Cafetéria Szabályzat (Minta)
Cafetéria Szabályzat 2022.
Cafetéria Szabályzat
2022.
(Minta)
Szervezet neve _____________________________________________________________
Címe: ______________________________________________________________
Adószáma: ________________________________
Képviseletre jogosult személy(ek) neve:_________________________________________
Jelen szabályzat felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében évente történik.
Hatályba lépett: ___________________ sz. határozattal.
Alkalmazandó: ___________________ -tól
Tartalomjegyzék
Bevezető rendelkezések
A Szabályzat célja
Értelmező rendelkezések
Fejezet: A Szabályzat alkalmazása
Cafetéria megállapítására, módosítására vonatkozó szabályok
A Társaság által nyújtott juttatások és a munkavállalókat megillető éves keretösszegek meghatározása
Jogosultak köre
A juttatások elérhetősége
A juttatások értékének meghatározása
A munkavállaló nyilatkozata az általa választani kívánt juttatásról, valamint azok összegeinek meghatározása
A juttatások elszámolása a munkaviszony megszűnése esetében
A munkavállalók tájékoztatása jelen Szabályzat tartalmáról
Fejezet: Választható béren kívüli juttatások (adómérték: 28%)
Fejezet: Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (adómérték: 33,04%)
Fejezet: Adómentes juttatások
Fejezet: Egyes feltételeknek megfelelő munkavállalók részére nyújtott egyes juttatások
Mellékletek:
Egyéni nyilvántartó a választott juttatások igénybevételéről
Nyilatkozat Széchenyi Pihenő kártya juttatás igénybevételéről
Nyilatkozat nem bejegyzett élettársi kapcsolatról Széchenyi Pihenő társkártya kiadása céljából
Csekély értékű ajándék, szolgáltatás nyilvántartása
Ajándékban részesülők nyilvántartása
Bevezető rendelkezések
A szabályzat célja
1) A Társaság a béren kívül, egyéb jelen Szabályzatban meghatározott juttatásokat is nyújt munkavállalóinak, így járulva hozzá a munkavállaló munkájának további elismeréséhez és részére további nettó jövedelem juttatásához.
2) A munkabéren túl, a munkavállalónak adott egyéb juttatások nem adhatók a munkavégzés során elért teljesítmény jutalmazására, nem függhetnek a munkateljesítménytől, továbbá ezen juttatásokkal nem helyettesíthető a bérjellegű juttatás.
3) Jelen Szabályzat hivatott szabályozni a Társaság által, a munkavállalói részére – egyes juttatásoknál a munkavállalók közeli hozzátartozó részére is - nyújtott béren kívüli juttatások, egyéb meghatározott juttatások és adómentes juttatások nyújtásának rendjét.
Értelmező rendelkezések (Szja tv. 3§)
1. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet
a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy
b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy
c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy
d) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy
e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy
f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg
azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.
2. Munkáltató:
a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll,
b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján,
c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója,
azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.
3. Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel.
4. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.
5. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet.
6. Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet.
7. Sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.
8. Xxxxx: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.
9. Minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért.
10. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.
11. Kifizető: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).
12. Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás.
13. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás - akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét.
14. Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.
15. Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a 44/C. § (8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség összegével csökkentett biztosítói teljesítésre - a haláleseti szolgáltatást kivéve - a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt az a biztosított jogosult, akire a nyugdíjbiztosítási szerződést megkötötték, és a biztosító szolgáltatását a biztosított
halála,
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),
c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy
d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése
váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket - a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri - tartalmaznia kell, és az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az ötezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás - a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt - egy összegben is teljesíthető.
16. Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.
17. Balesetbiztosítás: az olyan betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás), amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
Széchenyi Pihenő Kártya felhasználása: A 76/2018 (VI.20.) Korm. Rendelet 5§-a szerint: “ A szolgáltató - a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadás esetén - kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás felhasználásnak jogszerűen megfelelő és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére:
a) az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szálláshely alszámla terhére
aa) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30.),
ab) belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR’08 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),
ac) a szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás,
ad) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége),
ae) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a strandszolgáltatás);
b) az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vendéglátás alszámla terhére
ba) éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR’08 56.10.),
bb) egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.),
bc) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30.),
bd) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége),
be) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a strandszolgáltatás),
bf) belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR’08 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése);
c) az Szja tv. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szabadidő alszámla terhére
ca) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR’08 86.90-ből a fizioterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás és az egyéb, máshová nem sorolt humán-egészségügyi ellátás),
cb) előadó-művészet (TEÁOR’08 90.01.),
cc) múzeumi tevékenység (TEÁOR’08 91.02.),
cd) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR’08 91.04.),
ce) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR’08 93.21.),
cf) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajókikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése),
cg) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04.),
ch) testedzési szolgáltatás (TEÁOR’08 93.13.),
ci) egyéb sporttevékenység (TEÁOR’08 93.19-ből a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és a sportesemények, a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja),
cj) belvízi személyszállítás (TEÁOR’08 50.30.),
ck) egyéb foglalás (TEÁOR’08 79.90-ből az idegenvezetés),
cl) sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),
cm) sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’08 93.12.),
cn) sport, szabadidős képzés (TEÁOR’08 85.51.),
co) szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’08 77.21.),
cp) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30.),
cr) helyközi vasúti személyszállítás (TEÁOR’08 49.10-ből kizárólag a keskenynyomközű vasúton történő személyszállítás);
cs) belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR’08 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése).”
I. Fejezet: A Szabályzat alkalmazása
A) A szabályzat megállapításának, módosításának jogosultja
4) A Szabályzatot a munkáltatói jogokat gyakorló személy lépteti érvénybe, illetve vonhatja vissza.
5) A Szabályzat a munkáltatói jogokat gyakorló személy által év közben is módosítható.
B) A Társaság által nyújtott juttatások és a munkavállalókat megillető éves keretösszegek meghatározása
6) A munkavállalók által igénybe vehető keretösszegek éves szinten kerülnek meghatározásra. A keretösszeg az adott juttatásra vonatkozó adókötelezettséggel növelt összeg.
7) A munkavállalók által igénybe vehető éves keretösszeget a Társaság Legfőbb Szerve (közgyűlés, taggyűlés, tagok gyűlése) hagyja jóvá, a tárgyévet megelőző évről szóló beszámoló elfogadásáig.
8) A keretösszegek csak a tárgyévre szólnak, következő évre nem vihetők át.
C) Jogosultak köre
9) A Társaság – az általa meghatározott munkavállalói körön belül - a munkavállalóinak, illetve egyes meghatározott juttatások esetében a munkavállalók közeli hozzátartozóinak - a munkavállalók választása szerint, a munkáltató által meghatározott keretösszeg erejéig – jelen Szabályzatban meghatározott béren kívüli juttatásokat, béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat, illetve adómentes juttatásokat nyújt.
10) A munkavállaló arra a hónapra jogosult juttatásra, amely hónap minden napján munkaviszonyban állt és a munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek eleget tett.
11) Próbaidő alatt a munkavállaló nem részesül jelen Szabályzatban meghatározott juttatásokban. Amennyiben a próbaidő elteltével a munkaviszonya véglegesítésre kerül, a munkaszerződés véglegesítését követő első naptól jogosult a juttatások igénybevételére.
12) A munkavállaló az alábbi esetekben nem jogosult a jelen Szabályzat szerinti juttatások igénybevételére:
Szülési szabadság, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély időtartamára
30 napot meghaladó időtartamú, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára a 31. naptól
30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartamára a 31. naptól, kivéve az üzemi balesetet szenvedett dolgozó, akit a betegállomány teljes idejére megilletnek a jelen Szabályzat szerinti juttatások.
Ha a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a munkáltató intézkedése alapján mentesül
Tartós külszolgálat időtartamára
13) A munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munkáltatónak megszűnik a jelen Szabályzat szerinti juttatásokra vonatkozó jogosultsága. A jogosultság a munkáltatói intézkedés kelte, a megszűnési ok bekövetkezte vagy a munkáltatói felmondás napjával érintett hónaptól kezdődően szűnik meg.
D) A juttatások elérhetősége
14) A munkavállaló az általa választott juttatások igénybevételéhez, amennyiben a választott juttatás feltételekhez kötött, a feltételek fennállásáról szóló nyilatkozata szükséges.
15) A munkáltató az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.
E) A juttatások értékének meghatározása
16) A jelen Szabályzat szerint a munkavállalónak nyújtott juttatások értéke, továbbá az egyes juttatásoknál meghatározott keretösszegek értéke bruttó összegek, tartalmazzák a hozzájuk kapcsolódó közterhek összegét.
17) A juttatások után a közterheket a munkáltató, mint kifizető fizeti meg.
18) A törvény értelmében jövedelem a juttatás értéke. Az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetében annak a szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni.
19) A munkavállaló részére nyújtott juttatás nettó jövedelemnek számít, amely esetében az adó alapja a béren kívüli juttatások esetében a jövedelem értéke, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében a jövedelem 1,18-szorosa.
20) A béren kívüli juttatások és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében eltérő a közterhek számítása.
21) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében – Szja tv. 70§ - a következőképpen alakul a közterhek számítása: a közteher alapja a juttatás értékének 1,18-szorosa (Szja tv. 69§ (2) bekezdés b) pont), továbbá 15% Szja (Szja tv. 8.§ (1) bek., 13% SZOCHO (2018. évi LII. tv.). Tehát a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások közterhe 33,04 %.
22) Béren kívüli juttatások esetében – Szja tv. 71.§ - a közteher alapja a juttatás értéke, mely után a kifizetőt 15% Szja (Szja tv. 70.§), 13% SZOCHO (2018. évi LII. tv.) . Tehát a béren kívüli juttatások közterhe 28 %.
Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatótól, a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára juttatott évi legfeljebb (több juttatótól együttvéve) 150.000 Ft., mely 2022.02.01. és 2022.05.31. közötti időszakban, melegkonyhás vendéglátóhelyeken, illetve meghatározott étkezési szolgáltatásra és élelmiszer vásárlására használható fel.
F) A munkavállaló nyilatkozata az általa választani kívánt juttatásról, valamint azok összegeinek meghatározása
23) A munkavállaló minden tárgyév január 31. napjáig nyilatkozni köteles a jelen Szabályzatban meghatározott juttatások közül az általa választott juttatásokról, valamint azok mértékéről.
24) A munkavállaló a juttatások választásáról szóló nyilatkozatát a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyesen köteles átadni.
25) Amennyiben jelen Xxxxxxxxxx év közben módosításra kerül, illetve új Szabályzat kerül elfogadásra – eltérő rendelkezés hiányában - a már módosított, illetve új Szabályzat közzétételét követő 30 napon belül köteles a munkavállaló nyilatkozatát a munkáltató jogkör gyakorlójának személyesen átadni.
26) Amennyiben a munkavállaló év közben létesít munkaviszonyt a Társaságnál, illetve év közben szerez jogosultságot a juttatások igénybevételére, nyilatkozatát az első munkában töltött napot követő 30 naptári napon belül köteles megtenni az általa választott juttatások, valamint azok keretösszegeinek felhasználásáról.
27) A munkavállaló nyilatkozata a keretösszeg felhasználásáról tárgyévre, illetve ha a munkavállaló jogosultsága év közben megszűnik, a jogosultság fennállásáig szól, a munkavállaló által megtett nyilatkozat módosítására év közben nincs lehetőség.
28) Amennyiben a munkavállaló a nyilatkozatát hiányosan nyújtja be, úgy a hiányzó adatok pótlásáig a juttatások nem kerülnek kifizetésre.
G) A juttatások elszámolása a munkaviszony megszűnése esetében
29) Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria összeggel az utolsó munkában töltött napig a Társaság cafetéria nyilvántartást végzésével foglalkozó személynél elszámolni és köteles a részére már kifizetésre került többletjuttatást visszafizetni.
30) Amennyiben a munkavállaló a tárgyévben a juttatási keret jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított, felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet utolsó illetményéből levonásra kerül. Amennyiben nincs lehetőség a cafetéria juttatás többlet igénybevétel bérből történő levonására, fizetési értesítés után a tartozás összegét átutalással vagy készpénzben kell befizetni a munkáltató pénztárába vagy bankszámlájára.
31) Amennyiben készpénzben kerül sor a már kifizetett többletjuttatás visszafizetésére, a Társaság átvételi bizonylatot állít ki.
32) Nyugdíjba vonulás, létszámleépítés, haláleset miatt bekövetkező jogviszony megszűnése esetén megállapított cafetéria juttatás többlet igénybevétel (túlfizetés) nem kerül visszavonásra.
33) A munkáltató a többletjuttatás visszakövetelését mellőzheti, ebben az esetben a keretet meghaladó juttatás közterhét a munkáltató bevallja és megfizeti.
H) A munkavállalók tájékoztatása jelen Szabályzat tartalmáról
34) A Társaság köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalók a Szabályzat tartalmát megismerhessék. Tájékoztatási kötelezettségének tárgyév január 31. napjáig köteles eleget tenni, oly módon, hogy jelen Szabályzat egy példányát a munkavállalók által közösen használt helyiségben - minden munkavállaló számára biztosítva a szabad hozzáférést - közzéteszi.
35) Mindezeken túlmenően, a munkavállaló kifejezett kérésére a Társaság köteles jelen Szabályzatba a betekintést a munkavállaló számára biztosítani.
II. Fejezet
Választható béren kívüli juttatások (adómérték: 28%)
36) A munkavállalót 2022. évben ......................... Ft. (Max.450.000Ft.) éves keretösszegig illetik meg az e fejezetben meghatározott béren kívüli juttatások.
37) A Széchenyi Pihenő Kártya juttatás éves nettó összege nem lehet magasabb 450.000Ft.-nál a kedvezményes adózás mellett. Amennyiben a juttatás értéke a keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész a keret túllépése esetén a keretösszeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül 33,04% közteherrel.
38) A juttatások igénybevételéhez a munkavállaló nyilatkozata szükséges.
39) Ezen összeg terhére a munkavállaló az alábbi béren kívüli juttatásokból választhat:
Széchenyi Pihenő Kártya juttatás
Szálláshely alszámlára utalt juttatás ................... Ft. (max. 225.000Ft.) /év keretösszegig.
Vendéglátás alszámlára utalt juttatás ...........................Ft. (max. 150.000Ft.)/év keretösszegig.
Szabadidő alszámlára utalt juttatás ........................... Ft. (max. 75.000Ft.)/év keretösszegig.
40) A juttatás átvételét átvételi jegyzékkel kell bizonylatolni. Az átvételi jegyzéknek tartalmaznia kell a a SZÉP kártya azonosító adatait, a munkavállaló nevét, a juttatás értékét, átvétel időpontját, a munkavállaló aláírását.
III. Fejezet
Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (adómérték: 33,04%)
41) Valamennyi munkavállaló számára jelen Szabályzat II. fejezetében meghatározott juttatásokon felül a 2022. évben évi .................. Ft. keretösszegig, a munkavállalók választásuknak megfelelő körben ezen Fejezetben meghatározott termékek, szolgáltatások igénybevételére jogosultak.
42) Az egyes meghatározott termékek, szolgáltatások igénybevételére – amennyiben a meghatározott juttatás jogosultjainak körénél külön meg van határozva - a munkavállalókon kívül, azok közeli hozzátartozói is jogosultságot szerezhetnek.
43) A 41) bekezdésben meghatározott termékek, szolgáltatások köre: (Azokat az elemeket, amelyeket a Társaság nem alkalmaz törölni kell!)
Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás
Jogosultak köre: Munkavállaló.
A juttatás éves nettó értéke: ................................. Ft. (Korlátozás nélkül)
A juttatás bizonylatolása: A munkáltató nevére szóló számla.
Cégtelefon magáncélú használata
Jogosultak köre: Munkavállaló.
A juttatás éves nettó értéke: ................................. Ft. (Korlátozás nélkül)
A juttatás bizonylatolása: A munkáltató nevére szóló számla.
Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg
Jogosutlak köre: Munkavállalók
A juttatás éves nettó értéke: ……………… Ft. (Korlátozás nélkül)
Jegyzék, amely befizetésenként tartalmazza a munkavállalók nevét, a pénztári befizetés összegét és időpontját.
Szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató résézre azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel
Jogosultak köre: Munkavállaló.
A juttatás éves nettó értéke: ................................. Ft.
A juttatás bizonylatolása: Átvételi jegyzék, amely tartalmazza a juttatás értékét, a munkavállaló nevét, az átvétel időpontját és a munkavállaló aláírását.
5. Csekély értékű ajándék (Évi egy alkalommal a minimálbér 10%-ának erejéig.)
Jogosultak köre: Munkavállaló.
A juttatás éves nettó értéke: ................................. Ft.
A juttatás bizonylatolása: Átvételi jegyzék, amely tartalmazza a juttatás értékét, a munkavállaló nevét, az átvétel időpontját és a munkavállaló aláírását.
6. Üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.
Jogosultak köre: Munkavállaló.
A juttatás éves nettó értéke: ................................. Ft.
A juttatás bizonylatolása: Átvételi jegyzék, amely tartalmazza a juttatás értékét, a munkavállaló nevét, az átvétel időpontját és a munkavállaló aláírását.
7. A SZÉP-Kártyára keretösszegen felül adott juttatás
Jogosultak köre: Munkavállaló.
A juttatás éves nettó értéke: ................................. Ft.
A juttatás bizonylatolása: Átvételi jegyzék, amely tartalmazza a juttatás értékét, a munkavállaló nevét, az átvétel időpontját és a munkavállaló aláírását.
8. Rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás
Jogosultak köre: Munkavállalók
A juttatás éves nettó értéke: .....................Ft.
Bizonylatolása: Átvételi jegyzék, amely tartalmazza a juttatás értékét, a munkavállaló nevét, az átvétel időpontját és a munkavállaló aláírását.
IV. Fejezet
Adómentes juttatások
(Azokat az elemeket, amelyeket a Társaság nem alkalmaz törölni kell!)
Sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy
Jogosultak köre: Munkavállalók
Adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet - a magánszemélyeknek ki nem osztott belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, továbbá nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány sem. (Szja tv. 1. Sz. Melléklet 8.28.)
A juttatás éves nettó értéke: ……………… Ft. ( A minimálbért meg nem haladó mértékben)
A juttatás bizonylatolása:
Átvételi jegyzék, amely tartalmazza az utalvány azonosítóit, értékét, a munkavállaló nevét, az átvétel időpontját és a munkavállaló aláírását vagy a munkáltató nevére szóló számla (belépőjegy, xxxxxx).
Kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozás díj
Jogosultak köre: Munkavállalók
Adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet - a magánszemélyeknek ki nem osztott belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, továbbá nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány sem. (Szja tv. 1. Sz. Melléklet 8.28.)
A juttatás éves nettó értéke: ............................. Ft. (A minimálbért meg nem haladó mértékben)
A juttatás bizonylatolása:
Átvételi jegyzék, amely tartalmazza az utalvány azonosítóit, értékét, a munkavállaló nevét, az átvétel időpontját és a munkavállaló aláírását vagy a munkáltató nevére szóló számla (belépőjegy, xxxxxx).
3. Óvodai, bölcsődei ellátás
Jogosultak köre: Munkavállalók
A juttatás bizonylatolása: A munkáltató vagy a munkavállaló nevére szóló számla, az ellátás, étkezés költségei erejéig.
4. Szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés
Jogosultak köre: Munkavállalók
A juttatás bizonylatolása: A munkáltató nevére szóló számla.
A munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van; munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn (Szja tv. 0.xx. melléklet 8.6. f) pont
V. Fejezet
Egyes feltételeknek megfelelő munkavállalók részére nyújtott egyes juttatások
44) Az alábbi feltételeknek megfelelő munkavállalók jogosultak a II. Fejezetben, III. Fejezetben, IV. Fejezetben meghatározott juttatásokra, az e Fejezetben megjelölt éves keretben:
a. Vezető állású munkavállalók (Mt. 208.§,) ügyvezető, gazdasági igazgató, termelési igazgató, kereskedelmi igazgató, illetve helyettesek. Keretösszeg: ....................... Ft./év.
b. Csoport-, részleg-, brigád-, ágazat, iroda- telep- stb. vezetők. Keretösszeg: ................ Ft./év.
c. A munkáltatónál legalább 5 / 10 / 15 /20 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók. Keretösszeg: ........................ Ft./év.
Egyéni nyilvántartó a választott juttatások igénybevételéről
-
-
Munkavállaló neve:
Beosztása:
Választott juttatás megnevezése
Juttatás nettó értéke
(Ft./év)
Adóteher (%)
Juttatás bruttó értéke (Ft./év)
Összesen:
-
xxx.xxxxxxxxxx.xxx