A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-III/B-8050/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Raiffeisen Bank Zrt. számára.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-III/B-8050/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Raiffeisen Bank Zrt. számára.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél képviseletében Dr. (…) (…) ügyvédi iroda (…) Képviselő 2011. január 12-én érkeztetett kérelme alapján a Raiffeisen Bank Zrt.-nél (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 5., továbbiakban: Bank) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Xx. Xxxxx Xxxxxx a Felügyelet elnökének meghatalmazása alapján az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

I. A Felügyelet Ügyfél befektetéseire vonatkozó tájékoztatási kötelezettség kapcsán a Bankkal szemben jogszabálysértést nem állapított meg.

II. A Felügyelet a Bankkal szemben — a megfelelőségi teszt kitöltésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

II/A. A megfelelőségi teszt kitöltésére vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Bankkal szemben 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000- 00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

I n d o k o l á s

Képviselő 2011. január 12-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

Képviselő korábban, 2010. október 06-án kereste meg a Felügyeletet, mely beadványában a Bank és Ügyfél között létrejött prémium betéthez kapcsolódó határidős ügyletekkel összefüggő banki eljárást kifogásolta.

A beadvány adatai szerint Kérelmező 2007. június 7-én (…) hitelszerződést, 2007. szeptember 19. napján pedig tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnal és származtatott ügyletek kötésére irányuló keretszerződést kötött a Bankkal, melyek árfolyamnyereséggel zárultak. Ezt követően Xxxxxxxxx részére új privát banki tanácsadó került kinevezésre, akinek javaslatára devizák kamatkülönbözetére épülő, úgynevezett (…) ügyletet kötött Ügyfél, amely befektetése prémium betéthez kapcsolódott. Képviselő kifogásolta, hogy Ügyfél számára rugalmatlan konstrukciót ajánlott a Bank, így a pozíció az előre látható kedvezőtlen árfolyamalakulás következtében nem volt lezárható. Ennek következtében Ügyfélnek (…) forintos vesztesége keletkezett. A veszteség reparációjaként a Bank treasury kereskedést ajánlott Ügyfél számára, így Ügyfél és a Bank között 2008. február 25-én pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó megállapodás jött létre kiemelt magánügyfelek részére, valamint befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások nyújtására irányuló keretszerződést kötöttek a felek. Ügyfél opciós ügyleteket kötött változó eredményességgel, majd a Bank határidős ügyletkötést javasolt számára. Képviselő állítása szerint Ügyfél a Bank szakmai felkészültségének és a megfelelő tőkevédelmi eszközök hiánya miatt újabb (…) forint veszteséget szenvedett. Képviselő beadványában foglaltak kivizsgálását valamint jogsértés tényének megállapítását kérte a Felügyelettől.

A Felügyelet 2010. december 15-én az (…) számú végzéssel az eljárást megszüntette figyelemmel arra, hogy a kérelem az Ügyfél a Banknak adott befektetési szolgáltatás nyújtására való megbízások alapján a befektetési szolgáltatásból remélt, de nem realizált hozam elmaradásának és az abból keletkezett kárának a felülvizsgálatára irányult, vagyis a Bank szerződésből eredő kötelezettségeinek megszegésére és a károkozás tényének a megállapítására irányult, ami nem hatósági ügy, annak eldöntése közigazgatási úton, fogyasztóvédelmi eljárás keretében nem lehetséges.

Ezt követően Xxxxxxxxx 2011. január 12-én ismét megkereste a Felügyeletet és előadta, hogy korábbi beadványában azt kifogásolta, hogy a Bank az Ügyfél prémium betétjéhez kapcsolódó határidős ügyletek vonatkozásában nem tett eleget a vonatkozó jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének.

A beadvány adatai szerint 2008. február 25. napján kelt befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó keretszerződés megkötésére oly módon került sor, hogy a keretszerződés kizárólag a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyfélszámla vezetést, valamint letétkezelési szolgáltatást rögzítette, az Ügyfélnek szóban többször megígért tanácsadásra vonatkozóan pedig ugyanazon a napon külön megállapodást kötöttek a felek. A megállapodás 6. pontja értelmében a Bank az Ügyfél részére személyre szóló banki tanácsadót biztosít, aki egyrészt

bonyolítja a Bankon belül az Ügyfél pénzügyeit, másrészt pedig személyre szóló pénzügyi tanácsokkal segíti az Ügyfelet az ügyleteivel kapcsolatos döntéseiben.

Képviselő álláspontja szerint a Bank egy olyan terméket kínált az Ügyfélnek, amely alapján a keretszerződésben nem került rögzítésre a befektetési tanácsadás, mint a Bank által nyújtott szolgáltatás - amely szolgáltatásra a Bank egyébként többször ígéretet tett a szerződéskötéseket megelőzően - hanem a banki tanácsadó biztosítására és ezáltal a személyre szabott pénzügyi tanácsok nyújtására vonatkozóan külön megállapodás aláírására került sor. Mindez Képviselő véleménye szerint kifejezetten arra irányult, hogy a befektetési tanácsadásra vonatkozó - a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben rögzített (a továbbiakban: Bszt.) szigorúbb előírások alól a Bank kimentse magát. Ennek értelmében tehát a Bank oly módon nyújtott Ügyfélnek befektetési szolgáltatást, hogy egyrészt nem tett eleget a jogszabályban foglalt tájékoztatási kötelezettségeinek, másrészt pedig nem vizsgálta kellő alapossággal a hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint Ügyfélnek az ügyletekre vonatkozó ismereteit és kockázatviselési képességét.

Képviselő ismételt beadványa annak megállapítására irányul, hogy a Bank megsértette-e a Bszt. vonatkozó rendelkezéseit különös tekintettel az ügyfelek tájékoztatására, valamint az előzetes tájékozódási kötelezettségre való rendelkezésekre.

A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:

I.

A rendelkezésre álló dokumentumokból a Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél, (…),(…) és a Bank között 2007. június 07. napján (…) hitelszerződés jött létre (…) forint összegű hitelre, mely szerződés alapján adósok a hitel összegéből forint, svájci frank, cseh korona vagy japán jen devizanemekben lehívásokat eszközölnek.

Ügyfél 2007. szeptember 19-én (…) szerződésszámon keretszerződést kötött a Bankkal tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott ügyletek kötésére.

Ezt követően 2008. február 25-én jött létre megállapodás Ügyfél és a Bank között pénzügyi szolgáltatások nyújtásáról kiemelt magánügyfelek részére, valamint ugyanezen a napon keretszerződés befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások nyújtására. ügyfélszámla szerződés és dematerializált értékpapírszámla szerződés jött létre.

A Bank nyilatkozata szerint Xxxxxx hitelszerződés megkötésének napján, 2007. június 07-én Kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírt, mellyel elismerte, hogy a hitelszerződés tárgyát képező ügyletre vonatkozó tájékoztatást szükséges és elégséges mértékben megkapta, illetőleg az ügylettel kapcsolatos kockázati tényezőket megismerte, tudomásul vette. A Bank továbbá úgy

nyilatkozott, hogy az Ügyfél számára a Prémium betétre vonatkozóan munkatársa teljes körű tájékoztatást nyújtott.

A Bank előadta, hogy a rendelkezésre álló hanganyagok azt támasztják alá, hogy Ügyfél rendelkezett a határidős ügyletek kötésére vonatkozó ismeretekkel, így a „stop loss” szint beállításának lehetőségével is. 2008. március 3. napján a Bank munkatársa felhívta Ügyfél figyelmét az esetlegesen bekövetkező veszteségre - az addig elszenvedett veszteség mértéke (…) millió forint, - azonban Ügyfél kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy mind az euró/török líra, mind az euró/forint pozícióját meg kívánja tartani.

Ügyfél és a Bank között 2008. február 25-én létrejött Keretszerződés befektetési szolgáltatások nyújtására elnevezésű szerződés tárgyát kizárólag az értékpapírszámla megnyitása, vezetése illetve a letétkezelési szolgáltatás képezi, annak alapján befektetési szolgáltatás nem folytatható.

A Bank a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta Ügyfél 2008. június 26. napján kitöltött úgynevezett (…) kérdőívét, amely szerint Ügyfél számára alacsony, közepes, illetve magas kockázatú termékekbe történő befektetések voltak ajánlhatóak állampapír, kötvény, befektetési jegy, részvény, határidős ügylet és opció termékkörök vonatkozásában.

A Bank tájékoztatta a Felügyeletet arról, hogy 2009-ben Ügyfélnek az ügyleteken elszenvedett veszteségeire tekintettel méltányosságból jóváhagyta a futamidő húsz évre történő módosítását, annuitásos hiteltörlesztés lehetőségének biztosítása mellett.

A Felügyelet a Bankot nyilatkozattételre hívta fel arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan történt az Ügyféllel kapcsolatos előzetes tájékozódás, továbbá miként történt az Ügyfél konkrét tájékoztatása a vitatott ügyletek megkötését megelőzően. A Felügyelet kérte azoknak a konkrét termékleírásoknak a megküldését, amelyekre vonatkozóan Ügyfél a kifogásolt ügyleteket megkötötte.

A Bank 2011. május 05. napján arról nyilatkozott, hogy álláspontja szerint sem az Ügyfél és a Bank között létrejött (…) Hitelszerződés, sem pedig a prémium betéti ügyletek nem tartoznak a Bszt. hatálya alá, így ezen szerződés és az annak alapján létrejött bármilyen jogviszony, vagy ügylet tekintetében az előzetes tájékozódási szabályok nem alkalmazhatók.

A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokat abból a szempontból vizsgálta, hogy a Bank eljárása során eleget tett-e a Bszt. által előírt előzetes tájékozódási kötelezettségének.

Az Ügyfél az általa kifogásolt ügyleteket ténylegesen olyan termékhez, így Prémium betéthez kapcsolódóan kötötte, mely olyan strukturált termék, amely a betét és a befektetési szolgáltatás jegyeit is magában foglalja. A Felügyelet álláspontja szerint ezen termékek vonatkozásában alkalmazni kell mind a pénzügyi szolgáltatásokra, mind a befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 2. számú mellékletének I/3. pontja szerint „Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni.”

Ennek értelmében egy termék csak akkor minősülhet betétnek, amennyiben az ügyfél lejáratkor a tőkét teljes mértékben visszakapja. Mivel a Bank által benyújtott, 2008. február 25-én kelt „Keretszerződés (…)” című dokumentum (…) pontja szerint Prémium betét esetén a tőkeösszeg visszafizetési devizaneme az ügyfél által meghatározott devizapár egymáshoz viszonyított árfolyama alakulásától, valamint az ügyfél által meghatározott feltételes átváltási árfolyamtól függ, nem jelenthető ki teljes bizonyossággal és kétséget kizáró módon, hogy visszafizetéskor – tekintettel az árfolyam alakulására – az ügyfél által kapott összeg megegyezik-e az elhelyezett betét összegének értékével. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a hivatkozott keretszerződés (…) pontjában a Bank kifejezetten elismeri, hogy a Prémium betét olyan piaci kockázatokat is tartalmaz, amelyeket egy hagyományos betéti termék nem. Prémium betét esetén ugyanis csak a kamat értéke fix, míg a tőke értéke változó, és az ügyfél által a Banknál elhelyezett betét értéke az eredeti devizában kifejezve a futamidő végén a referencia-árfolyam alakulásától függően jelentősen elmaradhat a futamidő elején lekötött betét értékétől az eredeti devizában kifejezve.

A Bszt. 6. § d) pontja szerint pénzügyi eszköz – többek között – a devizához kapcsolódó opció. Az a tény, hogy a Bank a Prémium betét visszafizetésének devizanemét az árfolyam aktuális alakulásától és egy előre meghatározott, feltételes átváltási árfolyamtól teszi függővé, a termék befektetési szolgáltatási jellegét támasztja alá, hiszen a betét visszafizetésének devizaneme az aktuális árfolyam alakulásától függ, a Bank bizonyos feltételekkel átválthatja a devizanemeket.

Fentiekből következően, mivel a Prémium betét egy betét és egy befektetési szolgáltatás kombinációja, van olyan része, amelyben rejlő kockázatokat közölni kell az ügyféllel, és amelynek tekintetében a Bszt.-ben előírt tájékoztatási, előzetes tájékozódási kötelezettséget, valamint a megfelelési teszt kitöltését a Banknak biztosítania kell.

Az Indexált betétek esetében a fent említett keretszerződés (…) pontja csak azt határozza meg, hogy a betét kamatozása egy általánosan elismert pénzügyi instrumentum árfolyamának alakulásától függ. A tőke összegére vonatkozóan azonban a (…) pont egyáltalán nem tartalmaz utalást.

A Felügyelet megállapította, hogy mivel a vizsgált termék egy betét és egy befektetési szolgáltatás kombinációja, annak vonatkozásában figyelembe kell venni a Bszt. rendelkezéseit.

A Bszt. 2007. december 1-jével lépett hatályba, és a 182. § (1) és (4) bekezdései a Bszt. egyes szabályainak alkalmazása szempontjából átmeneti — az alkalmazás alóli mentesülést engedő

— rendelkezéseket fogalmaz meg, amelybe a Bszt. X., XI. és XIII. fejezetének szabályai is bele tartoznak akkor, ha az Ügyfél és a Bank közötti szerződéskötésre 2008. január 31. napját megelőzően került sor.

A Bszt. 182. § (1) és (4) bekezdései szerint: „Az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos Tpt. szerint hatályos befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezők az engedélyezett tevékenységet - a

(2) és (3) bekezdésre figyelemmel - 2008. június 30-ig folytathatják azzal, hogy az e törvény X., XI. és XIII. fejezetében foglalt kötelezettségeknek a 2008. január 31-ét követően megkötendő szerződések esetében eleget tesznek úgy, hogy a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek esetére az e törvény kiegészítő szolgáltatásra vonatkozóan előírt rendelkezéseit alkalmazzák.”… „Azok a személyek és szervezetek, amelyek az e törvény

hatálybalépését megelőző napon az e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek vagy kiegészítő szolgáltatásnak minősülő tevékenységet végeztek, e törvény rendelkezéseinek 2008. június 30-ig kötelesek megfelelni.”

Ennek értelmében a Felügyelet megállapította, hogy a felek közötti szerződéskötés időpontjára — mely nevezetesen 2007. június 07. napja — tekintettel a Bszt. tájékoztatási, igazolás nyújtási szabályainak alkalmazására a Bank az átmeneti rendelkezésekre tekintettel nem volt kötelezett.

A Bank Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzata az ügyfelek tájékoztatásainak szabályaival kapcsolatban az alábbiakat tartalmazza: „Az előzetes tájékoztatási kötelezettség megtörténtét és kielégítő voltát az Ügyfél az adott mindenkori szerződés aláírásával és/vagy az adott mindenkori megbízás adósával visszavonhatatlanul elismeri.”

Fentieket figyelembe véve a Felügyelet a Bank tájékoztatással összefüggő gyakorlata kapcsán jogszabálysértést nem állapított meg.

II.

Ugyanakkor a Felügyelet a Bszt. 45.§-ában meghatározott megfelelési teszt vonatkozásában az alábbiakat állapította meg:

A Bszt. 45. §-a szerint:

„(1) Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a leendő szerződő féltől és az ügyféltől nyilatkozatot kér

a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,

b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és

c) különösen ezek kockázataival

kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a befektetési vállalkozás

a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,

b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és

c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.”

A Bszt. kifejezetten előírja, hogy a teszt kitöltése és annak értékelése a befektetései szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését vagy a keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően szükséges.

A Felügyelet megállapította, hogy a Bank által benyújtott dokumentumok közül kizárólag a Bank és Ügyfél között 2008. február 25. napján létrejött Keretszerződés tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott valamint strukturált betét ügyletek kötésére elnevezésű dokumentum tartalmaz rendelkezéseket a strukturált betéti termékek vonatkozásában, a 2007.

szeptember 19-én aláírt keretszerződés tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott ügyletekkel összefüggő dokumentum ezt nem tartalmazza.

A felek által 2008. február 25. napján aláírt keretszerződés nem rendelkezik a korábbi szerződés hatályáról, az semmilyen utalást nem tartalmaz a felek között fennálló korábbi jogviszonyra, így pl. nem tünteti fel, hogy annak módosítása lenne, vagy azt hatályon kívül helyezik.

A Felügyelet rendelkezésére álló adatok szerint az utolsó ügylet lezárására 2008. március 7. napján került sor és a felek között a jogviszony bár 2007. szeptember 19. napja óta fennállt, a Felügyelet megállapította, hogy 2008. február 25. napján új tartalommal került sor keretszerződés megkötésére. Ennek értelmében a Banknak előzetesen kellett volna kitöltetnie az Ügyféllel a Bszt. 45. § (2) bekezdésében előírt megfelelési tesztet, mivel 2008. január 31. napját követő szerződéskötés esetén a teszt kitöltetésére a Bank jogszabályból eredően köteles.

Fentiekre tekintettel a Bank megsértette a Bszt. 45. § fent idézett rendelkezését, mivel az eredeti (…) tesztet a 2008. március 07-ig bezárólag megkötött ügyletekre tekintettel utólag, a 2008. február 25. napján megkötött keretszerződést figyelmen kívül hagyva, 2008. június 26. napján töltette ki.

Itt jegyezzük meg, hogy a Felügyelet a szerződést abból a szempontból nem vizsgálta, hogy azzal összefüggésben a Banknak a Bszt. 44.§-a szerinti alkalmassági tesztet kellett-e kitöltenie, tekintettel arra, hogy a keretszerződés alapján a Bank befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenységet nem végzett.

A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a

61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

…

c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki”

Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része II. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank és megfelelőségi teszt kitöltésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek tegyen eleget a továbbiakban.

Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a Bankkal szemben a megfelelőségi teszt kitöltésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések be nem tartása miatt 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a kiszabott bírság megállapításakor figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés azt biztosítja, hogy a Bank a leendő szerződő fél vagy az ügyfél ismereteiről, gyakorlatáról meggyőződjön, illetve megítélje azt, hogy képes-e megalapozott döntést hozni, valamint megszerezze a szükséges információkat az ügyfél céljairól és jövedelmi helyzetéről. Mindezt annak érdekében írja elő a jogszabály, hogy a Bank olyan szolgáltatást kínálhasson az ügyfele számára, amely összhangban van a befektetési céljaival, kockázatviselő képességével és hajlandóságával, és amely kapcsán a döntését a számára megismerhető, feldolgozható, értelmezhető információkra alapozva hozhatja meg.

Egyebekben a Felügyelet megjegyzi, hogy fogyasztóvédelmi szempontból aggályosnak tartja a beadvánnyal érintett termék elnevezését, különös tekintettel arra, hogy a Prémium betét, mint kombinált termék az ügyfél által befektetett pénzösszeg tőkegarantáltságát maradéktalanul nem biztosítja, annak az ügyfél részére történő visszafizetése kockázatokat hordoz. A Keretszerződés tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott valamint strukturált betét ügyletek megkötésére vonatkozó dokumentum (…) pontjának utolsó fordulata azt rögzíti, hogy a Bank a betét tőkeösszegét visszaszolgáltatja az ügyfél részére, mely kikötés megtévesztő lehet az ügyfelek számára figyelemmel arra, hogy a visszafizetés nem maradéktalanul biztosított.

A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 71. § (1) bekezdését vette figyelembe.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § m) pontjában, a 71. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. július 29.

Xxxxxx Xxxxxx s.k., a PSZÁF alelnöke