MELLÉKLETEK
2017. március 2.
E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI
ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
MELLÉKLETEK
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. - Elosztói Üzletszabályzat Mellékletek
TARTALOMJEGYZÉK
1. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZRT. TERÜLETI ILLETÉKESSÉGE 5
2. GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁSOK 14
2.1. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. engedélyköteles tevékenysége folytatásához az egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelményei 14
2.2. Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által az egyedi felhasználóknak fizetendő kötbér 19
2.3. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Garantált Szolgáltatások eljárásrendje 22
3. A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGI JELLEMZŐI 28
3.1. Kiinduló megállapítások 28
3.2. A feszültség minimális minőségi követelményei és az elvárt színvonal mérőszámai 28
4. ELJÁRÁSREND A ROTÁCIÓS KIKAPCSOLÁSI REND (RKR) KIDOLGOZÁSÁRA, AKTUALIZÁLÁSÁRA ÉS ALKALMAZÁSÁRA 32
5. A KÖZCÉLÚ HÁLÓZATRA TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS ÉS A KÖZCÉLÚ HÁLÓZAT HASZNÁLATÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI 37
5.1. Hálózatra kapcsolás előzetes, alapvető feltételei 37
5.2. Betartandó jogszabályok, szabványok 37
5.3. Hálózatra kapcsolás műszaki feltételei 37
5.4. Új épület bekapcsolása 40
5.5. Meglévő épületek csatlakozásával kapcsolatos előírások 45
5.6. Magasabb feszültségű csatlakozási pontra történő áttérés 46
6. A KÖZCÉLÚ VILLAMOS HÁLÓZATRA CSATLAKOZÁS PÉNZÜGYI ÉS MŰSZAKI FELTÉTELEI 47
7. KÖZVILÁGÍTÁS ÜZEMELTETÉSÉNEK MŰSZAKI FELTÉTELEI 59
7.1. Általános meghatározás 59
7.2. Hibajavítása, üzemzavar elhárítás 59
7.3. Biztonságtechnikai, munkavédelmi oktatás 60
8. SZERZŐDÉSEK 64
8.1. Igénybejelentő 64
8.2. Hálózatcsatlakozási Szerződések 76
8.3. Hálózathasználati Szerződések 95
8.4. Közvilágítási berendezések közcélú elosztóhálózat tartószerkezeteire való elhelyezésére 111
8.5. Beruházókkal kötendő vállalkozási szerződés-minták közcélú hálózat fejlesztésére 117
9. VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 131
10. MÉRŐBERENDEZÉSEK FELSZERELÉSÉNEK, HITELESÍTÉSÉNEK, KARBANTARTÁSÁNAK RENDJE
........................................................................................................................................................................................... 141
10.1. Cél 141
10.2. Eljárás 141
11. A KÉRDŐÍV TARTALMI ELEMEI A FELHASZNÁLÓK PROFILHOZ TÖRTÉNŐ HOZZÁRENDELÉSÉHEZ 142
12. VÉDENDŐ FOGYASZTÓK NYILVÁNTARTÁSÁBA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL / NYILVÁNTARTÁSÁBA VÉTEL MEGHOSSZABBÍTÁSA IRÁNT 144
13. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁS ERŐMŰVEK HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁSA ESETÉN 150
13.1. Általános szabályok 150
13.2. Kiserőművi összevont engedély 150
13.3. 50 MW, és ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély 151
13.4. Az erőmű bővítésére, teljesítőképességének növelésére, valamint a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély 151
13.5. Tájékoztatók és azok elérhetősége 151
13.6. A közcélú hálózathoz történő csatlakozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek 152
13.7. Hálózati csatlakozási szerződés megkötésének feltételei 153
13.8. A csatlakozási eljárás folyamatának fő lépései 153
13.9. Az ügyintézésre jogosított szervezeti egység 155
13.10. Az ügyirat kezelési rend 155
13.11. Xxxxxxxxxxxxxxxx megkötött hálózati csatlakozási szerződésekkel kapcsolatos eljárási rend 156
13.12. Hálózati csatlakozás több erőmű esetén 156
13.13. Meghatározott csatlakozási pont egyidejű igénybevételének engedélyezéséhez szükséges adatok 158
13.14. Feladatok és határidők összefoglalása 159
14. KÖZVILÁGÍTÁSI NAPTÁR 168
M1 SZ. MELLÉKLET
1. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZRT. TERÜLETI ILLETÉKESSÉGE
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. működési területe 18728 km2, mely magában foglalja Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéket, Jász-Nagykun-Szolnok megye 84 %-át, továbbá a szomszédos megyék: Bács-Kiskun, Békés és Pest megyék kisebb területeiből összesen 1868 km2-t.
A megyék területi megosztása: | |||
Hajdú-Bihar megye | 100 | % | |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 100 | % | |
Szolnok megye | 84 | % | |
Pest megye | 3,5 | % | |
Bács-Kiskun megye | 1,6 | % | |
Békés megye | 28,3 | % | |
Az ellátási terület határai: • Keleten – Észak-keleten: | |||
az országhatár • Észak – Észak-nyugaton: | |||
A Tisza-folyó (ÉMÁSZ Rt.) Kisköréig és az ÉMÁSZ Rt. által ellátott alábbi Szolnok-Jász-Nagykun megyei települések: Jászberény – Jászapáti – Jászkisér – Jászszentandrás – Jászárokszállás – Jászfényszarú – Jászágó – Pusztamonostor – Jásztelek – Jászivány – Jászdózsa, - közigazgatási határaikkal.
• Nyugaton:
Természetes határ nincs (ELMŰ Rt. és DÉMÁSZ Rt.) Az ellátás határait az alábbi – E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által ellátott – települések jelzik: Abony – Köröstetétlen – Jászakarajenő, illetve Tiszakécske, - közigazgatási határaikkal.
• Délen:
Természetes határ rövid szakaszon Békés megye. Az ellátás határait – az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által ellátott – Békés megyei települések jelzik: Körösnagyharsány – Biharugra – Zsadány – Körösújfalu – Füzesgyarmat – Szeghalom – Kertészsziget – Bucsa – Dévaványa – Ecsegfalva – Gyoma-Endrőd – Csabacsüd – Szarvas – Békésszentandrás, - közigazgatási határaikkal.
Az ellátási területen elhelyezkedő településeket a településjegyzék mutatja be.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. villamosenergia-szolgáltatás nyújtására jogosult a következő településeken
Ssz. | Község (város) neve | Megye |
1. | Abádszalók | Jász-Nagykun-Szolnok |
2. | Abony | Pest |
3. | Ajak | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
4. | Alattyán | Jász-Nagykun-Szolnok |
5. | Anarcs | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
6. | Apagy | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
7. | Aranyosapáti | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
8. | Álmosd | Hajdú-Bihar |
9. | Ártánd | Hajdú-Bihar |
10. | Bagamér | Hajdú-Bihar |
11. | Bakonszeg | Hajdú-Bihar |
12. | Baktalórántháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
13. | Xxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
14. | Balmazújváros | Hajdú-Bihar |
15. | Balsa | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
16. | Xxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
17. | Báránd | Hajdú-Bihar |
18. | Bátorliget | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
19. | Bedő | Hajdú-Bihar |
20. | Xxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
21. | Beregdaróc | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
22. | Beregsurány | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
23. | Berekböszörmény | Hajdú-Bihar |
24. | Berekfürdő | Jász-Nagykun-Szolnok |
25. | Berettyóújfalu | Hajdú-Bihar |
26. | Berkesz | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
27. | Besenyőd | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
28. | Besenyszög | Jász-Nagykun-Szolnok |
29. | Beszterec | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
30. | Békésszentandrás | Békés |
31. | Bihardancsháza | Hajdú-Bihar |
32. | Biharkeresztes | Hajdú-Bihar |
33. | Biharnagybajom | Hajdú-Bihar |
34. | Bihartorda | Hajdú-Bihar |
35. | Biharugra | Békés |
36. | Xxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
37. | Bocskaikert | Hajdú-Bihar |
38. | Bojt | Hajdú-Bihar |
39. | Botpalád | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
40. | Bököny | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
41. | Bucsa | Békés |
42. | Buj | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
43. | Cégénydányád | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
44. | Cibakháza | Jász-Nagykun-Szolnok |
45. | Csabacsüd | Békés |
46. | Csataszög | Jász-Nagykun-Szolnok |
47. | Csaholc | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
48. | Csaroda | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
49. | Császló | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
50. | Csegöld | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
51. | Csenger | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye |
52. | Csengersima | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
53. | Csengerújfalu | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
54. | Cserkeszőlő | Jász-Nagykun-Szolnok |
55. | Csépa | Jász-Nagykun-Szolnok |
56. | Csökmő | Hajdú-Bihar |
57. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
58. | Darvas | Hajdú-Bihar |
59. | Debrecen | Hajdú-Bihar |
60. | Demecser | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
61. | Derecske | Hajdú-Bihar |
62. | Dévaványa | Békés |
63. | Dombrád | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
64. | Döge | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
65. | Ebes | Hajdú-Bihar |
66. | Ecsegfalva | Békés |
67. | Egyek | Hajdú-Bihar |
68. | Encsencs | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
69. | Eperjeske | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
70. | Esztár | Hajdú-Bihar |
71. | Érpatak | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
72. | Fábiánháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
73. | Fegyvernek | Jász-Nagykun-Szolnok |
74. | Fehérgyarmat | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
75. | Fényeslitke | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
76. | Folyás | Hajdú-Bihar |
77. | Földes | Hajdú-Bihar |
78. | Furta | Hajdú-Bihar |
79. | Fülesd | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
80. | Xxxxx | Xxxxx-Bihar |
81. | Fülpösdaróc | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
82. | Füzesgyarmat | Békés |
83. | Gacsály | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
84. | Garbolc | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
85. | Xxxxxxxx | Xxxxx-Bihar |
86. | Gávavencsellő | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
87. | Gelénes | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
88. | Gemzse | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
89. | Geszteréd | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
90. | Géberjén | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
91. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
92. | Görbeháza | Hajdú-Bihar |
93. | Gulács | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
94. | Gyomaendrőd | Békés |
95. | Győröcske | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
96. | Győrtelek | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
97. | Gyulaháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
98. | Gyügye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
99. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
100. | Hajdúbagos | Hajdú-Bihar |
101. | Hajdúböszörmény | Hajdú-Bihar |
102. | Hajdúdorog | Hajdú-Bihar |
103. | Hajdúhadház | Hajdú-Bihar |
104. | Hajdúnánás | Hajdú-Bihar |
Ssz. | Község (város) neve | Megye |
105. | Hajdúsámson | Hajdú-Bihar |
106. | Hajdúszoboszló | Hajdú-Bihar |
107. | Hajdúszovát | Hajdú-Bihar |
108. | Hencida | Hajdú-Bihar |
109. | Hermánszeg | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
110. | Hetefejércse | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
111. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
112. | Hortobágy | Hajdú-Bihar |
113. | Hosszúpályi | Hajdú-Bihar |
114. | Hunyadfalva | Jász-Nagykun-Szolnok |
115. | Ibrány | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
116. | Ilk | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
117. | Jánd | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
118. | Jánkmajtis | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
119. | Jánoshida | Jász-Nagykun-Szolnok |
120. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
121. | Jászalsószentgyörgy | Jász-Nagykun-Szolnok |
122. | Jászboldogháza | Jász-Nagykun-Szolnok |
123. | Jászkarajenő | Pest |
124. | Jászladány | Jász-Nagykun-Szolnok |
125. | Jéke | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
126. | Kaba | Hajdú-Bihar |
127. | Karcag | Jász-Nagykun-Szolnok |
128. | Kállósemjén | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
129. | Kálmánháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
130. | Kántorjánosi | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
131. | Kemecse | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
132. | Kenderes | Jász-Nagykun-Szolnok |
133. | Kengyel | Jász-Nagykun-Szolnok |
134. | Kertészsziget | Békés |
135. | Kék | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
136. | Kékcse | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
137. | Kérsemjén | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
138. | Kétpó | Jász-Nagykun-Szolnok |
139. | Kisar | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
140. | Kishódos | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
141. | Kisléta | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
142. | Kismarja | Hajdú-Bihar |
143. | Kisnamény | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
144. | Kispalád | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
145. | Kisszeleres | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
146. | Kisújszállás | Jász-Nagykun-Szolnok |
147. | Kisvarsány | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
148. | Kisvárda | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
149. | Kocsord | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
150. | Kokad | Hajdú-Bihar |
151. | Komádi | Hajdú-Bihar |
152. | Komlódtótfalu | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
153. | Komoró | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
154. | Konyár | Hajdú-Bihar |
155. | Kótaj | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
156. | Kölcse | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
157. | Kömörő | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye |
158. | Körösnagyharsány | Békés |
159. | Körösszakál | Hajdú-Bihar |
160. | Körösszegapáti | Hajdú-Bihar |
161. | Köröstetétlen | Pest |
162. | Körösújfalu | Békés |
163. | Kőtelek | Jász-Nagykun-Szolnok |
164. | Kuncsorba | Jász-Nagykun-Szolnok |
165. | Kunhegyes | Jász-Nagykun-Szolnok |
166. | Kunmadaras | Jász-Nagykun-Szolnok |
167. | Kunszentmárton | Jász-Nagykun-Szolnok |
168. | Laskod | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
169. | Levelek | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
170. | Létavértes | Hajdú-Bihar |
171. | Lónya | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
172. | Lövőpetri | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
173. | Magosliget | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
174. | Magy | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
175. | Magyarhomorog | Hajdú-Bihar |
176. | Martfű | Jász-Nagykun-Szolnok |
177. | Mánd | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
178. | Mándok | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
179. | Máriapócs | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
180. | Márokpapi | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
181. | Mátészalka | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
182. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
183. | Mesterszállás | Jász-Nagykun-Szolnok |
184. | Mezőhék | Jász-Nagykun-Szolnok |
185. | Mezőladány | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
186. | Mezőpeterd | Hajdú-Bihar |
187. | Mezősas | Hajdú-Bihar |
188. | Mezőtúr | Jász-Nagykun-Szolnok |
189. | Méhtelek | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
190. | Xxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
191. | Mikepércs | Hajdú-Bihar |
192. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
193. | Monostorpályi | Hajdú-Bihar |
194. | Nagyar | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
195. | Nagycserkesz | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
196. | Nagydobos | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
197. | Nagyecsed | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
198. | Nagyhalász | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
199. | Nagyhegyes | Hajdú-Bihar |
200. | Nagyhódos | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
201. | Nagyiván | Jász-Nagykun-Szolnok |
202. | Nagykálló | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
203. | Nagykereki | Hajdú-Bihar |
204. | Nagykörü | Jász-Nagykun-Szolnok |
205. | Nagyrábé | Hajdú-Bihar |
206. | Nagyrév | Jász-Nagykun-Szolnok |
207. | Nagyszekeres | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
208. | Nagyvarsány | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
209. | Napkor | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
210. | Nábrád | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye |
211. | Nádudvar | Hajdú-Bihar |
212. | Nemesborzova | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
213. | Nyíracsád | Hajdú-Bihar |
214. | Nyíradony | Hajdú-Bihar |
215. | Nyírábrány | Hajdú-Bihar |
216. | Nyírbátor | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
217. | Nyírbéltek | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
218. | Nyírbogát | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
219. | Nyírbogdány | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
220. | Nyírcsaholy | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
221. | Nyírcsászári | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
222. | Nyírderzs | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
223. | Nyíregyháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
224. | Nyírgelse | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
225. | Nyírgyulaj | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
226. | Nyíribrony | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
227. | Nyírjákó | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
228. | Nyírkarász | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
229. | Nyírkáta | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
230. | Nyírkércs | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
231. | Nyírlövő | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
232. | Nyírlugos | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
233. | Nyírmada | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
234. | Nyírmártonfalva | Hajdú-Bihar |
235. | Nyírmeggyes | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
236. | Nyírmihálydi | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
237. | Nyírparasznya | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
238. | Nyírpazony | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
239. | Nyírpilis | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
240. | Nyírtass | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
241. | Nyírtelek | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
242. | Nyírtét | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
243. | Nyírtura | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
244. | Nyírvasvári | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
245. | Olcsva | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
246. | Olcsvaapáti | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
247. | Ófehértó | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
248. | Ópályi | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
249. | Öcsöd | Jász-Nagykun-Szolnok |
250. | Ököritófülpös | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
251. | Ömböly | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
252. | Örményes | Jász-Nagykun-Szolnok |
253. | Őr | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
254. | Panyola | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
255. | Pap | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
256. | Papos | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
257. | Paszab | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
258. | Pátroha | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
259. | Pátyod | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
260. | Penészlek | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
261. | Penyige | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
262. | Petneháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
263. | Piricse | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye |
264. | Pocsaj | Hajdú-Bihar |
265. | Polgár | Hajdú-Bihar |
266. | Porcsalma | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
267. | Pócspetri | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
268. | Pusztadobos | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
269. | Püspökladány | Hajdú-Bihar |
270. | Rakamaz | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
271. | Ramocsaháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
272. | Rákóczifalva | Jász-Nagykun-Szolnok |
273. | Rákócziújfalu | Jász-Nagykun-Szolnok |
274. | Rápolt | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
275. | Rétközberencs | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
276. | Rohod | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
277. | Rozsály | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
278. | Sáp | Hajdú-Bihar |
279. | Sáránd | Hajdú-Bihar |
280. | Sárrétudvari | Hajdú-Bihar |
281. | Sényő | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
282. | Sonkád | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
283. | Szabolcs | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
284. | Szabolcsbáka | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
285. | Szabolcsveresmart | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
286. | Szajol | Jász-Nagykun-Szolnok |
287. | Szakoly | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
288. | Szamosangyalos | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
289. | Szamosbecs | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
290. | Szamoskér | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
291. | Szamossályi | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
292. | Szamosszeg | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
293. | Szamosujlak | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
294. | Szamostatárfalva | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
295. | Szarvas | Békés |
296. | Szatmárcseke | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
297. | Szászberek | Jász-Nagykun-Szolnok |
298. | Szeghalom | Békés |
299. | Szelevény | Jász-Nagykun-Szolnok |
300. | Szentpéterszeg | Hajdú-Bihar |
301. | Szerep | Hajdú-Bihar |
302. | Xxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
303. | Szolnok | Jász-Nagykun-Szolnok |
304. | Szorgalmatos | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
305. | Tarpa | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
306. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
307. | Tetétlen | Hajdú-Bihar |
308. | Terem | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
309. | Tépe | Hajdú-Bihar |
310. | Téglás | Hajdú-Bihar |
311. | Tiborszállás | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
312. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
313. | Tiszaadony | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
314. | Tiszabecs | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
315. | Tiszabercel | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
316. | Tiszabezdéd | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye |
317. | Tiszabő | Jász-Nagykun-Szolnok |
318. | Tiszabura | Jász-Nagykun-Szolnok |
319. | Tiszacsege | Hajdú-Bihar |
320. | Tiszacsécse | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
321. | Tiszadada | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
322. | Tiszaderzs | Jász-Nagykun-Szolnok |
323. | Tiszadob | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
324. | Tiszaeszlár | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
325. | Tiszaföldvár | Jász-Nagykun-Szolnok |
326. | Tiszafüred | Jász-Nagykun-Szolnok |
327. | Tiszagyenda | Jász-Nagykun-Szolnok |
328. | Tiszagyulaháza | Hajdú-Bihar |
329. | Tiszaigar | Jász-Nagykun-Szolnok |
330. | Tiszainoka | Jász-Nagykun-Szolnok |
331. | Tiszajenő | Jász-Nagykun-Szolnok |
332. | Tiszakanyár | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
333. | Tiszakerecseny | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
334. | Tiszakécske | Bács-Kiskun |
335. | Tiszakóród | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
336. | Tiszakürt | Jász-Nagykun-Szolnok |
337. | Tiszalök | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
338. | Tiszamogyorós | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
339. | Tiszanagyfalu | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
340. | Tiszaőrs | Jász-Nagykun-Szolnok |
341. | Tiszapüspöki | Jász-Nagykun-Szolnok |
342. | Tiszarád | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
343. | Tiszaroff | Jász-Nagykun-Szolnok |
344. | Tiszasas | Jász-Nagykun-Szolnok |
345. | Tiszasüly | Jász-Nagykun-Szolnok |
346. | Tiszaszalka | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
347. | Tiszaszentimre | Jász-Nagykun-Szolnok |
348. | Tiszaszentmárton | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
349. | Tiszaszőlős | Jász-Nagykun-Szolnok |
350. | Tiszatelek | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
351. | Tiszatenyő | Jász-Nagykun-Szolnok |
352. | Tiszaug | Bács-Kiskun |
353. | Tiszavasvári | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
354. | Tiszavárkony | Jász-Nagykun-Szolnok |
355. | Tisztaberek | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
356. | Xxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
357. | Told | Hajdú-Bihar |
358. | Tomajmonostora | Jász-Nagykun-Szolnok |
359. | Tornyospálca | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
360. | Tószeg | Jász-Nagykun-Szolnok |
361. | Törökszentmiklós | Jász-Nagykun-Szolnok |
362. | Tunyogmatolcs | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
363. | Túristvándi | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
364. | Túrkeve | Jász-Nagykun-Szolnok |
365. | Xxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
366. | Tuzsér | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
367. | Tyukod | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
368. | Újfehértó | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
369. | Újdombrád | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye |
370. | Újiráz | Hajdú-Bihar |
371. | Újkenéz | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
372. | Újléta | Hajdú-Bihar |
373. | Újszász | Jász-Nagykun-Szolnok |
374. | Újszentmargita | Hajdú-Bihar |
375. | Újtikos | Hajdú-Bihar |
376. | Ura | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
377. | Uszka | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
378. | Vaja | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
379. | Vasmegyer | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
380. | Vállaj | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
381. | Vámosatya | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
382. | Vámosoroszi | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
383. | Vámospércs | Hajdú-Bihar |
384. | Váncsod | Hajdú-Bihar |
385. | Vásárosnamény | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
386. | Vekerd | Hajdú-Bihar |
387. | Vezseny | Jász-Nagykun-Szolnok |
388. | Zagyvarékas | Jász-Nagykun-Szolnok |
389. | Zajta | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
390. | Záhony | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
391. | Zsadány | Békés |
392. | Zsarolyán | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
393. | Zsáka | Hajdú-Bihar |
394. | Zsurk | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
M2 SZ. MELLÉKLET
2. GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁSOK
2.1. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. engedélyköteles tevékenysége folytatásához az egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelményei
2.1.1. Fogalmak
Fogalmakon a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban: VET) és a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározottakat, továbbá az alább meghatározott fogalmakat kell érteni:
2.1.1.1 Minimális minőségi követelmény
az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tevékenységei közül a VET 159. § r) pontja és a Vhr 117. § (1) bekezdése alapján MEH által a 2.1.2. pont szerint meghatározott követelmények.
2.1.1.2 Garantált Szolgáltatások
az egyedi felhasználókat érintő minőségi mutatók (minimális minőségi követelmények, elvárt színvonal), melyeket az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az üzletszabályzatában szerepeltet, és amelyek nem teljesítése esetén kötbért fizet az érintett felhasználónak.
2.1.1.3 Kötbér
az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a Garantált Szolgáltatások bármely pontjának késedelmes, hibás vagy nem a vonatkozó MEH határozat szerinti teljesítése (továbbiakban: nem teljesítés) esetén a 2.2 pontban meghatározottak szerinti kötbért fizet automatikusan, vagy az érintett felhasználó igénybejelentésére, az igazolási eljárás után.
2.1.1.4 Szélsőséges időjárás
A 2.1.4. pontban szereplő táblázatban az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez tartozó értéket elérő, vagy azt meghaladó számú középfeszültségű üzemzavart okozó időjárási esemény. A szélsőséges időjárási kategóriákat a 2.1.5. pont határozza meg.
2.1.1.5 Tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar
a. Rendszerüzemzavar.
b. Terrorcselekmény.
c. Az a) és b) pontba nem tartozó, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-től független, általa nem befolyásolható, előre nem látható okból bekövetkező hálózati zavar.
Ha az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. időjárási, de az a), b) pontba nem tartozó, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-től független, általa nem befolyásolható, előre nem látható okból bekövetkező hálózati zavar kapcsán igazolja a tervezési követelményeket meghaladó igénybevételt, akkor az esemény a 2.1.5. pontban meghatározott 2. szélsőséges időjárási kategóriába tartozik.
2.1.1.6 Engedélyes kitett felhasználóinak a száma
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. ellátási területén azon felhasználók száma, akik egy szélsőséges időjárási esemény hatását elszenvedhetik. A kitett felhasználók csak a szabadvezetékes hálózatokról vételező felhasználók közül kerülhetnek ki. A kitett felhasználók számának értékét a Hivatal 2.1.6. pont szerint állapítja meg.
2.1.1.7 Legfelső küszöbszám
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. ellátási területén szélsőséges időjárás, tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar, vagy szándékos rongálás következtében érintett felhasználók száma. A legfelső küszöbszám értékét a Hivatal 2.1.6. pont szerint állapítja meg.
2.1.1.8 Szándékos rongálás
amennyiben a Garantált Szolgáltatás késedelmes, hibás vagy nem a vonatkozó MEH határozat szerinti teljesítése bizonyíthatóan (pl. rendőrségi feljelentés) szándékos rongálás hatására következik be.
2.1.1.9 Esetszám
az egyes GSZ pontok körébe tartozó esetek, események száma, amely egy vagy több felhasználót érint.
2.1.1.10 Ügyek száma
Az adott GSZ ponthoz tartozó összes eseményben érintett összes felhasználó száma.
2.1.1.11 Dokumentált megkeresés
postai küldeményként beérkező, vagy személyesen átnyújtott és igazoltan átvett, vagy elektronikus levélben, vagy faxon keresztül megküldött, írásban rögzített megkeresés, továbbá személyesen, vagy telefonon elmondott, ügyintézés során azonnal el nem intézhető, és bejelentőlapon vagy informatikai rendszerben rögzített ellenőrizhető, visszakereshető megkeresés. A dokumentált megkeresésekre vonatkozó eljárási szabályokat az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. üzletszabályzata tartalmazza.
2.1.1.12 Felhalmozott tartozás
a kikapcsolási felszólításban megjelölt, az Üzletszabályzat szerint a kikapcsolásra okot adó számlatartozás és az előzetesen közölt késedelmi kamat. A díjtartozás ezen tételeit a kikapcsolás előtti értesítés tartalmazza.
2.1.1.13 Egyéb kisfeszültségű felhasználó
Minden kisfeszültségen vételező, a VET 3. § (42) bekezdése szerinti lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználó.
2.1.1.14 Egyéb középfeszültségű felhasználó
Minden középfeszültségen vételező, a VET 3. § (42) bekezdése szerinti lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználó.
2.1.1.15 Érintett felhasználók száma
Üzemzavar vagy hálózati hiba esetén a 3 percnél hosszabb szolgáltatás kiesést elszenvedő felhasználók száma (a középfeszültségű üzemzavarok és kisfeszültségű hálózati hibák esetén a 3 percnél hosszabb szolgáltatás kiesést elszenvedő közép- és kisfeszültségű felhasználók száma).
2.1.2. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Garantált Szolgáltatásai
GSZ szám | Garantált Szolgáltatás megnevezése |
I. | A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése Ha egy felhasználótól bejelentés érkezik, hogy a felhasználási helyén nincs, de környezetében van villamos energia ellátás, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hiba elhárítása érdekében az értesítés vételének időpontjától számítva - 50 000-nél több lakosú település belterületén munkanapokon 4 órán belül, hétvégén vagy ünnepnapokon 6 órán belül - 5 000 és 50 000 közötti lakosú települések belterületén munkanapokon 6 órán belül, hétvégén vagy ünnepnapokon 8 órán belül - 5 000 lakosnál kevesebb lakosú települések belterületén munkanapokon 8 órán belül, hétvégén vagy ünnepnapokon 12 órán belül - külterületen 12 órán belül a helyszínen megkezdi a hiba kijavítását. Ha a hibabejelentés 20 óra után történik, akkor a garantált javítás megkezdése 7 és 10 óra, külterületen 7 és 11 óra között történik. |
II. | A villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése A) Nem szélsőséges időjárási körülmények esetén: A/1 Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén fellépő, több fogyasztási helyet érintő kis- és középfeszültségű hálózati üzemzavar esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez beérkezett értesítés után egyszeres hiba esetén 12 órán belül, többszörös hiba esetén 18 órán belül meg kell történnie. A/2 Mind egyszeres, mind többszörös hiba esetén 24 óra után kétszeres, 36 óra után háromszoros a fizetendő kötbér. A felhasználók minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak kötbérre. B) Szélsőséges és a Hivatal által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített időjárási esemény esetén a 2.1.5. pontban leírtak szerint. |
III. | Felhasználói villamosenergia-igénybejelentésre adandó tájékoztatás Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez a felhasználótól, csatlakozni kívánó jogosulttól, vagy a kereskedőtől érkezett, és illetékességébe tartozó esetekben: a.) kisfeszültségű csatlakozásra vonatkozó esetben helyszíni felülvizsgálatot nem igénylő esetben 8 napon belül ad érdemben választ helyszíni felülvizsgálatot igénylő esetben 30 napon belül ad érdemben választ b.) minden más esetben 30 napon belül ad érdemben választ, vagy ha ennyi idő alatt nem lehetséges érdemi választ adni, 15 napon belül az érdemi válaszadás időpontjáról értesítést küld a felhasználónak. |
IV. | Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése Új felhasználási hely bekapcsolás vagy teljesítménybővítés esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a bekapcsolás megrendelése, valamint a szerződések megkötése, valamint a bekapcsolás műszaki és gazdasági feltételeinek teljesülését követően – eltérő megállapodás hiányában – a feltételek hiánytalan teljesítésétől számított - 8 munkanapon belül bekapcsolja a felhasználási helyet. |
V. | Az egyeztetett időpontok megtartása A felhasználó kérésére egyeztetett időtartamon belül és helyen, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. képviselője megjelenik. Az egyeztetett időtartam 4 óránál nem lehet hosszabb. Amennyiben szükséges, a felhasználó és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. képviselői a felhasználó kérésének megfelelő formában előzetesen rögzítik az egyeztetett időtartamot és a felek elérhetőségeit. |
VI. | Információadás dokumentált megkeresésre A villamosenergia-ellátással kapcsolatos dokumentált megkeresés esetén a beérkezéstől számított 15 napon belül az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. választ ad. Abban az esetben, ha a dokumentált megkeresés az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.- hez fut be, de a kereskedő tevékenységét illeti, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. gondoskodik arról, hogy a másik engedélyeshez az 8 napon belül eljusson, és erről a felhasználó egyidejűleg értesítést kapjon. Amennyiben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és a kereskedői engedélyes a megkeresésben egyaránt érintett, akkor 15 napon belül érdemben egyeztetnek. A benyújtástól számított maximum 30 nap alatt a választ meg kell adni. |
VII. | Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a tervszerű beavatkozással együtt járó üzemszünetről az üzletszabályzatban előírt módon értesítést ad. A felhasználói (rendszerhasználói) csoportokat a következő határidők betartásával kell értesíteni: a) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatti rendszerhasználók esetében 15 nappal a munkavégzés megkezdése előtt; b) 200 kVA és az azt meghaladó rendelkezésre álló teljesítmény feletti rendszerhasználók esetében 30 nappal a munkavégzés megkezdése előtt. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és az érintett felhasználók ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak, ha ez nem érint hátrányosan más felhasználót. |
VIII. | Feszültségpanasz kivizsgálása Feszültség panasz esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 10 munkanapon belül kapcsolatba lép a felhasználóval, vagy a feszültség javításra vonatkozó javaslattal vagy időpont egyeztetés céljából a helyszíni mérés előkészítése érdekében. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a mérést további 5 munkanapon belül megkezdi és annak eredményéről a mérés befejezését követő 15 napon belül tájékoztatja a felhasználót. |
IX. | Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján A felhasználási hely csatlakozási pontján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a névleges feszültség ± 7,5 % (leágazási ponton +8/-7%) tartományon belül szolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhetes mérése alatt (bármely nap) a napi bármely 10 percre átlagolt értékek 95%-ában. Az egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10 % tartományába kell esnie. A legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban. |
X. | Visszatérítés téves számlázás esetén Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos számlakifogás jogosságának megállapítását követően 8 napon belül - a felhasználó fizetési módjának megfelelően - a túlfizetést visszatéríti. |
XI. | A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása A felhasználó kérésére az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. intézkedik, hogy 15 napon belül a fogyasztásmérőt a helyszínen egyszerű eszközökkel, szemrevételezéssel, fordulatszám számlálással, stb. megvizsgálják, ellenőrizzék. A hibás, pontatlan, álló fogyasztásmérőt az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. – a helyszíni ellenőrzéstől számított – 8 napon belül lecseréli. |
XII. | A felhasználó visszakapcsolása Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a saját hatáskörben, vagy a Kereskedelmi engedélyes kezdeményezésére – hatályos szerződés megléte esetén – a felhalmozott tartozás hiánytalan rendezésének hitelt érdemlő igazolását követően – 24 órán belül visszakapcsolja a felhasználót. |
XIII. | Nem jogszerű kikapcsolás Nem jogszerű kikapcsolás esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötbért fizet. |
2.1.3. Garantált Szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles:
a) a Garantált Szolgáltatásokat nyilvánosságra hozni legalább egyszer évente a számlához csatolt, vagy önálló hírlevélben,
b) a fenti a.) pont szerinti adatokat az ügyfélszolgálati irodáiban szórólapokon és plakátokon nyilvánossá tenni,
c.) a felhasználói bejelentések kivizsgálását követően, a nem teljesített Garantált Szolgáltatásról és a kötbérfizetés mértékéről a nem teljesítést elszenvedett felhasználó(ka)t tájékoztatni, a jogosság megállapítását követő 15 napon belül,
d.) szélsőséges időjárás, tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar vagy szándékos rongálás esetén az események bekövetkezését követő első munkanapon belül a Hivatalnak (Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztályvezető, Fogyasztóvédelmi Osztályvezető, kijelölt ügyintézők) jelenteni az üzemzavarokat kiváltó esemény(ek) kezdő időpontját, elhárításuk várható időtartamát, az üzemzavarok jellemző okait, a középfeszültségű hálózat üzemzavaros vonalainak a számát, az érintett felhasználók becsült számát. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az üzemzavar elhárításának a teljes befejezéséig minden munkanapon egyszer folyamatosan (megismételt tájékoztatások küldésével) köteles jelenteni az előző állapothoz képesti változást, a pillanatnyi helyzetet.
e.) szélsőséges időjárás és tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar esetén az üzemzavaros állapotok felszámolását követő 1 hónapon belül beszámoló jelentést küldeni a Hivatalnak annak igazolásaként, hogy minden tőle elvárhatót megtett az üzemzavarok elhárítása érdekében. A Hivatal a későbbiekben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. beszámoló jelentésében szereplő adatokat, és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 2.1.5. pont szerinti minősítését szúrópróbaszerűen ellenőrizheti. A beszámoló jelentés minimum tartalmi követelményei:
- Az üzemzavarokat kiváltó - leggyakrabban szélsőséges időjárási - esemény kezdő időpontja, időtartama, valamint az üzemzavarok fellépésének kezdő időpontja és elhárításuk időtartama (mely időtartam megegyezik a garantált szolgáltatások felfüggesztésének időtartamával), a középfeszültségű hálózat üzemzavaros vonalainak a száma, az összesített kiesett villamos energia értéke, az érintett felhasználók száma, és a kisfeszültségen érintett felhasználók száma.
- Az üzemzavarokat kiváltó esemény és az üzemzavarok jellemző okainak a rövid leírása.
- A 18 órát, 24 órát, 36 órát és 48 órát meghaladó villamos energia ellátás kimaradásokkal érintett felhasználók száma.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a 2.1.1.5 pont szerinti okból bekövetkezett üzemzavarok, és hálózati hibák esetén beküldött beszámolójában kéri a Hivatal minősítését, mely kérelem beérkezését követően a Hivatal a beszámoló jelentés alapján tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősítheti az eseményt.
2.1.4. A szélsőséges időjárás meghatározása statisztikai módszerrel
Bármely 24 órás időszakban a középfeszültségű üzemzavar darabszám határértékek az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. szélsőséges időjárás - 24 órás időszakának - minősítéséhez:
Elosztói Engedélyes | I. Kategória üzemzavar szám / 24 óra (8-szoros szorzó) | II. Kategória üzemzavar szám / 24 óra (13-szoros szorzó) |
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. | 26 | 42 |
2.1.5. A szélsőséges időjárási kategóriák meghatározása
Szélsőséges időjárási kategóriák | Meghatározás | A GSZ II. Garantált Szolgáltatás követelménye |
1. kategória (közepes események) | - A szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok bármely 24 óra alatti darabszáma nagyobb, vagy egyenlő, mint a 2.1.4. pont táblázatában az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-re az I. kategóriában, de kisebb, mint a II. kategóriában meghatározott érték, és - a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma kevesebb, mint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kitett felhasználóinak a száma. | Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén fellépő hálózati üzemzavar, és kisfeszültségű csoportos hiba esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának 24 órán belül kell megtörténnie. Az időtartam túllépését követően a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre. |
2. kategória (nagy események) | - Időjárási esemény esetén, amennyiben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által a 2.1.3. e.) pontjában leírt kérelem benyújtását követően a Hivatal tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősítette az időjárási eseményt, vagy - a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok bármely 24 óra alatti darabszáma nagyobb, vagy egyenlő, mint a 2.1.4. pont táblázatában az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-re a II. kategóriában meghatározott érték, és ezzel együtt - a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma kevesebb, mint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kitett felhasználóinak a száma. | Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén fellépő hálózati üzemzavar, és kisfeszültségű csoportos hiba esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának 48 órán belül kell megtörténnie. Az időtartam túllépését követően a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre. |
3. kategória (nagyon nagy események) | A szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma nagyobb, mint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kitett felhasználóinak a száma, de kisebb, mint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. legfelső küszöbszám értéke. | Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén fellépő hálózati üzemzavar, és kisfeszültségű csoportos hiba esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának ⎛ ÉrintettFogyasztókSzáma ⎞2 48∗ ⎜ ⎟ ⎝ KitettFelhasználókSzáma ⎠ órán belül kell megtörténnie. Az időtartam túllépését követően a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre. |
4. kategória (különösen nagy események) | A szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma nagyobb, mint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. legfelső küszöbszám értéke. | Nincs megkötés az üzemzavarok elhárítási idejére vonatkozóan. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól. |
2.1.6. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kitett felhasználóinak a száma és a legfelső küszöbszám értékének a meghatározása
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kitett felhasználóinak a számát és a legfelső küszöbszám értékét a Hivatal a következő táblázat szerint állapítja meg.
Elosztói Engedélyes | Az Engedélyes kitett felhasználóinak a száma* | A legfelső küszöbszám** |
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. | 176 839 | 303 152 |
* az engedélyes összes szabadvezetéken ellátott felhasználói számának 35%-a,
** az engedélyes összes szabadvezetéken ellátott felhasználói számának 60%-a.
2.2. Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által az egyedi felhasználóknak fizetendő kötbér
2.2.1. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötelezettsége a Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén
A Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. automatikusan vagy a felhasználó részéről történő hiteles formában (írásban, vagy az ügyfélszolgálatnál személyesen, vagy telefonon, vagy elektronikus levél formájában) tett bejelentésre, annak jogosságának megállapítása esetén a bejelentéstől számított 30 napon belül a 2.2.4. pont szerinti kötbért fizet a felhasználó részére. Amennyiben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által a 2.1.3. pont e) alpontjában leírtaknak megfelelő, a Hivatalnak benyújtott beszámoló jelentés alapján a Hivatal nem minősíti tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak az eseményt, akkor a 30 napos kötbérfizetési határidő a Hivatal döntését követően áll csak fent.
2.2.2. A Garantált Szolgáltatások rendszere, hatálya
A Garantált Szolgáltatás hatálya kiterjed a gazdátlan vagy idegen tulajdonú hálózatokra kapcsolódó, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-vel szerződéses viszonyban álló rendszerhasználókra / felhasználókra a III., IV.,V., VI., VII., X., XI., XII., és XIII. pontok esetében.
A Garantált Szolgáltatások azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a felhasználó ténylegesen villamosenergia felhasználói illetve rendszerhasználói minőségében jelenik meg. Nem vonatkozik a Garantált Szolgáltatás azokra az esetekre, amikor a felhasználó pl. hálózati elem által érintett terület tulajdonosaként, nyomvonal által érintett növényzet tulajdonosaként, stb. jelenik meg.
2.2.3. A Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén a kötbér kifizetés módja
GSZ szám | Garantált Szolgáltatás megnevezése | Kötbér kifizetés módja |
I. | Villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése | Automatikus |
II. | Villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése | Felhasználói igénybejelentésre, 2011. január 1-jétől automatikus.1 |
III. | Felhasználói villamosenergia igénybejelentésre adandó tájékoztatás | Automatikus |
IV. | Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése | Automatikus |
V. | Egyeztetett időpontok megtartása | Automatikus |
VI. | Információadás dokumentált megkeresésre | Automatikus |
VII. | Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről | Automatikus |
VIII. | Feszültségpanasz kivizsgálása | Automatikus |
IX. | Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján | Automatikus. Az első évben egyszer, második év első félévében megkezdett negyedévenként, azután megkezdett hónaponként. |
X. | Visszatérítés téves számlázás esetén | Automatikus |
XI. | A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása | Automatikus |
XII. | A felhasználó visszakapcsolása | Automatikus |
XIII. | Nem jogszerű kikapcsolás | Automatikus |
1. számú táblázat
2.2.4. A Garantált Szolgáltatások nem teljesítéséhez kapcsolódó kötbér összege
1 2011. január 1-jétől az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. döntése alapján vagy az addigra kiépített adatbázisra támaszkodva az érintett rendszerhasználókat pontosan beazonosítva történik a kötbérfizetés, vagy az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vállalja, hogy azoknak a felhasználóknak is fizet kötbért, akik az üzemzavarban nem voltak érintettek. Az idegen hálózatra történő csatlakozás esetén felhasználói igénybejelentésre, ha a kimaradás a közcélú hálózat hibája miatt következik be.
A Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékét a csatlakozási pont feszültségszintjétől és a felhasználó besorolásától függően az I.-IV. és VI.-XII. GSZ pontokra vonatkozóan a
2.a számú táblázat, az V. és XIII. GSZ pontokra vonatkozóan a 2.b számú táblázat tartalmazza. A kötbér egy összegben kerül megfizetésre a jogosult felhasználó részére.
KÖTBÉRFIZETÉS AZ I-IV ÉS VI-XII GSZ ESETÉN | LAKOSSÁGI FOGYASZTÓ | EGYÉB FELHASZNÁLÓ | |
Automatikus, vagy felhasználói igény- bejelentésre a 2.2.3. pont 1. számú táblázatában szereplő határidőig | 5000 Ft | Kisfeszültségű | 10 000 Ft |
Középfeszültségű | 30 000 Ft | ||
2.a számú táblázat
KÖTBÉRFIZETÉS AZ V. ÉS XIII. GSZ ESETÉN | LAKOSSÁGI FOGYASZTÓ | EGYÉB FELHASZNÁLÓ | |
Automatikus | a mindenkori kiszállási díj, de min. 5 000 Ft | Kisfeszültségű | a mindenkori kiszállási díj, de min. 12 000 Ft |
Középfeszültségű | 30 000 Ft | ||
2.b számú táblázat
2.2.5. A kötbér megfizetésének módja
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a kötbért ha a hálózat-használati szerződés máshogy nem rendelkezik, az üzletszabályzatában előírtaknak megfelelően - belső ügyrendje szerint, beleértve az adminisztrációs ráfordítás csökkentése érdekében az ügyintézői döntés lehetőségét is - fizeti meg a 2.2.6. pontban előírt határidőn belül. A kötbér kifizetésről és a nem teljesített Garantált Szolgáltatásról a felhasználót igazolható módon értesíteni kell.
A Garantált Szolgáltatás nem teljesítése esetére a felhasználó részére járó kötbér fizetése nem zárja ki a felhasználó azon lehetőségét, hogy a kárigényét - a kötbérre való jogosultságra tekintet nélkül - a felelőssel szemben érvényesítse (pl. közös megegyezés, bírósági, vagy illetékes Békéltető Testületi úton).
2.2.6. A kötbér kifizetés határideje
A nem teljesítés kezdő időpontjától 30. naptári nap, míg felhasználói igénybejelentés alapján fizetendő kötbérnél az igény beérkezésétől számított 30. naptári nap.
A kötbér esetleges meg nem fizetése esetén a kötbérre vonatkozó jogvesztő határidő 1 év a nem megfelelő teljesítés időpontjától kezdődően.
2.2.7. Felelősség megbízott eljárása esetén
Amennyiben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. megbízottat vesz igénybe a Garantált Szolgáltatások teljesítése érdekében, akkor a megbízott eljárása esetén a Garantált Szolgáltatások pontjaira vonatkozóan az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. úgy felelős a megbízottak tevékenységéért, mintha azokat maga végezte volna.
2.2.8. Mentesülés a kötbér fizetési kötelezettség alól
A.) Amennyiben egy esemény kapcsán a szolgáltatás kieséssel érintett felhasználók száma eléri, vagy meghaladja az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-nek a 2.1.6. pontban meghatározott legfelső küszöbszám értékét, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. nem felelős a Garantált Szolgáltatás nem teljesítéséért és nem áll fenn az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötbérfizetési kötelezettsége.
B.) Szándékos rongálás és – az időjárási események kivételével – a Hivatal által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített esetekben az I., II., IV., V., VIII., IX., XI.
és XII. GSZ esetében az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. nem felelős a Garantált Szolgáltatás nem teljesítéséért és nem áll fenn az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötbérfizetési kötelezettsége. Erről az igénylő felhasználót igazolható módon tájékoztatni kell.
C.) Szélsőséges időjárás, és a Hivatal által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített időjárási esemény esetén az esemény következtében fellépett üzemzavaroknál az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 2.1.5. pont szerinti minősítését követően az I., IV., V., VIII., IX., XI. és XII. GSZ követelmény esetében az üzemzavarok E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által történt 1.,2., 3. vagy 4. kategóriába minősítésekor, míg a II. GSZ követelmény esetén kizárólag az üzemzavarok E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által történt 4. kategóriába minősítésekor nem felelős az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a követelmény nem teljesítéséért, és így nem áll fenn az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötbérfizetési kötelezettsége az üzemzavarokkal érintett felhasználók tekintetében.
2.3. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Garantált Szolgáltatások eljárásrendje
I. GSZ A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése
A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradása: olyan esemény, amely a felhasználási helyen a szolgáltatás hiányát jelenti, és amelynél a felhasználói bejelentésből egyértelműen meghatározható, hogy a villamosenergia-ellátás hiányát az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén keletkezett hiba okozza.
Környezetében: a felhasználó saját felhasználási helye kivételével az általa észlelhető felhasználási helyek.
Értesítés vétele: a hiba egyértelmű beazonosítása, a bejelentés dokumentálása a bejelentő adataival, bejelentés időpontjával (dátum, óra, perc), középfeszültségen automatikus, információs rendszerben történő rögzítéssel.
A hiba kijavításának illetve középfeszültségen az üzemzavar elhárításának megkezdése: ha a hiba az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén van, akkor a bejelentés alapján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hiba elhárítására szakembereket küld a helyszínre, akik a bejelentőt tájékoztatják az elhárítás megkezdéséről. Ha a felhasználói bejelentésből nem határozható meg egyértelműen, hogy a villamos energia ellátás bejelentett hibája nem az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésében keletkezett, de a helyszínre küldött szakemberek ezt egyértelműen megállapítják, továbbá erről a felhasználót tájékoztatják, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hiba elhárítása során nem a Garantált Szolgáltatás első pontja szerint tartozik eljárni, hanem az egyéb felhasználói szolgáltatás előírásai szerint.
Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
II. GSZ A villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése
Kis- és középfeszültségű hálózati üzemzavar: olyan esemény, amely egyidejűleg több felhasználási hely villamos energia ellátásának kimaradását eredményezi.
Villamosenergia-ellátás visszaállítása: az esemény, amely bekövetkeztének időpontjától a felhasználási hely újból bekapcsolódik a villamosenergia szolgáltatásba és villamos energiát képes vételezni.
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez beérkezett értesítés: kisfeszültségű hiba esetén a felhasználói bejelentésből szerzett információk alapján a kisfeszültségű üzemzavar beazonosítása, annak dokumentálása a bejelentő adataival (név, cím) és a bejelentés időpontjával. Középfeszültségű hiba esetén a számítógépes információs rendszerbe érkezett jelzés, vagy ha ez nincs, akkor ezzel egyenértékű üzemi naplóbejegyzés.
Villamosenergia-kimaradás megszüntetése:
a. Amennyiben a hiba az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésében van, a felhasználó bejelentése alapján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hiba elhárítására szakembereket küld a helyszínre és a hiba elhárítását követően biztosítja a villamos energia szolgáltatás feltételét.
b. Abban az esetben, ha a felhasználói bejelentésből nem határozható meg egyértelműen, hogy a bejelentett villamos energia ellátás hibája nem az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésében keletkezett, de a helyszínre küldött szakemberek ezt egyértelműen megállapítják, továbbá erről a felhasználót tájékoztatják, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hiba elhárítása során nem a Garantált Szolgáltatások második pontja szerint tartozik eljárni, hanem az egyéb felhasználói szolgáltatás előírásai szerint.
c. Abban az esetben, ha a szolgáltatás kimaradása bizonyíthatóan szándékos rongálás hatására következik be és az ellátás visszaállításának indokolt időtartama több, mint 12 óra, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-re vonatkozóan kötbérfizetési kötelezettség nem áll fenn.
Kimaradás megszüntetésének igazolása: a helyreállítás igazolása az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. belső dokumentumai szerint történik.
Egyszeres illetve többszörös hiba: egy (n-1 elv) illetve egynél több hálózati elem meghibásodása, amely az adott felhasználói kört érinti.
Kimaradás megszüntetésének határideje:
1.) Nem szélsőséges időjárás esetén a 2.1.2. GSZ II. A) pont szerinti határidő a szolgáltatás helyreállításának a határideje.
2.) A szélsőséges és a Xxxxxxx által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített időjárási eseménynél a 2.1.5. pont szerinti határidő a szolgáltatás helyreállításának a határideje.
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén felhasználói igénybejelentésre, 2011. január 1-jétől automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről..
Kisfeszültségű csoportos hibák esetén, ha a jelenlegi nyilvántartások alapján még nem állapítható meg, hogy mely rendszerhasználókat érintette a hiba, átmenetileg megmarad a rendszerhasználói bejelentésre történő fizetés. 2011. január 1-jétől viszont - az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. döntése alapján - vagy az addigra kiépített adatbázisra támaszkodva, az érintett rendszerhasználókat pontosan beazonosítva történik a kötbér fizetése, vagy az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vállalja, hogy azoknak a rendszerhasználóknak is fizet kötbért, akik az üzemzavarban nem voltak beazonosíthatóan közvetlenül érintettek, azonban a csoportos hibával érintett hálózati területen van a csatlakozási pontjuk.
Az idegen hálózatra történő csatlakozás esetén felhasználói igénybejelentésre, ha a kimaradás a közcélú hálózat hibája miatt következik be.
III. GSZ Felhasználói villamosenergia-igénybejelentésre adandó tájékoztatás
Felhasználói villamosenergia-igénybejelentés: a felhasználó hiteles formában, személyesen, vagy írásban, vagy rendszeresített nyomtatvány kitöltésével dokumentált, vagy ügyfélszolgálatnál rögzített formában tett teljesítmény
/ villamosenergia-igény bejelentése, mely lehet új igény, vagy meglévő csatlakozási teljesítménybővítési igény, illetve fázisszám változása érdekében jelentkező igény.
8 – 15 illetve 30 napon belül: a határidő számítása az igénybejelentéstől kezdődik és a kiküldött tájékoztató postára adásának a dátuma, illetve az igénybejelentésre adott tájékoztatás közötti naptári napok száma.
A Garantált Szolgáltatás igazolása: a felhasználó jogosultsága a felhasználó által aláírt igénybejelentésnek az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez történő beérkezési dátuma és a kiküldött tájékoztató postára adásának a dátuma, illetve a bekapcsolás végrehajtása között eltelt naptári napok alapján számítható.
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
IV. GSZ Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése
Új felhasználási hely bekapcsolása: a fogyasztásmérő, a fogyasztásmérőhöz tartozó túláram védelmi készülék, a szükséges időprogram kapcsoló felszerelése, záró bélyeggel történő ellátása és feszültség alá helyezése.
Bekapcsolás megrendelése: a felhasználó által hiteles formában, írásban, vagy rendszeresített nyomtatvány kitöltésével dokumentált, vagy személyesen ügyfélszolgálatnál rögzített formában tett bejelentés.
Szerződés megkötése valamint a bekapcsolás műszaki és gazdasági feltételei:
a) a csatlakozóvezeték és a mérőhely kialakítása a jogszabályoknak és a szabványoknak megfelelően, az arra kötelezett részéről és költségén megtörtént és a felhasználó vagy a kivitelező ezt igazolható módon jelentette és kérte a bekapcsolást, majd
b) megtörtént az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vagy megbízottja általi műszaki felülvizsgálat a berendezések szabványosságára vonatkozóan, és teljesültek a jogszabályi feltételek, pl. a felhasználó megfizette az őt terhelő költségeket
c) a bekapcsoláshoz a csatlakozási szerződésnek, hálózathasználati és a villamosenergia-vásárlási szerződésnek már érvényesnek kell lenni.
A Garantált Szolgáltatás igazolása:
A bekapcsolási- vagy bővítési feltételek hiánytalan teljesülési dátumának és a mindkét fél által aláírt, a bekapcsolás megtörténtét igazoló kapcsolási lap dátumának összevetése (maximum 8 munkanap).
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
V. GSZ Az egyeztetett időpontok megtartása
Felhasználó kérésére: írásban, vagy az ügyfélszolgálatnál, akár személyesen akár telefonon dokumentált kérés.
Egyeztetett időtartam: év, hó, nap, órától–óráig, 4 óra időtartamra, vagy egyéb megállapodás, amit mind az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., mind a felhasználó elfogad.
Egyeztetett helyen: település, utca, házszám, vagy helyrajzi szám, emelet, ajtó esetleg egy mindkét fél által elfogadott találkozási pont.
Felhasználó távolmaradása: amennyiben az egyeztetett időpont megtartása a felhasználási helyen a felhasználó távolmaradása miatt hiúsul meg, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jogosult számlát kiállítani és a felhasználói szolgálati díjtételt alkalmazni. A felhasználó távolmaradását E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. belső ügyrendje szerint dokumentálja.
Abban az esetben, ha a felhasználó kérésére egy bekapcsolás, vagy egyedi hibajavítás, vagy fogyasztásmérő pontosságának bevizsgálása a más pontokban szabályozott időtartamokon túl, de egyeztetett időpontban történik, akkor az egyeztetett időpont szerint kell értékelni a munka elvégzését.
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről. A felhasználó távolmaradása esetén az ott leírtak szerint kell eljárni.
VI. GSZ Információadás dokumentált megkeresésre
Dokumentált megkeresés: postai küldeményként beérkező, vagy személyesen átnyújtott és igazoltan átvett, vagy elektronikus levélben, vagy faxon keresztül megküldött, írásban rögzített megkeresés, továbbá személyesen vagy telefonon elmondott, ügyintézés során azonnal el nem intézhető, és bejelentőlapon vagy informatikai rendszerben rögzített ellenőrizhető, visszakereshető megkeresés. A dokumentált megkeresésekre vonatkozó eljárási szabályokat az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. üzletszabályzata tartalmazza.
Beérkezési időpont: a bejövő megkeresés nyilvántartásba vételi időpontja (Iktató által rábélyegzett dátum, vagy az elektronikus levél beérkezésének időpontja), vagy más ellenőrizhető, visszakereshető rögzítési időpont.
Válaszadás időpontja: a kimenő válaszlevél iktatási dátuma, nyilvántartási számmal visszakereshetően. Személyes válaszadás esetén a felvett (elektronikus) dokumentumon az adott ügy megválaszolásaként szereplő dátum. Telefonos vagy egyéb válaszadás esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. belső ügyrendje szerint történik az igazolás.
Válasz: dokumentált, írásban vagy elektronikus formában, vagy személyesen, vagy telefonon, továbbá egyéb ellenőrizhető, visszakereshető módon adott tájékoztatás.
15 napon belül az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. választ ad: E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., ha a dokumentált megkeresés hozzá érkezik be, és az az ő tevékenységét érinti, köteles a beérkezéstől számított 15 napon belül választ adni.
Ha a dokumentált megkeresés kereskedői engedélyeshez érkezik be, de az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tevékenységét érinti, kereskedői engedélyes azt 8 napon belül E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.hez eljuttatja, és erről a felhasználót értesíti. Ebben az esetben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez beérkezéstől számít a 15 napos válaszadási határidő (a felhasználó részére ebben az esetben is a megkeresés beérkezési időpontjától számított maximum 23 nap alatt a választ meg kell adni).
Amennyiben a válaszadás E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t és kereskedői engedélyest egyaránt érinti, és engedélyesek közötti információadással vagy a válaszadás feladatainak szétválasztásával a válaszadás nem intézhető, a válaszadás közös kidolgozására 15 nap, továbbá a válasz elküldésére is 15 nap áll engedélyesek rendelkezésére (a felhasználó részére ebben az esetben a megkeresés beérkezési időpontjától számított maximum 30 nap alatt a választ meg kell adni), erről a felhasználót értesíteni kell.
A Garantált Szolgáltatás igazolása: a bejövő megkeresés nyilvántartásba vételi időpontjának és a kimenő válaszlevél iktatási dátumának az összevetése. Ha ugyanaz a felhasználó 23 napon túl – akár ismétlődő jelleggel, 23 naponként - újabb bejelentést tesz, mert nem kapott választ, akkor ismételten és többszörösen is jogosult a kötbérre. A felhasználó minden megkeresése ami 23 napon túl történik, új ügynek számít.
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
VII. GSZ Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről
Az üzletszabályzatban előírt módon értesítést ad: a felhasználási hely rendelkezésre álló teljesítményétől függően, írásban, elektronikus levél formájában, vagy egyéb formában közzétett tájékoztatás az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. üzletszabályzatában foglaltakkal egyezően.
Értesítés időpontja: a szolgáltatás tervezett szüneteltetéséről szóló levél, elektronikus levél felhasználóhoz történő beérkezése, a nyilvános közzététel, vagy a személyes értesítés időpontja.
A kötbérfizetés rendje
200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény felett automatikusan a felhasználó dokumentált bejelentése alapján,
200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatt legalább egy felhasználói bejelentés kivizsgálását követően automatikusan gondoskodik az összes érintett felhasználó részére a kötbér megfizetéséről.
VIII. GSZ Feszültségpanasz kivizsgálása
Helyszíni mérés lebonyolításával kapcsolatos alapelv: a panaszra vonatkozó - normál üzemállapotban végzett - mérés az IEC 00000-0-00 szabvány szerint, az értékelés - a vonatkozó MEH határozatban előírt módosítások figyelembevételével – az MSZ EN 50160 szabvány szerint.
A mérés tárgya: a feszültségpanasz szerint.
A mérés ideje: feszültségpanasz esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 10 munkanapon belül kapcsolatba lép a felhasználóval, vagy a feszültség javításra vonatkozó javaslattal vagy időpont egyeztetés céljából a helyszíni mérés előkészítése érdekében. Amennyiben a feszültségpanasz nem oldható meg mérés nélkül, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a mérést további 5 munkanapon, illetve a közösen egyeztetett időponton belül megkezdi és annak eredményéről mérés befejezést követő 15 napon belül tájékoztatja a felhasználót. Amennyiben a felhasználó nem tudja az említett 5 munkanapon belül a mérési csatlakozási ponthoz a hozzáférést biztosítani, akkor az ennek kapcsán jelentkező időcsúszás nem számít bele az időtartamba.
A Garantált Szolgáltatás igazolása:
a következő dátumok összevetésével történik:
• a panasz E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez történő beérkezése iktatási dátumának és a kapcsolatfelvétel dátumának összevetése (maximum 10 nap).
• mérés esetén a kapcsolatfelvétel dátumának és a mérés megkezdése dátumának összevetése (maximum 5 nap, vagy a közösen egyeztetett időpont).
• a mérés befejezési dátumának és a mérési jegyzőkönyv alapján írt felhasználói tájékoztatás postára adása dátumának összevetése (maximum 15 nap).
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
IX. GSZ Feszültség a kisfeszültégű felhasználási hely csatlakozási pontján
A Garantált Szolgáltatás igazolása: a 2.1.2 pontban meghatározott értékek ellenőrzésére felvett mérési jegyzőkönyv.
Első évben: automatikusan, a hiba megállapítását követő első évben egyszer fizetendő a kötbér.
Második év első félévében megkezdett negyedévenként: a hiba egy éven túli fennállása esetén fél évig minden megkezdett negyedévenként fizetendő a kötbér.
Megkezdett hónaponként: a hiba másfél éven túli fennállása esetén a hiba fennállásáig minden megkezdett hónapra fizetendő a kötbér.
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az első évben évente, második év első félévében megkezdett negyedévente, azután megkezdett havonta automatikusan fizet kötbért a hiba kijavításáig.
X. GSZ Visszatérítés téves számlázás esetén
Jogosság megállapítása: téves, a felhasználó kárára történt számlázás esetén a számlakifogás jogosságát 15 napon belül meg kell állapítani. Mérő felülvizsgálattal összefüggő jogosság megállapítás esetén E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hibás mérés miatti felhasználóval történt elszámolás eredményéről 8 napon belül írásban értesíti a felhasználó kereskedőjét.
8 napon belül: a visszatérítés a számlakifogás jogossága megállapításától (mérő ellenőrzése, hitelesítés kivizsgálása, stb.) 8 napon belül a felhasználó visszajelzése alapján (akár telefonon, vagy e-mailben) történjen meg a visszafizetés a felhasználó fizetési módjának megfelelően (pénzintézeti folyószámlára utalás, vagy természetes személy esetén postai utalványon kifizetés az MNB rendelkezéseinek megfelelően).
A Garantált Szolgáltatás igazolása: a jogosság megállapítása esetén a kimenő válasz dátumának és a visszafizetés megtörténtét igazoló dokumentum dátumának összevetése.
Visszatérítés téves számlázás esetén: a felhasználó számlájában megalapozatlanul szereplő és a felhasználó részéről befizetett összegnek az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által előírt határidők betartásával történő visszafizetése.
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
XI. GSZ A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása
A Garantált Szolgáltatás igazolása:
a következő dátumok összevetésével történik:
• a mérőfelülvizsgálati kérelem E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez történő beérkezése iktatási dátumának és a fogyasztásmérő helyszíni ellenőrzéséről felvett dokumentum dátumának összevetése (maximum 15 nap),
• cserére szoruló fogyasztásmérő esetén a fogyasztásmérő helyszíni ellenőrzéséről felvett dokumentum dátumának és a mérőcsere elvégzését igazoló dokumentum dátumának összevetése (maximum 8 nap).
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
Amennyiben az egyeztetett időpont alapján a fogyasztásmérő pontosságának mérése a felhasználó távolmaradása miatt hiúsul meg, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. – igazolási kötelezettsége mellett – jogosult számlát kiállítani és a felhasználói szolgálati díjtételt alkalmazni.
XII. GSZ A felhasználó visszakapcsolása
Hiánytalan és hitelt érdemlő igazolás: az Ügyfélszolgálaton, vagy az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által megadott szervezeti egységénél dokumentumokkal igazolt befizetés, illetve a kereskedelmi engedélyes ismételt bekapcsolásra vonatkozó kezdeményezése.
A Garantált Szolgáltatás igazolása: a felhasználó megfizetett felhalmozott tartozása hiánytalan és hitelt érdemlő igazolásának az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. üzletszabályzatában megadott helyen és módon történő bemutatása, beérkezési időpontja, vagy a tartozás banki jóváírási időpontja E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.
számláján, vagy a kereskedői engedélyes visszakapcsolási kezdeményezésének időpontja közül a legkorábbi időpont, és a visszakapcsolást igazoló dokumentumban rögzített visszakapcsolási időpont összevetése (maximum 24 óra).
Az időpontokat óra pontosság feltüntetésével kell dokumentálni.
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik az egyszeri kötbér megfizetéséről.
XIII. GSZ Nem jogszerű kikapcsolás
Nem jogszerű kikapcsolás: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a jogszabályokban, illetve az üzletszabályzatában foglalt, kikapcsolásra vonatkozó előírásokat megsérti.
Nem jogszerű kikapcsolást igazoló dokumentum: a kikapcsolás jogosságát kifogásoló ügyfélmegkeresések alapján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. saját vizsgálatát követően készült dokumentum, illetve a felhasználó és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. közötti vita esetén a MEH határozatában foglalt döntés.
A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
M3 SZ. MELLÉKLET
3. A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGI JELLEMZŐI
3.1. Kiinduló megállapítások
A paramétereket kvázi-stacioner állapotban és normál üzemben kell értelmezni. A paramétereket a felhasználó csatlakozási pontján kell betartani.
A villamos energia szolgáltatás során a csatlakozási ponton a hálózati feszültséggel kapcsolatos minőségi követelmények betartása és a rendszerhasználókkal való betartatása az elosztó hálózati engedélyes feladata.
3.2. A feszültség minimális minőségi követelményei és az elvárt színvonal mérőszámai
3.2.1. Feszültség minőségi jellemzők követelmény szintje
A kisfeszültségű hálózaton a fázis feszültségeket, középfeszültségű hálózaton a vonali feszültségeket kell mérni. A mérések kiértékelésekor a tervszerű és a terven kívüli feszültség kimaradásokat a 10 perces átlag számításokban figyelembe venni nem szabad. Mérési időszak alatt egy hetes mérést kell érteni.
3.2.2. Tartós eltérés a névleges vagy megegyezéses feszültségtől
Kisfeszültségen a névleges feszültség 400/230 V.
Az összeférhetőségi szint: a fázisfeszültség effektív értékének egyhetes mérése alatt (bármely héten) a 10 percre átlagolt értékek 95 %-ának az UN (névleges feszültség) +7,5 / - 7,5 % tartományában kell lennie. Ezen túlmenően az egy hetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték + 10 / -10 % tartományába kell esnie.
Középfeszültségen a hálózatokat 11, 22, 30, illetve 35 kV-os hálózatnak jelöljük, azonban a táppontban tartandó névleges feszültség értéket meghatározni egyértelműen nem lehet, mivel területenként eltérő feszültség áttételű KÖF/KIF transzformátorokat üzemeltetnek. Így a feszültség névleges értéke helyett az Uc megegyezéses feszültség a mértékadó és a feszültség szabályozás ehhez igazodik.
Középfeszültségű hálózaton a 10 perces átlagértékeknek normál üzemállapotban Uc ±10 % tartományban kell lennie, üzemzavari állapotban Uc +10/–15 % lehet.
3.2.3. Tápfeszültség rövid idejű változásai
A feszültség gyors átmeneti, rövid (de néhány periódusnál nem rövidebb) idejű változásai elsősorban felhasználó villamos berendezéseinek gyors terhelésváltozásával függenek össze. Összeférhetőségi szint: a feszültség növekedés mértéke naponta néhányszor rövid időre (max 3 perc) túllépheti az Uc +15 %-ot, de az Uc +20 %-ot nem haladhatja meg.
3.2.4. Tápfeszültség-letörés
A feszültség letörésről beszélünk, ha a tápfeszültség a 0,052….0,9 Uc tartományba esik. A rövid idejű letörések időtartama 1 sec alatti és a maradék feszültség nagysága általában
2 A megadott 0,05-ös érték 2013.01.01.-től kötelező, az átállásig elfogadott a jelenleg alkalmazott 0,1-es érték.
nagyobb, mint 0,6 Uc. Ritkán előfordulnak nagyobb és hosszabb idejű feszültség letörések, ezek a letörések 0,05…..0,15 Uc tartományba eshetnek. Az ebben az időszakban szolgáltatott villamos energia feszültség minősége a minősítésbe beleszámít.
Összeférhetőségi szint: egy évben a feszültség letörések száma felhasználónként max. 300 db lehet közép- és kisfeszültségű hálózaton egyaránt, csatlakozási pontonként.
3.2.5. Rövid idejű tápfeszültség kimaradás
Rövid idejű kimaradásnak tekintjük, ha a tápfeszültség a megegyezéses feszültség 5 %-a alá csökken és ez az állapot 3 percet nem halad meg. Jellemzően a középfeszültségű védelmi működések okozzák. Éves előfordulása csatlakozási pontonként szabadvezetéki és kábelhálózat esetén eltérhet.
Összeférhetőségi szint: egy évben (a bejelentést megelőző 365 nap) a feszültség rövid idejű kimaradásának száma a középfeszültségű ellátás jellegétől függően az elosztói engedélyes felhasználóinál (a sikeres GVA és LVA események összesen):
- középfeszültségű kábelhálózati táplálás esetén max.: 10 db
- középfeszültségű szabadvezeték hálózati táplálás esetén pedig max.: 70 db lehet.
A középfeszültségű szabadvezetékes táplálásra meghatározott további szabályok az alábbiak:
- A 70-es darabszámba nem számít bele, ha 24 óra alatt az adott vonalon a sikeres GVA események száma több mint 5 darab.
- A rövid idejű tápfeszültség kimaradások száma felhasználóként a felhasználói bejelentést megelőző 90 napban nem haladhatja meg a 40 db-ot.
Ennek mérésére:
• ott, ahol a technikai feltételek biztosítják, az alkalmazott automatikus nyilvántartási rendszer (SCADA) adatai szolgálnak,
• ahol az állomási irányítástechnika korszerűtlen, ott a védelmi készülékek számlálóállásai szolgálnak.
3.2.6. Hosszú idejű kimaradás
A 3 percnél hosszabb idejű kimaradást tartós kimaradásnak kell tekinteni. Az előre nem látható kimaradások (üzemzavarok) gyakorisága függ a hálózatképtől, a hálózatok szerkezetétől, harmadik fél cselekedeteitől, az időjárástól. A hosszú idejű kimaradás számára és idejére az elosztói engedélyesre a Hivatal által kiadott határozat alapján évi átlagos minimális minőségi követelmény vonatkozik.
3.2.7. Belső eredetű (kapcsolási) túlfeszültség
A belső eredetű (kapcsolási) túlfeszültség kisebb frekvenciájú és kisebb amplitúdójú, mint a légköri túlfeszültség. Szokásos frekvenciája az 5 – 50 kHz tartományba esik.
Összeférhetőségi szint: Kisfeszültségen a belső eredetű (kapcsolási) túlfeszültség csúcsértéke nem haladhatja meg a 2,5 kV-ot. Az ennél érzékenyebb felhasználói készülékek védelméről a rendszerhasználónak kell gondoskodnia.
A felhasználókat tájékoztatni kell - és szerződésben rögzíteni - a belső eredetű túlfeszültségek várható értékéről és a védelem lehetőségéről, hogy gondoskodni tudjanak az érzékeny felhasználói berendezések megfelelő védeleméről.
3.2.8. Légköri eredetű túlfeszültség
A légköri eredetű túlfeszültségek nagyságára és éves gyakoriságára összeférhetőségi szint nem adható meg. A felhasználó számára a megfelelő túlfeszültség védelem tervezéséhez a szigetelés koordinációs adatok, hullám-impedancia, villámáram csúcsérték és meredekség valószínűségi adatok adhatók meg.
A túlfeszültség védelem tervezéséhez szükséges hálózati adatokat a hálózati engedélyes a felhasználó kívánságára biztosítja.
3.2.9. Hálózati és tápfeszültség-aszimmetria
Középfeszültségen a vonali-, kisfeszültségen a fázis feszültség aszimmetriát kell vizsgálni. Kisfeszültségű hálózatokon a (negatív sorrendű összetevővel jellemzett, vagy röviden negatív sorrendű) tápfeszültség-aszimmetriát a zömében egyfázisú felhasználók térben és időben nem szimmetrikus vételezése okozza.
A negatív sorrendű feszültség aszimmetriára megadott összeférhetőségi szint: a mérési időszak alatt a negatív sorrendű összetevő (mind közép-, mind kisfeszültségen) heti, 10 percre átlagolt értékeinek 95 %-a nem lehet nagyobb a pozitív sorrendű összetevő 2 %-ánál. Egyes területeken, ahol a felhasználói villamos berendezések többségében egy- vagy kétfázisúak, az aszimmetria összeférhetőségi szintje 2 % helyett 3 %.
3.2.10. Feszültség felharmonikus tartalom
Kis- és középfeszültségű hálózatok harmonikusaira vonatkozó összeférhetőségi szintként az MSZ EN 50160 szabványban rögzített értékeket (az egyes harmonikusokra vonatkozó felharmonikus feszültségek megengedett értékét lásd az MSZ EN 50160 1. számú mellékletét képező táblázatban) kell alkalmazni. A tápfeszültség teljes felharmonikus torzítása (THD) az összes 40-es rendszám alatti felharmonikus figyelembe vételekor nem haladhatja meg a 8 %-ot. Kisfeszültségen minden fázis feszültséget, középfeszültségen minden vonali feszültséget vizsgálni kell. Az egy hetes mérést követően a heti, 10 percre átlagolt értékek 95 %-a nem lehet nagyobb az összeférhetőségi szintként megadott értéknél. A teljes felharmonikus torzításból nagyfeszültségű hálózaton a tervezési szint 3 %.
3.2.11. Villogás (flicker)
Kis- és középfeszültségű hálózatok esetében a hosszúidejű feszültség ingadozás (Plt) összeférhetőségi szintje 1. A szabvány szerinti megfelelés megállapításához szükséges méréseket a hosszúidejű villogásmérték mérésével végezzük (IEC 868). Az értékelést minden fázis/vonali feszültségre el kell végezni. A mérési időszak 7 napja alatt a 12 db 10 perces értékekből képezett hosszúidejű (2 órás) villogásmértékek (heti) 95 %-a nem haladhatja meg az 1,0 értéket.
3.2.12. Hálózati jelfeszültség tartalom
A hangfrekvenciás jelbetáplálás általában középfeszültségre történik. A jelfeszültség függ a fázis feszültségtől és az adó teljesítményétől.
Összeférhetőségi szint: a jelfeszültség nagysága nem lehet nagyobb mint 0,02 UN.
3.2.13. Panasz kezelés
Amennyiben a szolgáltatott feszültség minőségével kapcsolatban panasz érkezik, akkor a Hivatal által az egyedi felhasználót érintő minimális minőségi követelmények meghatározása tárgyban kiadott határozat (úgynevezett Garantált Szolgáltatás) VIII. Feszültségpanasz kivizsgálása pontja szerint kell eljárni.
M4 SZ. MELLÉKLET
4. ELJÁRÁSREND A ROTÁCIÓS KIKAPCSOLÁSI REND (RKR) KIDOLGOZÁSÁRA, AKTUALIZÁLÁSÁRA ÉS ALKALMAZÁSÁRA
1. Az RKR kidolgozásának és működtetésének alapelveit a következő jogszabályok és szabályzatok rögzítik:
• A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 16. § i) pontja, a 36. § (1), (2), (5), (7), bekezdése, 139. § (1) (2) bekezdése, valamint a170. § (23) bekezdése
• A helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköréről szóló 1991. év XX. törvény 65.
§ (1) bekezdése
• A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet
• Üzemi Szabályzat
2. Az RKR kidolgozásával és működtetésével kapcsolatos alapelvek
2.1. Az RKR az előre látható forráshiány esetén előre tervezett módon elrendelt felhasználói korlátozás.
2.2. A felhasználói kikapcsolásokra csak a legszükségesebb mértékben és időtartamra hozható intézkedés úgy, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be, és ugyanakkor ne okozzon aránytalan terhet egyes rendszer-használóknak.
2.3. Villamosenergia-felhasználói kikapcsolások akkor alkalmazhatók, ha a közvetlenül fenyegető krízis piacszabályozó eszközökkel vagy a már bekövetkezett krízis az ellátási szabályzatokban előírt eszközökkel nem hárítható el.
2.4. Az RKR a villamosenergia-felhasználók különböző csoportjainak a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából a villamosenergia-hiánnyal arányos kikapcsolását és kikapcsolásának gyakoriságát, fokozatait határozza meg.
2.5. Az RKR-ben a rotációs kikapcsolás elvén a károk legkisebb mértékre történő csökkentésének érdekében az egyes ellátási területeken kikapcsolási csoportokat kell képezni. Az így kialakított csoportok között körforgásszerűen kell a korlátozást végrehajtani, melynél törekedni kell arra, hogy egy-egy csoport csak 3 órát meg nem haladó mértékben legyen korlátozva.
3. Az RKR kidolgozása
3.1. A villamosenergia-krízis hatásainak enyhítésére szolgáló Rotációs Kikapcsolási Rendet (a továbbiakban: RKR) a rendszerirányítási tevékenység engedélyese (a továbbiakban:
Átviteli rendszerirányító) az átviteli és elosztóhálózati engedélyesekkel együttműködve, a Krízis Munkabizottság (KM) Hálózati Munkacsoportjának (HMCS) keretén belül dolgozza ki.
3.2. Az RKR megalapozottsága érdekében az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a felhasználóktól a korlátozással, kikapcsolással összefüggő adatokat kérhet. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles gondoskodni az RKR készítése során birtokába jutott adatok, információk jogszerű kezeléséről.
3.3. Az egyes felhasználóknál felvett teljesítményadatok a mindenkori szerződött teljesítmények, illetve vonalaknál a vonali terhelés éves csúcsidei maximuma.
3.4. Az egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-kereskedő által ellátott felhasználókat azonosan kell kezelni az RKR összeállításánál.
3.5. Az RKR-t úgy kell kialakítani, hogy az alapvető felhasználók villamosenergia-ellátását krízis esetén a lehető legtovább biztosítani lehessen.
3.6. Az alapvető felhasználók körét a 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. § 1. pontja, valamint 2. mellékletének figyelembevételével -az illetékes megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság, az átviteli rendszerirányító és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. véleményének kikérése mellett- a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal megyénként külön listában állapítja meg. Az alapvető felhasználók listáját az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. naprakészen nyilvántartja.
3.7. Az alapvető felhasználó kategóriába való besorolásnál nem lehet különbséget tenni a felhasználók között, attól függően, hogy mely egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-kereskedő látja el őket villamos energiával.
3.8. Az RKR elkészítése:
a) A hálózati engedélyesek megadják az Átviteli rendszerirányítónak az órás átlagú csúcsterhelés értékét, valamint ennek alapvető felhasználók nélkül vett értékét.
b) Az Átviteli rendszerirányító az RKR-be bevonandó teljesítményt az órás átlagú rendszerterhelés csúcsértékének 75 %-ában határozza meg. Ezt az értéket a hálózati engedélyesek között az általuk megadott csúcsterhelés arányában osztja fel. Az így megállapított terhelés jelenti az egyes engedélyesek számára a korlátozásba bevont felhasználói teljesítmény nagyságát.
c) Az Átviteli rendszerirányító minden egyes hálózati engedélyes esetében kiszámítja az alapvető felhasználók nélküli terhelés és a korlátozásba bevont felhasználói teljesítmény százalékos arányát. A kapott számértékek közül a legalacsonyabbat szorzószámként véve, meghatározza az alapvető felhasználók nélküli korlátozandó felhasználói teljesítmény nagyságát.
d) Az alapvető felhasználók nélküli korlátozandó felhasználói teljesítmény nagyságát 18 egyforma terhelési csoportra osztja.
e) Az egyes terhelési csoportokat egyenként sorszámmal meg kell jelölni.
f) Az Átviteli rendszerirányító a 18 megjelölt terhelési csoportot a hálózati engedélyesek között az általuk megadott csúcsterhelés arányában szétosztja. A hálózati engedélyesek a kiadott teljesítményhez felhasználókat és felhasználói vonalakat rendelnek hozzá. Ezzel kialakul az alapvető felhasználókat nem tartalmazó RKR táblázat.
g) A b) pontban megállapított és a c) pontban meghatározott felhasználói teljesítmény különbségét az Átviteli rendszerirányító - a hálózati engedélyesekkel együttműködve - szintén 18, hozzávetőlegesen egyforma nagyságú terhelési csoportra osztja, és megjelöli.
h) Az Átviteli rendszerirányító a 18 megjelölt terhelési csoportot a hálózati engedélyesekkel egyeztetve az f) pontnak megfelelő módon szétosztja. Ezzel kialakul az a másik RKR táblázat, amely alapvető és nem alapvető felhasználókat is tartalmaz.
i) A két RKR táblázatba bevont összes korlátozandó felhasználói teljesítmény megfelel az órás átlagú rendszerterhelés csúcsértéke 75 %-ának.
j) A két RKR táblázatot az egyértelmű hivatkozás érdekében színjelöléssel is meg kell különböztetni. Az alapvető felhasználók nélküli RKR táblázatot kék, az alapvető felhasználókat is tartalmazó RKR táblázatot piros színnel kell megjelölni.
k) A hálózati engedélyesek a terhelési csoportokra meghatározott kikapcsolási teljesítményeket a középfeszültségű vonalak terhelései és az egyedi betáplálással rendelkező, 400 kW-nál nagyobb lekötött teljesítményű felhasználók között oszthatják fel.
3.9. Az elkészített RKR-t a Krízis Munkabizottság véleményezésével együtt a Hivatalnak kell benyújtani jóváhagyásra.
3.10. A E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a jóváhagyott RKR alapján a jóváhagyástól számított 3 hónapon belül a korlátozásba bevont, egyedileg nevesített felhasználókat tájékoztatja a terhelési csoportba történt besorolásukról, melyet a felhasználó hálózati csatlakozási szerződésében is rögzíteni kell.
3.11. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a „piros” RKR-be bevont alapvető felhasználók jegyzékét tájékoztatásra megküldi a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.
4. Az RKR átdolgozása
4.1. Az RKR aktualizálása
Az RKR adatainak módosítását el kell végezni:
a) ha jogszabály azt előírja,
b) ha az alapvető felhasználóknál változás következett be,
c) ha a nem alapvető felhasználók terhelésében olyan változás következett be, mely egy terhelési csoport teljesítményét lényegesen megváltoztatja,
d) ha új táppontot helyeztek üzembe, illetve, a középfeszültségű vonalakat átcsoportosították.
4.2. A 4.1. b), c) és d) pont hatálya alá tartozó esetekben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tájékoztatja az Átviteli rendszerirányítót a kikapcsolásra felvett teljesítmény változásáról. Az Átviteli rendszerirányító a változás mértékének és várható hatásának mérlegelése után dönt arról, hogy az RKR-t saját hatáskörben aktualizálja, vagy az RKR rendkívüli időközi módosítását kezdeményezi.
4.3. Az RKR háromévenkénti és a rendkívüli időközi módosítását a Hivatal hagyja jóvá.
4.4. A módosításokat a villamosenergia-ipari engedélyesek kötelesek átvezetni saját nyilvántartásukban.
5. Az RKR alkalmazása
5.1. Az RKR alkalmazását - a Krízisterv rendelkezéseivel összhangban - az Átviteli rendszerirányító rendeli el ezen eljárásrend alapján.
5.2. A jelentős zavar esetén működő automatikus vagy elrendelhető felhasználói kikapcsolásokat legfeljebb 6 órás idő-tartamra alkalmazhatja az Átviteli rendszerirányító. Ha a jelentős zavar folyamatosan a 6 órás időtartamot meghaladja, akkor az Átviteli rendszerirányító a kikapcsolásokra az RKR-t köteles alkalmazni annak érdekében, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be.
5.3. A válsághelyzet veszélye II. fokozata esetén az Átviteli rendszerirányító köteles utasítást adni a hálózati engedélyesek üzemirányító központjainak az RKR esetleges alkalmazásának előkészítésére.
5.4. Az RKR előre látható, tervezett alkalmazása esetén az Átviteli rendszerirányító az időben soron következő kikapcsolandó csoportokról – a tényleges végrehajtást megelőzően legalább egy órával – értesíti az elosztóhálózati engedélyesek Körzeti Diszpécserszolgálatait, akik ennek alapján elvégzik az egyedi felhasználók kiértesítését.
5.5. Válsághelyzet esetén az Átviteli rendszerirányító a hálózati engedélyeseknek elrendelheti a teljesítményhiány nagyságától függően a felhasználói terhelés csökkentését az előkészített RKR útján, annak érdekében, hogy a villamos¬energia-rendszer összeomlását elkerüljék, és hogy a társadalom a legkisebb veszteséget szenvedje el. A kikapcsolásra kerülő korlátozási csoportokat az Átviteli rendszerirányító határozza meg a teljesítmény- egyensúly biztosítása érdekében. A korlátozási csoportok között prioritási sorrend, megkülönböztetés nincsen. A szükségessé váló kikapcsolásokat és visszakapcsolásokat az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. végzi el, figyelembe véve az Átviteli rendszerirányító utasításait és a kapcsolás helyén fennálló aktuális üzemállapotot.
5.6. A kikapcsolásokat lehetőség szerint az alapvető felhasználók korlátozása nélkül, a „kék” RKR táblázat alkalmazásával kell végrehajtani.
5.7. Ha a villamosenergia-rendszer egyensúlya az alapvető felhasználók nélküli korlátozási teljesítmény 50 %-ával nem biztosítható, vagyis az egyidejű kikapcsolási szükséglet kielégítésére – a rotáció elvének szem előtt tartásával – a „kék” RKR terhelési csoportjainak fele nem elegendő, akkor a korlátozásba a „piros” RKR táblázatba felvett felhasználók is bevonhatók az Átviteli rendszerirányító utasítása alapján.
5.8. A két RKR táblázat együttes alkalmazásakor az Átviteli rendszerirányítónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a „kék” RKR 1-9 terhelési csoportjainak kikapcsolása esetén csak a
„piros” RKR 1-9 csoportjai közül, a „kék” RKR 10-18 csoportjainak kikapcsolása esetén csak a „piros” RKR 10-18 terhelési csoportjai közül jelöljön ki korlátozásra csoportot.
5.9. A kikapcsolt terhelési csoportok illetve felhasználók 3 óránkénti rotációját az Átviteli rendszerirányító rendeli el, annak meg-határozásával, hogy a következő időszakra mely terhelési csoportokat kell ki-, illetve visszakapcsolni.
5.10. A válsághelyzet megszűnése esetén az Átviteli rendszerirányító utasítást ad az elosztóhálózati engedélyes Körzeti Diszpécserszolgálatának a visszakapcsolásokra.
M5 SZ. MELLÉKLET
5. A KÖZCÉLÚ HÁLÓZATRA TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS ÉS A KÖZCÉLÚ HÁLÓZAT HASZNÁLATÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI
5.1. Hálózatra kapcsolás előzetes, alapvető feltételei
Rendszerhasználói vezetékhálózatot elsősorban abban az esetben lehet közcélú villamosműhöz csatlakoztatni, ha a csatlakozás idegen tulajdonban álló ingatlan keresztezése nélkül megvalósítható. Ha idegen tulajdont keresztez a csatlakozó vezeték, akkor szükséges az idegen tulajdonos írásbeli hozzájárulása.
A hálózatra kapcsolás előzetes feltétele továbbá az előírt műszaki és gazdasági előírások teljesítése.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az előírt és indokolt műszaki és gazdasági feltételek teljesülése esetén a rendszerhasználói vezetékhálózat hálózatra kapcsolását nem tagadhatja meg.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és rendszerhasználó közötti jogviszonyt alapvetően a kölcsönös érdekeken alapuló megállapodás jellemezze.
A rendszerhasználó bekapcsolására műszakilag-gazdaságilag megalapozottan, de annak megelégedésével kerüljön sor.
5.2. Betartandó jogszabályok, szabványok
Az utasítás hatálya alá tartozó egyes felhasználási helyek csatlakozó vezetékének, fogyasztásmérő berendezésének, valamint a magánvezetékhálózatának szerelési munkáit az érvényes jogszabályok, szabványok, szabályzatok, ágazati típustervek szerint kell elkészíteni.
Különös tekintettel:
• a 273/2007. (X.19.) Kormány rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról,
• az MSZ 2364 Szabványsorozat,
• az MSZ 172/2, 3, 4 Érintésvédelmi szabályzat,
• az MSZ 447. Közcélú kisfeszültségű hálózatra csatlakozás,
• 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól
• 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről.
5.3. Hálózatra kapcsolás műszaki feltételei
5.3.1. Általános műszaki feltételek
Csak olyan rendszerhasználó-berendezéseket szabad az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatára kapcsolni, amelyek más felhasználási helyek villamosenergia-vételezésének minőségét nem rontják, illetőleg más felhasználási helyek rendszerhasználó-berendezéseinek normál üzemi működését nem zavarják.
A közcélú elosztóvezeték hálózatra csak olyan rendszerhasználói hálózatot szabad kapcsolni, amelyek kivitele és elhelyezése egységesség és kezelhetőség szempontjából lehetővé teszi az
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.- helyszínt nem ismerő - szerelőinek gyors és biztonságos munkavégzését.
A rendszerhasználói vezetékhálózat érintésvédelmi rendszerének illeszkednie kell az ellátását biztosító közcélú hálózat érintésvédelmi rendszeréhez.
5.3.2. Kisfeszültségű hálózatra kapcsolás
A kisfeszültség hálózatra kapcsolás módozatai
− közép/kisfeszültségű állomás kisfeszültségű gyűjtősínéről:
• célkábel csatlakozással
• fővezetékkel
− kisfeszültségű kábelhálózatról:
• felfűzős csatlakozással
• csatlakozás leágazó összekötővel
• elosztó szekrényből kábel csatlakozással, fővezetékkel
− kisfeszültségű szabadvezeték-hálózatról:
• szabadvezeték csatlakozással
• földkábel csatlakozással a telekhatárig /csatlakozási és mérési pontig/
• földkábel csatlakozással az épületig
5.3.3. Érintésvédelmi előírások
A rendszerhasználó az MSZ 2364 sz. szabványsorozat vonatkozó szabványai szerint köteles villamos-berendezése érintésvédelmét megoldani.
A szabványban előírt, megengedett megoldások közül a választáskor figyelembe kell venni a csatlakozási ponton már korábban vételező rendszerhasználók érintésvédelmi megoldását, valamint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. előírásait, s azokkal összhangban kell az érintésvédelmet kialakítani.
Az építkezési felvonulási villamos berendezések érintésvédelmére áramvédő kapcsolóval kiegészített védővezetős érintésvédelmi módot kell alkalmazni.
5.3.4. Védelmi és automatika előírások
− A csatlakozási pont után túláramvédelmi berendezést kell létesíteni, melynek feladata:
• az eredő méretezési teljesítmény behatárolása
• a rendszerhasználói berendezés zárlatának leválasztása
• a hálózat túlterhelődésének megakadályozása
− A hálózati leágazópont és a fogyasztásmérő tartozékát képező túláramvédelmi készülék közé nem kell külön túláramvédelmet létesíteni, ha:
• a csatlakozó vezeték fázisonként csak egy felhasználási helyet lát el, vagy
• a hálózati leágazópont és a fogyasztásmérő berendezés között a a tetőtartónál vagy a falihorognál kialakított vezetőkötéseken kívül legfeljebb egy vezetőkötést lehet vezetőként alkalmazni, amelyeknek meg kell felelni a következőkben leírt követelményeknek:
− a szigetelt szabadvezetéken a kötés helye a közterületi szakaszra legyen korlátozva;
− a vezetőkötést tanúsított kötési és szigetelési eljárással, anyagokkal kell készíteni;
− azon esetekben, ahol az összekötött vezető feszített, ott kizárólagosan csak húzószilárd, préselt toldóhüvelyek alkalmazhatóak.
− A csatlakozási pont utáni első túláramvédelmi készülék késes biztosító, kisfeszültségű állítható védelemmel ellátott megszakító, vagy kismegszakító lehet.
5.3.5. Villamos termelő berendezések - generátor, aggregátor, stb. - kapcsolására vonatkozó előírások
Áramfejlesztő berendezést olyan rendszerhasználói hálózathoz csatlakoztatni és üzembe helyezni, amely az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatához is csatlakozik, csak az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. írásos engedélyének birtokában szabad, az üzletszabályzat 8.13 pontjában leírtak betartásával.
5.3.6. Elszámolási fogyasztásmérésre vonatkozó előírások
5.3.6.1. Alapelvek
A fogyasztásmérő helyét a felhasználási hely teljesítményigényétől, fázis számától, az alkalmazott árszabástól függően, a szükséges fogyasztásmérő berendezés és egyéb készülékek helyigénye alapján kell kialakítani.
A fogyasztásmérő helyét a csatlakozási pont közvetlen közelében kell kialakítani.
A fogyasztásmérőhely kialakításáról a rendszerhasználónak kell gondoskodnia a saját költségére.
A kivitelezést arra jogosított szakemberrel kell elvégeztetni.
A fogyasztásmérőhely kialakítása során az MSZ 000.xx. szabványt, az MSZ 2364 szabványsorozat vonatkozó szabványait be kell tartani. Biztosítani kell továbbá a megfelelő zárhatóságot.
5.3.7. Egyéb műszaki előírások
5.3.7.1. Zárlati teljesítmények
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. villamos berendezéseihez, hálózatához csatlakozó, rendszerhasználói berendezések zárlati szilárdságának meg kell felelnie a csatlakozási pont zárlati teljesítményének.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kisfeszültségű hálózatain a maximális és minimális zárlati áramok a következők:
maximális minimális 0,4 kV-os hálózaton 25 kA 5 kA
Mérőhelyeknél 6 kA
5.3.7.2. A közcélú hálózat szennyezése, zavartatásai
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által a rendszerhasználó csatlakozási pontján biztosítandó feszültség minőségi paramétereinek megengedhető határértékeire az MSZ-13 és az MSZ EN 501604 szabvány vonatkozik.
5.3.8. Tervdokumentáció
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatára kapcsolásról, az épületre csatlakozás módjáról, az első fővédelmi berendezésről, a méretlen hálózatról, a méretlen fővezeték
3 Szabványos villamos feszültségek
4 A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői
rendszerről, valamint a mérés helyének kialakításáról, arra jogosított villamos tervezővel az épület létesítését megelőzően műszaki tervdokumentációt kell készíttetni.
Nem szükséges tervezővel készíttetni a tervdokumentációt, ha az épület legfeljebb négylakásos és a közcélú hálózatra csatlakoztatása szigetelt szabadvezetékkel történik. Ez esetben, valamint az ideiglenes vételezést szolgáló segédoszlopos csatlakozó esetében a minősített kivitelező által készített egyszerűsített tervdokumentáció is megfelel.
A tervdokumentációt, még az épület megépülése előtt az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.- nek jóvá kell hagyni.
A tervdokumentációnak tartalmaznia kell:
− a Földhivatal által kiadott helyszínrajzot vagy társasházi műszaki dokumentációt,
− az igényelt teljesítményt, a rendszerhasználói berendezések felsorolását,
− a hálózati leágazó pontot,
− a csatlakozó vezeték műszaki adatait, nyomvonal tervét / kábel esetén közműegyeztetve, terület-felhasználási engedéllyel ellátva/,
− a csatlakozási pont kialakítását, a csatlakozó főelosztó műszaki rajzát és adatait,
− a védelmi, biztosító berendezéseket,
− a méretlen fővezeték lépték helyes egyvonalas rajzát, műszaki adatait,
− a szintenkénti leágazás megoldását
− a terhelésnek és feszültségesésnek megfelelő méretezési számításokat,
− az érintésvédelem megoldását,
− a fogyasztásmérő berendezések helyének kialakítását,
− a mért fővezeték, és a lakás főelosztó leírását, műszaki jellemzőit.
5.3.9. Kivitelezői nyilatkozat /szerelői igazolás/
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. villamos hálózatára csatlakozó mért és méretlen fővezetékről, a rendszerhasználói főelosztó tábláról, az érintésvédelemről, és fogyasztásmérőhely kivitelezéséről a kivitelezőnek írásban kell nyilatkoznia, hogy azt milyen jogcímen végezte, s hogy a szerelés során a szükséges műszaki előírásokat, s szabványokat betartotta, melyért büntetőjogi felelősséget vállal.
5.3.10. Műszaki felülvizsgálat
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. illetékes szervezeti egységének a hálózatára csatlakozó rendszerhasználói berendezést, az érintésvédelem meglétét a fogyasztásmérő berendezés helyét a bekapcsolás előtt felülvizsgálhatja.
Ha a berendezés kivitelezésében hibát észlel a berendezés bekapcsolását az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. megtagadhatja, a feltárt hibák rendszerhasználóval való írásban történő közlésével egyidejűleg.
5.4. Új épület bekapcsolása
5.4.1. Kisfeszültségű szabadvezeték hálózatra csatlakozás
5.4.1.1. Alapelvek
• Kisfeszültségű szabadvezeték hálózatú területen, ha a rendszerhasználó energia igénye a meglévő hálózatról nem elégíthető ki, de a transzformátor kapacitás rendelkezésre áll, az alábbi megoldások lehetségesek:
- újabb szabadvezetékes áramkör létesítése,
- állomásból kábeles áramkör létesítése E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tulajdonban,
- állomásból rendszerhasználói tulajdonú kábelfővezeték létesítése.
/Csak rendkívüli esetben./
• A csatlakozó vezeték feszültség esése maximum 1% lehet, ha létesül méretlen magánvezeték is, együttesen maximum 2 % lehet.
• Szabadvezetékes csatlakozást max. 6 lakásos épületig, 20 kW (3x32 A) csatlakozási teljesítményig javasolt létesíteni, e felett a csatlakozást lehetőleg földkábellel kell megoldani.
• Kisfeszültségű közcélú szabadvezeték-hálózatról az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. általában szabadvezetékes csatlakozást készít, illetve készíttet.
• Kábeles csatlakozást is készíttet az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. rendszerhasználói kívánságra:
- kerítésben, kerítés közelében önhordó kivitelben, vagy az épület külső falán közterületről láthatóan elhelyezett, fogyasztásmérővel egybeépített csatlakozószekrényig. /Általában 1-2 lakásos épület./
- lakóépület külső falsíkján, nem lezárt bejárati előtérben kialakított csatlakozó szekrényig. /Több lakásos épület/
• A csatlakozási ponton, ha az egynél több rendszerhasználót lát el villamos- energiával, vagy azt a csatlakozó vezeték keresztmetszete megkívánja, csatlakozó főelosztót kell beépíttetni.
5.4.1.2. Szabadvezetékes csatlakozó kialakítása, a mérési pont meghatározása
(a) A csatlakozó vezetéket 1 vagy 3 fázisú kivitelben kell készíteni, a terheléstől illetve a hurok impedanciától függően,
- Al. szigetelt önhordó szabadvezetékkel 16-25 mm2,
(b) A csatlakozóvezeték hossza a két felfüggesztési pont között az előírt feszültségesés betartása mellett,- segéd oszlop alkalmazása nélkül - az alábbi:
1 fázis esetén : 40 m (belógási távolságok betartandók) 3 fázis esetén : 30 m (belógási távolságok betartandók)
A hálózati leágazópontnál biztosítót beépíteni nem szabad
Kismegszakító névl. árama /A/ | Egy fázisú csatlakozóvezeték megengedett hossza, a fázis vezető keresztmetszete, és az 1%-os feszültségesés függvényében / m / | ||
16 mm2 | 25 mm2 | ||
Alumínium (Al) | Alumínium (Al) | ||
10 | 65 | 100 | |
16 | 40 | 63 | |
20 | 35 | 50 | |
25 | 30 | 38 | |
32 | 20 | 32 | |
40 | 15 | 24 | |
50 | 12 | 19 | |
63 | 10 | 15 |
Ha létesül méretlen magánvezeték (továbbiakban fővezeték), a csatlakozóvezeték megengedett feszültségesése 1% , ha nem létesűl méretlen magánvezeték, akkor 2% lehet, ezért ekkor a tablázatban szereplő hosszak kétszeresét kell figyelembe venni.
Négyvezetős háromfázisú csatlakozóvezeték megengedett hossza 1%-os feszültségesés esetén a táblázatban szereplő értékek 1,5 szerese, 2%-os feszültségesés esetén a táblázatban szereplő értékek 3 szorosa lehet.
(c) A mérési pontot, az épületre csatlakozás közvetlen közelében kell összevontan elhelyezni.
Többszintes épület esetében is cél, hogy a fogyasztásmérők összevontan egy helyen legyenek. Indokolt esetekben megengedett a szintenkénti csoportos elhelyezés is.
(d) Ha az épületre csatlakozási pont és a hálózati leágazó pont között a távolság az 5.4.1.2.
b) pontban meghatározott távolságnál több, s ezért segédoszlopot kell beállítani, és a megengedett feszültségesés az épületen kialakítandó csatlakozási pontig nem tartható be, akkor:
• a csatlakozási pontot és a mérési pontot úgy kell kialakítani , hogy a csatlakozóvezetéken megengedett feszültségesés tartható legyen.
• A mérési ponttól az épületig a mért áramú fővezeték létesítése, üzemeltetése rendszerhasználói feladat.
A rendszerhasználó a mért áramú fővezetéket kábellel, vagy szigetelt szabadvezetékkel építtetheti ki.
• A mérési pont és az épület közötti vezeték építése a rendszerhasználó feladata.
(e) Ha közút keresztezése miatt szükséges a rendszerhasználó telkén segédoszlop elhelyezése, és a csatlakozó vezeték megengedett feszültség esése tartható, úgy a csatlakozási, és egyben a mérési pont az épületen is kialakítható.
5.4.1.3. Földkábeles csatlakozóvezeték kialakítása, a mérési pont meghatározása
Ha a rendszerhasználó földkábeles csatlakozást kér, vagy törvény, rendelet ír elő földkábeles csatlakozást, úgy a következő alapelveket kell szem előtt tartani:
• A csatlakozási pontot és a mérést, lehetőleg a kerítésben, illetve annak közvetlen közelében telepített, arra alkalmas beton pillérben, önhordó fogadó szekrényben, stb. vagy az épület külső falán közterületről láthatóan kell kialakítani.
• A csatlakozási, és mérési ponttól a mért, illetve méretlen fővezetéket az épületig a rendszerhasználó saját hatáskörben létesíti és üzemelteti.
(a) A földkábel csatlakozóvezetéket 3 fázisú kivitelben kell készíteni a terheléstől és a hurokimpedanciától függően:
- Alumínium vezetékkel 16-25-50 mm2 ,
- Réz vezetékkel 10-16-25 mm2 keresztmetszetben.
(b) A kábel vezeték feszültség esése a mérési pontig nem lehet több mint 2%.
(c) Ha az első túláramvédelmi berendezés és a fogyasztásmérő hely az épületen kerül kialakításra, olymódon kell azt elhelyezni, hogy az könnyen elérhető legyen, pld.: épület külső falsíkjában a rendszerhasználóval egyeztetett helyen, kapu bejáróban a kapun kívül, stb. Épületen belül, tulajdonos által elzárható helyen az nem alakítható ki.
(d) A mérőhely kialakítása megegyezik a 0 pontban előírtakkal.
5.4.2. Kisfeszültségű közcélú kábelhálózatra kapcsolás
5.4.2.1. Alapelvek
• Kisfeszültség kábelhálózatról:
- felfűzős csatlakozással - kábel elosztó szekrényből kábel csatlakozással és leágazó összekötővel készíthető csatlakoztatás.
• A csatlakozó vezeték feszültség esése maximum 2% lehet.
• A csatlakozási pont közvetlen közelében a rendszerhasználónak házi főelosztó berendezést kell létesíteni, ahol elhelyezendő az épület első fővédelmi berendezése, melyet a csatlakozási teljesítményre kell méretezni.
• Az érintésvédelmi védővezetőt a csatlakozási pont, illetve a főelosztó berendezés környezetében lévő pontból kell indítani.
5.4.2.2. Kábelcsatlakozás kialakítása, a csatlakozási, és mérési pont meghatározása
(a) Kábelhálózatot általában felfűzős rendszerben kell az épülethez csatlakoztatni, arra alkalmas felfűzős csatlakozó szekrényen keresztül.
A betápláló fővezetéket a csatlakozószekrényben elhelyezett olvadó biztosító felső kapcsaitól kell indítani a rendszerhasználói főelosztó berendezéshez.
A betápláló fővezeték keresztmetszetét úgy kell meghatározni, hogy az épület távlati teljesítményigényét is figyelembe véve a vezetéken a feszültségesés ne legyen nagyobb, mint 1%. A legkisebb keresztmetszet azonban min. 4x50mm2 Al., lehet. A kötőelemet a vezető anyagának megfelelően kell megválasztani.
(b) Felfűzött, földre telepített kábel elosztószekrényből is készíthetők csatlakozások az épületeken elhelyezett csatlakozó szekrényekhez. A csatlakozó szekrény, a benne elhelyezett biztosító és a csatlakozó kábel az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tulajdona. A biztosító a csatlakozó kábel túlterhelés elleni vádelmét szolgálja.
(c) Az épületre csatlakozás helyét az épület külső falsíkján, úgy kell elhelyezni, hogy az könnyen hozzáférhető , s közterületről látható legyen.
(d) A csatlakozási pont a rendszerhasználó, illetve az ingatlan tulajdonos által elzárható helyen nem helyezhető el, azt kívülről, közterületről kezelendő módon kell elhelyezni. Ettől indokolt esetben, egyedileg egyeztetett módon el lehet térni (pl. műemléki homlokzat).
(e) A rendszerhasználó főelosztóberendezését, a csatlakozási ponttal lehetőleg egy szinten, a rendszerhasználó érdekeit is figyelembe véve, olymódon kell elhelyezni, hogy a csatlakozási ponttól kiépített betáplálófővezeték a lehető legrövidebb legyen.
Az elhelyezésnél a berendezés biztonságára is figyelemmel kell lenni.
(f) A fogyasztásmérő helyét, a főelosztóberendezés közvetlen közelében összevontan, egy helyen kell elhelyezni.
Többszintes épület esetében is cél, hogy a fogyasztásmérők összevontan a főelosztóberendezés közvetlen közelében, egy helyen legyen elhelyezve.
5.4.3. Mérés nélküli hálózatra csatlakozások
Kis teljesítmény igényű, valamint kötött, illetve ismert üzemórát működő villamos berendezések, a rendszerhasználóval kötött megállapodás alapján védelmi készülék közbeiktatásával fogyasztásmérő nélkül is csatlakoztathatóak a kisfeszültségű közcélú elosztó hálózathoz, illetve a közvilágítási hálózathoz. (Pl. KRESZ tábla, telefonfülke, közlekedési lámpa, gáz-átadó, kábeltelevíziós erősítő, stb.)
5.4.4. Méretlen fővezeték kialakítására vonatkozó előírások
5.4.4.1. Egy lakásos ház
Egy lakásos háznál a belső csatlakozóvezeték céljára az MSZ 2364 sz. szabványsorozatnak megfelelő, de minimum 36mm átmérőjű védőcső alkalmazását kell előírni. A csatlakozóvezetéket, - a rendszerhasználó érdekeit is figyelembe véve - a lehető legrövidebb úton kell csatlakoztatni a fogyasztásmérő kapcsaihoz. A csatlakozóvezeték védőcsövezését úgy kell kialakítani, hogy doboz közbeiktatását ne igényelje.
Tetőtérben, padlástérben való vezetését kerülni kell, ha mégis vezetni kell, az csak függőleges irányú lehet. A fogyasztásmérő helyét az MSZ 447. sz. szabvány 5. pontjában előírtakon túl úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozóvezeték nyomvonalvezetése minél rövidebb és lehetőleg törésmentes legyen. A vezérelt teljesítmény különmérése miatt készített leágazó kötést a háztartási fogyasztásmérő alatti dobozban is el lehet készíteni, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-nél rendszeresített kötőelemmel.
5.4.4.2. Több lakásos ház
Több lakásos háznál a hálózatra csatlakozást - szabadvezeték esetén - szigetelt szabadvezetékkel, kötés nélkül kell az első védelmi berendezéshez kiépíteni. Egynél több lakást ellátó csatlakozásnál, minden esetben, az MSZ 000.xx. szabvány 1.4.1.2. pont szerinti "csatlakozó főelosztó berendezést" kell alkalmazni.
A csatlakozó szekrényekben - csak késes rendszerű olvadóbiztosító, vagy megszakító kapcsoló alkalmazható. A szekrényben elhelyezhető biztosító névleges áramát az MSZ 000.xx. szabvány szerinti csatlakozási teljesítménynek megfelelően kell kiválasztani. A szekrény elhelyezési magasságát úgy kell kiválasztani, hogy a túláramvédelmi berendezés kézzel működtetett részei, a földtől számított minimum 0,6 m, legfeljebb azonban 1,5 m magasságban legyenek. A szekrényeket, zárópecséttel ellátható kivitelben kell elkészítni. A fővezetékről a leágazó fővezetékek szerelését az MSZ 2364 sz. szabványsorozat szerint kell végezni. A szekrénytől a fogyasztásmérőkig az áramkörök kiépítése külön-külön is megengedett.
A méretlen fővezetéken a feszültségesés értéke max. 1% lehet.
5.4.4.3. Szabadvezetékről kábelcsatlakozás
Ez esetben a megoldás megegyezik az 5.4.4.4.5.4.4.4 pontban foglaltakkal.
5.4.4.4. Kábelhálózatról ellátott épületek fővezeték rendszere.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. általi tulajdonú kábelcsatlakozás végelzárójától, vagy felfűzős szekrényétől a csatlakozási teljesítmény, az érintésvédelem, valamint a maximálisan megengedett 1%-os feszültségesés figyelembe vételével méretezett fővezeték rendszert kell a rendszerhasználónak, beruházónak kiépíteni a fogyasztásmérő helyéig.
A főelosztó berendezés közelében összevontan elhelyezett, illetve a szintenként csoportosan elhelyezett mérőkig a fővezeték rendszert úgy kell kiépíteni, hogy az csak bérleményen kívüli épület részekben haladhat olymódon, hogy dobozok közbeiktatására lehetőleg ne kerüljön sor. A dobozok csak tömítettek és zárópecsételhet kivitelűek lehetnek.
A fővezetéket ötvezetős rendszerben kell létesíteni az MSZ 447. sz. szabványnak megfelelően.
Az egyes lakások részére a leágazó fővezetéket elégséges a szükséges fázisszámnak megfelelően kiépíteni. A védőcsövezés azonban feleljen meg a háromfázisú rendszernek.
5.4.4.5. Fogyasztásmérőhely kialakítására vonatkozó előírások
A fogyasztásmérő helyének meghatározásakor elsődleges szempontok:
• a lehető legrövidebb úton legyen vezetve a csatlakozóvezeték, vagy a méretlen fővezeték,,
• feleljen meg a szükséges fogyasztásmérés igényeinek,
• könnyen hozzáférhető, és leolvasható legyen a fogyasztásmérő,
• bérleményen, -lakótéren belül nem lehet elhelyezni,
• az időjárás viszontagságai, és mechanikai sérülés ellen védett legyen.
A fentiek betartásával a fogyasztásmérő berendezés elhelyezhető az épület első, vagy oldalsó külső falsíkján, illetőleg abba besüllyesztve.
Több lakásos épületben, egy helyen összevontan, a főelosztó berendezés mellett, annak közvetlen közelében kell elhelyezni az épület belsejében, de lakáson kívül, a közös térben, lépcsőházban.
5.4.4.6. Fogyasztásmérő szekrény kialakítására vonatkozó előírások
A fogyasztásmérő szekrény megfelelő védelmet nyújtson a szabálytalan vételezések elkövetése ellen, segítse ezek felderíthetőségét, észlelését.
A mérő, a szekrényben jól leolvasható legyen.
A rendszerhasználó csak a kismegszakító kapcsoló karját tudja érinteni, kezelni.
A mérőberendezés további részeinek érintése, csak a szekrény zárópecséteinek feltörése után legyen lehetséges.
A fogyasztásmérő szekrény külső megjelenésében és elhelyezési megoldásában esztétikus, és zárható legyen.
A fogyasztásmérő szekrényben közös légtérben csak az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tulajdonában lévő berendezések lehetnek, mely szekrény vagy szekrényrész külön zárópecsételhető kivitelű legyen.
A rendszerhasználó lakáselosztó biztosító berendezése a lezárt szekrény légterétől csak elválasztottan telepíthető.
E fenti előírásoknak megfelelő műanyag mérőszekrénybe lehet csak mérőberendezést felszerelni.
5.5. Meglévő épületek csatlakozásával kapcsolatos előírások
5.5.1. Teljesítménybővítés egy lakásos háznál
− Ha a bővítés csak a fogyasztásmérő automatájának cseréjét igényli és a betápláló fővezeték, valamint a csatlakozóvezeték keresztmetszete és fázisszáma megfelelő, úgy a rendszerhasználótól nem szabad megkövetelni a méretlen vezetékrendszer átépítését.
− A rendszerhasználó teljesítmény-igénye a betápláló fővezeték, vagy a csatlakozóvezeték cseréjét, bővítését vonja maga után, akkor az új épületek csatlakoztatására vonatkozó előírások az irányadók.
5.5.2. Teljesítménybővítéskor több lakásos háznál
Ha a rendszerhasználó teljesítmény-igénye a méretlen fővezeték, vagy a csatlakozóvezeték cseréjét, bővítését vonja maga után, akkor az új épületek csatlakoztatására vonatkozó előírások az irányadók.
A teljesítmény-bővítéshez az ingatlan tulajdonos /kezelő/ írásbeli hozzájárulása szükséges.
5.6. Magasabb feszültségű csatlakozási pontra történő áttérés
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a magasabb feszültség szintre történő áttérés miatt feleslegessé váló közcélú hálózati elemeket nem értékesíti. Azokat a hálózat legkisebb költséggel történő üzemeltetése érdekében máshol felhasználja (elszállítja és beépíti) (különösen transzformátorok, kapcsoló és elosztószekrények). Az adott rendszerhasználó ellátását szolgáló, sérülés nélkül nem elbontható elemeket, amennyiben azt a rendszerhasználó igényli, piaci áron (újra előállítási ár és az életkor figyelembe vételével) értékesíti.
M6 SZ. MELLÉKLET
6. A KÖZCÉLÚ VILLAMOS HÁLÓZATRA CSATLAKOZÁS PÉNZÜGYI ÉS
MŰSZAKI FELTÉTELEI
10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet
a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól
[a közcélú villamos hálózatra csatlakozásra vonatkozó részek]
„A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. és 2., valamint 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E rendeletet kell alkalmazni a 2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó négyéves árszabályozási ciklusban
a) a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjak (a továbbiakban: rendszerhasználati díjak),
b) a közcélú hálózathoz történő csatlakozásért fizetendő díjak (a továbbiakban: csatlakozási díjak) és
c) az elosztó által a felhasználó vagy engedélyes igénye alapján, illetve a felhasználó szerződésszegése esetén végzett külön szolgáltatások (a továbbiakban együtt: külön díj ellenében végezhető szolgáltatás) külön díjainak (a továbbiakban: külön díjak)
(a továbbiakban együtt: díjak) alkalmazása során.
1. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. csatlakozást igénylő: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú melléklete szerint igénybejelentést benyújtók, így
a) a közcélú hálózatra való új csatlakozást igénylő, leendő rendszerhasználó (a továbbiakban: új csatlakozást igénylő) vagy
b) a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül többletteljesítményt igénylő rendszerhasználó (a továbbiakban: többletteljesítményt igénylő);
2. csatlakozóvezeték: a csatlakozóberendezés részét képező vezetékrendszer, amely a kisfeszültségű közcélú hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezés valamely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti össze;
3. ideiglenes csatlakozást kérő: az a leendő rendszerhasználó, aki ideiglenes csatlakozás megvalósítására határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó hálózathasználati szerződést kíván kötni;
4. ideiglenes rendszerhasználat: legfeljebb 12 hónap határozott időtartamú rendszerhasználat;
5. háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítménye: a háztartási méretű kiserőmű hálózathasználati szerződésben kVA-ben rögzített névleges teljesítőképességének értékével megegyező, kW-ban értelmezett érték;
6. kiindulási pont: az a pont, amely a közcélú hálózaton a csatlakozást igénylő igénybejelentésekor kerül kijelölésre, amely ponttól a kijelölt csatlakozási pontig új villamos közcélú hálózatot kell építeni;
7. kisfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül közép/kisfeszültségű csatlakozásnak;
8. közép/kisfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont
a) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsain,
b) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsairól közvetlenül ellátott, a transzformátorállomás részét képező kisfeszültségű kapcsoló- vagy elosztóberendezésben vagy
c) technikai okokból a közép/kisfeszültségű transzformátorállomástól a vezeték nyomvonal vízszintes vetületére vetítve 3 méteren belül elhelyezett fogyasztásmérő szekrényben
található;
9. középfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül nagy/középfeszültségű csatlakozásnak;
10. nagy/középfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásban a transzformátorkapcsokon, vagy a kapcsokról közvetlenül ellátott kapcsoló- vagy elosztóberendezésben található;
11. nagyfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségen van;
12. névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel az olvadóbiztosító kiolvadás, illetve a túláram-korlátozóval rendelkező megszakító leoldás nélkül tartósan terhelhető;
13. saját célú felhasználási arány (a továbbiakban: SCFA):
a) az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiség és az adott évben a háztartási méretű kiserőmű által a közcélú hálózatba betáplált villamosenergia-mennyiség különbségének és
b) az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiségnek
az aránya, két tizedesjegyre kerekítve;
14. túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, túláram-korlátozóval rendelkező megszakító.
(…)
MÁSODIK RÉSZ RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK
HARMADIK RÉSZ CSATLAKOZÁSI DÍJAK
VI. FEJEZET
A CSATLAKOZÁSI DÍJRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
25. § (1) E rendelet csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezéseit – a 31. § (1) bekezdés c) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel – csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni.
(2) A hálózati engedélyesek egymás hálózatára történő csatlakozásánál csatlakozási díjat nem fizetnek.
(3) A csatlakozási díjakat a csatlakozást igénylő annak a hálózati engedélyesnek a részére fizeti meg, akinek a hálózatára csatlakozik vagy csatlakozni kíván.
(4) A hálózati engedélyes a csatlakozást igénylőtől a közcélú hálózatra való új csatlakozáshoz igényelt villamos teljesítmény, illetve a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon kívüli díjat nem kérhet.
(5) Ha a csatlakozás beruházást igényel a közcélú hálózaton, akkor
a) az e rendelet szerint a csatlakozási díjak megfizetése ellenében a hálózati engedélyes által vagy
b) a csatlakozást igénylő és a hálózati engedélyes közötti megállapodás alapján a csatlakozást igénylő saját beruházásában
a csatlakozási pontig megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik.
(6) Abban az esetben, ha a hálózati engedélyes igénye miatt van szükség a legkisebb költség elvének megfelelő – a jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő – csatlakozásnál magasabb költséggel megvalósítható csatlakozásra, akkor a csatlakozást igénylővel szemben a legkisebb költség elvének megfelelően létesíthető csatlakozáshoz tartozó díjfizetési szabályokat kell alkalmazni.
(7) A befizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes külön, a csatlakozások érdekében megvalósított beruházásokhoz hozzárendelve tartja nyilván, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre vagy a 26. § (2) bekezdés és a 33. § (5) és (6) bekezdés szerinti visszafizetésekre használhatja fel.
(8) A VET 9. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az elosztók minden naptári év utolsó hónapjában honlapjukon tájékoztatást nyújtanak a működési területükön megvalósítható csatlakozási lehetőségekről. A tájékoztatás tartalmára, a jelentkezési eljárásra és a csatlakozási igények kielégítésére vonatkozó részletszabályokat az elosztói szabályzat tartalmazza.
26. § (1) Ha
a) a rendszerhasználó az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményének egy részét a teljesítmény rendelkezésre állásától számítva legalább 12 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
b) ezt követően a hálózati engedélyes írásban kezdeményezi a rendszerhasználónál a rendszerhasználó rendelkezésére álló teljesítmény csökkentését,
c) ezt a rendszerhasználó a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja és
d) a rendszerhasználónak a hálózati engedélyessel szemben nincs lejárt esedékességű díjfizetési kötelezettsége,
akkor a hálózati engedélyes visszafizeti a rendszerhasználó részére – a rendelkezésre álló teljesítmény csökkenésének ellenértékeként a rendszerhasználó által az adott csatlakozási ponthoz tartozóan korábban – de 10 évnél nem régebben – megfizetett csatlakozási díj (kis- és középfeszültségű vételezésre történt csatlakozás esetén csak az alapdíj) nominális összegének a teljesítménycsökkentés mértékének megfelelő részét.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti visszafizetést követően a rendszerhasználó ugyanarra a csatlakozási pontra a későbbiekben bármikor az aktuálisan rendelkezésre állónál magasabb teljesítményre nyújt be igényt, akkor a csatlakozási díjakat e többletteljesítményre vonatkozóan a kérelem benyújtásakor hatályos szabályok szerint fizeti meg.
VII. FEJEZET
A NEM TÉTELESEN MEGÁLLAPÍTOTT CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI
13. Az erőmű – kivéve a háztartási méretű kiserőművet – és a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő felhasználó által fizetendő csatlakozási díj alkalmazásának szabályai
27. § (1) Erőmű – kivéve a háztartási méretű kiserőművet – (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: erőmű) és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő esetében a hálózati engedélyes által a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton megvalósított beruházás műszaki tartalma alapján készített költségbecslés alapulvételével kell a csatlakozási díjat előzetesen megfizetni. Ha a
szükséges fejlesztés tényleges költsége eltér a költségbecslésben szereplő várható költségtől, akkor a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a felek között utólagos elszámolásnak van helye.
(2) Erőmű – kivéve a VET 35. § (3) bekezdése szerinti erőművet (termelőt) – és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő esetében a csatlakozási díj megállapításához figyelembe vehető az adott hálózati engedélyes 5 évnél nem régebbi azon hálózati beruházásainak nettó értéke, amelyek révén az erőmű vagy a rendszerhasználó teljesítmény-, illetve csatlakoztatási igényének kielégítése lehetővé vált. Ezen értéket a hálózati engedélyes független műszaki-gazdasági szakvélemény figyelembevételével határozza meg.
28. § (1) A létrejövő új erőmű vagy meglévő erőmű új, a meglévő csatlakozási teljesítmény felett többletteljesítményt igénylő erőműegysége csatlakozási díjkedvezményre jogosult, ha
a) kizárólag a Vhr. 7. számú melléklet a) pont aa)–ad) alpontjai szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrásokkal működtethető vagy
b) az a) pontban foglaltakon kívüli, de a Vhr. 7. számú melléklet a) pontja szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrásokkal részben vagy egészben működtethető, és az erőmű üzemeltetője vállalja, hogy az új erőmű vagy erőműegység összes végtermékének előállításához évenként, a működés megkezdésének évét követő első naptári év elejétől az ötödik naptári év végéig számítva éves átlagban
ba) legalább 70%-ban vagy
bb) legalább 90%-ban
a Vhr. 7. számú melléklet a) pontja szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrást használ.
(2) A csatlakozási díjkedvezmény szempontjából nem tekinthető új erőműnek vagy erőműegységnek az a műszaki megoldás, amelyik – a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket kivéve – a villamosenergia-termelés tekintetében bármilyen módon műszakilag kapcsolódik egy már meglévő erőműhöz vagy erőműegységhez, vagy azzal közös főberendezést tartalmaz.
(3) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő erőmű üzemeltetője (e § alkalmazásában a továbbiakban: csatlakozási díjkedvezményt igénylő) a csatlakozási szerződés megkötése előtt írásban nyilatkozik a hálózati engedélyes részére arról, hogy a csatlakozási díjkedvezményt igénybe kívánja venni.
(4) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő a (3) bekezdésben foglalt nyilatkozatban foglaltak igazolása érdekében legkésőbb az üzembe helyezést követő egy hónapon belül kérelmezi a Hivatalnál a csatlakozási díj számításánál figyelembe vett új erőmű, illetve erőműegységei vonatkozásában a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló kormányrendelet szerinti minősítést.
(5) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő (1) bekezdés b) pont szerinti vállalásának a csatlakozó új erőmű – vagy a csatlakozási többletteljesítményt szükségessé tevő új erőműegységek – működtetéséhez felhasznált
a) elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrások gigajoule-ban (GJ) mért mennyiségének és
b) összes elsődleges energiaforrás gigajoule-ban (GJ) mért mennyiségének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolva kell teljesülnie.
(6) A csatlakozási díjkedvezmény
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a csatlakozási díj 50%-a,
b) az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetében a csatlakozási díj 30%-a,
c) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében a csatlakozási díj 50%-a.
(7) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsággal kapcsolatos feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi és amennyiben megállapítja, hogy
a) az erőmű, illetve annak a csatlakozási díjkedvezmény számításánál figyelembe vett egy vagy több erőműegysége a (4) bekezdés szerinti minősítést nem kapta meg, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezményt egy összegben,
b) az erőmű, illetve annak a csatlakozási díjkedvezmény számításánál figyelembe vett egy vagy több erőműegysége által kapott, (4) bekezdés szerinti minősítést a működés megkezdésétől számított
5 éven belül visszavonta, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezmény 5 éven belüli, a minősítéssel már nem érintett időszak hosszával arányos részét, vagy
c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti erőmű által felhasznált elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrások aránya az adott naptári évben – a működés megkezdésének évét követő 1. naptári év elejétől az 5. naptári év végéig számítva – nem érte el az (1) bekezdés b) pontja szerint általa előzetesen vállalt százalékos határértéket, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezmény 20%-át (évente) az erőmű üzemeltetője a Hivatal határozata alapján visszafizeti a hálózati engedélyes részére.
14. A háztartási méretű kiserőmű csatlakozási díjára vonatkozó szabályok
29. § (1) A háztartási méretű kiserőművekre a VET 35. § (4) bekezdése szerint vonatkozó teljesítményhatár 3×63 Amper.
(2) Háztartási méretű kiserőmű csatlakozása esetén a vételezésre és a betáplálásra igényelt teljesítmény közül a nagyobbik alapulvételével, de minden esetben a rendszerhasználókra vonatkozó, a 31–34. §-ban foglalt szabályok szerint kell a csatlakozási díjat megfizetni, amely teljesítmény vételezésre és betáplálásra is igénybe vehető.
(3) A vételezésre rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb betáplálási teljesítményigény esetén nem kell csatlakozási díjat fizetni.
15. Az ideiglenes csatlakozást kérő által fizetendő csatlakozási díj alkalmazásának szabályai
30. § Az ideiglenes csatlakozási ponton túli – nem közcélú – vezetékek létesítése és bontása az ideiglenes csatlakozást kérő feladata, ezek költségeit az ideiglenes csatlakozást kérő viseli.
VIII. FEJEZET
A KÖZÉP- VAGY KISFESZÜLTSÉGŰ KÖZCÉLÚ HÁLÓZATRA CSATLAKOZÓ FELHASZNÁLÓK ÁLTAL FIZETENDŐ CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI
16. Csatlakozási alapdíj
31. § (1) Csatlakozási alapdíjat nem fizet
a) az erőmű a betáplálási csatlakozási ponton jelentkező rendszerhasználói igény tekintetében a segédüzemi teljesítményigényének mértékéig,
b) a felhasználó a felhasználási helyen az igénybejelentés időpontjában már rendelkezésére álló teljesítményért,
c) a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő felhasználási helyenként egy csatlakozási pont esetén, ha annál a csatlakozási pontnál a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege – az új csatlakozási igény alapján vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes figyelembevétele alapján számítva – nem haladja meg a 32 Ampert.
(2) Ha a felhasználó által igényelt teljesítmény meghaladja az (1) bekezdés szerinti teljesítményhatárokat, a csatlakozási alapdíjat csak az e feletti teljesítmény után fizeti meg.
(3) A közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény-igény esetén a csatlakozási alapdíjat a többletteljesítményt igénylő az igényelt többletteljesítménynek megfelelően fizeti meg, figyelembe véve az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat is.
(4) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó az adott csatlakozási pontra vonatkozóan – a nem vezérelt vételezésen kívül – a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti
a) időszakos, külön mért, vezérelt, illetve
b) idényjellegű, külön mért
vételezésre (felhasználásra) is igényel villamos teljesítményt, akkor a csatlakozási alapdíjat – feltéve, hogy az idényjellegű, külön mért vételezés esetében a külön mért áramkör túláramvédelmi készülékének névleges teljesítménye (áramerősség-értéke) nem haladja meg a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, ilyen vételezésre jogosult felhasználói berendezések igényelt névleges csatlakozási teljesítményét – csak a legnagyobb
rendelkezésre álló teljesítményt igénylő vételezési mód teljesítménye után fizeti meg, figyelembe véve az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat is.
17. A csatlakozóvezeték díja
32. § (1) Csatlakozóvezeték díjat nem fizet a csatlakozást igénylő a csatlakozóvezeték létesítéséért, ha az igényének kielégítése érdekében kiépítésre kerülő kisfeszültségű csatlakozóvezeték egy rendszerhasználóra jutó hossza nem haladja meg
a) szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert,
b) földkábeles csatlakozás esetén a 15 métert.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszokon a nyomvonalhossz vízszintes vetületi hossza értendő.
(3) Az (1) bekezdés szerinti díjmentesség felhasználási helyenként egy csatlakozási pont esetében alkalmazandó.
18. A közcélú vezeték díja
33. § (1) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében
a) kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, akkor felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra rendszerhasználóként,
aa) szabadvezeték (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) esetén legfeljebb 50 méter,
ab) földkábel esetén legfeljebb 25 méter hosszúságú közcélú vezetéket,
b) középfeszültségű hálózat kiépítése szükséges, akkor kisfeszültségű vételezésnél új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként, középfeszültségű vételezésnél csatlakozási pontonként,
ba) szabadvezeték esetén legfeljebb 250 méter,
bb) földkábel esetén legfeljebb 125 méter
hosszúságú közcélú vezetéket, valamint a szükséges új nagy/középfeszültségű és közép/középfeszültségű transzformátorállomást
az elosztó pótlólagos díjfizetés nélkül létesíti, valamint a már rendelkezésre álló hálózat kapacitását a szükséges mértékben megnöveli.
(2) A kiindulási ponttól mért teljes vezetékhosszokon, valamint a közcélú vezeték díjának megállapítása szempontjából számításba vehető, az (1) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszokon kisfeszültségű csatlakozás esetén a leágazási pontig, középfeszültségű csatlakozás esetén a csatlakozási pontig megvalósítandó nyomvonal vízszintes vetületi hossza értendő.
(3) A magánvezeték csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózat esetében a közcélú vezeték díjának több rendszerhasználó közötti megosztására vonatkozó megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A közcélú vezeték díjának megfizetésével, illetve visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat villamosenergia- ellátási szabályzat (elosztói szabályzat) határozza meg.
(4) Ha a csatlakozási díjfizetés alapján létesült közcélú vezetékre annak üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb rendszerhasználó kíván csatlakozni, akkor az újonnan csatlakozó, leendő rendszerhasználó által fizetendő közcélú vezeték díj megegyezik az adott közcélú vezeték építése kapcsán az érintett rendszerhasználók által addig fizetett közcélú vezeték létesítési díjösszeg egy rendszerhasználóra – beleértve az új csatlakozást igénylőt is – eső értékével.
(5) A hálózati engedélyes a (4) bekezdés szerint az új csatlakozást igénylőtől beszedett közcélú vezeték díjat – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban visszatéríti az adott közcélú vezeték létesítése kapcsán, illetve a létesítést követően csatlakozási díjat fizető rendszerhasználók részére.
(6) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszúságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó
rendszerhasználóktól a közcélú vezeték díját az (1)–(2) bekezdések e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérheti a létesítés évétől számított 5 évig.
19. Egyéb díjalkalmazási szabályok
34. § Ha a kis- vagy a középfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő a legkisebb költség elvének megfelelő – de az egyéb jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő – csatlakozáshoz képest az igényelt
a) vezetékhosszak,
b) műszaki megoldás vagy
c) hatósági, illetve szakhatósági eljárás
miatt csak magasabb költséggel megvalósítható csatlakozást kér, akkor a csatlakozást igénylő – a villamosenergia-ellátási szabályzatban (elosztói szabályzat) foglaltakra is figyelemmel – a hálózati engedélyes részére a 31–33. §-ok szerinti csatlakozási díjakon felül a ténylegesen megvalósuló beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változatnak megfelelő beruházás villamosenergia- ellátási szabályzat (elosztói szabályzat) szerinti, elméletileg meghatározott aktiválási értéke közötti különbség 70%-át is megfizeti.
(…)
NEGYEDIK RÉSZ KÜLÖN DÍJAK
ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 28. § (1) bekezdése a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (3)–(8) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet
a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről
[a közcélú villamos hálózatra csatlakozásra vonatkozó részek]
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1., 2., 3. és 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. § Az átviteli rendszerirányító és az elosztók által alkalmazható rendszerhasználati díjak mértékét az 1. melléklet tartalmazza.
2. § Az elosztók közötti, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 142. § (6) bekezdése, 143. § (6) bekezdése és 144. § (2) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetések mértékét – a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet (a továbbiakban: Áralkalmazási rendelet) alkalmazási feltételeivel összhangban – a 2. melléklet tartalmazza.
3. § Az átviteli rendszerirányító és az elosztók által alkalmazható csatlakozási díjak mértékét a 3. melléklet tartalmazza.
4. § Az elosztó által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjainak mértékét a 4. melléklet tartalmazza.
5. § Az 1–4. melléklet szerinti díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
6. § Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.
(…)
3. melléklet a 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelethez
Az átviteli rendszerirányító és az elosztók által alkalmazható csatlakozási díjak
1. Nem tételesen, a kiszámításra vonatkozó módszer előírásával megállapított csatlakozási díjak
1.1. A hálózati engedélyes által a közcélú hálózatra csatlakozó erőműtől kérhető csatlakozási díj
Ha az erőmű csatlakoztatása érdekében a közcélú hálózaton szükséges beruházást a hálózati engedélyes végzi, és ez a beruházás
a) kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként legfeljebb a beruházás aktivált értéke,
b) nem kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként a beruházás aktivált értékének teljesítményarányos része
kérhető.
1.2. A hálózati engedélyes által a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználótól kérhető csatlakozási díj
A nagyfeszültségű hálózatra történő csatlakozás esetén a hálózati engedélyes által a felhasználótól kérhető csatlakozási díj mértéke
a) ha a csatlakozás érdekében az engedélyes hálózatán megvalósított beruházás kizárólag az adott felhasználó csatlakozását teszi lehetővé, akkor 1 MFt/MVA,
de ha a tényleges beruházás aktivált értékének 70%-a meghaladja az 1 MFt/MVA díj és a felhasználó által igényelt teljesítmény szorzatának megfelelő összeget, akkor az aktivált érték 70%-a,
b) ha a csatlakozás érdekében az engedélyes hálózatán megvalósított beruházás nem kizárólag az adott felhasználó által igényelt teljesítménynek megfelelő csatlakozást teszi lehetővé, akkor az 1 MFt/MVA díjjal számított díjösszeg és a csatlakozás érdekében az engedélyes hálózatán szükséges tényleges beruházás aktivált értéke 70%-ának megfelelő összeg közül a nagyobbnak a felhasználó által igényelt teljesítménnyel arányos része.
1.3. Az ideiglenes csatlakozást kérőtől kérhető csatlakozási díj
Ideiglenes csatlakozás esetén az ideiglenes csatlakozást kérőtől kérhető csatlakozási díj mértéke nem haladhatja meg az ideiglenes csatlakozás érdekében a közcélú hálózaton újonnan szükséges tényleges beruházás aktivált értékének 50%-át.
2. Tételesen megállapított csatlakozási díjelemek (a kis- és a középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználótól kérhető csatlakozási díj elemei)
2.1. Csatlakozási alapdíj
A kis- és a középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználóktól kérhető csatlakozási alapdíj mértéke
a) kisfeszültségre történő csatlakozás esetén, a névleges áramerősségek együttes összegét alapul véve – a b) pontban foglaltak kivételével – 3600 Ft/A,
b) közép/kisfeszültségű transzformátorállomáshoz kisfeszültségen történő közvetlen csatlakozás esetén 14 400 Ft/kVA,
c) középfeszültségre történő csatlakozás esetén – a d) pontban foglaltak kivételével – 12 600 Ft/kVA,
d) nagy/középfeszültségű vagy közép/középfeszültségű transzformátorállomáshoz középfeszültségen történő közvetlen csatlakozás esetén 11 400 Ft/kVA.
2.2. Közcélú vezeték díja
Közcélú vezeték létesítése esetén a felhasználótól a legkisebb költség elvének megfelelő csatlakozási változathoz tartozó vezetékhossz alapulvételével – egyidejűleg közösen csatlakozni kívánó, egymással megállapodást kötő több felhasználó esetén közöttük ezen megállapodás figyelembevételével osztva meg – legfeljebb a következő mértékű közcélú vezeték díja kérhető:
a) kisfeszültségű hálózat építésénél
aa) szabadvezeték esetén 3600 Ft/m,
ab) a VET 178/J. §-a alapján kötelezően földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 3600 Ft/m,
ac) az ab) alpont alá nem tartozó, földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 8400 Ft/m;
b) középfeszültségű hálózat építésénél
ba) szabadvezeték esetén 4200 Ft/m,
bb) a VET 178/J. § alapján kötelezően földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 4200 Ft/m,
bc) a bb) alpont alá nem tartozó, földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 9600 Ft/m.
2.3. Csatlakozóvezeték díja
Csatlakozóvezeték létesítése esetén a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználótól a legkisebb költség elvének megfelelő csatlakozási változathoz tartozó vezetékhossz alapulvételével kérhető csatlakozóvezeték díj mértéke:
a) szabadvezetékes csatlakozóvezeték esetén 1200 Ft/m,
b) a VET 178/J. §-a alapján kötelezően földkábellel létesítendő csatlakozóvezeték esetén 1200 Ft/m,
c) a b) pont alá nem tartozó, földkábellel létesítendő csatlakozóvezeték esetén 4000 Ft/m.”
A rendszerhasználó beruházásában megvalósított hálózati elemek
Közcélú hálózat létesítése általános esetben az elosztói engedélyes beruházásában valósul meg, ugyanis az elosztói engedélyes a VET (24-33. §) és a Vhr. (8-10. §) előírásai alapján köteles a felhasználók villamosenergia-ellátásának műszaki feltételeit biztosítani, hálózatát fejleszteni, melynek során a legkisebb költség elve a rendező elv (VET 24. §). Közcélúként létesülő hálózatot csak hálózati engedélyes létesíthet a VET XIV. fejezetében foglalt jogok alapján.
A rendszerhasználó közcélú hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó igénybejelentésére az elosztói engedélyes tájékoztatót ad a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeiről. A tájékoztatónak a rendszerhasználó által történt elfogadása után a felek a csatlakozás műszaki/gazdasági feltételeinek megteremtésére hálózati csatlakozási szerződést kötnek. Amennyiben a két fél közösen abban állapodik meg, hogy a csatlakozás érdekében megvalósítandó közcélú hálózati elem az általános esettől eltérően a rendszerhasználó saját beruházásában valósul meg, akkor annak feltételeit jelen szabályzat 7. sz. melléklete alapján a hálózati csatlakozási szerződésben kell rögzíteni. Ebben az esetben fel kell hívni a rendszerhasználó figyelmét arra is, hogy a hálózati engedélyessel azonos eljárásrend szerint kell eljárnia, így különösen vezetékjogot és használati jogot kell alapítania az elosztói engedélyes javára, valamint a saját beruházásban létesült közcélú hálózat tulajdonjogát az elosztói engedélyesre át kell ruháznia. A tulajdon-átruházásnak a rendeletből következő műszaki/pénzügyi feltételeit is a hálózati csatlakozási szerződésben kell rögzíteni.
A legkisebb költségű csatlakozástól való eltérés
Műszaki eltérés
Amennyiben a rendszerhasználó a jelen szabályzatban bemutatott közcélú hálózati és csatlakozó vezetéki műszaki megoldások közül az adott körülmények között megvalósítható, legkisebb költségűtől eltérő megoldást szeretne megvalósíttatni, akkor a csatlakozási alapdíjon felül az alábbi csatlakozóvezeték- ill. közcélúvezeték-létesítési díjat kell megfizetnie:
csatlakozóvezeték esetén a legkisebb költségű változat szerinti – a díjmentes hossz figyelembevételével számolt – normatív csatlakozóvezeték-létesítési díjon felül a ténylegesen megvalósuló csatlakozóvezeték-beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változat normatív létesítési költsége közötti különbség 70 %-át;
közcélú vezeték esetén a legkisebb költségű változat szerinti – a díjmentes hossz figyelembevételével számolt – normatív közcélú vezeték-létesítési díjon felül a ténylegesen megvalósuló közcélúvezeték-beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változat normatív létesítési költsége közötti különbség 70 %-át.
Növelt üzembiztonsági igényű ellátás
Növelt üzembiztonságú ellátási igény esetén a csatlakozási díjat a 7/2014. MEKH rendelet (továbbiakban: Hcsr.) 4. §. (1) bekezdése szerint csatlakozási pontonként, a Hcsr. rendelkezéseit minden csatlakozási pontra önállóan alkalmazva kell megfizetni. Ilyen esetben a csatlakozási díj számításához minden árampályához egy saját csatlakozási pontot kell rendelni, még ha azok fizikailag/elektromosan egybe is esnek. Csatlakozási alapdíjat ilyen esetben az irányonként rendelkezésre álló teljesítmény után kell fizetni.
Eljárási eltérés
Amennyiben közcélú hálózati elemek létesítése során a rendszerhasználó a normál hatósági és szakhatósági engedélyezési eljárásrendtől eltérő eljárás lefolytatását kéri, az ezzel összefüggő engedélyezési többletdíjakat meg kell fizetnie.
Pályáztatás
Amennyiben az elosztói engedélyes külső igényre olyan hálózatlétesítési vagy átalakítási tevékenységet végez – akár vállalkozói, akár hálózati csatlakozási szerződés keretében –, melynek során vállalkozókat foglalkoztat, és az igénylővel a ténylegesen felmerülő költségek alapján kell elszámolnia, az igénylő kérésére a tervezési és/vagy kivitelezési munkákat legalább 3 szerződött alvállalkozója bevonásával köteles megpályáztatni. A legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a pályáztatásnál – mivel a műszaki, minőségi és időkritériumok teljesítése alapkövetelmény – a költség az egyedüli elbírálási szempont.
Ideiglenes csatlakozás
Amennyiben egy rendszerhasználó a közcélú hálózatra ideiglenesen, azaz határozott időre – kevesebb, mint egy évre – kíván csatlakozni, akkor a leágazási pontot a hálózat azon pontján kell kijelölni, ahonnan igénye a közcélú hálózat átalakítása nélkül kielégíthető. Ebben az esetben a rendszerhasználónak nem kell csatlakozási díjat fizetnie, viszont a leágazási pont után létesítendő
csatlakozóvezetéket teljes mértékben saját költségére kell megépítenie és annak használaton kívül helyezése után – egyéb megállapodás híján – az eredeti állapotot vissza kell állítania.
Abban az esetben, ha az ideiglenes csatlakozás érdekében beruházás történik a közcélú hálózaton, az ideiglenes csatlakozást kérő csatlakozási díjának mértéke nem haladhatja meg az ideiglenes csatlakozás érdekében a közcélú hálózaton újonnan szükséges tényleges beruházás aktivált értékének 50%-át.
Egy ingatlan ellátása több csatlakozással
Amennyiben egy felhasználási helyen a felhasználó kérésére több csatlakozási pontot kell kialakítani, a csatlakozási díjat csatlakozási pontonként meg kell fizetni. A Hcsr. szerinti díjakat a felhasználási helyre csatlakozási pontonként önállóan kell értelmezni.
Beruházókra vonatkozó külön rendelkezések
Beruházó: Jelen szabályzat értelmében olyan személy, vállalkozás vagy egyéb szervezet, aki/amely több felhasználási helyet létesít.
Beruházás: Jelen szabályzat értelmében olyan felhasználási helyek villamos közművesítése egy Beruházó megrendelése alapján kötött szerződés szerint, amely felhasználási helyeken villamosenergia-vételezést harmadik személyek fognak folytatni.
A Beruházókra jelen szabályzat rendelkezéseit a jelen pontban foglalt elté-résekkel kell alkalmazni. Minden rendszerhasználót megkülönböztetés nélkül megilleti a Hcsr.-ben foglalt díjmentesség. A Beruházó nem tekinthető annyi számú rendszerhasználónak, ahány felhasználási helyet tervez létesíteni a Beruházás megrendelése pillanatában, így a díjmentesség sem illeti meg Díjmentességre a Beruházás keretében létesült felhasználási helyeken villamos energiát ténylegesen vételező rendszerhasználók jogosultak. A Beruházásra vonatkozó szerződés megkötésének időpontjában ezen rendszerhasználók az elosztói engedélyes számára nem ismertek. A felhasználási helyre ezen rendszerhasználók által megkötött, villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződés (hálózati csatlakozási és/vagy hálózathasználati szerződés) létrejöttéig a Beruházás során villamosított felhasználási helyekre vonatkozó díjmentesség függő jogi helyzetben van (Feltételes Díjmentesség). Amennyiben Xxxxxxxx a minden rendszerhasználó számára igazolt módon biztosítja a díjmentességet, a Feltételes Díjmentesség elszámolását az elosztói engedélyes vele végzi. Ellenkező esetben az elosztói engedélyes az elszámolást a rendszerhasználókkal végzi, a díjmentességet közvetlenül az ő részükre biztosítja.
Az elosztói engedélyes a Beruházás lebonyolítására kötött szerződésben a Feltételes Díjmentességet az alább részletezett módok egyike szerint biztosítja a Beruházó személyében, illetve a Beruházásban rejlő kockázat mérlegelése és a Beruházás volumene alapján. A Beruházó személyében és a Beruházásban rejlő kockázat mérlegelésében Beruházó köteles az elosztói engedélyessel együttműködni, így különösen a kockázatelemzéshez szükséges adatokat az elosztói engedélyes részére biztosítani.
Feltételes Díjmentesség összegének visszafizetése
A Beruházó a jövendő rendszerhasználók száma alapján meghatározott Feltételes Díjmentesség összegével (a díjmentes mennyiségekre eső csatlakozási díjjal) nem csökkentett Hcsr. szerinti csatlakozási díjat, mint vállalkozási díjat fizet az elosztói engedélyes részére. Amennyiben a
Beruházó igazolni tudja, hogy rendszerhasználók je-lentkeztek a Beruházás során létesült felhasználási helyre, és azok a Beruházás műszaki átadás-átvételét követő öt éven belül villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötöttek, valamint az egyéb szerződéses feltételek is teljesültek, az elosztói engedélyes köteles a Díjmentességnek megfelelő mértékű visszatérítést a Beruházó részére megfizetni. A visszafizetés eljárásrendjének részletes szabályait a Beruházóval kötött szerződés tartalmazza.
Bankgarancia
Az Elosztói engedélyes a Feltételes Díjmentesség összegét előfinanszírozza. A Beruházó a Hcsr. alapján számított – a jövendő rendszerhasználók száma alapján meghatározott - a Feltételes Díjmentesség összegével (a díjmentes mennyiségekre eső csatlakozási díjjal) csökkentett csatlakozási díjat fizeti meg. A Feltételes Díjmentesség összegére pedig a Beruházó az elosztói engedélyes által elfogadott, feltétlen és visszavonhatatlan bankgaranciát (Bankgarancia) nyújt.
A Bankgarancia a Xxxxx által közösen megállapított hátorozott futamidőre szól. Amennyiben a futamidő alatt rendszerhasználók jelentkeztek a Beruházás során létesült felhasználási helyre,azok villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötöttek, és az egyéb szerződéses feltételek is teljesültek, a Bankgarancia összege megfelelően csökkentésre kerül. Amennyiben a futamidő vége előtt a Beruházás során villamosított összes felhasználási helyre teljesülnek a Bankgarancia csökkentésének feltételei, a Bankgarancia megszűnik. Ellenkező esetben a futamidő végét megelőzően az elosztói engedélyes jogosult követelését a Bankgaranciából lehívni. Ezen összeg számításának alapja az azon felhasználási helyekre vonatkozó Feltételes Díjmentesség, melyekre nem teljesülnek a Bankgarancia csökkentésének feltételei. Amennyiben a Bankgarancia lehívását követően újabb rendszerhasználók vonatkozásában teljesülnek a Bankga-rancia csökkentésének feltételei, az előző pont szerint kell eljárni. A Bankgarancia összege megállapításának, a Bankgarancia csökkentés eljárásrendjének részletes szabályait, a Bankgarancia rendkívüli lehívásának eseteit a Beruházóval kötött szerződés tartalmazza.
M7 SZ. MELLÉKLET
7. KÖZVILÁGÍTÁS ÜZEMELTETÉSÉNEK MŰSZAKI FELTÉTELEI
7.1. Általános meghatározás
7.1.1. Tulajdoni, üzemeltetési határok
Közös oszlopsoros hálózat
A közvilágítási kapcsolószál és a lámpa bekötő vezetékének összekötési pontja, vagyis a kötőelem.
Önálló légvezetékes közvilágítási hálózat
A közvilágítási kapcsolószál és a lámpa bekötő vezetékének összekötési pontja, vagyis a kötőelem.
Önálló földkábeles közvilágítási hálózat
A lámpahelyen lévő szerelvénylap előtti kábelvégelzáró.
7.2. Hibajavítása, üzemzavar elhárítás
7.2.1. Az Üzemeltető feladatai
– A lakosság zavartalan ellátása érdekében megszervezi és működteti a közvilágítási passzív elemekre vonatkozó hiba felvevő rendszert [...Tel.név...] község teljes közigazgatási területére.
– A passzív elemek hibáira vonatkozó bejelentéseket, hibacímeket munkaidőben továbbítja az Elosztói engedélyes szervezeti egységéhez.
– Minden olyan javítást, karbantartást, amelyet az MSZ 1585:2001 szabvány feszültség közelében enged végezni, elvégezhető feszültség mentesítés nélkül. Ezen túlmenően csak kikapcsolt állapotban, vagy a Feszültség Alatti Munkavégzésre (FAM) kiképzett szerelők, az előírt munkaeszközökkel végezhetnek javítást.
– Az Üzemeltető a tervezett feszültségmentesítést előre, írásban meg kell rendelje az Elosztói engedélyestől, figyelembe véve az Elosztói engedélyes Üzletszabályzatában foglalt, kiértesítésre vonatkozó közlési kötelezettségét.
– A “felkapcsolással” végzett javítások esetében az Elosztói engedélyes az elfogyasztott villamos energia alapján a rendszerhasználatot az Üzemeltető részére kiszámlázza. Ha az elfogyasztott villamos energiát
– - fogyasztásmérő méri, akkor a mérés alapján,
– - amennyiben fogyasztásmérő nincs vagy nem üzemel, akkor a beépített teljesítmények és a javítási időből képzett villamos energia mennyiség alapján kerül az számlázásra.
– A beépített teljesítményt, mint adatot az Üzemeltető köteles Elosztói engedélyesnek folyamatosan szolgáltatni, a bekapcsolási időtartamot az Elosztói engedélyes állapítja meg, a munkaelvégzési nyilatkozat alapján. Az Üzemeltető a be-, és kikapcsolás időpontját igazolja.
– A felkapcsolás munkaidő kezdete után 1 órával kezdődhet, és munkaidő vége előtt 1 órával kell végződni.
– A javítások csak létráról vagy emelőkosárból végezhetők, betartva a feszültséghez közeli munkavégzésre vonatkozó előírásokat, megközelítési távolságokat (MSZ 1585:2001 és a FAM előírásait).
7.2.2. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. feladatai
– Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vállalja, hogy a passzív elemeken bekövetkezett hibákat a bejelentés kézhezvételétől számítva a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, a következő határidőkön belül kijavítja:
– kijelölt gyalogos átkelőhelyen, valamint nagy forgalmú csomópontokban fellépő hiba esetén 48 órán belül kijavítani, üzemképessé tenni.
– országos közutak átkelési szakaszain fellépő egyedi hiba, vagy bárhol fellépő csoportos hiba (egymás melletti 3 vagy több lámpahely hibája) esetén 8 napon belül, egyéb helyen fellépő hiba esetén 14 napon belül kijavítani, üzemképessé tenni.
– Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hiba bejelentést telefonon vagy FAX-on fogad.
– Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a passzív elemek üzemzavar elhárítását a vállalt határidőn belül megkezdi, de az energia ellátási rendszer üzemzavarának elhárítása elsőbbséget élvez.
7.2.3. Feszültség mentesítés
– Az Üzemeltető a javításokhoz szükséges feszültség mentesítési igényeket írásban a közhírelési idő +2 munkanappal előre meg kell rendelje az Elosztói engedélyestől.
– Feszültségmentesítési és felkapcsolási igényt az Elosztói engedélyes csak munkanapokra fogad el, melyre vonatkozó elszámolás alapja az Üzletszabályzatában közzé tett díjtételek.
– A feszültségmentes munkaterület átadása és visszavétele az Elosztói engedélyesnél rendszeresített nyomtatványokon történik.
7.3. Biztonságtechnikai, munkavédelmi oktatás
Bárminemű tevékenység csak a „Munkabiztonsági leírás”- szerint történhet.
7.3.1. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötelezettségei
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jogosult munkabiztonsági szempontból ellenőrizni az Üzemeltető munkavégzését, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 0,4 kV-os hálózatán.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jogosult az Üzemeltető munkavégzését felfüggeszteni, ha az a hálózaton történő munkavégzése során üzemzavart vagy balesetet okozhat, illetve veszélyezteti a munkavégzése hatókörében tartózkodókat, vagy nem az Üzemviteli megállapodásnak megfelelően végzi a munkát. A meghozott intézkedésről helyszíni jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jogosult részt venni a baleset kivizsgálásában az Üzemeltető munkavállalóját ért munkabaleset bekövetkezése esetén, amennyiben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán elhelyezett lámpatesteken való munkavégzés során következett be.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles a munkafeladatok megkezdése előtt egy alkalommal megfelelő szakszemélyzettel az Üzemeltető (alvállalkozója) munkavállalóit elméleti oktatásban részesíteni, mely oktatásnak ki kell térnie a vonatkozó jogszabályokra, szabványokra és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Üzemeltetési szabályzatában foglalt előírásokra (Feszültségmentesítések előkészítése és végrehajtása). Az oktatás megkezdése előtt részletes oktatási tematikát kell készíteni.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles a megtartott oktatást dokumentálni, és az alapján az Üzemeltető (alvállalkozója) munkavállalói részére a névre szóló, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán elhelyezett lámpatesteken való munkavégzésre feljogosító igazolványt kiadni.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles az Üzemviteli megállapodásban rögzített feltételek mellett az Üzemeltető részére a feszültségmentesített munkaterületet biztosítani, a feszültségmentesített munkaterület átadásakor arról az oktatást megtartani és a feszültségmentesített munkaterület átadás-átvételét megfelelően dokumentálni.
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles az Üzemviteli megállapodásban és a jelen üzletszabályzatban foglaltakról az érintett munkavállalóit kioktatni.
7.3.2. Az Üzemeltetővel szembeni munkavédelmi elvárások
Az Üzemeltető jogosult munkavégzése érdekében az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-től a munkavégzéséhez szükséges műszaki információkat kérni.
Az Üzemeltető jogosult munkavégzése érdekében az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-től feszültségmentesített munkaterületet kérni, az Üzemviteli megállapodásban foglaltak szerint.
Az Üzemeltető köteles az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán elhelyezett lámpatesteken történő munkavégzése közben E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. ellenőrzését lehetővé tenni, és az esetleges helyszíni intézkedéseket végrehajtani.
Az Üzemeltető (alvállalkozója) teljes felelősséggel tartozik saját munkavállalói és a munkavégzés hatósugarában tartózkodók biztonságáért, a saját veszélyes munkaterületének elhatárolásáért.
Az Üzemeltető kötelessége, hogy az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán elhelyezett lámpatesteken történő munkavégzéséhez saját munkavállalóit ellássa a munkavégzéshez szükséges védőeszközökkel és biztonságtechnikai eszközökkel.
A feszültség alatt lévő 0,4 kV-os E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózaton csak FAM feljogosítással rendelkező szerelők végezhetik el az üzemelő lámpatestek javítási, karbantartási munkáit.
Új közvilágítási lámpatestek felszerelése csak az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-vel történő előzetes egyeztetés után, és csak feszültségmentesített munkaterületen lehetséges.
Az Üzemeltető a feszültség alatt lévő 0,4 kV-os E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán az MSZ 1585:2001 és a FAM előírásai alapján végezhet munkát
Az Üzemeltető munkavégzése során köteles betartani az érintésvédelemre vonatkozó előírásokat.
Az Üzemeltető munkavégzése során újonnan felszerelt közvilágítási lámpatestek és a hozzátartozó szerelvények nem akadályozhatják E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. munkavállalóit abban, hogy az oszlopokra mászó szerszámmal biztonságosan felmehessenek.
Ha az Üzemeltető munkavégzése során az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán üzemzavart okozott, vagy munkavállalóját a hálózaton baleset érte, haladéktalanul értesítenie kell az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Üzemirányító Központját.
Az Üzemeltető (alvállalkozója) köteles biztosítani az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán munkát végző munkavállalóinak az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által tartott oktatáson való részvételét.
Az Üzemeltető (alvállalkozója) az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán csak olyan munkavállalókat foglalkoztathat, akik bizonyíthatóan részt vettek az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által megtartott oktatáson, és rendelkeznek a hálózaton történő munkavégzésre feljogosító igazolvánnyal. A hálózaton történő munkavégzés során az Üzemeltető munkavállalói kötelesek maguknál tartani a feljogosító igazolványt.
Az Üzemeltető köteles az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által átadott feszültségmentesített munkaterület átvételekor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. utasításait betartani, valamint köteles saját munkavállalóinak a felügyeletéről gondoskodni. A feszültségmentesített munkaterület biztosítására az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által a hálózaton elhelyezett biztonsági berendezést (földelő rövidrezárót) az Üzemeltető nem távolíthatja el a hálózatról.
Az Üzemeltető köteles az átvett feszültségmentes munkaterületen (a hálózaton) elhelyezni az MSZ 1585:2001 szabvány előírása szerint a munkahelyi földelő rövidrezárót, mely eszköz nem az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tulajdonát képezi. A munka végeztével, a munkaterület visszaadása előtt a felhelyezett munkahelyi földelő rövidrezárót köteles eltávolítani.
Az Üzemeltető köteles az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán a munkavégzése során keletkezett hulladékot, veszélyes hulladékot (pl., tönkrement fényforrások, stb.,) összegyűjteni, és a munkavégzés környezetéből eltávolítani.
Az Üzemeltető köteles a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó rendeleteket betartani a veszélyes hulladék ( pl., tönkrement fényforrások, stb. ) ártalmatlanításáról gondoskodni
Amennyiben az Üzemeltető munkavégzése az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán tűzveszélyes tevékenységnek minősül, úgy köteles betartani a 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait.
Ha az Üzemeltető munkavégzése az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán tüzet okozott, a jogszabályi előírások betartásán túlmenően az Üzemeltetőnek haladéktalanul
jelentenie kell az eseményt az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Üzemirányító Központjának.
Az Üzemeltető köteles az Üzemviteli megállapodásban és a jelen leírásban foglaltakról az érintett munkavállalóit kioktatni.
M8 SZ. MELLÉKLET
8. SZERZŐDÉSEK
8.1. Igénybejelentő
8.2. Hálózatcsatlakozási Szerződések
8.2.1. Hálózatcsatlakozási szerződés (új vagy teljesítmény-növelési igény esetén)
Hálózati csatlakozási szerződés
1. Szerződő felek
1.1. Rendszerhasználó (Felhasználó) adatai
1.1.1. Természetes (magánszemély) esetén: Neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési helye:
Születési ideje (év, hó, nap):
Lakcíme:
1.1.2. Gazdasági társaság esetén: Azonosító száma:
Neve:
Cégjegyzékszáma:
Székhelye:
Fizető adatai
1.1.2. Fizető neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési helye:
Születési ideje (év, hó, nap):
Lakcíme:
1.1.4. .Fizető neve:
Neve:
Cégjegyzékszáma:
Székhelye:
Bankszámlaszáma és/vagy a fizetés módja: A számlát vezető pénzintézet neve, címe:
1.2 Elosztói Engedélyes adatai
Neve:
Pénzintézet neve, pénzforgalmi jelzőszáma:
Ügyfélszolgálati irodák elérhetősége a xxx.xxx.xx oldalon és az elosztó üzletszabályzatában foglaltak szerint.
2. Felhasználási hely
Címe: irányítószám – helység, utca, házszám, emelet ajtó, hrsz. vagy más azonosítható megjelölés Rendeltetése:
3. Csatlakozás
Csatlakozási pont / tulajdoni határ:
Érintésvédelem módja: Nullázás/ védőföldelés Hálózati leágazási pont:
Feszültségszintje:
4. Csatlakozó berendezés
Típusa (csatlakozás módja):
5. Elosztói szolgáltatás műszaki és minőségi jellemzői, a rendelkezésre állás időpontja:
Áramrendszer (fázisszám): xxx Feszültség: xxx
Frekvencia: 50Hz
Az Elosztói Engedélyes fenti jellemző értékeket a csatlakozási ponton biztosítja, a hatályos jogszabályok és szabványok által előirt üzembiztonsággal.
Jelen Hálózati Csatlakozási Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) hatályba lépése előtt a 2.) pontban megjelölt Felhasználási helyen meglévő felhasználásra rendelkezésre álló teljesítmény: xxx
Felhasználásra igényelt többlet teljesítmény: xxx Betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény: 0 kVA
A közcélú hálózat rendelkezése állásának időpontja a hálózatra csatlakozás, bekapcsolás napja. Az igényelt többletteljesítmény a jelen Szerződésben foglalt feltételek hiánytalan teljesülésével biztosítható.
6. A szerződő felek jogai és kötelezettségei
6.1 Az Elosztói Engedélyes a Rendszerhasználó (fogyasztó) által fizetendő csatlakozási díj ellenében / térítésmentesen a jelen Szerződés 2.) pontjában megjelölt felhasználási hely csatlakozási pontjára igényelt villamos teljesítményt - rendelkezésre álló teljesítményként - a jelen Szerződésben rögzített feltételek mellett a rendelkezésre állás kezdeti időpontjától folyamatosan biztosítja.
6.2 A Rendszerhasználó kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen Szerződés aláírásakor hatályos 15/2016. (XII.20.) MEKH rendelet (továbbiakban: Rendelet) 3. melléklete szerinti csatlakozási díjat – amennyiben díjfizetési kötelezettség terheli - a csatolt számlán feltüntetett időpontig xxx-ig kiegyenlíti.
6.3 A Rendszerhasználó által a jelen szerződés 6.6. pont szerint részletezett csatlakozási díj:
xxxxx Ft + ÁFA, azaz xxxx Ft + ÁFA
melynek megfizetésével a 2. pontban meghatározott felhasználási hely csatlakozási pontján az Elosztói Engedélyes xxxx (feszültség szint és mérték) rendelkezésre álló teljesítményt biztosít folyamatosan a Rendszerhasználó részére.
6.4 Kisfeszültségen szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert, kábeles csatlakozás esetén a 15 métert meg nem haladó csatlakozó vezeték létesítésének költségei az Elosztói Engedélyest terhelik.
Kisfeszültségű csatlakozás esetén, ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek együttes összege (az új csatlakozási igény, vagy a már meglévő és a többletigény együttes összege) nem haladja meg a 32 A-t, a csatlakozási alapdíj értéke 0 Ft. Amennyiben az igény a 32 A-t meghaladja, akkor a csatlakozási alapdíjat csak az ezt az értéket meghaladó teljesítmény után kell megfizetni.
6.5 Az Elosztói Engedélyes fenntartja a jogot arra, hogy a vezeték geodéziai bemérésének adatai és műszaki átadás- átvétel igazolása alapján a csatlakozóvezeték/közcélú hálózat nyomvonalhossz a jelen Szerződésben foglalt mértéktől (hossztól) eltérése esetén a többlet nyomvonalhossz utáni díjat utólag, pótszámlán érvényesítse. A jelen szerződés aláírásával a Rendszerhasználó ezt a feltételt, illetve a pótszámla szerinti fizetési kötelezettséget elfogadja, és teljesíti.
6.6 A Rendszerhasználó által fizetendő díjak:
A Rendelet 3. melléklet 2.1. pontja szerinti csatlakozási alapdíj:
xxxxx Ft + ÁFA, azaz betűvel kiírva xxxx Ft + ÁFA
A Rendelet 3. melléklet 2.3. pontja szerinti csatlakozóvezeték létesítési díja xxxxx Ft + ÁFA, azaz betűvel kiírva xxxx Ft + ÁFAA
A Rendelet t 3. melléklet 2.2. pontja szerinti közcélú vezetéklétesítés díja:
xxxxx Ft + ÁFA, azaz betűvel kiírva xxxx Ft + ÁFAA
A 10/2016. (XI. 14.) MEKH Rendelet 34 §-ában szereplő a legkisebb költség elvétől eltérő igény esetén a többletberuházás díja:
xxxxx Ft + ÁFA, azaz betűvel kiírva xxxx Ft + ÁFA
Közcélú hálózat, egyéb hálózati berendezés létesítése:
Építendő:
KIF hálózat szabadvezeték (méter) : . KIF hálózat földkábel (méter) : .
KÖF hálózat szabadvezeték (méter) : . KÖF hálózat földkábel (méter) : .
Transzformátor-állomás (db, típus) : .
6.7 Az Elosztói Engedélyes a Rendszerhasználó megbízása alapján, jelen szerződés aláírását, valamint az ebben megállapított csatlakozási díjnak az Elosztói Engedélyes számlájára történő beérkezést követően a Rendszerhasználó hálózati csatlakozásához szükséges beruházások megvalósítását megkezdi.
Amennyiben a vezetékjogi engedélyezési eljárás - az eljárásban közreműködő vagy az eljárással érintett bármelyik szakhatóság, ingatlan tulajdonos vagy harmadik személy (ügyfél) magatartása vagy eljárása miatt – illetve a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó létesítés bármilyen más – az Elosztói Engedélyes érdekkörén kívül eső és az Elosztói Engedélyesnek fel nem róható - okból
elhúzódik (ideértve a szakhatóság(ok) határozata(i) jogerőre emelkedésének napjáig történő időszakot is) – a jelen szerződésben vállalt teljesítési határidő ezzel az időszakkal automatikusan, minden külön értesítés, szerződésmódosítás nélkül meghosszabbodik és a jelen szerződésben vállalt teljesítési határidő ilyen okból történő elmulasztásáért, a késedelemért az Elosztói Engedélyes felelősséggel nem tartozik.
Ezekre az esetekre az Elosztói Engedélyes a jelen szerződés aláírásával kifejezetten kizárja felelősségét (kártérítés, kötbér, késedelmi kamat, következményi kár, stb.) a Rendszerhasználó pedig a felelősség kizárását elfogadja és tudomásul veszi, illetve ezen okok miatt bekövetkező kártérítési és egyéb felelősségi igényéről a jelen Szerződés aláírásával az Elosztói Engedélyessel szemben lemond.
Amennyiben a hálózati csatlakozás megvalósulásához szükséges munkálatok során nyilvánvalóvá válik, hogy a csatlakozó vezeték kiépítése a jóváhagyott tervekben szereplő módon nem valósítható meg, úgy az Elosztói engedélyes felhívja a Rendszerhasználót, a csatlakozási igény (tervek) megfelelő módosítására. A Rendszerhasználó köteles a módosított csatlakozási igényt az Elosztói engedélyes értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül az Elosztói engedélyes részére benyújtani. (A hálózati csatlakozás kialakítására nyitva álló határidő a módosított igény elfogadásáig terjedő időtartammal meghosszabbodik.)
Amennyiben a Rendszerhasználó a módosított igény előterjesztését elmulasztja, úgy az Elosztói engedélyes a határidő eredménytelen eltelte után a jelen szerződést – írásban – azonnali hatállyal felmondhatja.
6.8. Az Elosztói Engedélyes vételezés esetén a Rendszerhasználó igényének kielégítése érdekében közcélú vezetéklétesítési díj megfizetése nélkül létesít:
- kisfeszültségű szabadvezetékes hálózaton Rendszerhasználó (Felhasználó)ként 5o métert, földkábel esetén 25 métert,
- középfeszültségű szabadvezetékes hálózaton KÖF/KIF transzformátorállomásonként 250 métert, földkábel esetén 125 métert,
Ha a közcélú vezetéklétesítési díjához Rendszerhasználó(k) hozzájárultak, annak feszültség alá helyezésétől számított 10 éven belül újabb Rendszerhasználói igény kielégítése esetén az újabb Rendszerhasználóra arányosan jutó közcélú vezetéklétesítési díjat az Elosztói Engedélyes jogosult felszámítani, és azt az eredetileg csatlakozott Rendszerhasználó(k) részére köteles visszatéríteni, kivéve ha Rendszerhasználó(k) korábban a közcélú vezetéklétesítési díjához arányosan csökkentett mértékben járultak hozzá.
További feltételek a hálózati csatlakozás kivitelezésének teljesítéséhez
6.9 Amennyiben a jelen szerződés teljesítéshez kapcsolódóan az elosztói engedélyes (vagy jogelődje) által igazoltan létesített, a felhasználó villamosenergia-ellátását jelenleg biztosító, meglévő csatlakozóvezeték cseréjére van szükség, akkor az elosztói engedélyes jogosult a csere igazolt költségeit utólag kiszámlázni a rendszerhasználó részére. A csere költségének kiszámításakor az elbontott csatlakozóvezeték könyv szerinti értékét figyelmen kívül kell hagyni.
6.10 Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő az Elosztói Engedélyes irányába nem rendelkezik a rendelkezésre álló teljesítményéről és
- a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy
- rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,
akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában az Elosztói Engedélyesre átszáll.
7. Tulajdonjog, fenntartási feltételek
A csatlakozóvezeték / és mérőberendezés az Elosztói Engedélyes tulajdonát képezi.
Az Elosztói Engedélyes saját költségén köteles gondoskodni a tulajdonába kerülő csatlakozó berendezés karbantartásáról felújításáról üzembiztonságának fenntartásáról, amelynek költségei teljes egészében az Elosztói Engedélyest terhelik.
A Rendszerhasználó köteles a csatlakozóvezeték és a csatlakozó-berendezés Elosztói Engedélyes által történő létesítését, karbantartását és üzemeltetését lehetővé tenni.
Az Elosztói Engedélyes a mérőberendezést elszámolási mérésként a Villamosenergia-vásárlási szerződés és a Hálózathasználati Szerződés hatályba lépését követő nyolc napon belül üzembe helyezi és köteles gondoskodni a tulajdonába került mérőberendezés karbantartásáról, felújításáról.
Ezen felül köteles a mindenkor érvényes jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal a mérőberendezés hatósági hitelesítését elvégezni. A Hálózathasználati Szerződés megszűnését követően- az Elosztói Engedélyes a tulajdonában lévő és már nem szükséges csatlakozó berendezést és mérőberendezést leszerelheti. A szolgáltatás újbóli megkezdésekor az üzembe helyezéshez szükséges költségek az új Felhasználót terhelik.
A csatlakozóvezeték / és mérőberendezés az Elosztói Engedélyes tulajdonát képezi.
A Rendszerhasználó (Felhasználó) megbízása alapján a regisztrált vállalkozó (azonosító xxxx)által készített xxxx + ÁFA, azaz xxxx + ÁFA értékű, xxxx m hosszúságú csatlakozó berendezés(szabadvezeték esetén 30 méter, földkábel esetén 15 méter mértékű részének tulajdonjogát az Elosztói Engedélyes xxxx+ ÁFA, azaz xxxx + ÁFA
értékben megvásárolja. A jelzett mértéket meghaladó csatlakozóvezeték rész tulajdonjogát xxxx + ÁFA, azaz xxxx + ÁFA értéken a Rendszerhasználó (Felhasználó), jelen szerződés aláírásával térítésmentesen átadja az Elosztói Engedélyes részére. Az Elosztói Engedélyes köteles gondoskodni a tulajdonába kerülő csatlakozó berendezés karbantartásáról felújításáról üzembiztonságának fenntartásáról, amelynek költségei teljes egészében a Elosztói Engedélyest terhelik.
Az Elosztói Engedélyes a mérőberendezést elszámolási mérésként a Hálózathasználati Szerződés hatályba lépését követő nyolc napon belül üzembe helyezi és köteles gondoskodni a tulajdonába került mérőberendezés karbantartásáról, felújításáról.
Ezen felül köteles a mindenkor érvényes jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal a mérőberendezés hatósági hitelesítését elvégezni. A Hálózathasználati Szerződés megszűnésétől számított csatlakozó berendezés esetében a 12. hónaptól kezdődően mérőberendezés esetén 1 hónaptól kezdődően eltérő megállapodás hiányában. Az Elosztói Engedélyes a tulajdonában lévő és már nem szükséges csatlakozó berendezést és mérőberendezést leszerelheti.
A szolgáltatás újbóli megkezdésekor az üzembe helyezéshez szükséges költségek az új Felhasználót terhelik. Jelen szerződés a meglévő csatlakozóvezeték tulajdonjogát nem érinti.
Az Elosztói Engedélyes a mérőberendezést elszámolási mérésként a Villamosenergia-vásárlási szerződés és a Hálózathasználati Szerződés hatályba lépését követő nyolc napon belül üzembe helyezi és köteles gondoskodni a tulajdonába került mérőberendezés karbantartásáról, felújításáról.
Ezen felül köteles a mindenkor érvényes jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal a mérőberendezés hatósági hitelesítését elvégezni.
A Hálózat Használati Szerződés megszűnését követően - az Elosztói Engedélyes a tulajdonában lévő és már nem szükséges csatlakozó berendezést és mérőberendezést leszerelheti.
A szolgáltatás újbóli megkezdésekor az üzembe helyezéshez szükséges költségek az új Felhasználót terhelik. Jelen szerződés a meglévő csatlakozóvezeték tulajdonjogát nem érinti.
A csatlakozási díj megfizetésével a Rendszerhasználó - a szerződésben meghatározott mértékben - a hálózati kapacitás igénybevételére jogot szerez, amely a felhasználási hely tulajdonjogával együtt átruházásra kerül.
A közcélú villamos hálózati kapacitás igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a Rendszerhasználó nem veszi igénybe. Amennyiben a Rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt nem használja ki, az Elosztói Engedélyes - a Rendszerhasználóval történő megállapodás keretében - kezdeményezheti annak csökkentését. Ha e csökkentést az Elosztói Engedélyes a leágazási pont után újabb fogyasztó csatlakoztatására használja fel, a csökkentés mértékének megfelelő - már befizetett - csatlakozási díjat a Rendszerhasználónak vissza kell fizetnie. A Rendszerhasználó a vételezett villamos energiát a felhasználási helyen kívüli területre nem viheti át.
8. Szerződésszegés
8.1 Az Elosztói Engedélyes szerződésszegő magatartást követ el, ha az elosztóhálózat rendelkezésre állását a jelen szerződés szerinti időpontban nem biztosítja (kivéve a 6.7. pontban foglaltakat). Az Elosztói Engedélyes erre az esetre az igazolt kár erejéig, kártérítési kötelezettséget vállal.
8.2 A Rendszerhasználó szerződésszegést követ el, ha a jelen szerződésben rögzített díjat késedelmesen, igazolható módon nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg. Ebben az esetben a Rendszerhasználó késedelmével automatikusan meghosszabbodik az Elosztói Engedélyes által vállalt teljesítési határidő is.
9. Szerződés érvényessége, hatálya
Ha a jelen szerződés tervezetét – mint ajánlatot - a Rendszerhasználó a szerződés kézhezvételétől számított 30 napon belül aláírva nem küldi vissza az Elosztói Engedélyes részére, vagy arra vonatkozóan írásban nem nyilatkozik, az Elosztói Engedélyes ajánlati kötöttsége a 31. napon megszűnik.
Ha a jelen szerződést a Rendszerhasználó aláírva határidőben visszaküldi, ugyanakkor a fizetési kötelezettségének a jelen szerződésben rögzített határidőben nem tesz eleget, akkor a jelen szerződés a számlában feltüntetett fizetési határidő eredménytelen elteltét követő 30. napon – automatikusan, minden külön értesítés nélkül – hatályát veszti.
A jelen szerződés a Szerződő Felek cégszerű/vagy sajátkezű aláírásával érvényes. A jelen szerződés hatálya a Rendszerhasználó által aláírt szerződésnek az Elosztói Engedélyes által történt átvételének időpontjában (napján) áll be. A jelen szerződés az Elosztói engedélyes működési engedélyével egyező időtartamra jön létre.
10. Felmondás a Rendszerhasználó részéről:
A jelen szerződést a Rendszerhasználó 30 napos felmondási idővel, írásban a tényleges hálózatra kapcsolást megelőzően felmondhatja. Az Elosztói Engedélyes a felmondási időtől eltekinthet. Ezen felmondás esetén a Rendszerhasználó által befizetett csatlakozási díj összege, kamatmentesen visszafizetésre kerül a Rendszerhasználó részére, annak figyelembevételével, hogy a felmondással okozott kárt a Rendszerhasználó köteles az Elosztói Engedélyesnek megtéríteni, aki a kárt jogosult a Rendszerhasználó által már befizetett, de a szerződés megszűnése miatt visszajáró csatlakozási díj összegébe beszámítani, és a Rendszerhasználó részére a beszámítást követően fennmaradt összeget visszautalni.
11. Felmondás az Elosztói Engedélyes részéről:
A jelen szerződést az Elosztói Engedélyes kizárólag rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal, írásban mondhatja fel..
Amennyiben a rendkívüli felmondásra az Elosztói Engedélyes részéről a hálózati csatlakozás kialakítására vonatkozó igény, Rendszerhasználói módosításának előterjesztésére, az Elosztói Engedélyes felhívásában foglalt határidő elmulasztása miatt kerül sor (6.7 pont), úgy a Rendszerhasználó köteles az Elosztói Engedélyes igazolt kárát megtéríteni.
A szerződés megszűnése esetén a Rendszerhasználó által befizetett csatlakozási díj összege, kamatmentesen visszafizetésre kerül a Rendszerhasználónak, annak figyelembevételével, hogy ez esetben a Rendszerhasználó köteles az Elosztói Engedélyes kárát megtéríteni, és a kárt jogosult a Rendszerhasználó által már befizetett, de a szerződés megszűnése miatt visszajáró csatlakozási díj összegébe beszámítani, és a Rendszerhasználó részére a beszámítást követően fennmaradt összeget köteles visszautalni.
12. Záró rendelkezések
A Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatos vitás kérdéseiket egymás között kísérlik meg rendezni. Ennek eredménytelensége esetén a vitás kérdések elbírálására bármelyik fél a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat. A Rendszerhasználó panaszával az Elosztói Engedélyessel folytatott eredménytelen egyeztetését követően megkeresheti továbbá a fogyasztói érdekképviseleti szerveket, az 1995. évi ClV törvény szerinti békéltető testületet is.
13. Irányadó jogszabályok
A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk. és a villamos energiáról szóló mindenkor hatályos törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Az Elosztói Engedélyes internetcíme xxx.xxx.xxx
14. Mellékletek
xxxxxxxxxx- sz. számla
Kelt:............... Kelt: xxxx.xx.xx
--------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------------
Rendszerhasználó (Felhasználó) Elosztói engedélyes
Szerződés száma: xxxxxxxx Igénybejelentés száma: xxxxxxxxx POD azonosító: xxxxxxxxxxx
8.2.2. Hálózatcsatlakozási Szerződés (kiserőművekkel)
1. Szerződő felek
Szerződő felek: ………………….. cég, mint Rendszerhasználó (továbbiakban: Rendszerhasználó), valamint az …………………… Áramhálózati Zrt. mint Elosztói engedélyes (továbbiakban: Elosztói engedélyes), továbbiakban együtt: Felek.
1.1 Rendszerhasználó adatai
Rendszerhasználó neve Székhelye Adószáma/cégjegyzék száma Statisztikai azonosító száma Ügyintéző neve
Ügyintéző címe Ügyintéző E-mail címe Számlavezető pénzintézet Pénzintézeti számlaszáma
Beosztása Telefon
1.2 Elosztói engedélyes adatai
Kapcsolattartó személy neve
Telefon
fax
Kapcsolattartó E-mail Számlavezető pénzintézet Pénzintézeti számlaszáma
Elosztói engedélyes neve Székhelye Szerződéskötő egység Székhelye
Adószáma/cégjegyzék száma
1.3 Rendszerhasználó képviseletében eljáró személy
Adószáma/cégjegyzék száma Statisztikai azonosító száma Ügyintéző neve
Ügyintéző E-mail címe
Beosztása
Tel.
A
rendszerhasználó
képviseletében eljáró neve Székhelye
1.4 Fizető adatai
Fizető neve Székhelye
Számlavezető pénzintézet Pénzintézeti számla száma
2. A szerződés tárgya
Az Elosztói Engedélyes megteremtette, és fenntartja a szerződésben megnevezett termelői telephelyen a meghatározott átvételi teljesítmények betáplálásának előfeltételeit, vállalja, hogy a szerződött teljesítmény mértékéig a hálózat rendelkezésre állását a szerződés időbeli hatálya alatt biztosítja.
Jelen szerződés alapján a rendszerhasználó csak villamos energia betáplálásra jogosult
2.1 A csatlakozás jellemzői
Termelői telephely megnevezése: Termelői telephely címe: Csatlakozási pontok száma: Csatlakozási pontok feszültségszintje: | |
A csatlakozáson egyidejű igénybevételre rendelkezésre álló teljesítmény : - Betáplálásra | |
- Vételezésre | |
A rendelkezésre állás megkezdésének határnapja: | |
Egyéb feltételek: |
A csatlakozási és hálózati leágazási pont, csatlakozás mód és a csatlakozó berendezés részletes leírását az. 0.xx. melléklet tartalmazza.
3. A szerződés időbeli hatálya
A jelen szerződés a Felek cégszerű aláírásával jön létre, és a cégszerű aláírás napján lép hatályba. A szerződés megszűnik, ha az Elosztói Engedélyes működési engedélyét Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal visszavonja. A megszűnés napja a határozat jogerőre emelkedésének napja.
A szerződést a rendszerhasználó a mindenkor érvényes Üzemi szabályzatban meghatározottak szerint, bármikor írásban felmondhatja. Az Elosztói Engedélyes a felmondási időtől eltekinthet.
Az Elosztói Engedélyes a rendelkezésre állás folyamatos biztosítását határozatlan ideig vállalja.
4, A Felek jogai és kötelezettségei
Felek kötelesek együttműködni jelen szerződés céljainak megvalósítása érdekében, így különösen ésszerű határidőn belül tájékoztatni egymást minden olyan körülményről, mely a jelen szerződésben foglaltak teljesítését érinti.
4.1 Rendszerhasználó kötelezettségei
Az erőmű hálózati csatlakozás kivitelezése csak az Elosztói engedélyes által jóváhagyott kiviteli terv alapján lehetséges.
Az erőmű csatlakozási helyén – a távvezetéki mezőben – feszültség és pillanatnyi teljesítmény (P, Q) regisztráló készülék telepítése szükséges. A kiviteli tervezés során kerül meghatározásra a beépítendő készülék specifikációja
A Rendszerhasználó köteles biztosítani azt, hogy az erőmű, üzemeltetése során folyamatosan legyen alkalmas a teljesítmény felfutás – lefutás szabályozására, a villamos energia rendszer szempontjából meghatározott feltételek szerint.
A Rendszerhasználó továbbá köteles biztosítani azt is, hogy az erőmű az elosztói hálózaton bekövetkezett egyszeres kiesés esetén vállalja a szükséges mértékű betáplálási teljesítmény korlátozását.
A közcélú hálózat üzemét érintő berendezéseinek karbantartását, hibaelhárítását a Rendszerhasználó saját költségén köteles elvégezni, valamint a használatában levő berendezéseket köteles oly módon üzemeltetni, hogy azok ne zavarják a közcélú hálózat üzemét.
4.2 Rendszerhasználó joga
A Rendszerhasználó a hatályos csatlakozási szerződés birtokában jogosult villamos energia kereskedelmi szerződést és hálózathasználati szerződést vagy az azt helyettesítő Üzemviteli megállapodást kötni.
4.3 Elosztói Engedélyes kötelezettségei
Az Elosztói Engedélyes kötelezettséget vállal arra, hogy hálózatát és azok kiegészítő rendszereit fenntartja, ill. olyan mértékben fejleszti, hogy a meghatározott termelői helyen és időben a villamos energia termelés céljára az elosztó hálózat a Rendszerhasználó részére rendelkezésre álljon, továbbá hogy a Rendszerhasználó e hálózatra az előírásoknak megfelelően csatlakozhasson.
A megvalósult közcélú-villamosmű üzembe helyezése után az elosztói engedélyes tevékenységi körében köteles a szokásos hibaelhárító rendszerről gondoskodni.
4.4 Elosztói Engedélyes joga
Az Elosztói Engedélyes alkalmazottai, illetve meghatalmazottai a Rendszerhasználó ingatlanára a közcélú hálózati elemek üzemeltetése és karbantartása céljából beléphetnek, és azt használhatják, azzal a feltétellel, hogy ezzel a tárgyi ingatlanon a létesítmények működését a feltétlenül szükséges mértéket meghaladó módon nem akadályozzák.
5. Díjfizetés
5.1 Csatlakozási díj megfizetése
A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet, és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet alapján (illetve a mindenkor hatályos irányadó rendeletek alapján) a Rendszerhasználó a közcélú hálózatra való csatlakozásért, a Felek eltérő megállapodása hiányában az alábbi díjat/kat köteles megfizetni:
……………………….....................................................................................................
A befizetési határidő: ………………………………………………………………….
5.2 A Rendszerhasználati díj megfizetése
A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet, és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet (illetve a mindenkor hatályos irányadó rendeletek) szabályozza. A díjak elemeit és mértékét a Hálózathasználati Szerződés tartalmazza.
6. A szerződés módosítás, megszűnése
Jelen szerződést a Felek írásban, közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.
Jelen szerződés megszűnik, ha az Elosztói Engedélyes villamos energia elosztói működési engedélyét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal visszavonja, vagy az lejárt, és nem hosszabbítja meg.
Jelen szerződés megszűnik, ha:
- a Rendszerhasználó környezetvédelmi, építési engedélye a jelen szerződésben foglalt erőművek vonatkozásában megszűnik,
- a Rendszerhasználó által közölt szerződéskötés alapját képező adatok, a benyújtott és az Elosztói Engedélyes által jóváhagyott csatlakozási terv dokumentumai nem felelnek meg a valóságnak,
- a Rendszerhasználó a jelen szerződés hatályba lépését követő két éven belül, a teljes kapacitásra vonatkozó beruházás megvalósítását nem kezdi meg. Ebben az esetben a szerződés feltételeit újra kell tárgyalni.
- a Rendszerhasználó a jelen szerződés hatályba lépését követő egy éven belül nem rendelkezik a jogszabályokban rögzített kiserőmű összevont működési engedéllyel.
- a Rendszerhasználó a Felek eltérő megállapodása hiányában az 5.1 pontban foglalt csatlakozási díjat, az ott rögzített határidőre nem utalja át az Elosztói Engedélyes bankszámlájára.
Amennyiben a jelen szerződésben rögzített betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény értéke nagyobb, mint a Rendszerhasználó jogszabályban előírt kiserőmű összevont működési engedélyben rögzített betáplálási teljesítményének (beépített teljesítő képesség) értéke, jelen szerződésben rögzített érték módosítható az összevont működési engedélyben meghatározott értékre.
Jelen szerződést Rendszerhasználó írásban, a mindenkor érvényes Üzemi szabályzatban meghatározottak szerint, bármikor felmondhatja. Az Elosztói Engedélyes a felmondási időtől eltekinthet. Amennyiben a felmondás más Rendszerhasználó hálózati hozzáférését korlátozza, az Elosztói Engedélyessel közösen leválási tervet kell készíteni.
7. Szerződésszegés és jogkövetkezményei
7.1 Szerződésszegés az Elosztói Engedélyes részéről
Az Elosztói Engedélyes által elkövetett szerződésszegés eseteit és annak jogkövetkezményeit az Elosztói Üzletszabályzat tartalmazza.
7.2 Szerződésszegés a Rendszerhasználó részéről
A Rendszerhasználó által elkövetett szerződésszegés eseteit és annak jogkövetkezményeit az Elosztói Engedélyes Üzletszabályzata tartalmazza.
Ha a Rendszerhasználó a rendszerhasználati díjfizetési kötelezettségének nem, vagy késve tesz eleget, a mindenkor hatályos Ptk szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni. Amennyiben a késedelem a 30 napot meghaladja, az Elosztói Engedélyes jogosult a hálózati csatlakozási szerződést írásban és azonnali hatállyal felmondani.
7.3. Kártérítés, kárfelszámítás
A szerződésszegést elkövető Fél a szerződésszegéssel okozott igazolt kárt köteles a másik Félnek megtéríteni.
Felek kártérítési felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül az a szerződésszegő Fél a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegés – különösen a késedelem elkerülése -, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az-az adott helyzetben tőle elvárható volt. Nem kell a szerződésszegő Félnek megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a másik Fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
Ugyancsak mentesülnek a Xxxxx amennyiben a kár az egyik Félnek sem felróható külső elháríthatatlan ok, erőhatalom (vis major) következtében merült fel, és amelynek károsító hatása emberi erővel objektíve nem hárítható el (pl.: természeti katasztrófák, vagy emberi cselekmény: háború, terrorcselekmény).
8. Vitás kérdések rendezése
A panaszbejelentések, illetve a közérdekű bejelentések kivizsgálására és az írásban történő válaszadásra a határidő panaszbejelentés esetén 15 nap, közérdekű bejelentések esetén 30 nap.
A Rendszerhasználói panasz bejelentésének rendjét, valamint elintézés módját, annak közlését, az Üzletszabályzat tartalmazza.
9. Egyéb rendelkezések
Felek együttműködnek jelen szerződés céljainak megvalósítása érdekében.
Felek rögzítik, hogy a vis major idejével a szerződés teljesítésének határideje automatikusan meghosszabbodik.
A közcélú elosztóhálózathoz csatlakozó, a közcélú hálózat részét képező berendezések üzemeltetése során az Üzemi Szabályzat és az Elosztói Szabályzat előírásait a Rendszerhasználó köteles betartani.
Amennyiben jelen szerződés egyes rendelkezései érvénytelenné válnak, ez nem érinti a szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy szükség esetén az érvénytelenné vált rendelkezéseket a vonatkozó előírásoknak megfelelően módosítják.
Amennyiben a jelen szerződés hatályba lépése után olyan jogszabályváltozás következik be, amely azt eredményezi, hogy bármelyik Fél jelen szerződés szerinti bármely kötelezettségének teljesítése jogellenessé vagy érvényesíthetetlenné válik; vagy lényeges mértékben sérti bármelyik Fél jelen szerződés szerinti jogait vagy növeli a Felek szerződés szerinti kötelezettségeit, úgy a Xxxxx kötelesek egymást értesíteni a vonatkozó jogszabályváltozásról és a jelen szerződésre való kihatásáról. Az értesítést követően a jogszabályváltozásnak megfelelően a szerződést a Felek módosítják.
Ha az erőmű a termelői tevékenységét beszüntetve a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét nem veszi igénybe és arról nem rendelkezett, vagy ha a felhasználó – ideértve vételezési teljesítménye tekintetében az erőművet is – a hálózathasználati szerződését felmondta vagy a rendszerhasználati díjakat nem fizeti, és nem intézkedett a rendelkezésre álló teljesítményéről, úgy az azzal való rendelkezés joga
a) erőmű esetében a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény igénybevétele megszűnésének napjától,
b) felhasználó esetében a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától, illetve a nem fizetett rendszerhasználati díjak miatti kikapcsolás napjától
számított 2 év múlva az Elosztói Engedélyesre száll.
10. Adatvédelem
Adatvédelmi hozzájáruló nyilatkozat:
Alulírott …………………………. Rendszerhasználó/fizető [megfelelő aláhúzandó] kijelentem, hogy az Elosztói Engedélyes („Társaság”) adatkezelésére/feldolgozására vonatkozó adatvédelmi tájékoztatását elolvasás és értelmezést követően tudomásul vettem, egyúttal aláírásommal beleegyezem az adatkezelésbe és hozzájárulok ahhoz, hogy a Társaság az adataimat az Elosztói Üzletszabályzat 3.11 pontjában rögzített célból és formában kezelje, feldolgozza, továbbítsa.
11. Záró rendelkezések
A szerződésben foglaltakat Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elfogadják és aláírásukkal megerősítik.
A Rendszerhasználó tudomásul veszi és elfogadja, hogy a jelen szerződés eltér(het) az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Elosztói Üzletszabályzatának M8. mellékletében található mintaszerződéstől. A felmerülő – a kiserőmű speciális problémái miatt szükséges – kiegészítő rendelkezések a hatályos jogszabályok figyelembevételével készültek.
A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv., ezen törvény végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19. ) Korm. rendelet, a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet, és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet előírásai, a villamosenergia- ellátási szabályzatok és az Elosztói Engedélyes Üzletszabályzatában foglaltak az irányadóak.
12. Mellékletek
A csatlakozási terv és az alábbi mellékletek jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik, a szerződés csak ezen dokumentumokkal együtt érvényes.
1.sz.melléklet: Csatlakozási pontok adatai
0.xx. melléklet: Generátor és Transzformátor adatok. 0.xx. melléklet: Hatósági engedélyek adatai.
0.xx. melléklet: Megállapodás több erőműi engedélyes esetén.
Helyszín, 201.. ………………………
……………………………. ……………………………..
Rendszerhasználó Elosztói Engedélyes
1. A csatlakozás
Azonosítója: ………….
Címe: …………………
2. Csatlakozási pontok
1. SZ. MELLÉKLET
Csatlakozási pontok adatai
1. sz Csatlakozási pont /
tulajdoni határ:
Feszültségszintje
Rendelkezésre álló
teljesítmény
Hálózati leágazó pont /
ellátó vezeték
2. sz Csatlakozási pont /
tulajdoni határ:
Feszültségszintje
Rendelkezésre álló
teljesítmény
Hálózati leágazó pont /
ellátó vezeték
3. Csatlakozó berendezés
Sorsz ám | Megnevezés: | Használat módja | Minősítés |
Üzemszerű / Tartalék használat | Közcélú / Üzemi villamosmű | ||
1. 2. | Üzemszerű használat | Üzemi villamosmű | |
4. Elszámolási mérés
Feszültség:
….. kV Feszültségváltó beépítési helye Tulajdonos
Áramváltó beépítési helye
Sorszám
:
2.
Korrekció:
2. sz. csatlakozási pont
Feszültség:
…… kV Feszültségváltó beépítési helye Tulajdonos
Áramváltó beépítési helye
Sorszám
:
1.
Korrekció:
1. sz. csatlakozási pont
5. A villamos energia műszaki jellemzői
Áramrendszer (fázisszám) | 3 | Feszültség (kV) | .. kV | Frekvencia (Hz) | 50 |
Helye, 201.. ……………………..
……………………………. ………………………………
2. SZ. MELLÉKLET
GENERÁTOR ÉS TRANSZFORMÁTOR ADATOK
1. A csatlakozás
Azonosítója: ………..
Címe: …………
2. Generátor adatok
1.számú Generátor adatok | ||||
Megnevezése | ||||
Beépítési hely | ||||
Erőmű típusa | ||||
Névleges feszültség | …. kV | |||
Névleges teljesítmény | …. MVA | |||
Névleges hatásos teljesítmény | ….. MW | cos φ | 1 | |
Hajtógép névleges teljesítménye | MW | |||
Szinkron reaktancia | X [Ω] | |||
Hosszirányú tranziens reaktancia | Xd’ [Ω] | |||
Hosszirányú szubtranziens reaktancia | Xd” [Ω] | |||
Szubtranziens rövidzárlati időállandó | Td” [ms] | |||
Egyenáramú időállandó | Ta [ms] | |||
Tranziens üresjárati időállandó | Td0’ [ms] | |||
3. Transzformátor adatok
1 számú. Transzformátorok | ||||||
Megnevezése | ||||||
Beépítési hely | ||||||
Névleges feszültség | ……. | kV | Kapcsolási csoport | ………. | ||
Névleges teljesítmény | ….. | MVA | Rövidzárási feszültség | ………. | ||
Üresjárási veszteség | kW | |||||
Rövidzárási veszteség | kW | |||||
Transzformátor típusa | ||||||
Gyártási szám | ||||||
Helyszín, 201.. ……………………
……………………………. ……………………………
3. SZ. MELLÉKLET
HATÓSÁGI ENGEDÉLYEK ADATAI
1. Környezetvédelmi engedélyek adatai
Határozat azonosítója: ……………..
Határozatot kiadó hatóság: …………
Határozat jogerőre emelkedés dátuma: ……………..
Engedélyezett tevékenység:
Ssz. | Erőmű (db) | Erőmű teljesítmény (MW) | Erőmű megnevezés (típus) |
2. Építési engedélyek adatai
Határozat azonosítója: ……………..
Határozatot kiadó hatóság: …………
Határozat jogerőre emelkedés dátuma: ……………..
Engedélyezett tevékenység:
Ssz. | Helyrajzi szám | Erőmű (db) | Erőmű teljesítmény (MW) | Erőmű megnevezés (típus) |
Helyszín, 201.. ……………………
……………………………. ……………………………
4. SZ. MELLÉKLET
MEGÁLLAPODÁS TÖBB ERŐMŰI ENGEDÉLYES ESETÉN
1. A Rendszerhasználó és az Elosztói Engedélyes által megkötött csatlakozási szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a Felek között a hálózatcsatlakozási szerződésben rögzített csatlakozási ponton állnak fenn, az abban rögzített csatlakozáson egyidejű igénybevételre rendelkezésre álló betáplálási teljesítmény mértékéig, a hálózatcsatlakozási szerződésben rögzítettek szerint.
2. A Rendszerhasználó a csatlakozáson egyidejű igénybevételre rendelkezésre álló betáplálási teljesítményének felhasználását az Erőmű Engedélyesek számára a következők szerint engedélyezi:
Rendszerhasználó neve:
Címe:
Adószáma/cégjegyzék száma:
Statisztikai azonosító száma:
HCS szerint rendelkezésre álló betáplálási teljesítmény
MW
Rendelkezésre álló betáplálási teljesítmény felhasználásának megosztása:
Erőmű engedélyes1 neve: Címe:
Adószáma/cégjegyzék száma: Statisztikai azonosító száma: Ügyintéző neve:
Ügyintéző címe: Ügyintéző E-mail címe: Működési engedély száma: Működési engedély kelte:
Beosztása: Telefon:
Érvényessége:
Működési engedély szerinti betáplálható teljesítmény (beépített
teljesítő képesség) MW
Rendszerhasználó által engedélyezett betáplálási teljesítmény MW
Erőmű engedélyes2 neve: Címe:
Adószáma/cégjegyzék száma: Statisztikai azonosító száma: Ügyintéző neve:
Ügyintéző címe: Ügyintéző E-mail címe: Működési engedély száma: Működési engedély kelte:
Beosztása: Telefon:
Érvényessége:
Működési engedély szerinti betáplálható teljesítmény (beépített
teljesítő képesség) MW
Rendszerhasználó által engedélyezett betáplálási teljesítmény MW
3. A 2. pontban rögzített Erőmű Engedélyesek továbbra is a Rendszerhasználóval állnak jogviszonyban.
4. A 2. pontban rögzített Erőműi Engedélyesek a jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg, közokiratba foglalt nyilatkozatukban egyetemlegesen készfizető kezességet vállalnak a Rendszerhasználónak az Elosztói Engedélyes felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséért, így különösen - de nem kizárólagosan – a hálózatcsatlakozási szerződés megszegése, nem szerződésszerű teljesítése következtében az Elosztói Engedélyesnél bekövetkezett bármely kár (elmaradt haszon, harmadik személy felé fennálló fizetési kötelezettség, stb.) megtérítéséért.
5. Jelen megállapodás 2. pontjában rögzített kapacitás megosztás mindaddig érvényes, amíg bármelyik Erőműi Engedélyes engedélye meg nem szűnik, illetve amíg a Rendszerhasználó azt az Elosztói Engedélyes felé írásban nem jelezte.
6. Az Elosztói Engedélyes a működési engedély megszűnésével automatikusan, illetve a Rendszerhasználó írásbeli kérelme alapján a kért módosításokat jelen szerződés mellékletében átvezeti. A módosítással kapcsolatos minden felelősség a Rendszerhasználót terheli, az Elosztói Engedélyes felelőssége kizárt.
7. A változásról történő tájékoztatás az Erőműi Engedélyesek felé a Rendszerhasználó feladata és kizárólagos felelőssége, illetve az ezzel járó következmények rendezése is a Rendszerhasználó és az Erőműi Engedélyesek jogügyletének körébe tartozik.
8. Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a szerződés szerinti együttműködés biztosítása érdekében.
9. Az Erőműi Engedélyesek a jelen megállapodás aláírásával kifejezetten tudomásul veszik, hogy a Rendszerhasználó és az Elosztói Engedélyes között létrejött szerződés, vagy azzal kapcsolatos körülmény megváltozása, megszűnése, módosulása kihat az Erőműi Engedélyesekre is.
10. Minden, jelen mellékletben nem szabályozott kérdésben a csatlakozási szerződés szerint kell eljárni.
Helyszín, 201. ……………………
Felek mindezt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt rájuk nézve kötelezően elismerik, és egyben aláírásukkal hitelesítik:
……………………………. …………………………… Rendszerhasználó Elosztói Engedélyes
……………………………. …………………………… Erőműi Engedélyes1 Erőműi Engedélyes2
5. SZ. MELLÉKLET
ÜZEMVITELI MEGÁLLAPODÁS
Felek megegyeznek abban, hogy a jelenlegi üzemviteli megállapodást érvényben tartják, és azt lehetőség szerint -ig aktualizálják.
Helyszín, 201.. …………………….
8.3. Hálózathasználati Szerződések
8.3.1. Általános szerződési feltételek hálózathasználati szerződéshez
A Szerződés létrejötte, hatályba lépése, tárgya
A Szerződés az Elosztói engedélyes és a Rendszerhasználó vagy a Felhasználó megbízásából eljáró megbízott, mint Felek aláírásával jön létre.
A Szerződés hatálybalépésének feltétele, hogy a Rendszerhasználó rendelkezzen – az ideiglenes felhasználást kivéve – érvényes és hatályos Hálózati Csatlakozási Szerződéssel, valamint rendelkezzen Villamosenergia-vásárlási- vagy Mérlegkör Szerződéssel. A Szerződés a Rendszerhasználóra vonatkozó Hálózathasználati Szerződésben rögzített időpontban lép hatályba, amennyiben addig az Elosztói engedélyes a Szerződést kézhez veszi, és a hatálybalépés egyéb feltételei is teljesülnek. A Szerződés, amennyiben a Rendszerhasználóra vonatkozó Hálózathasználati Szerződés másképpen nem intézkedik, illetve az ideiglenes felhasználás kivételével, határozott időre, az Elosztói engedélyes működési engedélyének időtartamára szól azzal, hogy az Elosztói engedélyes működési engedélyének meghosszabbítása esetén a Felek közti Hálózathasználati Szerződés a működési engedély időtartamával meghosszabbodik.
Díjfizetés
Az elosztóhálózat igénybevételéért a mindenkor hatályos villamos energia rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály szerinti díjat kell megfizetni. A díjfizetés, mérés elszámolás részletes szabályait az Üzletszabályzat 10. fejezete tartalmazza.
A Rendszerhasználó vállalja, hogy a vonatkozó jogszabály szerinti rendszerhasználati díjat a hálózatra kapcsolás kezdetétől a Szolgáltatás ideje alatt – a Rendszerhasználó és a Kereskedője által megkötött szerződésnek megfelelően – vagy a Kereskedőnek vagy közvetlenül az Elosztói engedélyesnek megfizeti.
Amennyiben a Rendszerhasználó más villamosenergia-kereskedővel köt szerződést, az új Kereskedővel kötött szerződésében kötelezi az új Kereskedőt, hogy a kereskedőváltás tényét az Elosztói engedélyesnek – az új Kereskedő és az Elosztói engedélyes közötti szerződésnek megfelelő módon – jelentse be. Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését villamosenergia-kereskedő kezeli és a felhasználó hálózathasználati szerződésében a rendszerhasználati díjak fizetőjeként a villamosenergia-kereskedő van feltüntetve, úgy kereskedőváltás esetén az új villamosenergia-kereskedő bejelentésében megjelölt villamos energia adásvételi szerződés hatályba lépésével egyidejűleg a hálózat használati szerződés automatikusan módosul a fizető megnevezésében, valamint azonosító adataiban. Az Elosztói engedélyes a kereskedőváltást a saját rendszerében az új Kereskedő bejelentése alapján végrehajtja, de erről külön értesítést nem küld a Rendszerhasználónak. Amennyiben a Rendszerhasználó a kereskedőváltás miatt új hálózathasználati szerződést kíván kötni, ezt az Elosztói engedélyesnél írásban kérheti.
Amennyiben a rendszerhasználati díj megfizetését a Fizető/Kereskedő vállalja, a Rendszerhasználó és a Fizető/Kereskedő egyetemlegesen felelnek a rendszerhasználati díj megfizetéséért.
Az Elosztói engedélyes a rendszerhasználati díj fizetésére a mindenkor hatályos Elosztói Szabályzatban meghatározott automatizált adatcsere formátumokkal lebonyolított, a kereskedőváltás során bejelentett és visszaigazolt adatokat tekinti a szerződés szerinti díjfizetés alapjául, és az így lebonyolított adatcserét az Elosztói engedélyes és a Kereskedő közötti szerződésnek tekinti az abban megjelölt hálózati csatlakozási pont(ok)ra.
Az elosztói meddő energia díj elszámolása az induktív és a kapacitív meddő energia mérése alapján történik. Az elszámolás szabályait a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet, és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet tartalmazza.
A lekötött teljesítmény módosítása
Az Elosztói engedélyes részére történő teljesítménydíj fizetés alapját képező, a szerződésben rögzített lekötött teljesítmény a szerződéskötést követő 1 éves időszakok során a naptári hónapok szerinti időszakokra a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig – a módosításra vonatkozó szabály szerint - növelhető, a szerződéskötés éves fordulónapjain pedig
- további 1 éves szerződéses időszakra - mindkét irányban módosítható. Ha a szerződéskötés éves fordulónapján a lekötött teljesítményt nem módosítják, az legalább további 1 évre hatályban marad, kivéve a szerződés megszűnésének esetét. A felek eltérő megállapodása hiányában a szerződéskötés fordulónapjának a szerződéskötés hónapjának első napja számít. A lekötött teljesítmény módosítására vonatkozó igényt a Rendszerhasználó a módosítás időpontját megelőző hónap utolsó napjáig köteles bejelenteni.
A módosítás hatályba lépésének napjától a módosított teljesítmény képezi az elosztói teljesítménydíj fizetés alapját. Az aktuális teljesítménydíj fizetés alapjául szolgáló lekötött teljesítményt a Rendszerhasználó pótdíj fizetés nélkül igénybe veheti.
Szerződésszegés és jogkövetkezménye
Az Elosztói engedélyes részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha:
a) a villamos energiát nem a hálózathasználati szerződésben, illetve az ellátási szabályzatokban vagy a működési engedélyében meghatározott módon továbbítja, valamint ha a továbbítás minőségi követelményeit megsérti,
Jogkövetkezménye: a garantált szolgáltatásokban meghatározott kötbér
b) az átvitel vagy az elosztás minőségi és szolgáltatási színvonala a jogszabályokban, az engedélyében vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,
Jogkövetkezménye: a garantált szolgáltatásokban meghatározott kötbér
c) a már lekötött szállítások a Rendszerhasználó érdekkörében felmerülő műszaki biztonsági okból, vagy a Rendszerhasználó saját kérésére történő szüneteltetését követően a Rendszerhasználónak a szüneteltetési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon, vagy a Rendszerhasználóval egyeztetett időpontban a már lekötött szállítások teljesítését nem kezdi meg,
Jogkövetkezménye: kötbér
d) nem értesíti az érintett felhasználót az üzletszabályzatban vagy a hálózathasználati szerződésben meghatározott időben és módon a közcélú hálózaton elvégzendő tervezhető karbantartási, felújítási, fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
Jogkövetkezménye: a garantált szolgáltatásokban meghatározott kötbér
e) olyan fogyasztásmérő-berendezést üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy megállapodás az Elosztói engedélyest kötelezi.
Jogkövetkezménye: megkezdett évenként egyszeri kötbér
Nem minősül az Elosztói engedélyes részéről szerződésszegésnek ezen eset, amennyiben a Rendszerhasználó jegyzőkönyvvel igazoltan meghiúsította a fogyasztásmérő ellenőrzését vagy cseréjét.
f) a garantált szolgáltatásokat nem, vagy nem megfelelően nyújtja Hivatal garantált szolgáltatásokra vonatkozó határozata, illetve az Üzletszabályzat M2 számú melléklete szerint,
Jogkövetkezménye: a garantált szolgáltatásokban meghatározott kötbér
g) A Rendszerhasználóval szembeni nyilvántartási, mérési, leolvasási, számlázási kötelezettségeit elmulasztja, különösen:
- mérőnyilvántartási adatok változásának 30 napon túli átvezetése a nyilvántartásban,
- a védendő fogyasztókkal kapcsolatos nyilvántartás késedelmes vezetése,
- a felhasználási hellyel, a felhasználó vagy fizető személyével kapcsolatos, a szerződésből eredő jogok gyakorlásához, kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok megváltozásának bejelentését követően a nyilvántartási rendszerben történő késedelmes (15 napon túli) átvezetése vagy az átvezetés elmulasztása, vagy a szerződésben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem vagy késedelmesen tesz eleget.
- a felhasználó személyében beállt változás (Vhr. 2. sz. melléklet 13. pont szerint), illetve a szolgáltatással felhagyó felhasználó esetén a felhasználó kezdeményezése ellenére a helyszínen határidőben nem ellenőrzi, illetve ezzel kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti,
- a leolvasás és a számlázás normál üzemmenet mellett nem a szerződésben, jogszabályban, üzletszabályzatban foglalt gyakorisággal és időpontban történik (a Rendszerhasználóra vonatkozó szokásostól +15 napos eltérést követően), vagy a hálózathasználati szerződésben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem vagy késedelmesen tesz eleget,
Jogkövetkezménye: kötbér
h) a hálózathasználat biztosítását a hálózathasználati szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg, nem jogszerűen szakítja meg, vagy azt a jogszabályokban foglaltakon túlmenően szünetelteti,
Jogkövetkezménye: a garantált szolgáltatásokban meghatározott kötbér
i) a védendő fogyasztókkal kapcsolatos feladatokat nem látja el,
Jogkövetkezménye: kötbér
j) a Rendszerhasználó részére az Üzletszabályzat szerinti esetekben szükséges szakértői vizsgálatra vonatkozó, annak kitűzött időpontját tartalmazó értesítést a vizsgálat időpontja előtt legalább 15 nappal nem küldi meg,
Jogkövetkezménye: kötbér
k) a villamosenergia-kereskedő villamosenergia-ellátásból kikapcsolt fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó kezdeményezésének 24 órán belül nem tesz eleget,
Jogkövetkezménye: kötbér
l) a fentieken kívül a jogszabályokban, a hálózathasználati szerződésben, az általános szerződési feltételekben, illetve az Üzletszabályzatban, a Hivatalnak az f) pont hatálya alá nem tartozó határozataiban foglaltakat egyébként megsérti. Jogkövetkezménye kártérítés
Az Elosztói engedélyes a szerződésszegéssel okozott igazolt kárt köteles a Rendszerhasználónak megtéríteni, kivéve, ha a szükséges intézkedések határidőn belül való megtétele, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható volt. Az Elosztói engedélyes szerződésszegését a felhasználó köteles bizonyítani.
A Rendszerhasználó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha:
a) a szerződésben meghatározott rendelkezésre álló vagy lekötött teljesítményt egy adott csatlakozási pont vonatkozásában az Elosztói engedélyes engedélye nélkül túllépi,
Jogkövetkezménye: pótdíj, a rendelkezésre állás szüneteltetése, (figyelemmel az üzletszabályzat 6.11.5 pontjában írtakra)
b) az Elosztói engedélyessel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget, Jogkövetkezménye: késedelmi kamat, illetve 30 napon túli késedelem esetén a rendelkezésre állás szüneteltetése (a lakossági fogyasztók esetében a VET és a Vhr. által meghatározott feltételek esetén) és/vagy a hálózathasználati szerződés felmondása vagy előre fizetős mérő felszerelése
c) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen a magánvezeték létesítésére, üzemeltetésére vagy a továbbadásra vonatkozó szabályokat megszegi,
Jogkövetkezménye: kártérítés, a rendelkezésre állás szüneteltetése
d) a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,
Jogkövetkezménye: kártérítés, a rendelkezésre állás szüneteltetése
e) szabálytalanul vételez, így
ea) a fogyasztásmérő-berendezés, a túláramvédelmi berendezés vagy a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár (a továbbiakban együtt: plomba) sérülését vagy hiányát nem jelentette be, és a méretlen vételezés lehetősége nem áll fenn.
E pont alkalmazásában az üzletszabályzat 2.17. pontjában meghatározott fogyasztásmérő berendezés és kiegészítő készülékein túl a fogyasztásmérő berendezés részének kell tekinteni az alátét táblákat és minden plombázott záró fedelet, méretlen vezetékszakaszokat.
Ilyen állapotnak minősülnek különösen, de nem kizárólagosan:
- lépcsőházban, társasházban több fogyasztásmérőn, több elosztói zárópecsét hiányzik,
- egy hitelesítői zárópecsét hiánya esetén, ha a többi ép és egyéb beavatkozást nem állapítanak meg,
- egy gyártói zárópecsét hiányzik és egyéb beavatkozást nem állapítanak meg,
- eltűnt, ellopott fogyasztásmérő esetén, ha a Rendszerhasználó rendőrségi feljelentést tett,
- fogyasztásmérő sérülése esetén, amennyiben egyéb beavatkozás nem állapítható meg,
- a fogyasztásmérő berendezés részeként elhelyezett mágneses befolyásolást jelző eszközt eltávolították, megrongálták.
- a méretlen fővezetéken megszűnt leágazásra utaló nyom található
- a túláramvédelmi berendezés cseréjére a partnerszerelő bevonásával került sor, azonban a partnerszerelőnek felróható okból az elosztói engedélyesnél ez nem került bejelentésre, azonban utóbb a partnerszerelő a munka elvégzését igazolja, és a méretlen vételezés lehetősége nem áll fenn.
E pont alkalmazásában egyéb beavatkozásnak minősül különösen: a fedél csavarja laza, esetleg kitekert állapotú, a csavar fején sérülési nyomok láthatók, a fedél lazán illeszkedik, a mérőfedél repedt, de nem hiányos.
Jogkövetkezménye: kártérítés, a rendelkezésre állás szüneteltetése amennyiben a hiteles mérés feltételei a helyszínen azonnal nem állíthatók helyre
eb) a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett plomba vagy a fogyasztásmérő- berendezés megrongálásával vagy eltávolításával méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,
E pont alkalmazásában az üzletszabályzat 2.17. pontjában meghatározott fogyasztásmérő berendezés és kiegészítő készülékein túl a fogyasztásmérő berendezés részének kell tekinteni az alátét táblákat és minden plombázott záró fedelet, méretlen vezetékszakaszokat.
Ilyen állapotnak minősülnek különösen, de nem kizárólagosan:
- hiányzó, vagy sérült elosztói zárópecsét / zárópecsétek,
- hiányzó, vagy sérült gyártói zárópecsét / zárópecsétek,
- hiányzó, vagy sérült hitelesítői zárópecsét / zárópecsétek,
- hitelesítői és gyártói zárópecsétek együttes hiánya vagy sérülése,
- a fogyasztásmérő burkolatát eltávolították, és egyéb beavatkozási nyom nem megállapítható, kivéve a hitelesítői vagy gyártói zárópecsét sérülése vagy eltávolítása,
- amennyiben az engedélyesi zárópecsét hiányzik, vagy sérült és a felszerelt, engedélyes tulajdonában lévő kismegszakítók nem a szerződésben foglaltaknak megfelelő értékűek és a partnerszerelő utóbb a munka elvégzését nem igazolta,
- túláramvédelmi készülék alsó vagy felső bekötési vezetékén égési, sérülési nyom látható, de rácsatlakozás nincs. Igazságügyi szakértői vizsgálat alapján ilyen magatartásnak minősülnek különösen, de nem kizárólagosan:
- a fogyasztásmérőn rés (lyuk) található, és a mérőszerkezeten a befolyásolás nyomai megállapíthatóak,
- a fogyasztásmérőt befolyásolták;
- megtalálhatók a kismegszakítón a fogyasztásmérő mérési eredményének külső transzformátorral történő befolyásolás nyomai.
- amennyiben az engedélyesi zárópecsét hiányzik, vagy sérült és a felszerelt, engedélyes tulajdonában lévő kismegszakítók nem a szerződésben foglaltaknak megfelelő értékűek, vagy nem a jelölésüknek megfelelő belső tartalommal rendelkeznek és egyéb beavatkozás található
Jogkövetkezménye: kötbér, a rendelkezésre állás szüneteltetése amennyiben a hiteles mérés feltételei a helyszínen azonnal nem állíthatók helyre
ec) a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamos energiát vételez,
E pont alkalmazásában az üzletszabályzat 2.17. pontjában meghatározott fogyasztásmérő berendezés és kiegészítő készülékein túl a fogyasztásmérő berendezés részének kell tekinteni az alátét táblákat és minden plombázott záró fedelet, méretlen vezetékszakaszokat.
Ilyen magatartásnak minősülnek különösen, de nem kizárólagosan:
- a befolyásolt fogyasztásmérő berendezésen, vagy a berendezésben a befolyásoló eszköz (különösen erős mágnes, transzformátor, közismerten lopótök, stb.), vagy annak alkotórésze fellelhető;
- a feszültség áthidaló lemez (sönt) le van engedve.
Igazságügyi szakértői vizsgálat alapján ilyen magatartásnak minősülnek különösen, de nem kizárólagosan:
- a mérő belső szerkezetébe beavatkozás történt;
- a fogyasztásmérőn található hitelesítői zárópecsét nem eredeti, és a mérő számláló szerkezetén visszaforgatás nyomai találhatóak;
- a mérő fogaskereke nem eredeti, az cserélve lett, a mérő áttétele megváltoztatásra került;
- a fogyasztásmérő burkolatán található lyukban, vagy a burkolat alatt kialakított résben idegen anyag található, vagy a fogyasztásmérő belsejében a befolyásolás nyomai megtalálhatók.
Jogkövetkezménye: kötbér a rendelkezésre állás szüneteltetése amennyiben a hiteles mérés feltételei a helyszínen azonnal nem állíthatók helyre
ed) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,
E pont alkalmazásában az üzletszabályzat 2.17. pontjában meghatározott fogyasztásmérő berendezés és kiegészítő készülékein túl a fogyasztásmérő berendezés részének kell tekinteni az alátét táblákat és minden plombázott záró fedelet, méretlen vezetékszakaszokat.
Ilyen magatartásnak minősül különösen:
- méretlen leágazás ki van építve, de ahhoz nincs fogyasztó készülék csatlakoztatva,
Jogkövetkezménye: kötbér, a rendelkezésre állás szüneteltetése amennyiben a hiteles mérés feltételei a helyszínen azonnal nem állíthatók helyre
ee) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamos energiát vételez, Ilyen magatartásnak minősülnek különösen, de nem kizárólagosan:
- méretlen fővezetékről kiépített leágazásról az ellenőrzés időpontjában villamos berendezés üzemel;
- a fogyasztásmérő kapocs fedeléről hiányzik az elosztói zárópecsét és a bejövő és elmenő fázisvezetők vagy fel vannak cserélve vagy közösítve vannak.
Jogkövetkezménye: kötbér, a rendelkezésre állás szüneteltetése amennyiben a hiteles mérés feltételei a helyszínen azonnal nem állíthatók helyre
ef) önkényes visszakapcsolással vételez,
Jogkövetkezménye: kötbér, a rendelkezésre állás szüneteltetése,
f) a fogyasztásmérő-berendezés, a mérési rendszer, a túláramvédelmi berendezés ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő- berendezés, a mérési rendszer, a túláramvédelmi berendezés javítását, hitelesítési vagy egyéb cseréjét, vagy a fogyasztásmérő-berendezés leolvasását a hálózathasználati szerződésben előírtak szerint az Elosztói engedélyes részére nem teszi lehetővé, vagy – ha erre megállapodás a rendszerhasználót kötelezi – ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik,
Jogkövetkezménye: kötbér, ugyanazon munkavégzés miatt a második esetet, és a megyei kormányhivatal járási hivatalánál a bejutásra vonatkozó eljárás megindítását követően a rendelkezésre állás szüneteltetése
g) a felhasználási helyen olyan fogyasztásmérő-berendezés üzemel, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és megállapodás vagy jogszabály alapján annak hitelesítésére a rendszerhasználó köteles,
Jogkövetkezménye: az ismételt felszólítást követően a rendelkezésre állás szüneteltetése
h) a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, felhasználói berendezést használ, vagy azokat az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
Jogkövetkezménye: kártérítés, a rendelkezésre állás szüneteltetése amennyiben a biztonságos felhasználás feltételei a helyszínen azonnal nem állíthatók helyre. Amennyiben műszaki-biztonsági követelményeknek nem felel meg a csatlakozóvezeték vagy felhasználói berendezés, de az élet- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, a rendszerhasználó határidő tűzésével történő felszólítása, a határidő eredménytelen elmúlása esetén a rendelkezésre állás szüneteltetése.
i) a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetve más Rendszerhasználó szerződésszerű vételezését veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza,
Jogkövetkezménye: felszólítás a veszélyeztető, zavaró vagy akadályozó magatartás megszüntetésére, a felszólítás eredménytelensége esetén a rendelkezésre állás szüneteltetése
j) a felhasználói, termelői berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat nem tartja be,
Jogkövetkezménye: felszólítás a veszélyeztető, zavaró vagy akadályozó magatartás megszüntetésére, a felszólítás eredménytelensége esetén a rendelkezésre állás szüneteltetése, vagy azonnali hatályú szerződésfelmondás és a szolgáltatás megszűntetése
k) fogyasztásmérés nélküli felhasználás esetén a szerződésben szereplőnél nagyobb teljesítménnyel vételez, Jogkövetkezménye:
- eseti jellegű igénybevétel esetén: a rendelkezésre állás szüneteltetése, azonnali hatályú szerződésfelmondás és a szolgáltatás megszüntetése, vagy a szerződés teljes időtartamára a ténylegesen igénybevett teljesítménynek megfelelő díj elszámolása
– állandó jellegű igénybevétel esetén: a VET 60.§ (3) bek. szerinti ténylegesen igénybevett teljesítménynek megfelelő díj elszámolása, a rendelkezésre állás szüneteltetése, 30 napon belül új igénybejelentés a ténylegesen igénybe vett teljesítmény vonatkozásában, ennek hiányában a hálózathasználati szerződés felmondása
l) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget,
Jogkövetkezménye: a rendelkezésre állás szüneteltetése a korlátozás időtartama alatt
m) az Elosztói engedélyes írásbeli felszólítása ellenére sem gondoskodik a távleolvasást lehetővé tevő adatátviteli kapcsolat folyamatos biztosításáról, vagy az adatátvitelt akadályozza.
Jogkövetkezménye: kötbér, az ismételt felszólítást követően a rendelkezésre állás szüneteltetése
n) a hálózathasználati szerződésben vagy az elosztó üzletszabályzatában foglalt kötelezettségét megsérti, Jogkövetkezménye: kártérítés
A szerződésszegés esetén alkalmazandó szabályok
Az Elosztói engedélyes a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes megyei kormányhivatal járási hivatalához fordulhat, amennyiben a Rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:
a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését vagy cseréjét,
b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.
Amennyiben az Elosztói engedélyes tértivevényes levélben, vagy kézbesítés útján, az átvétel írásban történő igazolásával küldte el az értesítést a fogyasztásmérő berendezés leolvasása, hitelesítése, cseréje, valamint általános műszaki jellegű, illetve a felhasználó személyében beállt változás miatt szükséges ellenőrzés érdekében a felhasználási helyen történő munkavégzés elvégzéséről, és a Rendszerhasználó az időpont-egyeztetési jogával nem élt, illetve a megadott időpontban nem biztosította a mérőhelyre való bejutást, és ezáltal az Elosztói engedélyes oldalán a felhasználónak felróható módon költség keletkezett, a Rendszerhasználó köteles az Elosztói engedélyes részére az üzletszabályzat 6.11.3 pontjában meghatározott mértékű kötbért fizetni.
Az Elosztói engedélyes a kötbér, a kötbért meghaladó kártérítés, illetve a kártérítés összegéről (kivéve az ea) pont szerinti kártérítést) előzetes kalkulációt készíthet. Az engedélyes felajánlja a Rendszerhasználónak a személyes egyeztetés lehetőségét. Amennyiben az egyeztetés alapján megállapítható, hogy szerződésszegés nem állt fenn, úgy az előzetesen megállapított kötbér, illetve kártérítési igénytől az Elosztói engedélyes eltekint. Ez esetben a felmerülő felhasználói igényérvényesítésre az üzletszabályzat 9.4 pontjának rendelkezései értelemszerűen irányadók. Azon magatartások esetében, amelyek vonatkozásában a Rendszerhasználó részéről történő ec), ee) és ef) pont szerinti szerződésszegés szakértői vizsgálat nélkül is megállapítható, az Elosztói engedélyes feljelentést tehet bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt az illetékes nyomozó hatóságnál.
A plomba sérülésére, illetve hiányára az Elosztói engedélyes kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha azt a felhasználó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban a mérőberendezés illetve a csatlakozóberendezés megfelelő pontjaira felhelyezve vette át tőle. A plombák számáról, azonosítójáról és sérülésmentes külsejéről a csatlakozóberendezés, a fogyasztásmérő-berendezés vagy túláramvédelmi berendezés felszerelésekor, továbbá a felhasználási helyen végzett ellenőrzéskor a felhasználót írásban tájékoztatni kell.
Nem hivatkozhat az Elosztói engedélyes a felhasználónak a fogyasztásmérő-berendezés állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, ha a fogyasztásmérő-berendezés nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, felhasználó részére történt átadása során nem a jogszabályokban és az üzletszabályzatban foglaltak szerint jártak el.
Amennyiben a szerződésszegést nem a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával követték el (pld. csatlakozó vezeték megbontása) az engedélyes a mérő hitelességétől függetlenül jogosult igényét érvényesíteni. Ha a Rendszerhasználó az e) pont szerinti szabálytalan vételezés tényét vitatja, az Elosztói engedélyes köteles a fogyasztásmérő berendezés kötelező szakértői vizsgálatát igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni. A fogyasztásmérő- berendezés kötelező szakértői vizsgálatát az Elosztói engedélyes rendeli meg, az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel megkötött szerződése alapján.
A Rendszerhasználó írásbeli tájékoztatást kap az igazságügyi szakértői vizsgálat időpontjáról és helyéről. A Rendszerhasználó részt vehet a vizsgálaton. Az elosztói engedélyes felel az értesítés megfelelő időben és tartalommal történő kiküldéséért, és az értesített időpont betartásáért. A Rendszerhasználó a szakértői vizsgálat kitűzött időpontját tartalmazó értesítést a vizsgálat időpontja előtt legalább 15 nappal meg kell, hogy kapja. A Rendszerhasználó jogosult az időpont módosítását egy alkalommal kezdeményezni, maximum 30 napon belüli időpont megjelölésével. A szakértői vizsgálatot a szakértő a Rendszerhasználó távolléte esetén is elvégezheti, amennyiben a Rendszerhasználó nem kezdeményezett időpont változtatást. Az elkészült szakértői vélemény egy-egy példányát az Elosztói engedélyes és a Rendszerhasználó is megkapja. Amennyiben a szakvéleményben leírtak megerősítik a szabálytalan vételezés tényét, a szakértői vizsgálat díját a Rendszerhasználó, ellenkező esetben az Elosztói engedélyes viseli.