Feltételek

Feltételek

Házõrzõ

új otthon biztosítás

Ügyféltájékoztató és feltételek

Érvényes: 2003. december 1-jétõl

Xx.xx.: 11545

Tartalomjegyzék

A) Ügyféltájékoztató 3

B) Xxxx vagyontárgyak biztosítottak? 5

C) Milyen veszélyekre és károkra terjed ki a biztosítás? 8

D) Milyen költségeket vállal át a biztosító? 18

E) Xxxxx kezdõdik, mikor ér véget a biztosítás? 19

F) Mi a biztosítási összeg és az értékkövetés? 20

G) Mi az alulbiztosítottság és hogyan kerülhetõ el? 21

H) Hogyan kerül megállapításra a kárkifizetési összeg? 22

I) Milyen módon lehet fizetni a biztosítási díjat? 25

J) Kik a biztosítás szereplõi, alanyai? Kinek a részére történik a kárfizetés? 26

K) Hol és mely vagyontárgyakra érvényes a biztosítás? 27

L) Xxxxxx a biztosítással kapcsolatos kötelezettségek? 28

M) Mit kell tennie a káresemény bekövetkezésekor? 29

N) Melyek az általános kizárások, mentesülések? 32

O) Milyen legyen a lakás védelme? 34

P) Mit tehet a károk megelõzése érdekében? 43

R) Miben nyújt segítséget a jogvédelem-biztosítás? 46

S) Milyen szolgáltatásokat nyújt önnek a Mestervonal-24? 50

T) Csomagok szolgáltatásai 52

– 2 –

A) Ügyféltájékoztató

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Részvény- társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztat- juk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, valamint megismertetjük önt az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továb- bá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítóintéze- tekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, amelyek birtokában a szerzõdés- kötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.

1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 000 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG Székhelye: A–1010 Wien, Landskrongasse 1–3.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, bárme- lyik ügyfélszolgálati irodánkhoz, illetõleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250-es kék számon készséggel állnak az ön rendelkezésére.

Információt és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

További kérdéseivel vagy problémáival forduljon a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes területi ügyviteli központokhoz:

Budapest és Vidéke Területi Ügyviteli Központ	0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.	(0) 000-0000
Miskolci Területi Ügyviteli Központ	3530 Miskolc, Szemere B. u. 13.	(46) 517-100
Debreceni Területi Ügyviteli Központ	4024 Debrecen, Xxxxx Xxxx u. 37.	(52) 419-937
Szegedi Területi Ügyviteli Központ	0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.	(62) 566-199
Pécsi Területi Ügyviteli Központ	7624 Pécs, Xxxxx Xxxx Xxxxx u. 1.	(72) 512-412
Gyõri Területi Ügyviteli Központ	9022 Gyõr, Bajcsy-Xx. xx 00.	(96) 507-000

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Rt. Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolatok csoportnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.

3.	A biztosító felügyeleti szerve:	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
	Székhelye:	1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx)
	Levélcím:	1535 Budapest, 114. Pf. 777.
	Központi telefonszám:	489-9100
	Helyi tarifával mûködõ kék szám:	(06-40) 203-776
	Központi fax:	000-0000

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalap- vetõbb szabályokat a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.

A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányítását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Felügyelõség

Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.

Telefon: 000-0000

Fax: 000-0000

A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljestésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli ren- dezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testületnél. A testületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

– a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) személyi adatait;

– a biztosított vagyontárgyat és annak értékét;

– a biztosítási összeget;

– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat;

– a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körülményt.

6. A fenti biztosítási titkot képezõ adatok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottjait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap- csolatosan tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok (biztosítási titkot képezõ adat) csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

7. A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény értelmében a titoktartási kötelezettség nem áll fenn

– a feladatkörében eljáró felügyelettel,

– az ügyészségi felhatalmazással rendelkezõ rendészeti nyomozó hatóság vezetõjével,

– az ügyészséggel,

– büntetõügyben, polgári ügyben, valamint csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal,

– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

– a törvényben meghatározott esetekben az adóhatósággal,

– a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

– a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

– a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

– az egészségügyi hatósággal.

8. Tájékoztatjuk, hogy a Generali-Providencia Biztosító Rt. részére – társaságunk irányítása és ellenõrzése alatt – a Generali Holding Vienna AG számítógépes adatfeldolgozási szolgáltatást nyújt, mely szolgáltatónál a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, továbbá a szolgáltató székhelye szerinti állam tagja az Európai Uniónak, és rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal.

9. Társaságunk köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathe- lyesbítéseket a nyilvántartásban átvezetni.

10. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:

– A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók.

– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni és ajánlatát csak ezt követõen aláírni.

– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

A sikeres együttmûködés reményében:

Generali-Providencia Biztosító Rt.

B) Xxxx vagyontárgyak biztosítottak?

– 5 –

Az alább felsorolt vagyoncsoportok közül azok és olyan mértékben vannak biztosítva, amelyeket és amilyen biztosítási összegig ön a biztosítási ajánlaton megjelöl.

Biztosított vagyoncsoportok	Biztosított vagyontárgyak felsorolása	Nem biztosított, a biztosítás- ból kizárt vagyontárgyak	Megjegyzés
		Lakóépület/lakás		Épületnek minõsülnek az épület feladatának ellátásához szükséges részei. Ide tartoznak az alábbiak: • az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek, berendezések (szilárdan beépített válaszfalak és térelvá- lasztók, a rögzített padló-, fal,- födém- és szegélyburko- latok, álmennyezetek, galériák, redõny, reluxa, elektro- mos mozgató berendezéseikkel együtt, kültéri antenna- berendezések, villámhárító, lépcsõk és létrák, külsõ használatúak is); • beépített szekrények rendeltetésüktõl függetlenül, ame- lyek károsodás nélkül eredeti helyükrõl nem mozdíthatók el, adott feladat ellátására építették be (pl.: kamraszek- rény, falnyílás kitöltése céljából az adott helyre beépített önálló teherviselõ elemek nélkül beépített szekrény, stb.); • épületbe szerkezetileg beépített üvegezések; • az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérõmûsze- rekkel, klímaberendezések, villanytûzhely, villanybojler, átfolyó üzemû elektromos vízmelegítõk; • az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérõmûsze- rekkel, gáztûzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gáz- konvektorok; • az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elve- zetését, valamint a fûtést szolgáló berendezések a hoz- zájuk tartozó mérõmûszerekkel, szerelvénnyel, szivaty- tyúkkal, szûrõberendezésekkel és tartozékokkal, egész- ségügyi berendezések, a WC, fürdõ- és mosdóberende- zések; • felvonók; • kaputelefon; • szemétledobó berendezések; • védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített érték- tároló; • építmények (kerítés, kapuk, támfal, derítõ, gépkocsi bejá- ró, járda, úszómedence); • építés, átépítés alatt álló épületek esetén a be nem épí- tett építõanyagok, szerelvények, tartozékok.	Nem épületnek, hanem ingóságnak minõsülnek az egyéb elektromos fo- gyasztó berendezések, készülékek és világítótestek az egyéb gázfogyasztó készülékek.	Épület az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezõ külsõ tértõl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ez- zel az állandó vagy az idõszakos tartóz- kodás, illetve használat feltételeit biz- tosítja. Építés (új építés, valamint az építési en- gedélyhez kötött bõvítés, átépítés) alatt álló épületek, nem állandóan lakott épü- letek (amelyben nem laknak életvitelsz- erûen, állandó jelleggel), valamint bérbe adott épületek, lakások csak abban az esetben biztosítottak, ha a biztosítási ajánlaton ezt a tényt rögzítették.

Biztosított vagyoncsoportok	Biztosított vagyontárgyak felsorolása	Nem biztosított, a biztosítás- ból kizárt vagyontárgyak	Megjegyzés
		Melléképület/nem lakáscélú helyiség		Lakótérbõl közvetlenül meg nem közelíthetõ, a lakástól kü- lön bejárattal rendelkezõ épületek, épületrészek. Családi háznál különálló vagy lakóházzal egybeépített, de külön bejáratú garázs, szerszámos kamra, ól, terménytáro- ló. Lakástulajdon biztosítása esetén a lakóépületben talál- ható saját tulajdonú pincehelyiség, tároló, illetve lakóépü- letben vagy máshol lévõ saját tulajdonú garázs.		Melléképület és/vagy nem lakáscélú he- lyiség legfeljebb 50 m2 alapterületig biz- tosított lakóépület/lakás biztosítási ösz- szegén belül.
Általános háztartási ingóság	Ami egy háztartásban általában elõfordul, mint pl.: • berendezési tárgyak: bútorok, szõnyegek, függönyök, vi- lágítótestek; • híradástechnikai készülékek 150 eFt egyedi érték alatt; • ruházat; • hobbi eszközök: sportfelszerelés, kerékpár; • minden egyéb ingóság, ami nem minõsül épületnek, kiemelt értékû ingóságnak, ékszernek.	Nem biztosítottak: • a légi-, vízi- és motoros jármûvek, lakókocsik, utánfutók; • okmányok, kéziratok, tervek és do- kumentációk, adathordozókon tárolt információk (lásd még H fejezet); • a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyi- ségben (pl. erkély, külsõ folyosó, kert stb.) tárolt ingóságok; • hobbi állatok, ló, nem saját fogyasz- tásra tartott haszonállatok; • lábon álló növényi kultúrák; • nyaralóban, lakatlan épületben, mel- léképületben, nem lakás célú helyi- ségben tárolt kiemelt értékû ingósá- gok, ékszerek, drágakövek, kész- pénz, értékpapír.	Általános háztartási ingóság: mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan elõfordulnak, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak.
Kiemelt értékû ingóság	Képzõmûvészeti és iparmûvészeti tárgyak, katalogizált gyûjtemények: • festmény (olaj, akvarell, vegyestechnika) • számozott grafika, metszet, stb. • szobor, plakett, érem (jelzett kis széria) • zsûrizett mûvészfotó • márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán • régiségnek számító népmûvészeti és jelzett kerámia • festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály • ezüstbõl készült használati- és dísztárgy • fém-ötvösmunkák • bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.) • kézi csomózású vagy szövött szõnyeg • dísz órák • könyvritkaság • faragott fa tárgyak • egyéb alapanyagú dísztárgy • katalogizált gyûjtemény: – bélyeg – numizmatika – 20 db-ot meghaladó egynemû értékhordozó tárgy		Képzõmûvészeti és iparmûvészeti tár- gyak, katalogizált gyûjtemények: min- den olyan ingóság, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszá- ma korlátozott és színvonalát tekintve mûalkotásnak nevezhetõ.

– 6 –

	Egyéb kiemelt értékû ingóságok: • 150.000 Ft egyedi értéket meghaladó valódi szõrme; • 150.000 Ft értéket meghaladó, összekapcsolás vagy hozzáillesztés útján rendeltetésszerûen egységben mû- ködõ híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek, hangszerek (pl.: televízió, videolejátszó, ka- mera, hifi, számítógép konfiguráció); • 150.000 Ft egyedi érték feletti óra; • nemesfém óra; • engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.
Ékszerek, drágakövek	• fémjellel ellátott, nemesfémbõl gépi vagy kézi megmun- kálással készült ékszer • foglalt és foglalatlan csiszolt drágakövek • tenyésztett és valódi gyöngy.
Készpénz, értékpapír	• belföldi fizetõeszköz, valamint Magyar Nemzeti Bank ál- tal jegyzett valuta; • értékpapírok, betétkönyvek.		Készpénz, értékpapír maximum 50 000 Ft-ig biztosított
Idegen vagyontárgyak	• bérelt; • kölcsönvett; • vállalkozói tulajdonban lévõ, valamint • vendégek tulajdonában lévõ vagyontárgyak.	Nem biztosítottak a bérlõk, albérlõk, fizetõvendégek vagyontárgyai.	Idegen vagyontárgyak 50 000 Ft össze- gig biztosítottak az összes ingóság biz- tosítási összegén felül.

– 7 –

C) Milyen veszélyekre és károkra terjed ki a biztosítás?

Az alább felsorolt veszélyek közül a biztosítási ajánlaton megjelölt fedezettípus (tartalma az T) fejezetben található) szerinti biztosítási veszélynemekkel kapcsolatban felmerült károkra terjed ki a kockázatviselés, ha bekövetkezésük az ön szempontjából véletlen, váratlan és elõre nem látható.

Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minõsül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszély- nemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerzõdés hatálya alatt következett be.

– 8 –

Biztosított következményi kárnak minõsül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati össze- függésben van és amelynek elhárítása öntõl ésszerû határidõn belül nem volt elvárható.

Biztosított veszélyek	Biztosított vagyontárgyak felsorolása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzés
		Tûz		Tûznek minõsül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erõbõl továbbterjedni képes. Biztosítási esemény például az is, ha az elektromos készü- lékekben létrejövõ túlfeszültség miatt keletkezõ és tovább- terjedõ tûz más vagyontárgyakat károsít.	• ha a vagyontárgy olyan tûz követ- keztében károsodik, amely önerejé- bõl nem képes tovaterjedni (pl. ciga- rettaparázs, izzó széndarab vagy vi- lágító-, fûtõtest közelében elhelye- zett vagyontárgy perzselõdése) • elektromos készülékek kára, amely- ben elektromos áram hatására tûz keletkezett (pl. túláram, túlfeszült- ség, zárlati hatások, szigetelési hi- bák, elégtelen érintkezés, mérõ-, irá- nyító- és biztonsági berendezések meghibásodása); • tûz, füst vagy hõ hatásának van ki- téve (pl. vasalás, szárítás, sütés, fõ- zés közben szín- és alakváltozás kö- vetkezik be); • öngyulladás következik be; • tûzkár nélküli füst- és koromszeny- nyezõdés.	Tûz, robbanás kockázatok esetén a biz- tosítás nem vonatkozik arra az esetre, ha a biztosított helyiségekben „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
Villámcsapás	Villámcsapás az a kár, amely: • a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó vil- lám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hõhatása kö- vetkeztében keletkezik, valamint • a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által keletkezik.

Robbanás	Robbanáskárnak valamely gázok, porok vagy gõzök ter- jeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erõ-meg- nyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekint- hetõ. Valamely tartály (kazán, csõvezeték stb.) robbanásá- ról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan mé- retû folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítõdésére kerül sor.	A biztosító nem téríti: • a tartály/készülék cseréjének, illetve helyreállításának költségeit, ha a robbanás a tartály/készülék mûsza- ki hibájára vagy karbantartási hiá- nyosságára vezethetõ vissza; • a repülõgépek hangrobbanása; • a környezetnél alacsonyabb nyo- mású zárt tartály (pl.: televízió kép- csõ) összeroppanása miatt bekö- vetkezõ károkat.
Vihar	Viharkár az • amelyet a legalább 15 m/s sebességû szél nyomó- és/ vagy szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban okoz • ideértve a xxxxx által megbontott tetõn történõ egyidejû beázás miatti károkat.	A biztosító nem téríti meg a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletke- zett károkat.
Jégverés	• Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosí- tott vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint • a jégverés által megbontott tetõn történõ egyidejû beázás.
Hónyomás	• Nagy mennyiségben felgyülemlõ hó statikus nyomása által a biztosított épületben/építményben okozott kár. • Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a hónyomás által megrongált te- tõn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg be- ömlõ csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.	Nem térül meg az a kár, amelyet az ol- vadáskor lecsúszó hó okoz a biztosí- tott vagyontárgyakban.

– 9 –

Biztosított veszélyek	Biztosított vagyontárgyak felsorolása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzés
		Sziklaomlás, kõomlás, földcsuszamlás		Azok a károk, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladara- bok, kõzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyon- tárgyakban okoznak.	Nem téríti meg a biztosító: • tudatos emberi tevékenység követ- kezményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépõ károkat; • az épületek, építmények alatti feltöl- tések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat; • azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelõ vagy a támfal kar- bantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pe- dig a terep statikai viszonyai szük- ségessé tették volna.
Ismeretlen építmény és üreg beomlása	Azok a károk, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külsõ erõhatás miatti – megszûnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkezõ beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.		Ismeretlen üreg az, amely az építési en- gedélyben nem szerepel vagy a ható- ságok által nincs feltárva.
Ismeretlen jármû ütközése	Az a kár, amelyet az ismeretlen jármû, illetve annak rako- mánya a biztosított vagyontárggyal való ütközéssel okoz.		Nem minõsül ismeretlen jármûnek, amely az ön tudomásával és beleegye- zésével közelíti meg a biztosított épüle- tet/építményt.

– 10 –

Légi jármû ütközése	Személyzet által irányított légi jármû egészének, részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.
Idegen tárgyak rádõlése	Megtéríti a biztosító azt a kárt, amelyet a jelen szerzõdés- ben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül találha- tó idegen tárgy rádõléssel okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.
Felhõszakadás	Azok a károk, amelyeket a felhõszakadásból eredõ, talaj- szinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntés- sel – ide értve az elvezetõ rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.	A biztosító nem téríti meg: • az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezõ károkat; • a felhõszakadás miatti belvíz, talaj- víz által okozott károkat.	Felhõszakadásnak minõsül a nagy mennyiségû, hirtelen lehulló, legalább 1 mm/perc intenzitású csapadékvíz.
Árvíz	Az állandó vagy idõszakos jellegû természetes vagy mes- terséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, • amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el, • továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a ma- gas vízállás következtében fellépõ buzgárok és fakadó- vizek vízhatása. Hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések kö- zötti terület. Nem mentett árterület: az árterületnek az a ré- sze, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik.	Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek: • belvíz és talajvíz által keletkeztek; • elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkeztek; • a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévõ biztosított va- gyontárgyakban keletkeztek.	Azonos káridõpontban bekövetkezõ árvíz- vagy földrengéskár esetén a je- len feltételek alapján létrejött szerzõ- désekre kifizethetõ kárfizetés maximu- ma 1.500.000.000 Ft. Ha az összkár meghaladja az 1.500.000.000 Ft-ot, úgy szerzõdé- senként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy az 1.500.000.000 Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz. A biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõtartama a szer- zõdés hatályba lépésétõl számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a vá- rakozási idõ alatt földrengés vagy árvíz biztosítási eseményekre nem terjed ki.

– 11 –

Biztosított veszélyek	Biztosított vagyontárgyak felsorolása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzés
		Földrengés		Az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés okoz.
Vezetékes vízkár	Azon károk, amelyeket az épület külsõ határoló falába be- épített vagy azon belül lévõ, valamint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedõ használati, csapadék, szenny- víz vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató és köz- ponti fûtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tar- tozékok, szerelvények és készülékek meghibásodása, töré- se, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, vala- mint a nyitva hagyott vízcsap és egyéb okok miatt kiáram- ló víz, illetve gõz a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító megtéríti a biztosítottat terhelõ alábbi költsége- ket, amennyiben a biztosított vagyontárgy károsodott: • a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költségeket, • a kárelhárításra, legfeljebb 6 m csõhossznak megfelelõ helyreállításra fordított költségeket, • törés, repedés, dugulás esetén legfeljebb 6 m új csõ és annak behúzási költségeit, • fagy miatti csõtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költ- ségeit és legfeljebb 6 m csõhosszig helyreállítási költsé- geit.	A biztosító nem téríti meg: • a fakorhadási, gombásodási, pené- szesedési, talajvíz, árvíz vagy más idõjárási hatásokból keletkezõ víz vagy az ezek miatti összegyûlt víz által okozott károkat; • a kiömlõ folyadék, gõz értékét; • a biztosított vezetékekhez csatlako- zó tartozékok, szerelvények és ké- szülékek (pl.: csaptelepek, vízmé- rõk, víztartályok, kazánok, fûtõtes- tek, bojlerek, háztartási gépek) javí- tásának, pótlásának költségeit.

– 12 –

Betöréses lopás	Biztosítási eseménynek az minõsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe: a) erõszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt; b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be; Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelmûen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértõnek kell igazolni. c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–b) pontokban meghatározott betöré- ses lopás vagy rablás útján jutott. Biztosítási esemény a járószinttõl számított legalább 3 m alsó párkánymagassággal rendelkezõ nyitva hagyott abla- kon keresztül történõ behatolás is, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak. Betöréses lopásnak minõsül az is, ha az ingóságot lakás- változtatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból – annak feltörése után – lopták el.		A vagyontárgyak biztosítását betöré- ses lopás, rablás, vandalizmus kocká- zatok esetén a biztosító az O) fejezet- ben szabályozott védelmi elõírások mellett vállalja. A biztosító a károk megfizetését a kár- esemény bekövetkezésekor meglévõ, a kárrendezés során rögzített tényle- ges betörésvédelmi szintnek megfele- lõ, az O) fejezetben meghatározott és rögzített limitekig vállalja. Helyiségnek az épület vagy melléképü- let minden oldalról szilárd anyagú szer- kezetekkel körülhatárolt önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét te- kintjük. Lezárt helyiség az a helyiség, amely az O) fejezetben található védelmi elõírá- soknak megfelel.
Rablás	Rablásnak az minõsül, ha az elkövetõ a biztosított vagyon- tárgyakat jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból ön vagy az épületben jogosan tartozkodó(k) ellen erõszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkal- maz, illetve õket öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi.		Amennyiben a rablás a kockázatviselés helyén kívül történik a biztosító kocká- zatviselése Magyarország területére terjed ki legfeljebb 200.000 Ft-ig.
Vandalizmus	Azok a rongálási károk, melyeket a tettes(ek) a kockázatvi- selés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és az ingatlanban.	A biztosító nem téríti meg a betöréses lopás vagy annak kísérlete nélküli ron- gálási károkat.

– 13 –

Biztosított veszélyek	Biztosított vagyontárgyak felsorolása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzés
		Üvegtörés		Biztosítási eseménynek minõsül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatvise- lése kiterjed: • az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, va- lamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb üvegeire, hõszigetelõ, drót-, illetve katedrálüvegeire max. 3 m2/tábla méretig, továbbá • azon akadályok (védõrácsok, belsõ zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költ- ségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.	A biztosító nem téríti meg: • üvegtetõk, növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok, veranda üvegezését; • üveg építõelemeket (pl. üvegtégla, üveg tetõcserép, copolit üveg); • különleges kivitelezésû üvegeket, úgymint plexi- és akril, savval mara- tott, homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések és tükörcsempék); • az üveg felületén vagy annak díszí- tésében (ideértve a fényvédõ bevo- natokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) ke- letkezett károkat; • a biztosított üveg keretében (fogla- latában) keletkezett károkat; • a biztosítás megkötésekor már tö- rött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat; • taposóüvegekben, üveg dísztár- gyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrások- ban keletkezett károkat; • Bázis, Ideál csomagok választása esetén a bõvített üvegtörés kocká- zat szerinti üvegezéseket.
Bõvített üvegtörés	A biztosító kockázatviselése Optimál csomag választása esetén legfeljebb 100 000 Ft összeghatárig kiterjed az alábbiakra: • maximum 6 m2/tábla méretû üvegek, • a bútorüvegezés, tükör (kivéve velencei tükör), • üveg kerámia fõzõlap töréskáraira és • nyílászáró üvegfelületére ragasztott biztonsági-, hõ- és fényvédõ fólia üvegtörés és repedés miatti pótlási költ- ségeire.

– 14 –

Fagyasztott élelmiszerek megromlása	Megtérülnek azok a károk, amelyek a fagyasztószekrény- ben, mélyhûtõládában 0 °C hõmérséklet alatt tárolt élelmi- szerek áramkimaradás következtében való megromlása miatt keletkeznek legfeljebb 50.000 Ft összeghatárig.	A biztosítás nem vonatkozik arra az esetre, ha az élelmiszerek megromlá- sa a készülék mûszaki hibájából vagy gondatlan használatából ered.
Bankkártya elvesztése	Kiterjed a biztosítási fedezet Magyarország területén felü- gyeleti hatóság engedélyével mûködõ banknál vezetett, az ön saját lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.) területi hatály korláto- zás nélküli elvesztése vagy eltulajdonítása miatti • letiltási és • újrabeszerzési igazolt költségeire legfeljebb 20.000 Ft összeghatárig.	A biztosítás nem fedezi az elvesztett vagy eltulajdonított kártyával való pénzfelvétel vagy vásárlás miatt elõál- ló veszteséget.
Zárcsere költsége	Kiterjed a biztosítási fedezet Magyarország területén a biz- tosítottak által a biztosított lakás kulcsainak elvesztése vagy tõlük való eltulajdonítása esetén a kulcsokhoz tartozó zár cseréjének igazolt költségére legfeljebb 10.000 Ft mértékig a biztosítási szerzõdés tartama alatt egyszeri alkalommal, kizárólag akkor, ha az újként felszerelt zár a Magyar Biztosí- tók Szövetsége által minõsített biztonsági zárnak minõsül.

– 15 –

Biztosított veszélyek	Biztosított vagyontárgyak felsorolása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzés
		Felelõsségi káresemény		Biztosítási eseménynek minõsül az a káresemény, amelyért ön, mint károkozó vagy mint károkozásért felelõs személy a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személysérülésekért, szerzõdésen kívül okozott dologi károkért, kizárólag az alább felsorolt magánemberi minõségében: • az ajánlaton megjelölt ingatlan tulajdonosa, használója; • fûtõolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója; • elektromos háztartási berendezések üzembentartója; • közúti balesetet elõidézõ gyalogos; • kerékpár, kerekesszék, kézi erõvel mûködtetett szállítási eszközök használója; • nem motoros vízi jármûvek (kivéve vitorlás hajó) üzem- bentartója; • nem hivatásszerû sporttevékenység (kizárva verseny- sportoló és vadászati tevékenységet folytató személy); • kisállattartó; • kutyatartó (amennyiben a biztosítási ajánlaton az ebtar- tói felelõsség szolgáltatást kérték); • háztartási alkalmazottak munkáltatója, kivéve az alkal- mazottnak okozott dologi károkat.	Nem terjed ki a biztosítás: • arra a kárra, amit a biztosítottak egymásnak okoztak; • az olyan károk miatti kártérítési kö- telezettségekre, amelyek az ön jog- szabályban meghatározott felelõs- ségénél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; • környezet szennyezésével kapcso- latos károkra; • elmaradt vagyoni elõnyre.	A jelen biztosítási szerzõdés szempont- jából kisállatnak minõsül a macska, a baromfi-félék, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. az aranyhörcsög, tengeri ma- lac, fehér egér, fehér patkány, papagáj és egyéb madarak, teknõsök, akváriu- mi halak. A jelen biztosítási szerzõdés szempont- jából nem minõsülnek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: egzotikus állatok, mint pl. a kígyófélék, kroko- dilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok.
Baleseti káresemény	Baleset az a hirtelen fellépõ, egyszeri, külsõ fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri és ennek következtében meghal, maradandó egészségkárosodást vagy csonttörést szenved.	Nem minõsül balesetnek: • az ember vagy állat által terjesztett bakteriális vagy vírusfertõzés még abban az esetben sem, ha baleset- szerû fizikális ok váltja ki; • a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a biztosított öngyilkossá- ga, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biz- tosított zavart tudatállapotában kö- vetkezett be.	Balesetnek minõsül továbbá: • a gyermekbénulás és a kullancscsí- pés következtében kialakuló agybu- rok- vagy/és agyvelõgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezde- te után, legkésõbb pedig 15 nappal annak befejezõdése után jelentke- zik. A betegség kezdetének az a nap tekintendõ, amikor a gyermekbénu- lásként vagy agyburok- vagy/és agyvelõgyulladásként diagnosztizált betegség miatt elõször fordultak orvoshoz.

– 16 –

Baleseti halál	Közlekedési balesetnek minõsül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármû ve- zetõjeként vagy utasaként a baleset következtében meg- hal vagy maradandó egészségkárosodást szenved. Baleseti halál, melynek következtében a biztosított a bal- esetet követõ egy éven belül meghal.	Nem minõsül közlekedési balesetnek: • a gyalogost érõ olyan baleset, amely- nek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármû nem hatott közre, • a kerékpárost érõ olyan baleset, amelyben más jármû vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre, • a jármû utasát ért olyan baleset, amely nem a jármû vagy más jármû haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.	• a veszettség, ha a betegséget meg- állapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésõbb pedig 60 nappal annak befejezõdése után jelentke- zik. A betegség kezdetének az a nap tekintendõ, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt elõ- ször fordultak orvoshoz. • a tetanuszfertõzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezde- te után, legkésõbb pedig 20 nappal annak befejezõdése után jelentke- zik. A betegség kezdetének az a nap tekintendõ, amikor a tetanuszfertõ- zésként diagnosztizált betegség miatt elõször fordultak orvoshoz.
Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás	Biztosítási esemény az a baleset, melynek következtében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved. Egészségkárosodásnak tekintendõ az olyan testi és/vagy szellemi mûködõképesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha a biztosított egészségi állapota orvosilag kialakultnak, stabilnak tekint- hetõ. A maradandó egészségkárosodás megállapítása so- rán a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevé- kenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A bal- eset következtében kialakuló hátrányos esztétikai követ- kezmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok ön- magukban nem képezhetik maradandó egészségkároso- dásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.	A kockázatviselés nem terjed ki: • a porckorongsérvre, kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülrõl közvetlenül érõ egyszeri, extrém, mechanikus beha- tás következménye, • a hasi sérvre, kivéve, ha a hasi sérv az ép hasfalat ért egyszeri, külsõ, extrém, mechanikus behatás követ- kezménye.
Csonttörés	Biztosítási esemény, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved.	A fogtörés nem minõsül csonttörésnek.

– 17 –

D) Milyen költségeket vállal át a biztosító?

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban szükségszerûen felmerült költ- ségeket:

Rom- és törmelékeltakarítási költségek

Kárenyhítési költségek

Elmaradt lakbér

Bérleti díj térítés

Oltás és mentés költségei

Megtéríti a biztosító a rom- és törmelékeltakarítási költségeket, a biztosítási összeg 2%-áig, melybe be- leértendõek e törmelékeknek a legközelebbi hivatalo- san engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költsé- gei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri taka- rítási költségei.

Megtéríti a biztosító azokat a költségeket, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhíté- se érdekében szükségszerûen merültek fel.

Ha a káresemény következtében a biztosított épület- ben oly mértékû kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlõje jogszabály vagy bérleti szerzõdés alap- xxx xxxxxxxxxxxxx a lakbér egészének vagy egy ré- szének fizetését, megtéríti a biztosító az emiatt elma- radt lakbért, a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 6 hónapig.

Ha a hatóság az épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvá- nítja, a kiköltözéstõl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül megtéríti a biz- tosító az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díját.

Megtéríti a biztosító az oltás és mentés költségeit, be- leértve az idegen tulajdonban az oltás és mentés so- rán keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgála- tára hivatott tûzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

E) Xxxxx kezdõdik, mikor ér véget a biztosítás?

Hogyan jön létre, illetve módosítható a biztosítási szerzõdés?

Biztosítási ajánlat tétele

Biztosítási szerzõdés megkötését, illetve módosítását ön a biztosító felé tett írásos ajánlattal kezdeményezi.

Díjelõleg megfizetése

Ön az ajánlat megtételekor díjelõleget fizet, mely a biztosítás díjába kerül beszámításba. Az elsõ díj megfizetésére a felek halasztásban állapodhatnak meg, mely szerint az elsõ díjat legkésõbb az ajánlat keltétõl számított 60. napon kell megfizetni.

Biztosítási szerzõdés létrejötte, kötvény kiállítása

A biztosítási szerzõdés az ajánlatnak megfelelõ tartalommal jön létre és a biztosítási ajánlat egyben kötvénynek tekinthetõ. A biztosító a biztosítási kötvényt az ön kérésére kiállítja és kiszolgáltatja.

Biztosítási védelem kezdete

Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt idõpont. Ez nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak az ön által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatvi- selés legkorábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelöl- hetõ meg. A biztosítás legkorábban a díjelõleg biztosító képviselõje részére történõ átadását követõ nap 0. órájától lép hatályba. Amennyiben a felek díjhalasztásban állapodtak meg, a szerzõdés hatálybalépése – a biztosítási szer- zõdés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett idõpont.

A biztosítás idõbeli hatálya felelõsségbiztosításnál

A biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésõbb a szerzõdés megszûnését követõ 2 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

A biztosítási idõszak, évforduló

A biztosítási idõszak 1 év. A biztosítási évforduló, amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap elsõ napjára esik a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje.

Hogyan szûnik meg a biztosítási szerzõdés?

A biztosítási szerzõdés határozatlan idõtartamra szól. A felek a biztosítási szerzõdést a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és ön halasztást sem kapott, illetõleg a biz- tosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghos- szabbíthatja, ha az elsõ díj esedékességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével önt a fizetésre írásban felszólítja.

A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésének tényérõl a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést.

Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat aján- lott levélben kötelesek megtenni.

A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének jut a tudomására.

F) Mi a biztosítási összeg és az értékkövetés?

Biztosítási összeg

Épület és ingóságbiztosításban a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak az ön által a biztosítási szer- zõdésben megjelölt értéke. A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy az fedezze épületek, építmények esetében az újraépítési költséget, ingóságok esetében az új állapotban való beszerzési értéket. A biztosító javas- latot tehet a szerzõdéskötéskor az épület, valamint az általános háztartási ingóságok biztosítási összegére.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy után- pótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

Ha ön a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biz- tosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást.

Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (pl. általános háztartási ingóság) a felek a megjelölt bizto- sítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is.

Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás (lásd G) fejezet) tényét a biztosítási szerzõdés minden egyes vagyontárgyánál vagy vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

Felelõsségbiztosításban a biztosítási összeg (lásd T) fejezet) az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biz- tosítási eseménnyel összefüggésben kártérítés és egyéb költségek címén kifizet. A biztosító az egy biztosítási éven belül bekövetkezett biztosítási eseményekre legfeljebb a biztosítási összeg tízszeresére nyújt fedezetet.

Értékkövetés

A biztosító az újérték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja.

Adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által elõzõ év szeptemberében kiadott Statisztikai Havi Közlemények szolgálnak az alábbiak szerint:

Épületekre vonatkozóan „építési-szerelési árindexek az építõiparban” január-június idõszakra az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva.

Ingóságokra vonatkozóan „fogyasztói árindex a javak fõbb csoportjai szerint” január-június idõszakra az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva.

A kiegészítõ ebtartói felelõsségbiztosítás és Mestervonal-24 szolgáltatás értékkövetésénél az épületekre vonatko- zó árindexek érvényesek. Az így meghatározott árindexektõl a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelõen módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az elõzõ biztosítási idõszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.

A biztosítási összeg módosításáról a biztosító a biztosítási évfordulót megelõzõen írásban értesíti önt. Az értesítést a vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegeket és biztosítási díjat tartalmazó kötvény jelenti.

Ha ön a módosítást nem kívánja, a módosított biztosítási kötvény biztosítóhoz való visszaküldésével írásban kér- heti a biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Amennyiben a biztosító nem alkalmazta az értékköve- tést, akkor kár esetén az ebbõl adódó alulbiztosítottságot a biztosító nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövetõ indexet mindig a biztosítás megkötésétõl vagy az utolsó értékkövetéstõl halmozottan számítja.

G) Mi az alulbiztosítás és hogyan kerülhetõ el?

Alulbiztosítás és következményei

Alulbiztosítás akkor fordul elõ, ha a biztosítási összeg alacsonyabb annál az értéknél, amelybõl a károsodott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetõleg pótolni lehet.

Fentiekbõl következik, hogy ez nem lehet célja a lakásbiztosításnak, hiszen ön pontosan azt akarja, hogy a kártérítési összegbõl károsodott értékeinek helyébe újat tudjon vásárolni vagy a régit teljes mértékben helyre tudja állítani. A biztosítási összegnek fedeznie kell az épület, lakás újraépítési költségét, a lakástartalom újrabeszerzési értékét. Alulbiztosítottsághoz vezethet:

• ha lakásának nem az egész területét biztosítja;

• ha szerzõdés megkötése, illetve az utolsó módosítása óta új vagyontárgyakat vásárolt vagy épületéhez hozzáépített;

• ha az F) fejezetben részletezett felkínált értékkövetéssel nem élt.

Példa alulbiztosítottságra

Adott egy 100+50 m2 alapterületû családi ház, amelynek újraépítési értéke 30 millió Ft. A biz- tosítás kötésekor nem vették figyelembe az 50 m2 hasznos alapterületû beépített tetõteret és a szerzõdésben a biztosítási összeget 20 millió Ft-ban határozták meg.

Az épületben viharkár keletkezett, a helyreállítási költség 1 millió forint volt.

A kárkifizetési összeg kiszámítása során a biztosítási összeget (20 millió Ft) arányítják az épület teljes újraépítési értékéhez (30 millió Ft) és az így megkapott hányadossal megszorozzák a helyreállítási költséget.

kárfizetési összeg = kár összeg (1 millió Ft) x

biztosítási összeg (20 millió Ft) újrabeszerzési érték (30 millió Ft)

= 667.000 Ft

Hogyan kerülhetõ el az alulbiztosítottság?

A biztosító a biztosított épület és ingóságok alulbiztosítottságát nem vizsgálja biztosítási esemény bekövetkezését követõ kárrendezés során, ha

• a lakóépület/lakás alapterülete megegyezik az ajánlaton feltüntetett alapterülettel és

• ön minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadta az F) fejezetben meghatározott automatikus értékkövetést.

Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.

H) Hogyan kerül megállapításra a kárkifizetési összeg?

Épület és ingóság károk esetén

	A kárkifizetés ezeken az összegeken történik:
	Teljes kár esetén1	Részleges kár esetén2
Épületek, építmények	újraépítési3 vagy forgalmi4 értéken	javítási, helyreállítási költségen5
Festés, mázolás, tapétázás, burkolás	javítási, helyreállítási költségen
Ingóságok – ha káridõponti avultsága nem érte el a 75%-ot – ha káridõponti avultsága elérte a 75%-ot	káridõponti beszerzési értéken	javítási, helyreállítási költségen
	káridõponti avult értéken6
Üvegkárok	a törött üveggel azonos méretû és minõségû üveg pótlásának költsége
Fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek, értékpapírok	hirdetményi eljárással kapcsolatos és okmány újraelõállítási költsége
Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta	káridõponti MNB deviza-középárfolyamán

1 Teljes kár az, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állítható helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan.

2 Részleges kár javítással, részek pótlásával helyreállítható.

3 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének idõpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségû és minõségû épület építési költsége, de nem lehet több az ajánlat- ban a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

4 Forgalmi érték az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelõ, a kár idõpontját közvetlenül megelõzõ állapot szerinti piaci értéke. Amennyiben az épület újraépítési – helyreállítási – költsé- ge nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél, a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett az ingatlan forgalmi értékét téríti meg, melybõl levonja a maradványok értékét. Az épület újraépítési és forgalmi érték közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület helyreállítása, felépítése a kockázatviselés helyén megtörténik.

5 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgy káridõpontjában történõ javítási vagy új állapotban történõ beszerzési ára, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépítési értékét.

6 Káridõponti avult érték a károsodott vagyontárgynak a kár idõpontjában új állapotban törté- nõ beszerzési ára vagy újraelõállítási költsége csökkentve a használtsági foknak megfelelõ ösz- szeggel. A vagyontárgy avultságának meghatározásához az életkorát, az igénybevételének mód- ját, a ráfordított karbantartást és felújítást lehet figyelembe venni, de fõleg számítástechnikai, híradástechnikai eszközöknél a technikai avulás is számottevõ.

A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki elõszereteti értékre, gyûjtemények egyes darabjainak kára esetén a többi darab értékcsökkenésére, elmaradt haszonra.

A kártérítési összegbõl levonásra kerül az adóhatóságtól visszaigényelhetõ összeg, a haszno- sítható maradvány értéke.

A programok, adatok csak abban az esetben biztosítottak, ha azok újra elõállíthatók, illetve beszerezhetõk.

A biztosító megtéríti:

• a programok újratelepítési, beszerzési (elõállítási) költségét; egyedi programok esetén a for- rásprogramoknak tetszõleges dokumentációból történõ beviteli költségét, ide nem értve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét;

• az adatok tetszõleges adathordozóról (dokumentációból) történõ újbóli bevitelének, beszer- zésének költségét, ide nem értve az adatok újraelõállítási költségét (pl.: megismételt adat- gyûjtés, újból elvégzett kísérletek).

Felelõsségi károk esetén

A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti:

• kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni és nem vagyoni kárt, melyért ön kártérítési felelõsséggel tartozik;

• a kockázatba vont felelõsségi károk járulékait, illetve a kamatot, a biztosítási eseménnyel összefüggésben ön ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételrõl lemondott, továbbá az ön képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait.

A közös tulajdonosi minõségben okozott – a tulajdonosokat terhelõ – felelõsségi károkat a biz- tosító az ön tulajdoni hányadának arányában, a szövetkezeti lakóközösséget terhelõ károkat a biztosítónál biztosított és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

Baleseti károk esetén

Baleseti halál esetén a biztosító az T) fejezetben rögzített biztosítási összeget téríti.

Maradandó egészségkárosodás

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor válik esedékessé, ha az egészségkárosodás maradandó. Amennyiben a biztosított egészségkárosodása folyamatosan változik a biztosító a szolgáltatásának mértékét legkésõbb a baleset napjától számított 4 év letelte után, a maradandónak tekinthetõ egészségkárosodás mértékének megfelelõen állapítja meg.

A biztosítottnak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként egy alkalommal annak megállapítását kérni, hogy az egészségi állapota orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthetõ-e.

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az T) fejezetben rögzített biztosítási összegbõl a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelõ összegû szolgáltatást nyújt.

A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása Egészségkárosodás foka %
	mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
	egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
	egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte elõtt elvesztette	65%
	mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
	egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	15%
	egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte elõtt elvesztette	45%
	a szaglóérzék teljes elvesztése	10%
	az ízlelõképesség teljes elvesztése	5%
	egy kar vállízülettõl való teljes elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes	70%
	mûködésképtelensége	65%
	egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése,
	vagy teljes mûködésképtelensége	60%
	egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége	20%
	egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége	10%
	bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége	5%
	egyik comb csípõízületben történõ elvesztése vagy a csípõízület teljes
	mûködésképtelensége	70%
	egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes
	mûködésképtelensége	60%
	egyik lábszár részleges csonkolása	50%
	egyik bokaízület elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége	30%
	egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége	5%
	bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége	2%

Ha a térítés mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, a szolgáltatást aszerint kell megál- lapítani, hogy a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértékét a fenti táblázat figyelembevételével a biztosító or- vosa állapítja meg. A biztosítót más orvosszakértõi testületek határozata nem köti, így például a társadalombiztosítási szervek határozatai nem szolgálnak kizárólagos alapul a szolgáltatás mértékének megállapításánál. A baleset elõtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.

A biztosító szolgáltatása nem lehet nagyobb a biztosítási összegnél.

Amennyiben a baleset elõtt már meglévõ betegségek vagy fogyatékosságok közrehatottak a maradandó egészségkárosodás mértékében, és ez a közrehatás legalább 25%-os volt, a biz- tosító a fizetendõ összeget a közrehatás mértékével csökkenti. Ha a biztosított az egészségká- rosodás véglegessé válása elõtt meghal, az egészségkárosodás olyan foka után teljesítendõ a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása szerint figyelembe vehetõ.

Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a bizto- sított a balesetet követõ 15 napon belül meghal. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál az egészségi állapotot a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenõriztesse.

Csonttörés bekövetkezése esetén a biztosító – balesetenként a törések számától függetlenül – az T) fejezetben rögzített biztosítási összeget téríti.

I) Milyen módon lehet fizetni a biztosítási díjat?

Mikor esedékes a biztosítási díj?

Az elsõ idõszakra vonatkozó díjrészletet díjelõlegként a szerzõdéskötés alkalmával kell fizetni, kivéve, ha a felek díjhalasztásban állapodtak meg (lásd E fejezet).

Minden késõbbi díj annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

Milyen különbözõ fizetési módok lehetségesek?

Átutalási postautalványon (csekken)	Az egy évre kiszámított biztosítási díjat önnek évente, félévente, negyedévente van lehetõsége fizetni. A díj- fizetési gyakoriságnak megfelelõen postai úton juttat- ja el a biztosító önnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, amelyet szíveskedjen mihamarabb postára adni, hogy számláján ne keletkezzen tartozás. Termé- szetesen elõfordulhat, hogy elfelejti idejében befizetni vagy elveszíti a csekket, ezért egy hónappal késõbb újabb utalványt küld a biztosító, amivel rendezheti el- maradt biztosítási díját.
Banki díjlehívással	Kényelmesebb megoldást jelent, ha ön rendelkezik la- kossági folyószámlával és megbízást ad számláját ke- zelõ bankfióknak a rendszeres díjak lehívásának en- gedélyezésére. Ebben az esetben az éves díjat 12 részletben, havi rendszerességgel is van lehetõsége fizetni.
Átutalási megbízással	Számláját vezetõ bank részére átutalási megbízást is adhat. Ilyenkor a díj esedékessége elõtt negyedéven- te, félévente vagy évente díjbekérõt kap, amivel az át- utalást lehet elindítani. Szerzõdéskötéskor meg kell adnia a számlaszámát.

J) Kik a biztosítás szereplõi, alanyai? Kinek a részére történik a kárfizetés?

Szerzõdõ az a fél,

• aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és

• a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.

Biztosított

• az a személy, akinek a vagyontárgyai a biztosítási fedezetbe vont kockázatokra biztosítva vannak és

• aki a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett biztosítottal egy életközösségben lakik, valamint

• a lakásszövetkezet vagy a társasház a Generali–Providencia Biztosító Rt.-nél biztosított laká- sainak és az összes lakásának arányában, illetve a biztosított tulajdoni hányadának arányá- ban.

Kedvezményezett

• baleset-biztosításban a biztosított halála esetén a biztosított örököse.

A kárkifizetés

a biztosított részére történik, kivéve az alábbi esetekben:

• ha a biztosított a 300 000 Ft, illetve azt meghaladó épületbiztosítási kárkifizetésre a biztosítási kötvényen kedvezményezettet jelölt;

• társasházi közös tulajdon vagy szövetkezeti tulajdonhoz tartozó épületrészek károsodása esetén a biztosított tulajdoni hányada szerint a társasházi közösségnek, illetve a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásainak arányában a lakásszövetkezetnek történik, ha ez a kár más biztosítás alapján (pl.: társasházi közös vagy szövetkezeti tulajdonra kötött más biztosítás) nem térül meg;

• felelõsségi károk esetében csak a károsultnak történhet. A biztosított csak abban az eset- ben követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését õ egyenlítette ki;

• a biztosított halála esetén a kedvezményezett jelölésére vonatkozó rendelkezések figyeleme- bevételével a biztosított örököse részére történik.

K) Hol és mely vagyontárgyakra érvényes a biztosítás?

Családi ház esetén

az ajánlaton a biztosított épület címe szerinti telek területén lévõ lakóépületre, melléképületre, építményekre.

Lakás esetén

az ajánlaton a biztosított lakás címe szerinti lakásra és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadra, amennyiben az utóbbi más biztosítás alapján nem térül meg.

Más címen lévõ garázs

Lakástól más kockázatviselési helyen lévõ saját tulajdonú garázsra, legfeljebb 50 m2 alapterületig.

Hétvégi ház, nyaraló

az ajánlaton feltüntetett cím szerinti épületre, melléképüle- tekre, építményekre.

Költözés idejére bútorszállító autóban

lévõ ingóságok betöréses lopás kockázatára.

Nyaralás idejére

Magyarország területén átmenetileg (3 hónapnál nem hosszabb ideig) elvitt általános háztartási ingóságokra ezen vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-áig.

Rablás

Magyarországon történõ rablásra legfeljebb 200.000 Ft-ig.

Baleset

A baleset-biztosítás területi hatálya az egész világra kiterjed.

Felelõsségbiztosítás

Területi hatály Magyarország (Bázis és Ideál fedezet) vagy Európa és a Földközi-tenger menti országok (Optimál fedezet) Ebtartói felelõsségbiztosítás területi hatálya Magyarország.

Jogvédelem-biztosítás

Területi hatály a Magyarország területén bekövetkezett, ma- gyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tarto- zó biztosítási eseményekre terjed ki.

L) Xxxxxx a biztosítással kapcsolatos kötelezettségek?

Közlési kötelezettség

A biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt szükséges a biz- tosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biz- tosító írásban kérdéseket tett fel.

Változásbejelentési kötelezettség

A bekövetkezéstõl számított 5 munkanapon belül kérjük jelentsen be a biztosítónak írásban minden, az ajánlaton feltüntetetett körülmény módosulását, de különösen:

• az egyes vagyoncsoportok szerinti biztosítási összegek 10%-át meghaladó növekedését,

• ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.

Kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettség

Ön köteles mindent megtenni a káresemények megelõzése és elhárítása érdekében.

A biztosított helyiségeket bármilyen rövid idejû eltávozás esetén köteles bezárni és minden ren- delkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi- és riasztó berendezést üzembe helyezni.

Továbbá köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapot- ban történõ tartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti elõírásokat betartani. Fûtési idény- ben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üze- meltetik, illetve fagykárok megelõzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok irányadók.

M) Mit kell tennie a káresemény bekövetkezésekor?

Teendõk a kár helyszínén

A káresemény felfedezése után gyõzõdjön meg arról, hogy közvetlen életveszély nem áll-e fönn. Ha feltételezhetõen személyi sérülés történt, a legfontosabb feladat a segélyszolgálat (mentõk, tûzoltók) értesítése.

Épületben, ingóságban keletkezett károk esetén tegye meg a szükséges lépéseket a károk sú- lyosbodása ellen (részletesebben a P) fejezet alatt). Életét, egészségét soha ne veszélyeztesse! Kérjük, hogy a károsodott vagyontárgyak állapotában a kárfelvétel idõpontjáig, de legalább a kárbejelentéstõl számított 5. napig ne változtasson. Amennyiben nagyobb mértékû változtatás miatt lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be. Természetesen a kár enyhítése mindenki számára fontos. Ezért kérjük, pl.: csõtörés ese- tén a víz szivárgását, ömlését szíveskedjék megszüntetni, de a szemléig ne falazza be a felbon- tott falrészt! Készítsen elõzetes leltárt a károsodott, eltûnt vagyontárgyakról.

Hivatalos szervek, hatóságok értesítése

Tûz, robbanás esetén a tûzoltókat mindenképpen – még az idõközben eloltott tûzrõl is – érte- síteni kell (a 105-ös számon). A tûzoltóságtól „hatósági bizonyítvány”-t kell igényelni, melynek eredeti példányát a végleges kárrendezéshez a biztosítóhoz el kell juttatni. Az okirat kiadása ál- talában kb. 30 napot vesz igénybe.

Betöréses lopás, rablás esetén természetesen a legfontosabb, hogy az eseményt az illetékes rendõrkapitányságon jelentse be személyesen vagy telefonon (a 107-es számon). A késõbbi viták megelõzésére ajánlatos a bejelentés és az elsõ ijedtség után a lakást tételesen átvizsgál- ni és a rendõrségen írásos feljelentés-kiegészítést vagy pótfeljelentést tenni. Ennek 1 példányát kérjük a biztosítási kárbejelentéshez csatolni. A rendõrségi nyomozás általában 30-60 napot vesz igénybe, ezután „nyomozást megszüntetõ határozat”-ot adnak ki, melynek eredeti példá- nyát a kár végleges lezárásához a biztosítóhoz el kell juttatni. Ha betétkönyveket, értékpapírokat tulajdonítottak el öntõl, azonnal zároltassa a kifizetést és indítsa meg a hirdetményi eljárást.

Biztosító értesítése

A káreseményt a bekövetkezése után minél elõbb, legkésõbb az észlelésétõl számított 2 mun- kanapon belül jelentse be a biztosítónak. Amennyiben ennek elmulasztása miatt lényeges kö- rülmények – pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mér- téke – kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be. Ez történhet személye- sen, telefonon, telefax útján, levélben, az üzletkötõnél vagy az önhöz legközelebb esõ kirendelt- ségen, illetve az ügyviteli központokban.

Akár szóban, akár írásban teszi meg a bejelentést, az alábbi adatok szükségesek:

• a szerzõdés/kötvény száma, amelynek a szolgáltatását szeretné igényelni

• szerzõdõ/biztosított/károsult személyi adatai (név, cím, telefonszám)

• felelõsségi kárnál: károkozó elismerõ nyilatkozata

• a káresemény helye, ideje, rövid leírása

• a kár becsült összege, a kár által érintett vagyontárgyak tételes részletezése, pontos kárleírás (pl. beázott falsíkok területe), ingóságok felsorolása

• írásos bejelentésnél dátum és aláírás

Helyszíni szemle, dokumentumok

A bejelentést követõen 5 munkanapon belül jelentkezik önnél a biztosító kárszakértõje tele- fonon, távirati értesítéssel vagy személyesen. A kárszemle idõpontjának meghatározásakor igyekszik az ön igényét figyelembe venni, de kérjük megértését, ha ez az idõpont túlnyomórészt munkaidõre esik. A helyszíni szemlén jegyzõkönyv készül, melynek egy másolata önt illeti. Ha a kárszakértõ ezt nem adja át, kérjük, hívja fel rá a figyelmét. A jegyzõkönyv végén kerülnek fel- sorolásra azok a dokumentumok, iratok, melyek feltétlenül szükségesek a biztosítónak a kár megnyugtató rendezéséhez. Az ön érdeke is, hogy kárát a legrövidebb idõn belül megtérítse a biztosító, ehhez a bekért dokumentumok feltétlenül szükségesek:

Épületkárnál:

• javítási, helyreállítási számla vagy árajánlat, költségvetés, az okozó elismerõ nyilatkozata (leáztatáskor)

• törött üveg helyreállítási számlája

Ingósági kárnál:

• típus és eredetigazoló okmány (eredeti beszerzési számla, garancialevél), mûszaki leírás, fotó, amennyiben rendelkezésére áll

• ingósági kárbejelentõ részletezõ (kirendeltségeinken vagy a kárszakértõtõl szerezhetik be)

Baleseti kárnál:

minden baleseti kárnál	a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentõ
közlekedési balesetnél	rendõrségi jegyzõkönyv vagy a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzõkönyve
baleseti halálnál	a halottvizsgálati bizonyítvány a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolata a baleset és a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerõs hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány)
baleseti rokkantságnál	a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettõl a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum fénymásolata
csonttörésnél	a csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás másolata

Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5. munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor ön intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyon- tárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

Ön vagy a biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértõ által történõ megál- lapítását. A független szakértõ költségét a megbízó viseli.

Kárkifizetés

A kárkifizetés a kárrendezés során a bekért legutolsó okirat a biztosítóhoz történõ beérkezése után maximum 2 héten belül esedékes.

10 000 Ft alatti üvegkárok és csonttörés károk esetén, ha önnek üvegkára helyreállítását iga- zoló, 10 000 Ft-ot meg nem haladó számla, illetve csonttörés balesetet igazoló orvosi záróje- lentés vagy röntgenlelet van már a birtokában, akkor lehetõség van a legtöbb kirendeltségen és az ügyviteli központban „gyorskárrendezés”-re. Ekkor ön a biztosító egységénél azonnal megkapja – postán beváltható csekk formájában – a kártérítést. Kérjük tájékozódjon, hogy ön- höz legközelebb hol található ilyen csekkel fizetõ egység.

A kárkifizetés történhet az ön igénye szerint

• postán beváltható csekken (korlátozott összegig),

• postai átutalással lakáscímre,

• banki átutalással az ön által megadott bankszámlára.

A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

• ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénz- felvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig,

• ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biztosított) ellen büntetõ eljárás indult, az eljárás befejezéséig.

Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító elõleget folyósíthat.

Károk megtérülése

Ha a betöréses lopással vagy rablással eltulajdonított vagyontárgyak megkerülnek a biztosító szolgáltatása elõtt, akkor ön köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el, mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. Ebben az esetben a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga a biztosítóra száll át.

Ha a biztosító szolgáltatása elõtt megkerült vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében megrongálódtak és ön még nem pótolta azokat, a megkerült vagyontárgyakat köteles átvenni. A biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozódik.

Ha a vagyontárgyak a kár kifizetése után kerülnek elõ, akkor a tulajdonos, vagy átveszi azokat és a biztosító által kifizetett összeget visszafizeti, vagy ha a tulajdonos a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tõle, úgy a biztosítótól kapott kárfizetést megtartja és a tulajdon- jog átszáll a biztosítóra.

Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el.

N) Melyek az általános kizárások, mentesülések?

A kockázatviselésbõl kizárt események

Nem fedezi a biztosítás a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekmé- nyei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, mun- kahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felme- rülõ károkat.

A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõ- szakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár nukleáris energia károsító hatásának be- tudható eseményekkel összefüggésben következik be.

A biztosító mentesülése

A biztosító épület és ingóság, valamint baleseti károk esetén mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, felelõsségbiztosítás alapján a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biz- tosítottól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a kedvezményezett szándékosan, vagy a szerzõdõ, illetve a biztosított(ak) jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul* okozták.

Az L) fejezetben leírt közlési, változás bejelentési, kármegelõzési, kárenyhítési és az M) fejezetben leírt kárbejelentési kötelezettségek megsértése esetében a biztosító mentesül a kárkifizetés alól, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

A biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben tõle elvárható, ennek megfelelõen haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe ven- nie, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatnia kell. Mentesül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a biztosított e kötelezettségének nem tett eleget.

* A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

• a kár bekövetkezése, illetve okozása idején alkoholos állapotban volt és ez a tény a kár be- következtében közrehatott. Alkoholos állapotnak tekintendõ a 2,5‰-et meghaladó, gépjármûvezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékû véralkohol-koncentráció;

• a biztosítási esemény kábítószer fogyasztás, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedése következtében történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelõorvos elõírására, az elõírásnak megfe- lelõen alkalmazták;

• olyan gépjármûvet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetõi engedéllyel nem rendelkezett és ez a tény a baleset bekövetkeztében közrehatott;

Felelõsségbiztosítás kapcsán

• a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ez- által okozott kárt;

• a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérõen okozott kárt, s a biztosító felhí- vása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethetõ lett volna;

• ha a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetõségére figyelmez- tette, s a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.

O) Milyen legyen a lakás védelme?

Mechanikai védelem követelményei

	0. védelmi kategória	1. védelmi kategória	2. védelmi kategória
Falazat, födém, padozat
anyag minõsége, vastagság	szilárd alap tégla, falazóelem, beton, könnyûszerkezet	6 cm vastag tömör tégla, vagy 6-10 cm vastag szendvicsszer- kezet, vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegû szer- kezet, vagy legalább kétrétegû könnyûszerkezet vagy gyári elemekbõl összeállított faház
Ajtók
MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) minõsítés	nem szükséges	nem szükséges	nem szükséges
ajtó, ajtótok anyaga	tetszõleges	tetszõleges	tetszõleges
ajtólap vastagsága	tetszõleges	tetszõleges	tetszõleges
zár	kulcsos zár vagy lakat	biztonsági zár1 vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgató- szerkezet (garázsajtók)	biztonsági zár1 vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgató- szerkezet (garázsajtók)
zárási pontok száma	legalább 1 db	legalább 1 db	legalább 2 db
zárási pontok távolsága2	–	–	minimum 30 cm
zárnyelvek reteszelési mélysége3	–	–	legalább 14 mm
zárbetétek védelme	–	–	letörés ellen4
zárnyelvet fogadó ellenlemez5	tetszõleges	tetszõleges	tetszõleges
reteszhúzás elleni védelem6	–	szükséges	szükséges
kiemelés elleni védelem7	–	–	szükséges
záráspontosság8	nincs maximálva	nincs maximálva	maximum 6 mm
ajtólap rögzítése tokhoz	tetszõleges	bármilyen forgópánttal	minimum 3 db diópánttal
zárszerkezet védelme9	–	–	–
tok rögzítése falhoz	tetszõleges	tetszõleges	tetszõleges
Ablakok10
3 m alatti, 30x30 cm-nél nagyobb felületû ablakok	–	–	–
3 és 6 m közötti, 30x30 cm- nél nagyobb felületû ablakok	–	–	–
6 m feletti ablakok	–	–	–
mobil rácsok zárása	–	–	–

A számokkal jelölt fogalmakhoz magyarázatok találhatók a következõ oldalakon!

3. védelmi kategória	4. védelmi kategória
12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton
nem szükséges	nem szükséges
tetszõleges	tömör fa vagy fém
tetszõleges	fa ajtó esetén min. 40 mm
biztonsági zár1	biztonsági zár1
legalább 2 db	legalább 2 db
minimum 30 cm	minimum 30 cm
legalább 20 mm	legalább 20 mm
letörés4 xxxxx	xxxxxxx0 xxxxx
legalább 2 ponton falszerke- zethez rögzített	fa tokozat esetén legalább 3 ponton falszerkezethez rögzí- tett
szükséges	szükséges
szükséges	szükséges
maximum 6 mm	maximum 6 mm
minimum 3 db diópánttal	minimum 3 db diópánttal
150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás	–
tetszõleges	maximum 30 cm-enként minimum 10 cm mélyen
belülrõl zárható, rögzíthetõ redõnnyel, spalettával szerel- tek vagy biztonsági üvegfó- liával11 vagy min. A1 fokozatú biztonsági üvegezéssel ellá- tottak	fix12 vagy mobil rács vagy MABISZ által legalább részle- ges mechanikai védelem ele- meként minõsített rács, re- dõny vagy minimum B1 foko- zatú biztonsági üvegezés
–	–
–	–
–	2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellá- tott mozgatószerkezettel

Magyarázatok a mechanikai védelmi eszközökkel kapcsolatban

1. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minõsülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10.000-et: a minimum 5 csa- pos hengerzár, a minimum 6 rotoros mág- neszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betûjel kombinációs zár, az egyedi minõsített lamellás zár, a MABISZ által minõsített biz- tonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt)

b=min. 14, illetve 20 mm

2. Zárási pontok távolsága

a=min. 30 cm

A zár reteszvasak egymástól mért távolsága (rajzon „a”).

3. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjá- tól mért hossza (rajzon „b”).

Nem minõsül több zárási pontnak a kereskedelemben, elsõ- sorban az ajtólap vetemedését gátló, a tokszerkezetre erõsí- tett – legtöbbször U alakú – perselybe záródó csapokkal re- teszelõ zárszerkezet.

4. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét a zárvédõ lemezbõl (rozetta) legfeljebb 1 mm-t állhat ki. A zárvédõ lemezt kí- vülrõl nem szerelhetõ módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

5. Zárnyelvet fogadó ellenlemez

Fa tokozat esetén vagy ha a fém ajtótok nincs megfelelõen a falszer- kezethez rögzítve, a zárási pontoknál hajlított ellenlemezt kell leg- alább 2 csavarral a falhoz rögzíteni.

6. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésõ gyûszûs to- lózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyûszû mozga- tásának megakadályozása. Ez történhet a gyûszûk magasságában plusz zárak felsze- relésével vagy a gyûszûk csavarral történõ rögzítésével. Billenõkaros szerkezet megfe- lel a reteszhúzás elleni védelemnek.

7. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történõ – leemelhetõségének megakadályozása. Megvalósítha- tó pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedõ csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

8. Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti rés. Ha nem megfelelõ az ajtó záráspontossága, a résbe feszí- tõvas behelyezésével könnyen nyitható az ajtó.

9. Zárszerkezet védelme

Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésõzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtó- lapból való kiszakadástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kívülrõl nem szerel- hetõ acéllemez ráerõsítésével.

10. Ablakok

Ablaknak minõsül és ezért az ablakokra vonatkozó elõírások vonatkoznak az alábbiakra is:

• a fixen beépített portálüveg,

• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületû nyitható vagy fix üveg,

• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkezõ ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó).

Az ablakok magasságát a járó-, illetve megközelítési szinttõl az alsó párkánymagasságukig szá- mítjuk.

11. Biztonsági üvegfólia

Minimum 0,1 mm vastagságú, illetve a MABISZ által minõsített biztonsági üvegfólia, melynek telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:

• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülrõl nem eltávolítható – rög- zítõlécet kell alkalmazni;

• a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülrõl, buborékmentesen kell elhelyezni;

• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több mint 1 mm.

12. Fix rácsok

Legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm át- mérõjû köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú, kívülrõl nem szerelhetõ rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 cm- enként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen fa- lazókörmökkel kell erõsíteni.

A fix rács helyett xxxxxxxxxxx a min. B1 fokozatú biztonsági üveg vagy a mobil (detektív) rács.

Az elektronikai jelzõrendszer követelményei

„A” típusú elektronikai jelzõrendszer

Az elektronikai jelzõrendszernek helyi riasztást kell megvalósítania az alábbi feltételekkel. Alap- vetõ követelmény a megfelelõ felületvédelem és a csapdaszerû térvédelem együttes biztosítása vagy a teljes körû térvédelem megvalósulása.

Megfelelõ a felületvédelem,

ha az elektronikai jelzõrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme:

A nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt eszközök (nyitásérzékelõk) 1-2 cm-es elmozdulást ér- zékeljenek.

Üvegfelületek védelme:

Az érzékelõknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelõ kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelõnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

Csapdaszerû a térvédelem,

ha az elektronikai jelzõrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszé- lyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.

Teljes körû a térvédelem,

ha az elektronikai jelzõrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belsõ terét és mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzõrendszer központja, érzékelõi, kezelõ berendezései és jelzésadói a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott és telepítéskor érvényes minõsítéssel rendelkezzenek.

A rendszer telepítésével és üzemeltetésével szemben támasztott követelmények:

• a rendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történõ megbontása, manipulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztóköz- pont külön – úgynevezett szabotázsvonal(ak)on – jelezze;

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelõ számára a rend- szernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti;

• a rendszer rendelkezzen két egymástól független energiaforrással, melyek közül az egyik há- lózati tápegység, a másik pedig 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

• a szükség áramforrás automatikus töltésérõl gondoskodni kell;

• egy jelzõvonalon több érzékelõ is telepíthetõ olyan módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen;

• a riasztásjelzés olyan kültéri hang- és fényjelzõ készülékekkel történjen, amely a rendszer energiaforrásai mellett saját akkumulátorral is rendelkezik;

• a hang- és fényjelzõ készüléket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszkö- zökkel ne lehessen elérni;

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelõ vagy karbantartó által kikapcsolha- tónak kell lennie, a rendszer a riasztást követõen automatikusan kapcsoljon éles állapotba;

• a rendszer kezelése kódkapcsolóval vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak mini- mum négy számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód-, illetve blokkzár esetén a kezelõ- nek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 30 másodperc idõ állhat ren- delkezésre;

• hat számjegyes kódok esetén a kezelõ védett téren kívül is elhelyezhetõ, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre;

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli közpon- tok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók) vagy a ki- és bekapcsolások ellenõrizhetõek legyenek, legalább 200 eseményt tárolni képes memória segítségével;

• a kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetõleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni;

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védõcsõben kell vezetni;

• a vezetékek toldása falban lévõ védõcsõben vagy kötõdobozban történhet.

„B” típusú elektronikai jelzõrendszer

A helyi elektronikai jelzõrendszer biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van kapcsolva, mely az alábbi követelményeket kell hogy kielégítse: a biztonsági távfelügyeleti rendszerek gyûjtik, feldolgozzák, kijelzik és dokumentálják az egymástól távol esõ objektumokban telepített elekt- ronikai jelzõrendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb jelzéseket.

Távfelügyeleti rendszer jellemzõi:

• megvalósul a védett objektumokban lévõ elektronikai jelzõrendszerek által kiadott riasztás- jelzések centralizált gyûjtése és feldolgozása

• az elektronikai jelzõrendszert, az átviteli rendszert, valamint a rendszerközpontot szervezetten és rendszeresen karbantartják.

A biztonsági távfelügyeleti rendszer alkotó részei:

• a védett objektumban lévõ elektronikai jelzõrendszer;

• átviteli rendszer;

• távfelügyeleti rendszerközpont.

A távfelügyeleti rendszer az alábbi követelményeket kell hogy kielégítse:

• az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következõ jelzések átvitelét: riasztásjelzések:

– összetett riasztásjelzés állapotjelzések:

– helyi elektronikai jelzõközpont élesítve;

– helyi elektronikai jelzõközpont hatástalanítva;

– helyi másodlagos táplálás megszûnt;

• a helyi elektronikai jelzõrendszer rendelkezzen egyedi azonosítási lehetõséggel;

• a riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapotjelzések (riasztás prioritás);

• a vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibátlanságáról;

• egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerüljenek ismétlésre;

• helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események:

– behatolás a védett objektumba;

– szabotázs;

• ha az átviteli rendszer helyi átjelzõ egysége önálló szerkezeti elemet képez, az elektronikai jelzõrendszer központja számára elõírt kivitelû burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplálással kell rendelkeznie;

• a riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren keresztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt): 3 perc;

• az átviteli rendszer elemei a fizikai megvalósítástól függõen rendelkezzenek a Hírközlési Fõ- felügyelet megfelelõ engedélyeivel;

• a rendszerközpont minden részegysége védett helyiségben kerüljön telepítésre;

• a rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzõrendszerek 5%-ától egyidejûleg érkezõ riasztásjelzések fogadására és 10 percen belüli lekezelésére;

• a rendszerközpontban történjen meg a felügyelt elektronikai jelzõrendszerek állapotellenõrzé- se legalább naponta kétszer;

• a rendszerközpont vezérlõ egysége – egyidejû hangjelzéssel – vizuálisan jelenítse meg a riasztás- és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szûnjön meg;

• a rendszerközpont vezérlõegysége rendelkezzen olyan intézkedéstámogató alrendszerrel, amely – adatbázisát felhasználva – megjeleníti a veszélyeztetett objektum szükséges adatait, dokumentálja a végrehajtást;

• a rendszerközpont vezérlõegysége idõponttal ellátva naplózza:

– a beérkezõ riasztás-, állapot- és hibajelentéseket,

– a vezérlõ egység be- és kikapcsolását,

– a vezérlõ egységbe való be- és kilépéseket,

– az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést.

• a naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idõszakonkénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást;

• a rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen átkapcsolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibásodott részegy- ség funkcióit;

• a rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.

Mechanikai védelmi kategóriák és elektronikai jelzõrendszerek kom- binációjából kialakított védelmi szintek:

0. védelmi szint: 0. mechanikai védelmi kategória

1. védelmi szint: 1. mechanikai védelmi kategória

2. védelmi szint: 2. mechanikai védelmi kategória vagy:

1. mechanikai védelmi kategória + „A” típusú elektronikai jelzõrendszer

3. védelmi szint: 3. mechanikai védelmi kategória vagy:

2. mechanikai védelmi kategória + „A” típusú elektronikai jelzõrendszer vagy:

1. mechanikai védelmi kategória + „B” típusú elektronikai jelzõrendszer

4. védelmi szint: 4. mechanikai védelmi kategória vagy:

3. mechanikai védelmi kategória + „A” típusú elektronikai jelzõrendszer vagy:

2. mechanikai védelmi kategória + „B” típusú elektronikai jelzõrendszer

Védelmi szinthez rendelt kárfizetési limitek

A biztosító kárfizetési kötelezettsége a betöréses lopás és rablás, valamint vandalizmus káresemény bekövetkezésekor meglévõ, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelõ, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig (eFt) terjed:

Vagyon- csoportok (lásd B. fejezet) Védelem minõsítése	Állandóan lakott lakóépület/lakás			Melléképület és nem lakás célú helyiség		Lakatlan épület3
	Épületrész és ingóság			Épületrész és általános háztartási ingóság		Épületrész és általános háztartási ingóság
	Összesen	Ezen belül:
		Kiemelt értékû ingóság	Ékszerek, drágakövek
				saját használatban1	közös használatban2
0. védelmi szint	1 000	–	–	50	50	–
1. védelmi szint	3 000	500	100	100	50	200
2. védelmi szint	4 000	1 000	200	200	50	400
3. védelmi szint	7 000	1 000	300	400	50	600
4. védelmi szint	12 000	1 000	500	500	50	1 000

– 42 –

A járószinttõl számított legalább 3 m alsó párkánymagassággal rendelkezõ nyitva hagyott ablakon keresztül történõ behatolás esetén, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak, a 0. védelmi szintnek megfelelõ kárfizetési limitek érvényesek.

1 Saját használatban: a nem lakás célú helyiség a biztosított kizárólagos használatában van.

2 Közös használatban: a nem lakás célú helyiséget (pl.: közös kerékpártároló, folyosók leválasztott rekeszei, stb.) a biztosítotton kívül a lakóközösség több tagja is használja, illetve a biztosítotton kívül más személyeknek is rendelkezésére állnak a helyiségekbe való bejutáshoz szükséges kulcsok.

3 Lakatlan épület mechanikai védelmét kiegészítõ elektronikai jelzõrendszer csak „B” típusú, azaz távfelügyeleti riasztást megvalósító jelzõrendszer lehet.

P) Mit tehet a károk megelõzése érdekében?

Néhány fontos tanács a betörés megelõzéséhez

A bejárati ajtókat minden esetben zárja be, még akkor is, ha csak rövid idõre hagyja el lakását!

Doktori címét, magasabb végzettségét soha ne tüntesse fel a levélszekrényén vagy bejárati ajtaján! Ilyen felirat sokszor felkelti a betörõk figyelmét. Ugyanúgy célszerû, ha egyedül élõ nõk csak a vezetéknevüket íratják ki a név- táblára.

Lakáskulcsát ne hagyja az autójában és ne írja rá nevét és címét, ne tartsa igazolványai közelében! Lakáskulcsát ne rejtse el a lakása közelében! A lábtörlõ alatt a betörõ is megtalálja a kulcsot.

Miután az ajtót belülrõl becsukta, xxxxxxx helyére a biztonsági láncot is, az ajtót csak így nyissa ki, ha a becsön- getõkkel beszélni kíván. Az ajtórésen át kérje az igazolványok bemutatását is, ha ehhez a kukucskálólencse nem elegendõ! Hivatalos emberektõl kérje el az igazolványukat, a személyi igazolvánnyal együtt! Ha más ok miatt csen- getnek, rosszullétre hivatkozva telefonálni akarnak, ne engedje be õket a lakásba, ön is el tudja intézni a telefont!

Sohase közölje idegenekkel, hogy mikor távozik el hosszabb idõre otthonról, csak azokkal, akikben feltétlenül meg- bízik. Kérje meg õket, hogy idõnként ellenõrizzék a lakását, és gyûjtsék össze díjbeszedõ és egyéb cédulákat az ajtóról. Ha elutazik, kérjen meg valaki, hogy levélszekrényét idõrõl idõre ürítse ki! Csengõjét kapcsolja ki! Semmi se keltse azt a látszatot, hogy ön már régóta nem tartózkodik otthon. Csengõt érdemes rövidebb idejû távollét alka- lmával is kikapcsolni.

Beszélje meg szomszédaival, hogy hogyan tudják kölcsönösen segíteni egymást. Beszéljék meg egymással a gyanús idegenek látogatását. Ha lépcsõházban csomagokat cipelõ idegeneket látnak, ne menjenek el mellettük szó nélkül, és ne elégedjenek meg azzal a válasszal, hogy valamelyik szomszéd költözik. Ellenõrizzék azt, hogy melyik lakásból jöttek ki, jegyezzék fel a szállító gépjármû adatait!

Betörõk sokszor egyszerûen betámasztják a felfeszített ajtót. Ha gyanús zajt hall valamelyik szomszédjánál, kézzel nyomja meg az ajtót, ellenõrizve így, hogy azt csak egyszerûen betámasztották-e. Kérje meg erre szomszédait is!

Ellenõrizze néha ajtaját, hogy azon nincs-e papírcetli, fadarabka a résekbe dugva, illetve celluxdarab valamilyen egyéb jelzés felírva vagy felragasztva. Ha ilyet talál, rögtön távolítsa el! Xxxxx meg szomszédait is, hogy ha ilyet ész- lelnek ajtaján, azt távolítsák el! Betörõk sokszor így szereznek információt arról, hogy ön mikor nem szokott otthon tartózkodni. A közelgõ betörések jele több esetben az is, hogy nem tudja biztonsági zárját bezárni, amikor el akar menni otthonról vagy nem tudja kinyitni, amikor hazaérkezik. Az ilyen elrontott zár után nem sokkal megérkezhet a betörõ is, ezért ne menjen el addig hazulról, ameddig ezt a zárat hozzáértõ személy rendbe nem hozta.

Ha betörést észlel, hívja rögtön a rendõrséget, és jegyezzen fel minden fontos információt (pl. ház elõtt parkoló ide- gen gépjármû rendszáma)! A látható túlerõvel ne próbálja felvenni a küzdelmet, minden esetben elsõdleges az ön testi épsége!

A betörés elleni védekezés legfontosabb eleme a megfelelõ mechanikai védelem kialakítása. Vizsgálja át ajtaját, ablakait, ne sajnálja a pénzt, ha az értékei védelmérõl van szó! Forduljon olyan szakemberhez, aki minõségi munkát tud végezni!

Vezetékes vízkár megelõzési tanácsok

Mosdók, mosogatók lefolyóinak dugulását – ha nem ételmaradék, hanem zsírlerakódás okozta – konyhasó és mo- sószóda keverékével tisztítsuk. Mindkettõbõl szárazon töltsünk egy evõkanálnyit a lefolyóba, majd egy óra eltelté- vel nagyon lassan engedjünk bele kb. egy liter forró vizet.

Ha ételmaradék vagy bármi idegen tárgy okozza a dugulást, pumpálással távolíthatjuk el. Engedjük tele a mosdót vagy a mosogatót vízzel, szorítsunk a túlfolyóra egy rongyot, és így kezdjünk a pumpáláshoz.

Ha a dugulást szívós, szilárd anyagok okozzák (pl.: teafû, kávézacc) nem elég a pumpa. Ilyenkor a vízelzáró szifont kell kitisztítani. Kulccsal csavarjuk ki a könyökön lévõ fémdugót, de elõbb helyezzünk vödröt vagy mély edényt a könyök alá! Ezután a nyílásból egy vékony mûanyag vagy fémtárgy segítségével kotorjuk ki a szennyezõdéseket.

Ha a mosogató alján mûanyag szifon van, lecsavarásához ne használjunk fogót vagy kulcsot, mert elrepedhet a mûanyag. Végül ellenõrizzük a tömítés meglétét és állapotát. A menetet visszacsavarás elõtt szappanozzuk be vékonyan így nem fog beszorulni.

A WC-berendezések, kádlefolyók vízelzárójának tisztítása nehéz. Ma már nem kell falat bontani, a dugulást a le- folyócsõbe vezetett célszerszámokkal a szakemberek megszüntetik. Dugulást megelõzhetjük ha a háztartási bolt- ban olcsón kapható mûanyag szûrõt helyezünk a mosogató és kádlefolyóba, melyet idõnként tisztítunk.

Fûtési idényben (télen) valamennyi vízvezetéket és berendezést víztelenítsük, ha azokat átmenetileg nem használ- juk, így a fagykárokat megelõzhetjük.

A használat vagy felügyelet nélküli épületek vízvezetékeit, és a azokba csatlakoztatott készülékeket zárjuk el. Min- den esetben tegyük meg ezt ha otthonról elmegyünk, különös tekintettel a mosógépre.

Bojlerek víz- és elektromos- vagy gázbekötését bízzuk szakemberre, nagyon fontos a helyes földelés és a vízelzá- rócsap megléte.

Nagyon fontos, hogy a család összes tagja tudja hol található a lakás központi elzárócsapja (pl.: vízóránál). Az ügy- ben is érdemes érdeklõdni pl.: házmestertõl, közös képviselõtõl, hogy hol található társasház esetén a víz közpon- ti elzárócsapja.

Az elöregedett vízcsapok könnyen meghibásodhatnak, néha annyira, hogy már el sem lehet zárni. Leggyakoribb a szivárgási hiba a tömítés (többnyire gumi) elhasználódása. Tartsunk otthon néhány tartalék tömítést. Ha nincs, pó- tolható más, megfelelõ vastagságú, méretre vágott gumival is.

Mosó- és mosogatógépek esetén a program lejárta után minden esetben zárjuk el a vízcsapot. A leeresztõcsövet pedig ne csak a kád vagy a mosogató szélére akasszuk, hanem megfelelõen rögzítsük is oda, mivel a nagy víznyo- más leugraszthatja.

Ha a vízvezeték valahol szivárog ez annak a jele is lehet, hogy elrepedt. Ilyenkor keressük meg a hibás helyet (pl. egy száraz ronggyal törölgetve). Ha a csõ felületén található repedés, cseréltessük ki a csõszakaszt szakemberrel. Ha a csatlakozásnál ereszt a vezeték valószínûleg a tömítés használódott el. Megpróbálhatunk villáskulccsal óva- tosan az óramutató járásával megegyezõen ráhúzni a szorító anyára. Vigyázat sose tekerjük az anyát ellenkezõen, ha a szigetelés kóccal történt, mivel tönkremegy a tömítés.

Ha központi fûtésünk vagy padlófûtésünk van, évente egyszer mosassuk át a központi fûtés-rendszert, hogy meg- szabaduljunk az esetleges rozsdától, mely károsítja a fûtõtestet.

Ha fûtéskor a fûtõtest alul melegszik, de felül hideg vagy állandó gurgulázó hangot ad, valószínûleg légbuborék van a rendszerben. Ebben az esetben légteleníteni kell.

Mit tegyünk egy hirtelen csõtöréskor?

• Kapcsoljuk ki az áramot, ha a víz elektromos vezetékek közelébe ér! Mivel a víz vezetheti az áramot, fennáll az áramütés veszélye.

• A fõcsapnál zárjuk el a vizet! A csap általában a vízóránál található, társasházak esetében pedig a pincében vagy alagsori helyiségekben. Ezután nyissuk ki az egyéb csapokat, hogy a csövek kiürüljenek.

• Vigyázat: ha a központi fûtés egy keringetõ csövérõl van szó, le kell állítani a fûtést, mert ha nincs víz a rend- szerben, a kazán felforrósodhat és megrepedhet!

• A csövekben keringõ vizet a rendszerbõl le kell engedni a szivárgási pont magassága alá, hogy további vízkár ne léphessen fel. Hívjunk szerelõt!

• Ha a sérült csõ bojlerhez csatlakozik, zárjuk el a csapját, hogy a bojlerbõl több víz ne folyhasson ki!

• A szivárgás elé tegyünk vödröt vagy egy nagy lavórt!

• Gyorsan töröljük fel a vizet, fõleg a parkettáról és a fából készült bútorokról, mivel ezek egy-két órán belül ma- radandóan károsodnak.

Ha a fõvezeték vagy alvezeték tört el a házon kívül, zárjuk el a vízellátás elosztó szelepét. Ez általában a ház köze- lében egy aknában van, kb. 1 m-rel a föld alatt.

Tûzkockázatok megelõzése

Elektromos készülékeket nem szabad vízbe tenni, mert életveszélyes áramütést kaphatunk. Mielõtt nekilátnák a tisztításnak kapcsoljuk ki és áramtalanítsunk.

Erõs gázszag észlelésekor lángot, villanyt gyújtani, konnektorból csatlakozást kihúzni vagy oda bedugni szigorúan tilos! Óvatosan nyissunk ajtót, ablakot!

Ellenõrizzük rendszeresen a gázvezeték töméseit, ha gázszagot érzünk, fõleg a gázóránál és a fogyasztóknál. A gyanús részeket ne gyufa lángjával ellenõrizzük, hanem szappanos vízzel kenjük be. Ahol ereszt, szivárog, ott buborék képzõdik. Gázpalack használatakor minden esetben végezzük el a szivárgás ellenõrzést.

Amikor hosszabb idõre nem használjuk a gázkészülékeinket (pl. nyáron a kályhákat) a csõvezetéken lévõ csapot is zárjuk el.

A tûzesetet azonnal jelezzük a tûzoltóságnak. Tömören közöljük a tûz pontos helyszínét, a megközelítés módját, a tûz feltételezett okát és a bejelentõ nevét. Amíg a tûzoltóság megérkezik, zárjuk el a gázvezetéket, áramtalanítsunk, és tegyük szabaddá a megközelítés útját.

Ha fûtésre gázkészüléket használunk, mindig tartsuk be a használati utasításban foglaltakat. Figyeljünk a gyújtó- láng meglétére és cserépkályha esetén a két újragyújtás közötti legalább 5 perces idõtartam betartására. Ezekre az alapvetõ szabályokra a készülék tájékoztató táblája is felhívja a figyelmet.

Villanykapcsolók, konnektorok javítását, felszerelését csak a hálózat teljes áramtalanítása után végezzük. Ezek be- kötésekor elõször lazítsuk ki a mûanyag házon lévõ csavarokat és emeljük le a fedõburkolatot. Ezután a falban lévõ vezeték végét kb. 6-8 mm-es szakaszon tisztítsuk meg, s a csupasz huzalvégeket csavarokkal rögzítsük a fém- csatlakozókhoz. Ezután a rögzítõcsavarok segítségével tegyük helyre a kapcsolót, majd a mûanyagház fedõlapját is csavarozzuk vissza!

Fontos az oxidálódott alkatrészek fényesre csiszolása, mert csak így biztosíthatunk megfelelõ érintkezést.

Biztosítékot ne patkoljunk, ne tekerjük át vastagabb huzallal, hanem cseréljük le megfelelõ amperszámúra! Csak szárazra törölt kézzel lássunk munkához és kizárólag szigetelt nyelû és sértetlen szigetelésû szerszámokkal dol- gozzunk. Áramütés esetén elõször az áramellátást kell megszüntetni.

Az elektromos hálózatot ne terheljük túl, ha égett mûanyag, bakelit szagot érzünk vagy bármelyik csatlakozó, kap- csoló felforrósodik sürgõsen kapcsoljuk ki a biztosítékot és hívjunk szakembert.

Nagy viharok esetén, amikor gyakori a villámlás, lehetõség szerint ne kapcsoljuk be a háztartási és elektronikai ké- szülékeinket, sõt még a konnektorból is húzzuk ki ezeket. Közeli villámcsapás esetén ugyanis a hálózatban túlfe- szültség keletkezhet, amely tönkreteheti a készülékeket.

R) Miben nyújt segítséget a jogvédelem-biztosítás?

A biztosítási esemény

A biztosítási védelem kiterjed a magán életszférában bekövetkezett biztosítási eseményekre. Magán életszférának tekintendõk a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerû gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok (kivéve a munkaügyi jogvédelem esetét).

Biztosítási eseménynek tekintendõ, ha

• az ön jogi érdekei más személy magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

• más személyek jogi érdekei az ön magatartása következtében sérelmet szenvednek és emiatt önnel szemben igényt támasztanak.

Idõbeli hatály

A biztosítás azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek a biztosítási szerzõdés hatálya alatt követ- keznek be. A munkaügyi jogvédelem esetében olyan biztosítási eseményekre, amelyek a biztosítási szerzõdés hatálybalépésétõl számított 3 hónap letelte elõtt következnek be, nem áll fenn biztosítási vé- delem.

Területi hatály

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosító szolgáltatásai

A biztosító vállalja teljesítési kötelezettsége esetén a biztosítási esemény megtörténte bejelentésének idõpontjától felmerülõ indokolt költségeket az alábbiak szerint, ha azok az ön jogi érdekének megóvá- sához szükségesek.

A biztosítási esemény megtörténtének bejelentése elõtt keletkezett költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, ha azok a biztosítási esemény bejelentése elõtt 30 napnál nem korábban az ellen- fél, a bíróság intézkedései vagy az ön érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

A biztosító az alábbiakat téríti:

• az önt képviselõ ügyvéd költségeit legfeljebb a bíróság által megállapítható ügyvédi költség összegéig a vonatkozó jogszabályok szerint, függetlenül az ügyfél és ügyvédje megállapodásától.

• az ön által fizetendõ illeték összegét, bíróság vagy hatóság által igénybevett igazságügyi szakértõk tevékenységéért járó díjat, bírói vagy hatósági eljárás díját, a tanúnak járó költségtérítést.

• az ön által – a biztosító hozzájárulásával – felkért független szakértõ tevékenységéért járó díjat.

• polgári perben az ellenfél költségeit, büntetõ eljárás során a magánfél és a magánvádló költségeit is, ha ön azok fizetésére kötelezett, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

• az önt megilletõ végrehajtási jogcím meglétét követõen (pl.: ítélet) a biztosító viseli a jogi érvényesítés költségeit legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig.

A biztosító teljesítési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:

• A biztosító által az ön részére egy biztosítási évben bekövetkezett károkra a teljesítések felsõ határát a szerzõdés szerint érvényes biztosítási összeg (lásd T) fejezet) képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú idõn keresztül folyik.

• Több biztosítási eseménynél, melyek okozatilag összefüggõ egységes folyamatot alkotnak, a biz- tosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre. Összege az elsõ biztosítási eseménynek minõsülõ jogsértés vagy érdeksérelem idõpontja szerint állapítandó meg.

• Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, az ügyvédi munkadíj számításának alapja azonban az egyezségben szereplõ összeg.

• A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévõ bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerõs befe- jezéséig akkor is, ha a biztosítási szerzõdés idõközben megszûnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a szerzõdés hatálya alatt következett be.

A biztosítási védelem terjedelme

1. Kártérítési jogvédelem

Az ön kártérítési jogvédelme magában foglalja a szerzõdésen kívül okozott, a polgári jogi felelõsség alapján jogszabályon alapuló kártérítési igények érvényesítését az elszenvedett és okozott vagyoni és nem vagyoni kár miatt.

2. Büntetõjogi és szabálysértési jogvédelem

A büntetõjogi és szabálysértési jogvédelem magában foglalja az ön jogi érdekeinek védelmét bíróság vagy szabálysértési hatóság elõtti eljárásban gondatlanul elkövetett bûncselekmények és szabálysérté- sek miatt.

3. Munkaügyi jogvédelem

A munkaügyi jogvédelem magában foglalja az ön jogi érdekeinek a védelmét a magyar munkaügyi bíró- ság elõtti eljárásokban és a pert megelõzõ szakaszban is, munkavállalóként, közalkalmazottként, köz- tisztviselõként a munkáltatóval szembeni igények érvényesítése során az alábbi esetekben:

• munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselõi jogviszony alapján a munkáltató által a munkavállaló- val, közalkalmazottal, köztisztviselõvel szemben érvényesített kártérítési igények;

• a munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselõi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos igények tekintetében.

Kizárt a biztosítási védelembõl a biztosító saját dolgozóinak jogvédelme a biztosító, mint munkáltató el- len indított követelések tekintetében.

4. Általános szerzõdéses jogvédelem

Az általános szerzõdéses jogvédelem magában foglalja az ön polgári jogi szerzõdéseibõl eredõ jogi ér- dekeinek védelmét az alábbi esetekben:

• hibás teljesítésbõl származó igények érvényesítése;

• biztosítási szerzõdésekbõl eredõ igények érvényesítése, kivéve a biztosított Generali-Providencia Biz- tosító Rt.-vel kötött egyéb biztosítási szerzõdéseit;

• ingókra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita;

• ingatlanra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita.

Általános kizárások

A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:

• gépjármûvek üzemeltetésével, vezetésével vagy tulajdon átruházásával kapcsolatban bekövetkezett biztosítási eseményeknél;

• ha jogvita tárgyát képezõ követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság össze- ge a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtörténtének bejelentésekor ez nem állapítható meg, a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító tel- jesítését kizáró körülmény nem tisztázódik. A biztosító által, a biztosítási szolgáltatás teljesítését kizáró körülményrõl való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;

• háborús eseményekkel, belsõ zavargásokkal, tüntetésekkel, nyilvános összejöveteleken és köztéri megmozdulások alkalmával elõforduló erõszakos cselekményekkel közvetett és közvetlen kapcsolat- ban;

• adó, vám és egyéb illetékjogból adódóan.

A biztosítási védelembõl ki vannak zárva továbbá a következõk:

• a biztosított személyek érdekeinek védelme egymással szemben;

• olyan követelések érvényesítése, melyeket önre engedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jog- érvényesítés, amit ön mástól átvállalt;

• olyan káresemények, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

• önnel vagy jogi képviselõjével szemben a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhisze- mû pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve fenti magatartás miatti többletköltség.

A biztosított kötelezettségei

Amennyiben ön biztosítási védelmet igényel, a következõkre kötelezett:

• a biztosítási esemény bekövetkeztét az arról való tudomásszerzéstõl számított 2 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni;

• egészében és igazsághûen felvilágosítani a biztosítót a mindenkori tényállásról és kívánságára vala- mennyi okmányt átadni, illetve a képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartás alól felmenteni a biztosító irányában;

• a képviseletét ellátó ügyvédnek teljes körû képviseleti jogot adni, õt teljes egészében és igazsághûen a mindenkori tényállásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt rendelkezésére bocsátani;

• amennyiben a bírósági eljárásban önt a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint személyes költ- ségmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg, ön köteles a költségmentesség (illettékfeljegyzési jog) engedélyezése iránt kérelmet elõterjeszteni;

• a felmerülõ költségeket kiegyenlítés elõtt legalább 3 munkanappal korábban a biztosító ellenõrzésére átadni.

Polgári jogi igények érvényesítése vagy elhárítása esetén ezen kívül kötelezett ön

• a biztosítónak lehetõvé tenni, hogy az igényeket lehetõség szerint peren kívül rendezze;

• az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve bírói döntés megtámadása elõtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosí- tási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

Siker kilátásának megítélése, igényérvényesítõ eljárás

A biztosítási védelmet az önnel szembeni igény vizsgálatához szükséges okmányok átvételétõl számí- tott 15 munkanapon belül a biztosítónak írásban igazolnia vagy indokolva elutasítania kell.

A biztosító jogosult mindenkor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehetõ si- kerére vonatkozólag. Ha a vizsgálat után a jogi és a bizonyítási helyzetet alapulvéve arra a következte-

tésre jut, hogy megfelelõ kilátás van az igényérvényesítés sikerére, írásban vállalja a biztosított költ- ségeket. Ha a biztosító megítélése szerint nincs kilátás sikerre (sikerkilátás hiánya), akkor jogában áll megtagadni a biztosítási szolgáltatás teljesítését.

A sikerkilátás hiánya esetén a költségviselés elutasítását ön részére írásban közölni kell az okok megadásával és érdekegyeztetõ bizottság felállításának lehetõségére való utalással. Az addig felmerült költségeket a biztosítónak kell viselnie, ha a biztosítási védelem egyéb feltételei fennállnak.

Ha ön nem ért egyet a biztosítónak a költségviselés elutasítását tartalmazó döntésével, a döntés kéz- hezvételétõl számított 15 napon belül érdekegyeztetõ bizottság felállítását kérheti, az önt képviselõ ügy- véd egyidejû megnevezésével.

Az érdekegyeztetõ bizottság tagjai: az ön által megnevezett ügyvéd, a biztosító jogi képviselõje, valamint az elõzõ két tag által választott elnök.

Az érdekegyeztetõ bizottság az érdekegyeztetés iránti kérelemnek a biztosítóhoz érkezésétõl számított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni a sikerkilátás és a költségek viselésének kérdésében. Az érdekegyeztetõ bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.

Az érdekegyeztetõ bizottság döntése, mind a biztosítóra, mind önre kötelezõ, a döntés ellen jogor- voslatnak nincs helye. Az érdekegyeztetõ bizottság mûködéséért legfeljebb a bíróság által megál- lapítható ügyvédi költség felét számíthatja fel.

Az érdekegyeztetõ bizottság mûködésének költségeit a biztosító viseli, ha az érdekegyeztetõ bizottság úgy dönt, hogy van megfelelõ kilátás az igényérvényesítés sikerére, viszont önnek kell viselnie abban az esetben, ha az érdekegyeztetõ bizottság döntése alapján sincs megfelelõ kilátás az igényérvényesítés sikerére.

Büntetõ és szabálysértési eljárásban a sikerkilátás vizsgálata nélkül ad fedezetet a biztosító.

A biztosított képviselete

Ön szabadon választhat ügyvédet. Az ügyvédet közvetlenül ön bízza meg. Ön köteles az ügyvéd meg- bízásától számított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni. Az ügyvéd önnel szemben közvetlenül felelõs megbízása teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, kinek irodája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az elsõ fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben egyálta- lán nincs vagy csak egy ügyvéd mûködik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi terüle- tén mûködõ ügyvéd is.

Ha ön nem nevez meg ügyvédet, akkor azt a biztosító választja ki.

A biztosítási igény átruházása

Az olyan összegek megfizetésére vonatkozó igények, melyeket a biztosító önnek megfizetett, felmerülé- sükkor az önt megilletõ jogokkal együtt átszállnak a biztosítóra. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára engedményezési okiratot kiállítani.

A biztosító titoktartási kötelezettsége

A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azt követõ eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

S) Milyen szolgáltatásokat nyújt önnek a Mestervonal-24?

A Mestervonal-24 telefonos szolgálat az év minden napján 0–24 óráig fogadja az ön telefon- hívását és a lehetõségek szerint minél hamarabb információt nyújt, iparosmunkát szervez és átvállalja ennek költségeit az alábbiak szerint.

1. Vészelhárítási szolgáltatás

Mi minõsül vészhelyzetnek?

A biztosított épület gépészeti, mûszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan kül- sõ mechanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgõs beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelõzése érdekében. Például csõtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minõsül azonban vészhelyzetnek a lapostetõ szigetelés hiányossága miatti beázási kár.

A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága az ön helyzetismertetése alapján.

Milyen szakmákban vállal a biztosító vészelhárítási szolgáltatást?

• víz-, gáz-, fûtésszerelõ

• zárjavító

• duguláselhárító

• villanyszerelõ

• tetõfedõ

• üveges

Milyen költségeket vállal át a biztosító?

A biztosító átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit a biztosítási kötvényen megjelölt összeg erejéig:

• kiszállási díj,

• munkadíj,

• anyagköltség.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülõ költségek meghaladják a biztosítási kötvényen megjelölt összeget, a pluszköltség minden esetben a biztosítottat terheli.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az erede- tivel megegyezõ fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelõ- zõ állapot helyreállítása.

Amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vész- elhárítást végzõ szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyan- azon a helyen ismételten elõfordul a vészhelyzetet elõidézõ hiba, a biztosító nem köteles a vész- elhárítás költségeit fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok önt terhelik.

Milyen gyorsan történik meg az elhárítás?

A biztosító vészhelyzet esetén a lehetõ legrövidebb idõn belül iparost küld a helyszínre. Ameny- nyiben az ön számára csak egy késõbbi idõpont megfelelõ, de gondoskodott a további károk megelõzésérõl (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelõt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.

2. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó, elõre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) önt terheli.

3. Információs szolgáltatás

A biztosító telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetekben:

Utazási információs csomag

Szállodacímek

Magyar külképviseletek címei, telefonszámai Orvosi ügyeletek, kórházak

Oltási elõírással kapcsolatos információk Beutazási információk

Hungary Direct számok Taxirendelés

Szabadidõ információs csomag

Színház, mozi Múzeumok, kiállítások Koncertek

Jegyrendelési információ Áruházak nyitva tartása Virágküldés info

Háztartási információs csomag

Hitelkártya zárolás info Rovar- és rágcsálóirtás Költöztetés Gyermekmegõrzés Állatmegõrzés Biztonságtechnikai cégek

Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

A Mestervonal-24 szolgáltatás a lakásbiztosítás kockázatviselésének kezdetétõl számított egy évig ingyenes.

A Mestervonal-24 szolgáltatás az országos hálózat ki- építéséig csak bizonyos városokban mûködik. Ön csak abban az esetben veheti igénybe, amennyiben a biztosí- tási ajánlaton megjelölésre került a Mestervonal-24 szol- gáltatás.

A szerzõdésre érvényes záradékok számát a biztosítási ajánlat tartalmazza!

Mestervonal 24

(06-40) 200-272

T) Csomagok szolgáltatásai

Biztosítási védelem Bázis Ideál Optimál

tûz ◼ ◼ ◼

robbanás ◼ ◼ ◼

villámcsapás közvetlen és közvetett hatása ◼ ◼ ◼

vihar ◼ ◼ ◼

jégverés ◼ ◼ ◼

hónyomás ◼ ◼ ◼

sziklaomlás, kõomlás, földcsuszamlás ◼ ◼ ◼

ismeretlen építmény és üreg beomlása ◼ ◼ ◼

ismeretlen jármû ütközése ◼ ◼ ◼

légi jármû ütközése ◼ ◼ ◼

idegen tárgyak rádõlése ◼ ◼ ◼

felhõszakadás ◼ ◼ ◼

árvíz ◼ ◼ ◼

földrengés ◼ ◼ ◼

vezetékes vízkár ◼ ◼ ◼

üvegtörés ◼ ◼ ◼

betöréses lopás – ◼ ◼

rablás – ◼ ◼

vandalizmus – ◼ ◼

bõvített üvegtörés – – ◼

fagyasztott élelmiszerek megromlása – – ◼ bankkártya letiltási és újrabeszerzési költsége – – ◼ zárcsere költség kulcsvesztés miatt – – ◼ felelõsségbiztosítás Magyarországon 2 000 000 Ft 2 000 000 Ft 10 000 000 Ft

felelõsségbiztosítás Európában – – 10 000 000 Ft

baleseti halál (kivéve közlekedési) – 100 000 Ft 300 000 Ft

közlekedési baleseti halál – 200 000 Ft 600 000 Ft

baleseti rokkantság (kivéve közlekedési) – 100 000 Ft 300 000 Ft

közlekedési baleseti rokkantság – 200 000 Ft 600 000 Ft

csonttörés – 3 000 Ft 5 000 Ft

Mindhárom csomaghoz választható biztosítások:

• családi jogvédelem-biztosítás 300.000 Ft/év

• Mestervonal–24 szolgáltatás

• ebtartói felelõsségbiztosítás 2.000.000 Ft/kár

Jelmagyarázat: ◼ biztosított kockázat

– nem biztosított kockázat