AZ MKB MULTIVÉDELEM VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI


B I Z T O S Í T Ó
	MKB Általános Biztosító Zrt. Általános Szerzôdési Feltételek
	MK B MULTIVÉDELE M VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁ S

VK 10002

AZ MKB MULTIVÉDELEM VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI

(ÁSZF0801)

Biztosítónk fôbb adatai

Név: MKB Általános Biztosító Zrt.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Cégjegyzék száma: 00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Központi telefonszám: 00 0 000 0000, fax: 00 0 000 0000

A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Az MKB Multivédelem Vállalkozásbiztosítás (a továbbiakban: vállalkozásbiztosítás) általános szerzôdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – más szerzôdéses kikötés hiányában – az MKB Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) vállalkozásbiztosítási szerzôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar törvényes fizetôeszközben.

A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott és a biztosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

A fedezet kizárólag az ajánlaton megjelölt biztosításokra és a vagyonbiztosítás tekintetében az ajánlaton megjelölt kockázatokra vonatkozik.

Minden megjelölt biztosítás jogilag önálló szerzôdésnek minôsül.

VK 10002

Tartalomjegyzék

1. A szerzôdô 3

2. A biztosított 3

3. A biztosítási szerzôdés létrejötte 3

4. A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 3

5. A biztosítási szerzôdés tartama és a biztosítási idôszak 3

6. A biztosítási szerzôdés hatálya 4

7. Biztosítási esemény 4

8. Általános kizárások 4

9. Értékkövetés 5

10. Alulbiztosítás – felülbiztosítás 6

11. A biztosítási díj és a díj esedékessége 6

12. Az önrészesedés 6

13. A közlési és változásbejelentési kötelezettség 7

14. A kárbejelentés, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai 7

15. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázatviselés vége 8

16. A biztosító mentesülése 8

17. Egyéb rendelkezések 8

1. A szerzôdô

1.1. Szerzôdô az, aki szerzôdôi minôségében a biztosítási ajánlatot teszi.

1.2. Szerzôdô lehet az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerzôdést az érdekelt javára köti.

1.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerzôdô köteles.

1.4. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a szerzôdô jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

2. A biztosított

2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. A kiegészítô biztosítások feltételei azonban ettôl eltérôen is rendelkezhetnek.

2.1.1. A felelôsségbiztosítások alapján nyújtott szolgálta- tásra a károsult jogosult.

2.2. Biztosítottnak az a kötvényen pontos névvel és címmel megnevezett

2.2.1. természetes személy (egyéni vállalkozó);

2.2.2. gazdálkodó vagy egyéb szervezet

minôsül, aki/amely a vagyontárgyak megóvásában ér- dekelt.

2.3. A biztosított és a szerzôdô azonos is lehet. A biz- tosított, ha nem azonos a szerzôdôvel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzôdô he- lyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerzôdô és a biztosított egyetemlegesen felelôs.

3. A biztosítási szerzôdés létrejötte

3.1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megálla- podásával jön létre. A szerzôdô a szerzôdés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerzôdés létrejön, ha a biztosító az ajánlatot elfogadja, és ezt a biztosítási köt- vény kiállításával igazolja. A szerzôdés – az ajánlatnak a biztosító képviselôje (megbízottja) részére történt átadásától számított 15. nap elteltével – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidôn belül nem nyilatkozik az ajánlatra. Ilyen esetben a szerzôdés az ajánlatnak a biztosító – vagy képviselôje – részére történô átadása idôpontjára visszamenôleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tartalommal.

3.1.1. Ha a kötvény tartalma eltér a szerzôdô fél aján- latától, és az eltérést a szerzôdô fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgál-

tatásakor írásban felhívta a szerzôdô fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat szerint jön létre.

3.2. Ha a biztosítást az ajánlattevô (szerzôdô és/vagy biztosított) megbízottjának minôsülô biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta.

3.3. Nem jön létre a szerzôdés, ha az ajánlatot a biztosító az átvételtôl számított 15 napon belül elutasítja.

4. A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázat- viselés kezdete

4.1. A biztosító kockázatviselése – ettôl eltérô megállapodás hiányában – az azt követô napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerzôdô a biztosítás teljes elsô díját (részletfizetés esetén a teljes elsô díjrészletet), illetve egyszeri díját a biz- tosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biz- tosító képviselôjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejön. Amennyiben az elsô díjat a szerzôdô a biztosító képvi- selôjének fizette, a díjat legkésôbb a befizetés napjától szá- mított negyedik napon a biztosító számlájára, illetve pénz- tárába befizetettnek/beérkezettnek kell tekinteni, a szerzôdô azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

4.2. Ha a biztosító és a szerzôdô az elsô díj halasztott fize- tésében állapodnak meg, a kockázatviselés a megálla- podásban rögzített napon, ennek hiányában a díjha- lasztásban való megállapodást követô napon kezdôdik.

4.3. A felek írásban a kockázatviselés kezdô idôpontjában ettôl eltérôen is megállapodhatnak.

4.4. Az ajánlattevô által a biztosítási szerzôdés létrejötte elôtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerzôdés létrejötte után tekinti a biztosítás elsô díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzôdés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget a megszûnés megállapításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevônek.

5. A biztosítási szerzôdés tartama és a biztosítási idôszak

5.1. A biztosítási szerzôdés – ha a felek másként nem álla- podnak meg – határozatlan tartamú.

5.2. A tartamon belül a biztosítási idôszak 1 év.

5.3. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének hónapját követô év azonos hónapjának 1. xxxxx, feltéve, hogy a kockázat kezdetének napja nem a hónap elsô napjára esik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év fordulója is.

5.4. Határozott tartamú biztosítási szerzôdés esetén az idôtartam lejártával a szerzôdés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszûnik.

5.5. Mind a határozatlan, mind a határozott idôtartamra létrejött szerzôdés esetén a megszûnés utáni idôszakra tör- ténô díjfizetés nem helyezi újból hatályba a szerzôdést. A biztosító a szerzôdés megszûnése utáni idôszakra vonat- kozó díjat visszafizeti.

6. A biztosítási szerzôdés hatálya

6.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)

A jelen szerzôdés alapján a biztosító a Magyar Köztár- saság területén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a különös biztosítási felté- telekben foglalt korlátozások vagy módosítások figye- lembevételével.

6.2. Idôbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre ter- jed ki a kiegészítô biztosítások feltételeiben foglalt kor- látozások és módosítások figyelembevételével.

7. Biztosítási esemény

7.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre és oly módon terjed ki, amelyeket a vállalko- zásbiztosítás különös feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

8. Általános kizárások

8.1. A biztosító nem fizeti meg

8.1.1. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reak- cióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer- sugárzásból eredô károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerzôdésben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem;

8.1.2. az alább felsorolt eseményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költ- séget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok elô- fordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:

8.1.2.1. háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések, vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgár- háború;

8.1.2.2. állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai vagy közcélra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foga- natosítanak;

8.1.2.3. lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai vagy népfelkelés, forrongás, forradalom, ellenfor- radalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostrom állapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô;

8.1.2.4. bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcso- latosan cselekvô személy, vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok biológiai vagy vegyi fertôzéssel, rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagokkal elkövetett cselekményeit is.

8.1.3. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minôsül:

8.1.3.1. a Magyar Köztársaság területén vagy

8.1.3.2. a Magyar Köztársaság területén kívül

folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erôk összecsapása.

8.1.4. Jelen feltétel szempontjából „terrorista cselekmény” alatt azt értjük, amelynél az elkövetôk erôszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, általában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befolyásolására, és cselekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének a megfélemlítésére.

8.1.5. „Fertôzés” alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására, a tárgyak (dolgok) fertôzôdését, mérgezôdését és/vagy használatuk akadályozását vagy korlátozását értjük.

8.2. Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a

8.1. pont alatt felsorolt kockázatok befolyásolására, megelô- zésére, elfojtására irányuló bármely természetû kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.

8.3. Jelen biztosítás a fenti 8.1. pontban felsorolt kockáza- tokon túlmenôen nem nyújt fedezetet az azbeszttel kap- csolatos károkra sem. Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt minden formája krokidolit, amosit, krizotilt, (szála) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent említett ásványokat (anyagokat) tar- talmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.

Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, vagyoni kárt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötelezettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy köz- vetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelen- léte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy azbeszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kap- csolatban lévô személyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt pornak való kitettsége okozott, segített elô vagy állt elô.

8.4. Az alap- és kiegészítô biztosítások továbbá nem fedezik azokat a károkat, amelyek

8.4.1. a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a biz- tosított által ismert olyan hiányosságából eredtek és azzal okozati összefüggésben álltak elô, amelyet a biztosított a biztosítóval nem közölt;

8.4.2. közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás, során keletkeztek;

8.4.3. a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése vagy próbaüzeme alatt vagy által következtek be, kivéve, ha ezen tevékenységek a karbantartási és szerviz munkák részét képezik;

8.4.4. a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem káro- sodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasz- nálásának meghiúsulása miatt álltak elô;

8.4.5. a biztosítási események során talajerôben (termôké- pesség) következtek be;

8.4.6. az építési szerelési tevékenységgel okozati összefüg- gésben keletkeztek;

8.4.7. jogszabály alapján megtérülnek;

8.4.8. a káresemény veszélyes hulladékok, környezet- szennyezô anyagok tárolásával, megsemmisítésével kap- csolatban merült fel.

8.5. Dátumfelismerési kizárás

8.5.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkezô károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetôk vissza, hogy bármely adatfeldolgozó berendezés vagy kapcsolódó egysége (pl. számítógép, média, mikrochip, mikroprocesszor

– computer chip – integrált áramkör, beépített vezérlô logika, illetôleg hasonló feladatot ellátó egység), valamint bármilyen számítógépes szoftver, ideértve az operációs rendszereket is, nem képes

8.5.1.1. valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztat- va rendszerdátumként helyesen felismerni;

8.5.1.2. adatok információk, parancsok vagy utasítások megfelelô kezelésére – kiegészülve azzal, amikor valamely számítógépes szoftverbe olyan parancsot, utasítást prog- ramoztak be, amely bármikor adatvesztést idéz elô, illetve lehetetlenné teszi az adatok helyes kezelését azért, mert va- lamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszer- dátumaként felismerni.

8.5.2. A felek tudomásul veszik, hogy a biztosító nem szolgáltat

8.5.2.1. a 8.5.1. pontban részletezettek miatt felmerülô, az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, prog- ramok hiányosságait, jellemzôit, szolgáltatásait, logikai rendszerét, szoftverét vagy mûködését helyesbítô javítási, átalakítási munkákért;

8.5.2.2. akkor, ha a károk azért következtek be, mert a biz- tosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a xxxxxxx tervek elemzése, a létesítmény ellenôrzése, kar- bantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégsé- gesnek a tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körül- mények között történô teszteléséhez;

8.5.2.3. a 8.5. pontban részletezettek következményeként felmerülô bármely kárra és üzemszünetre.

8.5.3. A 8.5.1. és 8.5.2. pont szerinti kizárás vonatkozik a biztosított(ak) tulajdonát képezô, birtokában vagy felelôs ôrizetében lévô, illetve ellenôrzése alatt álló adat- feldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, valamint programok dátumfelismeréssel kapcsolatos káraira egy- aránt.

9. Értékkövetés

9.1. A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás kö- vetése érdekében a biztosító a biztosított vagyontárgyak, valamint a kiegészítô biztosítások esetében az üzemszünet- biztosítás, az elektronikus mûszerbiztosítás, valamint a géptörés biztosítás biztosítási összegét és biztosítási díját – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

9.2. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a 9.2.2. pont szerint számított és figyelembe vett éves fogyasztói árindex.

9.2.1. Az indexálás módja:

9.2.1.1. A biztosító minden biztosítási évforduló elôtt leg- késôbb 60 nappal levélben tájékoztatja a szerzôdôt az index mértékérôl, a módosított biztosítási összegrôl és díjról;

9.2.1.2. Az indexálás elfogadása esetén a szerzôdés a kö- vetkezô biztosítási idôszak kezdetétôl indexálva él tovább.

9.2.1.3. A biztosítási díjak a módosított biztosítási összegek alapján kerülnek kiszámításra.

9.2.1.4. Amennyiben a szerzôdô az indexálással nem ért egyet, évforduló elôtt legkésôbb 15 nappal, írásban kérheti az indexálás mellôzését. Ebben az esetben a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kezdetétôl változatlan fel- tételekkel marad érvényben.

9.2.2. Az indexálás mértéke:

9.2.2.1. A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az érték- követés bázisa az elôzô évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-ig érvényes és alkalmazandó.

9.2.2.2. A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.

9.2.2.3. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoporton- kénti biztosítási összegeket az elôzô biztosítási évre vo- natkozó biztosítási összegek és a biztosító által megálla- pított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A szerzôdés egyéb elemei változatlanul maradnak.

A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

9.2.3. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyon- tárgyak értékének egyéb okból bekövetkezô változásait (beruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bôvítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés stb.) A szerzôdéses adatokban bekövetkezett változásokat a változásbejelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.

9.3. Nem indexálódik

9.3.1. a kiegészítô üvegbiztosítás;

9.3.2. a felelôsségbiztosítás;

9.3.3. a balesetbiztosítás;

9.3.4. a szállítmánybiztosítás;

9.3.5. a szerzôdésben foglalt szolgáltatási limitek, valamint

9.3.6. a vagyonbiztosításban biztosított 4. vagyoncsoport (értékcikkek)

biztosítási összege és díja.

10. Alulbiztosítás – felülbiztosítás

10.1. Ha a szerzôdô által valamely vagyoncsoportra meg- határozott biztosítási összeg a kár idôpontjában alacso- nyabb, mint a vagyoncsoportba tartozó vagyontár- gyaknak

◆ újértéken történô biztosítás esetén az újértéke;

◆ valóságos (avult) értéken történô biztosítás esetén a valóságos értéke;

a biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletke- zett kárral kapcsolatban olyan arányban szolgáltat, ahogy a káridôponti biztosítási összeg a biztosított vagyoncso- portba tartozó vagyontárgyak

◆ újértéken történô biztosítása esetén azok újérté- kéhez;

◆ valóságos (avult) értéken történô biztosítása esetén azok valóságos értékéhez

aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

10.1.1. Az alulbiztosításra vonatkozó szabályokat a szerzô- désben kikötött szolgáltatási limitekre is alkalmazni kell.

10.2. A biztosítási szerzôdésben a biztosítási összegnek a vagyontárgy vagy vagyoncsoport tényleges értékét meg- haladó részére vonatkozó megállapodás semmis (túlbiz- tosítás). Túlbiztosítás esetén a szerzôdô jogosult a va- gyontárgyra, vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg és tényleges érték különbözete alapján számított biztosítási díj visszatérítésére. A díjszabás szerint megál- lapított minimáldíj ebben az esetben is érintetlen marad.

10.3. Amennyiben a biztosítási összeg az adott vagyon- tárgy/vagyoncsoport biztosítási értékétôl (újértéken történô biztosítás esetén újértékétôl, valóságos (avult) értéken történô biztosítás esetén a vagyontárgy/vagyon- csoport valóságos értékétôl) 10%-nál kisebb mértékben tér el, a biztosító az alulbiztosítás szabályait nem alkal- mazza.

10.4. Az alul- és a túlbiztosítás szabályait a felelôsség- és balesetbiztosításokra nem kell alkalmazni.

11. A biztosítási díj és a díj esedékessége

11.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétôl annak teljes tartamára megilleti a díj.

11.2. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási idôszakra, kockázatarányosan állapítja meg.

11.3. A biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, a foly- tatólagos díj pedig annak a biztosítási idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

11.4. A felek az elsô díj halasztott fizetésében is megálla- podhatnak. A halasztott elsô díj a megállapodás szerint esedékes.

11.5. A szerzôdô és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerzôdô – vagy megbízása alapján a díjfizetô – a határozatlan vagy az egy évnél hosszabb határozott tar- tamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (negyed- éves, féléves díjfizetési gyakoriság).

11.6. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzôdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni. Az egy évnél rövidebb idôtartamra kötött szerzôdéseknél részletfizetési megállapodás nem köthetô.

11.7. A díj meg nem fizetésének következményei

11.7.1. Megszûnik a biztosítási szerzôdés a biztosítási díj esedékességétôl számított 60. nap elteltével, ha addig a hát- ralékos díjat nem pótolták, és a szerzôdô nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

11.7.2. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belôle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszûnés elôtti – eredetileg díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos.

12. Az önrészesedés

12.1. A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülô, ab- szolút összegben vagy százalékban meghatározott mér- tékû önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüg- gésben felmerülô egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel.

12.2. A biztosítási kötvényben (ajánlaton, szerzôdésben) a vagyonbiztosítás körébe tartozó biztosítási fedezetekre megjelölt önrészesedés az összes ilyen fedezetre egységesen érvényes. A biztosító az így megállapított egységes önrészesedést a szolgáltatási összegbôl bizto- sítási eseményenként csak egyszer vonja le.

12.3. Jelen szerzôdés értelmében a vagyonbiztosítás körébe tartozik az alapvagyon-, az üzemszünet-, a betöréses lopás, az üveg-, a vandalizmus- és a géptörés biztosítás.

12.4. A biztosítási kötvényben (ajánlaton, szerzôdésben) a felelôsségbiztosítások körébe tartozó biztosítási fede- zetekre megjelölt önrészesedés az összes ilyen fedezetre egységesen érvényes. A biztosító az így megállapított egységes önrészesedést a szolgáltatási összegbôl bizto- sítási eseményenként csak egyszer vonja le.

13. A közlési és változásbejelentési kötelezettség

13.1. A szerzôdô a szerzôdés megkötésekor köteles a biz- tosítóval a valóságnak megfelelôen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert, vagy ismernie kellett.

13.2. A szerzôdô 15 napon belül köteles bejelenteni min- den olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyrôl a szerzôdéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen:

13.2.1. ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzôdést kötött, s erre a feltételek alapján a biztosító kockázat- viselése is kiterjed;

13.2.2. új alaptevékenységet folytató üzem, vagy létesít- mény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése;

13.2.3. ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. a biztosított telephelyen az egyik épülethez hozzá- építenek, vagy újabb épületet emelnek);

13.2.4. a szerzôdéskötést, illetve a megelôzô adatközlést követôen a biztosítási összeg alapjául szolgáló érték változását;

13.2.5. a biztosított által folytatott és a telephelyi adat- közlôn megjelölt tevékenység változását;

13.2.6. ha a biztosított vagyontárgyakat illetôen érdek- múlás következett be, vagy a biztosított üzemek, beren- dezések legalább 3 hónapra történô – nem idényjellegû – leállása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonás;

13.2.7. új védelmi rendszerek, módszerek bevezetése esetén;

13.2.8. a biztosított jogállásában bekövetkezett változás (szétválás, egyesülés, megszûnés stb.).

13.3. A szerzôdô köteles a tudomásszerzést követôen ha- ladéktalanul jelezni

13.3.1. a káresemény lehetséges, várható bekövetkezé- sére utaló jelek észlelését;

13.3.2. a kármegelôzési, kárelhárítási felkészültség mó- dosulását;

13.3.3. a biztosított vagyontárgyakon zálogjog keletke- zését, vagy a jelen szerzôdés megkötésekor meglévô zá- logjog változását, megszûnését – a zálogjog jogosult- jának pontos megjelölésével;

13.3.4. a biztosított elleni csôdeljárás, felszámolási eljárás megindítását vagy ennek közvetlen veszélyét, valamint a biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó végel- számolási eljárás megindítását.

13.4. Ha a változásbejelentés alapján szükségesnek mu- tatkozik a szerzôdés módosítása, a biztosító erre a be- jelentéstôl számított 15 napon belül írásban javaslatot tesz, illetve – ha a kockázatot a jelen feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerzôdést harminc napra írásban fel- mondhatja.

13.5. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a mó- dosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha erre a következményre a biztosító a szer- zôdôt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztette.

13.6. Ha a biztosító a változás bejelentését követôen nem él a módosításra vonatkozó jogaival, a szerzôdés az eredeti tartalommal marad hatályban.

13.7. A közlésre, illetôleg a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdés megkötésekor ismer- te, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

14. A kárbejelentés, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai

14.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított két (halál és baleseti kár bekövetkezte esetén nyolc) munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését.

14.1.1. Ha a szerzôdô (biztosított) e kötelezettségét nem tel- jesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

14.2. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétôl számított öt munkanapon belül megkezdeni a kárrendezést.

14.3. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogo- sultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

14.3.1. a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét;

14.3.2. a káresemény idôpontját és rövid leírását, vagy kárfelvételi jegyzôkönyvet;

14.3.3. a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket);

14.3.4. a kárrendezésben közremûködô és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és tele- faxszámát;

14.3.5. a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját;

14.3.6. a beszerzési számlát, az adásvételi szerzôdést, a lel- tárívet, a költségszámításokat.

14.4. A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezé- sének tényét és a kár összegszerûségét hitelt érdemlôen bi- zonyító dokumentumokat a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére bármikor rendelkezésre kell bocsátani.

14.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kár rende- zéséhez szükséges összes okirat beérkezését követô 15 napon belül esedékes.

14.6. Amennyiben a kárrendezési eljárás során megál- lapítást nyer, hogy a biztosítási szerzôdésben meghatá- rozott biztosítási esemény történt, a jogalap tisztázott, de nem érkezett be minden kárrendezéshez szükséges irat a biztosítóhoz, a szerzôdô/biztosított kérésére a biztosító a várható szolgáltatási összeg 80%-ig kárelôleget folyó- síthat.

14.7. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél az évi díjat megfelelôen kiegészíti.

15. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázat- viselés vége

15.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés megszûnéséig áll fenn.

15.2. Abiztosítási szerzôdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:

15.2.1. Ha a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási érdek meg- szûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehe- tetlenné vált, a szerzôdés, illetôleg annak megfelelô része a hónap utolsó napjával megszûnik.

15.2.2. Díjnemfizetés miatt a 11.7. pontban részletezettek szerint.

15.2.3. A határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek

– 30 nap felmondási idôvel – a biztosítási idôszak végére írásban bármikor felmondhatják.

15.2.4. Ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szûnik meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási idôszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó idôarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.

16. A biztosító mentesülése

16.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetôleg a

szerzôdô fél, a biztosított jogi személy vezetô testülete, illetve a testület tagja, vezetô beosztású tisztségviselôje vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minôségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondat- lanul okozta.

16.2. A 16.1. pont a kármegelôzési és kárenyhítési kötele- zettség megszegésére is vonatkozik.

16.3. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított a szerzôdés mellékletében, illetve külön feltéte- leiben meghatározott kármegelôzési kötelezettségét nem tartotta be, ideértve különösen, ha az alkalmazott vagyon- védelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének idôpont- jában nem volt üzembe helyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból mûködésképtelen volt, és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben állt elô.

16.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

17. Egyéb rendelkezések

17.1. Elévülés

A jelen feltételek alapján létrejött vagyonbiztosítási és felelôsségbiztosítási szerzôdésbôl, a szállítmánybiztosí- tásból és az üzemszüneti veszteségbiztosításból eredô igények a követelés esedékessé válásától számított egy év elteltével évülnek el.

17.2. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos bejelentése- ket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

17.3. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök a szerzôdéskötésre nem jogosult, és a szerzôdô (biztosított) nem intézhet hozzá érvényes jognyilatkozatot.

17.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a szerzôdô (biztosított) által szolgáltatott adatok helyes- ségét a helyszínen – a szerzôdés tartama alatt – bármikor ellenôrizni vagy ellenôriztetni.

17.5. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Pol- gári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

17.6. Az általános kizárások körében (8. pont) szereplô bün- tetôjogi fogalmak a Büntetô törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendôk.

MKB Általános Biztosító Zrt.