GB392 JELŰ GROUPAMA KOMPLEX KISHAJÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
GB392 JELŰ GROUPAMA KOMPLEX KISHAJÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben megha- tározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét köve- tően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződés- ben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.
A Groupama Komplex Kishajó Biztosítási Feltételei azokat a rendelkezése- ket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Komplex Kishajó szerződéseire és az azokhoz kötött kiegészítő biztosításra alkalmazni kell. A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általá- nos biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biztosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.
Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Az ajánlat, a kapcsolódó nyilatkozatok, a kötvény és a jelen bizto- sítási feltételek és ügyféltájékoztató a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyi- latkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés ré- szét.
I. GROUPAMA KOMPLEX KISHAJÓ ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
A jelen biztosítási feltételek szerint létrejött szerződés alapján, hajó casco fedezet választása esetén a biztosító önrészesedés levonása mellett biztosí- tási szolgáltatást nyújt a biztosított járműben, valamint annak kockázatba vont alkatrészeiben és tartozékaiban – az ajánlaton megjelölt kockázatvise- lési területen – törés, megfeneklés, zátonyra futás, vagy légi jármű által okozott vagyoni kárra, továbbá külön díj megfizetése ellenében a biztosí- tott jármű utasainak a személysérüléses baleseti kárára.
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13108/1 – Hatályos 2015. július 1-jétől visszavonásig.
Felelősségbiztosítási fedezet választása esetén a biztosító arra vállal kötele- zettséget, hogy a szerződésben rögzített mértékben megtéríti azokat a ká- rokat, amelyeket a biztosított a jelen szerződési feltételekben foglaltak sze- rint okozott, feltéve hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog sza- bályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
1. A szerződés alanyai
1.1. Biztosító
Groupama Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
1.2. Szerződő
A jelen feltételek szerint szerződő az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.
1.3. Biztosított
A jármű tulajdonosa, vagy a hivatalos nyilvántartásba bejegyzett üzemben- tartója.
Balesetbiztosítás szempontjából biztosított a járműnek az ajánlaton megje- lölt számú utasa. A balesetbiztosítás tekintetében nem biztosított a jármű- vet eltulajdonító, vagy azt önkényesen elvevő, valamint az általa szállított
személy. A jármű elrablása esetén a járművet jogszerűen használó, és annak átadására kényszerített személyek biztosítottnak minősülnek.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
1.4. Kedvezményezett
Balesetbiztosítás esetében a biztosított által az ajánlattétel során a baleset- biztosítási szolgáltatásra kedvezményezettnek jelölt személy. Amennyiben a biztosított nem jelöl kedvezményezettet, a balesetbiztosítási szolgáltatás vonatkozásában kedvezményezett a biztosított, illetve halála esetén a biz- tosított örököse(i).
2. Biztosított vagyontárgyak
Biztosított vagyontárgynak minősül a jármű, annak teljes felszerelésével és berendezésével együtt, melyhez a teljes hajtómű, a tartalékmotor, a mentő- csónak(ok), a tartozékok is hozzátartoznak. A nem a jármű részét képező tartozékokat, berendezési és felszerelési tárgyakat az ajánlaton tételesen fel kell sorolni. Ezen tárgyak esetén a biztosító kártérítése legfeljebb 500 000 Ft- ig terjed.
Jelen biztosítási feltételek szerint jármű a hajólevéllel rendelkező vitorlás kishajó, a kis géphajó, a gép nélküli kishajó, valamint a motorcsónak. Külön megállapodás keretében biztosítható a vitorlás csónak.
Fogalmi meghatározások:
a. Kis géphajó: Minden saját gépi berendezéssel hajtott hajó, kivéve azo- kat a hajókat, amelyeknél a motort csak korlátozott mértékű helyvál- toztatásra, illetve vontatáskor vagy tolásakor a műveletképesség növe- lésére használják és az orrsudár nélkül mért hossza a 20 m-t el nem éri, kivéve a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására épített vagy felszerelt hajót, to- vábbá kivéve azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását enge- délyezték, valamint a kompot és a tolt bárkát.
b. Vitorlás kishajó: Az a csak vitorlával haladó hajó, melynek a hajótesten a kormány és az orrsudár nélkül mért hossza a 20 m-t el nem éri, kivé- ve a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mel- lévett alakzatban való továbbítására épített vagy felszerelt hajót, to- vábbá kivéve azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását enge- délyezték, valamint a kompot és a tolt bárkát.
A vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtó berendezését is hasz- náló hajó géphajónak minősül.
c. Xxxxxxxx xxxxxx: olyan vitorlával haladó csónak, melynek testhossza a 6,2 m-t, vagy vitorlafelülete a 10 m2-t nem haladja meg.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:
– az üzemanyagra;
– a takaróponyvákra, takaróeszközökre;
– a sólyabakra, a sólyakocsira;
– a hordozókocsira, az utánfutóra.
3. A szerződés létrejötte
3.1. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 nap.
3.2. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfoga- dásáról és a fedezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt köt- vényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (legfeljebb 15 napon belül) nem kifogásolja, a szerződés a kötvény sze- rinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor al- kalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosí- tó az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül el- utasítja.
3.3. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vo- natkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalom- mal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadá- sa időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről köt- vényt állít ki.
Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen általános szerződési feltételben foglaltaktól, a biz- tosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően mó- dosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító ja- vaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
3.4. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási aján- lat visszautasítása esetén, illetve amennyiben a szerződés nem jött létre a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.
4. A szerződés tartama
A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határo- zatlan tartamú. A határozatlan idejű szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben január 1. Az év közben kötött szerződések első biztosítási időszaka december 31-ig tart. Az első biztosí- tási időszak így rövidebb lehet, mint egy év.
5. Kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban, ennek hiányában az ajánlat biztosító vagy alkusz részére történt átadását követő nap 0 órakor kezdődik.
A kockázatviselés kezdő időpontja nem előzheti meg az ajánlatnak a biztosító, vagy az alkusz részére történt átadásának időpontját.
6. A szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módo- síthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdemé-
nyezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biz- tosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudo- másszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javas- lat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában a szerződés módosításá- ra vonatkozó javaslatot nem tehet, illetve a szerződést nem mond- hatja fel.
7. Biztosítási összeg, biztosítási díj
7.1. Biztosítási összeg
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének felső határa a szerződésben meghatározott biztosítási összeg. Az eredetihez képest korszerűbb, drágább tartozékok beszerzése vagy beépí- tése esetén az értékkülönbözetet a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe kell venni. A pótlólagos berendezési és felszerelési tárgyakra külön-külön biztosítási összeget kell megjelölni.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vo- natkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb, a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányban köteles megtéríteni.
A túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat meg- felelően kiegészíti.
A fenti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmaz- hatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írás- ban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját kö- zölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a ki- fizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad ha- tályban a folyó biztosítási időszakra.
7.2. A biztosítási díjfizetés, értékkövetés
7.2.1. A biztosítási díj fizetésére a szerződő köteles. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe be- lépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjakat is – megtéríteni.
7.2.2. Határozatlan időre kötött biztosítási szerződés biztosítási díját a szer- ződő havi, negyedéves, féléves, éves díjfizetési mód választásával fizetheti meg. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonat- kozik.
A határozott időre szóló biztosítás díját az ajánlattétel napján a teljes idő- szakra egy összegben kell megfizetni. Az egyszeri díjat a szerződés létre- jöttekor kell megfizetni.
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki át- utalással vagy postai átutalással (csekken).
Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyin-
tézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befi- zethet a biztosító számlájára. Az alkusz és többes ügynök díj átvéte- lére nem jogosult, kivéve, ha a társaságunkkal kötött egyedi megál- lapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fenn- állásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt.
A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
7.2.3. Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díj- kedvezményben részesül, a díjfizetés módjának megváltoztatása esetén a kedvezményt elveszti. Banki díjlehívásra adott meghatal- mazás esetén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfi- zetésre módosítani.
7.2.4. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok meg- felelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befi- zetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
7.2.5. Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt következett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással levonhatja. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
7.2.6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvi- selése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biz- tosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
A biztosító a visszajáró biztosítási díjat a szerződés megszűnésétől szá- mított 8 napon belül kamatmentesen fizeti vissza a szerződő részére.
7.2.7. A felek megállapodnak a biztosítási díj rendszeres, értékkövető vál- tozásáról (továbbiakban: a biztosítási összeg indexálása). A biztosító jogo- sult minden biztosítási időszakra a díjat indexálással módosítani. Az in- dexálás maximális mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévben közzétett, a megelőző évre vonatkozó éves fogyasztói árindex. A biztosító a módosított díjról köteles a szerződőt az új biztosítási időszak kezdetét 60 nappal megelőzően írásban értesíteni.
8. Kármentességi díjkedvezmény
A biztosító a szerződő részére a casco biztosítási díjból kármentességi díj- kedvezményt (bonus) nyújt azon időszak alapján, amely alatt a biztosító(k) biztosítási szolgáltatást nem teljesített(ek), illetőleg valamennyi ilyen kifize- tés maradéktalanul visszatérült. Kármentességi díjkedvezmény kizárólag határozatlan időre szóló, vagy egy évnél hosszabb időszakra megkötött ha- tározott időre szóló szerződés esetén illetheti meg a szerződőt.
A bonus jogosultság megállapítása során a biztosító a biztosítási évfordulót megelőző biztosítási időszak (megfigyelési időszak) alatt teljesített szolgál- tatást (kárkifizetést), illetőleg annak hiányát veszi figyelembe. A biztosítás alapján járó bonus minden biztosítási évforduló napján esedékes. A bizto- sítási évfordulót követő első díjrészlet még a kedvezmény nélküli díj, de a díjtöbblet a következő díjrészletbe beszámításra kerül, illetve éves díjfizetés esetén 8 napon belül késedelmi kamat nélkül vissza- utalásra kerül.
A kármentességi díjkedvezmény mértékét az éves biztosítási díj százaléká- ban kell megállapítani. Minden igazolt kármentes év (megfigyelési időszak) alapján 5% díjkedvezményre jogosult a szerződő. A kármentességi díjked- vezmény legmagasabb mértéke nem haladhatja meg az éves díj 20%-át. Biztosítási szolgáltatás teljesítése esetén az addig megszerzett kármentes- ségi díjkedvezmény megszűnik, számítása újrakezdődik és a következő kár- mentes biztosítási időszak utáni évfordulókor válik esedékessé.
9. A biztosítási szerződés megszűnésének az esetei
9.1. A szerződés lejárata
A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés meg- szűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a beérkezést
követő 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti. Határozott idejű szerződés minimálisan 6 hónapra köthető.
9.2. Rendes felmondás
A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási határidővel felmondhatják.
A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negye- dik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.
A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjen- gedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára te- kintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).
Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével lesz hatályos.
9.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés
Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbevevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is át- száll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szer- ződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
9.4. Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.
Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválásá- ra). A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltéte- lei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem el- fogadásáról a biztosító dönt.
9.5. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés
Ha a biztosítási esemény be következik, a szerződés megszűnik. Totálkár esetén a biztosítási szerződés megszűnik.
10. A szerződés területi hatálya
A biztosító kockázatviselése – ha a létrejövő biztosítási szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz – kizárólag Magyarország belvizeire érvényes.
11. Biztosítási események és szolgáltatások hajó casco fedezet választása esetén
A szerződő által az ajánlattételkor választott hajó casco fedezet alapján a biztosító az alábbiakban meghatározottak szerinti biztosítási események alapján az alábbi szolgáltatásokat nyújtja. A hajó casco fedezet önállóan, felelősségbiztosítási fedezet választása nélkül is megköthető.
11.1. Biztosítási események hajó casco fedezet választása esetén
11.1.1. Töréskár
A biztosított járművet baleset vagy elemi csapás következtében érő törés- kár, melyben a hajó szerkezeti részei törést vagy egyéb sérülést szenvedtek, illetve a baleset vagy elemi csapás miatt a hajóba víz tört be, vagy a hajó megfeneklett, elsüllyedt, megsemmisült.
Jelen feltétel vonatkozásában elemi csapásnak tekintendő a tűz, a villám- csapás, a villámcsapás másodlagos hatása, a robbanás és robbantás, a föld- rengés, továbbá a vihar és a jégverés az alábbiak szerint.
a. Tűz
Tűznek minősül az öntápláló lánggal égés, amely nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagy- ja és önerőből továbbterjedni képes.
b. Villámcsapás
A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapó villám romboló hatása által okozott kár.
c. Villámcsapás másodlagos hatása
A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a becsapó villám kö- vetkezményeként fellépő túlfeszültség, vagy indukció okozott a biztosí- tott elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben.
d. Robbanás és robbantás
Robbanás a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása, amelynek során a gázzal, gőzzel telített és az átlagos légnyomással rendelkező térben lét- rejövő nyomáskülönbség villanásnyi idő alatt kiegyenlítődik, aminek kö- vetkeztében a két teret elválasztó elem helyzete, szilárdsági tulajdonsá- ga megváltozik, és a biztosított vagyontárgy károsodik.
Robbantásnak minősül a meghatározott célra szakszerűen megterve- zett és szándékosan végrehajtott robbanás.
e. Vihar
Viharkárnak minősül az 54 km/óra (15 m/sec) sebességet elérő szél nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyak biztosított va- gyontárgyakkal történő ütközése által okozott károk. Viharkár továbbá a szélvihar által megrongált hajótesten vagy nyílászárón át egyidejűleg beömlő csapadék (víz vagy hó) által okozott kár.
Nem minősül vihar biztosítási eseménynek a nyitva hagyott nyí- lászárók miatt keletkező léghuzat vagy a beömlő víz által oko- zott kár.
f. Jégverés
A jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontár- gyakban okozott törés, deformálódás, valamint a jégverés miatt meg- rongált hajótesten keresztül beáramló csapadék miatt, a biztosított va- gyontárgyban keletkezett kár.
g. Földrengés
Földrengés biztosítási esemény akkor következik be, ha a földrengés erőssége a kockázatviselés helyén eléri vagy meghaladja az MSK-64 skála 5-ös fokozatát.
Xxxxx feltétel vonatkozásában töréskár
– Idegen vízi jármű ütközése: Ha idegen vízi jármű, annak tartozéka vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.
Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amikor az idegen jármű a szerződő vagy a biztosított tudomásával és beleegyezésével kö- zelíti meg a biztosított vízi járművet.
– Idegen tárgyak rádőlése: ha valamely idegen, a jelen szerződésben nem biztosított vízi járművön kívüli tárgy bármilyen oknál fogva elveszí- ti addigi statikai egyensúlyát és rádőléssel kárt okoz a biztosított va- gyontárgyakban (pl. idegen vitorlarudazat).
– Egyéb töréskár: bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jelle- gű erőhatás által keletkezett sérülés.
11.1.2. Megfeneklés, zátonyra futás
Megfeneklés és zátonyra futás biztosítási esemény következik be, ha az állóvízen a jármű megfeneklik vagy zátonyra fut annak ellenére, hogy az il- letékes hatóságok által kihelyezett jelzéseket figyelembe vették, és/vagy a hajósoknak szóló hirdetményeket nem szegték meg.
11.1.3. Személyzet által irányított légi jármű által okozott károk Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományá- nak ütközése biztosítási esemény akkor következik be, ha a légi jármű, annak része vagy rakománya lezuhanása következtében a biztosított va- gyontárgyakban tűz vagy robbanáskár következik be.
11.1.4. Baleset
A biztosított jármű üzemeltetése során a jelen feltételek szerinti biztosítási események következtében a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított annak bekövetkezésétől szá- mított egy éven belül meghal, vagy egy éven belül végleges munkaképte- lenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) szenved.
Nem minősül biztosítási eseménynek:
a. az öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;
b. olyan mérgezések, amelyek szájon át történő szilárd vagy folyé- kony anyagok bevételével, vagy azoknak egyéb módon a szerve- zetbe való bejutásával alakulnak ki;
c. kiváltó októl függetlenül bármilyen, pszichikai tényezőkre vissza- vezethető zavar;
d. a biztosított ittas állapotával okozati összefüggésben bekövetke- ző események;
e. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező események.
11.2. A biztosító szolgáltatása hajó casco fedezet választása esetén
11.2.1. A biztosító szolgáltatása a járművet érő töréskár, megfenek- lés, zátonyra futás, valamint a személyzet által irányított légi jármű által okozott károk biztosítási esemény bekövetkezése esetén:
A járművet vagy annak tartozékait a jelen feltételek szerinti biztosítási ese- ményekből kifolyólag ért sérülés esetén – a meghatározott biztosítási összegen belül – a biztosító szolgáltatásai a következők:
a. A hajólevéllel rendelkező biztosított járművek esetében a biztosító a hajó hajólevél szerinti gyártási évétől számított 3 évig új értéken, ezt megha- ladó kor esetén, illetve olyan biztosított járművek esetén, melyek nem rendelkeznek hajólevéllel, műszaki avult értéken nyújt szolgáltatást.
b. A jármű részét képező tartozékok, berendezési és felszerelési tárgyak teljes (totál) kára esetén, ezen tárgyaknak a káreset időpontjában érvé- nyes hazai újra beszerzési ára kerül megtérítésre, levonva belőle az önrészesedést és a maradványértéket.
Teljes (totál) kár az, amikor a károsodott vagyontárgy műszaki okból – a sérült részek pótlásával és javításával – nem állítható helyre, vagy a hely- reállítás gazdaságtalan. Totálkárnak számít a megjavíthatatlanság állapo- ta is, azaz amennyiben a jármű kijavítása lehetetlen azon a helyszínen, ahol a jármű található, és a jármű nem szállítható olyan helyszínre, ahol a javítás elvégezhető. Köteles a biztosított a biztosítóval haladéktalanul minden olyan körülményt közölni, amelyből a megjavíthatatlanság tényé- re fény derül, valamint a javíthatatlanná vált hajó értékesítésére vonatko- zó információkat megadni.
c. A vagyontárgyak javítással, a károsodott részek pótlásával helyreállítha- tó kárai esetén (részkár) a ténylegesen felmerült, az eredeti állapot hely- reállítását szolgáló teljes javítási költség kerül térítésre, a javított részek avultsági fokától függetlenül. A részleges károk az eredetivel azonos ér- tékű (kivitelű, anyagú, mennyiségű stb.) alkotórészek, alkatrészek és ki- vitelezési mód figyelembevételével kerülnek megtérítésre.
Az eredetitől értékesebb helyreállítás abban az esetben sem kerül meg- térítésre, ha az elpusztult alkotórész, alkatrész stb. a forgalomban nem szerezhető be, vagy az eredeti (káresemény előtti) formában történő helyreállítás bármilyen ok miatt akadályba ütközik.
d. Vízbetörés, elsüllyedés és a vitorlarudazatok törése miatt bekövetkező károk esetén a biztosító csak akkor nyújt szolgáltatást, ha az a biztosí- tási események valamelyike kapcsán következik be.
e. Festési, lakkozási költségek abban az esetben kerülnek megtérítésre, ha a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események miatt a hajó festése legalább 10%-os mértékben sérült. A hajó teljes festésének, lak- kozásának költsége csak abban az esetben kerül megtérítésre, ha a fes- tési felület 60%-ot meghaladó mértékben sérült az egyéb kárral össze- függésben. A festési költségek minden esetben káridőponti avult érté- ken kerülnek térítésre.
f. A biztosító megtéríti a káreseményekkel kapcsolatban felmerülő, a te- lephelyre, illetve belföldi javítóhoz történő vontatás költségeit a hajóra megállapított biztosítási összeg 10%-ig terjedő összegig.
g. A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem kötelezhető.
11.2.2. A biztosító szolgáltatása baleset biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén:
A balesetbiztosítási szolgáltatásokat és a biztosítási összegeket a biztosítá- si kötvény és jelen feltételek tartalmazzák.
A szolgáltatási igény keletkezése és a szolgáltatások mértékének megálla- pítása tekintetében az alábbiak irányadók:
a. Haláleseti szolgáltatás
A biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett balesetből eredő halála esetén a biztosító a kötvényben meghatározott mértékű biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére.
b. Rokkantsági szolgáltatás
A biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett balesetből eredő rokkantsága (testi-fizikai vagy szellemi teljesítőképességének tartós egészségkárosodása) esetén a biztosító a biztosítási kötvényben megha- tározott rokkantság esetére megállapított biztosítási összegnek a rok- kantság mértékével arányos összegét fizeti ki a kedvezményezett részére. A rokkantságnak legkésőbb egy évvel a baleset bekövetkezte után be kell következnie, amit további három hónapon belül orvosnak kell meg- állapítania.
A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát az alábbi rokkantsági táb- lázat szerint állapítja meg :
Mindkét szem látóképességének elvesztése;
vagy mindkét fel- és alkar, kéz elvesztése; vagy az egyik kar vagy kéz és comb | 100% |
vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag és az alsó végtag csonkolása), vagy mindkét comb elvesztése | |
Mindkét lábszár elvesztése | 90% |
Egyik comb vagy egyik felkar elvesztése | 80% |
Egyik lábszár elvesztése vagy egyik alkar elvesztése, vagy beszélőképesség teljes elvesztése, vagy mindkét fül | 70% |
hallóképességének elvesztése | |
Egyik kéz elvesztése | 60% |
Egyik láb elvesztése | 40% |
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35% |
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25% |
Egyik hüvelykujj elvesztése | 20% |
Egyik mutatóujj vagy a szaglóérzék elvesztése | 10% |
Bármelyik ujj vagy a nagyujj, vagy az ízlelőérzék elvesztése | 5% |
Bármelyik lábujj elvesztése | 2% |
A felsorolt testrészek, érzékszervek részleges elvesztése, illetve működésbeli korlátozása esetén a rokkantság megfelelő részaránya kerül megállapításra. Amennyiben a bekövetkezett baleset során több más testi vagy szellemi mű- ködési zavar is fellép, akkor a rokkantsági mértékek összeadódnak. A rok- kantság mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a 100%-os mértéket. A biztosító szolgáltatását a felsorolt testrészek, érzékszervek elvesztése után azonnal, egyébként pedig legkésőbb a baleset után egy évvel kell megállapítani. A fel nem sorolt esetekben a maradandó részleges egész- ségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.
A szerződés tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó bal- eseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a biztosítási védelem az adott biztosított tekintetében megszűnik.
A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balesetek-
ből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb következményekkel járó sérülés- re teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérü- lésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.
A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. Az elbírálás során a biztosító orvosának döntése, valamint a biztosító szol- gáltatása a társadalombiztosítási eljárástól és annak eredményétől független. A rokkantsági táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részleges el- vesztése vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg. Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsá- gi fok 75%-ában lehet meghatározni. Ha a rokkantság foka a rokkantsági táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg. Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint az előző bekezdések alapján adódó százalékok összegzésre kerülnek.
A baleseti rokkantság végleges fokának legkésőbb a balesetet követő egy év elteltével kell bekövetkeznie, melyet további három hónapon belül kell a biztosító orvosának megállapítania. Amennyiben a rokkantság végleges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgáltatást kifizeti. A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifi- zetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biztosítási ese- ményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek levonásra kerülnek. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a járműben a bejelentettnél többen utaztak, az egyes személyeknek fizetendő balesetbiztosítási szol- gáltatás összege akként kerül kifizetésre, hogy a bejelentett létszámra vo- natkozó balesetbiztosítási összegeket a biztosító a tényleges utas létszám- ra vetítve arányosan csökkenti.
A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.
12. Biztosítási események és szolgáltatások felelősségbiztosítási fedezet választása esetén
A szerződő által az ajánlattételkor választott felelősségbiztosítási fedezet alapján a biztosító az alábbiakban meghatározottak szerinti biztosítási ese- mény alapján az alábbi szolgáltatásokat nyújtja. A felelősségbiztosítási fe- dezet önállóan, hajó casco fedezet választása nélkül is megköthető.
12.1. Biztosítási esemény felelősségbiztosítási fedezet választása esetén
12.1.1. A biztosító a biztosított – mint a jármű tulajdonosa, üzembentar- tója – által Magyarország belvizein harmadik személyeknek okozott azon károkat téríti meg, amelyekért a biztosított
– harmadik személynek okozott balesetből eredő személysérülés, vagy
– szerződésen kívül okozott dologi károk címén
a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
12.1.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra.
12.1.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a károsodás bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztének időpontja az az időpont, amikortól a károkozó kártérítési fizetési kötelezettsége esedékes- sé válik. Ez az időpont személysérüléses károknál testi sérülés időpontja vagy a halál beállta, illetőleg az egészségkárosodás megállapításának idő- pontja, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.
12.1.4. Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a. a károsult beleegyezésével okozta;
b. a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fe- nyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
c. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
d. jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a kár- okozót kártalanításra kötelezi.
12.1.5. A felelősségbiztosítás alapján támasztott azon kártérítési igényeket, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelős- séggel tartozik az ajánlaton meghatározott kártérítési limit erejéig té- ríti meg a biztosító a károsult részére.
12.1.6. A felelősségbiztosítás alapján történő kártérítés mértékének ese- ményenkénti és biztosítási időszakra vonatkozó maximuma a szerződésben kerül rögzítésre, amely összeg egyben a díjszámítás alapja.
12.2. A biztosító szolgáltatásai felelősségbiztosítási fedezet válasz- tása esetén
Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biz- tosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.
12.2.1. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaké- pesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelemkiesést), illető- leg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot a szerződésben megha- tározott biztosítási összeg erejéig, a magyar jog által meghatározott terje- delemben és mértékben teljesíti a károsultnak.
12.2.2. A jövedelempótló járadék
Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor köve- telhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el. A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a bekö- vetkezett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.
A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a ká- rosodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás követ- kezett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni. Ha a jövedelemkiesés ily módon nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.
A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jö- vőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet.
A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése elle- nére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
12.2.3. A tartást pótló járadék
Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt sze- méllyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha magatartásának e következménye nem volt előrelátható.
A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.
A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tar- tást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni.
A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a járadé- kot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövede- lemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek. A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék számí- tására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
12.2.4. A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése
A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mértékének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfi- zetési kötelezettség megszüntetését.
12.2.5. A járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott biztosítá- si összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultság lejártáig fizeti meg a biztosító. A járadékfizetéssel járó személyi sérüléses károk esetén a biztosító csak a maximált kár és a járadék tőkeértékének arányában számított kárt téríti meg járadék formájában. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a ká- rosult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésí- tését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet
xxx, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind pedig a károsult elfogadja.
12.2.6. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállt értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökke- nése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.
12.2.7. Megtéríti a biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – azt a kár- térítést és költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
12.2.8. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a további károk megelőzésé- hez és a kárenyhítéshez szükséges költségeket a biztosító – a biztosítási ösz- szeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.
12.2.9. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket, valamint a károkozásból szárma- zó vagyoni előnyt jogosult levonni. A biztosított a kárra hozzá bármi- lyen jogcímen befolyó megtérülésről köteles a biztosítót tájékoztatni.
12.2.10. A biztosító kártérítést kizárólag a teljesítés időpontjában Magyar- országon hivatalos magyar fizetőeszközben teljesít.
12.2.11. A biztosító a kártérítési összeget az önrészesedés levonása után a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosí- tott egyenlítette ki.
12.2.12. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcso- latos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánva- lóan megalapozott.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
13. A szolgáltatási igény bejelentése
A biztosítónak a biztosítási eseményt az annak bekövetkezését vagy a biz- tosított illetőleg a szerződő tudomására jutását követő 2 munkanapon belül írásban be kell jelenteni, a szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehető- vé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A baleseti halált 48 órán belül kell bejelenteni a biztosítónak.
A biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolat- ban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biz- tosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meg- állapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges fel- világosításokat nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
A szerződő fél, illetve a biztosított köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosít- ja és a biztosítási eseményt más biztosító számára is bejelenti.
A tüzet és robbanást haladéktalanul be kell jelenteni a tűzrendészeti ható- ságnak és a rendőrségnek.
Személyi sérülés esetén haladéktalanul orvost kell hívni. A biztosítottnak kötelessége követni az orvosi utasításokat, illetve törekednie kell a baleset következményeinek mérséklésére.
A szolgáltatási igény bejelentését követően a szerződő (biztosított) köte- les a biztosító igénybejelentéskor adott iránymutatása szerint eljárni. A biztosított köteles a biztosító kárigénnyel összefüggésben feltett vala- mennyi kérdésére haladéktalanul helytálló, maradéktalan választ nyújtani. A kárrendezéshez a szerződő (biztosított) a következő okiratokat tartozik a biztosítónak bemutatni:
– a kötvény és az utolsó díjbefizetés igazolására szolgáló irat;
– a járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor vezető személy ve- zetői engedélye;
– a jármű forgalmi engedélye (hajólevél);
– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés;
– jármű forgalomból történő végleges kivonásáról szóló határozat;
– tételes javítási árajánlat;
– javítási számla;
– totálkár esetén maradvány értékét meghatározó irat (pl. adás- vétel, roncstelepi átvétel, értékesítés).
A balesetbiztosítás alapján bejelentett igény elbírálásához a biztosító a kö- vetkező okiratok bemutatását is kéri:
– halotti anyakönyvi kivonat;
– orvosi jelentés;
– kórházi zárójelentés;
– az örökösi minőséget megállapító közjegyzői vagy bírósági határozat;
– jogerős szabálysértési határozat, büntető bírósági ítélet;
– rendőrségi véralkohol-vizsgálat eredménye.
A balesetbiztosítási szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonat- kozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kór- háznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelték. A biztosított – amennyiben az a szolgáltatási igény elbírálása érdekében szükséges – köte- les együttműködni abban, hogy a biztosító által meghatalmazott orvosok megvizsgálhassák. Az orvosi vizsgálat valamennyi költségét – beleértve az esetleges szolgálati/munkahelyi kimaradásét is – a biztosító viseli.
14. A szolgáltatási igény teljesítése
Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosítási ese- mény történt és a jogalap tisztázott, de az elbíráláshoz szükséges vala- mennyi irat benyújtása hiányában a pontos szolgáltatási összeg még nem került meghatározásra, a biztosított kérésére a biztosító a várható szolgál- tatási összeg maximum 50%-áig kárelőleget folyósíthat.
A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a tel- jesítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőesz- közben, banki átutalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosító- hoz történő beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik be- mutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utol- só irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A szerződő (biztosított) kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást pos- tai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos tel- jesítési határidőbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be.
15. Kizárások
15.1. Hajó casco fedezet esetén alkalmazandó kizárások
A biztosító nem teljesít szolgáltatást a következőkben felsorolt ese- mények bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel össze- függésben (következményeként) a feltételek szerinti biztosítási ese- mények valamelyike következik be:
– a vitorlavásznak el- vagy kiszakadása, szél vagy vihar által történő elsodrása, elvesztése, a horgony elvesztése, továbbá a kötélzet összesodródása és elszakadása esetén, ha ezek nem a jelen felté- telben meghatározott biztosítási események miatt következtek be;
– a rögzített, azonban állag rongálása nélkül eltávolítható (pl. motor, mentőöv), továbbá a nem rögzített (pl. evező), de a jármű tartozékait képező tárgyak elsüllyedése, elúszásai és az evezők törése esetén, ha ezek nem a jelen feltételben meghatározott biztosítási események miatt következtek be;
– a műszaki hibák, illetve a karbantartás elmulasztása miatt bekö- vetkező káreseményekre (pl. anyagelfáradás, anyaghiba, alkat- résztörés, kopás);
– a víz megfagyása miatt a hajóban bekövetkező károkra;
– ha a kár a hajó szakszerűtlen üzemeltetése, helytelen rögzítése, vagy nem szakszerű tárolása eredményeként állt elő;
– a vízre tétel és a kivétel során, valamint szállítás során keletkező károk (személyi sérüléses károk kivételével);
– a horzsolási, dörzsölési károk, kivéve, ha ez más biztosítási ese- mény miatt következett be;
– az elektromos berendezésekben az áram hatására keletkezett károk;
– a hajólevéllel rendelkező járművek érvényes hatósági vizsga nél- küli üzemeltetésével összefüggésben keletkezett károk
– a lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb ha- sonló hatások következtében állottak be;
– a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy su- gárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károk;
– biztosító nem téríti a közvetett károkat (pl. értékcsökkenés, ver- senyképesség csökkenése);
– ha a személyi sérüléses baleset sérültje a fizetség ellenében alkal- mazott személy, illetve a vízisíző vagy a vontatott ernyőt hasz- náló személy.
– harci cselekmények, háborús események, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy pol- gári hatóságok rendelkezései által okozott károk;
– azokra a károkra, amelyek felkelés, lázadás, terrorcselekmény, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai következté- ben keletkeztek.
15.2. Felelősségbiztosítási fedezet esetén alkalmazandó kizárások A biztosító nem téríti meg az alábbi károkat, költségeket:
– amelyeket a biztosított maga szenved el;
– a biztosított hozzátartozóinak/közeli hozzátartozóinak személy- sérülése esetén a biztosító csak a társadalombiztosítási szerv által támasztott követelést téríti meg;
– amelyet a biztosított az alkalmazottjának, üzlettársának, megbí- zottjának okozott;
– a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegű költségeket, vala- mint azt a kárt, amely a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszonbérbe vett, kölcsönzött, letétként kezelt) ide- gen dologban keletkezett;
– amely a biztosított által hivatása gyakorlásánál fogva magánál tartott vagy megmunkált (feldolgozott, javított, szállított) ide- gen dologban keletkezett vagy amelyet ilyen dologgal okoztak.
– a biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fede- zett károkat;
– a járművön utazók tárgyrongálásból származó kárait;
– a versenyek, illetve edzések során bekövetkező károkat;
– a biztosított által üzemeltetett járművek által okozott nem bal- eseti jellegű kikötő rongálási károkat;
– a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, mely zaj, ráz- kódás, szag, füst kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak be;
– a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károkra;
– az elmaradt vagyoni előnyt;
– az értéktárgyakban (készpénz, értékpapír, értékcikk, csekk, taka- rékbetétkönyv, ékszer, stb.) keletkező azon károkat, amelyekért a biztosított azok megrongálása, megsemmisülése, ellopása vagy elvesztése címén felel;
– a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkat a biztosító nem téríti meg, kivéve, ha a felelősség fel- vagy átvállalása a biz- tosítási szerződés megkötését megelőzően történt, és arról a biz- tosított a biztosítót biztosítási szerződés megkötése előtt írásban tájékoztatta.
16. Mentesülés
Mentesül a biztosító mindennemű szolgáltatási kötelezettsége alól,
amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:
– a szerződő fél vagy a biztosított;
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy meg- bízottjuk; vagy;
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
Különösen akkor minősül jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozottnak a kár:
a. ha a használati, illetve vezetői engedélyhez kötött járművet engedély nélkül üzemeltették vagy vezették;
b. ha a járművet alkohol, és/vagy kábító hatású szer befolyása alatt üze- meltették, vagy vezették;
c. ha a hatóság megállapítása szerint a jármű a káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt állapotban volt, vagy a hatósági eljárásban közre- működő igazságügyi szakértő szakvéleménye szerint a hajó a forgalom- biztonság követelményeinek nem felelt meg.
17. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármeg- előzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó esz- közöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre.
18. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
A szerződő köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjá- ból lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket is- mert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő fél köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja.
A szerződőnek és biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítóval olyan biztosítási eseményekre is szóló felelős- ségbiztosítási szerződést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biz- tosító kockázatviselése kiterjed.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekö- vetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig, a szerződő fél a hozzá in- tézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változások- ról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.
Xxxxx feltétel vonatkozásában lényeges körülménynek tekinthető:
– ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke (biztosí- tási érdek) megszűnt;
– ha legalább 100 000 Ft értékű vagyonérték változás történt, ami a biz- tosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg módosítását indokolja;
– ha a biztosítási szerződésben biztosított vagyontárgyakra a szerződő to- vábbi biztosítást kötött más biztosítónál;
– a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog keletkezése, a jogosult megjelölésével;
– a biztosított vagyontárgyak bérbeadása, lízingbe adása;
– ha a kockázati körülményekben lényeges módosulás történt;
– a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megin- dítását;
– a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a jármű azon adatainak a megváltozását, amelyek a kötvényen vagy az ajánlaton szerepelnek.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a köz- lésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsérté- sére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
19. Önrész
19.1. Hajó casco fedezet esetén
A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből, a szerző- désben (kötvényben) meghatározott önrészesedést a biztosított maga viseli. Az önrészesedés mértéke a kárösszeg 10%-a, de mini- mum 50 000 Ft/kár.
Nem kerül kifizetésre az önrészesedést el nem érő mértékű kár.
19.2. Felelősségbiztosítási fedezet esetén
A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből, a szerző- désben (kötvényben) meghatározott önrészesedést a biztosított ma- ga viseli. Az önrészesedés mértéke a kár összegének 10%-a, de mi- nimum 25 000 Ft/kár.
Nem kerül kifizetésre az önrészesedést el nem érő mértékű kár.
20. Elévülési idő
A biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt elévül el.
A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.
21.
A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók) a jelen szerződési feltétel elválaszthatatlan részét képezik.
22. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált GB392 jelű Komplex Kishajó Biztosítás korábbi feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a Komplex Kishajó Biztosítás jelen feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés mi- atti megszűnés, fedezetfeltöltés, érdekmúlás miatti megszűnés, stb.). Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat a szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen szerződési feltétel a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szük- séges módosításokon túl a GB392 jelű Komplex Kishajó Biztosítás előző feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– a szerződés létrejöttének módja változott;
– a kockázatviselés kezdetének időpontja módosításra került;
– a biztosítási események meghatározása pontosításra került;
– meghatározásra került, hogy az első biztosítási időszak rövidebb lehet, mint egy év;
– díjfizetési mód változására vonatkozó szabályok változtak;
– meghatározásra került, hogy a biztosító a biztosítási díjat kamat- mentesen kezeli;
– változott a kárrendezés során bekérhető iratok köre;
– a hajólevéllel rendelkező járművek érvényes hatósági vizsga nél- küli üzemeltetésével összefüggésben keletkezett károk kizárásra kerültek;
– a kárkifizetés fő szabály szerint banki átutalással történik;
– a 15 napos teljesítési időbe a biztosító által teljesített postai befi- zetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be;
– a biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a díjtartozást és ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat;
– az elévülési idő két évre változott;
– felelősségbiztosítás esetén:
– a biztosító szolgáltatási kötelezettsége az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra nem terjed ki;
– a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségek, ka- matok megtérítése kizárásra került;
– mentesülési ok a szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás;
– járadék meghatározásának szabályai bekerültek a feltételbe.
– felelősségbiztosítás nem hajó casco biztosításhoz kapcsolódó kie- gészítő biztosításként, hanem önállóan is megköthető.
23. A biztosító legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
Záradékok
KHZ1. Szállításbiztosítási záradék
A Groupama Komplex Kishajó Biztosításhoz kötött szállításbiztosítási zára- dék alapján a biztosító külön díj ellenében megtéríti az Általános Biztosítá- si Feltételek szerinti töréskár, valamint a személyzet által irányított légi jár- művel a biztosított vagyontárgyban annak közúti szállítása közben okozott és a záradékban meghatározott időszak alatt keletkezett károkat.
KHZ2. Bérbeadási záradék
A Groupama Komplex Kishajó biztosításhoz kötött bérbeadási záradék alap- ján a biztosító külön díj ellenében megtéríti azokat a Groupama Komplex Kishajó Általános Biztosítási Feltételeiben meghatározott biztosítási esemé- nyek által a biztosított vagyontárgyban okozott károkat, amelyek a jármű biztosított által harmadik személy részére történő bérbeadásának a zára- dékban meghatározott időszaka alatt keletkeztek.
KHVZ1. Fedezetkiterjesztés versenyzésre záradék
A biztosító a hajó casco biztosítási fedezetet tartalmazó Groupama Komplex Kishajó biztosításhoz kötött fedezetkiterjesztés versenyzésre záradék alapján külön díj ellenében megtéríti a versenyzés és az arra való felkészülés (edzés) során a Groupama Komplex Kishajó Általános Biztosítási Feltételeiben meg- határozott biztosítási események által a biztosított vagyontárgyban Magyar- ország belvizein a záradékban meghatározott időszak alatt okozott károkat. A biztosító a felelősségbiztosítási fedezetet tartalmazó Groupama Komplex Kishajó biztosításhoz kötött fedezetkiterjesztés versenyzésre záradék alap- ján külön díj ellenében megtéríti a versenyzés és az arra való felkészülés (edzés) során a biztosított által a záradékban meghatározott időszak alatt Magyarország belvizein harmadik személynek okozott azon károkat, ame- lyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik.
II. KIEGÉSZÍTŐ LOPÁS, BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a hajó casco fedezetet tartalmazó Groupama Komplex kishajó biztosításhoz (továbbiakban alapbiztosításhoz) köthető. Ha az alapbiztosítás kizárólag felelősségbiztosítási fedezetet tar- talmaz, úgy a jelen kiegészítő biztosítás nem köthető meg. A kiegészítő biz- tosítás különös feltételei alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabá- lyozott kérdésekben az általános feltételek az irányadók. Amennyiben a ki- egészítő biztosításra vonatkozó különös feltételek az általános feltételektől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, úgy a kiegészítő biztosítás különös feltételeinek rendelkezései az irányadók
1. A alapbiztosításhoz kötött kiegészítő lopás, betöréses lopás- és rablás biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgálta- tást teljesíteni. Jelen kiegészítő lopás, betöréses lopás és rablás biztosítás csak az alapbiztosítás feltételeivel együtt érvényes.
2. Biztosítási események
2.1. Lopás
2.1.1. A lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha az elkövető a bejegyzett, kikötőben szabályosan kikötött (lehorgonyzott) és típustól füg- gően kulccsal vagy lakattal lezárt vízi járművet azért veszi el, hogy azt jog- talanul eltulajdonítsa.
A kikötőben a vízi jármű szabályosan akkor van kikötve (lehorgonyozva), ha mindkét végét hajókötéllel és/vagy horgonnyal rögzítették.
2.1.2. Lopás biztosítási eseménynek tekinthető az a lopáskár is, amely a jármű szabadban történő tárolásának ideje alatt, a kizárólag külön erre a célra kijelölt, bekerített és őrzött, saját tulajdonú vagy bérelt tárolóhelyen következett be.
2.2. Betöréses lopás
2.2.1. Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha az elkö- vető a kikötőben szabályosan kikötött, lehorgonyzott vízi jármű kulccsal vagy lakattal lezárt kajütjébe vagy egyéb helyiségébe
a. dolog elleni erőszakkal, vagy
b. hamis kulcs használatával – nem az adott zár rendeltetésszerű felnyitá- sára készült eszközzel –, a záron kimutatható nyomot hagyva, vagy
c. a biztosított rablás útján (2.3. pont) megszerzett saját kulcsának a fel- használásával
jogtalanul behatolva tulajdonítja el a biztosított vagyontárgyakat.
2.2.2. A jelen feltételek szempontjából betöréses lopás biztosítási ese- ménynek minősül az is, amikor az elkövető az üzemen kívül (pl. téli táro- lásra) helyezett vízi jármű tárolására szolgáló, lezárt helyiségbe az előző pontban meghatározott módon behatolva tulajdonítja el a biztosított va- gyontárgyakat.
2.2.3. Betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkezése a betöréses lo- pással vagy annak kísérletével a biztosított vagyontárgyakban okozott ron- gálás is.
2.2.4. Amennyiben zárt helyen történik a jármű tárolása, a biztosított vízi jármű tárolására szolgáló helyiségnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a. Falazatok, födémek, padozatok
A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 12 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült faléval egyenértékű.
b. Nyílászárók (ajtók, ablakok)
A ráccsal nem védett ajtók, ablakok üvegezése minimum 6 mm vastag- ságú; vagy két réteg esetén a vastagsága összesen minimum 5 mm, to- vábbá a kitekintő-, a felül- és oldalvilágító ablakokat 100 x 300 mm osz- tású rács védi, ha az üvegezés egyrétegű és 5 mm, illetőleg ennél véko- nyabb. A rácsot sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság eseté- ben egymástól legfeljebb 300 mm távolságra átmenőcsavarral vagy kí- vülről csak roncsolással eltávolítható módon kell az ajtólaphoz rögzíteni. A kétszárnyú ajtószerkezetek rögzített szárnya reteszhúzás ellen védve van.
A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor védettek, ha a szárny reteszei (csúszó- vagy áthajtóriglik) védve vannak az elmoz- dítás ellen (pl. facsavarral egy-egy furaton keresztül).
c. Zárszerkezetek, biztonsági zárbetétek
Az ajtókat törésvédetten felszerelt biztonsági zár vagy a tartószerkeze- tével együtt minősített és a minőségi tanúsítványban előírt módon fel- szerelt biztonsági lakat zárja.
Biztonsági zár az a zárszerkezet, amelyik minimum 10 000 variációs le- hetőséggel rendelkező lamellás zárral vagy hengerzár cilinderrel mű- ködtethető, és
– a minimum 5 csapos hengerzárbetét;
– a minimum 6 rotoros mágneszárbetét;
– a Mabisz által minősített lamellás zár;
– a Xxxxxx által a tartószerkezetével együtt minősített lakat.
A feltételekben meghatározott mechanikai védelem káridőponti meglétét a biztosító a behatolás helyén vizsgálja.
2.3. Rablás
Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított sze- méllyel szemben erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmaz, vagy a biztosított vagyontárgy(ak) jogtalan eltulajdonítása vé- gett a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablásnak minősül az az eset is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított va- gyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvet- len fenyegetést alkalmaz.
3. Kizárások
A biztosító nem nyújt szolgáltatást:
a. a kizárólag a vízi jármű tartozékaiban, valamint beépített beren-
dezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett lopáskárokra;
b. ha a lopást a vízi jármű kajütjének vagy egyéb helyiségének ello- pott vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsá- nak segítségével követik el;
c. ha a megfelelően lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűn- tek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve, ha az elkövető a biz- tosított saját kulcsához rablás útján jutott;
d. ha az a kajüt (vagy a vízi jármű egyéb helyisége), amelyből a biz- tosított vagyontárgyakat eltulajdonították, az alábbi mechanikai védelem előírásainak nem felel meg:
– a falazat, födém, padozat legalább 2 rétegű anyagból, fa hajók esetén minimum 10 mm-es tömör fából vagy rétegelt lemezből készült;
– a nyitható nyílászárók biztonsági zárral záródnak (2.3. c. pont);
– a nem nyitható nyílászárók minimum 6 mm vastag üvegből vagy azzal egyenértékű egyéb anyagból készültek.
4. Önrészesedés
A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből, a szerző- désben (kötvényben) meghatározott önrészesedést a biztosított ma- ga viseli. Az önrészesedés mértéke a kár összegének 20%-a, de mi- nimum 20 000 Ft.
Nem kerül kifizetésre az önrészesedést el nem érő mértékű kár.
5. A kiegészítő biztosítás megszűnése
Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítás is meg- szűnik.
10