Haszonállatok katasztrófa biztosításának
Haszonállatok katasztrófa biztosításának
különös feltételei
Generali-Providencia Biztosító Zrt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. TeleCenter: (06-40) 200-250
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: bizto- sító), a Haszonállatok katasztrófa biztosításának különös fel- tételei (a továbbiakban: Különös feltételek) alapján, illetõleg arra hivatkozással megkötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy a Magyarország területén a Kü- lönös feltételek rendelékezései szerint biztosított állatállo- mányokban a Különös feltételekben meghatározott biztosí- tási események által okozott károkat a Különös Feltételek elõírásai szerint, a mindenkor érvényes, törvényes, belföldi fi- zetõeszközben a biztosított részére megtéríti. A Különös fel- tételekben nem szabályozott kérdésekben a Generali-Pro- videncia Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.
I. Szerzõdõ/Biztosított
1. A biztosítást megkötheti egészséges állatállományára az állat tulajdonosa, vagy az az állattartó, akinek érdeke fûzõdik az adott állatállomány biztosítási védelméhez. Vita esetén a biztosítási érdek bizonyítása azt terheli, aki az érdekeltségére hivatkozik. A biztosítás megkötésé- nek feltétele, hogy a biztosított a biztosítás megkötését közvetlenül megelõzõ legalább 3 évre visszamenõ, az állatnyilvántartás jogszabályi feltételeinek mindenben eleget tevõ állatnyilvántartással rendelkezzen.
2. A Különös feltételek alapján biztosított:
– a kötvényen név szerint megnevezett természetes személy,
– gazdasági társaság, társulás, szövetkezet és egyé- ni vállalkozó,
II. Biztosítható állatok köre
1. A biztosítás a szerzõdõ / biztosított állatnyilvántartásai- ban szereplõ szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeál- lomány valamennyi korcsoportjára kiterjed, feltéve, hogy az állatállományt biztosították és az utánuk számított biz- tosítási díjat megfizették. A biztosító kockázatviselése csak a biztosítási ajánlaton, illetve az adatközlõn feltûn- tetett állatokra terjed ki.
2. Az állatok az alábbi életkorig biztosíthatóak:
– szarvasmarha: holstein-fríz és keresztezései betöl- tött 7 éves életkorig, magyartarka és húshasznú faj- ták betöltött 8 éves életkorig,
– sertés betöltött 5 éves életkorig,
– juh, kecske betöltött 6 éves életkorig.
III. A biztosító kockázatviselésének kezdete; Várakozási idõ
a) A kockázatviselés kezdete a biztosítási ajánlaton rögzí- tett idõpont, de legkorábban az elsõ díjrészlet befizeté- sét követõ nap 0. órája.
b) A biztosító teljes kockázatviselése májmétely, idegen- test lenyelése, kergekór(coenurosis), csontritkulás, an- golkór, idült pata vagy lábbetegség, valamint gümõkór okozta biztosítási eseményre csak az ajánlatnak a bizto- sító kötvénykiállításra jogosult szervezeti egységéhez történõ beérkezésétõl számított 90 nap eltelte után kez- dõdik (várakozási idõ). Egyéb betegség okozta biztosí- tási eseményre a biztosító teljes kockázatviselése az ajánlatnak a biztosító kötvénykiállításra jogosult szerve- zeti egységéhez történõ beérkezésétõl számított 15 nap eltelte után kezdõdik (várakozási idõ). A várakozási idõn belül a biztosító betegségek okozta károk kockáza- tát egyáltalán nem viseli.
c) Amennyiben a biztosítandó állat a b) pontban meghatá- rozott várakozási idõn belül megbetegszik, a biztosítási kockázatviselése akkor kezdõdik, ha a felgyógyulást ál- latorvosi szakvéleménnyel igazolják.
d) Ha a biztosított állatot érvényes „Tenyészállat- és lóbiztosítás”-sal és / vagy „Növendék- és hízóállat-bizto- sítás”-sal megegyezõ kockázatviselési körû állatbiztosí- tással rendelkezik, vagy ilyennel rendelkezõ tulajdonos- tól közvetlenül vették át vagy vásárolták, a biztosító koc- kázatviselésének elõbbi korlátaira vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók..
e) Ha az elhullás, vagy kényszervágás baleset, ellés, kora- ellés vagy vetélés következményeként áll elõ, a várako- zási idõre és a biztosító kockázatviselésének korlátozá- sára vonatkozó fenti rendelkezések nem alkalmazhatók.
IV. Adatközlési kötelezettség
1. Jelen módozat tekintetében új biztosítási szerzõdés megkötése (a biztosítási ajánlat kitöltése) elõtt a szerzõ- dõ / biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bo- csátani a biztosítandó állatokkal megegyezõ fajtájú, hasznosítású, korcsoportú állatokra vonatkozó, a bizto- sítás megkötését közvetlenül megelõzõ, legalább 3 egybefüggõ évre visszamenõ hiteles egyedi állatnyil- vántartásának adatait. A fenti adatközlési kötelezettség vonatkozik a kiesések (elhullások és kényszervágások) adatait és okait bizonyító okiratokra (pl. kényszervágási bizonylatok, a hullamegsemmisítés bizonylatai) is.
2. A haszonállat katasztrófabiztosítással összefüggõ ada- tokat a biztosított a következõ módon köteles közölni a biztosítóval:
a) Évenként január 31-ig, a biztosítási tárgyévet meg- elõzõ év december 31-i állománykészletben nyil- vántartott állatlétszámot kell az adatközlõ íven fel- tüntetett állat és korcsoportok szerint összesítve közölni (elõzetes adatközlés).
b) Negyedévenként a havi korcsoportonkénti állo- mányadatokat (nyitó és záró létszám) és a havi el- hullási és kényszervágási bizonylatokat a negyed-
Ny. sz.: 13899
évet követõ hónap 15. napjáig kell eljuttatni a biztosító- hoz. (negyedéves adatközlés)
c) A biztosító a negyedéves adatközlés beérkezésétõl számított 15 napon belül összegzi az adatokat, elbírálja a kárigényt képzõ elhullási és kényszervágási adatokat, és azok aktuális állapotáról írásban értesíti a biztosítottat.
3. A biztosítási szerzõdés alapján a biztosító képviselõje bármi- kor jogosult az elõzetes, illetve a negyedéves adatközlések helyességérõl meggyõzõdni, a szerzõdõ/biztosított számvi- teli nyilvántartásaiba és elszámolásaiba betekinteni. Ezen tevékenység elõmozdítása céljából a szerzõdõ/biztosított a kért számviteli bizonylatokat és nyilvántartásokat a biztosító illetékeseinek betekintésre rendelkezésre bocsátja.
V. A biztosítási összeg meghatározása
A biztosítási összeg az állatok korcsoportonkénti nyilvántartási darabértékének, vagy az adatfelvétel idõpontjában aktuális piaci darabértékének és a korcsoport állatlétszámának szorzata. Egy korcsoporthoz csak egyféle (azonos összegû) darabérték kapcsolható.
Állatfajonként és korcsoportonként a darabérték maximuma:
– bikáknál: 450,000,- Ft
– teheneknél,üszõknél: 350,000,- Ft
– kanoknál: 180,000,- Ft
– kocáknál: 120,000,- Ft
– juhoknál, kecskéknél: 150,000,- Ft lehet
VI. A biztosítási díj meghatározása
A elõzetes biztosítási díj megállapítása a IV.2. a) pontban foglalt elõzetes adatközlés szerint megállapított biztosítási összeg (lásd:V.) alapján történik. A végleges éves biztosítási díj kiszámí- tásának alapjául a IV.2.b) pontban foglalt negyedéves adatközlé- sek alapján megállapított havi átlagos állatlétszám szerinti bizto- sítási összege szolgál. A biztosítási díj megállapítása korcsopor- tonként történik. A korcsoport éves díja nem lehet kevesebb egy darab állat értékénél. Amennyiben a számított díj kevesebb egy darab állat értékénél, úgy a korcsoportra minimál díjat számít fel a biztosító, melynek mértéke a korcsoportra megállapított darab- érték, de minimum 10.000,-Ft. A havi állatállomány létszámot a biztosított által a tárgyévben nyilvántartott minden hónap induló- és az elhullott, valamint kényszervágott állatok számával növelt záró állomány létszámának átlagából kell megállapítani. Az átlaglétszám kiszámításánál ezért az idõközben elhullott vagy kényszervágott állatok létszámát a tényleges havi záró létszám- hoz hozzá kell adni.
VII. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minõsül a biztosított és a kockázatvise- lés kezdõ idõpontjában egészséges állatok betegség és/vagy baleset miatt bekövetkezett elhullása vagy kényszervágása. A biztosítás kiterjed az anyaállatok nehézellés vagy elvetélés foly- tán bekövetkezett elhullására vagy kényszervágására is.
a) A biztosítás szempontjából balesetnek minõsül minden olyan hirtelen fellépõ, közvetlenül, kívülrõl ható, elõre nem látható esemény, (kívülrõl ható mechanikai erõ és áramütés)
amely az állat elhullását okozza, vagy annak kény- szervágását teszi szükségessé.
b) A biztosítás szempontjából betegségnek minõsül minden olyan kórokozók (baktériumok, gombák, pa- raziták, vírusok és subvirális kórokozók) által okozott fertõzõ megbetegedés, továbbá nem fertõzõ szervi betegségek és mérgezések, amelyek a biztosított ál- lat elhullását okozzák, vagy annak kényszervágását teszik szükségessé.
c) A biztosítás szempontjából mérgezésnek azok az esetek minõsülnek, amikor a biztosított állat(ok) szer- vezetébe a külsõ környezetbõl közvetlenül bejutó kémiai anyag(ok) – azoknak az állat szervezetében ki- fejtett kedvezõtlen biológiai hatásánál fogva – a bizto- sított állatban (állatállományban) állatorvosilag észlel- hetõ, az adott kémia anyag(ok)ra jellemzõ klinikai tü- netek jelentkezésével megbetegedést okoz(nak).
d) A biztosítás szempontjából a kényszervágás fogalma azonos a mindenkor hatályos állategészségügyi jog- szabályokban foglalt meghatározással, de különö- sen: kényszervágásnak minõsül, ha a beteg vagy balesetet szenvedett állat sürgõs elvéreztetésére azért került sor, hogy ezzel az állat elhullását meg- elõzzék, vagy illetve azért, hogy a betegség súlyos- bodásával az állat húsa közfogyasztásra alkalmatlan- ná ne váljék. A biztosító kockázatviselése csak azok- ra az esetekre terjed ki, ha az állatot kényszervágás céljára vagy kényszervágott állapotban az illetékes szervezeteknek, gazdasági társaságoknak értékesí- tésre és elszámolásra átadják.
e) Nem tekinthetõ kényszervágásnak az a vágás, amely nem a kárenyhítést szolgálja.
VIII.Kizárás a biztosítási védelem alól
1. A jelen biztosítás szempontjából nem minõsül kény- szervágásnak, és ezáltal a biztosító kártalanítási kö- telezettsége nem áll be, ha az állatot olyan idült be- tegség (pl. idült légsejtes tüdõtágulat, rokkant pata, idült ízület- és ínhüvelygyulladás, idegentest okozta idült gyomorelváltozás stb.) miatt vágták le, amely az állat életét közvetlenül nem veszélyeztette, és az állat rendes vágásra történõ értékesítését lehetõvé tette volna. Nem minõsül kényszervágásnak, ha az állatot selejtezés folytán azért vágták le, mert annak további tartása nem volt gazdaságos (technológiai selejt).
2. A biztosítás nem fedezi a biztosított állat kor, kopás, teljesítménycsökkenés és szépséghiba adta érték- csökkenését, valamint az ezen okokból bekövetkezõ felszámolást (selejtezést), valamint a biztosított álla- tok elhullásából, értékcsökkenésébõl adódott tisztán vagyoni jellegû károkat (elmaradt haszon, eszmei ér- ték, stb.).
3. Nem fedezi a biztosítás azokat a kockázatokat, illetve károkat, amelyek
a) tûz, villámcsapás, robbanás, árvíz, vihar, föld- rengés, vulkanikus kitörés, földcsuszamlás, hónyomás, kõ- és földomlás, ismeretlen üreg beomlása, ismeretlen jármû ütközése következ- tében keletkeztek;
b) elõgyomor- és/vagy vakbél-felfúvódás következtében álltak elõ;
c) olyan betegségek következtében álltak elõ, amelyek elõfordulásakor a mindenkor hatályos állategészség- ügyi jogszabályok állami kártalanítás melletti kötelezõ le- öletést írnak elõ;
d) olyan járvány vagy betegségek következtében kelet- keztek, amelyek esetében a mindenkor hatályos állat- egészségügyi jogszabályoknak megfelelõen állami kár- talanítás jár, akkor sem, ha a kártalanítási igény az állat- egészségügyi elõírások megszegése miatt érvényét veszítette;
e) az állat hatósági intézkedésre történõ leöletése miatt keletkeztek;
f) mindenfajta háborús esemény, (beleértve a semleges- ség megsértését) az atomenergia káros hatásából adó- dó események, valamint belsõ lázongások, zendülés, felkelés, terrorcselekmények következtében keletkez- tek;
g) olyan hibák, hiányosságok vagy betegségek miatt álltak elõ, amelyek a biztosító kockázatvállalásának kezdete- kor már fennállottak, vagy a várakozási idõtartam alatt jelentkeztek, illetve ha az állat az adatközlõben megjelölt helyérõl való eltávolításakor (ha ez nyolc napnál többet vett igénybe) keletkeztek;
h) amely esetekben a kényszervágás vagy elhullás oka védõoltással összefüggésben fellépõ betegség vagy baleset;
i) lopás, betöréses lopás, rablás, vandalizmus és az állat megszökése következtében álltak elõ;
j) a biztosított állatok szállításának idõtartama alatt közúti, vasúti vagy más úton történõ fuvarozása során bekö- vetkezõ balesetbõl vagy betegségbõl eredõ elhullása, illetve kényszervágása miatt, valamint az ezzel össze- függõ be- és kirakodása során keletkeztek;
k) olyan mûtétek révén keletkeztek, amelyek betegségek gyógyítása szempontjából nem voltak szükségesek (pl. kozmetikai vagy ivartalanítási mûtét);
l) szarvasmarhák esetében adenovírusok okozta megbe- tegedések, fertõzõ rhinotracheitis (IBR), fertõzõ hüvely- és tasakgyulladás (IPV), vírusos hasmenés (BVD), parainfluenza-3 (PI-3) vírus okozta megbetegedés mi- att, juhok és kecskék esetében enterotoxaemia, illetve listeriosis miatt keletkeztek;
m) olyan okok miatt keletkeztek, amelyek esetében a ke- letkezett kár harmadik személy kártérítése, garancia, szavatosság vagy más biztosítás alapján megtérül;
n) olyan okok miatt keletkeztek, amelyek a biztosított kár- megelõzési és kárenyhítési kötelezettségeinek meg- szegésével függenek össze. Fokozottan alkalmazandó ez a szabály azokra az esetekre, amikor az idült jellegû megbetegedésben szenvedõ állatot megfelelõ idõben nem selejtezik, vagy az egyébként gyógyítható megbe- tegedésben szenvedõ állat állatorvosi gyógykezelését elmulasztják, továbbá, ha elmulasztják a kár enyhítését jelentõ kényszervágás alkalmazását és a biztosított állat az elõbbiekkel összefüggésben elhullik.
Ha a kárrendezés során felmerül a gyanúja, hogy a kár a fentiek- ben felsorolt egy vagy több okból következett be, úgy az ellenke- zõk bizonyításáig a kárt fenti okból keletkezõnek kell tekinteni. Az ellenkezõk bizonyítása a szerzõdõ/ biztosított feladata.
IX. A károk megtérülése
1. Az elhullás és kényszervágásban megnyilvánuló károk térítése a biztosítási összeg (V.) alapján történik.
2. A biztosított állat (állatállomány) baleset vagy beteg- ség miatt szükséges kényszervágása esetén a kár- talanítás összege a biztosítási összeg 60%-a. Ebben az esetben a biztosító a megtérülést figyelmen kívül hagyja. A teljes kobzás elhullásnak minõsül. Elhullá- sos károknál a biztosítási összegnek a szerzõdés- ben meghatározott arányával és limittel térül a kár.
3. Jelen módozat tekintetében elsõ éves biztosítási szerzõdés esetén a biztosítandó állatokkal meg- egyezõ fajtájú, hasznosítású, korcsoportú állatokra vonatkozó, a tárgyévet közvetlenül megelõzõ leg- alább 3 egybefüggõ évre visszamenõ állatnyilvántar- tásának adatai alapján kerül meghatározásra az átla- gos létszámra vetített átlagos elhullási és kényszer- vágási ráta. A ráta kiszámításának módja: az összes elhullás és kényszervágás [db] a vizsgált idõszakban osztva a vizsgált idõszak átlag állatállomány létszám adatok összegével [db]. A rátákat a faj, fajta, haszno- sítás és kor alapján kialakított csoportokra (további- akban korcsoport) egyenként külön-külön meg kell állapítani. Ez a számított hányad képezi az elsõ bizto- sítási év báziskiesési rátáját.
4. Jelen módozat tekintetében folyamatos biztosítási szerzõdés esetén a tárgyévet közvetlenül megelõzõ 1-3 teljes biztosítási év a módozatra vonatkozó elhul- lási és állomány adataiból kerülnek meghatározásra a következõ biztosítási évre vonatkozó korcsopor- tonkénti báziskiesési ráták.
5. A biztosító kártalanítási kötelezettsége akkor áll be, ha a biztosított korcsoport tárgyévi elhullásból és kényszervágásból eredõ kiesése meghaladja a tárgyévi éves átlaglétszám és báziskiesési rátájának szorzatából számított báziskiesési adatnak a biztosí- tási adatközlõn megjelölt százalékát (100%; 110%; 120%). A báziskiesési adat biztosítási adatközlõn megjelölt százaléka a tárgyévi rizikó kezdet. Az tárgy- évi rizikó kezdetet meg nem haladó károk nem kerül- nek térítésre, azok a biztosított önrészesedését je- lentik. A tárgyévi rizikó kezdetet meghaladó károk té- rítése egyedenként történik a Különös FeltételekIX.2. pontja szerint.
6. A biztosító a biztosítási év alatt bekövetkezett kárese- ményeket azok bekövetkeztének idõsorrendjében kezeli, tehát ha VIII. 5. pont szerint a biztosító kártala- nítási kötelezettsége beáll, akkor a korábbi kár(ok) képezi(k) a biztosított önrészét, és a késõbbi kár(ok) térülnek.
7. Az azonos telephelyen tartott, azonos korcsoportú állatok teljes létszámát biztosítani kell. Amennyiben a tényleges létszám nagyobb a biztosítottnál, arányla- gos kártalanításra kerül sor.
8. Amennyiben a káresemények a technológiai fegyelem megsértése, nem megfelelõ tartási, takarmányozási, gon- dozási és állategészségügyi körülmények, az általánosan elvárható selejtezések elmulasztása, továbbá gondatlanság miatt következnek be, a biztosító kármegosztást alkalmaz. Ebben az esetben a már kiszámított kárösszeg olyan száza- lékban kifejezett arányban csökken, mint amilyen mérték- ben a károk keletkezésében a biztosított közrehatott.
9. A károkat az erre a célra rendszeresített és cégszerûen aláírt nyomtatványon állatfajonként külön-külön negyedévente kell bejelenteni. Kényszervágás esetén a kár bejelentésé- hez mellékelni kell az állatot kényszervágásra átvevõ szerv kényszervágási elszámolását az átvett állatok létszámának- és azonosítási számának feltüntetésével. Elhullás miatti
károk esetében a kár bejelentéséhez mellékelni kell a hullamegsemmisítés bizonylatait is.
10. A biztosító köteles a kárbejelentésnek a biztosító köt- vénykiállításra jogosult szervezeti egységéhez törté- nõ beérkezését követõ 15 napon belül a kárrendezé- si eljárás megkezdésérõl intézkedni.
11. A biztosító szolgáltatása a teljes biztosítási év lezárul- tát követõen, a kárrendezéshez szükséges utolsó irat kézhezvételétõl számított 15 napon belül esedé- kes.
A jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Ptk. idevonatkozó rendelkezései az irányadók