VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Szerződő felek:

Megrendelő:

Vállalkozó:

TERVEZET

Csorvás Népművészetéért Egyesület Székhely: 5920 Csorvás, Tanya 183.

Adószám: 18395215-1-04

Számlavezető pénzintézet neve: Bankszámlaszám: 533300050-11054474 Xxxxxxxxx: Xxxxx Xxxxxxxx, elnök

Neve:. Címe:

Tel.: fax:

Pénzintézet megnevezése: Bankszámla száma: Cégjegyzékszám: Adószám:

Kivitelezői nyilvántartási száma: Képviseli:

1. Preambulum

Felek rögzítik, hogy a Megrendelő a Kbt. Harmadik része 115. §-a szerinti eljárást folytatott le a nyílt eljárás szabályainak figyelembevételével „Szőttes-Kúria épületének felújítás és bővítése ” tárgyban. Megrendelő a közbeszerzési eljárást lezáró döntésről az összegzést 2018.

………….. hó ………….. napján megküldte az ajánlattevők részére azzal, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese a Vállalkozó. Mivel a lefolytatott közbeszerzési eljárás során a Megrendelő a Vállalkozó ajánlatát fogadta el, ennek megfelelően a felek a Kbt. 131. § (1) bekezdése értelmében a törvényes határidőn belül szerződést kötnek a jelen Vállalkozási Szerződés és a hozzá kapcsolódó mellékletek (együttesen: Szerződés) feltételei szerint.

2. A szerződés tárgya

A munka megnevezése és mennyisége:

Az engedélyezett építmény rendeltetése, önálló rendeltetési egységek száma:

– A kézműipari műhely rendeltetésű épület a bővítést követően szabadon-álló, földszintes egy önálló rendeltetési egységből áll. Bruttó alapterülete 989,51 m2 hasznos alapterülete 846,63m2

– A műhely-bővítmény hasznos alapterülete 337,84 m2 Helyiségei: összekötő folyosó,

előcsarnok, öltöző, raktár, akadálymentes WC, szövő műhely.

– A terasz és tornác bővítmények összes hasznos alapterülete 68,11 m2

– A tervezett zárt kialakítású flexibilis tűzivíz tároló befogadó hasznos térfogata 90 m3 A beruházás magába foglalja az épület teljes körű kivitelezését az alábbi tartalommal:

I/Építészet

Az épületszerkezetek ismertetése

Alapozás: A meglévő épület alatt tömör tégla sávalap található. A keleti és a nyugati oldalon készülő bővítmények és a meglévő épület között 2 cm dilatációs hézagot kell hagyni. A bővítmény vasbeton oszlopai és pillérei alatt vasbeton pontalapok készülnek. Az új épületet és a meglévő összekötő nyaktag alatt is pontalapok készülnek. A dilatációs hézagot itt is ki kell hagyni a meglévő és az új épület alapjai között. A szövőüzemi új épület alatt is pontalapok készülnek. A meglévő épületben készülő utólagos kiváltások vasbeton oszlopai alatt vasbeton pontalapok készülnek. A szerelt válaszfalak vasbeton aljzatbetonra, illetve az ipari padlóra kerülnek.

Lábazat: A meglévő épület alatt tömör tégla lábazati fal található. Az új épületrészek alapjai tetején vasbeton gerendarács készül. A meglévő épületben készülő kiváltások pontalapjai felett is vasbeton gerenda készül.

Talajnedvesség elleni szigetelés: A meglévő épület falai alatt nem készült talajnedvesség elleni szigetelés. A padló alatt a teljes épületben új talajnedvesség elleni szigetelést kell készíteni. Az új épületrészben a falak és a padló alatt talajnedvesség elleni szigetelést kell beépíteni. A talajnedvesség elleni szigetelés anyaga épületen belül lehet oxidbitumenes lemez. A kültéri szigetelés anyaga üvegfátyol hordozórétegű plasztomer bitumenes vastaglemez. A szigetelést teljes felületen kell a kellősített aljzathoz leragasztani. A lemezek átfedése minimum 10 cm.

Függőleges teherhordó szerkezet, külső térelhatárolás: A meglévő épületrészen a falak vegyes falak. Egy részük égetett tömör agyagtégla, más részük vályogtégla. A nyugati oldalon meglévő romos épületrész elbontásra kerül. A nyugati oldalon a vakolat több helyen hiányzik.Ezeken a helyeken a falazat az eső és a fagy hatására károsodott. Itt a laza, sérült részeket el kell távolítani. A javítást rabicos vakolással, vagy kisméretű tömör téglából készített éltégla fal elé falazással kell elvégezni. Az éltégla falat két soronként acél csapokkal be kell kötni a falazatba. A falak együtt dolgozása érdekében a készülő vasbeton aljzatot a falakba 10-12 cm mélyen be kell ültetni. A bővítményként készülő két fedett terasz pillérei és oszlopai vasbetonból készülnek. Az új épület falai vasbetonpillér merevítéssel nútféderes kerámia falazóblokkal épülnek. A végfalakon készülő vasbeton pillérek az oromfalon is folytatódnak a koszorú felett. Az ipari padló feletti első sor zsalukővel készül annak érdekében, hogy ütközésálló lábazat legyen. Az összekötő épületrész fa oszlopokkal épül. Az oszlopok a vasbeton lábazati gerendába acél szerelvénnyel kapcsolódnak. Ezeket a látszó szerkezeteket gyalult kivitelben kell készíteni. A térelhatárolás ezen a részen fa nyílászáró.

Válaszfal: A meglévő válaszfalak anyaga tömör égetett agyagtégla. Az új válaszfalak gipszkarton burkolatú szerelt falak. A szerelt falak burkolata 2x1 réteg gipszkarton lap, vizes helyiségekben impregnált, az egyéb helyiségekben normál gipszkarton, a lapok vastagsága 12,5 mm. A vázszerkezet a rém rendszerelemek felhasználásával készül. A függőleges bordák tengelytávolsága maximum 60 cm. A csavarok távolsága bordairányban maximum 17 cm.

Áthidalások: A meglévő áthidalások fa gerendák és tégla boltövek. A meglévő épületben a meglévő áthidalókat felül kell vizsgálni. Az új ajtók és ablakok esetében kerámia köpenyelemes azonnal terhelhető áthidalókat kell beépíteni. A nagy nyíláskiváltások esetében a nyílás két oldalán vasbeton pillérek készülnek. Ezekre kerülnek az IPE acélgerendák. Az álmennyezet fölé kerülő gerendákat csak alapmázolni szükséges. A többi kiváltás esetében kifalazást vagy kibetonozást kell alkalmazni.

A bővítmény pillérei és oszlopai felett vasbeton gerenda készül. Az összekötő folyosó fa oszlopai fellett fa talpszelemen adja az áthidalást. A szövőüzemi épületrész nyílásai felett vasbeton gerenda készül.

Födém: A meglévő épületen borított gerendás fafödém található. Az átalakítás során a födém állapotát szemrevételezéssel át kell vizsgálni, a szükséges javításokat el kell végezni. A meglévő épületrészen a födém alá gipszkarton álmennyezet készül, függesztett kivitelben, fém rendszerelemek felhasználásával. A kétirányú bordarendszer függesztett elemeinek maximális tengelytávolsága 1,0 m, az erre kerülő bordák tengelytávolsága maximum 40 cm. Az új épületrészen a tetőszerkezet alsó övére gipszkarton burkolat kerül. A gipszkarton burkolatok fölé párázáró fóliát kell beépíteni, melynek folytonosságáról öntapadó szalaggal kell gondoskodni. Különösen oda kell figyelni a fólia és a fal közötti kapcsolat párazáró módon történő kialakítására. A meglévő épületrészen a teraszok felett könnyűszerkezetes födém épül. A tetőszerkezet alsó síkjára gyalult, hornyolt fenyő lambéria burkolat készül.

Koszorú: A meglévő épületen nincs koszorú. A bővítményi alaptestek felett vasbeton lábazati gerendarács készül. A vasbeton pillérek és oszlopok felett vasbeton koszorúgerenda készül, mely a falazott oromfal tetején is körbe fut. A szövőüzemi épületrészen is készül körbefutó lábazati vasbeton gerendarács. A falazott falakat vasbeton pillérek merevítik, melyek tetején körbefutó vasbeton koszorú készül. A koszorúgerenda az oromfalon a fal tetején is körbe fut.

Fedélszerkezet: A meglévő épületrészen kétállószékes hagyományos fedélszék található függőleges oszlopokkal és bakdúcos kialakítással. A kivitelezés során a fedélszerkezetet át kell vizsgálni, a szükséges javításokat el kell végezni. A javításhoz csak gomba, rovar és tűzelleni védelemmel ellátott faanyagot lehet felhasználni. Az új épületrészek közül a szövőüzem, a meglévő épületnél a tornác és a terasz felett szeglemezes tetőszerkezet készül. (A gyártmányterv készítése a kivitelező feladata.) Az összekötő folyosó felett hagyományos tetőszerkezet készül talpszelemennel és taréjszelemennel, fogópárral. A taréjszelem anyaga IPE acélgerenda, melynek tetején fenyő palló fogadja a szarufákat. A talpszelemen a fenyőfa oszlopok tetejére kerül. Az oszlopokhoz acél csapok rögzítik. Az új tetőszerkezethez is csak gomba, rovar és tűzelleni védelemmel ellátott faanyagot lehet felhasználni. Az új épületrészeken a teljes tetőfelületre tetőalátétfóliát kell teríteni. A fóliát a toldásoknál ragasztószalaggal kell folytonossá tenni. Fontos, hogy az oromfalaknál és az eresznél a fólia és a bádogozás közötti kapcsolat biztosított legyen. Ehhez hideg bitumenesemulziót célszerű használni.

Hőszigetelés: A meglévő épületrészben a padlóba lépésálló, terhelhető hőszigetelést kerül beépíteni. A hőszigetelés fölé technológiai

szigetelésként 1 rtg. PE fóliát kell teríteni. Az álmennyezet fölé szálas hőszigetelés kerül. A felső rétegnek üvegfátyol kasírozással ellátottnak kell lennie. Az új épületrészen a padlóba szintén lépésálló, terhelhető hőszigetelés, a födémre szálas hőszigetelés kerül. A falakon és lábazati gerendán polisztirol hab hőszigetelés készül. A vasbeton szerkezet külső oldalára kiegészítő hőszigetelést kell elhelyezni. A homlokzati hőszigetelést ragasztással és dűbelezéssel kell a falhoz rögzíteni. A ragasztást perm-pont módszerrel kell kivitelezni. A dűbelek darabszáma mezőben minimum 6 db/m2, a sarkokon és az oromfalszélein minimum 8 db/m2. A homlokzati tagozatok anyaga polisztirolhab. Az éleket élvédővel kell ellátni.

Héjazat: Kerámia cserép. A meglévő épületrészen a fedést át kell vizsgálni. A sérült elemeket ki kell cserélni. Az új épületrészeken gyártói utasításnak megfelelő szükséges mennyiségű szelőzőcserepet kell elhelyezni. Az ereszvonal mentén fém hófogókat kell elhelyezni háromsorban.

Vakolatok: A meglévő épületrészen a belső és a külső sérült vakolatokat le kell verni. A vakolatok pótlásához vályogtégla felület esetén műanyag rabichálót kell felerősíteni. Erre kell az előfröcskölés után a hagyományos alapvakolatot, majd a simító vakolatot elkészíteni. A nedvesedéssel terhelt falakon a padló feletti 1 m magasságig vegyszeres szárító vakolatot kell készíteni. A bővítményeken a vasbeton és a falazott szerkezetekre homlokzati vakolat készül. A homlokzati tagozatok homlokzati polisztirolhabból lesznek kialakítva. A lapokat ragasztással és mechanikus rögzítéssel kell felhelyezni, majd beágyazott üvegszövettel kell ellátni. A homlokzati tagozatok a meglévő falakon vakolatból, a bővítményen polisztirolhabból készülnek. A külső és a belső falfelületen előfröcskölésen készülnek a vakolatok. A belső felületek esetén simító réteg is készül. A külső felületeken csak a burkolatlan felületeken készül simító réteg.

Nyílászárók: A meglévő és az új épületrészekbe fokozottan hőszigetelő faszerkezetű külső nyílászárók kerülnek beépítésre. A belső könyöklők anyag fa, a külsőké PE bevonatos horganyzott acéllemez. A konyhai átadóablakok esetében a könyöklő anyaga csempeburkolat. A belső ajtók faszerkezetűek, hossztoldott lucfenyőből. Az üvegezett ajtók át nem látszó (pl. csincsilla) üvegezéssel készüljenek. A belső ajtók vakküszöbbel szereltek legyenek. A külső ajtó esetén az akadálymentesen használható útvonalon a küszöb nem lehet 2 cm-nél magasabb. A beépítés mechanikus rögzítéssel és PUR hab ragasztással történik, előre elkészített nyílásba. A szövőüzemi épületrészen lenyitható, lépcsővel ellátott, hőszigetelt padlásfeljáró ajtó kerül beépítésre. A nyílászárók kialakításánál ügyelni kell az akadálymentesítési tervben leírtak maradéktalan betartására. Lakatosszerkezet: Hőszigetelt acél ipari szekcionált kapu kerül beépítésre a szövőüzemi épületrészen. Az átjáró épületrészben egyoldali korlát készül, kétsoros kapaszkodóval az akadálymetesítési tervben leírtak szerinti kialakítással. A korlát anyaga acélcső. zártszelvény és laposacél. Bádogos szerkezetek: A tetőbádogozások, a függőeresz és lefolyócsatornák anyaga horganyzott acéllemez. Az ablakpárkányok anyaga PE bovonatos horganyzott acéllemez.

Burkolatok: A szövőüzemben a padlóburkolat kéregerősített ipari betonpadló. Egyéb helyeken hajópadló és kerámialap. Az aljzatbetonoés az ipari padló kerülete mentén peremszigetelést kell elhelyezni. dilatációt a kiviteli tervben meghatározottak szerint kell kialakítani. lábazatburkolat anyaga kerámialap burkolat esetén a burkolanyagával megegyező. A hajópadló esetébe fenyő szegőlécet kealkalmazni. A vizes helyiségekben (valamint a vizes berendezési tárgya1,5 méteres környezetében) a falakon az ajtók magasságácsempeburkolat készül. Az akadálymentesítési tervfejezetben leírtakszigorúan be kell tartani.

Felületképzés: A belső vakolt falak beltéri mészfestékkel, a gipszkarton falak és a gipszkarton mennyezet diszperziós festékkel festettek. felületeket gletteléssel kell ellátni. A meglévő épületrészen vegyszeres vakolatok felületén csak páraáteresztő glettet lehhasználni. A festés előtt alapozót kell felhordani. A fa nyílászárók lazúfestéssel készülnek. Az acélkorlát három rétegben mázolva készül. A homlokzaton a tervlapok szerint homlokzatfestés készül. A festéelőtt alapozót kell felhordani. A látszó faszerkezetek lazúr mázolásskészülnek. Az akadálymentesítési tervfejezetben leírtakat szigorúan bkell tartani.

Járda és térburkolat:Közlekedési műszaki leírás szerint kialakított beton térkő, illetve zúzottkő burkolat.

Tűzii-víz tároló: Alapozás: A humusz eltávolítását követően geotextil kerül lefektetésre, majd két réteg zúzottkő ágyazat készül. Az alsó NZ 35-55 (10 cm) vastagság, a felső NZ 4-11 (vastagság 5 vm) kővel. Az altalajt és a zúzottkő rétegeket tömöríteni szükséges.

Tároló: Földfeletti műanyag tartály a szükséges feltöltő, leeresztő és vízvételi szerelvényekkel, gyártó által kompletten szállítva. A

szívócsonkon csatlakozást biztosító szerelvénnyel. A szívócsonk acélzártszelvény csőhöz van rögzítve.

Kerítés: Vasbeton oszlopok, horganyzott drótfonat, zártszelvény keretes kiskapu.

II/Statika

A meglévő, részben alápincézett, földszintes, magas tetős épület vegyes teherhordó szerkezetű. Mivel egy meglévő épület átalakításáról van szó, és az épületet az MSZ 15000 –es szabvány sorozat szerint tervezték, ezért a TSZ 01-2010 Műszaki Szabályzat ajánlását figyelembe véve az átalakítás során a teherbírás meghatározása is az MSZ 15000-es szabványok felhasználásával készült.

A bővítések hosszfalas teherhordó egységből állnak A bővítéseken vb födém nem készül, a falakat vb pillérek merevítik. A falakat erősített vasalású vb koszorú fogja össze. Az új épületrészre szeglemezes tetőszerkezet készül. Az összekötő folyosó tartószerkezete faszerkezet, acélgerendás taréjszelemen alátámasztással. A bővítés tervezése az Eurocode szabvány előírásai alapján történt.

A tervezett építészeti-műszaki megoldások megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak. Az alkalmazott műszaki megoldások a vonatkozó nemzeti szabványoknak megfelelőek, eltérő műszaki megoldás nincs. Az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldásnak megfelelnek az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az összes beépített anyagnak és szerkezetnek a Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott tűzállósági határértéket el kell érnie, és erről tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

Bontás: Az építési engedély szerint a kúria épülethez később bővítésként épült, a nyugati homlokzat közepén található, félnyereg tetős raktárhelyiség, valamint a tároló szín, melyben a régi szövő gépeket tárolják, elbontják. A bontást az építéssel ellentétes sorrendben kell végezni.

III./Épületvillamosság

Az épület kockázati besorolása a tűzvédelmi műszaki leírást szerint „AK” – alacsony kockázati osztály. A tervezett épület egy önálló tűzszakaszt alkot. A létesítmény villamos fogyasztásmérésére jelenleg egy S20 típuső nagyfogyasztói mérőszekrényben van megoldva, mely a szomszédos telken helyezkedik el. A jelenlegi villamos csatlakozási érték 3x25A. A mérőóraszekrényhez alumínium foldkábellel csatlakozik a tervezett létesítmény telekhatárán elhelyezkedő alumínium tokozott szekrény, ahonnan légkábellel van ellátva az épület villamos elosztó berendezése.

Helyszíni felmérések és a kiviteli tervek készítése során megállapított teljesítményadatok értelmében az épület villamos teljesítményigényét 30kw értékben határoztuk meg, melyhez a jelenlegi rendelkezésre álló csatlakozási teljesítmény nem elegendő. A meglévő alumunium tokozott szekrény elbontását követően a Ge-1. sz. terv szerinti helyen kell telepíteni a fogyasztásmérőtől érkezett meglévő földkábelt fogadó KF1 jelű szekrényt. A tervezett épület jelenlegi légkábeles csatlakozását SZAMKM 2x25mm2 földkábellel terveztük kiváltani a KF1 jelű kábelfogadó szekrénytől.

Térvilágítás: LED lámpatestekkel kívántuk megoldani.

Mesterséges világítás: A létesítmény világítását teljes egészében LED fényforrással szerelt lámpatesteket terveztük.

Tervezett közepes megvilágítási szintek:

- bemutató terem: 300 lux

- oktató-étkező: 500 lux

- varroda: 750 lux

- irodák: 500 lux

- ajándékbolt: 400 lux

- közlekedők: 100 lux

- előcsarnokok: 200 lux

- szövő műhely: 500 lux

A leírás része továbbá: világítás, aljazatok, csatlakozók szerelése, villámvédelem, túlfeszültség védelem elosztó berendezések telepítése.

IV/Épületgépészet

A felújítás magába foglalja az újonnan létrejövő gépészeti (fűtési, HMV, szennyvíz) kezelésével és megvalósításával kapcsolatos munkálatokat a műszaki leírásban foglaltak alapján.

Az épület gázellátásának kialakításához külön gázengedély terv szükséges, melyet az Égáz- DégázbFöldgázelosztó Zrt. győri központjában kell engedélyeztetni. A lehet engedélyezésre benyújtani a terveket. Kivitelezést csak Xxxxxxxxxx által jóváhagyott tervek alapján lehet megkezdeni. A telek jelenleg nem rendelkezik gázellátással. A beruházás során a G-6:1”-1” csatl.-ú gázmérő ill. a Gázgép EKB-10/G53 (p=0,1-6bar/26,5mbar, L=161mm, G5/4”) nyomásszabályozó telekhatáron belül, meglévő védőszekrényben kerülne elhelyezésre. A fogyasztói vezetékek egyrészt térszint alatti O63x5,8/PE80/G vezetékekkel csatlakozik az épületekhez ill. épület oldalfalán vezetve, acélcső vezetékkel csatlakozik a tervezett gázkazánhoz.

Tervezett gázfogyasztó berendezés:

- 1db Baxi Luna Duo-tec MP 1.60 zárt égésterű kondenzációs fali gázkazán, Q=56,6kW,

„C33”,V=6,00Nm3/h. Kazán Baxi O80/125 PPs/Alu levegő-füstgáz szettel szerelve, mely tetősík fölé valókivezetéssel Szükséges igényelt földgázmennyiség: 6,0Nm3/h.

Az épület energetikai számítása építész tervdokumentáció szerint készült. Méretezésnél figyelembe vett külső hőmérséklet: -15°C. A tervezett épület hővesztesége:42,0.xX. Részletesen lásd alábbi táblázatban ill., külön energetikai méretezésben. Az energetikai számítás a 7/2006 (V.24) TNM Költségoptimalizált követelmény szint szerinti állapota szerint készült

V/Tűzvédelem

A tervezéssel érintett építményben – a létesítmény, azon belül az adott kockázati egységközösségi alaprendeltetésének megfelelően – népművészeti bemutatók, foglalkozások, szövés,varrás, ruhák, szőttesek értékesítése, turisztikai szolgáltatások történnek. A tervezett tevékenységsorán jellemzően a különböző textíliák és kis mennyiségű éghető csomagolóanyag fordul elő. Robbanás-veszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok felhasználását nem tervezik.

Az OTSZ 5.0. IV. fejezet (Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás) előírásai alapján, azon belül a 10. § (2) bekezdésben foglaltak értelmében a 10. § (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. mellékletben foglalt 1-4. táblázat szerinti kockázati osztályának figyelembevételével került meghatározásra. Az aktuális tevékenységből, alaprendeltetésből adódóan a tervezéssel érintett önálló kockázati egységet az alacsony kockázati (AK) osztályba sorolom.

VI/Akadálymentesítés

A tárgyi telek Csorvás külterületi részén fekszik jól megközelíthetően. A telken lévő meglévő épület kerül bővítésre, üzem épület is lesz, de szolgáltatás tevékenység, funkció is készül, mivel vendégeket is fognak fogadni. Bemutatják az üzemet, illetve helyben lehet vásárolni. Ezért a 1998 évi XXVI. trv egésze és a 1997. évi LXXVIII. törvény 2§ 1., 9, szerint, továbbá a pályázati kiírás szerint projektarányosan, kell akadálymentesíteni, a közszolgáltatást igénybe vevők által megközelíthető tereket. A gépészeti és személyzeti részt nem kell akadálymentesíteni. Az utcáról, parkolóból A tervezés során, figyelembe van véve az összes használó igénye. Így nemek, és korcsoportok szerinti kialakítás, valamint a fogyatékossággal élőknek megfelelő kialakítás készül az épülethez projektarányosan. A megbotlás elkerülésére sík felületek, küszöb mentes kialakítások szintbeli csatlakozások, megfelelő terepjárda készülnek, mely mind az idősek, mind a gyermekek részére előnyös, valamint a mozgássérültek és látássérültek számára is megfelelő kialakítás. A tájékoztatás színekkel, piktogramokkal, feliratokkal kerül segítésre, mely gyermekeknek és felnőtteknek, hallássérülteknek egyaránt segít. Látássérülteknek tapintható feliratok, taktilis jelzések kerülnek kialakításra. Figyelembe lettek véve a szolgáltatás és épület kialakításnál azok a különleges igények, melyek a fogyatékosságból erednek. Ugyanakkor ez más felhasználói csoportok számára is kényelmesebb használatot biztosítanak. A cél az, hogy akadályok nélküli élettér és szolgáltatás jöjjön létre a tervezéssel. Így biztosítva van a lehető legtöbb ember számára a használat. A tervezés során az építészeti és szakmérnöki egyezetések által a legoptimálisabb megoldás született.

A munkavégzés alapjául szolgáló dokumentumok:

A kivitelezést a közbeszerzési dokumentáció részét képező műszaki leírás, tervdokumentáció, költségvetés és a XVII. 272-9/2018 azonosítószámú, IR-000102906/2018 iratazonosítóval ellátott jogerős építési engedély alapján kell végezni.

A teljesítés helye:

5920 Csorvás, Tanya 183. hrsz.: 0129/2,

A munkavégzések során beépíthető anyagok

Az építési munka során bármely gyártótól származó anyag beépítésre kerülhet, de a beépítésre kerülő anyagoknak meg kell felelniük a 275/2013. (VII.16.) Kormányrendeletben leírtaknak. A tervekben előforduló anyagjelölések, típusok, megnevezések, márkajelölések, stb. csupán hivatkozások, ezek csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározására szolgálnak. A tervdokumentációban megadott gyártmányok helyett a tervező hozzájárulásával a nevezettel azonos műszaki paraméterrel rendelkező, bármely gyártótól származó gyártmány beépítésre kerülhet, de a beépítésre kerülő anyagoknak, szerkezeteknek, rendelkezniük kell a 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szerinti megfelelőség-igazolással, ill. 275/2013.(VII.16.) Korm. rendelet szerinti teljesítménynyilatkozattal.

3. A vállalkozási ellenértéke

A teljes körű vállalkozási díj:

………………,- Ft azaz Ft (nettó)

+ ………………,- Ft azaz Ft ÁFA

összesen

………………,- Ft azaz Ft (bruttó)

amely teljes egészében a fordított ÁFA szabályok hatálya alá tartozik.

A vállalási összeg átalányár (Ptk. 6:245. §(1) bekezdése), az I. osztályú anyagok és munkavégzés figyelembe vételével egy összegben, fix áron, az anyagár és az MNB által közölt közép deviza árfolyamváltozások, valamint a vám figyelembe vételével tartalmazza a tervekben és szerződésben megadott valamennyi tevékenység költségét.

Vállalkozó a Szerződés aláírásával akként nyilatkozik, hogy a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat és a Megrendelő által a rendelkezésére bocsátott egyéb dokumentumokat (tervdokumentáció, műszaki leírás, árazatlan költségvetést) átvette, azokat saját felelősségére ellenőrizte, az azokban foglalt tényeket, előírásokat ismeri. Vállalkozó a 3. pont szerinti árat ezen információk figyelembevételével, szakmai tapasztalatára alapozva és az építési helyszín ismeretében állapította meg. Vállalkozó kijelenti, hogy a Létesítmény funkciójának, céljainak megfelelő, valamint a rendeltetésszerű használatához és a teljes körű,

I. osztályú minőségi követelményeknek megfelelő megjelenésű és minőségű megvalósításához szükséges kivitelezési munkákat kalkulálni tudta.

A Vállalkozó a vállalási összegen belül köteles elvégezni a tervdokumentációkban, a műszaki leírásban szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható, illetve használatba nem helyezhető. A Vállalkozó a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult, a Megrendelő köteles azonban megtéríteni a Vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.

Vállalkozó a műszaki szükségesség, vagy rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni. A pótmunka felmerülését előzetesen be kell jelenteni a megrendelő részére. A pótmunka elszámolása külön megállapodás szerint történik a Kbt. szabályainak figyelembe vételével.

A vállalkozási díj fedezetet nyújt:

A 2. pontban megfogalmazott konkrét munka elvégzéséhez kapcsolódóan, illetve azon túlmenően az ajánlati árnak fedezetet kell nyújtania:

⮚ A műszaki dokumentációban leírt munkák teljes körű elvégzésére és átadására,

⮚ A kivitelezési munkák során szükségessé váló többletmunkák elvégzésére,

⮚ A garanciális hiányosságok kijavításának a költségeire,

⮚ Az építési munkahely vagyonvédelmének költségeire,

⮚ A kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállításának költségeit;

⮚ Az ideiglenes melléklétesítmények költségeire,

⮚ Az üzemelő vezetékek védelmének, esetleges megrongálódások helyreállításának költségeire, költségeire,

⮚ Xxxxx szerződés tárgyában szereplő munka teljes körű felelősségbiztosításának a költségére,

⮚ A közúti és egyéb forgalom építési munkák alatti korlátozásának, és szabályzásának a költségére,

⮚ A közutak nem közlekedési célú igénybevételéhez kapcsolódó költségekre,

⮚ A beruházás során felmerülő zöldkár, és egyéb károkozás költségeire.

Megrendelő kijelenti, hogy a vállalkozói díj fedezete rendelkezésére áll.

A kivitelezéshez szükséges víz, villamos energia költségeit a Megrendelő biztosítja meglévő közműhálózatáról.

4. Határidő, a teljesítéssel kapcsolatos kérdések A munkaterület átadása, munkakezdés

A munkaterület átadása a szerződés hatályba lépését követő 5 napon belül történik meg.

A 191/2009. (IX.15.) Korm. r. szerint a munkaterület átadás-átvételétől a Vállalkozó köteles építési naplót vezetni, melybe a megvalósítással és a helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos megjegyzések kerülnek be. A megjegyzésekre a Megrendelő, a Vállalkozó képviselője, a műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető jogosult. A bejegyzésre 8 napon belül köteles a másik fél válaszolni, az ellenőrzés, ellenjegyzés elmulasztása a bejegyzés elfogadását eredményezi, aminek következményét a mulasztott fél köteles vállalni. Az építési naplóba tartozó, de csak szóban közölt felhívás, válasz a felek viszonyában érvénytelen, ahhoz joghatás nem fűződik.

Munka befejezése, részteljesítés és teljesítés

A Vállalkozó akkor teljesítette szerződéses kötelezettségét, ha a tervezett munkákkal kapcsolatban, a tervdokumentációban, szakvéleményekben és műszaki leírásban előírt

valamennyi munkát, valamint a megvalósítás során felmerült többlet és pótmunkákat maradéktalanul elvégezte.

A szerződés teljes-körű teljesítésének határideje 2019. június 30.

A Vállalkozónak a kivitelezés során az előteljesítésre lehetősége van.

A szerződés teljesítésének az elismerése és igazolása a műszaki átadás-átvételi eljáráson történik. A tervezett munkák műszaki átadás-átvétele csak akkor tekinthető teljesítésnek, ha Megrendelő valamennyi, a jelen szerződés keretében megvalósult létesítményt nyilatkozattal átvett.

5. A munkavégzés megszervezése, alvállalkozók igénybevétele

Vállalkozó a munka ütemezésénél és annak sorrendjének meghatározásánál a Megrendelő és a Megrendelő megbízottja (műszaki ellenőr) utasításait, valamint a tervezői művezetés megállapításait köteles figyelembe venni.

Vállalkozó legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles a megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A Vállalkozó a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Korm. Rendelet 3. § (2) bekezdés f) pontjával összefüggésben felek rögzítik, hogy az alvállalkozók igénybevételére a Kbt. 138-140. §-ai szerint kerülhet sor.

6. Késedelmes teljesítés, meghiúsulási kötbér

Vállalkozó a saját hibájából adódó késedelmes teljesítése esetén Megrendelőnek kötbérfizetési kötelezettséggel tartozik.

A Szerződés kötelezettségének késedelmes teljesítése esetén a Vállalkozó naponta a nettó vállalkozói díj 0,5 %-nak megfelelő összegű késedelmi kötbér fizetésére köteles. A késedelmi kötbér felső határa a nettó vállalkozói díj 10%-a. A késedelmi kötbér mértéke a tényleges késedelmes napok alapján kerül meghatározásra.

Amennyiben a Vállalkozó késedelme meghaladja a fentiekben meghatározott időtartamot, úgy Megrendelő jogosult – anélkül, hogy érdekmúlását bizonyítania kellene a vállalkozási szerződést a Vállalkozóhoz intézett egyoldalú nyilatkozattal, azonnali hatállyal felmondani.

Felek megállapodnak abban, hogy vis maior típusú késedelmi ok esetén a befejezési határidőt módosítják. Vis maiornak tekinthető a rendkívüli időjárás (belvíz, árvíz, földrengés, háború, villámcsapás, stb.). A rendkívüli időjárás tényét, ha ez a munkavégzést akadályozza felek az építési naplóban rögzítik. Amennyiben a fenti okok miatt a munkavégzés szünetel úgy a befejezési határidő módosul:

- 15 napos szünetig a napok számával

- 15 napon túl felek közös megegyezésével.

Amennyiben a tárgyi kivitelezés Vállalkozó hibájából meghiúsul, akkor a Vállalkozó a Megrendelőnek a nettó vállalkozói díj 10 %-nak megfelelő meghiúsulási kötbért köteles fizetni. Ebben az esetben késedelmi kötbér felszámítására nincsen lehetőség.

A szerződés akkor tekinthető meghiúsultnak, ha a Vállalkozó a teljesítési véghatáridőt túllépte és a Megrendelő által esetlegesen biztosított újabb (legalább 30 napos) határidő alatt sem teljesíti maradéktalanul a szerződés szerinti kötelezettségeit.

A meghiúsulási kötbérigény érvényesítésének esetén a megrendelő jogosult a szerződéstől elállni, és más vállalkozóval szerződést kötni a fennmaradó feladatok ellátására, továbbá az elállással, a késedelemmel, valamint az új vállalkozó bevonásával kapcsolatosan felmerült kárát a vállalkozóval szemben érvényesíteni.

7. MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK, GARANCIA, A BEÉPÍTETT BERENDEZÉSEK OKOZTA KÁROK

Minőség ellenőrzés, minőségtanúsítás

A tervezett létesítmények minőségének az igazolása a Vállalkozó feladatát képezi.

A beépítésre kerülő anyagoknak, szerkezeteknek meg kell felelniük a 275/2013. (VII.16.) Kormány rendeletben leírtaknak.

Minőségi elvárás

A Vállalkozó valamennyi elvégzendő munkatétel vonatkozásában I. osztályú anyagokat épít be, I. osztályú munkavégzés mellett. A vállalkozási díj ezek figyelembevételével kerül kidolgozásra a részletes költségvetési kiírás beárazásával.

Szavatosság, jótállás

A szerződés tárgyának minden részére teljes körűen és egységesen kiterjedő garanciális, szavatossági és jótállási idő kezdete a szerződés teljes körű teljesítésének a napja.

Vállalkozó az elvégzett munkákra ………….. hónap jótállást vállal, és a Ptk.-ban meghatározott jótállási, szavatossági kötelezettség terheli.

Vállalkozó jótáll a Szerződésben foglalt kötelezettségeinek szerződésszerű teljesítéséért, továbbá az alkalmazott megoldások, eljárások alkalmasságáért és minőségéért függetlenül attól, hogy azokat saját maga vagy alvállalkozója, esetleg egyéb jogszerűen bevont harmadik személy alkalmazza.

Vállalkozó a jótállási időn belül felmerülő és a megvalósított létesítmények rendeltetésszerű használatát, állagát, illetve a testi épséget és egészséget veszélyeztető garanciális hiányosságok kijavításáról a Megrendelői értesítést követően haladéktalanul, még az egyéb hiányosságok kijavításáról az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles gondoskodni.

Amennyiben Vállalkozó a jótállási időszak alatt jelentkező hiányosságok javítását az előző pontban meghatározott határidőre nem végzi el, úgy Megrendelő jogosult ezen garanciális hiányosságokat a vállalkozó költségére más vállalkozóval megszüntetni.

8. EGYÜTTMŰKÖDÉS, MŰSZAKI ADMINISZTRÁCIÓ SZABÁLYOZÁSA

Megrendelő képviselője

Xxxxx Xxxxxxxx, elnök

Vállalkozó képviselője, aki egyben az állásfoglalásra jogosult képviselő is:

………………………..

A Megrendelő a munkát helyszíni képviselője útján ellenőrzi. Az ellenőrzést a Megrendelő által megbízott , mint műszaki ellenőr látja el. A műszaki teljesítés igazolására

a műszaki ellenőr jogosult. A teljesítésigazolás kiadására a műszaki teljesítés igazolását követően jogosult.

A Vállalkozó részéről alkalmazott felelős műszaki vezető(k) az építési naplóban kerül(nek) megnevezésre.

Szerződésmódosítás

A Felek a szerződést csak az 2015. évi CXLIII., a közbeszerzésekről szóló törvény 141.§ szerinti feltételek esetén – kétoldalú és cégszerűen aláírt megállapodással – módosíthatják.

Az együttműködés elvei

A Vállalkozó minden, a teljesítést akadályozó, késleltető körülményről haladéktalanul köteles Megrendelőt írásban értesíteni, melyben jeleznie kell a késedelem okát és várható időtartamát is. Megrendelő a körülmények mérlegelésével saját belátása szerint dönt a határidő meghosszabbításáról, és azt a felek írásban rögzítik. Írásban történő értesítésnek felek a faxon, levélben, távirat útján történő értesítést fogadják el.

9. Műszaki átadás

Vállalkozónak a szerződés teljesítését jelentő Műszaki átadás - átvételi eljáráson az átadásra kerülő létesítmények vonatkozásában szolgáltatnia kell:

⮚ kivitelezői nyilatkozatot. (2 pld.),

⮚ a felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat (2 pld.),

⮚ a megfelelőséget igazoló okiratokat, jegyzőkönyveket,

⮚ a beépített anyagoknak, szerkezeteknek, a 275/2013. (VII.16.) Kormány rendelet szerinti megfelelőség-igazolását,

⮚ a megvalósulási tervdokumentációt „D” terv (2 pld.),

⮚ a vagyonnyilvántartáshoz szükséges mennyiségi és költségadatokat,

⮚ építési-bontási hulladék nyilvántartási lapot, hulladék átvétel igazolását,

10. Utófelülvizsgálat(ok)

A műszaki átadás-átvételtől számított 1 éves időszakot követően, továbbá a jótállási időszak leteltét megelőző 1 hónappal a munkát újból meg kell vizsgálni a Megrendelő által összehívott utólagos műszaki felülvizsgálaton. A felülvizsgálat jegyzőkönyvében feltüntetett hibák kijavítása, illetve hiányosságok megszüntetése Vállalkozó garanciális kötelezettségét képezi.

11. PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS, SZÁMLA KIFIZETÉS Számla, rész-számla benyújtása, kifizetése

Ajánlatkérő a Kbt. 135. § (7) bekezdése alapján a szerződésben foglalt –általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 10%-ának megfelelő összeg mint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítja a nyertes ajánlattevő részére.

A kivitelezés során ajánlatkérő három darab rész-számla benyújtásának lehetőségét biztosítja a nyertes ajánlattevő számára. A rész-számlák benyújtására 25-50-75 %-os készültség esetén van lehetőség, műszaki ellenőri teljesítésigazolás alapján. A végszámla a műszaki ellenőr által igazolt 100 %-os készültség, sikeres átadás-átvétel (adott esetben próbaüzem) és valamennyi dokumentum átadását követően nyújtható be. Az igényelt előleg összege a végszámlában kerül elszámolásra.

Ajánlatkérő az ellenértéket a TOP-1.2.1-15-BS1-2016-00022 alapján kötött támogatási szerződés alapján folyósított támogatásból fizeti ki.

Ajánlatkérő a műszakilag igazolható teljesítést követően az Ajánlatkérő megbízottja által műszakilag igazolt teljesítés szerint a kiadott teljesítésigazolás alapján teljesíti a számlában foglalt ellenértéket.

A teljesítés igazolására a Kbt. 135. § (1)-(2) bekezdésének a rendelkezései az irányadóak. Vállalkozó a szerződésszerű (hiba- és hiánymentes) teljesítés igazolását követően jogosult végszámlát benyújtani (322/2015. (X. 30.) 31. §.)

A számlák kifizetése a Kbt. 135. §-a, valamint a 322/2015. (X.30.) Korm. r. 30. § és 32/A. §-a szerint történik meg, a Vállalkozónak a jelen szerződésben megjelölt bankszámlájára történő átutalással.

Amennyiben a vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, akkor a megrendelő a 322/2015. (X.30.) Korm. r. 32/A. §-a rendelkezései szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni. Továbbá figyelemmel kell leni a 322/2015. Korm. re 32/B. §-a szerinti rendelkezésekre

Megrendelő fizetési késedelme esetén a Vállalkozó fizetési késedelmi kamatot jogosult érvényesíteni a Megrendelő felé a Ptk -ban foglaltak szerint.

A beruházás engedélyköteles, így a kifizetés a fordított ÁFA fizetési szabályok hatálya alá tartozik. A vállalkozó köteles a számla kiállítása során ezt figyelembe venni.

A kifizetésre alkalmazandó egyéb szabályok:

2015. évi CXIII. törvény a közbeszerzésekről;

Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdés (amennyiben az ajánlattevő által alvállalkozó igénybevételére nem kerül sor);

322/2015. (X.30.) Korm. r. 32/A. § (amennyiben az ajánlattevő alvállalkozót vesz igénybe); 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30-32. §;

12. Egyéb

A kivitelezés során keletkező hulladékok elszállítására a Vállalkozó köteles, melyet köteles a megrendelőnek írásban igazolni.

A szerződés teljesítéséből eredő bármilyen vitás kérdés rendezését a felek tárgyalás útján kísérlik meg. Ennek 30 napon túli eredménytelensége esetén felek a vitás kérdés eldöntéséhez alávetik magukat hatáskörtől függően a Megrendelő székhelye szerint illetékes Gyulai Járásbíróság, illetve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességének.

A fenti feltételek közt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és Kbt. valamint vonatkozó kormányrendeletek rendelkezései az irányadók.

A Szerződés és a felek közötti kommunikáció nyelve a magyar.

A Megrendelő jogosult a szerződést a Kbt. 143. § (1) bekezdése alapján felmondani, vagy attól elállni, valamint köteles a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdésében foglalt esetben felmondani, továbbá jogosult és egyben köteles a szerződést a Kbt. 143. § (3) bekezdésében foglalt esetekben felmondani.

A Megrendelő előírja, hogy a Vállalkozó nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontja ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak. Továbbá a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143.§. (3) szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.

A Szerződésre a magyar jog az irányadó. A szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ban foglaltak figyelembevételével kerülhet sor

A jelen Szerződésben nem, vagy nem kielégítően szabályozott kérdésekre vonatkozóan a Szerződés elválaszthatatlan részét képező az alábbiakban mellékelt dokumentumok az irányadók, amelyek a jelen Szerződéssel együtt a Szerződést alkotják, így együtt olvasandók és értelmezendők. A dokumentumok közötti ellentmondás esetén a sorrendben előbb álló dokumentum rendelkezései megelőzik a sorban később álló dokumentum rendelkezéseit.

• Ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok

• Tervdokumentáció, műszaki leírás, árazott költségvetés

• A közbeszerzési eljárás során keletkezett valamennyi dokumentum

• Az ajánlattevő ajánlata

• Vállalkozó felelősségbiztosítása

Felek jelen vállalkozási szerződést elolvasás és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírják.

Csorvás, 2018. ……………….

Megrendelő Vállalkozó