dicséretben részesül.
A mozgásos feladatokat szívesen végzi, szeret mozogni. A feladatok kivitelezésében mozgása összerendezett.
Erőnléte és állóképessége korának megfelelő.
A sportjátékok, versengések szabályait érti és betartja. Minden helyzetben sportszerűen viselkedik. A sportjátékok, versengések szabályait érti, de időnként nem tartja be
A sportjátékok, versengések szabályait érti, de gyakran nem tartja be. Különösen ügyes:
Csapatjátékban együttműködően, közömbösen vesz részt. Csapatjátékokban együttműködően vesz részt.
Etika, hit-és erkölcstan:
A tantárgyi követelményeknek megfelelt. Az éves anyagot jól elsajátította.
A tantárgy követelményeinek megfelelt. A tantárgyi követelményeknek megfelelt.
Sakk:
Ismeri a bábok nevét, lépéseit, sakk szabályait betartja.
Ismeri a bábok nevét, lépéseit, sakk szabályait ismeri, de még nem tudja alkalmazni. Ismeri a bábok nevét, lépéseit.
Tanórán aktív.
Tanórán biztatásra várva dolgozik.
Ismeri a bábok nevét, lépéseit, a sakk szabályait betartja. Tanórán aktív.
Tanórán biztatásra várva dolgozik.
Ének-zene:
A tanult dalok dallamát, szövegét xxxxxx, szívesen énekli. A tanult ritmusértékeket jól alkalmazza.
A dalokat önállóan énekli. A tanult ritmusértékeket jól alkalmazza.
A tanult dalok dallamát jól ismeri. A zenehallgatás során csendben figyel a zeneműre. Az éves munkájáért dicséretben részesül.
A zenét szereti, élvezi, a feladatokat szívesen végzi.
A zenét szereti, élvezi, de a feladatokat nem mindig szívesen végzi.
A zenét szereti, de a feladatokban való részvételhez bátorítást igényel. A tanult dalokat el tudja énekelni csoportban és önállóan is.
Xxxxxx után képes egyszerű ritmus visszatapsolására. Szívesen részt vesz a tanult gyermekjátékok eljátszásában. A tanult ritmusokat, azok jeleit ismeri és használja.
Többnyire passzívan vesz részt az ének órákon. Ének- zene tantárgyból dicséretet érdemel.
Zenehallgatás során csendben figyel a zeneműre. A tanult dalokat csoportban szívesen énekli.
A tanult dalokat szívesen énekli csoportban és önállóan is.
Az ismert hangszereket megnevezi.
Zenehallgatás során csendben figyel a zeneműre, az ismert hangszereket megnevezi.
Összegzés:
Az első évfolyamon jól teljesített.
Az első évfolyamon kiválóan teljesített.
Az első évfolyamon megfelelően teljesített. Felzárkóztatásra szorul.
Az első évfolyamon magyar nyelv és irodalom, környezetismeret és matematika tantárgyakból gyengén teljesített.
Az első évfolyamon kiválóan teljesített. Az első évfolyamon jól teljesített.
Az első évfolyamon megfelelően teljesített. Az első évfolyamon kiválóan teljesített.
Az első évfolyamon jól teljesített.
Az első évfolyamon megfelelően teljesített. Tanulmányi munkája jól megfelelt.
Tanulmányi munkája kiválóan megfelelt.\n Tanulmányi munkája megfelelt.
Tanulmányi munkája kiválóan megfelelt. Az első évfolyamon kiválóan teljesített. Az első évfolyamon jól teljesített.
Az első évfolyamon megfelelően teljesített
Magatartás, szorgalom értékelése:
Magatartás értékelésénél a következő érdemjegyeket állapítottuk meg, a feltételekkel együtt:
A szorgalom értékelésével a következő szempontokat vesszük figyelembe:
9. Intézményi önértékelés, a minőség biztosítása
Az intézményi önértékelés a központilag kiadott standardok alapján elkészített külön dokumentumban rögzítettek alapján történik.
Az értékelés hatóköre:
• Intézmény
• Intézményvezető
• Pedagógusok
Intézményünkben a pedagógusok értékelésére vonatkozó helyi rendelkezések:
• Évente minimum 4, de legfeljebb 8 pedagógus értékelése történik.
Az értékelésbe bevontak köre adott naptári évben:
• Az adott évben minősítésre kijelölt pedagógusok
• Az értékelésre önként jelentkezők
• Az intézményvezető által kijelöltek Az értékelők köre:
• Intézményvezető
• Munkaközösség-vezetők
• Szülők
Az értékelés módszertana:
• Külön dokumentumban rögzítve.
Az értékelés ideje:
• Az értékelésre történő kijelölés a naptári évben megjelenő EMMI rendelet megjelenése után 30 napon belül történik
10. Intézményi struktúrák
10.1. Az intézményben a funkcionális szervezeti forma működik.
Az iskolában, a következő munkaközösségek működnek: Belső önértékelési munkaközösség
Alsó tagozatos munkaközösségek:
• Humán munkaközösség
• Reál munkaközösség
• Sakk munkaközösség
Felső tagozatos munkaközösségek:
• Humán munkaközösség
• Reál munkaközösség
• Osztályfőnöki munkaközösség
Munkacsoportok
• öko
• tehetségmentori
• kompetencia
10.2. Osztályok csoportok
Csoportbontás a nyelvoktatásnál illetve felső tagozaton a technika, illetve a testnevelés oktatásnál történik.
10.3. A tanév programja
Minden tanév kezdetére az intézmény nevelőtestülete összeállítja az éves munkatervet.
o A munkatervet a tanévnyitó értekezleten a tantestület megtárgyalja, majd a kiegészítések után jóváhagyja.
• A munkaterv tartalmazza az éves munka fő célkitűzéseit, feladatait, felelőseit.
• Külön hónapokra lebontjuk a feladatokat az "Eseménynaptár felelősökkel" című részében.
• Havonta "Havi programot" dolgozunk ki a munkaterv alapján, amelyet a hónap végi munkaértekezleten elemzünk.
11. Egészségnevelési program
Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ezáltal képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.
Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Meg kell ismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola, a közlekedés, - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a vészhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Támogatást kell nyújtanunk a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (dohányzás; drog; alkohol; helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzéséhez. Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, kiemelt figyelmet kell fordítani a családi életre. Az egészséges, harmonikus életvitelt meglapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki.
11.1. Prevenciós feladatok
11.1.1. Az egészséges életmódra nevelés tanórán, tanórán kívül
• Egészségnapok szervezése.
• Az elméleti képzések, felvilágosító munka mellett, a mindennapi gyakorlatban is be kell építeni ezt a tevékenységet.
• Erdei iskolai, tábori programok.
11.1.2. Drogprevenció
A gyerekek tájékoztatása, figyelmük felhívása feladatunk.
11.1.3. Lelki egészségre nevelés: önismeret, önértékelés, társas támogatás
Elsősorban a pedagógusok feladata, hogy a gyerekek önmaguk értelmi, érzelmi, pszichés tulajdonságait megismerjék, saját magukat elfogadják.
Tanórákon, szabadidős tevékenység keretében – játékos formában – lehet fejleszteni a diákokat ezeken a területeken.
az iskolapszichológus órai keretben, vagy személyre szabottan foglalkozik a diákjainkkal. Folyamatosan erősíteni kell a gyerekekben az egymás iránti nyitottságot, támogatni azokat, akik önértékelési zavarokkal küzdenek elsősorban játékos formában, kisebb – nagyobb csoportos foglalkozásokkal.
11.1.4. A fizikai állapot mérése
Minden évben a testnevelő tanárok a NETFIT segítségével felmérik a diákok fizikai állapotát. A gyerekek fizikai állapotának fejlesztését szolgálják a testnevelés órák, illetve a mindennapi testedzés bevezetése.
11.1.5. A tanulók egészségügyi vizsgálatai
• Látás – hallás vizsgálat
• Fogorvosi vizsgálat
• Egyéb vizsgálatok
• A nevelési-oktatási intézményeket kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek, tanuló látogathatja.
• Egy darab orvosi helyiség biztosítható az időközben betegség tüneteit mutató tanulók elkülönítésére.
11.1.6. Az iskola tanulói környezete
A tantermek világítása, komfortossága mindig is kiemelt szempont volt az iskola életében.A tisztaságra nagy hangsúlyt fektettek mind a pedagógusok, mind a gyerekek. Komoly eredményünk, hogy diákjaink a környezetükre vigyáznak, állandóan szépítik a tantermeiket.
12. Kapcsolatrendszer
• ÁNTSZ
• iskolaorvos
• Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. Kerületi Tagintézménye
• Ferencvárosi Komplex Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
• MATEHETSZ
• FMK
• Belső Pesti Tankerületi Központ
• Új Nemzedék Központ
13. Környezeti nevelési program
13.1. Helyzetelemzés, helyzetkép
Az iskola elhelyezkedése, épülete
Az intézményt 1965-ben adták át. A Xxxxxx Xxxxxx lakótelepen, zöldövezeti környezetben, gyér forgalmú sebességkorlátozással ellátott utcák kereszteződésében helyezkedik el. Hatalmas udvarral, két műfüves focipályával, játszótérrel, iskolakerttel rendelkezik. Területén a környezeti nevelést támogató madárbarát mintakert, meteorológiai állomás, kerékpártároló található.
Az iskola működése környezeti nevelési szempontból:
Az ökoiskolai tevékenység hatékony működtetése érdekében ökoiskolai munkacsoport működik, melynek munkájába az állandó tagok mellett többen (pedagógusok, szülők stb.) bekapcsolódnak az egyes projektekbe. A munkacsoport éves munkaterv alapján biztosítja a tervszerű ökoiskolai működést a munkaközösségekkel együttműködve.
13.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások. Minden tantárgy pedagógusa
keresi szaktárgya és az ökológiai szemlélet közötti kapcsolódási pontokat. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. A kerület jól felszerelt laboratóriumában, a természettudományos órák keretében környezettudatossággal kapcsolatos kísérletek is helyet kapnak. Nem hagyományos tanórai keretben
A tanév során törekszünk arra, hogy szinte minden osztályunk egy hetet eltöltsön az ország különböző részein található erdei iskolákban. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolák programjainak szervezése során fő szempont az ökológiai szemlélet.
Tanórákon kívüli foglalkozásaink:
• alsós öko-projekt
• Föld Napja
• öko-szakkör
• öko-büfé
• ágyáskertek gondozása
• szelektív hulladékgyűjtés (elem- és papírgyűjtés)
• öko-nap
• versenyeken való részvétel
• kiállítások, múzeumok rendszeres látogatása
• szemétgyűjtési akciók
13.3. Erőforrások
Törekszünk arra, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot építsenek ki.
Belső, humán erőforrások
Iskolavezetés: Elkötelezett a környezeti nevelés iránt, támogatja az ökoprogramok megvalósulását. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Az öko-munkacsoport koordinálása az egyik intézményvezető-helyettes feladata.
Tanárok: Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.
A szaktárgyaikba beépítve erősítik az ökológiai szemléletmód kialakítását. Az egyes tanórán kívüli programok szervezésénél előnyben részesíti a környezettudatosságot.
Diákok. Az iskola minden diákjának a feladata, hogy vigyázzon környezetére. A diákok aktívan részt vesznek az öko-programok megvalósításában, az iskolai környezet gondozásában. Fontos szerepet kap ebben a munkában a GYÖK is.
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak.
Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Hozzájárulnak az iskola esztétikus képének fenntartásához.
Szülők: Segítséget nyújtanak az iskolai ökoprogramok megvalósításához, tárgyi eszközök beszerzéséhez. Önkéntes munkájukkal is támogatják a fenntartható iskolai környezet megteremtését.
Iskolán kívüli erőforrások
Fenntartó. A fenntartóval való együttműködés a környezeti nevelési programok megvalósítása szempontjából is fontos. Arra törekszünk, hogy az ökoiskolai programok megvalósítását is támogassa a fenntartó.
Működtető: A helyi önkormányzat lehetőségeihez mérten biztosítja intézményünk korszerű, energiagazdaságos, környezettudatos működését. Az önkormányzat nyújtotta pályázati lehetőségek kihasználásával is igyekszünk az ökológiai szemlélettel összhangban álló iskolai környezetet megteremteni és fenntartani.
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: Ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok, erdei iskolák. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie.
Anyagi erőforrások: Iskolánk alapítványa rászorultsági alapon támogatja tanulóink erdei iskolában, nyári táborokban való részvételét. Az ökoiskolai működéshez szükséges eszközök beszerzésének támogatására is lehetőség van.
13.4. Alapelvek, jövőkép, célok
Alapelvek, jövőkép, melyeket a környezeti nevelés szempontjából fontosnak tartunk:
• fenntartható fejlődés
• helyi és globális szintek összefüggései
• alapvető emberi szükségletek
• emberi jogok
• tolerancia, empátia és partneri együttműködés
• gyermekközpontúság
• holisztikus tudomány- és világszemlélet kialakítása
• demokrácia
• biológiai és társadalmi sokféleség
• környezettudatos magatartás, életvitel
• természeti és épített környezet szeretete és védelme
• egészséges életmód igénye
• rendszerszemlélet
• alternatív, problémamegoldó gondolkodás
• ökológiai szemlélet
• kreativitás
• vitakészség, kritikus véleményalkotás
• konfliktuskezelés - megoldás
• célok:
• A pedagógusok megnyerése a környezeti nevelési munkához.
• A tantestületen belül, továbbképzések szervezése.
• Közösségfejlesztés: teammunka, - Módszertani megújulás: IKT eszközök alkalmazása.
• Meglevő erőforrások számbavétele, és mozgósítása.
• Hagyományok ápolása
• Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára.
(a) Témanapok, projektek szervezése.
(b) Erdei iskolai programok szervezése.
• Drog – prevenciós program.
• Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.
• Szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre
• A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon.
• Tanórákon kívüli szakórák szervezése.
• Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon.
• Számítógép felhasználása a tanórákon.
13.5. Tanulásszervezés
13.5.1. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások
Fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.
Feladataink, lehetőségeink:
• Xxxxxxx, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek szervezése.
• Kézműves foglalkozások,
• Látogatások: múzeumok, állatkert, szennyvíztisztító, botanikus kert, nemzeti park stb.
• Versenyek.
• Szakkörök.
• GYÖK programok.
• Oktatás az erdei iskolában.
• Föld napja program.
Rendkívüli körülmények esetén a tanítás digitális munkarendben is megszervezhető.
A következő feltételeknek a digitális munkarend alatt teljesülniük kell:
• Az átadott digitális tananyag feldolgozási ideje, a kiadott feladatok megoldási ideje egyensúlyban legyen a tanulók életkori sajátosságaival, terhelhetőségével, képességeivel.
• A feladatok kiadásánál teljesíthető időkorlátokat kell adni.
• A normál tanítási munkarendben kiadott tananyag és feladatmennyiséget nem lehet túllépni.
• A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében a szakértői bizottságok által kiadott szakvélemények a digitális munkarend idején is érvényesek.
13.5.2. Módszerek
Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat meg tudjuk valósítani.
A program során használt módszereink:
• Tapasztalatszerzés
• Kooperatív tanulási technikák.
• Játékok.
• Modellezés.
• Projektmódszer.
• Közösségépítés.
• Művészi kifejezés.
13.5.3.Taneszközök
Lehetőségeink szerint fejlesztjük a környezeti neveléshez kapcsolódó audiovizuális könyvtárunkat. Tanáraink és diákjaink számára is lehetőséget adunk a multimédiás eszközök használatára, belső továbbképzéseinkkel támogatjuk, hogy pedagógusaink minél szélesebb körben legyenek képesek a korszerű számítástechnikai eszközök szakszerű használatára.
13.5.4.Kommunikáció
Fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média – irodalomban kritikusan a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Lényeges számunkra, hogy az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adni írásban és szóban egyaránt.
Az iskolán belüli kommunikáció formái:
• Kiselőadások tartása.
• Házi dolgozat készítése.
• Iskolarádió felhasználása.
• Faliújságon közölt információk készítése.
Az iskolán kívüli kommunikáció formái:
• Környezetvédelmi cikkek feldolgozása.
• Környezetvédelemről szóló rádió-és televíziós hírek feldolgozása.
• A közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése.
14. Fogyasztóvédelmi nevelés
Az egészségneveléssel és környezeti neveléssel szorosan összefügg a tanulók számára a fogyasztóvédelem oktatása. A környezeti problémáink és egészségünk problémái túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind fogyasztásunk ön- vagy vállalati profitcélú volta, mennyisége, összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Olyan szemléletet kell diákjainkban kialakítani, mely a környezet szempontját is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetünk megtartására törekszenek.
Jogi háttér:
• Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelem Irányelve
• Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény
A fogyasztóvédelmi oktatás célja:
• A fogyasztói kultúra fejlesztése
• A tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása
• A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, alkalmazása a mindennapi életben
A cél elérése érdekében feladataink:
• Fogyasztási javak és szolgáltatások megismertetése
• Viselkedési kultúra kialakítása a piaci viszonyok között
• Fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítása
• Piac, marketing, reklám szerepének megismertetése
• Minőség és biztonság szerepének megismertetése a fogyasztás során
• Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, fogyasztói szükségletek mérlegelése)
• Helyes értékrend kialakítása
A résztvevők köre:
Család, az otthon környezete:
• A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek
Az iskola környezete:
• Minden pedagógus személyes példájával segíti a helyes fogyasztói magatartás kialakítását.
A külvilág környezete
• A külvilág, a fogyasztói társadalom hatásait nagyon nehéz ellensúlyozni, hisz ez a világ
„ellenünkre” dolgozik. Fontos megtanítani diákjainknak a helyes döntési és választási technika kialakítását.
Elengedhetetlen a szoros együttműködés a szülők és az iskola között, az iskola segíthet abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait, és javítsák azt.
Az oktatás szinterei
• Tanórai kereteken belül, egyes tantárgyakhoz kapcsolva:
o Technika: áruismeret, gyártástechnológia
o Matematika: banki, üzemanyag számítások
o Fizika: mérés, mérőeszközök (villany, gáz, mérőórák)
o Földrajz: eltérő gazdasági struktúrák megismertetése
o Magyar nyelv: a reklám, feliratok, kommunikáció, szituációs játékok
o Biológia: egészséges táplálkozás
o Kémia: mindennapok kémiája, élelmiszerbiztonság
o Informatika.: internetes fogyasztói veszélyek
o Történelem: fogyasztóvédelem története, kialakítás
• Tanórán kívüli tevékenységek:
Vetélkedők, versenyek, piaci séták, bankok látogatása Módszerek:
• Interjúk
• Riportkészítés
• Adatgyűjtés, feldolgozómunka
• Szituációs játékok
• Érveléstechnikai gyakorlatok
15. Dokumentumkezelés
A pedagógiai program hatálybalépésének időpontja:
A pedagógiai program módosítását a fenntartó, illetve a nevelőtestület kezdeményezheti. A nyilvánosságra hozatal módja:
• nevelőtestületi értekezleten
• szülői képviselőtestületi ülésen
A pedagógiai program az intézményvezetői irodában, a könyvtárban és az iskola honlapján található. Budapest, 2020.10.05.
Xxxxx Xxxxxx intézményvezető
I. Alsó tagozat
A. Ének – zene:
Az ének zenei nevelés, a tanuló identitástudatának kialakítása és személyiségfejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú. A zenei nevelés akkor lesz eredményes, ha kialakul a tanuló zenei anyanyelve, mely által hazájához, nemzetéhez értelmileg és érzelmileg egyaránt kötődik. A pedagógus munkájának érdemi szerepe van a gyermek iskolai életében, ennek hatása életre szóló, túlmutat az iskola falain.
Az ének-zenei nevelés speciálisan olyan készségeket, képességeket, kompetenciákat is fejleszt, melyek hatással vannak egyéb, nem zenei képességekre is (transzferhatás).
Az ének-zene tantárgy a következő módon fejleszti a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kulcskompetenciákat:
A tanulás kompetenciái: A tanár és a tanuló együttműködésének kiemelt szerepe van az aktív tanulás kompetenciáinak kialakításában és fenntartásában, megerősítésében és továbbfejlesztésében. Ebben az ének- zenére különösen fontos szerep hárul. Az ének-zene tanulását nem a hagyományosnak tekintett tanulási módok, hanem a ráérzés, a gyakorlás (ismétlés) és az önreflexivitás támogatja. Ebből adódik, hogy a tanulásból adódó sikeresség élményként jelenik meg. Ennek az élménynek a megtapasztalása más tárgyak tanulásához is pozitívan járul hozzá.
A kommunikációs kompetenciák: Az írott és a beszélt nyelvhez hasonlóan létezik zenei anyanyelv is, mely saját szintaktikával rendelkező, hierarchikus rendszer. Ezek feldolgozása azonos agyi struktúrák által történik, ezért a zene kiválóan alkalmas az anyanyelvi és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésére, illetve a beszédnehézségek enyhítésére, melyekre hatékony eszköz a ritmus és a hallásfejlesztés. Lényeges a szöveges éneklés mint verbális kommunikáció, valamint a saját, alkotó gondolatokat kifejező improvizáció. A tanuló megismeri a zene mindennapi funkcióját, és megtanulja értelmezni a zene médiában történő használatát is.
A digitális kompetenciák: A tanuló a digitális világban él és annak eszközeit használja mindennapjaihoz, ezért az oktatás hatékonyságát növeli, ha a pedagógus épít a tanuló ilyen irányú jártasságára. A tanuló kezében lévő mindennapos digitális eszközök alkalmasak arra is, hogy használójuk számára a zenei kommunikáció eszközei legyenek. A zenei szoftverek, alkalmazások játékosan fejlesztik az infokommunikációs kompetenciákat.
A személyes és társas kapcsolati kompetenciák: A tanuló megtapasztalja az együttműködés hatékonyságát a csoportos zenei tevékenységeken keresztül (pl. kórus), és lehetősége van véleményének, gondolatainak kinyilvánítására. Mások produkciójának tisztelettel való figyelése a különböző nézőpontok iránti toleranciáját formálja.
A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái: Az önkifejezés, a kreativitás és a szépérzék fejlesztése keretében a tanuló a zenét sajátos nyelvként ismeri fel, mellyel képessé válik gondolatai, érzései tolmácsolására, használva az improvizáció adta lehetőségeket is.
A zenei nevelés Magyarországon a Xxxxxx Xxxxxx által megalkotott filozófiát követve, tevékenység központú módszer alapján valósul meg.
A magyar zenekultúra évszázados hagyománya, hatalmas magyar dallamkincse, bőséges tartalmat kínál a zenei oktatás minden szintjéhez. Zenei anyanyelvünk, általános műveltségünk megalapozásának és nemzeti azonosságtudatunknak fontos tényezője.
1–4. évfolyam
Az első négy évfolyamon elsősorban alapképességek és készségek fejlesztése zajlik, ezért a témakörök nem alkotnak zárt egységet és nem időrendben követik egymást. Az egyes témaköröknél megjelölt minimum óraszámok, csak arányaiban segítik a tájékozódást. A témakörök és a fejlesztési feladatok átfedik egymást, egy-
egy fejlesztési feladat több különböző témakörben is megjelenik, ezáltal a tanórákon belül is érvényesül a komplexitás.
Az alsó tagozaton kiemelt nevelési-oktatási cél, az éneklés megszerettetése. A zenei anyanyelv megismerése, elsajátítása és használata segít megalapozni az értékőrzést, a tanulók nemzeti identitását. A népdalok tanítása számtalan élethelyzetre ad példát és kínál megoldást.
Nevelőtestületünk fontosnak tartja a tanulók környezettudatos nevelését. (öko iskola) Az énekes dalanyaghoz kapcsolódva rengeteg lehetőség adódik a szemléletformálásra.
További cél, hogy az aktív éneklés és a zenehallgatás során a tanulók örömteli élményekhez jussanak. Fedezzék fel a zenei alkotás örömét, kifejező éneklésük, hangszeres játékuk, ritmikai alkotásaik, saját kis zenei kompozícióik által. Fejlődjön ritmikai készségük, zenei hallásuk, tanuljanak meg alapszinten kottát írni és olvasni. Ismerjenek meg zeneirodalmi alkotásokat, korosztályuknak megfelelő módon. Ehhez kapcsolódik a koncert-pedagógia.
1–2. évfolyam
Az alapozás időszakát az első félévben sok játék és önfeledt éneklés jellemezze, mely megelőzi az ismeretek tanítását. A zenei elemek tudatosítása a második félévben kezdődik. Tanulják meg a gyermekjáték-dalokat és játsszanak a tanteremben, az udvaron, a folyosón – ahol csak hely és alkalom adódik rá. Alapvető fontosságú az egyenletes lüktetés érzetének kialakítása, és folyamatos gondozása. Ugyancsak folyamatos feladat az osztály hangzásának fejlesztése, egységessé tétele, és a tiszta intonáció kialakítása. A zenei írás-olvasás elsajátíttatása fokozatosan és folyamatosan történjen. A tanulók a megismert zeneműveket, átélt élményeiket szavakkal, rajzzal, tánccal és szabad mozgás improvizációval fejezzék ki.
A magyar zenepedagógiai hagyományoknak megfelelően a fejlesztés alapja a pedagógus és a tanulók közös alkotó munkája.
Az 1–2. évfolyamon az ének-zene tantárgy alapóraszáma: 136 óra. A témakörök áttekintő táblázata:
Témakör neve | Javasolt óraszám | 1. | 2. |
Zeneművek/Énekes anyag | 70 | 35 | 35 |
Zeneművek/Zenehallgatás | 27 | 13 | 14 |
Zenei ismeretek/Ritmikai fejlesztés | 13 | 7 | 6 |
Zenei ismeretek/Hallásfejlesztés | 13 | 7 | 6 |
Zenei ismeretek/Zenei írás, olvasás | 13 | 6 | 7 |
Összes óraszám: | 136 | 68 | 68 |
1. ÉVFOLYAM
TÉMAKÖR: Zeneművek/Énekes anyag JAVASOLT ÓRASZÁM: 35 óra
Életkori sajátosságoknak megfelelő gyermekdalok, gyermekjátékdalok, vagyis olyan zeneművek, melyek az életkornak megfelelő élethelyzetek zenei képét adják. Lehetőséget adnak játékra, különböző
mozgásformák kitalálására, gyakorlására. A dalok elsősorban, de nem kizárólagosan pentaton hangkészletűek, figyelembe véve a gyermek hangterjedelmét is.
Zeneművek / Énekes anyag / Első osztály
Gyermekdalok, gyermekjátékdalok, mindennapi élethelyzeteket, életképeket kifejező dalok
Aki nem lép egyszerre, Budabuda bácsi; Bújj, bújj itt megyek; Bújj, bújj medve; Bújj, bújj zöld ág; Egyenlőre, két kettőre; Egyél libám; Erdő mellett nem jó lakni; Ess, eső, ess; Ég a gyertya, ég; Éliás, Tóbiás; Én kis kertet kerteltem; Fecskét látok; Fehér liliomszál; Gyertek haza ludaim; Gyertek lányok játszani, xxxxxxxx; Gyertek lányok ligetre; Xxxxxxx, menjünk vendégségbe; Hej, a sályi piacon; Xxxx el, sas!; Xxxxx, xxxxxxx, Hold, Hold fényes lánc; Kering az orsó; Xxxxx vagyok én; Xxxxxxx; Megy a kocsi; Nyisd ki Isten kiskapudat; Rece, rece pogácsa; Sírjunk, ríjunk; Szegény legény; Szólj síp, szólj; Ti csak esztek, isztok; Túrót ettem; Tücsök koma gyere ki; Xxxxx, zábor; Zsipp-zsupp
Dalok alkalmakra, jeles napokra
Xxxxx Xxxxxxx doktornak; Télapó itt van (Gyermekdal – Xxxxxxx X.); Xxxxx, xxxxx; Xxxxxxxx Xxx – Xxxxxx Xxxxxx: Xxxxx, xxxxx, Xxxxx; Xxxxx, gyűjj el;Esik eső karikára; Xxxxxx X. – Xxxxx Xxxxxxx: Fűzzünk, fűzzünk; Már megjöttünk estére (vers:Xxxxxxx Xxx); Xxxx mégy te kis nyulacska?
Mondókák, kiszámolók
Egy – megérett a meggy; Névcsúfolók – pl. Xxxxxx, csípjen meg a darázs; Hüvelykujjam almafa; Lementem a pincébe; Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet
TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:
− Csoportosan vagy önállóan, életkorának és hangi sajátosságainak megfelelő hangmagasságban énekel, törekszik a tiszta intonációra.
− Különböző hangerővel tud énekelni.
− A zenei produkciók kifejező előadásmódján a pedagógus visszajelzése alapján alakít.
− A tanult dalokhoz kapcsolódó játékokban, táncokban, dramatizált előadásokban osztálytársaival aktívan részt vesz.
− Hangszerkíséretes dalokat énekel tanára vagy hangszeren játszó osztálytársa kíséretével.
− Ismeri a tanult, énekelt zenei anyaghoz köthető szolmizációs hangokat.
− Kézjelről énekel.
− Belső hallása fejlődik.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− Emlékezetből énekel legalább 20 gyermekdalt.
− Jó testtartással, helyes légzéssel, megfelelő tempóban, artikulálva énekel c’ – d” hangterjedelemben.
− Elsajátítja a jól intonált, kifejező éneklés alapjait.
− Alkotóként vesz részt gyermekjátékdalok előadásában.
− A gyermek a dalokban felfedezi önmagát, s így azonosulni tud velük.
− Aktívan részt vesz az iskola vagy a helyi közösség hagyományos ünnepein.
FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÉSZSÉGEK ÉS ISMERETEK
− Magyar gyermekdalok és népdalok hallás utáni megtanulása és éneklése.
− A tanult dalok tiszta intonációjának fejlesztése az éneklés helyes szokásainak gyakorlásával, mint egyenes testtartás, helyes légzés, artikuláció, szolmizációs kézjelről való éneklés.
− Az előadói készség fejlesztése tevékenységeken keresztül.
− A befogadói készség fejlesztése hallás utáni daltanítás kapcsán.
− A gyermeki világ felfedezése a tanult dalokban.
− Évfolyamonként legalább 35 magyar gyermekdal és népdal hallás utáni ismerete.
− A tanult dalokhoz kapcsolódó játékok elsajátítása.
− Egyenes testtartás, helyes légzés, artikuláció.
− A kézjel, mint jelrendszer ismerete.
− Szolmizációs kézjelről való éneklés.
FOGALMAK
Népdal; gyermekjátékdal; körjáték; néptánc; hangszerkíséret; szolmizáció; kézjel.
TÉMAKÖR: Zeneművek/Zenehallgatás JAVASOLT ÓRASZÁM: 13 óra
A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód. A zeneművek élményszerű bemutatását előzze meg az egyik legfontosabb pedagógiai eszköz, a motiváció. Ezt szolgálja a lehetőség szerinti koncertlátogatás, a zenékhez, dalokhoz kapcsolódó táncok, játékok megtanulása és a zenei előadások, zenés filmek videó felvételről történő megtekintése.
Zeneművek / Zenehallgatás / Első osztály
Xxxxxx Xxxxxx: Gergely-járás, részlet a gyermekkarból; Xxxxxxxxx – gyermekkar; Xxxxxxxxx – gyermekkar; Xxxxxx Xxxx: Gyermekeknek I./3. Szegény legény; I./12. Lánc, lánc, eszterlánc; Xxxxxx Xxxx: Mikrokozmosz – részletek; 44 hegedűduó – I. füzet – Párnástánc (Elvesztettem zsebkendőmet); Xxxxxx Xxxxx: Xxxxxxxxxx bölcsődal – vegyeskar; Xxxxxxx Xxxxxxxxx: Állatok rögtönzött ellenpontja; Xxxxxxx Xxxxxx: Gyermekszimfónia – részlet; W.A. Xxxxxx: Esz-dúr kürtverseny III. tétel – részlet; Xxxxx-Xxxxx: Az állatok farsangja – részletek; Xxxxxxxxxxxx: Diótörő - Játék katonák indulója; Xxxxxx Xxxxxxxx: 21 énekes játék – Sípkészítő (Szólj síp); Névcsúfolók- „Ádám kutya ül a hátán”
TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:
− Érzékeli és megnevezi a hangerő, hangszín, hangmagasság változásait, az őt körülvevő világ hangjaiban, tanult dalokban, zeneművekben.
− Zenehallgatási élményekkel gazdagodik.
− Megismeri az énekelve megtanult dalt, feldolgozás formájában is.
− Képes asszociálni a hallott zenében megjelenített állatokra, életképekre.
− Megismer több, a mindennapokhoz, továbbá alkalmakhoz, ünnepekhez, jeles napokhoz fűződő zenei részletet.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− A hallgatott zenét adott szempontok alapján megfigyeli, és ezekről tanári kérdések segítségével szóban beszámol.
− A zenei aktivitáson keresztül megtapasztalja a zenei befogadás örömét.
− Felismeri a zongora hangját.
− Felismeri és megkülönbözteti a gyermekkar és a vegyeskar hangzását.
− Xxx tudja különböztetni a szólóhangszer hangzását a zenekari hangzástól.
− Képzelete és kreatív gondolkodása fejlődik.
− Képes az érzelmi azonosulásra.
− Egyre hosszabb zenei részletekre képes figyelni.
− Képes megérteni az zenék üzenetét.
− Azóval, rajzzal, tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval – egyénileg, párban vagy csoportosan – kifejezi a zene által benne keltett érzéseket.
FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÉSZSÉGEK ÉS ISMERETEK
− Az énekes anyaghoz kapcsolódó és az életkornak megfelelő, különböző stílusú, korú és műfajú zenék hallgatása.
− Cselekményes zenékben az egyes szereplők zenei ábrázolásának megfigyelése.
− Hangutánzások, hangszínek, ellentétek megfigyelése a hallgatott zenékben.
− A zene keltette érzések kifejezése szóval, rajzzal, tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval.
− Befogadói készség: ráhangolódás a hallgatott zeneművekre.
− Emberi hangfajták (gyermek, női, férfihang) megfigyelése a tanult zenei anyagban.
− A hangszerek hangszínének megfigyelése a tanult zenei anyagban.
− A szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar megkülönböztetése, megnevezése a tanult zenei anyagban.
FOGALMAK
Xxxxxxxx; gyermekkar; vegyeskar; zongoramű; kíséret; népdalfeldolgozás; zenekar; duó.
TÉMAKÖR: Zenei ismeretek/ Ritmikai fejlesztés JAVASOLT ÓRASZÁM: 7 óra
TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:
− Érti a tempó és az egyenletes lüktetés fogalmát.
− Megkülönbözteti a mérőt és a ritmust.
− A testét hangszerként is használja.
− Egyszerű ritmushangszereket használ.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− Érzékeli és hangoztatja az egyenletes mérőt a tanult dalokban, zenei szemelvényekben.
− Érzékeli az ütemhangsúlyt.
− Tapsolja a dalok, mondókák ritmusát.
− Felismeri és hangoztatja a negyed, nyolcadpár ritmusokat, a negyed értékű szünetet, tájékozódik a 2/4-es ütemben, felismeri és használja az ütemvonalat, záróvonalat.
− Mondókákat alkot, ritmusokat rögtönöz.
FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÉSZSÉGEK ÉS ISMERETEK
− Egyenletes mérő hangoztatása éneklés és esetenként zenehallgatás közben.
− Zenei hangsúly érzékeltetése és reprodukciója.
− Alapritmusok gyakorlása 2/4-es ütemben mozgással, testhangszerrel (pl. taps, csettintés, combütögetés, dobbantás), a tanuló által készített hangkeltő eszközökkel, és ritmusnevekkel csoportosan és párban:
• a zenei hangsúly érzékeltetésével,
• xxxxxxxx, gyermekversek ritmusának hangoztatásával,
• felelgetős ritmusjátékokkal,
• ritmussorok rögtönzésével pl. egy szó vagy érzelem kifejezésére.
− Ritmuskánon és osztinátó gyakorlása egyszerű formában.
− Alkotói készség: Rögtönzés dallammal, ritmussal, ritmussorok alkotása változatos hangszínek használatával, testhangszer és különböző hangkeltő eszközök és ritmushangszerek segítségével.
− Egyszerű ritmushangszerek (pl. dobok, húrok, csörgők stb.) és hangkeltő eszközök készítése.
− Játékkal oldott zenei tevékenységek alkalmazása.
− Egyenletes lüktetés, mérő.
− Negyed, nyolcadpár, a negyed értékű szünet.
− 2/4-es ütem.
− Ütemmutató, hangjegy, szünet, vonal-vonalköz, ütemvonal, kezdőhang – záróhang.
− Ritmikai kétszólamúság – osztinátó, ritmuskánon.
FOGALMAK
Mérő; ritmus; szünet; ütem; ütemvonal; záróvonal; ismétlőjel, ütemmutató; ritmushangszer; rögtönzés; ötvonalas rendszer; vonal-vonalköz, kezdőhang - záróhang; gyors; lassú; osztinátó, ritmuskánon.
TÉMAKÖR: Zenei ismeretek/Hallásfejlesztés JAVASOLT ÓRASZÁM: 7 óra
TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:
− Érzékeli a hangok egymásutánját, különböző hangszíneket, ellentétes dinamikai szinteket, ezeket felismeri az őt körülvevő világ hangjaiban, tanult dalokban, zeneművekben.
− Érti a különbséget a hangerő, hangszín, hangmagasság fogalmai között.
− Rövid dallamsorokat rögtönöz.
− Örömmel vesz részt az alkotói folyamatokban.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− Megismeri, énekli és alkalmazza a pentaton hangkészlet hangjait.
− A dalokat tanári segítséggel szolmizálva énekli, kézjelekkel mutatja.
− A fenti hangkészletben különböző gyakorlási formákban használja, belső hallása fejlődik.
− Megtapasztalja a relatív szolmizáció lényegét.
− A tanult dalok, zenei részletek éneklésekor tudja változtatni hangerejét a zenei kifejezésnek megfelelően.
− Különböző hangszíneket, ellentétes dinamikai szinteket hallás után megfigyel és reprodukál.
FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÉSZSÉGEK ÉS ISMERETEK
− A hangerő, hangszín, hangmagasság változásainak megfigyelése és megnevezése a környező világ hangjaiban, tanult dalokban, zeneművekben.
− Magas és mély hangok megfigyelése a tanult dalokban.
− Hangszínek és ellentétes dinamikai szintek gyakorlása hangutánzással, felelgetős játékokkal.
− Belső hallás fejlesztése dallambújtatással.
− A tanult énekelt zenei anyaghoz köthető szolmizációs hangok kézjelről történő éneklése.
− Kánon éneklése, gyakorlása egyszerű formában.
− Alkotói készség: Rövid dallamsorok rögtönzése pl. saját névre.
− A testhangszerek (pl. taps, csettintés, combütögetés, dobbantás), és a tanuló által készített hangkeltő eszközök hangszínének megfigyelése és azok improvizatív használata egy szó vagy érzelem kifejezésére.
− A pentaton hangkészlet hangjainak ismerete kiegészülve az alsó „lá”-val.
− A pentaton hangkészlet kézjeleinek ismerete és kézjelről történő éneklése.
− Kánon éneklésmódjának elsajátítása.
FOGALMAK
Halk, hangos, hangmagasság, hangszín, hangerő, dallam, dallamsor, kánon.
TÉMAKÖR: Zenei ismeretek/ Zenei írás, olvasás JAVASOLT ÓRASZÁM: 6 óra
TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:
− Megfigyeli és azonosítja az alapvető zenei jelenségeket (hangmagasság, dallamvonal, és időbeli viszonyok) a kottában.
− Kottaképről azonosítja a hallás után tanult dalokat.
− Érzékeli, hogy ugyanaz a dallamrészlet különböző magasságokban írható, olvasható.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− Tanári segítséggel képes leírni egyszerű ritmusokat a tanult értékekkel.
− Tanári segítséggel képes leírni egyszerű dallamfordulatokat a tanult dallamhangokkal.
− Képes egyszerű kottában tájékozódni.
− Megtapasztalja a relatív szolmizáció jellemzőit, illetve előnyeit.
FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÉSZSÉGEK ÉS ISMERETEK
− A hallás után tanult dalok kottából való azonosításának előkészítése különböző eszközökkel (pl. a dallamvonal lerajzolásával, mozgással stb.).
− A hangmagasság, dallamvonal, és időbeli viszonyok megfigyelése és követése a kottában a tanult dalokon.
− A kottakép alapvető funkcionális elemeinek felismerése: ütemmutató, hangjegy, szünet, vonal – vonalköz, pótvonal, ütemvonal, kezdőhang-záróhang stb..
− A figyelem, az összpontosítás fejlesztése egyszerű zenei írás – olvasási feladatok segítségével.
− A finommotorikus mozgások gyakorlása egyszerű zenei írás feladatok segítségével.
− Negyed, nyolcadpár, a negyed értékű szünet grafikai képe és írása.
− Ütemvonal és záróvonal grafikai képe és írása.
− A lá - szó - mi - ré-dó- szolmizációs hangok leírása fokozatos bevezetéssel, különböző hangmagasságokban.
FOGALMAK
Hangjegy
Forrás: 2020. NAT, Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára
B. Etika:
Az etika tantárgy alapvető célja az egyéni és közösségi identitás formálása, stabilizálása, az egyének és a csoportok közti együttműködés megteremtése. Ehhez járulnak hozzá a kulturális hagyományokban gyökerező erkölcsi elvek, társas szabályok megismertetése, az egyén gondolkodásában formálódó, a szocio-emocionális készségek fejlesztése.
A tantárgy magába foglalja az ember fontos viszonyulásait társaihoz, közösségeihez, környezetéhez és önmagához. Ezzel olyan szintézist kínál a tanulónak, amelyben eddigi személyes tapasztalatait és a más területeken megszerzett ismereteket reflektív módon vizsgálja. A tartalom szorosan kötődik más tantárgyak fejlesztési területeihez is.
Az erkölcsi nevelés fő célja a tanuló erkölcsi érzületének és erkölcsi gondolkodásának fejlesztése, a tanuló segítése a társas szabályok, a viselkedésminták azonosításában és saját alakuló értékrendjének tudatosításában. Az egyént és a közösségeket érintő etikai elvek és az ezekből következő kérdések felismerése az árnyalt, a másik ember vagy csoport szempontjait is megértő gondolkodást fejleszti.
Az etika tantárgy felkészíti a tanulót az egyéni életvezetésének és társas környezetének erkölcsi szempontból történő mérlegelésére, miközben saját tudását vizsgálja és fejleszti. Eszközei a kérdezés, a rejtett nézetek és a dilemmák feltárása, az érvelés, a meggyőzés, a meggyőződés, a társadalmi normák és közösségi értékek értelmezése.
A tananyag alapvető értékeket közvetít. Ezek a segítés, megértés, együttérzés, törődés, szabadság, felelősség igazságosság, becsületesség, méltányosság, tolerancia, önazonosság. Ezek a tanuló lelkiismeretének fejlődését szolgálják. A témák feldolgozása a tanulót megfontolt döntésre, kulturált véleményalkotásra és felelős tevékenységre készteti.
A tanulóközösség tevékenységei mintát nyújtanak arra, hogy milyen érzelmi-, érdekkonfliktusok és viselkedésmódok segítik vagy akadályozzák az együttműködést. Az ajánlott tantárgyi tartalmak és tanulói tevékenységek olyan képességeket is fejlesztenek, melyek a tanulót az életvezetésében sikeressé és tudatosabbá, társai és környezete problémái iránt érzékenyebbé tehetik, erősítik identitását, aktív társadalmi cselekvésre késztetik és segítik a nehéz helyzetek megoldásában.
Az etika tantárgy a Nemzeti alaptantervben rögzített kulcskompetenciákat az alábbi módon fejleszti:
A tanulás kompetenciái: A tantárgy keretében alkalmazott módszerek elősegítik az aktív tanulóvá válást, a tanulás tervezését, az egyéni tanulási stílus kialakítását és a tanulási útvonalak felfedezését, a mérlegelő gondolkodást, a belső motiváción nyugvó cselekvést, a célok elérése iránti elkötelezettséget, a metakognitív stratégiák alkalmazását.
A kommunikációs kompetenciák: A kommunikációs kompetenciák formálása során a tanuló gyakorolja az érzelmek kommunikálásának, az empátián nyugvó értő figyelemnek, az álláspontok asszertív megjelenésének, az erőszakmentes kommunikációnak, valamint a társas konfliktusok kezelésének kommunikációs technikákat igénylő változatait.
A digitális kompetenciák: A digitális kompetenciák fejlesztését támogatja a projektmunkák szervezése, megvalósítása, az elvégzett feladatok digitális eszközökkel történő bemutatása. A virtuális térben kialakult közösségek tagjainak viselkedését befolyásoló etikai szabályok felismerése. A digitális önkifejezés, a közösségi oldalakon történő önmegjelenítés, az információk kezelése. A tartalom digitális megosztásával kapcsolatos etikai kérdések köre számtalan fejlesztési lehetőséget rejt magában.
A matematikai, gondolkodási kompetenciák: A gondolkodási készségeket fejlesztik azok a tanulási tevékenységek, amelyek különböző élethelyzetek, információforrások, médiatartalmak elemzését igénylik. A különböző esettanulmányi példákban és a valóságos élethelyzetekben felmerülő etikai problémák, konfliktusok és a szabályok felismerése közben a tanuló elemző, problémamegoldó, mérlegelő gondolkodás alkalmazásával vizsgálja az események bekövetkezésének feltételeit. Átalakítja a szerzett információt, következtetéseket von le, magyarázatot keres, rendszerezést végez.
A személyes és társas kapcsolati kompetenciák: A tantárgy támogatja az önismereten alapuló önszabályozás és önfejlesztés megvalósítását, a lelkiismeretesség, az alkalmazkodóképesség, a kezdeményezőkészség, az elkötelezettség kialakulását, és a teljesítmény javítására való törekvést. A gyakorlatok során az érzelmek felismerésének és kifejezésének, az érzelmi állapotok szabályozásának, a társas helyzetek észlelésének, a konfliktusok kezelésének és a döntéshozatali készségeknek a fejlesztése válik hangsúlyossá.
A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái: A tanulók önállóan vagy csoportosan lehetőséget kapnak kreatív alkotások tervezésére, készítésére, projektfeladatok szervezésére, kivitelezésére. A szocio-emocionális készségek fejlesztése drámajátékkal, szerepjátékkal valósul meg, az érzelmek kifejeződése zenei produkciókban, vizuális alkotásokban ölt testet. A tudatosság erősítését segítik elő azok a feladatok, amelyekben kulturális hagyományok megismerésére kerül sor.
Az etika kerettanterv főbb pedagógiai alapelvei:
− A tanulók komplex személyiségfejlesztése, értelmi, érzelmi, társas-lelkületi formálás és a cselekvő magatartásra, viselkedésre buzdítás.
− A teljes személyiség aktivizálása a belső motiváció felkeltése és ébren tartása.
− Célrendszere és ajánlásai élményt adók, személyiséget, meggyőződést formálók.
− A tananyagok kiválasztása és annak megvalósítása során figyelembe veszi az egyes korosztályok tipikus életkori sajátosságait és lehetséges élethelyzeteit. Valamint lehetőséget kíván adni a tanulók és tanulócsoportok egyéni sajátosságai szerinti differenciálásra.
− Az aktív, cselekvő viselkedés, magatartás megélésére ösztönzi a diákokat a különböző élethelyzeteiben.
− Fontosnak tartja a nevelés három színterét (család, iskola, társadalom).
− Ebben a tantervben elsődleges az érzelmi, érzületi nevelés, a morálfejlesztés, amely során a gyermekek cselekedtetése, meggyőződésének formálása elengedhetetlenül szükséges a lelkiismeretes magatartás megszilárdulása érdekében.
− A nevelés mindig egy társadalmi közegben történik, így a nemzeti értékeink megismerése és megőrzése alapfeladat.
Korosztályi adottságaiknál fogva (alsó tagozatos) a gyermekek még nem képesek a tudatosan, teljes felelősséggel meghozott döntések felvállalására, ezért őket folyamatosan tanítani, nevelni, cselekedtetni kell, figyelembe véve a tanulók tipikus és egyéni életkori és fejlődési sajátosságait.
Az etika tanítása nagyfokú empátiát, sokirányú ismeretet, adaptivitási készséget és rugalmasságot igényel a pedagógustól, aki szakmailag is felkészült személy, fejlődés-lélektani, pedagógiai, szakdidaktikai és módszertani ismeretekkel rendelkezik. Tisztában van az alapelvekkel, melyeknek szellemiségében tanít. Együttműködik azokkal, akikkel munkatársi kapcsolatban van (szülők, osztályfőnök, igazgató, tanárok).
1-2. évfolyam
Az alsó tagozat első két évfolyamán az etika tantárgy elsődleges feladata az öntudatos erkölcsi-etikai gondolkodás kialakítása. Továbbá a tanuló önmagáról és közvetlen környezetéről szerzett ismereteinek tudatossá tétele, a legalapvetőbb szocio-emocionális eszköztárának létrehozása és a szokásszintű viselkedések belsővé válása.
Az érzületi-lelkületi nevelés során figyelembe kell vennünk, hogy a korai iskoláskorban elcsitulnak a viharos ösztöntendenciák, és a tanuló érzelemvilágában is törekszik a felnőtt világ elvárásainak megfelelni. A család, mint az érzelmek legfontosabb biztosítója, továbbra is döntő jelentőségű a számára, de már képes elfogadni a pedagógusok és a kortársak érzelmi megnyilvánulásait. A megterhelő érzelmekkel nem tud egyedül megküzdeni. A gyermekkor meghatározó érzelmei: a szeretet, a biztonság, a bizalom, a félelem. Fontos e korosztály esetében a szülővel, a tanárokkal, a tekintélyszemélyekkel való kapcsolat.
Fontos szempont a tanító nyitott, válaszkész, az őszinte véleménynyilvánítást folyamatosan fenntartó, támogató és tiszteletben tartó pedagógiai attitűdje a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével. A tanórákon a
korosztály képességeihez alkalmazkodva nagyobb súllyal jelennek meg a rajzos, kreatív, mozgásos, dramatikus játékok, helyzetgyakorlatok. Új elem az önmagára figyelő magatartás fejlesztése, az érzések, gondolatok pontos megfogalmazása. Mind az életkor, mind a tantárgy sajátosságai miatt az 1–2. osztályos kerettantervben különös jelentősége van az egyéni különbségeket figyelembe vevő, tanulói sokszínűségre érzékenyen reagáló differenciált bánásmódnak.
Az 1–2. évfolyam kerettanterve a tanulók önmagukhoz való viszonyulására, alapvető önismeretére, valamint elemi környezetükre, a rokoni és kortárskapcsolatok közegére összpontosít. Az első két évfolyamon a társadalmunk kulturális életét alapvetően meghatározó zsidó-keresztény kultúra világképével és szokásrendszerével ismerkednek meg. Ezek az egyházi ünnepkörök és hagyományok közös feldolgozásával valósulnak meg. A tevékenységközpontú, tanulási tapasztalatokra épülő módszerek lehetőséget nyújtanak a személyes véleményalkotásra, a közösséghez tartozás élményének megélésére.
Az 1–2. évfolyamon az etika tantárgy alapóraszáma: 68 óra. A témakörök áttekintő táblázata:
Témakör neve | Javasolt óraszám | 1. | 2. |
Éntudat- Önismeret | 10 | 6 | 4 |
Család- Helyem a családban | 12 | 8 | 4 |
Helyem az osztályközösségben | 12 | 8 | 4 |
A társas együttélés kulturális gyökerei: Nemzet- Helyem a társadalomban | 10 | 4 | 6 |
A természet rendjének megőrzése a fenntarthatóság érdekében | 12 | 4 | 8 |
Az európai kultúra hatása az egyén értékrendjére | 12 | 4 | 8 |
Összes óraszám: | 68 | 34 | 34 |
1. ÉVFOLYAM
TÉMAKÖR: Éntudat - Önismeret JAVASOLT ÓRASZÁM: 6 óra
ELŐZETES TUDÁS
Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények, tapasztalatok elmondása.
TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére, adottságaihoz mérten, életkorának felelően:
− Meggyőződik róla, hogy a hiányosságok javíthatók, a kitűzött célok teljesíthetők.
− Csoportos tevékenységek keretében felismeri és megjeleníti az alapérzelmeket, az alapérzelmeken kívül is megnevezi a saját érzelmi állapotait.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− Célokat tűz ki maga elé, és azonosítja a saját céljai eléréséhez szükséges főbb lépéseket.
− Céljai megvalósítása közben önkontrollt végez.
FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK
− Önismeret
• Saját jellemzők.
• Saját környezet bemutatása.
• Saját szokások azonosítása.
− Érzelmek megismerése
• Saját alapérzelmek felismerése, szóbeli megfogalmazása.
• Gondolatok és érzelmek kifejezése a helyzethez illően.
• A veszélyt jelentő helyzetek azonosítása.
− Fejlődés
• A változások felismerése.
• Hatékony tanulási technikák és feltételek gyűjtése.
• Saját tanulási célok és jó szokások meghatározása.
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
− Leírás, rajzolás, festés, mintázás. Önarckép. Xxxxxx fotóalbum összeállítása. Képi kifejezés, illusztráció.
− Asszociációs vizuális feladatok.
− Bábkészítés.
− Játék, szerepjáték, szituációs játék, színjátszás, bábjáték.
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, MUNKA- ÉS SZERVEZÉSI FORMÁK
− Szabad beszélgetés. Irányított beszélgetés.
− Szemléltetés.
− Magyarázat.
− Bemutatás, mintakövetés.
− Megfigyelés.
− Kérdezés.
− Rendszerezés.
− Elemzés.
− Vita.
− Önkifejező alkotás.
− Csoportmunka.
− Egyéni munka.
− Játék, szituációs játék, szerepjáték, bábjáték.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
− Vizuális kultúra:
• Személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban.
− Magyar nyelv és irodalom:
• Beszédkészség, beszédbátorság fejlesztése.
• Önismereti gyakorlatok.
• A szituációnak megfelelő nyelvhasználat fejlesztése.
TANESZKÖZÖK
− Tankönyv.
− Fotók, képek, rajzok, filmek, tárgyak, interaktív tábla.
− Papír és egyéb anyagok, ceruza, egyéb grafikai eszközök, zsírkréta, pasztell, filctoll, akvarell, tempera, gyurma, agyag.
FOGALMAK
Én, viszonyulás a másik emberhez, érzelem, érzület, öröm, bánat, félelem, harag, otthon, védettség, bizalom, fejlődés, változás, cél, szokás.
TÉMAKÖR: Helyem a családban JAVASOLT ÓRASZÁM: 8 óra
ELŐZETES TUDÁS
Élmények, tapasztalatok elmondása.
TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére, adottságaihoz mérten, életkorának megfelelően:
− Felismeri és megnevezi a szűkebb és a tágabb családtagjait, a rokonsági szintek.
− Átéli a különböző családi események fontosságát.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− Felismeri a különböző élethelyzetek (pl. új családtag érkezése, egy családtag elvesztése, iskolai siker, kudarc, új barátság, kiközösítés) érzelmi megnyilvánulásait.
− Megérti a családi szokások jelentőségét a családi összetartozás megélésében és bizalmi kapcsolatainak alakulásában.
− Képes azonosítani a szeretet és elfogadás jelzéseit.
− Felismeri az őt ért bántalmazást, ismer néhány olyan segítő bizalmi személyt, akihez segítségért fordulhat.
FEJLESZTÉSE FELADATOK ÉS ISMERETEK
− Egészséges életmód
• Az egészséges életmód alapelemei, az egészségmegtartó stratégiák ismerete.
• A biztonság feltételeinek megérzése a mindennapokban.
• Helyzetek azonosítása, melyekben segítség nyújtására vagy kérésére van szükség.
− Családi és tágabb kapcsolatok
• A családtagok közös tevékenységeinek megismerése.
• Szokások a családban, és azok szerepének felismerése.
• Ünnepek a családban, a családi ünnepekhez kapcsolódó szokások átélése.
− Érzelmek kifejezése a családban, sorsfordító események
• Változások, események azonosítása a családban.
• A szeretet kifejezésének és elfogadásának módjainak gyakorlása.
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
− Beszélgetés, leírás, rajzolás, festés, mintázás.
− Fényképezés.
− Filmnézés, beszélgetés a filmről, filmelemzés.
− Kapcsolati háló, családfa készítése, rajzos fotóalbum összeállítása.
− Napirend, napló.
− Képi kifejezés, illusztráció. Képregény, fotósorozat.
− Asszociációs vizuális feladatok.
− Érzelmek kifejezése, érzések, gondolatok megfogalmazása.
− Bábkészítés.
− Játék, szerepjáték, szituációs játék, színjátszás, bábjáték.
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, MUNKA- ÉS SZERVEZÉSI FORMÁK
− Szabad beszélgetés. Irányított beszélgetés.
− Szemléltetés.
− Magyarázat.
− Bemutatás, mintakövetés.
− Megfigyelés.
− Kérdezés.
− Rendszerezés.
− Elemzés.
− Vita.
− Önkifejező alkotás.
− Csoportmunka.
− Egyéni munka.
− Játék, szituációs játék, szerepjáték, színjátszás, bábjáték.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
− Vizuális kultúra:
• Az internethasználat szabályai.
• Családi élmények feldolgozása, összegyűjtése.
− Technika, életvitel és gyakorlat:
• Élet a családban; családi rendezvények, ünnepek, események.
• Iskolai és osztály-rendezvények.
TANESZKÖZÖK
− Tankönyv.
− Fotók, képek, rajzok, filmek, tárgyak.
− Fényképező-gép, mobiltelefon, interaktív tábla.
− Papír és egyéb anyagok, ceruza, egyéb grafikai eszközök, zsírkréta, pasztell, filctoll, akvarell, tempera, gyurma, agyag.
FOGALMAK
Biztonság, egészség, családtag, rokon, barát, ismerős, hétköznap, hétvége, ünnep, szeretet, tisztelet.
TÉMAKÖR: Helyem az osztály közösségében JAVASOLT ÓRASZÁM: 8 óra
ELŐZETES TUDÁS
Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények, tapasztalatok elmondása.
TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére, adottságaihoz mérten, életkorának megfelelően:
− Felméri az osztályközösségben elfoglalt helyét és feladatait; érdeklődésének és tudásának megfelelő feladatot vállal a közös munkában.
− Megkülönbözteti a tiszteletteljes és sértő közlési módokat hagyományos és digitális környezetben egyaránt, véleményét másokat nem bántó módon fejezi ki.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− Xxxxxx, és életkorának megfelelően alkalmazza a beszélgetés alapvető szabályait.
− Különbséget tesz verbális és nem verbális jelzések között, és törekszik ezek értelmezésére.
− Rendelkezik megfelelő kommunikációs eszköztárral ahhoz, hogy barátsággá alakuló kapcsolatokat kezdeményezzen.
FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK
− Kommunikáció
• A társas érintkezés és a beszélgetés alapvető szabályainak ismerete.
• Alapvető testbeszéd-jelzések azonosítása és értelmezése.
• Egyenrangú és kölcsönös kommunikáció, kommunikációt és megértést segítő verbális és non-verbális elemek felismerése.
− Kortárs kapcsolatok
• Kapcsolatok kialakítása, ápolása kortársakkal.
• A kapcsolatok kialakulását segítő és gátló viselkedési formák megkülönböztetése.
− Konfliktusok
• Az elfogadás és az elutasítás jelzéseinek azonosítása.
• Vita, veszekedés, harag okainak feltárása, a kibékülés, megbeszélés módjai, a megbocsátás elfogadása.
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
− Leírás, rajzolás, festés, mintázás. Fényképezés.
− Képi kifejezés, illusztráció.
− Asszociációs vizuális feladatok.
− Érzelmek kifejezése, érzések, gondolatok megfogalmazása.
− Köszönések, megszólítások megtanulása, gyakorlása.
− Bábkészítés.
− Játék, szerepjáték, szituációs játék, színjátszás, bábjáték.
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, MUNKA- ÉS SZERVEZÉSI FORMÁK
− Szabad beszélgetés. Irányított beszélgetés.
− Szemléltetés.
− Magyarázat.
− Bemutatás, mintakövetés.
− Megfigyelés.
− Kérdezés.
− Rendszerezés.
− Elemzés.
− Vita.
− Önkifejező alkotás.
− Csoportmunka.
− Egyéni munka.
− Játék, szituációs játék, szerepjáték, színjátszás, bábjáték.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
− Magyar nyelv és irodalom:
• egyszerű ítéletalkotás mesék szereplőiről; mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékban; szöveges üzenetek érzelmi tartalmának megértése.
• A szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása.
• Nem verbális jelzések tartalmának felismerése.
− Vizuális kultúra:
• Átélt esemény vizuális megjelenítése.
• A kép és a hang szerepének megfigyelése animációs mesékben.
• A közvetlen és közvetett kommunikáció közti különbségek felismerése.
TANESZKÖZÖK
− Tankönyv.
− Fotók, képek, rajzok, filmek, tárgyak.
− Fényképező-gép, mobiltelefon, interaktív tábla.
− Papír és egyéb anyagok, ceruza, egyéb grafikai eszközök, zsírkréta, pasztell, filctoll, akvarell, tempera, gyurma, agyag.
FOGALMAK
Figyelem, testbeszéd, tisztelet, sértés, vita, harag, kibékülés, elfogadás, megbocsátás, lelkiismeret.
TÉMAKÖR: A társas együttélés kulturális gyökerei: Nemzet-Helyem a társadalomban JAVASOLT ÓRASZÁM: 4 óra
ELŐZETES TUDÁS
Élmények, tapasztalatok elmondása.
TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére, adottságaihoz mérten, életkorának megfelelően:
− Ismer néhány, a közvetlen lakóhelyéhez kapcsolódó, alapvető kulturális és természeti
értéket.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− Érdeklődést mutat Magyarország történelmi emlékei iránt, felismer közülük néhányat.
FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK
− A lakóhely jellemzői
• Saját kedvelt helyszínek a lakókörnyezetben, a lakóhelyhez kötődés megfogalmazása.
• Saját lakóhely néhány nevezetességének, fontos helyeinek, személyeinek megismerése.
• Felismeri a lakókörnyezet közös gondozásának módjait és fontosságát.
− Közös ünnepek
• Családi, iskolai és nemzeti ünnepek jellegének megkülönböztetése.
• Személyes részvétel a közös ünneplés előkészítésében, lebonyolításában.
− Az együttélés szabályai
• A társas szabályok szerepének meghatározása az együttélésben.
• A szabályszegés következményeinek felismerése.
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
− Beszélgetés, leírás, rajzolás, festés, mintázás.
− Fényképezés. Filmnézés, beszélgetés a filmről, filmelemzés.
− Képi kifejezés, illusztráció.
− Asszociációs vizuális feladatok.
− Érzelmek kifejezése, érzések, gondolatok megfogalmazása.
− Bábkészítés.
− Játék, szerepjáték, szituációs játék, színjátszás, bábjáték. Népszokások, népszokásokat stilizáló körjátékok, táncok, versek, mondókák.
− Képes játékok, párosító, csoportosító, képátalakító, kiegészítő feladatok.
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, MUNKA- ÉS SZERVEZÉSI FORMÁK
− Szabad beszélgetés. Irányított beszélgetés.
− Szemléltetés.
− Magyarázat.
− Bemutatás, mintakövetés.
− Megfigyelés.
− Kérdezés.
− Rendszerezés.
− Elemzés.
− Vita.
− Önkifejező alkotás.
− Csoportmunka.
− Egyéni munka.
− Játék, szituációs játék, szerepjáték, színjátszás, bábjáték.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
− Vizuális kultúra:
• Környezetünk külső és belső terei.
TANESZKÖZÖK
− Tankönyv.
− Fotók, képek, rajzok, filmek, tárgyak.
− Fényképező-gép, mobiltelefon, interaktív tábla.
− Papír és egyéb anyagok, ceruza, egyéb grafikai eszközök, zsírkréta, pasztell, filctoll, akvarell, tempera, gyurma, agyag.
TÉMAKÖR: A természet rendjének megőrzése a fenntarthatóság érdekében
JAVASOLT ÓRASZÁM: 4 óra
ELŐZETES TUDÁS
Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények, tapasztalatok elmondása.
Tanulási eredmények A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére, adottságaihoz mérten, életkorának megfelelően:
− Felismeri a természet esztétikus rendjét.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− Felelősséggel gondoskodik háziállatokról vagy a környezetében előforduló állatokról, növényekről.
FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK
− A természet védelme
• Állatok és növények felelős gondozásának gyakorlása
• A saját környezetben található természeti értékek gyűjtése
• A természetvédelem fontosságának a felismerése
• Környezetkárosító cselekvések azonosítása, elkerülése
− Környezetvédelem
• A szelektív hulladékgyűjtés gyakorlása
• A takarékosság elvének elfogadása, megfogalmazása
• A környezetkárosító magatartások elkerülési módjainak megismerése
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
− Beszélgetés, leírás, rajzolás, festés, mintázás. Fényképezés. Filmnézés, beszélgetés a filmről, filmelemzés.
− Képi kifejezés, illusztráció.
− Asszociációs vizuális feladatok.
− Érzelmek kifejezése, érzések, gondolatok megfogalmazása.
− Képzeletgyakorlatok rajzban, játékban.
− Képes játékok, memóriajáték, képfelismerő, párosító, csoportosító, képátalakító, kiegészítő feladatok.
− Órai alkotómunka megszervezése, lebonyolítása, anyagok, eszközök csoportosítása, eszközhasználat, elpakolás, szelektív hulladékgyűjtés megbeszélése, elvégzése, értékelése.
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, MUNKA- ÉS SZERVEZÉSI FORMÁK
− Szabad beszélgetés. Irányított beszélgetés.
− Szemléltetés.
− Magyarázat.
− Bemutatás, mintakövetés.
− Megfigyelés.
− Kérdezés.
− Rendszerezés.
− Elemzés.
− Vita.
− Önkifejező alkotás.
− Csoportmunka.
− Egyéni munka.
− Állat- és növénykert látogatás.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
− Technika, életvitel és gyakorlat: növényápolás, állatgondozás.
− Magyar nyelv és irodalom:
• A mesék világa; alapvető erkölcsi-esztétikai kategóriák (szép-csúnya, jó-rossz, igaz-hamis, helyes- helytelen).
• Esztétikai rend felismerése a mesék, történetek képzeletbeli helyszínein.
− Vizuális kultúra:
• A természeti környezet elemeinek megjelenítése.
• Különböző anyagok használata a kifejezés szándékával.
• Képzeletbeli helyek, helyszínek, terek megjelenítése.
• Meseszereplők, mesehősök megjelenítése különféle technikákkal, anyagokkal, elképzelt környezetben
TANESZKÖZÖK
− Tankönyv.
− Fotók, képek, rajzok, filmek, animációs filmek, tárgyak.
− Fényképező-gép, mobiltelefon, interaktív tábla.
− Papír és egyéb anyagok, ceruza, egyéb grafikai eszközök, zsírkréta, pasztell, filctoll, akvarell, tempera, gyurma, agyag.
FOGALMAK
Gondozás, gondoskodás, veszélyeztetett, természetvédelem, környezetkárosítás, hulladék, szelektív gyűjtés, környezetvédelem.
TÉMAKÖR: Az európai kultúra hatása az egyén értékrendjére JAVASOLT ÓRASZÁM: 4 óra
ELŐZETES TUDÁS
Élmények, tapasztalatok elmondása.
TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére, adottságaihoz mérten, életkorának megfelelően:
− Megismer többféle, a jelentősebb vallási ünnepekhez kapcsolódó egyházi és kulturális
szokást.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− Megismer néhány fontosabb ünnephez kapcsolódó vallási eseményt.
FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK
− Kérdések a világról
• A környező világ megismerési módjainak összegyűjtése (megfigyelés, magyarázat, kérdések a tapasztaltabbakhoz, szöveges, filmes források).
− Vallás, hit
• A környezetben található egyházak, felekezetek néhány vallási szokásának megismerése.
− Erkölcs
• A szeretet, tisztelet, segítőkészség, türelem megjelenési módjainak felismerése a mindennapokban.
• Xxxxxxxxxx megfogalmazása a jóról és a rosszról.
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
− Beszélgetés, leírás, rajzolás, festés, mintázás. Fényképezés. Filmnézés, beszélgetés a filmről, filmelemzés.
− Képi kifejezés, illusztráció.
− Asszociációs vizuális feladatok.
− Érzelmek kifejezése, érzések, gondolatok megfogalmazása.
− Képzeletgyakorlatok rajzban, játékban.
− Mese kitalálása, eljátszása. Mese szereplőinek megjelenítése.
− Bábkészítés. Jó és rossz kitalált lények megjelenítése.
− Játék, szerepjáték, szituációs játék, színjátszás, bábjáték.
− Képes játékok, memóriajáték, képfelismerő, párosító, csoportosító, képátalakító, kiegészítő feladatok.
− Órai alkotómunka megszervezése, lebonyolítása, anyagok, eszközök csoportosítása, eszközhasználat, elpakolás, szelektív hulladékgyűjtés megbeszélése, elvégzése, értékelése.
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, MUNKA- ÉS SZERVEZÉSI FORMÁK
− Szabad beszélgetés. Irányított beszélgetés.
− Szemléltetés.
− Magyarázat.
− Bemutatás, mintakövetés.
− Megfigyelés.
− Kérdezés.
− Rendszerezés.
− Elemzés.
− Vita.
− Önkifejező alkotás.
− Csoportmunka.
− Egyéni munka.
− Játék, szituációs játék, szerepjáték, színjátszás, bábjáték.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
− Vizuális kultúra:
– A természeti környezet elemeinek megjelenítése.
− Magyar nyelv és irodalom:
• A mesék világa; alapvető erkölcsi-esztétikai kategóriák (szép-csúnya, jó-rossz, igaz-hamis).
• Esztétikai rend felismerése a mesék, történetek képzeletbeli helyszínein.
− Vizuális kultúra:
• Elképzelt dolog vizuális megjelenítése.
• Különböző anyagok használata a kifejezés szándékával.
• Képzeletbeli helyek, terek megjelenítése.
• Meseszereplők, mesehősök megjelenítése különféle technikákkal, anyagokkal, elképzelt környezetben.
TANESZKÖZÖK
– Tankönyv.
– Fotók, képek, rajzok, filmek, animációs filmek, tárgyak.
– Fényképező-gép, mobiltelefon.
– Papír és egyéb anyagok, ceruza, egyéb grafikai eszközök, zsírkréta, pasztell, filctoll, akvarell, tempera, gyurma, agyag.
FOGALMAK
Vallás, hit, egyházi ünnepkörök, népszokások, érték, szeretet, tisztelet, segítőkészség, türelem, jó és rossz.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUS VÉGÉN
− A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival.
− Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.
− Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.
− Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni.
− A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.
− Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.
− Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében.
− Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.
− Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért.
− Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze.
− Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.
− Xxx tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.
C. Képességfejlesztő sakk
Alapelvek, célok és feladatok
Korunk, a digitális társadalom olyan mértékű ingertömeg-, adatfeldolgozást tesz szükségessé az emberek számára, hogy bizonyos ezzel kapcsolatos, rendszerezési képességek, kompetenciák elsajátítása létszükségletté vált. Ezen képességek megléte az ismeretszerzés mellett a sikeres tanítási-tanulási folyamatban is elengedhetetlen. A sakk a maga szimbólumrendszerével, a vizuális információk alapján, a digitális térhez hasonlóan korlátozott kódokból történő tájékozódásra, információszerzésre épülő rendszerével, párhuzamos gondolati síkon, a problémák több nézőpontból való megvizsgálásával (minimum a saját és az ellenfél szempontjából) válik kivételes oktatási eszközzé a digitális korba beleszületett gyermekek számára. Egyben a holisztikus, vizuális információkra épülő gondolkodás térnyerésével háttérbeszoruló logikai-elemző gondolkodást is készségszinten képes fejleszteni.
A Sakk, mint oktatási eszköz kerettanterve a megújult nevelésközpontú iskola, s ezen belül egy kompetencia alapú nevelési-oktatási folyamat része, amely biztosítja a sakkozás intézményesen szervezett tanítását-tanulását. A sakk, az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, iskolás kor elején be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába. A sakkozás, alapvető kognitív lelki folyamatokat és funkciókat működtetve, jótékonyan hat az értelmi képességek, mindenekelőtt a megértést és a problémamegoldást biztosító gondolkodás fejlődésére. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a sakkozás nevelő-fejlesztő erejét, személyiségformáló hatását sem.
A sakkjáték tanulásának-gyakorlásának kedvező hatása a gyermekek egész intellektuális fejlődésére tudományosan is kimutatott.
A sakk haszna a közoktatásban elsősorban abban rejlik, hogy előmozdítja a különböző műveltségi területek elsajátítását, képessé tesz az elavult információk elvetésére, és az új információk beépítésére, vagyis egészében a jövőre készít elő.
Sakkozás közben a gyerekek egy sor már tárolt információt mozgósítanak és kombinálnak össze, miközben idegrendszerükben a sejtek közti kapcsolatok száma sokszorozódik. Ezeket a kapcsolatokat fogják felhasználni mindenfajta tanulása során. A sakk a maga vizuális szimbólumrendszerével az egész tanulási folyamat kialakulására komoly kihatással van.
A Sakk, mint oktatási eszköz projekt bevezetésének elsődleges célja a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, a kritikai gondolkodás fejlesztése intézményi keretek között, heti rendszerességgel, tanítási idő keretében.
TOVÁBBI CÉL:
− A sakk táblajáték alapismeretek nyújtása.
− A logikus, kritikai gondolkodás képességének kialakítása.
− Önálló döntéshozás kialakítása.
− Összefüggések, globális folyamatok felismerése.
− Önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozás gyakorlatának kialakítása.
− Gyakorlatias szemlélet kialakítása.
− Kreativitás növelése.
− Viselkedés zavaros tanulók megsegítése az oktatásba való beilleszkedésben.
− Memóriafejlesztés.
A sakk egy, a tanuló személyiségét komplexen fejlesztő stratégiai táblajáték. A sakk szabályainak tanulása közben a gyermeknek bővül az emlékezete, szókincse, megkülönbözteti a bábukat és nevet rendel melléjük, megismeri tulajdonságaikat: melyik hogyan léphet, hogyan üthet, illetve a tanuló megtanul síkban tájékozódni, ami nagyon fontos, hiszen az iskolai munka is füzetek, könyvek világában zajlik. Megismeri a mátrixot: a sor és az oszlop fogalmát, egyezteti a bábuk helyét és értékét. A táblán történő tájékozódáshoz számokat és betűket rendel egymáshoz. Mindeközben egy sor, már tárolt információt mozgósít és kombinál össze.
Sakkozás közben a gyermek észrevétlenül, játékos formában, készségszinten sajátítja el a tanulási folyamathoz szükséges gondolkodást. A játék szabályrendszere pedig számos, módszertanilag gazdagon használható lehetőséget rejt magában.
A sakk a fejlesztési területek-nevelési célok mindegyikének eléréséhez jelentős segítséget nyújt. Komplex fejlesztési területek kognitív területen: fejleszti az analizáló és szintetizáló képességet, emlékezőtehetséget, elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, produktív képzeletet, összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét, az összpontosítás képességét, kreativitást, elvonatkoztatási és általánosítási képességet, problémaérzékenységet, kombinatív képességet, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet stb.
A sakkozás személyiségformáló hatása tág lehetőséget kínál az erkölcsi nevelésre: becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre nevel, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására stb. nevel.
A nemzeti öntudat kialakulását, a hazafias nevelést is elősegíti, hiszen Magyarország több mint másfél évszázada a sakkozás nagyhatalmai köze tartozik, a diákok megismerkednek szellemi kiválóságokkal, híressé vált magyar sakkozókkal, nagymesterekkel, sakkolimpiákon kiemelkedő eredményt elérő versenyzőkkel, akikre büszkék lehetnek. Ráébrednek arra, mennyi felfedezni való és ismeretgyarapítási lehetőség rejlik a „királyi játék” históriájában.
A sakk jelentős mértékben képes növelni a tanuló belső motivációját. A lehetőségek közüli választás során mindig a legjobb lépést, a legjobb stratégiát igyekszik kiválasztani. Állandó fejlődésre való törekvésre ösztönöz. A játék során a tanuló képes az együttműködésre, az empátiára. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. Mindezzel elősegíti az önismeret és a társas kultúra fejlesztését.
A közös játék során a tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat.
A sakkozás talán legfontosabb eredménye a tanulási képesség fejlődése. A különböző magyar és nemzetközi tanulmányok ezen a téren számos részképesség fejlődését bizonyították: az analizáló és szintetizáló képességét, az emlékező tehetségét, az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodásét, a megosztott figyelem képességéét, a produktív képzeletét, az összefüggések felismerésének képességéét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegéét, az összpontosítás képességéét, a kreativitásét, az elvonatkoztatási és általánosítási képességét, a problémaérzékenységét, a kombinatív képességét, a módszeres és hatékony gondolkodásét.
Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése – olvasás és szövegértés, szóbeli és írásbeli kommunikáció – nem csak a magyar nyelv és irodalom tantárgy feladata, mivel működése számos más kompetenciával kapcsolódik össze és a többi tantárgy, műveltségterület sikeres tanulását is befolyásolja. A sakk, mint oktatási eszköz kerettanterv a kognitív, szociális és személyes kompetenciák fejlesztésére is kihat, amely meghatározó szerepe lehet az egyén hatékony világ- és önértelmezési modelljének formálásában, életpálya kialakításában. A tanuló tevékenysége során törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani sakkozással kapcsolatos élményeit. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtést és elrendezést, elsajátítja a számítógép, az internet használatát, s megtanulja, hogyan kezelje, szelektálja és rögzítse az óriási adathalmazt. Érveket gyűjt lépései előtt, reflektál döntéseiről.
A sakk, mint oktatási eszköz kerettanterv képességfejlesztő és a szellemi horizontot tágító hatása igen sokrétű. A sakkozás során a tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.
Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Az elmélyültebb sakkozás folytonos keresésre kényszerít, sikerek és kudarcok okainak szakadatlan
vizsgálatára, vagyis szigorú önkritikára szoktat, de módszert kínál ahhoz is, hogy ismeretlen helyzetekben kevés számú ismert motívum alapján is legyen esély az eligazodásra.
A sakk, mint oktatási eszköz arra nevel, hogy a tanuló egyszerre „két fejjel” – a sajátjával és az ellenfelével – gondolkodjon, s próbálja kitalálni a másik fél terveit, ugyanakkor kiváló iskola ahhoz, hogy a döntésekhez a szakirodalomból vagy saját gyakorlatából ismert cselekvési mintákat használjon fel. A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat. Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait.
A tanuló a tanulás iránti attitűdje pozitívvá válik. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanítói, oktatói segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.
Korunkban megváltoztak a tudásátadás helyszínei, és a diákok sok ismerethez jutnak az interneten, multimédiás eszközökön keresztül, ezért ki kell tudniuk választani a tanulóknak a megfelelő információt, vagyis olyan készségeket, módszereket kell kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik a szelektálást. A sakk, mint oktatási eszköz alkalmazása kialakítja a tanulókban az önfejlesztés igényét, a hatékony, önálló tanulás iránti motivációt, a logikus gondolkodás képességét, a problémaérzékenységet és a lehető legjobb megoldás igényét, kreativitást, eredetiséget, amely szükséges minden tantárgy tanulásakor és a mindennapi életben. Fontos a diákokban ezt az érzést kiváltani, hogy érdemes önmagukat fejleszteni, tudásukat gyarapítani, mert annak hasznát a következő játszmában rögtön érezhetik.
Általános tanteremi foglalkozáshoz szükséges eszközök: sakktáblák, sakk-készletek, demo tábla, laminált lap, sakkszőnyeg.
A kompetenciafejlesztést az alsó tagozaton a tanító, a sakkoktató az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal valósítja meg. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.
Ökoiskolánk tudatosan vállalja föl, hogy mindennapi életünk meghatározója a környezeti nevelés. Ezért törekszünk arra, hogy a képességfejlesztő sakk tantárgy tartalmi elemeit összekapcsoljuk az ökológiai szemlélettel. A fenntarthatóságra nevelés, az aktív, problémaközpontú, felfedező tanulás hangsúlyos szerepet kap.
A kerettanterv ajánlott óraszáma heti 1 a tanítási-tanulási folyamatba építve.
Sakk időkeret felosztása az 1. évfolyam számára 34 óra.
A Sakk, mint oktatási eszköz kerettanterv feldolgozása az alábbi struktúrában szerepel:
− Bevezetés: célok, feladatok.
− 1. évfolyamra lebontott tematikai egység megnevezése, a tematikai egység ajánlott óraszáma, fejlesztési célok, előzetes ismeretek, követelmények, kapcsolódási pontok, kulcsfogalmak tematikai egységenként, értékelés.
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE
Az értékelés során célszerű a szöveges értékelést alkalmazni, mivel a kompetenciafejlesztés során elsősorban nem csupán az ismeretek hiányát vagy meglétét vizsgáljuk, hanem a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, előrehaladását.
− A tanuló értékelésének szempontjai:
• Fogalmak ismeretére.
• Készségek.
− Az ellenőrzés területei, formái:
• A tanulók – tanító által történő – megfigyelése:
o Önálló tevékenységben.
o Csoportmunkában/páros munkában való részvétel során.
• Tanulói megfigyelések:
o Egymás munkájának segítése csoportmunkában/párban.
o Önellenőrzés.
A tanulási folyamaton belül a tanulók értékelésével az egyén fejlettségét, aktuális tudását viszonyítjuk a saját képesség szerint elérhető legmagasabb szinthez, valamint a fejlesztés, tanulás során várható eredményhez.
A tantervben az első évfolyamok végén a fejlődés várható eredményeinek meghatározását irányelveknek kell tekinteni. Azt, hogy az adott területen mennyire biztatóak az aktuális helyzet és a fejlődés jelei, a pedagógusnak kell megítélnie. Vannak olyan területek, amelyekben viszonylag egyszerűen, teszteléssel megállapíthatók a teljesítmények. Ezeken a területeken is óvatosan kell kezelni a megfogalmazott irányelveket, hiszen pl. a számolni legjobban tudó ember is követ el számolási hibát, az egyébként jó problémamegoldó ember is félreérthet egy-egy olvasott vagy hallott szöveget. Ezért – bár mérésekkel sok területen megbízható információkat szerezhetünk növendékeink tudásáról, felkészültségéről, képességeinek fejlettségéről – kellő mértékben kell támaszkodnunk a folyamatos megfigyelés során gyűjtött tapasztalatokra.
Az év végi értékelés egyrészt a szummatív mérési eredményekre, másrészt a tanító folyamatos megfigyelései során szerzett összképre épül.
A rendszeres visszajelzés a tanulónak a pedagógus és társai által a tanév során elengedhetetlen. A visszajelzések gyűjtése és dokumentálása portfoliószerűen történhet, ugyanígy a tanuló reakcióinak és elhatározásainak rögzítése, segíti az értékelést.
A megfelelt szint többnyire az elsajátított ismertek alkalmazását jelenti, amikor a tanulók segítséggel képesek az ismerteket az adott helyzetben történő alkalmazására.
A kiválóan megfelelt szint azokat a megalapozott átlagismerteket feltételezi, amelyek birtokában a tanuló önállóan képes azokat adott helyzetben, problémamegoldás során alkalmazni.
KIEMELT FELADATOK
− A fejlesztés-központúság megvalósítása két fő területen: a tanulók komplex fejlesztése; valamint a sakk tartalmak fokozatos felépítése, mélyítése, bővítése terén. Ez a szemlélet megkívánja, és a felépítés lehetővé teszi a tanulók differenciált foglalkoztatását, az egyéni bánásmód megvalósítását is.
− Az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a különböző adottságú, képességű tanulók tanulási-fejlődési esélyeinek, tehetségük kibontakoztatásának változatos módszerekkel történő megvalósítása.
− Olyan módszertani ajánlások, tevékenységi formák (pl. páros és csoportmunka, kooperatív tanulási eljárások) megjelenítése, ajánlása, amelyek a feldolgozást érdekesebbé.
TÉMAKÖR: Bevezetés a sakk világába JAVASOLT ÓRASZÁM: 8 óra
ELŐZETES TUDÁS
Nem igényel.
A TEMATIKAI EGYSÉG NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI CÉLJAI
− Pozitív érzések kialakítása a sakk szabályaival kapcsolatosan. A bábok mozgásának életszerű megismerése. A térlátás fejlesztése.
− Fejlesztés: mozgáskoordináció, téri tájékozódás, vizuális figyelem, emlékezet, gyorsaság, szem- és kézkoordináció, szerialitás, figyelem, analógiás gondolkodás.
− Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése. Kooperáció a társakkal, eredményes munkaszervezés.
ISMERETEK/FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
− Bevezetés a sakk világába
• Mesés történetek a sakktörténelemből.
− Ismerkedés a sakkbábokkal
• A bábok megnevezése. Gyalogok és tisztek.
− Ismerkedés a sakktáblával
• Négyzetek fekete-fehéren. Bevezetés a vonalak, sorok és átlók világába.
− Ismerkedés a bástyával
• Lépés a bástyával a vonalakon. Ütés a bástyával.
− Ismerkedés a futóval
• Lépés a futóval az átlókon. Ütés a futóval.
− Ismerkedés a csodás vezérrel (királynővel)
• Lépés a vezérrel. Ütés a vezérrel. Játék: 8 vezéres sakkfeladvány.
− Összefoglaló
• Ismerkedés a táblával, bástya, vezér és futó lépéseivel.
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
− Bevezetés az új ismeretekbe mozgásos feladatokkal.
− A különböző bábok megkülönböztetése, a bábok többféle ábrázolásának megismerése.
− A csatamező felfedezése. Sor, vonal, átló fogalmak elsajátítása.
− Tájékozódás a sakktáblán, minden mező nevének megismerése.
− A bástya, a futó, a vezér menetmódjának, ütésének, kiinduló helyzetben való elhelyezkedése.
− A megismert bábok sakktörténetének megismerése.
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK
Játékok, csoportmunkák, egyéni feladatvégzés.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
− Magyar nyelv és irodalom: beszédértés.
− Matematika: irányok, koordinátarendszer.
− Testnevelés és sport: mozgás különböző irányokban, kooperáció a társakkal.
− Vizuális kultúra: vizuális figyelem.
− Technika, életvitel és gyakorlat: szem- és kézkoordináció
TANESZKÖZÖK
− Tankönyv.
− Munkafüzet.
− Munkafüzet melléklete.
− Sakktábla, sakkbábok.
− Kerti sakk készlet.
− Sakkszőnyeg.
− Zsákbábok.
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Xxxxx, átló, sor, mező, gyalog, tiszt, bástya futó, csodás vezér, király, ütés, támadás, védekezés.
TÉMAKÖR: Ismerkedés a huszárral, a gyaloggal és a királlyal, sakkadás JAVASOLT ÓRASZÁM: 8 óra
ELŐZETES TUDÁS
Bábok pontos megnevezése, tájékozódás a sakktáblán, lépések ismerete.
A TEMATIKAI EGYSÉG NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI CÉLJAI
− A sakkozás szabályainak megértése és alkalmazása az életkori sajátosságoknak megfelelően. Kooperáció a társakkal. Kifejezőképesség és logikus gondolkodás fejlesztése.
− Játékos feladatokkal fejlesztés: kinesztetikus információ verbálissá alakítása, észlelés, szerialitás, analízis-szintézis, egyensúly, testséma, mozgáskoordináció, téri orientáció.
ISMERETEK/FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
− Ismerkedés a sakk királyával.
• Lassan lép a király. Ütés a királlyal.
− Ismerkedés a sakkadással.
• Királlyal kapcsolatos szabályok. Királyok csatája.
− Ismerkedés a (csalafinta) huszárral.
• Ugribugri: bevezetés a huszár lépéseibe L alakban. Ütés a huszárral. Huszártúra.
− A huszár erőviszonyai a sakktáblán.
• Az aktív/erős huszár a tábla közepén. Szegény/passzív paci a sarokban. Huszárcsata.
− A sakkbábok értékrendszere.
• Mennyiség és minőség közötti különbség. Összegzés az eddigi bábokról.
− Ismerkedés a (kis) gyaloggal.
• Bevezetés a gyalog lépéseibe alapállasból. Az egyetlen báb, mely másképp üt, mint lép.
− A gyalog átalakulása.
• Céltudatosan előre a gyaloggal. Milyen bábot érdemes felvenni és miért.
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
− Bevezetés az új ismeretekbe mozgásos feladatokkal.
− A király, a xxxxxx, a gyalog menetmódjának, ütésének, kiinduló helyzetben való elhelyezkedése.
− A megismert bábok sakktörténetének megismerése.
− A játék céljának hangsúlyozása a király elfogása.
− A különböző bábok sakkadásának megismerése, adott helyzetekben az utolsó lépés felismerése.
− Mennyiség és minőség közti különbség szemléltetése a sakkbábok értékrendszerén keresztül.
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK
Játékok, csoportmunkák, egyéni feladatvégzés.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
− Magyar nyelv és irodalom:
• Kérdések értése, világos válaszok megfogalmazása; szabályok megértése.
− Matematika:
• Irány, koordinátarendszer; téri orientáció; logikus gondolkodás fejlesztése; sorrendiség.
− Testnevelés és sport:
• Mozgáskoordináció, téri orientáció.
TANESZKÖZÖK
− Tankönyv.
− Munkafüzet.
− Munkafüzet melléklete.
− Sakktábla, sakkbábok.
− Kerti sakk készlet.
− Sakkszőnyeg.
− Zsákbábok.
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Vonal, átló, sor, mező, gyalog, tiszt, bástya, futó, csodás vezér, király, ütés, támadás, védekezés.
TÉMAKÖR: A patt, a megnyitás taktikái, versenyszabályzat JAVASOLT ÓRASZÁM: 8 óra
ELŐZETES TUDÁS
Bábok pontos megnevezése, tájékozódás a sakktáblán, lépések ismerete.
A TEMATIKAI EGYSÉG NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI CÉLJAI
− A sakkozás szabályainak megértése és alkalmazása az életkori sajátosságoknak megfelelően. Kooperáció a társakkal. Kifejezőképesség és logikus gondolkodás fejlesztése.
− Játékos feladatokkal fejlesztés: kinesztetikus információ verbálissá alakítása, észlelés, szerialitás, analízis-szintézis, egyensúly, testséma, mozgáskoordináció, téri orientáció.
ISMERETEK/FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
− Ismerkedés a sánccal
• A király biztonságba helyezése. Sánc a fejlődés része.
− Bővebb sakkadással kapcsolatos ismeretek Őfelségének: sakk!
• A király támadása különböző bábokkal.
− Védekezés a sakk ellen
• Bevezetés a védekezési technikákba. Problémák megoldása a sakktáblán (és rajta kívül is).
− Xxxx a királynak!
• Háromféle eredmény a játszma végén. A végeredmény pontozása és értékelése.
− A sakk és a matt közötti különbség
• Menekülési lehetőségek. Legjobb védekezés az ellentámadás.
− Ismerkedés az alap- és az egylépéses mattokkal
• Mattadás vezérrel. Mattadás egyéb bábokkal. Alapsori mattadás.
− Támadás és védekezés az alapsoron.
• Alapsori gyengeség megelőzése.
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
− Bevezetés az új ismeretekbe mozgásos feladatokkal.
− A támadások ellen való védekezés fontossága.
− Az első védekezési lehetőség a sáncolás szabályainak megismerése, adott helyzetekben.
− A védekezés lehetőségei az életben és a sakktáblán.
− A közös erővel végzett munka eredménnyel jár.
− Sakk vagy matt, helyzetek átlátása, lehetőségek felderítése.
− A játszmák végeredményeinek lehetőségei, pontozás.
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK
Játékok, csoportmunkák, egyéni feladatvégzés.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
− Magyar nyelv és irodalom:
• Kérdések értése, világos válaszok megfogalmazása, szókincs, szövegalkotási készség fejlesztése.
− Matematika:
• Irány, koordináta-rendszer, térlátás fejlesztése, analógiák felismerése és alkalmazása.
− Vizuális kultúra:
• Térlátás fejlesztése, vizuális figyelem.
− Testnevelés és sport:
• Mozgáskoordináció.
TANESZKÖZÖK
− Tankönyv.
− Munkafüzet
− Munkafüzet melléklete.
− Sakktábla, sakkbábok.
− Kerti sakk készlet.
− Sakkszőnyeg.
− Zsákbábok.
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Xxxxxx, tiszt, bástya, futó, csodás vezér, király; ütés és lépés; támadás, védekezés.
TÉMAKÖR: Alapállás, szabályok, sakk és xxxx XXXXXXXX ÓRASZÁM: 8 óra
ELŐZETES TUDÁS
Gyalog lépései, üt és lép; tisztek helyes elhelyezése, lépései; mennyiség és minőség közötti különbségek helyes értelmezése.
A TEMATIKAI EGYSÉG NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI CÉLJAI
− A sakkozás szabályainak megértése és alkalmazása életkori sajátosságoknak megfelelően. Kooperáció a társakkal. Térlátás fejlesztése.
− Játékos feladatokkal fejlesztés: figyelem, logikus gondolkodás, analógiák felismerése és alkalmazása, mozgáskoordináció, szókincs, emlékezet, vizuális figyelem, szövegalkotási készség, analízis-szintézis.
ISMERETEK/FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
− Egyik fél se győz: döntetlen (remi)
• Döntetlennel kapcsolatos szabályok. Bevezetés a patt fogalmába.
− Bevezetés a megnyitás alapelveibe
• Fejlődés a gyalogokkal és a tisztekkel. Bevezetés a centrum fogalmába.
− A legrövidebb sakkjátszmák
• Erények és gyengeségek a megnyitásban.
− Ismerkedés a susztermattal
• A gyenge megnyitás következményei.
− A centrum jelentősége a megnyitásban
• A bábok helyes fejlődése a centrum irányába. A centrum elfoglalása és annak ereje.
− Bevezetés a villa fogalmába a sakktáblán
• Az idő értéke (egyszerre csak egy futhat, a másik báb elesik).
− Házi sakkbajnokság: egylépéses xxxx feladványok vetélkedő
• A versenyek szabályai, lebonyolítása
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
− Bevezetés az új ismeretekbe mozgásos feladatokkal.
− Az első lépések fontosságának szemléltetése.
− Ki tegye meg az első lépést, hova lépjenek a tisztek, a centrum fontosságának, előnyeinek megismerése.
− Gyors játszmák megismerése, kivédése.
− Villa fontossága a játszmákban, hiszen, ha egy báb egyszerre többet támad, amíg az egyik megmenekül a másik figura elvész.
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK
Játékok, csoportmunkák, egyéni feladatvégzés.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
− Magyar nyelv és irodalom:
• Szabályértés, kifejezőképesség, szókincs fejlesztése.
− Matematika:
• Szabályértés, logikus gondolkodás fejlesztése; sorrendiség.
− Testnevelés és sport:
• A győzelem és a vereség feldolgozása.
• A versenyek szabályai, lebonyolítása.
TANESZKÖZÖK
− Tankönyv.
− Munkafüzet.
− Munkafüzet melléklete.
− Sakktábla, sakkbábok.
− Kerti sakk készlet.
− Sakkszőnyeg.
− Zsákbábok.
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Döntetlen-remi; centrum; megnyitás; villa.
TÉMAKÖR: Játék XXXXXXXX XXXXXXX: 2 óra
A TEMATIKAI EGYSÉG NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI CÉLJAI
− Kooperáció a társakkal. Kifejezőképesség és logikus gondolkodás fejlesztése.
− Játékos feladatokkal fejlesztés: figyelem, logikus gondolkodás, analógiák felismerése és alkalmazása, mozgáskoordináció, szókincs, emlékezet, vizuális figyelem, szövegalkotási készség, analízis-szintézis.