TARTALOMJEGYZÉK

Feltétel

Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítása

Érvényes: 2024. július 31-től

TARTALOMJEGYZÉK

GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÖSSZKOCKÁZATÚ VAGYONBIZTOSÍTÁSA

1. A szerződő, biztosított 1

2. A biztosítási szerződés időbeni hatálya 1

3. A biztosítási szerződés Területi hatálya és a kockázatviselés helye 1

4. Biztosított vagyontárgyak 1

1. Saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok) 1

2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok) 2

5. Fedezetből kizárt vagyontárgyak 2

6. Biztosítási események 2

7. Kizárások 2

8. Fogalom-meghatározások 4

9. Biztosítási összeg 4

10. Önrészesedés 5

11. Biztosítási díj, díjfizetés 5

12. A Biztosító szolgáltatása 5

13. Kárkifizetés 6

14. A Szerződő (Biztosított) kötelezettségei 6

15. A Szerződő (Biztosított) kötelezettségei káresemény bekövetkezése esetén 6

16. Mentesülések 7

17. Egyéb Rendelkezések 8

a) Visszkereseti jog 8

b) Zálogjog 8

18. Elévülés 8

19. Adatkezelés 8

20. Alkalmazandó jogszabályok 9

21. Panaszkezelés 9

22. A Biztosító Felügyeleti szerve 10

23. A Biztosító adatai 11

24. Jelentés a biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről 11

25. A biztosításközvetítők 11

26. Tanácsadás 11

27. A közreműködők javadalmazása 11

28. Védelmi előírások 12

a) Épületek helyiségeiben nem tárolható gépek, építőgépek 12

b) Mezőgazdasági gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett járművek,

lassú járművek, önjáró gépek, járművek felépítményei. 12

c) Általános (egyéb) vagyontárgyak 12

A BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELŐÍRÁSAI 14

GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÖSSZKOCKÁZATÚ VAGYONBIZTOSÍTÁSA

Jelen biztosítási szabályzat a biztosítási kötvénnyel, a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokkal és zára- dékokkal együtt egy biztosítási szerződést képez.

Jelen szabályzatban, a „szerződés” fogalmába mindig bele kell érteni a kötvényt, annak hatályos kiegészíté- seit és a kötvényben hivatkozott egyéb feltételeket, záradékokat is.

1. A SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

A vagyonbiztosítási szerződés biztosítottja (továbbiakban Biztosított), a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy, míg szerződője az, aki a vagyonbiztosítási szerződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban Szerződő).

A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatait hozzá intézi.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS IDŐBENI HATÁLYA

A biztosítási szerződés, egyéb kikötés hiányában határozatlan tartamú, a szerződés évfordulója a kockázatvi- selés kezdetének dátuma.

A szerződést mind a Biztosító, mind a szerződő évfordulóra felmondhatja. A felmondást évforduló előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban tehetik meg a felek.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítés- re írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító ez esetben köteles a befizetett díj visszautalására.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország.

A kockázatviselés helye: Magyarország, vagy a kötvényben kizárólagosan megjelölt kockázatviselési hely.

4. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően.

1. Saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

a) gépek, műszaki berendezések, felszerelések,

b) elektromos-elektronikus gépek, berendezések, felszerelések,

c) mezőgazdasági gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett járművek, lassú járművek, önjáró gépek, jár- művek felépítményei.

2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

a) lízingbe, tartós bérletbe, bizományba átvett a 1. a–c pontban felsorolt vagyontárgyak,

b) egyéb jogcímen a szerződő érdekkörébe tartozó vagyontárgyak a biztosítási szerződés szerinti részle- tezésnek megfelelően.

Az idegen tulajdonú vagyontárgy(ak)nak a biztosítotthoz fűződő érdekét, viszonyát a biztosítottnak igazolnia kell.

5. FEDEZETBŐL KIZÁRT VAGYONTÁRGYAK

a) modellek, prototípusok, mobiltelefonok,

b) pénzbedobó,-kiadó,-váltó automaták tartalmukkal együtt,

c) vízi-, légi-, vasúti és űrjárművek, mesterséges holdak,

d) építés, szerelés, vagy bontás alatt álló vagyontárgyak,

e) gázmotorok, szélerőművek.

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan kívülről ható esemény, erőhatás, amely a szerződési fel- tételek szerint megalapozza a biztosító kártérítési kötelezettségét az alábbiak szerint.

7. KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra:

1. amelyeket háborús események, megszállás, harci cselekmények bármely fajtája okozott, illetve fenti ese- mények következményeiképp keletkeztek, függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet, vagy sem;

2. amelyeket hadi eszközök okoztak;

3. amelyeket katonai/polgári hatóságok rendelkezései okoztak, vagy azok miatt keletkeztek;

4. amelyek felkelés, lázadás, zavargás, tüntetés, fosztogatás, sztrájk miatt, vagy velük bármilyen módon összefüggésben keletkeztek (SRCC);

5. amelyek elbocsátott munkások, vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, valamint bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt, vagy velük (fellépésükkel) összefüggésben keletkeztek;

6. azok a károk, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve bármilyen terrorista cselekmény okozott, eredménye- zett, vagy amelyek azzal összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár vala- milyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok, vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében, Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizáróla- gosan) kényszert, erőszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegyvereket használnak, megsemmisítik, megzavarják, vagy szétzilálják a kommunikációs és informatikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak, vagy akármilyen más módon bármiféle kárt okoz- nak, vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cselekményekkel fenyegetnek bármely személyt, vagy személyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, vagy valamely szervezet nevében, vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallási, ideológiai, vagy más hasonló indítékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyomást gyakoroljanak valamely kormányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegében.

Azok a károk, veszteségek, vagy költségek, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve bármilyen fentebb megha- tározott terrorista cselekmény korlátozására, elhárítására, elfojtására, hatásának csökkentésére, vagy azzal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett, vagy azzal kapcsolatosan keletkeztek,

Amennyiben nem állapítható meg, hogy a fenti 2 szakaszban meghatározottaknak megfelelő terrorista cselekményről van-e szó, akkor a valószínűség mérlegelésére kerül sor (t.i. a legnagyobb valószínűség elve kerül alkalmazásra),

Abban az esetben, ha 6. pont bármely része érvénytelennek, vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak maradnak;

7. amelyek a nukleáris energia károsító hatása, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüggésben / miatt keletkeztek, még abban az esetben sem, ha ezek a károk a szabályzatban definiált biztosítási események képében jelentkeztek;

8. amelyek bírság, kötbér, késedelmi kamat, vagy egyéb büntető jellegű költségek megtérítésére vonatkoz- nak;

9. pénzügyi veszteségek;

10. az információvesztés, vagy azzal összefüggésben keletkező károk:

Adatok, vagy szoftver károsodása, vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számí- tógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülé- se, vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérü- lések eredményeznek. Ettől a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása, vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintő fizikai káro- sodás közvetlen következménye.

Azok a károk és veszteségek, amelyek a működés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke, vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások illetve sérülések eredményez- nek;

11. az elkobzás, rekvirálás, vagy államosítás;

12. a csempészet és az illegális kereskedelem;

13. csalás, súlyos gondatlanság, szándékosság;

14. a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkezett károk, melyekről a biztosított (szerződő) tudott, vagy tudnia kellett;

15. nem terjed ki a fedezet a használattal együtt járó kopásra, elhasználódásra, vagy fokozatos állagromlásra, rozsdásodás, erózió, korrózió, oxidáció, hőmérséklet és páratartalom változás, molyosodás, élősködők, termeszek és más rovarok, baktériumok, valamint vírusok miatti károkra, továbbá erjedésből, párolgásból, súlycsökkenésből, íz-, szín-, textúra-, vagy kidolgozás-változásból adódó, illetve fény, természetes hő, fagyás, hőtechnikai folyamat, vagy szárítás miatt bekövetkezett károkra;

16. a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, stb.) által okozott károkat.

17. hangrobbanás által okozott károk;

18. árvízkárok, amelyek a hullámtérben, vagy a nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakban keletkeznek;

19. minden olyan kár, amelyet szennyező, vagy azbesztet tartalmazó anyagok kibocsátása, szétszórása, szi- várgása, terjedése, vagy kiszökése okoz, illetve súlyosbít. A talaj, levegő és víz tisztítási költségei minden esetben ki vannak zárva;

20. gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az épí- tési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával keletkezett károk;

21. a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján rendezhető károk;

22. a karbantartás és szokásos fenntartás költségei;

23. a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származó károk, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

24. a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt keletkezett károk;

25. computer vírus által okozott károk;

26. olyan eltűnések, hiányok, vagy egyéb veszteségek, amelyeket leltározás során fedeznek fel, vagy könyvelési hibából származnak;

27. lopáskárok, kivétel a 22. a), b), c) pontban (védelmi előírások) részletezett eseteket, az előírt védettség megléte esetén;

28. a biztosított telephelyén kívülről származó közüzemi víz-, gáz-, villamos áram-, vagy üzemanyag-ellátás kimaradása, vagy paramétereinek megváltozása miatti károk;

29. a vagyontárgyaknak belső erőhatás miatt bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a Biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza (géptörés).

30. sérelemdíj.

8. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Biztosítási esemény

a) Földrengés és árvíz esetén egy biztosítási eseménynek tekintendő minden kár, amely

• egy, vagy több, 72 órán belül bekövetkező földrengés következménye,

• a folyamatos vízszint-emelkedés, illetőleg a partokkal határolt víztömeg visszahúzódásának időtartama alatt bekövetkező elöntés következménye.

b) Felhőszakadás:

Felhőszakadásnak kell érteni az olyan csapadékhatást, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagymennyiségű (min. 1 mm/perc) csapadékvíz felgyülemlik és a vízelvezető rendszer elégtelensége folytán vagyontárgya- kat károsít. Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

c) Vihar:

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 15 m/sec. sebességű szél nyomó- és szí- vóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazolható, a biztosítottnak kell bizo- nyítania, hogy a kár csak vihar következtében keletkezhetett.

d) Földrengés:

A „földrengés” szeizmikus hatásra bekövetkező földmozgást jelent. A fedezet az EMS (Európai Makro- szeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő, vagy meghaladó földrengésekből adódó károkra vonatkozik. Ide tar- tozik a földcsuszamlás, az iszaplavina, a karsztos süllyedés és a talajsüllyedés, függetlenül a skálátó.l

9. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, ami lehet utánpótlási új érték, bruttó könyvszerinti érték, vagy műszaki valós érték. Ezt a tényt a biztosítási kötvényben rögzíteni szüksé- ges.

A káreseményekre kifizetett kártérítési összeg felső határa egy biztosítási időszakon belül a szerződésben fel- tüntetett biztosítási összeg.

A biztosítási összeg egyben a díjszámítás alapja.

A szerződésben külön megjelölhető biztosított az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra vonatkozóan is.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a kártérítési összeget a biztosítási módozat szerinti önrész levonásával határozza meg. Amennyiben a szerződésben az önrészesedés külön nem kerül megállapításra, úgy az::

• tűz, elemi kár: 10%, de minimum 50 E Ft,

• lopás: 20%, de minimum 50 E Ft,

• rongálás, kezelési hiba, gondatlanság: 30%, de minimum 50 E Ft.

11. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS

a) A biztosítási időszak díja a biztosítási szerződés szerinti – az egyes vagyontárgyakra, vagy vagyoncsopor- tokra megállapított – biztosítási összegek és a szerződésben rögzített vonatkozó díjtétel(ek) szorzata.

b) A biztosító kockázatviselése a szerződésben rögzített, megállapodás szerinti időponttól veszi kezdetét. A biztosítási díj a kockázatviselés kezdetekor esedékes.

c) Ha a biztosítási jogviszony a szerződés időtartamának lejárta előtt – nem biztosítási esemény következté- ben – megszűnik, a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban a kockázatviselés véget ért.

d) Ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik, azon a napon a koc- kázatviselés is megszűnik, és a biztosítót a hónap utolsó napjáig járó díj illeti meg.

e) A biztosítási díj megállapodás szerinti részletekben történő fizetése esetén a Biztosító a hátralévő biztosí- tási időszakra esedékes díj egy összegben történő megfizetését követelheti:

– ha a Biztosított (Szerződő) egy részlettel egészben, vagy részben hátralékba kerül, vagy

– ha szolgáltatásra kerül sor.

12. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

a) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés, vagy gazdaságtalan javíthatóság) a kártérítés a biztosítási összegtől függően, annak mértékéig történik.

Részleges kár esetén:

a részkárok javítási és helyreállítási költségei kerülnek térítésre, legfeljebb a vagyontárgy biztosítási összegének mértékéig.

b) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a térítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény előtti, a biztosítás módszeré- vel meghatározott érték (alulbiztosítás), a Biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a bizto- sítási érték arányában téríti meg.

c) Ha a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy tényleges értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez.

d) A térítési összegből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványértéket a biztosító levonja.

e) A biztosított a kárra bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által kifizetett összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befizetni és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni.

f) A biztosító a kártérítési összegből levonja az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért előző kárra (károkra) kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállításá- ra.

g) Ha a biztosítási eseményen kívül más egyéb körülmény a kár bekövetkezésében, vagy annak mértékében közrehatott, a biztosító a kárt a közrehatás mértékének megfelelően téríti meg.

h) Ha a biztosítási esemény egy másik biztosítási szerződés alapján kerül megtérítésre, a biztosító szolgálta- tása csak az esetleges különbözet megtérítésére korlátozódik.

13. KÁRKIFIZETÉS

a) A Biztosító a kár kifizetését tűzkárnál, robbanásnál a hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás, lopás, vagy rablásnál a nyomozó hatóság nyomozást felfüggesztő határozatának, vagy a bíróság határozatának megküldéséhez köti.

b) Amennyiben a felek szakértő(ke)t bíztak meg a kártérítési összeg megállapítására, a mindkét fél által elfo- gadott szakértői vélemény beérkezéséhez, peres eljárás esetén a bíróság jogerős határozatának megkül- déséhez köti a biztosító kárkifizetést.

c) A Biztosító a megállapított kártérítési összeget a kár kifizetéséhez szükséges irat (több irat esetén, az utol- só irat) beérkezését követő 15 napon belül, a Biztosított részére fizeti meg.

d) A Biztosító felfüggeszti a kifizetést, ha a kárral kapcsolatban a Biztosított (Szerződő) ellen rendőrségi, vagy büntetőeljárási vizsgálat indul, a vizsgálat lezárásáig.

14. A SZERZŐDŐ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI

a) A Biztosítottnak, tőle telhetően gondoskodnia kell a károk megelőzéséről. A Biztosított köteles saját költsé- gére elvégezni minden olyan ésszerű átalakítást, bevezetni minden olyan biztonsági intézkedést, amely a károk bekövetkezésének valószínűségét, illetve az azok által bekövetkező károkat csökkenti.

b) A Szerződő (Biztosított) köteles a szerződéskötéskor, valamint a biztosítás tartama alatt 5 munkanapon belül a biztosítás vállalásával kapcsolatos minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert, vagy ismernie kellett.

c) A felek lényeges körülménynek tekintik különösen az alábbiakat:

– ha a biztosított vagyonértékben változás állt be (vagyonnövekedés, csökkenés);

– ha a biztosítási szerződésben rögzített adatai (különös tekintettel székhely, lakcím, név, kockázatviselési hely(ek)) megváltoznak;

– ha a biztosított vagyontárgyak valamelyikét bérbe adta;

– ha a szerződésben megállapodottól eltérő alap-, illetve melléktevékenység folytatásába kezdett;

– a biztosított vagyont érintő csődeljárás, vagy felszámolási eljárás indult;

– ha a kármegelőzés, vagy kárelhárítás rendszerében lényeges módosulás történt.

d) Ha a Szerződő (Biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 5 napon belül írásban nem jelenti be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

e) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosí- tottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy ese- tén nem hivatkozhat.

15. A SZERZŐDŐ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

a) a káresemény bekövetkezése (a kárról történt értesülése) után azt haladéktalanul, de legkésőbb 2 munka- napon belül be kell jelentenie a Biztosítónak,

b) a tűzbiztosítási eseményt (ide értve bármely olyan eseményt is, amely tüzet okozott) haladéktalanul jelen- tenie kell az illetékes tűzrendészeti hatóságnak is;

c) betöréses lopás, rablás kárnál, és minden más olyan kárnál, mely valószínűsíthetően bűncselekmény következménye, azonnal értesítenie kell a rendőrséget;

d) tőle telhetően gondoskodnia kell a kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a Biztosító útmutatásait, előírásait;

e) a káresemény után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a Biztosított a kárfelvétel napjáig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Ha a Biztosító, vagy képviselője a kárbejelentéstől szá- mított 5 munkanapon belül nem szemlézi meg a károsodott vagyontárgya(ka)t, a Biztosított intézkedhet a helyreállítás megkezdéséről, de a károsodott alkatrészeket, gépeket, berendezéseket további 30 napig változatlan állapotban meg kell őriznie;

f) a Biztosító megbízottja számára lehetővé kell tennie minden olyan vizsgálatot, amely a kár okának, nagy- ságának, valamint a biztosítási eseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározá- sára vonatkozik;

g) A Biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást megfelelően és teljes körűen kell megadnia.

Amennyiben a Biztosított az a)–g) pontokban pontokban foglalt kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz eleget, a Biztosító annyiban köteles kártérítési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben az a káreset megállapítását, illetve a Biztosító kártérítési kötelezettségét nem befolyásolta.

A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a káresemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemu- tatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezését a Biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, károsultnak bizonyítania szükséges. A káresemény bekövetkezése esetén a károk, költségek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyző- könyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási ese- mény, a károk és költségek igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot vissza állításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általá- nos forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általá- nos forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezett- séget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltűntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

16. MENTESÜLÉSEK

A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt

– a Biztosított, illetőleg a Szerződő fél

– a Biztosított vezetője, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő tagja(i), vagy szerve(i)

jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta(ák).

A Biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól,

– ha bizonyítja, hogy a fent felsorolt személyek, szervek bármelyike a biztosítási szabályzatban illetve a hatá- lyos jogszabályokban, óvórendszabályokban, hatósági határozatokban valamint a Biztosított felügyeleti szervének utasításaiban rögzített kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét megszegte.

– ha a Biztosított megkísérli a Biztosítót azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát, vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak.

17. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

a) Visszkereseti jog

Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, úgy őt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a károkozó személyekkel szemben és a biztosított köteles minden adatot a Biztosító rendelkezésére bocsátani a visszkereset érvényesítése érdekében.

A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

b) Zálogjog

Amennyiben valamely biztosított vagyontárgyra zálogjogi bejegyzés kerül, a Biztosított (Szerződő) köteles azt a Biztosítónak haladéktalanul bejelenteni, a jogosult megjelölésével.

A kártérítés kifizetésekor a Biztosító először a zálogjogosult kártérítési igényét elégíti ki. A Biztosítottnak fize- tendő kártérítési összegből a zálogjogosultnak kifizetett összeget levonja.

18. ELÉVÜLÉS

A szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévülnek.

19. ADATKEZELÉS

Az UNIQA Biztosító Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxxx 00-00., „Biztosító”) a természetes sze- mélyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlá- sáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet („GDPR”), vala- mint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”) alapján, figyelembevéve a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) ren- delkezéseit, az alábbi tájékoztatást nyújtja a természetes személy érintettek (Szerződők, Biztosítottak, Kedvezményezettek, a Bit. szerinti egyéb Ügyfelek, a továbbiakban együttesen említve: „Érintett”) számára.

A Biztosító az átláthatóság elvének, illetve az érintetti tájékoztatásra vonatkozó teljeskörűség, valamint a tömör- ség, átláthatóság és érthetőség követelményeinek együttes érvényesülése érdekében többszintű tájékoztatást alkalmaz a személyes adatok kezelésével kapcsolatban. A Biztosító adatkezelésével és az érintett jogokkal (hozzáféréshez való jog; helyesbítéshez való jog; adatkezelés korlátozásához való jog; tiltakozáshoz való jog; törléshez való jog; adathordozhatósághoz való jog; jogorvoslathoz való jog) kapcsolatos további, részelesebb információkat a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon található „Adatkezelési tájékoztató” tartalmazza.

19.1. Az adatkezelő és az adatvédelmi tisztviselő neve, elérhetősége

Adatkezelő: UNIQA Biztosító Zrt.

Székhely és levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxxx 00–00. Tel.: x00 0 0000-000

E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

Az adatvédelmi tisztviselő neve a Biztosító honlapján és az Ügyfélszolgálaton kifüggesztve található.

19.2. Általános adatkezelési rendelkezések

A szerződő képviselőinek, kapcsolattartóinak, valamint a szerződés teljesítésében részt vevő egyéb munka- vállalóinak személyes adatainak kezelése

A Biztosító a szerződés megkötésének és teljesítésének, valamint a felek közötti kapcsolattartás céljából kezeli a szerződő fél képviselőinek, kapcsolattartóinak, valamint a szerződés teljesítésében részt vevő egyéb munkavállalóinak személyes adatait.

Az adatkezelés jogalapja: GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont – a Biztosító szerződés megkötéséhez és telje- sítéséhez fűződő jogos érdeke.

Az adatok tárolásának időtartama: a szerződésből eredő igények elévüléséig, illetve a szerződésből eredő esetleges jogvita lezárásáig

19.3. Számviteli bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség teljesítése

A Biztosító a számviteli bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettségének teljesítése céljából kezeli a szerződő fél képviselőinek, kapcsolattartóinak, valamint a szerződés teljesítésében részt vevő egyéb munka- vállalóinak személyes adatait.

Az adatkezelés jogalapja: GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pont – a Biztosítóra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti jogi kötelezettség teljesítése

Adatok tárolásának időtartam: 8 év

19.4. Adattovábbítás címzettjei

A Biztosító részére adatfeldolgozóként a Biztosító számára a Szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszerve- zett tevékenységet végző személyek, adatfeldolgozók járhatnak el, akik az adatokat megismerhetik. A Biztosítónál adatfeldolgozást végző személyek listáját a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon található

„Adatfeldolgozói melléklet” tartalmazza.

19.5. Biztosítási titok megismerése

A Biztosító jogosult kezelni Ügyfeleinek biztosítási titoknak minősülő adatait. A biztosítási titok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a Bit. 135-146. §-ai tartalmazzák, amely szövege elérhető a Magyarország Kormánya által meghatározott, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető honlapon (jelenleg: xxxx://xxx.xx/)

20. ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK

Egyéb, a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben, a Polgári törvénykönyvben, valamint a hatályos magyar jog- szabályokban foglaltak az irányadók.

21. PANASZKEZELÉS

Az ügyfél a Biztosító, továbbá függő biztosításközvetítő ügynöke magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

a) személyesen írásban vagy szóban a Biztosító akadálymentesített Ügyfélszolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfélfogadási időben munkanapokon hétfőtől szerdáig 8–16 óráig, csütörtö- könként hosszított nyitvatartással 8–20 óráig, péntekenként 8–16 óráig,

b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen, vagy a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxx elérhető elektronikus űrlap kitöltésével),

c) telefonon (a Biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon: x00-0 000-0000) munkanapo- kon hétfőtől szerdáig 8–16 óráig csütörtökönként hosszított nyitvatartással 8–20 óráig, péntekenként 8–16 óráig,

d) telefax útján (az alábbi telefax számon: x00 0 000-0000),

e) levélben (az alábbi címen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.). A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapunkon nyújtunk tájékozta- tást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a Biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.

Amennyiben az eljáró biztosításközvetítő függő biztosításközvetítő többes ügynök, vagy független biztosítás- közvetítő alkusz, úgy ezek magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges panaszát a biztosításközvetítőnél terjesztheti elő.

21.2. Jogorvoslati fórumok

I. Minden ügyfélre vonatkozó lehetőség

Bármilyen szerződéses jogvita esetén az ügyfél a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel és rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.

II. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény értelmében fogyasztónak minősülő ügyfelek további lehetőségei

A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatósá- gokhoz fordulhat:

Amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az ügyfél:

a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: „PBT”, székhely: MNB 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172, Ügyfélkapcsolati Információs Központ: 1122 Budapest,

Xxxxxxxxx xxx. 6, telefon: x00 00 000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx) vagy

b) Amennyiben az elutasított panasza Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására (a Biztosító magatartá- sára, tevékenységére vagy mulasztására) irányul, úgy a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálatánál: Ügyfélkapcsolati Információs Központ: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6., levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: x00-00 000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx , e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a Biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozá- sán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a Biztosító vagy biztosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló „Kérelem” formanyomtatvány benyújtható

a) írásban, papír alapon és postai úton, kormányablakon keresztül, vagy az MNB Ügyfélszolgálaton szemé- lyesen;

b) elektronikus formában a Pénzügyi Békéltető Testület honlapján elérhető PBT Online ügyintézés alkalma- záson, vagy ügyfélkapun (xxx.xx.xx) keresztül.

A fogyasztónak minősülő ügyfél az eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti a Biztosítótól. A nyomtatványt a Biztosító igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelő- en e-mailen vagy postai úton haladéktalanul megküldeni köteles. A Biztosító a nyomtatványokat elérhetővé teszi a honlapján és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

22. A BIZTOSÍTÓ FELÜGYELETI SZERVE

A Biztosító felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: „MNB”) Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.

Ügyfélkapcsolati Információs Központ: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 6. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest

Internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Ügyfélszolgálati telefonszám: x00-00-000-000

23. A BIZTOSÍTÓ ADATAI

A biztosító teljes neve és jogi formája: UNIQA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Címe és székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxxx 00–00.

Tevékenysége: biztosítási tevékenység Tel.: x00 0 0000-000

Kárbejelentés személyesen vagy levélben a fenti címen, vagy az alábbi elérhetőségeken Fax: x00 0 0000-000

E-mail: xxxxxxxxx@xxxxx.xx

24. JELENTÉS A BIZTOSÍTÓ FIZETŐKÉPESSÉGÉRŐL ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL

A jelentés a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) érhető el.

25. A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK

A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő.

A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért, illetve a felmerült sérelemdíjért a biztosító felelős. A függő biztosításközvetítő (ügynök) nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, valamint a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el, és a többes ügynök, aki egyidejű- leg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosító egymással versengő termékeit közvetíti. A füg- getlen biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megsze- gésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért, illetve felmerült sérelemdíjért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is. A független biztosítás- közvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díjat átvenni, valamint a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

26. TANÁCSADÁS

A Biztosító a jelen biztosítási termék esetén a biztosítás értékesítési módjától függően nyújt tanácsadást.

a) Ha az értékesítés függő biztosításközvetítő ügynök közreműködésével történik, a Biztosító tanácsadást nyújt.

b) Ha az értékesítés a Biztosító honlapján keresztül, online felületen történik, a Biztosító nem nyújt tanácsa- dást.

Ha az értékesítés

• biztosításközvetítő alkusz, vagy

• (a Biztosító ügynökével nem azonos) függő biztosításközvetítő többes ügynök közreműködésével történik, akkor ezek biztosításközvetítői (ügyfél)tájékoztatója tartalmazza, hogy nyújtanak-e tanácsadást.

27. A KÖZREMŰKÖDŐK JAVADALMAZÁSA

A Biztosító – biztosításközvetítőnek nem minősülő – közreműködői tevékenységüket munkaviszony kereté- ben végzik, amelyért a munkaviszonyukra jellemző javadalmazásban részesülnek.

28. VÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Felek megállapodnak, hogy a Biztosító szerződéskötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum(ok) (épület(ek)) betörésvédelmét. Biztosító kártérítési kötelezettsége azonban csakis a káresemény bekövetkez- tekor meglévő és a kárrendezés során rögzített tényleges védelmi osztály(ok)nak megfelelő, a biztosító által a kockázati csoportokra az alábbi táblázatban megállapított kártérítési limitig terjed.

a) Épületek helyiségeiben nem tárolható gépek, építőgépek

Védelmi előírások:

• Külső területen való munka (pl. építkezés) esetében a lopás kockázatra: a gépeket munkaidőn túl őrizni kell, szakszolgálattal (őrző-védő céggel), vagy a szerződő/biztosított erre a munkakörre kiképzett és megbízott alkalmazottja végzi az őrzést.

• Saját telephelyen való tárolásnál (a lopás biztosításhoz) kerítéssel elkerített, zárt, kivilágított telephely

b) Mezőgazdasági gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett járművek, lassújárművek, önjáró gépek, járművek felépítményei.

Védelmi előírások:

• üzemen kívüli, lezárt vezetőfülkéjű gép.

c) Általános (egyéb) vagyontárgyak

Védelmi osztály	Kártérítési limit
I.	Biztosítási összegig
II.	Biztosítási összegig
III.	100 000 000 Ft-ig
IV.	40 000 000 Ft-ig
V.	20 000 000 Ft-ig
VI.	5 000 000 Ft-ig
VII.	500 000 Ft-ig

VÉDELMI OSZTÁLYOK

I. védelmi osztály – Teljes körű mechanikai-fizikai védelem;

– Teljes körű elektronikai jelzőrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Fegyveres őrség;

– Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és átjelzés Rendőrségre vagy egyéb fegy- veres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szolgálathoz.

II. védelmi osztály: – Teljes körű mechanikai-fizikai védelem;

– Teljes körű elektronikai jelzőrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Állandó 24 órás portaszolgálat;

– Automatikus átjelzés Rendőrségnek vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szolgálatnak.

III. védelmi osztály: – Teljes körű mechanikai-fizikai védelem;

– Teljes körű elektronikai jelzőrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

IV. védelmi osztály: – Teljes körű mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzőrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

V. védelmi osztály: – Teljes körű mechanikai-fizikai védelem;

– Minimális elektronikai jelzőrendszer; vagy

– Részleges mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzőrendszer.

VI. védelmi osztály: – Részleges mechanikai-fizikai védelem.

VII. védelmi osztály: – Minimális mechanikai-fizikai védelem.

A BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

Melléklet

1. MECHANIKAI-FIZIKAI VÉDELEM

1.1 Teljes körű mechanikai védelem

Teljeskörű a mechanikai – fizikai védelem, ha a védendő/ védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelmények- nek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falaza- tok, nyílászárók határolják.

Falazatok, födémek, padozatok

A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak teljeskörű mecha- nikai védelem kategóriában meg kell felelniük a 38 cm vastag- ságú tömör téglafal szilárdsági mutatóinak. Ez annyit jelent, hogy nem tömör téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

– 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födém- szerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, Ø 8–10 mm betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épület- szerkezeti beton elfogadott).

Nyílászárók (ajtók, ablakok, stb.):

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó MABISZ minősítésnek.

Bejárati ajtók

A teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeiként elfogadott bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

– Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biz- tosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezet- hez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni.

– A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, Ø 12 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékű erősség- gel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, Ø 10 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékű erőséggel kell biztosítani.

– Az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztá- sának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm mini- mális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább Ø 12 mm, vaslemez borításnál leg- alább Ø 8 mm legyen.

– Az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíte- ni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel kell borítani.

– Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

– Az ajtólapokat min. 3 db diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozat- hoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elle- ni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szár- nyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárszerkezetnek több ponton (legalább négy) kell biztosí- tani a zárást. A reteszelési mélységnek minimum 18 mm-t el kell érnie. A zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el.

– A fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, későbbi- ekben ismertetett követelményeknek.

– Üvegezett nyílászárók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1) üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyagból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üvegszerkezet, stb.) szerkezet – fogadha- tó el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek.

Biztonsági ablakok

A biztonsági ablakoknak ugyanolyan áttörés-biztonsági feltéte- leknek kell megfelelni, mint a biztonsági ajtóknál leírtak. A zár- szerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a 700 KN statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerkezeteknek olyan mélységben kell reteszel- niük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egyirányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást meg- szüntetni. A kilincsszerkezetet belülről zárható kivitelben kell telepíteni. Az üvegszerkezeteknek legalább B1-B3 fokozatú ragasztott, többrétegű üvegnek – vagy azzal egyenértékű el- lenállási fokozattal rendelkező szerkezetnek – kell lenni. Az üvegeket csak a védett tér irányából lehet telepíteni. Az üveg- szorító léceket kívülről ne lehessen eredményesen támadni. (Rögzítés szempontjából előnyös a csavarozott kivitel, az üvegszerkezet tokozatba történő ragasztásával párhuzamos rögzítése, valamint a kettő kombinációja.)

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de legalább egyenérté- kűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló képességével.

Zárszerkezetek

– A zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a vonatko- zó MABISZ követelményeknek.

– Bevésőzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadás- nak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédő lap szerelése esetén min. 60 HRC keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő ellenállásértéket biztosító anyagot kell alkalmazni.

– A zárszerkezet lehet lamellás rendszerű egyoldalon fogazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zár reteszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10.000. A biztonság növelése érdekében célszerű a lamellákat un. „far- kasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal működtetett zárak- nak nagyobb a biztonságértékük.

– A hengerzár betéttel működtetett zárszerkezeteknél is bizto- sítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével.

– A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelem- mel kell rendelkezni. A zárásirányra merőlegesen ható 350 kN nagyságú erő hatására a zár reteszvas nem lehet vissza- tolható.

– A hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban kétpontos kiegészítő zárást biztosítanak. A heve- derzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

• A reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy minimum egyenszilárdságúnak kell lenni a biztonsági zár- aknál elfogadottnak.

• A reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 25 mm mély- ségben kell reteszelni.

• A reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 db M 6x80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenszilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel.

• A reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirány- ban merevítettnek kell lenni, hogy ellenálljanak az ajtóla- pot ért támadás esetén 700 kN dinamikus erőnek.

• A működtető zárbetétet min. 3 perc időtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zár- betét szerelésével, vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával.

• A hengerzár betétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni.

• A zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni.

• A zár reteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni min. 350 kN merőleges nyomóerővel szem- ben.

• A hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségé- nek olyan mértékűnek kell lenni, hogy a tengelyére merő- legesen, az ajtólapra kifejtett 700 kN erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

Hengerzár-betétek

– A hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

– A teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzár-betét, ill. rotoros vagy mágneszárbetét fogadható el, amelynek variációszáma a 10 000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történő táma- dásnak, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható.

– A biztonsági ajtók I-III. kategóriájának megfelelően a zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelemmel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítő védelemmel ellátva teljesítsék támadás esetén az előírt időnormákat.

Fix és mobil rácsok

– A nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak, stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasz- nálása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabban helyezke- dik el – teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyette- síthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmas- nak elismert más szerkezettel is, pl.:

• minősített behatolás késleltető (ablakok, kirakatok, portá- lok, függönyfalak esetében min. A3 minősítésű dobásálló üveg; ajtók, erkélyajtók esetében min. B’ minősítésű áttö- résbiztos üveg)

• minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jel- zőrendszerrel.

– A falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást.

– Pénzintézetek esetében a rácsok min. Ø 16 mm gömbvas- ból, vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból készüljenek.

– Mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottak- nak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszer- kezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncso- lással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legör- dülő „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes moz- gatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

– A rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetsze- tű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rög- zítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör tég- lafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhe- tő műszaki megoldású).

Megjegzés:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok nem biztonsági zárak.

A biztonsági üveg-fóliák rács kiváltására nem alkalmasak.

1.2 Részleges mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű legyen;

– a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kiraka- tok, stb.) maximum 100 X 300 mm-es osztású, 12 mm átmé- rőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű egyéb mecha- nikai szerkezettel, vagy MABISZ-minősített biztonsági üveg- gel) védettek. Ajtók esetében rácsot csak akkor kell felszerel- ni, ha az ajtó valamely alkotóelemére előírt egyéb védelmi feltételek nem teljesülnek;

– a rácsot a falazathoz minimum 4 db falazó körömmel kell fel- erősíteni, 12 cm-es hagyományos téglafal esetén a minimá- lis beépítési mélység 100 mm;

– az ajtószerkezetnek megerősített kivitelűnek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettnek kell lennie;

– az ajtók tokszerkezeteit falazó körmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazathoz kell erősí- teni;

– az ajtólap és az ajtótok zárási pontossága 5 mm-en belül kell, hogy legyen;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk;

– nem fémből készült ajtótok esetén megerősített zárlemez fel- szerelése szükséges;

– az ajtólap minimum 3 db diópánttal legyen az ajtótokhoz rög- zítve;

– a zárást minimum 2 db biztonsági zár végezze, vagy mini- mum három ponton záródó biztonsági zár legyen felszerel- ve, amelynél a záródási pontok közötti távolság minimum 30 cm kell, hogy legyen;

– Biztonsági zárnak minősül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a tízezret, valamint az egye- dileg minősített lamellás zár.

Figyelem!

A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biz- tonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.3 Minimális mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű legyen;

– az ajtószerkezetek védettek legyenek reteszhúzás ellen;

– a bejárati ajtók zárását 2 db biztonsági zár végezze.

Biztonsági zárnak minősül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetősé- gek száma meghaladja a tízezret, valamint minden olyan egyedileg minősített lamellás zár, amely a felsoroltakkal azo- nos biztonsági fokozatú.

Figyelem!

A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biz- tonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.4 Értéktárolóval szemben támasztott követelmények

A biztosítási fedezet kiterjed a feltételben megfogalmazott elzárva tartandó vagyontárgyakra, valamint a készpénz és értékpapírokra, amennyiben azok a MABISZ által minősített, vagy a biztosító által ajánlott értéktárolóban kerülnek elzárás- ra, és ha az értéktároló teljesíti az alábbi elvárásokat:

– beépítésre került falba, vagy padozatba, vagy rögzítették épületszerkezeti elemhez oly módon, hogy a rögzítés az értéktároló belső terén keresztül (nem hozzáférhető módon) történt, és legalább 1000 kg lefeszítő erő elleni védelmet nyújt, vagy az értéktároló összsúlya eléri, illetve meghaladja a 800 kg-ot.

Amennyiben az értéktárolóra vonatkozó fenti feltételek nem, vagy hiányosan teljesülnek, illetve megfelelőség esetén a biz- tosított nem gondoskodott azok üzembe helyezéséről, a bizto- sító mentesül kártérítési kötelezettsége alól.

2. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

2.1 Teljes körű elektronikai jelzőrendszer

Az elektronikai jelzőrendszer elektronikus eszközökkel érzéke- li és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi an- nak változásait.

A védelmi rendszer alkotóelemei:

• felületvédelem

• térvédelem

• tárgyvédelem

• személyvédelem

• riasztásjelzés

Teljes körű a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falaza- tokat, födémeket, padozatokat jelzi át- és behatolási kísérlete- ket.

Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tárgyak környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvonala/ka/t legalább csapdaszerűen figyeli.

Teljes körű a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban az összes védendő tárgyat felügyeli, pán- célszekrények és páncéltermek stb. esetében a felügyelet nyi- tásra/zárásra és áttörésre is kiterjed.

Teljes körű a személyvédelem, ha az elektronikai jelzőrend- szer folyamatos üzemmódban az összes védendő, támadás- nak kitett személyt „figyeli”.

Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általá- nos követelmények:

A telepítést csak MABISZ minősítéssel rendelkező szak cég végezheti.

A telepített rendszer rendelkezzen a következő okmányokkal:

• tervezői nyilatkozat

• kivitelezői nyilatkozat

• szabványossági nyilatkozat

• rendszerleírás, telepítési- és nyomvonalrajz

Az elektronikai jelzőrendszer részei:

• központi egység

• érzékelő(k)

• riasztás jelző(k)

• jelzésátviteli rendszer

• tápellátás

Az elektronikai jelzőrendszer minden részegysége rendelkez- zen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az érzékelők riasztásjelzésétől elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek – az elektronikai jelzőrendszer élesíté- sétől függetlenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell működnie.

Az elektronikai jelzőrendszer csak az érzékelők nyugalmi ál- lapotában élesíthető. Ezt az állapotot a központi egység jelez- ze ki.

Központ

A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehetőleg közös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a má- sodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázsvédett, 1,2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhető. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekö- tő kábel szabotázsvédelméről is!

A központi egység burkolata min. 1,2 mm-es lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön.

A kezelőegység fény- és hangjelzés formájában jelezze az elektronikai jelzőrendszer élesítésének/hatástalanításának megtörténtét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzőrendszer érzékelőinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelőkről érkező jelzések alapján adjon ki riasztásjelzést.

A központi egység jelezze saját belső rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibásodását.

A központi egység működése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón kívül más személy részére ne legyen hozzáférhető.

Az elsődleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történ- jen. Az elektronikai jelzőrendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani.

Az elsődleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elektronikai jelzőrendszer autonóm másodlagos táplálását védelmi fokozatának megfelelő időtartamban.

2.1.1 Felületvédelem

Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelés- re kerülő eszközök süllyesztettek legyenek és már 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

Üvegfelületek védelme

A ragasztott érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettős elven működő akusztikus érzékelőknek (üveghang + lökéshullám) az üvegtörést követő 1 másodper- cen belül riasztásjelzést kell kiváltaniuk a központban. Az érzé- kelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figye- lembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelő eszközt, hogy az érzékenységi karakterisztikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

2.1.2 Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felsze- relésre kerülő érzékelő eszközök az illetéktelen behatolást a lehető legrövidebb idő alatt érzékeljék és jelezzék a központ felé.

Passzívinfra mozgásérzékelő

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemző érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legopti- málisabb helyre történjen.

Az alkalmazott passzív infra mozgásérzékelők rendelkezze- nek szabotázsvédelemmel, a visszajelző LED letiltásának lehetőségével, dual piroelemmel, hőkompenzációval, minimum 10 V/m nagyságú RF védelemmel 1 MHz-en, valamint üzem- biztosan működjenek 10,5 – 13,8 V tápfeszültség tartomány- ban.

Mikrohullámú mozgásérzékelő

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemző érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legopti- málisabb helyre történjen.

Ultrahangos mozgásérzékelő

Úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli mozgást ne érzékelje.

Kombinált (passzaívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelő

Az érzékelők ÉS logikai kapcsolatban alkalmazhatók.

2.1.3. Tárgyvédelem

Trezor-védelem

A trezorba történő illetéktelen behatolási kísérlet jelzése céljá- ból a következő védelem kialakítása szükséges:

• a határoló felületeken (falak, padló, mennyezet) testhang érzékelők

• az ajtón nyitás és zártság érzékelő, valamint testhang érzé- kelő

• a belső térben mozgásérzékelő

Testhang érzékelőként csak olyan aktív érzékelő használható, amely többféle tényező és azok együttes jelenlétének detektá- lására is képes.

Páncélszekrények védelem

• nyitásérzékelés

• az oldalfalak védelmére mechanikus rezgésérzékelők, ill. testhang érzékelők

Személyvédelem

A védett objektumban dolgozók biztonsága érdekében lehető- vé kell tenni a támadások rejtett jelzését. A támadásjelző esz- közök rögzített változatai csak védett helyen, szabotázsvédett kivitelben telepíthetők, és 24 órás üzemmódban működnek. A telepítés úgy történjen, hogy használatuk esetén egyenként is hasznosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok azono- sítás).

Riasztásjelzés

Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédelmet dobozban felszerelt hang-, fényjelző, ill. hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni őket.

Teljes körű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes al- kotóeleme teljes körű.

Teljes körű az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelző- rendszer – éles üzemmódban- felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, por- tált, valamint a teljeskörű mechanikai – fizikai védelem követel- ményeit ki nem elégítő falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Teljes körű az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelző- rendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belső terét, jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást, valamit legalább csapdaszerűen figyeli a megközelítési útvo- nalakat.

Teljes körű a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli az összes veszélyeztetett tár- gyat. Páncélszekrény, páncéltermek stb. védelme esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed.

Teljes körű a személyvédelem, ha az elektronikai jelzőrend- szer folyamatosan biztosítja az összes veszélyeztetett sze- mély számára a támadásjelzés lehetőségét.

Teljes körű a riasztásjelzés, ha az elektronikai jelzőrendszer által kiadott riasztásjelzés a helyszíni riasztás mellett közvetle- nül értesíti az objektum őrzésvédelmét biztosító állományt.

A teljes körű elektronikai jelzőrendszer:

• A rendszer telepítésekor csak olyan központi egység alkal- mazható, amelyik megfelel a 2.1 pontban meghatározott fel- tételeknek.

• A jelzővonalakon az érzékelő(k) telepítése úgy történik, hogy jelzés esetén bármelyik egyenként azonosítható legyen.

• Támadásjelző rendszer telepítésénél a személyvédelem kialakítása rögzített és mobil, rádiófrekvenciás eszközök fel- szerelésével együttesen történik. A támadásjelző működteté- se esetén az elektronikai jelzőrendszernek csendes jelzés- ként kell a távfelügyeleti központ felé elküldeni a jelzését.

• Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötődobozban történ- het.

• A központhoz eseményrögzítő printert lehessen csatlakoz- tatni.

• A központi egység memóriája minimum az 50 utolsó ese- mény tárolására képes legyen. A memória tartalma utólag kinyomtatható legyen.

• A rendszer rendelkezzen partícionálási lehetőséggel, valamint minimum 16 önállóan programozható felhasználói kóddal.

• A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történ- het. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett tér- ben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 20 másod- perc állhat rendelkezésre. Amennyiben a kezelő az őrzést végző szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 másodperces idő- korláttól el lehet tekinteni.

• Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is engedélyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanika- ilag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelő esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelőt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendel- kező felhasználó szüntetheti meg.

• A kezelőről kényszerkód leadására is legyen lehetőség.

• A központ rendelkezzen minimum 4 db szabadon programoz- ható kimenettel. (Pl.: összetett betörés, támadás, meghibá- sodás, hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)

• A jelzővonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A hurokellenállás 40 %-os megváltozása generáljon jelzést.

• A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzőeszközről tör- ténjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulá- torral rendelkező, feszültségelvétellel indított, hang- és fény- jelző legyen. Mindkét hangjelző hangereje haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és – az épület adottságaihoz igazodva – különböző irányokba, a lehető legnagyobb felhívó hatást kelt- ve kerüljenek telepítésre.

• A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzőrendszer minimum 72 órán keresztül működőképes legyen.

• A rendszerben csak MABISZ által teljeskörűnek minősített eszközök alkalmazhatók.

• A központi, vagy kezelő egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali riasztási- és a szabotázs vonalon).

• Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekap- csolhatók.

• A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók.

• Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 ese- mény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass ada- tait (pl.: zóna; kiiktatás; üzembe helyezés ideje; kezelő(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, leg- alább 8 napig tárolni.

• A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható, szabotázsvédett kivitelű legyen.

• Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképe- sek.

• A rendszer összes elemének folyamatos őrzésére a szerviz és az üzemeltető által csak közösen kikapcsolható jelzővona- lakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

• A rendszer csak akkor legyen élesíthető, ha minden érzéke- lője alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes.

• Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell.

• A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusz- tikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

• A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenőrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-, fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon.

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által a kezelő- ről lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását követően ismételten kapcsoljon éles állapotba.

• A kültéri hangjelzők váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettős burkolatú, hab bejuttatása ellen védő vagy késleltetésére alkalmas dobozo- lással.

• Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 2001x fényerejű legyen.

• A jelzőeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

• Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell.

• A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

2.2 Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljeskörű felület- védelem és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva, riasztásjelzés a helyszínen – a környezet riasztva – történik.

Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer

– éles üzemmódban – a védett objektumban található veszé- lyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• Egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azo- nosítható legyen.

• Támadásjelző rendszer telepítésénél rögzített eszközök fel- szerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök működtetése esetén a rendszernek nem éles állapotban, amennyiben fel- ügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok azonosí- tás).

• A vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsővel védve is történhet.

• Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatáro- zott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-, fényjelző és hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerű eszközökkel elérni őket, és egy- mástól az épület adottságához igazodva a lehető legtávolabb kerüljenek.

• Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is engedélyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikai- lag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

• A központ rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcsolás ese- tén megkülönböztetett jelzés továbbítható. (pl.: összetett betörés, támadás)

• A telepítéskor mindegyik jelzővonalon EOL-os lezárást kell alkalmazni. Az ellenállásérték 40%-os megváltozásakor a központnak jelzést kell generálnia.

• Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelke- ző, hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékkel történjen. A hangjelző hangereje legalább 100 dB/m legyen.

• A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ mini- mum 48 órán keresztül működőképes legyen.

• A rendszerben csak MABISZ által minősített eszközök alkal- mazhatók.

• A betörésjelző központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre és rendelkezzen (egybeépítetten) 12 üzemórát biztosító tápegységgel.

• A központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali riasztási- és a szabotázs vonalon).

• Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekap- csolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai ille- téktelenek által ne legyenek változtathatók).

• A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1, 2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – legyen.

• A kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

• Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképe- sek.

• A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjel- zők, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvo- nalkövető egységeinek állandó őrzésére, ellenőrzésére jelző- vonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

• A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelőegységen jelezze.

• Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

• A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusz- tikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

• A jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40 %-os változá- sát a rendszer jelezze.

• Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendő.

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba.

• A kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős burkolatú, min. 1, 2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendel- kezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel.

• Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 2001x fényerejű legyen.

• Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

• Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélkül).

• Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell.

• A nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők.

• A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

2.3 Minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonat- kozásában nincs, a felügyelet védelem csak a 3 m-nél alacso- nyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű terü- letvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók.

• A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

• A központi egység élesítése, hatástalanítása kódkapcsoló- val, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel tör- ténhet. A vezetéket kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem halad- hatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gon- doskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről.

• Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővo- nalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek leg- alább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.

• A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon.

• A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek.

• A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az anten- nája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.

• A nyitásérzékelők lehetnek befúrható és felületszerelt kivite- lűek is.

• A jelzővonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem szüksé- ges.

• A vezeték toldása forrasztott kötésekkel kábelcsatornában is történhet.

• A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kima- radását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjel- ző készülékkel történjen. A hangereje legalább 100 dB/m legyen.

• A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén úgy kell fel- szerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell len- nie.

• Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elekt- romos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

• Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rend- szer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

• Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rend- szer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

Az elektronikai védelem kialakításának az előzőekben ismer- tetett fokozatai nem alkalmazhatók a távfelügyeleti rendsze- reknél, a beléptető rendszereknél és a videó-figyelő rendsze- reknél. Két utóbbi rendszer önállóan működő rendszerként is működtethető, de szorosan integrálható az elektronikai jelző- rendszerbe. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív véde- lemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert.

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Telefon: x00 0 0000-000 • Fax: x00 0 000-0000

E-mail: xxxx@xxxxx.xx • xxx.xxxxx.xx

H 4997/2024. 07./126

Document Metadata

Table of Contents

TARTALOMJEGYZÉK

Document Metadata