SIGNAL OTTHON
SIGNAL OTTHON
Feltételek
Hatályos: 2020. április 15-től
1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett 5
2. A bizotsítási szerződés létrejötte 6
3. A kockázatviselés kezdete 6
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 6
5. A biztosítási szerződés módosítása 6
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 7
6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 7
6.C. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés, a szerződés újbóli érvénybe helyezése 7
7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 7
8. A biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás 8
9. Az értékkövetés szabályai 9
11. A szerződő felek speciális kötelezettségei 9
11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 9
a. Tájékoztatási kötelezettség 9
b. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 9
c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 10
d. Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) kötelezettség 10
e. Kárbejelentéshez (szolgáltatás teljesítéshez) szükséges dokumentumok 10
f. Állapotmegőrzési kötelezettség 10
g. Díjfizetési kötelezettség 10
11.B. Biztosító kötelezettségei 10
a. Tájékoztatási kötelezettség 10
b. Szolgáltatási kötelezettség 10
14.C. Titoktartási kötelezettség 13
14.D. Eltérés a jogszabálytól és a szerződési gyakorlattól 20
3. Biztosítható vagyontárgyak köre 22
3.A. Épület/építmény vagyontárgycsoport 22
3.B. Ingóság vagyontárgycsoport 23
3.C. Egyéb külön megállapodással biztosítható vagyontárgyak 24
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 24
5.B. Robbanás (összeroppanás, hangrobbanás)) 25
5.D. Villámcsapás másodlagos hatása 25
5.F. Felhőszakadás, villámárvíz 25
5.M. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása 27
5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) 27
5.O. Idegen tárgyak rádőlése 27
5.P. Betöréses lopás, rongálás 27
5.T. Egyéb biztosítási események, többletszolgáltatások 29
6. A biztosító szolgáltatása 36
6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre 36
6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 36
6.D. A szolgáltatás különös szabályai 38
III. Kiegészítő felelősségbiztosítás 40
2. Területi és időbeli hatály 40
3. A biztosítási szerződés megszűnése 40
IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS 45
1. Biztosított, kedvezményezett 45
2. Területi és időbeli hatály 45
3. A kiegészítő balesetbiztosítási szerződés megszűnése 45
4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei 45
8. A biztosító szolgáltatása 47
9. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 49
V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK 51
1. KIEGÉSZÍTŐ LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS 51
1.B. Területi és időbeli hatály 51
1.C. A biztosítási szerződés megszűnése 51
1.G. A biztosító szolgáltatása 51
2. KIEGÉSZÍTŐ GÉPJÁRMŰ-ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁS 52
2.B. Területi és időbeli hatály 52
2.C. A biztosítási szerződés megszűnése 52
2.F. Biztosítható vagyontárgyak köre 52
2.H. Biztosító szolgáltatása 53
3. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSÁRA 54
3.B. Időbeli hatály, várakozási idő 54
3.C. A biztosítási szerződés megszűnése 54
3.G. Biztosító szolgáltatása 54
4. „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” (KOCKÁZATVISELÉSI HELY KITERJESZTÉSE) 55
4.B. Területi és időbeli hatály 55
4.C. A biztosítási szerződés megszűnése 55
4.G. Biztosító szolgáltatása 55
5. „KEGYELET” KIEGÉSZÍTŐ TEMETÉSI BIZTOSÍTÁS (HALÁLESETI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS) 56
5.C. Területi és időbeli hatály 56
5.D. A biztosítási szerződés megszűnése 56
5.H. A biztosító szolgáltatása 56
6. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE 57
6.B. Területi és időbeli hatály 57
6.C. A biztosítási szerződés megszűnése 57
6.F. Biztosított vagyontárgyak 57
6.H. Biztosító szolgáltatása 58
7. KIVITELEZÉS, FELÚJÍTÁS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉPÍTÉS-SZERELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA 59
7.B. Területi és időbeli hatály 59
7.C. A biztosítási szerződés megszűnése 59
7.F. Biztosítható vagyontárgyak köre 59
7.H. A biztosító szolgáltatása 61
7.J. Közlési változás-bejelentési kötelezettség 62
VII. ZÁRADÉKOK ÉS FÜGGELÉKEK 73
VIII. Függelék
I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem ren- delkeznek – a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (a továbbiakban biztosító) lakossági vagyon-, és az azt kiegészítő baleset-, temetési és felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.
A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a ma- gyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a 2013. évi
V. törvény a Ptk., illetőleg a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (to- vábbiakban Bit.) rendelkezései irányadóak.
Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. mel- léklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak. A Biztosító mente- sülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korláto- zásának a feltételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó rendelkezé- sektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.
Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alapján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya esetén (látássérült állapot okán) a szerző- dés érvényességéhez további követelmények tel- jesülése szükséges.
Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az eset- leges, a fogyatékossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a bizto- sítónak vagy biztosításközvetítőjének.
A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.
Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igényeit nem áll módunkban figyelembe venni.
1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT
1.A. BIZTOSÍTÓ
A biztosító az a jogi személy amely a biztosítási díj ellené- ben a biztosítási kockázatot viseli és így szolgáltatást nyújt a szerződésben rögzített és annak mellékletein meghatáro- zott biztosítási események bekövetkeztekor az ott megha- tározott szolgáltatási mértékig a biztosított vagyontárgy(ak) ban bekövetkező, illetve a biztosított személyeket érintő ká- rok esetén.
Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.
Társaságunk adatai:
Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószám: 10828704-2-44
KSH-száma: 10828704 – 6511-114 -01
Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg.00-00-000000 szám alatt.
Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (000) 000 0000;
Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx
Felügyelő hatóság:
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos fel- adatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.
1.B. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT
a. A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában ér- dekelt név szerint megnevezett természetes vagy jogi sze- mély, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban: szer- ződő).
b. Biztosított(ak) továbbá a jelen feltétel alapján:
b.1. Épületek, építmények vonatkozásában:
b.1.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdonos, il- letve tulajdonostársak, a tulajdoni hányaduk arányában,
b.1.2. bérlő vagy bérlőtárs,
b.1.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi kö- zössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdo- ni hányadának arányában,
b.2. Ingóságok vonatkozásában:
b.2.1. az épületek, építmények biztosítottjai, valamint
b.2.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs, vagy
b.2.3. a vagyonbiztosítás kockázatviselési helyére szóló ér- vényes lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező személy.
c. Abban az esetben, ha a szerződést nem a biztosított kö- tötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozat- tal a szerződésbe beléphet, a belépéshez a biztosító hoz- zájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
Abban az esetben, ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe be- lépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre for- dított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.C. KEDVEZMÉNYEZETT
Baleset- és temetési biztosítás kockázatot tartalmazó kiegé- szítő biztosításnál az a személy, aki a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult, így
– a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvez- ményezettje a biztosított,
– a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások ked- vezményezettje(i) az adott biztosított törvényes örököse(i), a biztosító a szolgáltatási összeget a biztosítási esemény bekövetkezte időpontjában fennálló örökösödési arány- ban fizeti ki az örökös(ök)nek.
2. A BIZOTSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
2.A. A biztosítási szerződés a felek kölcsönös, egybehang- zó akaratnyilatkozatával, megállapodásával jön létre. A biz- tosítási szerződés megkötését a ajánlatával a Szerződő kez- deményezi a Biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.
2.B. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő által tett ajánlatra 15 napon belül – ha az ajánlat kiegészítő biztosítási moduljainak elbírálásához egészségügyi vizsgá- latra van szükség, akkor ezen kockázatok esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás bir- tokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szer- ződés – ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszame- nő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az alkusz nem minősül a biztosító képviselőjének.)
2.C. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerző- dési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az álta- lános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
2.D. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázatválla- lás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilat- kozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.
2.E. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számí- tott tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.
2.F. A szerződés tartalmává nem válnak szokások (me- lyek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatuk- ban megegyeztek), és gyakorlatok (amelyeket egymás között kialakítottak). Ha a felek a feltételekben rögzített sza- bályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.
2.G. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 munkanapon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre abban az esetben, ha a bizto- sító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás el-
marad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
2.H. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen fel- tételek alapján az aláírás képével ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (fokozott biztonságú elektro- nikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás kivételével) és az SMS.
3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
3.A. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződés- ben meghatározott időpontban kezdődik.
3.B. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén annak a napnak a 0. órájában kezdődik a biztosító kockázatviselé- se, amelyik napban (időpontban) a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapo- dott, feltéve, hogy a szerződő díjbefizetése kapcsán ezen időpontig az első díj a biztosító pénztárába vagy számlájá- ra beérkezett. Amennyiben ezen időpontig a biztosítási díj a biztosító pénztárába vagy számlájára nem érkezett be, a kockázatviselés kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezik.
3.C. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet ko- rábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának napját követő nap
0. órája.
4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK
4.A. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra jön létre.
4.B. A tartamon belül a biztosítási időszak a szerződés létre- jöttétől számított egy év. A biztosítás évfordulója a biztosítási időszak utolsó napja.
5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
5.A. Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kez- deményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.
5.B. A biztosító szerződésmódosítása. Amennyiben a bizto- sító szükségesnek ítéli, a szerződési feltételek, vagy biztosí- tási díjak módosítását, azt javasolhatja a következő biztosí- tási évre. E célból köteles az új szerződéses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés évfordulóval megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
5.C. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni. A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti. Abban az esetben, ha a biztosító a szerződés- kötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges kö-
a. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta.
b. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggés- ben merül fel, a biztosító az 5.C. pontban és az 5.C.a. be- kezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy, vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI
6.A. ÉRDEKMÚLÁS, LEHETETLENÜLÉS
A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szerződőnek/biztosítottnak a vagyon- tárgy(ak) megóvásához fűződő érdeke (biztosítási érdek) meg- szűnik, valamint azon a napon, amikor a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdon- joga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jog- cím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásá- ról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
6.B. RENDES FELMONDÁS
A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idő- vel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordu- lót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.
6.C. DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA, RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS, A SZERZŐDÉS ÚJBÓLI ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE
a. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedékességi időn belül nem kerül megfizetésre, a biztosító – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás esedékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredményte- len elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszame- nő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
b. Abban az esetben, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmu- lasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával
– eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés ki- egészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
c. Abban az esetben, ha a szerződés a 6.C.a. bekezdés- ben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése követ- keztében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót
– az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázat- viselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
6.D. KÖZÖS MEGEGYEZÉS
A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bár- mikor megszüntethetik.
6.E. EGYÉB
A biztosítási szerződés megszűnik a 2.C. pontban, vagy az
5.C.a. pontban foglaltak szerint.
7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellen- értéke.
7.B. A díjfizetési kötelezettség
a. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
b. Abban az esetben, ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe be- lépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre for- dított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
7.C. BIZTOSÍTÁSI DÍJ ESEDÉKESSÉGE, FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI
a. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Amennyiben a felek részletfizetésben állapodnak meg, akkor az első díj- részlet a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.
b. Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely a bizto- sítási szerződés megszűnését eredményezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
c. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosí- tó az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több dí- jat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
d. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkez- mények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.
e. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.
f. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befize-
g. Amennyiben a szerződés halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet esedékessége a koc- kázatviselés kezdetétől számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek be kell érkeznie.
h. Abban az esetben, ha a szerződés halasztott kockázat- viselési kezdettel és egyben halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet/díjelőleg esedékessége a halasztott kockázatviseléssel létrejött szerződésre vonat- kozó kockázatviselési kezdettől számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek/dí- jelőlegnek be kell érkeznie.
i. Az első díj vagy díjelőleg, illetve a későbbi díjak, díjrészle- tek befizetése történhet csekken, banki utalással, vagy in- kasszóval (csoportos beszedési megbízással). A szerződés létrejöttekor esedékesdíjat a biztosító kérése esetén kész- pénzben kell megfizetni.
j. Ha a szerződő az első díjat a biztosító díjátvételre biztosí- tói meghatalmazással rendelkező képviselőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fizetés napját követő nap 0. órá- jában (és nem korábban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
k. A biztosító képviselője nem jogosult
k.1. sem az alapbiztosítás, sem pedig a kiegészítő kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfizetési ütem módosítására
k.2. továbbá nem jogosult az első díjon/díjelőlegen kívül a biztosítás díját (folytatólagos díj) átvenni.
7.D. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendel- kezései is irányadóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szolgáltatás meghatározásánál az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonat- kozó szabályai is irányadóak.
8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, TÚLBIZTOSÍTÁS TILALMA, ALULBIZTOSÍTÁS, TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS
8.A. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
a. A biztosított vagyontárgyaknak, vagyontárgycsoportok- nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben meghatározott értéke, egyes kiegészítő vagyonbiztosítások, költségtérítések valamint balesetbiztosítási kockázatok ese- tén pedig a vonatkozó kiegészítő feltételekben és a biztosí- tási szerződésben a biztosító szolgáltatásaként meghatáro- zott összeg, azaz kártérítési limit. Kiegészítő balesetbiztosítás esetén, egyes balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a kártérítési limit a biztosítási összeg százalékos mértéke.
b. A biztosítási összegeket vagyonbiztosítás esetén vagyon- tárgycsoportonként, illetve a külön megállapodással bizto- sítható vagyontárgyak esetén vagyontárgyanként kell hatá- rozni, így a biztosító kockázatvállalása fennállhat (a biztosító szolgáltatásának felső határa):
b.1. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoport- ra a megjelölt összeghatárig.
b.2. a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyon- tárgyakra megjelölt összeghatárig,
c. A biztosítási összegeket a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben kell meghatározni, új érté- ken (újraabeszerzési ár, utánpótlási új érték). Ettől eltérően a kiegészítő gépjármű átalánybiztosítás esetén, az előzőekben meghatározott biztosítási összeg megállapítására vonatkozó szabályoktól eltérő előírás került meghatározásra. Ezen eset- ben az adott kiegészítő biztosítás feltételében (V.2.E.) külön szabályozzuk a biztosítási összeg megállapításának módját.
d. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak az adott biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.
e. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti. A biztosítási összeg változása maga után vonja a biztosítási díj változását is. A biztosító a kockázati körül- mények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megváltoztatását is kezdeményezheti.
f. Ha az ügyfél adatszolgáltatása, módosítási kérelme miatt vagy a biztosító szemléje vagy káresemény bekövetkezte során vagy egyéb módon a biztosító tudomására jut hogy az adott biztosítási esemény bekövetkeztének gyakorisága vagy annak mértéke (kockázat) a biztosító adatbázisában rögzítettől jelentősen eltér a biztosító javaslatot tehet a bizto- sítási eseményhez kapcsolódó díjtétel módosítására.
Ha az adott biztosítási esemény bekövetkeztének gyakori- sága vagy mértéke jelentősen megnő, a biztosító kezdemé- nyezheti a hozzá tartozó biztosítási díjtétel emelését.
Ha az adott biztosítási esemény bekövetkeztének gyakori- sága vagy mértéke jelentősen csökken, a biztosító kezde- ményezheti a hozzá tartozó biztosítási díjtétel csökkentését.
g. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biz- tosítási összegét csökkentik.
h. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idő- szakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti.
i. A 8.A.h. bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szol- gáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerző- dő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
j. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szer- ződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.B. DÍJTÉTEL
A biztosítandó vagyonértékre, projektértékre vagy a biztosítá- si díj alapjául szolgáló más értékre (biztosítási összeg) vetített szorzószám melyet a biztosító a rendelkezésre álló kártapasz-
8.C. TÚLBIZTOSÍTÁS TILALMA
a. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított va- gyontárgy új értékét.
b. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege az új értéket meg- haladja, akkor az új értéket meghaladó részében a biztosítá- si összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás), és ennek megfelelően a biztosítás díját is le kell szállítani, és a biztosító a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó ösz- szeg után számított és a szerződő által befizetett biztosítási díjat visszafizeti.
8.D. ALULBIZTOSÍTOTTSÁG
a. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgycsoport értéke, akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgycsoport értékéhez vi- szonyított arányában téríti meg, valamint
b. alulbiztosítottsághoz vezet, ha a biztosított lakásban/csa- ládi házban
b.1. az együtt élők száma,
b.2. az ott tartott ebek száma, illetve
b.3. az ott lévő gépjármű beállók száma több mint a bizto- sítási ajánlaton ezen kategóriák esetén meghatározott érték.
c. Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következmé- nyeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.
8.E. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncso- portjánál külön-külön kell megállapítani.
8.F. TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS
a. Abban az esetben, ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igé- nyét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
b. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa ki- állított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosí- tóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS SZABÁLYAI
A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az értékkövetés mértékével változik (továbbiakban: értékkö- vetés). A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosítása- ival biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves árindexek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítá- sát évente egyszer a KSH által addig nyilvánosságra ho- zott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/–3%-os mértékkel eltérhet. A biztosító az
értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegről és dí- jakról az értékkövetés érvénybe lépését megelőzően leg- alább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Az indexálás keretében a biztosítási és szolgáltatási összegek és díjak egymással egyenesen arányosan változnak. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szer- ződést a felmondási szabályoknak megfelelően felmond- hatja. A fenti értékkövetési szabályok nem vonatkoznak a jármű és a készpénz vagyontárgycsoportok biztosítási összegeire, valamint az egyes felelősségbiztosítási koc- kázatok kártérítési limiteire. Ezen esetekben a biztosító értékkövetést nem alkalmaz.
10. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szerződés egyes kockázatainál meghatározott önrészt a biztosító a biztosítási szerződés hatálya alatt bekö- vetkező minden egyes szolgáltatás esetén levonja.
11. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI
11.A. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
a. Tájékoztatási kötelezettség
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben be- következett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
b.1. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosí- tás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a való- ságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési köte- lezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
b.2. A szerződő/biztosított köteles – a biztosító írásos kéré- sére – a biztosító kockázatelbírálása szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társa- sági szerződés, a vállalat számviteli politikája, a vállalkozás analitikus nyilvántartása, üzleti könyvei, ingatlan tulajdonlá- sát, használatát igazoló dokumentum, munkaköri leírás, a biztosított vagyontárgyra vonatkozó szakvélemény építési/ használatbavételi engedély) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.
b.3. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a köz- lési kötelezettség körébe bevont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb tudomá- sukra jutásuktól számított 8 napon belül – köteles a biztosí- tónak írásban bejelenteni. A bejelentési kötelezettség alá tar- tozik a szerződésben rögzített bármilyen adat megváltozása.
b.4. A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.
b.5. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivé-
b.6. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szer- ződő köteles a Biztosított(aka)t teljes körűen tájékoztatni a biztosítási szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.
c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
c.1. A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése és elhárítása érdekében az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítani, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.
c.2. A szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a káre- semény bekövetkezésekor adott utasításai szerint ezek hiá- nyában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
c.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
c.4. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
c.5. A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a bizto- sított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenér- tékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésé- re, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltsé- geket a biztosító nem téríti.
d. Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) kö- telezettség
d.1. A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak beje- lenteni. Telefonon való bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.
A kárbejelentését megteheti:
e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, telefon: 00 0 000 0000,
fax: 00 0 000 0000,
postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.
d.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
d.2.1. a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,
d.2.2. a károsodott vagyontárgyak és vagyontárgy-csopor- tok megnevezését, helyét, becsült értékét,
d.2.3. a károsult személyét és a keletkezett szolgáltatási igényt,
d.2.4. a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát.
d.3. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás; lopás, rablás, vandalizmus, tűz stb.) igényli, az illetékes ha- tóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is haladék- talanul értesíteni kell.
e. Kárbejelentéshez (szolgáltatás teljesítéshez) szüksé- ges dokumentumok
e.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerző- dő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amely a tulajdoni viszo- nyok, kárigény jogosságának, a biztosítási esemény be- következésének, a szolgáltatási összeg megállapításának elbírálásához szükséges.
e.2. A biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolyta- tásához szükséges – iratok, dokumentumok felsorolása a feltételgyűjtemény végén lévő, „VII. ZÁRADÉK ÉS FÜGGE- LÉKEK” fejezet 3. táblázataiban találhatóak meg,
e.3. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás álta- lános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletke- zett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.
f. Állapotmegőrzési kötelezettség
A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a bejelentést követő 5 napon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mér- tékben változtathatja meg.
g. Díjfizetési kötelezettség
A biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfizetési kötelezettség részletes szabályait az Általános Feltételek 7. fejezete tartalmazza.
11.B. BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
a. Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés ada- tairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások ösz- szegének kifizetéséről, illetve ezek akadályáról. A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azo- nosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írás- beli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, székhe- lye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jel- lemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékozta- tási kötelezettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is.
b. Szolgáltatási kötelezettség
b.1.1. A biztosító a biztosítási eseményekre a feltételekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást. A biztosító késedelmes szolgáltatása esetén kizárólag a magyar polgári jog szabá- lyai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
b.1.2. A szolgáltatási összeg a szolgáltatás alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes. A kárfizetés történhet postai úton, vagy a károsult által meg- adott bankszámlaszámra átutalással.
A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérí- tési összeg kifizetésében közreműködni.
b.1.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a szolgál- tatás végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.
12. MENTESÜLÉS
12.A. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Abban az esetben, ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a köz- lésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
12.B. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso- latos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a ká- rok ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító köte- lezettsége nem áll be.
12.C. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 11.A.d.1. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem te- szi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lénye- ges körülményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.
12.D. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a kárt jogel- lenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan maga- tartással
– a szerződő fél, a biztosított, vagy a kedvezményezett, illetőleg
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üz- letvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított va- gyontárgy kezelésével, megóvásával együttjáró munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy meg- bízottjuk, vagy
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- re jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A 12.D. bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is fennáll. 12.E. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan káro- kozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdés- ben meghatározott személy, illetve a biztosított
a. hatósági engedélyhez kötött tevékenységet enge- dély nélkül végzett,
b. a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallu- cinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának
hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta,
c. az ingatlant nem a rendeltetésének megfelelően használta,
d. a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,
e. a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányá- ban végezte,
f. a tevékenység végzésére vonatkozó szakmai előírá- sok súlyos megszegésével okozta a kárt.
12.F. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hoz- zá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkana- pon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ez esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.
12.G. A biztosított vagyontárgy megkerülése Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a biz- tosított arra igényt tarthat, ez esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.
13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
13.A. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem ter- jed ki arra a kárra,
a. amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,
b. ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
c. amely büntető jellegű kiadásként (pl. büntetés, köt- bér, bírság, kamat) jelentkezik,
d. amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, amely a további rendeltetéssze- rű használatot nem befolyásolja,
e. amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,
f. amely a tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő ál- lagromlás következménye,
g. amelyek a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,
h. amely az épületek/építmények, gépek, berendezé- sek avultságával, azok karbantartásának elmulasz- tásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkezett,
i. amely olyan objektumban következik be, ahol a biztosí- tásra feladott épületek összterületének több mint 50%- át kereső tevékenységek folytatására veszik igénybe (kivéve a lakásra, vagy üdülésre szolgáló hasznosítást),
j. ami normalizált hiányként – káló – elszámolható,
k. amely üzleti könyvek és szoftver károsodásának kö- vetkezményeként keletkezett,
l. amely a talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be,
m. amely – egészben vagy részben – az épületek, épít- mények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.
n. amely az értéktárgynak minősülő ingóságokba nem sorolható képzőművészeti alkotások művészeti érté- kében keletkezik,
o. a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti ér- ték alapján keletkezett,
p. sérelemdíj,
q. a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készle- tekhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a jelen pontban felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrány, értékcsök- kenés miatt keletkezett.
13.B. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon károk, veszteségek, költségek, esetén, amelyeknek eredmé- nye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve össze- függésbe hozható a következő eseményekkel:
a. természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károk,
b. a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károk, következményi károk a vállalkozások és kiegészítő mezőgazdasági terme- lés biztosítása esetén, így például a termelési folya- mat leállásából, szüneteltetéséből származó gazda- sági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),
c. a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersu- gárzásból eredő károk,
d. a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,
e. mágneses, vagy elektromágneses mező által oko- zott károk,
f. a jogszabály alapján megtérülő károk,
g. jótállás, vagy szavatosság tárgykörében megtérülő károk (jogszabály vagy szerződés alapján a biztosí- tott – sérült vagy megsemmisült – vagyontárgy gyár- tóját és/vagy forgalmazóját terhelik),
h. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzé- se, helyreállítása során állami vagy egyéb támoga- tásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízingbeadó, vagy bérbeadó tulajdonos által igényel- hetők, illetve visszaigényelhetők,
i. a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költsége,
j. az adatokban vagy szoftverekben keletkezett károk, különös tekintettel az adatok, szoftverek vagy szá- mítógépes programok eredeti felépítésének törlése, elromlása, vagy eltorzulás miatt bekövetkezett hát- rányos megváltoztatása,
k. az adatok vagy szoftverek funkciójának, rendelke- zésre állásának, használhatóságának, vagy hozzá- férhetőségének korlátozásából eredő károk és az ezekből következő termeléskiesési és egyéb károk,
l. háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenet- től függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű hábo- rús cselekedet, fegyveres felkelés által okozott károk,
m. belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, láza- dás, puccs, sztrájk által okozott károk,
n. elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás által oko- zott károk,
o. hadijog, rendkívüli állapot által okozott károk,
p. terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint: Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési felté- telekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak el- követése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrend- ben is –, közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Xxxxx feltétel értelmében terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – füg- getlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalma- zásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előké- szítésével valósult-e meg –, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre vagy ember vagy emberek csoportja(i),
• amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy nyilvánosságot, vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, befolyásolja, vagy
– a gazdasági életet részben vagy egészben be- folyásolja, vagy
• amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy cél- lal hajtották végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események- hez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvet- lenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmé- nyek, amelyek terrorista támadások ellenőrzésé- re, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.
q. az egészségi állapotban bekövetkező romlás, me- lyet közvetve vagy közvetlenül
q.1. a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III) vagy Lymphadenopathy Associated Vims (LAV) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változa- tai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Synd-
q.2. az azbesztózis, vagy bármilyen hasonló beteg- ségek okoznak, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy azbeszttartalmú ter- mékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előál- lítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy al- kalmazása során keletkezik,
q.3. a Spongiformen Encephalopathien csoport meg- betegedései, vagy szindrómái, vagy azok mutáci- ói vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkez- nek vagy ennek következményeképpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spongiform Encephalopa- thy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encepha- lopathy (TME), Chronic Wasting-betegség (CWD), Xxxxxxxxxx–Xxxxx-xxxxxxxxx (CJD), Xxxxxxxxx- Straussler-Scheinker-szindróma (GSS), Kuru, Fa- tal Familiar Insomnia (FFI).
14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
14.A. MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY
a. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a káro- kozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e köve- telést biztosítják.
b. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a bizto- sító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított köve- telését kell kielégíteni.
c. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támoga- tást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján meg- nyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított vissz- kereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmé- nyek a biztosítottat terhelik.
d. A biztosítók a 8.E. bekezdésben megfogalmazott több- szörös biztosítás szerint a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a bizto- sított irányában külön-külön felelnének.
14.B. ELÉVÜLÉS
A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésé- től számított egy év.
14.C. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG
a. A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések
Jelen Titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen álta- lános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit.-nek megfelelően került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx hon- lapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató.
Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartal- mazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz- dálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
a.1. A biztosító vagy viszontbiztosító jogosult kezelni ügy- feleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartá- sával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből szárma- zó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (Bit.) szóló tör- vény által meghatározott egyéb cél lehet.
a.2. A 14.C.a.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
a.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül
– ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötele- zettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
a.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok ke- zeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a
14.C.a.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendel- kezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásá- val kezelheti.
a.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha
a.5.a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
a.5.b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
a.5.c. a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott ta- núsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás le- folytatása keretében ismeri meg.
a.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a.6.a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
a.6.b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó ha- tósággal és az ügyészséggel,
a.6.c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által
kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró va- gyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámo- lóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
a.6.d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
a.6.e. a 14.C.a.7. pontban az adóhatósággal,
a.6.f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
a.6.g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
a.6.h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
a.6.i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi állam- igazgatási szervvel,
a.6.j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
a.6.k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosí- tókkal,
a.6.l. törvényben szabályozott adattovábbítások során áta- dott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közleke- dési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közle- kedési nyilvántartási szervével,
a.6.m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
a.6.n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen ada- tok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítá- si Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a bal- esetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
a.6.o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
a.6.p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
a.6.q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
a.6.r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal,
a.6.s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, il- letve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
a.6.t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az ag- rárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpo- litikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,
a.6.u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal, szemben, ha a 14.C.a.6. a)-j), n), s), t) és u) pontban megje- lölt szerv vagy személy adatkéréssel, írásbeli megkeresés- sel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A 14.C.a.6.e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügy- ben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kö- telezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. (Hpt.-ben) meghatározott pénzügyi intéz- ménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő köve- teléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
a.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító ál- tal az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésé- ben merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FAT- CA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
a.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 14.C.a. 5-6., 10 va- lamint a 14.C.a. 14 és 16. pontokban meghatározott ese- tekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
a.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 14.C.a.6. pontban meghatározott szervek alkalmazot- taira is kiterjed.
a.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsá- gi szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktala- nul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet,
a.10.a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lő- fegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel,
a.10.b. a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir- toklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készí- tésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
a.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási te- vékenységről (Bit.) szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
a.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
a.13. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetek- ről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.
a.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a.14.a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megke- resésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot,
a.14.b. a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LII. (az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról) szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföl- di pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító cso- portszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinan-
szírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötele- zettségét teljesíti.
a.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a.15.a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
a.15.b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.
a.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adat- továbbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
a.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a.17.a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,
a.17.b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
a.17.c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
a.17.d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.
a.18. A 14.C.a.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
a.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak mi- nősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
a.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 14.C.a.6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 14.C.a.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.
a.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
a.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthető.
a.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek ke- zeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
a.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcso- lódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vo- natkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
a.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
B. A BIZTOSÍTÓ ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA
A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kí- vánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, vala- mint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbí- zottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korláto- zás nélkül – megőrizni.
b.1. A 14.X.x. xxxxxxx előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) nemzetbiztonsági szolgálatokkal,
c) Állami Számvevőszékkel,
d) Gazdasági Versenyhivatallal,
e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
f) vagyonellenőrrel,
g) Információs Központtal,
h) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében – az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szerv- vel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az ag- rárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
b.2. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel- jesítéséhez.
b.3. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a to- vábbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkozta- tóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági hatá- rozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.
b.4. A 14.X.x. xxxxxxx előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
b.5. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra al-
kalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosí- tási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
b.6. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében el- járó Információs Központ által végzett adattovábbítás.
b.7. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korláto- zás nélkül megőrizni.
b.8. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben megha- tározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
b.9. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
A biztosítási titokra és az üzleti titokra vonatkozó közös szabályok:
b.10. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszű- nése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üz- leti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
b.11. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatko- zó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötele- zettség esetén.
b.12. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
b.13. A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgálta- tásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtar- tamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a b.14 bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.
b.14. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt mű- ködő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult kor- látozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.
b.15. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelő- zően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájé- koztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e
§-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhat- ja vagy megtilthatja.
C. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK
c.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je- lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen feje- zet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla)
vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számla- tulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatu- lajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
c.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
c.2.a. az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
c.2.b. az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c.2.c. a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségé- ről.
c.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás ese- tén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulaj- donost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
D. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK
d.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a további- akban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VII- I/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
d.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló he- lyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetsé- ges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
d.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intéz- mény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
E. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS
e.1. A biztosító (a 14.C.e. fejezet alkalmazásában: megke- reső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosí- tóhoz (14.C.e. fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosí- tó) az e biztosító által – a 14.C.a. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembe- vételével – kezelt és a 14.C.e.pont 3-6. alpontjaiban meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerző- désben rögzítésre került.
e.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatáro- zott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
e.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és
2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ága- zatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
e.3.a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
e.3.b. biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses koc- kázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
e.3.c. a 14.C.e.3.a. pontban meghatározott személyt érin- tő korábbi – a 14.C.e.3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
e.3.d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felmérésé- hez szükséges adatokat; és
e.3.e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
e.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szer- ződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
e.4.a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a ká- rosult személyazonosító adatait;
e.4.b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
e.4.c. a 14.C.e.4.b. pontban meghatározott vagyontárgya- kat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetke- zett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
e.4.d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felmérésé- hez szükséges adatokat; és
e.4.e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
e.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
e.5.a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
e.5.b. a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azo- nosító adatait, továbbá a 14.C.e.4. pont b-e. alpontjában meghatározott adatokat;
e.5.c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsére- lem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adat- felvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatokat;
e.5.d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e.5.e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sére- lemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződés- sel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó ada- tokat.
e.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és
10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
e.6.a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káre- semény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adato- kat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjár- műben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
e.6.b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információ- kat.
e.7. A 14.C.e.1. pontban meghatározott megkeresésnek tar- talmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosí- tási xxxxx megsértésének. A megkereső biztosító felelős a
14.C.e.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
e.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven na- pig kezelheti.
e.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 14.C.e.8. pont- ban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
e.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismeré- sét követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
e.11. A megkereső biztosító az 14.C.e.1. meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, to- vábbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
e.12. Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkereső biztosító – a 14.C.e.8 - 14.C.e.10. pon- tokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a ké- relemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájé- koztatni a kérelmezőt.
e.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként ka- pott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására
jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 14.C.e.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
e.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
F. BIZTOSÍTOTTAT/SZERZŐDŐT TERHELŐ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG
f.1. Biztosított és Szerződő kötelesek a biztosítási szerződés- ben foglaltakat bizalmasan kezelni, mint Biztosító üzleti titkát megtartani. A titoktartási kötelezettség jelen megállapodás megszűnését követően is, időbeli korlátozás nélkül fennáll.
f.2. Az üzleti titok megtartása alól kizárólag Biztosító adhat felmentést írásban, vagy amennyiben Szerződőt/Biztosítot- tat a titok kiadására jogszabály kötelezi, akkor a hatályos jog- szabályok szerint jogosult az üzleti titok felfedésére.
G. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL
Az alábbi panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek, valamint a biztosítók, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárásával, valamint a panaszkezelé- si szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 437/2016. (XII.16.) Korm. xxxxxxxx ezen feltétel lezárásának napján hatályos szövegének megfelelően került beillesztés- re. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhetőek a mindenkor ak- tuális Bit-nek és megfelelő Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók.
g.1. A biztosító a panaszkezelés során a mindenkori hatályos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően jár el, azaz biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevé- kenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektroni- kus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában le- het személyesen panaszbejelentést tenni.
Ügyfélszolgálati Iroda:
1123 Budapest, Alkotás u. 50. B. épület földszint
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon a külföldről is hívható
x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.
Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal. hu e-mail címre, faxon a 00-0-000-0000 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online mó- don is eljuttathatja a biztosító részére.
A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhető- ségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx/xx/ kapcsolat-cegadatok elérési úton.
g.2. A biztosítóhoz intézett
g.2.a. szóbeli panaszt személyesen ügyfélszolgálati iro- dánkban munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, keddtől-pén- tekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,
g.2.b. telefonon közölt szóbeli panaszt munkanapokon hét- főn 08:00-20:00, keddtől-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tar- tási időben,
g.2.c. írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamato- san lehet megtenni.
g.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától szá- mított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
g.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában el- várható.
g.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelő- en – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.
g.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 14.C.g.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szük- ség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 14.C.g.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó ren- delkezések szerint jár el.
g.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 14.C.g.8. pontban foglaltakkal egyi- dejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonat- kozó rendelkezések szerint jár el.
g.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panasz- kezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
g.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiak- ban: MNBtv.-ben) meghatározott fogyasztóvédelmi rendel- kezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményez- het, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, jogha- tásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíróság- hoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Tes- tület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és inter- netes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Bé- kéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljá- ró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
Fax: x00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv: Pénzügyi Békéltető Testület
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.
A meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square irodaház)
Telefon: x00-00-000-000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
g.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.
g.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 14.C.g.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzat- ban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, le- velezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszá- máról és telefaxszámáról.
g.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről, adatokról nyilvántartást vezet.
g.13. A 14.C.g.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
g.13.a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
g.13.b. a panasz benyújtásának időpontját,
g.13.c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
g.13.d. A 14.C.g.13.c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezé- sét, továbbá
g.13.e. a panasz megválaszolásának időpontját.
g.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a szék- helyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító pa- naszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
g.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
g.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illet- ve annak változását írásban bejelenteni.
g.17. Viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létre- jövő biztosítási szerződés esetén a biztosítót az e pontban meghatározott kötelezettség nem terheli.
g.18. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás kere- tében lehetséges.
g.19. Online szerződéskötés esetén a 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelet alapján a fogyasztói szerződés ese- tén online vitarendezési platformon keresztül online kez- deményezhető a pénzügyi jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A Rendelet szerint az Európai Unióban tartóz- kodási hellyel rendelkező fogyasztók és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerző- désekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő jogviták, így az online megkötött szerződésekkel összefüggő pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rende- zésére irányuló kommunikációt ezen a platformon keresztül kell a fogyasztóknak biztosítani. A pénzügyi fogyasztói jog- viták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/ odr, amely a xxx.xxxxxx.xx honlapról is elérhető.
14.D. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYTÓL ÉS A SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL
Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Általános és Különös feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Pol- gári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
a. Elévülés (I.14.B.) A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövet- keztétől, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb kö- rülmény bekövetkezésétől számított egy év.
b. Reaktiválás (I.6.C.c.) Abban az esetben, ha a szerző- dés a I.6.C.a. bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző-
dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés helyre- állítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
c. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen felté- telek alapján az aláírás képével ellátott elektronikus dokumentumba foglalás ( fokozott biztonságú elekt- ronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás kivételével) és az SMS.
d. Biztosítási események meghatározása felelősség- biztosítások esetén (III.6.A.) Az egyes külön megálla- podással igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási fel- tételei alapján kötött felelősségbiztosítási szerződés- ben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és an- nak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért
– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni károkért és a személyi sérüléses kárral össze- függő sérelemdíjért, valamint
– a tárgyrongálási károkért,
amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tar- tozik.
e. Jogi képviselet költségeinek térítése felelősségbizto- sítások esetén (III.5.D.)
A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költsé- geit és a kamatokat is megtéríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet. A biztosított kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.
14.E. EGYEBEK
a. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségé- vel összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
b. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.
b.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján
a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: ügynök),
b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosí- tási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök). Függő és többes ügynök az értékesítési tevékenység so- rán tanácsadást nem végezhet.
b.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).
b.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetí- tői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.
b.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavég- zésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A köz- vetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a te- vékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt meg- téríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A biztosító megtérítést követelhet a többes ügynöktől, így különösen abban az esetben, ha a többes ügynök megszegte a Bit. 387§ (3) bekezdésben meghatározott kötelezettséget, és a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt ez idézte elő.
b.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e köte- lezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanács- adásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.
b.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meghatal- mazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
b.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felha- talmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.
b.7. A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jog- viszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a javadal- mazást.
c. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.
d. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesztésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, titokvéde- lemmel kapcsolatos előírásokra valamint a panaszkezelésre vonatkozó pontokra).
II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékle- teiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTOTT
Biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet.
Biztosított(ak) lehetnek továbbá a jelen feltétel alapján:
a. Épületek, építmények vonatkozásában:
a.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdonos, illet- ve tulajdonostársak, a tulajdoni hányaduk arányában,
a.2. bérlő vagy bérlőtárs,
a.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi kö- zössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdo- ni hányadának arányában,
b. Ingóságok vonatkozásában:
b.1. az épületek, építmények biztosítottjai, valamint
b.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
2. TERÜLETI HATÁLY
A kockázatviselés területi hatálya: a biztosítási szerződés- ben megjelölt, Magyarországon belüli, természetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti ingatlan.
3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE Biztosítható vagyontárgy(ak)nak, vagyontárgycsoport(ok)- nak tekinthető minden, a biztosítási szerződésben megne- vezett (és az egyes feltételekben ki nem zárt), a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő va- gyontárgy, amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biz- tosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).
3.A. ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY VAGYONTÁRGYCSOPORT
a. Épület- vagy lakástulajdon esetén a biztosítás a biztosítá- si szerződésben megnevezett cím szerinti ingatlan területén lévő, a biztosított(ak) tulajdonát képező épületekre, építmé- nyekre, valamint az azokhoz tartozó épületfelszerelési tár- gyakra terjed ki.
b. Lakástulajdon biztosítása esetén biztosítottak a fentieken kívül a közös tulajdonban lévő, a szerződésben megnevezett cím szerint a telek területén lévő épületeknek, építmények- nek, valamint az épületfelszerelési tárgyaknak a biztosítottra eső közös tulajdoni hányadrésze.
c. Tömbház esetén az alapító okirat/alapszerződés szerinti közös tulajdonra létrejött tömbházbiztosítás kiegészítéseként kötött épületbiztosításban a külön tulajdonnak az alapító ok- irat/alapszerződés szerinti magántulajdonú épületszerkeze- tei és épületfelszerelési tárgyai biztosítottak. (A kapcsolódó
tömbházbiztosítás megszűnése esetén jelen lakásbiztosítási szerződés épületbiztosítási modulja alulbiztosítottá válhat.)
d. Önkormányzati tulajdonú bérlakások esetén a biztosítás az épület azon részeire terjed ki, melyek a mindenkori hatályos jogszabályok szerint a biztosított karbantartási kötelezettsé- gébe tartoznak, beleértve a kiegészítő célú helyiségeket is.
e. Egyéb bérlemények esetén – eltérő megállapodás hiányá- ban – a biztosítás a bérbeadó tulajdonát képező, a biztosított által bérbe vett épületekre, épületrészekre, építményekre és épületfelszerelésekre, valamint a közös tulajdonban lévő, a szerződésben megnevezett épületeknek, épületrészeknek, építményeknek és épületfelszereléseknek a bérbeadóra eső közös tulajdoni hányadrészére terjed ki, amelyekért a bizto- sított felelősséggel tartozik.
f. A biztosítás kiterjed azon, a határoló falakon belüli épü- letfelszerelésekre és berendezésekre, amelyek tartósan rögzítettek, illetve a lakás, helyiség rendeltetésszerű hasz- nálatához szükséges épületgépészeti felszerelésekre (ld. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésük- re vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt), amelyeknek állandó közmű-becsatlakozása van, valamint beépített bútorokra, kivéve a fentiekbe nem beépí- tett háztartási gépeket (pl. mosógép, mosogatógép, mikro- hullámú sütő stb., illetve vállalkozások esetén a tevékenység végzéséhez szükséges gépek, berendezések).
g. Többlakásos épületek, illetve üzletházak esetén, ha az épület/építmény vagy annak valamely alkotórésze közös tu- lajdont képez, akkor a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosított tulajdoni hányadának mértékéig áll fenn.
h. Azon esetekben helyszínrajzot kell készíteni a kocká- zatviselési helyről a biztosított épületek, épületrészek valamint építmények megjelölésével ha
h.1. a kockázatviselési helyen található épületek/épít- mények mindegyike nem kerül biztosításra azon okból, hogy
– eszmei osztatlan vagyonközösség esetén egyes épületek, épületrészek, építmények jelen biztosítási szerződés szempontjából harmadik személyek tu- lajdonában vannak, így a biztosítottnak nem fűződik érdeke a vagyontárgy megóvásához,
– egyes épületek/építmények tartószerkezeti elemei- nek, illetve tetőfedésének állapota miatt az épület/ építmény nem vonható fedezetbe,
– a II.3.A.i. bekezdés szerint nem biztosítható a va- gyontárgy, valamint
h.2. a kockázatviselési hellyel szomszédos ingatlanon, vagy ha
h.3. tömbházak esetén a biztosított lakással nem egy szerkezeti egységet képező, és nem a biztosított tulaj- donában lévő épület, épületrész, vagy építmény kerül biztosításra, melyre a biztosítottnak használati joga van (azaz a biztosított felügyeletére van bízva, így a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt).
h.4. A helyszínrajznak tartalmaznia kell az egyes épüle- teket, építményeket megnevezéssel (lehetőség esetén alapterülettel azonosítva), valamint a biztosítási fede- zet alá vont épületek, épületrészek, építmények külön jelöléssel és külön-külön meghatározott biztosítási ösz- szeggel is legyenek ellátva.
h.5. A biztosított vagyontárgyak meghatározását tartal- mazó helyszínrajz a biztosítási szerződés mellékletét, és annak elválaszthatatlan részét képezi.
i. Nem biztosított vagyontárgyak és többletköltségek a következők:
– építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan,
– immateriális javak,
– földek, vizek, levegő,
– gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gáz- kutak, bányák, feltárások,
– üresen álló/lakatlan épületek/építmények, telephe- lyek (nem számít üresen álló épületnek, telephelynek az a lezárt épület, építmény ahol dokumentáltan, leg- alább 72 óránként állagfelmérési ellenőrzést végez- nek és a közművek igazoltan lezárásra kerültek),
– kötélpályás felvonók (pl. sílift),
– üvegházak,
– nyitott oldalú vagy fedetlen épületek/építmények,
– ideiglenes jellegű épületek/építmények (eladó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épületek, bódék és hasonlók), valamint ideiglenes engedéllyel épült létesítmények,
– földbe vájt, szilárd falazattal nem rendelkező műtár- gyak,
– tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszedhe- tők és szállíthatók, pl. xxxxxxxx, pavilonok, csónak- házak, bódék, kerti lakok, kunyhók, tribünök, sátrak, tornyok, oszlopok, lámpák, építőállványok, építmé- nyek ideiglenes tetőzettel, melegágyak,
– építési engedély nélkül épült, és/vagy használati en- gedély nélküli lakott épületeket,
– bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek,
– az épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és jól láthatóan nem karbantartott,
– az épület teherhordó szerkezeteken olyan elváltozás található, amely az épület állékonyságára kihatással van,
– állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi szem- pontból elégtelen állapotú épületrészeket, szerkeze- teket, berendezéseket tartalmaz,
– az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek,
– azon kockázatviselési helyeken lévő vagyontárgyak, mely kockázatviselési hely alapterületének több mint 50%-át (nem lakás jellegű) kereső tevékenység vég- zésére veszik igénybe.
3.B. INGÓSÁG VAGYONTÁRGYCSOPORT
a. Általános háztartási ingóságok: azon, a háztartásban általában előforduló, a személyes használatra vagy fo- gyasztásra szolgáló, a biztosított(ak) tulajdonát képező, épületszerkezetekhez tartósan nem rögzített, mozgatható vagyontárgyak, amelyek egyedi beszerzési értéke nem ha-
ladja meg a 300 000 Ft-ot, kivéve a II.3.B.b. és a II.3.B.c be- kezdésben megnevezett vagyontárgyak. Az általános ház- tartási ingóságok vagyontárgycsoporthoz tartoznak még a személygépkocsi egy garnitúra téli/nyári gumikészlete, kerekesszékek, a kedvtelésből, illetve a háztartás szükség- leteinek kielégítésére tartott növények, házi- és díszállatok, valamint a következő vagyontárgyak, ha az egyedi értékük nem haladja meg a 100 000 Ft-ot:
– kerékpárok,
– kerti (önjáró) kisgépek tartozékaikkal együtt,
– evezős hajók,
– gumicsónakok,
– szörfdeszkák.
b. Kiemelt értékű háztartási ingóságok: biztosíthatóak a ház- tartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, annak 35%- áig azok, a biztosított(ak) tulajdonát képező vagyontárgyak, amelyek az előző pontban meghatározásra kerültek, de egyedi értékük meghaladja a 300 000 Ft-ot (illetve a 100.000 Ft-ot az előző bekezdés végén külön meghatározott vagyontárgyak esetén), továbbá minden, száz évnél régebben készült tárgy. Ezen vagyontárgycsoporthoz tartoznak továbbá a valódi sző- rmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek, antik búto- rok, képzőművészeti alkotások (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyak, gáz- és önvédelmi fegyve- rek, valamint nemesfém, igazgyöngy vagy drágakő felhaszná- lásával készült dísz- és használati vagyontárgyak (kivéve éksze- rek, órák a II.3.B.c. pont alapján).
c. Elzárva tartandó háztartási ingóságok: biztosíthatóak a háztartási ingóság teljes biztosítási összegén belül, annak 10%-áig azok a biztosított(ak) tulajdonát képező engedély- hez kötött vadászfegyverek, ékszerek, drágakövek, igaz- gyöngyök, a névértéket meghaladó értékű bélyegek (bé- lyeggyűjtemény), érmék (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliák, illetve valamennyi, nemesfémből készült és az előző bekezdésben fel nem sorolt vagyontárgyak.
d. Készpénz: biztosíthatóak a háztartási ingóság teljes biz- tosítási összegén belül legfeljebb 50 000,- Ft-ig, a biztosí- tott(ak) tulajdonát képező
– belföldi fizetőeszköz, valamint
– Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta.
e. Kereső tevékenység ingóságai: biztosíthatóak a háztartá- si ingóság teljes biztosítási összegén belül, annak 20%-áig a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezett alábbi vagyontárgyak:
– műszaki berendezések, gépek,
– egyéb berendezések, felszerelések,
– készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész termékek,
– késztermékek,
– egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök.
f. Idegen tulajdonú vagyontárgyak: biztosíthatóak a ház- tartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, a bérelt, kölcsönvett, vagy vendégek tulajdonában álló általános ház- tartási ingóságoknak minősülő vagyontárgyak 50 000 Ft-ig.
g. Nem biztosított vagyontárgyak és többletköltségek a következők:
– iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,
– csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpapír, ér- vényben lévő forgalmi-, illetve illetékbélyeg, átruház- ható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,
– immateriális javak,
– minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállí- tási tárgyak,
– forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rend- számmal rendelkező gépjármű utánfutók és -vonta- tók, vízi és légi járművek,
– azon kockázatviselési helyeken lévő vagyontárgyak, mely kockázatviselési hely alapterületének több mint 50%-át (nem lakás jellegű) kereső tevékenység vég- zésére veszik igénybe,
– kockázatviselés helyével egy épületben, de attól kü- lön légtérben elhelyezett kirakatszekrény és a benne elhelyezett áruk,
– vállalkozói tulajdonban lévő, vagy a vállalkozás által megőrzésre, javításra étvett ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina- valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, készpénz, érmék, műtárgyak, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások,
– melléképületben, illetve nem állandóan lakott objek- tumban tárolt készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok.
3.C. EGYÉB KÜLÖN MEGÁLLAPODÁSSAL BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
a. Külön megállapodással, a mezőgazdasági termelésre vo- natkozó kiegészítő átalánybiztosítás szerint biztosíthatóak a háztartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, annak 50%-áig az alábbi, a biztosított(ak) tulajdonát képező vagyon- tárgycsoportok:
a.1. a telken, vagy a biztosított épületben/építményben tartott szarvasmarha, szamár, öszvér, sertés, kecske, juh, kedvtelésből tartott lovak, nyulak és szárnyasok,
a.2. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszerelések,
a.3. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesztésű ha- szonnövények,
a.4. termények (termés, termény, szemes- és szálastakar- mány, alom, stb.)
a.5. mezőgazdasági termeléshez szükséges segédanyagok, készletek (növényvédőszerek, műtrágya, göngyölegek stb.)
b. Külön megállapodással a gépjárművek kiegészítő áta- lánybiztosítása szerint biztosíthatóak a biztosított(ak) tulaj- donát képező érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező sze- mélygépjárművek is.
c. Külön megállapodással, az építés-szerelési tevékenység- re vonatkozó kiegészítő biztosítással biztosíthatóak a kivite- lezés, bővítés, felújítás alatt lévő épületek.
4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT
a. A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy a biz- tosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen lévő és jelen feltételek szerint biztosítható összes
a.1. befejezett épületnek, építménynek, valamint az azok- hoz tartozó épületfelszerelési tárgyaknak a jelenlegivel meg- egyező állapotban történő újraépítési költségét,
a.2. ingóságnak az új állapotban történő beszerzési költsé- gét fedezze.
b. A biztosítási ajánlat és mellékletei tartalmazzák a bizto- sítandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti megbontott biztosítási összegét.
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítá- si események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi káro- kat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.
5.A. TŰZ
a. Jelen feltétel szerint tűz biztosítási eseményen olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fény- jelenség által kísért oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett – vagy ott keletkezett, de azt elhagyta –, és önerőből to- vábbterjedt.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon tűzkárok esetén, amelyek
b.1. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűz biztosítási eseményre,
b.2. a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok a tűztérbe estek,
b.3. a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok stb.) tűz által keletkeztek,
b.4. az elektromos vezetékekben, illetve az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben kelet- keztek (az alapfedezet kiegészítő többletszolgáltatásaként, a II.5.T.15. pont szerint biztosítottak az elektromos gépek, berendezések),
b.5. lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelensé- gek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égésnek,
b.6. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak. (külön megállapodással biztosítható, lásd az 5.T.4. bekezdése)
Abban az esetben, ha a II.5.A.b.2-5 pontokban leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyul- ladnak (átterjedő tűz), a biztosító szolgáltatást nyújt az
átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra is.
5.B. ROBBANÁS (ÖSSZEROPPANÁS, HANGROBBANÁS))
a. Robbanás, összeroppanás
Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biz- tosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hangha- tással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.
b. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, ame- lyek hangrobbanás miatt keletkeznek.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon robbanás-, összeroppanáskár esetén, amely
c.1. belső égésű motorok égésterében fellépő robba- nás, valamint elektromos megszakítókban a már meg- lévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkezik,
c.2. a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus ha- tás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) kö- vetkeztében keletkezik,
c.3. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag termé- szetes nyomása, erjedése miatt keletkezik,
c.4. hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként kelet- kezik,
c.5. rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkezik.
5.C. VILLÁMCSAPÁS
a. Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyére közvetlenül becsapó villám, illetve gömbvillám gyúj- tó, égető, hő-, valamint erőhatása a biztosított vagyontár- gyak károsodásával okoz.
Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéskiegyen- lítődést, illetve nagyfeszültségű villamos kisülést, mely a lég- kör és a föld vagy földi tárgy között történik.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villámcsapás kár esetén, ha
b.1. azahatóságilagelőírtvillámvédelmirendszerhiánya, hiányossága miatt,
b.2. az magában a villámvédelmi rendszerben,
b.3. az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, illetve feszültségingadozás miatt,
b.4. az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve fe- szültségingadozás miatt következett be.
5.D. VILLÁMCSAPÁS MÁSODLAGOS HATÁSA
a. Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biz- tosítási eseménynek kell tekinteni azokat a becsapó villám által a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, illetve épület-felszerelési tárgyakban közvetve (túlfeszültség vagy indukció által) okozott károkat, amelyek esetében a vil- lám becsapódási helye legfeljebb a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.
Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéski- egyenlítődést, illetve nagyfeszültségű villamos kisülést, mely a légkör és a föld vagy földi tárgy között történik.
b. A szolgáltatás felső határa villámcsapás másodlagos hatásának alapfedezete esetén
b.1. épületbiztosítás esetén a szublimit az épület va- gyontárgycsoportnak az adott kockázatviselési helyen meghatározott biztosítási összegének 5%-a,
b.2. ingóságbiztosítás esetén a szublimit az adott koc- kázatviselési helyen a vállalkozói vagyonbiztosítás be- rendezések vagyontárgycsoport 10%-a, míg a magán vagyonbiztosítás esetén az ingóságok vagyontárgycso- port biztosításra feladott biztosítási összegének 5%-a. (a biztosítási fedezet kiterjeszthető teljes épület/ingóság biz- tosítási összegre, lásd az II.5.T.5. bekezdése)
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villámcsapás má- sodlagos hatása kár esetén, ha az
c.1. a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,
c.2. a vállalkozás tulajdonában lévő számítógépekben, illetve ezek perifériáiban az előírt (magyar szabvány szerinti) tranziens védelmi berendezések hiánya,
c.3. a meglévő villámvédelmi berendezések karbantar- tásának elmulasztása miatt következett be.
5.E. VIHAR
a. Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés se- bessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s (54 km/h) sebessé- get, így viharkárnak kell tekinteni
a.1. a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak, valamint
a.2. a viharral egyidejűleg az épületbe/építménybe a vihar- kár következményeként létrejött épületnyíláson keresztül bejutó csapadék, vagy bármilyen tárgy által a biztosított va- gyontárgyakban okozott károkat.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon viharkárok esetén, amelyek
b.1. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt kelet- keztek,
b.2. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) ál- tal az épületek/építmények külső vakolatában, burkola- tában, festésében keletkeztek,
b.3. az elektromos szabadvezetékekben, állványzatok- ban keletkeztek,
b.4. az időjárási védelem céljából alkalmazott ideigle- nes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott, valamint
b.5. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható va- gyontárgyakban keletkeztek (külön megállapodással biz- tosítható lásd a II.5.T.14. bekezdés)
5.F. FELHŐSZAKADÁS, VILLÁMÁRVÍZ
a. Jelen feltétel szerint felhőszakadásnak, villámárvíznek minősül az olyan csapadékhatás, amikor nagy mennyiségű (min 0,5 mm/perc) csapadékvíz zúdul le, így felhőszakadás- kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhősza- kadásból eredő, a talajszinten áramló, nagy mennyiségű víz
b. A biztosító nem lakás céljára használt helyiségekben folytatott kereső-, illetve mezőgazdasági tevékenység esetén, a talajszinten, vagy az alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező károkra csak akkor nyújt szolgáltatást, ha azokat legalább 12 cm magas állvá- nyon (pl. 1 EUR raklap) helyezték el.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást felhőszakadás-, vagy víllámárvízkárként
c.1. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkra,
c.2. a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkra.
5.G. JÉGVERÉS
a. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító szolgáltatást nyújt a jégszemek formájában lehul- ló csapadék által a biztosított épületekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott te- tőn való egyidejű beázáskárok esetén.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást jégveréskárként azon a károkra, amelyek
b.1. a biztosított épületek/építmények 25 évnél régeb- ben készült homlokzatvakolatában és festésében kelet- keztek,
b.2. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható va- gyontárgyakban keletkeznek (külön megállapodással biz- tosítható, lásd a II.5.T.14. bekezdés).
5.H. HÓNYOMÁS
a. Hó statikus nyomása
Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy mennyiségben felgyülemlő hónak az épület tetőszerkeze- tére gyakorolt statikus hatását, így hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek/építmények helye- sen méretezett, kivitelezett és karbantartott tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeom- lása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károkat.
b. Hónyomás dinamikus hatása
Jelen feltétel szerint hónyomás dinamikus hatása (lavina)- kárnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely hótö- meg eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon, lecsúszik, így a biztosító szolgálta- tást nyújt azon károk esetén, amelyeket a megcsúszó, lehulló (elmozduló) hótömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.
5.I. ÁRVÍZ
a. Jelen feltétel szerint az árvíz biztosítási eseménynek mi- nősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelke- dik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek,
mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként
b.1. a kockázatviselési hely szempontjából területileg il- letékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullám- térnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továbbá
b.2. a talajvíz, a belvíz által és a fakadóvíz által okozott károkra,
b.3. az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra),
b.4. árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről át- folyó víz által okozott károk.
c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a vára- kozási idő alatti árvíz károkra nem terjed ki.
d. Fogalmi meghatározások
d.1. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület,amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó ár- vízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a me- derből kilépő árvizek és a jég levezetése.
d.2. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az első- rendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
d.3. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvé- delmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.
d.4. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélye- dések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízren- dezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult viz- enyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyá- sok, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonu- latok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
d.5. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű ár- vízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.
d.6. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadren- dű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tar- tozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképes- ségét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.
5.J. FÖLDRENGÉS
a. Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek minősül és szolgáltatást nyújt a biztosító azon a károk ese- tén, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála
V. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethe- tő károkra.
5.K. FÖLDCSUSZAMLÁS
a. Jelen feltétel szerint földcsuszamlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely földtömeg eredeti, természe- tes helyéről valamilyen okból hirtelen, előre nem látható mó- don elmozdul, letörik, lecsúszik, így a biztosító szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket az elmozduló földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást földcsuszamlás- kárként
b.1. tudatos emberi tevékenység következményeként, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra, költ- ségekre (föld ásványi anyagainak feltárása, alagút-, pinceépítés),
b.2. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedé- se, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkra,
b.3. a lecsúszott föld elszállításának, valamint új támfal (földvédmű) építésének költségeire,
b.4. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra,
b.5. azon károkra, amelyek azért következnek be, mert
– a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitele- zési hiba miatt nem megfelelő,
– a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve
– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai vi- szonyai szükségessé tették volna.
5.L. KŐ- ÉS FÖLDOMLÁS
a. Jelen feltétel szerint kő- és földomlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, vagy föld- tömeg, eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirte- len, előre nem látható módon elmozdul, letörik, leomlik, így a biztosító szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a lehulló szikladarabok, kőzetdarabok, vagy földtömeg a biz- tosított vagyontárgyakban okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást kő- szikla-, illetve földomláskárként
b.1. tudatos emberi tevékenység következményeként, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra, költ- ségekre (föld ásványi anyagainak feltárása, alagút-, pinceépítés),
b.2. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedé- se, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkra,
b.3. a leomlott kő és föld elszállításának, valamint új támfal (földvédmű) építésének költségeire,
b.4. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra,
b.5. azon károkra, amelyek azért következnek be, mert
b.5.a. a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivi- telezési hiba miatt nem megfelelő,
b.5.b. a támfal karbantartásában mulasztás történt, il- letve
b.5.c. nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.
5.M. ISMERETLEN ÉPÍTMÉNY VAGY ÜREG BEOMLÁSA
a. Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg vagy építmény beom- lása biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hir- telen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési en- gedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs fel- tárva, és arról a biztosítottnak/szerződőnek nincs tudomása.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást ismeretlen épít- mény vagy üreg beomlása kárként, illetve költségként
b.1. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedé- se, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkra,
b.2. beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeire,
b.3. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra.
5.N. IDEGEN JÁRMŰ ÜTKÖZÉSE (LÉGI JÁRMŰ ÜTKÖZÉSE IS)
Jelen feltétel szerint idegen jármű ütközése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon a károk esetén, amelyeket a kockázatviselés helyén, a biz- tosított szempontjából idegen jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel, rázu- hanással kárt okoz.
5.O. IDEGEN TÁRGYAK RÁDŐLÉSE
Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon a károk esetén, amelyet a kockázatviselés helyén kívül talál- ható idegen tárgy rádőléssel, vagy ezen rádőlés következté- ben történt omlás során a kockázatviselés helyén a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.
5.P. BETÖRÉSES LOPÁS, RONGÁLÁS
a. Betöréses lopás
a.1. Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási ese- mény, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be,
a.2. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására a jogosultak által rendeltetésszerűen haszná- latos eszközzel, vagy a helyiségbe e feltétel II.5.P.a.1. pont- ja szerinti betöréses lopás, illetve az II.5.Q.a. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt, és onnan a biztosított vagyontárgyakat jogellene- sen eltulajdonította, valamint a behatolás tényét hatósági okirat bizonyítja.
a.3. A biztosító az épület/építmény vagyontárgycso- port esetén külön szolgáltatási limitet határozott meg a betöréses lopás káresemények éves szolgáltatásának felső határára, mely a teljes épület/építmény biztosítási összegének 10%-a.
a.4. A biztosító nem nyújt szolgáltatást betöréses lopás kárként,
a.4.a. ha olyan lezárt helyiségbe történt a behatolás, ahol a helyiség tényleges védelme nem érte el a szerző- dés mellékletét képező Betörésvédelmi szintek és ösz- szeghatárok (VI. Függelék) feltételben foglaltakat,
a.4.b. ha a kár időpontjában a biztosító által előírt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem voltak üzembe he- lyezve, nem működtek, illetve a rendeltetésszerűen fel- szerelt zárakat nem zárták be,
a.4.c. ha a biztosított a pénz-, vagy páncélszekrényre felszerelt, a feltételek szerint minimálisan megkövetelt zár(ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előirt elektro- nikai védelmet nem helyezte üzembe,
a.4.d. ha a biztosított nem tartotta be a vagyonvédelmi előírásokban foglaltakat,
a.4.e. ha a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz- vagy páncélszekrény, illetve -kazetta kulcsait a biztosított objektum elhagyása után a kockázatviselés helyén tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tet- tes azokat felhasználta,
a.4.f. ha a kár okozati összefüggésben van az épület befejezetlenségével, illetve annak lezáratlanságával.
b. Rongálás
b.1. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősülnek a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megva- lósítása során bekövetkezett, alábbiakban felsorolt rongálás károk is, melyeket
b.1.a. a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyi- ségben,
b.1.b. pénz- és/vagy páncélszekrényben, illetve egyéb bú- torokban, valamint
b.1.c. a védelmi jelzőrendszerben okoztak elkövetők.
b.2. Az éves szolgáltatás felső határa az adott kocká- zatviselési helyen, a betöréses lopás vagy rablás ve- szélynemre feladott biztosítási összegen belül, ezen biztosítási összeg(ek)nek legfeljebb 10%-a.
5.Q. RABLÁS
a. Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek mi- nősül, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, ha a kockázatviselés helyén a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása végett a biztosított vagy annak alkal- mazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulaj- donított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, valamint a rablás tényét hatósági okirat bizonyítja.
b. Jelen feltétel szerint – kiegészítő többletszolgáltatásként – ha a biztosított elhagyja a kockázatviselés helyét, Magyaror- szág területén biztosítva van a biztosított vagyontárgyakban keletkező, a II.5.Q.a. bekezdés szerinti rabláskár.
A biztosító kiegészítő többletszolgáltatásának határa az ingóságok vagyontárgycsoport biztosítási összegé- nek 5%-a, de legfeljebb 250.000 Ft, ezen belül a kiemelt és elzárva tartandó háztartási ingóságok 150.000 Ft, a készpénz pedig legfeljebb 20.000 Ft.
5.R. VEZETÉKES VÍZKÁROK
a. Jelen feltétel szerint vezetékes vízkár biztosítási esemény- nek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon ká- rok esetén, ha
a.1. a kockázatviselés helyén belüli víz-, szennyvíz- és csapa- dékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tar- tozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekö- vetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása vagy egyéb ok (nyitva hagyott víz- csap, mosógép leugrott ürítő csöve) miatt kiömlő víz és/vagy gőz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
a.2. Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító megtéríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosí- tott épületen belüli vezeték törése, dugulása, repedése vagy egyéb ok miatt (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítő csöve) kifolyó víz és/vagy gőz által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károkat is.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást vezetékes vízkár- ként
b.1. a közvetett károkra, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon,
b.2. a nem lakás céljára használt helyiségekben foly- tatott kereső-, illetve mezőgazdasági tevékenység ese- tén, a talajszinten, vagy az alatti helyiségekben a 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. 1 EUR raklap) biztosí- tott vagyontárgyakban keletkező károkra,
b.3. önálló tüzivízhálózatok csőtörésével (pl. sprinkler berendezés) okozott károkra,
b.4. az ipari, technológiai vezetékekben keletkező tö- réskárokra és az ezekben lévő folyadék vagy anyag ál- tal okozott károkra,
b.5. az ipari, technológiai vezetékek törése miatt kiömlő folyadék vagy anyag által a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkra,
b.6. az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztelení- tésének elmulasztása miatt keletkezett károkra és azok következményi káraira,
b.7. a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint a rendszeren, ill. az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károkra,
b.8. a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karban- tartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt kiömlő víz és/ vagy gőz által a biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett károkra,
b.9. a cső törése, repedése, kilyukadása miatt a veze- tékekben vagy azok tartozékaiban, szerelvényeiben és a hozzájuk tartozó berendezésekben bekövetkező ká- rokra,
b.10. a duguláselhárítás költségeire (külön megállapo- dással biztosítható, lásd az 5.T.19. bekezdésben).
c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 15 nap (kivéve az igazolt módon, biztosítási évfordulóra történő biztosító váltás esetét). A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti vezetékes víz- károkra nem terjed ki.
5.S. ÜVEGTÖRÉS
a. Jelen feltétel szerint üvegtörés biztosítási eseménynek mi- nősül, így szolgáltatást nyújt a biztosító az épületek nyílászá- róinak, erkélyek, loggiák korlátainak szerkezetileg beépített, alábbi üvegezésének törése esetén.
b. Biztosítottak – jelen átalánybiztosítási formában – azok a sík-, katedrál-, drótüveg felhasználásával készült nem biz- tonsági üvegezések, amelyek rétegenként 10 mm-nél nem vastagabbak és/vagy táblánként 3 m2-nél nem nagyobbak, így a:
b.1. nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszigetelő üvegezé- sek (kapcsolt gerébtokos – teschauer – nyílászárók is),
b.2. nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszigetelő üvegezések.
c. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:
c.1. az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,
c.2. fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,
c.3. az építés, felújítás alatti épületek/építmények üve- gezése,
c.4. az eredetitől eltérő üvegezések és/vagy kivitelezés miatti többletköltségek.
d. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító üvegkárként, ha az:
d.1. ha a károsult üveg típusa eltér a II.5.S.a.-b. pontban meghatározott üvegtípusoktól (külön megállapodással biztosítható, lásd az 5.T.24. bekezdése).
d.2. az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagy- lótöréssel),
d.3. nem teljes keresztmetszeti töréssel,
d.4. elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen ki- vitelezés miatt,
d.5. az üveg keretében, foglalatában,
d.6. az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,
d.7. az üveg díszítésében,
d.8. ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezések- ben, illetve üvegfestményekben,
d.9. a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési helyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati összefüggésben,
d.10. üveg az épület/építmény befejezetlenségével oko- zati összefüggésben,
d.11. biztonsági előírások be nem tartása miatt kelet- kezett, vagy
d.12. az üvegezés a kockázatviselés kezdete előtt már károsodott.
e. Biztonsági előírások, a biztosított a biztosított üve- gek védelme érdekében köteles a megkívánt óvintézke- déseket megtenni, így különösen
e.1. az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfej- lesztő tárgyakkal vagy meleg vízzel leolvasztania,
e.2. mozgó gépeket és berendezéseket az üvegtáblától legalább 20 cm távolságban kell tartania,
e.3. a járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.
f. Az üvegtörés átalánybiztosítás éves kártérítési határa
100.000 Ft, vagy a biztosításra feladott épület vagyon- tárgycsoport biztosítási összegének 2%-a.
5.T. EGYÉB BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK
5.T.1. Csőtörés
a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – csőtörés biztosítási eseménynek kell te- kinteni a kockázatviselés helyén (a biztosított építményben, illetve a hozzá tartozó telken, a fagyhatár alatt elhelyezkedő) a biztosított építményeket kiszolgáló és a biztosított fele- lősségi körébe tartozó cső törését. A biztosító szolgáltatást nyújt a biztosítottat terhelő alábbi költségek esetén:
a.1. a biztosított csövek sérülésének felkutatására fordított indokolt költségekre,
a.2. a vezetékszakasz cseréjének költségeire a technológia- ilag indokolt mértékben,
a.3. az épületszerkezetek, burkolatok, valamint a kerti nö- vényzet helyreállításának költségeire a technológiailag indo- kolt mértékben, illetve
a.4. a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztásá- nak költségeire.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást csőtörés-kárként: b1. a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (például csaptelepek, vízmérők, víz- tartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károkra,
b.2. az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztelení- tésének elmulasztása miatt keletkezett károkra,
b.3. a nyomáspróbák ellenőrzési és karbantartási, va- lamint a rendszerben, illetve az épületen javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkra,
b.4. a cső törése, repedése, kilyukadása miatt kiömlő víz értékére (külön megállapodással biztosítható, lásd az
5.T.18. bekezdésben).
c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől szá- mított 15 nap (kivéve az igazolt módon, biztosítási évfor- dulóra történő biztosító váltás esetét). A biztosító kocká- zatviselése a várakozási idő alatti csőtörés károkra nem terjed ki.
5.T.2. Tűzoltó berendezés kilyukadása
a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – tűzoltó berendezés kilyukadása biztosí- tási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlan- ban létesített tűzoltó rendszer, vagy tűzoltó berendezések (sprinkler, tüzivíz hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást tűzoltó berende- zés kilyukadása kárként
b.1. a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvé- nyeiben keletkezett károkra,
b.2. a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, va- lamint a vezetékrendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a pró- baüzem során keletkezett károkra,
b.3. a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karban- tartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkra,
b.4. a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezé- sek tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán előállt, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredő károkra,
b.5. magukban az elfolyt, elszivárgott tűzoltó anyagok- ban keletkezett károkra.
5.T.3. Kisállatok és dísznövények biztosításának alapfe- dezete átalánybiztosításra
a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többletszolgáltatásaként – létrejövő biztosítás feltéte- le, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – biztosítottak az alább felsorolt veszély- nemek esetén a kockázatviselés helyén kedvtelésből, vagy haszonállatként tartott kisállatokban, vagy dísz-, illetve kerti kultúrnövényekben keletkezett károk az alább felsorolt ve- szélynemek alapján, a szerződési feltételben ezen veszély- nemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:
a.1. tűz,
a.2. robbanás,
a.3. közvetlen villámcsapás,
a.4. vihar,
a.5. felhőszakadás, villámárvíz,
a.6. jégverés,
a.7. árvíz,
a.8. földrengés,
a.9. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
a.10. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.11. csőtörés,
a.12. idegen jármű ütközése,
a.13. idegen tárgyak rádőlése,
a.14. betöréses lopás, rongálás,
b. A biztosító szolgáltatása
b.1. a kedvtelésből, vagy haszonállatként tartott kisálla- tok esetén az anyaállatról leválasztható korú állat értéke,
b.2. a dísz-, illetve kerti kultúrnövények esetén a cse- mete, palánta, vetőmag értéke.
c. A biztosító – többletszolgáltatásként – a kisállatok és dísznövények átalánybiztosításra kifizethető szolgálta- tásának maximális összegét – biztosítási időszakonként
– legfeljebb az ingóság vagyontárgycsoport biztosítá- sára feladott biztosítási összeg 10%-ában határozza meg, mely limit 50%-ig nyújt szolgáltatást a szabadban lévő növények, állatok kárai esetén.
5.T.4. Füst és hő kiáramlása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén, biztosí- tási eseménynek minősülnek a kockázatviselés helyén füst és hő kiáramlása károk (melyhez nem kapcsolódik direkt tűzkár) és/vagy nem a kockázatviselés helyén bekövetkező tűz miatti füst, koromszennyezés, az átfolyó oltóvíz, valamint a hő kiáramlása miatti károk, azon esetben, ha azok hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon füst és hő kiáramlása károk esetén, amelyek
b.1. a kéménycső, -pillér repedése, vagy
b.2. a füstcső bekötésének elmozdulása miatt követ- keznek be.
5.T.5. Villámcsapás másodlagos hatásának bővített fedezete
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén, a feltétel II.5.D bekezdésében meghatározott villámcsapás másodlagos hatása biztosítási esemény kiterjesztésre kerül
– külön szublimitek meghatározása nélkül – a teljes biztosí- tott épület és ingóság vagyontárgycsoportra. Így biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a becsapó villám által a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, illetve épület-felszerelési tárgyakban közvetve okozott – túlfeszült- ség vagy indukció által – károkat, amelyek esetében a villám becsapódási helye legfeljebb a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.
Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéski- egyenlítődést, illetve nagyfeszültségű villamos kisülést, mely a légkör és a föld vagy földi tárgy között történik.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villámcsapás má- sodlagos hatása kár esetén, ha az
b.1. a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,
b.2. a vállalkozás tulajdonában lévő számítógépekben, illetve ezek perifériáiban, az előírt (magyar szabvány szerinti) tranziens védelmi berendezések hiánya,
b.3. a meglévő villámvédelmi berendezések karbantar- tásának elmulasztása miatt következett be.
5.T.6. Tető- és panelhézag beázások biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén beázás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának folyto- nossági hiánya, valamint a panelhézagok és/vagy a nyílászá- rók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt bejutó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem megfe- lelő karbantartás miatt következtek be.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon beázás kár- ra, vagy ahhoz kapcsolódó költségre amely
b.1. gombásodás, penészesedés és rovarrágás formá- jában,
b.2. a tető szigetelésének és/vagy héjazatának helyre- állításával kapcsolatban,
b.3. a panelhézagok, illetve egyéb épületszerkezeti hézagok tömítésének helyreállításával kapcsolatban keletkezik.
c. A szolgáltatás kifizetésének feltétele az, hogy a be- ázás okának feltételezett helyén a számlával igazolt és szakember által elvégzett javítás megtörténjen.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Nyitva hagyott nyílászárókon keresztül be- jutó csapadék” (II.5.T.7. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartal- mazza biztosítási időszakonként.
5.T.7. Nyitva hagyott nyílászárókon keresztül bejutó csapadék
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén bizto- sítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a nyitva felejtett nyílászárókon keresztül bejutó csapadék, vagy bármilyen tárgy által, a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon beázás kár- ra, vagy ahhoz kapcsolódó költségre, amely gombáso- dással, vagy penészesedéssel kapcsolatban keletkezik.
c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő ki- egészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet al- kalmaz a „Tető- és panelhézag beázások biztosítása” (II.5.T.6. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgálta- tási limitet, a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási idő- szakonként.
5.T.8. Akvárium törése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosí- tási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a kockázatviselés helyén elhelyezett akvárium:
a.1. törése, repedése miatt kiömlő víz által a biztosított va- gyontárgyakban, illetve
a.2. az akváriumban lévő élőlényekben következtek be.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást akvárium törése kárként azon károk esetén, amelyek az akvárium falá- ban (üvegezésében) keletkeztek. (külön megállapodással biztosítható, lásd Bővített üvegbiztosítás átalánybiztosításra II.5.T.24.).
c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.9. Szolgáltatás kimaradása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén a köz- műellátást végző szolgáltatók szolgáltatásában legalább 6 órát meghaladó, igazolt kimaradás esetére szolgáltatást nyújt a biztosító a közműszolgáltatás kimaradásának időtar- tama alatt eltelt napok mindegyikére (egy kiváltó esemény- nyel összefüggésben legfeljebb 10 napra).
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.10. Hűtőkészülékekben tárolt élelmiszerek biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás fel- tétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázat- viselési helyre érvényben lévő ingóságokra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a zárt épületben lévő hűtőberendezésekben tárolt élelmiszerek megromlása, amely bizonyítottan az alábbiakban felsorolt okok miatt következett be:
a.1. a hűtőberendezés, vagy az ahhoz kapcsolódó szabályo- zó berendezés véletlen, váratlan meghibásodása,
a.2. a biztosított készletnek a hűtőközeggel történő szeny- nyeződése,
a.3. az elektromos áramszolgáltatás hiánya miatt bekövet- kező károk, abban az esetben, ha az elektromos szolgáltató az elektromos áram kimaradását legalább 1 munkanappal előre a kihirdetési kötelezettségének megfelelően nem kö- zölte, és ezt az áramkimaradást a szolgáltató igazolta.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást hűtőkészülékek- ben tárolt élelmiszerek biztosítása kárként azokra a ká- rokra, amelyek:
b.1. már lejárt szavatosságú élelmiszerekben, készle- tekben, valamint
b.2. a hűtőkészülék meghibásodása esetén a 8 évnél idősebb hűtőberendezésekben tárolt élelmiszerekben, készletekben keletkeztek.
c. A biztosító többletszolgáltatásként, a jelen kockázatra meghatározott kártérítési limiten belül, de annak legfeljebb 20%-áig szolgáltatást nyújt a kármegelőzéssel (a hűtött készlet megóvásával) kapcsolatban felmerült, igazolt költsé- gekre (pl.: készletek elszállításának költségeire, áramfejlesz- tő berendezés bérleti díjára stb.).
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.11. Háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibásodásának átalány- biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekinteni a háztartási gépek, berendezések, illetve a lakóépület/építmény üzemeltetéséhez szükséges be- rendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibásodása miatti azon javítási, vagy pótlási költségeit, amelyek a berendezések garanciális idejének lejárta utáni javíttatása, vagy (gazdasági) totálkára jelent. Így biztosíthatóak átalánybiztosításra azok a károk, amelyek a meghibásodott gépek, berendezések javí- tási költségeiből származnak, abban az esetben, ha a meghi- básodás jellege, a garanciális (jótállási) időn belül garanciális meghibásodásnak minősülne.
b. Kockázatviselés kezdete az egyes vagyontárgyak vonatkozá- sában: a gyártó (forgalmazó) által vállalt garanciális idő lejárta.
c. A biztosítási időszak terjedelme az egyes vagyontár- gyak vonatkozásában megegyezik a gyártó által vállalt garanciális idő terjedelmével, de biztosítási védelem leg- feljebb a vásárlás időpontjától számított 5 évig terjedhet (az időbeni korlát a meghibásodott készülék szakszer- vizbe történő leadásának legkésőbbi időpontjára vonat- kozik).
d. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a
d.1. biztosított vagyontárgy javításának a garancialevél- ben felsorolt szakszervizek valamelyikében kell történ- nie, illetve
d.2. a biztosított vagyontárgy vásárlási számlájának, az érvényesített garancialevelének és garanciális feltéte- leknek, valamint az adott javításról a szakszerviz által kiállított számlájának bemutatása.
e. A biztosító nem nyújt szolgáltatást háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibáso- dása kárként azokra a károkra amelyek:
e.3. számítógépek, mobiltelefonok, valamint ezek tar- tozékaiban, perifériáiban, illetve hordozható multimédi- ás lejátszó készülékekben következtek be (nem bizto- sítható vagyontárgyak), vagy
e.4. más jogcím alapján (pl. szavatosság) megtérülnek.
f. Önrész a javítási számla értékének 25%-a.
g. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.12. Okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosí- tási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyeként meghatározott címen állandó jelleggel lakó természetes sze- mélyek személyi, vagy közlekedési okmányainak, valamint bank- és hitelkártyáinak ellopását, megsemmisülését.
b. A biztosító szolgáltatása kizárólag az ellopott, meg- semmisült
b.1. személyi, illetve közlekedési okmányok esetén az okmányok pótlásának illetékköltségére,
b.2. bank- és hitelkártyák esetén azok letiltásának, va- lamint újragyártási költségére vonatkozik.
c. A kockázatviselési hely kiterjesztése: a biztosító kocká- zatviselése egyaránt kiterjed a belföldön és külföldön bekö- vetkezett okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése biztosítási eseményekre.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.13. Ónos eső okozta károk, valamint kerti veszélyte- lenítés költségeinek térítése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosí- tási eseménynek minősül
a.1. az ónos eső miatt, a növényzetre ráfagyott jég súlya miatt letörő vagy kidőlő növény által a biztosított épületben, épületfelszerelési tárgyakban, illetve építményekben okozott kár,
a.2. a kockázatviselés helyén lévő és a biztosított felelősségi körébe tartozó telken, a vihar, jégverés, vagy ónos eső által letört és veszélyt jelentő növényi részek eltávolítása, eltaka- rítása.
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő, a kerti veszélytelenítés költségeinek térítésére vonatkozó kiegészí- tő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.14. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása, lopáskárral kiegészítve
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás fel- tétele, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonat- kozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén, de az épület/építményen kívül tárolt biztosított ingóságokban (melyek használati utasítása, útmu- tatója lehetővé teszi az ebben foglalt korlátozásokkal a káre- semény időpontjában a szabadban való tárolást) bekövetke- ző azon károkat, melyeket az alább felsorolt veszélynemek, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett okoztak:
a.1. tűzkár,
a.2. füst és hő kiáramlása,
a.3. közvetlen villámcsapás,
a.4. villámcsapás másodlagos hatása,
a.5. robbanás, összeroppanás, hangrobbanás,
a.6. idegen jármű ütközése,
a.7. vihar,
a.8. jégverés,
a.9. hónyomás,
a.10. hónyomás dinamikus hatása,
a.11. árvíz,
a.12. földrengés,
a.13. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
a.14. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.15. idegen tárgyak rádőlése, valamint a
a.16. lopás
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele lopás biztosítá- si esemény bekövetkeztekor, hogy
b.1. családi ház, ikerház, vagy sorház esetén olyan ud- varából tulajdonítsák el a biztosított vagyontárgyat, mely legalább 150 cm magasan körül van kerítve és a kertkapu a „Fogalommeghatározások” 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zárral van lezárva (az utóbbi védelemmel egyenértékű a minősített zárszerkezet nél- küli, elektromos úton mozgatott kertkapu is),
b.2. tömbházak esetén a lakások olyan teraszáról/erké- lyéről tulajdonítsák el a biztosított vagyontárgyat, mely terasz/erkély padlóvonala mindenhol legalább 3 méter- rel magasabban helyezkedik el, mint a környező udvar terepszintje,
b.3. a lopás biztosítási esemény észlelésekor az ille- tékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a szabadban tá- rolt kerékpár(ok), babakocsi(k) lopáskára esetén, ha az eltulajdonítás este 8 óra és reggel 8 óra között történt.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.15. Elektromos tűz
a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – elektromos tűz biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely során az elektromos áram és a zárlati hő a biztosított elektromos gépekben, berendezé- sekben lánggal égő tűzkárt okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon elektromos tűzkárok esetén, amelyek
b.1. a biztosított elektromos gépekben, berendezések- ben, felszerelésekben, vagy vezetékekben
b.1.a. a természetes elhasználódás, illetve a karbantar- tás, vagy az előírt védelem hiánya, a védelem kialakí- tásának hibája, vagy szakszerűtlen javítás miatt követ- keztek be, vagy
b.1.b. lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelen- ségek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égés- nek,
b.2. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak.
Abban az esetben, ha II.5.T.15.b.1. pontban leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító szolgáltatást nyújt az átterje- dő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károkra is.
5.T.16. Napelemek, napkollektorok biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épületre/építményre vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a kocká- zatviselési helyen elhelyezett, műszaki, hatósági és jogszabá-
lyi előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített nap- elemek és napkollektorok bármely okból bekövetkező törése, valamint az ezekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár észlelése esetén, hogy az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a napelemek, nap- kollektorok biztosítása esetén, azokra a károkra, ame- lyek gyártási, szállítási vagy telepítési hibával összefüg- gésbe hozhatóak.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a
„Hőszivattyú meghibásodás” (II.5.T.17. bekezdés) kockázatá- val. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.17. Hőszivattyú meghibásodás
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kie- gészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kocká- zatviselési helyre érvényben lévő épületre/építményre vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg meg- köti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a koc- kázatviselési helyen elhelyezett, műszaki, hatósági és jog- szabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően te- lepített és karbantartott hőszivattyúban vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele vandalizmus- sal, eltulajdonítással okozott kár észlelése esetén, hogy az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelen- tést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoz- tatni szükséges.
c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a
„Napelemek, napkollektorok biztosítása” (II.5.T.16. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.18. Elfolyt víz veszteségének biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén szolgál- tatást nyújt a biztosító – csőtörés biztosítási eseményhez kapcsolódó költségtérítésként – az elfolyó vezetékes víz ér- tékére.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által a kockázatviselési hely cí- mére kiállított számlák bemutatása, a kár észlelésétől egy évre visszamenőleg.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az elfolyó víz költ- ségének térítése kockázat esetén, ha a kockázatviselé- si helyen lévő épület/építmény
c.1. nem lakott, vagy
c.2. nem befejezett.
d. A biztosító továbbá nem nyújt szolgáltatást az alábbi költségek esetén
d.1. az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díj- ra, valamint
d.2. a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átla- gos vízfogyasztására.
e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.19. Dugulás elhárításának térítése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosí- tási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén lévő és a biztosított felelősségi körébe tartozó szennyvíz- vagy csapa- dékvíz-elvezető cső dugulásának elhárítása.
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.20. Zárcsere
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítottak a biztosított építmény kulcsait elvesztik, vagy azokat tőlük eltulajdonítják és emiatt a zár cseréjével igazolt költségük merül fel. A biztosító a zár cseréjének, vagy átkódolásának igazolt költségeit téríti.
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.21. Besurranásos, illetve trükkös lopás
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás fel- tétele, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonat- kozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. Jelen feltétel szerint besurranásos, vagy trükkös lopás bizto- sítási esemény az a kár, amelyeket a tettes
a.1. a nyitott ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a kocká- zatviselés helyén, az adott épületben tartózkodó biztosított jelenlétében észrevétlenül behatolva, vagy
a.2. a biztosított által jóhiszeműen a kockázatviselési helyre beengedett személy által a biztosított ingóság eltulajdonítá- sával követett el.
b. Abban az esetben, ha a besurranásos, illetve trükkös lo- pás biztosítási esemény során a biztosított ingatlan, vagy a biztosított jármű(vek) kulcsa(i) is eltulajdonításra került(ek) – akkor a kármegelőzési kötelezettségnek eleget téve –, ha- ladéktalanul cserél(tet)ni kell az eltulajdonított kulcsokhoz tartozó zár(ak)at, illetve gépjármű(vek) esetén a gyújtáskap- csoló(ka)t is.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az előzőekben meghatározott kármegelőzési kötelezettség (zárcse- rék) elmulasztása miatt bekövetkező további eltulajdo- nítási, rongálási, betörési károk esetén.
d. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a besur- ranásos, illetve trükkös lopás biztosítási esemény ész- lelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a
„Kórházi- és iskolai lopás” (II.5.T.24. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.22. Vandalizmus
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épületre/építményre vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint vandalizmus biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított épü- let homlokzataiban, nyílászáróiban, a homlokzatra felszerelt biztosított berendezésekben, vagy a biztosított kerítésben elkövető(k) szándékos rongálással, összefestéssel, összefir- kálással okoztak.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást vandalizmuskár- ként azokra a károkra, amelyek
b.1. nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szak- ember által végzett javítások következményei,
b.2. a karbantartás elmulasztása, illetve a berendezés elhasználódásából bekövetkező káresemények.
c. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a van- dalizmus biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
d. Amennyiben vandalizmuskárra biztosító által szolgáltatás történt, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, illetve a szolgáltatás arányában, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a
„Kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai” (II.5.T.23. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.23. Kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épületre/építményre vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a bizto- sítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen a közlekedésre alkalmas felülettől legalább 3,50 méter ma- gasságban felszerelt vagyontárgyak lopása, az alábbi va- gyontárgyak esetén a
a.1. riasztóberendezés kültéri egységei,
a.2. térfigyelő kamera,
a.3. térvilágítás,
a.4. kültéri mozgásérzékelő egység.
a.5. klíma kültéri egység,
a.6. híradástechnikai vevő egység.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai biztosítási esemény ész- lelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul
feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
c. Amennyiben kültéri felszerelési tárgyak lopáskára a biz- tosító által szolgáltatás történt, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, illetve a szolgáltatás arányában, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kie- gészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Vandalizmus” (II.5.T.22. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartal- mazza biztosítási időszakonként.
5.T.24 Kórházi- és iskolai lopás
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás fel- tétele, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonat- kozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. Jelen feltétel szerint kórházi-, vagy iskolai lopás biztosítási esemény az a kár, amely
a.1. a biztosítottak folyamatos, legalább 2 napos kórházi tar- tózkodása idejére magukkal vitt, általános háztartási ingó- ság vagyontárgycsoportba tartozó,
a.2. az általános iskolai tanulmányaikat végző biztosítottak által az iskolába magukkal vitt általános háztartási ingóság vagyontárgycsoportba tartozó, és az alap vagyonbiztosítás- ban biztosított ruházatának és hagyományos iskolai felsze- relési tárgyainak (iskolatáska, tornafelszerelés, tolltartó és a benne lévő írószerek, könyvek,füzetek) lopási kárait.
b. Abban az esetben, ha a kórházi-, vagy iskolai lopás bizto- sítási esemény során az alapbiztosításban biztosított ingat- lan, vagy a biztosított jármű(vek) kulcsa(i) is eltulajdonításra került(ek) – akkor a kármegelőzési kötelezettségnek eleget téve –, haladéktalanul cserél(tet)ni kell az eltulajdonított kul- csokhoz tartozó zár(ak)at, illetve gépjármű(vek) esetén a gyújtáskapcsoló(ka)t is.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást
c.1. az előzőekben meghatározott kármegelőzési köte- lezettség (zárcserék) elmulasztása miatt bekövetkező további eltulajdonítási, rongálási, betörési károkra,
c.2. a kiemelt értékű, illetve elzárva tartandó ingóságok vagyontárgycsoportjába tartozó ingóságok, valamint készpénz lopási karaira, valamint
c.3. az iskolai lopás esetén a számítástechnikai es egyéb elektronikai eszközök (laptop, tablet, stb.), vala- mint mobiltelefonok lopási karaira.
d. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy
d.1. a kórházi lopás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges,
d.2. az iskolai lopás biztosítási esemény észlelésekor az iskola igazgatóját haladéktalanul értesíteni kell, a kár rendezésének feltétele, hogy az iskola igazgatója iga- zolást állítson ki, hogy
- a lopást nála bejelentettek, illetve
- az eltulajdonított vagyontárgyak keresése eredmény- telen volt, az ellopott vagyontargya(ka)t az iskolában nem találtak meg.
e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a
„Besurranásos, illetve trükkös lopás” (II.5.T.21. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.25. Hirtelen hó és jégolvadás
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosí- tási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek az enyhülő időjárás, vagy eső miatt hirtelen megolvadó hóból, vagy jégből keletkezett olvadékvíz elöntéssel okoz. Így hir- telen hó és jégolvadás kárnak kell tekinteni azokat a káro- kat, amelyeket a hirtelen olvadásból eredő és a talajszinten áramló, nagy mennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott esővíz-elvezető rendszer elégte- lensége folytán, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.
b. A biztosító nem lakás céljára használt helyiségekben folytatott kereső-, illetve mezőgazdasági tevékenység esetén, a talajszinten, vagy az alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező károkra csak akkor nyújt szolgáltatást, ha azokat legalább 12 cm magas állvá- nyon (pl. 1 EUR raklap) helyezték el.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást hirtelen hó és jég- olvadás kárként
c.1. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkra,
c.2. az épületek, építmények külső vakolatában, burko- latéban, festésében bekövetkező, valamint a gombáso- dás es penészesedés formájában jelentkező karokra, valamint
c.3. a hirtelen hó és jégolvadás miatti belvíz, talajvíz ál- tal okozott károkra.
5.T.26. Kidőlő fa
Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosí- tási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket biztosított tulajdonában levő és annak szándékától, akaratá- tól, valamint a jelen feltételben eddigiekben felsorolt biztosí- tási eseményektől (II.5.A.-II.5.T.25 pont) függetlenül kidőlő fa a biztosított vagyontárgyakban okoz.
5.T.27. Bővített üvegbiztosítás átalánybiztosításra
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kie- gészítő többletszolgáltatásként – létrejövő átalánybiz- tosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő „Üvegtörés” (II.5.S. bekezdés szerinti) alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
b. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősülnek az alábbi üvegezésekben bekövetkező töréskárok is
b.1. az alapbiztosításban (II.5.S. bekezdés) meghatározott üvegvastagságot, valamit üvegfelületi méretet meghaladó üvegezések,
b.2. egyéb épületszerkezeti üvegezések, üveg építőelemek (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükörfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, üvegverandák, üvegtég- lák, üvegtetőcserepek),
b.3. műanyagból, polikarbonátból, vagy üvegkerámiából ké- szített fényáteresztő felületek, fedések,
b.4. biztonsági üvegezések,
b.5. üveg falburkolatok,
b.6. ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezések, illetve üvegfestmények,
b.7. napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvegezése,
b.8. bútorok üvegezése, üveg asztallapok, polcok,
b.9. tükrök (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),
b.10. üvegkerámia főzőlapok,
b.11. képek üvegezése,
b.12. akváriumok és terráriumok üvegfelületei,
b.13. zuhanykabinok üvegezése,
b.14. vállalkozás esetén az érdekköréhez kapcsolódó cég- és reklámtáblák üvegezése, valamint kiterjed a fedezet az előzőekben meghatározott törött üvegfelületek
b.15. hővédő és/vagy biztonsági fóliázásának költségeire is.
c. Biztosított költségek:
szolgáltatást nyújt a biztosító az alább felsorolt indokolt, cél- szerű költségekre, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következ- ményei is a biztosítottat terhelik
c.1. üvegtáblák szállítási, szerelési költségeire, kivéve áll- ványzatok és daruk költségeit,
c.2. a biztosított üvegfelületek helyreállítása vagy azok beszerelése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült továb- bi költségeire, legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösszeg 30%-áig,
d. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:
d.1. az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,
d.2. fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,
d.3. az építés, felújítás alatti épületek/építmények üve- gezése,
d.4. az eredetitől eltérő üvegezések és/vagy kivitelezés miatti többletköltségek.
e. Kizárások:
nem nyújt szolgáltatást a biztosító az üvegezéseket ért kár esetén, ha az
e.1. az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel),
e.2. nem teljes keresztmetszeti töréssel,
e.3. elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen ki- vitelezés miatt,
e.4. az üveg keretében, foglalatában,
e.5. az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,
e.6. a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési helyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati összefüggésben,
e.7. üveg az épület/építmény befejezetlenségével oko- zati összefüggésben,
e.8. biztonsági előírások be nem tartása miatt keletke- zett, vagy,
e.9. az üvegezés már a kockázatviselés kezdete előtt károsodott.
f. Biztonsági előírások, a biztosított üvegek védelme érdekében köteles a megkívánt óvintézkedéseket meg- tenni, így különösen
f.1. az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfej- lesztő tárgyakkal vagy meleg vízzel leolvasztania,
f.2. mozgó gépeket és berendezéseket az üvegtáblától legalább 20 cm távolságban kell tartania,
f.3. a járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.
g. A bővített üveg-átalánybiztosítás éves kártérítési ha- tára 75.000 Ft, vagy a biztosításra feladott épület va- gyontárgycsoport biztosítási összegének 1%-a.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
6.A. SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULTAK KÖRE
A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére törté- nik, kivéve az alábbi eseteket:
a. ha a bérlő kötötte a biztosítási szerződést, akkor azon biztosított és károsodott vagyontárgyak körére, melyek a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a bérbeadó kar- bantartási kötelezettsége alá tartoznak, a szolgáltatás a bér- beadónak teljesíti a biztosító,
b. társasházi közös tulajdonhoz tartozó épületrészek károso- dása esetén a biztosító a biztosított tulajdoni hányada szerint nyújt biztosítási szolgáltatást a társasházi közösségnek,
c. szövetkezeti tulajdonhoz tartozó épületrészek károsodá- sa esetén a biztosító biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásainak arányában a lakásszövetkezetnek nyújt biztosítási szolgáltatást
d. a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított halála esetén a biztosított örökösei részére teljesíti.
6.B. A TÉRÍTÉSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPELVEI
a. A biztosító a károkra eseményenként és évenként a szer- ződésben megjelölt felső összeghatárig szolgáltat – a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben
–, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgycsoportok milyen értéken vannak biztosítva.
Kiegészítő kockázatok, illetve többletszolgáltatások esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa az ott megjelölt éves sublimit (kártérítési limit).
b. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biz- tosítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító szol- gáltatást nyújtott, úgy megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.
c.1. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idő- szakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti.
c.2. A II.6.B.c.1. bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biz- tosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szer- ződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
c.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
d. Biztosítási események okozta károk megfizetése.
A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító a vagyon- tárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási ösz- szegnek megfelelően, a következők szerint nyújt szolgáltatást:
d.1. ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege ala- csonyabb, mint az új érték szerint meghatározott érték (alul- biztosítottság), a biztosító aránylagos szolgáltatást alkalmaz, tehát a kárra olyan arányban szolgáltat, ahogyan a biztosítá- si összeg aránylik a káridőponti tényleges új értékhez,
d.2. a biztosított vagyontárgyak teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biz- tosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra a káridőponti, magyarországi beszerzési új érték alapján szol- gáltat, melyből a biztosított a károsodott vagyontárgyakat azonos paraméterekkel újra beszerezheti, elkészítheti,
d.3. a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak szolgáltatási összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradvá- nyok értékét a biztosító levonja. A maradványokra a biztosító nem tart igényt,
d.4. a biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a biz- tosító a javítási vagy helyreállítási költségeket fedezi,
d.5. ha festés, mázolás, tapétázás, valamint mindennemű fal- és padlóburkolatban bekövetkező kár a helyiség azonos kivi- telezésű felületének legalább 20%-át érinti, akkor a biztosító a teljes azonos kivitelezésű felületet tekinti károsodottnak
d.6. ha a helyreállítás eltér anyagában, anyagának minősé- gében a kárkori állapottól, a szolgáltatás alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemel- kedés arányában csökkenti a szolgáltatás összegét,
d.7. az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárra a biztosító a káridő- pontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszere- lési költségek mértékéig szolgáltat, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevé- telével.
d.8. Kereső tevékenységgel kapcsolatos készlet károk ese- tén:
– nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyöle- gek káraira – a biztosítási összegen belül – betétdíj értéke alapján szolgáltat a biztosító,
– saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezet- len termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek,
– a biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát képező, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra szerződésben is átvett, nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgóesz- közök, ingóságok károsodása esetén, a javítással hely-
reállítható károknál a javítási költség alapján szolgáltat a biztosító.
e. Értékpapírok megsemmisüléséből eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőállítás költségét fedezi.
f. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatnak
f.1. sürgősségi felárat,
f.2. túlmunka többletköltségeit, valamint
f.3. a felhasználandó anyagok, szerkezetek sürgős szállítá- sának, illetve gyártásának többletköltségeit.
g. Azon biztosítási események kártérítésénél, ahol a szerző- désben limitálásra került az egyes biztosítási időszakonként nyújtható szolgáltatások darabszáma, az adott biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelen- tése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási esemény(ek)re nyújt szolgáltatást.
h. Állatok és növények esetén a szolgáltatás káreseményen- ként a károsodott vagyontárgyak pótlási értéke, amely állatok esetén az elválasztható korú állat értéke, növények esetén a csemete, palánta, vetőmag értéke, a szolgáltatás összege ösz- szesen a teljes ingóságbiztosítási összeg 10%-ára korlátozódik.
6.C. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK
a. Kárenyhítés költsége
A biztosító térítést nyújt a biztosítási összeg keretei között a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok ha- tásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségekre is, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.
A kárenyhítés körébe eső, indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
b. A biztosító költségtérítésének további esetei
A biztosító az adott vagyontárgycsoportra feladott biztosítási összeg 20%-áig, de legfeljebb az adott kár szolgáltatásának összegéig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemé- nyek folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket.
Akkor, ha ezek a költségek a biztosítási szolgáltatás össze- gével együtt meghaladják az adott vagyontárgycsoport(ok) biztosítási összegét (totálkár), akkor a biztosítási összegen felül, de annak legfeljebb 10%-áig – többletszolgáltatásként
– a biztosító további térítést nyújt.
b.1. Oltás és mentés költsége
A biztosító térítést nyújt az oltás és mentés költségeire is
– beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat ter- helik.
b.2. Rom- és törmelékeltakarítás, takarítás és bútor- mozgatás költsége
A biztosító térítést nyújt a rom- és törmelékeltakarítás, ta- karítás és bútormozgatás költségekre is, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszá- mításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási
b.3. Kárrendezési járulékos költségek
A biztosító térítést nyújt a kár megállapítására és rendezé- sére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségekre is, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt.
b.4. Tervezési, szakértői költségek
A biztosító térítést nyújt a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségekre is.
b.5. Takarítási költségek
A biztosító térítést nyújt a takarítás, bútormozgatás, depo- nálás indokolt költségeire is, amelyek a biztosított vagyon- tárgyak megóvása, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel, valamint lezár- hatatlanná vált épület/építmény őrzésére fordított költsége- ket, legfeljebb a káresemény észlelésétől számított 5 napig, naponként 50.000 Ft összeghatárig.
b.6. Szét- és összeszerelési költségek
A biztosító térítést nyújt azon szét- és összeszerelési költsé- gekre is, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során be- rendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merül- tek fel.
b.7. Ideiglenes lakás bérleti díjának költségei
A biztosító térítést nyújt
b.7.a. az ideiglenes lakás, illetve a
b.7.b. vállalkozás tevékenységének folytatásához szükséges helyiség (továbbiakban: helyiség)
többlet bérleti díj költségeire is, ha a hatóság a biztosított objektumot (lakást, irodát, műhelyt, stb.) jelen szerződéssel fedezett biztosítási esemény következtében lakhatatlanná nyilvánítja, és ezért az ideiglenes lakás, helyiség többlet bér- leti díja indokolt és igazolt.
b.7.c. A biztosító e költségekre a kiköltözéstől a visszaköl- tözésig, de legfeljebb 90 napig, maximum 300.000 Ft-ig szolgáltat, ha a szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében.
b.8. Lakbérkiesés
b.8.a. A biztosító térítést nyújt a biztosított bérbeadó bérleti díjkiesésére is, ha a káresemény bekövetkeztében a biztosí- tott épületben olyan mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését.
b.8.b. A biztosító e költségeket a lakhatóvá válásig, de leg- feljebb 90 napig, legfeljebb 300.000 Ft-ig téríti, ha a szerző- dő/biztosított minden tőle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében.
b.9. Haza- és visszautazási költségek
A biztosító térítést nyújt az üdülés alatt bekövetkezett bizto- sítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeire is 1 fő biztosított részére, 50.000 Ft összeghatárig.
A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító ak- kor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
6.D. A SZOLGÁLTATÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
a. Tűz- és elemi károk esetén:
a.1. A biztosító szolgáltatása a „Területi hatály” (II.2. bekez- dés) bekezdésben meghatározottakon kívül az egyes védel- mi szintek figyelembevételével kiterjed az alábbiakra is:
a.1.a. többlakásos épületekben, a szerződésben előírt meghatározásoknak megfelelően, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, illetve pincerész- ben tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási összegének 5%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 10%-ára korlá- tozódik a biztosító szolgáltatása.
a.1.b. egylakásos épületekben, a szerződésben előírt meg- határozásoknak megfelelően, a biztosított kizárólagos hasz- nálatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben vagy egyéb raktárhelyiségekben tárolt biztosított vagyontár- gyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-csopor- tok biztosítási összegének 10%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 20%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása,
a.1.c. a szerződésbeli meghatározásoknak megfelelően, a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképüle- tekben, valamint kiegészítő célú (nem állandó lakás céljára szolgáló) helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosí- tási összegének 10%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 20%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása, amennyiben ettől eltérő megállapodás nincs,
a.1.d. a szerződésbeli meghatározásoknak megfelelően a II.6.B.a.1.a-c bekezdés szerinti helyiségekben összesen tá- rolt biztosított vagyontárgyakra káreseményenként legfel- jebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási össze- gének 50%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.
a.1.e. Jelen feltétel II.6.B.a.1.a-c. bekezdésében meghatáro- zott helyiségei esetén nem biztosítható vagyontárgyak, kész- letek,
a.1.e.a. magánvagyon-biztosítás esetén az elzárva tartan- dó háztartási ingóságok (II.3.B.c. bekezdése) és a készpénz (II.3.B.d. bekezdése),
a.1.e.b. kereső tevékenység vagyonának biztosítása ese- tén a készletek (II.3.B.e. bekezdése) nem tartalmazhatnak
300.000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik bútorokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igaz- gyöngyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ékszereket, a névértéket meghaladó bélyegeket (bélyeggyűjtemény), érmé- ket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliákat, illetve vala- mennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyakat.
a.2. A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak meg- felelő értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott elzárva tar- tandó háztartási ingóságok, készpénz, (a vagyontárgycso-
portok tételesen a II.6.D.a.1.e.a. pontban meghatározva) károsodása esetén a szolgáltatás biztosítási eseményenként a Betörésvédelmi szintek és összeghatárok (VI. Függelék) című feltétel kártérítési limitekre vonatkozó táblázatai szerint történik.
a.3. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni.
a.4. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/ vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsá- tani.
b. Betöréses lopás esetén:
b.1. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgál- tatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és idő- pontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírásokban fog- laltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés részét képező Betörésvédelmi szintek és ösz- szeghatárok (VI. Függelék) című feltétel kártérítési limitekre vonatkozó táblázatai szerint történik.
Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatási limit vala- mennyi érintett vagyoncsoportnak, illetve a jármű(vek)nek (lásd Kiegészítő gépjármű átalánybiztosítás feltétele V.2.) az együttes szolgáltatására vonatkozik.
b.2. A biztosító szolgáltatása a „Területi hatály” (II.2. bekez- dés) bekezdésben meghatározottakon kívül az egyes védel- mi szintek figyelembevételével kiterjed az alábbiakra is:
b.2.a. többlakásos épületekben, a szerződésben előírt kü- lön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontár- gyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási ösz- szegének 1%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 3%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása,
b.2.b. egylakásos épületekben, a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizá- rólagos használatában lévő padláson, illetve pincében tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási összegének 2%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy- csoport biztosítási összegének 5%-ára korlátozódik a bizto- sító szolgáltatása,
b.2.c. a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt II.6.D.b.2.a-b. bekezdésében meghatá- rozott helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra kár- eseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycso- port biztosítási összegének 25%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása,
b.2.d. A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképületekben tárolt biztosított vagyontárgyakra a biztosító a szolgáltatását (a biztosított vagyontárgyankénti és káreseményenkénti felső határát) a kockázatvállalási helyen, a szerződésben megnevezett védelmi fokozatok káridőponti tényleges megvalósulása alapján határozza meg.
b.2.f. Jelen feltétel II.6.D.b.2.a-b. bekezdésében megha- tározott helyiségei esetén nem biztosítható vagyontárgyak, készletek:
b.2.f.a. magánvagyon-biztosítás esetén a kiemelt értékű háztartási ingóságok (II.3.B.b. bekezdése), az elzárva tartan- dó háztartási ingóságok (II.3.B.c. bekezdése) és a készpénz (II.3.B.d. bekezdése),
b.2.f.b. kereső tevékenység vagyonának biztosítása ese- tén a készletek (II.3.B.e. bekezdése), nem tartalmazhatnak 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyege- ket, antik bútorokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobe- linek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igazgyöngyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhaszná- lásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ék- szereket, a névértéket meghaladó értékű bélyegeket (bé- lyeggyűjtemény), érméket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliákat, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyat.
b.3. A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak meg- felelő értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott elzárva tar- tandó háztartási ingóságok, készpénz eltulajdonítása esetén a szolgáltatás – biztosítási eseményenként – a kár időpont- jában és helyén megvalósult mechanikai és elektronikai va- gyonvédelemnek megfelelően a szerződés részét képező Betörésvédelmi szintek és összeghatárok című feltétel (VI. Függelék) kártérítési limitekre vonatkozó táblázatai szerint történik.
b.4. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.
c. Vagyon elleni bűncselekmények észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és er- ről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
III. KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékle- teiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTOTT, KÁROSULT
1.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, il- letve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
1.B. KÁROSULT
Károsult jelen feltétel alapján az a személy, akinek testi és/vagy szellemi épségében, illetve vagyonában a biz- tosítási esemény kapcsán károsodás következett be.
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
2.A. TERÜLETI HATÁLY
A biztosító – ellenkező megállapodás hiányában – azokra a károkra nyújt szolgáltatást, amelyeket Magyarország terüle- tén okoztak és következtek be.
2.B. IDŐBELI HATÁLY
a. A kiegészítő felelősségbiztosítás az alap vagyonbiz- tosítás kockázatviselési ideje alatt okozott és bekövet- kezett, és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biz- tosítási szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő felelősségbiztosítás később kerül megkö- tésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának időpontjától áll kockázatban.
b. A biztosított 30 napon belül – a bejelentési kötelezett- ség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülmény- ről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A felelősségbiztosítás egyes kiegészítő fedezeteinek megszűnésére vonatkozó szabályokat a jelen feltétel
I.6. bekezdése tartalmazza.
4. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
Az egyes igényelt, külön felelősségbiztosítási fedezetek díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítás- sal azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
5. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
5.A. A biztosítási összeg, a biztosító szolgáltatásainak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzí- tett éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
5.B. A biztosító, az egyes felelősségbiztosítási kockázatokra legfeljebb a biztosítási szerződésben külön-külön rögzített kártérítési limitig nyújt szolgáltatást, figyelembe véve a kie- gészítő felelősségbiztosítási kockázatokra vonatkozó együt- tes kártérítési limitet, melyet szintén a biztosítási szerződés tartalmaz.
5.C. A biztosítás kiterjed a biztosítási összeg erejéig az eljá- rási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alap- ján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.
5.D. A biztosító, a károkozó biztosított biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett polgári jogi igénnyel összefüggő jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is megtéríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költsé- gek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meg- haladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet. A biztosított kérésére a biztosító ezen költségeket megelőle- gezi.
6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
6.A. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
a. Az egyes külön megállapodással igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási feltételei alapján kötött felelősségbiztosítási szer- ződésben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megálla- pított mértékig azokért
– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni károkért és a személyi sérüléses kárral össze- függő sérelemdíjért, valamint
– a tárgyrongálási károkért,
amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helyt- állni tartozik.
a.1. Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.
a.2. Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészségromlása.
a.3. Tárgyrongálás: ingóság megsemmisülése, sérülése, vagy használhatatlanná válása.
b. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a biz- tosított(tak) ugyanazon károkozói magatartásából, cseleke- detéből ered,
b.1. azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban kö- vetkezett be, vagy
b.2. a kár több különböző személyt érint.
6.B. SZEMÉLYI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – biztosí- tási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben foglal- tak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/ biztosított alább felsorolt minőségében szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
b. amelyet a biztosított, mint
b.1. kiskorú gyermek gondozója
b.2. belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
b.3. kisállat tartója,
b.3.a. jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak minősül a macska, a baromfi, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. hörcsögök, tengeri malac, egérfélék, papagáj és egyéb madarak, teknősök, valamint az akváriumi halak,
b.3.b. jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek kisállatnak, így a biztosítási fedezet sem terjeszthető ki a kígyófélét, krokodilt, aligátort, mérges pókot, skorpiót, majmot, vagy egyéb egzotikus állatokat tartó személyre,
b.3.c. jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek továbbá kisállatnak az ebek sem, melyekre csak külön megállapodással terjeszthető ki a felelősségbiz- tosítás fedezete (Ebtartói felelősségbiztosítás, lásd III.6.D. bekezdés)
b.4. közúti balesetet előidéző gyalogos,
b.5. kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállí- tóeszköz használója,
b.6. nem motoros vízi járművek üzemben tartója;
b.7. szervezett kereteken kívül, hobbisport-tevékenységet vég- ző személy okozott, és a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi polgári jog szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik.
c. Külön megállapodás esetén – eltérve a III.2.A. pontban meghatározottaktól – kiterjesztésre kerül a területi hatály az alábbi országokra: Albánia, Andorra, Ausztria, Belorusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bul- gária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Gö- rögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Len- gyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) va- lamint Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlo- vákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
c.1. Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy akadályozza a
kár megállapítását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kö- telezettségének teljesítését.
6.C. INGATLANTULAJDONOSI ÉS -HASZNÁLÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – biztosí- tási eseménynek minősül, a szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosított Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” tu- lajdonosi, bérlői, bérbeadói, használói minőségében szer- ződésen kívüli, az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázatviselés helyén harmadik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar polgárijog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
b. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az ingatlan-nyil- vántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyil- vántartott épületben a tulajdonostársak és azok közössége, illetve a szövetkezeti tagok és azok lakóközössége által egy- másnak az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kocká- zatviselés helyén a szerződési feltétel II.5. bekezdésében, az alább felsorolt veszélynemekre vonatkozó definíciók és kizá- rások alapján:
b.1. tűz,
b2. robbanás, összeroppanás,
b.3. vezetékes vízkárok,
b.4. tűzoltó berendezések kilyukadása (kiegészítve a nyo- máspróba következtében kifolyó oltóanyag által okozott ká- rokkal),
b.5. akvárium törése,
károk miatt bekövetkező biztosítási eseménnyel okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.
b.6. A biztosító
b.6.a. a társasház tulajdonosközössége által okozott károk- ból a biztosított tulajdoni hányadának megfelelő arányban téríti meg,
b.6.b. lakásszövetkezeti közösség által okozott károkból a biztosított szövetkezeti tag által használt épületrész alapterü- letének, valamint az összes lakásszövetkezeti tag által hasz- nált épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapte- rületének arányában téríti meg a kárt.
c. Biztosítási eseménynek minősül szintén a fentiekben meg- határozott „egyéb önálló ingatlanok” építtetői, felújítói minő- ségében a tulajdonosnak, a tulajdonostársaknak, szövetke- zeti lakóközösségnek, lakóknak, illetve bérlőknek okozott, tárgyrongálási kár, az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázatviselési helyen, abban az esetben, ha az építtetői, felújítói tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a hatályos
törvény szerinti egyszerű bejelentési kötelezettség, vagy nem szükséges jogerős építési engedély megszerzése, és ame- lyért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik. (Külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítási fedezet azon építési tevékenységekre is, melyek esetén a ha- tályos törvény szerint egyszerű bejelentési kötelezettség, vagy jogerős építési engedély szükséges, lásd V.7.),
d. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az alap va- gyonbiztosításnál meghatározott kockázatviselés helyén az albérlő/bérlő által a tulajdonosnak/bérbeadónak a bérleti szerződés tárgyát képező ingóságaiban és ingatlanában, jelen feltétel III.6.C.b. pontjában felsorolt veszélynemekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése, amelyek okozásáért az albérlő/bérlő a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
e. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az alap va- gyonbiztosításnál meghatározott kockázat viselési helyen a tulajdonos/bérbeadó által, az albérlőnek/bérlőnek a bérelt ingatlanban elhelyezett ingóságban a jelen feltétel III.6.C.b. pontjában felsorolt veszélynemekben meghatározott biztosí- tási esemény bekövetkezése, amelyek okozásáért a tulajdo- nos/bérbeadó a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
6.D. EBTARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
a. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül – kü- lön megállapodással – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biz- tosított ebtartói minőségében szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi polgári jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
b. Külön megállapodás esetén – eltérve a III.2.A. pontban meghatározottaktól – kiterjesztésre kerül a területi hatály az alábbi országokra: Albánia, Andorra, Ausztria, Belorusz (Fe- héroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtor- szág, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) valamint Észak-Ír- ország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spa- nyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
c.1. Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy akadályozza a kár megállapítását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kötelezettségének teljesítését.
6.E. KIZÁRÁSOK
a. Nem nyújt fedezetet a biztosítás az Általános feltéte- lekben meghatározott kizárásokon túlmenően azokra a kár(ok)ra sem,
a.1. amelyet a szerződő és/vagy a biztosítottak egy- másnak okoznak,
a.2. amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak,
a.3. amelyet a biztosított maga szenved el,
a.4. ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizeté- si kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
a.5. amely büntető jellegű kiadásként (pl. büntetés, bír- ság, kamat) jelentkezik,
a.6. amelyet büntetőeljárás alapján indult közvetítői el- járás keretében létrejött megállapodásban vállal meg- téríteni,
a.7. amelyet a biztosított szerződésszegéssel okozott,
a.8. amely(ek)ért a biztosított mint 14 éves kort betöltött személy gondozója kártérítési felelősséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cselekménye miatt eljárás indult, vagy – az életkora miatti büntethetőségi akadály figyelmen kívül hagyásával – eljárás indulhatna,
a.9. amely(ek)et a biztosított szervezett, vagy verseny- szerű sporttevékenység végzése során okoz,
a.10. amely(ek)et a biztosított kereső foglalkozás vagy te- vékenység végzése során, vagy az előállított termékkel okoz,
a.11. amely(ek)et a biztosított munkáltatói minőségé- ben okoz,
a.12. amely(ek)et a biztosított tanulói minőségében okoz,
a.13. amely(ek)et a biztosított környezetszennyezéssel okoz,
a.14. amely(ek)et a biztosított motoros jármű üzemben- tartójaként, használójaként okoz,
a.15. amely(ek)et a biztosított gépi meghajtású spor- teszközök használatával okoz, kivéve az elektromos kerékpár, roller, segway stb. legfeljebb 300W teljesít- ményig,
a.16. amely(ek)et a biztosított a kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármű hasz- nálatával okoz,
a.17. amely(ek)et a biztosított olyan állat tartójaként okoz, mely állat tartása jelen szerződési feltétel alapján nem vonható fedezetbe,
a.18. amely(ek)et a biztosított fertőzött állat tartásával okoz,
a.19. a biztosított eb, illetve kisállat által állati és növé- nyi kultúrákban okoz,
a.20. amely(ek)et a biztosított az ebbel, vagy egyéb biztosítható kisállattal való keresőtevékenység vagy versenyszerű sport végzése közben, illetve azzal ösz- szefüggésben okoz,
a.21. amely(ek)et a biztosított bérbeadói, vagy bérbeve- vői minőségben, a bérleti szerződésben vállalt kötele- zettségek, így például a fizetési kötelezettségeinek nem teljesítésével okoz,
a.22. amely(ek)et a biztosított építtetői, felújítói tevé- kenységével járó, előre látható, valamint az előre terve- zett és/vagy a teljesítéshez elengedhetetlenül szüksé- ges károkkal okoz,
a.23. amely(ek)et a biztosított hatósági engedélyköteles építtetői, felújítói tevékenységével harmadik személy- nek, illetve tulajdonostársaknak és szövetkezeti lakókö- zösségnek okoz (külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítási fedezet a hatósági engedélyköteles építte- tői felújítói tevékenységekre is, lásd V.7.),
a.24. amely(ek)et a biztosított nem hatósági engedély- köteles építtetői, felújítói tevékenységével harmadik személynek, személyi sérüléses kárt okoz,
a.25. amely a biztosított jogszabályban írt felelősség- nél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,
a.26. valamint nem téríti meg a biztosító azokat a káro- kat, valamint sérelemdíjat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben kelet- keztek.
6.F. ÖNRÉSZESEDÉS
a. Jelen kiegészítő felelősségbiztosítási kockázatok általános levonásos önrészesedése 10%, de minimum
5.000 Ft káreseményenként.
b. A III.6.F.a. bekezdésben leírtaktól eltérően az „egyéb önálló ingatlanok építtetői, felújítói minőségében (II- I.6.C.c.) okozott károk esetén a biztosított önrészese- dése 10%, de minimum 50.000 Ft káreseményenként.
7. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
7.A. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A biz- tosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
b. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igé- nyek miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötele- zettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan taga- dás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biz- tosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
c. A biztosító az ingatlantulajdonosi és -használói felelős- ségbiztosítás esetén
c.1. a társasház tulajdonosközössége által okozott károkból a biztosított tulajdoni hányadának megfelelő arányban téríti meg,
c.2. lakásszövetkezeti közösség által okozott károkból a biz- tosított szövetkezeti tag által használt épületrész alapterüle- tének, valamint az összes lakásszövetkezeti tag által használt épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapterületé- nek arányában téríti meg a kárt.
d. Eltérve a szerződési feltételek I.9. bekezdésében leírt általános értékkövetési szabályaitól, a felelősségbizto- sítási kockázatok kártérítési limitei nem kerülnek érték- követésre.
7.B. A KÁROSULT IGÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE
a. A károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben.
b. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biz- tosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indít- son keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fede- zete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
7.C. A BIZTOSÍTOTT ÁLTALI ELISMERÉS, TELJESÍTÉS ÉS EGYEZSÉG HATÁLYA A BIZTOSÍTÓVAL SZEMBEN
a. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
b. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követe- lésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
c. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a bizto- sított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
7.D. JÁRADÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
a. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló ösz- szeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biz- tosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembevételével állapítja meg.
b. Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben tá- masztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy ösz- szegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítot- tat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
c. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a bizto- sított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
7.E. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA
a. A biztosítót a károsulttal szemben a szolgáltatás megfizetése alól a biztosított szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándé- kos károkozásnak, továbbá a súlyos gondatlanságnak alább, illetve az egyes külön fedezeteknél megállapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifize-
tett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a bizto- sított bizonyítja, hogy károkozó magatartása nem volt jogellenes.
a.1. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan káro- kozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdés- ben meghatározott személy, illetve a biztosított
a.1.a. hatósági engedélyhez kötött tevékenységet en- gedély nélkül végzett,
a.1.b. a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírás- ban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányá- ban végezte,
a.1.c. a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hal- lucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta,
a.1.d. az ingatlant nem a rendeltetésének megfelelően használta,
a.1.e. a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve fo- lyamatos megsértésével okozta,
a.1.f. a kár az egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, elkerítést szabályozó előírások súlyos meg- sértésével okozati összefüggésben keletkezett,
a.1.g. a kár az állattartásra vonatkozó – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, el- kerítést szabályozó – előírások súlyos megsértésével okozati összefüggésben keletkezett,
a.1.h. a kár az állat veszélyességére utaló tájékoztatás (tábla, más jelzés) elmaradásával okozati összefüggés- ben keletkezett.
a.1.i. a kár a biztosított által az építtetésre, felújításra vonatkozó szakmai szabályok, egyéb előírások súlyos megszegésével okozati összefüggésben keletkezett,
a.1.j. a kárt a tevékenység végzésére vonatkozó szak- mai előírások súlyos megszegésével okozta.
b. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
c. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
d. Abban az esetben, ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt, és a biztosító a károkozóval szemben ke- resetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
e. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható tá- mogatást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A Biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrá- nyára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmu- lasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.
7.F. FELELŐSSÉGET ELISMERŐ NYILATKOZAT
A biztosító a felelősségbiztosítási károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatko- zat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgáltatás ese- tén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedel- mi kamat megfizetésére köteles.
7.G. KÁRIGÉNY BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harmincnapos bejelentési határidőt kell biztosítani.
IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékle- teiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT
1.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított:
b.1. a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs, vagy
b.2. a vagyonbiztosítás kockázatviselési helyére szóló ér- vényes lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező személy.
c. Biztosított az a személy lehet, aki a biztosítási ajánlattétel időpontjában:
c.1. nem töltötte be a 70. életévét (A biztosító a biztosított korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének év- számát levonja a folyó naptári évnek az évszámából),
c.2. nem részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás- ban/járadékban,
c.3. a biztosítás megkötéséig nincs maradandó egészség- károsodása, vagy a munkaképesség-csökkenés megállapí- tására irányuló kérelmet nem nyújtott be az illetékes állami szervhez.
1.B. KEDVEZMÉNYEZETT
Jelen kiegészítő balesetbiztosítási módozat tekinteté- ben kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatá- sokra jogosult, így
a. a biztosított életében esedékes szolgáltatások ked- vezményezettje a biztosított,
b. a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje(i) az adott biztosított örököse(i), a biztosító a szolgáltatási összeget a biztosítási ese- mény bekövetkezte időpontjában fennálló örökösödési arányban fizeti ki az örökös(ök)nek.
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
2.A. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése
– ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – egyaránt a belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre (így az egész világra) kiterjesztésre kerül.
2.B. IDŐBELI HATÁLY
a. A kiegészítő balesetbiztosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt okozott és bekövetkezett károkra
terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő balesetbiztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának időpontjától áll kockázatban.
b. A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselé- se fennáll a kockázatviselés időszakában a nap 24 órájában.
3. A KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A balesetbiztosítás kiegészítő fedezetének megszűné- sének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tartal- mazza.
4. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI
A biztosított és a kedvezményezett kötelezettségeit a jelen feltétel I.11.A. pontja tartalmazza.
5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
5.A. Az egyes igényelt, külön balesetbiztosítási szolgáltatások díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosí- tással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
5.B. Azon kockázatok esetén, melyeket a biztosító kizár a biztosítási események köréből vagy melyekkel kapcsolatban korlátozza a szolgáltatásait a biztosított életkora vagy bár- mely egyéb okból, nem eredményezik a biztosítási díj válto- zását függetlenül attól, hogy ezen személyek a kockázatvál- lalás szempontjából magasabb kockázatúnak minősülnek.
6. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
6.A. A biztosítási összeg, a biztosító szolgáltatásainak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzí- tett éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
6.B. A biztosító legfeljebb az egyes balesetbiztosítási koc- kázatokra a biztosítási szerződésben külön-külön rögzített biztosítási összegig nyújt szolgáltatást, mely szolgáltatás mértéke függ a biztosítottnak a biztosítási esemény bekö- vetkeztének időpontjában betöltött életkorától is.
7. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
7.A. Az egyes külön megállapodással igényelt és a biztosítá- si szerződésben külön rögzített balesetbiztosítási szolgálta- tások biztosítási feltételei alapján, jelen biztosítási szerződés szempontjából balesetnek minősül a biztosított akaratán kí- vül fellépő, olyan, egyszeri hirtelen külső behatás, amelynek következtében az emberi szervezet anatómiai szerkezetében változás következik be és az így létrejött elváltozás szakorvo- silag igazolt módon sérüléssel jár és amellyel összefüggés- ben a biztosított a baleset megtörténtétől számított két éven belül az alábbiakban meghatározott egészségkárosodást szenvedi el, illetve amely a biztosított halálát okozza.
a. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság)
a kockázatviselés időszakában a biztosítottat ért olyan bal- eset, amelynek következtében a biztosított a baleset meg- történtétől számított 2 éven belül, legalább 10%-os mértékű maradandó egészségkárosodást szenved.
b. Baleseti halál
a kockázatviselés időszakában a biztosítottat ért olyan bal- eset, amellyel közvetlen ok-okozati összefüggésben a bizto- sított a baleset megtörténtétől számított 1 éven belül elha- lálozik.
c. Csonttörés, csontrepedés
baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés (a fogrepedés és a fogtörés kivételével).
d. Kórházi napi díj
baleseti eredetű sérülés esetén orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül.
e. Égési sérülés
baleseti eredetű sérülés, melynek következtében a biztosí- tott égési sérülést szenved, égési sérülés továbbá a lefor- rázás is.
7.B. Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az aláb- bi, a biztosított akaratán kívüli események is:
a. vízbefúlás,
b. villámcsapás,
c. elektromos áram behatásai.
7.C. Nem minősülnek balesetnek, így a biztosítási véde- lem nem terjed ki a következő eseményekre:
a. bármilyen eredetű betegségre, illetve ebből eredő sérülésre,
b. megemelésre, rándulásra, napszúrásra, hőgutára, nap általi égésre, fagyásra, habituális ficamra, patoló- giás törésre,
c. fertőzésre,
c.1. kivéve ha a kórokozó olyan baleseti sérülés követ- keztében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatvise- lés kiterjed,
c.2. kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez, ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn (ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszfertőzésre nem vonatkozik),
c.3. gyógykezelés következtében bekövetkező fertőzé- sekre,
d. rovarcsípésre,
e. az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek- re akkor, ha az ittasságon, kábító-, illetve bódítószerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében következtek be (ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll),
f. a biztosított testén saját maga vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelésre és beavat- kozás folytán előidézett testi károsodásra, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor,
g. a biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetekre, a szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek,
h. háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy pucs- cskísérlet, népi megmozdulás, terrorcselekmények so- rán bekövetkezett balesetekre, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről van szó,
i. felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel során bekövetkezett balesetekre, kivéve, ha erre belföl- dön, valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,
j. motor nélküli légi jármű (repülőszerkezet), segédmoto- ros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtőernyő használata közben bekövetkezett balesetre,
k. légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb, hi- vatás gyakorlása közben bekövetkezett balesetre,
l. autó-motor sport, motorcsónakversenyeken (ideértve a teszttúrákat és raliversenyeket is) és ezekkel kapcso- latos edzéseken való aktív részvétel során bekövetkező balesetekre, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet,
m. versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetke- zett balesetekre,
n. közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás, illetve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott balesetekre,
o. biztosított sérülése 0,8 ezreléket meghaladó véral- kohol, vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkezett baleset miatt valósul meg
p. továbbá nem minősül balesetnek
p.1. a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe, valamint
p.2. a recehártya-leválás és annak következményei.
7.D. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kocká- zatviselés kezdete előtt fennálló betegségekkel, kóros állapotokkal, veleszületett rendellenességekkel és azok következményeivel ok-okozati összefüggésben álló biz- tosítási eseményekre, amennyiben arról a biztosított tudomással bírt, vagy azt ismernie kellett.
7.E. A kockázatviselés korlátozása
a. hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan, kívülről jövő beha- tás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed, és az nem öröklött tényezők (adottságok) következménye- ként jelentkezett,
b. porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mecha- nikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a követ- kezménye,
c. belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosí- tási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés sze- rint balesetnek minősülő esemény okozta,
d. pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerző- dés szerint balesetnek minősülő esemény okozta,
e. azon biztosított személyek esetén, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor elérték 65. életévüket, a biz- tosító – az egyes kockázatoknál meghatározott mérték- ben, a betöltött életkor függvényében sávosan – csök- kenti a szolgáltatás mértékét.
7.F. Balesetbiztosítási kockázatok esetén mentesül a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól,
a. a biztosított szerződéskötés létrejöttének napjától számított két éven belüli elkövetett öngyilkossága vagy annak kísérlete esetén, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,
b. a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye vagy azzal összefüggésben bekövetkezett balesetek esetén,
c. súlyos gondatlansága esetén, illetve
d. ha a biztosított a kedvezményezett szándékos ma- gatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosítási összeg a biztosított örököseit illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén ez nem vonatkozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.
8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
8.A. BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS (ROKKANTSÁG) (IV.7.A.A.)
a. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítot- tat ért olyan baleset, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. A biztosító a szerződésben meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási ösz- szegnek a maradandó egészségkárosodás mértéke alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.
A maradandó egészségkárosodás mértékét, az egyes testré- szek egészségkárosodásának figyelembevételével az alábbi szabályoknak megfelelően kell megállapítani,
a.1. egy kar vállízületből való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 70%
a.2. egy kar könyökízület fellettig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 65%
a.3. egy kar könyökízület alatt való elvesztése,
illetve teljes működésképtelensége 60%
a.4. egy kéz teljes elvesztése,
illetve teljes működésképtelensége 55%
a.5. egy hüvelykujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 20%
a.6. egy láb combközép fellettig való teljes
elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70%
a.7. egy láb combközépig való teljes
elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60%
a.8. egy láb térd alatt való elvesztése,
illetve teljes működésképtelensége 50%
a.9. egy láb lábszár közepéig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 45%
a.10. egy lábfej teljes elvesztése,
illetve teljes működésképtelensége 40%
a.11. mindkét szem látóképességének
teljes elvesztése 100%
a.12. egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50%
a.13. mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%
a.14. egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30%
b. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegeződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot,
b.1. ennek megfelelően tehát amennyiben a szerződés hatá- lya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen meghaladják a 100%-ot, vagy
b.2. egy biztosítási esemény kapcsán az egészségkároso- dási százalékok összegződnek és meghaladják a 100%-ot, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben csak a kötvényben meghatározott biztosítási összeg lehet.
b.3. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elveszté- se, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfe- lelő hányadát kell figyelembe venni.
b.4. Amennyiben az egészségkárosodás mértéke a fenti tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi működőképesség or- vosi szempontból milyen mértékben csökkent.
b.5. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb te- vékenységétől, a biztosító a bármely tevékenységet akadá- lyozó egészségkárosodást veszi figyelembe.
b.6. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.
c. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított ma- radandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, sa- ját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az eltér a biztosító orvosának véleményétől, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a fe- lülvizsgálatot a biztosító kérte.
d. A baleset utáni első évben maradandó egészségkáro- sodásra vonatkozó kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak.
e. A maradandó egészségkárosodás végleges mértékét a biztosítási esemény időpontját követő 2 év eltelte után meg kell állapítani.
f. Ha a biztosított halála a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, maradandó egészség- károsodásra vonatkozó igény nem támasztható.
g. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti maradandó egészségkárosodás bekövetkeztekor:
g.1. a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 75%-áig,
g.2. a biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatás a biztosító,
g.3. a biztosítási esemény időpontjában a 80. életévét betöltött biztosított személy esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.B. BALESETI HALÁL (IV.7.A.B.)
a. A biztosító baleseti eredetű halál esetére – amennyiben a biztosított személy halála a balesetet követő egy éven belül következik be – a biztosítási szerződésben ezen kockázatra megállapodott biztosítási összegig nyújt szolgáltatást. A ha- láleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően ma- radandó egészségkárosodásra történt szolgáltatásra már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.
b. Amennyiben a biztosító a baleseti maradandó egész- ségkárosodásra vonatkozó szolgáltatást már kifizette a biz- tosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási össze- ge alacsonyabb, mint a maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.
c. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti ha- lál bekövetkeztekor:
c.1. a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 75%-áig,
c.2. a biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító,
c.3. a biztosítási esemény időpontjában a 85. életévét betöltött biztosított személy esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.C. BALESETI EREDETŰ CSONTTÖRÉS VAGY CSONTREPEDÉS (IV.7.A.C.)
a. A biztosító a baleseti eredetű csonttörés vagy csontre- pedés esetén egyszeri szolgáltatást nyújt, a szerződésben ezen kockázatra megjelölt biztosítási összeg mértékéig.
b. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti ere- detű csonttörés vagy csontrepedés bekövetkeztekor:
b.1. A biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító,
b.2. A biztosítási esemény időpontjában a 85. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 20%-áig nyújt szolgáltatást
8.D. BALESETI EREDETŰ KÓRHÁZI NAPIDÍJ (IV.7.A.D.)
a. A biztosító szolgáltatása minden naptári napra, amelyen a biztosított a szerződési feltételekben meghatározott biz- tosítási esemény (baleset) miatt orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított két éven belül, maximum 185 napra, kórházi napidíjat fizet. Jelen feltétel szempontjából Magyarországon kórháznak minősülnek a fekvőbeteg szakellátás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatók (fekvő-beteg gyógyintézetek). Nem terjed ki a biztosítás:
– geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logopédiai ke- zelésekre, a házi ápolás és a gyógytornára, fogyókúrás kezelésekre,
– tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok,
– idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,
– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok,
– fürdő- és egyéb gyógyintézetek,
– rehabilitációs gyógyintézetek,
– ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei által nyújtott ellátásra.
b. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti kórházi napidíj fizetése esetén: a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított sze- mély esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.E. BALESETI EREDETŰ ÉGÉSI SÉRÜLÉS (IV.7.A.E.)
a. A biztosító szolgáltatását baleseti égési sérülés esetén –a biztosítási szerződésben ezen kockázatra meghatározott in- duló biztosítási összeget alapul véve – az alábbi szabályok- nak megfelelően kell megállapítani.
Térítés mértéke: az induló biztosítási összeg táblázat szerinti százaléka.
Testfelület Súlyosság | 10–19% | 20–49% | 50–80% | 80% felett |
I. fokú | – | – | – | – |
II. fokú | – | 10% | 25% | 40% |
III. fokú | 20% | 40% | 100% | 160% |
IV. fokú | 40% | 80% | 200% | 200% |
b. Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle súlyosságú és/vagy kiterjedésű égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések kiterjedésének százalékos mértékét összeadva, a legmagasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapítja meg. Ez azonban összességében a 200%-ot nem haladhatja meg.
c. A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több bizto- sítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétszeresét.
a biztosító.
d. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti égési sérülés bekövetkeztekor:
d.1. A biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer-
ződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító,
d.2. A biztosítási esemény időpontjában a 80. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 20%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.F. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szüksé- ges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.
8.G. ELÉVÜLÉS
A kiegészítő balesetbiztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől számí- tott két év.
8.H. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE
A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy, illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
9. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK
9.A. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgál- tatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegsze- rűségének megállapításához szükséges iratokat, informáci- ókat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta, továbbá lehetővé teszi azoknak ellenőrzését.
Amennyiben az iratokat hiányosan nyújtották be, akkor a biztosító az utolsó irat beérkezést követően 30 napon belül értesíti a kedvezményezettet a hiánypótlásról. A hiánypót- lásra a kedvezményezettnek 30 nap áll rendelkezésre, ha a biztosító értesítő levelében ettől eltérően nem rendelkezik.
9.B. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a követ- kező iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jo- got, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumen- tum eredeti példányát is bekérje.
9.B.1. Valamennyi, a biztosítási esemény által kiváltott szol- gáltatáshoz szükséges dokumentumok:
a) a biztosító erre a célra szolgáló, hiánytalanul kitöltött és aláírt szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványának ere- deti példánya,
b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, annak bekövetke- zésében szerepet játszó eseményre vonatkozó, illetve az azzal kapcsolatos valamennyi ellátás orvosi dokumentá- ciója, gyógykezelések, vizsgálatok iratai, kórházi záróje- lentések, szövettani eredmények, műtéti leírások, szak- orvosi iratok másolatai, beleértve az első orvosi ellátás dokumentumát is,
c) baleseti/közlekedési baleseti jegyzőkönyv, vagy rendőr- ségi – munkahelyi baleset esetén munkahelyi – baleseti jegyzőkönyv másolata (amennyiben ilyen készült),
d) véralkohol vizsgálati eredmény (ha készült),
e) toxikus anyagok szedésére vonatkozó vizsgálati ered- mény (ha készült),
f) amennyiben a biztosított a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélyének és a jármű for- galmi engedélyének másolata,
g) hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkal- mas, hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bírósági ítélet vagy az eljárást befejező/elutasító határo- zat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, il- letve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatáro- zásához,
h) külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosítási esemény körülményeiről a külföldi állami vagy önkormányzati hatóság és egészségügyi intézmények ál- tal kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,
i) kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata.
9.B.2. Baleseti halál esetén:
a) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolata,
b) halottvizsgálati bizonyítvány másolata,
c) boncolási jegyzőkönyv/korbonctani lelet másolata (amennyiben készült és a kár elbíráláshoz szükséges),
d) a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolata,
e) a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok másolatai,
f) halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés,
g) a halál előtti orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fek- vőbeteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kez- előlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,
h) a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,
i) házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi betegkarton másolata,
j) azon okiratok, amelyek a kedvezményezetti jogosultság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örö- kösi státusz) igazolásához szükségesek,
k) jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatéká- tadó végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg vagy a kedvezményezett elhalálozott.
9.B.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén:
a) a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentáció (lelet, vizsgálati eredmények), valamennyi sérülés jellegé- nek és mértékének igazolása illetve az egészségkároso- dás mértékének igazolása,
b) a balesetet követő egy év után, a kezelő traumatológus vagy szakorvos által készített, a sérült testrészre vonatko- zó, minden részletre kiterjedő státuszleírás,
c) végállapotot leíró szakorvosi, kezelőorvosi dokumentáció másolata,
d) az arra jogosult szerv által kiadott, a maradandó egész- ségkárosodásra vonatkozó orvosi határozat másolata (amennyiben ilyen készült).
9.B.4. Baleseti eredetű kórházi napidíj, égési sérülés esetén:
a) a kórházi tartózkodásról és az ellátásról szóló egészség- ügyi dokumentáció (vizsgálati eredmények, zárójelentés) fénymásolata, amely tartalmazza a kórházi tartózkodás időtartamát, a kórtörténeti adatokat, a felállított diagnó- zisokat, az alkalmazott kezeléseket, valamennyi sérülés jellegének és mértékének igazolásával,
b) a sérült testrésszel kapcsolatban, a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően felállított orvosi diagnózi- sok, vizsgálatok, gyógykezelések leírását tartalmazó or- vosi dokumentációk másolatai (ha létezik ilyen),
c) az égési sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció másolata, mely tartalmazza a sérülés súlyosságát és ki- terjedtségét.
9.B.5. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés estén:a baleset után készült valamennyi orvosi lelet, röntgen lelet, vagy orvosi dokumentáció (zárójelentés), mely egyértelműen leírja a csonttörés tényét és az orvosi ellátás módját.
9.B.6. Egyéb, szükség esetén benyújtandó dokumentumok:
a) a biztosított személyi igazolványának vagy születési anya- könyvi kivonatának másolata,
b) a szerződő és a biztosítottaknak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes lakcímet iga- zoló hatósági igazolványának másolata,
c) a hozzátartozói viszonyt igazoló dokumentum (házassági anyakönyvi kivonat, bejegyzett élettársi kapcsolatról szó- ló igazolás, stb.) másolata,
d) a NEAK, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké- réshez szükséges
– a biztosított, a biztosított örököse, vagy a kedvezménye- zett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példánya,
– orvosi ambuláns lap másolata,
– orvosi igazolás, beutaló másolata,
– altatási jegyzőkönyv másolata,
– kórlapok másolata,
– ápolási lap és dokumentáció másolata,
– labor eredmények másolata,
– képalkotó műszeres vizsgálatok eredménye.
9.B.7. Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősé- ge van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizo- nyítás lefolytatására.
9.B.8. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szüksé- ges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.
9.B.9. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jog- szabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szol- gáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben más biz- tosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az or- vosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szüksé- ges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumo- kat közvetlenül beszerezze.
A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az ada- tok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.
9.B.10. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei minden esetben az igény érvényesítőjét terhelik.
9.B.11. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumen- tumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt a hiánypótlási határidő lejártát követő 30 napon belül elutasíthatja, illető- leg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el vagy szükség esetén további adatokat kérhet.
V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékle- teiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. KIEGÉSZÍTŐ LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS
1.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, il- letve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
1.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatvi- selési helyen áll fenn.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő lakás assistance biztosítás az alap va- gyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetke- zett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő lakás assistance biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szer- ződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának az idő- pontjától áll kockázatban.
1.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A lakás assistance biztosítás kiegészítő fedezet meg- szűnésének szabályait jelen feltétel I.6. bekezdése tar- talmazza.
1.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A lakás assistance biztosítás kiegészítő fedezetek díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
1.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
1.F. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosí- tott épületszerkezetben, épületgépészetben, épületgépé- szeti műszaki berendezésben bekövetkező meghibásodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, melynek követ- keztében jelentkező vészhelyzet elhárítása sürgős beavatko- zást igényel a további károk és a balesetveszély megelőzése
érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely, az alább felsorolt szakemberek által megoldható:
a.1. víz-, gáz-, fűtéscsőszerelő,
a.2. duguláselhárító,
a.2. villanyszerelő,
a.3. tetőfedő,
a.4. zárjavító,
a.5. üveges.
b. A szerződő/biztosított a kialakult vészhelyzetet azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve tudomásra jutástól számított (eltérve a I.11.A.d.1. pontban foglaltaktól) 24 órán belül köteles e feltételben meghatározott, alábbi telefonszá- mon bejelenteni. Vészhelyzet bejelentése esetén a szolgál- tató a lehető legrövidebb időn belül megfelelő iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi – 2 napon belüli – időpont megfelelő, de gondos- kodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a károso- dott csőszakaszon a vizet, a sérült tetőrészt ideiglenes fó- liafedéssel ellátta stb.), a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket a jelen szerződésben rögzített feltételek szerint vállalja.
c. Azon esetekben, ha a kialakult vészhelyzet a II.5.A. – II.5.S., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. bekezdéseiben rög- zítettek biztosítási események következménye (pl. cső- törés, üvegtörés, viharkár stb.), akkor a vészelhárítási szolgáltatás korlátlan számban igénybe vehető.
d. Azon károk esetén, amelyeket nem a II.5.A. – II.5.S., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. bekezdéseiben nevesített káresemények okoztak, tehát a biztosítónak szolgálta- tási kötelezettsége ezen veszélynemek feltételei alap- ján (vagyonbiztosítás alapfedezete) nem keletkezik, a vészelhárítási szolgáltatást biztosítási évenként egy al- kalommal lehet költségmentesen igénybe venni.
e. A vészhelyzet V.1.F.c, valamint a V.1.F.d. pontjaiban meg- határozott jellegének megállapításáról szolgáltató dönt a biz- tosítottal történő telefonos egyezetés alapján.
1.G. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékenység- ként, külső szolgáltatóval, a Europ Assistance Magyaror- szág Kft-vel (1134 Budapest, Dévai utca 26-28.) (további- akban szolgáltató) együttműködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a szolgáltató közötti szerződés valamely okból megszűnik – akkor ezen feltételre történő hivatko- zással –, a biztosítási szerződés jelen kiegészítő fedeze- te érdekmúlás jogcímén automatikusan megszűnik, és az arányos biztosítási díj a szerződőnek visszajár.
A SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE
vészelhárítási szolgáltatás éjjel-nappali segítségnyúj- tást jelent, mely a
06-1-236-7503
számon érhető el.
b. A vészelhárítási költségek átvállalása
b.1. A biztosító vállalja, hogy az V.1.F. bekezdésben meg- határozottak alapján a szolgáltató által küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeire – nevezetesen kiszállási díj, rezsióradíj, anyagköltség – a biztosítási szerző- désben megjelölt mértékig szolgáltatást nyújt. Amennyiben a vészelhárítás költségei meghaladják a kötvényben e veszélynemre rögzített szolgáltatási limitet, a többlet- költségek a biztosítottakat terhelik.
b.2. Abban az esetben, ha az így felmerült többletköltség a biztosítási szerződés II.5.A. – II.5.S., valamint a II.5.T.1. és
II.5.T.2. bekezdéseiben rögzítettek biztosítási események valamely kockázata alapján (vagyonbiztosítás alapfedezete) biztosítási eseménynek tekinthető, úgy a biztosított által a szakiparos részére megfizetett többletköltségek értéke alap- ján a biztosító kárrendezési eljárás keretei között – a feltéte- lekbe foglaltat szabályok és kizárások szerint – utólag szol- gáltatást nyújt a biztosítottnak.
b.3. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasz- nált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.
b.4. A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosí- tó – a biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelősséggel nem tartozik.
2. KIEGÉSZÍTŐ GÉPJÁRMŰ- ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁS
2.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
2.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatvi- selési helyen áll fenn.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő gépjármű-átalánybiztosítás az alap va- gyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetke- zett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő gépjármű-átalánybiztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szer- ződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának az idő- pontjától áll kockázatban.
2.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A gépjármű-átalánybiztosítás kiegészítő fedezet meg- szűnésének szabályait jelen feltétel I.6. bekezdése tar- talmazza.
2.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A gépjármű-átalánybiztosítás kiegészítő fedezet díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azo- nos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
2.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
a. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának az egyes személygépjárművekre a szerződő által választott és a biz- tosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási idő- szakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
b. Személygépjármű átalánybiztosítása esetén a biztosítás- ra feladásra kerülő jármű forgalmi értéke (típusa, futástelje- sítménye és műszaki állapota) alapján kell meghatározni a biztosítási összeget.
c. A kockázatviselési helyen biztosított összes járműre – a legnagyobb forgalmi értékű személygépjármű értékének megfelelően – egységesen kerül meghatározásra a biztosí- tási összeg (átalánybiztosítás).
d. A kockázatviselési helyre – ezen kockázatra – vonatkozó teljes biztosítási összeg a személygépjárműre meghatározott átalánybiztosítási összegnek és a kockázatviselés helyén talál- ható a V.2.F.c. pontban meghatározottaknak megfelelő tulaj- donságokkal rendelkező gépkocsibeállók számának szorzata.
2.F. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén azok a sze- mélygépjármű(vek) biztosítható(ak), mely(ek):
a.1. az alap vagyonbiztosítás szerint biztosított, állandóan lakott kockázatviselési helyen, minden oldalán épületszer- kezettel lezárt, szilárd falazatú garázsban tárolnak,
a.2. a biztosított magánszemély, illetve az együttbiztosítot- tak tulajdonát képezik,
a.3. forgalmi rendszámmal és magyar hatóság által kiállított, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezik, valamint üzem- képes,
a.4. biztosítottak továbbá:
– a téli/nyári gumiabroncskészletek,
– a járművekbe gyárilag vagy utólag tartozékként beépített, a rendeltetésszerű használathoz szükséges alkatrészek.
b. Nem biztosított vagyontárgyak, a versenysportra használt járművek, illetve tartozékai.
c. Jelen feltétel szerint szilárd falazatú garázsnak azt az épületet/építményt nevezzük, melynek külső határoló falai körkörösen égetett agyagtéglából, betonból, vagy vasbe- tonból, készültek, valamint lezárt nyílászárói legalább a Be- törésvédelmi szintek és összeghatárok, Alapfokú védelem bekezdésében meghatározottaknak megfelelnek (VI. Füg- gelék 1.A.b. pontja).
d. Jelen feltétel szerint állandóan lakottnak minősül az az ingatlan, amely egy évben legalább 270 napig életvitelsze- rűen lakott.
2.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biz- tosítás esetén biztosítási eseménynek minősülnek a biztosí- tott, és állandóan lakott kockázatviselési helyen lévő, szilárd
a. tűz,
b. villámcsapás közvetlen hatása,
c. robbanás
d. vihar,
e. földrengés,
f. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
g. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
h. vezetékes vízkár,
i. tűzoltó berendezés kilyukadása,
j. idegen járművek ütközése,
k. idegen tárgyak rádőlése, illetve
l. azon személygépjárművek esetén amelyek a lakóépülettel megegyező épületben (közös fedélszék) vannak tárolva, a betöréses lopás veszélynem is biztosított.
2.H. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A biztosító szolgáltatása sérült, vagy eltulajdonított járművenként és káreseményenként legfeljebb a bizto- sítási szerződésben az egyes személygépjárművekre meghatározott kártérítési limitig terjedhet.
b. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgál- tatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírások- ban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés elválaszthatatlan részét képező Betörésvédelmi szintek és összeghatárok (VI. függelék)
„Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján törté- nik. Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatási li- mit valamennyi érintett ingóság vagyoncsoportnak (lásd Betöréses lopás feltétele II.5.P.), illetve a jármű(vek)nek az együttes szolgáltatására vonatkozik.
c. Eltérve a szerződési feltételek I.9. bekezdésében leírt általános értékkövetési szabályaitól, a személygépjár- művek átalánybiztosítására vonatkozó kártérítési limi- tek nem kerülnek értékkövetésre.
d. A biztosító káridőponti avult értéken szolgáltat, ab- ban az esetben, ha a helyreállítás vagy javítás érté- kemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a szolgáltatás összegét.
e. Szolgáltatást nyújt a biztosító a biztosítási összegen belül a V.2.G. bekezdésben meghatározott biztosítási események miatt üzemképtelen, sérült jármű legköze- lebbi (a jármű javítására jogosult) szervizbe szállításá- nak költségei esetén, mely nem lehet több a káridőpon- ti érték 10%-ánál.
f. A biztosítási fedezet – az általános feltételekben meg- határozott kizárásokon és mentesüléseken túlmenően
– nem terjed ki az alábbi károkra:
f.1. nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon kárössze- gek esetén, amelyet a biztosított más biztosítási szer-
ződés alapján megkaphat (pl. casco, bármely felelős- ségbiztosítás),
f.2. nem terjed ki a fedezet a bérelt, kölcsönvett, lízin- gelt, a lakásbérlők, albérlők, valamint látogatók, ven- dégek járműveire, illetve vállalkozások esetén javításra átvett járművekre,
f.3. nem terjed ki a fedezet a járművekben, a V.2.G. pontban foglalt biztosítási eseményt megelőzően be- következett mechanikai sérülésekre,
f.4. a járműben keletkezett értékcsökkenésre,
f.5. sérült jármű más járművel történő ideiglenes pótlá- sának költségeire (pl. bérautó),
f.6. járműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon),
f.7. jármű szállítmányára, a járműben tárolt ingóságokra,
f.8. jármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé vált forgalomba helyezés előtti vizsga díjára, a forga- lomba helyezés egyéb költségeire,
f.9. teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olaj-adaléka- nyagokra, üzemanyagokra.
g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a kárté- rítés feltétele, hogy az eltulajdonított személygépjármű
g.1. bezárásához, és/vagy indításához szükséges kulcs(ok), egyéb elektronikai védelmi eszközök, illetve a jármű tulajdonviszonyának igazolásához szükséges iratok (forgalmi engedély, törzskönyv stb.), illetve
g.2. a jármű szórakoztató elektronikai berendezései- nek lopás elleni védelmét szolgáló alkatrészei (levehető előlap, kódkártya stb.) nem tárolhatóak a járműben, il- letve a járművel egy helyiségben, azokat szintén lezárt kockázatviselési helyen, az épület más helyiségében zárt szekrényben kell tárolni, ezen kulcsokkal, és va- gyontárgyak védelmet biztosító eszközökkel a biztosí- tottnak hitelt érdemlő módon el kell tudnia számolni,
g.3. utastérének ajtajai, csomagtartója, valamint mo- torházteteje lezárt (kulcs nélkül nem nyitható) állapot- ban, elektronikai védelmi rendszerei pedig aktív álla- potban legyenek,
g.4. a káresemény időpontjában olyan lezárt helyiség- be legyen tárolva, amely helyiség tényleges védelme a behatolás helyén és időpontjában elérte a V.2.F.c. bekezdésben meghatározott mechanikai védelemre vonatkozó előírásokat, és az előírt zárszerkezetek zárt állapotban voltak,
h. Önrészesedés, jelen biztosítási fedezet levonásos önrészesedése
h.1. tűz- és elemi károk esetén a kárösszeg 10%-a, de minimum 25.000 Ft káreseményenként,
h.2. azon jármű esetén, amelyből hatóságilag igazoltan kiindult a tűz, vagy robbanás biztosítási esemény, a ká- rösszeg 25%-a,
h.3. betöréses lopás esetén a kárösszeg 10%-a, de mi- nimum 50.000 Ft járművenként.
i. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
j. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelke- zésére kell bocsátani.
k. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
3. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSÁRA
3.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
3.B. IDŐBELI HATÁLY, VÁRAKOZÁSI IDŐ
a. Időbeli hatály
A „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biz- tosítási díj átvállalására” biztosítás az alap vagyonbizto- sítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha a „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biztosítási díj átvállalására” biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap va- gyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának az időpontjától áll koc- kázatban.
b. A biztosító e kiegészítő fedezet hatályba lépésétől számított 6 hónapos várakozási időt alkalmaz. A vá- rakozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem nyújt szolgáltatást. Várakozási időn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a munkaviszony-megszűnést is, amikor a munkavégzésre irányuló jogviszony megszüntetésére irányuló okirat a várakozási idő alatt keletkezett, függetlenül attól, hogy a munkaviszony tényleges megszűnésének időpontja a várakozási időn túl következik be.
3.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biz- tosítási díj átvállalására” biztosítás megszűnésének szabályait jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
3.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyonbizto- sítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
3.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a biztosí- tási szerződésben rögzített felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
3.F. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosított legalább 6 hónapja fennálló folyamatos, (megszakítás nélküli) legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi mun- kavégzésre irányuló jogviszonya a munkáltató rendes (kivéve jelen feltétel V.3.F.b.2. pontjában foglaltakat), vagy a biztosított munkavállaló jogszerű azonnali hatályú (rendkívüli) felmondá- sa miatt megszűnik, és ezt követően a biztosítottat az illetékes magyar munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántartásba veszi. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosítottnak az illetékes magyar munkaügyi központ által álláskeresőként történő nyilvántartásba vételének 31. napja. Jelen biztosítási szerződés tekintetében a 6 hónapos folya- matos munkavégzésre irányuló jogviszonyba nem számít bele a csecsemőgondozási díj, GYED, GYES ideje, a mun- káltatói rendes felmondási tilalom időszaka, illetve az egybe- függően 60 napot meghaladó táppénz időszaka.
b. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a munkanélküli- ség az alábbiakkal összefüggésben következik be:
b.1. munkavállalói rendes felmondás;
b.2. a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozati összefüggésben szünteti meg a munkáltató a munkaviszonyt;
b.3. a biztosított saját magának, bármely közeli hozzátar- tozójának alkalmazásában, vagy olyan társaság alkalmazá- sában állt, melyben ezen személyek többségi befolyással rendelkeztek, vagy munkáltatói jogokat gyakoroltak a fel- mondás időpontjában (Közeli hozzátartozó definíciója: Ptk. 8:1. §, Többségi befolyás definíciója: Ptk. 8:2 §).
b.4. nyugdíjazás.
3.G. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a szerződővel fennálló lakásbiztosítás 3 havi díjának megfelelő biztosítási díjat jóváír.
3.H. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
a. Jelen biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetke- zett biztosítási esemény miatti szolgáltatás igénybe vé- tele után csak újabb – díjfizetéssel fedezett – 9 hónap elteltével szerezhető jogosultság a következő szolgál- tatásra, feltéve, hogy a korábbi munkanélküliség meg- szűnése és az újabb munkanélküliségi esemény között eltelt idő alatt a biztosított legalább 9 hónapig folyama- tos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.
b. A díjátvállalási idő alatt a szerződő a biztosítási díj növekedését eredményező szerződésmódosítási ja- vaslatot nem kezdeményezhet, vagy nem fogadhat el, kivéve a szerződés évfordulójakor esedékes szerződési feltételek szerinti biztosító által kezdeményezett díjmó- dosítást, ez utóbbi esetben a jóváírt díj a módosításnak megfelelően változik.
c. A szolgáltatás teljesítéséhez a következő dokumentumo- kat kell benyújtani:
c.1. munkaügyi központ nyilvántartásba vételének igazoló okirata;
c.2. munkáltatói igazolás, munkaszerződés, mely bizonyít- ja, hogy a fentiekben előírt munkaviszonnyal rendelkezett a biztosított.
4. „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” (KOCKÁZATVISELÉSI HELY KITERJESZTÉSE)
4.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
4.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése kiterjesztésre kerül egész Magyarország területére.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” az alap vagyon- biztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett ká- rokra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő „ÚTI- TÁRS-BIZTOSÍTÁS” később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződés- módosítás kötvényen szereplő hatályának az időpont- jától áll kockázatban.
4.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
Az „Útitárs biztosítás” kiegészítő fedezet megszűnésé- nek szabályait a jelen feltétel I.6 bekezdése tartalmazza.
4.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyonbizto- sítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
4.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
Az „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” esetén a kártérítési limit – áta- lánybiztosítási formában – az alap vagyonbiztosítási fedezet esetén meghatározott ingóságbiztosítási összegnek, alább, a biztosítószolgáltatása (V.4.G.) bekezdésében – vagyontár- gycsoportonként, valamint veszélynemenként – meghatáro- zott százaléka, mely a biztosító szolgáltatásainak a biztosítá- si szerződésben rögzített felső határa.
4.F. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás fel- tétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázat- viselési helyre érvényben lévő ingóságokra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás
a. alapfedezete esetén biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek az alap vagyonbiztosítás kockázatvi- selési helyén kívül, de Magyarország területén a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek (ha a káresemény időpontjá- ban a biztosított vagyontárgy tárolási helyének kockázati kö-
rülményei megegyeznek az alap vagyonbiztosítás kockázat- viselési helyének kockázati körülményeivel), és e károkat az alábbi veszélynemek egyike okozza, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:
a.1. tűz,
a.2. elektromos tűz,
a.3. robbanás,
a.4. közvetlen villámcsapás,
a.5. villámcsapás másodlagos hatása,
a.6. vihar,
a.7. jégverés,
a.8. árvíz,
a.9. földrengés,
a.10. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
a11. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.12. vezetékes vízkárok,
a.13. idegen jármű ütközése,
a.14. idegen tárgyak rádőlése.
b. bővített fedezet esetén – külön megállapodással – bizto- sítási eseménynek minősülnek a V.4.F.a. pontban megha- tározott kockázatokon túl (és ott meghatározott kockázati körülmények alapján) az alább felsorolt veszélynemek is, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:
b.1. betöréses lopás és
b.2. rongálás, valamint
b.3. jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni továbbá – többletszolgáltatásként – a biztosított ingóságok- ban, az azokat szállító jármű közlekedési balesete során be- következő károkat is.
c. Jelen feltétel szerint a szállító jármű közlekedési balese- tének nevezzük azt a balesetet, amely esetén a biztosított vagyontárgyakat szállító személygépjármű, motorkerékpár, kishajó, vagy tömegközlekedési eszköz olyan közlekedési balesetet szenved, melynek során a szállítójárművön látható mechanikai sérülés keletkezik.
4.G. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A többletszolgáltatás éves felső határa:
a.1. jelen kiegészítő biztosítás alapfedezetnél megha- tározott károk (V.4.F.a.), valamint közlekedési baleset (V.4.F.b.3.) esetén az ingóságbiztosítás teljes biztosítási összegének 25%-áig, illetve ezen limiten belül az elzár- va tartandó háztartási ingóságok és a készpénz együt- tesen legfeljebb 200.000 Ft-ig biztosítottak,
a.2. betöréses lopás, rongálás esetén (V.4.F.b.1-2.). az ingóságbiztosítás teljes biztosítási összegének 25%- áig, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó ház- tartási ingóságok és a készpénz együttesen legfeljebb
100.000 Ft-ig biztosítottak.
b. Közlekedési baleset esetén – amennyiben ez rendel- kezésre áll – a biztosító kérheti a „nemzetközi kék-sár- ga” baleseti bejelentőlap, vagy a rendőri intézkedés jegyzőkönyvének a másolatát.
5. „KEGYELET” KIEGÉSZÍTŐ TEMETÉSI BIZTOSÍTÁS (HALÁLESETI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS)
5.A. BIZTOSÍTOTT
a.1. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződés- ben név szerint megnevezett természetes személy,
a.2. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátar- tozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
b. Biztosított az a személy lehet, aki a biztosítási ajánlattétel időpontjában:
b.1. már betöltötte az első életévét, de
b.2. nem töltötte még be 70. életévét (a biztosító a biztosí- tott korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének évszámát levonja a folyó naptári év évszámából. Ez a belé- pési életkor esetében az az év, amelyben jelen kiegészítő biztosítás az adott biztosított vonatkozásában hatályba lép), valamint
b.3. nem részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás- ban/járadékban,
b.4. a biztosítás megkötéséig nincs maradandó egészség- károsodása, vagy a munkaképesség-csökkenés megállapí- tására irányuló kérelmet nem nyújtott be az illetékes állami szervhez.
5.B. KEDVEZMÉNYEZETT
A biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvez- ményezettje a biztosítottat eltemettető személy.
5.C. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése
– ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – az egész világra szól.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövet- kezett biztosítási eseményre terjed ki. Abban az eset- ben, ha kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosí- tás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának időpontjától áll kockázatban.
c. A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselé- se fennáll a fedezeti időszakban a nap 24 órájában.
5.D. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás fedezet megszűnésének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdé- se tartalmazza.
5.E. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
a. A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás fedezetének díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt az alapbiztosítás- sal azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
b. A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítási modul díja nem változik a „kilépési kor” elérésekor, mivel annak megha- tározására erre figyelemmel került sor.
5.F. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített felső határa, mely megegyezik a szolgáltatási limittel.
5.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosí- tott bármely okból bekövetkezett halála a biztosítás hatálya alatt.
A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja a biztosí- tott halálának időpontja.
b. A biztosítási fedezet – az általános feltételekben meghatározott kizárásokon túlmenően – nem terjed ki azokra a halálesetekre, amelyeket a:
b.1. biztosított olyan betegsége okozott, amely a bizto- sító kockázatviselése kezdetét megelőző három évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatvise- lést megelőző három éven belül ismertek, vagy vizsgá- latát elkezdték, vagy amely ez idő alatt már gyógykeze- lést igényelt.
b.2. biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvé- nyes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművel történt baleset miatt szenvedett el és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ez- zel okozati összefüggésben következett be,
b.3. biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművel történt baleset miatt szenvedett el és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggés- ben következett be.
c. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól men- tesül a – szerződési feltételekben eddig meghatározott mentesüléseken és kizárásokon túlmenően – ha a biz- tosított:
c.1. a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében vesztette életét,
c2. biztosított szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal okozati összefüggésben vesztette életét,
c.3. a kiegészítő szerződés hatályba lépésétől számí- tott két éven belül elkövetett öngyilkosság következté- ben hal meg, még akkor is, ha a cselekmény elköveté- sekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,
c4. biztosított súlyosan gondatlan tevékenysége oko- zott, így különösen, ha a biztosítási esemény rendsze- res alkoholfogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével össze- függésben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőor- vos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták.
5.H. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A biztosító szolgáltatásának összege a biztosított temeté- séről a kedvezményezett nevére kiállított számla végössze- ge, de maximum a szerződésben megjelölt – jelen fedezetre vonatkozó – biztosítási összeg 150% -a.
Biztosított kora | Biztosító szolgáltatása |
1–45 év | 150% |
46–65 év | 125% |
66–85 év | 100% |
86 éves kortól | nem nyújt szolgáltatást |
b. A biztosító szolgáltatást csak és kizárólag a biztosított te- metéséről, a kedvezményezett nevére kiállított számla ere- deti példányának birtokában nyújt.
c. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges ira- tok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.
6. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE
6.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
6.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott koc- kázatviselési hely.
b. Időbeli hatály
A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biz- tosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az eset- ben, ha mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegé- szítő biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosí- tás kötvényen szereplő hatályának időpontjától áll koc- kázatban.
6.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biz- tosítás megszűnésének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
6.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyonbizto- sítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
6.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biztosítás esetén a kártérítési limit – átalánybiztosítási formában – az alap vagyonbiztosítási fedezet esetén meghatározott ingó- ságbiztosítás összegének alább, a biztosító szolgáltatása
(V.6.H.) bekezdésében – vagyontárgycsoportonként – meg- határozott százaléka, mely a biztosító szolgáltatásainak a biztosítási szerződésben rögzített felső határa.
6.F. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén biztosítható- ak a kockázatviselés helyén a biztosított tulajdonában lévő, személyes fogyasztásra, használatra és/vagy őstermelőként értékesítésre termelt javak, illetve az ezek előállításához köz- vetlenül szükséges melléképületek; építmények (amennyi- ben az az alap vagyonbiztosításban feladásra kerültek), be- rendezések, segédanyagok az alábbi vagyontárgycsoportok alapján csoportosítva:
a. a telken, vagy a biztosított épületben/építményben tartott háziállatok, így szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak valamint szárnyasok,
b. betakarított termények (termés, termény, szemes- és szá- lastakarmány, alom, stb.),
c. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszerelések,
d. mezőgazdasági termeléshez szükséges segédanyagok, készletek (növényvédő szerek, műtrágya, göngyölegek stb.),
e. bővített fedezet esetén a lábon álló szabadföldi, vagy me- legházi termesztésű haszonnövények.
6.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre ér- vényben lévő ingóságokra vonatkozó alapbiztosítással, illet- ve azt egyidejűleg megköti.
a. Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás
a.1. alapfedezete esetén biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek a kockázatviselés helyén a biztosí- tott vagyontárgyakban tárgyrongálással, vagy állatelhullással (ideérve az ezek miatt elkerülhetetlenül bekövetkező kény- szervágást is) az alább felsorolt veszélynemek okoztak, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:
a.1.a. tűz (kiegészítve e feltétel szerinti tűz okozta füstmér- gezéssel is),
a.1.b. elektromos tűz,
a.1.c. közvetlen és közvetett villámcsapás,
a.1.d. robbanás, összeroppanás,
a.1.e. légi jármű lezuhanása,
a.1.f. vihar,
a.1.g. felhőszakadás, villámárvíz,
a.1.h. hónyomás statikus és dinamikus hatása,
a.1.i. árvíz,
a.1.j. földrengés,
a.1.k. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina,
a.1.l. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.1.m. vezetékes vízkárok,
a.1.n. tűzoltó berendezések kilyukadása,
a.1.o. idegen jármű ütközése,
a.1.p. idegen tárgyak rádőlése.
a.2. bővített fedezete esetén – külön megállapodással – biz- tosítási eseménynek minősülnek a V.6.G.a.1. pontban meg-
a.2.a. jégverés, valamint a
a.2.b. betöréses lopás és rongálás, abban az esetben, ha a kockázatviselés helye:
a.2.b.a. a biztosítási feltételek szerinti lezárt helyiségben van,
a.2.b.b. állandóan (egy évben legalább 270 napig életvitel- szerűen) lakott épülettel egy ingatlanon és
a.2.b.c. a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló épü- let/építmény legalább 1,5 m magasan körbekerített, lezárt telken, lakó/vegyes övezetben helyezkedik el.
b. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi károk, az általános feltételében felsorolt korlátozáso- kon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára:
b.1. a lábon álló növények, illetve azok termésének vi- har, vagy jégverés miatti részkáraira (kivéve, ha a biz- tosítási esemény a teljes növény pusztulását okozza),
b.2. dísz- és kedvtelésből tartott növények, háziállatok káraira,
b.3. növények esetén a különböző fertőzések, fagyás, vagy kiszáradás miatt bekövetkező növénypusztulás káraira,
b.4. háziállatok esetén a különböző fertőzések, beteg- ségek, vagy öregség miatt bekövetkező állatelhullás káraira,
b.5. épület/építmény lezáratlanságával összefüggés- ben bekövetkező károkra,
b.6. azon kárra, amelyet a biztosított más forrás alap- ján megkaphat (pl. mezőgazdasági kártalanítási alapok stb).
6.H. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A mezőgazdasági termelés kiegészítő biztosítására
– átalánybiztosítási formában – az alábbi arányok, illet- ve összegszerű szublimitek szerint történhet a biztosító szolgáltatása a jelen kiegészítő biztosítási modul fede- zete alá vont, károsodott vagyontárgyak esetén.
a.1. Az éves szolgáltatás felső határa az alapbiztosítás ingóság vagyontárgycsoport biztosítására feladott biz- tosítási összegének 50%-a – eltérve a szerződési fel- tétel II.3.B.e pontjában szereplő, a kereső tevékenység ingóságaira meghatározott limittől –, a következő va- gyontárgycsoportok szerinti megbontásnak megfelelő- en (sublimitek):
a.1.a. a kockázatviselés helyén szabadban, vagy a biz- tosított épületben/építményben tartott szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak és szárnyasok esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérítési limit 75%-a, de legfeljebb 5.000.000 Ft,
a.1.b. betárolt termények (termés, termény, szemes és szálastakarmány, alom, stb.) esetén a sublimit a
V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérí- tési limit 50%-a, de legfeljebb 2.000.000 Ft,
a.1.c. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszere- lések esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatá-
rozott, összesített kártérítési limit 75%-a, de legfeljebb
5.000.000 Ft,
a.1.d. mezőgazdasági termeléshez szükséges segéd- anyagok, készletek (növényvédő szerek, műtrágya, göngyölegek stb.) esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pont- ban meghatározott, összesített kártérítési limit 25%-a, de legfeljebb 1.500.000 Ft,
a.1.f. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesz- tésű növények esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérítési limit 5%-a, leg- feljebb 150.000 Ft,
a.2. egyes szublimitekre meghatározott szolgáltatási limitek együttes kifizetése esetén sem haladhatja meg a szolgáltatás az e vagyontárgycsoportra a V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérítési limitet.
b. Egynyári növények elpusztulása esetén
b.1. a kieső hozamra, így a termés mennyisége szem- pontjából helyben átlagosnak tekinthető termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegyszerek) értékét,
b.2. abban az esetben, ha az elpusztult növényi kultúra pótlásával az még a tárgyévben termőre fordítható, ak- kor az újbóli vetésre, vagy újraültetés költségeire.
c. Elpusztult gyümölcsfák esetén
c.1. az újratelepítés költsége, valamint
c.2. a károsodás évében a kieső hozam, így a termés mennyisége szempontjából helyben átlagosnak te- kinthető termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegyszerek) értékét.
d. Haszonállatok elhullása esetén
d.1. az állat káridőponti piaci értéke, kényszervágás esetén pedig ezen érték és a megtérülés különbözete (a piaci érték megállapítása az állatorvos által igazolt súly, valamint az elhullott állat esetén a káridőpontban helyben elérhető felvásárlási ár szerint történik),
d.2. haszonállatok elhullása esetén a biztosítási össze- gen belül a tetem szállítási és elhelyezési költségei a legközelebbi engedélyezett lerakóhelyre,
d.3. haszonállatok elhullása esetén az állatonkénti szol- gáltatási határ legfeljebb 300.000 Ft.
e. A V.6.F.c-d. alpontjaiban nevesített vagyontárgyak esetén a biztosító szolgáltatása az általános feltételek- ben meghatározottak szerint történik.
f. Amennyiben a károsodott vagyontárgyat tartalmazó vagyontárgycsoportra megállapított összegszerű, vagy százalékos szolgáltatási limit alacsonyabb, mint a va- gyontárgycsoport káridőponti valóságos értéke, akkor a biztosító aránylagos szolgáltatást nyújt. A biztosító azonban eltekint az alulbiztosítottság érvényesítésétől, ha a kár e biztosítási feltétel V.6.F.e. alpontjában meg- határozott vagyontárgyakban keletkezik.
g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szol- gáltatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírá- sokban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi
6.I. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
a. A tűz, robbanás káresemény észlelésekor az illetékes tűz- oltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni.
b. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány erede- ti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
c. Állatok elhullása esetén az alábbi igazolások, iratok be- mutatását kérheti a biztosító:
c.1. hatósági állatorvosi igazolás,
c.2. állatorvosi kényszervágási javaslat, mérlegelési jegy, ér- tékesülési elszámolás,
c.3. hullaátvételi jegy (ÁTEV).
d. Betöréses lopás káresemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni.
7. KIVITELEZÉS, FELÚJÍTÁS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉPÍTÉS-SZERELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA
7.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, il- letve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
c. A biztosított lehet jelen feltétel esetén az építtető.
7.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatvi- selési helyen áll fenn.
b. Időbeli hatály
b.1. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő biztosítása az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra ter- jed ki. Abban az esetben, ha kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő biztosítása ké- sőbb kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen sze- replő hatályának az időpontjától áll kockázatban.
b.2. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő biztosítás kockázatviselési kezdetének előfeltétele, hogy a szerződő/biztosított a biztosítani kívánt épület építés-kivitelezési munkálatainak meg- kezdése előtt a biztosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyre új lakóépület építéséhez, vagy meglévő lakóépület bővítéséhez kapcsolódóan:
b.2.a. az illetékes építésügyi hatósághoz – a hatályos törvénynek megfelelően – egyszerű bejelentés kötele- zettségének eleget tett, vagy jogerős építési engedély- lyel, illetve
b.2.b. az építkezés teljes időtartamára felelős műszaki vezetővel megbízási szerződéssel rendelkezik.
b.3. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő biztosítás kockázatviselési idejének vége az illetékes hatóság által kiadott lakhatási/hasz- nálatbavételi/működési engedély dátuma, de legfeljebb jelen kiegészítő biztosítási fedezet kockázatviselés kez- detétől számított 2 év.
7.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A kivitelezés, felújítás alatt álló építés-szerelés kiegé- szítő fedezet megszűnésének szabályait a jelen feltétel
I.6. bekezdése tartalmazza.
7.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés ki- egészítő biztosítás díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
7.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
a. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben kockázatonként, így a vagyon és felelősség elemre kü- lön-külön rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.
b. Befejezetlen épületek esetén a biztosítási összeg – a biztosító kockázatviselésének teljes időszaka alatt – a biztosított vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett épí- tési (anyag- és munkadíj) költségeinek összege.
c. Átépítés, bővítés alatt lévő épületek esetén a biztosí- tási összegnek tartalmaznia kell a már meglévő épület biztosítási összegét is.
7.F. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítási fedezet esetén biztosíthatóak azok kivitelezés, felújítás, bővítés alatt álló épület(ek) (családi ház, lakás, nyaraló, tanya, iroda, üzlet, műhely, melléképület) és egyéb az adott kockázatviselési helyhez tartozó építmények melyek esetén a
a. kivitelezés folyamata megfelel a hatályos építési enge- délyezési határozat műszaki, kiviteli tervdokumentációinak, továbbá a szabványoknak, minőségi előírásoknak, techno- lógiai követelményeknek,
b. kivitelezési tevékenységek során betartják az építési te- vékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírásokat, biztosítottak továbbá a még be nem épített, de a kivitelezés folytatásához közvetlenül szükséges betárolt építési anyagok is.
7.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kie- gészítő többletszolgáltatásként – létrejövő kivitelezés,
felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő va- gyonbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épület vagyontárgycsoportra szóló alap vagyonbiz- tosítással (II.5.A. – II.5.R., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. pontjai szerint), illetve azt egyidejűleg megköti.
a.1. Jelen feltétel szerint létrejövő kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő vagyonbiztosítása esetén biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek az alap vagyonbiztosításban (II.5.A. – II.5.R., vala- mint a II.5.T.1. és II.5.T.2. pontjai) megnevezett veszélynemek alapján nem térülnének meg, viszont a szerződő/biztosított akaratán kívül a kötvényben cím szerint megjelölt kockázat- viselés helyén lévő biztosított épületekben, épületrészekben azok építése, átépítése, bővítése során, valamint az ezekben tárolt építőanyagokban:
a.1.a. előre nem látható okból hirtelen, véletlenszerűen kö- vetkeznek be,
a.1.b. olyan károsodásokat okoznak, melyek javítást, pótlást, helyreállítást tesznek szükségessé és amelyekre nézve a biz- tosító a jelen feltételében nem zárta ki szolgáltatási kötele- zettségét.
a.2. A V.7.G.a.1. pont szerinti biztosítási fedezet, kiterjeszt- hető az építtető meglévő tulajdonára vagy arra a tulajdonra, amely a biztosított felügyeletére van bízva (lásd jelen feltétel II.3.A.h.2-5. pontja), amennyiben ez a vagyontárgy a hoz- zátartozó biztosítási összeggel a biztosítási szerződésben szerepel.
b. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – lét- rejövő Ingatlan építtetői-felújítói tevékenység kiegészí- tő felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő
– épület vagyontárgycsoportra szóló alap vagyon- biztosítással (II.5.A. – II.5.R., valamint a II.5.T.1. és
II.5.T.2. pontjai szerint), valamint
– a kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő vagyonbiztosítással (V.7.G.a. szerint) illetve ezeket egyidejűleg megköti.
b.1. Jelen feltétel szerint létrejövő kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő felelősségbiztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül, a biztosított által, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” épít- tetői, felújítói minőségében harmadik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helyt- állni tartozik, feltéve, hogy a kár közvetlen összefüggésben van ezen kiegészítő biztosítás, V.7.G.a. pontja alapján fede- zetbe lévő építési/szerelési munkákkal, és a biztosított építé- si helyszínen, vagy annak közvetlen környezetében követke- zik be a biztosítási időszak alatt.
b.2. Többletszolgáltatásként a felújítás, átépítés időszaká- ban is állandóan lakott objektumok esetén a jelen biztosítási
fedezet kiegészül az Ingatlantulajdonosi és -használói fele- lősségbiztosítás III.6.C.a.; III.6.C.b. és a III.6.C.e. pontokban meghatározott fedezeteivel.
c. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi károk, az általános feltételében felsorolt korlátozáso- kon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára,
c.1. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás vagyonbizto- sítási fedezete esetén (V.7.G.a. pont):
c.1.a. bármiféle következményi kár, ideértve a pénzbír- ságot, a késedelem miatt elszenvedett veszteségeket, késedelmi kamatot, kötbért, és a kivitelezésre vonatko- zó szerződés(ek) megszűnéséből, illetve megszűnteté- séből eredő kárt,
c.1.b. az építés-szerelésbiztosítás alapján biztosított vagy biztosítható tételek megvalósítási, ismételt meg- valósítási, javítási vagy pótlási költsége,
c.1.c. hibás tervezés miatt fellépő veszteségek és ká- rok, valamint az ez ok miatt bekövetkező kármegelőzési vagy kárcsökkentési költségek,
c.1.d. építőgépek, építéshelyszíni berendezések elekt- romos meghibásodása, géptörése, működési zavara, c.1.e.akták,rajzok,számítások,nyilvántartások,pénz,kö- telezvények, illetékbélyegek, bankjegyek, értékpapírok, csekkek megsemmisülése, sérülése,
c.1.f. leltárhiányból eredő károk,
c.1.g. betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok, valamint olyan veszteségek és károk, amelyek a rész-, illetve a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki,
c.1.h. betöréses lopás károk esetén, ha a kockázatvise- lési hely életvitelszerűen nem állandóan lakott és nem lakó/vegyes övezetben található,
c.1.i. kisgépekben és kéziszerszámokban keletkezett károk,
c.1.j. az olyan építési konténerekben keletkezett károk, amelyek nem elégítik ki az EUR-konténerekkel szem- ben támasztott követelményeket,
c.1.k. melyet olyan tárgyak elveszése vagy bennük ke- letkező károk miatt támasztanak, melyek az építés alatt álló épületekben, épületrészekben a biztosítottak tulaj- donában lévő háztartási ingóságokban keletkeznek,
c.1.l. ha a kár az itt felsorolt esetek: ejtés, dőlés, borulás, csúszás, lógás bármely formájában is következik be, még abban az esetben sem, ha ez a szerződő/biztosí- tott
botlásának, esésének, csúszásának következménye,
c.1.m. az építés, átépítés, bővítés alatt lévő épületek, épületrészek üvegezésében bekövetkező károk, vala- mint a
c.1.n. teljes vagy részleges munkabeszüntetés miatt bekövetkező károk.
c.2. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás felelősség- biztosítási fedezete esetén (V.7.G.b. pont):
c.2.a. a biztosított építési-szerelési munkák során biz- tosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak vagy családtagjai- nak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztott kártérítési igény,
c.3. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás mindkét fe- dezete esetén (V.7.G.a. és V.7.G.b. pont):
c.3.a. hibás anyag, hibás kivitelezés, rezonancia, illetve a teherhordó elemek eltávolítása/meggyengítése miatt a részegységekben bekövetkező károk vagy vesztesé- gek pótlásának, javításának, elhárításának, vagy újbóli átvételének költsége, ez a kizárás csak a közvetlenül érintett épületszerkezetekre vonatkozik, de nem vonat- kozik olyan veszteségekre és károkra, melyek jól kivite- lezett részekben a hibás anyagok, a rezonancia, vagy a teherhordó elemek eltávolítása, illetve hibás kivitelezés miatt következnek be,
c.3.b. az olyan károk, melyek az építési munkák termé- szetének vagy a kivitelezés módjának figyelembevéte- lével előre láthatóak,
c.3.c. az olyan károk amelyek az időjárási védelem cél- jából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeznek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okoz,
c.3.d. az olyan sérülések, amelyek a biztosított ingatla- nok vagy épületek állékonyságát nem károsítják, sem használói biztonságát nem veszélyeztetik,
c.3.e. az olyan kármegelőzési vagy kárcsökkentési költ- ségek, amelyek a V.7.G.c.3.a. – V.7.G.c.3.d. pontokban kizárt kockázatok következtében keletkeztek,
c.3.f. normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező ká- rok, használaton kívül helyezés miatt bekövetkező el- használódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és ér- tékcsökkenés,
c.3.g. közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjár- művek, valamint vízi, illetve légi járművek kárai, sérü- lései, valamint
c.3.h. amelyet olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosí- tott építési munkák során biztosított vállalkozó(k), épít- tető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzése, ellenőrzése alatt állnak.
7.H. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint az esetleges tény- megállapítási költségeket csak abban az esetben téríti a biztosító, ha a vizsgálatok a biztosító előzetes hozzá- járulásával történtek.
b. Az építés, átépítés, felújítás alatt lévő épületek/épít- mények lezárt helyisége(i)ben ingóságkárként csak és kizárólag az építkezéshez szükséges építőanyagok és épület-felszerelési tárgyak kára esetén nyújt szolgálta- tást a biztosító.
c. Az építési engedélyben meghatározott átépítési, hozzáépítési, felújítási munkálatokkal nem érintett tar- tószerkezetek károsodásakor csak abban az esetben térít a biztosító, ha a károsodott tartószerkezet(ek)az építési munkálatok megkezdése előtt bizonyíthatóan rendeltetésszerű állapotban volt(ak) és/vagy a szüksé- ges biztonsági intézkedéseket megtették. A bizonyítási
kötelezettség a biztosítottat terheli (a biztosított köte- les a munkálatok megkezdése előtt, saját költségére az építmények állapotáról jegyzőkönyvet felvenni és azt átadni a biztosítónak).
d. A rezgések következtében, illetve a teherhordó ele- mek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkező károk esetén a biztosító csak azokra a károkra nyújt szol- gáltatást, amelyek a károsodott épületszerkezetek teljes vagy részleges beomlása következtében lépnek fel,
e. Az V.7.H.c. és V.7.H.d. pontokban meghatározott szolgáltatások esetén olyan épületsérülésekre azonban nem nyújt szolgáltatást a biztosító,
e.1. amelyek a károsodott épületszerkezetnek sem az állékonyságát nem károsítják,
e.2. sem pedig annak használóinak a biztonságát nem veszélyeztetik, valamint nem nyújt szolgáltatást az ezekkel kapcsolatos kármegelőzési vagy kárcsökken- tési költségekre sem.
f. Betöréses lopás kár esetén a biztosító szolgáltatása a Betöréses lopás biztosításának feltételében (II.5.P. pontja) és annak mellékleteiben meghatározottak alap- ján történik. E károk esetén a biztosító szolgáltatásának további feltétele, hogy a kockázatviselés helye olyan épületben/építményben legyen, mely:
f.1. állandóan, azaz egy évben legalább 270 napig élet- vitelszerűen lakott, (átépítés, bővítés esetén az épület tulajdonosa az átépítendő, bővítendő épületben, vagy azzal egy szerkezeti egységet képező épületben életvi- telszerűen lakik), vagy
f.2. az építési hatóság által lakó- vagy vegyes övezet- nek minősített területen van.
g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a be nem épített építőanyagok és épület-felszerelési tárgyak szolgáltatási határa vagyontárgyanként 200.000 Ft/db, káreseményenként pedig az építés, átépítés, felújítás teljes vállalási összegének 10%-a.
h. Rabláskár esetén a biztosító szolgáltatása a rablás- biztosítás feltételében (II.5.Q. pontja) meghatározottak alapján történik.
i. A vagyontárgyak káridőpont előtti meglétét, illetve annak értékét a biztosított nevére és a kockázatviselési helyének címére, vagy a generálkivitelező, illetve an- nak alvállalkozói nevére és telephelyének címére szóló számlával kell igazolni.
j. Sorozatkárok esetén a biztosító szolgáltatása (az azo- nos jellegű építményekben, szerkezeti elemekben, épü- letgépészeti elemekben bekövetkező biztosítási ese- ményekre, melyek anyaghiba, vagy hibás munkavégzés alapján ugyanazon ok miatt keletkeztek), a következők alapján történik
j.1. az első két kár esetén a kár 100%-a,
j.2. a harmadik kár esetén a kár 80%-a,
j.3. a negyedik kár esetén a kár 60%-a,
j.4. az ötödik kár esetén a kár 50%-a,
j.5. a hatodik, illetve a további károk nem térülnek.
k. A kiegészítő építés-szerelés vagyonbiztosítási fede- zete esetén (V.7.G.a. pont) az építés, átépítés, össze-
7.I. ÖNRÉSZESEDÉS
a. E kiegészítő biztosítási fedezet levonásos önrésze- sedése a kárösszeg 10%-a, de minimum 50.000 Ft kár- eseményenként.
b. Sorozatkárok esetén mindegyik kárra vonatkozik az önrész.
7.J. KÖZLÉSI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
Az általános feltételében felsorolt közlési és változás beje- lentési kötelezettségén túlmenően (I.11.A.a.-b.) a szerződőre és/vagy biztosítottra – jelen biztosítási fedezet esetén – az alábbi kötelezettségek is vonatkoznak
a. A biztosítási szerződés mellékletét képezi a jogerős épí- tési engedély, annak fénymásolatát csatolni kell a biztosítási szerződéshez.
b. A biztosítási szerződés mellékletének tartalmaznia kell a generálkivitelező nevét és címét.
c. Az építkezés során bekövetkező jelentős változásokról, így többek között
– az építési engedély módosításáról,
– a generálkivitelező, vagy a felelős műszaki vezető szemé- lyének változásáról,
– az építési tevékenység ideiglenes felfüggesztéséről a szerződő köteles írásban értesíteni a biztosítót.
d. Az épület lakhatóvá válását, lakhatási/használatbavételi/ működési engedély megszerzését a biztosítónak írásban be kell jelenteni. Ezzel egy időben a szerződés átdolgozása szükséges.
7.K. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
a. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az ille- tékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell ten- ni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
b. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány erede- ti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
c. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelésekor az ille- tékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
A biztosító képviselőinek jogában áll a biztosított létesít- ményt megtekinteni, és ellenőrizni, a biztosított pedig köteles a kockázat elbírálása szempontjából lényegesnek minősülő összes információt megosztani a biztosító képviselőivel.
VI. FÜGGELÉK
BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK
VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA
Alapfokú védelem (VI.1.A.) | Részleges védelem (VI.1.B.) | ||
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vas- tagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? | 6 cm | 25 cm |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet, illetve a | 25 cm vastag falazóblokk, 20 cm átmérőjű rönkfaház | 30 cm vastag falazóblokk | |
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | 2 m alatt | 3 m alatt | |
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? | nem szükséges | szükséges |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | nem szükséges | 2 db szükséges | |
Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | szükséges | szükséges | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább? | 3 db | 3 db |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | 6 mm | 3 mm | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | 14 mm | 18 mm | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | nincs rá előírás | 300 mm | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | nem | nem | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap? | nincs rá előírás | 30 mm | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Zárak minősége, zár- szerkezetek védelme és zárás- pontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? | nem megfelelő | nem megfelelő |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók) | megfelelő | nem megfelelő | |
Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie? | teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott | nem megfelelő | |
Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.C. pontja) szükséges? | 1 db szükséges | 2 db szükséges | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | nem előírt (de ajánlott) | 2 db | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | 2 db | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | 1 db | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | nem előírt | nem előírt | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott biz- tonsági zár van rajta? | nem előírt | kiválthatja | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | nem előírt | 1 db | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | 1 db | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | 1 db | |
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | 1 ponton | 2 ponton /biztonsági ajtó esetén mind a négy oldalon, legalább 1-1 ponton | |
Tok- szerkezetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? | szükséges | szükséges |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | szükséges | szükséges | |
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? | nem előírt | szükséges |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | nem előírt | A2 | |
Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta? | nem előírt | szükséges | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | alkalmazható | nem alkalmazható | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | nem szükséges | minősített rács szükséges | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!
Teljes körű védelem (VI.1.C.) | |||
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? | 38 cm | |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet, illetve a | 10 cm vastag vasbeton | ||
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | 3 m alatt | 3 m felett | |
Kiemelés, feszítés és reteszhú- zás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? | szükséges | szükséges |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | 2 db szükséges | 2 db szükséges | |
Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | szükséges | szükséges | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább? | 3 db megerősített | 3 db megerősített |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | 2 mm | 5 mm | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | 18 mm | 18 mm | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | 300 mm | 300 mm | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | nem | nem | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap? | 40 mm | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? | 5 mm | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | 2 mm | nincs rá előírás | |
Zárak minősége, zár- szerkezetek védelme és zárás- pontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? | nem megfelelő | nem megfelelő |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók) | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az eset- ben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie? | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.C. pontja) szükséges? | 2 db szükséges | 1 db szükséges | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | 2 db | 1 db | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | 2 db | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | 2 db | nem előírt | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | szükséges | szükséges | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta? | csak biztonsági ajtó lehetséges | nem előírt | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | |||
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | |||
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | |||
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | mind a négy oldalon, legalább 6 ponton | erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton / egyéb esetben legalább 2 ponton | |
Tok- szerkezetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? | szükséges | szükséges |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | szükséges | szükséges | |
Az üvege- zett nyílás- zárók védelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? | szükséges | szükséges |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | B1 | A1 | |
Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta? | nem megengedett | szükséges | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | nem alkalmazható | megerősítve | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehe- tősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!
VI. Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok
SZOLGÁLTATÁSI ÖSSZEGHATÁROK BETÖRÉSES LOPÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR (A BEHATOLÁS HELYÉN ÉS IDŐPONTJÁBAN MEGVALÓSULT VÉDELMI SZINT FÜGGVÉNYÉBEN)
Védelmi szintek | Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft) | Állandóan lakott2 objektumban | Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft) | ||||||
Mechanikai védelem | Elektronikai védelem | Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft) | Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft) | Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft) | |||||
Kiemelt értékű háztartási ingóságok (magántulajdonú ingóságok esetén) | Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet | ||||||||
magánvagyon | vállalkozói vagyon | ||||||||
értéktároló nélkül ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak! | ||||||
Alapfokú | elektronikai védelem nélkül | 6 000 | 1 000 | 250 25 | 1 000 50 | 1 000 –––– | 250 | 750 | 800 |
elektronikai védelemmel | 10 000 | 3 000 | 450 50 | 1 500 50 | 1 500 –––– | 450 | 1 000 | 1 000 | |
átjelzős elektroni- kai védelemmel | 16 000 | 6 000 | 550 50 | 2 000 50 | 2 000 –––– | 600 | 1 200 | 2 000 | |
Részleges | elektronikai védelem nélkül | 10 000 | 3 000 | 450 50 | 1 500 50 | 1 000 –––– | 450 | 1 000 | 1 000 |
elektronikai védelemmel | 16 000 | 6 000 | 550 50 | 2 000 50 | 2 000 –––– | 600 | 1 000 | 1 500 | |
átjelzős elektroni- kai védelemmel | 25 000 | 12 000 | 650 50 | 2 500 50 | 3 000 –––– | 750 | 2 000 | 3 000 | |
Teljes körű | elektronikai védelem nélkül | 20 000 | 7 500 | 550 50 | 2 000 50 | 2 000 –––– | 600 | 1 500 | 2 000 |
elektronikai védelemmel | 25 000 | 12 000 | 650 50 | 2 500 50 | 2 000 –––– | 700 | 1 500 | 2 500 | |
átjelzős elektroni- kai védelemmel | 30 000 | 12 000 | 700 50 | 2 500 50 | 3 000 –––– | 1 000 | 3 000 | 4 000 | |
– A vagyonvédelmi előírások megvalósítása és fenntartása a szerződő/biztosított feladata és kötelezettsége a részére átadott Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek alapján.
65
– A szerződés megkötése (az ajánlatnak a biztosításközvetítő részéről való aláírása, illetve annak átvétele) nem jelenti a biztosító részéről a már meglévő védelmi szint minősítését.
Azon esetekben, ha az előző táblázatokban foglalt vagyonvédelmi szintek a kár időpontjában és a behatolás helyén nem valósul meg, ak- kor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kártérítés jár.
Épületszerkezetek mechanikai védelme | I. védelem (VI.1.D.) | II. védelem (VI.1.E.) | |
Falazatok, padoza- tok, födémek szilárd- sága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? | 6,5 cm | 6,5 cm |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet, illetve a | kétrétegű, 6 cm vastag szendvicsszerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú | kétrétegű, 10 cm vastag szendvicsszerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú | |
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | 2 m alatt | 2 m alatt | |
Kiemelés, feszítés és reteszhú- zás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? | nem szükséges | nem szükséges |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | nem szükséges | nem szükséges | |
Szükséges-e többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | szükséges | szükséges | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Az ajtólap rögzítése az ajtótokhoz milyen módon lehetséges? | tetszőleges | bármilyen forgópánt |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | 8 mm | 6 mm | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült tömör ajtólap? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkoló- lemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Zárak minősége, zárszerke- zetek védelme és zárás- pontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? | megfelelő | nem megfelelő |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | megfelelő | nem megfelelő | |
Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók) | megfelelő | megfelelő | |
Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie? | részleges mechanikai véde- lem elemeként ajánlott | teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott | |
Az ajtók zárására legalább hány darab, biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.C.) pontja) szükséges? | nem szükséges ez a biztonsági zár | 1 db szükséges | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | nem előírt | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | nem előírt | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | nem előírt | nem előírt | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatá- rozottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta? | nem előírt | nem előírt | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | nem előírt | nem előírt | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | nem előírt | |
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | 1 ponton | 1 ponton | |
Tokszerke- zetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? | nem szükséges | nem szükséges |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | nem szükséges | nem szükséges | |
Az üvege- zett nyí- lászárók védelmé- nek lehe- tőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? | nem szükséges | nem szükséges |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | nem szükséges | nem szükséges | |
Szükséges-e biztonsági fólia? | nem szükséges | nem szükséges | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | alkalmazható | alkalmazható | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | nem szükséges | nem szükséges | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!
VI. Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok
AZON ESETEKBEN, HA AZ ELŐZŐ TÁBLÁZATBAN FOGLALT VAGYONVÉDELMI SZINT A KÁR IDŐPONTJÁBAN ÉS HELYÉN NEM VALÓSUL MEG, AKKOR A TÉNYLEGESEN MEGVALÓSULT VAGYONVÉDELMI SZINTNEK ÉS AZ ALÁBBI TÁBLÁZATBAN FOGLALT VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ KÁRTÉRÍTÉS JÁR
Védelmi szintek | Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft) | Állandóan lakott2 ingatlanban | Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft) | ||||||
Mechanikai védelem | Elektronikai védelem | Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft) | Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft) | Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft) | |||||
Kiemelt értékű háztartási ingóságok | Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet | ||||||||
magánvagyon | vállalkozói vagyon | ||||||||
értéktároló nélkül ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak! | ||||||
I. védelem1 | elektronikai védelem nélkül | 750 | 50 | –––– | 4 –––– | –––– –––– | 50 | 250 | –––– |
elektronikai védelemmel | 1 000 | 50 | –––– | 4 –––– | –––– –––– | 50 | 500 | –––– | |
átjelzős elektroni- kai védelemmel | 1 250 | 75 | –––– | 4 –––– | 50 –––– | 75 | 1 000 | –––– | |
II. védelem1 | elektronikai védelem nélkül | 3 000 | 500 | 150 25 | 1 000 50 | 200 –––– | 100 | 750 | 250 |
elektronikai védelemmel | 5 500 | 1 000 | 200 25 | 1 200 50 | 250 –––– | 150 | 1 000 | 300 | |
átjelzős elektroni- kai védelemmel | 10 000 | 2 000 | 400 50 | 1 500 75 | 500 –––– | 300 | 2 000 | 500 | |
1 A szerződő/biztosított tudomásul veszi, hogy amennyiben az I. védelem, valamint Budapest, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Érd, Gyál, Leányfalu, Nagy- kovácsi, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Üllő, Vecsés települések esetén a II. védelem szerinti biztonsági előírások nem teljesülnek a betörés helyén és időpontjában, a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettsége alól.
2 Állandóan lakottnak minősül az az ingatlan, amely egy évben legalább 270 na- pig életvitelszerűen lakott, vagy tevékenységet folytatnak benne.
3 MABISZ-ajánlás esetén a biztosított vagyontárgyak összértéke nem haladhatja meg az adott értéktárolók MABISZ-ajánlásban meghatározott maximális biz- tosítási összegét.
MABISZ-ajánlás hiányában feltételeink szerint telepített értéktároló esetén a maxi- mális kártérítés értéktárolónként – ha a biztosítási szerződésben egyéb megállapo- dás nem történt – 500.000 Ft.
67
4 Az értéktároló megléte nem befolyásolja a kártérítési határokat. A kiemelt és az elzárva tartandó értékekre együttesen értendő a kártérítési limit.
BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK RÉSZLETES LEÍRÁSA
1. MECHANIKAI VÉDELEM ÉS KATEGÓRIÁI
A mechanikai védelem megvalósításához szükséges alko- tóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biztosí- tott vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MA- BISZ) ajánlása (elérési útvonal: http:/mabisz.hu/információ/ biztonságtechnika/kereső.html) alapján kell kiválasztani, il- letve az ajánlásban foglaltakat figyelembe véve kell azokat telepíteni és alkalmazni.
Mielőtt a biztosított alábbi pontokban meghatározott védel- mi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi ré- szegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:
– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,
– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosít- ja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával terve- zett védelmet!
A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor minden esetben kérje el a MABISZ-ajánlásról szóló tanúsítványt, il- letve ezen alkotóelemek képesített szakember által történt beépítése után a kivitelezői nyilatkozatot!
1.A. ALAPFOKÚ VÉDELEM
Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt álla- potú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább 25 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).
b. A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. Az ajtólap és az ajtótok:
b.1.a. nyílószárnyanként 3 db diópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,
b.1.b. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van,
b.1.c. az ajtón a zárnyelv legalább 14 mm mélyen zár, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.
b.1.d. a többszárnyú ajtók tolózárai reteszhúzás ellen vé- dettek.
b.2. Az ajtók zárását:
b.2.a. ajtónként legalább 1 db, a Fogalommeghatározások
4.C. pontjában leírt biztonsági zár, vagy
b.2.b. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, végzi, melyek zárt állapotban vannak,
b.2.c. a zárbetét törés elleni védelme nem előírt, de javasolt.
b.3. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.
1.B. RÉSZLEGES VÉDELEM
Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt álla- potú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 6 cm vastag vasbeton szerkezet is).
b. A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kiemelés, fe- szítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózá- rak reteszhúzás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtak- kal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősített hevederzár-szerkezettel védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok:
b.2.a. nyílószárnyanként 3 db diópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,
b.2.b. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,
b.2.c. az ajtókon a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zár- nak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
b.2.d. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.
b.3. Az ajtók zárását:
b.3.a. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások
4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zár- fésűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen meg- erősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy
b.3.b. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalom- meghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, fi- nomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a VI.1.B.b.2.a. pontnak megfelelően), és ezen vasalat lehetet- lenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépíté- sét, az ajtó zárszerkezete felfúrás ellen védett.
b.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
b.5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, lega- lább „A2” biztonsági üveggel, illetve minősített betörésvé- dő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.
b.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.B.b.1 – VI.1.B.b.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
b.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, mi- nősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rács- nak minősül a Fogalommeghatározások 4.H. pontjában leírt rács, vagy
b.6.b. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben
b.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti VI.1.B.b.1
– VI.1.B.b.4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felel- niük,
b.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez az alábbi köve- telményeknek megfelelő szerkezet:
– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozga- tott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgató- mechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,
– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el,
– vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások
4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi azt, amely törés- nek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt álla- potban van,
– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, en- nek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, eset- leges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.
1.C. TELJES KÖRŰ VÉDELEM
Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílás- zárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendel- kezzenek:
a.1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal, vagy
a.2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol
a.2.a. a beton minősége minimum C14/20-as,
a.2.b. a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése mi- nimum 150×150 mm rácskiosztású, Ø 8–10 mm átmérőjű betonvas háló, amely a fal közepén helyezkedik el,
a.3. vagy az VI.1.C.a.1., ill. a VI.1.C.a.2. bekezdésben meg- határozott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.
b. A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:
b.1.a. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,
b.1.b. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak retesz- húzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leír- takkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősí- tett hevederzárral védettek,
b.1.c. 40×40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalom- meghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zárral vé- dettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok:
b.2.a. nyílószárnyanként 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
b.2.b. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,
b.2.c. a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egy- mástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedé- se a zárás biztonságát nem befolyásolja,
b.2.d. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsága minimum 40 mm,
b.2.e. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíniump- rofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata mini- mum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.
b.3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalom- meghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyi- tással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfú- rás ellen megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapot- ban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.
b.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
b.5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, lega- lább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni.
A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyen- értékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képessé- gével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.
b.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
b.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, mi- nősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rács- nak minősül a Fogalommeghatározások 4.H. pontjában leírt rács, vagy
b.6.b. minősített nyitható ráccsal, ez esetben
b.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b)
VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük,
b.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez az a minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerke- zet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgató- mechanikája szabotázsvédetten van elkészítve, és vezérlé- se védett téren belül helyezkedik el.
c. A 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:
c.1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kieme- lés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózá- rak reteszhúzás ellen védettek.
c.2. A nyílószárny és a tok:
c.2.a. nyílószárnyanként 3 db megerősített kivitelű diópánt- tal van legalább egymáshoz rögzítve,
c.2.b. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,
c.2.c. a zárnyelv(ek) legalább 18 mm mélyen zár(nak), egy- mástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedé- se a zárás biztonságát nem befolyásolja.
c.3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:
c.3.a. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felület- re nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,
c.3.b. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felü- letre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.
c.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek meg- erősített kivitelűek.
c.5. Az üvegezett nyílászárók minősített, legalább „A1” biz- tonsági üveggel vagy minősített betörésvédő fóliával vé- dettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló ké- pességével.
c.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.C.c.1 – VI.1.C.c.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
c.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, mi- nősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rá- csnak minősül a Fogalommeghatározások 4.H. pontjában meghatározott rács, vagy
c.6.b. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben
c.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti
VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük,
c.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez a minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszer- kezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabo- tázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.
1.D. I. VÉDELEM
„I. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség hatá- rolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tégla- fal szilárdságának megfelel.
b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. A többszárnyú ajtószerkezetek esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága körkörösen 8 mm-en belül van.
b.3. Az ajtók zárását
b.3.a. 1 db, az alábbi jellemzőknek megfelelő zár végzi, amely zárt állapotban van: henger-, mágneszár, szám- és/ vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs le- hetőségek száma meghaladja az ezret, egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú, megfelel továbbá
b.3.b. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. ga- rázsajtók),
b.3.c. biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), mely- nek minden részegységét a MABISZ legalább részleges mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlja.
b.4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó mó- don a falazatokhoz vannak erősítve.
1.E. II. VÉDELEM
„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség hatá- rolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a lega- lább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).
b. A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok
b.2.1. nyílószárnyanként bármilyen forgópánttal van egy- máshoz rögzítve,
b.2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.
b.3. Az ajtók zárását
b.3.a. 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van, elfogadott továbbá
b.3.b. az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, (pl. garázsajtók),
b.3.c. biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), mely- nek minden részegységét a MABISZ teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlja.
b.4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó mó- don a falazatokhoz vannak erősítve.
2. ÉRTÉKTÁROLÓ
2.A. AZ ÉRTÉKTÁROLÓ FAJTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSA
A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiakban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tá- rolandó vagyontárgy(ak) értékét, méretét, illetve éghetősé- gének veszélyét, valamint az értéktárolónak épületbe/ épít- ménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét.
2.B. DOKUMENTÁCIÓK
Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el ezen tárgyak MABISZ-ajánlását, illetve ezek az
épületbe/építménybe történő – a termék, illetve a MABISZ előírásainak megfelelő – beépítéséről, valamint esetleges elektronikai védőrendszerbe történő szabályszerű bekap- csolásáról minden esetben kérjük el a kivitelezői nyilatko- zatot.
2.C. ÉRTÉKTÁROLÓ RÖGZÍTÉSE
a. Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény mini- mális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlásá- ban foglaltaknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ-ajánlással nem rendelkezik, akkor lega- lább 2-2 db Ø 12 mm átmérőjű 100 mm hosszan csavarral befogott és fémdűbellel a tömör tégla-, illetve beton teher- hordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni.
b. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ-ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyit- ható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag be- tonágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell be- építeni.
2.D. ÉRTÉKTÁROLÓ ELHELYEZÉSE
Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatviselé- si helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan lakottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.
3. ELEKTRONIKAI VÉDELEM
3.A. AZ ELEKTRONIKAI VÉDELEM TERVEZÉSE, ELKÉSZÍTÉSE
a. Az elektronikai védelem megvalósításához szükséges alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biz- tosított vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása alapján kell kiválasztani, illetve az aján- lásban foglaltakat figyelembe véve kell a védelmi rendszert megtervezni, valamint telepíteni és alkalmazni.
b. Az elkészült védelmi rendszer átvételekor minden eset- ben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!
3.B. AZ ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
a. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyí- lászáróra terjedjen ki.
b. A helyi elektronikai védelem akkor számít megvalósított- nak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjá- ban a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alko- tóeleme üzemképes.
c.1. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvaló- sítottnak:
c.1.a. ha az esemény időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van,
c.1.b. minden alkotóeleme üzemképes, és
c.1.c. állandó készenléti ügyeletre jelzett át.
3.C. AZ OBJEKTUM VÉDELMI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA
a. Felületvédelem
a.1. Nyílászárók védelme
A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszere- lésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílás- záró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbon- tani, és 1–2 cm-es mozgást is érzékeljenek.
a.2. Üvegfelületek védelme
Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adni- uk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típu- sának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.
a.3. Falazatok védelme
A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzéke- lőeszközt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.
b. Térvédelem
Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a fel- szerelésre kerülő érzékelőeszközök bármilyen illetéktelen behatolást jelezzenek a központ felé.
4. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
4.A. „MINŐSÍTETT” ELEMEI A VÉDELEMNEK (MABISZ-AJÁNLÁS)
a. A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósítá- sához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlja a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
b. A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ-ajánlással rendelkező „alkotóelemeket” fogad el biztosítótársaságunk.
Vásárláskor az áru tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!
c. A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakításá- hoz minden esetben szakember segítségét vegye igénybe. A védelmi rendszer elkészülte után minden esetben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!
4.B. NYÍLÁSZÁRÓK
Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szel- lőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezáró szerkezetei).
4.C. BIZTONSÁGI ZÁR
Biztonsági zárnak minősül:
a. Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 roto- ros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.
b. Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.
c. Biztonsági zárnak minősül továbbá a „Vagyonvédelmi előírások áttekintő táblázata lakossági vagyonbiztosítások” táblázatban meghatározott védelmi szintjei esetén az a biz- tonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melyet a MABISZ a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánl.
4.D. MEGERŐSÍTETT ZÁRSZERKEZET ÉS ZÁRPAJZS
a. A zárszerkezetet a külső (támadási) oldalról felfúrás ellen keményfém lappal (lapokkal) (60 HRC keménységű vagy ez- zel egyenértékű anyag), kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap külső síkján belül védeni kell.
b. A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhe- tő fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki.
c. A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzá- rak (henger- és mágneszárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.
4.E. MEGERŐSÍTETT ZÁRNYELVFOGADÓ LEMEZ
A zárnyelvfogadó acéllemez, mely legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól mini- mum 200 mm-re lévő fémdűbellel, a beton vagy tégla tartó- szerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.
4.F. EGY OLDALON, TÖBB PONTON ZÁRÓDÓ NYÍLÁSZÁRÓK
A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és mini- mum 18 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.
4.G. ZÁRÁSPONTOSSÁG
Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.
4.H. MINŐSÍTETT RÁCS
Minősített rácsnak minősül az a támadási oldalról nem sze- relhető rács, amely:
a. legfeljebb 100×300 mm-es rácskiosztású,
b. legalább Ø 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, köracélból készült,
c. az épület, építmény teherhordó épületszerkezetéhez leg- alább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyomá- nyos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,
d. a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,
e. rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk füg- gőleges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy
f. a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.
4.I. TOLÓZÁR, RETESZ
a. Csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,
b. a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az
c. ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhető mó- don legalább 4 db Ø 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsa- varral rögzített,
d. a retesz nyírómetszete legalább Ø 8 mm-es átmérőjű tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas ki- zárva),
e. a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb tá- volsága 20 mm,
f. reteszhúzás ellen védett,
g. a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalatba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db Ø 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.
4.J. RETESZHÚZÁS ELLENI VÉDELEM
Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkezetek mozgó elemeit), bezárt állapotban csavarral rögzítjük.
4.K. KIEMELÉS ELLENI VÉDELEM
a. Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól – az aj- tópántokról történő – leemeléssel elválaszthatatlan (kieme- lés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefor- dítása),
b. megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése a 4.E. pontban leírtakkal megegyező.
4.L. FESZÍTÉS
Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszer- számmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.
4.M. FALAZÓKÖRÖM
A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerkeze- teihez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok keresztmet- szeti adatait és egyéb előírásait a 4.H. pontban leírtak tar- talmazzák.
VI. Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok
VII. ZÁRADÉKOK ÉS FÜGGELÉKEK
A BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉSE
73
SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. OTTHON lakossági biztosítási szerződéseire bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a biztosítási ajánlaton igényelt és megnevezett biztosítási események bekövetkeztekor.
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légi jármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő- és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlása | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás, villámárvíz, hirtelen olvadás | Földrengés | Nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | Tető- és panelhézag-beázások | Üvegtörés | Betöréses lopás, lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Okmányok pótlása | Akvárium törése | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Garanciaidő meghosszabbítása | Munkanélküliség esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | Építésszerelés biztosítás | Felelősségbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
kárleírás, kárbejelentő | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
kötvény/szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
szerződő/biztosított általi meghatalmazás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
bankszámlaszám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
ÁFA-nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
tulajdoni lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
bérleti szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
bányatérkép | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||
építési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
talajvizsgálat | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||
alaprajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
ingatlanépítési tervdokumentáció | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
kivitelező neve | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
használatbavételi/működési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
statikusi szakvélemény | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
építési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
alapító okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
ingatlan-értékbecslés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||
ingatlan-nyílvántartási térképmásolat | X | X | X | X | X |
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légi jármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő- és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlása | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás, villámárvíz, hirtelen olvadás | Földrengés | Nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | Tető- és panelhézag-beázások | Üvegtörés | Betöréses lopás, lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Okmányok pótlása | Akvárium törése | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Garanciaidő meghosszabbítása | Munkanélküliség esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | Építésszerelés biztosítás | Felelősségbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
tulajdoni hányad igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
öröklési bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
jogerős hagyatékátadó végzés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
nyugta | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
beszerzési számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
használati utasítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
műbizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
műszaki leírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
műszaki rajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
jótállás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
árajánlat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
helyreállítási számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
szakvélemény | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
gazdaságossági számítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
számlarészletező | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
adásvételi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
közüzemi számlák | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||
kéményseprőszámlák | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv. | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||
hatósági lakhatatlansági igazolás, illetve visszavonása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||
önkormányzati, iiletve egyéb hatósági bizonyítvány, határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
tűzhatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
feljelentés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
nyomozást felfüggesztő / megszűntető határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
riasztási napló | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||
biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoz- tatás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
SIGNAL OTTHON lakossági vagyonbiztosítás
74
VII. Záradékok és függelékek
„Kegyelet” temetési biztosítás | X | ||||||||||||||||||||||||
Felelősségbiztosítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
Építésszerelés biztosítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
„ÚTITÁRS-biztosítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
Munkanélküliség esetére díjment. | X | X | X | ||||||||||||||||||||||
Garanciaidő meghosszabbítása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
Hűtőkészülékekben tárolt készletek | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
Akvárium törése | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
Okmányok pótlása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
Zárcsere | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Vandalizmus | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
Kültéri vagyontárgyak lopása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
Rongálás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
Betöréses lopás, lopás, rablás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
Üvegtörés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
Tető- és panelhézag-beázások | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Földrengés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
Felhőszakadás, villámárvíz, hirtelen olvadás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
Tűzoltó berendezés kilyukadása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
Csőtörés és vezetékes vízkárok | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
Idegen jármű ütközése | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Ismeretlen építmény, üreg beomlása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
Idegen tárgyak rádőlése | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
Kő- és földomlás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
Földcsuszamlás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
Hónyomás (statikus és dinamikus) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Árvíz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Jégverés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
Vihar | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Légi jármű lezuhanása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
Robbanás, összeroppanás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Villámcsapás másodlagos hatása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Villámcsapás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Elektromos tűz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Tűz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | fénykép | elektronikus adathordozó | tranziens védelem dokumentációja | tanúnyilatkozat | lízingszerződés | használatba adási megállapodás | kölcsönadási szerződés | bérbeadási szerződés | felelős őrzésbe adási megállapodás | őrnapló, őrutasítás | karbantartási szerződés | munkaszerződés; hallgatói, tanulói jogviszonyt, valamint kollégiumi tagságot igazoló | bizományosi szerződés | MABISZ ajánlás | szállítólevél | hajólevél | szállítási számla | megsemmisítési, hulladéklerak.jkv. | könyvelési bizonylat | utazási ktsg. igazolás | vámárunyilatkozat | leltár | önköltségkimutatás, számítás | adókártya, adószám | mérleg |
dokumentumok
75
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légi jármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő- és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlása | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás, villámárvíz, hirtelen olvadás | Földrengés | Nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | Tető- és panelhézag-beázások | Üvegtörés | Betöréses lopás, lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Okmányok pótlása | Akvárium törése | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Garanciaidő meghosszabbítása | Munkanélküliség esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | Építésszerelés biztosítás | Felelősségbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
pénzkezelési szabályzat | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
eredménykimutatás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
használatbavételi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
forgalmi engedély, gépjármű kulcsai | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
jármű törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
jogosítvány, munkagépkezelői engedély/igazolvány | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
lovasfogat-hajtói engedély | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
illetékbefizetési bizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
házassági anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
lakcímkártya | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
nyilatkozat hozzátartozóról | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
gyámhatósági okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
születési anyakönyvi kivonat | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
az előző sorban foglaltakra jogosító iratok, leletek, zárójelentések, ambuláns lapok | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyógyítással kapcsolatos számlák | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
balesettel összefüggő kórházi kezelés zárójelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóság okiratának hiteles magyar fordítása | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
orvosi ambuláns lap, orvosi vizsgálati iratok, betegkarton-kivonat (háziorvostól) | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
hiánytalanul kitöltött szolgáltatásigénylő lap | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet, halottvizsgálati bizonyítvány | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (ORSZI) | X | X |
SIGNAL OTTHON lakossági vagyonbiztosítás
76
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légi jármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő- és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlása | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás, villámárvíz, hirtelen olvadás | Földrengés | Nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | Tető- és panelhézag-beázások | Üvegtörés | Betöréses lopás, lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Okmányok pótlása | Akvárium törése | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Garanciaidő meghosszabbítása | Munkanélküliség esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | Építésszerelés biztosítás | Felelősségbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
röntgenfelvétel | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
táppénzes igazolás | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
halotti anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
keresetveszteség-igazolás | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
felelősségvállaló nyilatkozat | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
biztosított és károsult közötti szerződés | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
fegyvertartási engedély | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
hatósági állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
állatorvosi kényszervágási javaslat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
mérlegelési jegy | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
értékesülési elszámolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
hullaátvételi jegy (ÁTEV) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
állatoltási igazolvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
lótenyésztési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
törzskönyv/marhalevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentés, kármegelőzés, -enyhítés ktsg. igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
rokkantságinyugdíj-igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
hitelezőtől kifizetési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
engedményezési nyilatkozat, kedvezményezettségi jogosultságot igazoló okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
munkaügyi központ nyilvántartásba vételének igazoló okirata; | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
munkáltatói igazolás, | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
nemzetközi kék-sárga” baleseti bejelentőlap | X | X | X | X | X | X | X |
VII. Záradékok és függelékek
77
ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÓ
A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) a jelen adatkezelési tájékoztató (továbbiakban Tájékoztató) útján tájékoztatja Önt a biztosítási szerződés megkötése, állományban tartása, valamint a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése során birtokába került személyes adatok kezelésével kapcsolatos legfontosabb információkról, így különösen az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, a kezelt adatok köréről, az adatkezelés időtartamáról, az adatvédelmi tiszt- viselő elérhetőségéről, valamint az Ön adatkezelésekkel kapcsolatos jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről.
Felhívjuk a figyelmét, hogy jelen Tájékoztató a Biztosító adatkezelésére vonatkozó általános tájékoztatást tartalmazza, mely nem helyettesíti a biztosítási feltételek és a kapcsolódó termékismertetők, ügyféltájékoztatók megismerését. Az Ön teljes- körű tájékoztatását ezen dokumentumokban, továbbá jelen Tájékoztatóban foglalt rendelkezések alkotják.
A biztosítási szerződés megkötéséhez, állományban tartásához, valamint a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez közvetetten kapcsolódó, esetleges adatkezelések tekintetében – SIGNAL ügyfélportál regisztráció, online kapcsolatfelvétel, anonim bejelentőrendszer használata, hangfelvételek kezelése, stb. – a tájékoztatást a Biztosító – az érintettek áttekinthető tájékoztatása céljából – az adatok gyűjtésével egy időben, illetve adatkezelési célonként elkülönítve közli weboldalán.
A Tájékoztatóban történő könnyebb eligazodás érdekében, kérem, használja az alábbi hivatkozásokat:
Tartalomjegyzék
1. A személyes adatok adatkezelője 2
2. Az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei 2
3. Az adatkezelés célja és jogalapja 2
4. Kezelt személyes adatok köre 4
5. Hozzáférés a személyes adatokhoz, adattovábbítás 5
6. Személyes adatok tárolásának időtartama 6
7. Adatbiztonsági intézkedések 7
8. Gyermekek személyes adatainak kezelése 7
9. Automatizált adatkezelés 7
10. Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok és érvényesítésük 8
10.1. Hozzáféréshez való jog 8
10.2. Helyesbítéshez való jog 8
10.3. Törléshez való jog (elfeledtetéshez való jog) 8
10.4. Az adatkezelés korlátozásához való jog 9
10.5. Tiltakozáshoz való jog 9
10.6. Adathordozhatósághoz való jog 9
10.7. Hozzájárulás visszavonásához való jog 9
10.8. Hatósági jogorvoslathoz való jog 9
10.9. A bírósági jogorvoslathoz való jog 10
11. A Tájékoztató elérhetősége és módosítása 10
A Biztosító a tájékoztatást közérthető és könnyen áttekinthető formában igyekszik nyújtani, valamint a Felügyeleti ajánlással összhangban tartózkodik a jogszabályok szövegszerű megismétlésétől. A Tájékoztató elkészítése során figyelembe vett jogszabályok az alábbiak:
• az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (továbbiakban GDPR)
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (továbbiakban Infotv.)
• 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (továbbiakban Bit.)
• 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről (to- vábbiakban Eüak.)
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.)
• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról(a további- akban Pmt.)
• 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (a továbbiakban Gfbt.)
• 2000. évi C. törvény a számvitelről (a továbbiakban Szvtv.)
1. A SZEMÉLYES ADATOK ADATKEZELŐJE
A személyes adatok kezelője a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
Cím és központi ügyfélszolgálat: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.
Postacím: 1519 Budapest, Pf. 260.
Tel.: 36 1 458 4200
Fax: 36 1 458 4260
E-mail: adatvedelem@signal.hu Weboldal: www.signal.hu Cégjegyzékszám: 01-10-042159
Adószám: 10828704-2-44
KSH szám: 10828704-6511-114-01
2. AZ ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ ELÉRHETŐSÉGEI
Ön a személyes adatai kezeléséhez, valamint jogai gyakorlásához kapcsolódó bármely kérdésben a Biztosító kijelölt adatvé- delmi tisztviselőjéhez fordulhat postai úton a fent megadott címen vagy postacímen, valamint az
adatvedelem@signal.hu e-mail címen.
3. AZ ADATKEZELÉS CÉLJA ÉS JOGALAPJA
Hangsúlyozzuk, hogy személyes adatait a GDPR, az Infotv., a Bit. adat- és titokvédelmi rendelkezései, valamint minden további irányadó jogszabály és belső szabályozás betartásával kezeljük.
A Bit. 135. § (1) bekezdése értelmében a Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. Biztosítási titok minden olyan a Biztosító rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A Biztosító az ügyfél által bármilyen formában megadott személyes adatot, ideértve az egészségi állapotra vonatkozó sze- mélyes adatot is, biztosítási titokként kezeli.
A biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó kö- vetelések megítéléséhez, illetve a Bit. által meghatározott egyéb cél eléréséhez szükséges személyes adatok kezelésének jogalapja egyrészt a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettségek teljesítése, il- letve a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. A biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan a Biztosító részére jogi kötelezettséget az alábbi törvények keletkeztetnek:
Adatkezelés megnevezése | Jogi kötelezettséget keletkeztető jogszabály |
Számviteli bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség teljesítése. | A jogi kötelezettséget a Számvitelről szóló 2000. évi C. tör- vény 169. § keletkezteti. |
A Biztosító pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötele- zettségeinek (pl.: az ügyfél-átvilágítási intézkedések) telje- sítése. | A jogi kötelezettséget a pénzmosás és a terrorizmus fi- nanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény keletkezteti. |
Az Érintett számára megfelelő biztosítási alapú befektetési termék értékesítése. | A jogi kötelezettséget a Bit. 166/E. § keletkezteti. |
Életbiztosítási szerződések során igényfelmérés, megfelelési és alkalmassági teszt elvégzése | A jogi kötelezettséget a Bit. 153. § (1) keletkezteti. |
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben („Gfbt.”) meghatározott kötelezettségek teljesítése (pl. kárnyilvántartó szerv részére adatszolgálta- tás nyújtása) | A jogi kötelezettséget a Gfbt. keletkezteti. |
Panaszkezelés | A jogi kötelezettséget a Bit.159. § keletkezteti. |
A FATCA szabályozásban meghatározott kötelezettségek (pl.: adattovábbítás) teljesítése. | A jogi kötelezettséget a FATCA szabályozás, így többek között a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel ösz- szefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény keletkezteti. |
A CRS szabályozásban meghatározott kötelezettségek (pl.: adóilletőség megállapítása) teljesítése. | A jogi kötelezettséget a CRS szabályozás, így többek között a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Meg- állapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, vala- mint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény keletkezteti. |
Veszélyközösség védelme érdekében történő adatátadás | A jogi kötelezettséget a Bit.149. § keletkezteti. |
Az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok – Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben (Eüak.) foglalt meghatározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatko- zó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőkkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás) – különleges adatnak minősülnek.
Az egészségügyi adatokat a Biztosító a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései sze- rint, kizárólag az Ön írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A hozzájárulást a Biztosító az alábbi formában szerzi be:
– a biztosítási ajánlat részeként az Általános Szerződési Feltételek, illetve külön nyilatkozat elfogadásával és aláírásával,
– felelősségbiztosítási károk esetében a kárbejelentő lapon szereplő adatkezelési nyilatkozat elfogadásával és aláírásával, illetve ennek hiányában külön adatkezelési nyilatkozat aláírásával,
– a hozzájárulás kifejezett megerősítését tartalmazó levél, elektronikus levél (e-mail) Biztosító részére történő meg- küldésével,
– azonosítást követő rögzített telefonbeszélgetés során a hozzájárulás kifejezett megadásával,
– a szerződő, vagy biztosított elhalálozása esetén a törvényes örökös vagy a szerződésben megjelölt jogosult által aláírt, külön adatkezelési nyilatkozat formájában.
A hozzájárulás megadásával Ön felhatalmazza a Biztosítót, hogy a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához és a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, azokkal közvet- lenül összefüggő és elengedhetetlenül szükséges, az egészségi állapotára vonatkozó és hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatait kezelje és nyilvántartsa.
Felhívjuk a figyelmét, hogy mivel az egészségügyi adatok kezelése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződésből származó követelések, így különösen a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerűsé- gének megítéléséhez, ezért a hozzájárulás visszavonása kizárólag a szerződés felmondása útján gyakorolható.
A Biztosító a jogszabályban foglalt ügyfél-azonosítási kötelezettségét a Pmt. szerint biztonságos, védett, a Pmt. 5.
§-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, videóazonosítással is elvégezheti. A Biztosító a videóazonosítás útján történő ügyfél-átvilágítás folyamatát kép- és hangfelvétellel rögzíti, valamint a videóazonosítás útján történő ügyfél-átvilágítás során a Biztosító az érintett arcképéről, valamint a Pmt. szerinti okmányairól felvételt készít. A videóazonosítás útján történő ügyfél-átvilágítás folyamata akkor kezdhető meg, ha az érintett kifejezetten hozzájárul a kép- és hangfelvétel rögzítéséhez, illetve annak Biztosító által történő kezeléséhez.
4. KEZELT SZEMÉLYES ADATOK KÖRE
A Bit. 135. § (1) bekezdése értelmében a Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő személyes adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.
Adatkör | Kezelt személyes adatok |
A biztosítási jogviszony alanyainak (szerződő, biztosított, együttbiztosított, kiegészítő biztosított, kedvezménye- zett, károsult, károkozó, törvényes örökös, tulajdonos, üzemben tartó) személyazonosító és személyes adatai | • Adóazonosító jel • Születési hely • Állampolgárság • Születési idő • Állandó lakcím • Születési neve • Anyja születési neve • Telefon/fax szám • Azonosító okmány típusa • Titulus • Azonosító okmány(ok) száma és • TAJ szám betűjele • Halotti anyakönyvi kivonat száma • Családi és utóneve • Neme • E-mail cím • Vezetői engedély megszerzésének • Lakcímet igazoló hatósági igazol- dátuma vány száma és betűjele • Gyermekek esetében a szülő vagy • Levelezési cím gondviselő neve, címe, telefonszá- • Magyarországi tartózkodási hely ma, e-mail címe, iskola neve, címe, • Mobiltelefonszám diák osztálya |
Személy- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok | A biztosítási ajánlat során a Részletes, vagy Egyszerűsített Egészségi Nyilat- kozaton megadott adatok, valamint a válaszaihoz kapcsolódó, Ön által átadott orvosi dokumentumok; A Biztosító által szükség esetén bekért további, az Ön hozzájárulásával átadott orvosi dokumentációk; A biztosítási szerződés megkötéséhez, a Biztosító által előírt orvosi vizsgálatok dokumentumai; „Nyilatkozat a fogyatékossággal élő (fogyatékos) ügyfelekkel kapcsolatos bá- násmóddal összefüggésben” című nyilatkozaton megadott adatok; A biztosítási szerződésből származó követelések megítélésével közvetlenül ösz- szefüggő, azokhoz elengedhetetlenül szükséges, a kárbejelentés során mega- dott, a biztosítási eseményt kiváltó és annak bekövetkezésében szerepet játszó eseményre vonatkozó személyes adatok, ahhoz csatolt dokumentumok, illetve Ön, vagy elhalálozása esetén a törvényes örökös, vagy a szerződésben megje- lölt jogosult hozzájárulása esetén a társadalombiztosítási szervektől, egészség- ügyi intézményektől és háziorvostól, gyógykezelésével foglalkozó más szemé- lyektől bekért adatok. |
A biztosított, károsult vagyontárgy adatai | Biztosított vagyontárgyanként, illetve káronként eltérő, de kizárólag a szerződés megkötéséhez illetve a biztosítási szerződésből származó követelések megíté- léséhez szükséges adatok, így különösen a károsult neve, cím, kapcsolattartó telefonszáma kapcsolattartó e-mail címe, kötvényszám, káresemény dátuma, károsult vagyontárgyról készült fényképek, kárszemle során rögzített adatok, kár oka. |
Biztosítási igény felméréséhez kapcsolódó adatok | Az ügyfél ismereteinek, tapasztalatainak felméréséhez, értékeléséhez szüksé- ges adatok, amelyeket az ügyfél a Biztosító ezen célra rendszeresített igényfel- mérő dokumentumai kitöltésével ad meg. |
A Pmt.-ben előírt ügyfél-átvilágítás elvégzése céljából kezelt adatok | Az ügyfél-átvilágításhoz szükséges adatok, amelyeket a Biztosító ezen célra rendszeresített dokumentumai tartalmaznak, valamint az ügyfél személyazono- sító okmány másolata és a lakcímkártya első oldalának másolata. A videóazonosítás során a Biztosító és ügyfele között megvalósuló kommuniká- cióról, az ügyfélről és az általa bemutatott okmányokról készült kép- és hang- felvétel, az ügyfél email címe, mobiltelefonszáma, IP címe, valamint az ügyfél videóazonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és ehhez történő kife- jezett hozzájárulását visszakereshető módon rögzítő kép- és hangfelvétel. |
Hatósági eljárások során keletkező dokumentumok | A biztosítási szerződés szerinti szolgáltatás megítéléséhez (így különösen: men- tesülés, vagy kizárt kockázatok, súlyos gondatlanság, szándékosság) szüksé- ges adatok, amelyek – a bűnügyi személyes adatokat is tartalmazható – doku- mentumokban szerepelhetnek (pl. rendőrségi jegyzőkönyv, határozat, bíróság határozata, szakértői vélemény). |
A díjfizetéshez, valamint a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges további adatok | Biztosítási díj összege • Kifizetett biztosítási összeg mértéke • A kifizetés ideje • Bankszámlaszám, bankkártya száma Az ÁSZF-ben, így különösen „A biztosítási szolgáltatások kifizetéséhez szüksé- ges iratok” című fejezetében, meghatározott minden további személyes adat. |
Egyéb adatok | A biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény. |
Felhívjuk a figyelmét, hogy bár az adatszolgáltatás önkéntes, de a személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a kockázat meghatározásához, így a szerződés létrejöttéhez, a szerződés fenntartásához, valamint a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások megítéléséhez. A fentebb megjelölt adatok hiánya a biztosítási ajánlat visszauta- sítását, valamint a szolgáltatás ellehetetlenülését vonhatja maga után. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha Ön a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szük- séges adatokat maradéktalanul a Biztosító rendelkezésére bocsátotta.
Az adatkezelési cél eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy Ön felhatalmazza a Biztosítót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó és hozzájuk kapcsolódó adatait háziorvosától, valamint mindazoktól az egészségügyi intézményektől, orvosoktól, gyógysze- részektől, természetgyógyászoktól és a gyógykezelésével foglalkozó más személyektől, amelyek, illetve akik eddig kezelték, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, a társadalombiztosítási kifizetőhelytől beszerezze, nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a Bit. 138-142. §-ban és a 147-151. §-ban meghatározott jogosultak számára továbbítsa. Egyúttal szükséges, hogy Ön felmentse az ezen adatok jogszabályi felhatalmazása alapján nyilvántartó fenti személyeket és szervezeteket a titoktartási kötelezettségük alól, valamint felhatalmazza a háziorvosát, kezelőorvosát, valamint az egész- ségügyi ellátásában részt vevő személyeket, hogy az egészségügyi ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatait írásbeli kérésére a Biztosítónak még elhalálozása esetén is kiadják.
Az adatkezelési cél eléréséhez nélkülözhetetlen továbbá, hogy Ön felhatalmazza a Biztosítót, hogy az esetleges kárüggyel kapcsolatban indult büntetőeljárás során keletkezett iratokba betekintsen, azokról másolatokat, valamint az eljáró hatósá- goktól felvilágosításokat kérjen.
Felhívjuk a figyelmét, hogy bár a felhatalmazás önkéntes, de annak megadása nélkülözhetetlen a szerződés alap- ján nyújtott szolgáltatások megítéléséhez. A felhatalmazás hiánya a biztosítási ajánlat visszautasítását, valamint a szolgáltatás ellehetetlenülését vonhatja maga után.
Tájékoztatjuk, hogy a Bit. 149. §-ban foglaltak szerint a Biztosító jogosult a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vál- lalt kötelezettségének teljesítése során, a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulni más biztosítóhoz.
A Biztosító csoportos biztosításokat is értékesít, ahol a biztosítottak jellemzően partnereink munkavállalói, tagjai vagy ügyfelei. Ezen biztosított személyek személyes adatainak kezelése tekintetében a Biztosító az adatkezelő. Tájékoztatjuk, hogy cso- portos biztosítás biztosítottjaként Önt személyes adatainak kezelésével kapcsolatos érintetti jogainak gyakorlása tekintetében az egyéni ügyfeleinkkel megegyező jogok illetik meg.
Amennyiben a személyes adatok nem közvetlenül az érintettől származnak, az adatokat megadó félrelismeri, hogy rendelke- zik az érintettek felhatalmazásával – amennyiben rendelkezik az érintettől meghatalmazással, ezen meghatalmazással – sze- mélyes adataik Biztosító részére történő átadásához, valamint részükre az adatkezeléssel összefüggő tájékoztatást megadta.
5. HOZZÁFÉRÉS A SZEMÉLYES ADATOKHOZ, ADATTOVÁBBÍTÁS
A Bit. 135. § (3) bekezdés értelmében a biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a Bit. 138-142. § és a 147-151. § értelmében nem áll fenn. A tételes felsorolás a Bit. „Az ügyfelek tájékoztatásáról” szóló 4. számú melléklete szerint a biztosítási tájékoztató kötelező tartalmi eleme, azt az általános szerződési feltétek „A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések” fejezete tartalmazza.
A személyes adatokat a Biztosító adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, függő biztosításközvetítői, amennyiben az alkusz és az ügyfél közötti megbízási szerződés ad erre felhatalmazást, az alkusz biztosításközvetítő, illetve társaságunk részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási, kiszervezett tevékenysé- get végző személyek, szervezetek ismerhetik meg. A hozzáférést a tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szük- séges legszűkebb mértékben engedélyezzük. A Biztosító által megbízott függő biztosításközvetítők is adatfeldolgozónak minősülnek.
A Biztosító a vagyonbiztosításhoz kapcsolódó felelősségbiztosítással összefüggő károkozása esetén, a Károsultak felé tör- ténő adatszolgáltatás keretében, a kár megtérítésével és összegszerűségével közvetlenül összefüggő és elengedhetetlenül szükséges személyes adatait – így különösen nevét, címét, kötvényszámát – a károsultaknak átadja. Az adatátadás célja, hogy a károsultak a kárösszegből levont önrészesedést a károkozótól közvetlenül igényelhessék.
A biztosítási jogviszony fennállása alatt a biztosításközvetítő személyében beállt bármilyen változás esetén a Biztosító jogo- sult az ügyfél adatait a jelen Tájékoztatóban meghatározott célból, a vele függő biztosításközvetítői jogviszonyban álló más függő biztosításközvetítő részére átadni.
A Biztosító által a személyes adatok kezelése során – a kiszervezési garanciák figyelembevételével – igénybe vett adat- feldolgozók listája, valamint az általuk végzett tevékenység leírása a signal.hu nyitóoldal alján, az Adatkezelési irányelvek menüpontban elérhető Dokumentumtárban található.
A Biztosítóval kötött szerződés alapján, kizárólag a kiszervezett adatfeldolgozói tevékenység végzéséhez szükséges célok- ra használhatóak a Biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok meg- tartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja.
Amennyiben a szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítése érdekében elengedhetetlen, a Biztosító harmadik országba továbbítja az Ön személyes adatait annak érdekében, hogy Ön harmadik országban részesülhessen egészségügyi ellátás- ban, vagy ott vehessen igénybe szolgáltatásokat.
6. SZEMÉLYES ADATOK TÁROLÁSÁNAK IDŐTARTAMA
A Biztosító a személyes adatokat csak az adatkezelés céljainak eléréséhez szükséges ideig kezeli, melynek során figyelem- be veszi az egyes jogszabályok által kötelezően előírt adatmegőrzési határidőket, valamint a Biztosítóval szemben támasz- tott esetleges követelések jogszabályi vagy szerződésben meghatározott elévülési idejét.
A biztosítási szerződéshez kapcsolódó személyes adatait a Biztosító a biztosítási szerződés megszűnését követő naptári év első napjától számított 8 évig őrzi meg, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos esetleges későbbi igények érvényesítése, valamint a Biztosítóra a jogszabályokban előírt adatmegőrzési kötelezettségekre tekintettel. A határidő lejártát követően személyes adatai törlésre kerülnek. A személyes adatok törlését gátolja, amennyiben:
– peres eljárás van folyamatban az adott szerződés tekintetében,
– peren kívül hatósági eljárás van folyamatban az adott szerződés tekintetében,
– panasz kezelése van folyamatban az adott szerződés tekintetében,
– járadék fizetése van folyamatban az adott szerződéshez kapcsolódóan,
– függő kár van rögzítve az adott szerződésre,
– szerződésen nyilvántartott díjhátralék, vagy túlfizetés az adott szerződés tekintetében,
– díjvisszatérítéses szerződések esetében.
A létre nem jött biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, ajánlattétel során megadott személyes adatait a Biztosító a bizto- sítási ajánlat rögzítésétől számított, a biztosítási szerződésben meghatározott elévülési ideig, ennek hiányában a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) szerinti az általános elévülési időre vonatkozó rendelkezései szerinti az ajánlat rögzítésétől számított 5 évig tárolja. A határidő lejártát követően személyes adatai törlésre kerülnek.
A Biztosító online biztosítási kötési felületein a létre nem jött ajánlathoz – félbe hagyott kalkuláció – kapcsolódó személyes adatok az utolsó módosítást követő 61. napig kerülnek megőrzésre.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 6.
§-ban foglalt ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése érdekében a Biztosító köteles az életbiztosítási tevékenysé- gekkel kapcsolatban beazonosítani ügyfelét (szerződő fél, vagy kedvezményezett, tényleges tulajdonos), vagy annak meg- hatalmazottját, képviselőjét. A Biztosító a Pmt. 7. § (8) bekezdésében foglalt kötelezettségnek való megfelelés érdekében továbbá az azonosítás tárgyát képező személyes adatokat tartalmazó okiratokról másolatot készít. Az azonosítás során kezelt személyes adatokat, valamint ezen személyes adatokat tartalmazó okiratok másolatait – ideértve a videóazonosítás
során kezelt személyes adatokat is – a Biztosító a Pmt. 56. § (2) bekezdése alapján a biztosítási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 évig őrzi meg.
A személyes adatok kezelése a biztosított halála után is szükséges, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése és a szerződés kezelése érdekében. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinte- tében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. Az elhunyt örököse ezen jogállását köteles igazolni (például öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés megküldésével).
7. ADATBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
A Biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról és megteszi mindazokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényre juttatásához, így különösen a GDPR 32. cikkében foglalt adat- biztonsági követelmények teljesítése érdekében szükségesek. Ennek részeként a Biztosító kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását. A Biztosító gondoskodik tovább a személyes adatokat tároló informatikai rendszerek zárt és teljes körű védelméről az ágazati jogszabályokban, valamint a felügyeleti szervek ajánlásaiban foglaltak teljes körű figyelembe vételével és betartásával. A Biztosító az informatikai kontroll keretrendszer rendszeres ellenőrzéséről, annak folyamatos fenntartásáról és fejlesztésétől az ágazati jogszabályokban foglalt előírások szerint gondoskodik.
A Biztosító gondoskodik arról, hogy a kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, ne hozhassa nyilvánosság- ra, ne továbbíthassa, valamint azokat ne módosíthassa, törölhesse.
A Biztosító megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy az adatok ne sérüljenek, illetve ne semmisüljenek meg. A fenti kötelezettségvállalást a Biztosító az adatkezelési tevékenységében részt vevő munkavállalói, illetve a Biztosító megbí- zásából eljáró adatfeldolgozók részére is előírja.
Tájékoztatjuk, hogy a Biztosító által alkalmazott korszerű technikai és szervezési intézkedések mellett sem zárható ki, hogy az Ön személyes adatait és biztosítási titkait érintő adatvédelmi incidens történik. A Biztosító az adatvédelmi incidensről
– amennyiben a jogszabályi rendelkezések értelmében köteles arról az érintetteket tájékoztatni – az érintetteket hivatalos weboldalán történő értesítéssel és/vagy levélben tájékoztatja.
8. GYERMEKEK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSE
A Biztosító tudatában van annak, hogy a gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az ahhoz kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. A Biztosító a fenti követelmények érvényesítése érdekében kezeli a kiskorú szülőjének vagy gondviselőjének személyazonosító és kapcsolattartói adatait.
A közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett sze- mélyes adatok kezelése 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzá- járulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte. Ennek valódiságát a Biztosító jogosult ellenőrizni és megalapozatlanság esetén további nyilatkozatokat kérhet be.
9. AUTOMATIZÁLT ADATKEZELÉS
A Biztosító kizárólag automatizált adatkezeléssel, az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghoza- talára is jogosult, ha az érintett és a Biztosító közötti biztosítási szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szüksé- ges, vagy az érintett kifejezett hozzájárulását adta.
A Biztosító által alkalmazott automatizált adatkezelésekkel – ideértve a profilalkotást is- kapcsolatos további részletes in- formációk a signal.hu nyitóoldal alján, az Adatkezelési irányelvek menüpontban elérhető Dokumentumtárban találhatóak. Az automatizált adatfeldolgozással kapcsolatos döntés esetén, a Biztosító – jelen Tájékoztatóban rögzített elér- hetőségek bármelyikén – lehetőséget biztosít Önnek, hogy emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.
10. AZ ADATKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK
A jogszabályok alapján Ön mindenkor jogosult kérelmezni az adataihoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint jogosult az adatokat hordozható formában megkapni.
Ön a személyes adatai kezelésével kapcsolatos kérelmét társaságunknál szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, telefaxon, vagy elektronikus levelezési címen) jelentheti be, az alábbi elérhetőségi címeken:
Központi ügyfélszolgálat címe: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.
Postacím: 1519 Budapest, Pf. 260.
Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 1 458 4200
Fax: 06 1 458 4260
Az Ön által benyújtott jogosultságok érvényesítésére irányuló kérelmét annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül elbíráljuk és döntésünkről írásban vagy ha Ön a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, elekt- ronikus úton értesíjük!
A Tájékoztató a továbbiakban ezen jogaival kapcsolatos lényeges információkat foglalja össze. A Tájékoztató a felügyeleti ajánlásokkal összhangban tartózkodik a jogszabályok teljes és szövegszerű megismétlésétől. A részletes szabályokat a GDPR III., „Az érintettek jogai” című fejezete, valamint az Infotv. tartalmazza.
10.1. HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOG
Az Ön kérésére, írásban – ideértve adott esetben az elektronikus utat is –, közérthető módon tájékoztatást adunk arról hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos információkról, így különö- sen, az adatkezelés céljáról, a kezelt személyes adatokról, a címzettekről, akiknek az Ön adatait továbbítottuk, a személyes adatok tárolásának tervezett időtartamáról, valamint az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos tudnivalókról.
A Biztosítónak a tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani. Ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy
– különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:
a) észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy
b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.
A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása a Biztosítót terheli.
A Biztosító az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az Ön rendelkezésére bocsátja. További másolato- kért a Biztosító az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel.
Ha elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell ren- delkezésre bocsátani, kivéve, ha Ön másként kéri.
10.2. HELYESBÍTÉSHEZ VALÓ JOG
A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan vagy hiányos személyes adatokat haladéktalanul törölje vagy helyesbítse, kiegészítse.
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő. Amennyiben a valóságnak megfelelő vagy a kiegészítő adat nem áll rendelkezésre, a Biztosító kiegészítő nyilatkozat útján elvégzi a helyesbítést és kiegészítést.
Az adatpontosság fenntartása érdekében Ön vállalja, hogy az adataiban bekövetkezett változást 5 munkanapon belül be- jelentem az alábbi módok egyikén: e-mail: info@signal.hu, telefon: 06 1 458 4200, fax: 06 1 458 4260, postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260., vagy személyesen a Biztosító központi ügyfélszolgálati irodájában. A Biztosító jogosult indokolt esetben Önt felhívni arra, hogy a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban okirattal – bizonyítsa a Biztosító számára.
10.3. TÖRLÉSHEZ VALÓ JOG (ELFELEDTETÉSHEZ VALÓ JOG)
A Biztosító indokolatlan késedelem nélkül – a jelent Tájékoztatóban meghatározott törlési követelményekre figyelemmel
– törli a személyes adatot, ha a kezelés célja vagy jogalapja megszűnt, Ön tiltakozik az adatkezelés ellen, vagy bármilyen egyéb ok miatt az adatkezelés jogellenes.
A törlés megtagadható, amennyiben az adatkezelés szükséges a személyes adatok kezelését előíró, a Biztosítóra alkalma- zandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése céljából, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesíté- séhez, illetve védelméhez.
Ha a Biztosító nyilvánosságra hozta a törlendő személyes adatot, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével, megteszi az ésszerűen elvárható lépéseket annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy Ön kérelmezte a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatá- nak, illetve másodpéldányának törlését.
10.4. AZ ADATKEZELÉS KORLÁTOZÁSÁHOZ VALÓ JOG
A Biztosító korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát;
b) az adatkezelés jogellenes, és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
c) a Biztosítónak már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előter- jesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen.
Ha a helyesbítés, korlátozás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 25 napon belül írásban tájékoztatjuk a kérelem elutasításáról, annak ténybeli és jogi indokairól.
10.5. TILTAKOZÁSHOZ VALÓ JOG
Önnek joga van a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés ellen tiltakoznia! Jogosult továbbá a személyes adatai közvetlen üzletszerzés célokra történő – beleértve a profilalkotást is – felhasználása ellen tiltakoznia.
A személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők, kivéve, ha a Biztosító bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságaival szem- ben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
10.6. ADATHORDOZHATÓSÁGHOZ VALÓ JOG
Ön jogosult arra, hogy az Önre vonatkozó, a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható – ha ez technikailag megvalósítható – formátumban megkapja, ha az adatkezelés hozzájárulá- son, vagy szerződésen alapul és az adatkezelés automatizált módon történik. A jelen pont szerinti adathordozhatósághoz való jog nem teremt kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy az adatkezelők egymással műszakilag kompatibilis adatkezelő rendszereket vezessenek be vagy tartsanak fenn.
10.7. HOZZÁJÁRULÁS VISSZAVONÁSÁHOZ VALÓ JOG
Ön jogosult a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásának visszavonására. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.
Felhívjuk ismételten a figyelmét, hogy amennyiben a személyes adatok kezelése nélkülözhetetlen a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások megítéléséhez, a hozzájárulás visszavonása kizárólag a szerződés felmondása útján gyakorolható.
10.8. HATÓSÁGI JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG
Ön jogosult arra, hogy a felügyeleti hatóság vizsgálatát kezdeményezze, ha megítélése szerint a személyes adataival kap- csolatos jogainak érvényesítését a Biztosító korlátozza vagy ezen jogainak érvényesítésére irányuló kérelmét elutasítja, vagy Ön bármikor úgy ítéli meg, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A magyar Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei:
Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5
Telefon: +36 1 391 1400
Telefax: +36 1 391 1410
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Web: naih.hu
10.9. A BÍRÓSÁGI JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG
A fentiek mellett Ön bármikor jogosult bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság Önre vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, továbbá, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja Önt a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.
Ön bírósághoz fordulhat abban az esetben is, ha megítélése szerint a Biztosító vagy az általa megbízott vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó a személyes adatait a személyes adatok kezelésére vonatkozó, jogszabályban vagy az Euró- pai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megsértésével kezeli.
A pert – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindít- hatja.
11. A TÁJÉKOZTATÓ ELÉRHETŐSÉGE ÉS MÓDOSÍTÁSA
A Biztosító honlapján, valamint ügyfélszolgálati irodáiban a mindenkor hatályos Tájékoztatót közzéteszi. A Biztosító fenn- tartja magának a jogot a jelen Tájékoztatót bármikor, előzetes értesítés nélkül módosítsa vagy frissítse és a friss változatot weboldalain közzé tegye.
Jelen Tájékoztató hatályos: 2020. április 01. napjától
SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
1123 Budapest, Alkotás u. 50.
Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.
Telefon: 06 1 458 4200 info@signal.hu • www.signal.hu
SIG 4028