Érvénytelenség és hatálytalanság
Érvénytelenség és hatálytalanság
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx
2024. április 12.
I. A szerződés létre nem jötte, érvénytelensége, hatálytalansága
(elméleti bevezetés)
Ptk: 6:63. §: „(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.”
▶ nem jön tehát létre a szerződés, ha
▶ nincs konszenzus, mert
▶ a felek jognyilatkozata nem kölcsönös, mert az egyik fél nyilatkozata hiányzik;
▶ álképviselő által kötött szerződés;
▶ nyilvánvalóan nem szerződéskötési szándékkal tett nyilatkozat;
▶ a nyilatkozat nem az elköteleződés szándékát, csak egy esetleges jövőbeli szerződéskötés iránti nyitottságot fejezi ki;
▶ a felek jognyilatkozatai nem egybehangzóak, mert valamely lényeges vagy lényegesnek minősített kérdésben eltérnek egymástól;
▶ hiányos a konszenzus, mert valamely lényeges vagy lényegesnek minősített kérdésre a jognyilatkozat nem terjed ki;
▶ de csak ha ezt a kérdést nem rendezi kógens vagy diszpozitív szabály!
▶ a bíróság ezt hivatalból vizsgálja!
▶ az érvénytelen szerződés esetén a szerződési konszenzus létrejött és teljeskörű, vagyis a kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatokat a felek megtették, és az kiterjed minden lényeges kérdésre;
▶ az érvénytelen szerződés éppúgy nem hoz létre kötelmet a felek között, mint a nemlétező
szerződés;
▶ történetileg a jog úgy tekintette, mintha ezek a szerződések nem léteznének;
▶ erre utal a semmisség (nullitas) kifejezés is;
▶ dogmatikailag azonban meg kell különböztetnünk a nem létező és az érvénytelen szerződést;
▶ más a tényállás:
▶ a létre nem jött szerződés esetén a kötelemkeletkeztető tényállás (szerződéskötés) nem valósul meg;
▶ még ha annak látszata fenn is áll, pl. komolytalan nyilatkozat vagy álképviselet esetén;
▶ az érvénytelenség esetén a kötelemkeletkeztető tényállás (szerződéskötés) bekövetkezik, csak a jog megtagadja ettől a joghatást;
▶ mások a jogkövetkezmények:
▶ nem létező szerződés esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani;
▶ általában nincs lehetőség a nemlétezés orvoslására, kivéve az álképviselet esetét;
▶ érvénytelenség megállapítása függhet a felek akaratától (megtámadhatóság);
▶ érvénytelen szerződésnél sui generis jogkövetkezmények;
▶ az érvénytelenség bizonyos feltételekkel orvosolható;
Ptk. 6:118. § (1) bekezdés: Ha a szerződés hatálya nem állt be, vagy a szerződés hatályát vesztette … a szerződés teljesítése nem követelhető.
▶ ilyenkor létrejött egy érvényes kötelem;
▶ a feleket köti az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség, valamint a szerződési hűségből fakadó egyéb mellékkötelezettségek;
▶ ha ezek megsértéséből káruk keletkezik, a szerződésszegéssel okozott kár
megtérítésére vonatkozó szabályok szerint kell azt megtéríteni;
▶ végleges hatályvesztés esetén felmerül, hogy vajon megszűnik-e a kötelem;
▶ kötelem: jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére, illetve kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére;
▶ ebben az esetben viszont a szolgáltatás teljesítése többé nem követelhető;
II. Az érvénytelenség tartalma és alakzatai
Semmisség és megtámadhatóság 1.
▶ az érvénytelenségnek két alakzat van:
▶ semmisség [Ptk. 6:88. §];
▶ megtámadhatóság [Ptk. 6:89. §];
▶ a jogszabály határozza meg, hogy adott érvénytelenségi okhoz (tényálláshoz) mely alakzat fűződik;
▶ az érvénytelenségi tényállásnak a (szerződéses) jognyilatkozat megtételekor
fennállnia;
▶ nem érvénytelen, ha a nyilatkozattétel időpontjában:
▶ az adott tényállást a jogszabály nem minősíti érvénytelenségi oknak;
▶ az érvénytelenségi tényállás valamelyik eleme nem valósul meg;
▶ az érvénytelenség általános jogkövetkezménye (kötelemkeletkeztető hatály hiánya) mindkét esetben a szerződéskötésre visszaható hatállyal áll be;
▶ az érvénytelenség további jogkövetkezményei mindkét alakzat esetében
azonosak;
Semmisség és megtámadhatóság 2.
▶ semmisség [Ptk. 6:88. §];
▶ a törvény erejénél fogva áll be;
▶ a felek akaratától független;
▶ a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségének megállapítása, illetve a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt peres eljárást az indíthat:
▶ akinek ehhez jogi érdeke fűződik;
▶ a szerződő felek mindenre kiterjedően;
▶ harmadik személy csak abban a körben, ahogy azt a jogi érdeke igazolja;
▶ akit erre törvény feljogosít, abban a körben, amelyben a törvény felhatalmazza;
▶ pl.: az ügyész teljes körben:
▶ uzsorás szerződés esetén;
▶ közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében;
▶ megállapításához külön eljárásra nincs szükség;
▶ a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli;
▶ ha a szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes (átminősítés);
▶ kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes;
Semmisség és megtámadhatóság 2/1.
▶ megtámadhatóság [Ptk. 6:89. §];
▶ az eredményes megtámadás esetén lesz csak érvénytelen;
▶ akkor eredményes, ha
▶ a másik fél elfogadja, hogy a szerződés érvénytelen;
▶ a másik fél vitatja, de a bíróság megállapítja, hogy az érvénytelenségi tényállás megvalósult;
▶ megtámadásra jogosult:
▶ a sérelmet szenvedett fél;
▶ az, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik;
▶ a megtámadás módja:
▶ a másik félhez intézett jognyilatkozattal;
▶ ha ez eredménytelen, a határidőn belül bírósághoz fordulhat;
▶ közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható;
Semmisség és megtámadhatóság 2/2.
▶ megtámadhatóság [Ptk. 6:89. §];
▶ a megtámadás határideje:
▶ a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül;
▶ elévülési jellegű határidő!
▶ nyugodhat és megszakadhat;
▶ nyugvás esetén még 3 hónap!
▶ határidőn túl is kifogás alapítható rá;
▶ csak a marasztalási kereset elutasítását kérheti, a további jogkövetkezmények alkalmazását nem!
▶ megszűnik a megtámadás joga:
▶ ha a megtámadásra jogosult,
▶ a megtámadási ok ismeretében,
▶ a megtámadási határidő megnyílása után:
▶ a szerződési akaratát megerősíti, vagy
▶ a megtámadás jogáról lemond;
▶ már nem általános feltétel, hogy írásban tegye;
▶ csak akkor, ha a szerződési nyilatkozat írásbeli alakhoz kötött!
Az érvénytelenség jogkövetkezményei 1.
▶ az érvénytelenség alapvető jogkövetkezménye:
▶ nem keletkezik a kikötött szolgáltatásra vonatkozó jogosultság és kötelezettség (kötelem);
▶ az érvénytelenség további jogkövetkezményei;
▶ ha történt teljesítés, a nyújtott szolgáltatás és ellenszolgáltatás jogi sorsát rendezni kell;
▶ az annak megtartására vonatkozó jogosultság utólagos létrehozásával;
▶ a szerződés bírósági érvényessé nyilvánítása;
▶ a felek akaratából érvényessé válás;
▶ a szerződést megelőző állapot természetbeni vagy értékbeli visszaállításával;
▶ eredeti állapot helyreállítása;
▶ elszámolás;
▶ az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át;
▶ nemcsak a főszolgáltatásokat sorsát, hanem a járulékos kérdéseket is rendezni kell;
▶ a jogalap nélküli gazdagodás, a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint;
Az érvénytelenség jogkövetkezményei 2.
▶ Kétféle megközelítés létezik:
▶ a szerződéses kötelem fenntartása:
▶ a felek szerződéses nyilatkozata általában tükrözi az akaratukat;
▶ a felek a szerződési nyilatkozat megtételével elkötelezték magukat a kötelem létesítése mellett (pacta sunt
servanda);
▶ a feleknek – az ügyletek egymásra épülése miatt – általában nem áll módjukban vagy érdekükben a már megkapott szolgáltatásokat visszatéríteni;
▶ főszabály a részleges érvénytelenség, teljes érvénytelenség esetén főszabály az érvényessé nyilvánítás;
▶ a szerződéses tartalom védelme:
▶ a felek egybehangzó akaratnyilatkozata az alkuban kialakult kompromisszumot tükrözi, nem a felek egyéni akaratát (do ut des!);
▶ a szerződési szabadság alapján a felek csak az általuk meghatározott (kialkudott) tartalommal válhatnak
kötelezetté;
▶ a feleknek inkább áll érdekében a megváltozott tartalmú kötelem felszámolása, mert adott esetben harmadik személlyel kedvezőbb tartalmú ügyletet tudnak kötni;
▶ főszabály a teljes érvénytelenség, teljes érvénytelenség esetén kivételes az érvényessé nyilvánítás;
Teljes vagy részleges érvénytelenség?
▶ a Ptk. alapján a részleges érvénytelenség a főszabály
▶ a régi Ptk. eredeti 238. §-ában még a teljes érvénytelenség volt a főszabály;
▶ kivétel:
▶ általában: ha feltehető, hogy az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg:
▶ objektív a mérce;
▶ ha lényeges, vagy bármelyik fél által lényegesnek minősített feltételt érint;
▶ a „maradék” szerződés nem valósíthat meg érvénytelenségi okot;
▶ a polgári jog alapelveire tekintettel kell vizsgálni;
▶ fogyasztói szerződés esetén: a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető;
▶ itt is objektív a mérce;
▶ figyelemmel kell lenni a diszpozitív szabályokra is;
▶ a „maradék” szerződés nem valósíthat meg a fogyasztó terhére érvénytelenségi okot;
▶ a polgári jog alapelveire tekintettel kell vizsgálni;
Részleges érvénytelenség jogkövetkezményei
▶ A jogkövetkezményt illetően kétféle megközelítés létezik:
▶ az érvénytelen rész „kiesik” [„Wellmann-doktrína”]:
▶ az érvénytelenség jogkövetkezménye, hogy az érvénytelen részhez nem fűződik joghatás, az érvénytelen rész olyan, mintha a felek ki sem kötötték volna;
▶ az érvénytelen részre tekintettel teljesített szolgáltatás tartozatlan teljesítés, azt a szerződés keretei között kell elszámolni;
▶ az érvénytelen részre az általános „további jogkövetkezmények” alkalmazandók [„Kemenes-doktrína”]:
▶ az érvénytelenség jogkövetkezménye, hogy az érvénytelen részhez nem fűződik joghatás, az érvénytelen rész olyan, mintha a felek e körben különálló, de érvénytelen szerződést kötöttek volna;
▶ az érvénytelen részre tekintettel teljesített szolgáltatás sorsát a „további jogkövetkezmények” (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, jogalap nélküli gazdagodás) kell rendezni;
▶ kivéve: fogyasztói szerződés tisztességtelenségének esetét, mert akkor a Banco Espanol-ügyre tekintettel nem lehet az érvényessé nyilvánítást alkalmazni;
Az érvénytelenség további jogkövetkezményei
régi Ptk. szerint
▶ bírósági érvényessé nyilvánítás és
az esetleges ellenszolgáltatás nélkül
maradt szolgáltatás visszatérítése;
▶ a szerződéskötést megelőző (eredeti) állapot természetbeni visszaállítása;
▶ hatályossá nyilvánítás és az
esetleges ellenszolgáltatás nélkül
maradt szolgáltatás visszatérítése;
Ptk. szerint
▶ bírósági érvényessé nyilvánítás;
▶ felek megállapodásával történő érvényessé tétel;
▶ a nyújtott szolgáltatások kölcsönös, természetbeni visszatérítése (eredeti állapot helyreállítása);
▶ az ellenszolgáltatás nélkül maradt
szolgáltatás ellenértékének
pénzbeni megtérítése;
Választás az érvénytelenség további jogkövetkezményei közül 1.
▶ Elvi szempontok:
▶ az érvénytelenségi ok mindig valamilyen érdeket véd;
▶ ezt a további jogkövetkezmények alkalmazása során is védelemben kell részesíteni;
▶ az érvénytelenség alapvető jogkövetkezményének érvényesülnie kell;
▶ a polgári jog alapelveinek (jóhiszeműség és tisztesség, elvárhatóság, joggal való visszaélés tilalma) a jogviszony rendezése során is érvényesülniük kell;
▶ figyelembe kell venni az érvénytelen szerződéstől függetlenül fennálló, az alanyi jog vagy az igény megszüntetését eredményező körülményeket (pl.: elévülés, eredeti jogszerzés, telekkönyvi elbirtoklás);
▶ a magyar joggyakorlat lehetőség szerint a kötelmek megmentésére törekszik;
Választás az érvénytelenség további jogkövetkezményei közül 2.
▶ Törvényi feltételek:
▶ érvényessé nyilvánítás:
▶ az érvénytelenség oka utóbb megszűnt;
▶ kivéve, ha a védett érdek múltbeli védelme így nem biztosítható;
▶ az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető;
▶ az eredeti állapot helyreállítása;
▶ a szerződés nem nyilvánítható érvényessé;
▶ a nyújtott szolgáltatások természetben visszatéríthetők;
▶ a szolgáltatások értékegyensúlya fenntartható;
▶ az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni
megtérítése
▶ a szerződést nem lehet érvényessé nyilvánítani;
▶ az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy célszerűtlen;
Választás az érvénytelenség további jogkövetkezményei közül 3.
▶ egyéb szempontok:
▶ a cél az érvényessé nyilvánítás esetén a szerződéses kötelem fenntartása, egyéb esetekben a szerződéses kötelem felszámolása;
▶ az elszámolás esetén legkésőbb a jogerős határozat meghozataláig terjedő időszak
vonatkozásában kerülhet sor a teljesítésként nyújtott szolgáltatás „legitimálására”;
▶ a joghatások érvényessé nyilvánítás esetén az (érvényessé nyilvánított) szerződéshez, az elszámolás esetén valójában a bírói ítélethez fűződnek;
▶ a elszámolás csak a már megkapott teljesítések megtartására, illetve az ítéletben az esetleges ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás visszatérítése fejében kapott összegre jogosít;
▶ érvényessé nyilvánítás esetén a szerződő felek a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna, vagyis a nyújtott szolgáltatásért szavatosság terheli a felet;
Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése 1.
▶ A régi Ptk. eredetileg nem ismerte az érvényessé nyilvánítás lehetőségét
▶ előzménye a jövőre nézve történő hatályossá nyilvánítás:
régi Ptk. 201. § (2) bekezdés második mondat: feltűnő értékaránytalanság esetén „[a] bíróság az aránytalanságot a szerződés megfelelő módosításával megszüntetheti, és a szerződést hatályában fenntarthatja.”
régi Ptk. 202. § (2) bekezdés b) pont: „[u]zsorás szerződés esetén a bíróság … a szerződést az aránytalan előny kiküszöbölésével a határozathozatalig terjedő időre vagy pedig a jövőre nézve is hatályossá nyilvánítja.”
▶ Az érvényessé nyilvánítás 1978. március 1-je óta lehetséges:
régi Ptk.: 237. § módosított (2) bekezdés második mondata: „Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - így különösen uzsorás szerződés esetén, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága, illetőleg a jogi személy részére biztosított indokolatlan egyoldalú előny esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető.”
▶ A módosított törvény:„[v]alamennyi érvénytelen szerződésre, így pl. az uzsorás szerződésre, a feltűnő értékaránytalanság miatt érvénytelen szerződésekre egységesen mondja ki, hogy az érvénytelenség okának megszüntetésével a bíróság a szerződést érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető. A javaslat példaszerűen sorolja fel azokat az eseteket, amikor az érvénytelenség oka megszüntethető. Ezeken kívül, más esetben is érvényesül a szabály (pl. jogszabályban megkívánt hatósági engedély nélkül kötött szerződés esetén az engedély utólagos megadása).”
▶ A Ptk. elsődlegessé teszi és kibővíti az érvényessé nyilvánítás lehetőségét:
▶ Ptk. 6:110. § (1) bekezdés: „[a]z érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha … az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy … az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. ”
Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése 2.
▶ A régi Ptk.-n alapuló gyakorlat:
▶ tartalmi érvénytelenségi ok esetén az érvénytelenségi ok kiküszöbölése az érvénytelen szerződésnek – az érvénytelenséget eredményező kikötés kiküszöbölésével – törvényes keretek közé szorítása; „[e]z egyben védelmet jelent a … kikötés folytán sérelmet szenvedő s ezért érdekvédelemre szoruló fél számára a másik fél védelemre nem érdemes szerződési akaratával és érdekével szemben” [BH.1980.425.];
▶ a szerződést a bíróság csak akkor nyilváníthatja érvényessé, ha a szerződés egyéb - el nem hárítható -
okból nem érvénytelen [BH.1983.194.];
▶ feltűnően nagy értékkülönbség esetén a szerződés érvényessé nyilvánításakor a bíróságnak olyan mértékű ellenszolgáltatást kell megállapítania, amely mellett az értékkülönbség már nem feltűnően nagy [PK 267.; BH.1992.256.];
▶ az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítását mellőzni kell, ha a felek kinyilvánított akarata is a szerződéses jogviszony felszámolására irányult [BH.1998.226.];
▶ az érvénytelenségi ok kiküszöbölése lényegét tekintve az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelem kiküszöbölését jelenti [1/2010. (VI.28) PK vélemény]: a szerződés érvényessé nyilvánításához a bíróság a szerződés tartalmát úgy módosíthatja, hogy ezáltal az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelmet szünteti meg [EBD 2012. G.3. III.].
Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése 3.
▶ milyen körben módosíthatja a bíróság a szerződéses tartalmat?
▶ van-e lehetőség arra, hogy az érvénytelenségi okkal nem érintett szerződési tartalmat (is) módosítsa?
▶ nem akadálya az érvényessé nyilvánításnak, ha a felek által fel nem hozott és a bíróság által sem észlelt (további) akár részleges, akár teljes érvénytelenséget eredményező okok állnak fenn;
▶ e körben nincs res iudicata, a nem vizsgált érvénytelenségre alapítottan újabb per indítható, és az érvényessé nyilvánított szerződés érvénytelensége is megállapítható (ami aztán esetleg újabb módosítással érvényessé nyilvánítható);
▶ A kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása nem jelenti azt, hogy az adott ügyben el nem bírált érvénytelenségi okból a szerződés érvénytelensége egy újabb perben nem lenne érdemben vizsgálható [BH 2019.176.II.];
▶ az érvényessé nyilvánított tartalom viszont nem valósíthat meg (újabb) érvénytelenségi okot;
▶ ha a szolgáltatást érintő érvénytelenségi ok kiküszöbölése folytán pl.: a szerződés feltűnően
értékaránytalanná válna, akkor az alapot ad az ellenszolgáltatás mértékének módosítására is;
▶ a bíróság által – a felek hivatkozásai alapján vagy hivatalból észlelt – részlegesen érvénytelen szerződési feltételeket az érvényessé nyilvánítás körében mellőzni kell a szerződésből;
Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése 4.
▶ van-e lehetőség az érvénytelenségi ok kiküszöbölése kapcsán a típusváltásra?
▶ új, a felek egyike által sem akart jogviszonyt az érvényessé nyilvánítás körében a bíróság sem hozhat létre [EBH 2005.1204.];
▶ maga a törvény azonban több esetben lehetőséget ad a jogviszonynak a felek valós ügyleti akaratára alapított elbírálására:
▶ ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi
érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik [régi Ptk. 234. § (2) bekezdés; Ptk.
6:88. § (2) bekezdés];
▶ ha a színlelt szerződés más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni [régi Ptk. 207. § (6) bekezdés; Ptk. 6:92. § (2) bekezdés];
▶ a magyar jogban nincs típuskényszer, vagyis a szerződéses tartalommal szemben a szerződés típusa másodlagos kérdés;
Az érvénytelenségi ok megszűnése
▶ már a régi Ptk. gyakorlata elfogadta a szerződés érvényessé nyilvánítását, ha az
érvénytelenség oka megszűnt;
▶ a Ptk. 6:110. §-a (1) bekezdésének b) pontja kifejezetten lehetővé teszi;
▶ a további jogkövetkezményekre vonatkozó általános szabályokra és elvekre e körben is tekintettel kell lenni!
▶ figyelembe kell venni a felek nyilatkozatait, és ha valamennyien tiltakoznak az érvényessé
nyilvánítás ellen, akkor ez a jogkövetkezmény nem alkalmazható;
▶ a korábban fennálló érvénytelenségi ok által védett érdekek védelmét megfelelően biztosítani kell [BH 2012.35.];
▶ az érvényessé nyilvánított szerződés nem valósíthat meg újabb érvénytelenségi okot, ezért elvben a jogszabályba ütköző szerződés – mivel a tilalom a megszűnését megelőző időszakban érvényben volt – a jogszabályi tilalom megszűnését követő hatállyal lenne érvényessé nyilvánítható;
▶ kivéve, ha a korábbi tilalom korlátozó hatálya ez után állna be (pl. 15 évre kikötött vételi jog esetén az 5. évben megszűnik a vételi jog kikötésének 5 éves korlátja);
▶ harmadik személyek érvényesen, jóhiszeműen megszerzett jogait, más jogcímen érvényesen szerzett jogokat az érvényessé nyilvánítás nem sértheti;
A felek által történő érvényessé nyilvánítás
▶ már a régi Ptk. gyakorlata elfogadta ezt a lehetőséget;
▶ „A bírói gyakorlat az érvényessé nyilvánítás esetkörébe vonja az „érvényessé válás” (konvalidálódás) eseteit is, vagyis amikor az érvénytelenség oka magától hárul el (pl. a jogszabály időközben megváltozik, a felek megkapják a hiányzó hatósági jóváhagyást) vagy azt a felek maguk hárítják el (pl. a hiányzó alakiság pótlásával, a szerződés módosításával, vagy annak megerősítésével).” [1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 5. pontjához fűzött indokolás utolsó mondata];
▶ a Ptk. 6:111. §-ának (1) bekezdése kifejezetten szabályozza;
▶ „A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik.”
▶ ez tulajdonképpen a szerződéses kötelem novációja;
▶ megállapodással rendezik a kettejük között fennálló viszonyt, valójában újból megkötik a szerződést,
visszaható hatállyal;
▶ DE: ha az érvénytelenségi ok későbbi időponttal szűnik meg, elvben a megállapodás is csak ettől az időponttól kezdve hatályosulhat;
▶ fontos, hogy jóhiszemű harmadik személyek jogait ez a megállapodás nem sértheti!
Az elszámolás hatálya és joghatása
▶ az elszámolás egyetlen célja, hogy a szerződés érvénytelensége miatt jogalap nélküli, múltban teljesített, természetben vissza nem téríthető szolgáltatások jogi sorsát rendezze;
▶ az elszámolás alapján a szerződésből a jövőre nézve szolgáltatásra vonatkozó jogosultság és kötelezettség nem keletkezhet;
▶ az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítése nem a szerződés, hanem az ítélet alapján történik, az egyösszegű fizetési kötelezettséget keletkeztet;
▶ nem eredményezhet olyan helyzetet, mint amilyen a szerződés érvényessé nyilvánítása esetén keletkezne; a hatályossá nyilvánítás alkalmazásával a bíróság nem kényszerítheti ki az érvénytelen szerződés teljesítését [EBH 2008.1767.];
▶ a felek nem felelnek a szerződésszegésért [v. ö. régi Ptk. 238. §];
Az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítése 1.
▶ az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítése történhet mind természetben, mind értékben, attól függően, hogy milyen jellegű szolgáltatást kell visszatéríteni:
▶ dologszolgáltatást (ha megvan, és más nem szerzett rajta tulajdont) természetben kell visszaadni;
▶ pénzszolgáltatást értékben kell visszatéríteni;
▶ minden más esetben a pénzbeli egyenértéket kell megtéríteni.
▶ a visszajáró pénzszolgáltatás, illetve pénzbeli egyenérték meghatározásánál a megtérítendő
összeg pénznemét az eset körülményeire tekintettel kell meghatározni:
▶ ha a felek megállapodtak a kirovó pénznemben (akár úgy is, hogy a szerződésben meghatározták a nem pénzbeli szolgáltatás pénzbeli értékét), és maga ez a megállapodás nem érvénytelen, akkor ezt kell alapul venni;
▶ megállapodás hiányában, vagy ha a megállapodás érvénytelen, a pénzbeli egyenérték
meghatározása körében a bíróság fő szabályként a hazai pénznemben határozza meg az összeget;
▶ de ha például a szolgáltatást külföldön teljesítették, akkor – a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak megfelelő alkalmazásával – idegen pénznemben is meg lehet állapítani az összeget;
Az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítése 2.
▶ az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítése a jogerős határozatban foglalt teljesítési határidő lejártakor egy összegben válik esedékessé
▶ az esedékessé válástól kezdve törvényes késedelmi kamatot kell utána fizetni;
▶ elvben nem kizárt, hogy a bíróság a fél számára a Pp. alapján részletfizetést engedjen;
▶ ez azonban nem történhet úgy, hogy az érvényessé nyilvánítással azonos helyzetet eredményezzen;
▶ a részletek megállapítása körében is a törvényes késedelmi kamatot kell figyelembe venni, mert a szerződéshez a határozathozatalt követően semmilyen joghatály nem fűződhet;
▶ mi minősül ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatásnak?
▶ lehetne olyan álláspontot elfoglalni, hogy olyan szolgáltatás, amelyre tekintettel semmilyen szolgáltatást nem teljesítettek:
▶ ingyenes szerződés esetén a teljes teljesített szolgáltatás;
▶ visszterhes szerződés esetén az elszámolást követő időszakra járó szolgáltatásért már teljesített szolgáltatás;
▶ akkor is, ha elöl kellett járnia a teljesítéssel!
▶ de itt is igaz, hogy a rendezés nem keletkeztethet újabb érvénytelenségi okot:
▶ akkor is rendelkezni kell a szolgáltatás (legalábbis részbeni) visszatérítéséről, ha a teljesített szolgáltatás és ellenszolgáltatás
között feltűnő értékaránytalanság áll fenn;
Az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítése 3.
▶ hogyan kell megállapítani a visszatérítés körében a teljesített szolgáltatások és ellenszolgáltatások értékét?
▶ a régi Ptk. eredeti koncepciója szerint a szolgáltatás forgalmi értékét kell figyelembe venni:
▶ ez vonatkozik a kamatokra is!
▶ a bíróság bizonyítás alapján maga határozza meg azok értékét, és a szolgáltatások és ellenszolgáltatások értékének egymással szembeni elszámolásával állapítja meg a visszatérítendő összeget;
▶ a gyakorlat már az 1960-as évek elejétől szakított ezzel a megközelítéssel:
▶ abból indul ki, hogy a szerződésekben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűsége vélelmezhető, ezért ha a szerződés szerinti ellenszolgáltatás teljesítése megtörtént, akkor a szolgáltatás visszatérítésének nincs helye;
▶ a szolgáltatás (részleges) visszatérítésének csak akkor van helye, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között az értékaránytalanság feltűnő, vagy ha éppen a szolgáltatás mértéke valósít meg érvénytelenségi okot;
▶ természetesen, ha valamelyik mellékszolgáltatással szemben nincs ellenszolgáltatás, akkor ez is visszatérítendő;
▶ a jogszabályi korlátot meghaladó ellenszolgáltatás a jogszabályi korlátig vehető figyelembe;
▶ e miatt a hatályossá nyilvánítás gyakorlati eredménye az elszámolás körében a múltra vonatkozóan általában nem
különbözik az érvényessé nyilvánítástól;
▶ felfüggesztő feltétel, hatálybalépési időpont bekövetkezése előtt:
▶ felfüggesztő feltétel: olyan bizonytalan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezésétől a szerződés hatályba lépése függ;
▶ speciális felfüggesztő feltétel, ha a jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé;
▶ a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára
visszamenőleg válik hatályossá;
▶ bontó feltétel, hatályvesztési időpont bekövetkezése után;
▶ bontó feltétel: olyan bizonytalan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezésétől a szerződés hatályának megszűnése függ;
A hatálytalanság jogkövetkezményei
▶ a függő hatályú szerződés is érvényes szerződés, ezért érvényesül a
pacta sunt servanda elve;
▶ amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja;
▶ ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti;
▶ a feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt
felróhatóan maga idézte elő;
▶ a hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni;
▶ valójában csak az eredeti állapot helyreállítása és a jogalap nélküli gazdagodás alkalmazása jöhet szóba;
▶ tartozatlan fizetésnek minősül, ezért természetben vagy értékben visszakövetelhető;
▶ ezekben az esetekben valójában nem a szerződés hatálytalan, hanem a szerződésen alapuló jogszerzés;
▶ csak azzal szemben, akinek a jogosultságát sérti;
▶ a felek egymás közti viszonylatában a szerződés érvényes és hatályos,
jogszavatossági kötelezettség is beáll;
▶ a jogosult úgy érvényesíthet igényt, mintha a szerződésen alapuló jogváltozás nem következett volna be.
▶ esetei pl.:
▶ fedezetelvonó szerződés;
▶ házastárs beleegyezése nélkül kötött szerződés;
▶ elidegenítési, illetve terhelési tilalomba ütköző szerződés;
Fedezetelvonó szerződés szabályai
▶ fedezetelvonó szerződés:
▶ az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták;
▶ csak akkor, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott;
▶ a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell; ha a szerződő fél az adós:
▶ a hozzátartozója;
▶ olyan jogi személy, amelyben többségi befolyással rendelkezik;
▶ a tagja vagy vezető tisztségviselője, vagy annak hozzátartozója;
▶ azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő másik jogi személy;
▶ akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn;
▶ akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél jelentkezik;
▶ relatív hatálytalanság jogkövetkezményei:
▶ a harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles;
▶ ha a vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a megszerzett vagyontárgy
értékéig helytállni köteles;
IV. Bírói úton nem érvényesíthető követelés
Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés
▶ bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések köre:
▶ a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági
engedély alapján bonyolítják le;
▶ a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést;
▶ azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten
kizárja;
▶ az előbbi követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelést;
▶ a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés
▶ teljesítésére a kötelezettet nem lehet bírósági eljárásban kötelezni;
▶ behajtására bírósági végrehajtási eljárás sem indítható;
▶ e jellegét hivatalból, tényként kell figyelembe venni;
▶ önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni;
Köszönöm a figyelmet!