AHE - 10245/1
Fuvarozói felelõsségbiztosítás
Ügyfél-tájékoztató
AHE - 10245/1
Tisztelt Partnerünk!
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk társa- ságunkat, valamint az általunk a fuvarozók részére kínált felelõsségbiztosítási termékét.
Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. Magyarország piacvezetõ társasága, már 1990 óta tagja az Európában elsõ számú, és a világon is a vezetõ biztosítók közé tartozó Allianz Csoportnak. E kapcsolatrendszer révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és hazai tapasztalatait ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvõ és mind összetettebb igényeit az EU-csatlakozást követõ idõszakban is.
A társaság ügyfelei kedvezõ, értékarányos árakat, korszerû szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befektetéseik gyara- podását, teljes körû biztosítási kínálatot, jogfolytonossá- got és hosszú távú biztonságot találnak.
Társaságunk 1986. július 1-jén alakult, és 1990. február 28-a óta mûködik részvénytársasági formában. Alapítá- sának 20. évfordulójától, 2006. július 1-jétõl a társaság neve Allianz Hungária Biztosító Zártkörû Részvény- társaság, székhelye Budapesten, az X. xxxxxxx, x Xxxxxx- Xxxxxxxxxx xx 00. xxxx alatt található. Felügyeleti hatóságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
A Társaságunk által kínált közúti árufuvarozói kezesi biztosítás a jelen felelõsségbiztosítástól annyiban külön- bözik, hogy míg a felelõsségbiztosítás a személy- és áru- fuvarozói szerzõdésben meghatározott, a fuvarozó terhére róható felelõsség anyagi fedezetét teremti meg, addig a kezesi biztosítás kizárólag az árufuvarozás körében a hatóság által megkívánt vagyoni biztosítékot nyújtja.
A jelen ügyfél-tájékoztató nem helyettesíti a biztosítási szerzõdést, kizárólag leendõ ügyfeleink elõzetes tájékoz- tatását szolgálja.
A jogszabályi háttér ismertetése
A fuvarozási szerzõdésekre vonatkozóan két vagy több- szintû jogi szabályozás érvényesül. A szerzõdés fõszabá- lyait a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), míg a részletszabályo- kat belföldi fuvarozás esetén fuvarozási áganként külön jogszabályok tartalmazzák.
AHE - 10245/1
A Ptk. XLI. fejezetében (A fuvarozás) foglaltakat csak az árufuvarozásra kell alkalmazni, mert a Ptk. 506. § (3) bekezdése értelmében a személyfuvarozásra a vállalko- zási szerzõdés szabályai az irányadóak, hacsak jogsza- bály nem tesz kivételt. A személyi és útipoggyászra azon-
ban a fuvarozási szerzõdésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E körben a jogszabályok speciális rendelke- zéseket írnak elõ.
Az árufuvarozásra vonatkozóan a Ptk. a következõképpen rendelkezik: „Fuvarozási szerzõdés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni”
(488. § (1) bek.). Személyfuvarozás esetén vállalkozási szerzõdés jön létre, amelynek értelmében a fuvarozó (vállalkozó) díjazás ellenében köteles az utast (meg- rendelõt) meghatározott helyre elszállítani.
A fuvarozási szerzõdésnek mindkét esetben két fõszerep- lõje van: a feladó vagy az utas, illetõleg a fuvarozó. Akkor van szó fuvarozási szerzõdésrõl, ha a felek megállapodá- sának az a célja, hogy a fuvarozó – díjazás ellenében – egyik helyrõl a másikra juttasson el valamely küldeményt vagy utast.
Nem beszélhetünk fuvarozásról, ha valamely dolog (nem küldemény) vagy személy egyik helyrõl a másikra „szállí- tását” a fuvarozó nem fuvarozási szerzõdés alapján végzi, így pl. ha a bizományos a bizományba átvett dol- got szállítja (pl. az értékesítés során üzletrõl üzletre vagy ha a szavatosság/jótállás alapján javításra, cserére át- vagy visszavett dolgot a kötelezettsége teljesítése céljából valahová elszállítja. Különösen nem fuvarozás az, ha valaki saját dolgát szállítja.
Egyértelmûen árufuvarozásról van szó, ha a felek fuvarlevelet állítanak ki, de fuvarlevél nélkül is létrejöhet fuvarozási szerzõdés.
A fentiek miatt minden esetben szükséges annak tisztá- zása, hogy a hozzánk forduló ügyfél milyen tevékenységet folytat. Ez elsõsorban az ügyfél nyilatkoztatásával, vala- mint a cég, vállalkozás iratainak (társasági szerzõdés, vállalkozói igazolvány, stb.) áttekintésével érhetõ el. A biz- tosítási szerzõdés megkötése elõtt a biztosítási ajánlatot illetve adatközlõt a valóságnak megfelelõen kell kitölteni.
A szerzõdés legfontosabb elemeinek ismertetése
1. Biztosítási fedezet tárgya és a biztosítási esemény
A fuvarozói felelõsségbiztosítás szerzõdési feltételei szerint a biztosító a biztosított helyett megtéríti a biztosított által, vállalkozói (üzleti) szerzõdés alapján
végzett, személy és/vagy árufuvarozói tevékenység tel- jesítése során, ill. következtében – a szerzõdéses part- nerének, vagy azon természetes vagy jogi személyeknek, akiknek a szolgáltatást nyújtja – okozott véletlen/várat- lan formában bekövetkezõ:
· személyi sérüléses és megbetegedéses,
· haláleseti,
· dologi és
· szennyezési
károkat a szerzõdésben meghatározott felsõ határig (bizto- sítási összeg), amelyekért a biztosított a magyar jog és a fuvarozási szabályzatok szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Látható tehát, hogy a biztosítási fedezet kizárólag fuva- rozási szerzõdés teljesítése során okozott károkra terjed ki.
2. A biztosítási idõszak és kockázatviselés hatálya
A biztosítási idõszak – a határozatlan és határozott tar- tamú szerzõdéseken belül egyaránt – egy év. Ebbõl követ- kezõen az egy évnél hosszabb idõtartamú szerzõdések több biztosítási idõszakból állnak. A biztosítási idõ- szaknak a következõk szempontjából van jelentõsége:
· A biztosító szolgáltatásának egyik korlátja a bizto- sítási idõszakonkénti biztosítási összeg (az ún. limit). Személy- és árufuvarozásra külön-külön biztosítási összeget szükséges meghatározni!
· A biztosító a biztosítás díját biztosítási idõszakonként határozza meg.
· A biztosított a biztosítási idõszakonkénti adatközlés kötelezettségének a biztosítási évforduló – vagyis egy biztosítási idõszak vége és egy másik kezdete – elõtt meghatározott ideig köteles eleget tenni.
· A határozatlan idõtartamú szerzõdést a biztosítási idõ- szak végére lehet felmondani; a határozott idõtartamú szerzõdés a biztosítási idõszak lejártával szûnik meg.
A biztosítói kockázatviselés a biztosítási szerzõdés érvényes- ségi ideje alatt végzett fuvarozások teljesítése során, illetve következtében okozott károkra terjed ki és mindaddig fedezi azokat, amíg a szerzõdés érvényben van.
A biztosítás területi hatálya a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
AHE - 10245/1
A szerzõdés hatálya alatt a biztosítási kockázat szem- pontjából lényeges körülmények változását a biztosító illetékes szervezeti egységének haladéktalanul be kell jelenteni. A változás-bejelentési kötelezettség körébe tartozik a vállalkozás részére kiadott engedélyek kiadása, bevonása, az engedély adatainak megváltozása.
Amennyiben a biztosított a közlési- és változás-bejelentési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,
illetve ha lényeges körülményt hallgat el és emiatt a kár keletkezésének körülményei kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
3. A díjszámítás, a díjfizetés és a díjmódosítás
A biztosítási díjat a biztosított által közölt adatok alapján a biztosító biztosítási idõszakonként kockázatarányosan határozza meg.
A biztosítási díjat átutalással vagy csekken, elõre kell megfizetni.
A biztosítási díj összege egy biztosítási idõszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható.
4. A biztosítási szolgáltatás, a teljesítés módja és ideje
A biztosító – az önrészesedés figyelembevételével – bizto- sítási eseményenként és biztosítási idõszakonként a szerzõ- désben meghatározott biztosítási összegekig (limitekig) téríti meg a károkat. Megtéríti a Biztosító – elõzetes jóvá- hagyás alapján – a káresemény jogalapjának vagy összeg- szerûségének megállapításához igénybe vett szakértõi költségeket és a kárelhárítás érdekében felmerült vala- mennyi költséget a biztosítási összegen belül.
A biztosított – káreseményenként – a kártérítési összegbõl önrészesedés címen 10 %-ot, de legalább 10.000 Ft-ot maga visel.
A biztosított, illetve a károkozó fuvarozó a káreseményt annak a bekövetkezte, illetve tudomására jutása után, vagy amikor vele szemben kártérítési követeléssel léptek fel haladéktalanul, de legkésõbb az észleléstõl számított 2 napon belül – munkaszüneti vagy pihenõnap közbe- esésekor az azt követõ munkanap folyamán – írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a területileg illetékes egységéhez, mely a kár felmérését elvégzi. A káreseményt jelenteni kell a biztosító biztosítási szerzõdést kezelõ egységéhez.
A biztosító szolgáltatását az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonyítéknak a kárrendezésre ille- tékes egységéhez való beérkezésétõl számított harminc napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
A felelõsségbiztosítás alapján nem téríti meg a biztosító:
a) a nem jogszabály, hanem egyéb vállalkozói (üzleti) szerzõdés alapján vállalt felelõsség kárait,
b) munkáltatói felelõsség körében a biztosított munkavállalóinak okozott személyi sérüléses, foglalkozási megbetegedés vagy tárgyrongálás formájában elõálló károkat,
c) a biztosított saját tulajdonú vagyontárgyaiban bekövetkezett károkat,
d) a csomagolás hiányosságaiból keletkezõ károkat,
e) a nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként létrejött károkat,
f) a kötbért, bírságot és egyéb büntetést, gazdasági (üzemszüneti) veszteségeket (pl.: elmaradt haszon, többletköltség, stb.)
g) az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak pótlására fordított költségeket,
h) az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett károkat,
i) a károsult beleegyezésével okozott károkat,
j) az egyéb biztosítás vagy jogszabály alapján megtérülõ károkat,
k) a küldemény belsõ tulajdonságaival összefüggõ káro- kat, melyek folytán az áruban törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belsõ romlás vagy ezekhez hasonló más károk keletkeztek, amennyiben azok nem balesetszerû (biztosítási) esemény következ- ményei,
l) a feladó által végzett berakás, illetõleg a címzett által végzett kirakodás közben bekövetkezett károkat,
m) a fuvarozáshoz szükséges okmányok helytelen kitöl- tése vagy át nem adása következtében keletkezett károkat,
n) a jogszabályokban meghatározott biztonsági szabá- lyok figyelmen kívül hagyására visszavezethetõ károkat,
p) a környezetvédelmi jogszabályok vagy elõírások folya- matos megsértése következtében elõálló károkat,
r) az olyan lassú, folyamatos állagromlásban keletkezõ károkat, amelyek zaj, rázkódás, szag-, füst-, korom- vagy hasonló hatások következtében állottak elõ,
s) utak burkolatában, térburkolatban okozott kárt, ha a kár baleset nélkül keletkezett,
t) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, jármûvek és ezek vontatmányainak súlya, nyomása, helyváltoz- tatása miatt különféle tereptárgyakban (pld.: árok, töltés, támfal, csatorna, öntözõ berendezések, üzemi utak, iparvágányok, egyéb mélyépítési mûtárgyak, stb.), ill. a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek.
Társaságunk a kárt forintban téríti meg.
5. A biztosító mentesülése
AHE - 10245/1
A biztosítási esemény bekövetkezése után a károsult az esetlegesen sérült vagyontárgy állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
A felek megállapodnak a szerzõdés megkötésekor, hogy a biztosított köteles a lényeges változásokat hét napon belül a Biztosítónak bejelenteni. A változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
6. A biztosító visszakövetelési joga
A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosított féltõl, ha utóbbi a kárt szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul jogellenesen okozta.
Súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, ha a bizto- sított a kárt okozó szolgáltatást
· a számára kötelezõen elõírt engedélyek nélkül,
· súlyosan ittas állapotban vagy bódulatot keltõ szerek hatása alatt,
· a biztonsági elõírások figyelmen kívül hagyásával végezte és a kár a fenti okokkal összefüggésben kelet- kezett.
7. A szerzõdés megszûnésének esetei és felmondásának feltételei
A határozatlan idõre kötött szerzõdést írásban, kizárólag a biztosítási idõszak végére lehet felmondani (kivétel a lényeges körülmények megváltozásának feljebb említett esete). A felmondási idõ harminc nap, tehát a felmon- dásnak legalább ennyivel meg kell elõznie a biztosítási évfordulót.
A határozott idejû szerzõdés a határozott idõtartam utolsó napján (24 órakor) szûnik meg, felmondani nem lehet (kivéve a lényeges körülmények megváltozásának esetét).
A fentieken kívül megszûnhet a szerzõdés akkor is, ha a biztosított az esedékességtõl számított 30 napon túl nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének. Ilyen esetben sem szûnik meg a szerzõdés, ha a biztosító halasztást ad, vagy követelését bírósági úton érvényesíti.
8. Az esetleges fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekrõl
Ha kérdése vagy panasza merül fel, kérjük forduljon biza- lommal a szerzõdést kezelõ igazgatóságok ügyfélszolgá- lataihoz valamint a vezérigazgatóságon mûködõ Köz- ponti Ügyfélszolgálati Irodához (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx- Xxxxxxxxxx xx 00., Levelezési címünk: 1368 Budapest,
Pf. 191.), ahol készséggel állnak rendelkezésére.
Amennyiben panaszára nem kapott kielégítõ választ, valamint szolgáltatásunkkal továbbra sem elégedett, panaszát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.), a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testületekhez ter- jesztheti elõ, vagy bírói utat vehet igénybe.
9. A biztosítási titokról
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan
– államtitoknak nem minõsülõ –, a biztosító, a biztosí- tásközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
· a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
· a büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel;
· adóügyben az adóhatósággal;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
· ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábí- tószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bûncse- lekményével van összefüggésben – a nyomozó ható- sággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
AHE - 10245/1
· az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,
· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel;
· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
· a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ Hivatallal;
· az állományátruházás keretében átadott biztosítási- szerzõdés-állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalaní- tási számlát kezelõ szervezettel, az információs köz- ponttal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel;
· az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alap- xxx xxxxxxxxxx közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügy- minisztériummal;
· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisztériummal
szemben.
10. Eltérés a korábbi szerzõdéses gyakorlattól
Jelen szerzõdési feltétel gyakorlata nem tér el a biztosító által a jelen szerzõdés terjesztését megelõzõ idõszakban használt szerzõdési feltételektõl.
11. Egyéb rendelkezések
A felek az egyes bejelentéseiket és nyilatkozataikat írásban kötelesek egymással közölni. Írásos nyilatkozatnak kell tekinteni a távirat és telefax útján tett nyilatkozatokat is.
A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha írásban tették, és az a biztosító- hoz megérkezett.
Ha a kárért a biztosítotton kívül más is felelõs, a bizto- sított köteles minden tõle elvárható módon támogatni a biztosítót az ezzel kapcsolatos jogai érvényesítésében.
A szerzõdésbõl eredõ igények az esedékessé válástól számított egy éven belül évülnek el.
A jelen szerzõdési feltételekben nem rendezett kérdések- ben, valamint a biztosítási szerzõdésbõl eredõ jogviták elbírálása során a magyar jog szabályai az irányadók.
Köszönjük figyelmét. Reméljük, hogy termékünk felkeltette érdeklõdését, és hamarosan ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.