UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
UNION-Nyugdíj Program Ügyfél-tájékoztató
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Székhely: 1082 Budapest, Baross u. 1.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószám: 10491984-4-44
1. Biztosított
A biztosított csak az a természetes személy lehet, akinek a bizto- sítási szerződés létrejöttekor az életkora a 18. évet elérte, és a biztosítottra a szerződés létrejöttekor hatályos jogszabályi rendel- kezések alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legalább 5 év van hátra.
2. A biztosítási időszak és tartam
Biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti idő- szak. A biztosítás határozott tartamú, a biztosítottra a szerződés létrejöttekor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig tart, illetve a nyugdíjszolgálta- tásra való jogosultság megszerzéséig tart. A biztosítás kezdete annak a hónapnak az első napja, amikor a szerződő az ajánlatot aláírja. A biztosítás kezdete azonos a díjfizetés kezdetével.
3. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0. órájával kezdődik.
4. A biztosítási esemény
Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül:
a) a biztosított halála,
b) a biztosított által a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság meg- szerzése,
c) a biztosított egészségi állapotának a társadalombiztosítás által megállapított legalább 40%-os mértéket elérő károsodása,
d) a biztosítottnak a tartam lejáratakor való életben léte, és a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöl- tése.
5. Díjfizetés
A biztosítás díját forintban kell megfizetni. A biztosítás első díja az ajánlat aláírásával esedékes. A biztosítás díjfizetési időszaka egy év, kivéve a biztosítás lejáratát megelőző, utolsó évfordulót követő időszak. A díjfizetési gyakoriság a szerződésben kerül meghatározásra. A díjfizetés gyakoriságát a szerződő a biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha ehhez a biztosító hozzájárul. A biztosítás folyamatos díja a biztosítási események bármelyikének bekövetkezéséig fizetendő.
A szerződőnek a folyamatos díj megfizetésén kívül lehetősége van eseti díj fizetésére is. Az eseti díjak a szerződő folyamatos díjfi- zetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Az eseti díjakat a biztosító a szerződő rendelkezésének megfelelően külön eseti díjú alszerződéseken tartja nyilván.
A biztosítás díja az alábbi módon fizethető:
– készpénz átutalási megbízással (csekk),
– átutalással,
– csoportos beszedési megbízással.
A biztosításközvetítő biztosítási díj átvételére nem jogosult. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
6. A biztosító szolgáltatásai
Haláleseti szolgáltatás
A biztosítottnak a biztosítás hatálya alatt történt elhalálozása esetén haláleseti biztosítási összegként az alábbiakban meghatá- rozott összegek kerülnek kifizetésre:
a) folyamatos díjú alszerződésre vonatkozóan az alábbi értékek közül a magasabb:
– szerződésben meghatározott haláleseti biztosítási összeg, vagy
– a folyamatos díjú alszerződés aktuális kötvényértéke.
b) eseti díjú alszerződésekre vonatkozóan pedig az eseti díjakra létrehozott alszerződések aktuális kötvényértéke.
c) Ha a biztosított halála közlekedési baleset miatt következett be, és a Kiegészítő UNION-Garantált Kötvény eszközalap alszerződés kötvényértéke a biztosítási esemény időpontjában
legalább 100 ezer forint, akkor a biztosító a kötvényérték 10%- ának megfelelő közlekedési baleseti haláleseti összeget, legfel- jebb 25 000 000 forintot fizet ki.
A kötvényérték meghatározására a biztosítási esemény bejelenté- sét követõ 3 munkanapon belül kerül sor az adott napon érvényes árfolyamon.
A nyugdíjjogosultság megszerzésekor nyújtott szolgáltatás
A biztosított által a biztosítás hatálya alatt a nyugdíjjogosultság megszerzése esetén az alábbiakban meghatározott összegek kerülnek kifizetésre:
a) a folyamatos díjú alszerződés aktuális kötvényértéke és
b) az eseti díjú alszerződések aktuális kötvényértéke.
A kötvényérték meghatározására a nyugdíjjogosultság megszerzé- séről szóló határozatnak a biztosítóhoz történő beérkezését követő 3 munkanapon belül kerül sor az adott napon érvényes árfolya- mon kerül sor.
Egészségkárosodás esetén nyújtott szolgáltatás
A biztosított egészségi állapotának a társadalombiztosítás által megállapított legalább 40%-os mértéket elérő károsodása esetén az alábbiakban meghatározott összegek kerülnek kifizetésre:
a) a szerződésben meghatározott egészségkárosodási biztosítási összeg és
b) a folyamatos díjú alszerződés aktuális kötvényértéke és
c) az eseti díjú alszerződések aktuális kötvényértéke.
A kötvényérték meghatározására a társadalombiztosítás illetékes szerve által kibocsátott határozatnak a biztosítóhoz történő beér- kezésének a napján érvényes árfolyamon kerül sor.
Lejárati szolgáltatás
A biztosítási tartam lejáratakor, azaz a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor az alábbiakban meghatározott összegek kerülnek kifizetésre:
a) a folyamatos díjú alszerződés aktuális kötvényértéke és
b) az eseti díjú alszerződések aktuális kötvényértéke.
A kötvényérték meghatározására a lejárat napján érvényes árfolya- mon kerül sor.
Amennyiben a szerződés létrejöttétől a nyugdíjjogosultság meg- szerzésekor nyújtott szolgáltatásig vagy a lejárati szolgáltatásig 10 év még nem telt el, úgy a biztosító a kifizetést nem csökkenő összegű és a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig tartó járadékszolgáltatás formájában nyújtja.
Díjjóváírás
Amennyiben a szerzõdés alapbiztosítására fizetett folyamatos díja a következõ idõpontokig megszakítás nélkül megfizetésre került, és részleges visszavásárlás sem történt az alszerzõdésen, a szerzõdõ díjvisszatérítésre jogosult az alábbiak szerint:
– a 10. biztosítási évfordulón az eltelt 10 biztosítási év alatt befi- zetett legalacsonyabb összegû éves biztosítási díj 100%-ára,
– a 15. biztosítási évfordulón az eltelt 15 biztosítási év alatt befizetett legalacsonyabb összegû éves biztosítási díj 50%-ára,
– a 20. biztosítási évfordulón az eltelt 20 biztosítási év alatt befizetett legalacsonyabb összegû éves biztosítási díj 50%-ára.
7. Maradékjogok
Folyamatos díjakra vonatkozó maradékjogok
Ha a biztosítási tartamból 2 év már eltelt, és a biztosítás 2 évi díja maradéktalanul megfizetésre került, a szerződő írásban kér- heti a biztosítás teljes visszavásárlását. Ha a biztosítási tartamból 3 év már eltelt, és a biztosítás 3 évi díja maradéktalanul megfi- zetésre került, írásban kérheti a szerződő a biztosítás részleges visszavásárlását. Ha a biztosítás kezdetétől számított 2 év már eltelt és a díj maradéktalanul megfizetésre került, díjmentesíthe- tő a folyamatos díjas alszerződés.
Eseti díjakra vonatkozó maradékjogok
A Kiegészítő UNION-Garantált Kötvény eszközalap és a Kiegészítő eseti díjas alszerződésen elhelyezett díjak bármikor visszavásárol- hatóak részlegesen vagy teljesen.
8. A szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnik:
a) a szerződő rendes illetve rendkívüli felmondásával,
b) a biztosító felmondásával,
c) a díjfizetés elmulasztása esetén, ha a befektetési egységek aktuális értéke nem fedezi az adott hónapban aktuális költsé- geket, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik azon a napon, amikor a kötvényérték nullára csökken,
d) a szerződő természetes személy halálával, amennyiben a bizto- sított a szerződésbe szerződőként nem lépett be,
e) határozott tartamú szerződés esetén a megjelölt tartam elteltével,
f) ha a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonta, és a szerződésbe szerződőként nem lépett be, a biztosítási időszak végével,
g) biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító szolgálta- tásának teljesítésével,
h) a szerződés visszavásárlásával.
9. A szerződésfelmondás feltételei
A szerződő felmondási joga:
a) Rendes felmondás
A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – a szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosí- tási időszak utolsó napjára felmondhatja.
b) Rendkívüli felmondás
Ha a szerződő fogyasztó, úgy az életbiztosítási szerződést a szerződés létrejöttéről való tájékoztatás kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
A biztosító felmondási joga:
A biztosító a szerződést – kizárólag a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén – a szerződőhöz intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal, indokolás nélkül 30 napos felmondási idővel a biztosítási évfordulóra mondhatja fel.
10. Kizárások
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála
a) közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci esemény- ben vagy más háborús cselekményben valamely fél mellett történő aktív részvétellel vagy az állam elleni bűncselekmény- ben való részvétellel,
b) atomkárok (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán következik be,
c) a biztosított halála bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztásával, toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függőségével, HIV vírus (AIDS) és ennek mutánsai révén kialakult fertőzésével összefüggésben következett be,
d) közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi tevé- kenységekkel:
– gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben sport- versenyen való részvétellel vagy ilyen versenyre való felkészü- léssel (edzéssel) vagy
– egyéb, repülősport tevékenységgel (ejtőernyős ugrás, sárkány- repülő),
– légi úton bekövetkezett halál esetére, kivéve, ha a biztosított halála légi forgalomban engedélyezett légi jármű utasaként, az adott légi járműre érvényes vezetői engedéllyel rendelkező pilóta által vezetett gépen vett részt, vagy
– különösen veszélyes sport űzése közben következik be.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított balesetből eredő halála esetére, ha az:
a) a biztosított elme- vagy idegbetegségével, pszichiátriai beteg- ségével igazoltan okozati összefüggésben következett be,
b) a nem magyarországi fegyveres testület kötelékében teljesített szolgálat idején következett be,
c) a biztosított bányászati tevékenysége során következett be,
d) a robbanószerekkel, robbanószerkezetekkel kapcsolatos tevé- kenységgel összefüggésben következett be,
e) a hivatásos sportolók edzése és versenye közben következett be,
f) továbbá a veszélyes sportok közé tartoznak jelen szerződés értelmében: a rögbi, baseball, amerikai futball, 10 méternél mélyebben történő búvárkodás.
11. A biztosító mentesülése, alkalmazott
A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, és csak a visszavásárlási összeget téríti meg – amennyiben a szerződés vissza- vásárlási összeggel rendelkezik - abban az esetben, ha a biztosított
a) a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesz- tette életét,
b) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben,
c) a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkos- sága következtében halt meg.
12. Az értékkövetés módja, mértéke
A biztosító – újabb egészségi kockázat-elbírálás nélkül – a bizto- sítás díját évente a biztosítási évfordulón megnöveli, amennyiben a szerződő a díjnövelést nem utasítja el. A biztosító a díjnövelés mértékét minden évben a tárgyév június 1. napjától a következő év május 31. napjáig határozza meg. A díjnövelés mértékének az alapja a bázis évre (a tárgyévet megelőző naptári évre) vonatkozó
– a KSH által kiadott – átlagos inflációs ráta, amelytől a biztosító a díjnövelés mértékének megállapításakor maximum 2%-ponttal eltérhet. A díjnövekedés mértéke 4%-nál nem lehet alacsonyabb. A díj növelésével egyenes arányosan emelkedik a haláleseti és az egészségkárosodási biztosítási összegek értéke is.
13. Vitás kérdések rendezése
A biztosító szolgáltatásával kapcsolatban felmerült panaszokat a biztosító részére kell bejelenteni
a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségen: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
(1082 Budapest, Baross u. 1., tel.: (00-0) 000 0000)
b) személyesen az alábbi címen:
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda (Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)
A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;
központi telefonszáma: (00-0) 000-0000)
Amennyiben a biztosított a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy
a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésé- nek kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat (levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777; helyi tarifával hívható kék szám: (+36-40) 203-776; web: xxxxxxxxxx.xxx.xx; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);
b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jogha- tásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172;
Telefon: 00-0-000-0000; e-mail: xxx@xxx.xx), vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
A biztosítási szerződésből eredő igények közvetlenül bírósági úton is érvényesíthetők. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.
14. A biztosító titoktartási kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önál- ló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kiren- delt szakértővel,
e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi, illetve biztosítási szer- ződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén az adóha- tósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásá- val kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárren- dezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedé- si balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőköny- véből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetí- tővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosí- tó jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
15. Az alkalmazandó jog
Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelke- zései az irányadóak. A felek a biztosítási szerződésből, valamint a biztosítotti jogviszonyokból eredő jogviták eldöntésére az általá- nos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordul- hatnak. Az eljárások nyelve magyar.
16. Adózásra vonatkozó jogszabályok
Az adózásról szóló részletes tájékoztatást a Különös Biztosítási Feltételek melléklete tartalmazza.
17. Az ajánlat elfogadásával az ajánlattételkor befizetett összeget a biztosító díjfizetésként tudja be, az ajánlat biztosító részéről tör- tént elutasítása esetén azt a szerződőnek kamatmentesen vissza- utalja, amennyiben a szerződő a biztosítási kötvény kézhezvételét követő 30 napon belül eláll a szerződésétől, a biztosítónak jogá- ban áll a befizetett díjat költségeivel csökkenteni. Ezen költségek értékét a biztosító 2000 Ftban határozza meg.
18. A Biztosító hozam és tőkegaranciát nem vállal.
19. Eszközalap-felfüggesztés
19.1. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszköz- alap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszköz- alap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egysé- geknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszköz- alap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak.
Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszköz- alap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.
19.2. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a fel- függesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különö- sen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek.
Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot
meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékozta- tást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szer- ződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszün- tetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendel- kezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan szerződő fél az esz- közalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten ren- delkezést ad.
A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozó- an ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító hala- déktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.
19.3. Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendel- kezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy az szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – a díjat elkülönítetten tartja nyilván.
Ha az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot megha- ladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő
35. napig a biztosító írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerző- dő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellen- tétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.
19.4. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott lejárati időpont elérése, mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
A biztosító ebben az esetekben az eszközalap-felfüggesztés meg- szüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a 19.8. pont- ban írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszünte- tését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szer- ződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.
19.5. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatást oly módon teljesíti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alap- xxx xxxxxxxxx meg és teljesíti a felfüggesztett eszközalap befekte- tési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatko- zásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig.
Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egy- ségei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatás- részt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti.
Amennyiben a 19.7. xxxxxxx leírt feltétel fennáll, akkor a bizto- sító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a
19.7. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.
19.6. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszab- bíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszköz- alap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban.
A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:
a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszű- néséről való tudomásszerzését követően; vagy
c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
19.7. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 19.6. pont szerinti meg- szüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot meg- szünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.
19.8. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvé- nek biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgál- tatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétvá- lasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének leg- feljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé.
A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszkö- zöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap- felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább.
Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.
19.9. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítet- ten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés a 19.2–19.8. pontban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüg- gesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni.
A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügy- felenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközö- ket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.
Szétválasztás esetén a 19.2. és 19.3. pontokban szereplő tájé- koztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesí- téssel.
19.10. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szerződő díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét, a jelen feltételeket figyelembe véve, nem szünteti meg.
A biztosító a szerződők tájékoztatását az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüg- gesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkal- mas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgá- lati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja.
20. Jelen nyugdíjbiztosítás mellé kiegészítő biztosítások nem köthetők.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Hatályos 2014. március 15-től Xx.xx.: U26609/2