ZUGLÓI EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK MÁLYVA KERÜLETI VEZETŐ BÖLCSŐDE

- 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségükről

- szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről

- 38/2011. (X.5.) XXX rendelet a gyermekjátékok biztonságosságáról

- 18/1998.(VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

- 1998. évi LXXXIV. törvény A családok támogatásáról

- 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításáról

- 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

- 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról

- 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről

- 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás- egészségügyi előírásokról

„A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja” keretül szolgál a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás keretein belül a 0-3 éves korosztály ellátására vonatkozó szakmai standardok és a bölcsődei nevelés-gondozás egyes területeihez kapcsolódó módszertani javaslatok kidolgozásához.

3. Ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői

A Mályva Kerületi Vezető Bölcsőde gondozási–nevelési programjának alapját képezi Zuglói Egyesített Bölcsődék programja.

Gyermekközpontú intézményünkben családias, nyugodt légkörben gondozzuk, neveljük a gyermekeket, szem előtt tartva az egyéni szükségleteket és ebből fakadóan az egyéni bánásmódot. Legfontosabb feladatunk megteremteni a feltételét annak, hogy a gyermekek a bölcsődében, biztonságban és jól érezzék magukat.

A gyermeket olyannak fogadjuk el amilyen, és az érzelmi biztonság megteremtése mellett a saját ütemében az egyéni szükségleteinek megfelelően biztosítjuk számára személyiségfejlődésének feltételeit.

Intézményünkbe Budapest XIV. kerület Zugló lakosainak 0-3 éves korú gyermekeit várjuk. A bölcsődei alapellátáson túl korai fejlesztést biztosítunk a kerületben élő, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági Intézménye által kiadott Szakértői véleménnyel rendelkező kisgyermekek részére.

4. A szolgáltatás célja, feladatai

A családban nevelkedő 20 hetestől 3 éves korú kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi/etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést.

Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte a bölcsődei nevelési - gondozási év végéig maradhat a bölcsődében. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi

XXXI. törvény 42. § (1) bekezdés értelmében amennyiben a gyermek még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek 6 éves korig maradhatnak az intézményben. Célunk minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Ezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést.

4.1 Intézményünk feladatai

A gyermeket, őszinte szeretetteljes légkör veszi körül, ahol minden problémájában megkapja a szükséges segítséget kisgyermeknevelőjétől.

A kisgyermeknevelő kiváró, türelmes, határozott, barátságos, elfogadó, toleráns, pozitív tulajdonságokat erősítő magatartásával segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Az őszinte légkör elengedhetetlen feltétele, hogy a kisgyermeknevelő megnyilvánulásai hitelesek legyenek. A hitelesség azt jelenti, hogy a verbális kommunikáció és a metakommunikáció jelzésrendszere egyértelmű összhangot tükröz és így az interakcióban résztvevő gyermek, szülő ezt érzékeli.

A kommunikációs hatások összességének azonos jelentése megkönnyíti, hogy a partnerek megértsék egymást.

Ha ezt elérjük a legtöbbet tettük a bölcsődébe járó gyermekekért: megértő, biztonságot adó, a családhoz közelítő légkörben a kisgyermeknevelők és a szülők együttműködve teremtik meg a kiegyensúlyozott mindennapok feltételeit.

Kisgyermeknevelőink kiemelt feladatként kezelik a mozgásfejlesztés segítését minden korcsoportban. A legújabb kutatási eredmények igazolják, hogy az iskolákban azoknál az ún.”problémás” gyerekeknél, akik ügyetlenek, nem tudnak a többiekkel megfelelő tempóban olvasni, írni, számolni, figyelemkoncentrációs zavarral küzdenek, azoknál kimutatható a kisgyermekkori mozgás összerendezettséghez szükséges aktivitás hiánya.

• Nem kúszott

• Nem mászott

• Nem próbálkozott

• Nem kísérletezett

• Nem érdeklődött

• Későn kezdett beszélni

(Xxxxx nevéhez fűződik a korai mozgás összerendezettség- zavar, és a későbbi tanulási zavar összefüggésének kimutatása és terápiás befolyásolása.)

Ezeket a problémákat úgy tudják utólag korrigálni, hogy azoknak a mozgásformáknak adnak teret, amelyek kimaradtak, megrekedtek kisgyermekkorban.

Innen visszavezetve tehát, megelőzésképpen kisgyermeknevelőink nagy hangsúlyt fordítanak a mozgásfejlődés feltételeinek biztosítására, nagymozgások, finommozgások gyakorlására a mozgáskedv fenntartására.

Fontos olyan légkört és kapcsolatot alakítani gyermekeinkkel, amelyben jó közérzetük, elengedettségük mellett kedvük van mozogni, tevékenykedni. Elegendő helyet, időt, játék – és mozgásfejlesztő eszközt biztosítani. A biztonság érdekében életszerű és ésszerű szabályok kialakítása. A kisgyermeknevelő együtt örül a gyermekkel, a kísérletezése során sikerül valamilyen nehézséget leküzdenie. A kisgyermeknevelő épít a gyermek önállósági törekvéseire, támogatja, és nem töri le, szükség esetén segítséget nyújt.

Mozgás = életszükséglet!

Elengedhetetlen feltétele a szervezet összehangolt működésének és az értelmi képességek fejlődésének is.

A kiemelt feladat teljesítéséhez bölcsődénk rendelkezik megfelelő eszközökkel. Kisgyermeknevelők szakmai felkészültsége, tudatos munkája biztosítéka annak, hogy a gondozás és a játék során kötetlen formában, a napirend keretén belül megteremtik a feltételeit a gyermekek spontán, örömmel végzett tevékenykedéseiknek.

2019. szeptembertől Zöldfenyő csoport „A” szobájában Montessori jellegű alcsoportot indítottunk, 2021. február 3.-án a Magyarországi Montessori Egyesülettől megkaptuk a minősített Montessori Intézmény címet. Xxxxx Xxxxxxxxxx módszere a gyermek alapos megismeréséből, megfigyeléséből indult ki, amit elméletekkel támasztott alá. Xxxxxxxxxx a tanulás új formáját teremtette meg. Középpontban a gyermeki fejlődés öntörvényűségét állította, mivel a gyermek képes arra, hogy személyiségét egy belső késztetés alapján önmaga építse fel. A gyermeki fejlődés fontos feltétele a szeretetteljes nevelői légkör kialakítása, amely mindig tekintettel van a gyermek személyiségére. A gyermek próbálkozik, gyakorol, majd megszerzi a tudást. Fontos, hogy a gyermek önállóan tudjon megnyilatkozni. A gyermekek arra törekszenek tevékenységük során, hogy felfogó- és kifejezőképességüket fejlesszék, ezért tapintanak, simogatnak, szagolnak. A gyermekek fejlesztik érzékszerveiket, megalkotják képzeteiket, felépítik önálló tapasztalataikat a világgal. Ezek kibontakozását elő kell segíteni. Montessori módszere alapján a gyermekeket olyan környezetbe helyezzük, olyan eszközökkel vesszük körül, amelyeket kezükbe fogva és azokat használva saját tapasztalataik alapján fedeznek fel dolgokat, új ismeretekhez jutnak és fejlesztik képességeiket. Montessori saját eszközrendszert alakított ki. A gyermeknek ehhez segítségre van szüksége, melynek mottója:

„Segíts nekem, hogy önmagam csinálhassam.” A pedagógus mindig ébren tartja a gyermek figyelmét, érdeklődését, figyeli a gyermek tevékenységét. Minden eszköznek meghatározott helye van és rend, rendszer uralkodik. A rend miatt a gyermekek mozgása is rendezett lesz. Így

a gyermek szabadon választhat és gyakorolhat. Ha a gyermek megszokja ezt a rendszert, a nyugodt légkört, akkor belsőleg felszabadul, és saját eredményei fontosak lesznek számára.

4.2 Egészséges életmódra nevelés, élelmezés

A bölcsőde és óvoda élelmezését a bölcsődei konyha látja el a korszerű élelmezés szabályainak megfelelően. A gyermekek szakszerű élelmezését szakképzett élelmezésvezető irányítja, aki az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a HACCP – minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával végzi.

A konyha feladatokat egy szakképzett szakácsnő és négy konyhalány látja el.

Az élelem összeállítása friss alapanyagokból, a higiéniai szabályokat szigorúan betartva történik. A heti étlapot a szülők tájékoztatására minden csoport átadójában kifüggesztjük. Bölcsődénk konyhája – előzetes egyeztetés alapján – vállalja átlagtól eltérő gyermekek étkeztetését is.

Leggyakoribb diéták: tojás, tej-tojás, xxxxx, tejcukor, és gyümölcscukor érzékenység. Az utóbbi időben megnövekedett azon gyermekek száma, akik táplálkozásukban különböző diétás étkeztetésre szorulnak. Egy-egy liszt érzékeny kisgyermek élelmezése a hagyományos élelmezéstől eltérő feltételeket igényel. Ezeknek a gyermekeknek speciális eszközökkel, szigorú konyhatechnikai eljárásokkal kell elkészíteni az ételt.

További feladatunk:

• Biztonságos környezet kialakítása.

• Szabadban való tartózkodás biztosítása, az ismeretek nyújtása a környezetükben, napi életükben történő különböző események, változások megbeszélése, ismertetése a gyermekek korának megfelelő fokon.

• Gyermekek korának megfelelő étkezés biztosítása: a modern táplálkozás-tudományi elvek szem előtt tartásával, szigorúan ellenőrzött minőségi követelményeknek (HACCP) megfelelően történik. Célunk megszerettetni a korszerű igényeknek megfelelően elkészített ételt, megtanítani a kanál, pohár helyes használatát. Ösztönözni a rágásra, a kulturált étkezési szokások kialakítására.

• A nyugodt pihenés, alvás körülményeinek biztosítása.

5. A bölcsődei nevelés alapelvei

A család rendszerszemléletű megközelítése

A család rendszerszemléletű megközelítése értelmében a bölcsődei nevelésben elsődleges szempont a család működésének megismerése, megértése. A rendszerszemlélet lényege, olyan komplex látásmód alkalmazása, amely nem csak a kisgyermeket, hanem a családot tekinti kiinduló pontnak. Az interakciós mintákat a kisgyermek visszatükrözi, ezáltal képet kaphatunk a család erősségeiről és gyengeségeiről. Az erősségek hangsúlyozása által a szakember hozzájárulhat a család életminőségének javításához.

A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása

A koragyermekkori intervenció magába foglal minden olyan tevékenységet, amely a kisgyermek sajátos szükségleteinek meghatározását és figyelembevételét szolgálja. A bölcsőde funkcióját tekintve alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására. Ennek értelmében a kisgyermeknevelő feladata az estlegesen felmerülő fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások felismerése és jelzése.

A családi nevelés elsődleges tiszteletének szabálya

A kisgyermek nevelése a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és azokat erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében. Mindezek értelmében fontos a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe.

A kisgyermeki személyiség tisztelete

A kisgyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség. Különleges védelem, bánásmód illeti meg. A bölcsődei nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartásával. Figyelmet kell fordítani az etnikai, kulturális, vallási, nyelvi, nemi, valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek iránti tolerancia kialakítására.

A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe

A bölcsődei nevelésben a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe, aki személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra. A feladatok színvonalas megvalósítására megfelelő szakmai kompetenciával és identitással, kellő önismerettel, magas szintű társas készségekkel bíró szakember képes. Éppen ezért a

kisgyermeknevelő felelős szakmai tudása szinten tartásáért, gyarapításáért, szakmai kompetenciái fejlesztéséért.

Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége

A gondozási helyzetek a kisgyermeknevelő és a kisgyermek interakciójának bensőséges, intim helyzetei. A nevelésnek és a gondozásnak elválaszthatatlan egységet kell alkotnia. A gondozás során minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódhatnak a gondozási helyzetekre. A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit. A professzionális gondozás, hozzájárul a személyes kapcsolatok pozitív alakulásához és a nevelési feladatok megvalósulásának egyik kiemelt színtere.

Az egyéni bánásmód érvényesítése

A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása. A bölcsődei nevelésben figyelembe kell venni a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását. A fejlődés ütemét mindig magához a gyermekhez viszonyítva kell megítélni. Minden új fejlődési állomásnak kiinduló pontja maga a gyermek. Ezért fontos, hogy a bölcsődébe járó kisgyermekek mindegyike egyéni szükségleteihez igazodó mértékben részesüljön érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodásban és támogatásban.

A biztonság és stabilitás megteremtése

A kisgyermek egyéni igényeitől függő adaptációs időszakra úgy tekintünk, mint a kisgyermek elveszett biztonságának újrateremtésére.

A kisgyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága („saját kisgyermeknevelő” rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonság érzetét. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.

A fokozatosság megvalósítása

A fokozatosságnak a bölcsődei nevelés minden területét érintő bármely változás esetén érvényesülnie kell. A kisgyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új dolgok, helyzetek megismerését, a szokások kialakulását.

A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása

A korai életévekben alapozódnak meg a kognitív, érzelmi és társas kompetenciák, ezért támogatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a kisgyermek a játékon, a gondozási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz jusson, átélhesse a spontán tanulás örömét, megerősödjön benne a világ megismerésének vágya. Kíváncsiságuk fenntartásával, pozitív visszajelzésekkel segíteni kell a kisgyermekek önálló kezdeményezéseit, így teremtünk biztos alapokat az egész életen át tartó tanulás folyamatához.

6. Együttműködés a szolgáltatáson belül és a tágabb környezettel

A bölcsőde együttműködik mindazon intézményekkel, akik a prevenció és az alapellátás területén a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek, egymás kompetencia határainak kölcsönös tiszteletben tartásával, a Pedagógiai Szakszolgálattal, Korai Fejlesztő Központtal. Munkánk során, a jelzőrendszer tagjaként, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a kerületi Család és Gyermekjóléti Központtal, a védőnői szolgálattal, gyermekorvosokkal, szükség esetén a rendőrséggel, gyámhivatallal.

Szoros kapcsolatot tartunk fent a kerület társ bölcsődéivel, havonta egy alkalommal a tizenkét telephely és a Zuglói Egyesített Bölcsődék Vezetőjének részvételével értekezletet tartunk, ahol az aktuális témák megbeszélése mellett szakmai ellenőrzést is végzünk. Törekszünk a jó kapcsolat kialakításra a kerületi óvodákkal.

A bölcsőde az első intézményes szocializációs szintér a gyermek életében. A bölcsődei nevelésben elsődleges szempont a család működésének megismerése, megértése. Fontos a kölcsönös bizalom kialakítása, a közös nevelési elvek alkalmazása, maximálisan a gyermek érdekeit szem előtt tartva.

Napi kapcsolattartás

Fontosnak tartjuk a napi információcserét. A reggeli érkezésnél néhány mondatban a szülő elmeséli, miként zajlott az éjszaka, az ébredés, az indulás. Ezek fontos információk a kisgyermeknevelők számára.

A nap végeztével a kisgyermeknevelő hasonlóképp részletes tájékoztatást ad a gyermek bölcsődei napjáról.

Fogadóóra

Amennyiben a szülő igényli, egyéni beszélgetésre is van lehetőség. A szülő és a két kisgyermeknevelő részvételével egyéni problémákról, fejlődési kérdésekről esik szó. Ilyen mélyebb tartalmú beszélgetésekre a napi kapcsolattartás nem alkalmas.

Szülőcsoportos beszélgetés

A szülőcsoportos beszélgetések tematikus beszélgetések a csoport kisgyermeknevelőinek vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit foglalkoztató nevelési témáról. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. A kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait.

Nyílt nap

Beiratkozás előtt lehetőség van betekinteni a bölcsőde életébe a meghirdetett időpontban, szervezett keretek között. Egy rövid tájékoztató meghallgatása után lehetőség van néhány perces betekintésre a csoportszobákba, illetve egy rövid, közös játékra a bölcsőde udvarán.

7. Személyi és tárgyi feltételek

Dolgozói összlétszámunk: 32 fő

7.1. Személyi feltételek

Telephelyvezető: 1 fő (főiskolai végzettségű)

Telephelyvezető helyettes: 1 fő kisgyermeknevelő (felsőfokú végzettségű) Kisgyermeknevelői létszám: 17 fő

Bölcsőde orvos: 1 fő Bölcsődei dajka: 4fő Technikai dolgozó: 1 fő

Szakképzett élelmezésvezető: 1 fő Szakács: 1 fő

Konyhalány: 4 fő

Mosónő: 1 fő Karbantartó, kertész: 1 fő

A telephelyvezető és helyettese függetlenített.

Bölcsődénk négy egységében 16 kisgyermeknevelői állás biztosított, tehát csoportonként (szobánként) két - két kisgyermeknevelő, plusz egy bölcsődei dajka dolgozik. Az SNI. gyermekek gondozásában, nevelésében gyógypedagógusok, klinikai szakpszichológus is segíti a kisgyermeknevelők munkáját.

Bölcsődénk mosókonyhájában egy állás biztosított, ezen kívül egy kertész és egy közös helyiségek takarítója van alkalmazásban.

A konyhán egy fő élelmezésvezető, egy szakácsnő, valamint négy fő konyhalány készíti a gyermekek életkorának megfelelő mennyiségű és minőségű ételeket.

7.2 Tárgyi feltételek

Intézményünk 96 férőhelyes, ebből 10 férőhelyet az SNI státusz foglal el. Négy gondozási egységgel működik, mely összesen nyolc csoportszobát jelent.

Pipacs: A csoport (12 gyermek), B csoport (12 gyermek) Zöldfenyő: A csoport (12 gyermek), B csoport (12 gyermek) Napvirág: A csoport (10 gyermek), B csoport (10 gyermek) Xxxxxxxxxxxx. A csoport (10 gyermek), B csoport (6 gyermek)

Az intézmény családi házas övezetben helyezkedik el, nagy kerttel, a teraszon árnyékolóval rendelkezik. Az udvar nem közlekedési útvonalra néz, ezért ideális kint tartózkodásra. Mind két bejáratán két - két csoportot lehet megközelíteni. Az óvoda udvarától határkerítéssel védett, tehát zárt, biztonságos terület a gyermekek számára. Az étkezés, az alvás, a sokszínű játék mozgáslehetőség feltételei adottak. Ezzel megteremtjük a bölcsődénkbe járó gyermekek részére az egészséges életvitel igényének kialakítását.

Egységenként két szoba, egy közvetlenül kapcsolódó fürdőszoba, átadó, játéktároló, elkülönítő található.

Az udvaron homokozók, és „vízpermetezők" segítik a nap, a víz és a levegő edző hatásának kihasználását. Az árnyat adó sok fa alatt mozgásfejlesztő eszközök biztosításával a nagy

melegben is lehetőség van a kötetlen mozgásra. Az autózáshoz, biciklizéshez, labdázáshoz aszfaltozott, illetve gumiburkolattal ellátott rész van kialakítva. Bölcsődénkben só szobát működtetünk, melyben Xxxxxxxx sóoldatot párologtatunk. A téli időszakban, amikor kevesebbet tartózkodunk az udvaron, a gyermekek egészsége megóvásának egyik módja a só szobában végzett játéktevékenység.

8. A feladatellátás szakmai tartalma, módja

8.1 A bölcsődei nevelés feladatai

A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése.

A bölcsőde, mint a kisgyermekes családokkal kapcsolatba kerülő első gyermekintézmény jelentős szerepet tölt be a szülői kompetencia fejlesztésében. A család erősségeinek megismerése, támogatása a pozitívumok kiemelésével valósul meg. A családi és bölcsődei nevelés összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti egyenrangú, kölcsönös bizalmon alapuló partneri kapcsolat elengedhetetlen feltétel a kisgyermekek harmonikus fejlődéséhez. A szülő ismeri legjobban gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő, mint szakember, szaktudására, tapasztalataira építve, a szülők igényeihez igazodva közvetíti a kora gyermekkori fejlődéssel, neveléssel kapcsolatos ismereteket, módszereket.

8.2 Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása

A szakemberek feladata a kisgyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása, támogatása, a harmonikus testi és lelki fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése.

A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése a gondozási helyzetekben valósul meg. Kialakítjuk a tudatos testápolási szokásokat a gondozási műveletek során. A rugalmas, a kisgyermek életkorához és az évszakhoz igazodó napirend biztosítja az életkornak megfelelő változatos és egészséges táplálkozást, a játék, a mozgás, a szabad levegőn való aktív tevékenység és pihenés feltételeit. Az egészséges életmód, az egészségnevelés érdekében törekedni kell az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakítására. A prevenciós feladatok megvalósításához szükség esetén speciális szakemberek is bevonhatók: gyermekorvos, dietetikus, gyógypedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyermekfogszakorvos stb. Preventív szerepet tölthet be, a nagymozgások gyakorlásához különféle mozgásfejlesztéshez szükséges eszközökkel felszerelt szoba is.

Levegőzés időpontja, mértéke az évszaknak, időjárási viszonyoknak, gyermekek életkorának megfelelően van megválasztva. Kánikulában, esőben, erős havazáskor, nagy erejű szélben, sűrű ködben, vagy -5 foknál hidegebb időben mellőzzük.

8.3 Az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése

A biztonságot nyújtó nevelői magatartás magában foglalja, a szakember érzelmi elérhetőségét és hitelességét, az érzelmek kifejezésére való ösztönzést, a pozitív és bíztató üzenetek rendszeres közvetítését, a világos elvárások és határok megfogalmazását. A kisgyermek bölcsődébe kerülése több lehetőséget teremt a társas kapcsolatok megtapasztalására. Az együttlét helyzetei az én érvényesítés, a tolerancia, az empátia gyakorlásának színterei, amelyek hozzájárulnak az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztéséhez.

Törekedni kell az együttélés szabályainak elfogadtatására, a mások iránti nyitottság megőrzésére. A kisgyermeknevelő feladata a kisgyermekek beszédkészségének fejlesztése érdekében az ingerekben gazdag nyelvi környezet biztosítása, a kommunikációs kedv felkeltése és fenntartása a bölcsődei nevelés-gondozás minden helyzetében, mondókák, versek, mesék közvetítésével. Különös figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek társas és érzelmi kompetenciáinak fejlesztésére szükség esetén más szakemberek bevonásával is.

8.4 A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

A kisgyermek érdeklődésének erősítése a játékos felfedezés és a cselekvéses tanulás lehetőségeinek megteremtése a kisgyermeknevelő aktív részvételével és a megfelelő környezet kialakításával történik. A bölcsődei nevelés-gondozás helyzeteiben a szakember ismeretet nyújt, segíti a tájékozódást, a tapasztalatok és élmények feldolgozását.

A kisgyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során szerepet kap az élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, az önálló próbálkozás és a kreativitás támogatása. Az önálló választás és a döntési képesség kialakulását segíti a bátorító, ösztönző nevelői magatartás.

8.5 A bölcsődei nevelés megvalósításának sajátos feltételei

A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget kell biztosítani a kisgyermek számára ahhoz, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához.

A gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A bölcsődei élet legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő, jórészt tapasztalatszerzési lehetőségekre épülő tanulási élményeket, biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. A gyermekek számára biztosítani kell, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében. Kiválasztásában, alakításában. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi, valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása.

8.6. Családok támogatásának módszerei és lehetőségei

A családok támogatása a családban működő erőforrások felkutatására és támogatásra irányul, mert ez járul hozzá a családok funkciójának betöltéséhez. Ez a hozzáállás szem előtt tartja a családi nevelés elsődlegességét. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, mindegyik más-más szerepet tölt be, ezért célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni belőlük.

Családlátogatás

Célja: a családdal való kapcsolat felvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. A kisgyermeknevelő ismeri a családlátogatás jelentőségét, a családlátogatáson hivatásának megfelelően viselkedik. A szülő felé hitelesen képviseli azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából.

Beszoktatás

A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek es a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, mérsékeli az adaptáció során mutatkozó stressz reakciók (pl. étkezési, alvási nehézségek, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, a szülőhöz való fokozott ragaszkodás, a viselkedésben, szokásokban, az önállóság terén jelentkező esetleges változások… stb.) súlyosságát, időbeni elhúzódását

A kisgyermekes családoknak szóló közös szabadidős programok

A közös szabadidős programok a családok támogatása, a szülői kompetencia növelése, a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítése érdekében szervezett többlet lehetőségek. Több fajtájuk lehet, például: nyílt nap, gyermeknap, családi délutánok, előadás, beszélgetés neves szakemberrel a szülőket érdeklő témákról, étel-, könyv-, játékbemutató szaktanácsadással és akár vásárlási lehetőséggel egybekötve, klubjellegű családi programok. Ezek a közös élmények, hozzájárulhatnak a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítéséhez.

Tökfesztivál

Beszoktatás lezárásaként a fenti fantázia nevet adtuk első közös szülői programunknak. Kézműves foglalkozásokra várunk szeretettel minden érdeklődőt, melyek elsősorban a sütőtök jegyében zajlanak.

Lehetőség lesz tökfaragásra, „tök” díszítésére, melyet a kicsikre való tekintettel, naranccsal, mandarinnal ki lehet váltani. „Töklámpás” és egyéb „tökös” díszek készülhetnek. Különféle őszi termések is szabadon felhasználhatók.

A hangulat kedvéért sült tök fogyasztására is van lehetőség.

Játszóház ételkóstolóval egybekötve

Délutáni program keretében közösen eltöltött játékidő a csoportszobában. Lehetőség arra, hogy a gyermekek anyával-apával közös élményeket szerezzenek. Szülőnek jó lehetőség arra, hogy a karácsonyi ünnep közeledtével „feltérképezze”, milyen hasznos és kreatív játékeszköz tetszik gyermekének.

Ez alatt a szülők megkóstolhatják a bölcsődei élelmezés újdonságait, olyan ételkülönlegességeket, melyeket intézményünk bevezet a gyermekélelmezésbe. (avokádókrém, répás, uborkás kenyér, korallkrém stb.)

Luca napi vásár.

Advent időszakában, a szeretet ünnepére való ráhangolódás keretében, kézzel készített ajándékokkal készülnek a csoportok kisgyermeknevelői. Az apró, kreatív dísztárgyak jelképes összegért megvásárolhatók, a befolyt összeget a csoportokban szükséges eszközök vásárlására fordítjuk.

A hideg téli estén nem csak lelkünket melegíthetjük az ünnepre hangolva, hanem forró bölcsis tea és zsíros kenyér fogyasztására is van lehetőség.

Farsang

A farsang időszaka a vidámságról, a mulattságról szól. A gyermekek és kisgyermeknevelők farsangi maskarába öltözve búcsúztatják a telet. A csoportszobát feldíszítve, játékos, táncos mulattsággal telik a játékidő.

Természetesen a lehetőség a szülők számára is adott, betekintést nyerhetnek a bölcsődei farsangba, részt vehetnek a vígasságban, de kizárólag jelmezben!

Húsvéti készülődés

Húsvét közeledtével a kisgyermeknevelők ötletes ajándéktárgyakkal készülnek, melyek a húsvéti hagyományokat tükrözik.

Kézügyességük, fantáziájuk megmutatkozik az alkotásokban. Jó idő esetén, a bölcsőde udvarán rendezzük, ez alatt lehetőség adódik a közös játékra is.

Gyermeknap

Szeretnénk méltón megünnepelni ezt a napot is!

Felhőtlen szórakozás a gyerekeknek, szülővel közösen eltöltött délután a bölcsőde udvarán. Programok:

• ugráló vár,

• óriás buborék,

• nemezelés,

• Lufi hajtogatás,

• Kreatív foglakozások,

• Arcfestés

Családi nap

A szülők számára is szeretnénk emlékezetessé tenni ezt a napot, ezért játékos vetélkedővel készülünk. A játékokon a részvétel önkéntes. Aki szívesen játszana, és mind a négy csoport által kitalált és megszervezett feladatot elvégzi, az indulhat a nyereménydíjas versenyen is.

Jeges limonádé és sütemény vásárlására is lesz lehetőség. Mindenkit szeretettel várunk!

Búcsú uzsonna

Évzáró programunk a búcsú uzsonna.

Ekkor búcsúzunk el az óvodába készülő gyerekektől, apró ajándékkal, „ballagó” batyuval kedveskedünk nekik.

Ünnepek

Bölcsődénkben az élmény átadása a kisgyermeknevelő fejében, kezében és szívében születik. Ennek tükrében tartjuk meg a következő ünnepeket.

Húsvét

Időjárástól függően a hagyományokat a csoportszobában, vagy a játszóudvaron kívánjuk feleleveníteni. Ha lehetőség nyílik rá, a fűben elrejtett apró ajándékot közösen keressük meg.

Télapóvárás

Az ünnepet tükröző dekorációval és énekekkel várjuk a Télapót. Hetekkel az ünnepnap előtt ráhangolódunk dalokkal, mondókákkal, majd december 6-án izgatottan várjuk a Télapó érkezését.

Karácsonyi ünnepség

Meghitt hangulatban készülünk a gyerekekkel ezen alkalomra. Közösen mézeskalácsot gyúrunk és sütünk. Az elkészült süteményt ajándéknak szánjuk. Az ünnep közeledtével feldíszítjük a karácsonyfát és a gyerekekkel közösen fedezzük fel az ajándékokat, új játékokat.

8.7 Gyermekcsoportok szervezése

A bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabály határozza meg. A bölcsődei gyermekcsoport létszáma maximum 14 fő lehet, ha minden gyermek betöltötte a második életévét, 12 fő abban az esetben, ha a csoportban van 2 évnél fiatalabb gyermek, ha 1 fő SNI gyermeket is gondoznak integráltan a csoportban, akkor csak 11 fő lehet, ha 2 fő SNI gyermeket gondoznak, akkor 10 fő lehet a csoportlétszám. A magasabb létszám nem csupán ellátási problémát jelent a kisgyermeknevelőnek, hanem nagyobb zajt, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermek részére, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. A csoportok homogén szerkezete szakmailag jobban támogatott, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése még homogén csoportban sem könnyű feladat.

9. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

Integráló intézmény révén alapvető küldetésünknek tartjuk a 0-6 éves korú sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását, nevelését, illetve fejlesztését. Szeretnénk elérni, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik segítségünkkel lehetőség szerint teljes értékű életet

éljenek, illetve a tipikusan fejlődő gyermekek és családjaik életszemlélete formálódjon. Így lehetővé válik a társadalmi integráció korai életkorban való megalapozása, kialakítása.

Célunk a társadalmi integráció, a szülőkkel való jó kapcsolat, illetve együttműködés elmélyítése.

Korai fejlesztésre vonatkozó adatok:

Részlegesen integrált csoport száma: 1, melyben 6 gyermek,

Teljesen integrált csoport száma: 2, melyben 4 gyermek nevelését - gondozását biztosítjuk.

Munkánk célja:

A személyiség sokoldalú fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása, képességek kibontakoztatása, harmonikus személyiség kialakítása.

Feladatok

• Az inkluzív pedagógiai környezet megteremtése.

• Az inkluzív nevelés-oktatás megvalósítása.

• A gyermekek korának megfelelő normák és szabályok ismeretében magatartásuk alakítása.

• A sajátos nevelési igényű gyermek társadalmi szocializációjának elősegítése.

• A családok és a gyermekek szociális hátrányainak kompenzálása, a szokások és viselkedésmódok kialakításának segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik társadalomba való beilleszkedésének támogatása.

• A sajátos nevelési igényű gyermekek számára, állapotuknak megfelelő gyógypedagógiai és biztosítása.

• A szülők tájékoztatása lehetőségeikről, jogaikról és kötelességeikről a korai fejlesztés megszűntét követően, figyelembe véve a gyermek fejlettségi szintjét és a Szakértői Bizottság javaslatát.

• A szülők tájékoztatása a szükséges szakértői vizsgálat, illetve kontrollvizsgálat igényléséről, aktualitásáról.

• Tanácsadás a szülőknek a gyermek 5. illetve 6. életévének betöltése előtt az intézményváltásról, a gyermek érdekeit figyelembe véve az intézményválasztás lehetőségeiről.

A Mályva kerületi Vezető Bölcsőde által felvett SNI gyermekek fejlesztését a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat látja el.

Sajátos nevelési igényű (SNI) az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatokban tartósan és súlyosan akadályozott.

9.1. Teljesen integrált csoport

A teljes integráció a bölcsőde két gondozási egységében valósítható meg. A szobáknak a csoportösszetételében a tipikusan fejlődő gyermekek vannak többségben. A teljes integráció keretében a SNI gyermekek, kizárólag a foglalkozások idejére hagyják el a csoportot. Ebben a csoportban fontos szempont, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek képes legyen az önálló hely- és helyzetváltoztatásra, hiszen az ép, jó mozgású társak alkalomadtán akár veszélyt is jelenthetnek a sérült gyermeknek, aki képtelen a védekezésre vagy a jelzésre.

9.2. Részlegesen integrált csoport

A részlegesen integrált csoportban kizárólag SNI gyermekek nevelkednek, az ő igényeikhez és szükségleteikhez igazodik a csoport napirendje, berendezése. Az egység két szobája egybenyílik, teljesen átjárható, így ebben csoportban lévő gyermekek számára is adott a lehetőség az ép társak közösségének megismerésére. A közösen eltöltött idő korlátozott, az SNI gyerekek a speciális csoportban a nap egy bizonyos részét együtt töltik az ép gyermekekkel, az étkezések, a csendes pihenő ideje alatt azonban a két szoba elkülönül egymástól.

A sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztését, fejlesztő felkészítését a törvényi előírások szerint a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelően, napirendbe ágyazva, gyógypedagógus, végzi.

10. Napirend

A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, ez a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg, egyben megszüntetik a felesleges várakozási idő. A napirend függ a

gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitása, zárása stb.). Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját kisgyermeknevelő-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.

11. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei

Gondozás

Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást.

A „saját kisgyermeknevelői rendszer” a személyi állandóság elvén működik. A csoport gyermekeinek egy része tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. Ő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, ő kíséri figyelemmel a fejlődését, vezeti a dokumentációt. Ebben a rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermek egyéni igényeit, problémáit, szokásait.

Játék

A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti.

A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.

Mondóka, ének

A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére.

Vers, mese

A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény.

A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófiát és az önálló véleményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban.

Alkotó tevékenységek

Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.

Egyéb tevékenységek

Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése… stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épülő elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát.

Mozgás

Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk.

A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban.

Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre, pl.: hempergő, elkerített szobasarok. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában.

A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget.

Tanulás

A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamattanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.

A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció.

A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme.

A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek más az anyanyelvük, mint a nemzeti nyelv.

12. Alaptevékenységen túli kiegészítő szolgáltatás

A szolgáltatások nem tartoznak a bölcsőde alapellátásába, ezért térítési díjuk van. Igénybevételük a család és a bölcsőde közötti írásos megállapodás alapján történik.

Időszakos gyermekfelügyelet

A szülő elfoglaltsága idejére, néhány órára kérheti gyermeke felügyeletét. Az időszakosan gondozott kisgyermek felvehető a normál bölcsődei csoport üres férőhelyeire. Orvosi igazolás szükséges arról, hogy a kisgyermek egészséges, közösségbe mehet. A csoportösszetétel változékonysága és a széles skálán mozgó elvárások kezelése a kisgyermeknevelőtől kiemelkedően magas szintű ismereteket, rugalmasságot igényel.

A kisgyermeknevelő feladatai, munkarendje a bölcsődei nevelés-gondozás elvei és a napi gyakorlat alapján szervezendő. Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történik a kisgyermek beszoktatása. A bölcsődevezető, illetve a kisgyermeknevelő a gyermek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát és azt, hogy kinek adható ki a gyermek, kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben. Az intézmény a szülővel a szolgáltatás igénybevételéről megállapodást köt. A szolgáltatás ne tartozik a bölcsődei alapellátásba, ezért külön térítési díja van.

A szülő előzetes bejelentkezés alapján kérheti, hogy gyermeke meghatározott napokon igénybe e vegye a szolgáltatást.

Menete: a bölcsőde vezetője rögzíti a gyermek személyi adatait, a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát, valamint azt, hogy kinek adható ki a gyermek, kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben.

A szolgáltatás hétköznapokon, bölcsődei nyitvatartási időben, gyermekenként napi 6 órában kérhető.

13. Az ellátás igénybevételének módja

Zuglói tartózkodási hellyel és zuglói lakcímkártyával rendelkező gyermek jogosult bölcsődei napközbeni ellátásra. Az ellátás igénybevételéhez jelentkezési lapot kell benyújtani, mely a felvételi időszakban igényelhető, ezen kívül a gyermek felvételét a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti:

• körzeti védőnő

• háziorvos – gyermekorvos

• szakértői és rehabilitációs bizottság

• szociális, illetve családgondozó

• gyermekjóléti szolgálat

• gyámhatóság

13.1. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás

A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről, ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében.

A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű /de nem bizalmaskodó/ Etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A szülők a bölcsődei beszoktatás előtt megismerkedhetnek a házirendünkkel, amelyről a nyíltnap alkalmával és a szülői értekezleten szóban tájékoztatást kapnak. A házirend minden egység átadójában megtalálható.

- A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van. Beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor, szülőértekezletek: összevont szülői értekezlet, szülőcsoportos beszélgetés, hirdetőtábla, üzenő füzet, írásos tájékoztató, nyílt napok, időpont-egyeztetés után egyéni beszélgetések, szervezett programok.

Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük.

Szülői értekezlet:

• részlegvezető tartja évente 2 alkalommal

• augusztusban az új gyermekek szülőinek

• áprilisban az óvodába készülő gyermekek szülőinek

Szülőcsoportos megbeszélések:

• kisgyermeknevelők tartják

• október- november hónapban

• április-május hónapban

• szülők igényei szerint bármikor

Szülői fogadó óra:

Szükség szerint minden kisgyermeknevelő tart fogadó órát melyre a szülők előzetesen bejelentkezhetnek. A részlegvezető havonta egy alkalommal minden hónapban tart fogadó órát, de előzetes egyeztetés után bármikor a szülők rendelkezésére áll.

Szülői fórum

Bölcsődénkben minden évben sor kerül a szülői érdekképviseleti fórum tagjainak megválasztására melynek működését az Érdekképviseleti Fórum c. szabályzat tartalmazza.

Nyílt nap

Gyermekük bölcsődei tevékenységébe – a gyermekcsoport megzavarása nélkül – bármikor betekinthetnek a szülők. Szervezett formában egy–egy alkalomhoz, jeles naphoz kapcsolódva tartunk nyílt napokat. Ismerkedhetnek a bölcsődével, beszélgethetnek szakemberekkel.

Egyéb kapcsolattartási formák

A csoport faliújságjára kifüggesztett színes, tartalmas, lényegre törő információkat kapnak és olvashatnak a szülők, miközben várakoznak.

A bölcsőde életével, működésével kapcsolatos legfontosabb információk az öltöző helyiségében összegyűjtve, elérhető helyen bármikor olvasható, fellapozható.

14. Alapítvány

A Zugló Egyesített Bölcsődék közös alapítvánnyal rendelkezik melynek neve:

„Első lépés” Alapítvány a Zuglói Bölcsődésekért.

Alapítvány célja:

• Egészséges életmódra nevelés

• A bölcsődei gondozás tárgyi feltételeinek javítása

• Szülői programok szervezése

• Prevenció keretében só szobák kialakítása

• Korai fejlesztés

Számlaszáma: 11714006 – 20442819

Adószáma: 18200274 – 1 – 42

15. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogai

A gyermekek jogai

• segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez

• sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön

• a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön

• emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal – az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön

• a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes nevelésben- gondozásban részesüljön

A szülők jogai

• Intézményt választani, melyre gyermeke nevelését-gondozását bízza,

• megismerhesse a gyermekcsoportok életét

• megismerje a nevelési-gondozási elveket

• tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a kisgyermeknevelőtől

• véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésével kapcsolatban

• megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat

A szülő kötelessége

• a gyermek ellátásában résztvevőkkel és intézményekkel együttműködni,

• az intézmény házirendjét betartani.

A kisgyermeknevelő joga, hogy:

• a munkájával kapcsolatos információkhoz hozzájusson;

• a munkájával, a szakmával kapcsolatban véleményt nyilvánítson;

• személyét megbecsüljék, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, tevékenységét

• értékeljék és elismerjék;

• munkája során a gyermekek érdekeit tartsa elsődlegesnek, de ez nem sértheti egyéni, magánéleti, állampolgári érdekeit, jogait;

• munkájához, szakmai fejlődéséhez segítséget kérjen és kapjon;

• a csoportjába tartozó gyermekek szüleivel rendszeresen kapcsolatban legyen;

• munkája során védelemre jogosult a vele szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben;

• a vele szemben felmerült panasz esetén meghallgassák.

A kisgyermeknevelő kötelessége

• munkahelyén munkaköri feladatának ellátására képes állapotban, öltözékben jelenjen meg;

• a munkaköri leírásnak és a vezetői utasításnak megfelelően, önállóan végezze feladatait;

• a gyermekek, szülők, munkatársak személyiségi jogait tiszteletben tartsa, a birtokába jutott információt ennek megfelelően kezelje;

• példamutató magatartással és szakmai tudásával védje hivatása, munkahelye jó hírnevét;

• teljesítse a családi szocializáció mulasztásából rá háruló korrekciós funkciót;

• szakmai kompetenciája határait betartva lássa el feladatait;

• rendszeresen megújítsa szakmai ismereteit; munkáját a szakmai és etikai elvek figyelembevételével, mindenkori legjobb tudása szerint végezze.

16. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének, biztosítása

Dolgozóink számára az egyéni szakmai fejlődésükhöz adott a lehetőség házi, illetve egyéb továbbképzéseken való részvétellel (csoportvezetői, integrált, ének-zene, báb, HACCP…) Kisgyermeknevelőink ez által a legújabb szakmai elvekről tájékozódnak, melyet a gyakorlatban alkalmazni tudnak.

Az újonnan felvételre jelentkező kisgyermeknevelők kéthetes időtartamban gyakorlaton vesznek részt intézményünkben, melynek célja, hogy megismerjék szakmai elvárásainkat a munkavégzés során.

Házi továbbképzés: Havonta egy alkalommal, minden hónap utolsó keddjén tartunk házi továbbképzést, melynek témáját a kisgyermeknevelők igénye, érdeklődése alapján, valamint az aktuális szakmai kérdésekkel kapcsolatban választjuk ki.

Megbeszélésre kerülnek a szakmát érintő változások, az ellátottság adatainak feldolgozása, a munka minőségét javító feladatok megbeszélése, önértékelés. A továbbképzéseket kutató munka előzi meg.

Munkatársi értekezletet évente 3 alkalommal, de szükség szerint aktualitástól függően bármikor összehívható. Napirendjét a telephely vezetője határozza meg. Témája az elvégzett munka értékelése, hiányosságok feltárása, megszüntetése, munkafegyelem értékelése, közösséget érintő javaslatok megbeszélése.

Csoportvezető kisgyermeknevelői értekezletet havonta, illetve szükség szerint tartunk. A csoportvezetők beszámolnak a csoport munkájáról, problémáikról. Megbeszéljük a soron következő feladatokat

Baleset- és tűzvédelmi oktatást évente egyszer történik.

A Szakmai felkészültséget segíti a Zuglói Egyesített Bölcsődék által szervezett továbbképzések, melyre a kerület Szaktanácsadója készíti el a továbbképzési tervet. A kisgyermeknevelőket támogatjuk, lehetőséget biztosítunk a Csecsemő és Kisgyermeknevelő Xxxxxxxx elvégzésére.

Minőségi munkavégzés a bölcsődében a nevelőmunka belső ellenőrzése

Ellenőrzési terv készítünk minden nevelési-gondozási év kezdetén, ami havonkénti bontásban tartalmazza, hogy a telephelyvezető az adott hónapban mire fordít több figyelmet. A bölcsődei nevelésben-gondozásban minőségnek nevezzük az ott folyó munka azon jellemzőit és sajátosságait, amelyek biztosítják az elhelyezett gyermekek egészséges fejlődését, az életkori

sajátosságoknak és egyéni igényeknek megfelelő bánásmódot, és a gyermekközpontúságot jól felszerelt intézményben.

Feladatok:

• A bölcsődék működését szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelő munkavégzés (alapprogram, az intézmény szakmai programja, a bölcsődei gondozás-nevelés szakmai szabályai, SZMSZ, belső szabályzatok).

• Az elvégzett munka rendszeres és igényes dokumentációja.

• A szülők elvárásainak megismerése, kompetenciájuk biztosítása, új együttműködési formák keresése.

• A működés tárgyi feltételeinek javítása érdekében pályázati lehetőségek keresése.

• A dolgozók érdekeltté tétele a minőségi munkavégzésben:

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a bölcsődében folyó nevelés-gondozás hatékonyságának nyomon követése, a szükséges korrekciók elvégzése.

Melléklet

A Bölcsőde épülete

Udvar

Pipacs csoport

Zöldfenyő csoport

Napvirág csoport

Kék nefelejcs csoport

Document Metadata

Table of Contents

ZUGLÓI EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK MÁLYVA KERÜLETI VEZETŐ BÖLCSŐDE

Document Metadata