Contract

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6546/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Signal Biztosító Zrt. számára

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján a Signal Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxx: xxxxxxxx xxxxxxxxx) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

I. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

I/A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

II. A Felügyelet a pénzügyi szervezet panaszkezelését illetően, illetőleg a kötvényesítés során tanúsított magatartása vonatkozásában jogszabálysértést nem állapított meg.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírságok önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírságok befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszegek után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfelek, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

I n d o k o l á s

Ügyfél 2011. február 28-án érkeztetett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ban meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

Ügyfél beadványában előadta, hogy a (…) forgalmi rendszámú gépjármű üzemben tartója az Ügyfél fia, (…), tulajdonosa pedig az Ügyfél. Ügyfél 2010. november 30-án kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot a pénzügyi szervezetnek a (…)-n (székhelye: , továbbiakban: alkusz) keresztül. Ügyfél a beadványában előadta, hogy

a pénzügyi szervezet 2011. január 31-én telefonon kereste meg, és tájékoztatta, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére az üzemben tartó köteles, és nem a tulajdonos.

Ügyfél és fia, (...) 2011. február 14-én személyesen benyújtotta a pénzügyi szervezetnek a gépjármű forgalmi engedélyének a másolatát, továbbá egy kérelmet arra vonatkozóan, hogy kérik az üzemben tartó személyének megfelelően kiállított biztosítási kötvény megküldését. Ügyfél 2011. február 14-én személyesen kereste fel a pénzügyi szervezet ügyfélszolgálatát, és kérte, hogy a biztosítási fedezet fennállásáról szóló „zöldkártyát” részére a pénzügyi szervezet adja ki. A pénzügyi szervezet ügyfélszolgálata tájékoztatta Ügyfelet, hogy csak a szerződés rögzítését követően tudja a zöldkártyát kiállítani részére. Fentiek miatt az Ügyfél a gépjárműre egy másik biztosító társaságnak adott kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatot.

Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a pénzügyi szervezet csak két hónappal a szerződéses ajánlat megtételét követően tájékoztatta arról, hogy a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére az üzemben tartó jogosult.

A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi

- a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek)

- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek,

- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és

- az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek

betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I.

Ügyfél 2010. november 30-án, 2011. január 1-jei kockázatviselési kezdettel kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot alkuszon keresztül a pénzügyi szervezetnek. A pénzügyi szervezet 2011. január 31-én telefonon kereste meg az Ügyfelet, és tájékoztatta arról, hogy a hatályos jogszabályok alapján kizárólag az üzembentartó jogosult a biztosítási szerződés megkötésére.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 4. § (1) bekezdése rendelkezik az üzemben tartó biztosítási kötelezettségéről, amely szerint „minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).”

Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése kimondja: „A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által - szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján - üzemben tartóként megnevezett személy.”

A Gfbt. 3. § 35. xxxxxx határozza meg az üzemben tartó fogalmát, amely szerint „üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;”

A Felügyelet megállapította, hogy a (...) forgalmi rendszámú gépjármű üzemben tartója az Ügyfél fia, (...), tulajdonosa pedig az Ügyfél, amelyre való tekintettel a Gfbt. 3. § 35. pontja értelmében az Ügyfél fia lett volna jogosult a gépjármű vonatkozásában a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötésére.

A Felügyelet az alkusz által a fogyasztóvédelmi eljárásban becsatolt dokumentumokból megállapította, hogy a pénzügyi szervezet az Ügyfél biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatát 2010. december 11-én átvette.

A pénzügyi szervezet 2011. április 20-án kelt nyilatkozata szerint a biztosítási ajánlat rögzítése során tapasztalt hiányosság miatt 2011. január 31-én telefonon kereste meg az Ügyfelet és arról tájékoztatta, hogy a hatályos jogszabályok alapján kizárólag az üzemben tartó jogosult a biztosítási szerződés megkötésére.

Az Fttv. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3.§ (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,

a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és

b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”

Az Fttv. 7.§ (1) bekezdése szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely

a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és

b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás)”

Az Fttv. 2. § h) pontja szerint „ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” Nyilvánvaló, hogy a pénzügyi szervezet által a szerződés valós állapotára vonatkozó tájékoztatás elmulasztása, illetőleg a tájékoztatás késedelmes megvalósítása az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül.

A Felügyelet megállapította továbbá, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül.

Tekintettel arra, hogy az Ügyfél a szerződéses ajánlatot 2010. november 30-án tette meg, az alkusz pedig 2010. december 11-én, azaz kellő időben továbbította a biztosítási ajánlatot a pénzügyi szervezetnek, a pénzügyi szervezet azonban csak 2011. január 31-én tájékoztatta az Ügyfelet, így eddig az időpontig az ügyfél joggal feltételezhette, hogy a biztosítási szerződése érvényesen létrejött és hatályos.

A pénzügyi szervezet 2011. évre vonatkozóan nem lett volna jogosult és köteles elfogadni az ajánlatot, tekintettel arra, hogy azt nem az arra jogosult, egyúttal pedig kötelezett tette meg.

A Felügyelet a jogsértés megállapíthatóságát abban látja, hogy a Gfbt. 4. §-ában foglalt rendelkezések alapján kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a jogszabályban meghatározott személy – így az üzembentartó, és csak annak hiányában a tulajdonos – köthet, amelyre való tekintettel megállapítható, hogy a pénzügyi szervezet a Gfbt.-ben foglaltakkal kapcsolatos tájékoztatás vonatkozásában mulasztást követett el, mert nem tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy a szerződése érvényesen nem jöhet létre.

A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet csak 2011. január 31-én tájékoztatta arról, hogy a gépjárműre csak az üzemben tartó jogosult kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötni, az Ügyfél számára nem tette lehetővé azt, hogy a szerződés valós állapotát ismerje, azaz az Ügyfélnek nem volt lehetősége arra, hogy megfelelő intézkedéseket megtehesse annak érdekében, hogy a tulajdonában álló gépjárműre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítási szerződés mihamarabb megkötésre kerülhessen, figyelemmel arra, hogy a jogszabály az érvényes felelősségbiztosítási szerződés meglétét kötelezővé teszi, annak hiányát pedig jogkövetkezményekkel sújtja.

A Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet a szerződés érvényes létrejöttének, állapotának vonatkozásában tévedésben tartotta, valamint késedelmesen tájékoztatta a Gfbt.-ben foglaltakról, megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését.

II.

Ügyfél 2011. február 1-jén telefonon kereste meg a pénzügyi szervezetet, és panaszt tett arra vonatkozóan, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor nem kapott tájékoztatást arról, hogy az üzemben tartó kötelessége a biztosítási szerződés megkötése. A pénzügyi szervezet Ügyfelet a 2011. február 15-én kelt levelében tájékoztatta, hogy a gépjármű forgalmi engedélyében az Ügyfél neve, mint üzemben tartó nem szerepel, ezért a biztosítási szerződés megkötésére nem jogosult. A pénzügyi szervezet a fenti levelében kérte továbbá az Ügyfelet, hogy a lehető legrövidebb időn belül jegyeztesse be magát üzemben tartónak és küldje meg a pénzügyi szervezet részére a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát. A pénzügyi szervezet tájékoztatása szerint amennyiben a bejegyzés a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, akkor a biztosítási szerződés a pénzügyi szervezetnél nem lép hatályba.

A pénzügyi szervezethez 2011. február 14-én érkezett kérelemben az Ügyfél és a fia, (…) kérték a pénzügyi szervezettől az üzemben tartó személyének megfelelően kiállított biztosítási kötvény megküldését. Kérelmükhöz csatolták a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát.

A pénzügyi szervezet a 2011. február 21-én kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés biztosítástechnikai rendszerben történő rögzítését az ajánlattól eltérően, az Ügyfél kérelmének megfelelően az üzemben tartó személyre tette meg; a továbbiakban (…) üzemben tartó nevén tartja nyilván a biztosítási szerződést. A pénzügyi szervezet az üzemben tartó, (…) részére a biztosítási díj teljesítéséhez szükséges készpénzátutalási megbízást küldött.

Ügyfél a 2011. február 25-én kelt, a pénzügyi szervezethez 2011. március 2-án érkezett beadványában ismételten panaszt nyújtott be a pénzügyi szervezethez, amelyre a pénzügyi szervezet a 2011. március 29-én kelt levelében adott választ. A pénzügyi szervezet a válaszlevelében felajánlotta az Ügyfél részére a biztosítási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, melyhez kérte, hogy (…) üzemben tartó-szerződő írásban nyilatkozzon a másik biztosítási szerződés megkötésének napjáról, amely napig a pénzügyi szervezet kiszámolja az esedékes biztosítási díjat és a díj megfizetését követően kiállítja a közös megegyezést tartalmazó kártörténeti igazolást a biztosítási szerződés megszűnéséről. A pénzügyi szervezet 2011. április 20-án kelt nyilatkozata szerint 2011. április 11-én megérkezett a pénzügyi szervezethez a kért nyilatkozat, mely alapján 3.172 Ft-ról készpénzátutalási megbízást küldött az üzemben tartó részére a díjfizetés teljesítéséhez. A pénzügyi szervezet fent kelt nyilatkozata szerint az összeg megérkezését követően gondoskodik kártörténeti igazolás kiállításáról.

A biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 167/B. § (7) bekezdése szerinti válaszadási kötelezettségének „a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.”

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a pénzügyi szervezet az Ügyfél 2011. február 1-jén telefonon tett panaszára, továbbá az Ügyfél 2011. március 2-án

érkezett panaszára határidőben válaszolt, amelynek megfelelően eleget tett a Bit. 167/B. § (7) bekezdésében foglalt előírásoknak.

A pénzügyi szervezet 2011. április 20-án kelt nyilatkozata szerint Ügyfél az Elektronikus Közigazgatási és Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartása alapján tulajdonos, a gépjármű üzemben tartója fia, (...). A pénzügyi szervezet fenti nyilatkozata szerint a biztosítási ajánlat kötvényesítését nem hajtotta végre, ezért az ajánlat rögzítése érdekében telefonon kereste meg az Ügyfelet, és kérte, hogy vagy jegyeztesse be magát üzemben tartóként, vagy a jelenlegi üzemben tartó, (…) kerüljön kivezetésre a forgalmi engedélyből. Az Ügyfél visszajelzését a pénzügyi szervezet – nyilatkozata szerint – 2011. február 15-éig várta.

A Gfbt. 5. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy „a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni.”

A Gfbt. 9. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.”

Fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a Gfbt. fentiekben idézett jogszabályi rendelkezéseinek betartásával járt el akkor, amikor a biztosítási ajánlatot nem kötvényesítette tekintettel arra, hogy a biztosítási ajánlaton szerződőként a gépjármű tulajdonosa, azaz az Ügyfél került megjelölésre.

A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint: „Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a

61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”

Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet a tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát meghatározó rendelkezésre.

Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezetet 250.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.

A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A

pénzügyi szervezet azzal, hogy az Ügyfelet a szerződése érvényességével kapcsolatosan késedelmesen tájékoztatta, a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására.

A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a pénzügyi szervezetnek az eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a pénzügyi szervezet e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel a fogyasztó Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.

A Felügyelet a bírság kiszabása során enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a pénzügyi szervezet lehetőséget talált a biztosítási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére.

A Felügyelet megjegyzi, hogy az alkusz vonatkozásában külön döntést hozott.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § a-p) pontjában, valamint a 64.§ - 72. §-aiban, illetőleg az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének

a) pontján alapul.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. június 29.

xx. Xxxxxxx Xxxxxx s.k.,

a PSZÁF főosztályvezetője