„BÁZIS-E”

GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek a Groupama Biztosító Zrt. GB527 jelű Groupama „Bázis-E” Egyszerűsített Lakásbiztosításához 3

I. Általános biztosítási feltételek 5

1. A szerződés alanyai 5

1.A. Szerződő 5

1.B. Biztosított 5

1.C. Fogyasztó 5

1.D. Vállalkozás 5

2. A biztosítási szerződés létrejötte 5

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 5

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 6

4.A. A biztosítási szerződés tartama 6

4.B. A biztosítási évforduló 6

4.C. A biztosítási időszak 6

5. A biztosítási szerződés módosítása 6

6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 6

7. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 6

7.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 6

7.B. Évfordulóra történő felmondás 6

7.C. Díjnemfizetés 6

7.D. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés 6

7.E. Egyéb esetek 6

8. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 6

9. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság 7

10. Az értékkövetés szabályai 7

11. Önrészesedés 8

12. A szerződő felek speciális kötelezettségei 8

12.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 8

a. Tájékoztatási kötelezettség 8

b. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 8

c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 8

d. Kárbejelentési kötelezettség 8

e. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok 9

f. Díjfizetési kötelezettség 9

12.B. Biztosító kötelezettségei 9

a. Tájékoztatási kötelezettség 9

b. Szolgáltatási kötelezettség 9

13. Mentesülés 10

14. Általános kizárások 10

15. Egyéb rendelkezések 10

15.A. Megtérítési igény 10

15.B. Elévülés 10

15.C. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 10

15.D. A biztosító legfontosabb adatai 10

II. Különös biztosítási feltételek – Épület és ingóságbiztosítás 11

1. Biztosított 11

2. Területi hatály 11

3. Biztosítható vagyontárgyak köre 11

3.A. Épület vagyoncsoport 11

a. Épületek, lakások biztosított vagyontárgyai 11

b. Lakásbérlemény biztosított vagyontárgyai 11

3.B. Ingóság vagyoncsoport 12

a. Értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoport 12

b. Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport 12

c. Egyéb biztosított vagyontárgyak 12

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 12

4.A. Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén 12

4.B. Ingóságok biztosítása esetén 12

5. Biztosítási események 13

5.A. Tűz 13

5.B. Xxxxxxxx és robbantás 13

5.C. Villámcsapás 13

5.D. Villámcsapás másodlagos hatása 13

5.E. Vihar 13

5.F. Felhőszakadás 13

5.G. Jégverés 13

5.H. Hónyomás 13

5.I. Árvíz 13

5.J. Földrengés 14

5.K. Földcsuszamlás 14

5.L. Kő- és földomlás 14

5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 14

5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) 14

5.O. Idegen tárgy rádőlése 14

5.P. Betöréses lopás, rongálás 15

5.Q. Rablás 15

5.R. Xxxxxx 00

5.S. Üvegtörés 15

5.T. Épülettartozékok lopása 15

6. A biztosító szolgáltatása 15

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre 15

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 15

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén 15

b. Ingóságok biztosítása esetén 16

6.C. Költségtérítések 16

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén 16

b. Ingóságok biztosítása esetén 16

6.D. A szolgáltatás különös szabályai 16

III. Kiegészítő felelősségbiztosítás különös feltételei 17

1. Biztosított 17

2. Területi és időbeli hatály 17

3. A biztosítás megszűnése 17

4. A biztosítás díja 17

5. Biztosítási összeg 17

6. Biztosítási események 17

7. A biztosító szolgáltatása 17

7.A. A biztosító mentesülése 17

7.B. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén 18

7.C. A kárrendezés szabályai 18

7.D. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások 19

IV. Kiegészítő balesetbiztosítás különös feltételei 20

1. Biztosított, kedvezményezett 20

2. Területi és időbeli hatály 20

3. A biztosítás megszűnése 20

4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei 20

5. A biztosítás díja 20

6. Biztosítási összeg 20

7. Biztosítási esemény 20

8. A biztosító mentesülése 20

9. Kizárt kockázatok 20

10. A biztosító szolgáltatása 21

10.A. Rokkantsági fok megállapítása 21

10.B. A biztosítási teljesítése 22

10.C. Fogalmak 22

V. További kiegészítő biztosítások különös feltételei 24

1. Lopásra, elvesztésre szóló többlet fedezetcsomag 24

1.A. Ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlása 24

1.B. Ellopott, elveszett kulcs pótlása 24

2. Szolgáltatáskimaradásra, meghibásodásra szóló többlet fedezetcsomag 24

2.A. Szolgáltatáskimaradásból származó károk 24

2.B. „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás 24

a. Biztosítási esemény 24

b. „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás 24

c. A biztosító kötelezettsége 24

d. Külön díj nélküli szolgáltatás 25

2.C. Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörése 25

3. Épületkárok fedezetének bővítésére vonatkozó többlet fedezetcsomag 25

3.A. A lakóépületek rejtett hibáiból származó károk 25

3.B. Épületek rongálással, vandalizmussal okozott kárai 25

4. Szerződő, biztosított számára szóló fedezetbővítés 26

4.A. Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díjvisszatérítés 26

1. Értelmező rendelkezések 26

2. Biztosított 26

3. Biztosítási esemény 26

4. Kizárások 26

5. Várakozási idő 27

6. A felek jogai és kötelezettségei kötelezettségei 27

7. A biztosító szolgáltatása 27

8. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének feltételei, és az ahhoz szükséges dokumentumok 28

4.B. Felelősségbiztosításhoz kapcsolódó jogvédelmi szolgáltatás 28

4.C. Házi kedvencek balesete, betegsége 29

VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok 32

1. Fejezet 32

2. Fejezet 34

3. Fejezet 35

3.A. Mechanikai védelmi előírások 35

1. A minimális mechanikai védelem követelményei 35

2. A részleges mechanikai védelem követelményei 35

3. A teljes körű mechanikai védelem követelményei 36

4. A különböző szintű mechanikai védelemre vonatkozó előírásokban lévő szakkifejezések meghatározása 38

3.B. Elektronikai jelzőrendszer előírásai 40

1. A behatolást jelző minimális elektronikai jelzőrendszer követelményei 40

2. A behatolást jelző részleges elektronikai jelzőrendszer követelményei 41

3.C. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények 41

VII. A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos

panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók) 43

Az OTP Csoport partnere

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. GB527 JELŰ GROUPAMA „BÁZIS-E” EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁSÁHOZ

A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben megha- tározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét köve- tően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződés- ben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az álta- lános szerződési feltételeket.

A Groupama „Bázis-E” Egyszerűsített Lakásbiztosítás általános biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiak- ban: biztosító) GB527 jelű Groupama „Bázis-E” Egyszerűsített Lakásbizto- sítási szerződéseire és az azokhoz kötött kiegészítő biztosításokra alkal- mazni kell.

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12877/7 – Hatályos 2018. február 23-ától visszavonásig.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz- tosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biz- tosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Az ajánlat, a kapcsolódó nyilatkozatok, a kötvény, az ügyféltájé- koztató és az általános szerződési feltételek a felek közti megálla- podás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodá- sok, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerző- dés részét.

A lakásbiztosítás úgy került kialakításra, hogy az eltérő biztosítási igényeket is ki tudja elégíteni. Ebből a célból az alapbiztosításon és a hozzá kapcso- lódó kiegészítő biztosításokon felül négy kiegészítő „fedezetcsomagot” vá- laszthat a szerződő:

– Lopásra elvesztésre szóló többlet fedezetcsomag;

– Szolgáltatáskimaradásra, meghibásodásra szóló többlet fedezetcsomag;

– Épületkárok fedezetének bővítésére vonatkozó többlet fedezetcsomag;

– Szerződő, biztosított számára szóló fedezetbővítés.

Az állandó és a választható kiegészítő fedezetekről, valamint a biztosítási összegekről az alábbi táblázat ad áttekintést:

Biztosítási események és kiegészítő biztosítások		Fedezetek és alapszolgáltatási limitek
Alapbiztosítás	Tűz	✔
	Robbanás és robbantás	✔
	Villámcsapás	✔
	Villámcsapás másodlagos hatása	300 000 Ft/kár
	Vihar	✔
	Felhőszakadás	✔
	Jégverés	✔
	Hónyomás	✔
	Árvíz	✔
	Földrengés	✔
	Földcsuszamlás	✔
	Kő- és földomlás	✔
	Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása	✔
	Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)	✔
	Idegen tárgy rádőlése	✔
	Betöréses lopás, rongálás	✔
	Rablás	✔
	Vízkár	✔
	Üvegtörés	✔
	Épülettartozékok lopása	100 000 Ft/kár
Kiegészítő biztosítások és csomagok	Felelősségbiztosítás	Magyarországra 10 000 000 Ft/év
	Balesetbiztosítás	✔
	Lopásra, elvesztésre szóló többlet fedezetcsomag
	Ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlása	választható csomag
	Ellopott, elveszett kulcs pótlása (30 000 Ft/év)	választható csomag
	Szolgáltatáskimaradásra, meghibásodásra szóló többlet fedezetcsomag
	Szolgáltatáskimaradásból származó károk (100 000 Ft/kár)	választható csomag
	„Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás (30 000 Ft/kár és 90 000 Ft/év)
	Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörése (300 000 Ft/kár)
	Épületkárok fedezetének bővítésére vonatkozó többlet fedezetcsomag
	A lakóépületek rejtett hibáiból származó károk	választható csomag
	Épületek rongálással, vandalizmussal okozott kárai (300 000 Ft/kár)	választható csomag
	Szerződő, biztosított számára szóló fedezetbővítés
	Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díjvisszatérítés	választható csomag
	Jogvédelemi felelősség (300 000 Ft/év)
	Házi kedvencek balesete, betegsége (100 000 Ft/év)

I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1. A szerződés alanyai

1.A. Szerződő

Az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is.

1.B. Biztosított

Az egyes biztosítások biztosítotti körének meghatározását a különös bizto- sítási feltételek tartalmazzák. Ha a feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

1.C. Fogyasztó

Fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

1.D. Vállalkozás

Vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körében eljáró személy.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. Írásbeli ajánlattal kezdeményezett szerződéskötés

2.1.A. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeménye- zi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérke- zésétől számított 15 napon belüli időszak.

2.1.B. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fe- dezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a do- kumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges el- térésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél fi- gyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.

2.1.C. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vo- natkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalom- mal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.

Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

dosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító ja- vaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

2.2. Telefon útján tett ajánlattal kezdeményezett szerződéskötés

2.2.A. A szerződő a szerződés megkötését telefon útján tett szóbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megté- telétől számított 15 napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az aján- lat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belüli időszak.

2.2.B. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fe- dezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a do- kumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges el- térésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél fi- gyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.

2.2.C. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vo- natkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalom- mal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen általános szerződési feltételben foglaltaktól, a biz- tosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően mó- dosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító ja- vaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

2.3. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási aján- lat visszautasítása esetén a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdő napján lép hatályba.

A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban, ennek hiányában az ajánlatnak a biztosító részére történt átadását követő nap 0 órájában kezdődik meg. A kockázatviselés kezdő idő- pontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak történt át- adását követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatvi- selés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosítónak történt átadását követő nap, úgy a koc- kázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosítónak történt át- adását követő nap 0 óráját kell tekinteni.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.A. A biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre, kivéve, ha a felek azt a szerződésben foglaltak szerint határozott időre kötötték.

A tartamot a biztosítási ajánlat tartalmazza.

4.B. A biztosítási évforduló

A biztosítási évfordulót a szerződés (kötvény) tartalmazza, amely a kocká- zatviselés kezdetének időpontjával megegyező hónap, nap.

4.C. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén a szerződés tartamával egyezik meg.

5. A biztosítási szerződés módosítása

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosít- hatják.

A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti.

Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. A biztosítási kockázat jelentős nö- vekedése (6. pont), valamint a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés általános szerződés feltételtől való lényeges eltérése (2.1.C és

2.2.C pont) esetén a szerződés – a jelent pontban foglaltaktól eltérően – a vonatkozó pontban meghatározott feltételek szerint módosítható.

6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudo- másszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az előző két bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

7. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítá- sok is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások a különös biztosítási feltéte- lekben szabályozottak szerint szűnnek meg. Az adott kiegészítő biztosítás megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást – a különös biztosítási feltételek eltérő rendelkezése hiányában – nem érinti.

7.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a bizto- sítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része meg- szűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbe vevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is át- száll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási

díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szer- ződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követő harminc napon belül írásban, 30 napos határidővel fel- mondhatja.

A szerződőnek, illetve biztosítottnak a jelen szabályzat 12.A. pontjában le- írtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekövetkezé- sének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos válto- zásokat.

Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, illetve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, úgy a felek jogaira és kötelezettségeire a 6. pontban foglaltak az irányadók.

7.B. Évfordulóra történő felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével szünteti meg a szerződést.

Az egy évnél rövidebb határozott időtartamra létrejött szerződés a lejárat időpontja előtt csak a felek közös megegyezésével szüntet- hető meg, írásban.

7.C. Díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.

Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja (reaktiválás), feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biz- tosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfo- gadásáról a biztosító dönt.

7.D. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a bizto- sító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

7.E. Egyéb esetek

8. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

A biztosítási díj megállapításának az alapja a biztosítási összeg. A díjfizeté- si kötelezettség a szerződőt terheli. A választható kiegészítő biztosítá- soknak külön díjtételük van, így a választott kiegészítő biztosítások, biztosítási csomagok díjával emelkedik az alapbiztosítás biztosítási díja. A díjfizetésre, a díjmódosítás módjára és idejére vonatkozó sza-

bályok a teljes szerződésre vonatkoznak, tehát a biztosító az alap- biztosítással és az alapbiztosításhoz kapcsolódó külön díj nélküli ki- egészítő biztosításokkal egységesen kezeli a választható kiegészítő biztosításokat, valamint azok díját.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedé- kes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szer- ződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjakat is – megtéríteni. A biztosító a biztosítás díját a biztosítási időszakra állapítja meg.

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A szerződés éves díjfizetési gyakoriságú, azonban a szerződő ettől eltérő – havi, negyedéves, féléves – díjfizetési gyakoriságot is választhat.

A biztosítási díj fizethető csoportos beszedési megbízással, banki át- utalással vagy készpénz átutalási megbízással (csekkel). A szerződő a biztosítási díjból díjkedvezményre jogosult az alábbi esetekben, amelyet az éves díj tartalmaz:

– Csoportos beszedési megbízással vagy banki átutalással történő díjfizetés esetén. A szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díj- kedvezményben részesül, melynek mértéke 5%. A díjfizetés mód- jának megváltoztatása esetén a kedvezmény megszűnik. Banki díj- lehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkö- rébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díj- fizetési módot csekkes díjfizetésre és havi gyakoriságú díjfizetés esetén a díjfizetési gyakoriságot negyedévesre módosítani.

– Éves, féléves vagy negyedéves gyakoriságú díjfizetés esetén. A kedvezmények mértéke éves díjfizetésnél 10%, féléves díjfize- tésnél 6% és negyedéves díjfizetésnél 3%. A kedvezmény mérté- ke csökken, ha a választott díjfizetési gyakoriságtól sűrűbb díjfi- zetéssel rendezi a díjat, illetve megszűnik, ha a díjfizetési gyako- riság havi díjfizetési gyakoriságra módosul.

Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok meg- felelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeg- gel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt kö- vetkezett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással levonja.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követel- heti.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles 8 napon belül kamatmentesen visszatéríteni. A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj át- vételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyin- tézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban be- fizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj át- vételére nem jogosult, kivéve, ha a biztosítóval kötött egyedi megál- lapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt.

A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól a szerződőnek/biz- tosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

9. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság

A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa s egyben a bizto- sítási díj megállapításának alapja.

Az egyes biztosítások biztosítási összegeit a szerződő határozza meg.

Ha a biztosítási összeg egységek alkalmazásával kerül megállapítás- ra, akkor a biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg,

valamint a csomagban szereplő és/vagy a szerződő által választott egységek számának a szorzata.

A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túlbiztosí- tás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. Túlbiztosítás esetén a szerződő jogosult a vagyon- tárgyra megfizetett biztosítási díj és a vagyontárgy új értéke alap- ján számított biztosítási díj különbözetének visszatérítésére.

Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiz- tosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy ér- tékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.

Ha a biztosítási szerződésben a biztosítási eseménykénti szolgáltatási limit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limitösszegig terjed.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat meg- felelően kiegészíti. A biztosítási összeget a biztosító abban az eset- ben csökkentheti, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egy- idejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöl- tés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mel- lett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

10. Az értékkövetés szabályai

A biztosítási összeg értékének követése érdekében a felek megállapodnak a biztosítási összeg rendszeres, értékkövető változásáról (továbbiakban: a biztosítási összeg indexálása).

A biztosító az alábbi biztosítási, illetve szolgáltatási összegeket in- dexálja:

– az Épületbiztosítás, ideértve a lakásbérlemény biztosítást, vala- mint melléképület biztosítást;

– az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportot;

– a Villámcsapás másodlagos hatása fedezetet;

– a Vezetékes vízkárbiztosítás fedezetet;

– a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás;

– a Balesetbiztosítást.

A biztosító nem indexálja az alábbi biztosítási, illetve szolgáltatási összegeket:

– az Értéktárgyak és különleges tárgyak vagyoncsoportot;

– a Kiegészítő felelősségbiztosítást;

– a Jogvédelmi szolgáltatást;

– a Kockázatviselés helyén kívül tartott vagyontárgyakra vonatko- zó fedezetet;

– az Épülettartozékok lopása fedezetet;

– a Rongálás, vandalizmus fedezetet;

– a Szolgáltatás kimaradásból származó károk fedezetet;

– a Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörés biztosítá- sa fedezetet;

– az Ellopott elveszett kulcs pótlása fedezetet;

– a Házi kedvencek balesete, betegsége fedezetet.

A biztosító a módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH index szorzata alapján számítja ki.

A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás al- kalmazását (biztosítási évforduló előtti 3. hónapot) megelőző 6 hó- napon keresztül havonta közzétett, egyéves (12 hónap) időszakra vonatkozó „Fogyasztói árindex”-ek átlaga, amelytől a biztosító 5% ponttal felfelé, illetve lefelé eltérhet. Az eltérést a biztosító a teljes lakásbiztosítási állomány előző naptári évi átlagkára (kárkifizetések, kártartalékok és a kár darabszámok hányadosa) alapján állapítja

meg, melyről az értékkövetésről szóló értesítő levélben ad tájékoz- tatást. A biztosítási összeg indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával.

A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosí- tási összeg értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a díj- változásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írás- ban értesíti a szerződőt.

Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kí- vánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.

11. Önrészesedés

A biztosító alapvetően önrészesedés nélkül téríti meg a károkat, azonban a felek ettől eltérő módon is megállapodhatnak. Ha a szer- ződés önrészesedéssel jött létre, akkor a biztosító a kártérítés meg- állapításánál minden esetben levonja az önrészesedést, amelynek káreseményenkénti összegét a szerződésben (kötvényen) kell fel- tüntetni.

12. A szerződő felek speciális kötelezettségei

A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.

A szerződés hatálya alatt a biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely ügy- félszolgálati irodájába vagy a biztosító postacímére (1380 Budapest, Pf. 1049.) beérkezik. E rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.

12.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

a. Tájékoztatási kötelezettség

A szerződőnek és biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítóintézettel olyan érdekre, biztosítási eseményekre is szóló biztosítási szerződést kötött, amelyre jelen általános szerződési feltétel alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény be- következtéig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett válto- zásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megvála- szolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezett- ség megsértését.

A szerződő (biztosított), a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi szabályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határoza- tokat a biztosító részére átadni.

A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem je- lentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hi- vatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy-

aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hi- vatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és az közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat.

A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei kö- zött akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a bizto- sítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles meg- téríteni.

A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) hala- déktalanul köteles

– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot;

– bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban

– a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni;

– a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy

– temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében.

A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét.

A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

d. Kárbejelentési kötelezettség

– A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstől számított 2, bal- esetbiztosítás és munkanélküliség vagy hosszantartó betegál- lomány esetén díjvisszatérítés szolgáltatásnál pedig 8 munka- napon belül írásban, e-mailen, elektronikusan a biztosító hon- lapján, telefonon vagy személyesen be kell jelenteni a biztosí- tónak, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellen- őrzését.

− Felelősségbiztosítás esetén a biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerző- désben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kár- igényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

− A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését az első be- kezdésben meghatározott határidőben a biztosítónak nem je- lenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges kö- rülmény kideríthetetlenné válik.

– A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de leg- feljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a bizto-

sított vagyontárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél na- gyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgál- tatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

– Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munka- napon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított in- tézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezése- ket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

– A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségé- nek bizonyítása a szerződőt (biztosítottat) terheli.

e. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülmé- nyeire, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követel- ményére is figyelemmel – a különös biztosítási feltételekben felsorolt iratokon túl – az alábbi iratok bemutatását kérheti:

– írásbeli kárbejelentést a kár okának, mértékének, időpontjának fel- tüntetésével;

– a bekövetkezett károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumokat;

– összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbe- li szolgáltatási igényt;

– a vagyontárgy értékét, a biztosítási összeg nagyságát igazoló dokumentumokat (számlát, szerződést, vállalkozás esetén a kár előtti éves leltárt és a kár utáni leltárt is);

– energiaszolgáltató által hivatalosan kiállított igazolást és számlákat;

– tűz- és robbanáskár esetén a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolását, a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyvet (ha készült);

– a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgáltatáskimara- dás kár esetén);

– a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, illetve okiratnak nem minősülő dokumentumokat;

– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazo- lását/szakvéleményét, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról kiállított számlát;

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biz- tosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozó- val) szemben, illetve másik biztosítási szerződése alapján érvé- nyesített-e igényt;

– hatóság részére történő bejelentéseket;

– hatósági bizonyítványt, igazolást, szemlejegyzőkönyvet, határozatot;

– ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapot;

– tételes költségvetést, illetve tételes árajánlatot;

– különböző beszerzési, szolgáltatási számlákat;

– felelősségi kárigényt igazoló dokumentumokat;

– felelősségi károkozást elismerő nyilatkozatot;

– bérleti szerződést, kölcsön szerződést, felelős őrzésre vonatkozó do- kumentumokat (bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a va- gyontárgy tulajdonosának megnevezésével;

– garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumokat;

– jogerős hagyatékátadó végzést;

– alapító okiratot, közgyűlési határozatot;

– lakásszövetkezeti alapszabályzatot, lakásszövetkezet határozatát;

– műszaki terveket, műszaki leírásokat, szakvéleményeket, igazságügyi szakértői véleményt;

– szakhatóságok jegyzőkönyveit;

– meghatalmazást a biztosítónál történő ügyintézésre, amennyiben a meghatalmazás kiterjed a szolgáltatási összeg felvételére is, arról kifejezetten rendelkezni kell a meghatalmazásban;

– áfafizetési kötelezettséggel, illetve áfa mentességgel kapcsolatos do-

kumentumot, beleértve az adószám/adóazonosító jel közlését is;

– különböző vizsgálatok jegyzőkönyveit;

– munkaszerződést, továbbá a munkaviszony megszüntetésének doku- mentumait;

– keresőképtelenséget igazoló dokumentumokat;

– munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos do- kumentumokat;

– társasházi közös költség vagy lakásszövetkezeti közös költség mérté- két igazoló hivatalos dokumentumokat;

– állatorvosi igazolást, házi állatok hivatalos oltási igazolásait;

– a biztosítás vállalásához, a biztosító szolgáltatási teljesítéséhez szük- séges fotókat.

A fentiekben megnevezettek közül csak azon iratok, dokumentumok benyújtását kérheti a biztosító, amelyek a jogalap elbírálásához és a fel- tételekben vállalt biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításához szükségesek.

A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse – a károk és költségek igazolására joga van a fent felsoroltakon kívül más doku- mentumokat, okiratokat is benyújtania a biztosítóhoz.

f. Díjfizetési kötelezettség

A biztosítási díjra, díjfizetésre vonatkozó szabályokat jelen általános biz- tosítási feltétel 8. fejezete tartalmazza.

12.B. Biztosító kötelezettségei

a. Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni

– a szerződés adatairól;

– a biztosított kérésére a bejelentett károk rendezéséről, a szol- gáltatások összegének kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

Elektronikus ügyintézést választó ügyfelek külön kérésére a biz- tosító a szerződési feltételeket díjmentesen, nyomtatott formá- ban is rendelkezésükre bocsátja.

b. Szolgáltatási kötelezettség

A biztosító az adott biztosítási szerződés feltételeiben részletesen meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.

A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesí- tés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül ese- dékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. számlaszám megadá- sa), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A szerződő (biztosí- tott) kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesítési ha- táridőbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta ál- tali kifizetés közötti időtartam nem számít be.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállí- tásához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszünte- téséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésé- re csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térít- heti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgátlatást köteles vissza- téríteni. A biztosított a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kö- teles a biztosítót a megkerült vagyontárgyakról értesíteni.

Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyúj- tották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg

erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvénye- síthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

13. Mentesülés

A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy ezen feltételekben meghatározott mentesülésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van.

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással

a. a szerződő fél vagy a biztosított;

b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben megha- tározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk; vagy

c. a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosí- tott vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

14. Általános kizárások

A biztosító az alábbi pontokban felsorolt események bekövetkezésekor akkor sem téríti meg a károkat, ha a megnevezett események miatt, azok következményeként olyan biztosítási esemény valamelyike okoz károso- dást, amelyre a biztosítási szerződés kiterjed:

– harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, to- vábbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, vala- mint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;

– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelen- tett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy el- bocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek meg- mozdulásai;

– egyes egyének vagy csoportok által elkövetett terrorakciók, füg- getlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb in- díttatású szélsőséges erőszak alkalmazását jelenti a magán- vagy a köztulajdon ellen;

– lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, ráz- kódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be;

– hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugár- zásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károk;

– a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károk.

A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.

A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei további kizá- rásokat is meghatározhatnak.

15. Egyéb rendelkezések

15.A. Megtérítési igény

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennma- radnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosí- tott igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell ki- elégíteni.

15.B. Elévülés

Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt évül el. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.

15.C. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált lakásbiztosítási termék korábbi feltételétől, valamint a korábban al- kalmazott szerződési gyakorlattól a GB527 jelű Groupama „Bázis-E” Egyszerűsített Lakásbiztosítás jelen feltételei több ponton eltérnek. Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosí- tó szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződés- ben alkalmazott kizárásokat jelen általános szerződési feltétel figye- lemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk, hogy a GB527 jelű Groupama „Bázis-E” Egyszerűsített Lakásbiztosítás előző feltételeitől jelen feltétel az alábbiakban tér el lényegesen:

– a biztosító nem köti a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozását és esedékességét a bejelentett káresemény tekinte- tében a vádirathoz, a büntetőeljárás során hozott nyomozó ha- tósági, jogerős bírósági határozathoz;

– pontosította a biztosító a baleset esetén a ruházatban bekövet- kezett kár megtérítésének szabályait;

– pontosította a biztosító a versenyszerűen végzett sporttevékeny- ség kizárásának esetét;

– pontosította a biztosító a legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű táppénzes (beteg)állomány fennállása esetén nyújtandó szolgáltatást;

– kikerült a feltételből az avult értéken történő szolgáltatás szűkítés;

– a túlbiztosításra vonatkozó rendelkezés kiegészült azzal, hogy a szerződő jogosult a biztosítási érdek értékét meghaladó részre ki- számított biztosítási díj visszatérítésére;

– felsorolásra kerültek az igénybe vehető kedvezmények és azok igénybevételének feltételei;

– az értékkövetésnél figyelembe vett indexmérték meghatározása változott;

– házi kedvencek balesete, betegsége esetén módosult a biztosí- tott házi kedvencekek köre;

– a biztosítási szerződés hatálybalépésének, a kockázatviselés kez- detének meghatározása változott.

15.D. A biztosító legfontosabb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország, 1146 Buxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xevélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

ALAPBIZTOSÍTÁS

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz- tosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az

általános biztosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosí- tási feltételek rendelkezése az irányadó.

II. KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK – ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS

1. Biztosított

A szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan

a. tulajdonosa és tulajdonostársa(i);

b. bérlője és bérlőtársa(i);

c. haszonélvezője;

d. valamint az a-c. pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó.

Közös háztartásban élők: a létfenntartás költségeit – legalább rész- ben – közösen viselő, együtt élő személyek.

2. Területi hatály

Jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt

– családi ház (vagy egyéb épület), házbérlemény és az ingatlan- nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet és a házhoz tarto- zó földrészleten álló melléképület;

– saját tulajdonú lakás, lakásbérlemény;

– lakással egy fedélszék alatt található, a biztosított kizárólagos használatában levő tároló és egyéb helyiség.

Ha a biztosított lakás, illetve lakóépület ideiglenesen lakhatatlanná válik, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító az ideiglenes la- kást, lakóépületet is kockázatviselési helynek tekinti a biztosított in- góságok tekintetében.

A biztosító kockázatviselése a biztosított ingóságokra a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül is kiterjed, biztosítási esemé- nyenként a kötvényben feltüntetett kártérítési limitig, de maximum a biztosított ingóság biztosítási összegéig.

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

3.A. Épület vagyoncsoport

a. Épületek, lakások biztosított vagyontárgyai

A biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben (kötvényen) feltün- tetett

1. lakóházra;

2. lakásra;

3. egyéb épületre (nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya, hegyi hajlék stb.);

4. melléképületekre (istálló, garázs, kamra, ól, terménytároló stb.), vala- mint a kizárólagos használatú tárolóra;

5. épületbiztosítási összegen belül a kötvényen külön-külön fel nem tün- tetett:

a. építményekre (pl. járda, kerítés, vízóraakna);

b. a biztosított kizárólagos tulajdonában lévő, a kockázatviselési helyen vagy a biztosított lakást magába foglaló épületen szak- szerűen rögzített, illetve telepített, az épület vagy építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges műszaki és technológiai berende- zések, idetartoznak különösen az alábbiak:

– megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések, mint pl. a napkollektor, a napelem, a hőszivattyú, a szélge- nerátor;

– a szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és beren- dezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjára- tok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, ga-

lériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékoló szerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/mű- ködtető berendezéseikkel együtt; villámhárító rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is);

– beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés ide- jétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakí- tású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyha- bútor, gardróbszekrény stb.);

– a szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvege- zések;

– az elektromos ellátásra szolgáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó- berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépé- szetileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagel- szívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépí- tett porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, víz- melegítő és szauna);

– az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. gáztűzhe- lyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok);

– az épület hideg-, meleg-, szenny- és csapadékvíz- ellátá- sát/elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezeték- rendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozó-beren- dezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; szűrő- és aprító- berendezésekkel és tartozékokkal; egészségügyi berende- zésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel;

– felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók.

c. társasházi közös tulajdont képező és közös használatú épületrészek- re a jelen szerződésben biztosított lakás tulajdoni hányadának mér- tékéig;

d. lakásszövetkezeti tulajdont képező és közös használatú épületré- szekre, a biztosítónál biztosított szövetkezeti lakások és a lakásszö- vetkezet tulajdonban lévő lakóépület összes lakásának arányában.

A biztosító kockázatviselése kiterjed mind az elkészült, mind az építés alatt álló épületek és épületrészek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is.

Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

– földbevájt, kikövezetlen falú építmények;

– fóliasátrak és üvegházak.

b. Lakásbérlemény biztosított vagyontárgyai

Lakásbérlemény biztosítása esetén biztosított vagyontárgyak:

b/1. A biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény határoló falain belül a saját és a bérbeadó tulajdonában lévő épület-berendezési és épület- felszerelési tárgyakra terjed ki.

b/2. Jelen szabályzat szempontjából a lakásbérlemény épület-berende- zési és épület-felszerelési tárgyai (továbbiakban: biztosított vagyontár- gyak):

– az ajtó- és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny, vá- szonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel;

– a csengő és a kaputelefon, valamint a riasztó és tűzjelző berendezések;

– a beépített bútor és térelválasztó;

– a beépített főző, fűtő, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezé- sek és szerelvények;

– az elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, il- letőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon;

– a belső válaszfal, burkolat, festés, tapétázás, mázolás;

– padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg, stb.);

– nem műholdas TV adás vételére szolgáló antennarendszer.

Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

– maga az épület határoló falai, tetőszerkezete, teherhordó szer- kezetei, közös helyiségei;

– a bérelt mellék- és gazdasági épület, valamint

– a b/2. pontban fel nem sorolt vagyontárgyak.

3.B. Ingóság vagyoncsoport

A biztosító kockázatviselése a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett háztartási ingóságokra terjed ki.

Jelen szabályzat szempontjából háztartási ingóságok azok a be nem épített szokásos (nem kereskedelmi) mennyiségű vagyontárgyak, amelyek egy át- lagos háztartás viteléhez szükségesek, a háztartásban történő felhasználás céljából készültek (háztartásban elégséges teljesítményű gépek) a biztosí- tottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsoroltak közé.

A biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok – egyen- kénti értéküktől függetlenül – két vagyoncsoportra különülnek el:

a. Értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoport

a. a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tár- gyak;

b. a gyűjteményekhez tartozó bélyegek, érmék;

c. a képző- és iparművészeti alkotások;

d. valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek;

e. antik bútorok, antik tárgyak tárgyak (az olyan ingóságok tartoz- nak ebbe a csoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, álla- pota miatt kiemelt értékük van);

f. értékálló különleges vagyontárgyak, gyűjtemények.

Az értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoporthoz tarto- zó vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás cél- jára szolgáló helyiségben vagy szabadban tartva bármely biztosí- tási esemény következtében károsodnak.

A nem állandóan lakott épületben tartott értéktárgyak, különle- ges ingóságok a., b. és f. csoportjába tartozó vagyontárgyakra nem viseli a kockázatot a biztosító, ezért nem nyújt szolgáltatást a nevezett vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak bármelyik biz- tosítási esemény által okozott káraira.

A jelen feltétel értelmezésének szempontjából nem állandóan la- kott épület az, ha az ingatlanban állandó jelleggel senki sem lakik, azt időszakosan használják (pl. nyaralás céljára), alkalmankénti rö- videbb időtartamú tartózkodásra, és a káresemény időpontjában a biztosított bizonyítottan nem tartózkodott az ingatlanban.

b. Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport

A 3.B.a. pontban fel nem sorolt összes többi háztartási ingóság az álta- lános háztartási ingóságok vagyoncsoporthoz tartozik.

Jelen szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed, az általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra meghatározott biztosítási össze- gen belül, összesen a biztosítási összeg öt százaléka mértékéig

– a biztosított saját háztartási szükségleteinek kielégítése vagy kedvtelésből a lakásban és a biztosított épület telkén tartott ál- latokra, valamint a telek kertjében lábon álló növényi kultú- rákra, a kerti berendezés és felszerelés tárgyaira;

– a biztosított által az otthoni, lakásban folytatott kereső tevé- kenységgel kapcsolatos vagyontárgyaira;

– az egy háztartásban általánosan elfogadott gépjárművek (sze- mélygépkocsi, motorkerékpár), lakókocsi, utánfutó napi üze- meltetéséhez használt alkatrészeire és tartozékaira, a fődara- bok kivételével.

c. Egyéb biztosított vagyontárgyak Készpénzbiztosítás

Amennyiben a szerződő a lopásra, elvesztésre szóló többlet fede- zetcsomagot választotta – jelen vagyoncsoport biztosítási kötvé- nyen történő feltüntetése nélkül is –, a készpénz is biztosított vagyontárgy 50 000 Ft-ig, kizárólag az alapbiztosítás biztosítási eseményeire.

Jelen szabályzat 3.B. pontjában nem biztosított vagyontárgyak:

– bankbetét, értékpapír és értékcikk;

– kézirat, terv, dokumentáció;

– vízi, légi és közúti járművek, lakókocsi és utánfutó, de jelen fel- tételek szerint nem tekintendő közúti járműnek a kerékpár, a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekesszék és a gépi meghajtású kerekesszék;

– ha nincs a szerződésben a lopásra, elvesztésre szóló többlet fede- zetcsomag, akkor a készpénz, a bankkártya, az okmányok.

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

4.A. Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépí- tésének költségeit.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy értéke (káridőponti újraépítésének költsége) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az újraépítés költségéhez aránylik.

A biztosító ajánlattételkor a biztosításra ajánlott lakás, illetve lakóépület kockázatviselési helyének címe és a lakóingatlan szerződő által megjelölt tényleges alapterülete alapján javaslatot tesz a szerződőnek arra a legala- csonyabb biztosítási összegre, amelynél – kár esetén – még nem érvénye- sül az alulbiztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés. A biztosí- tó szolgáltatásának felső határa az így megállapított biztosítási összeg.

Amennyiben a biztosítottság vizsgálata során megállapításra kerül, hogy a biztosított lakás, illetve lakóépület valóságos kockázatviselési helyének címe eltér a szerződésben (kötvényben) megadott kockázatviselés helyének cí- métől és/vagy a lakóingatlan tényleges alapterülete a káridőpontban több, mint a biztosítási szerződésben lakóépület címszó alatt rögzített m2-érték, úgy a biztosító fenntartja azt a jogot, hogy a káridőpontban aktuális in- dexált biztosítási összeget a biztosító ne minősítse a „biztosító által javasolt biztosítási összeg”-nek és vizsgálja az alulbiztosítottságot.

4.B. Ingóságok biztosítása esetén

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes háztartási ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az értéktárgyak, különleges ingóságok és az általános háztartási in- góságok vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe. Ha az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege alacsonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapotban történő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik.

A biztosító ajánlattételkor a biztosításra ajánlott lakás, illetve lakóépület kockázatviselési helyének címe és a lakóingatlan szerződő által megjelölt tényleges alapterülete alapján javaslatot tesz a szerződőnek az általános háztartási ingóság vagyoncsoportnál arra a legalacsonyabb biztosítási összegre, amelynél – kár esetén – még nem érvényesül az alulbiztosítás jog- következménye, az aránylagos kártérítés. A biztosító szolgáltatásának felső határa az így megállapított biztosítási összeg.

5. Biztosítási események

5.A. Tűz

Tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendel- tetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.

Biztosítási esemény az is, ha az elektromos készülékekben létrejövő túlfeszültség miatt keletkező és továbbterjedő tűz más vagyontár- gyakat károsít.

Nem biztosított,

– ha a vagyontárgy olyan tűz következtében károsodik, amely ön- erejéből nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó szén- darab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzselődése, stb.);

– ha a vagyontárgy közvetlen tűz, füst vagy hő hatásának van ki- téve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés, stb. közben szín- és alak- változás következik be);

– a biztosított által szándékosan gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés);

– ha öngyulladás következik be.

5.B. Robbanás és robbantás

Robbanás a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása, amelynek során a gázzal, gőzzel telített és az átlagos légnyomással rendelkező térben létrejövő nyomáskülönbség villanásnyi idő alatt kiegyenlítődik, aminek következtében a két teret elválasztó elem helyzete, szilárdsá- gi tulajdonsága megváltozik, és a biztosított vagyontárgy károsodik. Robbantásnak minősül a meghatározott célra szakszerűen megter- vezett és szándékosan végrehajtott robbanás.

Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirte- len kiegyenlítődésére kerül sor.

Nem biztosítási esemény a repülőgépek hangrobbanása, a nukleáris energia felszabadulása és az a szennyezés, amelyet besugárzó anyagok okoznak.

5.C. Villámcsapás

A biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló hatá- sa által okozott kár.

5.D. Villámcsapás másodlagos hatása

A biztosító megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy induk- ció hatása által az elektromos gépek, készülékek és berendezések mikroelektronikai eszközeit, mikroelektronikai irányító paneleit, mikroelektronikai alkatrészeit ért károkat a biztosított vagyontár- gyak biztosítási összegén belül, a szerződésben feltüntetett kárese- ményenkénti limitig. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a villámcsapás tényét az időjárási adatok alátámasszák.

5.E. Vihar

Viharkárnak minősül az a kár, amelyet az 54 km/h (15 m/s) küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontár- gyakban okoznak a kockázatviselés helyén.

Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon, valamint a nyitva hagyott ajtón, ablakon keresztül a viharral egyide- jűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem téríti a biztosító:

– a helyiségeken belül keletkező léghuzat által okozott károkat;

– az épületek üvegezésében keletkezett károkat;

– a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat.

5.F. Felhőszakadás

Biztosítási eseménynek azok a felhőszakadásból eredő károk minő- sülnek, amelyet:

– a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntés- sel – ideértve a természetes és mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontár- gyakban okoz; és/vagy

– a csapadékvíz a tetőszerkezeten vagy a panelhézagon keresztül a biztosított helyiségekbe bejutva a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a kocká- zatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségé- ből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket el- érte, illetve meghaladta vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

Nem téríti meg a biztosító:

– az épületek, építmények külső vakolatában, festésében keletke- ző károkat;

– a gombásodás, penészesedés formájában keletkező károkat;

– a talajszint alatti padozatú nem lakás célját szolgáló helyiség el- öntésekor az ott lévő ingóságokban, valamint a mezőgazdasági kistermelői és a vállalkozási tevékenységhez szükséges vagyon- tárgyakban keletkező károkat;

– a tetőszerkezeten, panelhézagon keresztüli felhőszakadásból szár- mazó kárt, amennyiben a biztosított részére korábban ezen kár- esemény miatt már térített és a térítést követően a beázási kárt okozó tetőszerkezeti-, panelhézag hiba szakszerűen nem került ki- javításra. A korábbi hiba elhárítását számlával szükséges igazolni.

5.G. Jégverés

A jég formájában lehulló csapadék által okozott károsodás.

Nem téríti a biztosító:

– az épületek 15 évnél régebben készült vagy 15 évnél régebben felújított külső festésében, vakolatában, burkolatában keletke- zett károkat;

– a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat;

– az épületek üvegezésében, üvegtetőkben keletkezett károkat.

5.H. Hónyomás

A felgyülemlett hó statikus terhelése, valamint a lecsúszó hó és xxx által a

biztosított vagyontárgyban okozott károsodás.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás által megrongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejű- leg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

5.I. Árvíz

Az árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy idősza- kos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvi- zek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemel- kedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mente- sítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül jelentkező fakadó víz és átszivárgás miatti káro- kat is, amennyiben azok az árvíznek minősülő biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkeznek.

Nem minősül árvíz biztosítási eseménynek és ezért a biztosító nem téríti meg:

– a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Víz- ügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá

– a talajvíz;

– a belvíz;

– az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletke- ző elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi ká- rosodásokat is.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást az árvízzel kapcsolatos azon költ- ségekre, amelyeket a biztosított részére, mint árvízkárosultnak a különböző hatóságok, szervezetek az árvízkárok helyreállításával kapcsolatban kifizetnek, illetve kifizethetnek, ha azt az árvízkárosult igényli.

A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés létrejöttétől számí- tott 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekö- vetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem ter- jed ki.

Fogalmi meghatározások:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagy- vízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvé- delmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rend- szeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borí- tottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mo- csaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völ- gyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az idő- szakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelen- legi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmé- lyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan terü- letek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvé- delmi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulé- kos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetéssze- rű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

5.J. Földrengés

Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha a kocká- zatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) skála VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó földrengés okoz károsodást a biztosított vagyontárgyakban.

Európai Makroszeizmikus Skála

A rengés erősségének fokozata	A földrengés egyes fokozatainak jellemző hatásai
I.	Nem érezhető: Nem érezhető, még a legkedvezőbb kö- rülmények között sem.
II.	Alig érezhető: A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.
III.	Gyenge: A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épü- leten belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge reme- gést éreznek.
IV.	Széles körben érezhető: A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek.

A rengés erősségének fokozata	A földrengés egyes fokozatainak jellemző hatásai
V.	Erős: A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a sza- badban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhá- nyan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poha- rak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak.
VI.	Kisebb károkat okozó: Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül so- kan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tár- gyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban kelet- kezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb va- kolatdarabok lehullanak.
VII.	Károkat okozó: A legtöbb ember megrémül, és a sza- badba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémények ledőlnek.
VIII.	Súlyos károkat okozó: Bútorok felborulnak. Sok hagyo- mányos épület megsérül: kémények ledőlnek, a falakban nagy repedések keletkeznek, néhány épület részlegesen összedől.
IX.	Pusztító: Xxxxxxxx, műemlékek ledőlnek vagy elferdül- nek. Sok hagyományos épület részlegesen, néhány telje- sen rombadől.
X.	Nagyon pusztító: Sok hagyományos épület összedől.
XI.	Elsöprő: A legtöbb épület összedől.
XII.	Teljesen elsöprő: Gyakorlatilag minden építmény összedől.

A földrengés biztosítási eseményre a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező földrengés biztosítási eseményre a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki.

5.K. Földcsuszamlás

A természetes talajrétegek egymáshoz képest történő elmozdulásából szár- mazó károsodások.

Nem biztosítási esemény az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, a talajvízszint vál- tozása miatti megsüllyedésből eredő, illetve e miatt keletkezett ká- rosodás.

5.L. Kő- és földomlás

A természetes talaj felszínének leomlása miatt keletkező károk.

5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

A szerződő, a biztosított által nem ismert és az építési dokumentáci- óban nem szereplő, hatóságok által feltáratlan építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása miatt keletkezett kár.

Nem biztosítási esemény a bányák földalatti részeinek beomlása, va- lamint a biztosított épületek nem megfelelő alapozásából vagy víz- elvezetéséből keletkező üregek beomlása.

5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény akkor következik be, ha a biz- tosított szempontjából idegen jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

5.O. Idegen tárgy rádőlése

A kockázatviselés helyén kívüli tárgy vagy természetes képződmény, amely a biztosított vagyontárgyban rádőléssel kárt okoz.

Nem téríti a biztosító, ha a kárt okozó tárgy a biztosított tulajdona vagy általa felelős őrzésre átvett tárgy.

5.P. Betöréses lopás, rongálás

Biztosítási esemény a betöréses lopással:

a. a biztosított vagyontárgyban okozott lopáskár

b. vagy annak kísérletével összefüggésben:

– a biztosított ingóságokban és

– a biztosított tulajdonában lévő épületben (függetlenül attól, hogy az épület biztosított vagyontárgy-e)

okozott rongáláskár.

Xxxxx feltétel szerint betöréses lopás akkor következik be, ha:

– a tettes lezárt helyiséget erőszakkal, továbbá hamis, illetőleg lo- pott kulccsal felnyitja; vagy

– a tettes olyan nyitott nyílászárón keresztül hatol be, amelynek alsó éle az alatta levő járószinttől, illetve nyílászáró alsó szintjé- től mérve 2 méternél magasabban van; vagy

– a tettes olyan erkélyről, loggiáról, teraszról történik a lopás, amelynek szintje a járószinttől 2 méternél magasabban van.

A biztosító a betöréses lopás károkat a szerződésben feltüntetett biztosítási összegen belül téríti meg, maximum a káridőponti vé- dettségi szinttől függő teljes szolgáltatási limitösszegig és a károso- dott vagyoncsoportra vonatkozó részlimit összegig.

A szolgáltatási limitösszegeket a „Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok” tartalmazza.

A káridőponti védelmi színvonal meghatározása a behatolás helye és mód- szere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem ve- hető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

5.Q. Rablás

Rablás biztosítási esemény történik, ha

– a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy a biz- tosított természetes személy ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan, il- letve védekezésre képtelen állapotba helyezi (ideértve azt is, ha lerészegíti);

– a tetten ért tolvaj a megszerzett vagyontárgy megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmaz.

5.R. Vízkár

Biztosítási esemény

a. a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtési- és gőzvezetékek törése, repedése, kilyukadása (továbbiakban csőtörés), valamint

b. az alábbiakban felsoroltak:

– víz-, csatorna-, fűtési-, hűtési- és gőzvezetékek tartozékainak, szerelvényeinek, a vezetékre rákapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának el- mozdulása;

– nyitva hagyott csap

miatt kiáramló folyadék vagy gőz által a biztosított vagyontár- gyakban okozott károk.

Nem biztosítási esemény a gombásodás, penészesedés formájában jelentkező kár.

A biztosító csőtörés esetén megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költ- ségeket, amennyiben a csőtörés a kockázatviselés helyén belül történt:

– a csőtörés helyének felkutatására fordított költségeket;

– fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a tech- nológiailag indokolt mértékű helyreállításra fordított költsége- ket;

– a technológiailag indokolt mértékű helyreállítást;

– a technológiailag indokolt mértékű vezetékszakasz cseréjének költségeit (anyag + munkadíj) kötéstől kötésig terjedően, de leg- feljebb 6 m hosszúságban, és az elfolyt víz, folyadék értékét biz- tosítási eseménynek minősülő káreseményenként 50 000 Ft-ig.

Nem téríti meg a biztosító a tartozékok, szerelvények és a veze- tékre kapcsolt háztartási gépek javításának vagy pótlásának költ- ségeit.

5.S. Üvegtörés

Üvegkár biztosítási esemény az épületek, a lakások szerkezetileg be- épített:

– fix vagy nyitható nyílászáróinak;

– folyosói, lépcsőházi;

– erkély-, lodzsa;

– terasz mellvéd

üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületei- ben bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedéskár. Nem biztosítási esemény, ha a biztosított üvegezések törése vagy re- pedése a biztosított épület, lakás építése, korszerűsítése, felújítása alatt következik be.

Felújításnak minősül a bővítéssel, a rendeltetés megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka; illet- ve az elhasználódott vagyontárgy eredeti állagát szolgáló felújítás is, kivéve, ha az a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munka, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni.

A biztosító megtéríti:

– a biztosítási esemény miatt károsodott üvegezés üvegtáblájával azonos méretű és üvegminőségű üvegtábla pótlásának és

– az üvegezés tartószerkezete le- és felszerelésének, valamint

– az üvegre erősített biztonsági fólia üvegtörés miatti cseréjének költségeit maximum a sérült üvegezés pótlásának értékéig.

Nem téríti meg a biztosító az üvegtáblát rögzítő tartószerkezet, annak elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítások költségeit.

5.T. Épülettartozékok lopása

A biztosított épületek, építmények külső térrel határolt felületeire szaksze- rűen felszerelt épülettartozékok lopásából származó károkat téríti meg a biztosító, a szerződésben meghatározott káreseményenkénti limitig, ha azok a járószinttől mért 3,0 m feletti magasságban szabályosan lettek felszerelve.

6. A biztosító szolgáltatása

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

Épület, lakás vagyontárgyait ért kár esetén a biztosító szolgáltatására a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa és tulajdonostársa(i) jogosult. Ha a biztosított ingat- lannak több tulajdonosa van, a biztosító a tulajdoni hányaduk arányában téríti meg az épület vagyontárgyainak kárait.

Lakásbérleményt ért kár esetén a biztosító szolgáltatására a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan bérlője és bérlőtársa(i) jogosult.

Egyéb esetekben a II. Különös biztosítási feltételek 1. pontban meg- nevezett biztosított jogosult a biztosító szolgáltatására.

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja:

– az önrészesedés összegét, amennyiben a szerződés levonásos ön- részesedéssel jött létre;

– a felhasználható maradványok értékét;

– valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet;

− díjtartozást;

− ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat.

Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény, tényező, műszaki hiányosság vagy karbantartás elmulasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tartása miatti körülmény is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén

A szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk káridőponti, új értéken számított helyreállítási költségeit. Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos méretű és ki-

vitelezési színvonalú, azonos anyagokból készített épület, építmény helyreállításának költsége.

b. Ingóságok biztosítása esetén

A szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk javítással történő helyreállításának költségeit, illetőleg a vagyontárgy új állapotban való beszerzési értékét (árát). A térítés a kár időpontjában érvényben lévő árak és költségek alapján történik.

6.C. Költségtérítések

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén

A biztosító a biztosítási összegen felül megtéríti:

a/1. A biztosított épület károsodásával kapcsolatos, és indokolt

– oltás, mentés;

– bontás és ideiglenes tetőépítés;

– rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás;

– tervezés és hatósági engedélyezés;

– a helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint

– minden egyéb kárenyhítés

költségeit. A fenti költségeket a biztosító a biztosítási összegen felül fizeti ki, de alulbiztosítás esetén a költségeket aránylagosan kell megtéríteni. a/2. Ha a hatóság a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemé- nyek miatt a biztosított lakóépületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, vagy árvízveszély miatt kiköltöztet, a kiköltözéstől a lakhatóvá válá- sig, biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díjaira nyújt térítést a biztosító biztosítási időszakonként 200 000 Ft összeghatárig, de legfeljebb 120 napig.

b. Ingóságok biztosítása esetén

b/1. A biztosító megtéríti továbbá a biztosított vagyontárgyak károso- dásával kapcsolatos és indokolt egyszeri takarítás, a biztosítottat terhelő oltási, mentési és minden egyéb kárenyhítési költséget. Ezeket a költsé- geket a biztosító a biztosítási összegen felül fizeti ki, de az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport alulbiztosítása esetén a költségeket aránylagosan kell megtéríteni.

b/2. Megtéríti a biztosító az árvízveszély miatti kiköltözés igazolt költsé- geit is 100 000 Ft összeghatárig.

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

Ha a helyiség

– mennyezetének és egyik oldalfalának;

– vagy két oldalfalának

a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező (műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tar- tása miatti körülmény) is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azo- nos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő érték- növekedést a szolgáltatási összegből levonja.

A kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi alapul a biztosítási szolgál- tatás megállapításánál.

Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása ese- tén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosí- tott felelősséggel tartozik.

Nem téríti meg a biztosító a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkezett károkat, amelyekről a biztosított (szerződő) tudott vagy tudnia kellett.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása estén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre sem.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

Az egyes kiegészítő biztosítások különös feltételei alapján létrejött szerző- désekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános feltételek és az Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös Feltételei az irányadók. Amennyiben a kiegészítő biztosítások különös feltételei az általános felté-

telektől, vagy az Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös Felté- teleitől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, úgy a kiegészítő biztosítások különös feltételeinek rendelkezése az irányadó.

III. KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezett- séget, hogy az alapbiztosításban meghatározott díj megfizetése ellenében, külön díj felszámítása nélkül a jelen különös feltételek szerint a szerződés- ben rögzített mértékig megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított jelen különös feltételekben meghatározottak szerint okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás csak a GB527 jelű Groupama „Bázis-E” Egyszerűsített Lakásbiztosítás Általános Feltételeivel és Épület és Ingóság- biztosítás (alapbiztosítás) Különös Feltételeivel együtt érvényes.

1. Biztosított

Az Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxx

1. pontjában meghatározott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése Magyarország területen, a kockázatviselés ideje alatt okozott és bekövetkezett károkra vonatkozik.

3. A biztosítás megszűnése

A felelősségbiztosítás az épület és ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) megszűnésével együtt megszűnik.

4. A biztosítás díja

A kiegészítő felelősségbiztosítási fedezetet az alapbiztosítás külön díj felszámítása nélkül tartalmazza.

5. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárig téríti meg. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – viselt felelősségük arányában – több sze- mélyt terhel, illetve, ha több személy lép fel kártérítési igénnyel.

6. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a biztosított által szerződésen kívül okozott vagyoni károkat (beleértve a személyi sérülésből eredő va- gyoni károkat is), amelyeket a biztosított mint

a. a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tu- lajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója;

b. háztartási céllal gázpalackot használó;

c. belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képessé- gű személyek gondozója;

d. háziállattartó;

e. közúti balesetet előidéző gyalogos;

x. xxxxxxxx, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz haszná- lója;

g. sporttevékenységet végző;

h. önvédelmi eszköz, lőfegyver használója

okozott, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik.

A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj), valamint nem terjed ki jelen kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségekre, kamatokra.

Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt

– a károsult beleegyezésével okozta;

– a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az el- hárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;

– szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy

– jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a maga- tartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jog- szabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

Háziállattartói minőségben gépjárműben, kerékpárban okozott ká- rok kizárólag abban az esetben térülnek, amennyiben az állat és a gépjármű között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (harapás, rú- gás, ütközés, stb.) és a kár ezzel közvetlen vagy az ebből kiinduló okozati és szükségszerű összefüggésben keletkezett. Háziállat által okozott károk esetén szükséges a tulajdonosi minőség igazolása.

Nem téríti az okozott kárt a biztosító, ha a háziállatot a tulajdonos nem az állattartásra vonatkozó rendeletekben meghatározottak szerint tartotta és ez okozati összefüggésben van az okozott kárral. A biztosító megtéríti továbbá

– a szövetkezeti vagy közös tulajdonban álló házaknál azokat a károkat, amelyeket tűz vagy robbanás, vezetékből és azok szerelvényeiből kiöm- lő víz vagy gőz idézett elő a társasházi közös tulajdont vagy lakásszö- vetkezeti tulajdont képező épületszerkezetekben, épületrészekben és amelyek miatt a társasházközösség vagy a lakásszövetkezet a biztosí- tottal szemben érvényesít kárigényt;

– a biztosított helyett a tűz, robbanás, vezetékből vagy azok szerelvé- nyeiből kiömlő víz vagy gőz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbe adó a jogszabály alapján igényt érvényesít a biztosított bérlővel szemben.

A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni, és ez esetben a kárbejelentés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első káresemé- nyét írásban a biztosított ellen benyújtják.

Sorozatkár:

– minden olyan kár, amely ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak a következménye vagy eredménye, ahol hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak az tekin- tendő, ha egynél több cselekedetet vagy mulasztást ugyanazon vagy hasonló okból vagy indítékból mulasztottak vagy követtek el feltéve, hogy az a vonatkozó üggyel jogilag, technikailag vagy pénzügyileg kapcsolatos;

– egynél több olyan cselekedet vagy mulasztás, mely ugyanazt a kárt eredményezi, és/vagy

– olyan kár, melyért a szerződésben biztosított, egynél több sze- mély tehető felelőssé.

7. A biztosító szolgáltatása

A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő

– felelősségi károkat a biztosítottak tulajdoni hányadának arányá- ban téríti a biztosító.

A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biz- tosított lakások és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biz- tosító.

7.A. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja,

hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással

a. a szerződő fél vagy a biztosított;

A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

A mentesülés szempontjából különösen az alábbi károkozás minő- sülhet súlyosan gondatlannak:

– ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;

– ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerző- dési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsérté- se miatt következett be;

– a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;

– a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezések- ben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

– ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsér- tésével okozta;

– ha a biztosított a kárt súlyosan ittas (2,51 ezrelék vagy ennél ma- gasabb véralkoholszint) vagy kábítószer hatása alatt lévő álla- potban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta.

7.B. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén

Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

a. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munka- képesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelem ki- esést), illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott terjedelemben és mértékben teljesíti a károsultnak.

b. A jövedelempótló járadék

Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor kö- vetelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.

A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a be- következett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.

A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós vál- tozás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell fi- gyelembe venni. Ha a jövedelemkiesés ily módon nem határoz- ható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző szemé- lyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet. A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.

c. A tartást pótló járadék

Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tar- tást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha ma- gatartásának e következménye nem volt előrelátható.

A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartá- si igényét menthető okból nem érvényesítette.

A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni. A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a já- radékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban vol- tak kötelesek.

A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék szá- mítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

d. A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése

A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lénye- ges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mérté- kének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.

e. A biztosító a járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatáro- zott biztosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő idő- pontjától a jogosultság lejártáig fizeti meg. Járadékfizetési köte- lezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a ká- rosult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőké- sítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerül- het sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biz- tosított, mind pedig a károsult elfogadja.

f. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökke- nést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytől a káro- sult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.

g. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért va- gyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

h. A biztosító megtéríti a fedezetbe vont káresemények folytán tény- legesen felmerült, szükséges, indokolt és igazolt, a kárelhárítás és a kárenyhítés körébe tartozó költségeket a következők szerint:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés romeltakarítás költségeit;

– a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai eny- hítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költsé- geket;

– a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (la- boratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költsége- ket, ha a biztosító előzetes hozzájárulásával történt;

– a helyreállítással kapcsolatos tervezői, szakértői költségeket;

– a kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosí- tó akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.

i. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket, a más- honnan megtérülő kárértéket, valamint a károkozásból származó vagyoni előnyt jogosult levonni. A biztosított a kárra hozzá bármi- lyen jogcímen befolyó megtérülésről köteles a biztosítót tájékoztatni.

7.C. A kárrendezés szabályai

a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizs- gálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködést követően történik meg.

b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levonása után a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Ez a sza- bály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szem- ben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpont- jában a károsult kárára fennállt-e.

c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő ke- zéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

d. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme-

rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzá- járult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a bizto- sító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapo- zott. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

e. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogo- sult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a bizto- sított azokat neki visszafizetni tartozik.

7.D. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

Nem fedezi a biztosító azon károkat, amelyeket

– a károkozó biztosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia;

– a biztosított maga szenved el. Nem fedezi a biztosító

– a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megté- rítési igényeket;

– az elmaradt vagyoni előnyt;

– azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károkozása nem jogellenes;

– az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak éssze- rű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak;

– a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségeket, ka- matokat.

Nem téríti meg a biztosító az általános feltételekben meghatározott kizárásokon túl azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak:

– keresőfoglalkozás vagy tevékenység végzése során;

– egymásnak vagy hozzátartozóiknak;

– gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartó- jaként;

– állatai a növényi kultúrában;

– jelen szerződésben biztosított vagyontárgyakban okoznak.

IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötele- zettséget, hogy az alapbiztosításban meghatározott díj megfizetése elle- nében, külön díj felszámítása nélkül a jelen feltételek szerinti szolgáltatást nyújtja a jogosultnak a szerződésben rögzített feltételek teljesülése ese- tén.

Jelen kiegészítő balesetbiztosítás csak a GB527 jelű Groupama „Bázis-E” Egyszerűsített Lakásbiztosítás Általános Feltételeivel és Épület- és Ingóság- biztosítás (alapbiztosítás) Különös Feltételeivel együtt érvényes.

1. Biztosított, kedvezményezett

1.1. Biztosított:

a. az alapbiztosítások kötvényén biztosítottként feltüntetett termé- szetes személy, valamint

b. az alapbiztosítások kockázatviselési helyén állandó lakhellyel rendelkező és a kötvényen megnevezett biztosítottal életvitel- szerűen együtt élő természetes személyek, továbbá

c. a nem állandóan lakott épületre vonatkozó alapbiztosítások köt- vényén biztosítottként megnevezett természetes személy és azok a természetes személyek, akik a biztosított állandó lakhelyén a természetes személy biztosítottal életvitelszerűen együtt élnek.

1.2. Kedvezményezett: az a személy, aki a kiegészítő biztosítás megha- tározott biztosítási eseménye bekövetkezése esetén a kiegészítő biztosítás szolgáltatásának igénybevételére jogosult. A szolgáltatás teljesítése előtt a biztosító a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi.

A biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet:

a. a szerződésben megnevezett személy;

b. ilyen személyek hiányában vagy ha a kedvezményezett megne- vezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.

Nem érvényes a kedvezményezett kijelölése, ha a szerződést a biz- tosított hozzájárulása nélkül kötötték meg.

A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biz- tosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a ki- jelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez inté- zett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvez- ményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezmé- nyezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nél- kül megszűnik.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítá- si eseményre vonatkozik.

3. A biztosítás megszűnése

a. A balesetbiztosítás az épület és ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) megszűnésével együtt megszűnik.

b. Az adott biztosított vonatkozásában, ha a baleseti halálra, illetve a 100%-os rokkantságra szóló szolgáltatás kifizetésre kerül.

4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei

A biztosított kötelezettségeit az általános feltételek 12.A. pontja tartalmazza azzal az eltéréssel, hogy nem terheli a biztosítottat ál- lapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

A biztosított halála esetén a kedvezményezett kárbejelentési köte- lezettsége megegyezik a biztosított kötelezettségével.

5. A biztosítás díja

A kiegészítő balesetbiztosítást az alapbiztosítás külön díj felszámítá- sa nélkül tartalmazza.

6. Biztosítási összeg

A balesetbiztosítás szolgáltatási elemenkénti kezdeti biztosítási összegei biztosítottanként:

a. baleseti halál esetére 200 000 Ft;

b. baleseti 100%-os rokkantság esetére 400 000 Ft;

c. baleseti 1-9%-os rokkantság esetére 5000 Ft;

d. baleseti csonttörés, csontrepedés esetén 5000 Ft;

e. legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű táppénzes (beteg)állomány esetén 5000 Ft.

A biztosító a biztosítási összegen felül megtéríti a biztosított balese- te során keletkezett ruhakárát is, maximum 50 000 forintig.

A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatok- ra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és halmozhatják a biz- tosítói szolgáltatásokat.

7. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a kockázatviselési idő alatt a biztosított jelen különös feltételben meghatározott balesetből eredően bekövetkező:

a. halála;

b. rokkantsága;

c. csonttörése, csontrepedése;

d. legalább 28 napos folyamatos táppénzes (beteg)állománya.

A biztosított kockázatviselési idő alatt bekövetkező, a fentiekben felsorolt, biztosítási eseménynek minősülő balesetekor a biztosító megtéríti a biztosított magán viselt ruházatában keletkezett kárait (a zsebtartalom kizárásával) az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiz- tosítás) különös feltételek rendelkezéseinek megfelelően.

Ruházatnak minősül a biztosított által a baleset időpontjában viselt felső- és alsóruházat, lábbeli és a dioptriás szemüveg. Nem minősül- nek ruházatnak a jelen biztosítási szerződésben a karóra és az ék- szerek.

8. A biztosító mentesülése

A biztosító az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a ked- vezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

9. Kizárt kockázatok

A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény az alábbiakkal okozati összefüggésben következett be:

a. a kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévő betegségekkel, maradandó egészség- károsodásokkal;

b. a biztosított által versenyszerűen, díjazásért űzött sporttevé- kenység során (versenyeken vagy edzéseken) bekövetkező bal- esetekre; versenyszerűen végzett sporttevékenységnek minősül a természetes személy által a sportszövetség részéről kiírt, szer- vezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszer- ben való részvétel;

c. a biztosított súlyosan ittas (2,51 ezrelék, vagy ennél magasabb véralkoholszint) állapotával okozati összefüggésben bekövetke- zô eseményekre;

d. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké-

pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;

e. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:

– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel;

– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;

e feltétel esetében harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem je- lentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlá- tozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak ten- geri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény;

f. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biz- tosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredô biztosítási esemény- re szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

g. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

x. xxxxxxxx- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményekre;

i. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

j. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;

k. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármû utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett jármûvön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el; e feltétel vonatkozásában utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;

l. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek- re, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

m. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézôt érô balesetekre;

n. arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotával oko- zati összefüggésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármû és gép- jármű vezetése közben, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjármûvezetést is;

o. a szívinfarktus, epilepszia és az agyvérzés miatti halálos balesetekre;

p. HIV vírus fertőzöttség, AIDS betegség esetén;

q. olyan csonttörés, csontrepedés, mely patológiás csonttörésnek minősül, mert a bekövetkeztében közvetve vagy közvetlenül, részben vagy egészben bármely fennálló csontbetegség hatott közre: pl. csont- és porcdaganat bármely formája, csontvelőgyul- ladás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlá- gyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye.

10. A biztosító szolgáltatása

A biztosító jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltétel 6. pontjában meghatá- rozott összegeket figyelembe véve nyújtja szolgáltatásként az alábbiak szerint:

a. a biztosított baleseti halála esetén a baleseti eredetű halál esetére szóló összeget;

b. a biztosított baleseti eredetű 10-100%-os fokú rokkantsága esetén a baleseti rokkantság esetére szóló összegből a rokkantság fokának meg- felelő hányadot, az 1. sz. táblázatban rögzített különböző rokkantsági fokoknak megfelelően;

c. a biztosított baleseti eredetű 1-9%-os fokú rokkantsága esetén az 1-9%-os fokú baleseti rokkantság esetére meghatározott összeget;

d. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése esetén a csont- törés, csontrepedés esetére szóló összeget;

e. a biztosított baleseti eredetű, legalább 28 nap folyamatos táppénzes (be- teg)állománya esetén a táppénzes (beteg)állomány esetére szóló összeget;

f. a biztosított balesetekor a magán viselt ruházatában keletkezett kárát is, a zsebtartalom kizárásával. A biztosító a ruházati kárra vonat- kozó szolgáltatás teljesítésekor megkövetelheti a ruházatban ke- letkezett kár és az adott baleset közti összefüggést bizonyító iratok bemutatását.

A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító levon- ja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a baleseti rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meghaladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az eset- leges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.

Amennyiben a baleseti rokkantság szolgáltatás teljesítését megelő- zően ugyanazon baleset következtében a biztosított a baleseti halál szolgáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító baleseti rok- kantság szolgáltatást nem, csak baleseti halál szolgáltatást teljesít. A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát a jelen különös feltételek elválaszthatatlan részét képező 1. számú táblázatban foglaltaknak megfe- lelően állapítja meg.

Egy balesetből eredően egy csonttörés, csontrepedés esetére szóló összeget térít a biztosító, függetlenül attól, hogy a balesetből kö- vetkezően hány csont törik el, reped meg.

A biztosító a balesetért felelős személlyel szemben az általános feltétel 15.A. pontjában szabályozott megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt. A baleseti eredetű táppénzes állományra vonatkozó szolgáltatást a biztosító abban az esetben nyújtja, amennyiben a táppénzes állo- mány alapjául szolgáló, biztosítási eseménynek minősülő baleset a biztosító kockázatviselése alatt következett be és a legalább 28 nap folyamatos táppénzes állomány időszaka alatt a biztosítási szerző- dés folyamatosan fennáll. Amennyiben a baleseti eredetű, legalább 28 nap folyamatos táppénz időszaka alatt a biztosítási szerződés megszűnik, a biztosító a táppénzes állományra nem nyújt szolgál- tatást.

10.A. Rokkantsági fok megállapítása

a. A szerződés kockázatviselési ideje alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződ- nek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a biztosítási védelem az adott biztosított tekintetében megszűnik.

b. A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balesetekből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb kö- vetkezményekkel járó sérülésre teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérülésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.

c. A rokkantság fokát az 1. számú táblázat szerint kell megállapítani.

d. A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. A biztosító orvosa által megállapított maradandó rokkant- ság foka független a rehabilitációs szakértői szerv által megálla- pított rokkantsági foktól.

e. Az 1. számú táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részle- ges elvesztése vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító or- vosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.

f. Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ában lehet meghatározni.

g. Ha a rokkantság foka az 1. számú táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.

h. Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint az e–g. pontok alapján adódó százalékok összegzésre kerülnek.

i. A baleseti rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset bekövetkezte után legkésőbb 2 évvel állapítja meg. Amennyiben a rokkantság végle- ges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgálta- tást kifizeti.

j. A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biz-

tosítási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek le- vonásra kerülnek.

k. A biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelőzően keletke- zett rokkantsága, maradandó egészségkárosodása a jelen kiegé- szítő biztosítás hatálya alá tartozó biztosítási eseményből követ- kező rokkantsága, a rokkantság mértékének számításakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés ha- tálya alá tartozó biztosítási esemény következményét, a rokkant- ság fokát.

1. számú táblázat

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag lábszár közepéig való vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése,

amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben

a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

10.B. A biztosító teljesítése

A biztosított életbenléte esetén a szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körül- ményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt ke- zelték, és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására ju- tott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a szükséges informáci- ókat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társada- lombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Amennyiben a biztosított az orvosi titoktartás alóli felmentő nyilatkozatot nem adja meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

A biztosított kárenyhítési kötelezettségére tekintettel az alábbiakra köteles.

– A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell.

– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, és általában töreked- ni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti elhá- rítására, illetve enyhítésére.

A jelen pontban felsoroltakon túl a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amennyiben a biztosí- tott mulasztása közrehatott állapotának súlyosabbá válásában.

A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az általános feltételek- ben felsoroltakon túl az alábbi dokumentumok bemutatását kérheti:

– a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;

– halotti anyakönyvi kivonat;

– a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegy- zőkönyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat ered- ményei;

– a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményei- vel kapcsolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgá- lat eredményei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, or- vosszakértői véleményezések;

– a közlési kötelezettség vizsgálatához kezelőorvosi orvosi doku- mentációk, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői vélemé- nyezések;

– a 9. ponban meghatározott kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszak- értői dokumentációk;

– a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat.

Az okiratok beszerzésének költségei a biztosítottat, kedvezménye- zettet terhelik, beleértve a fentiekben előírt orvosi és hatósági eljá- rásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű for- dítását.

10.C. Fogalmak

Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen különös feltételben balesetnek mi- nősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított aka- ratán kívül, hirtelen következnek be:

– vízbefúlás;

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szervezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző be- tegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, öncsonkítás és öncsonkítási kísérlet nem baleset.

Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyen- ként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen különös feltétel alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóri- umok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gon- dozóintézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei. Rokkantság: a biztosítottnak baleset okozta sérülés következtében kialakuló olyan testi-, érzékszervi és/vagy szellemi működőképesség- csökkenése, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az a rokkantság, amely orvosilag kialakultnak és stabilnak tekinthető.

Maradandó egészségkárosodás: a biztosított egészségi állapotában bekövetkező romlás, mely alapján az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv a biztosított egészségi állapotát 100 százalékosnál ki- sebb mértékűnek minősíti.

Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgaz- dasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.

Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, amelyet nem beépített erőgép hajt, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Jármű- nek minősül a villamos, a kerékpár és a segédmotoros kerékpár is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, to- vábbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

1. LOPÁSRA, ELVESZTÉSRE SZÓLÓ TÖBBLET FEDEZETCSOMAG

Az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő Lopásra, elvesztésre szóló többlet fe- dezetcsomag alapján, a szerződésben meghatározott díj ellenében a biz- tosító kötelezettsége kiterjed a jelen kiegészítő biztosítás különös feltételeiben meghatározott költségekre.

1.A. Ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlása

A biztosító megtéríti az ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlásának hivatalos dokumentumokkal, számlákkal igazolt költsé- geit egy biztosítási időszak alatt maximum 1 alkalommal.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási szolgáltatások száma az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítá- si esemény miatt kifizetett szolgáltatások számával csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. A biztosítási szol- gáltatások számát a biztosító abban az esetben csökkentheti, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban fel- hívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés az ere- deti biztosítási szolgáltatások számával marad hatályban a folyó biz- tosítási időszakra.

Jelen biztosítási esemény alapján biztosított vagyontárgy a biztosítottak szá- mára hivatalosan kiállított személyes okmányok, valamint a biztosítottak nevén lévő bankkártyák, továbbá a készpénzforgalomra alkalmas mágneskártyák.

1.B. Ellopott, elveszett kulcs pótlása

A biztosító 30 000 Ft káreseményenkénti és biztosítási időszakonkén- ti limitig megtéríti a biztosított épület bejárati ajtó használatban lévő kul- csainak ellopása, elveszése miatt szükségessé váló zárcsere költségeit.

A biztosító a cserére szoruló zárral azonos szerkezetű, minőségű zár cse- réjének és a biztosítottak számára másolt új kulcsok költségét téríti meg.

2. SZOLGÁLTATÁSKIMARADÁSRA, MEGHIBÁSODÁSRA SZÓLÓ TÖBBLET FEDEZETCSOMAG

Az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő szolgáltatáskimaradásra, meghibá- sodásra szóló többlet fedezetcsomag alapján, a szerződésben meghatá- rozott díj ellenében a biztosító kötelezettsége kiterjed a jelen kiegé- szítő biztosítás különös feltételeiben meghatározott költségekre.

2.A. Szolgáltatáskimaradásból származó károk

A biztosító a szerződésben meghatározott káreseményenkénti limitig megtéríti a hivatalos közellátást végző energiaszolgáltatók üzemzavarából származó közvetlen és közvetett károkat, ha a szolgáltató által igazoltan a szolgáltatás kimaradása megszakítás nélkül meghaladta a 6 óra időtartamot.

2.B. „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás

A biztosító gyorsszerviz-szolgáltatást nyújt a következőkben részletezettek- nek megfelelően.

a. Biztosítási esemény

A biztosított lakóépület

– gépészeti, műszaki berendezésének;

– víz- és lefolyóvezetékének;

– elektromos hálózatának;

– nyílászáróinak, azok szerkezetileg beépített üvegezésének;

– tetőfedésének

előre nem látható váratlan meghibásodása, valamint hirtelen, véletlensze- rűen fellépő külső mechanikai hatás miatti károsodása következtében – a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében – szükséges és halaszthatatlan – a káresemény bekövetkezésétől számított 24 órán belül bejelentett – hibaelhárítás, aminek költségeit megtéríti a biztosító.

Nem biztosítási esemény

– a természetes elhasználódásból, karbantartás elmulasztásából eredő tartósan fennálló meghibásodás;

– ha a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretében vég- zett hibaelhárítás helyén azért következik be ismételten meg- hibásodás, mert a biztosító közvetítése során megbízott szak- ipari vállalkozás munkatársa részéről – a műszakilag biztonsá- gos működés érdekében – meghatározott további javításokat a biztosított elmulasztotta elvégeztetni;

– a szakszerűtlenül végzett hibaelhárítással összefüggő meghi- básodás, következményi kár;

– ha a biztosított a hibaelhárítás elkezdéséig nem gondoskodik a további károk megelőzéséről és nem teszi lehetővé a hibael- hárítás káresemény bekövetkezésétől számított 2 napon belüli elvégzését.

b. Gyorsszerviz-szolgáltatás

b/1. A biztosított az év minden napján 24 órás telefonszolgálat segítsé- gével veheti igénybe a szolgáltatást. A „Garancia-24” gyorsszerviz-szol- gáltatás telefonszáma megtalálható a szóban forgó szolgáltatást tartal- mazó lakásbiztosítási kötvényen, interneten a xxx.xxxxxxxx.xx címen és a jogosult ügyfél megkérdezheti – személyesen vagy telefonon – a Groupama Biztosító Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban.

b/2. A telefonbejelentés tartalma alapján a biztosító nevében eljáró ügyintéző tájékoztatást nyújthat, hogy az adott károsodás miatt szük- séges hibaelhárítás biztosítási eseménynek minősül vagy nem.

– Ha biztosítási esemény következett be, akkor a biztosító ügyintézője intézkedik, hogy a hibaelhárításhoz szükséges szakipari vállalkozás lehetőség szerint a – biztosított által telefonon tett – bejelentéstől számított 24 órán belül elvégezze a gyorsszerviz-szolgáltatást.

– Ha az adott meghibásodás, károsodás nem biztosítási esemény miatt következett be, akkor a biztosító ügyintézője csak tájékoztatást ad, miszerint a munka elvégzéshez – a c/2. pontban megnevezett szak- mák közül – melyik szakipari vállalkozást célszerű megkeresni.

c. A biztosító kötelezettsége

c/1. A biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás elvégzésének idő- pontját a biztosítottal történt időpont egyeztetés után a biztosító közli az általa közvetített vállalkozás képviselőjével.

c/2. A biztosító vállalja a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárításhoz a következő szakipari tevékenységet folytató vállalkozások közvetítését:

– duguláselhárító;

– vízszerelő;

– gázszerelő;

– fűtésszerelő;

– villanyszerelő;

– zárszerelő, zárjavító;

– lakatos;

– üveges;

– tetőfedő.

c/3. A biztosító viseli a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás költségeit, szabályosan kiállított számla ellenében, – amely tartalmazza a kiszállási díjat, az anyagköltséget, a munkadíjat, valamint az áfát (ál- talános forgalmi adót) – az adott kár helyreállításának műszakilag indo- kolt értékéig, legfeljebb a szerződésben káreseményre és biztosí- tási időszakra megjelölt összegig.

A káreseményenként, illetve biztosítási időszakonként meghatározott összeget meghaladó hibaelhárítási költség a biztosítottat terheli. A biz- tosítottnak közvetlenül az adott munkát végző vállalkozás számára kell a felmerült többletköltséget megfizetni.

Amennyiben a hibaelhárítás az érvényben lévő lakásbiztosítási szerző- dés alapbiztosítás különös feltételében és a biztosítási szerződésbe fe- dezetbe vont kiegészítő biztosítások különös feltételében meghatáro- zott – „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatáson kívüli – biztosítási ese- mény miatt vált szükségessé, úgy a biztosított által hibaelhárításra kifi- zetett – számlával igazolt –, a szerződési feltételben egy káreseményre meghatározott határösszegen felüli többletköltséget a biztosító figye- lembe veszi a végleges kárösszeg megállapításánál.

A biztosított és a biztosító által ajánlott vállalkozás áll szerződéses jog-

viszonyban a biztosítási eseménynek minősülő hibalehárítás elvégzése tekintetében.

A biztosított közvetlenül a szakipari vállalkozással szemben érvé- nyesítheti garanciális, illetve kárigényét, mert a biztosító nem tar- tozik felelősséggel a szakipari vállalkozás tevékenységének szak- szerűségéért, valamint a biztosított ingatlanban végzett hibael- hárítási munka során keletkező károkért.

Amennyiben a b/2. pontban meghatározottak szerint biztosítási ese- ménynek nem minősülő meghibásodás, károsodás helyreállításához ajánlott szakipari vállalkozást a biztosító, úgy ebben az esetben az el- végzett munka minden költsége a biztosítottat terheli.

d. Külön díj nélküli szolgáltatás

A biztosító külön díj nélkül lehetővé teszi, hogy a biztosított különböző pl. biztonságtechnikával foglalkozó vállalkozások; egészségügyi-, utazá- si-, háztartási gépek javítását végző szolgáltatások nyitva tartása; sza- badidős programok stb. ügyekben tájékoztatást kérjen a gyorsszerviz- szolgáltatás megadott telefonszámán.

A biztosító a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretén belül le- hetővé teszi a biztosítottnak az alább megnevezett tevékenységi körök- ben megbízható szakemberek garantált áron történő szolgáltatásainak igénybevételét és a biztosított számára történő megszervezését:

– házi-ápolás, idősgondozás;

– gyermekfelügyelet;

– fűtéskészülékek átvizsgálása;

– káresemény (vészelhárítás) utáni helyreállítás;

– betöréses lopás utáni helyreállítás;

– olyan szórakoztató elektronikai cikkek és háztartási gépek javítása, amelyek kiskereskedelmi ára készülékenként legalább 35 000 Ft.

A biztosító kizárólag az előzőekben megnevezett szolgáltatások ajánlá- sát, közvetítését és a biztosított igényeinek megfelelő megszervezését vállalja. A biztosított által igénybevett szolgáltatás ellenértékét közvetle- nül a vele szerződést kötő szolgáltatónak kell maradéktalanul kifizetnie. A biztosított által igénybevett szolgáltatás minőségével, teljesítésével kapcsolatban, valamint a szolgáltatás során okozott károkért közvetle- nül a szolgáltató tartozik felelősséggel a megrendelője felé. A felmerülő kárigényt közvetlenül a szolgáltató részére kell benyújtani.

2.C. Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörése

A biztosító a szerződésben meghatározott káreseményenkénti és biz- tosítási időszakonkénti kártérítési limitig megtéríti a háztartás viteléhez szükséges, biztosítottak tulajdonát képező 30 000 Ft egyedi értéket megha- ladó háztartási gépek, elektromos berendezések géptörés és gépbaleset ká- rait, ideértve az elektromos tűzhely kerámia főzőlapjának törését is. Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgyaknak a következő okok miatti károsodása:

a. öntvény- vagy anyaghiba;

b. tervezési, gyártási vagy kivitelezési hiba;

c. hibás elhelyezés vagy hibás beállítás, beüzemelés;

x. xxxxxxxx, rezonancia, alkatrészek kilazulása;

x. xxxxxxxx, kenés kimaradása, kazánokban fellépő vízhiány;

f. túlhevülés, kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett be- rendezések, alkatrészek károsodását;

g. fizikai robbanás, repedés (a centrifugális erő okozta kivételével);

h. elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzár- lat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség miatt következ- tek be;

i. külső események mechanikus hatásai;

j. gondatlanság, kivéve a jogellenesen szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozást.

Minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely nem szerepel a szerződési feltételek kizárásai között, valamint zára- dékokban, és amelyek következtében a biztosított vagyontárgyak- ban olyan mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szük- ségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a szerződési feltételekben meghatározott kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a kelet-

kezés okára nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek

– az épület- és ingóság alapbiztosítás biztosítási eseményei alapján téríthetők;

– a biztosított által okozott olyan károk, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

– megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik – ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérí- tési kötelezettségét tagadja, és a kár biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a biztosítási feltételek rendelkezéseinek megfelelően megtéríti, és ezt követően vissza- követelési jogát a károkozóval szemben érvényesíti –;

– a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkeztek;

– a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmulasztása miatt keletkeztek;

– tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromág- neses hatások, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korró- zió, vízkövesedés, illetve más üledék hatása miatt keletkeztek;

– a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló értékcsökkenésből származnak;

– bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költ- ségek formájában jelentkeznek;

– gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben (pl. fúrók, törőszerszámok, fűrészlapok, gumiköpenyek, tömlők, ká- belek, kötelek, láncok, szíjak), tűzálló burkolatokban (bélés, be- tét), szigetelésekben, üvegből készült tárgyakban, segédanya- gokban (pl. kenőanyagok, hűtőanyagok, tüzelőanyagok, katali- zátorok, tisztítószerek) keletkeztek;

– elektromos vezérlésű gépek, berendezések szabályzó- és vezérlő- egységeiben keletkeztek;

– szándékos rongálásból keletkeztek;

– kezelési utasítástól eltérő használatból eredő;

– vagyontárgy leesése, lesodrása miatt keletkezett.

A biztosító nem kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha egy biz- tosítási esemény bekövetkezése miatti kárigény bejelentése után a vagyontárgyat a szükséges javítás (helyreállítás) nélkül használják.

3. ÉPÜLETKÁROK FEDEZETÉNEK BŐVÍTÉSÉRE VONATKOZÓ TÖBBLET FEDEZETCSOMAG

Az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő épületkárok fedezetének bővítésére vonatkozó többlet fedezetcsomag alapján, a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító kötelezettsége kiterjed a jelen kiegészítő biz- tosítás különös feltételeiben meghatározott költségekre.

3.A. A lakóépületek rejtett hibáiból származó károk

A biztosító káreseményenként az épületbiztosítási összeg 3%-áig megtéríti a biztosított lakás, lakóépület azon rejtett hibáiból származó épü- letkárokat, amelyek:

– helyreállítása az előző tulajdonos, illetve eladó szavatossági körébe tar- tozik és az adásvételi szerződés létrejöttét, legfeljebb a birtokba vételt követő 2 éven belül keletkeznek, és

– kiváltó okai az új tulajdonos számára az ingatlan megtekintése ellenére sem lehettek ismertek, továbbá a

– kijavítására vonatkozó kárigény nem érvényesíthető az előző tulajdo- nossal, illetve az ingatlan eladójával szemben.

Amennyiben a biztosító szolgáltatását követően a biztosított érvé- nyesítette az előző tulajdonossal, illetve az ingatlan eladójával szem- ben az igényét, a biztosított köteles visszafizetni a biztosítónak az érvényesített összeget, maximum a kártérítési összeg erejéig.

3.B. Épületek rongálással, vandalizmussal okozott kárai

A biztosító megtéríti a szerződésben meghatározott kártérítési limitig a biztosított épületben és arra szakszerűen felszerelt épülettartozékokban, felszerelésekben, berendezésekben – a biztosítottak szempontjából idegen személyek által – rongálással, vandalizmussal okozott kárait.

– A homlokzat összefirkálásával (graffiti) előidézett károk helyreállítását káreseményenként és biztosítási időszakonként a jelen biztosítási ese- ményre a szerződésben meghatározott kártérítési limit 10%-áig.

4. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT SZÁMÁRA SZÓLÓ FEDEZETBŐVÍTÉS

Az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő szerződő, biztosított számára szóló fedezetbővítés alapján, a szerződésben meghatározott díj ellenében a biz- tosító kötelezettsége kiterjed a jelen kiegészítő biztosítás különös feltételeiben meghatározott költségekre.

4.A. Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díj- visszatérítés

1. Értelmező rendelkezések

Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amely a kockázatviselés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függetlenül a biztosított időleges keresőképte- lenségét idézi elő. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek a következő események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen követ- keznek be: égési sérülések, leforrázás; villámcsapás, elektromos áram hatá- sai; károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.

Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott álláspontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szel- lemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat.

Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóri- umok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gon- dozóintézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

Keresőképtelenség: Xxxxx feltétel szempontjából keresőképtelen az, aki:

– balesete, illetve betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, és a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon ke- resőképtelen állományban van.

Álláskereső (munkanélküli): az, akit a munkaügyi központ/kirendeltség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküliként) nyil- vántart.

2. Biztosított

A biztosítási szolgáltatásra kizárólag az a kötvényen megnevezett termé- szetes személy jogosult, aki egy személyben a lakásbiztosítás szerződője és biztosítottja is.

3. Biztosítási esemény

– A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt, a kockázatviselés kez- detéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, balesetből vagy beteg- ségből eredő, 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó folyama- tos betegállománya (továbbiakban: keresőképtelenség).

– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselésének tartama alatt, bekövet- kezett 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása. Kizárólag a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskereső-

vé (munkanélkülivé) válása minősül biztosítási eseménynek. Olyan biz- tosított esetében, aki a szerződéskötéskor nem rendelkezett leg- alább 6 hónapos folyamatos, a Munka Törvénykönyve szerinti ha- tározatlan időtartamú munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hónapig folyamatosan a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszony- nyal rendelkezett.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőkételenség vagy a biztosított álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántartott állapotának a 31. napja.

4. Kizárások

A biztosító kockázatviselése balesetből vagy betegségből bekövet- kező keresőképtelenség esetén nem terjed ki az alábbi kockázatok- ra, illetve károkra, ha a biztosítási esemény az alábbiakkal okozati összefüggésben következett be:

a. a biztosított által versenyszerűen, díjazásért űzött sporttevé- kenység során (versenyeken vagy edzéseken) bekövetkező bal- esetekre;

b. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkezô eseményekre;

c. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkezô biztosítási eseményekre;

d. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:

– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel;

– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;

e. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetbôl eredő biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

f. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

g. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményekre;

h. terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosítási szerződés kockázatviselésének kezdő időpontját megelőzően történt, kivé- ve, ha elszenvedett baleset miatt a szülés váratlanul megindul (A biztosítási szerződés kockázatviselésének kezdő időpontját meg- előzően történt a fogamzás, amennyiben a kockázatviselés kezde- te és terhességet dokumentáló orvosi leletben a szülés várható idő- pontjaként rögzített időpont között kevesebb mint 285 nap van.);

i. művi terhesség megszakításra, kivéve, ha az előállott terhesség bűncselekmény következménye, illetve a terhesség megszakítá- sára az anya egészségének megőzése érdekében történik;

x. xxxxxxxx, illetve a mesterséges megtermékenyítés miatt végzett kezelésekre, és a sterilizációs beavatkozásokra, kivéve, ha a nők művi meddővé tétele egészségmegőrzés céljából orvosi javallatra történik;

k. fogászati műtétekre, kivéve, ha a beavatkozásra a szerződés koc- kázatviselési ideje alatt elszenvedett baleset miatt kerül sor;

l. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekre, plasztikai sebészeti beavatkozásokra és kórházi ápolásra, valamint az orvo- silag nem indokolt mûtétekre, kórházi ápolásokra és gyógyító el- járásokra;

x. xxxx jelleg megváltoztatása miatt végzett műtétekre és kezelé- sekre;

n. Országos Egészségpénztár által nem finanszírozott, illetve rész- ben sem finanszírozott műtétekre;

o. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

p. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségû egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;

q. ha a biztosított késôn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak mûtéttel lehetett befolyá- solni, vagy kórházi ápolásra szorult;

r. a repülôeszközök, továbbá ejtôernyô (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredô balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármû utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett jármûvön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- mûvön polgári utasként szenved el; e feltétel vonatkozásában utasnak az minôsül, aki a légi jármûnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;

s. a motoros jármûvek versenyén (edzésein) a nézôt érô balesetek- re, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

t. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézôt érô balesetekre;

u. arra a balesetre, amely a biztosított vezetôi engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotával oko- zati összefüggésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármû és gép- jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben követke- zett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjármûveze- tést is;

v. HIV vírus fertőzöttség, AIDS betegség miatt következett be;

w. a szerződés kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül öngyil- kossági kísérlettel, öncsonkítással vagy annak kísérletével össze- függő eseményekre;

x. olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi ál- lapota miatt következett be (például – de nem kizárólagosan – gyermekápolás miatt);

y. a kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévő betegségekkel, maradandó egészség- károsodásokkal összefüggő újabb keresőképtelenségre.

A biztosító kockázatviselése álláskeresőként (munkanélküliként) tör- ténő nyilvántatás esetén nem terjed ki az alábbi kockázatokra, illet- ve károkra:

– a határozott tartamú munkaviszonyra;

– a nem munkaviszonyban álló biztosítottra (pl. egyéni vállalko- zókra, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottakra vagy egyéb jogviszony alapján folytatott kereső foglalkozásokra);

– a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlí- tésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszámcsök- kentés;

– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

– a munkavállaló tartós keresőképtelensége;

– a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmon- dás miatti megszüntetésére;

– a munkaviszony próbaidő alatti megszűnésére, megszüntetésére;

– a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú felmon- dással történő megszüntetésére, illetve, ha a munkáltató a bizto- sított magatartása miatt felmondással élt;

– a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás, rokkant- sági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megállapítása miatt került sor;

– a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, megszüntetésére, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közöl- te vagy bejelentette.

5. Várakozási idő

Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 90 (kilencven) napos várakozási időt határoz meg. Ha a biztosított munkaviszonya a várakozási idő alatt szűnt meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett álláskeresővé (munkanél- külivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

6. A felek jogai és kötelezettségei

a. Betegségből eredő keresőképtelenség esetén, ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A köz- lési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötele- zettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény be- következtéig öt év már eltelt.

b. Az a. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lénye- ges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezett- ség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

c. A biztosított kötelezettségeit az I. Általános feltételek 12.A. pont- ja tartalmazza az előző két pontban felsorolt, valamint azzal az el- téréssel, hogy balesetbiztosítási esemény esetén nem terheli a biz- tosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

d. A biztosító a balesetért felelős személlyel szemben az I. Általános feltétel 15.A. pontjában szabályozott megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt.

7. A biztosító szolgáltatása

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a tartós beteg- állomány, illetve az álláskeresés időtartama alatt, de megszakítás nélkül egy biztosítási esemény kapcsán legfeljebb a biztosítási ese- mény bekövetkezését követő 12 havi időszakra visszatéríti a jelen szerződés biztosítási díját. A díjvisszatérítés időszaka alatt a biztosí- tási szerződés változatlan feltételek mellett, díjfizetési kötelezettség nélkül fennmarad.

A biztosító a jelen szerződés alapján biztosított lakásra meghatározott ha- vonként esedékes közös költség biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontjában aktuális összegét fizeti meg lakástulajdonos részére.

A lakástulajdonos számára meghatározott, biztosítási esemény időpontjá- ban aktuális havi általános közös költség mértékét az erre vonatkozó hite- les társasházi közgyűlési határozattal, illetve a biztosítási esemény időpont- jában aktuális általános közös költség összegét tartalmazó hiteles lakásszö- vetkezeti értesítővel kell igazolni a biztosító felé.

A biztosító nem téríti meg az általánosan havonként esedékes közös költségeken kívüli rendkívüli fizetési kötelezettségként megállapí- tott összeget, még abban az esetben sem, ha azt ideiglenesen az ál- talános közös költséggel összevontan kell megfizetnie a lakástulaj- donosnak.

A biztosító egyidejűleg vagy csak keresőképtelenség, vagy csak munkanél- küliség jogcímen nyújt szolgáltatást. Ha a szolgáltatás teljesítésének tarta- ma alatt a biztosítottnak másik jogcímen is szolgáltatási igénye keletkezik, akkor a biztosító az elsőként bejelentett biztosítási esemény alapján teljesít szolgáltatást mindaddig, amíg ezen a jogcímen a biztosított jogosult a szolgáltatásra.

A biztosítási szolgáltatás teljesítésének befejezését követő 12 havi – folyamatos díjfizetéssel lefedett – időszak után nyílik újra lehetőség biztosítási szolgáltatás teljesítésére.

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt, többszöri biztosítá- si esemény bekövetkezése esetén is, mindösszesen legfeljebb:

– 24 havi biztosítási díjvisszatérítés fizetését teljesíti;

– 12 havi közös költség fizetését teljesíti, feltéve, hogy a biztosított lakásra megkötött, illetve módosított lakásbiztosítási szerződéssel egyidejűleg hatályban van a Groupama Biztosítóval létrejött „Tár- sasházközösségek, Lakásszövetkezetek biztosítás”-i szerződés is.

8. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének feltételei, és az ahhoz szükséges dokumentumok

A szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan fel- mentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelték, továbbá a biztosított fel- mentse a titoktartási kötelezettség alól a munkanélküliségével összefüggő adatokkal kapcsolatban a társadalombiztosítási igazgatási és munkaügyi szerveket. Feltétel az is, hogy a biztosított felhatalmazza a biztosítót, mi- szerint a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől az intézményektől a szükséges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen.

Amennyiben a biztosított a titoktartás alóli felmentő nyilatkozatot nem adja meg és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentumok bemutatását kéri, illetve kérheti, a I. Általános biztosítási feltételek 11.A.e. pontban meghatározottakon túl:

– a biztosító által kiadott (a kezelő orvos által kitöltött és aláírt) szolgálta- tási igénybejelentőt;

– a biztosítási esemény bekövetkeztét igazoló orvosi és/vagy hatósági bi- zonyítványt, határozatot;

– a biztosító által kért, a biztosítási eseménnyel és annak következmé- nyeivel kapcsolatos vizsgálati eredményeket, orvosi igazolásokat, záró- jelentéseket;

– a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megál- lapításához”elnevezésű nyomtatvány másolatát;

– az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványának másolatát;

– a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszű- néséről, megszüntetéséről;

– a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (xxxxxxxxx, közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;

– a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított melyik időponttól, melyik időpontig regisztrált álláskereső;

– a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszerző- dés másolatát.

A szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a biztosítási ese- mény kezdetétől folyamatosan (havonta) igazolja – a biztosító által bekért írásos dokumentumokkal –, hogy a betegállománya vagy munkanélküli stá- tusza megszakítás nélkül fennáll.

4.B. Felelősségbiztosításhoz kapcsolódó jogvédelmi szolgáltatás

A jogvédelmi felelősségbiztosítás alapján a biztosító a következő szolgálta- tást nyújtja.

A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként vállalja, hogy a jelen feltétel

4.B.a. és 4.B.b. pontjában meghatározottak szerint megtéríti

– a biztosított jogi képviselője költségeit, valamint

– a biztosítottat terhelő, bírósági, hatósági eljárásban jogerős hatá- rozattal megállapított költségeket,

minden olyan esetben, amikor a biztosított, mint károkozó ellen a kiegészítő felelősségbiztosítás különös feltételeinek 6. pontjában meghatározott biztosítási események alapján, továbbá jelen szerződés alapbiztosításának, illetve a fedezetbe vont kiegészítő biztosításának kockázatviselési körébe tartozó kárügyekben, vagy azokkal közvetlen összefüggésben indítanak bírósági vagy más hatósági eljárást a biz- tosítottal szemben.

a. A biztosító jogvédelmi fedezete az alábbiak szerint áll fenn:

– A biztosító által a biztosított részére egy biztosítási esemény kapcsán nyújtandó teljesítések felső határát a biztosítási ese- mény bekövetkeztének időpontjában a szerződés szerint érvé- nyes, a felelősségbiztosításhoz kapcsolódó jogvédelem biztosí- tás biztosítási összege képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú időn keresztül folyik. Több biztosítási eseménynél, amelyek okozatilag összefüggő egységes folyamatot alkotnak (sorozat-

kár), a jogvédelmi fedezetre vonatkozó biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre.

– Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket olyan arányban vi- seli, ahogyan a perbeli egyezség alapján kifizetésre kerülő kártérítési összeg a biztosított mint károkozó ellen benyújtott kereset értékéhez viszonyul. Peren kívüli egyezség esetén a biztosító által kifizetésre ke- rülő ügyvédi munkadíj számításának alapja az egyezségben szereplő kártérítési összeg.

– A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági el- járásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szer- ződés időközben megszűnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a jog- védelmi felelősségbiztosítást tartalmazó szerződés kockázatviselési ideje alatt következett be.

b. A biztosító szolgáltatásai

A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként megtéríti a biztosított jogi kép- viseletével kapcsolatban felmerült költségeket az alábbi elvek szerint megbízott ügyvédek közreműködése esetén:

– Biztosítottnak jogában áll ügyvédet választani.

– Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akiknek irodája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben egyálta- lán nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a törvényszék illetékességi területén működő ügyvéd is.

– Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg. A biztosított köteles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni.

– Ha a biztosított nem nevez meg ügyvédet, akkor azt a biztosító vá- lasztja ki.

– A biztosított visszautasíthatja a biztosító által kiválasztott első ügyvé- det. Az ügyvéd visszautasítását írásban azonnal közölni kell. A bizto- sító által kiválasztott további ügyvédeket a biztosított nem utasíthatja vissza.

– Az ügyvéd megbízása teljesítéséért közvetlenül a biztosítottal szem- ben felelős. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

– Ha a jelen jogvédelmi felelősségbiztosítás szerinti biztosítási esemény kapcsán ugyanabban az eljárásban fellépő ellenérdekű félnek a biz- tosító más biztosítási szerződés vagy kártérítési jogviszony alapján biztosítási védelmet nyújt, a biztosító köteles a biztosítottat erről a tényről haladéktalanul írásban értesíteni.

c. A biztosító a jogvédelmi felelősségbiztosítás keretében a követ- kező költségeket téríti meg

c/1. A biztosított ellen indított bírósági eljárás során felmerülő ügyvédi költségeket, ami:

– A biztosított pernyertessége esetén a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költségeit, levonva belőle azt az összeget, aminek kifizetésé- re a bíróság a pervesztes felet kötelezi.

– A biztosított pervesztessége esetén a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költségeit, valamint azokat az ügyvédi költségeket, amelyek kifizetésére a bíróság jogerős határozattal a biztosítottat, mint per- vesztes felet kötelezi.

– Az ügyvédi költségek fedezetére a biztosító indokolt esetben előleget nyújthat, ami nem haladhatja meg a jelen szerződésben jogvédelmi felelősségbiztosításra meghatározott biztosítási összeg 50%-át.

– Ha a jelen jogvédelmi felelősségbiztosítás alapján a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége kevesebb, mint a biztosítottnak folyósított elő- leg, akkor a biztosított köteles a fennálló különbözetet – a tényleges szolgáltatási kötelezettség megállapításától számított – 3 munkana- pon belül visszafizetni a biztosító részére.

Ügyvédi költség: az ügyvédi megbízási szerződésben meghatáro- zott összeg. Amennyiben a bíróság mérsékli a megbízási szerző- désben megállapított ügyvédi munkadíjat, akkor a bíróság által meghatározott (mérsékelt) összeg.

c/2. Polgári per vagy hatósági eljárás esetén a jogerős bírósági vagy ha- tósági határozat alapján megállapított azon költségeket, amelyeket a biztosított mint károkozó köteles a károsult fél javára megfizetni, felté- ve, hogy ezekre a költségekre nem áll fenn más irányú biztosítási vé- delem.

c/3. A jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megállapított és a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő:

– illeték összegét;

– a bíróság vagy hatóság által kirendelt szakértők, tolmácsok tevé- kenységéért járó díjat;

– a bírói vagy hatósági eljárás előlegét vagy díját;

– valamint a tanú(k)nak járó költségtérítést.

d. A jogvédelmi felelősségbiztosítás fedezete nem terjed ki a követ- kező esetekre:

– A biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben – a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt – kiszabott bírságra, illetve a megnevezett ma- gatartás miatti többletköltségre.

– A biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentési időpontja előtt keletkezett költségek térítésére.

e. A biztosított kötelezettségei

– Egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a biztosítót a mindenkori tényállásról, és a biztosító kívánságára valamennyi ok- mányt átadni, illetve a biztosított képviseletét ellátó ügyvédet a titok- tartás alól felmenteni a biztosító irányában.

– A képviseletét ellátó ügyvédnek az adott ügyben képviseleti jogot adni, őt teljes egészében és a valóságnak megfelelően a mindenkori tényállásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt rendelkezé- sére bocsátani.

– A felmerülő költségeket igazoló dokumentumot kiegyenlítés előtt minimum 8 munkanappal korábban a biztosító ellenőrzésére átadni.

– Mindent megtenni a költségek növekedésének megakadályozása ér- dekében, elkerülni minden olyan magatartást, körülményt, mely a költségeket indokolatlanul növeli.

– A biztosítónak lehetővé tenni, hogy a károkozással kapcsolatos igé- nyeket lehetőség szerint peren kívül rendezze.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 160.§ (2) bekezdése alapján a jogvédelmi szolgáltatás a felelősségbiztosítási szol- gáltatáshoz kapcsolódik.

4.C. Házi kedvencek balesete, betegsége

Biztosítási esemény a biztosítottnak igazoltan tulajdonát képező kutya, macska balesete vagy betegsége.

A biztosítás arra az állatra terjed ki:

– amely a kár bekövetkezésének időpontjában már betöltötte a 4 hónapos életkort, de még nem töltötte be a születésétől számí- tott 7. életévet, és

– amelyet elektronikus (mikrochipes) állatazonosító rendszer alkal- mazásával megjelöltek és

– amely, ha még nem érte el az egy éves életkort, akkor 4 hónapos életkorig legalább két alkalommal gyógyszerkészítménnyel féreg- telenítettek és megkapta az előírt és a kornak megfelelő oltá- sokat; ezek az oltások az alábbiak:

– kutya esetén: szopornyica, Rubarth-kor (kutyák fertőző máj- gyulladása), leptospirosis, parvovirosis, veszettség ellen;

– macska esetén: rhinotracheitis (herpeszvirus okozta légcsőgyul- ladás), panleukopenia és calicivirusos nátha ellen;

– amely, ha már elérte az egy éves életkort, akkor 1 éves kor után egy éven belül megkapta a szükséges emlékeztető oltásokat (veszett- ség elleni oltás és a kombinált oltás) és gyógyszerkészítménnyel fé- regtelenítettek. Ha ebbe az időszakba beleesik az előző pontban felsorolt oltások valamelyike, akkor annak megléte szükséges.

Baleset az olyan előre nem látható véletlenül bekövetkező esemény, ami a biztosított kutya, macska sérülését, betegségét, illetve elhullását okozza. Balesetnek minősül a mérgezés, a különféle tárgyak – idegentest – lenye- lése is.

Betegség: A szerződésben meghatározott kockázatviselés kezdetét követően kialakult betegség az élő szervezet életfolyamatainak ab- normális állapota, az egészség ellentéte, a szervezet egyensúlyának felborulása. Betegség a test olyan állapota, amely testi fájdalomban vagy valamely funkció rendellenes működésben nyilvánul meg.

Betegség biztosítási esemény tekintetében a biztosító a szerződés létrejöttének időpontjától számított 30 napos várakozási időt köt ki, amely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése erre a biztosítási eseményre nem terjed ki.

A biztosító a szerződésben meghatározott káreseményenkénti és bizto- sítási időszakonkénti limitig téríti meg a biztosítottnak igazoltan tulajdo- nát képező kutya, macska:

– balesete, betegsége miatt orvosilag indokolt hivatalos számlával igazolt állatorvosi kezelési költségeinek 80%-át, vagy

– baleset következtében történő elhullása esetén a hatósági engedéllyel rendelkező kisállat-temetkezést folytató vállalkozás által végzett teme- tés, illetve hamvasztás hivatalos számlával igazolt költségeit.

Állatorvosi kezelési költség: a biztosított állat baleset vagy betegség miatti gyógykezelésével összefüggő állatorvosi munkadíj, laborató- riumi és képalkotó vizsgálatok díja a biztosított állat gyógykezelé- sével összefüggő műtét során az állat szervezetébe kerülő implan- tátum ára, valamint a biztosított állatot kezelő állatorvos által az ál- latnak közvetlenül beadott diagnosztikumok és gyógyszerkészítmé- nyek ára.

A jelen biztosítás szempontjából nem tartoznak az állatorvosi keze- lési költségek körébe az alternatív gyógyászati módszer alkalmazá- sával kapcsolatos költségek, még akkor sem, ha azt szakképzett ál- latorvos nyújtja.

Az állatorvosi kezelés miatt felmerülő költségeket csak akkor téríti a biztosító, ha olyan baleset vagy betegség következménye, amely a kockázatviselés ideje alatt történt, illetve kezdődött.

Jelen feltételek szerint nem téríti meg a biztosító az alábbi állat- orvosi kezelések költségeit:

– amelyet a biztosítási szerződés bármely okból történő megszűné- se után végeztek;

– amelyet a kockázatviselés kezdete előtt kezdődött betegséggel, annak kiújulásával, vagy bekövetkezett balesettel kapcsolatban végeztek;

– a betegségeket megelőző (preventív) állatorvosi beavatkozások (pl. védőoltások, külső és belső élősködők elleni kezelések) és vizsgálatok költségei;

– az ivartalanítási műtét költségei (kivéve, ha az ivartalanítási műtét elvégzése betegség miatt válik közvetlenül indokolttá);

– a kozmetikai jellegű beavatkozások, műtétek (pl. fül- és farokvá- gás, fogkezelés és -pótlás, karmok eltávolítása) költségei;

– az öröklődő betegségek és állapotok (pl. köldöksérv, rejtett here) miatt, illetve az örökletes (genetikai) terheltségekre visszavezet- hető balesetek miatt szükségessé váló állatorvosi beavatkozások, műtétek költségei;

– a szervátültetés és a szervátültetéshez kapcsolódó kezelések;

– az állat viselkedési problémájával, annak kezelésével, valamint az állat képzésével kapcsolatos kezelések;

– az állat túlsúlyának és az abból származó betegségeinek kezelé- se, kivéve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy diagnosztizált be- tegség következménye;

– a bejelentési kötelezettség alá eső betegségek – ilyen például a veszettség – kezelési költségei;

– az idegen tárgy lenyeléséből származó állatorvosi kezelés, ha nem telt el legalább tizenkét hónap a korábbi ilyen kárbejelentéstől.

Nem téríti meg a biztosító

– az állatorvos kiszállásának költségét, kivéve, ha az állatorvos iga- zolja, hogy az állat szállítása súlyosan veszélyeztetné a kisállat egészségét;

– az állatorvos által felírt gyógyszerek, gyógy-készítmények költsé- gét;

– az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend és diéta költségeit;

– azon állatorvosi tevékenységek azon költségeit, amely nem ké- pezi a kezelés lényegi részét – ilyen például az állat állatorvoshoz szállításának költsége;

– a kisállat eutanáziájának költségeit, kivéve az állat megszüntet-

hetetlen vagy csak hosszú időtartamú kezeléssel megszüntethető szenvedése esetében;

– a baleset miatti elpusztulás igazolására szolgáló állatorvosi kór- lap kiállításának költségét;

– az állatorvosi rendelő vagy állatkórház hivatalosan meghirdetett árlistáján szereplő, az egyes beavatkozásoknál megjelölt díjaknál magasabb költségeket;

– azokat a költségeket, amelyek olyan balesetből vagy betegségből származnak, amelyeket a biztosított, vagy a biztosított által az állat gondozásával megbízott személy szándékos magatartása vagy súlyos gondatlansága idézett elő.

A biztosítási védelem alól kizárt fajtadiszpozíciós megbetegedések, örökletes terheltségek és állapotok (a felsorolás az adott fajtára és annak keresztezéseire is vonatkozik):

a. Kutyák

– Affenpinscher (majom-pincsi): cardiomyopathia;

– Afgán agár: Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), leucodystrophia, narcolepsia;

– Afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback): degeneratív ge- rincvelő bántalom, megemelkedett izomtónus;

– Airdale terrier: narcolepsia, pannus (szuperficiális szaruhártya- gyulladás);

– Amerikai eszkimókutya: narcolepsia, cink-függő dermatosis;

– Amerikai rókakopó: amyloidosis;

– Angol agár: lupoid onychopathy, pannus (szuperficiális szaruhár- tya-gyulladás);

– Angol bulldog: urat húgykövesség, xantin-húgykövesség, a húgy- cső előesése, arteria pulmonalisstenosis, kamrai sövénydefektus;

– Angol véreb (Bloodhound): spinális izomatrophia (SMN);

– Ausztrál juhászkutya: pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás);

– Angol springer spániel: ismétlődő pitvari leállás, narcolepsia, fehérjevesztéses enteropathia (PLE), Ragé-szindróma, Woolly- szindróma;

– Ausztrál pásztorkutya: dermatomyositis, szemlencse-luxáció;

– Basenji: Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), intestinalis nyirokértágulat, immunproliferatív bélbetegség;

– Basset hound: Basset Hound thrombopathia, összetett immuno- deficiencia, dermatomyositis;

– Beagle: Beagle pain szindróma, rézfüggő májbetegség, hyperlipi- daemia, szemlencse-luxáció, narcolepsia, reszketőkor (tremor, shaker), kamrai sövénydefektus, artéria pulmonalisstenosis;

– Beauce-i juhászkutya: (Beauceron) dermatomyositis;

– Bedlington terrier: rézfüggő májbetegség;

– Belga malinois: myositis;

– Belga juhászkutya (Tervueren): pannus (szuperficiális szaruhár- tya-gyulladás);

– Bernáthegyi kutya: narcolepsia;

– Bichon Frisé: reszketőkor (tremor, shaker);

– Bobtail (óangol juhászkutya): szívpitvari sövénydefektus, degene- ratív gerincvelő-bántalom;

– Border Collie: szemlencse-luxáció, canine cyclic neutropenia (gray collie szindróma), pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás);

– Border Terrier: cranio-mandibularis osteopathia, ismétlődő pitva- ri leállás;

– Boston Terrier: lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), cranio- mandibularis osteopathia, Boxer aorta-stenosis, szívpitvari sö- vénydefektus, szívritmuszavar, cardiomyopathia, histiocitas feké- lyes vastagbélgyulladás, lupoid onychopathy, nodularis dermato- fibrosis, szfingomielin lipidosis (Niemann-Pick betegség);

– Brie-i juhászkutya (Briard): hyperlipidaemia, állandó éjszakai vak- ság;

– Breton vizsla (Xxxxxxxx xxxxxxx): kisagyi degeneráció, hyperlipi- daemia, a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szem- lencse-luxáció, spinális izomatrophia (SMN);

– Cairn terrier: cranio-mandibularis osteopathia, szemlencse-luxá- ció, A-vitamin függő dermatosis;

– Cavalier Xxxx Xxxxxxx xxxxxxx: a mitrális szívbillentyű ödémás de- generációja, xantin-húgykövesség;

– Chesapeake Bay retriever: degeneratív gerincvelő-bántalom;

– Cocker spániel (amerikai és angol): ciklikus hemtopoiesis (ciklikus neutropenia), a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlencse-luxáció, narcolepsia, proliferatív episcleritis, faggyú- mirigy-gyulladás, seborrhoea, A-vitamin függő dermatosis, Sinus- csomó betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, ductus arteri- osus (Botalli) persistens;

– Dalmata: urat húgykövesség, szőrtüsző-gyulladás (Bronzing szindróma), görcsös izom-összehúzódás, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás);

– Xxxxxx Xxxxxxx terrier: szemlencse-luxáció;

– Dobermann: cardiomyopathia, Dancing dobermann disease (DDD), Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, ami- noaciduria), Lupoid onychopathy, narcolepsia, jobb aortaív per- zisztenciája;

– Drótszőrű foxterrier: leucodystrophia (progressziv ataxia), szemlen- cse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallot-tetralógia;

– Drótszőrű griffon: narcolepsia;

– Flandriai pásztorkutya (Bouvier des Flandres): myopathia;

– Fox terrier: szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesopha- gus, Fallot-tetralógia;

– Francia bulldog: histiocitas fekélyes vastagbélgyulladás;

– Golden retriever: degeneratív gerincvelő-bántalom, nodularis dermatofibrosis, proliferatív episcleritis, aortastenosis;

– Ír szetter: degeneratív gerincvelő-bántalom, gluténfüggő bélbe- tegség, jobb aortaív perzisztenciája, lupoid onychopathy, narco- lepsia;

– Xxxx Xxxxxx terrier: szemlencse-luxáció, progressziv ataxia;

– Kelpie: pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás);

– Kerry blue Terrier: cranio-mandibularis osteopathia, spinális izo- matrophia (SMN), degeneratív gerincvelő-bántalom, „spiculosis”;

– Kis angol terrier (Toy terrier): szemlencse-luxáció;

– Kínai harcikutya (Shar-Pei): amyloidosis (Shar-Pei laz), szemlencse- luxáció, synovitis, mucinosis;

– Kuvasz: dermatomyositis;

– Labrador retriever: degeneratív gerincvelő-bántalom, mozgás ki- váltotta collapsus (EIC), Fanconi-szindróma (glucosuria, metaboli- kus acidosis, aminoaciduria), myopathia, narcolepsia, A-vitamin függő dermatosis;

– Máltai selyemszőrű kutya (Maltese): nekrotizáló meningoence- phalitis, reszketőkor (tremor, shaker);

– Mopsz: nekrotizáló meningoencephalitis (mopsz-encephalitis);

– Német dog: cardiomyopathia, jobb aortaív perzisztenciája;

– Német juhászkutya: lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), de- generatív gerincvelő-bántalom, dermatomyositis, acanthosis nigri- cans, exocrine pancreatic insuffi ciency (EPI), lupoid onychopathy, nodularis dermatofi brosis, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyul- ladás), aortastenosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, arteria pulmonalis-stenosis, jobb aortaív perzisztenciája, kamrai sövény- defektus;

– Norvég Elkhound: Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), vese eredetű glucosuria;

– Norwich terrier: szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara

„Xxxxxxx Xxxxx”;

– Pireneusi hegyikutya: cranio-mandibularis osteopathia;

– Pointer: lupoid dermatosis, pannus (szuperficiális szaruhártya- gyulladás), spinális izomatrophia (SMN), aorta-stenosis;

– Pomerániai törpespicc: ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutro- penia);

– Portugál vízikutya: cardiomyopathia;

– Rókakopó (angol es amerikai): amyloidosis;

– Rottweiler: a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása,

lupoid onychopathy, narcolepsia, spinális izomatrophia (SMN), polyneuropathia;

– Sarplaninai juhászkutya: urat húgykövesség;

– Schnauzer (óriás): narcolepsia, arteria pulmonalis-stenosis;

– Schnauzer (törpe): Comedo-szindróma, hyperlipidaemia, mega- oesophagus, izom-dystrophia, Sinuscsomó betegség (sick sinus syndrome), arteria pulmonalis-stenosis, Fallot-tetralógia;

– Sealyham Terrier: szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zava- ra „Xxxxxxx Xxxxx”;

– Shetlandi juhászkutya (sheltie): dermatomyositis, Fanconi- szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), fe- kélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens;

– Skót juhászkutya (collie): ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutro- penia), degeneratív gerincvelő-bántalom, dermatomyositis, proli- feratív episcleritis, fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens;

– Skót terrier: cranio-mandibularis osteopathia, szemlencse- luxáció, vese eredetű glucosuria, a mozgáskoordináció zavara

„Xxxxxxx Xxxxx”;

– Xxxx Xxxxxxx: rézfüggő májbetegség, szemlencse-luxáció;

– Soft-coated wheaten terrier: fehérjevesztéses enteropathia (PLE), fehérjevesztéses vesebetegség (PLN), nyirokértágulat, gyulladá- sos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD);

– Sussex spániel: izombetegségek, Szamojéd reszketőkor (tremor, shaker), cink-függő dermatosis;

– Szibériai husky: degeneratív gerincvelő-bántalom, szemlencse- luxáció, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), cinkfüggő dermatosis, Woolly-szindróma, kamrai sövénydefektus;

– Tacskó: acanthosis nigricans, pannus (szuperficiális szaruhártya- gyulladás), Sinuscsomó betegség (sick sinus syndrome), bradycar-

dia, vasculitis, xantin-húgykövesség;

– Tibeti terrier: szemlencse-luxáció, éjszakai vakság;

– Törpe foxterrier: szemlencse-luxáció;

– Törpe német pinscher: pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulla- dás);

– Uszkár: veleszületett szürkületi vakság (farkasvakság, hemeralo- pia), állandó éjszakai vakság, narcolepsia, proliferatív episcleritis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, Fallot-tetralógia, kamrai sö- vénydefektus;

– Weimari vizsla: xxxxxx xxxxxxxxxxx;

– Welsh corgi, Pembroke: degeneratív gerincvelő-bántalom, der- matomyositis, narcolepsia;

– Welsh springer spániel: narcolepsia;

– Welsh terrier: szemlencse-luxáció;

– West Highland White terrier: cranio-mandibularis osteopathia, szemlencse-luxáció, reszketőkor (tremor, shaker);

– Yorkshire terrier: melanoderma es alopecia yorkshire terrierek- ben, urat húgykövesség, reszketőkor (tremor, shaker).

b. Macskák

– Abesszin (szomáli): amyloidosis;

– Amerikai rövidszőrű: cardiomyopathia;

– Brit rövidszőrű: cardiomyopathia;

– Burma: tricuspidalis/mitrális billentyűdysplasia;

– Cornish Rex: izombetegségek;

– Maine Coon: cardiomyopathia;

– Manx (cymric): megacolon;

– Perzsa: cardiomyopathia, immunodefi ciencia (Chediak-Higashi szindróma – CHS);

– Sziámi: amyloidosis, az endocardium fibroelasztózisa, ismétlődő pitvari leállás, tricuspidalis/mitrális billentyűdysplasia.

VI. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

A biztosító a betöréses lopás és rablás károkat az épület, lakás, illetve helyi- ség káridőpontban megvalósult védelmi kategóriájának megfelelő határ- összegig, azon belül maximum a biztosítási összegig téríti meg.

1. Fejezet

A biztosító betöréses lopás- és rablásbiztosításra vonatkozó kockázatválla- lásának feltételei a következők:

A biztosító kockázatviselési helyenként és biztosított vagyoncsopor- tonként, a biztosítási összegek függvényében, a káridőpontban meglévő betöréses lopás és rablás elleni védettségi kategóriától füg- gően a 1. számú táblázatban rögzített kártérítési értékhatárokig (li- mitekig) vállalja a betöréses lopás- és rabláskárok megtérítését.

1.1. Az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, vala- mint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak) tartozó méretük- ből adódóan elzárható és nem elzárható vagyontárgyak, valamint az „Ér- téktárgyak, különleges ingóságok” „b. csoportjába (gyűjteményekhez tar- tozó bélyegek, érmék) tartozó ingóságok betöréses lopás és/vagy rablás kockázatát a biztosító együttesen legfeljebb 500 000 Ft-ig, azon belül maximum az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” biztosítási összegéig vállalja, ha a kár időpontjában a kockázatviselés helyén legalább a minimá- lis mechanikai védelem teljesül.

1.2. A biztosító az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. és b. csoport- jába” tartozó vagyontárgyak 500 000 Ft feletti betöréses lopás fedezetét azzal a feltétellel vállalja, hogy az „Értéktárgyak, különleges ingóságok”

„a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drá- gakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használa- ti tárgyak) tartozó és méretükből adódóan elzárható, valamint az „Érték- tárgyak, különleges ingóságok” „b. csoportjába” (gyűjteményekhez tarto- zó bélyegek, érmék) tartozó ingóságokat, a kockázatviselési helyre vonat- kozó – az 1. számú táblázatba foglalt védettségi kategóriák valamelyikének megfelelő – betöréses lopás elleni védettségnek teljesülése mellett falba épített, és lezárt páncélkazettában és/vagy lezárt páncélszekrényben, vagy Mabisz által minősített, a padozathoz, vagy a falazathoz az értéktá- roló Mabisz tanúsítványában, illetve a gyártói leírásokban szereplő módon rögzített, ugyancsak lezárt bútorszéfben kell lennie a bizto- sítási esemény bekövetkeztekor. A biztosítási fedezet az „Értéktár- gyak, különleges ingóságok”-ra megadott biztosítási összegig, azon belül is az értéktároló Mabisz tanúsítványában szereplő összegig terjed. Ez a kitétel abban az esetben is érvényes, ha az épület, illetve a helyiség káridőponti védettsége alapján meghatározott betöréses lopás fe- dezet határértéke meghaladja az adott értéktárolóra érvényes betöréses lo- pásra vonatkozó határösszeget.

1.2.1. A Mabisz minősítéssel nem rendelkező értéktárolók esetében az adott tároló műszaki jellemzői, kialakítása, tényleges ellenálló képessége, az alkalmazott zárak száma, típusa és minősége, valamint az értéktároló te-

lepítésének módja alapján a biztosító egyedi elbírálással határozza meg az ajánlat felvételének időpontjában és/vagy egy esetleges helyszíni kockázat elbírálás során a védelmi szintet és kártérítési limitet. A biz- tosító által az adott értéktárolóra vonatkozó kártérítési limitössze- get egyedi záradékban az ajánlaton, illetve kötvényen rögzíteni kell. Az értéktárolóra vonatkozó előírások:

– a falba szerelhető páncélkazettát 120x120 mm-es kiosztású, 8 mm-es átmérőjű betonacélból készített dupla hálóval vasalt, a kazetta 4 olda- lát – amelyek mindegyikére oldalanként 2 db 100 mm hosszúságú fala- zó körmöt hegesztettek – legalább 15 cm vastagságban körülvevő C 12/15 minőségű vasbetonnal kell a tartószerkezeti falba beépíteni;

– az értéktároló szekrényt, az értéktároló Mabisz tanúsítványában, il- letve a gyártói leírásokban szereplő módon legalább 1000 kp lefe- szítő erőnek ellenálló műszaki megoldással szükséges az épület tartó- szerkezetéhez rögzíteni.

A biztosító az értéktárolóra vonatkozóan legfeljebb az adott értéktároló el- helyezésére szolgáló helyiség káridőponti védettségi kategóriájának meg- felelő limitig, de maximum az értéktároló Mabisz minősítésében sze- replő limitösszegig azon belül is az „Értéktárgyak, különleges ingósá- gok” biztosítási összegéig vállalja a kockázatot, feltéve, hogy a kár idő- pontjában a kockázatviselés helyén legalább a minimális mechanikai véde- lem teljesül.

1.3. A biztosító az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igaz- gyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak) tarto- zó méretükből adódóan nem elzárható ingóságok betöréses lopás és/vagy a kockázatviselés helyén bekövetkező rablás kockázatát a káridőpontban megvalósuló védettségi kategóriának megfelelő – az 1. számú táblázatban védettségi kategóriánként meghatározott – limit 30%-áig, azon belül leg- feljebb az „Értéktárgyak, különleges ingóságok”-ra megadott biztosítási összegig vállalja.

1.4. A különböző védelmi kategóriák káridőpontban történő meg- valósulásához, az alábbi 1. számú táblázatban betöréses lopásra fel- tüntetett és a 3. számú fejezetben részletezett védettségi követel- ményeknek kell teljesülniük a behatolás helyén, a kár bekövetkezé- sének időpontjában.

1.5. Az épület, lakás, illetve helyiség használatának módjától (állan- dóan lakott vagy nem állandóan lakott), elhelyezkedésétől, valamint védettségének káridőponti kategóriájától függő betöréses lopásra vonatkozó kártérítési határösszegeket (limiteket) az alábbi 1. számú táblázat és annak kiegészítései tartalmazzák.

A biztosító nem téríti meg a nem lakás, továbbá nem vállalkozás cél- jára használt helyiségekben, melléképületekben, tárolókban, tartott

„Értéktárgyak, különleges ingóságok”, valamint az „Egyéni- és mikro-vállalkozói tevékenység” vagyontárgyainak betöréses lopás- ból származó kárait.

1. számú táblázat

Védettségi követelmények állandóan lakott épületek esetében a különböző védettségi kategóriákhoz és a betöréses lopásra vonatkozó kár- térítési limitek tekintetében

Kártérítési limitek a közigazgatási határokon belül levő állandóan lakott épületek esetében vagyoncsoportonként a kár időpontjában, a behatolás helyén megvalósuló védelmi szint függvényében
Védelmi kategóriák		Épület, építmény (ÉP)	Általános háztartási ingóságok (ÁHI)	Értéktárgyak, különleges ingóságok (ÉKI)	Egyéni és mikrovállalkozói vagyontárgyak (VVA)
Mechanikai védelem	Minimális mechanikai védelem (alap)	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	1 000 000 Ft	1 000 000 Ft	Alap
	Részleges mechanikai védelem	3,00	3,00	3,00	3,00	Szorzók
	Teljeskörű mechanikai védelem	4,00	4,00	9,00	4,00	Szorzók
Elektronikai jelzőrendszer	Minimális elektronikai jelzőrendszer	1,20	1,20	1,20	1,20	Szorzók
	Részleges elektronikai jelzőrendszer	1,50	1,50	1,50	1,50
	Távfelügyeleti elektronikai jelzőrendszer	2,00	2,00	2,00	2,00

A kártérítési limit kiszámítása:

A kár időpontjában megvalósult védettség függvényében adódó limitet úgy kell meghatározni, hogy az adott kategória minimális mecha- nikai védelemnél szereplő alapösszegét (alaplimit) meg kell szorozni az egyes (a kár időpontjában, a behatolás helyén ténylegesen megva- lósuló) védettségeknek megfelelő szorzókkal (lehet több is).

Figyelem! Csak a ténylegesen bezárt, üzembe helyezett, bekapcsolt, működtetett, stb. védelmi eszközök, berendezések vehetőek figyelem- be a káridőponti védettségi szint megállapításánál!

Példák a védettségi limit meghatározására:

Megvalósuló védelmi szint

ÁHI

ÉKI

VVA

Minimális mechanikai védelem (alap)

5 000 000 Ft

1 000 000 Ft

Minimális mechanikai védelem + minimális elektronikai jelzőrendszer

5 000 000 X 1,2 = 6 000 000 Ft

1 000 000 X 1,2 = 1 200 000 Ft

Részleges mechanikai védelem + minimális elektronikai jelzőrendszer + távfelügyelet

5 000 000 X 3 X 1,2 X 2 = 36 000 000 Ft

1 000 000 X 3 X 1,2 X 2 = 7 200 000 Ft

5 000 000 X 2 X 1,2 X 2 = 4 800 000 Ft

A települések közigazgatási határain kívül eső, állandóan lakott épületek esetében alkalmazott limitek:

– ÉP, ÁHI, VVA és ÉKI esetében: 1. számú táblázatban az adott vagyoncsoporthoz és védettségi színvonalhoz tartozó (számított) limitösszeg 70%-a

A nem állandóan lakott épületek (nyaralók, hegyi hajlékok, hétvégi házak, épülő félben lévő még nem lakott lakóépületek stb.) tekinteté- ben meghatározott kártérítési limitek:

– ÉP, ÁHI és VVA esetében: 1. számú táblázatban az adott vagyoncsoporthoz és védettségi színvonalhoz tartozó (számított) limitösszeg 50%-a;

– ÉKI esetében: az értéktárgyak vagyoncsoportból kizárólag a c, d, e, csoportba tartozó vagyontárgyak biztosítottak az 1. számú táblázat- ban a kár időpontjában a behatolás helyén megvalósuló védettségi szint függvényében meghatározott limit 10%-áig.

Nem lakás vagy vállalkozás céljára használt helyiségekre, melléképületekre, tárolókra, vonatkozó kártérítési limitek:

– Kizárólag az ÁHI vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak biztosítottak, az 1. számú táblázatban a kár időpontjában a behatolás helyén megvalósuló védettségi szint függvényében az ÁHI vagyoncsoportra meghatározott limit 50%-áig. A 250 000 Ft-ot meghaladó vagyon- tárgyak esetén a biztosító maximum 250 000 Ft/vagyontárgy összeget térít.

1.6. A kockázatviselés helyén történő rabláskárokat a biztosító az 1. számú táblázatban vagyoncsoportonként betöréses lopásra minimális mechanikai védelem esetére (alap) meghatározott kártérítési határösszegek (limitek) 50%-áig téríti meg.

2. Fejezet

A betöréses lopás kártérítési határösszegének (limitjének) megállapításához szükséges a biztosított lakóépület, lakás, melléképület, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség káridőponti védettségi kategóriájának megállapítása, amit a biztosító a 3. számú fejezetében leírt biz- tonságtechnikai követelmények alapján, az alábbi 2. számú táblázatban összefoglalt főbb szempontokból kiindulva fog végezni.

A biztosító a 3. fejezetében leírt biztonságtechnikai követelmények alapján vizsgálja a lakóépület, lakás, illetve helyiség mechanikai, elektro- nikai védelmét, a távfelügyeleti rendszert.

A lakóépület, lakás, illetve helyiség adott időpontban meglévő betöréses lopás elleni védelmének magasabb szintre történő emelését a 3. fe- jezetében leírt biztonságtechnikai követelményekben leírt műszaki megoldások alkalmazásával lehet elvégezni.

2. számú táblázat

Mechanikai védelmi szintek összetevői	A lakóépület, lakás, helyiség mechanikai védelme
Mechanikai védelmi szintek összetevői	minimális	részleges	teljes körű
a. Falazatok, födémek Az épület, illetve helyiség határolófalai, födémei, padozatai a megjelölt vastagságú tömör 6 cm, 12 cm, 38 cm kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékű.	6 cm	12 cm	38 cm
b. Ajtók b/1. Reteszhúzás ellen védett az összes kétszárnyú bejárati ajtó.
b/2. Az összes bejárati ajtólap, tömör 4 cm vastagságú keményfából vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból, illetve megerősítéssel készült és nem üvegezett.	–		4 cm
b/3. Az összes bejárati ajtó minimum 3 db diópánttal van a tokhoz rögzítve.	–
b/4. Az összes bejárati ajtó védett: kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen, valamint a bevéső zárnál megerősített az ajtólap.	–
b/5. Az összes bejárati ajtótok, amely fából van megerôsített zárlemezzel rendelkezik.	–
c. Zárak c/1. A bejárati ajtók zárását biztonsági zár végzi, a zárak száma ajtónként minimum	1 db	2 db	2 db
c/2. Az egyik biztonsági zár az ajtólapot minimum 4 ponton zárja.	–	–
c/3. Az összes bejárati ajtón lévő zárak védettek I. törés xxxxx XX. fúrás ellen	–	–
d. Ablakok d/1. A külső térre néző összes 2 m-nél alacsonyabban lévő ablakot 12 mm-es köracélból készült 10 x 30 cm-es kiosztású, az előírások szerint rögzített rács, vagy azzal egyenértékű, Mabisz által ajánlott biztonsági szerkezet védi.	–		–
d/2. Az előbbi pontban körülírt szerkezetű védelemmel az összes külső térre néző ablak rendelkezik.	–	–
A biztosított épület, lakás, helyiség pillanatnyi mechanikai védelme:
Elektronikai jelzőrendszer és összetevői	A lakóépület, lakás, helyiség elektronikai jelzőrendszere
Elektronikai jelzőrendszer és összetevői	minimális	részleges	távfelügyelet
e. Elektronikus behatolásjelző rendszer (riasztó) e/1. A felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki vagy csapdaszerű területvédelem van.		–	–
e/2. A felületvédelem minden nyílászáróra kiterjed és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva.	–		–
e/3. Az elektronikai behatolásjelző rendszer állandó 24 órás diszpécserszolgálathoz van bekötve (távfelügyelet)	–	–

– Akkor minősül teljes körűnek a mechanikai védelem, ha a vizsgált lakóépület, lakás, helyiség épületszerkezete, meglévő biztonságtechnikai felszereltsége – az alkalmazott biztonságtechnikai eszközök, rendszerek –, műszaki jellemzői alapján a „Teljes körű” elnevezésű oszlop összes -ét „x”-el megjelölheti.

– Amennyiben a „Teljes körű” elnevezésű oszlopból egy feltétel nem teljesül, és ennek a jelölése a részleges mechanikai védelem oszlopban szerepel, úgy a lakóépület, lakás, illetve helyiség(ek) „Részleges mechanikai védelem”-mel rendelkezik. Amennyiben valamely paraméter csak a minimális mechanikai védelem előírásainak felel meg (ebbe az oszlopba kerül az “X”), akkor a védelemi szint csak a minimális mechanikai követelményeknek felel meg.

– Abban az esetben, ha a „Részleges védelem”-hez szükséges kitételekben foglaltak közül nem valósulnak meg a c/1. és/vagy d/1. pontban előírtak, akkor a lakóépületet, lakást, illetve helyisége(ke)t „Minimális mechanikai védelmi szintűnek” kell tekinteni – feltéve, hogy a „Minimális mechanikai védelem” kö- vetelményei maradéktalanul teljesülnek – függetlenül attól, hogy az alkalmazott biztonságtechnika néhány vonatkozásban a „Teljes körű”-nek is megfelel pl. a falazat 38 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű stb.

3. Fejezet

3.A. Mechanikai védelmi előírások

1. A minimális mechanikai védelem követelményei

A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyí- lászárók határolják:

Falazatok, födémek, padozatok

Minimum 6 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott tég- lafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

– 6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvics falszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült falszerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyez- tek el.

Nyílászárók

– a kétszárnyú ajtók nem nyíló szárnyai reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók, ablakok, erkélyajtók, teraszajtók ráccsal nem védett üvegezése összességében minimum 6 mm vastagságúak.

Zárszerkezetek

– az ajtók zárását olyan zár végzi, amely: minimum 5 csapos henger- zár vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, továbbá minden érvényes Mabisz termékazonosítással (illetve ajánlással) rendelkező olyan zár vagy lakat – érvényes Mabisz által azonosított lakatpánttal együtt –, amelyek variá- ciós lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et, valamint igazságügyi zárszakértő által egyedileg azonosított lamellás zár;

– a hengerzárbetétet védeni kell hengerzártörés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncso- lás nélkül leszerelni.

2. A részleges mechanikai védelem követelményei

A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyí- lászárók határolják.

Falazatok, födémek, padozatok

A mechanikai védelem kialakításához 12 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű fal- szerkezet kialakítása szükséges.

Támpontok:

– 6 cm vastagságú vasbetonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott);

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek leg- alább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a me- chanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található.

Nyílászárók

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követelményeknek.

Bejárati ajtók

A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételek- nek kell maradéktalanul megfelelni:

– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel tá- madás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kiala- kításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadá- sára megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellen- lemezt kell alkalmazni;

– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű kör- acél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenérté- kű erősséggel kell biztosítani;

– az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a

rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm-es átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 6 mm át- mérőjű legyen;

– az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani;

– az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalan- ként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja;

– az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szi- lárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell az ajtótokhoz rögzíteni;

– az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani;

– a reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie;

– bevéső zár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel kell megerősíteni;

– a hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el;

– a fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zár- szerkezetekkel szemben támasztott, 2. pont „Zárszerkezetek” feje- zetében ismertetett követelményeknek;

– az ajtónak 3 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-képességnek kell megfelelnie.

Ablakok, erkélyajtók, teraszajtók

A következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradékta- lanul megfelelni:

– ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely segédeszköz felhasználása nélkül, 2 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét mini- mum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni;

– a rácsszerkezet helyettesíthető rács kiváltására alkalmasnak elis- mert más szerkezettel pl. minősített behatoláskésleltető, mini- mum A3 vagy B1 minőségű áttörésbiztos üveg;

– minősített belső leereszthető zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;

– minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel. FONTOS! A biztonsági üveg- fóliák önállóan rács kiváltására nem alkalmasak!

– a tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekinteté- ben erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszer- kezet ellenálló képességével;

– a fix portálelemek üvegezéssel szemben támasztott követelmények ér- telemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal;

– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kí- vülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósítható.

Zárszerkezetek

– a zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt bizton- sági követelményeknek;

– a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy oldalon fogazott kulccsal, két oldalon fogazott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zárretesz-vas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A kéttollú kulccsal működtetett lamellás záraknak nagyobb a biztonsági értékük;

– a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni, vagyis a zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zárre- tesz-vas ne legyen visszatolható;

– a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban két- pontos kiegészítő zárást biztosítanak.

A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

– a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek vagy legalább a bizton- sági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük;

– a reteszvasaknak a fogadó elemekbe minimum 20 mm mélységben kell reteszelni;

– a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral fém dűbelbe vagy ezzel egyenértékű szilárd- ságú más felerősítéssel, bevéséssel;

– a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak vagy oldalirányban merevített- nek kell lenni, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dina- mikus erőnek;

– a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni;

– a hengerzárbetétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni;

– a zár-reteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni a merőleges nyomóerővel szemben;

– a hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mérté- kűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás meg- szüntetését eredményezi.

Hengerzárbetétek

– a hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó szabványokban meghatározott követelményeknek;

– a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként az érvényes Mabisz termékazonosítással rendelkező minimum 5 csapos hengerzárbetét, il- letve 6 rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma meghaladja a 10 000, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelke- zik, valamint a maghúzásnak legalább 3 percig ellenáll;

– a hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

Fix és mobil rácsok

Az ablakok – ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely se- gédeszköz felhasználása nélkül, 2 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.

A rácsszerkezet helyettesíthető a rács kiváltására alkalmas más szerkezettel is például:

– behatoláskésleltető, áttörésbiztos üveg, minimum A3 vagy B1 kategóri- ába sorolt biztonsági üveg elektronikai jelzőrendszerbe kötött akuszti- kus üvegtörés érzékelőkkel;

– belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;

– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfe- lelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsokat úgy kell szerelni, hogy a rácsszerkezet sínszerkezetből való kiemelése a külső térből (a támadási oldalról) csak roncsolással legyen megvalósítható. A legördülő „detek- tívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel vagy más műszaki megoldással kell kialakítani;

– a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erő- sítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es ha- gyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).

3. A teljes körű mechanikai védelem követelményei

A védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfe- lelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók határolják. Falazatok, födémek, padozatok

A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak meg kell felelniük a 38 cm

vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival. Más szerkezetű téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget.

Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához: A 12 cm vastag- ságú vasalt betonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minősé- gére a C 12/15 épületszerkezeti beton) elfogadott.

Nyílászárók

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványokban előírt minimális követelményeknek.

Bejárati ajtók

A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételek- nek kell maradéktalanul megfelelniük:

– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa vagy ezekkel tá- madás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kiala- kításúnak kell lenni. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szál- irányú támadhatóságát, ezért csak megerősítéssel lehet alkalmas a kí- vánt ellenállás biztosítására. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni;

– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősség- gel kell biztosítani:

– az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni.

– Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmé- rőjű legyen;

– az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy azok kívülről csak roncsolással legyenek bonthatók. Az ajtólapot fémszerke- zet esetén legalább 1,2 - 2,0 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani;

– az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalan- ként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja;

– az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szi- lárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokhoz rögzíteni. Az ajtó- lapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani, a zárszerkezetnek legalább négy ponton kell biztosítani a zárást;

– a reteszelési mélységnek minimum18 mm-t el kell érnie;

– a zártestet és a zárbetétet fúrás, valamint letörés ellen védeni kell;

– bevéső zár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel kell megerősíteni;

– a fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zár- szerkezetekkel szemben támasztott, 3. pont „Zárszerkezetek” fejezeté- ben leírt követelményeknek;

– üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább A3 - B1) biztonsá- gi üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyag- ból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üveg- szerkezet stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről (támadási ol- dalról) nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek;

– az ajtónak minimum 5 perces időtartamú betörést gátló ellenálló- képességnek kell megfelelnie.

Biztonsági ablakok, erkélyajtók, teraszajtók

A bejárati ajtóknál leírt áttörésbiztonsági feltételeknek kell megfelelniük.

A betörésállóság megítélése a nyílászárókra vonatkozó szabványban meg- fogalmazott feltételek szerint történik.

Az üvegezésével kapcsolatos követelmények:

– dobásálló vagy áttörésgátló üvegezéssel készüljön;

– az üvegszerkezetnek legalább P4A kategóriába sorolt ragasztott, több- rétegű üvegnek – vagy azzal egyenértékű ellenállási fokozattal rendel- kező szerkezetnek – kell lenni. Az üvegeket csak a belső tér (védett tér) irányából lehet telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülről ne lehessen roncsolás nélkül eltávolítani. Rögzítés szempontjából előnyös a csavaro- zott kivitel;

– a zárszerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerke- zeteknek olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egy irányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást megszüntetni. A kilincsszerkezetet belülről (védett téren belülről) zárható kivitelben kell telepíteni;

– tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek, de legalább egyenértékűnek kell lennie az adott ablakke- retbe szerelt üvegszerkezet ellenálló-képességével.

Fix portálelemek, függönyfalak

– a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt kö- vetelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus) nem kerül beépítésre. A fix portál- elemek üvegezésével szemben támasztott követelmények megegyez- nek a biztonsági ablakoknál leírtakkal;

– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kí- vülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást, és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósítható.

Zárszerkezetek

– a zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt legma- gasabb követelményeknek;

– bevéső-zárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédő lap szerelése esetén minimum 60 HRC (rokwell) keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő ellenállású érté- ket nyújtó acélt kell alkalmazni;

– a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy-, illetve két oldalon foga- zott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variáció- szám pedig minimum 10 000, a kéttollú kulccsal működtetett záraknak nagyobb a biztonsági értékük;

– a hengerzár betéttel működtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével;

– a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni. A zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zár reteszva- sat ne lehessen visszatolni;

– a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban két- pontos kiegészítő zárást biztosítanak.

A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

– a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek vagy legalább a bizton- sági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük

– a reteszvasaknak a fogadó elemekbe minimum 25 mm mélységben kell reteszelni;

– a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum

2 darab M 6x80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenértékű szilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel;

– a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak vagy oldalirányban merevített- nek kell lenni, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dina- mikus erőnek;

– a működtető zárbetétet minimum 3 perc időtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával;

– a hengerzárbetétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárretesz-vasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni a merőleges nyomóerővel szemben;

Hengerzárbetétek

– a hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó szabványban meg- határozott követelményeknek;

– minimum 5 csapos hengerzárbetét, illetve 6 rotoros vagy mágneszárbe- tét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történő támadásnak, letapogatásos nyitással szembeni védelemmel rendelkezik, valamint a maghúzásnak legalább 3 percig ellenáll;

– a biztonsági ajtók betörést gátló hatásuk időtartamának (3 vagy 5, vagy 10, vagy 15, vagy 20 perces ellenálló-képességnek) megfelelően az adott ajtóra felszerelt zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelemmel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítő védelemmel ellátva ugyanazt az ellenállási értéket telje- sítsék, amennyi az adott ajtóra megállapított ellenállási időtartam;

– a hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

Fix és mobil rácsok

Az ablakok – ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely se- gédeszköz felhasználása nélkül, 3 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.

A rácsszerkezet helyettesíthető a rács kiváltására alkalmasnak elis- mert más szerkezettel is, pl.:

– minősített behatoláskésleltető (ablakok, kirakatok, portálok, erkélyaj- tók, függönyfalak esetében minimum P4A kategóriába sorolt ragasz- tott, többrétegű üvegnek; bejárati ajtók esetében minimum B1 minősí- tésű áttörésbiztos üveg);

– minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel és az elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzéke- lőkkel;

– a falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást;

– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfe- lelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésé- nek lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét át- tételes mozgatószerkezettel vagy más megoldással biztosítani kell;

Biztonsági üvegek

A biztonsági üvegeknek az ellenállási képességük emelkedését tekintve a következő fokozatai vannak:

– Dobásálló üveg, üvegszerkezet;

– Áttörésbiztos üveg, üvegszerkezet;

– Átlövésgátló üveg, üvegszerkezet.

Az átlövésgátló üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg kell felelniük a vo- natkozó szabvány golyóállóság szintjeinek osztályozása és vizsgálati felté- telei címszó alatt megfogalmazott biztonsági feltételeinek.

A kísérlet során a lövedék nem hatolhat át az üvegszerkezeten. Az átlövés- gátló üvegek a kategóriába sorolásnál szilánkleválással roncsolt szerkezet esetén „S”, szilánkleválás nélkül roncsolt szerkezet esetén „NS” kiegészítő jelzést kapnak.

FONTOS! A szilánkleválással roncsolt üvegszerkezetek személyvé- delemre nem alkalmasak!

Biztonsági fóliák

A Mabisz által azonosított és ajánlott biztonsági fóliák elektronikai jelző- rendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel kombinálva – a koc- kázati körülményektől és a védett értéktől függően – alkalmasak lehet- nek a rács kiváltására, melyet a biztosító a kockázatelbírálás során egyedileg határoz meg.

b. a zárbetét kiálló részének hosszával megegyező vastagságú hengerzár törése ellen védő eszköz (pl. zártörés elleni védőpajzs, biztonsági zár- takaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb.) van, kívülről – külső tér felől – nem szerelhető módon az ajtólaphoz rögzítve.

FONTOS! A biztonsági fólia önmagában nem helyettesíti a rácsszer- kezetet!

A biztonsági fóliák tartalmazhatnak olyan fémszálakat is, amelyek a riasz- tórendszerbe bekötve támadás esetén riasztó jelzést generálnak. Ezek a speciális fóliák a héjvédelem eszközeként értékelhetők az elektronikai jel- zőrendszer kialakításánál.

A minimális mechanikai védelemnél minimum 4 mm, a részleges- és teljes körű mechanikai védelemnél minimum 6 mm vastagságú üveglapra kell a fóliát felhelyezni. A fóliával szerelt üveget tartó keretszerkezet nem lehet gyengébb ellenálló-képességű, mint maga a fóliázott üveg. A kockázatvál- lalás időtartama a telepítéstől számított 5 év, ha a gyártás és a telepítés kö- zötti idő nem hosszabb 1 évnél. (Kivételt képez, ha a gyártó cég terméké- re ennél hosszabb idejű garanciát vállal. Ezt a tényt a Mabisz Termékmeg- felelőségi ajánlás tartalmazza). Hőszigetelő üvegszerkezet esetén az összes üvegvastagság a mérvadó.

A megrendelő részére a kivitelező köteles eredeti aláírással és pecséttel el- látott, fénymásolt Biztosítói Minősítési Tanúsítványt a számla melléklete- ként átadni, amely számlának tartalmazni kell:

A hengerzárbetét nem védett

zártörés ellen

Belsô tér

Törés elleni védelem

x. xxxx szerint

Külsô tér

– a fólia típusjelölését;

– a kivitelező nevét, aláírását;

– a kivitelezés helyét és idejét;

– a fólia mennyiségét.

A telepítési rész kivételével a másolat kiadásáért a forgalmazó felel.

A telepítésnél általános szabály, hogy a fóliát az üvegszorító léc alá kell be- engedni. Amennyiben csak roncsolással oldható meg az üvegszorító léc el- távolítása és visszaszerelése, elfogadható a szélhez illesztett telepítés is (1 mm távolsággal), mivel ez nem csökkenti számottevően a védelem ha- tékonyságát (kb. 2-3%).

4. A különböző szintű mechanikai védelemre vonatkozó előírások- ban lévő szakkifejezések meghatározása

Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 ro- toros mágneszár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a vari- ációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg mi- nősített lamellás zár, továbbá minden olyan fel nem sorolt zár és zárbetét, amely – annak Mabisz minősítése szerint – biztonsági zárnak minősül.

Biztonsági hengerzárbetét (6 csapos)

Csapok végei

A zárbetét alsó felén (keskenyebbik élén) láthatók a csapok végei, amelyeknél azok megszámlálhatók.

Zárbetétek törés elleni védelme

A hengerzárbetétek törés elleni védelme megfelelő, ha

a. a hengerzárbetét az ajtólap külső oldalán, annak síkjából legfeljebb 1 mm-t áll ki;

Törés elleni védelem x. xxxx szerint

Zárbetétek fúrás elleni védelme

A zárbetét fúrás elleni védelme megfelelő, ha a zárbetét és/vagy az azt védő biztonsági zártakaró kialakítása olyan, hogy megakadályozza a zárbe- tét megfúrását (pl. hengerzárbetétbe szerelt edzett csap, zártakaró eseté- ben elforgatható gyűszű védi a zárnyílást stb.).

FÚRÁS ELLENI VÉDELEM

FÚRÁSVÉDÔ

Fúrás elleni védelem fúrásvédô csapokkal

Reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú bejárati ajtók esetében)

A reteszhúzás elleni védelem megfelelő, ha

a. a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenő karos szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve;

b. a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyűszűs tolózárral vannak az aj- tótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomás ellen, vagy a gyűszűs to- lózár mozgatás ellen védett:

– a nyíló szárny benyomás ellen akkor védett, ha azt – becsukott álla- potban – a gyűszűk magasságában zárszerkezet(ek) rögzíti(k) a nem nyíló szárnyhoz;

– a gyűszűs tolózár mozgatás ellen akkor védett, ha a gyűszűk a lehú- zás erejének ellenálló csavarral vannak az ajtólaphoz rögzítve, illetve a gyűszűket kívülről hozzá nem férhető módon rugós lemezre erősí- tett fém dugóval elfedik, amelyek megakadályozzák annak mozga- tását.

Gyűszűs tolózár: a nem nyíló szárny rögzítését végző, függőleges irányban felfelé, és lefelé ujjal mozgatható reteszvas.

Gyûszûs tolózár rögzítése csavarral

Billenô karos megoldás

A gyûszûs tolózár rögzítése fémdugós megoldással

Ajtólap megerősítése

Bevéső zár esetén az ajtólap külső tér felőli oldalát legalább 1 mm vastag acéllemezzel szükséges megerősíteni oly módon, hogy a védőlemezt kívül- ről csak roncsolással lehessen megbontani. A fémlemez a beszerelt zártest külső széleitől számítva legalább 10 cm-rel nagyobb felületet fedjen le, mint a zártest mérete.

A zárszerkezet többpontos, illetve több irányú zárása

A többpontos zárás akkor valósul meg, ha a zárszerkezet az ajtólapot egy- mástól minimum 30 cm-es távolságra lévő zárnyelvekkel rögzíti az ajtótok-

Kiemelés elleni védelem

Az ajtólap leemelhetőségének megakadályozása az ajtó becsukott állapotában.

A kiemelés elleni védelem megfelelő, ha

a. az ajtólap(ok) élére legalább két helyen (minimum 90 cm távolságra), az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csap van szerelve, amely ellenáll a leemelés erejének, vagy

b. forgópántok (diópántok) fölé az ajtótokban süllyesztett csapok (leg- alább két helyen) vannak szerelve, amelyek ellenállnak a leemelés ere- jének (becsukott állapotban a forgópánt és a csap közötti hézag az 5 mm-t nem haladhatja meg).

Fából készült ajtólapok és tokok esetében a csapok rögzítésénél az ajtó- szerkezetet fém lemezzel meg kell erősíteni.

hoz. Egy zárási pontnak minősül, ha a zárnyelvek egymástól való távolsága (lásd a jobb oldali rajz „a” méretét) kevesebb mint 30 cm.

Az ajtólap több irányú zárásának feltétele, hogy a zárnyelvek bezárt álla- potban az ajtólap különböző oldalait rögzítsék. A kétirányú zárás legegy- szerűbb megoldása, a heveder zár felszerelése.

reteszelési mélység min. 20 mm

a=min. 30 cm

reteszelô csapok

zártest

Kiemelés elleni védelem

4 pontos, több irányú zárás

reteszelô csapok

Több pontos zárás megoldása

Nyelvszekrény

Mozgó rudazat

Záráspontosság

Az egyszárnyú ajtó becsukott állapotában az ajtótok és az ajtólap éle kö- zötti távolság a zárszerkezet homlokvonalában mérve.

Kétszárnyú ajtó esetében a rögzített ajtólap és a nyitható ajtólap éle közötti távolság a zárszerkezet homlokvonalában mérve.

Reteszelési mélység

A zárszerkezet teljesen bezárt (általában kétszeri ráfordítás utáni) állapotá- ban kitolt zárnyelv hossza, amit az ajtólap élének síkjától kell mérni, felté- ve, hogy az ajtó záráspontossága nem haladja meg az 5 mm-t. [Amennyi- ben a záráspontosság az 5 mm-t meghaladja, úgy a reteszelési mélység mé- rete = a kitolt zárnyelv hossza – (az adott ajtó záráspontossága – 5 mm)]

Megerősített zárlemez

Az ajtó befeszítéssel szembeni ellenálló képességének növelése érdekében kell megerősíteni a zárfogadó lemezt, ami megoldható:

a. a zárlemez falszerkezethez történő rögzítésével;

b. a zárlemezre történő minimum 1 mm vastag és legalább a zárfogadó hosszával megegyező méretű acéllemez felszerelésével.

Zárfogadó lemez: a zárszerkezettel szemben az ajtótokra erősített lemez, amelyen kialakított nyílásba illeszkedik a rugós kilincszár, és a zár bezárt ál- lapotában reteszelést végző acéllemez vagy henger alakú acélcsap.

Hevederzár, kétirányú zárás

Figyelem! Nem minősül több pontos zárásnak az a megoldás, amikor az ajtólap élén lévő ovális alakú csapok – amelyek szerepe elsődlegesen az ajtólap vetemedésének megelőzése – az ajtótokra erősített „U” alakú horonyba illeszkedve végzik az ajtó zárását.

Rácsokkal szembeni követelmények

a. Fixen beépített rácsok követelményei:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szettel rendelkező más;

– teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es kiosztású;

– csomópontjai hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak.

falkapocs

megerôsítés

x. xxxxxxxx x. xxxxxxxx

A fixen beépíthetô rács kialakításának sémája

Példa a fixen beépíthetô rács kialakítására

– a rácsot a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács ke- resztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel szüksé- ges a falhoz rögzíteni (a minimális beépítési mélység 150 mm). Az előbbiekben leírt követelményekkel egyenértékű szilárdságú, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás is elfogadható (pl. belső le- ereszthető biztonsági rács).

b. Nyitható rácsok:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szettel rendelkező más acélprofil;

– a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású;

– a csomópontok hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak;

– a nyíló és nem nyíló rácsot – rácsonként – minimum 3 diópánttal kell a kerethez rögzíteni.

– a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó köröm- mel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 150 mm), vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.

– a nyitható rácsajtót minimum 1 db biztonsági zárral kell bezárni, a hengerzárat szükséges törés ellen védeni, a záráspontosság és a zá- rásmélység tekintetében a a mechanikai védelmi előírásoknál leírta- kat kell alkalmazni.

c. Mobil rácsok:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szetű más acélprofil;

– a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású;

– a csomópontokat a hegesztéssel azonos szilárdságú műszaki megol- dással kell kialakítani;

– a mozgó részt befogó sínszerkezetet műszakilag úgy kell kialakítani, hogy a rács kizárólag roncsolással legyen eltávolítható.

– a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó köröm- mel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 150 mm) vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.

– a mobil rácsot minimum 1 db biztonsági zárral kell bezárni, a hen- gerzárat szükséges törés ellen védeni, a záráspontosság és a zárás- mélység tekintetében a a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakat kell alkalmazni;

– ha a mozgatás önzáró hajtóművel történik, akkor külön zárszerkezet felszerelése nem feltétel;

– lehetőség szerint ne kívülről történjen a rács mozgatása, ha távirányí- tással működtetik a rácsot, akkor a vezérlést szabotázs ellen védeni kell.

Az előbbi a., b. és c. pontokban meghatározottakon kívül megfelel minden olyan rács-szerkezet, amely – annak Mabisz minősítése szerint – az adott védelmi szint elemének elfogadható.

Garázskapukkal szembeni követelmények

A garázskapuk beépítésére, zárására, a záráspontosságára, a zárásmélysé- gére vonatkozóan a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakban foglaltakat kell alkalmazni.

A távirányítású kapuknál meg kell oldani a távnyitó kód védelmét, valamint a szabotázs elleni védelmet.

Biztonsági üvegfóliával történő védelem követelményei

Az üvegfelület biztonsági fóliával történő védelme akkor megfelelő, ha

a. a biztonsági fólia Mabisz minősítéssel rendelkezik;

b. az üvegtábla kívülről nem szerelhető rögzítő lécekkel van a keretbe be- építve;

c. a biztonsági fólia legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, bu- borékmentesen van felragasztva;

d. a keret és a fólia széle közötti távolság nem több mint 1 mm. Figyelem! A minősített biztonsági üvegfólia önmagában nem alkal- mas a rács kiváltására! A biztosítási szerződés kezelését végző igaz- gatóság kockázat-elbírálójával kell előzetesen egyeztetni, hogy mi- lyen kiegészítő megoldásokra van szükség az üvegfólia mellett.

3.B. Elektronikai jelzőrendszer előírásai

A behatolást jelző berendezések, azok teljesítményadatainak figye- lembe vételével, a vonatkozó szabványok előírásainak történő meg- felelés alapján kerülnek besorolásra.

A kockázatviselés helyén kialakított elektronikai jelzőrendszer alko- tó elemeinek (központi egységek, érzékelők) biztonsági kategóriája és a következő pontokban rögzített követelmények alapján történik az adott elektronikai jelzőrendszer védelmi képességének megha- tározása.

A behatolást jelző elektronikai rendszer akkor felel meg a minimá- lis, részleges, illetve teljes körű elektronikai jelzőrendszernek, ha a telepített behatolást jelző rendszer mindegyik eleme legalább a mi- nimális, részleges, illetve teljes körű elektronikai jelzőrendszer kate- góriába vagy eggyel magasabb kategóriába lettek besorolva.

1. A behatolást jelző minimális elektronikai jelzőrendszer követel- ményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a minimális elektronikai jelzőrendszernek, ha megvalósul a térvédelem, tárgyvédelem, a fe- lületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban (a nyílászáró alsó széle és az alatta lévő járószint közti távolság) fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű térvédelem van kialakítva, ugyanakkor nincs sze- mélyvédelem.

A térvédelem, illetve csapdaszerű térvédelem, a tárgyvédelem, a fe- lületvédelem meghatározását a 2. pont tartalmazza.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható ki- vitelű, szabotázsvédett, minimum 1 mm-es lágyacél – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék;

– a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél vagy ezzel egyen- értékű mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illet- ve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jel- zővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolha- tónak kell lenni, a rendszer a riasztást követően ismételten kap- csoljon éles állapotba;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tár- gyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utak- tól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacél legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendel- kezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó két- hangú jelzéssel;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, ele- mes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automa- tikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gon- doskodni kell.

2. A behatolást jelző részleges elektronikai jelzőrendszer követel- ményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a részleges elektronikai jelzőrendszernek, ha megvalósul a teljes körű felületvédelem, és csapdaszerű térvédelem vagy tárgyvédelem van kialakítva, de nincs személyvédelem.

Teljes körű felületvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzem- módban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és be- hatolási kísérleteket:

– a nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt nyitásérzékelők érzékelik a nyíló szárnyak 10–15 mm közötti elmozdulását;

– az üvegfelületre szerelt üvegtörés-érzékelők annak teljes felületét védik és már az üveg repedését is jelzik, az érzékelők kiválasztásának a véde- ni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével kell történnie.

Teljes körű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban felügyeli a védett épület összes helyiségét, belső terét, azok megközelítési útvonalait (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).

Csapdaszerű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban csak a védett helyiség(ek)ben található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).

Teljes körű tárgyvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzem- módban felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekrények ese- tében a védelem kiterjed nyitásra és áttörésre.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 4 db) és a szabotázsvonalon;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű- vagy számkombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkap- csolók stb.) állandó őrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üze- meltető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépí- teni;

– a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – rend- szernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;

– a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel le- gyen megoldható;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős, minimum 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai vé- delemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, válta- kozó kéthangú jelzéssel;

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mű- ködnie;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

– nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

3.C. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények

Általános követelmények

A távfelügyeleti rendszernek meg kell felelnie a Mabisz biztonsági távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objek- tumban működő elektronikai jelzőrendszernek pedig eleget kell tennie legalább a minimális elektronikai védelem előírásainak (VI. Függelék 3. Fejezet 3.B.1. pont).

Riasztás és beavatkozás

Az automatikus távjelzés érkezhet a rendőrséghez, egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz, kivonuló szolgálathoz. A Szolgáltatási szerződésben a garantált maximum ki- vonulási idő a 15 percet nem haladhatja meg.

Az őrző-védő vállalkozáshoz – nonstop riasztást fogadó központjá- ba – történő bekapcsoláskor az őrző-védő cég és a behatolást és tá- madást jelző elektronikai jelzőrendszert üzemeltető vállalkozás közti megállapodás szerinti beavatkozási intézkedéseket az őrző-védő cég- nek írásban dokumentálni kell a beavatkozási tanúsítványban.

Hibaérzékelés

Automatikusan és közvetlenül jelenteni kell legalább a hálózati hibát, az elemhibát, valamint a koncentrált feldolgozási egységek hibáit (pl. mikro- processzor) a karbantartónak, egy megbízott helyre (pl. az őrző-védő és biztonsági cégnek) vagy az üzemeltető egyéb olyan helyére, ahol állandó- an tartózkodik valaki (pl. a recepció). A jelentésnél 60 perces késleltetés megengedhető. Az automatikus hibajelzés egy tetszőlegesen felügyelt át- viteli úton keresztül is történhet.

Állapotjelentések: éles/nem éles állapot jelzése

A behatolás- és támadásjelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelenté- sek (pl. éles/nem éles) információként érkezhetnek egy tetszőlegesen fel- ügyelt vagy nem felügyelt átviteli útról automatikusan pl. egy őrző-védő és biztonsági céghez.

A behatolást és támadást jelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelen- téseknek (pl. éles/nem éles), amelyeket a riasztás beérkezési helyén érté- kelnek ki (pl. nem éles kapcsolás felügyelete „nem engedélyezett” időab- lakokban), felügyelt átviteli úton keresztül automatikusan kell megérkez- niük.

Regisztrációs berendezés

A behatolást és támadást jelző rendszer üzemi állapotait, beleértve az összes vészjelzést, – a behatolást és támadást jelző központ háttérmemó- riájától függetlenül – egy regisztrációs berendezés segítségével kell doku- mentálni.

Állapotjelzések

A behatolás- és támadásjelző rendszer bizonyos üzemi állapotait kívül is ki kell jelezni (pl. egy kiváltott érzékelő csoport jelzése, amely orientációként szolgálhat a beavatkozó erők számára).

Ezek(et) a jelzések(et):

– nem lehetnek mindenki számára érthetőek és a behatolást és támadást jelző rendszer részeként felismerhetőek;

– hozzáféréstől védetten kell elhelyezni, és ezeket visszahatás nélkül sza- bad csak a behatolást és támadást jelző rendszerbe csatlakoztatni.

FONTOS! A távfelügyeletet végző szolgálattal egyeztetni kell, hogy a biztosított telephelyen alkalmazzanak-e helyszíni külső ri- asztást.

Az Őrző-védő szolgálattal kapcsolatos követelmények: Őrzésvédelmi tevékenységet a 2005. évi CXXXIII. Törvény (a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabá- lyairól), az ennek végrehatására kiadott 22/2006. (IV. 25.) BM rende- let (a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevé- kenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásá- ról) szerinti feltételeknek megfelelő, az SzVMSzK tagságával rendel- kező vállalkozás, illetve vállalkozó végezhet.

VII. A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)

1. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhaszná- lása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jel- lemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.

i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve, európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000;

n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé-

lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

q. Üxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.

r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.

2. Az adatkezelés célja, jogalapja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől elté- rő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hoz- zájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meg- határozottak szerinti kezeléséhez.

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti.

A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során (2018. január 1-jétől ehelyett közigazgatási perben) eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárás- ban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában

eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. xxxxxxxxx xsetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző-

désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az

Infotv. 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon bizto- sított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és j. pont- jai, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biz- tosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meg- határozottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüggő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érin- tően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény idő- pontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által meg- jelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk ada- tait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.

6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartá- sokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a tör- vényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamá- ról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő te- vékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az el- hárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatai- nak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til- takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.

Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint

c. törvényben meghatározott egyéb esetben.

Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.

6.5. Kártérítés, sérelemdíj

Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja

végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetők a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.

6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat- kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015., NAIH – 100950/2016., NAIH – 123122/2017. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel

szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák, posta	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek	programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhetőségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat

nyitvatartási idejében hívható, ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, köz-

ponti fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (személyes ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház), levélcím: 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:

x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható,

ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) el- járását kezdeményezheti. 2016. október 15-től bármelyik kormányablak- ban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű beje- lentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem le- adására.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai online vitarendezési plat- formról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. A bíróság eljárására a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthető a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menü- pontjában.

9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

10. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az

Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama

vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.

Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

11. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

Document Metadata

Table of Contents

„BÁZIS-E”

Document Metadata