Összevont Alaptájékoztató

OTP Bank Nyrt. 2015/2016. évi

200.000.000.000 Forint

Keretösszegű Kötvényprogram

Jelen dokumentum két alaptájékoztatót foglal magában (a jelen dokumentum alkalmazásában az alaptájékoztatók együttesen: Alaptájékoztató), amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A jelen Alaptájékoztató egy dokumentumban tartalmazza a tartalomjegyzéket, a 809/2004/EK Rendelet szerinti összefoglalót, a regisztrációs okmányt, a kibocsátási program leírását, az értékpapírjegyzéket és a végleges feltételek formátumát.

2015. augusztus 12.

Az Alaptájékoztató közzétételét a Magyar Nemzeti Bank a 2015. augusztus 14. napján kelt H-KE-III-751/2015. számú határozatával engedélyezte.

Tartalomjegyzék

I. ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓHOZ 4

A. szakasz – Bevezetés és figyelmeztetések 4

B. SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES 5

C. szakasz – Értékpapírok 14

D. szakasz – Kockázatok 16

E. szakasz – Ajánlattétel 17

II. KOCKÁZATOK 19

1. A Kibocsátóval kapcsolatos Kockázati tényezők 19

1.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok 19

1.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat) 20

2. A kötvényekkel kapcsolatos Kockázati tényezők 22

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan 23

2.2. Likviditási kockázat 23

2.3. Devizaárfolyam-kockázat 23

2.4. Az aukciós eljárás kockázata 23

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia megszűnése 23

III. REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY 25

1. Felelős személyek / Felelősségvállalási nyilatkozat 25

2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK 25

3. Kiemelt pénzügyi információk 26

3.1. Az OTP Csoport 2014. évi konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet xxxxxxxxxx 00

3.2. Az OTP Csoport 2015. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján 28

4. Kockázati tényezők 29

4.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok 29

4.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat) 31

5. A Kibocsátó bemutatása 33

5.1. A Kibocsátó története és fejlődése 33

5.2. Befektetések 36

6. Üzleti tevékenység áttekintése (fő tevékenységi körök, legfontosabb piacok) 37

6.1. Az OTP Csoport magyarországi üzleti alaptevékenysége (OTP Core) 37

6.2. Az OTP Csoport külföldi leányvállalatainak üzleti tevékenysége 40

7. Szervezeti felépítés 44

7.1. A Bank szervezete 44

7.2. Az OTP Csoport és a Kibocsátó OTP Csoporton belüli helyzetének rövid bemutatása 45

8. Trendek 48

8.1. A Kibocsátó nyilatkozata a kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások nem létéről. 48

8.2. Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy váratlan események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira

legalább a folyó pénzügyi évben 48

9. Nyereség-előrejelzés vagy -becslés 49

10. Igazgatási, irányító és felügyelő szervek 49

10.1. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, az ügyvezetés és az Audit Bizottság működése, tagjai 49

10.2. Nyilatkozat az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjainak összeférhetetlenségéről 55

11. Testületi tagsággal kapcsolatos gyakorlat 55

11.1. Információk a kibocsátó könyvvizsgálattal foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság feladatszabályozásának összefoglalóját. 55

11.2. Nyilatkozat arról, hogy a kibocsátó teljesíti-e a bejegyzés országában érvényes valamely vállalatirányítási rendszer követelményeit. 55

12. Főbb részvényesek 56

12.1. Nyilatkozat arról, hogy gyakorol-e valaki közvetlenül vagy közvetve tulajdonjogot vagy ellenőrzési jogot a kibocsátó felett 56

12.2. A kibocsátó előtt ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a

kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet. 56

13. A kibocsátó eszközeire, forrásaira és pénzügyi helyzetére és eredményére vonatkozó pénzügyi információk 57

13.1. Pénzügyi információk 58

13.2. A korábbi éves pénzügyi információk ellenőrzése 63

13.3. A legutóbbi pénzügyi információk dátuma 63

13.4. Közbenső és egyéb pénzügyi információk 63

13.5. Bírósági, választottbírósági és hatósági eljárások 64

13.6. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban bekövetkezett lényeges változások 65

14. Kiegészítő információk 65

14.1. Részvénytőke 65

14.2. A Kibocsátó alapszabálya 65

15. Lényeges szerződések 65

16. Harmadik féltől származó információ, szakértői nyilatkozat és összeférhetetlenségi nyilatkozat 65

17. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK 65

IV. A KÖTVÉNYPROGRAM 68

1. A Kötvényprogram összefoglalása 68

2. Forgalomba hozatal Magyarország Területén kívül 68

2.1. A Felügyelet által engedélyezett Alaptájékoztató közösségi hatálya 68

2.2. A notifikációs eljárás 68

2.3. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok 69

2.4. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok és egyéb tájékoztatások

közzététele 69

2.5. Az Alaptájékoztató és a forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb dokumentumok nyelve 69

2.6. A Magyarország területén kívüli forgalomba hozatal egyéb szabályai 69

V. ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK 70

1. Felelős személyek / Felelősségvállalási nyilatkozat 70

2. Kockázati tényezők 70

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan 71

2.2. Likviditási kockázat 71

2.3. Devizaárfolyam-kockázat 71

2.4. Az aukciós eljárás kockázata 71

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia megszűnése 71

3. Kulcsfontosságú Információk 72

3.1. A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége 72

3.2. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása 72

4. AZ AJÁNLOTT/BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 72

4.1. Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, ideértve az ISIN-kódot (nemzetközi

értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számokat is 73

4.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok 74

4.3. Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre szólnak és dematerializált formában készültek-e, továbbá a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe 74

4.4. A kibocsátás pénzneme 75

4.5. Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok sorrendisége 75

4.6. Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra

vonatkozó eljárást 75

4.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések 77

4.8. Lejárat napja és a Kötvény törlesztésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat,

előtörlesztést és törlesztési feltételeket 84

4.9. A várható hozam és a hozam kiszámításának módja 86

4.10. A Befektetők/Kötvénytulajdonosok képviselete a Kötvények forgalomba hozatalakor, valamint a Kötvények futamideje alatt 87

4.11. Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek

alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják 87

4.12. Új kibocsátások esetén az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja 88

4.13. Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása 88

4.14. Adózás 89

5. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 90

5 1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és a jegyzéshez/ajánlattételhez szükséges intézkedések90

5.2. Forgalmazási terv és allokáció 96

5.3. Árképzés 98

5.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás 98

6. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 99

6.1. Tájékoztatás arról, hogy a kínált értékpapírok tekintetében nyújtanak-e be kérelmet a bevezetésre, és szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű piacokon kívánják-e forgalmazni. 99

6.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a kibocsátó ismeretei szerint – a

felkínálandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek. 99

6.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást,

továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása 99

7. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 99

7.1. Az értékpapírjegyzékben a kibocsátással összefüggésben tanácsadókat nem említenek meg 99

7.2. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen bejegyzett

könyvvizsgálók ellenőriztek, és erről jelentést készítettek. 99

7.3. Az értékpapírjegyzék nem tartalmazza szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy

jelentését 100

7.4. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek információk, amelyek harmadik féltől származnak. 100

7.5. A Kibocsátónak vagy a Kötvénynek a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való

közreműködésével készült hitelkockázati besorolása 100

VI. VÉGLEGES FELTÉTELEK FORMÁTUMA 101

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 108

VII. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ OTP BANK NYRT. ÉRTÉKPAPÍRSZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ FIÓKJAI (TELEPHELYEI) 109

I. ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓHOZ

Az Összefoglalóban az első oszlop 809/2004/EK Rendelet XXII. számú melléklete szerinti Elemszámot, míg a második oszlop a Közzétételi követelményeket jeleníti meg akként, hogy a nem alkalmazható adatok helyén az Összefoglalóban nem értelmezhető megjegyzés kerül feltüntetésre.

A. SZAKASZ – BEVEZETÉS ÉS FIGYELMEZTETÉSEK

A.1.

A Kibocsátó figyelmezteti a Befektetőket és a Kötvénytulajdonosokat, hogy

▪ ez az Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő;

▪ az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a Befektetőnek az Alaptájékoztató egészének figyelembevételére kell alapoznia;

▪ ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján az Alaptájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően felmerülő fordítási költségeket felperes Befektetőnek kell viselnie; továbbá

▪ polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az Összefoglalót – az esetleges fordításával együtt – benyújtották, de csak abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban az Alaptájékoztató más részeivel, vagy ha – az Alaptájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsen a Befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba.

A kibocsátó OTP Bank Nyrt., (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u.16., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000, "Bank" vagy ”Kibocsátó" vagy „OTP Bank”) elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, az Alaptájékoztató hatálya alatt, időről-időre Kötvényeket bocsát ki nyilvánosan, amely kibocsátandó, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 200.000.000.000 forintot.

A Magyar Nemzeti Bank (az "MNB" vagy „Felügyelet”) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (”Tpt.”) szerinti engedélyt 2015. augusztus 14-én adta meg a jelen Alaptájékoztató és a kapcsolódó hirdetmény közzétételének engedélyezésére.

A Tpt. és az Európai Unió Bizottságának a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének (”Rendelet”) vonatkozó rendelkezései értelmében hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve az Európai Unió másik tagállamában, mint fogadó államban értékpapírt nyilvánosan akkor hozhat forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót vagy alaptájékoztatót és hirdetményt tesz közzé. Az Alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az Alaptájékoztatóban, valamint a közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. Az Alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását.

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része, megalapozott befektetési döntést azonban csak az Alaptájékoztató, – beleértve a hivatkozással beépített dokumentumokat, valamint az egyes részkibocsátásokra vonatkozó Végleges Feltételeket is, továbbá az Alaptájékoztató esetleges kiegészítései – ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

Kötvényeket a Kötvényprogram keretein belül az Alaptájékoztató közzétételének Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Az Alaptájékoztató kiegészítését a Felügyelet is elrendelheti.

Ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvény lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult jegyzési nyilatkozat visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó köteles a befektetőnek a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

A Kötvény forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a jelen Alaptájékoztatóban erre felhatalmazott személy jogosult. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetőek a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek.

A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx nem minősül a Kibocsátó, illetve a Forgalmazó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvényt a befektetők a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak megszerezni, vagy a Kötvénybe érdemes befektetni. A Kötvénybe fektetők viselik befektetésük kockázatait. Az Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetőségének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak, bekövetkeznek.

A.2.

nem értelmezhető

B. SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES

B.1.	A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: OTP Bank Nyrt.
B.2.	A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: ▪ székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000; ▪ jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság; ▪ működésére irányadó jog: magyar ▪ bejegyzés országa: Magyarország.
B.3.– B.4a.	nem értelmezhető
B.4b.	A Bankcsoport működését befolyásoló makrogazdasági trendek: A külgazdasági partnereinknél – az EU28 gazdasága (kivéve Luxemburg, Málta és Ciprus), valamint az USA, Ukrajna és Oroszország – 2014 végén - 2015 első negyedévében javuló gazdasági teljesítményt láthattunk, és a várakozások szerint a javuló tendencia a jövőben is folytatódni fog. Várakozásunk szerint a külgazdasági partnereink exportban betöltött súlyukkal súlyozott GDP növekedése a 2014-es 1,1%-ról 2015-ben 1,3%-ra gyorsulhat. Az export teljesítményét a javuló külső kilátások mellett az új autóipari kapacitások fokozatos termelésbe állása is segíti. A magyar gazdaság növekedési szerkezete 2014 második felétől érdemben átalakult: a korábban húzóerőnek számító beruházások növekedési hozzájárulása fokozatosan csökkent, miközben nőtt a nettó export és a lakossági fogyasztás szerepe. Annak ellenére, hogy a nominális bérnövekedés mind a verseny, mind az állami szektorban lelassult, a csökkenő olaj és egyéb nyersanyagárak okozta meglepetés dezinfláció 2015 első felében fenntartotta a reálbérek korábbi növekedési ütemét. A foglalkoztatási helyzet javulásával csökkent az óvatossági megtakarítások szerepe, élénkült a hitelkereslet, ami a fogyasztás növekedésének gyorsulását okozta. Várakozásunk szerint a folyamat az év hátralévő részében is folytatódik majd. A hitelezés esetében a lakossági piacon az új lakáshitel szerződések összege 2014 második felében gyors ütemben növekedett, ami 2015 első negyedévében némileg lelassult. Az ingatlanpiacon egyértelműek az élénkülés jelei, a lakástranzakciók száma gyors növekedést mutat és a lakásárak is növekedésnek indultak. Az élénkülő hitelkereslet ellenérre folytatódott a hitelállomány csökkenés, ami főként az alacsony kamatkörnyezet miatt erősödő előtörlesztéseknek köszönhető. A vállalati szektor hitelezési folyamatai is egyértelmű élénkülést mutattak 2014-ben, köszönhetően részben az NHP felpörgésének. 2015 elején itt is a növekedés lassulását figyelhettük meg, ebben az NHP+ elindulása hozhat majd fordulatot.

Úgy gondoljuk, hogy az alapkamat csökkentési ciklus 1,3%-on érheti el az alját, és úgy gondoljuk, hogy ezt követően a kamatkörnyezet tartósan ezen a szinten maradhat. A kamatemelési ciklus legvalószínűbb eset szerint az EKB szigorítási ciklusát követi majd, vagyis jó eséllyel 2017 előtt nem lesz majd kamatemelés. A tartósan alacsony kamatkörnyezet támogatja majd a hitelezési aktivitás további élénkülését.

Nemzetközi környezet:

Néhány kedvezőtlenebb adatot követően júniusban már ismét nagyon biztató jeleket mutatott az Egyesült Államok gazdasága. Ezek alapján az első, főként egyszeri tényezők miatt gyenge negyedév után a második negyedév ismét 3% körüli évesített GDP-növekedést és ezt meghaladó lakossági fogyasztás-bővülést hozhat. Középtávon továbbra is a Fed által egyensúlyinak gondolt 2,25-2,5%-os mérték feletti ütemben bővülhet a hozzáadott érték, miközben a munkanélküliségi ráta szinte elérte a semleges szintet és az utóbbi hónapokban a bérdinamika is enyhe gyorsulást mutat. Az olajár-esés hatásának lecsengésével az infláció 2% környékére ugrik majd. Mindezek és a Fed jelzései alapján nagy meglepetés lenne, ha szeptemberben nem indulna el a kamatemelés. A monetáris szigorítás ütemezése a bérinfláció alakulásától és a tőkepiaci reakcióktól függ majd, jelenleg a legvalószínűbbnek a negyedévente egy 25 bázispontos emelés tűnik. Azaz az idei év végére 0,75%, 2016 végére 1,75%, 2017 végére 2,5-3,0% lehet az alapkamat az Egyesült Államokban. A kockázatok összességében egy meredekebb pálya irányába mutatnak.

Az első negyedév meglepően kedvező konjunktúra képe után a második negyedévben már visszafogottabb gazdasági teljesítményről tanúskodnak a gazdasági adatok és a bizalmi indexek az eurózónában, a kilábalás ezzel együtt minden bizonnyal folytatódott. A pozitív olajár sokk, a gyengülő euró és az EKB márciusban induló kötvényvásárlási programja lendületet adott az övezetnek, kérdés azonban, hogy az egyszeri hatások múltával ez tartós marad-e. A deflációs veszély gyakorlatilag elmúlt, ez azonban a hosszú hozamok (és ezen keresztül a finanszírozási költségek) jelentős emelkedését hozta magával, amely folyamat várhatóan folytatódni fog. A munkanélküliség továbbra is nagyon magas, és a kedvező első negyedév ellenére alig csökkent. Ezek a tényezők árnyékot vetnek a középtávú kilátásokra. A legfontosabb rövidtávú kockázat továbbra is Görögország helyzetének alakulása, ami nagy bizonytalanságot és ezen keresztül árazási volatilitást hozhat a piacokra.

Az OTP Bank leánybankjainak országait tekintve három csoportot érdemes megkülönböztetni. Magyarországon, Szlovákiában és Romániában már lezajlott a szükséges költségvetési és külső egyensúlyi alkalmazkodás, és elindult a gazdasági növekedés, amit a nettó export mellett egyre inkább támogat a belső kereslet bővülése is. A Közép-Kelet európai régió jelenleg nagyon kedvező növekedési képet mutat, amihez a negatívba hajló infláció mellett történelmi mélypontra csökkenő kamatlábak is nagyban hozzájárulnak. Ugyanakkor már érezhető az infláció emelkedése, ami 2016-ban már kamatemelési kényszert okozhat a régió több országában. A balkáni régió országai, Bulgária, Montenegró, Szerbia és Horvátország a gazdasági növekedés tekintetében várhatóan alulteljesíti majd az első blokkot, részben azért, mert a Közép-Kelet Európában lezajlott külső-belső alkalmazkodás itt még közel sem ért véget. A szerb és horvát költségvetés kiigazítása nem haladt előre az elmúlt években, az államadósság jelentősen nőtt. Eközben Ukrajna és Oroszország súlyos recesszióval, előbbi részleges államcsőddel szembesül 2015-ben. Egy évvel később mindkét ország esetében stagnáló GDP-re számítunk.

B.5.

A Kibocsátó és a vele szoros (ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő) kapcsolatban álló vállalkozások (a továbbiakban: OTP Csoport) napjainkban mintegy 13 millió ügyfél pénzügyi igényeire adnak megoldást a régió 9 országában.

Az OTP Bank Nyrt. hagyományosan Magyarország kiemelkedő lakossági bankja és különös tekintettel kiterjedt fiókhálózatára, folyamatosan domináns szereplője ennek a piacnak. Az OTP Csoport univerzális pénzügyi és befektetési szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg Magyarországon a hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank Nyrt. portfolióját alkotják, egyes pénzügyi igényeket – például autó-finanszírozás – kiszolgáló termékeket az OTP Bank Nyrt. leányvállalatai fejlesztik és értékesítik.

Az OTP Bank Nyrt. több sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melyek eredményeképp – a közép- kelet európai (CEE) régió meghatározó bankcsoportjává fejlődött. Jelenleg Magyarország mellett leányvállalatai a régió további 8 országában tevékenykednek: Bulgáriában (DSK Bank EAD), Horvátországban (OTP banka Hrvatska d.d.), Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (JSC OTP Bank).

	Az OTP Csoport korrigált konszolidált eredményének csoporton belüli megoszlását az alábbi táblázat mutatja. 2015. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest jelentős eltérések láthatók: 2015 1Q-ban a közép-kelet-európai országokban működő leányvállalatok – köztük az OTP Core1 és a DSK – kiválóan teljesítettek, de a konszolidált eredményt az orosz és ukrán veszteségek lerontották. Az OTP Csoport konszolidált eszközeinek megoszlását az alábbi táblázat mutatja be.
			2014 1Q	2015 1Q	Változás (%-pont)
		Magyarország	57%	58%	1
		Bulgária	14%	14%	0
		Oroszország	8%	6%	-2
		Ukrajna	5%	3%	-2
		Horvátország	5%	6%	1
		Románia	4%	6%	2
		Szlovákia	4%	4%	0
		Montenegró	2%	2%	0
		Szerbia	1%	1%	0
B.6.- B.8.	nem értelmezhető
B.9.	A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést.
B.10.	A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli véleménnyel látta el a Kibocsátó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint (IFRS) készült konszolidált, 2013. és 2014. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait.
B.11.	nem értelmezhető
B.12.	A Bankcsoport konszolidált számviteli vesztesége éves szinten 102,3 milliárd forint volt, szemben az előző év 64,1 milliárd forintos nyereségével. A jelentős éves romlás hátterében az összességében negatív eredményhatású korrekciós tételek számottevő emelkedése áll. Ezek a tételek alapvetően 4 kategóriába sorolhatóak2: – a magyarországi fogyasztói hitelszerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri negatív eredményhatására vonatkozó becslés 155,9 milliárd forint (adó után). – ukrán operációval kapcsolatos tételek: ▪ 2014 második negyedévében leírásra került az ukrán leánybank kapcsán konszolidált szinten, IFRS szerint nyilvántartott goodwill egésze. Továbbá negyedik negyedévben az MSzSz egyedi nyilvántartás szerinti goodwill egésze és a részesedés egy része került leírásra. A kapcsolódó adópajzs hatás figyelembe vételével ezen tételek adózás utáni eredményhatása összesen -5 milliárd forint volt 2014-ben, ebből a

	2014 1Q	2015 1Q	Változás
	milliárd forint		(%)
Korrigált konszolidált adózott eredmény	35,3	28,3	-20
OTP Core (Magyarország)	33,9	29,4	-13
DSK (Bulgária)	11,3	17,6	56
OBRU (Oroszország)	-4,7	-11,5	141
OBU (Ukrajna)	-7,5	-10,2	37
OBR (Románia)	1,0	0,4	-61
OBH (Horvátország)	0,3	0,1	-75
OBS (Szlovákia)	0,4	0,4	13
OBSr (Szerbia)	0,1	0,0	-96
CKB (Montenegró)	0,6	0,1	-89
Merkantil Csoport (Magyarország)	0,0	0,2
OTP Alapkezelő (Magyarország)	1,1	1,3	19
Corporate Center	-0,5	-0,2	-55

1 Az OTP Core az OTP Csoport magyarországi alap üzleti tevékenységének eredményét mérő gazdasági egység, melynek pénzügyi kimutatásai az OTP Csoport magyarországi banki alaptevékenységét végző vállalkozások (OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt., illetve a csoportfinanszírozást végző vállalkozások) részkonszolidált IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiból számolódnak. Az előbbi cégek konszolidált beszámolójából elkülönítésre kerül a Corporate Centre. Utóbbi egy virtuális gazdasági egység, amely az OTP Core tőkebefektetésével jön létre, azzal a céllal, hogy az OTP Core-on kívüli, az OTP Csoporthoz tartozó leányvállalatok tőkepiaci finanszírozását ellássa.

2 Forrás: Üzleti jelentés - Az Igazgatóság jelentése a Társaság 2014. évi üzleti tevékenységéről

második negyedévben -11,6 milliárd forint, a negyedik negyedévben +6,6 milliárd forint merült fel. A negyedik negyedévben a goodwill/részesedés értékcsökkenés soron jelentkező 6,6 milliárd forintnyi adópajzs hatás oka, hogy az OTP Bank egyedi mérlegében MSzSz szerint nyilvántartott ukrán goodwill egésze leírásra került a negyedik negyedévben, valamint az ukrán leánybanki részesedés kapcsán értékvesztés került elszámolásra magyar számvitel szerint. Maga a leírás a konszolidált IFRS mérleget és eredményt nem érintette, az elszámolt értékvesztéshez kapcsolódóan összességében jelentkező 6,6 milliárd forintos adópajzs viszont növelte a Csoport IFRS számviteli eredményét; ▪ a teljes krími bruttó hitelállomány arányában a hitelek céltartalék fedezettsége elérte a 100%-ot, melynek negatív hatása 2014-ben 7,9 milliárd forint adózás után; ▪ a donyecki és luganszki megyékben meglévő teljes bruttó hitelállomány arányában 99,4%-ra emelte a Bank a céltartalék fedezettséget, ennek adózás utáni negatív hatása 2014 negyedik negyedévében 18,7, míg 2014 egészében 25,5 milliárd forint (adózás után). A kialakult fegyveres konfliktus és speciális helyzet következtében a normál gazdasági tevékenység gyakorlatilag szünetel. A negyedik negyedévben a 17-ből 15 fiókot bezárt a Bank, a régióban 2 működő fiók maradt 2014 végén; – a pénzügyi szervezeteket terhelő − döntően magyar, kisebb mértékben szlovák − banki különadó adózás utáni negatív hatása 30,2 milliárd forint; – a Banco Popolare Croatia akvizícióval kapcsolatos tételek pozitív hatása 4,1 milliárd forint (adózás után). A felsorolt korrekciós tételek teljes összege 2014-ben elérte a -220,3 milliárd forintot szemben az előző év közel -82 milliárd forintos összegével. Az OTP Csoport 2014. évi auditált konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása3:
A 2014. DECEMBER 31-XXXX XXXXXX ÉV KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA (millió forintban)	2014	2013	Változás (%)
Kamatbevétel:
Hitelekből	708 873	771 542	-8,1
Bankközi kihelyezésekből	94 941	207 951	-54,3
Értékesíthető értékpapírokból	41 969	71 743	-41,5
Lejáratig tartandó értékpapírokból	39 934	33 002	21,0
Más bankoknál és a Nemzeti Bankoknál vezetett számlákból	16 498	4 207	292,2
Kereskedési célú értékpapírokból	0	924	-100,0
Egyéb	7 015	0
Összes kamatbevétel	909 230	1 089 369	-16,5
Kamatráfordítások:
Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségekre	100 615	189 539	-46,9
Ügyfelek betéteire	000 000	000 236	-29,9
Kibocsátott értékpapírokra	13 826	34 896	-60,4
Alárendelt kölcsöntőkére	13 883	11 412	21,7
Egyéb	6 630	2 558	159,2
Összes kamatráfordítás	273 133	435 641	-37,3
NETTÓ KAMATBEVÉTEL	636 097	653 728	-2,7
Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre	446 830	262 569	70,2
NETTÓ KAMATBEVÉTEL A HITELEZÉSI ÉS KIHELYEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA UTÁN	189 267	391 159	-51,6
Díj-, jutalék bevételek	265 392	257 135	3,2

3 Forrás: OTP Bank Nyrt., Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített auditált konszolidált pénzügyi kimutatások a 2014. december 31-ével zárult évről

Díj-, jutalék ráfordítások	49 736	55 378	-10,2
Xxxxx, jutalékok nettó eredménye	215 656	201 757	6,9
Deviza műveletek nettó nyeresége	156 918	18 279	758,5
Értékpapírok nettó árfolyamnyeresége (+) / vesztesége (-)	6 911	11 546	-40,1
Osztalékbevételek	4 824	2 474	95,0
Értékvesztés képzése (-) / feloldása (+) lejáratig tartandó és értékesíthető értékpapírokra	-297	11	-2800,0
Egyéb működési bevételek	14 379	26 392	-45,5
2014. DECEMBER 31-I KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁSA (millió forintban)	2014	2013	Változás (%)
Egyéb működési ráfordítások	-232 609	-39 795	484,5
- ebből: fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos kötelezettségekre képzett céltartalék	-194 798	0
Nettó működési eredmény	-49 874	18 907	-363,8
Személyi jellegű ráfordítások	206 335	204 277	1,0
Értékcsökkenés és amortizáció	65 947	78 017	-15,5
Egyéb általános költségek	236 410	244 477	-3,3
Egyéb adminisztratív ráfordítások	508 692	526 771	-3,4
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY	-153 643	85 052	-280,6
Társasági adó	51 385	-20 944	-345,3
NETTÓ EREDMÉNY	-102 258	64 108	-259,5

2014. DECEMBER 31-I KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁSA (millió forintban)		2014	2013	Változás (%)
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Nemzeti Bankokkal		2 307 632	539 125	328,0
Bankközi kihelyezések, követelések, a kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után		281 006	273 479	2,8
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök		289 275	415 605	-30,4
Értékesíthető értékpapírok		839 152	1 637 255	-48,7
Hitelek, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után		5 864 241	6 245 210	-6,1
Részvények és részesedések		23 381	23 837	-1,9
Lejáratig tartandó értékpapírok		709 369	580 051	22,3
Tárgyi eszközök		206 440	261 523	-21,1
Immateriális javak		158 721	193 721	-18,1
Egyéb eszközök		291 835	211 241	38,2
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		10 971 052	10 381 047	5,7

Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek		708 274	784 212	-9,7
Ügyfelek betétei		7 673 478	6 866 606	11,8
Kibocsátott értékpapírok		267 084	445 218	-40,0
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek		183 994	87 164	111,1
Egyéb kötelezettségek		592 088	421 353	40,5
Alárendelt kölcsöntőke		000 000	000 162	5,5
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		9 706 886	8 871 715	9,4

Jegyzett tőke		28 000	28 000	0,0
Eredménytartalék és egyéb tartalékok		1 288 757	1 532 164	-15,9

Visszavásárolt saját részvény	-55 940	-55 599	0,6
Nem ellenőrzött részesedések	3 349	4 767	-29,7
SAJÁT TŐKE	1 264 166	1 509 332	-16,2

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	10 971 052	10 381 047	5,7

Az OTP Csoport 2015. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján4:

Az OTP Csoport 2015 első negyedévében 28,3 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el, mely 20%- kal elmarad az egy évvel korábbitól, de lényegesen meghaladja a 2014. negyedik negyedévi eredményt. A jelentős q/q eredményjavulás elsősorban a mérsékeltebb kockázati költségeknek köszönhető, emellett a működési eredmény is 8%-kal javult. A korrekciós tételek hatását nem tartalmazó korrigált adózás előtti eredmény közel 30,6 milliárd forint volt az első negyedévben (-22% y/y, +148% q/q). Az effektív társasági adóráta 2015 1Q-ban 7,4% volt. Az alacsony adóterhelés döntően az OTP Core-nál a leányvállalati befektetések átértékelődéséhez kapcsolódó pozitív adópajzshoz, illetve az orosz és ukrán leánybankok esetében elszámolt halasztott adóhoz xxxxxxx.Xx OTP Csoport konszolidált számviteli adózott eredménye 1,9 milliárd forint volt, szemben az előző negyedév 10,9 milliárd forintos, illetve a bázisidőszak 5,9 milliárd forintos nyereségével. A tárgyidőszakban az alábbi fontosabb korrekciós tételek kerültek elszámolásra:

▪ a pénzügyi szervezeteket terhelő banki különadó 28,7 milliárd forintos összegben (adózás után), mely tartalmazza a magyarországi bankadó első negyedévben elszámolt teljes éves hatását, valamint a szlovák banki különadót

▪ az OTP Életjáradék Ingatlanbefektető Zrt. üzleti modelljét érinti a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény változása, melynek értelmében 2015-től csak biztosító társaság jogosult új szerződéseket kötni. A szabályozói változásokkal párhuzamosan az OTP Életjáradék portfóliójára értékvesztés került elszámolásra, melynek adózás utáni hatása 5,5 milliárd forint

▪ Ukrajnában a donyecki és luganszki megyékben meglévő kitettségekre további kockázati költség került képzésre, ennek adózás utáni negatív hatása 1,2 milliárd forint

▪ a magyarországi fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások tényleges és várható egyszeri hatása soron 1Q-ban 7,4 milliárd forintos visszaírás történt (adózás után), amely a ténylegesen megtörtént elszámolás és forintosítás kapcsán könyvelt, a tőzsdei jelentési struktúrában konszolidált szinten a korrekciós tételek között bemutatott tételek és az ezekre korábban megképzett – portfóliószintű becslésen alapuló – egyéb kockázati költség különbözőségéből fakad

▪ a romániai Banca Millennium akvizíciójával kapcsolatban elszámolt badwill pozitív hatása 1,6 milliárd forint (adózás után)

A negyedéves konszolidált korrigált eredményen belül jelentősen átrendeződtek az egyedi teljesítmények: az OTP Core korrigált adózott eredménye 29,4 milliárd forint, a DSK Banké pedig 17,6 milliárd forint volt. A többi kelet-közép-európai leánybank összesen további 1 milliárd forinttal járult hozzá a csoportszintű profithoz, valamennyi nyereséges volt. Negyedéves alapon mérséklődött az ukrán leánybank vesztesége: összesen 10,2 milliárd forint volt a kelet-ukrajnai korrekciós tételek nélkül, azzal együtt pedig 11,3 milliárd forint. Ugyanakkor az orosz negatív eredmény 11,4 milliárd forint volt az újonnan felállított online bank, a Touch Bank 0,7 milliárd forintos veszteségét is beszámítva.

Eredménykimutatás (millió forint)

2014 1Q

2015 1Q

Változás (%)

Konszolidált adózás utáni eredmény	5.864	1.913	-67
Korrekciós tételek (összesen)	-29.449	-26.416	-10
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül	35.312	28.329	-20
Adózás előtti eredmény	38.983	30.579	-22
Működési eredmény	108.161	95.374	-12
Összes bevétel	210.184	189.446	-10
Nettó kamatbevétel	162.453	142.727	-12
Nettó díjak, jutalékok	42.040	37.293	-11
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek	5.691	9.426	66
Működési kiadások	-102.023	-94.071	-8

4 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.) nem auditált

	Kockázati költségek	-68.945	-64.468	-6
	Egyedi tételek	-233	-328	41
	Társasági adó	-3.671	-2.249	-39
	Főbb mérlegtételek záróállományok (millió forint)	2014 1Q	2015 1Q	(%)
	Mérlegfőösszeg	10.139.918	10.714.446	6
	Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt)	6.089.357	5.600.813	-8
	Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt)	7.411.249	6.680.786	-10
	Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt)	-1.321.892	-1.079.973	-18
	Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt)	6.795.144	7.567.531	11
	Kibocsátott értékpapírok	376.128	253.763	-33
	Alárendelt és járulékos kölcsöntőke	280.278	244.017	-13
	Saját tőke	1.440.662	1.196.125	-17
	Teljesítménymutatók korrigált eredmény alapján (%)	2014 1Q	2015 1Q	(%-pont)
	XXX (korrigált adózott eredményből)	9,7%	9,3%	-0,4
	ROA (korrigált adózott eredményből)	1,4%	1,1%	-0,3
	Működési eredmény marzs	4,28%	3,57%	-0,71
	Teljes bevétel marzs	8,31%	7,09%	-1,22
	Nettó kamatmarzs	6,42%	5,34%	-1,08
	Működési költség/mérlegfőösszeg	4,03%	3,52%	-0,51
	Kiadás/bevétel arány	48,5%	49,7%	1,1
	Kockázati költség/bruttó hitelállomány	3,78%	3,66%	-0,12
	Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg	2,73%	2,41%	-0,31
	Effektív adókulcs	9,4%	7,4%	-2,1
	Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány (árfolyamszűrt)	88%	73%	-15
	Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) - Basel III	20,2%	16,1%	-4,1
	Tier1 ráta - Basel III	16,4%	13,0%	-3,4
	Common Equity Tier1 ('CET1') ráta - Basel III A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozí amelyre vonatkozóan ellenőrzött pénzügyi információkat v nem következett be lényeges változás.	16,4% cióiban az utolsó olya agy közbenső pénzügy	13,0% n pénzügyi idősza i információkat tet	-3,4 k vége óta, tek közzé,
B.13.	A közelmúltban nem történt kifejezetten a Kibocsátóval összefüggő, a Kibocsátó fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló esemény.
B.14.	A Kibocsátó irányítási-tulajdonlási szempontból nem függ és az OTP Csoport más tagjától. Azon OTP Csoport tagok, melyek üzleti tevékenysége a Kibocsátó működési, gazdasági, illetve pénzügyi eredményét jelentősen befolyásolják a magyarországi operáció terén az OTP Jelzálogbank Zrt., az OTP Lakástakarék Zrt., az OTP Faktoring Zrt., a külföldi leányvállalatok közül pedig a következők: DSK Bank EAD (Bulgária), OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország), OTP Bank Romania S.A. (Románia), OTP banka Srbija a.d. (Szerbia), OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia), JSC OTP Bank (Ukrajna), Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró) és JSC OTP Bank (Oroszország).
B.15.	A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/F. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű III/41.003-18/2001. számú, 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú, 2002. december 20-án kelt III/41.003-22/2002 számú, és 2008. május 13-án kelt E-III/456/2008. számú határozataival engedélyezte. A Kibocsátó Alapszabályában szereplő tevékenységi körök: A Kibocsátó főtevékenysége: TEÁOR 64.19 Egyéb monetáris közvetítés A Kibocsátó egyéb tevékenységei: (TEÁOR 64.91) Pénzügyi lízing (TEÁOR 64.99) Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés (TEÁOR 66.12) Értékpapír, árutőzsdei ügynöki tevékenység (TEÁOR 66.19) Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR 66.22) Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység (TEÁOR 66.30) Alapkezelés (TEÁOR 69.20) Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TEÁOR 68.20) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 85.59) M.n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 56.29) Egyéb vendéglátás

B.16.

A Kibocsátó főrészvényesei

A Kibocsátó jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll.

A Bank legjobb tudomása szerint a Bank tulajdonosi struktúrája, a részesedés és szavazati arány mértéke 2015. március 31-én

1 Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni a tulajdonosi struktúrát.

2 Szavazati hányad

3 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati jog megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/közzétenni a tény feltüntetése mellett!

4 Pl.: MNV Zrt., TB, Önkormányzat, 100%-os állami tulajdonban álló vállalatok, Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap stb.

5 Pl.: EBRD, EIB, stb.

6 A nem azonosított részvények állománya

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.)

A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása 2015. első negyedévében

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.)

A Bank legjobb tudomása szerint az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása 2015. március 31-én

1 Belföldi (B), Külföldi (K)

2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézmények (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D)

3 Két tizedesjegyre kerekítve kell megadni

4 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog.

5 Pl.:szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb.

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.)

Tulajdonosi kör megnevezése			Teljes alaptőke1
	Tárgyév elején (január 01-jén)				Időszak végén
	%2	%befolyás3	Db	%2	%befolyás3	Db
Belföldi intézményi/társaság	21,00%	21,28%	58.793.762	20,39%	20,66%	57.081.702
Külföldi intézményi/társaság	57,41%	58,18%	160.738.598	59,76%	60,57%	167.317.472
Belföldi magánszemély	9,69%	9,82%	27.132.701	5,84%	5,92%	16.351.147
Külföldi magánszemély	0,59%	0,59%	1.639.105	0,30%	0,31%	848.946
Munkavállalók, vezető tisztségviselők	1,30%	1,32%	3.635.140	1,24%	1,26%	3.472.470
Saját tulajdon	1,32%	0,00%	3.699.724	1,34%	0,00%	3.760.805
Államháztartás részét képező tulajdonos 4	5,12%	5,19%	14.329.759	5,12%	5,19%	14.329.759
Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 5	0,00%	0,00%	0	0,00%	0,00%	0
Egyéb6	3,58%	3,63%	10.031.221	6,01%	6,10%	16.837.709
ÖSSZESEN	100,00%	100,00%	280.000.010	100,00%	100,00%	280.000.010

2015	január 1.	március 31.
Társasági szinten	1.626.164	1.687.245
Leányvállalatok	2.073.560	2.073.560
Mindösszesen	3.699.724	3.760.805

Név	Nemzetiség 1	Tevékenység 2	Mennyiség (db)	Szavazati jog (%) 3	Befolyás mértéke (%) 3,4	Megjegyzés5
Megdet, Xxxxx és Xxxxxxx Xxxxxxxxxx	K	T	24.855.495	8,88%	9,00%	-
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.	B	T	24.000.000	8,57%	8,69%	-
Groupama Csoport	K	T	23.211.741	8,29%	8,40%	-
Lazard Csoport	K	T	14.289.194	5,10%	5,17%	-
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.	B	Á	14.091.903	5,03%	5,10%	-

Vezető állású tisztségviselők, stratégiai alkalmazottak 2015. március 31-én

Saját

Jelleg1 Név Beosztás Megbízás Megbízás részvény5 kezdete vége/megszűnése tulajdon

(db)

IT xx. Xxxxxx Xxxxxx 2 elnök-vezérigazgató 1992.05.15. 2016 108.866

IT Xxxxxxxxx Xxxxxx tag 1999.04.29. 2016 25.600

IT xx. Xxxx Xxxxx tag 1992.05.15. 2016 38.956

IT Xxxxx Xxxxx tag 1997.04.29. 2016 298.505

IT Xxxxx Xxxxx tag 2012.04.27 2016 16.039

IT xx. Xxxxx Xxxxxx tag 2012.04.27 2016 45.752

IT Xxxxxxx Xxxxx0 tag 2011.04.29 2016 25.600

IT dr. Xxxxxx Xxxxxx0 tag 1997.04.29. 2016 3.635

IT xx. Xxxxxxxx Xxxxx alelnök, vezérigazgató-helyettes 2002.04.26. 2016 25.427

IT xx. Xxxxxx Xxxxxx tag 2001.04.25. 2016 300.915

IT xx. Xxxxx Xxxxxx tag 1992.05.15. 2016 140.914

FB Xxxxxx Xxxxx elnök 1992.05.15. 2017 54

FB xx. Xxxxxxx Xxxxx tag 1995.05.19. 2017 0

FB Xxxxxx Xxxxx tag, vezérigazgató-helyettes 2004.04.29. 2017 27.074

FB Xxxxxxx Xxxxxx tag 2008.04.25. 2017 5.743

FB Doninique Uzel tag 2013.04.26 2017 0

FB xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx tag 2011.04.29. 2017 0

SP Xxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes 16.411

SP Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes 0

SP Xxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes 542.895

Saját részvény tulajdon (db) Ö S S Z E S E N: 1.622.386

1 Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB)

2 Xx. Xxxxxx Xxxxxx, elnök-vezérigazgató közvetlen és közvetett tulajdonában lévő részvények száma 608.866

3 Tagsága felfüggesztés alatt 2014. április 3. napjától.

4 Tagsága felfüggesztés alatt 2012. október 3. napjától.

5 Vezető állású tisztségviselők, stratégiai alkalmazottak közvetlen OTP részvény tulajdona

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.)

B.17.

A Kibocsátó jelenleg hatályos nemzetközi hitelminősítőktől kapott minősítéseit az alábbi táblázat tartalmazza. Ezek a minősítések a Kibocsátó kérésére készültek.

*stabil minősítői kilátással

**pozitív minősítői kilátással

A Moody’s esetén a hosszú- és a rövidlejáratú deviza betét, valamint alárendelt deviza adósság (LT2 és UT2) minősítései a spekulatív kategóriába sorolhatóak, míg a hosszú- és a rövidlejáratú forint betét besorolások a befektetésre ajánlott

kategóriába tartoznak.

Az S&P hosszú- és rövidlejáratú deviza adós, valamint a hosszú- és rövidlejáratú forint adós minősítései egyaránt spekulatív kategóriát képviselnek.

A minősítések részletes leírása megtalálható a Moody’s és a Standard & Poor’s hivatalos weboldalán.

B.18.-

B.50.

nem értelmezhető

OTP Bank	Minősítés	Aktuális
Moody's	Hosszúlejáratú deviza betét	Ba2*
	Hosszúlejáratú forint betét	Baa3*
	Rövidlejáratú deviza betét	Not-Prime
	Rövidlejáratú forint betét	Prime-3
	Alárendelt deviza adósság (LT2)	Ba3
	Alárendelt deviza adósság (UT2)	B1(hyb)
Standard & Poor's	Hosszú lejáratú deviza adós minősítés	BB**
	Hosszú lejáratú forint adós minősítés	BB**
	Rövid lejáratú deviza adós minősítés	B
	Rövid lejáratú forint adós minősítés	B

C. SZAKASZ – ÉRTÉKPAPÍROK

C.1.	A Kibocsátó jelen Kötvényprogramja keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet nyilvános forgalomba hozatali eljárások során. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 200.000.000.000 Ft-ot (kétszázmilliárd forintot), vagy ennek megfelelő EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON összeget (ezen EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON összeg forintra való átszámításánál a forgalomba hozatal napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni). A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 200.000.000.000 Ft (vagy ennek megfelelő összegű EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON) össznévértékben hoz forgalomba Kötvényeket. A Kötvények a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet (“Kötvényrendelet”), illetve a Tpt. 12/B.§ értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényrendelet alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el. A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények minimum 30 napos és maximum 15 éves futamidejűek, fix, változó kamatozású, indexált kamatozású vagy diszkont kötvények. A Kötvények jegyzési vagy aukciós eljárás útján kerülnek kibocsátásra az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek feltételei szerint.
C.2.	A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények több Sorozatban és a Sorozatokon belül több Részletben hozhatók forgalomba, HUF-ban, vagy EUR-ban, vagy USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban.
C.3. – C4.	nem értelmezhető
C.5.	A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában valamint Horvátországban kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek. A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni. A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvényekre vonatkozóan az itt meghatározottakon kívül nincsen átruházási korlátozás, kivéve, ha az adott Sorozat tekintetében a kibocsátás Végleges Feltételei ilyen korlátozás alkalmazását írják elő. Ez esetben a Kötvényrendelet alapján a korlátozásba ütköző átruházás semmis.
C.6. – C.7.	nem értelmezhető

C.8.

A Kötvények a Kötvényrendelet és a Tpt. 12/B.§ értelmében, hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Tpt. 12/B.§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

A Kötvények – amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek eltérően nem rendelkezik – a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg.

C.9.

A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény,

(i) amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");

(ii) amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");

(iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény");

(iv) amelynek Kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény");

(v) amelyre a kamat névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény")

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően.

A Kötvény vonatkozásában – amennyiben alkalmazandó – a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra, a számítást végző ügynök nevére és a várható hozamra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a Központi Számlavezető nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a Központi Számlavezető mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír- számlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Számlavezető vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével. Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül.

A nem természetes személy Befektetőt/Kötvénytulajdonost a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti szerződésben vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, szerződésben meghatározott módon és terjedelemben. A Kibocsátó a Kötvénytulajdonosokat képviselő szervezetet megnevezhet és ilyen képviseletre vonatkozó szabályokat megállapíthat.

Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, a Kötvények tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.

C.10.

Az Indexált Kamatozású Kötvények olyan hitelpapírok, amelyek kamata előre nem meghatározott, hanem valamely index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyam- vagy hozamváltozása alapján kerül meghatározásra. Az ilyen index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék önmagában is számottevő hitel, piaci vagy egyéb kockázatot testesíthet meg.

A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények piaci ára ingadozó lehet, valamint, hogy az adott feltételektől függően akár semmilyen kamatösszegre sem lesznek jogosultak.

A fenti tényezőket is figyelembe véve fontos kiemelni, hogy az egyes kötvények lejárat előtti értékesítése során a befektetők számára realizálható hozam lényegesen is eltérhet a lejáratig történő tartással realizálható hozamtól, sőt az akár veszteséggel is járhat.

C.11.

Jelen Alaptájékoztató két alaptájékoztatót foglal magában, amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az itt megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó – az erre vonatkozó eljárások lefolytatását követően – kezdeményezheti a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), a Szlovák Értéktőzsdére (BSSE), a Bolgár Értéktőzsdére (BSE), illetve a román Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), erre azonban kötelezettséget nem vállal.

C.12.

– C.22.

nem értelmezhető

D. SZAKASZ – KOCKÁZATOK

D.1.

nem értelmezhető

D.2.

Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia az itt felsorolt valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt kockázati szempontokra. Az alább felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon.

A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok

A banki, illetve pénzügyi szolgáltatások jelentősen befolyásoltak a különböző gazdasági környezet tényezőinek alakulásától. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik a kötvények kamatainak, illetve törlesztéseinek fizetését. Ilyen típusú kockázati tényező lehetnek: Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok, a gazdaság konjunktúrahelyzetéből eredő kockázatok, szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok, versenyhelyzet a bankszektorban, a forint árfolyamával kapcsolatos kockázatok, az euró bevezetése.

Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat)

Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok befolyásolhatják a Bank jövőbeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó fizetőképességét, mely a Kötvénytulajdonos számára kibocsátói kockázatként jelenik meg. A Bank működése során a következő fő kockázatokkal szembesül: hitel-, kamat-, likviditási-, devizaárfolyam kitettségi- és működési kockázat, peres eljárások kockázata, folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatok, általános csoportszerkezet kockázatai, az OTP Csoport működése engedélyektől függ.

A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok

A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyeket az ezek vonatkozásában illetékes Felügyelet visszavonhatja a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben, például ha a Kibocsátó törvény által tiltott tevékenységet folytat vagy már nem felel meg a prudens működésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A működéshez szükséges engedélyek bármely okból történő visszavonása lényeges hátrányos hatással lehet a Kibocsátó üzletmenetére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére, mivel ezen engedélyek hiányában nem jogosult folytatni az engedélyköteles tevékenységeit.

Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok

Az OTP Bank – valamint az OTP Bank által képviselt áfa-csoport – tevékenysége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság az általa meghatározott ellenőrzés vizsgálati programja alapján végez ellenőrzéseket az OTP Bank, valamint az OTP Bank által képviselt áfa-csoport tevékenységét illetően.

Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok

A Kibocsátó, valamint az OTP Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amely már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhat.

Bár a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport jelenleg nem számít arra, hogy bármely olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire, a Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére.

Általános jogi kockázatok

Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás.

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor- specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.

Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok

A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti az üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére.

Idegen források / saját tőke arány

A Kötvényprogram együttes keretösszege és a Kibocsátó legutolsó közgyűlés által elfogadott auditált IFRS konszolidált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege együttesen meghaladja a Kibocsátó konszolidált saját tőkéjének összegét (jelen arányszám mértéke: 7,84).

D.3.

A kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. Ilyen kockázatok lehetnek: piaci kockázatok a kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan, devizaárfolyam kockázat, az aukciós eljárás kockázata, jegyzési eljárás kockázata, likviditási kockázat, továbbá annak kockázata, hogy az MNB a szanálási eljárás során gyakorolhatja a Kötvényekre vonatkozóan a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó jogosultságát, amelyekkel kapcsolatban a Kibocsátó felhívja a Befektetők figyelmét, hogy a magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyam- illetve tőkeveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.

D.4.

– D.6.

nem értelmezhető

E. SZAKASZ – AJÁNLATTÉTEL

E.1.-

E.2a.

nem értelmezhető

E.2b.

Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása.

A Kötvényprogram célja, hogy a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához időről időre kötvénykibocsátásokon keresztül biztosítson forrásokat.

E.3.

Az ajánlattétel feltételeinek ismertetése.

Az adott forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új Sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatja és azt közzéteszi a Közzétételi Helyeken.

Az Összefoglaló alkalmazásában Közzétételi Helynek minősülnek a következők: (i) a Kibocsátó honlapja (xxx.xxxxxxx.xx); (ii) a Budapesti Értéktőzsde honlapja (xxx.xxx.xx), (iii) az MNB által működtetett,

hivatalos információtárolási rendszer honlapja (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx); (iv) a nyilvánosan forgalomba hozott

	értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerinti, egy honlappal rendelkező média szerkesztőségének történő megküldés. Amennyiben az Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott Kötvények a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezetésre kerülnek, úgy e szabályozott piac által előírt hely is Közzétételi Helynek minősül, ezen Kötvények vonatkozásában.
E.4.	A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok, és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség.
E.5. - E.6.	nem értelmezhető
E.7.	Nincs a Kibocsátó által a kibocsátással kapcsolatban a befektetőre terhelt költség, de a befektetőknek számolniuk kell azzal, hogy a Kötvények, mint dematerializált értékpapírok értékpapírszámlán kerülnek nyilvántartása, amely költséggel járhat a befektető részére.

II. KOCKÁZATOK

1. A KIBOCSÁTÓVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt kockázati szempontokra. Az itt felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon.

1.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok

A gazdaság különböző tényezőinek alakulása jelentősen befolyásolja a banki, illetve pénzügyi szolgáltatásokat. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik a Kötvények kamatainak, illetve törlesztőrészleteinek megfizetését.

1.1.1 Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok

A gazdaság különböző szegmenseiben bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek egyszeri, nagy horderejű kormányzati intézkedések meghozatalát teszik szükségessé. Az intézkedések közvetlenül vonatkozhatnak a bankrendszer szabályozására, de befolyásolhatják a gazdaság egyéb szereplőinek helyzetét is. Mindkét típusú állami beavatkozás jelentős hatással lehet a Kibocsátó működésére, jövedelmezőségére.

1.1.2 A világgazdasági fluktuációkból adódó kockázatok

Mérete és nyitottsága következtében a közép-kelet-európai gazdaságokra jelentős hatást gyakorolnak a nemzetközi, elsősorban az európai konjunkturális folyamatok. A külföldi kereslet mérséklődése mind a növekedés, mind a külkereskedelmi egyensúly tekintetében ronthatja a régiós gazdaságok pozícióit. A gazdaság növekedésének lassulása, stagnálása a bankszektor és ezen belül a Kibocsátó jövedelmezőségét is negatívan érintheti. A nemzetközi trendek hatása a kamatlábra, valamint a tőkepiaci és részvényárfolyamok alakulására jelentős hatással vannak a Kibocsátó, illetve az OTP Csoport részéről igénybe vehető forrásoldali finanszírozás elérhetőségére, ennek feltételeire.

A közép-kelet-európai gazdaságok a fentiekkel összhangban rendkívül érzékenyek továbbá a nemzetközi hitelpiac és makroökonómiai környezet változásaira. A Kibocsátó működésének feltételeit éppen ezért jelentősen befolyásolja a magyar és közép-kelet-európai gazdasági helyzet alakulása, illetve külföldi megítélésének változása. Ezen túlmenően az elmúlt időszakban a növekvő geopolitikai feszültségek is érdemi kockázatként értékelhetőek, különös tekintettel az orosz-ukrán konfliktusra.

Az OTP Bank Nyrt. és az OTP Csoport tagjai változatos működési környezetben folytatják tevékenységüket. Az OTP Bank Nyrt. mint kibocsátó eredményességét nagyban befolyásolhatja más csoporttagok eredményessége.

1.1.3 Szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok

Mint hatósági engedéllyel rendelkező Magyarországon működő bank, a Kibocsátóra is vonatkoznak olyan állami szabályozások, melyek magukba foglalják a bankok által adható kölcsönök nagyságának limitálását, az általuk folytatott befektetési tevékenység korlátozását, illetve a bankok számára előírt pénzügyi mutatók fenntartásának követelményét. A bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, versenyjogi, értékpapírjogi, adózási és egyéb szabályozások jelentős változáson mentek keresztül az Európai Unió előírásaival való harmonizáció során, és még további változások várhatók.

Az ilyen típusú kockázatok közé sorolható a bankadó hazai bevezetése (2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról), amely rövidtávon rontja a hazai bankrendszer jövedelmezőségét, versenyképességét.

A szabályozási környezet változásai a Kötvénytulajdonost közvetlenül is érinthetik, különösképpen a tőke- és kamatjövedelmeket érintő adójogszabályok módosulásain keresztül. Nincs biztosíték arra, hogy a meglévő szabályok módosítása vagy új szabályok előírása nem fogja kedvezőtlenül érinteni a Kibocsátót, vagy a Kötvénytulajdonost.

1.1.4 Versenyhelyzet a bankszektorban

A bankszektorban az elmúlt időszakban két erőteljes negatív hatás érvényesült: a válság miatt megnőtt hitelezési veszteségek mellett a kormányzati intézkedések (kedvezményes végtörlesztés, bankadó, tranzakciós illeték, devizahiteles mentőcsomag, csődbement brókercégekhez kapcsolódó kártalanítási kötelezettségek) sem segítették a bankokat. Mindezek eredményeképpen a piaci szereplők átértékelték magyarországi stratégiájukat, amely a hitelezési aktivitás jelentős csökkenését vonta maga után. Ezt elsősorban a kkv-szegmensben ellensúlyozza az MNB által elindított hitelprogram. A betétgyűjtés és forrásszerzés kapcsán – ami összefügg az egyre nehezebbé váló ügyfélszerzéssel is – azonban inkább a verseny fokozódása várható. Ezt indokolja a finanszírozási kockázat általános mérőszámának tekintett hitel/betét mutató csökkentése a már megfelelőnek tartott 100% körüli szintekre, valamint a Bázel III szabályozás is. A bankpiacon esetlegesen bekövetkező felvásárlások és kivonulások növelhetik a koncentrációt, de ez nem feltétlenül gyengíti a versenyt, sőt akár teret nyithat egyes piaci szereplők, például a takarékszövetkezeti szektor tagjai számára.

1.1.5 Az euró bevezetése

Abban az esetben, ha a Kötvényprogram keretében kibocsátott, forintban denominált Kötvények futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, az eredetileg forintban denominált Kötvények egyes kifizetéseire már egy, a jövőben meghatározásra kerülő forint/euró árfolyamon számított értékű euróban kerül sor.

Amennyiben az USA dollárban denominált Kötvény futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, akkor a Kötvénytulajdonosok forint/USA dollár árfolyamkockázata euró/USA dollár árfolyamkockázattá alakul.

Amennyiben a CHF/BGN/HRB/RSD/UAH/RON devizákban denominált Kötvény futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, akkor a Kötvénytulajdonosok forint és a fenti devizák között fennálló árfolyamkockázata euró és fenti devizák közötti árfolyamkockázattá alakul.

1.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat)

1.2.1 Hitelkockázat

A hitelkockázat az üzletfelek Bankcsoporttal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek nem teljesítése miatt felmerülő pénzügyi veszteség kockázata. A Bankcsoport vizsgálja a hitelért folyamodó ügyfelek hitelképességét és a kockázatértékelés alapján dönt a hitel odaítéléséről, illetve hitellimitek felállításáról . A hitelfelvevők minősítését

rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a kockázati limiteket (ügyféllimiteket). A kockázati limitek megállapításakor a különböző biztosítéktípusok is figyelembe vételre kerülnek. Az esetlegesen problémássá váló

hitelekből származó veszteségekre a Bank céltartalékot képez.

1.2.2 Kamatkockázat

A Bankcsoport a piaci kamatlábak kedvezőtlen irányú elmozdulásából származó, a nettó kamatbevétel, illetve a portfolió piaci értékének csökkenésében jelentkező potenciális veszteséget adott keretek között kívánja tartani. Ennek érdekében a Bankcsoport folyamatosan méri a kamatkockázati kitettségét. Ugyanakkor semmilyen biztosíték nem adható arra, hogy a kamatkockázat egyáltalán nem fogja hátrányosan befolyásolni az OTP Csoport gazdálkodását.

1.2.3 Likviditás és piaci kockázatok

Az OTP Csoport folyamatosan építi ki a nemzetközileg is általánosan alkalmazott centralizált piaci kockázatkezelési rendszerét (humánerőforrás, hardver, szoftver kiépítése). Az OTP Bank Igazgatósága által elfogadott csoportszintű piaci kockázatkezelési szabályzat valamint a likviditás kockázat kezelési szabályzat megfogalmazza egyrészt azokat a minimális módszertani, limit-megállapítási és jelentési követelményeket, amelyeket minden csoporttagnak alkalmazni kell, másrészt az OTP Csoport egészére vonatkozóan meghatározza a maximálisan elfogadható piaci kockázati kitettséget. Az OTP Bank a piaci kockázatoknak leginkább kitett külföldi és belföldi csoporttagok pozícióját számítógépes rendszer segítségével valós időben nyomon követi, így a „dealing-room” piaci pozícióira vonatkozó limitek kihasználtsága a nap folyamán bármikor lekérdezhető, és az esetleges limittúllépésről a megfelelő vezetők jelentést kapnak. A likviditás menedzsment egységes keretek között működik, csoportszintű ALM stratégia mentén.

1.2.4 Az OTP Csoport devizaárfolyam kockázati kitettsége

Az OTP Bank Eszköz-Forrás Bizottsága („Eszköz-Forrás Bizottság”) egyedi és globális nettó nyitott pozíciós (napvégi /overnight/ és napközbeni /intraday/), valamint veszteség limitekkel határolja be a kitettséget. A limitek az üzletpolitikai és piaci viszonyok alapján kerülnek meghatározásra, kihasználtságuk nyomon követése folyamatos. Alapelvként a passzív Treasury-vel rendelkező bankok pozíciós limitei lehetővé teszik a banki pozíciók hatékony kezelését, de a kitettség zárására ösztönöznek. Az aktív Treasury-vel rendelkező bankok esetében a pozíciós limitek célja, hogy normál piaci körülmények között behatárolják a potenciális veszteség maximális értékét. A devizanemenkénti pozíciós limiteknek és a teljes nettó nyitott pozícióra vonatkozó overnight limiteknek köszönhetően normál piaci körülmények között, adott időtávon realizálható veszteség nagy valószínűséggel nem haladja meg az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott tolerálható veszteség szintjét. Annak érdekében, hogy az OTP Bank veszteségei turbulens piaci körülmények között is behatároltak maradjanak, az OTP Bank kockáztatott érték alapú mutatókat és napi veszteség limitet alkalmaz. A limitek célja, hogy a megnövekedett piaci bizonytalanság közepette a pozíciók zárására ösztönözzenek. Az OTP Bank mind a belföldi, mind a külföldi deviza spot és derivatív piacon részt vesz.

1.2.5 Működési kockázat

Működési kockázat alatt a nem megfelelően kialakított vagy hibásan végbemenő üzleti folyamatokból, ember által okozott hibákból, rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve a külső környezetből eredő veszteségek bekövetkezésének valószínűségét értjük, amit a Bankcsoport, megfelelő kontrollkörnyezet kialakításával, és kockázati tudatossággal igyekszik a minimumra szorítani. Működési kockázatok, sajátosságukból adódóan minden banki folyamatban jelentkezhetnek, így kezelésükkel kapcsolatos feladatok a OTP Csoport egészét érintik. Az OTP Bank csoportszinten egységes módszertan alapján, a következő eszközökkel igyekszik a működési kockázatokat kezelni:

(a) Csoportszintű Működési Kockázatkezelési Bizottság felállítása

(b) Tőkekövetelmény számítása a fejlett (AMA) módszertan szerint

(d) Folyamatalapú önértékelés elvégzése évente, amelynek során az egyes banki területeken átívelő folyamatok gazdáinak, a Kockázatkezelés által kiadott módszertan alapján, értékelniük kell saját működési kockázati profiljukat, és annak változásait, a kontrollkörnyezetük megfelelőségét. Az azonosított problémák kezelésére akciótervet kell megfogalmazniuk.

(e) Esettanulmányok készítése a jelentős működési kockázati eseményekről.

(f) Kulcs kockázati mutatók segítségével a kockázati trendek figyelemmel kísérése, a mutatók negatív jelzése esetén intézkedések meghozatala

(g) Forgatókönyv-elemzések készítése a ritkán bekövetkező, de jelentős veszteséghatású események értékelésére

(h) Kockázattudatosság és a kockázatok átláthatóságának fejlesztése

1.2.6 Xxxxx és hatósági eljárásokból eredő kockázatok

A Kibocsátó, valamint az OTP Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amelyek már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhatnak. Bár a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport jelenleg nem számít arra, hogy bármely olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire, a Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére. A legfontosabb peres eljárásokról szóló további tájékoztatás megtalálható a Regisztrációs Okmány 13.5 „Bírósági, választottbírósági és hatósági eljárások” pontja alatt.

1.2.7 Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok

A Kibocsátó – valamint a Kibocsátó által képviselt áfa-csoport – tevékenysége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság az általa meghatározott ellenőrzés vizsgálati programja alapján végez ellenőrzéseket a Kibocsátó, valamint a Kibocsátó által képviselt áfa-csoport tevékenységét illetően.

1.2.8 Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok

A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére

1.2.9 A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok

1.2.10 Általános jogi kockázatok

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.

1.2.11 Idegen források / saját tőke arány

2. A KÖTVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A Kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) – mely 2014. július 11-én lépett hatályba és mely a Kibocsátóra is kiterjedő hatállyal bír – kötelezően előírja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek (a továbbiakban: BRRD) történő megfelelést. Ennek értelmében a Szanálási törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségekre – így a Kötvényekre – is alkalmazni kell a Szanálási törvénynek a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó rendelkezéseit, melynek értelmében az MNB a szanálási feltételek fennálltakor elhatározhatja az érintett intézmény feltőkésítését, vagy határozhat azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek. A hitelezői feltőkésítés intézménye a Kibocsátóra is kötelezően alkalmazandó, továbbá a Kötvények tekintetében is gyakorolható, mert azok nem esnek a kivételi körbe (BRRD 44. cikk (2) bekezdésben meghatározott esetek (pl.: biztosított betétek, biztosítékkal fedezett kötelezettségek) a BRRD 108. cikk a) pontjában említett betétek (pl.: természetes személyek és MKV-k, KKV-k biztosítható betéteinek azon része, amely meghaladja a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatárt) amennyiben a kötelezettségek harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak továbbá amennyiben a kötelezettségek azt követően keletkeztek, hogy a tagállam az ezen cikkben foglalt rendelkezést átültető jogszabály(oka)t elfogadták.

Az Európai Bankhatóság ú.n. szabályozási technikai standard-tervezeteket dolgozott ki, mely pontosabb szabályokat fogalmaz meg a hitelezői feltőkésítés intézményére. Ennek értelmében a hitelezői feltőkésítés hatálya alá tartozó kötelezettségekre – így a Kötvényekre is – a Felügyelet gyakorolhatja azon jogosultságát, hogy csökkentse a kötelezettségvállalás összegét (tehát Kötvények vonatkozásában előfordulhat hogy a Felügyelet csökkenti azok árfolyamértékét), hogy átalakítsa az érintett szervezet (hitelfelvevő) kötelezettségeit általa kibocsátott, részvényekké vagy más tulajdonjogot megtestesítő értékpapírrá (tehát sor kerülhet rá, hogy a Kötvények átalakításra kerülnek a Kibocsátó által kibocsátott részvényekké), továbbá hogy akár törölje az érintett szervezet (hitelfelvevő) által kibocsátott hiteljogviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközöket (tehát akár a Kötvények törlésére is sor kerülhet).

Fent leírtak alapján megállapítható, hogy a Kötvények a BRRD-ben és a Szanálási törvényben rögzített hitelezői feltőkésítés kötelezettségének hatálya alá tartoznak, ezért a Kötvények tekintetében sor kerülhet a fent hivatkozott jogkövetkezmények Felügyelet általi alkalmazására.

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan

Hozamemelkedés esetén, a Kötvényeken (hátralévő átlagos futamidejük függvényében) árfolyamveszteség keletkezik.

Diszkont Kötvények

A Diszkont Kötvények árfolyama az azonos futamidejű, Fix Kamatozású Kötvények árfolyamához képest érzékenyebben reagál a piaci hozamváltozásokra.

Változó Kamatozású Kötvények

Egyszerű – egy piaci referenciához képest fix felárat fizető – Változó Kamatozású Kötvény esetén a piaci kockázat kisebb, mint Fix Kamatozású, vagy Diszkont Kötvények esetén.

Indexált Kamatozású Kötvények

Külön felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények olyan hitelpapírok, amelyek kamata előre nem meghatározott, hanem valamely index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyam- vagy hozamváltozása alapján kerül meghatározásra. Az ilyen index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék önmagában is számottevő hitel, piaci vagy egyéb kockázatot testesíthet meg.

A fenti tényezőket is figyelembe véve fontos kiemelni, hogy az egyes kötvények lejárat előtti értékesítése során a befektetők által realizálható hozam lényegesen is eltérhet a lejáratig történő tartással realizálható hozamtól, sőt az akár veszteséggel is járhat.

2.2. Likviditási kockázat

A magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyamveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.

2.3. Devizaárfolyam-kockázat

A Kibocsátó a Kötvények kamatait illetve a tőketörlesztést a Végleges Feltételekben a Sorozat Meghatározott Pénznemeként meghatározott devizában (forintban, vagy euróban, vagy USA dollárban, CHF-ben, BGN-ben, HRK- ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban) fogja kifizetni. A forint/euró, a forint/USA dollár, illetve az euró/USA dollár, valamint a fentiekben felsorolt devizák és a forint keresztárfolyama a futamidő alatt változhat. Ez az árfolyamingadozás kockázatot jelenthet azon Kötvénytulajdonosok számára, akik a Végleges Feltételekben Meghatározott Pénznemtől eltérő pénznemben denominált eszközökbe fektetnek be, illetve tartják nyilván befektetéseiket („Befektető devizája”).

A Befektető devizájának felértékelődése a Kötvény devizájához képest csökkenti (1) a Kötvényeken a Befektető devizájában realizálható hozamot, (2) a Kötvények tőketartozásának a Befektető devizájában nyilvántartott értékét, (3) a Kötvényeknek a Befektető devizájában nyilvántartott piaci értékét.

2.4. Az aukciós eljárás kockázata

Az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az aukción csak a Kibocsátó által – árfolyamelvárása alapján, a benyújtott ajánlatok ismeretében – elfogadhatóként meghatározott legalacsonyabb árfolyamon, illetve az ezen árfolyam felett benyújtott ajánlatok kerülhetnek elfogadásra, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek.

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia megszűnése

A jegyzési eljárás szabályaiból adódóan aluljegyzés esetén meghiúsulhat a kibocsátás, túljegyzés esetén pedig nincs biztosíték arra, hogy a lejegyezni kívánt ajánlatok maradéktalanul elfogadásra kerülnek.

Túljegyzés esetén a Kibocsátó három nap elteltével dönthet a jegyzés lezárásáról. Ebben az esetben a meghirdetett jegyzési időszak későbbi időpontjában jegyezni szándékozó befektetőknek már nem lesz alkalma a jegyzés megtételére, illetve a jegyzés lezárásig pénzügyi teljesítést elmulasztó befektetők jegyzése érvénytelen lehet.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény hatályba lépése következtében - mely módosította a hatályos Hpt. (2013. évi CCXXXVII. törvény) betétbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit a Kötvényekre már nem vonatkozik az OBA garancia.

III. REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY

1. FELELŐS SZEMÉLYEK / FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztatóban szereplő információkért a Kibocsátó, azaz az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., cégjegyzékszáma: 01-10-041585) tartozik felelősséggel.

Az OTP Bank Nyrt. ezúton nyilatkozik arról, hogy az elvárható gondosság mellett, lehető legjobb tudása szerint készített jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, illetve a Kibocsátó megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket, továbbá nem tartalmaz félrevezető adatot, téves következtetés levonását elősegítő csoportosítást, elemzést, amely a befektetés megalapozott megítélését veszélyezteti.

Budapest, 2015. augusztus 12.

OTP Bank Nyrt.

2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

A Kibocsátó könyvvizsgálójának neve és címe a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx. 00/x., xxxxxxxxxxxxxxx: 00-00-000000

A könyvvizsgálatért felelős személy:

xx. Xxxxx Xxxxxx (könyvvizsgálói igazolvány-száma: 007118).

A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli véleménnyel látta el a Kibocsátó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint (IFRS) készült konszolidált 2014. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait.

A Közgyűlés a Társaság 2015. évi, számviteli törvény előírásainak megfelelő egyedi Éves beszámolójának, valamint konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára könyvvizsgáló társaságként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t (000083, 1068 Budapest, Xxxxx Xxxxxx út 84/c.) választotta meg a 2015. május 1-jétől 2016. április 30-ig terjedő időtartamra.

A Közgyűlés hozzájárult a könyvvizsgálatért felelős személyként xx. Xxxxx Xxxxxx, 007118 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez, elháríthatatlan akadályoztatása esetén Xxxx Xxxxxx, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelős személy kijelöléséhez.

A Könyvvizsgálónak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban.

3. KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

3.1. Az OTP Csoport 2014. évi konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása

A Bankcsoport konszolidált számviteli vesztesége éves szinten 102,3 milliárd forint volt, szemben az előző év 64,1 milliárd forintos nyereségével. A jelentős éves romlás hátterében az összességében negatív eredményhatású korrekciós tételek számottevő emelkedése áll. Ezek a tételek alapvetően 4 kategóriába sorolhatóak5:

– a magyarországi fogyasztói hitelszerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri negatív eredményhatására vonatkozó becslés 155,9 milliárd forint (adó után).

– ukrán operációval kapcsolatos tételek:

▪ 2014 második negyedévében leírásra került az ukrán leánybank kapcsán konszolidált szinten, IFRS szerint nyilvántartott goodwill egésze. Továbbá negyedik negyedévben az MSzSz egyedi nyilvántartás szerinti goodwill egésze és a részesedés egy része került leírásra. A kapcsolódó adópajzs hatás figyelembe vételével ezen tételek adózás utáni eredményhatása összesen -5 milliárd forint volt 2014-ben, ebből a második negyedévben -11,6 milliárd forint, a negyedik negyedévben +6,6 milliárd forint merült fel. A negyedik negyedévben a goodwill/részesedés értékcsökkenés soron jelentkező 6,6 milliárd forintnyi adópajzs hatás oka, hogy az OTP Bank egyedi mérlegében MSzSz szerint nyilvántartott ukrán goodwill egésze leírásra került a negyedik negyedévben, valamint az ukrán leánybanki részesedés kapcsán értékvesztés került elszámolásra magyar számvitel szerint. Maga a leírás a konszolidált IFRS mérleget és eredményt nem érintette, az elszámolt értékvesztéshez kapcsolódóan összességében jelentkező 6,6 milliárd forintos adópajzs viszont növelte a Csoport IFRS számviteli eredményét;

▪ a teljes krími bruttó hitelállomány arányában a hitelek céltartalék fedezettsége elérte a 100%-ot, melynek negatív hatása 2014-ben 7,9 milliárd forint adózás után;

▪ a donyecki és luganszki megyékben meglévő teljes bruttó hitelállomány arányában 99,4%-ra emelte a Bank a céltartalék fedezettséget, ennek adózás utáni negatív hatása 2014 negyedik negyedévében 18,7, míg 2014 egészében 25,5 milliárd forint (adózás után). A kialakult fegyveres konfliktus és speciális helyzet következtében a normál gazdasági tevékenység gyakorlatilag szünetel. A negyedik negyedévben a 17-ből 15 fiókot bezárt a Bank, a régióban 2 működő fiók maradt 2014 végén;

– a pénzügyi szervezeteket terhelő − döntően magyar, kisebb mértékben szlovák − banki különadó adózás utáni negatív hatása 30,2 milliárd forint;

– a Banco Popolare Croatia akvizícióval kapcsolatos tételek pozitív hatása 4,1 milliárd forint (adózás után).

A felsorolt korrekciós tételek teljes összege 2014-ben elérte a -220,3 milliárd forintot szemben az előző év közel -82 milliárd forintos összegével.

Az OTP Csoport 2014. évi auditált konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása6:

A 2014. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA (millió forintban)	2014	2013	Változás (%)
Kamatbevétel:
Hitelekből	708 873	771 542	-8,1
Bankközi kihelyezésekből	94 941	207 951	-54,3
Értékesíthető értékpapírokból	41 969	71 743	-41,5
Lejáratig tartandó értékpapírokból	39 934	33 002	21,0
Más bankoknál és a Nemzeti Bankoknál vezetett számlákból	16 498	4 207	292,2
Kereskedési célú értékpapírokból	0	924	-100,0
Egyéb	7 015	0
Összes kamatbevétel	909 230	1 089 369	-16,5
Kamatráfordítások:
Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségekre	100 615	189 539	-46,9
Ügyfelek betéteire	000 000	000 236	-29,9

5 Forrás: Üzleti jelentés - Az Igazgatóság jelentése a Társaság 2014. évi üzleti tevékenységéről

6 Forrás: OTP Bank Nyrt., Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített auditált konszolidált pénzügyi kimutatások a 2014. december 31-ével zárult évről

Kibocsátott értékpapírokra	13 826	34 896	-60,4
A 2014. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA (millió forintban)	2014	2013	Változás (%)
Alárendelt kölcsöntőkére	13 883	11 412	21,7
Egyéb	6 630	2 558	159,2
Összes kamatráfordítás	273 133	435 641	-37,3
NETTÓ KAMATBEVÉTEL	636 097	653 728	-2,7
Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre	446 830	262 569	70,2
NETTÓ KAMATBEVÉTEL A HITELEZÉSI ÉS KIHELYEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA UTÁN	189 267	391 159	-51,6
Díj-, jutalék bevételek	265 392	257 135	3,2
Díj-, jutalék ráfordítások	49 736	55 378	-10,2
Xxxxx, jutalékok nettó eredménye	215 656	201 757	6,9
Deviza műveletek nettó nyeresége	156 918	18 279	758,5
Értékpapírok nettó árfolyamnyeresége (+) / vesztesége (-)	6 911	11 546	-40,1
Osztalékbevételek	4 824	2 474	95,0
Értékvesztés képzése (-) / feloldása (+) lejáratig tartandó és értékesíthető értékpapírokra	-297	11	-2800,0
Egyéb működési bevételek	14 379	26 392	-45,5
Egyéb működési ráfordítások	-232 609	-39 795	484,5
- ebből: fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos kötelezettségekre képzett céltartalék	-194 798	0
Nettó működési eredmény	-49 874	18 907	-363,8
Személyi jellegű ráfordítások	206 335	204 277	1,0
Értékcsökkenés és amortizáció	65 947	78 017	-15,5
Egyéb általános költségek	236 410	244 477	-3,3
Egyéb adminisztratív ráfordítások	508 692	526 771	-3,4
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY	-153 643	85 052	-280,6
Társasági adó	51 385	-20 944	-345,3
NETTÓ EREDMÉNY	-102 258	64 108	-259,5

2014. DECEMBER 31-I KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁSA (millió forintban)	2014	2013	Változás (%)
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Nemzeti Bankokkal	2 307 632	539 125	328,0
Bankközi kihelyezések, követelések, a kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után	281 006	273 479	2,8
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	289 275	415 605	-30,4
Értékesíthető értékpapírok	839 152	1 637 255	-48,7
Hitelek, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után	5 864 241	6 245 210	-6,1
Részvények és részesedések	23 381	23 837	-1,9
Lejáratig tartandó értékpapírok	709 369	580 051	22,3
Tárgyi eszközök	206 440	261 523	-21,1
Immateriális javak	158 721	193 721	-18,1
Egyéb eszközök	291 835	211 241	38,2
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	10 971 052	10 381 047	5,7

2014. DECEMBER 31-I KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁSA (millió forintban)	2014	2013	Változás (%)
Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek	708 274	784 212	-9,7
Ügyfelek betétei	7 673 478	6 866 606	11,8
Kibocsátott értékpapírok	267 084	445 218	-40,0
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	183 994	87 164	111,1
Egyéb kötelezettségek	592 088	421 353	40,5
Alárendelt kölcsöntőke	000 000	000 162	5,5
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	9 706 886	8 871 715	9,4

Jegyzett tőke	28 000	28 000	0,0
Eredménytartalék és egyéb tartalékok	1 288 757	1 532 164	-15,9
Visszavásárolt saját részvény	-55 940	-55 599	0,6
Nem ellenőrzött részesedések	3 349	4 767	-29,7
SAJÁT TŐKE	1 264 166	1 509 332	-16,2

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	10 971 052	10 381 047	5,7

3.2. Az OTP Csoport 2015. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján7

Az OTP Csoport 2015 első negyedévében 28,3 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el, mely 20%-kal elmarad az egy évvel korábbitól, de lényegesen meghaladja a 2014. negyedik negyedévi eredményt. A jelentős q/q eredményjavulás elsősorban a mérsékeltebb kockázati költségeknek köszönhető, emellett a működési eredmény is 8%- kal javult. A korrekciós tételek hatását nem tartalmazó korrigált adózás előtti eredmény közel 30,6 milliárd forint volt az első negyedévben (-22% y/y, +148% q/q). Az effektív társasági adóráta 2015 1Q-ban 7,4% volt. Az alacsony adóterhelés döntően az OTP Core-nál a leányvállalati befektetések átértékelődéséhez kapcsolódó pozitív adópajzshoz, illetve az orosz és ukrán leánybankok esetében elszámolt halasztott adóhoz köthető. Az OTP Csoport konszolidált számviteli adózott eredménye 1,9 milliárd forint volt, szemben az előző negyedév 10,9 milliárd forintos, illetve a bázisidőszak 5,9 milliárd forintos nyereségével. A tárgyidőszakban az alábbi fontosabb korrekciós tételek kerültek elszámolásra:

▪ Ukrajnában a donyecki és luganszki megyékben meglévő kitettségekre további kockázati költség került képzésre, ennek adózás utáni negatív hatása 1,2 milliárd forint

▪ a romániai Banca Millennium akvizíciójával kapcsolatban elszámolt badwill pozitív hatása 1,6 milliárd forint (adózás után)

A negyedéves konszolidált korrigált eredményen belül jelentősen átrendeződtek az egyedi teljesítmények: az OTP Core korrigált adózott eredménye 29,4 milliárd forint, a DSK Banké pedig 17,6 milliárd forint volt. A többi kelet-közép- európai leánybank összesen további 1 milliárd forinttal járult hozzá a csoportszintű profithoz, valamennyi nyereséges volt. Negyedéves alapon mérséklődött az ukrán leánybank vesztesége: összesen 10,2 milliárd forint volt a kelet-ukrajnai korrekciós tételek nélkül, azzal együtt pedig 11,3 milliárd forint. Ugyanakkor az orosz negatív eredmény 11,4 milliárd forint volt az újonnan felállított online bank, a Touch Bank 0,7 milliárd forintos veszteségét is beszámítva.

7 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.) nem auditált

Eredménykimutatás (millió forint)	2014 1Q	2015 1Q	Változás (%)
Konszolidált adózás utáni eredmény	5.864	1.913	-67
Korrekciós tételek (összesen)	-29.449	-26.416	-10
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül	35.312	28.329	-20
Adózás előtti eredmény	38.983	30.579	-22
Működési eredmény	108.161	95.374	-12
Összes bevétel	210.184	189.446	-10
Nettó kamatbevétel	162.453	142.727	-12
Nettó díjak, jutalékok	42.040	37.293	-11
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek	5.691	9.426	66
Működési kiadások	-102.023	-94.071	-8
Kockázati költségek	-68.945	-64.468	-6
Egyedi tételek	-233	-328	41
Társasági adó	-3.671	-2.249	-39
Főbb mérlegtételek záróállományok (millió forint)	2014 1Q	2015 1Q	(%)
Mérlegfőösszeg	10.139.918	10.714.446	6
Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt)	6.089.357	5.600.813	-8
Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt)	7.411.249	6.680.786	-10
Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt)	-1.321.892	-1.079.973	-18
Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt)	6.795.144	7.567.531	11
Kibocsátott értékpapírok	376.128	253.763	-33
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke	280.278	244.017	-13
Saját tőke	1.440.662	1.196.125	-17
Teljesítménymutatók korrigált eredmény alapján (%)	2014 1Q	2015 1Q	(%-pont)
XXX (korrigált adózott eredményből)	9,7%	9,3%	-0,4
ROA (korrigált adózott eredményből)	1,4%	1,1%	-0,3
Működési eredmény marzs	4,28%	3,57%	-0,71
Teljes bevétel marzs	8,31%	7,09%	-1,22
Nettó kamatmarzs	6,42%	5,34%	-1,08
Működési költség/mérlegfőösszeg	4,03%	3,52%	-0,51
Kiadás/bevétel arány	48,5%	49,7%	1,1
Kockázati költség/bruttó hitelállomány	3,78%	3,66%	-0,12
Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg	2,73%	2,41%	-0,31
Effektív adókulcs	9,4%	7,4%	-2,1
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány (árfolyamszűrt)	88%	73%	-15
Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) - Basel III	20,2%	16,1%	-4,1
Tier1 ráta - Basel III	16,4%	13,0%	-3,4
Common Equity Tier1 ('CET1') ráta - Basel III	16,4%	13,0%	-3,4

4. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

4.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok

4.1.1 Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok

4.1.2 A világgazdasági fluktuációkból adódó kockázatok

4.1.3 Szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok

4.1.4 Versenyhelyzet a bankszektorban

4.1.5 Az euró bevezetése

4.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat)

4.2.1 Hitelkockázat

hitelekből származó veszteségekre a Bank céltartalékot képez.

4.2.2 Kamatkockázat

4.2.3 Likviditás és piaci kockázatok

4.2.4 Az OTP Csoport devizaárfolyam kockázati kitettsége

4.2.5 Működési kockázat

(a) Csoportszintű Működési Kockázatkezelési Bizottság felállítása

(b) Tőkekövetelmény számítása a fejlett (AMA) módszertan szerint

(e) Esettanulmányok készítése a jelentős működési kockázati eseményekről.

(f) Kulcs kockázati mutatók segítségével a kockázati trendek figyelemmel kísérése, a mutatók negatív jelzése esetén intézkedések meghozatala

(g) Forgatókönyv-elemzések készítése a ritkán bekövetkező, de jelentős veszteséghatású események értékelésére

(h) Kockázattudatosság és a kockázatok átláthatóságának fejlesztése

4.2.6 Xxxxx és hatósági eljárásokból eredő kockázatok

4.2.7 Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok

4.2.8 Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok

A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére

4.2.9 A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok

4.2.10 Általános jogi kockázatok

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.

4.2.11 Idegen források / saját tőke arány

5. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

5.1. A Kibocsátó története és fejlődése

5.1.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve:

OTP Bank Nyrt.

5.1.2 A Kibocsátó cégbejegyzésének helye, időpontja és cégjegyzékszáma;

A Bankot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 1991. november 28-án, 1990. december 31-re visszamenő hatállyal a 00-00-000000 számon jegyezte be a cégjegyzékbe.

5.1.3 A Kibocsátó székhelye, társasági formája, a működésére irányadó jog, a bejegyzés országa, létesítő okirat

szerinti székhelyének (vagy a gazdasági tevékenység székhelyének, ha az eltér a létesítő okirat szerinti székhelytől) címe és telefonszáma;

A Kibocsátó székhelye: 1051 Xxxxxxxx, X. Nádor u. 16. A Kibocsátó központi telefonszáma: x00-0-000-0000. A Kibocsátó társasági formája: nyilvánosan működő részvénytársaság. A Kibocsátó működésére irányadó jog: magyar jog. A Kibocsátó bejegyzésének országa: Magyarország. A Kibocsátó működési időtartama: A Kibocsátó határozatlan időre alakult. A Kibocsátó üzleti éve a naptári évvel megegyezik.

5.1.4 A Kibocsátót érintő közelmúltbeli események, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a Kibocsátó fizetőképességének értékelését:

5.1.4.1 Főbb események 2014-ben az OTP Csoport életében

2014-ben továbbra is fennmaradt, sőt erősödött az a kettősség, melyet egyrészről javuló makrogazdasági mutatók és banküzemi tevékenység jellemez Közép-Kelet-Európában, másrészről romló kilátások és teljesítmény Ukrajnában és Oroszországban. A magyarországi működés szempontjából a 2014-es év talán két legfontosabb fejleménye, hogy a makrogazdasági környezet egyértelműen kedvező irányban változott, valamint a fogyasztói hitelekkel, azon belül különösen a deviza jelzáloghitelekkel kapcsolatos jogszabályi változások − a jelentős egyszeri veszteségek mellett − hosszabb távon egy egészségesebb és biztonságosabb működési környezetet teremtettek. Ami az OTP Csoport többi közép-kelet-európai országának gazdaságát illeti, Szlovákia, Bulgária, Románia és Montenegró esetében javuló makrogazdasági teljesítmény, folytatódó strukturális átalakulás és a hitelezés erősödése volt tapasztalható 2014 során, míg Szerbia az IMF-csomag keretében tett lépéseket a gazdaság stabilizálása érdekében. A Csoport bruttó teljesítő (DPD90+) hitelállományából 2014 végén 8,7 illetve 5,5%-kal részesülő Oroszország és Ukrajna esetében az előzetes várakozáshoz képest lényegesen rosszabb lett a helyzet. Ukrajnában a fegyveres konfliktus intenzitása 2014 4Q-ban erősödött. A 2014. év két leggyengébben teljesítő feltörekvő piaci devizája az ukrán hrivnya és az orosz rubel volt: y/y alapon 92, illetve 77%-kal értékelődtek le a dollárral szemben. Ukrajna devizatartalékai 2014 végére alacsony szintre csökkentek, a jegybank gyakorlatilag kötött devizagazdálkodást vezetett be. Az éves infláció 20% közeli volt, a gazdaság éves visszaesése pedig a negyedéves adatok alapján 6,7%-os lehetett. Oroszországban 10%-ot meghaladó mértékben emelkedtek a fogyasztói árak, a 4Q-ban beszakadó olajárak érzékenyen érintették a költségvetési bevételeket, a gazdaság az év végére recesszióba süllyedt. A jegybank a gyengülő rubel védelmében és a gyorsuló tőkekivonást ellensúlyozandó 2014. december 15-én 17%-ra emelte az irányadó kamatrátát, ami átmenetileg stabilizálta az árfolyamot. A fenti hatások miatt a Csoport jelentős veszteségeket volt kénytelen elszenvedni az ukrán és orosz leánybankoknál.

A 2014. július 4-én a magyar parlament elfogadta a 2014. évi XXXVIII. törvényt, mely kimondta a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén alkalmazott árfolyamrés semmisségét, illetve az egyoldalú szerződésmódosítások (forint hitelekre is vonatkozó) vélelmezett tisztességtelenségét, majd ehhez kapcsolódóan szeptember 24-én elfogadta a 2014. évi XL. törvényt (az ún. elszámoltatási törvényt) az elszámolás módszertani kérdéseiről.

A Kormány november 25-én elfogadta a deviza jelzáloghitelek forintosításáról szóló 2014. évi LXXVII. törvényt, amely – többek között – meghatározza a forintosítás jogi technikáját, eljárásrendjét és feltételeit.

2014. november 25-én elfogadásra került az etikus bankrendszerről szóló 2014. évi LXXVIII. törvény (az ún. „fair banking” törvény), melynek célja a fogyasztói (lakossági) hitelek esetén az átlátható árazás általánossá tétele volt. Eszerint a jövőben a bankok fogyasztói hitelek esetében csak kétféle árazási módszert alkalmazhatnak: referenciakamatozást vagy fix (kamatperiódushoz kötött) kamatozást. Ez alól kivételt képeznek a folyószámlahitelek, valamint hitelkártya szerződések. Ezen kívül a törvény rögzítette, hogy az állami kamattámogatású hitelek árazási

szabályait külön jogszabály fogja meghatározni. Az állami kamattámogatással érintett hitelek árazási szabályairól azóta megszületett a 4/2015. (I.29.) Kormányrendelet, mely az újonnan kihelyezett hitelek esetében nem jelent változást.

Az etikus bankrendszerről szóló törvény jelentős része 2015. február 1-jén lépett hatályba. A korábban hatályban lévő általános szerződési feltételeket 2015. február 1-jéig kellett az új törvényi szabályoknak megfelelően módosítani.

Bár a jelzett törvények szektor szinten jelentős terhet róttak a bankokra az elszámoltatás keretein belül, illetve negatívan érintik jövőbeli bevételeiket, a rendszerből kikerült egy olyan kockázati faktor, mely az elmúlt években folyamatos feszültséget generált és hátráltatta a bankrendszer kiszámíthatóbb, egészségesebb működését. Az OTP Csoport esetében a magyarországi fogyasztói hitelszerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri negatív eredményhatására vonatkozó becslés 155,9 milliárd forint volt (adó után) a 2014-es pénzügyi évben.

Az említett törvényekhez kapcsolódóan a devizahiteles probléma rendezésében az MNB is aktív szerepet játszott; ennek részeként 9 milliárd EUR nagyságrendig biztosított devizát a bankok számára a forintosításból származó nyitott pozíciók zárásához 2014. november 7-i árfolyamon (HUF/EUR 308,97, HUF/CHF 256,47, HUF/JPY 2,163). Az OTP Bank a törvényi változások miatt keletkező HUF/EUR nyitott pozíciót a Magyar Nemzeti Bank devizatenderein, az EUR/CHF és EUR/JPY nyitott pozíciókat piaci ügyletekkel teljes körűen fedezte még 2014-ben. Mindez azt is jelenti, hogy a CHF ezt követő felértékelődése, különös tekintettel az Svájci Nemzeti Bank 2015. január 15-i döntését követő jelentős árfolyammozgásokra, immár sem az OTP Bankot, sem a magyarországi bankokat, sem pedig a devizahiteleseket érdemben nem érintette hátrányosan, mivel a bankok a deviza jelzáloghitelek törlesztő részleteit 2015. január 1-jétől már a rögzített árfolyamokon számolták el.

2014-ben folytatódott a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakasza, az első szakaszban kihelyezett 701 milliárd forintot követően összesen 472 milliárd forint került folyósításra a hazai kis- és középvállalatok felé, míg a szerződések volumene közel 585 milliárd forint volt.

Az OTP banka Hrvatska 2014. április 24-én zárta le a Banco Popolare Croatia (BPC) 98,37%-os tulajdonrészének megvásárlására irányuló tranzakcióját. Az akvizícióhoz és az integrációhoz közvetlenül kapcsolódó eredményt befolyásoló tételek kiszűrésre kerültek a horvát eredménykimutatásból, azok konszolidált szinten, a korrekciós tételek között kerülnek bemutatásra. A harmadik negyedévben az OBH 100%-ra növelte tulajdonrészét a BPC-ben. Az év végére a BPC integrációja sikeresen lezárult.

5.1.4.2 Főbb események 2015-ben az OTP Csoport életében

A 2014-ben elfogadott törvények alapján 2015 márciusában lezajlott az elszámolás az OTP Bank és Jelzálogbank élő és lezárt deviza jelzálog és fogyasztási hitelügyletein. Az ügyfeleknek jóváírt összeg összesen, mintegy 111 milliárd forint volt. 2015 1Q-ban megtörtént a forintosítás (az Ingatlanlízing kivételével), mely az OTP Bank és Jelzálogbank esetében 436 milliárd forintnyi bruttó deviza jelzáloghitel állományt érintett. A Faktoringnál a nettósítást követően fennmaradt forintosított, nem teljesítő/felmondott hitelállomány 74 milliárd forint. Az elszámolás és forintosítás együttes hatására az OTP Bank és OTP Jelzálogbank esetében 86 milliárd forintnyi bruttó hitelállomány csökkenés valósult meg. Továbbá, a Faktoringnál lévő bruttó hitelállomány összességében 92 milliárd forinttal csökkent; ezen belül a megképzett céltartalékkal történő nettósítás révén mintegy 90 milliárd forinttal csökkent a bruttó hitelállomány és értékvesztés volumene (a nettó állomány változatlansága mellett).

2015. január 1-jétől az MNB új szabályozást léptetett életbe a magánszemélyek eladósodottságának szigorúbb keretek közti felügyelete érdekében. Ennek megfelelően:

a. jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) kerül alkalmazásra, a bankok a vállalható összes törlesztőrészletet az ügyfél igazolt legális nettó jövedelme arányában kötelesek meghatározni:

o 400.000 forint alatti jövedelem esetén forint hiteleknél a JTM maximum 50%, euró hitelek esetében 25%, egyéb deviza hitelek esetében 10%;

o 400.000 forint feletti jövedelem esetén 60, 30, illetve 15%-os korlát kerül alkalmazásra;

b. a hitelfedezeti mutató a hitelhez nyújtott fedezet értékének arányában határozza meg a hitel maximális összegét. Forint hiteleknél ingatlanfedezetű hitel esetében a fedezeti érték maximum 80%-a, gépjármű hitel esetében pedig maximum 75%-a a felvehető hitelösszeg. Deviza alapú hiteleknél az euróban denominált ingatlanhitelek esetén 60%-ról 50%-ra csökkent, gépjármű hitelek esetében 60%-ról 45%-ra csökkennek a korábbi terhelési korlátok. Minden más deviza esetében 35, illetve 30%-os a korlát.

A Magyar Nemzeti Bank február 18-án bejelentette, hogy a 2015. március 16-án elinduló NHP+ konstrukcióval a Növekedési Hitelprogramból eddig kiszoruló kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit javítja. A konstrukció keretében az MNB a hitelezési veszteségek 50%-át átvállalja a hitelintézetektől.

2015. február 9-én a magyar kormány és az EBRD megállapodást kötött, melyben a felek megállapítják, hogy a bankrendszer a hosszútávon fenntartható gazdasági növekedés egyik alappillére. A megállapodás leszögezi, hogy a kormány erősíteni kívánja a kapcsolatait a magyar bankszektorral. A megállapodás legfontosabb konkrét vállalásai8:

▪ a bankadó számításának új alapja a bankok 2014. végi mérlege lesz, kulcsát pedig 2016-tól 0,31%-ra, 2017-től pedig 0,21%-ra csökkentik. Ez a 2016-os évben a bankadó közel 60 milliárd forintos csökkentését eredményezi. 2019-től a bankadót tovább igazítják az Európai Unióban fennálló normákhoz;

▪ a deviza jelzáloghitelek forintosítását úgy hajtja végre a kormány, hogy elkerüli az árfolyamkockázatok további bankokra hárítását;

▪ a bankok nem teljesítő hitelportfóliójának leépítése során a kormány a nemzetközi legjobb gyakorlatot követi, átlátható módon és piaci alapú működést biztosítva. Nem tesz a kormány további korlátozó intézkedéseket az árverezésekre és kilakoltatásokra, a bajban lévő ügyfelek ingatlanának vásárlásait kiterjeszti, míg az igénybevétel szabályain lazítani fog;

▪ a magáncsőd intézményének és a banki ügyfelek visszamenőleges felmondási lehetőségének a szabályozását nem hajtja végre a Magyar Bankszövetséggel való konzultáció és a szervezet támogatása nélkül;

▪ a kormány nem törekszik arra, hogy közvetlen vagy közvetett többségi tulajdont szerezzen rendszerszinten fontos bankokban, kivéve, ha a teljes bankszektor pénzügyi stabilitása veszélybe kerül, továbbá a kormány elkötelezett, hogy a jelenleg meglévő közvetlen és közvetett többségi részesedéseit a helyi bankokban három éven belül magánkézbe adja;

▪ a kormány tartózkodik attól, hogy olyan új jogszabályt vagy intézkedést hozzon, amely negatív hatással lehet a bankszektor profitabilitására, kivéve, ha erre EU-s szabályok implementációja kötelezi a kormányt;

▪ a kormány vállalja, hogy méltányos versenyt és egyenlő bánásmódot biztosít a piacon aktív pénzügyi intézmények között Magyarországon.

2015-ben Magyarországon három brókercég ment csődbe: a Buda-Cash, a Hungária, illetve a Quaestor, jelenleg mindhárom cég esetében folyik a felszámolás. Az ügyfelek kártalanítását 20 ezer EUR-ig a Befektető-védelmi Alap (Beva) végzi mindhárom brókercég esetében (Quaestor ügyfeleknél a fiktív kötvények esetében szintén 20 ezer EUR- ig), de mivel az Alap rendelkezésére álló összeg lényegesen kisebb, mint a kárösszeg, ezért a szolgáltatók éves díjbefizetése emelkedik. A Beva a hatályos Tpt. szerint egyszeri pótbefizetést rendelt el, ami megegyezik a 2015. évi éves alapdíj nagyságával, mely szektor szinten 1,3 milliárd forint, az OTP Bank esetében 440 millió forint. A Quaestor károsultak megemelt, 100 ezer EUR összeghatárig történő kárpótlása részben a Beva, részben pedig egy újonnan létrehozott alap, az ún. Quaestor Károsultak Kárrendezési Alap (QKKA) terhére történik, melynek felállítására a 2015. évi XXXIX. törvény alapján került sor. A QKKA végzi a fiktív kötvényesek 20-100 ezer EUR-ig terjedő kárpótlását, továbbá a nem fiktív Quaestor-kötvény követelések 100 ezer EUR-ig történő kielégítését. A Beva és OBA felé várhatóan összesen 7 milliárd forintnyi éves befizetés terheli a Csoportot (döntően az OTP Core-t). Ezen felül további előleg befizetési kötelezettség terhelheti a Csoportot a QKKA felé, melyet az ügyfelek kárigénye és a 2014-ben a Beva felé fizetett tagdíjakból vett részesedés (az OTP esetében 26,6%) szorzata határozza meg. Ugyanakkor a 2015. évi

XXXIX. törvény alapján a QKKA záró beszámolóját követően az Alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény rendelkezik.

Az OTP Bank Romania 2014. július 30-án megállapodott a Banca Millennium S.A. 100%-os tulajdonrészének megvásárlásáról, 39 millió eurós vételár mellett. A tranzakció 2015. január 8-án zárult le: a vételár megfizetésével az OTP Bank Romania 100%-os tulajdoni részesedést szerzett a Banca Millennium társaságban.

2015. június 12-én az OTP banka Srbija az olaszországi székhelyű Findomestic Banca S.p.A.-val adásvételi megállapodást írt alá a szerbiai Findomestic Banka részvényei 100%-ának megvásárlásáról. A Findomestic Banka a.d. Beograd egy stabil, retail fókuszú bank, amely 0,5%-os piaci részesedésével a szerbiai bankpiac 21. szereplője. A Findomestic Banka 26 egységből álló országos fiókhálózattal – ebből 7 belgrádi – van jelen, ügyfelei száma megközelíti a 90.000-et.

8 Forrás: Üzleti jelentés - Az Igazgatóság jelentése a Társaság 2014. évi üzleti tevékenységéről, „Memorandum of understanding between the government of Hungary and European Bank For Reconstruction And Development (2015. február 9.)” alapján

5.1.5 A Kibocsátó történetének és fejlődésének rövid összefoglalása

Az OTP Bank Nyrt. elődjét Országos Takarékpénztár néven 1949-ben alapították országos állami pénzintézetként, amely lakossági betétgyűjtéssel és hitelek kezelésével foglalkozott. A rákövetkező években hatásköre és tevékenységi köre fokozatosan szélesedett: először ingatlanügyekre kapott engedélyt, később tevékenysége kiterjedt a belföldi devizaszámla-vezetésre, valutaváltásra, majd az önkormányzatok számára is végzett banki tevékenységre. Eredeti funkciói mellett, 1989-től jogosult vállalati hitel- és betétszámlák kezelésére, valamint levelező banki tranzakciókkal és export-import ügyletekkel kapcsolatos banki szolgáltatások és kereskedelmi hitelek nyújtására.

1990 végén a Takarékpénztár 23 milliárd forintos alaptőkével részvénytársasággá alakult, és elnevezése Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. lett (OTP Bank Rt.). A Bank által végzett egyes nem banki tevékenységeket leválasztották, az azokat végző szervezeti egységekkel együtt. Így jött létre a tisztán állami tulajdonú Szerencsejáték Rt., valamint megalakult a Bank 100 százalékos tulajdonában lévő OTP Ingatlan Rt.

1995-ben megkezdődött a Bank privatizációja, amelynek során a tőzsdei bevezetést és három nyilvános kibocsátást követően a Magyar Állam tulajdona egy darab szavazatelsőbbségi, úgynevezett aranyrészvényre csökkent. 2007. április 21-én a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvény (2007. évi XXVI. tv) hatályba lépett. Ennek alapján az OTP Bank Nyrt. Alapszabályában az állami szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó rendelkezések megszűntek, az egy darab 1.000 Ft névértékű szavazatelsőbbségi részvény átalakult 10 darab 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé. Ezáltal a Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll. A Bank jelenleg igen széles tulajdonosi körrel rendelkezik és részvényei döntő többségben intézményi portfolió- befektetők és magánbefektetők kezében vannak.

Az OTP Bank saját bankprivatizációja lezárását követően nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, elsősorban olyan közép- és kelet-európai országokat megcélozva, melyek – magyarországihoz hasonló – gazdasági fejlődési potenciállal rendelkeznek.

Az OTP Bank Nyrt. több sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melyek eredményeképp – a közép-kelet európai (CEE) régió meghatározó bankcsoportjává fejlődött. Jelenleg Magyarország mellett leányvállalatai a régió további 8 országában tevékenykednek: Bulgáriában (DSK Bank EAD), Horvátországban (OTP banka Hrvatska d.d.), Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (JSC OTP Bank).

5.2. Befektetések

5.2.1 A legutóbb közzétett pénzügyi beszámolók óta végrehajtott főbb befektetések bemutatása.

A legutóbb közzétett pénzügyi beszámolók óta a Kibocsátó, illetve az OTP Csoport az alábbi akvizíción kívül nem hajtott végre jelentősebb befektetést.

5.2.2 A kibocsátó olyan főbb jövőbeli befektetéseire vonatkozó információ, amelyekre az igazgatóság már kötelezettséget vállalt.

A Kibocsátónak nincsenek olyan jövőbeli befektetései, melyekre az Igazgatóság már kötelezettséget vállalt.

5.2.3 Az 5.2.2. pontban említett kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges finanszírozás várható forrásai.

A Kibocsátónak nincsenek olyan jövőbeli befektetései, melyekre az Igazgatóság már kötelezettséget vállalt, így kapcsolódó finanszírozásra sincs szükség.

6. ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE (FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK, LEGFONTOSABB PIACOK)

A Kibocsátó fő tevékenységi köreinek, az értékesített termékek és/vagy nyújtott szolgáltatások főbb fajtáinak bemutatása

A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/F. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű III/41.003-18/2001. számú, 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú, 2002. december 20-án kelt III/41.003-22/2002 számú és 2008. május 13- án kelt E-III/456/2008. számú határozataival engedélyezte.

A Kibocsátó Alapszabályában szereplő tevékenységi körök: A Kibocsátó főtevékenysége: TEÁOR 64.19 Egyéb monetáris közvetítés

A Kibocsátó Alapszabályban szereplő egyéb tevékenységei:

(TEÁOR 64.91) Pénzügyi lízing

(TEÁOR 64.99) Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés (TEÁOR 66.12) Értékpapír, árutőzsdei ügynöki tevékenység (TEÁOR 66.19) Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR 66.22) Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység (TEÁOR 66.30) Alapkezelés

(TEÁOR 69.20) Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TEÁOR 68.20) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 85.59) M.n.s. egyéb oktatás

(TEÁOR 56.29) Egyéb vendéglátás

A jelen fejezetben bemutatott, az OTP Csoport tagjaira vonatkozó pénzügyi adatok és mutatószámok az OTP Bank belső adatbázisából származnak.

6.1. Az OTP Csoport magyarországi üzleti alaptevékenysége (OTP Core9)

Az OTP Csoport magyarországi üzleti alaptevékenységét a következő cégek biztosítják: OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt. Ezen gazdasági egységek tevékenységén keresztül az OTP Csoport lakossági és vállalati hitelezést folytat, számlavezetési és bankkártya-tranzakciókat bonyolít, betétet gyűjt és befektetési szolgáltatást nyújt. A lakossági hitelezés keretein belül az OTP Csoport a lakossági ügyfelek számára jelzálog- és fogyasztási hiteleket nyújt.

6.1.1 Hitelezés

2014-ben az OTP Core DPD0-90 hitelei 12%-kal, negyedéves összevetésben 3%-kal csökkentek árfolyamhatástól tisztítva, elsősorban (az önkormányzati hiteleket is tartalmazó) corporate DPD0-90 hitelportfólió jelentős csökkenése (- 20% év/év) miatt. Ezt elsődlegesen az magyarázza, hogy az önkormányzati teljesítő és bruttó hitelállomány egyaránt 77%-kal esett vissza árfolyamszűrten. Ennek oka, hogy 2014. február 28-án a Kormány minden magyar önkormányzattól átvállalta a maradék banki adósságát. Az adósságátvállalás összesen 102 milliárd forintot érintett, melyből 64 milliárd forint végtörlesztésre került, 38 milliárd forint pedig refinanszírozásra az OTP Bank által az Államadósság Kezelő Központ számára nyújtott hitelből. Így az adósságkonszolidációnak az OTP-nél 2014. első negyedév során mintegy 64 milliárd forint negatív állományi hatása volt. Továbbá a mérlegben ezt követően fennálló önkormányzati kitettségből az Államadósság Kezelő Központ a harmadik negyedévben 60 milliárd, a negyedik negyedévben 18 milliárd forintnak megfelelő összegben előtörlesztett. A 2014 végén így fennmaradó 51 milliárd forintnyi önkormányzati kitettségből 28 milliárd forint a Magyar Állammal szemben állt fenn.

9 Az OTP Core az OTP Csoport magyarországi alap üzleti tevékenységének eredményét mérő gazdasági egység, melynek pénzügyi kimutatásai az OTP Csoport magyarországi banki alaptevékenységét végző vállalkozások (OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt., OTP Financing Netherlands Ltd, OTP Holding Ltd.) konszolidált IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiból számolódnak. Az előbbi cégek konszolidált beszámolójából elkülönítésre kerül a Corporate Centre. Utóbbi egy virtuális gazdasági szegmens.

Kedvező fejlemény, hogy éves viszonylatban részben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja nyomán − az OTP-nél végrehajtott részleges leírások hatása nélkül − a magyar vállalatoknak nyújtott hitelek állománya az OTP Banknál év/év 4%-kal10 emelkedett, míg a magyar hitelintézeti rendszer OTP nélkül számított állománya 3%-kal csökkent. Ennek következtében az OTP Csoport piaci részesedése11 a vállalatoknak nyújtott hitelek állományában 13,0%-ra nőtt (+0,6%-pont év/év).

A Növekedési Hitelprogram első szakasza során az OTP Csoport 91 milliárd forint összegben kötött hitelszerződéseket, ebből 71 milliárd forint az első pillér keretében valósult meg, utóbbin belül az új kihelyezések aránya 62% volt. A Hitelprogram második szakasza 2013. október elejétől áll nyitva az ügyfelek számára immár 2015 végéig. A bankok között nem kerül felosztásra a kezdetben 500 milliárd forintos, majd 1.000 milliárd forintra emelt (és további 1.000 milliárd forinttal megemelhető) keretösszeg, hanem a bankok a hitelszerződések beküldésének sorrendjében jutnak forráshoz a Magyar Nemzeti Banktól. A második szakaszban az OTP Csoport 2014 végéig összesen 117 milliárd forint összegben kötött hitelszerződéseket. Ezen felül több mint 38 milliárd forintot tesznek ki a folyamatban lévő kérelmek, ahol még nem került sor szerződéskötésre.

A jelzáloghitel portfólió csökkenése folytatódott. Kedvező tendencia ugyanakkor, hogy az új jelzáloghitel igénylések összege továbbra is emelkedést mutat, ami elsősorban az államilag támogatott lakáscélú hitelezésnek köszönhető (igénybeadás milliárd forintban: 2013: 79,8, 2014: 112,9 +41% év/év, folyósított hitelek szerződéses összege: 2013:

53,9, 2014: 73,9, +37% év/év). A 2014. évi igénybeadáson belül 41,6 milliárd forintnyi vonatkozott támogatott lakáshitelekre, ez az összes lakáshitel igénybeadás 46%-a, az összes jelzáloghitel igénybeadás 37%-a. A Bank piaci részesedése az új szerződéses összegek terén továbbra is magas (2014: 28,3%), a negyedik negyedévben újra 30% feletti volt a részesedés (decemberben meghaladta a 34%-ot). A személyi hitelezésben szintén magas a piaci részesedés (2014: 34,2%), ám a folyósításokból vett részesedés csökkenő tendenciát mutat (2013: 52%; 2014: 42%). Ezzel egyidejűleg a teljes fogyasztási hitelportfólió csökkent (-9% év/év).

6.1.1.1 Hitelek - 2015

2015 első negyedévében nagyrészt a forintosítás és elszámoltatás következtében az OTP Core bruttó hitelállománya nagymértékben csökkent (árfolyamhatástól tisztítva -11% q/q, -19% y/y). Az elszámoltatás a jelzáloghitelek esetében 78 milliárd forint, a fogyasztási hitelek esetében mintegy 8 milliárd forint állomány csökkenést okozott (összességében 86 milliárd forint). A forintosítás az OTP Faktoringnál a korábban megképzett céltartalék állománnyal történt nettósítás hatására 90 milliárd forinttal csökkentette a bruttó hitelek állományát.

A DPD0-90 hitelek állománya árfolyamhatástól tisztítva 4,2%-kal csökkent q/q, melyből a már említett elszámoltatás 1,5%-os visszaesést magyaráz. Ezen felül 2015 első negyedévében egy nagyvállalati ügyfél közel 30 milliárd forint értékben előtörlesztett, melynek hatására a corporate hitelportfolióban q/q 5%-kal csökkent. A 12% y/y állomány szűkülés az említett okokon túl a Magyar Állam által végrehajtott önkormányzati adósságátvállalás, majd ezt követő előtörlesztésének, valamint a jelzáloghitelek lemorzsolódásának következménye.

Éves viszonylatban részben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja nyomán − az OTP-nél 2014 második felében végrehajtott részleges leírások hatása nélkül − a magyar vállalatoknak nyújtott hitelek állománya az OTP Banknál y/y 1%-kal12 mérséklődött, míg a magyar hitelintézeti rendszer OTP nélkül számított állománya 5%-kal csökkent. Ennek következtében az OTP Csoport piaci részesedése13 a vállalatoknak nyújtott hitelek állományában 13,1%-ra nőtt (+0,6%-pont y/y).

A Növekedési Hitelprogram első szakasza során az OTP Csoport a piaci szereplők közül a legnagyobb – 91 milliárd forint – összegben kötött hitelszerződéseket. A Hitelprogram második szakasza 2013. október elejétől áll nyitva a szerződéskötésre 2015 végéig (a lehívási határidőt a Jegybank 2016 végéig meghosszabbította). A bankok között nem kerül felosztásra a kezdetben 500 milliárd forintos, majd 1.000 milliárd forintra emelt (és további 1.000 milliárd forinttal megemelhető) keretösszeg, hanem a bankok a hitelszerződések beküldésének sorrendjében jutnak forráshoz a Magyar Nemzeti Banktól. A második szakaszban az OTP Csoport 2015. március 31-ig összesen 138 milliárd forint összegben kötött hitelszerződéseket. Ezen felül több mint 55 milliárd forintot tesznek ki a folyamatban lévő kérelmek, ahol még nem került sor szerződéskötésre. Az MNB közleménye szerint14 2015. április 3-ig a program második szakaszában a hitelintézetek 660 milliárd forint összegben kötöttek szerződéseket.

10 MNB Felügyeleti mérleg alapján a „Vállalkozások hitelei – Nem pénzügyi és egyéb pénzügyi vállalatok” kategória árfolyamszűrt állományváltozására számolt becslés.

11 MNB Felügyeleti mérleg „Vállalkozások hitelei – Nem pénzügyi, egyéb pénzügyi, járulékos, háztartásokat segítő nonprofitok” kategóriája alapján az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Lakástakarék és a Merkantil Bank összesített piaci részesedése.

12 MNB Felügyeleti mérleg alapján a „Vállalkozások hitelei – Nem pénzügyi és egyéb pénzügyi vállalatok” kategória árfolyamszűrt állományváltozására számolt becslés. Az OTP Core-nál 2014-ben végrehajtott részleges leírások hatásától tisztítva.

13 MNB Felügyeleti mérleg „Vállalkozások hitelei – Nem pénzügyi, egyéb pénzügyi, járulékos, háztartásokat segítő nonprofitok” kategóriája alapján

az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Lakástakarék és a Merkantil Bank összesített piaci részesedése.

14 Forrás: MNB - Közlemény a Növekedési Hitelprogram második szakasza keretében nyújtott hitelekről (2015. április 7.)

A Magyar Nemzeti Bank 2015. március 16-án elindította a Növekedési Hitelprogram Plusz konstrukciót, mellyel a Növekedési Hitelprogramból eddig kiszoruló kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit próbálja javítani. A program keretében megkötött hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50%-át átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által ezen konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig. Az 500 milliárd forint keretösszeg felosztása a hitelintézetek között a program második szakaszának keretében 2014. december 31-ig bejelentett szerződések összegének arányában kerül sor, melyben az OTP Csoport részesedése meghaladja a 20%-ot.

A jelzáloghitel portfólió csökkenése a már említett elszámoltatás és forintosítás hatásán (-169,2 milliárd forint a teljes, - 26,8 milliárd forint a DPD0-90 jelzáloghitel portfolióban) túlmenően is folytatódott. Az első negyedévben az igénylések összege q/q harmadával csökkent Ebben a szokásos évközi szezonalitás mellett a magas 4Q bázis is szerepet játszott: a 2015. január 1-jétől életbe lépett szabályozói változások (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató és hitelfedezeti arány szabályozása) következtében előrehozott igénybeadások 2014 utolsó negyedévére pozitív, és 2015 első negyedévére viszont negatív hatást gyakoroltak. Éves összehasonlításban azonban továbbra is emelkedés látható mind az igénybeadások (+18% y/y), mind a folyósítások terén (+50% y/y). A 2015. első negyedévi igénybeadáson belül 7,5 milliárd forintnyi vonatkozott támogatott lakáshitelekre, ez az összes lakáshitel igénybeadás 39%-a, az összes jelzáloghitel igénybeadás 33%-a. A Bank piaci részesedése az új szerződéses összegek terén csökkent, de továbbra is magas (2015 1Q: 25,8%).

A fogyasztási hitelek állományában erősödött az OTP piaci részesedése (34,7%, +0,5%-pont q/q). A személyi hitel folyósításokból vett részesedés csökkenő tendenciát mutat (2015 1Q: 35%, -4%-pont q/q, -9%-pont y/y). Ezzel egyidejűleg a teljes fogyasztási hitelportfólió csökkent (-3% q/q és -11% y/y árfolyamszűrten), melyből mind q/q, mind y/y 2%-ot az elszámoltatás és forintosítás állományi hatása okoz.

6.1.1.2 Hitelek - 2014

Az OTP Core betéti bázisa (retail kötvényekkel együtt, árfolyamszűrten) év/év jelentősen nőtt. Az éves emelkedés elsősorban a corporate állománynövekedés következménye. A közép- és nagyvállalati betétállomány év/év 22%-os emelkedése nagyrészt az OTP Alapkezelő és más alapkezelői betétek harmadik negyedévi beáramlásának eredménye. Az önkormányzati betétállomány év/év növekedésben szerepet kapott az adósságátvállalás által az önkormányzatok pénzügyi pozíciójára gyakorolt pozitív hatás. A lakossági betétállományok éves szinten 7%-kal nőttek.

A kibocsátott értékpapírok állománya év/év 40%-kal csökkent. Éves viszonylatban csökkentő tényező volt a magyar lakossági kötvény állomány visszaesése (-10 milliárd forint). Az elmúlt 12 hónapban magyar jelzáloglevelek jártak le közel 77 milliárd forint értékben, melyből a legnagyobb tétel, egy közel 200 millió eurós jelzáloglevél 2014. utolsó negyedévében került visszafizetésre. Az orosz bank 2014-ben 13,3 milliárd rubel (2013. végi értéken közel 77 milliárd forint) értékben fizetett vissza kötvényeket.

Az alárendelt- és járulékos kölcsöntőke állomány év/év 15 milliárd forinttal nőtt, mely nagyrészt a forint gyengülésével magyarázható. 2014-ben, az előző évtől eltérően, sem alárendelt, sem járulékos tőkeelemekből nem került sor visszavásárlásra.

6.1.1.3 Mérlegdinamikák - 2015

Az OTP Core betéti bázisa (retail kötvényekkel együtt, árfolyamszűrten) q/q kismértékben zsugorodott (-2%), míg az y/y növekedés meghaladta a 9%-ot. A lakossági betétek állománya (retail kötvényekkel együtt) árfolyamszűrten a korábbi negyedévekhez hasonlóan tovább emelkedett (+1% q/q), éves összehasonlításban már 10%-os növekedés látható. Az elszámoltatás kapcsán fizetési számlára utalt összegek 23 milliárd forinttal növelték a betéti állományt, valamint brókercégek csődje következtében átvándorló ügyfelek is pozitív hatással voltak a volumenekre. A közép- és nagyvállalati betétek q/q 13%-kal mérséklődtek, főként betéti kamatok csökkentése miatt, melyre néhány nagyobb ügyfél betétkivonással reagált. Továbbá a 2014 második felében megemelkedett alapkezelői betét állomány is csökkent (-59 milliárd forint q/q), ám éves összehasonlításban még így is 7%-os emelkedés történt a corporate betétek soron. Az önkormányzati betétállomány q/q több mint 100 milliárd forinttal emelkedett (+30%), az iparűzési és a kommunális adó első negyedévi beszedéséhez köthetően. Az y/y növekedésben szerepet kapott az adósságátvállalás által az önkormányzatok pénzügyi pozíciójára gyakorolt pozitív hatás is.

Az alábbi táblázat az OTP Core főbb pénzügyi mutatóit tartalmazza 2013. és 2014. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, % (konszolidált, auditált, IFRS)	2013	2014	év/év
Adózás utáni eredmény	114.879	137.418	19,6%
ROAE	9,4%	11,3%	1,9%p
Költség/bevétel arány	49,5%	51,6%	2,1%p
Xxxxxx hitel/betét arány	79,2%	62,6%	-16,6%p
Nettó kamatmarzs	4,3%	3,9%	-0,4%p

6.2. Az OTP Csoport külföldi leányvállalatainak üzleti tevékenysége

6.2.1 JSC OTP Bank (Oroszország)

2014. december 31-én a JSC OTP Bank (OTP Bank Oroszország) mérlegfőösszege 750,7 milliárd forint volt, melynek 76%-át tette ki a bruttó hitelállomány.

Az OTP Bank Oroszország 2014-ben összesen 14,5 milliárd forint veszteséget könyvelt el, ami elsősorban a kedvezőtlen működési környezetben folytatott visszafogottabb hitelezés és romló portfólió miatt magas kockázati költségek eredője. A negatív eredmény tartalmazza továbbá egy új online bank, a Touch Bank felállításával kapcsolatos működési költségeket is, melyek éves szinten 2,2 milliárd forintot jelentettek. Az új szervezet a banktól elkülönülten működik, és alapvetően egy affluens ügyfélkört céloz meg online értékesítési csatornán keresztül. A működés 2015 tavaszán indult.

A piaci környezet romlására (jelentős rubelgyengülés, összesen 900 bázispontos alapkamat-emelés 2014 negyedik negyedév során) az egyes hiteltermékek esetében a folyósítás korlátozásával illetve árazási lépésekkel válaszolt a bank. Így a kilencven napos késedelmet el nem érő áruhitel portfólió árfolyamszűrt csökkenése 0,4% volt év/év. Az általános piaci visszaesés és a termékjövedelmezőség fókuszba kerülésének következménye, hogy éves szinten 3,7%-kal esett vissza a 2014-es áruhitel folyósítás. A bank továbbra is őrzi második helyezését a piaci rangsorban. A hitelkártya szegmens esetében az árfolyamszűrt DPD0-90 portfólió nőtt év/év (+2,1%), annak ellenére, hogy a bank októbertől kezdve leállította a hitelkártyák kiküldését és decemberben a fennálló limitek egy részét is visszavágta. A bank 2013 végéhez hasonlóan 2014 végén is a hetedik legnagyobb piaci szereplő volt. A személyi hitelek esetében a piaci turbulenciák miatt a folyósítás december közepén felfüggesztésre került, ám az árfolyamszűrt DPD0-90 személyi hitel állomány így is 10%-os növekedést mutatott év/év. A nagyvállalati hiteleknél enyhe növekedés volt tapasztalható (+2% év/év).

A kedvezőtlen gazdasági környezetben a hitelportfólió romlása továbbra is jelentős, ugyanakkor 2014 negyedik negyedévben enyhén csökkent a romlás üteme. Az árfolyamszűrt DPD90+ állománynövekedés (eladások/leírások hatásával tisztítva) a 2013. évi 89 milliárd forint után 2014-ben 110 milliárd forint volt. A bank 2014 során 2013-hoz viszonyítva több mint kétszer akkora mennyiségben, közel 22,6 milliárd rubel (104 milliárd forint) értékben értékesített vagy írt le hiteleket. A 8,3 milliárd rubel eladott hitel értékesítési eredménye (mintegy 360 millió rubel) csökkentette a kockázati költségeket. A portfólió-tisztítás következtében a DPD90+ arány 3,4%-ponttal 14,7%-ra csökkent év/év.

A DPD90+ hitelek fedezettsége 10,9%-ponttal 117,5%-ra nőtt az éves bázison; az árfolyamszűrt hitelállományra vetített hitelkockázati költség 1,1%-ponttal 20,4%-ra csökkent év/év.

Az alábbi táblázat az OTP Bank Oroszország pénzügyi mutatóit tartalmazza 2013. és 2014. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2013	2014	év/év
Adózás utáni eredmény	2.356	-14.541	-717,1%
ROAE	1,3%	-10,0%	-11,3%p
Költség/bevétel arány	40,1%	43,7%	3,6%p
Bruttó hitel/betét arány	150,2%	141,2%	-9,0%p
Nettó kamatmarzs	18,7%	18,8%	0,1%p

6.2.2 DSK Csoport (Bulgária)

A DSK Csoport Bulgária egyik vezető bankja a mérlegfőösszeg tekintetében és meghatározó szereplő a lakossági hitelezésben. 2014. december 31-én a DSK csoport mérlegfőösszege 1.603,8 milliárd forintot tett ki.

A DSK Csoport 2014-ben rekordnagyságú, 39,2 milliárd forintos eredményt ért el, ami az előző évihez képest 30%-os javulást takar. A működési eredmény 13%-kal nőtt, elsősorban a kiválóan alakuló alapbanki bevételek hatására. A nettó kamateredmény év/év 9%-kal emelkedett (levában 4%-kal), ami nagyrészt a mérséklődő kamatkiadások hatását tükrözi.

A hitelkereslet összességében továbbra is mérsékelt maradt. A Bank árfolyamszűrt bruttó hitelállományának év/év 4%- os év/év mérséklődését elsősorban a negyedik negyedévben bekövetkezett leírások magyarázzák. A teljesítő hitelek árfolyamszűrten 2%-kal emelkedtek. 2014-ben a lakossági hiteleknél összességében év/év 11%-kal csökkent az értékesítés volumene. A DPD0-90 jelzáloghitelek állománya év/év 6%-kal mérséklődött, melyben a magasabb előtörlesztések is szerepet játszottak (júliustól az előtörlesztési díjak jogszabályilag eltörlésre kerültek). A fogyasztási hitelek esetében a teljesítő állomány év/év stabilan alakult. A kis- és középvállalati, valamint corporate üzletág élénkítése érdekében új pénzügyi központok kerültek megnyitásra, így az értékesítési hálózat 5 fiókkal bővült 2014 első negyedévében, és további 13 értékesítési pont nyílt a második negyedév során. A fentiek hatására az év második negyedévétől fokozatosan emelkedett az új corporate kihelyezések összege (a negyedik negyedévben év/év a duplájára nőtt), ennek hatására a DPD0-90 corporate hitelek volumene év/év 18%-kal nőtt árfolyamszűrten. A corporate hitelek terén mért piaci részesedés 2014-ben 5,8%-ról 6,7%-ra emelkedett.

A portfólió minőség terén továbbra is kedvező tendenciák érvényesülnek. 2014 egyes negyedéveiben a 90 napon túl késedelmes hitelek állományváltozása mérsékelt ütemű romlást jelzett. A 2014 végi DPD90+ arány 15,0%-ra esett vissza (-5,1%-pont év/év), amit a döntően 90 napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek leírása magyaráz. Az éves kockázati költség 12%-kal csökkent, ami 1,48%-os kockázati költség rátát eredményezett. A DPD90+ hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége 3,5%-pontos javulással 91,5%-ot ért el 2014 végére. A portfólióromlás év/év lassulása mellett a kockázati költség 32%-kal csökkent, a 90 napon túl késedelmes hitelek fedezettsége jelentősen, 3,3%-ponttal javult, ezzel év végére meghaladta a 88%-os szintet.

Az alábbi táblázat a DSK Csoport pénzügyi mutatóit tartalmazza 2013. és 2014. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2013	2014	év/év
Adózás utáni eredmény	30.223	39.170	29,6%
ROAE	14,1%	16,7%	2,6%p
Költség/bevétel arány	40,7%	39,0%	-1,7%p
Bruttó hitel/betét arány	107,9%	90,2%	-17,7%p
Nettó kamatmarzs	5,5%	5,4%	-0,1%p

6.2.3 JSC OTP Bank (Ukrajna)

2014. december 31-én a JSC OTP Bank (OTP Bank Ukrajna) mérlegfőösszege 422,3 milliárd forint volt.

2014 során az OTP Bank Ukrajna tevékenységét, teljesítményét számos módon érintette a kialakult bel- és külpolitikai helyzet, valamint a működési környezet romlása. Az ukrán bank a 2014. évet 47,3 milliárd forintos korrigált15 adózás előtti veszteséggel zárta. A veszteségeket mérsékelte, hogy halasztott adókövetelés felvételére került sor. Az adózás utáni veszteség elérte a 43,2 milliárd forintot.

A Bank a második negyedévben beszüntette tevékenységét a Krímben, a meglévő 8 fiók bezárásra került. Donyeck és Luganszk megyékben a harmadik és negyedik negyedévben megképzett kockázati költséggel a fennálló bruttó hitelállomány 99,4%-át éri el az ezekre a kitettségekre megképzett értékvesztés. A donyecki és luganszki régiókban nem zajlik lakossági és vállalati hitelezés és 15 fiók bezárására került sor. A második negyedévtől megképzett kockázati költség hatására 2014 végén a mérlegben lévő, ezen kitettségekre képzett értékvesztés elérte a 100%-ot a krími bruttó hitelállomány arányában. Ami az Ukrajna többi részén zajló fogyasztási hitelezési tevékenységet illeti, 2014 első negyedévében szigorúbb hitelezési feltételek kerültek bevezetésre. A személyi hitelezés 2014. április 9-től felfüggesztésre került, és bár augusztus második felében újraindult, az azóta eltelt időszakban lényegesen elmaradt a folyósítás a bázisidőszaki értékektől. Az áruhitelezés terén a szigorodó hitelezési feltételek hatására 2014-ben az új POS hitel kihelyezések volumene év/év 40%-ot meghaladó mértékben esett vissza. A DPD0-90 állomány árfolyamszűrten év/év 31%-kal zsugorodott. A jelzáloghitelek lemorzsolódása folytatódott.

15 2014 második negyedévétől a krími kitettségek kapcsán képzett mintegy 9 milliárd forintnyi kockázati költséget, illetve a harmadik negyedévtől a donyecki és luganszki kitettségekre képzett összesen mintegy 28,9 milliárd forint kockázati költséget, mint egyedi, a normál üzletmenethez nem kapcsolódó tételt kiszűrtük az ukrán eredménykimutatásból. Ezeket konszolidált szinten, a korrekciós tételek között mutatjuk be. A mérlegtételeket ezekkel a tételekkel nem korrigáltuk.

A corporate hitelezés esetében jellemzően a meglévő limitek kihasználására korlátozódik az aktivitás. A teljes DPD0-90 hitelportfólió év/év 24%-kal esett vissza árfolyamszűrten.

A kockázati költségek a tárgyidőszakban három és félszeresére emelkedtek (hrivnyában), ennek oka részben a hrivnya elsősorban dollárral szembeni leértékelődése, ugyanis a devizahitelek átértékelődése a céltartalék fedezettség emelését teszik szükségessé. Továbbá, Ukrajna hitelbesorolásának romlása szintén hozzájárult a kockázati költségek emelkedéséhez. A DPD90+ ráta 11,5%-ponttal 46,1%-ra emelkedett 2014 végére; a változást leírások is befolyásolták. A DPD90+ hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége 97,2%-ra nőtt, ami az egy évvel korábbihoz képest 17,7%- pontos javulást takar.

Az alábbi táblázat az OTP Bank Ukrajna pénzügyi mutatóit tartalmazza 2013. és 2014. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2013	2014	év/év
Adózás utáni eredmény	6.716	-43.166	-742,8%
ROAE	6,0%	-73,4%	-79,4%p
Költség/bevétel arány	44,7%	47,6%	2,9%p
Xxxxxx hitel/betét arány	276,7%	248,3%	-28,4%p
Nettó kamatmarzs	8,4%	8,7%	0,3%p

6.2.4 OTP Bank Romania S.A. (Románia)

2014. december 31-én az OTP Bank Romania mérlegfőösszege 476,4 milliárd forint volt.

Az éves működési eredmény 37%-kal javult. A bevételeken belül meghatározó nettó kamateredmény javulásának oka, hogy a Bank stratégiájának megfelelően fokozatosan emelkedik a magas kamatozású fogyasztási hitelek súlya a mérlegben, továbbá a Bank sikeres lépéseket tett a forrásköltségek csökkentése érdekében.

A bruttó hitelállomány a devizaárfolyam változások hatásának kiszűrésével év/év 2%-kal csökkent. 2014-ben a hitelezés fókuszában álló személyi hitelek folyósítása ugyan 23%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, az állomány azonban továbbra is dinamikusan bővült (év/év 13%-kal). A jelzáloghitelek lassú csökkenése folytatódott (-6% év/év). A corporate hitelek viszont 10%-kal nőttek 2014-ben (a teljesítő állomány ennél nagyobb mértékben, 14%-kal bővült).

A hitelminőség továbbra is kedvezően alakul: 2014 egyes negyedévei során a 90 napon túl késedelmes hitelek állománynövekedése (árfolyamszűrten, eladásoktól és leírásoktól tisztítva) a 2013 második felétől jellemző alacsony szinten maradt. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya (17,8%) év/év nem változott; ebben szerepet kapott, hogy nagyrészt a negyedik negyedévben a vállalati szegmenst érintő leírások történtek. A DPD90+ hitelek céltartalék fedezettsége tovább javult 2014 során (80,4%, +4,5%-pont év/év).

Az alábbi táblázat az OTP Bank Romania pénzügyi mutatóit tartalmazza 2013. és 2014. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2013	2014	év/év
Adózás utáni eredmény	-4.143	765	-118,5%
ROAE	-13,4%	2,4%	15,8%p
Költség/bevétel arány	64,9%	58,1%	-6,8%p
Bruttó hitel/betét arány	203,2%	193,1%	-10,1%p
Nettó kamatmarzs	3,1%	4,2%	1,1%p

6.2.5 OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország)

2014. december 31-én az OTP banka Hrvatska d.d. (OBH) mérlegfőösszege 654,8 milliárd forint volt.

– Az OBH 2014. évi nyeresége 104 millió forint (Banco Popolare Croatia-vel együtt), szemben a bázisidőszak 2,2 milliárd forintos nyereségével. A működési eredmény a bázisidőszakitól 5%-kal elmaradt, emellett a növekvő kockázati költségek is rontották az eredményt, továbbá az effektív adóráta is jelentősen nőtt.

Az év végére a BPC integrációja sikeresen lezárult. Az árfolyamszűrt DPD0-90 hitelállomány az akvizíció hatására 15%-kal emelkedett év/év. A BPC portfóliója elsősorban a lakossági hitelállományt növelte; ennek és a sikeres személyi kölcsön értékesítéseknek köszönhetően a fogyasztási hitelek év/év 40%-kal bővültek. A vállalati hitelek állománya is jelentős ütemben gyarapodott, főként az önkormányzati szegmens bővült jelentősen (+22% év/év).

A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya (13,3%) év/év 0,8%-pontos emelkedést mutat. Az éves hitelkockázati költség év/év 12%-kal növekedett, melyet a romló portfólió és a svájci frank hitelesek peréhez kapcsolódó további céltartalék képzés (2014: 0,6 milliárd forint) magyaráz. A DPD90+ hitelek céltartalék fedezettsége (62,2%) év/év 0,7 %-ponttal javult.

Az alábbi táblázat az OBH pénzügyi mutatóit tartalmazza 2013. és 2014. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2013	2014	év/év
Adózás utáni eredmény	2.210	104	-95,3%
ROAE	3,6%	0,2%	-3,4%p
Költség/bevétel arány	65,1%	70,4%	5,3%p
Bruttó hitel/betét arány	90,0%	90,2%	0,2%p
Nettó kamatmarzs	3,0%	3,0%	0,0%p

6.2.6 OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia)

2014. december 31-én az OTP Banka Slovensko a.s. (OBS) mérlegfőösszege 464,3 milliárd forint volt.

Az OBS 2014. évi korrigált16 adózott eredménye 32 millió forint volt, a jelentős év/év csökkenés oka elsősorban a duplázódó hitelkockázati költség.

A devizaárfolyam-változások hatásától tisztított DPD0-90 hitelállomány éves szinten 4%-kal nőtt, mely főleg a fogyasztási hitelek bővülésének köszönhető. A csökkenő hozamkörnyezetben erősödő piaci árverseny miatt a jelzáloghitel folyósítások 2014 során elmaradtak az előző évitől, az árfolyamszűrt bruttó állomány pedig 3%-kal csökkent év/év. A lakossági fogyasztási hitelek állománya továbbra is növekedett, az éves bővülés 69%. A vállalati hitelek esetében visszaesés volt tapasztalható év/év (-9%).

A 90 napon túl késedelmes hitelek állománya 2014 során 2%-kal csökkent, melyben közel 20 millió eurónyi hitel eladása/leírása is szerepet játszott. A DPD90+ arány 1,2%-ponttal 10,3%-ra csökkent éves alapon. A 90 napon túl késedelmes hitelek fedezettsége 1,6%-ponttal 59,6%-ra nőtt.

Az alábbi táblázat az OBS pénzügyi mutatóit tartalmazza 2013. és 2014. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2013	2014	év/év
Adózás utáni eredmény	1.153	32	-97,2%
ROAE	4,3%	0,1%	-4,2%p
Költség/bevétel arány	72,5%	65,5%	-7,0%p
Bruttó hitel/betét arány	102,1%	98,4%	-3,7%p
Nettó kamatmarzs	3,0%	3,2%	0,2%p

6.2.7 OTP banka Srbija a.d. (Szerbia)

2014. december 31-én az OTP banka Srbija a.d. (OTP Bank Serbia) mérlegfőösszege 109,5 milliárd forint volt.

Az OTP Bank Serbia 2014. évi eredménye 50 millió forint volt, szemben a bázisidőszak 13,2 milliárd forintos veszteségével. A pozitív éves eredmény elsősorban a év/év jelentősen mérséklődő kockázati költségnek köszönhető, ugyanakkor a működési eredmény is kedvezően alakult.

Az árfolyamszűrt DPD0-90 hitelállomány év/év 14%-kal növekedett. A hitelállomány bővülése elsősorban a nagyvállalati portfólió növekedésével magyarázható (+8% év/év). A lakossági hitelek állománya stagnált, míg a Bank hitelezési tevékenységének fókuszában álló fogyasztási hitelek bruttó állománya év/év 10%-kal bővült árfolyamszűrten, köszönhetően a személyi kölcsön termékek sikerének.

A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 43,8%-ra csökkent (év/év -5,1%-pont), a javulás a bruttó hitelállomány növekedésével és problémás hitel leírásokkal magyarázható. Az utolsó negyedévben közel 4 milliárd forint összegben került sor vállalati hitel leírásra. A kockázati költségek 2014-ben jelentősen csökkentek. A DPD90+ hitelek céltartalék fedezettsége 76,1%-ra változott (-6,4%-pont év/év).

16 A korrekciót a szlovák bank által fizetett bankadó és betétbiztosítási hozzájárulás jelenti, melyek konszolidált szinten, a korrekciós tételek között jelennek meg.

Az alábbi táblázat az OTP Bank Serbia pénzügyi mutatóit tartalmazza 2013. és 2014. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2013	2014	év/év
Adózás utáni eredmény	-13.246	50	-100,4%
ROAE	-53,8%	0,2%	54,0%p
Költség/bevétel arány	94,6%	84,1%	-10,5%p
Xxxxxx hitel/betét arány	210,0%	147,9%	-62,1%p
Nettó kamatmarzs	4,4%	6,8%	2,4%p

6.2.8 Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró)

2014. december 31-én a Crnogorska Komercijalna banka a.d. (CKB) mérlegfőösszege 195,8 milliárd forint volt.

A montenegrói CKB Bank 391 millió forintos adózott nyereséggel zárta a 2014. évet (-51% év/év); mely a 8%-kal javuló működési eredmény és a 26%-kal növekvő kockázati költségszint eredője. 2014-ben egyaránt 10%-kal növekedtek a bevételek és a működési költségek év/év.

Az árfolyamszűrt DPD0-90 hitelállomány éves viszonylatban 12%-kal csökkent, ami részben egy nagy volumenű, 2013. harmadik negyedévében a montenegrói államnak folyósított, de 2014 során ütemezetten törlesztett hitellel magyarázható; továbbá nagyobb volumenű vállalati visszafizetések is történtek 2014 során. Az árfolyamszűrt bruttó retail hitelek 4%-kal csökkentek év/év. Éves szinten kiemelkedő volt a személyi hitelek értékesítése, 8%-os volt az állománynövekmény év/év. A jelzáloghitel állomány zsugorodása folytatódott (-11%), de csökkentek a vállalati és önkormányzati hitelek is (-13% év/év). A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya év/év 2,3%-ponttal 39,7%-ra nőtt.

A 90 napon túl késedelmes hitelek fedezettsége 0,1%-ponttal 81,2%-ra csökkent év/év. A kockázati mutatókat torzította, hogy a negyedik negyedév során közel 32 millió euró értékben kerültek hitelek leírásra, illetve közel 30 millió euró értékben kerültek hitelek eladásra az OTP-től a montenegrói faktoring cégnek.

Az alábbi táblázat a CKB pénzügyi mutatóit tartalmazza 2013. és 2014. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2013	2014	év/év
Adózás utáni eredmény	801	391	-51,2%
ROAE	4,2%	1,8%	-2,4%p
Költség/bevétel arány	66,7%	67,1%	0,4%p
Bruttó hitel/betét arány	112,5%	111,0%	-1,5%p
Nettó kamatmarzs	3,9%	4,3%	0,4%p

7. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

7.1. A Bank szervezete

A Bank tevékenysége megoszlik a budapesti központ és a regionális profitcentrumok által működtetett fiókhálózat között. A központ és a hálózat kapcsolata a decentralizált irányítási és döntési rendszeren alapul. A budapesti központ feladata többek között az üzleti tevékenység átfogó irányítása, a fiókhálózat teljesítményének és tevékenységének figyelése, a termékfejlesztés, valamint a fiókok támogatása az ügyfeleikkel való kapcsolattartásban.

Az alábbi ábra mutatja a Bank központi szervezeti egységeit. Ezen túlmenően a Bank részét képezi a Bank hálózata, mely a 4 vidéki régiót, valamint a budapesti regionális profitcentrumot foglalja magában.

7.2. Az OTP Csoport és a Kibocsátó OTP Csoporton belüli helyzetének rövid bemutatása

Az OTP Csoport univerzális pénzügyi szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg Magyarországon a hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank portfolióját alkotják, a modernebb pénzügyi igényeket – például autó-finanszírozás, befektetési alapok, biztosítás – kiszolgáló termékeket az OTP Bank leányvállalatai fejlesztik és értékesítik. A Bankcsoport a külföldi piacokon leányvállalatok útján vállalt szerepet.

Az OTP Bank Nyrt. több sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melyek eredményeképp – a közép-kelet európai (CEE) régió meghatározó bankcsoportjává fejlődött. Jelenleg Magyarország mellett leányvállalatai a régió további 8 országában tevékenykednek: Bulgáriában (DSK Bank EAD), Horvátországban (OTP banka Hrvatska d.d.), Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (JSC OTP Bank).

KONSZOLIDÁCIÓS KÖRBE BEVONT TÁRSASÁGOK (IFRS szerinti konszolidált beszámolóban17) (kivéve a 36. sort, ahol 2015. május 15-i rendkívüli tájékoztatásnak megfelelően)

	Név		Törzs-/Alaptőke (Ft)	Tulajdoni hányad Közvetlen + közvetett (%)	Szavazati arány (%)	Besorolás 1
1.	Air-Invest Vagyonkezelö Kft.		250.000.000	100,00	100,00	L
2.	BANK CENTER No. 1. Beruházási és Fejlesztési Kft.		7.300.000.000	100,00	100,00	L
3.	Bajor-Polár Center Ingatlanhasznosító Zrt.		26.000.000	100,00	100,00	L
4.	CIL Babér Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
5.	CRESCO d.o.o.	HRK	39.000	100,00	100,00	L
6.	Crnogorska Komercijalna Banka a.d.	EUR	136.875.398	100,00	100,00	L
7.	DSK Asset Management EAD	BGN	1.000.000	100,00	100,00	L
8.	DSK Auto Leasing EOOD	BGN	1.000.000	100,00	100,00	L
9.	DSK Bank EAD	BGN	153.984.000	100,00	100,00	L
10.	DSK Leasing AD	BGN	3.334.000	100,00	100,00	L
11.	DSK Leasing Insurance Broker EOOD	BGN	5.000	100,00	100,00	L
12.	DSK Operating lease EOOD	BGN	1.000	100,00	100,00	L
13.	DSK Tours EOOD	BGN	8.491.000	100,00	100,00	L
14.	DSK Trans Security EOOD	BGN	2.225.000	100,00	100,00	L
15.	Debt Management Project 1 Montenegro d.o.o.	EUR	7.005.000	100,00	100,00	L
16.	Gizella Projekt Ingatlanforgalmazó Kft		3.890.000	100,00	100,00	L
17.	Hungarian International Financial Ltd. (u.v.l.)	GBP	200.000	100,00	100,00	L
18.	INGA KETTŐ Kft.		8.000.000.000	100,00	100,00	L
19.	JN Parkolóház Kft.		4.800.000	100,00	100,00	L
20.	Kikötő Ingatlanforgalmazó Kft.		8.880.000	100,00	100,00	L
21.	Kratos nekretnine d.o.o.	HRK	20.000	100,00	100,00	L
22.	LLC "OTP Finance"	RUB	13.000.000	100,00	100,00	L
23.	LLC AMC OTP Capital	UAH	10.000.000	100,00	100,00	L
24.	LLC OTP Credit	UAH	193.000.000	100,00	100,00	L
25.	LLC OTP Leasing	UAH	45.495.340	100,00	100,00	L
26.	MONICOMP Zrt.		20.000.000	100,00	100,00	L
27.	Merkantil Bank Zrt.		2.000.000.000	100,00	100,00	L
28.	Merkantil Bérlet Kft.		6.000.000	100,00	100,00	L
29.	Merkantil Car Zrt.		50.000.000	100,00	100,00	L
30.	Merkantil Ingatlan Lizing Zrt.		50.000.000	100,00	100,00	L
31.	Miskolci Diákotthon Kft.		5.000.000	100,00	100,00	L
32.	NIMO 2002 Ker. és Szolgáltató Kft.		1.156.000.000	100,00	100,00	L
33.	OTP Alapkezelő Zrt.		900.000.000	100,00	100,00	L
34.	OTP Asset Management SAI S.A.	RON	5.795.323	100,00	100,00	L
35.	OTP Aventin d.o.o.	HRK	20.000	100,00	100,00	L
36.	OTP Bank JSC (Ukraine)	UAH	3.668.186.135	100,00	100,00	L
37.	OTP Bank Romania S.A.	RON	958.252.800	100,00	100,00	L
38.	OTP Banka Hrvatska d.d.	HRK	822.279.600	100,00	100,00	L
39.	OTP Buildings s.r.o.	EUR	33.194	100,00	100,00	L
40.	OTP Factoring Bulgaria EAD	BGN	1.000.000	100,00	100,00	L
41.	OTP Factoring Montenegro d.o.o.	EUR	1	100,00	100,00	L
42.	OTP Factoring SRL	RON	1.500	100,00	100,00	L
43.	OTP Factoring Serbia d.o.o.	RSD	532.902.282	100,00	100,00	L
44.	OTP Factoring Slovensko s.r.o.	EUR	5.000	100,00	100,00	L
45.	OTP Factoring Ukraine LLC	UAH	1.378.202.800	100,00	100,00	L
46.	OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.		300.000.000	100,00	100,00	L
47.	OTP Faktoring Vagyonkezelő Kft.		500.000	100,00	100,00	L
48.	OTP Faktoring d.o.o.	HRK	50.000	100,00	100,00	L
49.	OTP Financing Cyprus Company Limited	EUR	1.000	100,00	100,00	L
50.	OTP Financing Malta Ltd.	EUR	105.000.000	100,00	100,00	L
51.	OTP Financing Netherlands B.V.	EUR	18.000	100,00	100,00	L

17 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.)

	Név			Törzs-/Alaptőke (Ft)	Tulajdoni hányad Közvetlen + közvetett (%)	Szavazati arány (%)	Besorolás 1
52.	OTP Financing Solutions B.V.		EUR	18.000	100,00	100,00	L
53.	OTP Holding Ltd.		EUR	130.000	100,00	100,00	L
54.	OTP Holding Malta Ltd.		EUR	104.950.000	100,00	100,00	L
55.	OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.			100.000.000	100,00	100,00	L
56.	OTP Ingatlan Zrt.			501.020.001	100,00	100,00	L
57.	OTP Ingatlanlízing Zrt.			164.000.000	100,00	100,00	L
58.	OTP Ingatlanüzemeltető Kft.			30.000.000	100,00	100,00	L
59.	OTP Invest d.o.o.		HRK	12.979.900	100,00	100,00	L
60.	OTP Investments d.o.o. Novi Sad		RSD	203.783.061	100,00	100,00	L
61.	OTP Jelzálogbank Zrt.			27.000.000.000	100,00	100,00	L
62.	OTP Kártyagyártó és Szolgáltató Kft.			450.000.000	100,00	100,00	L
63.	OTP Lakástakarék Zrt.			2.000.000.000	100,00	100,00	L
64.	OTP Leasing Romania IFN S.A.		RON	26.636.300	100,00	100,00	L
65.	OTP Leasing d.d.		HRK	8.212.000	100,00	100,00	L
66.	OTP Mobil Szolgáltató Kft.			1.100.000.000	100,00	100,00	L
67.	OTP Mérnöki Szolgáltató Kft.			500.000	100,00	100,00	L
68.	OTP Nekretnine d.o.o.		HRK	51.708.100	100,00	100,00	L
69.	OTP Pénztárszolgáltató Zrt.			2.349.940.000	100,00	100,00	L
70.	OTP Pénzügyi Pont Kft.			50.000.000	100,00	100,00	L
71.	OTP Real Slovensko s.r.o.		EUR	3.817.301	100,00	100,00	L
72.	OTP Életjáradék Ingatlanbefektető Zrt.			2.000.000.000	100,00	100,00	L
73.	PROJEKT 3. Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Kft.			3.200.000	100,00	100,00	L
74.	R.E. Four d.o.o., Novi Sad		RSD	294.924.372	100,00	100,00	L
75.	SC Aloha Buzz SRL		RON	200	100,00	100,00	L
76.	SC Favo Consultanta SRL		RON	200	100,00	100,00	L
77.	SC Tezaur Cont SRL		RON	200	100,00	100,00	L
78.	SPLC Vagyonkezelő Kft.			10.000.000	100,00	100,00	L
79.	SPLC-B Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft.			3.000.000	100,00	100,00	L
80.	SPLC-C Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft			3.000.000	100,00	100,00	L
81.	SPLC-N Ingatlanfejleszt, Ingatlanhasznosító Kft.			3.000.000	100,00	100,00	L
82.	SPLC-P Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft.			3.000.000	100,00	100,00	L
83.	SPLC-S Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft.			3.000.000	100,00	100,00	L
84.	SPLC-T1 Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft.			3.000.000	100,00	100,00	L
85.	Sasad-Beregszász Ingatlanforgalmazó Kft.			3.000.000	100,00	100,00	L
86.	Velvin Ventures Ltd.		USD	50.000	100,00	100,00	L
87.	Banca Millennium S.A.		RON	303.195.000	100,00	100,00	L
88.	OTP Ingatlanpont Ingatlanközvetitő Kft.			5.200.000	100,00	100,00	L
89.	POK DSK-Rodina AD		BGN	6.010.000	99,75	99,75	L
90.	OTP Banka Slovensko a.s.		EUR	88.539.107	99,26	99,26	L
91.	OTP Banka Srbija a.d. Novi Sad		RSD	00.000.000.000	97,90	97,90	L
92.	JSC "OTP Bank" (Russia)		RUB	4.423.768.142	97,86	97,86	L
93.	OPUS Securities S.A.		EUR	31.000	0,00	51,00	L
94.	BALANSZ Zártkörű Nyíltvégű Ingatlan Alap			00.000.000.000	100,00	100,00	L
	1 Teljeskörűen bevont	L

A 36. sorban az OTP Bank JSC vonatkozásában az ukrán Cégbíróság bejegyezte az OTP Bank JSC ukrán leánybanknál történt tőkeemelést. A társaság jegyzett tőke összege 2.868.190.521 UAH összegről 3.668.186.135 UAH összegre változott.

Az OTP banka Srbija az olaszországi székhelyű Findomestic Banca S.p.A.-val adásvételi megállapodást írt alá a szerbiai Findomestic Banka részvényei 100%-ának megvásárlásáról. A Findomestic Banka a.d. Beograd egy stabil, retail fókuszú bank, amely 0,5%-os piaci részesedésével a szerbiai bankpiac 21. szereplője. A tranzakcióval az OTP banka Srbija jelenlegi 1,4%-os piaci részesedése 1,9%-ra nő, amely újabb lépést jelent az optimális piaci méret elérése felé. A Findomestic Banka 26 egységből álló országos fiókhálózattal – ebből 7 belgrádi – van jelen, ügyfelei száma megközelíti a 90.000-et.

A Kibocsátó irányítási-tulajdonlási szempontból nem függ az OTP Csoport más tagjától. Azon OTP Csoport tagok, melyek üzleti tevékenysége a Kibocsátó működési, gazdasági, illetve pénzügyi eredményét jelentősen befolyásolják a magyarországi operáció terén az OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt., a külföldi leányvállalatok közül pedig a következők: DSK Bank EAD (Bulgária), OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország), OTP Bank Romania S.A. (Románia), OTP banka Srbija a.d. (Szerbia), OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia), JSC OTP Bank (Ukrajna), Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró) és JSC OTP Bank (Oroszország).

8. TRENDEK

8.1. A Kibocsátó nyilatkozata a kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások nem létéről.

A Kibocsátó legjobb tudomása szerint a legutóbbi ellenőrzött pénzügyi beszámoló 2015. április 17-i közzététele óta nem következtek be a Kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások.

8.2. Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy váratlan események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó

pénzügyi évben.

A Bankcsoport működését befolyásoló makrogazdasági trendek:

A külgazdasági partnereinknél – az EU28 gazdasága (kivéve Luxemburg, Málta és Ciprus), valamint az USA, Ukrajna és Oroszország – 2014 végén - 2015 első negyedévében javuló gazdasági teljesítményt láthattunk, és a várakozások szerint a javuló tendencia a jövőben is folytatódni fog. Várakozásunk szerint a külgazdasági partnereink exportban betöltött súlyukkal súlyozott GDP növekedése a 2014-es 1,1%-ról 2015-ben 1,3%-ra gyorsulhat. Az export teljesítményét a javuló külső kilátások mellett az új autóipari kapacitások fokozatos termelésbe állása is segíti.

A magyar gazdaság növekedési szerkezete 2014 második felétől érdemben átalakult: a korábban húzóerőnek számító beruházások növekedési hozzájárulása fokozatosan csökkent, miközben nőtt a nettó export és a lakossági fogyasztás szerepe. Annak ellenére, hogy a nominális bérnövekedés mind a verseny, mind az állami szektorban lelassult, a csökkenő olaj és egyéb nyersanyagárak okozta meglepetés dezinfláció 2015 első felében fenntartotta a reálbérek korábbi növekedési ütemét. A foglalkoztatási helyzet javulásával csökkent az óvatossági megtakarítások szerepe, élénkült a hitelkereslet, ami a fogyasztás növekedésének gyorsulását okozta. Várakozásunk szerint a folyamat az év hátralévő részében is folytatódik majd.

A hitelezés esetében a lakossági piacon az új lakáshitel szerződések összege 2014 második felében gyors ütemben növekedett, ami 2015 első negyedévében némileg lelassult. Az ingatlanpiacon egyértelműek az élénkülés jelei, a lakástranzakciók száma gyors növekedést mutat és a lakásárak is növekedésnek indultak. Az élénkülő hitelkereslet ellenérre folytatódott a hitelállomány csökkenés, ami főként az alacsony kamatkörnyezet miatt erősödő előtörlesztéseknek köszönhető.

A vállalati szektor hitelezési folyamatai is egyértelmű élénkülést mutattak 2014-ben, köszönhetően részben az NHP felpörgésének. 2015 elején itt is a növekedés lassulását figyelhettük meg, ebben az NHP+ elindulása hozhat majd fordulatot.

Nemzetközi környezet:

A monetáris szigorítás ütemezése a bérinfláció alakulásától és a tőkepiaci reakcióktól függ majd, jelenleg a legvalószínűbbnek a negyedévente egy 25 bázispontos emelés tűnik. Azaz az idei év végére 0,75%, 2016 végére 1,75%, 2017 végére 2,5-3,0% lehet az alapkamat az Egyesült Államokban. A kockázatok összességében egy meredekebb pálya irányába mutatnak.

9. NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS

A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést.

10. IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK

10.1. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, az ügyvezetés és az Audit Bizottság működése, tagjai

10.1.1 Az Igazgatóság

10.1.1.1. Az Igazgatóság működésének összefoglalása

A Társaság ügyvezető szerve az Igazgatóság. Célkitűzéseiben, tevékenységében kiemelt jelentőségű a részvényesi érték, az eredményesség és a hatékonyság növelése, a kockázatok kezelése, a külső előírásoknak mindenben maradéktalanul megfelelő működés, azaz az üzleti, etikai, és belső kontroll politikák leghatékonyabb érvényesülésének biztosítása. Hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Bank Alapszabálya, a közgyűlési határozatok, valamint az Igazgatóság ügyrendje szabja meg. Az ügyrend tartalmazza az Igazgatóság felépítését, az ülések előkészítésével, lebonyolításával és a határozatok megfogalmazásával kapcsolatos teendőket és egyéb, az Igazgatóság működését érintő kérdéseket.

Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés öt évre választja. Az Igazgatóság tagjaira vonatkoznak mindazok a kötelezettségek, illetve tiltó szabályok, amelyeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) a vezető állású személyekre megállapít.

Az Igazgatóság a Bank irányításában ügyvezető szerepet tölt be, ezzel összhangban van és a sikeres működést ösztönzi, ha az igazgatósági tagok személyesen is érdekeltek a Társaság eredményes működésében. Ugyanakkor az Igazgatóság tagjainak díjazása független attól, hogy eredményes volt-e a Társaság vagy sem. Tekintettel továbbá arra, hogy az Igazgatóságnak fontos szerepe van a management munkájának ellenőrzésében is, ezért érdemi jelentősége van annak, hogy az Igazgatóságban érvényesül a külső tagok többségének elve. Az Igazgatóság személyi összetétele biztosítja, hogy a szakértelem, a tapasztalat és a fentieken túlmenő függetlenség egyformán jelen legyen a döntéshozatali eljárásokban.

A Társaság ügyvezetőivel kapcsolatos munkáltatói jogokat az Igazgatóság az elnök-vezérigazgató útján gyakorolja azzal, hogy a vezérigazgató-helyettesek kinevezéséhez és a kinevezés visszavonásához az Igazgatóság előzetes tájékoztatása szükséges. Az elnök-vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyeket az Alapszabály nem utal a Közgyűlés, illetve az Igazgatóság hatáskörébe.

Az Igazgatóság a határozatait az ügyrend szerint, szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.

2014. évben 7 alkalommal ülésezett az Igazgatóság. Emellett írásos szavazás formájában 126 esetben került sor határozathozatalra.

10.1.1.1 Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagjai

Xx. Xxxxxx Xxxxxx

xxnök-vezérigazgató

Xx. Xxxxxx Xxxxxx 0004-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán üzemgazdász, 1980-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. Pénzügy szakos közgazda, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló. Az egyetem után a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott, majd 1983-tól 1986-ig osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban. 1986-tól 1989-ig a Magyar Hitel Bank Rt.-nél főosztályvezető. A K&H Bank vezérigazgató-helyettese 1989 és 1992 között. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és a Bank stratégiájáért, valamint általános működéséért felelős. Tagja az egyik legjelentősebb nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard európai igazgatóságának, valamint alelnöke a MOL Nyrt. igazgatóságának és társelnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), 2011 áprilisáig tagja a Magyar Bankszövetség elnökségének. Az MLSZ elnöke 2010. július óta.

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx

xxazgatóság alelnöke, vezérigazgató-helyettes Törzskari Divízió

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx x Xudapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben. 1969-től a Petrolkémiai Beruházási Vállalatnál elemző közgazdászként, majd a Bevételi Főigazgatóságon csoportvezetőként dolgozott 1975-ig. 1976-tól a Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott. 1986-87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank első vezérigazgató-helyettese. 1991-től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök- vezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja. 2009. június 9-től az OTP Bank Igazgatóságának alelnöke. 2012. április 12-től az OTP Banka Hrvatska d.d. felügyelő bizottságának elnöke.

Xx. Xxxxx Xxxxxx

xxzérigazgató-helyettes

Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió

Xx. Xxxxx Xxxxxx x Xénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát 1980-ban. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1983-ban lett egyetemi doktor. 1989 óta dolgozik a bankszektorban. 1989 és 1993 között a Budapest Bank Rt. zalaegerszegi fiókigazgatójaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Zala Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, majd 1998-tól ügyvezető igazgatóként a hitelintézet Nyugat-dunántúli Régiójának vezetője volt. 2006. március 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője és az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke. 2012. április 27-től tagja az OTP Bank Igazgatóságának.

Xxxxxxxxx Xxxxxx

xxrármérnök, közgazdász

Xxxxxxxxx Xxxxxx xxxármérnök és agrárközgazdász. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium alkalmazottja 1978 és 1989 között. Távozásakor a Minisztérium Beruházáspolitikai Osztályának helyettes vezetője, ezt követően a Hubertus Rt. ügyvezető igazgatója lett, majd 1999-től 2012-ig a Xxxxxx Xxxxxxxxx Zrt. vezérigazgató-helyettese, majd elnök-vezérigazgatója volt. Jelenleg nyugdíjas. 1992–1999 között az OTP Bank Felügyelő Bizottságának, majd 1999 óta Igazgatóságának külső tagja.

Xx. Xxxx Xxxxx

xxxskolai docens Budapesti Gazdasági Főiskola

Xx. Xxxx Xxxxx xxzgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Tatabányai Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője 1978-82 között. 1982 óta főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Budapesti Gazdasági Főiskolán 1990-2013. év között tanszékvezető. 2000. évtől a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fővárosi Elnökségének tagja 10 éven keresztül, jelenleg a Kamara Oktatási Bizottságának tagjaként is dolgozik. 1992 óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja.

Xxxxx Xxxxx

xxllamosmérnök,

volt vezérigazgató-helyettes, OTP Bank Nyrt.

Xxxxx Xxxxx xxxlamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1954 és 1989 között a Villamosenergiai Kutatóintézet munkatársa, távozásakor főosztályvezető. Utána a K&H Bank Rt. ügyvezető igazgatója, a bank Számítástechnikai és Információs Központjában. A GIRO Rt. Igazgatóságának tagja, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese 1993-tól 2001-ig, nyugdíjba vonulásáig. 2009. év II. felétől a Vezető Informatikusok Szövetségének az elnöke. Az OTP Bank Igazgatóságának 1997 óta tagja.

Xxxxx Xxxxx

Xxxxx Xxxxx xxxlomát 1978-ban szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Szakmai pályafutását az OTP-nél kezdte, ahol különböző ügyviteli munkaköröket töltött be (utolsó beosztása: fiókigazgató), majd két évig dolgozott a Pénzügyminisztériumban bankfelügyeleti területen. 1983 óta állt a Magyar Külkereskedelmi Bank (ma MKB) alkalmazásában, ahol fokozatosan lépett egyre feljebb a ranglétrán. 1985-től ügyvezető igazgató, 1990-től vezérigazgató-helyettes, 1994-től vezérigazgató és 1997 óta elnök-vezérigazgató volt 2012. március végéig. 1997 és 2008 között volt a Magyar Bankszövetség választott elnöke. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Felügyelő Bizottságának az elnöke. 2012. április 27-étől tagja az OTP Bank Igazgatóságának.

Xxxxxxx Xxxxx

xxnök-vezérigazgató MOL Xxxx.

Xxxxxxx Xxxxx 0006-ban végzett a Xxxx Xxxxxx Xxzgazdaságtudományi Egyetem ipari-tervező szakán. 1989 és 1994 között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél, ahol 1992-1994-ig a pénzintézet vezérigazgató- helyettese volt. 1994-2001 között a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. vezérigazgatója, és igazgatósági tagja. 1994- től a MOL Igazgatóságának tagja, 2000-től elnöke, majd 2001. június 11-től a társaság elnök-vezérigazgatója. Tagja a MOL Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságának. 2011. április 29-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja. 2014. április 3-tól tagsága felfüggesztésre került.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx xxyvezető igazgató Merkantil Bank Zrt.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx 0006-ban a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán okl. gépészmérnöki diplomát, 1985- ben egyetemi doktori fokozatot szerzett. Pályafutásának állomásai: 2002-2005-ig a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója, majd 2005-2008-ig az MVM Zrt. vezérigazgatója. 2008-tól 2011-ig a BKV Zrt. vezérigazgatója, 2011-től a Merkantil Bank Zrt. ügyvezető igazgatója. Betöltött tisztségei: Xxxxxx Xxxxx Xxrsaság, elnök; MATE Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület elnök; Pécsi Tudományegyetem Társadalmi Szenátusának tagja; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tag; Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány, kuratórium elnöke. 1997 óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja. 2012. október 3-tól tagsága felfüggesztésre került.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx xxxök-vezérigazgató Merkantil Bank Zrt.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx xx ELTE Jogi Xxxxx xxxlomázott 1978-ban. 1978 és 1995 között az Állami Biztosítónál, majd az ÁB- AEGON Rt.-nél dolgozott különböző vezető pozíciókban. 1996-2008 között az OTP Garancia Biztosító elnök- vezérigazgatója. 2009-2010-ig az OTP Bank ügyvezető igazgatója. 2011. január 1-jétől a Merkantil Bank elnök- vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja.

Xx. Xxxxx Xxxxxx

xxofesszor, intézetigazgató Pécsi Tudományegyetem

Xx. Xxxxx Xxxxxx 0004-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1984-ben kandidátusi fokozatot, 1993-ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktor címet szerezte meg az MTA-n. 1990-93 között a JPTE Közgazdaságtudományi karának dékán-ja. 1993-ban elvégzi a Harvard felsővezetői programját, 1994-től a JPTE professzora, 2004-2007 között a Pécsi Tudományegyetem általános rektor-helyettese, 2007-2011 között a GT elnöke. 1992. óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja.

10.1.2 A Felügyelő Bizottság

10.1.2.1. A Felügyelő Bizottság működésének összefoglalása

A Bankban a kettős irányítási struktúrát követve, a Társaság ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. Emiatt – a törvényi előírásokkal összhangban – a Felügyelő Bizottság összetételében maradéktalanul érvényesül a független tagok többségének elve.

A bizottsági tagokat a Közgyűlés választja meg, megbízatásuk három évre szól. A független felügyelő bizottsági tagok (4 fő) aránya a Felügyelő Bizottság teljes létszámára (6 fő) vetítve 67%.

Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a Közgyűlés nem választhatja a Felügyelő Bizottság tagjává az Igazgatóság tagjait és azok közeli hozzátartozóit. A Felügyelő Bizottság dolgozói tagjának jelölésével, visszahívásával kapcsolatos szabályokat a Társaságnál működő Üzemi Tanács határozza meg, e tagokat a Társaság nem tekinti függetlennek.

A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. A Társaság belső ellenőrzési szervezetének a Hpt. által meghatározott keretek közötti irányítása a Felügyelő Bizottság feladata. A Felügyelő Bizottság előzetes egyetértési jogot gyakorol a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével, díjazásuk megállapításával kapcsolatos döntéseknél.

2014. évben 8 alkalommal ülésezett a Felügyelő Bizottság. Emellett írásos szavazás formájában 8 esetben került sor határozathozatalra.

A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést össze kell hívni akkor is, ha azt az FB egy tagja, vagy az IG legalább két tagja, vagy a könyvvizsgáló írásban kéri az ok és a cél megjelölésével.

A Felügyelő Bizottság a határozatait az ügyrend szerint, szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.

10.1.2.1 Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai

Xxxxxx Xxxxx

x Felügyelő Bizottság elnöke elnök-vezérigazgató

Magyar Építő Zrt.

Xxxxxx Xxxxx xxítőmérnökként, majd gazdasági mérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemi diplomáját mint szakközgazdász szerezte. 1994-ben kinevezték a Magyar Építő Rt. elnök-vezérigazgatójává. 1999 óta az OTP Bank Felügyelő Bizottságának elnöke. 2007. április 27. és 2011. április 29. között pedig az Audit Bizottság tagja.

Xx. Xxxxxxx Xxxxx

x Felügyelő Bizottság alelnöke ügyvéd

Xx. Xxxxxxx Xxxxx Xxxapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. 1983-tól az Állami Fejlesztési Banknál dolgozott. 1986-tól ügyvéd. 1990-től saját ügyvédi irodát vezet. Fő tevékenységi köre a vállalatfinanszírozás és a corporate governance. 1995 óta az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának, 1999 óta pedig tagja a MOL Nyrt. Igazgatóságának. 2007. április 27-től az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottság alelnöke. 2007. április

27. és 2011. április 29. között az Audit Bizottságának elnöke. 2014. január 29-től a BVK Holding Zrt. felügyelő bizottságának a tagja.

Xxxxxx Xxxxx

xxzérigazgató-helyettes, Retail Divízió

Xxxxxx Xxxxx 0005-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. Szakmai pályafutását 1990-ben a Kereskedelmi és Hitelbank nagyatádi fiókjában kezdte, ahol 1993-95-ig fiókigazgatóként dolgozott. 1995-től az OTP Bank munkatársa, előbb megyei igazgató, majd 1998-tól az OTP Bank Dél-dunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója. 2007. július 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Retail Divízió vezetője. Szakmai ismereteit a Nemzetközi Bankárképző Központ, illetve a World Trade Institute tanfolyamain bővítette. 2004- től tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának. 2012. december 12-től az OTP Bank Romania SA felügyelő bizottságának elnöke.

Xxxxxxxxx Xxxx

xxazgató

Groupama International S.A.

Xxxxxxxxx Xxxx xxxőgazdasági fejlesztőmérnökként végzett, majd az ESSEC üzleti iskola mezőgazdasági és élelmiszeripari menedzsment szakán szerzett Master fokozatot. A Ganhoz 1991-ben csatlakozott a mezőgazdasági terület vezetőjeként. Öt évvel később Franciaországot elhagyva a Gan España munkatársa lett, ahol a leányvállalat tervezésért és auditért felelős osztályát vezette, majd az újonnan létrejött Groupama Seguros technikai igazgatója lett. 2008-ban biztosítási vezérigazgatóvá nevezték ki, és ebbéli minőségében tevékenyen hozzájárult a spanyolországi biztosítási piac közvetlen értékesítési eszközének, a Click Segurosnak az elindításához és kiteljesítéséhez. 2010

júliusában közvetlen biztosítási igazgatóként csatlakozott a Groupama S.A. nemzetközi igazgatóságához, de mindeközben továbbra is felelős maradt a spanyolországi és lengyelországi közvetlen biztosítási ágazat irányításáért.

2011. október 1-je óta műveleti igazgatóként dolgozik. 2013. április 26-tól tagja az OTP Felügyelő Bizottságának.

Xxxxxxx Xxxxxx

XXZIB elnök

Xxxxxxx Xxxxxx xx OTP Bank alkalmazottainak képviselője, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett üzemgazdász diplomát.1974 óta a bank alkalmazottja és 1981-ig a fiókhálózatában dolgozott különböző beosztásokban. 1981-től a központi hálózatirányítási területen, majd a hálózatban végzett vezetői munkát. 1994-től ügyvezető igazgató helyettesként a hálózati terület központi irányításában működött közre. 2005 óta a bank Compliance Önálló Főosztályát (2011-től Igazgatóság) ügyvezető igazgatóként vezette 2014. április 30-ig.. Szakmai ismereteit a PSZF másoddiplomával bővítette, bejegyzett adószakértő. 2008. április 25-étől tagja az OTP Felügyelő Bizottságának.

Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx

xxxitkár

Magyar Labdarúgó Szövetség

Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx 0007-ben végzett a Xxxx Xxxxxx Xxzgazdaságtudományi Egyetem, külgazdasági szakán, ahol 1994-ben doktori címet is szerzett. 2001-2006 között az ÁPV Zrt. ügyvezető igazgatójaként, vezérigazgató- helyetteseként, majd vezérigazgatójaként dolgozott. 2006-2010 között az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke. 2002 júliusától 2011. január 1-jéig az FHB Nyrt. igazgatósági tagja, ezen időszak alatt 4 évig az Igazgatóság elnöki tisztét is betöltötte. 2010-től a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára. Több mint 80 tanulmány, cikk és szakkönyv szerzője, társszerzője. 2011. április 29-étől tagja az OTP Felügyelő Bizottságának.

10.1.3 Az Ügyvezetés

10.1.3.1 Az Ügyvezetés működésének összefoglalása

A Bank napi üzletmenetét az elnök-vezérigazgató irányítja, akinek a munkáját hat vezérigazgató-helyettes támogatja.

10.1.3.2 Az Ügyvezetés tagjai

Az alábbi felsorolás a Bank jelenlegi ügyvezetésének azon tagjait tartalmazza, akik sem az Igazgatóságnak, sem a Felügyelő Bizottságnak sem tagjai:

Az alábbi felsorolás a Bank jelenlegi ügyvezetésének azon tagjait tartalmazza, akik sem az Igazgatóságnak, sem a Felügyelő Bizottságnak nem tagjai:

Xxxxxxx Xxxxxx

xxzérigazgató-helyettes

Stratégiai és Pénzügyi Divízió

Xxxxxxx Xxxxxx (00) 2009 augusztusától az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője. 2003. szeptemberében csatlakozott az OTP Bankhoz és lett a Banküzemgazdasági Igazgatóság ügyvezető igazgatója, a controlling és tervezési feladatokért felelős vezető. 2000-2003-ig a McKinsey & Company Inc. tanácsadó cég projektmenedzsere volt. 1996-tól 2000-ig az Andersen Consulting (Accenture) cégnél dolgozott tanácsadóként. 1996-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán diplomázott, majd 1999-ben a franciaországi INSEAD Business School Programján szerzett Master of Business Administration (MBA) diplomát. 2012. március 13-tól a DSK Bank felügyelő bizottságának elnöke.

Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxx

xxzérigazgató-helyettes

Csoportszintű IT és Banküzemi Xxxxxxx

Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxx, xxplomáját 1988-ban a szófiai Műszaki Egyetemen szerezte. Szakmai pályafutása során a bankszektorban, technológiai nagyvállalatoknál és tanácsadó cégeknél töltött be vezető pozíciót. Vichxx xx 2003 óta a DSK Bank alkalmazásában áll az IT és Operációs Divízió vezetőjeként, a Bank ügyvezetésének és Management Board- jának tagja, 2007 óta vezérigazgató-helyettes. Az újjászervezett Csoportszintű IT és Banküzemi Divízió irányítását 2014. július 1. napjától Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxx xx látja el.

Xxxx Xxxxxx

xxzérigazgató-helyettes

Kereskedelmi Banki Divízió

Xxxx Xxxxxx 0003-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd a BNP-KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt 1991-93 között. 1993 áprilisától az OTP Bank Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese.

10.1.4. Az Audit Bizottság

10.1.4.1. Az Audit Bizottság működésének összefoglalása

Az Audit Bizottság a Bank Felügyelő Bizottságának munkáját a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segítő testület.

Az Audit Bizottság négy főből áll, tagjait a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjai közül választotta. Az Audit Bizottság tagjai közül elnököt választ.

2014. évben 1 alkalommal ülésezett az Audit Bizottság. Emellett írásos szavazás formájában 7 esetben került sor határozathozatalra.

Az Audit Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Audit Bizottság határozatait a

jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az Audit Bizottság működésének részletes szabályait ügyrendje tartalmazza, amelyet a Felügyelő Bizottság hagy jóvá.

10.1.4.2. Az Audit Bizottság tagjai

Xxxxxx Xxxxx

xxnök-vezérigazgató Magyar Építő Zrt.

Bemutatását az XX. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

Xx. Xxxxxxx Xxxxx

xgyvéd

Bemutatását az XX. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

Xxxxxxxxx Xxxx xxveleti igazgató Groupama S.A.

Bemutatását az XX. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx

xxxitkár

Magyar Labdarúgó Szövetség

Bemutatását az XX. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

10.2. Nyilatkozat az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjainak összeférhetetlenségéről

A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő – Alaptájékoztató jelen fejezetében bemutatott – személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok, és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség.

11. TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT

11.1. Információk a kibocsátó könyvvizsgálattal foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság feladatszabályozásának összefoglalóját.

Az OTP Banknál a Ptk. szerinti felügyelőbizottság feladatait a Felügyelő Bizottság látja el. Az OTP Banknál a Ptk. és a Tpt. szerinti audit bizottság feladatait a Közgyűlés által 2014. április 25-én megválasztott Audit Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottság üléseinek napirendjén szerepel többek között az éves rendes közgyűlés elé kerülő dokumentumok vizsgálata, jelentés az éves beszámolókról, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról, a Bank éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése, javaslattétel a Közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására. Az Audit Bizottság segíti a Felügyelő Bizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben. A Felügyelő Bizottság tagjainak nevét és adatait a 10.1.2.2. pont, az Audit Bizottság tagjainak nevét és adatait a 10.1.4.2. pont tartalmazza.

11.2. Nyilatkozat arról, hogy a kibocsátó teljesíti-e a bejegyzés országában érvényes valamely vállalatirányítási rendszer követelményeit.

Az OTP Bank Nyrt. működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályokban, felügyeleti rendelkezésekben és Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) szabályzataitokban foglaltakat, valamint törekszik a Budapesti Értéktőzsde Zrt. ajánlásainak való megfelelésre. A Kibocsátó felépítését és működési feltételeit a Közgyűlés által elfogadott Alapszabály tartalmazza. Az OTP Bank Nyrt. vállalatirányítási gyakorlatának ismertetését, valamint a BÉT által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelést az OTP Bank Nyrt. Felelős Társaságirányítási Jelentése tartalmazza.

12. FŐBB RÉSZVÉNYESEK

12.1. Nyilatkozat arról, hogy gyakorol-e valaki közvetlenül vagy közvetve tulajdonjogot vagy ellenőrzési jogot a kibocsátó felett

A Kibocsátó legjobb tudomása szerint nincsen olyan személy, aki a Kibocsátóban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2.§ (1) szerinti többségi befolyással rendelkezne. E tekintetben a Kibocsátó felhívja a figyelmet arra, hogy a Ptk. részvénykönyvvezetésre vonatkozó szabályai és a Tpt. tulajdonosi megfeleltetési szabályai, továbbá a Kibocsátó Alapszabálya alapján a Kibocsátónak nincs teljes körű tudomása a Kibocsátóban részvényesi jogviszonnyal rendelkező személyek köréről és a tulajdonukban lévő OTP részvények számáról.

12.2. A kibocsátó előtt ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet.

A Kibocsátó legjobb tudomása szerint nincsen olyan megállapodás, amelynek végrehajtása egy későbbi időpontban a Kibocsátó feletti 12.1. pont szerinti többségi befolyás bekövetkezéséhez vezethet. E tekintetben a Kibocsátó felhívja a figyelmet arra, hogy a Ptk. részvénykönyvvezetésre vonatkozó szabályai és a Tpt. tulajdonosi megfeleltetési szabályai, továbbá a Kibocsátó Alapszabálya alapján a Kibocsátónak nincs teljes körű tudomása azon megállapodásokról, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a Kibocsátó feletti 12.1. pont szerinti többségi befolyás bekövetkezéséhez vezethet.

2007. április 21-én a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvény (2007. évi XXVI. tv) hatályba lépett. Ennek alapján az OTP Bank Nyrt. Alapszabályában az állami szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó rendelkezések megszűntek, az egy darab 1.000 Ft névértékű szavazatelsőbbségi részvény átalakult 10 darab 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé. Ezáltal a Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll.

A Bank legjobb tudomása szerint a Bank tulajdonosi struktúrája, a részesedés és szavazati arány mértéke 2015. március 31-én

			Teljes alaptőke1
Tulajdonosi kör megnevezése	Tárgyév elején (január 01-jén)				Időszak végén
	%2	%befolyás3	Db	%2	%befolyás3	Db
Belföldi intézményi/társaság	21,00%	21,28%	58.793.762	20,39%	20,66%	57.081.702
Külföldi intézményi/társaság	57,41%	58,18%	160.738.598	59,76%	60,57%	167.317.472
Belföldi magánszemély	9,69%	9,82%	27.132.701	5,84%	5,92%	16.351.147
Külföldi magánszemély	0,59%	0,59%	1.639.105	0,30%	0,31%	848.946
Munkavállalók, vezető tisztségviselők	1,30%	1,32%	3.635.140	1,24%	1,26%	3.472.470
Saját tulajdon	1,32%	0,00%	3.699.724	1,34%	0,00%	3.760.805
Államháztartás részét képező tulajdonos 4	5,12%	5,19%	14.329.759	5,12%	5,19%	14.329.759
Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 5	0,00%	0,00%	0	0,00%	0,00%	0
Egyéb6	3,58%	3,63%	10.031.221	6,01%	6,10%	16.837.709
ÖSSZESEN	100,00%	100,00%	280.000.010	100,00%	100,00%	280.000.010

2 Szavazati hányad

4 Pl.: MNV Zrt., TB, Önkormányzat, 100%-os állami tulajdonban álló vállalatok, Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap stb.

5 Pl.: EBRD, EIB, stb.

6 A nem azonosított részvények állománya

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.)

A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása 2015. első negyedévében

2015.	január 1.	március 31.
Társasági szinten	1.626.164	1.687.245
Leányvállalatok	2.073.560	2.073.560
Mindösszesen	3.699.724	3.760.805

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.)

A Bank legjobb tudomása szerint az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása 2015. március 31-én

Név	Nemzetiség 1	Tevékenység 2	Mennyiség (db)	Szavazati jog (%) 3	Befolyás mértéke (%) 3,4	Megjegyzés5
Megdet, Xxxxx és Xxxxxxx Xxxxxxxxxx	K	T	24.855.495	8,88%	9,00%	-
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.	B	T	24.000.000	8,57%	8,69%	-
Groupama Csoport	K	T	23.211.741	8,29%	8,40%	-
Lazard Csoport	K	T	14.289.194	5,10%	5,17%	-
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.	B	Á	14.091.903	5,03%	5,10%	-

1 Belföldi (B), Külföldi (K)

2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézmények (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D)

3 Két tizedesjegyre kerekítve kell megadni

4 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog.

5 Pl.:szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb.

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.)

Vezető állású tisztségviselők, stratégiai alkalmazottak 2015. március 31-én

Jelleg1	Név	Beosztás	Megbízás kezdete	Megbízás vége/megszűnése	Saját részvény5 tulajdon (db)
IT	xx. Xxxxxx Xxxxxx 2	elnök-vezérigazgató	1992.05.15.	2016	108.866
IT	Xxxxxxxxx Xxxxxx	tag	1999.04.29.	2016	25.600
IT	xx. Xxxx Xxxxx	tag	1992.05.15.	2016	38.956
IT	Xxxxx Xxxxx	tag	1997.04.29.	2016	298.505
IT	Xxxxx Xxxxx	tag	2012.04.27	2016	16.039
IT	xx. Xxxxx Xxxxxx	tag, vezérigazgató-helyettes	2012.04.27	2016	45.752
IT	Xxxxxxx Xxxxx0	tag	2011.04.29	2016	25.600
IT	dr. Xxxxxx Xxxxxx0	tag	1997.04.29.	2016	3.635
IT	xx. Xxxxxxxx Xxxxx	alelnök, vezérigazgató-helyettes	2002.04.26.	2016	25.427
IT	xx. Xxxxxx Xxxxxx	tag	2001.04.25.	2016	300.915
IT	xx. Xxxxx Xxxxxx	tag	1992.05.15.	2016	140.914
FB	Xxxxxx Xxxxx	elnök	1992.05.15.	2017	54
FB	xx. Xxxxxxx Xxxxx	tag	1995.05.19.	2017	0
FB	Xxxxxx Xxxxx	tag, vezérigazgató-helyettes	2004.04.29.	2017	27.074
FB	Xxxxxxx Xxxxxx	tag	2008.04.25.	2017	5.743
FB	Doninique Uzel	tag	2013.04.26	2017	0
FB	xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx	tag	2011.04.29.	2017	0
SP	Xxxxxxx Xxxxxx	vezérigazgató-helyettes			16.411
SP	Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxx	vezérigazgató-helyettes			0
SP	Xxxx Xxxxxx	vezérigazgató-helyettes			542.895
Saját részvény tulajdon (db) Ö S S Z E S E N:					1.622.386

1 Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB)

2 Xx. Xxxxxx Xxxxxx, elnök-vezérigazgató közvetlen és közvetett tulajdonában lévő részvények száma 608.866

3 Tagsága felfüggesztés alatt 2014. április 3. napjától.

4 Tagsága felfüggesztés alatt 2012. október 3. napjától.

5 Vezető állású tisztségviselők, stratégiai alkalmazottak közvetlen OTP részvény tulajdona

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.)

13. A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

A Kibocsátó által 2015. április 17-én közzétett „Az OTP Bank Nyrt. 2014. évi Éves Jelentése” és „Az OTP Bank Nyrt. 2014. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói” közzétételeket követően az alábbi rendkívüli tájékoztatásokat tette közzé – amelyekben közzétett információk a jelen Alaptájékoztatóba beépítésre kerültek – a Kibocsátó:

Közzététel napja	Rendkívüli tájékoztatás
2015. május 15.	„Időközi vezetőségi beszámoló – 2015. első negyedéves eredmény”
2015. május 15.	„Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2015. március 31-ével zárult negyedévről”

13.1. Pénzügyi információk18

A jelen fejezetben közölt adatok, elemzések a nemzetközi pénzügyi beszámoló készítési standardok szerint (IFRS) készített és a 2013. valamint 2014. évi auditált pénzügyi kimutatások alapján készültek, továbbá a Kibocsátó által végzett számításokat, elemzéseket tartalmaznak.

A Kibocsátó 2013. évre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXXX_xxxxx_000.xxx

A Kibocsátó 2014. évre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXXX_xxxxx_000.xxx

Az e fejezetben közölt információk hűen mutatják be az OTP Bank Nyrt., illetve az OTP Csoport pénzügyi helyzetét. Az Alaptájékoztató aláírásáig a Kibocsátó pénzügyi helyzetében jelentős változás nem következett be.

13.1.1 A Bankcsoport konszolidált pénzügyi eredményei

13.1.1.1 Konszolidált mérleg

Főbb mérlegtételek	2013 millió Ft	2014 millió Ft	Változás %
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	10.381.047	10.971.052	6
Pénzeszközök, betétszámlák, elszámolás nemzeti bankokkal	539.125	2.307.632	328
Bankközi kihelyezések	273.479	281.006	3
Pénzügyi eszközök valós értéken	415.605	289.275	-30
Értékesíthető értékpapírok	1.637.255	839.152	-49
Ügyfélhitelek (nettó)	6.245.210	5.864.241	-6
Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt)	6.253.268	5.864.241	-6
Ügyfélhitelek (bruttó)	7.480.844	6.993.326	-7
Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt)	7.499.573	6.993.326	-7
ebből: Retail hitelek	4.919.986	4.725.322	-4
Jelzáloghitelek	2.763.612	2.590.332	-6
Fogyasztási hitelek	1.682.346	1.660.514	-1
Mikro- és kisvállalkozói hitelek	474.028	474.476	0
Corporate hitelek	2.253.525	1.976.249	-12
Közép- és nagyvállalati hitelek	1.971.028	1.857.936	-6
Önkormányzati hitelek1	282.498	118.313	-58
Gépjárműfinanszírozás	254.077	230.320	-9
Váltók és hitelekkel kapcsolatos kamatkövetelések	71.984	61.435	-15
Hitelek értékvesztése	-1.235.634	-1.129.085	-9
Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt)	-1.246.305	-1.129.085	-9
Részvények, részesedések	23.837	23.381	-2
Lejáratig tartandó értékpapírok	580.051	709.369	22
Tárgyi eszközök és immateriális javak (nettó)	455.244	365.161	-20
ebből: Goodwill (nettó)	145.564	101.063	-31
Tárgyi eszközök és egyéb immateriális javak (nettó)	309.680	264.098	-15
Egyéb eszközök	211.241	291.835	38
FORRÁSOK ÖSSZESEN	10.381.047	10.971.052	6
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	784.212	708.274	-10
Ügyfélbetétek	6.866.606	7.673.478	12
Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt)	6.910.068	7.673.478	11
ebből: Retail betétek	4.811.537	5.220.779	9
Lakossági betétek	4.165.128	4.455.334	7
Mikro- és kisvállalkozói betétek	646.410	765.445	18
Corporate betétek	2.060.127	2.424.159	18
Közép- és nagyvállalati betétek	1.703.106	2.024.466	19

18 Jelen fejezet pénzügyi elemzéseit a Kibocsátó maga készítette, a Kibocsátó Vezetőségének értékelését mutatja be.

Főbb mérlegtételek	2013 millió Ft	2014 millió Ft	Változás %
Önkormányzati betétek	357.021	399.693	12
Ügyfélbetétekkel kapcsolatos kamatkötelezettségek	38.403	28.540	-26
Kibocsátott értékpapírok	445.218	267.084	-40
ebből: Retail kötvények	70.447	60.815	-14
Kibocsátott értékpapírok retail kötvények nélkül	374.771	206.269	-45
Egyéb kötelezettségek	508.517	776.082	53
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke	267.162	281.968	6
Saját tőke	1.509.332	1.264.166	-16
Mutatószámok	2013	2014	%/%-pont
Hitel/betét arány (árfolyamszűrt)	108%	91%	-17
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) mutató (árfolyamszűrt)	89%	75%	-14
90 napon túl késedelmes hitelek állománya	1.463.645	1.339.213	-9
90 napon túl késedelmes hitelek aránya	19,8%	19,3%	-0,5
90 napon túl késedelmes hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége	84,4%	84,3%	-0,1
Konszolidált tőkemegfelelés - Bázel3	2013	2014	%/%-pont
Tőkemegfelelési mutató2 (konszolidált, IFRS)	19,7%	17,5%	-2,2
Tier1 ráta2	17,4%	14,1%	-3,2
Common Equity Tier1 ('CET1') ráta2	16,0%	14,1%	-1,9
Szavatoló tőke (konszolidált) 2	1.440.962	1.201.874	-17
Ebből Alapvető (Tier1) tőke2	1.270.402	969.935	-24
Ebből Elsődleges alapvető (Common Equity Tier1) tőke2	1.170.378	969.935	-17
Kiegészítő alapvető tőke	100.025	0	-100
Járulékos (Tier2) tőke	170.927	231.939	36
Ebből Hibrid másodlagos tőke	0	96.019	n/a
Befektetések miatti levonások	-367	n/a	n/a
Korrigált mérlegfőösszeg (hitelezési, piaci és működési kockázatokat figyelembe vevő)	7.313.275	6.859.439	-6
Ebből Korrigált mérlegfőösszeg (hitelezési kockázat)	5.842.732	5.625.902	-4
Korrigált mérlegfőösszeg (piaci és működési kockázat)	1.470.543	1.233.537	-16
Záró devizaárfolyamok alakulása	2013 Ft	2014 Ft	Változás %
HUF/EUR	297	315	6
HUF/CHF	242	262	8
HUF/USD	216	259	20
HUF/100JPY	205	217	6

1 Az OTP Csoport könyveiben 2014. december 31-én fennálló 118 milliárd forintnyi önkormányzati hitelállományból 28 milliárd forintnyi összeg a Magyar Állammal szemben állt fenn.

2 Az osztalékfizetésre 2014-ben MSzSz szerint elhatárolt összeg az IFRS konszolidált tőkemegfelelési mutatók számításakor nem került levonásra a tőkéből, mivel veszteség esetén a tárgyévi eredmény az osztalékkal nem kerül csökkentésre.

Forrás: Üzleti jelentés - Az Igazgatóság jelentése a Társaság 2014. évi üzleti tevékenységéről

A konszolidált árfolyamszűrt bruttó hitelállomány éves szinten 7%-kal csökkent 2014 során. A tárgyidőszakban lezajlott jelentős hitel leírások miatt a valós folyamatokról reálisabb képet ad a teljesítő (DPD0-90) hitelállomány alakulásának bemutatása, ennek megfelelően az állományok 6%-kal mérséklődtek. A teljesítő (DPD0-90) állományok árfolyamszűrt változását tekintve, a legnagyobb mértékű visszaesés az OTP Core (-12%) és Ukrajna (-24%) esetében következett be, ugyanakkor a képet árnyalja, hogy a magyarországi önkormányzati hitelkonszolidáció keretében év/év 167 milliárd forinttal csökkent az állomány. A konszolidált retail hitelportfólió év/év 3%-kal csökkent, ezen belül a jelzáloghitelek 7%-kal estek vissza, nőtt viszont a teljesítő fogyasztási hitelek, valamint a mikro- és kisvállalati hitelek állománya (+2 és +4%). A nagyvállalati hitelek állománya 3%-kal esett vissza. Ami az egyedi teljesítményeket illeti, legjelentősebb ütemben a szerb és horvát leánybankoknál év/év nőtt a teljesítő bruttó hitelállomány (+14 és 15%), utóbbinál a növekedés jelentős részben az akvizíciós hatást tükrözi. A korábban dinamikusan bővülő orosz fogyasztási hitelek csak mérsékelten, 3%-kal nőttek, jelentősen nőtt azonban az állomány éves szinten, a román (7%), a szerb (10%) és különösen a szlovák (69%), valamint az akvizíció miatt a horvát (39%) leánybanknál. A jelzáloghitel portfólió a horvát leánybank kivételével (+6%) mindenütt csökkent. A nagyvállalati szegmensben a bolgár és szerb teljesítmény emelendő ki (17, és 25%-os év/év növekedéssel). Részben a Növekedési Hitelprogramnak is köszönhetően a magyar mikro és kisvállalkozói DPD0-90 portfólió 7%-kal bővült.

Az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány dinamikusan, éves szinten 11%-kal bővült, legnagyobb mértékben Szerbiában (+47%), de abszolút súlyánál fogva jelentős volt az OTP Core (+13%) és a DSK (+14%) állomány növekedése is. Örvendetes, hogy az ukrán betétek is bővültek 2014-ben (9%-kal), ugyanakkor az orosz betétállomány éves szinten 4%-kal visszaesett.

A Csoport nettó hitel/betét mutatója (75%) az elmúlt egy évben jelentős mértékben, 14%-ponttal mérséklődött. A kibocsátott értékpapírok állománya év/év 40%-kal csökkent; elsősorban az OTP Core-nál, illetve az orosz leánybanknál voltak lejáratok. Az alárendelt és járulékos kölcsöntőke állomány éves 6%-os bővülése árfolyamhatást tükröz, lejáratra, visszavásárlásra 2014-ben nem került sor. Az eszközoldalon lényeges átrendeződésekre került sor a harmadik negyedévben azt követően, hogy az MNB a korábbi kéthetes kötvényt betétté alakította át, ezáltal is ösztönözve a hazai kereskedelmi bankokat többlet-likviditásuk minél nagyobb mértékben állampapírba történő átkonvertálására. Ennek hatására az értékesíthető értékpapírok (AFS) állománya 2014 végére év/év a felére csökkent, ugyanakkor a jegybanki betéteket tartalmazó Pénzeszközök, betétszámlák, elszámolás nemzeti bankokkal mérlegsor több mint négyszeresére nőtt.

2014. december 31-én a Bankcsoport bruttó likviditási tartaléka megközelítette a 7 milliárd eurónak megfelelő összeget. 2014 pozitív fejleménye, hogy a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya év/év 0,4%-ponttal 19,3%-ra csökkent, ami mögött leírások és értékesítések állnak. 2014 szeptemberétől a Csoport aktívan élt a részleges leírás lehetőségével. Erre akkor kerülhet sor, ha a pénzügyi követelés teljes megtérülésére nagyon csekély az esély. A részleges leírás kizárólag a követelés maximálisan várható megtérülés feletti részére alkalmazható. A módszertani háttér a könyvvizsgálóval egyeztetésre került.

Ennek keretében 2014. év során csoportszinten összesen 238 milliárd forintnyi nem teljesítő állomány leírására került sor, ez elsősorban az OTP Core-t (66 milliárd forint), az orosz (56 milliárd forint) és ukrán leánybankot (27 milliárd forint), és a DSK Bankot (67 milliárd forint) érintette. A termékszegmensek tekintetében a magyar és ukrán operációnál vállalati követelések, míg az orosz és bolgár leánybank esetében túlnyomórészt lakossági követelések kerültek ki a könyvekből. A részleges leírások módszerének alkalmazása nélkül a DPD90+ ráta 2014 végén 22,0% lett volna.

A portfólió minőségének alakulásáról reálisabb képet festő DPD90+ állománynövekedés (árfolyamszűrten, eladások/leírások hatásától tisztítva) az előző évi 190 milliárd forintról rekord nagyságúra, 254 milliárd forintra nőtt, a romlás azonban szinte kizárólag az orosz és ukrán portfólióra korlátozódik (milliárd forintban: orosz leánybank 2013: 89, 2014: 110, ukrán leánybank 2013: 24, 2014: 61). Míg e két piacon gyorsult a DPD90+ hitelek állománynövekedése, a Csoport többi bankjánál 2014 második negyedévétől stabilizálódó vagy fokozatosan csökkenő trend érvényesült.

A kockázati költségek éves szinten közel 275 milliárd forintra nőttek (+1%). A 90 napon túl késedelmes hitelek céltartalékkal való fedezettsége csoportszinten 2014 végén 84,3% volt (év/év stabilan alakult). Ezen belül jelentős volt a fedezettség-javulás éves mértéke Ukrajnában (+17,7%-pont), Oroszországban. (+10,9%-pont), továbbá a DSK Banknál (+3,5%-pont).

A Bankcsoport IFRS szerinti konszolidált elsődleges alapvető tőkemutatója (Common Equity Tier1) 2014 végén 14,1% volt. Az osztalékfizetésre 2014-ben MSzSz szerint elhatárolt összeg az IFRS konszolidált tőkemegfelelési mutatók számításakor nem került levonásra a tőkéből, mivel veszteség esetén a tárgyévi eredmény az osztalékkal nem kerül csökkentésre. Az OTP Bank egyedi elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 2014 végén 14,8%-ot ért el.

13.1.1.2 Konszolidált eredmény

Eredménykimutatás	2013 millió Ft	2014 millió Ft	Változás %
Konszolidált adózás utáni eredmény	64.108	-102.258	-260
Korrekciós tételek (összesen)	-81.775	-220.272	169
Kapott osztalék és nettó végleges pénzeszköz átvétel/átadás (adózott)	-406	191	-147
Goodwill/részesedés értékcsökkenés (adózott)	-29.440	-5.015	-83
Pénzügyi szervezetek különadója és tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetés (társasági adó után)	-43.219	-30.193	-30
Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott büntetés (társasági adó után)	-3.177	0	-100
Általános kockázati céltartalék eredménytartalékba való átvezetésének egyszeri adóhatása	-5.533	0	-100
A Banco Popolare Croatia akvizíció hatása (társasági adó után)	0	4.131	n/a
Fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri eredményhatása (társasági adó után)	0	-155.907	n/a
Krími kitettségekre képzett kockázati költség 2014 2Q-tól (társasági adó után)	0	-7.943	n/a
Donyecki és luganszki kitettségekre képzett kockázati költség 2014 3Q-tól (társasági adó után)	0	-25.536	n/a
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül	145.882	118.014	-19
Adózás előtti eredmény	184.894	142.341	-23
Működési eredmény	447.710	414.534	-7
Összes bevétel	864.910	826.061	-4
Nettó kamatbevétel	653.126	636.172	-3

Nettó díjak, jutalékok	166.936	169.579	2
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek	44.848	20.310	-55
Devizaárfolyam eredmény, nettó	18.183	11.287	-38
Értékpapír árfolyam eredmény, nettó	11.037	6.489	-41
Nettó egyéb bevételek	15.627	2.534	-84
Működési költség	-417.201	-411.527	-1
Személyi jellegű ráfordítások	-204.277	-206.335	1
Értékcsökkenés	-47.199	-43.721	-7
Dologi költségek	-165.725	-161.471	-3
Kockázati költségek összesen (hitelezési és egyéb)	-272.459	-274.749	1
Értékvesztésképzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre	-262.541	-263.511	0
Egyéb kockázati költség	-9.918	-11.238	13
Egyedi tételek összesen	9.643	2.556	-73
Devizaswap-átértékelési eredmény (az OTP Core-ban)	715	-824	-215
Járulékos- és alárendelt kölcsöntőke visszavásárlás nyeresége	6.104	0	-100
Sajátrészvénycsere ügylet eredménye (az OTP Core-ban)	2.824	3.380	20
Társasági adó	-39.012	-24.327	-38
TELJESÍTMÉNYMUTATÓK	2013	2014	%/%-pont
XXX (korrigált)	9,6%	8,5%	-1,1
ROA (korrigált)	1,4%	1,1%	-0,3
Működési eredmény marzs	4,37%	3,88%	-0,49
Teljes bevétel marzs	8,44%	7,74%	-0,70
Nettó kamatmarzs	6,37%	5,96%	-0,41
Nettó díj- és jutalékbevétel-marzs	1,63%	1,59%	-0,04
Nettó egyéb nem kamat bevétel-marzs	0,44%	0,19%	-0,25
Működési költség/mérlegfőösszeg	4,07%	3,85%	-0,22
Kiadás/bevétel arány	48,2%	49,8%	1,6
Kockázati költség (hitelekkel kapcsolatos) / bruttó hitelállomány	3,51%	3,68%	0,16
Kockázati költség (hitelekkel kapcsolatos) / árfolyamszűrt bruttó hitelállomány	3,50%	3,67%	0,17
Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg	2,66%	2,57%	-0,09
Effektív adókulcs	21,1%	17,1%	-4,0
Nem kamatjellegű bevételek/összes bevétel	24%	23%	-1
EPS alap (HUF) (korrigálatlan adózott eredményből)	241	-382	-259
EPS hígított (HUF) (korrigálatlan adózott eredményből)	240	-382	-259
EPS alap (HUF) (korrigált adózott eredményből)	547	442	-19
EPS hígított (HUF) (korrigált adózott eredményből)	546	441	-19
Átfogó eredménykimutatás	2013	2014	%
Konszolidált adózás utáni eredmény	64.108	-102.258	-260
Értékesíthető értékpapírok saját tőkében elszámolt valós érték korrekciója	-1.721	13.019	-856
Cash-flow-fedezeti ügyletnek minősített származékos pénzügyi instrumentumok	531	507	-5
Külföldi tevékenységben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletek	-1.357	-4.489	231
Átváltási különbözet	-33.159	-108.057	226
IAS 19 aktuáriusi veszteségek változása	-39	-6	-85
Nettó átfogó eredmény	28.363	-201.284	-810
Ebből a Társaság tulajdonosaira jutó nettó átfogó eredmény	29.379	-199.866	-780
Nem ellenőrzött részesedésekre jutó nettó átfogó eredmény	-1.016	-1.418	40

Forrás: Üzleti jelentés - Az Igazgatóság jelentése a Társaság 2014. évi üzleti tevékenységéről

Az OTP Csoport 2014-ben 118 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el. Ez 19%-kal elmarad a bázisidőszak teljesítményétől. A visszaesés elsősorban a mérséklődő működési eredménnyel magyarázható (-7%), míg a kockázati költségek 1%-kal haladták meg az előző évit.

Az éves konszolidált korrigált eredményben jelentősen átrendeződtek az egyedi teljesítmények: egyrészt a számottevő ukrán és orosz veszteség miatt a külföldi leánybankok eredmény hozzájárulása összességében negatív volt (milliárd forintban 2013: +25, 2014: -20,8). Az OTP Core korrigált adózott eredménye 137 milliárd forint volt, a 20%-os év/év javulás elsősorban a kockázati költségek mérséklődésével magyarázható. A külföldi csoporttagok közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott a DSK Bank, 39 milliárd forintot meghaladó eredménye év/év 30%-os javulást tükröz. Kedvező fejlemény, hogy valamennyi kisebb leánybank pozitív eredményt ért el, összesen 1,3 milliárd forintot, szemben a bázisidőszak 13,1 milliárd forintos negatív eredményével. Ugyanakkor az orosz leánybank az akvizíció óta először lett veszteséges (-14,5 milliárd forint), míg az ukrán leánybank a krími, illetve donyecki és luganszki korrekciós tételek nélkül 43 milliárd forintos veszteséget szenvedett el, azzal együtt a teljes veszteség közel 77 milliárd forint volt.

– a magyarországi fogyasztói hitelszerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri negatív eredményhatására vonatkozó becslés 155,9 milliárd forint (adó után).

– ukrán operációval kapcsolatos tételek:

▪ a teljes krími bruttó hitelállomány arányában a hitelek céltartalék fedezettsége elérte a 100%-ot, melynek negatív hatása 2014-ben 7,9 milliárd forint adózás után;

– a pénzügyi szervezeteket terhelő − döntően magyar, kisebb mértékben szlovák − banki különadó adózás utáni negatív hatása 30,2 milliárd forint;

– a Banco Popolare Croatia akvizícióval kapcsolatos tételek pozitív hatása 4,1 milliárd forint (adózás után).

A felsorolt korrekciós tételek teljes összege 2014-ben elérte a -220,3 milliárd forintot szemben az előző év közel -82 milliárd forintos összegével.

13.1.2 ESZKÖZ-FORRÁS GAZDÁLKODÁS

13.1.2.1 A korábbi időszakokhoz hasonlóan az OTP Csoport likviditása stabil és biztonságos volt 2014-ben

Az OTP Csoport eszköz-forrás menedzsmentje továbbra is fontos prioritásként kezelte a Bankcsoport likviditásának biztonságos szinten tartását.

A Bank számára továbbra is hozzáférhetőek az Európai Központi Bank refinanszírozási forrásai, ezáltal a lejáró deviza jelzáloglevelek megújítási kockázata alacsony. A Bankcsoport likviditási tartalékainak magas szintje miatt, az év során a Növekedési Hitelprogram keretében bevont 39 milliárd forint refinanszírozási forrásokon túl (a 2014 végén fennálló állomány 131,5 milliárd forint) nem történt számottevő tőkepiaci forrásbevonás.

A Bank likviditási tartalékát csökkentő, az év során teljesített mintegy 431 millió eurós tőkepiaci adósság-visszafizetés után is a likviditási tartalék tartósan és számottevően a biztonságos szint fölött maradt. A rendelkezésre álló teljes likviditási tartalék nagysága 2014 év végén meghaladta az 6,9 milliárd eurónak megfelelő összeget, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint az 1 éven belül lejáró tőkepiaci adósságok állománya (kb. 206 millió eurónak megfelelő összeg), illetve az esetleges likviditási sokkok kezeléséhez szükséges tartalék-szükséglet. A devizahiteles elszámolás és forintosítás miatt a Csoport devizaigénye számottevően mérséklődött. A törvényi változások miatt keletkező devizapozíciókat a Bank csoportszinten menedzselte. Az EUR/HUF nyitott pozíciót a Magyar Nemzeti Bank devizatenderein, az EUR/CHF és EUR/JPY nyitott pozíciókat piaci ügyletekkel teljes körűen fedezte még 2014-ben. Így a januárban tapasztalt devizapiaci turbulenciák nem érintik sem a bank likviditását, sem az eredményét. A lejáró deviza swapok alacsony összegű megújítása (300 millió euró) is elegendő volt ahhoz, hogy a Bank biztonságos szinten tartsa a devizalikviditási tartalékát (2014. december 31-én 1,96 milliárd euró).

13.1.2.2 Az OTP Csoport kamatkockázati kitettség alacsony szinten maradt 2014-ben

A Bankcsoport kamatkockázati kitettségét alapvetően az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. pozíciói határozták meg. Az OTP Bank mérlegében lévő, a hozamváltozásokra csak mérsékelten reagáló forintforrások miatt az üzleti működésből adódóan a Banknak kamatkockázati kitettsége van. Ezen kitettség mérséklését, bezárását stratégiai kérdésként kezeli a Bank és hosszú lejáratú fix kamatozású állampapírok vásárlásával ellensúlyozza a hozamcsökkenés nettó kamatbevételre gyakorolt negatív hatását. A devizahitelek elszámolása és forintosítása valamelyest csökkenti a forint kamatkockázati kitettséget, azonban 2014 második félévében egyéb tényezők ezt ellensúlyozták, így a pozíció nem változott jelentősen.

A Bank zárt kamatláb-kockázati pozíciót tart euróból és svájci frankból, ezért az elmúlt időszak piaci hozamváltozásai nem okoztak jelentős ingadozásokat a deviza kamateredményben.

13.1.2.3 Az OTP Csoport piaci kockázati kitettsége

2014. december végén a kereskedési könyvi pozíciók, a partner-, valamint devizakockázat konszolidált tőkekövetelménye 45,2 milliárd forint volt, ami nagyrészt a devizakockázat tőkekövetelményének (29,3 milliárd forint) volt köszönhető.

Az OTP Csoport a nemzetközi deviza- és derivatív piac aktív szereplője. A csoporttagok devizapozícióinak kitettsége egyedi és globális nettó nyitott pozíciós- (napvégi (overnight) és napközbeni (intraday)), valamint veszteség limitekkel kerülnek behatárolásra. A külföldi csoporttagok nyitott pozíciója a bolgár DSK Bank kivételével – a DSK EUR/BGN kitettsége a jelenlegi árfolyamrezsimben nem jelent valós kockázatot – mind a mérlegfőösszeghez, mind a szavatoló tőkéhez képest elenyésző volt, ezért a Csoportszintű devizakitettség az OTP Banknál koncentrálódott. A devizakitettség döntő része a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a fő külföldi leánybankok prognosztizált 2 éves 310 millió euró nagyságú eredményéhez kötődő árfolyamkockázatot fedező euró pozícióból állt.

13.2. A korábbi éves pénzügyi információk ellenőrzése

A jelenlegi fejezetben közölt adatok, elemzések a nemzetközi pénzügyi beszámoló készítési standardok szerint (IFRS) készített és a 2013. valamint 2014. évi auditált beszámoló alapján készültek.

13.3. A legutóbbi pénzügyi információk dátuma

OTP Bank Nyrt., Időközi vezetőségi beszámoló, 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.)

13.4. Közbenső és egyéb pénzügyi információk

A jelen Összevont Alaptájékoztató III. Regisztrációs Okmány fejezetének 3.2. „Az OTP Csoport 2015. első negyedévi konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján” pontjában található adatok nem auditáltak, az OTP Bank Nyrt., Időközi vezetőségi beszámoló, 2015. első negyedéves eredmény (2015. május 15.) kimutatásából származnak.

A Kibocsátó 2015. első negyedévre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXX_00000X_x_xxxxx.xxx

Eredménykimutatás (millió forint)	2014 1Q	2015 1Q	Változás (%)
Konszolidált adózás utáni eredmény	5.864	1.913	-67
Korrekciós tételek (összesen)	-29.449	-26.416	-10
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül	35.312	28.329	-20
Adózás előtti eredmény	38.983	30.579	-22
Működési eredmény	108.161	95.374	-12
Összes bevétel	210.184	189.446	-10
Nettó kamatbevétel	162.453	142.727	-12
Nettó díjak, jutalékok	42.040	37.293	-11
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek	5.691	9.426	66
Működési kiadások	-102.023	-94.071	-8
Kockázati költségek	-68.945	-64.468	-6

Egyedi tételek	-233	-328	41
Társasági adó	-3.671	-2.249	-39
Főbb mérlegtételek záróállományok (millió forint)	2014 1Q	2015 1Q	(%)
Mérlegfőösszeg	10.139.918	10.714.446	6
Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt)	6.089.357	5.600.813	-8
Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt)	7.411.249	6.680.786	-10
Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt)	-1.321.892	-1.079.973	-18
Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt)	6.795.144	7.567.531	11
Kibocsátott értékpapírok	376.128	253.763	-33
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke	280.278	244.017	-13
Saját tőke	1.440.662	1.196.125	-17
Teljesítménymutatók korrigált eredmény alapján (%)	2014 1Q	2015 1Q	(%-pont)
XXX (korrigált adózott eredményből)	9,7%	9,3%	-0,4
ROA (korrigált adózott eredményből)	1,4%	1,1%	-0,3
Működési eredmény marzs	4,28%	3,57%	-0,71
Teljes bevétel marzs	8,31%	7,09%	-1,22
Nettó kamatmarzs	6,42%	5,34%	-1,08
Működési költség/mérlegfőösszeg	4,03%	3,52%	-0,51
Kiadás/bevétel arány	48,5%	49,7%	1,1
Kockázati költség/bruttó hitelállomány	3,78%	3,66%	-0,12
Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg	2,73%	2,41%	-0,31
Effektív adókulcs	9,4%	7,4%	-2,1
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány (árfolyamszűrt)	88%	73%	-15
Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) - Basel III	20,2%	16,1%	-4,1
Tier1 ráta - Basel III	16,4%	13,0%	-3,4
Common Equity Tier1 ('CET1') ráta - Basel III	16,4%	13,0%	-3,4

13.5. Xxxxxxxx, választottbírósági és hatósági eljárások

A 2015. március 31-ig a Kibocsátóval szemben különféle kárigények kerültek bejelentésre és különböző jogi eljárások folytak, melyek jellegük alapján a rendes üzletmenethez tartoznak. A Kibocsátó megítélése szerint a vele szemben támasztott igények és peresített követelések nem érintik lényegesen pénzügyi helyzetét, jövőbeli működési eredményét vagy cash-flow-ját. A Kibocsátó legjobb tudása szerint prognosztizálja ezen eljárások végső kimenetelét, s ennek eredményeképpen a peres jogviták miatt megképzett céltartalék összege 2015. március 31-én 1.010 millió forint volt. A Kibocsátó ellen indult peres eljárások perértéke 51.161 millió forint, míg a Kibocsátó által indított peres eljárásokból származó kötelezettségek perértéke 62.359 millió forint volt 2015. március 31-én.

A Kibocsátó továbbá kijelenti, hogy – az alábbiakban részletezetteken kívül – nincsen olyan kormányzati, bírósági illetve választottbírósági jogvita folyamatban, mind a Kibocsátó, mind az OTP Csoport szintjén a jelen tájékoztató aláírását megelőző 12 hónapban, amely lényeges hatást gyakorolhatna a Kibocsátó vagy az OTP Csoport pénzügyi helyzetére, profitabilitására.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2013. november 19-én kelt, Vj/74-872/2011. számú határozatával megállapította, hogy – tizenegy másik eljárás alá vont pénzügyi intézménnyel együtt – az OTP Bank Nyrt. jogsértést követett el, és ezért a Bankot 3.922.400.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. Az OTP Bank a Gazdasági Versenyhivatal határozatát a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt támadta meg, 2013. december 19-én benyújtott keresetével. Az elsőfokú bíróság elsőfokú ítéletében az OTP Bank Nyrt. keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet ellen az OTP Bank Nyrt. 2015.02.27-én fellebbezést nyújtott be.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2014. június 18-án kelt, Vj/44/2013. számú határozatával megállapította, hogy az OTP Bank Nyrt. jogsértést követett el, és ezért a Bankot 38.000.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.

A Bijelo Polje Kereskedelmi Bíróságán, Montenegróban a DOO VEKTRA JAKIC (felszámolás alatt) felperes által EUR 80.000.000 pertárgyértékű kártérítés iránti perben a bíróságok a felperes keresetét minden fórumon teljes mértékben elutasították és az OTP Bank Nyrt. alperes javára döntöttek. Az ítélet jogerős és az OTP Bank Nyrt. a pert lezártnak tekinti.

Az OTP Bank 2015. március 5-én kapta kézhez a Kúria döntését az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank a fogyasztói deviza alapú hitelek általános szerződési feltételeinek tisztességességének tárgyában amely keresetet 2014 augusztusában indított a Magyar Állam ellen. A Kúria hatályában fenntartotta a másodfokú bíróság azon ítéletét, melyben az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank keresetét teljes egészében elutasította. Az ítélet ellen belföldön további jogorvoslatra nincs lehetőség.

13.6. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban bekövetkezett lényeges változások

A Kibocsátó és az OTP Csoport pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta, amelyre vonatkozóan ellenőrzött pénzügyi információkat vagy közbenső pénzügyi információkat tettek közzé, nem következett be lényeges változás.

14. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

14.1. Részvénytőke

A Bank alaptőkéje 28.000.001.000, -Ft, azaz Huszonnyolcmilliárd-egyezer forint, amely 280.000.010, db., azaz Kettőszáznyolcvanmillió-tíz darab egyenként 100,- Ft, azaz Egyszáz forint névértékű, 28.000.001.000,- Ft, azaz Huszonnyolcmilliárd-egyezer forint össznévértékű dematerializált törzsrészvényre oszlik, amelyek teljes mértékben befizetésre kerültek.

14.2. A Kibocsátó alapszabálya

A Bank a Ptk. szabályai szerinti, a Közgyűlése által elfogadott Alapszabállyal rendelkezik. A Bankot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000 számon tartja nyilván a cégjegyzékben. A Bank alapvető célja: magyarországi székhelyű, gazdasági társasági formában működő, a pénzügyi és befektetési szolgáltatások teljes körének végzésére jogosult hitelintézet (bank) működtetése. Ez az Alapszabály 3. §-ában került rögzítésre.

15. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

A Bank legjobb tudomása szerint nincs olyan jelentős szerződés, amely a szokásos üzleti tevékenységén kívül esne, és amely az OTP Csoport bármely tagjánál olyan kötelezettséget eredményezne, amely jelentősen befolyásolná azon képességét, hogy az általa kibocsátott értékpapírok tulajdonosai felé az ezen értékpapírokban foglalt kötelezettségeit teljesítse.

16. HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

A Kibocsátó jelen Alaptájékoztatót maga készítette, melynek során harmadik fél által közzétett adatokat, az adott szövegrészekben jelzett hivatkozásokon túl nem használt fel.

17. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

A következő, az alábbiakban felsorolt dokumentumok már korábban közzétett, vagy a jelen Alaptájékoztató közzétételével megegyező időpontban közzétett dokumentumok, vagy az MNB-hez benyújtott dokumentumok a jelen Alaptájékoztató részét képező dokumentumoknak tekintendők.

▪ Az OTP Bank Nyrt. egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapszabálya

▪ Az OTP Bank Nyrt. az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint elkészített konszolidált beszámolója, 2009. december 31-i fordulónappal. (A Beszámoló tartalmazza a Független Könyvvizsgálói Jelentést, a 2009. december 31-i konszolidált mérleget, és ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált eredménykimutatást, sajáttőke változás kimutatást, cash flow kimutatást, valamint a jelentős számviteli politikák összefoglalását, és egyéb magyarázó megjegyzéseket.)

▪ Az OTP Bank Nyrt. az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint elkészített konszolidált beszámolója, 2010. december 31-i fordulónappal. (A Beszámoló tartalmazza a Független Könyvvizsgálói Jelentést, a 2010. december 31-i konszolidált mérleget, és ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált eredménykimutatást, sajáttőke változás kimutatást, cash flow kimutatást, valamint a jelentős számviteli politikák összefoglalását, és egyéb magyarázó megjegyzéseket.) és

▪ Az OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámolója (a 2011. első negyedéves eredmény és az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem konszolidált szűkített beszámoló a 2011. március 31-ével zárult negyedévről)

▪ Az OTP Bank Nyrt. Féléves jelentése a 2011. első féléves eredményről (a 2011. első féléves eredmény és az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem konszolidált szűkített beszámoló a 2011. június 30-ával zárult félévről)

▪ Az OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámolója (a 2011. első kilenc havi eredmény és az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem konszolidált szűkített beszámoló a 2011. szeptember 30-ával zárult I-III. negyedévről)

▪ Az OTP Bank Nyrt. Tájékoztatója a 2011. évi eredményről

▪ Az OTP Bank Nyrt. az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem konszolidált szűkített beszámolója a 2011. december 31-ével zárult évről

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2012. évi rendes közgyűlésének határozatai

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2011. évi Éves Jelentése

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2011. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2011. évi Felelős Társaságirányítási Jelentése

▪ Az OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámolója – 2012. első negyedéves eredmény

▪ Az OTP Bank Nyrt. Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámolója a 2012. március 31-ével zárult negyedévről

▪ Az OTP Bank Nyrt. Féléves jelentés – 2012. első féléves eredmény

▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2012. június 30-ával zárult félévről

▪ Az OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló – 2012. első kilenc havi eredmény

▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2012. szeptember 30-ával zárult I-III. negyedévről

▪ Az OTP Bank Nyrt. Tájékoztatója a 2012. évi eredményről

▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2012. december 31-ével zárult évről

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2013. évi rendes közgyűlésének határozatai

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2012. évi Éves Jelentése

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2012. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2012. évi Felelős Társaságirányítási Jelentése

▪ Az OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámolója – 2013. első negyedéves eredmény

▪ Az OTP Bank Nyrt. Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámolója a 2013. március 31-ével zárult negyedévről

▪ Az OTP Bank Nyrt. Féléves jelentés – 2013. első féléves eredmény

▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2013. június 30-ával zárult félévről

▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások a 2013. június 30-ával zárult félévről

▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem auditált konszolidált pénzügyi kimutatások a 2013. június 30-ával zárult félévről

▪ OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2013. első kilenc havi eredmény

▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2013. szeptember 30-ával zárult I-III. negyedévről

▪ OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2013. évi eredményről

▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2013. december 31-ével zárult évről

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2014. évi rendes közgyűlésének határozatai

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2013. évi Éves Jelentése

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2013. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2013. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentése

▪ OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2014. első negyedéves eredmény

▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2014. március 31-ével zárult negyedévről

▪ Az OTP Bank Nyrt. Féléves jelentés – 2014. első féléves eredmény

▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2014. június 30-ával zárult félévről

▪ Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások a 2014. június 30-ával zárult félévről

▪ Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a 2014. június 30-ával zárult félévről

▪ Időközi vezetőségi beszámoló 2014. első kilenc havi eredmény

▪ Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2014. szeptember 30-ával zárult I-III. negyedévről.

▪ OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2014. évi eredményről

▪ Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2014. december 31-ével zárult évről.

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2015. évi rendes közgyűlésének határozatai.

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2014. évi Éves Jelentése.

▪ az OTP Bank Nyrt. Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített, egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásai a 2014. december 31-ével zárult évről

▪ Az OTP Bank Nyrt. 2014. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentése

▪ Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2015. március 31-ével zárult negyedévről.

▪ Időközi vezetőségi beszámoló – 2015. első negyedéves eredmény

A fentiekben felsorolt dokumentumok a Kibocsátó honlapján, a xxx.xxxxxxx.xx címen elérhetők és a Kibocsátó székhelyén megtekinthetők.

IV. A KÖTVÉNYPROGRAM

1. A KÖTVÉNYPROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA

Az OTP Bank Nyrt., mint kibocsátó ("Kibocsátó") a jelen Alaptájékoztatóban leírt kötvény kibocsátási program ("Kötvényprogram") hatálya alatt időről-időre HUF, EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB és RON pénznemben denominált Kötvényeket hoz forgalomba a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A Kötvényprogramba tartozó egyes forgalomba hozatalok részletes feltételeit a vonatkozó (későbbiekben meghatározott) Végleges Feltételek tartalmazza. A Kötvényprogram hatálya alatt mindenkor forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke az 200.000.000.000 (azaz kétszázmilliárd) HUF-t vagy az annak megfelelő fenti deviza összegeket nem haladhatja meg.

A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 200.000.000.000 forintos össznévérték terhére Kötvényeket bocsásson ki.

Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Kötvények adatait a Tpt 7.§ (2) bekezdésében meghatározott, értékpapírnak nem minősülő Okirat tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél, mint központi értékpapír-számlavezetőnél helyezi letétbe.

A jelen fejezet a Kötvényprogram feltételeiről nyújt tájékoztatást és a Kötvényprogramba tartozó egyes Sorozatok és Részletek tekintetében tartalmaz általános információkat. Az alábbi összefoglalás a jelen Alaptájékoztató egyéb vonatkozó részeivel együtt értelmezendő.

2. FORGALOMBA HOZATAL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN KÍVÜL

2.1. A Felügyelet által engedélyezett Alaptájékoztató közösségi hatálya

Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról, és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló 2003/71/EK irányelv 17. cikke és a Tpt. 41. §-a szerint a Felügyelet által közzétételre engedélyezett alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a Kibocsátót arra, hogy a Kötvényt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának 2003/71/EK irányelv 18. cikke és a Tpt. 40. § szerinti hatósági bizonyítványt – jelen Alaptájékoztató vonatkozó tagállami előírásoknak való megfelelősége esetén – elküldje.

Ha az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a Kibocsátó kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt az alaptájékoztató kiegészítésére. Az Alaptájékoztató kiegészítését a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is kezdeményezheti.

2.2. A notifikációs eljárás

A Felügyelet, amennyiben a jelen Alaptájékoztató közzétételét, illetve annak Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését engedélyezte, a Kibocsátó kérésére hatósági bizonyítványt bocsáthat ki a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy az Alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi az Alaptájékoztatót és – ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges, – a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.

Ha a Felügyelet a Tpt. 27. § (7) bekezdése alapján valamely információnak az alaptájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.

A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a Kibocsátó kérelemének kézhezvételét követő három munkanapon belül, illetőleg ha a kérelmet az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtotta be a Kibocsátó, az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

E szabályokat az Alaptájékoztató minden kiegészítésére is alkalmazni kell.

2.3. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok

A Kötvényprogram feltételeit, a Kibocsátó bemutatását, valamint mindazt az információt, amelynek közlése a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír befektetői számára a magyar jogszabályok szerint kötelező, és amely a Felügyelet számára benyújtásra kerül, a jelen Alaptájékoztató tartalmazza. Az egyes Sorozatokban vagy Részletekben forgalomba hozott Kötvények vonatkozásában a forgalomba hozatal adatait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza, amely a Felügyelet részére megküldésre kerül és azt a Kibocsátó közzé teszi.

2.4. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok és egyéb tájékoztatások közzététele

A Kibocsátó hirdetményeit a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx), az MNB által üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) teszi közzé.

Az Alaptájékoztató a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) kerül közzétételre, illetve a Jegyzési Helyeken

igényelhető. Jelen Alaptájékoztató jóváhagyásáról szóló hirdetményt a Kibocsátó közzéteszi a Napi Gazdaság című országos napilapban.

Az egyes kibocsátásokhoz kapcsolódó Végleges Feltételek, a hirdetmény, a Kibocsátó a Kötvényprogrammal összefüggő, nyilvánosság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségei, illetve a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásai a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a Kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek.

A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra.

A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.

2.5. Az Alaptájékoztató és a forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb dokumentumok nyelve

Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarország („székhely szerinti tagállam”) területén kerül sor, az Alaptájékoztatót magyar nyelven kell elkészíteni.

Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamon kívüli egy vagy több tagállamban kerül sor, a Kibocsátó választása szerint az Alaptájékoztatót vagy az ilyen tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy angol nyelven kell elkészíteni. Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai csak az összefoglaló hivatalos nyelvükre (nyelveikre) történő fordítását írhatják elő. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által végzendő vizsgálat céljára a Kibocsátó választása szerint az Alaptájékoztatót vagy az ilyen hatóság által elfogadott nyelven, vagy angol nyelven kell elkészíteni.

Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamot is magában foglaló egynél több tagállamban kerül sor, az Alaptájékoztatót magyar vagy angol nyelven, és azt a Kibocsátó választása szerint vagy az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven is rendelkezésre kell bocsátani. Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai csak a 2003/71/EK irányelv 5. cikk (2) bekezdésében említett összefoglaló hivatalos nyelvükre (nyelveikre) történő fordítását írhatják elő.

2.6. A Magyarország területén kívüli forgalomba hozatal egyéb szabályai

A Kötvény Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatala a 2003/71/EK irányelv, a vonatkozó magyar jogszabályok, és a fogadó állam vonatkozó jogszabályainak figyelembevételével kerül sor. A Kötvény Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalának jelen Alaptájékoztatóban nem szereplő szabályait az adott forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek és – amennyiben ilyen van – a Forgalmazó irányadó szabályzatai tartalmazzák.

V. ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK

1. FELELŐS SZEMÉLYEK / FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztatóban szereplő információkért a Kibocsátó, azaz az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., cégjegyzékszáma: 01-10-041585) tartozik felelősséggel.

Budapest, 2015. augusztus 12.

2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

OTP Bank Nyrt.

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan

Hozamemelkedés esetén, a Kötvényeken (hátralévő átlagos futamidejük függvényében) árfolyamveszteség keletkezik.

Diszkont Kötvények

A Diszkont Kötvények árfolyama az azonos futamidejű, Fix Kamatozású Kötvények árfolyamához képest érzékenyebben reagál a piaci hozamváltozásokra.

Változó Kamatozású Kötvények

Egyszerű – egy piaci referenciához képest fix felárat fizető – Változó Kamatozású Kötvény esetén a piaci kockázat kisebb, mint Fix Kamatozású, vagy Diszkont Kötvények esetén.

Indexált Kamatozású Kötvények

2.2. Likviditási kockázat

2.3. Devizaárfolyam-kockázat

2.4. Az aukciós eljárás kockázata

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia megszűnése

3. KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

3.1. A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

Kibocsátó

OTP Bank Nyrt.

(1051 Budapest, Nádor u. 16.)

Fizető Bank

Az OTP Bank Nyrt., mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet.

Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvényekkel kapcsolatos fizető banki szolgáltatásra más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Forgalmazó

Az OTP Bank Nyrt., mint a Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények forgalomba hozatalát lebonyolító hitelintézet.

Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

3.2. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása

A Kötvények forgalomba hozatalának célja, hogy a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához Kötvény kibocsátásán keresztül biztosítson forrásokat. A Kötvények forgalomba hozatalához közvetlenül kapcsolódó költségek előreláthatólag nem haladják meg a kibocsátásra kerülő Sorozatok/Részletek össznévértékének 1%-át. Amennyiben valamely Kötvény kibocsátásának az itt írtaktól eltérő célja van, akkor az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4. AZ AJÁNLOTT/BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A jelen 4. pont és a 3. pont határozza meg a Kötvények általános feltételeit (a „Kötvényfeltételek”), amely Kötvényfeltételek minden egyes Okirat (meghatározását lásd az alábbiakban) részét képezik.

Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Kötvények adatait a Tpt 7.§ (2) bekezdésében meghatározott, értékpapírnak nem minősülő okirat („Okirat”) tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a KELER-nél, mint központi értékpapír-számlavezetőnél helyezi letétbe.

Az egyes Sorozat/Részlet forgalomba hozatalokra vonatkozó Végleges Feltételek egyéb feltételeket is megállapíthat a Rendeletben foglaltak betartásával. A Kötvényfeltételektől eltérő vagy azokkal összhangban nem álló ilyen egyéb feltételek a vonatkozó Sorozat Kötvényeinek tekintetében a Kötvényfeltételek helyébe lépnek, illetve módosítják azokat. A vonatkozó Végleges Feltételek (illetve annak alkalmazandó rendelkezései) az ahhoz készített Okirat részét fogják képezni. A jelen Alaptájékoztató V. fejezete ismerteti a Végleges Feltételekben feltüntethető feltételeket. A Végleges Xxxxxxxxxx fogják meghatározni, hogy ezen feltételek közül melyek vonatkoznak az adott Kötvényekre. A Kötvényfeltételekben használt fogalmakat az idézőjelbe („”) és nagy kezdőbetűvel írtaknak megfelelően kell alkalmazni.

A Kötvényhez tartozó Végleges Feltételek (illetve annak vonatkozó rendelkezései) a kapcsolódó Okirat részét képezik és a Kötvényfeltételekhez képest olyan egyéb feltételeket is meghatározhatnak, amelyek – az általuk meghatározott mértékben, vagy ha a Kötvényfeltételeknek ellentmondanak – a Kötvény vonatkozásában módosítják a Kötvényfeltételeket vagy azok helyébe lépnek. A "vonatkozó Végleges Feltételek"-re történő hivatkozás a Kötvényhez készült Okirat részét képező Végleges Feltételekre (illetve annak vonatkozó rendelkezéseire) utal.

A jelen Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozott Sorozat (meghatározását lásd az alábbiakban) egyik Kötvénye. A "Kötvények"-re történő hivatkozáson a továbbiakban a jelen Sorozatba tartozó Kötvények Meghatározott Pénznemben kifejezett legkisebb Meghatározott Névértéke értendő. A Kötvényfeltételekben a "Részlet " olyan Kötvényeket jelent, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg. A "Sorozat" olyan Részletek összessége, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg, de az egyes Részletek Értéknapja, Kamatszámítás Kezdőnapja és/vagy Forgalomba Hozatali Ára eltérő. A Végleges Feltételekben használt szavak és kifejezések ugyanúgy értelmezendők mint a Kötvényfeltételekben, kivéve ha a szövegkörnyezetből más következik, vagy az attól eltérő értelmezésre kifejezett utalás történik.

4.1. Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, ideértve az ISIN-kódot (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számokat is

4.1.1 Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája, osztálya

Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok a Kötvényrendelet, valamint a Tpt. 12/B§ szerinti Kötvények. A Kötvények a Kötvényrendelet, valamint a Tpt. 12/B§ értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Tpt. 12/B.§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

4.1.1.1 A Kötvények fajtái a kamat/hozam számítása szerint

A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan kötvény,

(i) amelynek kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");

(ii) amelynek kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");

(iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény");

(iv) amelynek kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény");

(v) amelyre a kamat névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény"),

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően.

4.1.1.2 A Kötvények fajtái a tőkeösszeg meghatározása szerint

A Kötvény a tőkeösszeg meghatározása szerint lehet olyan Kötvény,

(i) amelynek Végső Visszaváltási Összege valamilyen képlet alapján kerül kiszámításra ("Indexált Visszaváltási Összegű Kötvény");

(ii) amelyek tőkeösszegének visszafizetésére részletekben kerül sor ("Részletekben Törlesztendő Kötvény");

(iii) amelynek Végső Visszaváltási Összege névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvény");

(iv) amelynek Forgalomba Hozatali Ára forgalomba hozatalkor teljes egészében nem kerül befizetésre ("Részben Fizetett Kötvény"),

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Visszaváltási/Kifizetési Alaptól függően.

4.1.2 Az ISIN-kód (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számok

Az. ISIN-kód a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja. Az ISIN-kódra és más értékpapír- azonosító számra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.1.3 A Kötvény futamideje és névértéke

A Kötvény „Futamideje” a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időtartam. A Kötvény névértékéről a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezik.

4.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

a) Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”),

b) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (”Tpt.”),

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. CCXXXVII. törvény („Hpt.”),

d) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Csődtv.”)

e) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”)

f) az Európai Unió Bizottságának a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendelete (”Rendelet”),

g) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet (“Kötvényrendelet”),

h) a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet („Demat. rendelet”),

i) a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.)

Korm. rendelet („EHM Rendelet”), továbbá

j) Magyarországon kívüli forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatal államának vonatkozó jogszabályai, és

az Alaptájékoztatóban megjelölt egyéb jogszabályok.

4.3. Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre szólnak és dematerializált formában készültek-e, továbbá a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe

A Kötvények Magyarországon dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A Kibocsátó Tpt. értelmében kiállítja, és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.-nél ("Keler Zrt." vagy „Központi Számlavezető”) letétbe helyezi az egyes Sorozatok adatait tartalmazó – értékpapírnak nem minősülő – Okiratot. Amennyiben a Sorozatot alkotó kötvények számát a Kibocsátó Adagolt Kibocsátással növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül és ezzel egyidejűleg a Részlet adatainak megfelelően módosított új Okirat kerül kiállításra.

Kötvények típusa

A Kötvények névre szólóak.

A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén azok típusa (névre szóló vagy bemutatóra szóló) a forgalomba hozatal államának jogszabályai által lehetővé tett módon kerülnek meghatározásra.

Kötvények

megjelenési formája

A Kötvények Magyarországon dematerializált értékpapírok, így azok nem kerülnek nyomdai úton előállításra. A jelen Alaptájékoztató és a Kötvények magyarországi forgalomba hozatalával kapcsolatos bármely nyomdai úton előállított dokumentum nem minősül értékpapírnak. A Kötvények Magyarországon kizárólag Értékpapírszámlán kerülnek előállításra, elektronikus jelként, így a Kötvények átruházására az Értékpapír-számla megterhelésével és jóváírásával kerülhet sor a Tpt. szabályai szerint. A vonatkozó Végleges Feltételekben foglalt rendelkezésekkel összhangban a névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okiratot a Tpt. 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél helyezik letétbe. Az Okirat, illetve az adott Kötvények részleges visszaváltása és érvénytelenítése esetén az annak helyébe lépő új Okirat, vagy az adott Sorozatba tartozó újabb Kötvények kibocsátása esetén az annak helyébe lépő új Okirat, mindaddig letétben marad, amíg az adott Részletben, illetve Sorozatban forgalomba hozott Kötvények tulajdonosainak a Kötvényeken alapuló fizetési igényei kielégítésre nem kerülnek.

A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén azok megjelenítési formája a forgalomba hozatal államának jogszabályai által lehetővé tett módon kerülnek meghatározásra.

Értékpapírszámla

A dematerializált értékpapírokról és a hozzá kapcsolódó jogokról a szolgáltató által az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Központi

Számlavezető vagy XXXXX

XXXXX Zrt. (1074 Buxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.), amely a Tpt. és a Demat. rendelet alapján a Kötvények központi nyilvántartását vezető szervezet (központi értéktár, központi értékpapírszámla vezetője). A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén a

központi nyilvántartást vezető szervezet nevét és címét a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.4. A kibocsátás pénzneme

A Kötvények több Sorozatban és a Sorozatokon belül több Részletben hozhatók forgalomba, HUF-ban, vagy EUR-ban, vagy USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban. A Kötvény kibocsátás pénznemét a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.5. Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok sorrendisége

A Kötvények a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg. A Kötvények egymással, illetve (kivéve esetleges, a jogszabályi előírások révén elsőbbséget élvező kötelezettségeket) a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos ranghelyen állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek jogosultjai a vonatkozó jogszabályok vagy szerződések alapján elsőbbséget élveznek.

Amennyiben a Végleges Feltételekben ez jelölésre kerül, akkor a Kötvények a Kibocsátó alárendelt kötelezettségeit testesítik meg, amelynek részletes szabályait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, azzal, hogy a Hpt. 57. § (2) bekezdése szerint a Kibocsátó, mint hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.

4.6. Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást

4.6.1 A Kötvénytulajdonos jogai

A Tpt. 12/B§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

A Kötvényrendelet alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

A Kötvénytulajdonost a Kötvények alapján megilletik a következő jogok az Alaptájékoztatóban és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételekkel:

(a) a Kötvény lejáratakor a Kibocsátótól – a Fizető Bank és a Forgalmazó közreműködésével – a Kötvényben meghatározott névérték és annak az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint a Kibocsátó által vállalt esetleges egyéb pénzbeli szolgáltatások kifizetését követelni,

(b) a Kötvény megszerzése előtt, a jelen Alaptájékoztató és az abban hivatkozott dokumentumokat megismerni, a jogszabályokban meghatározott előzetes tájékoztatást a Forgalmazótól annak üzletszabályzata szerint megkapni,

(c) a Kötvényt annak futamideje alatt (i) – dematerializált Kötvény esetén a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékpapírszámlán – birtokolni és (ii) – amennyiben a Végleges Feltételek vagy jogszabály ezt nem zárja ki – azt biztosítékul adni és elidegeníteni,

(d) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek ezt lehetővé teszik a Kibocsátótól a Kötvény lejárat előtti visszaváltását követelni és ez esetben a Kibocsátótól – a Fizető Bank és a Forgalmazó közreműködésével – vonatkozó Végleges Feltételek – ennek hiányában a jelen Alaptájékoztató – által meghatározott ellenérték kifizetését követelni,

(e) a Tpt.-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapni a Kibocsátótól vagy közreműködőjétől, és

(f) gyakorolni a Tpt.-ben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb jogokat.

Abban az esetben, ha a Kötvények (vagy azok egy részének) visszafizetése a Kötvényfeltételeknek megfelelően esedékessé válik, illetve azok lejártak, de még nem történt meg a teljes kifizetés a Kötvénytulajdonosoknak, akkor a Kötvénytulajdonosok a tulajdonjogukat megtestesítő értékpapír-számlára hivatkozva a Kibocsátó ellen közvetlenül jogosultak eljárást kezdeményezni, kivéve azt az esetet, ha a vonatkozó esedékességi dátumtól számított hét napos időszakon belül a Kötvényekkel kapcsolatban az esedékes összeg teljes megfizetése megtörténik a Kötvénytulajdonosok javára a Kötvényfeltételekkel összhangban.

4.6.2 A Kötvény jellegéből fakadó jogok

Amennyiben a Végleges Feltételekben ez jelölésre kerül, akkor a Kötvények a Kibocsátó alárendelt kötelezettségeit testesítik meg, amelyek részletes szabályait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, azzal, hogy a Hpt. 57. § (2) bekezdése szerint a Kibocsátó, mint hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.

4.6.3 A Kötvénytulajdonos, a Kötvény megszerzése és átruházása, ennek korlátai

A Tpt. 138. § (2) bekezdésének megfelelően a "Kötvénytulajdonosokra" vagy "tulajdonosokra" történő – jelen Alaptájékoztatóban, a Végleges Feltételekben vagy bármely a Kötvénnyel kapcsolatos dokumentumban lévő – hivatkozások a Kötvények vonatkozásában azon személyeket jelentik, akik Értékpapírszámláján a Kötvényeket nyilvántartják. A Kötvények csak a KELER Zrt. mindenkori előírásaival és eljárásaival összhangban, az eladó értékpapír-számlájának megterhelésével és a vevő értékpapír-számláján történő jóváírással ruházhatók át. A Tpt. 6. §

(5) bekezdése értelmében a Kötvénytulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Kötvények nyomdai úton történő előállítását.

A Kötvényeket csak a vonatkozó, hatályos jogszabályokkal és a jelen Alaptájékoztatóval összhangban szerezhetik meg belföldi magánszemélyek, jogi személyek, intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek, jogi személyek, szervezetek és intézményi befektetők akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Részlet során forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek együttesen tartalmazza.

A Kötvények a Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, valamint Romániában kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények a Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek.

Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján.

Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.

A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvényekre vonatkozóan az itt meghatározottakon kívül nincsen átruházási korlátozás, kivéve, ha az adott Sorozat tekintetében a kibocsátás Végleges Feltételei ilyen korlátozás alkalmazását írják elő. Ez esetben, a Kötvényrendelet alapján, a korlátozásba ütköző átruházás semmis.

4.6.4 A Kötvényekkel kapcsolatos értesítések

A Kötvényekkel kapcsolatos valamennyi értesítés akkor tekinthető érvényesen közöltnek, ha az a Budapesti Értéktőzsde (xxx.xxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxxxxxx.xx) honlapján is megjelent. A Kibocsátó biztosítja, hogy az értesítések közzététele a vonatkozó jogszabályok és EU-s aktusok, az adott szabályozott piac vagy érintett felügyeleti hatóság előírásainak megfelelő módon történjen. Az ilyen értesítések azok első közzététele napján tekintendők közöltnek.

A Kötvénytulajdonosok részéről történő értesítések írásbeliek és – a vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában – a következő címre küldendők: OTP Bank Nyrt. H-1051 Budapest, Nádor u. 16.; az Értékpapírkibocsátások, Tőkepiaci Tranzakciók és Letétkezelési Osztály figyelmébe („Kijelölt Iroda”).

4.6.5 Irányadó jog és illetékesség

4.6.5.1 Irányadó jog

A Kötvények megszerzésével a befektető elfogadja, hogy a Kötvényekre, azok érvényességére, hatályosságára, és feltételeinek értelmezésére – a forgalomba hozatal államától és a nyilvántartás államától függetlenül – a magyar jog az irányadó, ide nem értve a magyar jog nemzetközi kollíziós magánjogi normáinak alkalmazását.

4.6.5.2 Illetékesség

A Kötvényekkel, azok forgalomba hozatalával, a forgalomba hozatal során keletkezett bármely dokumentummal vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely vita, jogvita, értelmezési kérdés esetére a Kibocsátó és a Kötvénytulajdonosok alávetik magukat a magyar jog mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság illetékességének.

4.6.6 Általános munkanap-szabály

Amennyiben a Kötvényfeltételek (ideértve különösen a 4.7. pontban foglaltakat) vagy jogszabály kógens rendelkezése eltérően nem rendelkezik akkor, ha a Kötvényfeltételekben meghatározott határnap vagy határidő utolsó napja nem munkanapra esik, akkor a határnap a következő munkanap, illetve a határidő a következő munkanapon jár le.

A jelen pont alkalmazásában munkanap,

(i) a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott nap, ennek hiányában

(ii) olyan budapesti munkanap, amelyen az OTP Bank Nyrt. fizetési- és értékpapír műveletet végez és nyitva tart az általános üzletmenet számára.

4.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések

4.7.1 A Kötvények fajtái a kamat/hozam számítása szerint

A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény,

(i) amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");

(ii) amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");

(iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény");

(iv) amelynek Kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény");

(v) amelyre a kamat névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény"),

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően.

4.7.2 Fix Kamatozású Kötvények kamata (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok, a kamattörlesztésre vonatkozó követelések érvényességének határideje)

Minden egyes Fix Kamatozású Kötvény a Meghatározott Névértéke után (a Részben Fizetett Kötvények esetén a kifizetett rész, a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a még nem teljesített Törlesztő Részletek után) a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve), éves szinten a Kamatláb(ak) mértékével számolva kamatozik. A Kötvényfeltételekben a "Fix Kamatozási Időszak" a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakot jelenti. A kamatok a Lejárat Napjáig terjedő időszakban minden évben a Kamatfizetési Nap(ok)on és a Lejárat Napján fizetendők. Az Egységesített Értékpapír Hozammutató az aktuális Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre, a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint.

Ha a kamatot a Fix Kamatozási Időszaktól eltérő időszakra kell számítani, akkor a kamat kiszámításához a Meghatározott Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni. Az eredményként kapott összeget a Meghatározott Pénznem legközelebbi váltópénzére kell kerekíteni, a váltópénz felét felfelé kerekítve (vagy más kerekítési szabályt alkalmazva, ha az irányadó piaci szokások azt úgy rendelik).

Ha a vonatkozó Végleges Feltételek másként nem rendelkezik, az egyes Fix Kamatozási Időszakokat lezáró (de abba nem számító) Kamatfizetési Napon a Fix Kamatozási Időszakra fizetendő kamat összege a Fix Kamatösszeg lesz. Ha a vonatkozó Végleges Feltételek úgy rendelkezik, a Kamatfizetési Napon fizetendő kamat összege az abban meghatározott Töredékösszeg lesz.

"Kamatbázis" a jelen 4.7.2. Kötvényfeltételnek megfelelően számított kamatösszeg tekintetében a következőket jelenti:

(i) ha a vonatkozó Végleges Feltételekben a "Tényleges/Tényleges (ISMA)" szerepel:

(a) azon Kötvények esetében, ahol a legutóbbi Kamatfizetési Naptól (vagy ha ilyen nincs, a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a vonatkozó kifizetési napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakban (a "Kamatozó Időszak") a napok száma egyenlő vagy kevesebb mint azon Kamatmegállapítási Időszak napjainak száma, amelyben a Kamatozó Időszak véget ér: a Kamatozó Időszak napjainak száma osztva (1) a Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és (2) az egy naptári évben előforduló (a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott) Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával; vagy

(b) azon Kötvények esetében, ahol a Kamatozó Időszak hosszabb, mint az a Kamatmegállapítási Időszak, amely alatt a Kamatozó Időszak véget ér, a következők összege:

(1) azon Kamatozó Időszak napjainak száma, amely azon Kamatmegállapítási Időszakra esik, melyben a Kamatozó Időszak kezdődik, osztva (x) az ezen Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és (y) az egy naptári évben előforduló Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával; és

(2) azon Kamatozó Időszak napjainak száma, amely a következő Kamatmegállapítási Időszakra esik, osztva (x) az ezen Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és

(y) az egy naptári évben előforduló Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával;

"Kamatmegállapítási Időszak" minden egyes, a Kamatmegállapítási Naptól (azt is beleértve) a következő Kamatmegállapítási Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak. Amennyiben akár a Kamatszámítás Kezdőnapja, akár az utolsó Kamatfizetési Nap nem Kamatmegállapítási Nap, akkor az azt a napot megelőző első Kamatmegállapítási Napon kezdődő és az azt a napot követő első Kamatmegállapítási Napon végződő időszak lesz a Kamatmegállapítási Időszak.

(ii) ha a vonatkozó Végleges Feltételekben a "30/360" szerepel, a legutóbbi Kamatfizetési Naptól (vagy, ha ilyen nincs, a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a vonatkozó kifizetési napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak napjainak száma (ezen napok számát 360 napos évre és tizenkettő 30 napos hónap alapul vételével számítva) osztva 360-nal.

(iii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel.

(iv) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/Tényleges" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani azon naptári év napjainak a számával, amelybe esik az adott Kamatfizetési Nap.

(v) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát (kivéve minden szökőév február 29. napját) 365-tel kell elosztani;

(vi) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani;

"Váltópénz" az eurótól különböző minden pénznem tekintetében az adott pénznem országában rendelkezésre álló legkisebb összegű fizetési eszköz (Magyarországon egy forint), az euró tekintetében pedig egy cent.

A Kötvény vonatkozásában a névleges kamatlábra, a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra vonatkozó konkrét rendelkezéseket a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.3 A Változó Kamatozású Kötvények és Indexált Kamatozású Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

4.7.3.1 Kamatfizetési Napok

Minden egyes Változó Kamatozású Kötvény és Indexált Kamatozású Kötvény a Meghatározott Névértéke után (a Részben Fizetett Kötvények a kifizetett rész, a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a még nem teljesített Törlesztő Részletek után) a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve) kamatozik.

A kamatok utólag fizetendők, amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik:

(i) minden évben a vonatkozó Végleges Feltételekben kijelölt Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok)on; vagy

(ii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben nincs(enek) Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok) kijelölve, úgy minden olyan napon (minden ilyen nap minden egyes Meghatározott Kamatfizetési Nappal együtt egyenként "Kamatfizetési Nap"), amely a vonatkozó Végleges Feltételekben Meghatározott Időszakként megszabott számú hónappal vagy más időszakkal esik a megelőző Kamatfizetési Nap után, illetve – az első Kamatfizetési Nap esetében – a Kamatszámítás Kezdőnapja után.

A kamatot minden egyes, a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) tartó időszakra ("Kamatfizetési Időszak") kell fizetni.

4.7.3.2 A Munkanap Szabály

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben Xxxxxxxx Szabály került meghatározásra és (x) a kérdéses naptári hónapban nincsen olyan nap, amely szám szerint megfelelne valamely Kamatfizetési Napnak, vagy (y) valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely egyébként nem Munkanap, akkor, ha a Munkanap Szabály:

(i) Változó Xxxxxxxx Xxxxxxxx Szabály, akkor minden olyan esetben, amikor a Meghatározott Időszakok a 4.7.3.1.(ii) Kötvényfeltételnek megfelelően kerültek rögzítésre a Kamatfizetés Napja (i) a fenti (x) esetben az illető hónap utolsó Munkanapja lesz és az alábbi (vi) pont szerinti rendelkezések mutatis mutandis alkalmazandók; vagy (ii) a fenti (y) esetben a kamatfizetést el kell halasztani a következő olyan napra, amely Xxxxxxxx, hacsak az nem esik a következő naptári hónapra, amely esetében (A) a Kamatfizetés Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Xxxxxxxxxx és (B) minden azt követő Kamatfizetés Napja azon hónap utolsó Munkanapja lesz, amely a Meghatározott Időszakkal esik a megelőző Kamatfizetés Napja után; vagy

(ii) Következő Munkanap Szabály, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi olyan napra, amely Munkanap; vagy

(iii) Módosított Következő Xxxxxxxx Xxxxxxx, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi Munkanapra, kivéve, ha az így a következő naptári hónapra esne, ebben az esetben a Kamatfizetés Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Xxxxxxxxxx; vagy

(iv) Megelőző Xxxxxxxx Xxxxxxx, a Kamatfizetési Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra.

A Kötvényfeltételekben "Munkanap" olyan napot jelent, amely egyszerre:

(i) olyan nap, amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott További Kereskedelmi Központban;

(ii) olyan nap, amelyen

(a) – az Eurón kívüli Meghatározott Pénznemben kifizetendő összeg tekintetében – kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) a vonatkozó Meghatározott Pénznem országának legfontosabb pénzügyi központjában (ha nem Budapest vagy a megjelölt További Kereskedelmi Központ), vagy

(b) (2) – Euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a Trans-European Automated Real-Time Gross Settlement Express Transfer (TARGET) Rendszer (a "TARGET Rendszer") nyitva áll; és

(iii) olyan nap, amikor a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.

4.7.3.3 Kamatláb

A Változó Kamatozású Kötvények és az Indexált Kamatozású Kötvények után mindenkor fizetendő Kamatláb a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint kerül meghatározásra.

(i) ISDA kamatmeghatározás Változó Kamatozású Kötvények esetében

Ahol az a Kamatláb meghatározás módjaként ISDA Meghatározás szerepel a vonatkozó Végleges Feltételekben, a Kamatláb minden egyes Kamatfizetési Időszak tekintetében a vonatkozó ISDA Kamatláb plusz/minusz (ahogy a vonatkozó Végleges Feltételekben szerepel) a Kamatfelár (ha van ilyen) lesz. A jelen

(A) albekezdésben az egy Kamatfizetési Időszakra vonatkozó "ISDA Kamatláb (ISDA Rate)" egyenlő azzal a Változó Kamatlábbal, amelyet a Kibocsátó határozna meg, ha Számítást végző Megbízottként járna el egy, a 2000-es ISDA Definíciókat (amelyeket az International Swaps and Derivatives Association, Inc. adott közre, azoknak az első Sorozat/Részlet forgalomba hozatal értéknapján hatályos formájában) (a "2000-es ISDA Definíciók (2000 ISDA Definitions)") tartalmazó kamatláb-swap ügyletben és amelyben:

(a) a Referenciakamat megegyezik a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottakkal;

(b) a Megjelölt Lejárat a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időszak;

(c) az érintett Kamatváltozási Nap vagy (i) az adott Kamatfizetési Időszak első napja, ha a vonatkozó Referenciakamat a budapesti bankközi Kamatláb ("BUBOR"), a londoni bankközi kamatlábon ("LIBOR") vagy az Euró zóna bankközi kamatlábon ("EURIBOR") alapszik, vagy (ii) minden más esetben, ahogyan azt a vonatkozó Végleges Feltételek meghatározta.

A jelen (i) albekezdésben a "Változó Kamatláb (Floating Rate)", a "Számítást végző Megbízott (Calculation Agent)", a "Referenciakamat (Floating Rate Option)", a "Megjelölt Lejárat (Designated Maturity)" és a "Kamatváltozási Nap (Reset Date)" kifejezések a 2000-es ISDA Definíciókban meghatározott jelentéssel bírnak.

(ii) Változó Kamatozású Kötvények kamatmeghatározása "Képernyőoldal" alapján

Ahol a vonatkozó Végleges Feltételek a Kamatláb meghatározásának módjaként a "Képernyőoldal" alapján történő kamatmeghatározást írja elő, ott az egyes Kamatfizetési Időszakokra számított Kamatláb az alábbi szabályok megtartása mellett a következő lehet: a Referenciakamatlábként (amely éves mértékben, százalékban kerül kifejezésre)

(a) ajánlott kamatláb; vagy

(b) ajánlott kamatlábak számtani középértéke (ha szükséges, az ötödik tizedesjegyre kerekítve úgy, hogy a 0,000005 felfelé legyen kerekítve),

amely Referenciakamatláb a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon a Kamatmeghatározás Napján megjelenő, arra a napra megállapított adat, plusz vagy mínusz (a vonatkozó Végleges Feltételekben megadottak szerint) a Kamatfelár (ha van), a Kibocsátó meghatározása szerint. Ha a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon öt vagy több ajánlott kamatláb található, a legmagasabbat (vagy, ha több mint egy ilyen ajánlat van, csak az egyiket) és a legalacsonyabbat (vagy, ha több mint egy ilyen ajánlat van, csak az egyiket) a Kibocsátónak figyelmen kívül kell hagynia az ajánlott kamatláb számtani középértékének meghatározása szempontjából (a fentiek szerint kerekítve).

4.7.3.4 Minimális és/vagy Maximális Kamatláb

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra Minimális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti 4.7.3.3. bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb alacsonyabb, mint a Minimális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Minimális Kamatláb lesz.

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra Maximális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti 4.7.3.3. bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb magasabb, mint a Maximális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Xxxxxxxxx Kamatláb lesz.

4.7.3.5 A Kamatláb meghatározása és a Kamatösszegek kiszámítása

A Kibocsátó a Kamatláb meghatározására megszabott időpontban vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a Kamatlábat a vonatkozó Kamatfizetési Időszakra. A Kibocsátó számítja ki az egyes Meghatározott Névértékű Változó Kamatozású Kötvények vagy Indexált Kamatozású Kötvények után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összegét (a "Kamatösszeg"). Minden Kamatösszeg kiszámításához a Meghatározott Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni.

Az eredményként kapott összeget a vonatkozó Meghatározott Pénznem legközelebbi Váltópénzére kell kerekíteni, a váltópénz felét felfelé kerekítve (vagy más kerekítési szabályt alkalmazva, ha az irányadó piaci szokások azt úgy rendelik).

A "Kamatbázis" a jelen 4.7.3. feltétel szerint számított kamatösszeg vonatkozásában a következőképpen értelmezendő:

(i) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel.

(ii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/Tényleges" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani azon naptári év napjainak a számával, amelybe esik az adott Kamatfizetési Nap.

(iii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát (kivéve minden szökőév február 29. napját) 365-tel kell elosztani;

(iv) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani;

(v) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30/360" "360/360" vagy "Kötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak ténylegesen eltelt napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol is egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll (kivéve ha (a) a Kamatfizetési Időszak utolsó napja valamely hónap 31. napja, de a Kamatfizetési Időszak kezdete a hónapnak nem a 30. vagy 31. napjára esik, amely esetben az utolsó napot tartalmazó hónapot nem kell 30 napos hónapra lerövidítettnek tekinteni, vagy (b) ha a Kamatfizetési Időszak utolsó napja február hónap utolsó napja, amely esetben a február hónapot nem kell 30 napos hónappá hosszabbítottnak tekinteni)); és

(vi) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30E/360" vagy "Eurokötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol is egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll, tekintet nélkül a Kamatfizetési Időszak első vagy utolsó napjára, kivéve ha az utolsó Kamatfizetési Időszak esetében a Lejárat Napja február hónap utolsó napjára esik, amely esetben a február hónapot nem kell 30 napos hónappá hosszabbítottnak tekinteni).

4.7.3.6 Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegekről

A Kibocsátó az érintett felügyeleti hatóság és azon értéktőzsde, amelyre a Változó Kamatozású Kötvények vagy az Indexált Kamatozású Kötvények be vannak vezetve, tudomására hozza a Kamatlábat és az egyes Kamatfizetési Időszakokra eső Kamatösszegeket, illetve a megfelelő Kamatfizetési Napokat, és gondoskodik arról, hogy az erre vonatkozó értesítés a meghatározásuk után a lehető leghamarabb, de nem később, mint az azt követő első budapesti Munkanapon közzétegyék a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezéseinek megfelelően. Minden így közzétett Kamatösszeget és Kamatfizetési Napot utólag, előzetes értesítés nélkül módosítani lehet (vagy szükséges egyéb intézkedéseket lehet hozni módosítás útján), a Kamatfizetési Időszak lerövidítése vagy meghosszabbítása esetén. Minden ilyen módosítást haladéktalanul közölni kell a Központi Számlavezetővel, az érintett felügyeleti hatósággal, azon értéktőzsdékkel, amelyekre a Változó Kamatozású Kötvények vagy az Indexált Kamatozású Kötvények be vannak vezetve és a Kötvénytulajdonosokkal a 4.6.4 Kötvényfeltétel rendelkezései szerint.

4.7.3.7 Végleges igazolások

Minden egyes, a jelen 4.7.3 Kötvényfeltétel előírásainak értelmében a Kibocsátó által adott, kifejezett, közölt vagy kapott igazolás, közlemény, vélemény, számítás, átvett adat, meghatározás vagy döntés kötelező érvénnyel bír (kivéve a szándékos mulasztás, rosszhiszeműség vagy nyilvánvaló tévedés eseteit) a Kötvény tulajdonosainak mindegyikére.

4.7.3.8 A mögöttes eszköz fajtája

Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény kamatozása egy mögöttes eszköztől függ, akkor a mögöttes eszköz fajtája lehet bármely

(i) a Tpt. szerinti értékpapír,

(ii) a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz,

(iii) a Bszt. szerinti áru,

(iv) a Bszt. szerinti árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz,

(v) pénzeszköz (forint, valuta, deviza),

(vi) a Ptk. szerinti dolog, jog, követelés (ideértve a hitelkövetelést is),

(vii) vagy az (i)-(vi) pontban foglaltak ára, árfolyama, az ezekből képzett bármely mutató, index.

4.7.3.9 A Kötvény kamatfizetésének származtatott összetevője és Kötvény értéke (árfolyama) közötti összefüggés

Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény utáni kamatfizetésnek származtatott összetevője is van, akkor a mögöttes eszköz (eszközök) értéke és a Kötvény értéke közötti összefüggést a a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza, azzal, hogy itt kerülnek meghatározásra azok a körülmények, amikor a kockázat a legnyilvánvalóbb. Ilyen körülmény lehet az, amikor a származtatott eszköz kibocsátója, létrehozója, közzétevője vagy az által egyéb módon érintett személy a származtatott eszközre vonatkozó szabály (szerződés, tájékoztató, egyéb kötelező erejű dokumentum) következtében teljesítésre nem vagy csak részben köteles, amelynek következtében a Kötvény nem vagy csak részben fizet kamatot. Ez a Kötvény árfolyamára is negatív hatással lehet, ami azonban nem érinti azt, hogy a Kibocsátó – a jelen Alaptájékoztató eltérő rendelkezése hiányában és a Kötvény fajtájától függően – lejáratkor a Kötvény Névértékét fizeti meg a Kötvénytulajdonosnak.

4.7.3.10 Végleges Feltételek a Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény esetén

Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.3.11 Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

A Kettős Pénznemű Kötvények tekintetében fizetendő kamatláb vagy a kamat összegét elsősorban a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott módon, ennek hiányában a 4.7.3. pontban írtaknak megfelelően kell megállapítani.

Amennyiben egy Kötvény Kettős Pénznemű Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat, a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.4 Részben Fizetett Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

A Részben Fizetett Kötvények esetében (amennyiben azok nem Diszkont Kötvények) a kamatokat a 4.7.3. pontban foglaltak szerint az adott Kötvények már befizetett névértéke után kell kiszámítani vagy más módon a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezései szerint.

Amennyiben egy Kötvény Részben Fizetett Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.4.1 Részletekben Törlesztendő Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

A Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a kamatokat a 4.7.3. pontban írtaknak megfelelően az adott Kötvények még nem teljesített Törlesztő Részletek összege után kell kiszámítani vagy más módon a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezései szerint.

Amennyiben egy Kötvény Részletekben Törlesztett Kötvény, akkor a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.5 Kamatozás késedelem esetén

Az egyes Kötvények (illetve amennyiben egy Kötvényt csak részben váltanak vissza, úgy annak csak a visszaváltott része) visszaváltásuk napjától kezdve nem kamatoznak (ha kamatozott egyáltalán) kivéve, ha a tőke visszafizetését jogellenesen késleltetik vagy megtagadják. Ilyen esetben a kérdéses tőkerész a Ptk. 6:48.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerint kamatozik addig az időpontig, amíg az illető Kötvény után járó teljes összeg kifizetésre nem kerül.

4.7.6 Kamatozás Kötvények Visszavásárlása Esetén

Amennyiben a Kibocsátó visszavásárol Kötvényeket, úgy a visszavásárolt Kötvények tekintetében a visszavásárlás időpontját követően esedékes Kamatfizetési Napokon Kamatösszeg nem fizetendő. Amennyiben a visszavásárolt Kötvények a későbbiekben értékesítésre kerülnek, úgy az értékesített Kötvények tekintetében az értékesítés időpontját követő Kamatfizetési Napokon Kamatösszeg fizetendő. A félreértések elkerülése végett az értékesítést követő első Kamatfizetési Napon az így értékesített Kötvények tekintetében a fizetendő Kamatösszeg mértéke megegyezik az egyébként nem visszavásárolt és nem újraértékesített Kötvények tekintetében fizetendő Kamatösszeg mértékével.

4.7.7 A kamattörlesztésre vonatkozó követelések érvényességének határideje

A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló kamatkövetelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

4.7.8 A kamattörlesztések kifizetése

A kamattörlesztések kifizetésére a 4.8.3. pont szabályait megfelelően alkalmazni kell.

4.8. Lejárat napja és a Kötvény törlesztésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat, előtörlesztést és törlesztési feltételeket

4.8.1 A Kötvények fajtái a tőkeösszeg meghatározása szerint

A Kötvény a tőkeösszeg meghatározása szerint lehet olyan Kötvény,

(i) amelynek Végső Visszaváltási Összege valamilyen képlet alapján kerül kiszámításra ("Indexált Visszaváltási

Összegű Kötvény");

(ii) amelyek tőkeösszegének visszafizetésére részletekben kerül sor ("Részletekben Törlesztendő Kötvény");

(iii) amelynek Végső Visszaváltási Összege névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvény");

(iv) amelynek Forgalomba Hozatali Ára forgalomba hozatalkor teljes egészében nem kerül befizetésre ("Részben Fizetett Kötvény")

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Visszaváltási/Kifizetési Alaptól függően.

4.8.2 A lejárat napja

A Kötvény lejáratának napjára vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.8.3 Kifizetések

4.8.3.1 A fizetés módja

A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a Központi Számlavezető nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a Központi Számlavezető mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír-számlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Számlavezető vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével.

Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül.

4.8.3.2 A Fizetési Nap

Ha a Kötvény kapcsán teljesítendő kifizetés napja nem Fizetési Nap, a Kötvénytulajdonos nem követelhet kifizetést a következő Fizetési Napig és ezzel a késedelemmel összefüggésben sem további kamatra sem egyéb kompenzációra nem tarthat igényt. "Fizetési Nap" minden olyan nap,

(i) amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott További Kereskedelmi Központban; és

(ii) amelyen

(a) – az eurón kívüli Meghatározott Pénznemben kifizetendő összeg tekintetében – kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) a vonatkozó Meghatározott Pénznem országának legfontosabb pénzügyi központjában (ha nem Budapest vagy a megjelölt További Kereskedelmi Központ), vagy

(b) – euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a TARGET Rendszer nyitva áll; és

(iii) amelyen a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.

4.8.3.3 A tőke és kamatok értelmezése

A Kötvényfeltételekben a Kötvényekkel kapcsolatos minden tőkére való hivatkozást úgy kell értelmezni, mint ami – ha alkalmazandó – magában foglalja az alábbiakat:

(i) a Kötvények Végső Visszaváltási Összegét;

(ii) (ha van ilyen) a Kötvények Választott Visszaváltási Összegét;

(iii) a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a Törlesztő Részleteket; és

(iv) a kamaton kívül minden egyéb kifizetést, amelyet a Kibocsátó a Kötvények alapján vagy azokra tekintettel teljesít.

4.8.4 Visszaváltás

A Kötvények lejáratkor egy összegben, vagy a futamidő alatt részletekben (tőketörlesztés) névértéken, vagy a felett válthatók vissza a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. A Kötvények lejárat előtti visszaváltására vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.8.4.1 Visszaváltás lejáratkor

Amennyiben a Kibocsátó a Kötvényt addig nem váltotta vissza vagy érvénytelenítette az alábbiakban meghatározott módon, akkor minden egyes Kötvényt (ideértve többek között minden egyes Indexált Visszaváltási Összegű Kötvényt, és Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvényt) a vonatkozó Végleges Feltételekben megállapított, vagy az ott leírt módon meghatározott Végső Visszaváltási Összegben, az adott Meghatározott Pénznemben visszavált a Lejárat Napján.

4.8.4.2 Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján

A Kibocsátó választása szerint jogosult a Kötvényt visszaváltani az itt meghatározott esetekben és módon:

(i) Amennyiben a Kibocsátó számára a vonatkozó Végleges Xxxxxxxxxx visszaváltási lehetőséget határoz meg, a Kibocsátó, miután a Kötvénytulajdonosokat a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezésével összhangban nem kevesebb mint 15 és nem több mint 30 nappal korábban értesítette – amely értesítésnek visszavonhatatlannak kell lennie és fel kell tüntetnie a visszaváltásra meghatározott napot –, bármelyik Választott Visszaváltási Napon visszaválthatja az akkor forgalomban lévő Kötvényeket vagy azok egy részét a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott, vagy az ott leírt módon megállapított Választott Visszaváltási Összeg(ek)ben a vonatkozó Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt (ha van ilyen). Az ilyen visszaváltáskor fizetett összeg nem lehet alacsonyabb, mint a Minimális Visszaváltási Összeg, és nem lehet magasabb, mint a Maximális Visszaváltási Összeg, minden esetben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. Amennyiben a Kibocsátó nem minden Kötvényt vált vissza, a visszaváltandó Kötvények ("Visszaváltott Kötvények") a Központi Számlavezető szabályaival és a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban, legfeljebb 30 nappal a visszaváltásra kijelölt napot megelőzően (ezt a kiválasztási napot a továbbiakban "Kiválasztás Napjának" nevezzük) kerülnek kiválasztásra.

(ii) Kizárólag azon Kötvény(ek) Lejárata Előtti Visszaváltására, amely(ek) a Visszaváltás Napján a Kibocsátó tulajdonában van(nak) a Kibocsátó döntése alapján bármely időpontban sor kerülhet. Ebben az esetben a Kibocsátó nem köteles a Kötvénytulajdonosokat a Visszaváltásról az Alaptájékoztató V.4.8.4.2.(i) pontja szerint értesíteni (ami nem érinti a jogszabály által meghatározott közzétételi kötelezettségeket). Az ilyen Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összege a Kötvény Névértékével egyezik meg. A Kötvény(ek) Lejárata Előtti Visszaváltása Napját a Kibocsátó határozza meg. A Kötvény Visszaváltásával a Sorozat, illetve a Részkibocsátás a jegyzés lezárását követően Rendkívüli Tájékoztatásként nyilvánosságra hozott össznévértéke csökken, amelyet a Kibocsátó a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül jogosult a Végleges Feltételekben és az egyéb kapcsolódó dokumentumban, azok módosításával feltüntetni, illetve közzétenni.

4.8.4.3 Visszaváltás a Kötvénytulajdonosok választása alapján

Amennyiben a Kötvénytulajdonosok a vonatkozó Végleges Feltételek szerint visszaváltási lehetőséggel rendelkeznek és a Kötvény tulajdonosa a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezésével összhangban a Végleges Feltételekben meghatározott időpontban ("Értesítési Időszak") ilyen tárgyú értesítést küld a Kibocsátónak, a Kibocsátó az értesítésben meghatározott lejárati napon visszaváltja az adott Kötvényt a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott feltételek szerint a Választott Visszaváltási Napon, a Választott Visszaváltási Összegben, a Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt.

A Kötvény visszaváltására vonatkozó jog gyakorlásához a Kötvénytulajdonosnak az értesítés időtartama alatt a rendes munkaidőn belül el kell juttatnia a Kijelölt Irodába egy, a Központi Számlavezető vagy a Kötvénytulajdonos értékpapír- számlavezetője által azon a napon kiállított tulajdonosi igazolást (amely a tulajdonjog mellett igazolja, hogy a visszaváltani kívánt Kötvények a Kibocsátó javára zárolás alá kerültek) és egy megfelelő módon kitöltött és aláírt értesítést (az akkor megkövetelt formában), amely értesítés a Kibocsátó Kijelölt Irodájában szerezhető be ("Visszaváltási Értesítés"). Ebben a Visszaváltási Értesítésben a tulajdonosnak meg kell jelölnie egy fizetési számlaszámot, ahová a jelen Kötvényfeltételek szerint a kifizetést teljesíteni kell. A jelen pont szerint a Kötvénytulajdonosok által adott Visszaváltási Értesítés visszavonhatatlan.

4.8.4.4 Részletfizetések

A Részletekben Törlesztendő Kötvények a Törlesztő Részletekben és a Törlesztési Napokon kerülnek visszaváltásra.

4.8.4.5 Részben Fizetett Kötvények

A Részben Fizetett Kötvények visszaváltására a jelen Kötvényfeltétel és a vonatkozó Végleges Feltételek előírásai szerint kerül sor.

4.8.4.6 Érvénytelenítés

Valamennyi visszaváltásra kerülő Kötvény érvénytelenítésre kerül. Az ily módon érvénytelenített Kötvények nem bocsáthatók ki, illetve nem adhatók el újra. A félreértések elkerülése érdekében a Kibocsátó által kezdeményezett visszaváltáson kívüli jogcímen (pl. másodpiaci adásvétel) megszerzett Kötvényeket érvényteleníteni nem kell, de Kibocsátó jogosult azok visszaváltására.

4.8.4.7 Késedelmes fizetés a Diszkont Kötvényekre

Ha valamely Diszkont Kötvényre a fenti (a), (b) vagy (c) pontok szerinti visszaváltásakor a fizetendő összegek jogtalan visszatartására vagy kifizetésének megtagadására kerül sor, az ilyen Diszkont Kötvények tekintetében esedékes és visszafizetendő összeg a fenti 4(c) pont előírásai szerint kiszámított összeg lesz oly módon, mintha az abban hivatkozott visszaváltásra megállapított nap, illetve a Diszkont Kötvény esedékességi és fizetési napja az a nap lenne, amelyen az ilyen Diszkont Kötvénnyel összefüggésben járó összegek kifizetésre kerültek és a Hozam a Ptk. 6:48.§ (3) bekezdésében meghatározott késedelmi kamattal növelt összeg lenne.

4.9. A várható hozam és a hozam kiszámításának módja

4.9.1 A várható hozam

A várható hozammal kapcsolatos információkat – amennyiben a Kötvény vonatkozásában ilyen közzétételre kerül – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.9.2 A hozam kiszámításának módja

A Fix Kamatozású Kötvények Forgalomba Hozatali Hozama az a belső megtérülési ráta, amely mellett a Fix Kamatozású Kötvény után járó kamat és tőke kifizetések diszkontált értéke megegyezik a bruttó, azaz felhalmozott kamatokkal növelt forgalomba hozatali árral. A Diszkont Kötvények Forgalomba Hozatali Hozama az a hozamráta, amely mellett a Diszkont Kötvény után lejáratkor esedékes kifizetés diszkontált értéke megegyezik a forgalomba hozatali árral.

A hozam kiszámításának módjával kapcsolatos további információkat – amennyiben a Kötvény vonatkozásában ilyen közzétételre kerül és az az EHM-re vonatkozó szabályoktól eltérő – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.9.3 Az EHM

Amennyiben az EHM rendelet azt kötelezővé teszi, akkor Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben közzéteszi az ún. egységesített értékpapír hozam mutatót („EHM”), amelyet a következőképpen kell számítani:

4. melléklet a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelethez

Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb:

ahol:

n: a kamatfizetések száma, r: az EHM értéke,

ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege.

5. melléklet a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelethez

Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap:

ahol:

n: a kamatfizetések száma, r: az EHM értéke,

ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege.

4.10. A Befektetők/Kötvénytulajdonosok képviselete a Kötvények forgalomba hozatalakor, valamint a Kötvények futamideje alatt

A Kötvények jegyzése, illetve azokra aukciós ajánlat tétele a természetes személy Befektető, valamint a Kötvények megszerzését követően a Kötvénytulajdonos eljárása személyesen vagy (eseti vagy állandó meghatalmazással) képviselő útján is történhet, amennyiben azt jogszabály vagy a Kibocsátó vonatkozó üzletszabályzata nem zárja ki. A nem természetes személy Befektetőt/Kötvénytulajdonost a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti szerződésben vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, szerződésben meghatározott módon és terjedelemben.

A meghatalmazás, így a képviselet jog megszűnik pl. a Befektető/Kötvénytulajdonos általi visszavonással, a meghatalmazásban meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkeztével, a Befektető/Kötvénytulajdonos vagy a meghatalmazott képviselő halálával, vagy jogszabályban meghatározott egyéb esetekben, továbbá az eseti meghatalmazás az abban meghatározott rendelkezés, jognyilatkozat megtételével veszti hatályát. A meghatalmazás megszűnése a Kibocsátóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor az azt kiváltó körülményről a Kibocsátó hiteles tudomást szerez. A meghatalmazás megszűnése nem érinti a meghatalmazott által a megszűnés Kibocsátóval szembeni hatályosulásának időpontját megelőzően adott, de még nem teljesült megbízások hatályát, a Kibocsátó azonban kizárólag saját döntése szerint jogosult az ilyen megbízás teljesítését felfüggeszteni.

A Kibocsátó a Kötvénytulajdonosokat képviselő szervezetet nem nevez meg és ilyen képviseletre vonatkozó szabályokat nem állapít meg, de vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazhatnak ezzel kapcsolatos rendelkezéseket.

A Befektető/Kötvénytulajdonos Kötvények forgalomba hozatalakor történő, valamint a Kötvény futamideje alatti képviseletére vonatkozó további szabályokat, a benyújtandó okiratok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra vonatkozó szabályokat a Kibocsátó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései, valamint a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák.

4.11. Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják

4.11.1 Felhatalmazás a Kötvényprogram felállítására

Az OTP Bank Nyrt. Termékfejlesztési, Értékesítési és Árazási Bizottsága a 2015/330 sz. (2015. június 30-i dátumú) határozatában adott felhatalmazást a jelen Alaptájékoztatóban leírt Kötvényprogram felállítására.

4.11.2 Felhatalmazás a Kötvényprogram hatálya alatti egyedi forgalomba hozatalra

A Kötvényprogram hatálya alatti egyedi forgalomba hozatallal kapcsolatos felhatalmazás információit a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, amennyiben az eltérő a 4.11.1 pontban foglaltaktól.

4.12. Új kibocsátások esetén az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja

A Tpt. 31. § (1) bekezdés szerint a tájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Az értékpapírt a tájékoztató közzétételét

követő tizenkét hónapon belül, de legkésőbb a tájékoztató hatályosságának időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni. A Tpt. 31. § (2) bekezdése szerint a kibocsátási programra vonatkozóan

közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos. A Kötvényprogram hatálya alatti egyes Kötvények forgalomba hozatala várható időpontjával kapcsolatos szabályokat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

A Kibocsátó jogosult a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül mind a korábban kibocsátott Kötvényekkel azonos Sorozatba tartozó, mind új Sorozatba tartozó Kötvények forgalomba hozatalára.

4.13. Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása

A Kötvények csak a KELER Zrt. mindenkori előírásaival és eljárásaival összhangban, az eladó értékpapír- számlájának megterhelésével és a vevő értékpapír-számláján történő jóváírással ruházhatók át. A Tpt. 6. § (5) bekezdése értelmében a Kötvénytulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Kötvények nyomdai úton történő előállítását.

A Kötvényeket csak a vonatkozó, a Kötvények kibocsátásának időpontjában hatályos jogszabályokkal és a jelen Alaptájékoztatóval összhangban szerezhetik meg belföldi magánszemélyek, jogi személyek, intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek, jogi személyek, szervezetek és intézményi befektetők akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Részlet során forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek együttesen tartalmazza.

A Kötvények a Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, valamint Horvátországban kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények a Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek.

A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.

4.14. Adózás

4.14.1 Általános szabályok

Az Alaptájékoztató jelen része kizárólag általános információkat tartalmaz és kizárólag az Alaptájékoztató készítésekor hatályban lévő Magyarország területén hatályos adózási szabályokat tartalmazza. Magyarország területén kívüli forgalomba hozatalkor irányadó általános adózási információkat a jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése, az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek, illetve a Forgalmazó irányadó szabályzata tartalmazza. Az Alaptájékoztatóban foglalt általános információk nem vehetik figyelembe az egyes befektetők adókötelezettségét befolyásoló, a Kötvényekkel összefüggésben felmerülő valamennyi egyedi körülményt, így nem tekinthetők adótanácsadásnak a Kötvénytulajdonosok számára. A Kibocsátó nem vállal továbbá felelősséget az irányadó jogszabályokban, illetve az azokra vonatkozó joggyakorlatban az Alaptájékoztató készítésének időpontját követően bekövetkező változások következményeiért. A fentieknek megfelelően valamennyi egyedi esetben adótanácsadó igénybevétele ajánlott és szükséges.

A Kötvény révén juttatott kamatjövedelem során az OTP Bank Nyrt., mint a kötvény kibocsátója minősül kifizetőnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 18. xxxxxx szerint, , továbbá kifizetőnek minősül az OTP Bank Nyrt., mint kibocsátó helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézet, befektetési szolgáltató is a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (2) bekezdés a) pont alapján.

A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetések a mindenkor alkalmazandó pénzügyi vagy más jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban történnek. Ebből következően sem a Kibocsátó, sem pedig a Fizető Bank, sem a Forgalmazó (ha van ilyen) nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia. A Kibocsátó mint kifizető, valamint a Fizető Bank, és Forgalmazó (ha van ilyen) a hatályos jogszabályokkal összhangban nem felelős a Kötvény- tulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben semmilyen díjért, költségért, veszteségért vagy kiadásért, amely az ilyen kifizetésekkel kapcsolatban keletkezik vagy a kifizetésekből ered, illetve a Kibocsátó és a Fizető Bank, valamint a Forgalmazó (ha van ilyen) nem érvényesíthet a Kötvénytulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben ilyen díjat, költséget, veszteséget vagy kiadást.

4.14.2 Belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek és társaságok

4.14.2.1 Magánszemélyek

A magánszemélyek Kötvényekből keletkező kamatjövedelmét 16% adó, valamint 6% egészségügyi hozzájárulás- fizetési kötelezettség terheli, amelyet a kifizető állapít meg és von le a jövedelem kifizetése során. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a szerint kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

(i) kamata és/vagy hozama csökkentve a vételárban felhalmozott kamattal a vételt követő első kamatfizetéskor, egyébként a jóváírt teljes kamata;

(ii) beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor elért árfolyamnyereség növelve a vételárban megfizetett felhalmozott azon kamattal, amelyet az előző pont alapján az első kamatfizetéskor csökkentő tételként vettek figyelembe.

4.14.2.2 Társaságok

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó társaságok kötelesek figyelembe venni az adózás előtti eredményük meghatározása során a kötvénnyel végzett minden tranzakcióhoz kapcsolódó bevételt és kiadást. A kifizető nem von le adót a kötvény révén juttatott bevételből, az eredményt terhelő adókötelezettség teljesítése a gazdasági tevékenységet folytató társaságok kötelezettsége.

4.14.3 Külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek és társaságok

4.14.3.1 Magánszemélyek

A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek, amennyiben Magyarország és az illetőség szerinti állam között van kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény, vagy viszonosság, akkor annak figyelembevételével adóznak, ha a magánszemély igazolja külföldi adóügyi illetőségét, valamint – ha az egyezmény úgy rendelkezik, akkor – haszonhúzói nyilatkozatot bocsát rendelkezésre. Külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál. A Magyarország által a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények általában úgy rendelkeznek, hogy a külföldi illetőségű magánszemélynek a kötvényből származó jövedelme Magyarországon nem adóztatható.

Adóügyi illetőségigazolás hiányában vagy amennyiben nincs egyezmény, illetve viszonosság a két állam között, akkor a külföldi magánszemélyek a mindenkor hatályos Személyi jövedelemadóról szóló – valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló – törvény rendelkezései szerint adóznak. A kifizetést követően a Kötvénytulajdonos az illetőségigazolás és a kifizető igazolása birtokában az illetékes adóhatósági szervnél a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő akkor, ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték.

Nem kell figyelembe venni jövedelemként azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő (EU kamat adatszolgáltatás hatálya alá tartozó kamatjövedelem).

4.14.3.2 Társaságok

A külföldi adóügyi illetőségű társaságoknak juttatott jövedelmet Magyarországon adókötelezettség nem terheli.

5. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

5.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és a jegyzéshez/ajánlattételhez szükséges intézkedések

5.1.1 Az ajánlattétel feltételei.

A jelen Kötvényprogram keretében a Kötvények nyilvánosan hozhatók forgalomba. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás (Tpt. 49. §) vagy aukciós eljárás (Tpt. 50. §) útján. A Magyarország területén kívül történő

– jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló – forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatalok a forgalomba hozatal államának jogszabályaira tekintettel is, az azok által lehetővé tett eljárással történhetnek.

A Kötvények forgalomba hozatalának napja az a nap, amikor a Kötvényt a KELER Zrt. a vonatkozó jogszabályok és saját szabályzatai alapján keletkezteti.

A forgalomba hozatalok pénzneme szerint a Kötvények HUF-ban, EUR-ban, USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben és RON-ban kerülnek forgalomba hozatalra.

A forgalomba hozatalok országa szerint a Kötvények Magyarország területén, mint székhely-államban, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követő külön notifikációs eljárást követően – az Európai Unió többi tagállamának területén, mint fogadó államban kerülhetnek forgalomba hozatalra.

A Kötvényprogram hatálya alatt a Kötvény forgalomba hozatala történhet adagolt kibocsátással, amely Kötvény adott időszak alatti folyamatos kibocsátása azonos lejárati időponttal.

Az 5.1. pont jegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell, ha a jegyzés lebonyolítására Magyarország területén kerül sor. Az 5.1. pont jegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezései Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalra akkor alkalmazhatók, ha az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek vagy a Forgalmazó irányadó szabályzata eltérően nem rendelkezik.

Az 5.1. pont aukciós eljárásra vonatkozó rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell, ha az aukció lebonyolítására Magyarország területén kerül sor. Az 5.1. pont aukciós eljárásra vonatkozó rendelkezései Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalra akkor alkalmazhatók, ha az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek vagy a Forgalmazó irányadó szabályzata eltérően nem rendelkezik.

5.1.2 A kibocsátás/ajánlattétel teljes összege; ha az összeget még nem rögzítették, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének feltételei és időpontja.

A Kötvény forgalomba hozatali teljes összegét, illetve ha ezt az összeget a Végleges Feltételekben nem rögzítik, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének feltételeit és időpontját a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.1.3 Az ajánlattételre nyitva álló idő, ideértve a lehetséges módosításokat is, a jegyzési és aukciós eljárás bemutatása.

5.1.3.1 A jegyzési eljárás lebonyolítása

5.1.3.1.A. A jegyzési ajánlatok benyújtása

Jegyzési ajánlatot a jegyzési ív kitöltésével és annak a jegyzési időszakon belül, a Jegyzési Helyeken történő átadásával tehet a Befektető (ideértve az elektronikus utat is).

„Jegyzési Hely”-nek minősülnek

(i) – a vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában – az OTP Bank Nyrt., mint Forgalmazó jelen Alaptájékoztatóhoz mellékelt fiókjai, az OTPdirekt telefonos szolgáltatás, az OTPdirekt internetes szolgáltatás, valamint az OTPdirekt Bróker internetes szolgáltatás, továbbá a telefax és az OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása, továbbá

(ii) a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt egyéb helyek.

A Befektető személyes eljárására és képviseletére vonatkozó szabályokat, a benyújtandó okiratok, szükséges nyilatkozatok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra (fiók, internet, telefon, stb.) vonatkozó szabályokat a Forgalmazó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései tartalmazzák.

Tekintettel arra, hogy a Kötvények dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, ezért a nyilvános forgalomba hozatal során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki

(iii) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként nem kezelt Befektető esetén – a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és kapcsolódó fizetési számla (ügyfélszámla) vezetésre szerződést kötött, vagy

(iv) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként kezelt Befektető esetén – a jegyzés során a számlavezető azonosító adatait és a számára a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és fizetési számla számát megadta.

Az értékpapír-, és fizetési (illetve ügyfél-)számla nyitás feltételeit a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzata és szerződései tartalmazzák.

Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, az értékpapír tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.

5.1.3.1.B. A jegyzett összeg megfizetésének módja és a jegyzés érvényessége

A Befektetőknek a jegyzési vételárat a jegyzéssel egyidejűleg a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámlához kapcsolt fizetési számlán (illetve ügyfélszámlán) kell biztosítani, kivéve, ha az OTP Bank Nyrt. és a Befektető között a jegyzési vételár teljesítésére külön írásbeli megállapodás jön létre a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg.

Készpénznek a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámlához kapcsolódó fizetési számlára történő befizetése esetén a jegyzés helyén a Forgalmazó befizetési pénztári bizonylatot állít ki a befizetett összegről.

Átutalással történő fizetés esetén a jegyzés elfogadásának/érvényességének feltétele, hogy a jegyezni kívánt Kötvények teljes vételára a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg a Befektető fizetési számláján rendelkezésre álljon.

Minősített befektetők a jegyzési vételár megfizetését más pénzforgalmi szolgáltatótól történő átutalással is teljesíthetik a Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára. Átutalás esetén a jegyzési íven meghatározott összegnek a jegyzési ív leadásáig be kell érkeznie a letéti számlára, ide nem értve azon Befektetőket, akik a Forgalmazóval külön megállapodást kötöttek, és befizetési kötelezettségüket ezen külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően kötelesek teljesíteni.

Devizakülföldi ajánlattevők befizetésüket a hatályos devizajogszabályok rendelkezéseivel összhangban kötelesek teljesíteni.

Tekintettel arra, hogy a jegyzési időszak túljegyzés esetén három nap elteltével a megadott határnapot megelőzően is lezárható, az átutalásból eredő valamennyi kockázatot, így a lezárásig történő meg nem érkezés következményeit is a Befektető viseli.

A Forgalmazó a nem minősített befektető jegyzését csak abban az esetben fogadja el, ha a jegyzés fedezete a Jegyzési ív aláírásakor a Jegyzési Xxxx rendelkezésére áll, illetve a Befektető tudomásul veszi, hogy amennyiben a jegyzés időpontjára a fedezet nem áll a Forgalmazó rendelkezésére, akkor a jegyzés meghiúsul, kivéve, ha az OTP Bank Nyrt. és a Befektető között a jegyzési vételár teljesítésére külön írásbeli megállapodás jön létre a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg.

5.1.3.1.C. A Jegyzés elfogadása

A jegyzésben feltüntetett összeg és az átutalt/befizetett összeg közötti különbözőség esetén a jegyzés az elkülönített letéti számlára beérkezett összeg erejéig kerül elfogadásra, illetve, ha a jegyzési íven ennél kisebb összeg szerepel, akkor a jegyzési íven szereplő összeg tekintendő irányadónak.

A jegyzéssel kapcsolatos információk teljes körét az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek együttesen tartalmazzák.

5.1.3.2 Az aukciós eljárás lebonyolítása

5.1.3.2.A. Aukciós ajánlatok benyújtása

A Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben az aukciós ajánlat elfogadásának feltételéül szabhatja, hogy a minősített befektetőnek nem minősülő befektető értékpapírszámlával és kapcsolódó fizetési számlával rendelkezzen a Forgalmazónál.

A Befektetők aukciós ajánlatukat kitöltött és aláírt aukciós ív (formanyomtatvány) személyesen vagy a Tpt. 50§ (3) bekezdésében meghatározott módon történő benyújtásával tehetik meg az Aukciós ajánlattételi időszak Kezdetétől az Aukciós ajánlattételi időszak Zárásáig terjedő időszakban a Végleges Feltételekben megjelölt Ajánlattételi helyeken.

Az Aukciós ajánlattételi időszak Kezdetének és Zárásának időpontját és az értékesítési helyeket a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Aukciós ajánlat személyesen vagy képviselő útján tehető. A Befektető személyes eljárására és képviseletére vonatkozó szabályokat, a benyújtandó okiratok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra vonatkozó szabályokat a Forgalmazó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései tartalmazzák.

Tekintettel arra, hogy a Kötvények dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, ezért a nyilvános forgalomba hozatal során aukciós ajánlat csak olyan személytől fogadható el, aki

(i) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként nem kezelt Befektető esetén – a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és kapcsolódó fizetési számla (ügyfélszámla) vezetésre szerződést kötött, vagy

(ii) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként kezelt Befektető esetén – az aukció során a számlavezető azonosító adatait és a számára a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és fizetési számla számát megadta.

Az értékpapír-, és bank (illetve ügyfél-)számla nyitás feltételeit a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzata és szerződései tartalmazzák.

Képviselő eljárása esetén az aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, az aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, az értékpapír tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.

Ha alkalmazandó, aukciós ajánlatot a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott minimális Forgalomba hozatali árral megegyező vagy annál magasabb árfolyamon, illetve maximális forgalomba hozatali hozammal megegyező vagy annál alacsonyabb hozamon lehet tenni.

Egy Befektető több aukciós ajánlatot is tehet különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós ív benyújtásával. Az ugyanazon Befektető által beadott különböző árfolyamon/hozamon megtett ajánlatok külön aukciós ajánlatként kerülnek értékelésre.

Az aukciós ajánlatban meghatározható Kötvények minimális és/vagy maximális mennyiségére vonatkozó információkat (”Minimális ajánlattételi mennyiség”, illetve ”Maximális ajánlattételi mennyiség”) a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Az aukciós ajánlat benyújtásával a Befektető feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére az ajánlatukban feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszik, hogy ajánlatuk részben is (az ajánlott mennyiség meghatározott részére kiterjedően is) elfogadható.

5.1.3.2.B. Befizetés módja

Nem minősített befektető ajánlattevők az aukciós íven meghatározott összeg megfizetését az értékesítési helyeken készpénzzel, illetve a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátónál vezetett fizetési számlájuk feletti olyan rendelkezés megadásával teljesíthetik a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára, hogy a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó az aukciós íven meghatározott összeget a számlán az Aukciós ajánlattételi időszak Zárásáig zárolja.

Minősített befektető ajánlattevők az aukciós íven meghatározott összeg megfizetését más pénzforgalmi szolgáltatótól történő átutalással is teljesíthetik a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára. Átutalás esetén az aukciós íven meghatározott összegnek az aukciós ív leadásáig be kell érkeznie a letéti számlára, ide nem értve azon ajánlattevőket, akik a Forgalmazói feladatokat is ellátó Kibocsátóval külön megállapodást kötöttek, s befizetési kötelezettségüket ezen külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően kötelesek teljesíteni.

Devizakülföldi ajánlattevők befizetésüket a hatályos devizajogszabályok rendelkezéseivel összhangban kötelesek teljesíteni.

5.1.3.2.C. Aukciós ajánlat érvényessége

A Befektető ajánlata csak akkor érvényes, ha

(i) a Befektető határidőben eleget tett az előbbiek szerinti fizetési, illetve átutalási kötelezettségének; illetve szabályszerűen megkötötte a Forgalmazó fizetésre vonatkozó külön megállapodást,

(ii) a benyújtott aukciós ív hiánytalanul ki van töltve, abból a Befektető személye és az ajánlat kétséget kizáróan megállapíthat,

(iii) az aukciós ív az arra meghatározott határidőben került benyújtásra, és

(iv) képviselő útján történő ajánlattétel esetén a benyújtott meghatalmazás, illetve képviseleti jogot igazoló okirat megfelel a jelen Alaptájékoztatóban és a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzatában és szerződéseiben foglalt feltételeknek.

5.1.3.2.D. Aukciós ajánlatok elfogadása

A Kibocsátó az ajánlatok ismeretében dönt az aukció során elfogadásra kerülő legalacsonyabb árfolyamról, mely alatti árfolyamot megjelölő ajánlatokat nem fogadja el, így azok érvénytelennek minősülnek. Az elfogadható legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatok részben is kielégíthetők az ”Allokáció azonos árfolyamszinten / hozamszinten” pontban ismertetett eljárás szerint. Az ajánlatok elfogadására a legmagasabb árfolyamú ajánlattal kezdve csökkenő sorrendben kerül sor, az árfolyamok alapján, legfeljebb a Sorozat meghirdetett maximális összegéig. Az aukciós ajánlati íven szereplő összeg és az átutalt összeg közötti különbözőség esetén a Kibocsátó az ajánlatot a letéti számlájára beérkezett összeg erejéig tudja elfogadni, illetőleg ha az ajánlati íven ennél kisebb összeg szerepel, úgy az ajánlati íven szereplő összeg tekintendő mérvadónak.

Az aukcióval kapcsolatos információk teljes körét az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek együttesen tartalmazzák.

5.1.4 Az ajánlattétel tárgyát képező mennyiség leszállításának lehetősége és az értékpapírt lejegyzők/ajánlat tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja.

5.1.4.1 Lejegyezhető mennyiség leszállításának lehetősége jegyzési eljárásban

A Kibocsátó nem köti ki a lejegyezhető Kötvények mennyiségének leszállítását.

5.1.4.2 Az értékpapírt lejegyzők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja jegyzési eljárásban.

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott minimális jegyzési mennyiség nem kerül lejegyzésre, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – a kibocsátást meghiúsultnak tekinti és a Kötvények ellenértékét a hatályos jogszabályok szerinti módon és határidőben – kamatfizetési kötelezettség nélkül – visszatéríti.

A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen jegyzésekhez kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegnek a jegyzési íven szereplő összeget meghaladó részének Kibocsátó általi – Forgalmazó útján történő – visszatérítésére a Jegyzési időszak Zárásától és eredményének megállapításától számított 7 napon belül levonásmentesen kerül sor. Amennyiben a jegyzési összeg befizetésére

(i) készpénzben került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek postai úton, az által megadott címre küldi meg,

(ii) átutalással került sor, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlára téríti meg,

(iii) a Forgalmazónál vezetett fizetési számla megterhelésével került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlájára írja jóvá, illetve ha a fizetési számla

időközben megszűnt, akkor az (i) pontot alkalmazza.

A Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az általa a jelen pontnak megfelelően megkísérelt, de meghiúsult visszafizetés összegét felelős őrzésbe veszi és így tartatja nyilván az általános polgári jogi elévülési határidő leteltéig.

5.1.4.3 Az értékpapírra ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja aukciós eljárásban.

A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen ajánlatokhoz kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegnek az aukciós ajánlatban szereplő összeget meghaladó részének Kibocsátó általi visszatérítésére az aukció lezárásától és eredményének megállapításától számított 7 napon belül levonásmentesen kerül sor. Amennyiben a jegyzési összeg befizetésére

(i) készpénzben került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek postai úton, az által megadott címre küldi meg,

(ii) átutalással került sor, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlára téríti meg,

5.1.5 Az ajánlattétel legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva).

5.1.5.1 A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege jegyzési eljárásban.

A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összegét (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva) vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

A vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza az esetleges aluljegyzésre, vagy túljegyzésre vonatkozó össznévérték határokat. Túljegyzés esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az értékesítésre felajánlott mennyiséget. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára a jegyzés eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

5.1.5.2 A z ajánlattétel legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege aukciós eljárásban.

A vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza az esetleges aluljegyzésre, vagy túljegyzésre vonatkozó össznévérték határokat. Aukciós túlkereslet (túljegyzés) esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

5.1.6 Az értékpapírok kifizetésének és kiadásának módja és határideje.

Kötvények forgalomba hozatala

A jelen Kötvényprogram keretében a Kötvények nyilvánosan hozhatók forgalomba, kizárólag névre szólóan és dematerializált formában. A dematerializált Kötvény olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás (Tpt. 49. §) vagy aukciós eljárás (Tpt. 50. §) útján.

Jegyzés az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó Befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére, aukció pedig a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek. A Magyarország területén kívül történő – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló – forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatalok a forgalomba hozatal államának jogszabályaira tekintettel is, az azok által lehetővé tett eljárással történhetnek.

Kötvények forgalomba hozatalának napja

A Kibocsátó a Kötvényekről egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza (i) a tulajdonos neve kivételével a Kötvény jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét (ii) a kibocsátásról szóló döntést (iii) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét (iv) a kibocsátott Kötvények számát, névértékét, és (v) a Kibocsátó cégszerű aláírását.

Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a fenti okiratot a Kibocsátó legkésőbb a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot legkésőbb az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a Kibocsátó a forgalomba hozatalra aukciós eljárást választja, az okiratot legkésőbb az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó Kötvény mennyisége véglegessé vált. Ezt követően fenti okiratot a Kibocsátó a KELER-nél helyezi el, és egyidejűleg megbízza azt a Kötvények előállításával.

Amikor a tulajdonosnak a Kötvények kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a Kibocsátó haladéktalanul értesíti a KELER-t az allokáció eredménye alapján az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó Kötvények darabszámáról. A Kibocsátó utasítására a KELER a központi értékpapírszámlákat a fenti okirat és a Kibocsátó értesítése alapján a Kötvények jóváírásával megnyitja. A Kibocsátó, mint értékpapír-számlavezető – a KELER-nek a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja a Kötvényeket és erről a számlatulajdonost értesíti.

A Kötvény forgalomba hozatalának a napját a Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározza.

5.1.7 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalára választott módszer teljes körű bemutatása, a nyilvánosságra hozatal időpontja.

5.1.7.1 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala jegyzési eljárásban

A jegyzés eredményét (illetve részleges elfogadás esetén a jegyzési íven jelzett összeg elfogadott részéről) a Kibocsátó legkésőbb a Jegyzési időszak Zárását követő második budapesti munkanapon a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében nyilvánosságra hozza a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra. A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.

5.1.7.2 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala aukciós eljárásban

A Kibocsátó a beadott érvényes ajánlatokat az aukció napján összesíti és dönt az elfogadásukról. Az ajánlatok elfogadásáról vagy elutasításáról (illetve részleges elfogadás esetén az ajánlott összeg elfogadott részéről) a Forgalmazó legkésőbb az aukció napját követő munkanapon (budapesti idő szerint) 9:00 óráig értesíti az ajánlattevőket. Az aukció eredményét a Kibocsátó legkésőbb az aukció napját követő második munkanapon a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében nyilvánosságra hozza a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra.

5.1.8 Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése.

A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.

5.2. Forgalmazási terv és allokáció

5.2.1 Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat. Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, jelezni kell, hogy melyik ez a szelet.

5.2.1.1 Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat

5.2.1.2 Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, jelezni kell, hogy melyik ez a szelet.

Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza majd azt az információt, hogy ez melyik szelet.

5.2.2 Eljárás, amelynek keretében az értékpapírt jegyzők értesítést kapnak a számukra kiutalt mennyiségről, és tájékoztatás arról, hogy az értesítést megelőzően megkezdődhet-e a kereskedés.

5.2.2.1 Kötvények elosztása túljegyzés esetén (allokáció) jegyzési eljárásban

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy bármely Sorozatból a meghirdetett mennyiséget meghaladóan túljegyzést fogadjon el. Bármely sorozat túljegyzése esetén a Kibocsátó dönthet az adott sorozat jegyzéseinek teljes vagy részleges elfogadásáról. Részleges elfogadás esetén allokációra kerül sor. Amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik, a következő két allokációs elv egyike alkalmazható az egyes Sorozatok esetén:

(i) Kártyaleosztásos allokáció: Jegyzések részleges elfogadása esetén, a jegyzők közötti kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes jegyzéssel rendelkező jegyzőnek minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a jegyzők között.

(ii) Magánszemélyek allokációs elsőbbsége: A magánszemély jegyzők allokációs elsőbbséget élveznek, amennyiben erről a Végleges Feltételek eltérően nem rendelkezik. Magánszemélyek jegyzésének részleges elfogadása esetén a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden érvényes jegyzéssel rendelkező magánszemély jegyző számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi magányszemély jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a magánszemély jegyzők között. Abban az esetben, ha minden magánszemély jegyző jegyzése már teljes mértékben kielégítésre került, a további, nem magánszemély jegyzők között kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes jegyzéssel rendelkező nem magánszemély jegyző számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi nem magánszemély jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek a nem magánszemély jegyzők között leosztásra.

A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra. A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.

5.2.2.2 Allokáció azonos árfolyamszinten / hozamszinten aukciós eljárásban

Amennyiben több Befektető nyújt be aukciós ajánlatot ugyanazon árfolyamot/hozamot megjelölve, és a Kötvények elosztásakor nem elégíthető ki valamennyi ilyen Befektető Kötvényigénylése az adott árfolyamszinten/hozamszinten (túljegyzés), akkor allokációra kerül sor, amelynek során – amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik –, a következő két allokációs elv egyike alkalmazható az egyes Sorozatok esetén:

(i) Kártyaleosztásos allokáció: A Befektetők között a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített, érvényes aukciós ajánlattal rendelkező befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a befektetők között.

(ii) Magánszemélyek allokációs elsőbbsége: A magánszemély Befektetők allokációs elsőbbséget élveznek, amennyiben a Végleges Feltételek erről eltérően nem rendelkezik. Magánszemélyek aukciós ajánlatainak részleges elfogadása esetén a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített, érvényes aukciós ajánlattal rendelkező magánszemély befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi magányszemély befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a magánszemély befektetők között. Abban az esetben, ha minden magánszemély befektető érvényes aukciós ajánlata már teljes mértékben kielégítésre került, a további, nem magánszemély befektetők között kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes aukciós ajánlattal rendelkező nem magánszemély befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi még ki nem elégített nem magánszemély befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek a még ki nem elégített nem magánszemély befektetők között leosztásra.

5.3. Árképzés

5.3.1 Az értékpapírok várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a

nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten az értékpapírt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

5.3.1.1 Az értékpapírok várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülhetnek forgalomba hozatalra. A forgalomba hozatali ár Tpt. 34. §-ának megfelelően legkésőbb a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőző napon közzétételre kerül a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt.

56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra. A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.

5.3.1.2 Az értékpapírt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege

Az OTP Bank Nyrt. magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik és a befektetési szolgáltatások végzése során teljesített kifizetések esetén a kifizetés idején hatályos magyar jogszabályok és nemzetközi egyezmények alapján jár el. A konkrét értékpapírra és ügyletre vonatkozó adó- és illetékjogi információk pontosan csak az értékpapírra jogosult ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és azok a jövőben változhatnak. Általános adózási tájékoztatót a V. Fejezet 4.14. pont tartalmaz.

A fentieken túl nincs a Kibocsátó által közvetlenül az Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költség azzal, hogy a Kötvényeket dematerializált formában értékpapírszámlákon tartják nyilván, amelynek költségeivel a Kötvénytulajdonosnak számítania kell.

5.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás

5.4.1 A teljes ajánlattétel és az egyes szeletei kapcsolattartójának (kapcsolattartóinak), valamint - amennyiben a kibocsátó vagy ajánlattevő számára ismertek - a befektetési szolgáltatók neve és címe azokban az országokban, ahol az ajánlattétel történik.

A Kötvényhez kapcsolódóan Fizető Bankként az OTP Bank Nyrt. (H-1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) jár el, mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvényekkel kapcsolatos fizető banki szolgáltatásra más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

A Kötvényhez kapcsolódóan Forgalmazóként az OTP Bank Nyrt. (H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) jár el, mint a Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények forgalomba hozatalát lebonyolító hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.4.2 A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe minden egyes országban.

A Kötvényhez kapcsolódóan Fizető Bankként az OTP Bank Nyrt. (H-1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) jár el, mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

A Kötvényhez kapcsolódóan Központi Számlavezetőként a KELER Zrt. (1074 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.) jár, amely a Tpt. és a Demat. rendelet alapján a Kötvények központi nyilvántartását vezető szervezet (központi értéktár, központi értékpapírszámla vezetője). A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén a központi nyilvántartást vezető szervezet nevét és címét a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Document Metadata

Table of Contents

Összevont Alaptájékoztató

Document Metadata