Hatályos: 2022. január 1-tôl

KöBE Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Hatályos: 2022. január 1-tôl

Tartalomjegyzék

1. KöBE Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Ügyféltájékoztató 3

Fogalmak 10

Preambulum 16

Általános feltételek 17

Különös feltételek 37

Függelék 68

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerződéshez 71

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről 73

4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya 77

2

Fgyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutat- ni a KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZ-

TOSÍTÁSát. Célunk, hogy egyértelműen és közérthető mó- don nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkről, a biztosító szol- gáltatásának lényegéről, különösen nagy hangsúlyt fektetve a specialitásokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozá- sokra. Szeretnénk áttekintést adni továbbá arról, hogy milyen elemeket tartalmaz és hogyan működik a biztosítás, ponto- san mire kell figyelnie a szerződés megkötésekor, majd ké- sőbb a szerződés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetőség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerződés fontos eleme to- vábbá az Ön – szóban, vagy írásban tett – biztosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerződése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyiben bármilyen további kérdése merül- ne fel a biztosítással kapcsolatban, telefonos ügyfélszolgála- tunkon (x00-0-000-0000) szívesen állunk rendelkezésére.

A biztosító (a biztosító kötvény kiállításra jogosult szervezeti egysége)

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Központi

ügyélszolgálat: 1062 Bp., Lehel u. 1/A Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00-0-000-0000

Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Székhely: 1013 Bp., Krisztina krt. 55.

Levélcím: 1850 Budapest

Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefon:

x00-00-000-000

Telefax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxx@xxx.xx

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

FONTOS: Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a KöBE egy egyesületi formában működő biztosító. Egyesüle- tünk a vonatkozó törvények és alapszabályunk értelmében kizárólag tagjaival kötött szerződés alapján nyújthat szolgál- tatást, vagyis a biztosítási jogviszonyhoz egyben egy egye- sületi tagsági jogviszony is tartozik. A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés (azaz az egyesületi tagsági jog- viszony) feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. Jelen szer- ződés kapcsán létrejött tagsági jogviszony 2022. december 31-ig tagdíjfizetési kötelezettséggel nem jár.

A biztosítás

A KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTO-

SÍTÁS egy olyan összevont, több kockázatú, komplex bizto- sítás, amely egy – az ingatlanra és/vagy ingóságokra vonat- kozó, a napelemeket, napkollektort és hőszivattyút is magában foglaló – elemi károkra és alapkockázatokra is kiterjedő alap- csomagból, valamint választható kiegészítő fedezetekből áll.

A biztosító az igényazonosító lapon szereplő adatok bekéré- sével meghatározza a kockázatviselés tárgyát, felméri a biz- tosítási szükségleteket és igényeket, majd ennek megfelelő biztosítási ajánlat megtételét segíti elő. Amennyiben az igényfelmérés alapján fennálló valamely igényre a biztosító nem nyújt biztosítási védelmet, úgy arról figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződőt. A szerződő dön- tése, hogy az ajánlatra szűkített formában igényt tart-e. A szerződés csak abban az esetben jön létre, ha a szerződő az eredeti igényeitől eltérő szűkített ajánlatra igényt tart.

A kiegészítő fedezetek csak az alapbiztosítással együtt köt- hetők, önálló biztosításként nem. Amennyiben az alapbiztosí- tás megszűnik, a teljes biztosítási szerződés megszűnik, az egyes kiegészítő fedezetek megszűnése viszont az alapbiz- tosítást nem érinti.

Az ajánlat és annak mellékletei, a biztosítási kötvény/elektro- nikus kötvény, fedezetet igazoló dokumentum, a biztosítás Általános feltételei, valamint az alapcsomaghoz, a kiegészítő fedezetekhez tartozó Különös feltételek, továbbá a szerződő felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok együttesen alkotják a biztosítási szerződést.

Biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződés- ben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a koc- kázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerződő fél díj fizeté- sére köteles.

A biztosítási időszak és tartam

A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A tartamon be- lüli biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a kö- vetkező biztosítási időszak első napja is egyben.

Kockázatviselés kezdete

Fontos, hogy a biztosító kockázatviselése csak érvényesen létrejött szerződés esetében indulhat meg. A biztosító kocká- zatviselésének kezdete az a nap, amikortól a biztosító a biz- tosítási feltételek szerinti események vonatkozásában átvál- lalja a kockázatot, azok bekövetkezése esetén pedig a szer- ződési feltételek szerint, szolgáltatást nyújt.

Fentiek értelmében a KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBA- RÁT OTTHONBIZTOSÍTÁS kockázatviselése három külön- böző időpontban kezdődhet:

1. A biztosító kockázatviselésének lehetséges legkorábbi kezdete az ajánlattétel napját követő nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben külön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változatlan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.

A biztosító 15 napos elbírálási határideje a szerződő/biztosí- tott által tett biztosítási ajánlat a biztosítóhoz, vagy elektroni- kus kapcsolattartásra létrehozott elérhetőségére történő be- érkezés napján kezdődik. Ennek időpontját a biztosító átvéte- li pecsétje, illetve elektronikus időpecsétje igazolja.

2. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázatvi- selésének kezdete az ajánlattétel során megadott időpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indul- hat meg, ha a biztosítási szerződés létrejön.

Halasztott kockázatviselés akkor életszerű pl. ha az ajánlat- tétel időpontjában az ügyfélnek már van egy élő lakásbizto- sítása, de úgy szeretne biztosítót váltani, hogy közben a koc- kázatviselés folyamatos maradjon. Ilyen esetben a leg- könnyebb megoldás az, ha előzményszerződés lejáratának napját követő napra időzíti az új biztosítási szerződés kocká- zatviselésének kezdetét.

3. A biztosító a Különös feltételekben meghatározott egyes biztosítási események és egyes kiegészítő fedezetek eseté- ben várakozási időt köt ki. Ezekben az esetekben az adott ese- ményre vonatkoztatott kockázatviselés a várakozási idő el- teltét követően kezdődik. A biztosító kockázatviselése a vára- kozási idő alatt bekövetkezett káreseményekre nem terjed ki.

A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, amennyi- ben a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor, az adott eseményre vonatkozó, legfeljebb 30 napon belül meg- szűnt és legalább 180 napig folyamatosan élő előzményszer- ződéssel rendelkezett bármely hazai biztosítónál.

Amennyiben a rendelkezésre álló 15 napos kockázatel- bírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az aján- latot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a koc- kázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az aján- lat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat a biztosító az elutasítást, vagy a díj beérkezésének napját követő munka- napon visszautalja.

Biztosítási esemény

A KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZ-

TOSÍTÁS alapcsomag fedezetei a 8. oldalon található táblá- zatban megnevezett biztosítási eseményekre nyújtanak biz- tosítási védelmet. Az alapcsomag mellé az ügyfél választása alapján kiegészítő fedezetek is köthetők.

Önrészesedés

A KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTO-

SÍTÁS nem tartalmaz önrészesedést.

A biztosító szolgáltatásai

A biztosítási szerződésben feltüntetett vagyoncsoportokba sorolt, biztosított vagyontárgyak biztosítási események által okozott kárait, a biztosító az alábbiak figyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) ingatlan vagyoncsoport: káridőponti új értéken számított javítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;

b) ingóságok vagyoncsoport:

• háztartási ingóságok: káridőponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak vagyoncsoport: káridőponti valóságos érté- ken.

Ingatlan esetén a kárrendezés során a biztosítási összeg a kiindulópont. Olyan épületkárok esetén, ahol a várható kár- érték eléri a biztosítási összeget és csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a bizto- sító által felajánlott érték alapján alakult ki, a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.

Ingóságkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosí- tási összeget és csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a kötéskor megadott, egy- szerűsített ingóságlista alapján alakult ki, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és kifizeti a biztosítási össze- get. Amennyiben az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, ak- kor a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. Az ügyfél a kár- rendezés során egyszerűsített ingóságlistát használhat. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.

Balesetbiztosítási esemény, illetve a kiegészítő fedezetekben vállalt biztosítási események bekövetkezése esetén, a bizto- sító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó bizto- sítási összeget fizeti meg, a Különös feltételekben részlete- zett szabályok alapján.

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti újraépítésének, vagy új- rabeszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a vagyon- tárgy újraépítési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.

Az új érték megállapításának alapja a károsodott épülettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezettségű épület, építmény átlagos újraépítési költsége, ingóságoknál az újra- beszerzési érték.

A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költsé- geket terhelő általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizáró- lag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított személy az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA visszaigénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépítés- ről, újrabeszerzésről számlát csatol.

Bérlemények károsodása esetén, a biztosító a bérlő által kö- tött biztosítás alapján, a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosított bérlő azért jogsza- bály, vagy a bérleti szerződés alapján felelősséggel tartozik.

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károko- zó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási esemé- nyen kívül egyéb, más tényező is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító szolgáltatásait az alábbi korlátozások figyelembe- vételével nyújtja:

1. A szolgáltatási összegből minden esetben levonásra ke- rül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről vissza- igényelhető, vagy egyéb módon megtérült összeg.

2. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott káro- kat a biztosító a káresemény időpontjában meglévő és üzembe is helyezett védelmi berendezések által megvaló- sult védelmi szinthez tartozó limit mértékéig, de maximum a biztosítási összeg erejéig téríti.

Értékkövetés (indexálás)

A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megőr- zése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja az új értéken biztosított vagyoncsoportok biztosítási összegének értékkövető módosítását, amely a biztosítási díj vonatkozó részének arányos változásával jár. Ez az indexálás.

A biztosító az indexálást a biztosítási szerződés alapbiztosí- tásban érintett valamennyi, újértéken biztosított elemére ér- vényesíti.

Az értékkövetés nem vonatkozik az Értéktárgyak vagyoncso- portra, az alapcsomagon belüli szolgáltatási limitekre, a ki- egészítő biztosításokra, továbbá a felelősségbiztosítás kárté- rítési limitjére.

A soron következő biztosítási időszakra alkalmazott index bázisa minden évben szeptember 30-ig kerül megállapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelőző naptári évre vonatkoztatott fogyasztóiár-index alapján. Épület vagyoncso- port esetén a biztosító az indexálás értékét az új Otthonbiz- tosítási szerződéseknél alkalmazott, megfelelő kategóriához tartozó ajánlott érték (négyzetméterár) éves változása alap- xxx xxxxxxxxx meg.

Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az előző évre vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megál- lapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jo- gában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra ke- rekített napidíjhoz vezet.

A biztosító által megállapított index mértékéről, a biztosítási összeg értékkövető módosításáról, a díj változásáról a bizto- sító legkésőbb 60 nappal a biztosítási év vége előtt írásban értesíti a szerződőt.

A biztosítási szerződés a következő biztosítási időszakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal, vagy díjté-

tellel érvényes, a szerződőnek azonban joga van arra, hogy évfordulóra felmondja szerződését.

Díjhirdetés, árazás felülvizsgálata

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület a KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZÓBARÁT OTTHONBIZTOSÍTÁSI

termék díjszabását hirdetményben jeleníti meg. A hirdetmény a xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx oldalon érhető el.

Jelen termék tényleges kárhányadának változása alapján a biztosító köteles, illetve jogosult a termék árazásának felül- vizsgálatára. A díjak felülvizsgálata esetén a biztosító jogosult a szerződések díját módosítani. A biztosító a felülvizsgálat alapján meghatározott új árazást díjhirdetéssel érvényesíti.

A díjfizetés

A biztosítás díját a biztosító biztosítási időszakonként hatá- rozza meg.

A biztosítás első díja a kockázatviselés megkezdésének napján esedékes.

A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonat- kozik.

A soron következő biztosítási időszakra vonatkozó díjat a biz- tosító köteles a soron következő biztosítási időszak megkez- dése előtt legalább 60 nappal a szerződő tudomására hozni.

A szerződő jogosult az általa szerződéskötéskor választott, vagy a szerződés tartama alatt módosított díjfizetési gyako- riságot és díjfizetési módot megváltoztatni.

A biztosításközvetítő biztosítási díj átvételére nem jogosult, nem jogosult továbbá a szolgáltatási összeg kifizetésében közreműködni.

A szerződésmódosítás módja, lehetősége

Amennyiben a szerződés tartama alatt a szerződő a szerző- dés módosítását kezdeményezi, a módosított feltételek sze- rinti kockázatviselés legkorábban a módosítási igény beér- kezését követő nap nulla (0.00) órájakor kezdődhet meg, amennyiben a biztosító a módosítási igényt annak biztosító- hoz történő beérkezésétől számított 5 munkanapon belül el- fogadta, arra ezen határidőig nem válaszolt, vagy annak el- utasításáról kifejezetten nem nyilatkozott.

A szerződés megszűnésének esetei

A KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZ-

TOSÍTÁS megszűnhet:

• érdekmúlással;

• biztosítási évfordulóra történő felmondással;

• a szerződő naptári negyedévre történő felmondásával;

• a felek közös megegyezésével;

• díjnemfizetéssel.

Érdekmúlás

Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a

biztosítási érdek megszűnt, az érdekmúlás napjával a bizto- sító kockázatviselése és egyben a biztosítási szerződés vo- natkozó része is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül

– megszűnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

Felmnndás

Felmondás a szerződés létrejöttekor

A szerződő felmondást kezdeményezhet – indoklás nélkül – a szerződés létrejöttekor, a szerződés létrejöttéről megkül- dött tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül.

Évfordulóra történő felmondás

A biztosítási szerződés a szerződő felek által bármely bizto- sítási időszak végére mondható fel. A felmondási idő 30 nap. Évfordulóra történő felmondás esetén a szerződés és a biz- tosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napján huszon- négy (24.00) órakor szűnik meg, maradékjogok nélkül. A biz- tosító a szerződés felmondásról szóló értesítést írásban pos- tai úton is megküldi a szerződő részére.

Naptári negyedévre történő felmondás

A biztosítási szerződést a szerződő 30 napos felmondási ha- táridővel, bármely naptári negyedév végére felmondhatja. Abban az esetben, ha a szerződő a naptári negyedév végé- től számított 30 napon belül mondja fel, a felmondás a követ- kező naptári negyedév végével esedékes, amelyről a bizto- sító a szerződőt írásban, postai, illetve az e-mail címmel ren- delkező szerződőt elektronikus úton egyaránt tájékoztatja. A szerződés és a biztosító kockázatviselése a negyedév utolsó napján huszonnégy (24.00) órakor szűnik meg. A biztosítót a kockázatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

Az alapbiztosítás felmondása a teljes szerződés megszűné- sét eredményezi.

Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegészítő fe- dezetek akár külön-külön is felmondhatók. A szerződés eb- ben az esetben a megszüntetett kiegészítő fedezet nélkül marad hatályban.

Közös megegyezés

A biztosítási szerződés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntet- hető. Utóbbi esetben a biztosítót a kockázatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

Díjnemfizetéses megszűnés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Az alapbiztosítás megszűnésével a kiegészítő fedezetek is maradékjogok nélkül megszűnnek.

A díjnemfizetéssel megszűnt biztosítási szerződést, a bizto- sítási díjnak a megszűnést követő, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.

Reaktiválás

A szerződés díjnemfizetéses megszűnését követő 120 napon belül a felek a szerződést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követően újra érvénybe helyezhetik (reakti- válás). A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helye- zés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szer- ződés megszűnése és az újra érvénybe helyezésének idő- pontja között eltelt időszakra.

A biztosító mentesülésének feltételei

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletve- zetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezető beosztású tisztségviselője vagy a biz- tosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő kármeg- előzési vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegésével okozta, azaz a kár megelőzése, enyhítése érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.

Alkalmazott kizárások

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvet- lenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő események;

b) háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károk.

Fentieken túl az Általános és Xxxxxxx feltételek további kizá- rási okokat is megállapítanak.

Teendők káresemény bekövetkezésekor

A biztosítási eseményt (káreseményt) a tudomásra jutástól számított 10 munkanapon belül kell bejelenteni a biztosító- nak, illetve lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának el- lenőrzését. A kárbejelentés személyesen, postai úton, telefo- non és elektronikus formában is megtehető. A biztosító elekt- ronikus kárbejelentési felülete a xxx.xxxx.xx weboldalon, a Kárbejelentés menüpontban érhető el.

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényt a szerződőnek, illetve a biztosítottnak kell kezdeményeznie. A kárbejelentés- hez az Általános feltételek – a kárrendezés módjától függően

– 11.22., illetve a 11.23. pontjában részletezett dokumentumo- kat szükséges csatolni, továbbá a kiegészítő fedezetek Külö- nös feltételei további csatolandó okiratokat írhatnak elő.

A tűzesetet és robbanást a Katasztrófavédelmi hatóságnak (105, vagy 112 telefonszám), a lopást, betörést, rongálást, rablást, vandalizmust a rendőrségnek (107 telefonszámon) is jelenteni kell.

A kár felméréséig, de maximum annak bejelentését követő 5 munkanapig, a károsodott vagyontárgy, illetve kárhelyszín állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben lehet változtatni.

A kártérítés szabályai

Felmerült kárként a károsult vagyonában bekövetkezett ér- tékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusz- tulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése stb. folytán elesett, vagy egyébként károsodott.

Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe eső indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg kerete- in belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

A kárrendezés lefolytatása során a biztosító részéről felme- rülő költségeket teljes mértékben a biztosító viseli, a szerző- dő részére nem hárít át a kárrendezési folyamat bármely ele- méért külön költséget.

A biztosító szolgáltatásait forintban a kárbejelentéssel egy- idejűleg megadott bankszámlaszámra, vagy lakcímre törté- nő utalással teljesíti.

A biztosító a kárbejelentést követő maximum 2 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot az ügyféllel, és a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belüli időpontot ajánl a kárszemlére.

100.000 forint alatti károk esetén a biztosító gyorsított kár- rendezésre biztosít lehetőséget. A gyorsított kárrendezés ügyintézési határideje 5 munkanap. A gyorsított kárrendezés feltételei:

- a bejelentett kártérítési igény 100.000 Ft alatti,

- a bejelentés alapján a biztosítási esemény jogalapja tisztá- zott,

- a bejelentés során visszaélés gyanúja nem merül fel, vala- mint

- elemikárok esetén a meterológiai adatok alátámasztják a bejelentésben foglaltakat.

A gyorsított kárrendezés további feltétele, hogy a károsult a kárbejelentés során, vagy a biztosító a bejelentést követő meg- keresésére elfogadja a kár gyorsított kárként való rendezését, és a biztosító rendelkezésére tudja bocsátani a kár rendezé- séhez szükséges adatokat, információkat, dokumentumokat.

Amennyiben az ügyintézési határidő alatt megállapítást nyer, hogy a kár mértéke meghaladja a 100.000 Ft-ot, a biztosító a károsultat telefonon vagy e-mailben értesíti a gyorsított kárrendezés akadályoztatásáról. Az értesítés során felhívja figyelmét, a szemlés kárrendezés szabályaira.

A kárrendezési folyamatok nyomonkövete érdekében a biz- tosító a kár státuszáról, aktuális információkról e-mailben tá- jékoztatja a károsultat.

Amennyiben olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elő, amely nem teszi lehetővé az 5 munkanapon belül történő kár- szemlét, a biztosító ezt a saját weblapján haladéktalanul köz- zé teszi.

A biztosító szolgáltatását a kárrendezés lezárásához szük- séges összes okirat beérkezését követő 5 munkanapon be- lül teljesíti.

Amennyiben a biztosító a kárfelvétel alkalmával nem ad tá- jékoztatást a benyújtandó dokumentumok köréről, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozással, hogy az ügyfél nem csatolt bizonyos, kizárólag az általános szerződési feltételekben előírt dokumentumokat.

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesíten- dő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, valamint amely dokumentum benyújtásáról a kárfelvétel so- rán a szerződő/biztosított számára egyértelmű és pontos tá- jékoztatást adott.

A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a be- jelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabálysér- tési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséhez, vala- mint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a felté- teles ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghoza- talához a biztosító nem kötheti.

Amennyiben az ügyfél a biztosítási összeg meghatározása- kor az egyszerűsített ingóságlistát alkalmazta, a kárrendezés során a biztosító az abban foglaltakat tekinti irányadónak.

A biztosító tételesen bemutatja a károsult ügyfél számára, hogy az általa felajánlott kártérítési összeget mi alapján ha- tározta meg.

A biztosító az ügyfél kérésére lehetőséget biztosít a kárren- dezési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumok megismerésére.

A kárigény elutasítása a kárszemlét, vagy az utolsó szüksé- ges – a kárigény elbírálása szempontjából releváns – doku- mentum beérkezését követő 10 munkanapon belül megtör- ténik. A Biztosító az elutasításban részletes, indokolással alátámasztott, az általános szerződési feltételekre való pon- tos hivatkozást és idézést tartalmazó írásos tájékoztatást nyújt az ügyfél minden egyes követelésére vonatkozóan, mely tartalmazza, hogy az ügyfél által bejelentett kár mely, a biz- tosítási szerződésben meghatározott kockázatra vonatkozik, és a bejelentett káreseményt a Biztosító mi miatt nem tekinti kárkifizetésre jogosult káreseménynek.

A Biztosító a kár elutasítását, vagy a kárkifizetési összeg meg- állapítását tartalmazó tájékoztatás során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja az ügyfelet, hogy amennyiben a kárigény elutasításával vagy a kárkifizetési összeggel nem ért egyet, jogosult panaszt tenni a Biztosító kárrendezési gyakor- latára vonatkozóan (személyesen, telefonon, írásban, elektro- nikusan: e-mail, applikáció, weboldalra történő fájlfeltöltés).

Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerződés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerződésből származó követelés

megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minősülő ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

A szerződés megkötésével Ön felmenti az orvosi titoktartás alól a biztosítottakat kezelő és vizsgáló orvosokat, egészség- ügyi intézményeket, a társadalombiztosítási igazgatási szer- veket azon – a biztosítottak egészségi állapotával fennálló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, esetleges halálával összefüggő – adatoknak a biztosító részére történő továbbí- tása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatás igény elbírálásához szükségesek.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiakban: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatáro- zottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az esetben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellen- értékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biztosí- tástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendő fedezetet. A pótlólagos befizetés mér- téke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag által bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

Fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A biz- tosító ezt a jelentést legkésőbb 14 héttel a vállalkozás pénz- ügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi köz- zé, melynek a közzétételi naptól számított 5 évig elérhetőnek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példá- nyát a kéréstől számított 20 munkanapon belül elküldi mind- azoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven be- lül kérik.

Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerződés kapcsán esetlegesen felmerülő panaszokat a biztosító bármely személyes ügyfélszolgálati irodájához be lehet nyújtani, szóban (személyesen, telefo- non) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Központi ügyfélszolgálat: 1062 Bp., Lehel u. 1/A Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxx@xxxx.xx

Az ügyfélszolgálatok pontos elérhetőségeit a xxx.xxxx.xx oldalon tekinthetik meg. Az ezzel kapcsolatos információt az fenti telefonos elérhetőségen kérhetnek.

A biztosítási szerződés, illetve a tagsági jogviszony létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, to- vábbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcso- latos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére fogyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Békéltető Testülethez.

Székhelye: MNB 1013 Bp., Krisztina krt. 55. Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefonszám: x00-00-000 776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a fogyasztó a kérelem benyújtását megelőzően a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szer- vezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A fogyasztóvédelmi rendelkezések feltételezett megsértése esetén a fogyasztónak panaszát először a biztosítóhoz kell benyújtania a fentebb részletezett módon és elérhetősége- ken. Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz beterjesztett panaszára nem kapott választ, a panasz kivizsgálása nem a vonatkozó jogszabályok szerint történt, vagy a fogyasztó a biztosító válaszából egyéb fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez, a fogyasztó az MNB-hez fordulhat panasszal.

Erről részletes tájékoztatást olvashat az MNB xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx oldalán.

Székhelye: 1013 Bp., Krisztina krt. 55.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00-00-000-000 Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ formanyomtatvanyok elérhetőségen érhető el.

A fentiekben részletezett lehetőségeken túl a felek bíróság- hoz is fordulhatnak, illetve fogyasztónak nem minősülő fél csak bírósághoz fordulhat.

A szerződés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerződésre, illetve az ez alapján létrejött biztosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

KIEGÉSZÍTŐK

A KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTOSÍTÁS ÁLTAL NYÚJTOTT VÉDELMEK

ALAPCSOMAG		Tűz
		Füst és koromszennyezés
		Robbanás
		Villámcsapás
		Villámcsapás másodlagos hatása
		Vihar
		Felhőszakadás
	Elemi károk	Jégverés
		Hónyomás
		Árvíz
		Földrengés
		Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás
		Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
		Idegen jármű ütközése
		Idegen tárgy rádőlése
		Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz)
		Betöréses lopás, rablás, besurranás
	Alap kockázatok	Rongálás, vandalizmus
		Üvegtörés
		Felelősségbiztosítás

Elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetek

Értéktárgy kiegészítő biztosítás (200 000 Ft érték felett) Készpénz Különleges üveg Dugulás-elhárítás költségei Építés-, szerelésbiztosítás Lakóépületek rejtett hibáiból eredő károk Épülettartozékok lopása Graffiti Klímaberendezés biztosítás Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása Kerti bútor Kerti dísznövénybiztosítás Lábon álló növényzet biztosítása Sporteszköz és sportfelszerelés Hobbi- és kisállatbiztosítás Síremlék és kegyeleti biztosítás Okos eszközök biztosítása (beleértve okos otthon eszközök) Elmaradt bérleti díj biztosítás Elveszett okmányok pótlása Balesetbiztosítás Munkanélküliség biztosítás

Nem sztenderd kiegészítő fedezetek

Babakocsi törés Belvíz Bankkártya elvesztése Nyitvahagyott nyílászárón beáramló csapadék Szabadban tárolt ingóságok Közműkimaradás Kutyaharapás Temetési hozzájárulás Szélturbina Garázsban tartott jármű Iskolai lopás, rablás Gyermekfelügyelet

Fogalxak

Ajánlat:

A biztosító által rendszeresített ajánlati lapon (nyomtatvá- nyon) vagy annak elektronikus megfelelőjén a szerződő által aláírt, teljeskörűen kitöltött biztosítási ajánlat. Ajánlatnak mi- nősül továbbá szóban, telefonon keresztül a szerződő által kötött ajánlati nyilatkozat, melyet a biztosító által kifejezetten erre a célra létrehozott és fenntartott olyan telefonszámon tett meg, melynek erre a célra való felhasználási lehetőségéről a biztosító előzetesen és nyilvános tájékoztatást tett közzé.

Aktív záráзi pont:

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvet- lenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

Alapbiztoзított:

Az alapcsomag tekintetében alapbiztosítottnak minősül az a fogyasztó, aki a kötvényben pontos címmel (helyrajzi szám- mal) megjelölt ingatlan tulajdonosa, tulajdonostársa, haszon- élvezője, illetve bérlője.

Alulbiztoзítáз:

Jelen biztosításban az „új értéken” biztosított vagyontárgyak szempontjából értelmezhető fogalom. Alulbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy/vagyoncsoport valós új értéke magasabb, mint a vonatkozó vagyoncsoport aktuális biztosítási összege. Ilyen esetben a biztosító a kárt a biztosítási összeg és a káridő- ponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-rata szol- gáltatás). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsopor- tonként vizsgálja.

Állapotmеgőrzéзi kötеlеzеttзég:

Biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyon- tárgy állapotán a biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények ki- deríthetetlenné váltak.

Árvízvédеlmi mű:

Az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi- létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendelte- tésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

Вalезеt (зzеmélybiztoзítáзi fogalom):

Jelen biztosítás szempontjából balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült ká- rosult akaratától függetlenül, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek következtében biztosított egészségkárosodást szenved, vagy elhalálozik.

Веlvíz:

A talaj legfelső vízzáró rétege fölött elhelyezkedő és a talaj- szemcsék közötti szabad hézagokat teljesen kitöltő, a lefo-

lyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó vagy a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok okozta talajvíz- szint-emelkedés következtében kialakult időszakos felszíni vízelborítás.

Везurranáз:

Jelen biztosítás szempontjából besurranásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövető:

• nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépület- be/lakásba, melyben otthon tartózkodnak vagy

• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biz- tosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.

Вit.:

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Bit.).

Вiztonзági fеlügyеlеti rеndзzеr:

A felügyeleti és riasztásfogadó rendszerek gyűjtik, feldolgoz- zák, kijelzik, naplózzák és archiválják a védett objektumok- ban telepített helyi elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat (a továbbiakban biztonsági információkat).

Biztonsági felügyeleti rendszerek fajtái lehetnek:

a) Riasztásfogadó rendszerek, amelyek feladata a felügyeleti és riasztásfogadó központtól nagy távolságra található ob- jektumok védelmét biztosító helyi elektronikai jelzőrend- szerek központosított felügyelete.

b) Felügyeleti rendszerek, amelyek feladata egy adott objek- tum védelmét biztosító különféle jelzőrendszerek egysé- ges felügyelete.

A biztonsági felügyeleti rendszerek elemei:

a) Riasztás átviteli rendszer, amely biztosítja az információ- áramlást a felügyeleti és riasztásfogadó központ és a fel- ügyelt elektronikai jelzőrendszerek között.

b) Felügyeleti és riasztásfogadó központ, amely irányítja az egész felügyeleti rendszer működését, fogadja, feldolgoz- za, naplózza a beérkező biztonsági információkat és to- vábbítja a megjelenítő egység felé.

c) Megjelenítő egység, amely biztosítja a felügyeleti és riasz- tásfogadó rendszer kezelőfelületét, lehetővé téve a disz- pécserek részére az egyszerű használatot.

Вiztonзági zár:

Biztonsági zárszerkezetnek minősül a legalább 3000 db va- riációs lehetőséget meghaladó,

• legalább 5 csapos hengerzárbetétes zárszerkezet,

• legalább 6 rotoros mágneszárbetétes zárszerkezet,

• kéttollú kulcsos zár,

• szám- vagy betűjel kombinációjú zár,

• MABISZ által vagy egyedi ajánlással rendelkező lamellás zár.

Вiztoзítáзértékезítő:

Bármely biztosításközvetítő, kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy vagy biztosító.

Вiztoзítáзközvеtítő:

Az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellené- ben biztosítás közvetítői tevékenységet végez, ide nem értve

a) a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értéke- sítési tevékenységet végző biztosítót és a vele munkavi- szonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékeny- séget végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő termé- szetes személyeket úgy mint a biztosító közreműködői,

b) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző sze- mélyt, továbbá azt a kiegészítő biztosításközvetítői tevé- kenységet végző személyt, akinek tevékenysége kizáró- lag olyan biztosítási szerződések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

• a biztosítási szerződés kiegészítője valamely szolgálta- tó által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:

- ezen szolgáltató által kínált termék meghibásodásának, törésének, elvesztésének vagy károsodásának kocká- zatára, vagy az e szolgáltató által kínált szolgáltatás igénybevétele elmaradásának kockázatára, vagy

- ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolód- va a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kapcsolódó kockázatokra, és

• nem haladja meg

- a biztosítási szerződés arányos éves biztosítási díja személyenként a hatszáz eurót, vagy

- a személyenként fizetett biztosítási díj a kettőszáz eurót, és az előző pont szerinti szolgáltatás nyújtásának idő- tartama legfeljebb három hónap.

Вiztoзítáзközvеtítői tеvékеnyзég:

A biztosításközvetítő által végzett azon üzletszerű tevékeny- ség, amely a biztosítási értékesítést, annak szervezését, va- lamint a független biztosításközvetítői szaktanácsadást fog- lalja magában, azzal, hogy nem minősülnek biztosításközve- títői tevékenységnek:

a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerződés megkötését vagy teljesí- tését elősegítő – lépést,

b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézé- se, valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési – szakmai alapon végzett – tevékenység,

c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről biztosításközvetítők vagy biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további – a biztosítási szer- ződés megkötését elősegítő – lépést,

d) tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekről, illetve bizto- sításközvetítőkről vagy biztosítókról a lehetséges szerző- dők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerződés megkötését elősegítő – lépést.

A függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biz- tosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (to- vábbiakban: ügynök);

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

A független biztosításközvetítő: az ügyfél megbízásából eljá- ró biztosításközvetítő.

Вiztoзítáзi kockázat jеlеntőз növеkеdéзе:

Jelen szerződés alapján a biztosítási kockázat jelentős nö- vekedésének minősül, ha a biztosító a tudomására jutott lé- nyeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megköté- sét, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb díj el- lenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosításra feladott kockázatot egyáltalán nem vállalná.

Вiztoзított:

Jelen biztosításban az alapbiztosított és a további biztosítot- tak együtt, biztosítottként kerülnek hivatkozásra.

Dologi kár:

Jelen szerződés alapján dologi kárnak minősül, ha valamilyen biztosított vagyontárgy megsemmisül, megsérül vagy hasz- nálhatatlanná válik.

Elеktronikai jеlzőrеndзzеr:

Az elektronikai jelzőrendszer elektronikus eszközökkel érzé- keli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait. Elektronikai jelzőrendszer feladata:

a) felületvédelem;

b) térvédelem;

c) tárgyvédelem;

d) személyvédelem;

e) riasztásjelzés.

Elеktronikuз adat:

Jelen szerződési feltételek szempontjából elektronikus adat- nak minősül valamennyi olyan, géppel olvasható, kommuni- kációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adat és/vagy információ, amely elektronikus és elektromechani- kus adatkezelésre, vagy eszközök, berendezések elektroni- kus vezérlésére alkalmas (pl. adatbázis, program, szoftver, kódolt utasítás stb.).

Elеktronikuз ajánlat:

A biztosító, vagy az általa biztosításközvetítetéssel megbízott biztosításközvetítő, illetve a biztosító hozzájárulásával al- kusz által az Internet közcélú hálózatán működtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat, amennyiben az elektronikus ajánlattétel során az adott üzleti alkalmazás lehetőséget kínál a biztosítási szer- ződés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a szerződő külön és kifejezetten hozzájárul.

Elеktronikuз kommunikáció:

A biztosító alapértelmezettként lehetőséget biztosít a teljes körű papírmentes kommunikációra. Az elektronikus kommu- nikáció keretében lehetőség van elektronikus úton a szüksé- ges nyilatkozatok megtételére, szerződés módosítására és felmondására.

A biztosító a kárrendezés valamennyi szakaszában biztosít- ja az elektronikus kommunikációt.

Elеktronikuз kárrеndеzéз:

Az elektronikus kárrendezés keretében lehetőség van az elektronikus kárbejelentésre, kárrendezéshez szükséges do- kumentumok csatolására a kárrendezés valamennyi szaka- szában tájékoztatás kérésére. A biztosító a kárrendezés fo-

lyamatának nyomon követését elektronikus vagy digitális for- mában biztosítja.

Elеktronikuз зzámla (E-зzámla):

A biztosító elektronikus formában a szerződéskötéskor elekt- ronikus kommunikációt választó ügyfelek részére e-számlát küld. Az elektronikus számla küldés történhet a regisztrált és ellenőrzött email címre, vagy regisztrált ügyfelek hozzájáru- lása esetén az ügyfélportálon keresztül.

Elеmi károk:

Jelen biztosítás kiegészítő fedezeteinek vonatkozásában ele- mi kárnak minősül a tűz, a füst és koromszennyezés, a rob- banás, a villámcsapás és a villámcsapás másodlagos hatása, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, a hónyomás, az árvíz, a földrengés, a földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás, az ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása, az idegen jármű ütközése, valamint az idegen tárgy rádőlése.

Eltakarítáзi költзégеk:

A kárhelyszín takarításának, megtisztításának, a törmelékek és a fel nem használható maradványok legközelebbi megfe- lelő és engedélyezett lerakóhelyre történő szállításának a biztosítottat terhelő, biztosítási esemény bekövetkezésével közvetlenül összefüggő költsége.

Értéktároló:

Olyan MABISZ által ajánlott, zárható tárolóeszköz, amely:

• szimpla, vagy dupla acéllemez falú, a két fal között távtar- tókkal vagy speciális töltettel;

• falvastagsága minimum 2 mm;

• kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;

• épületszerkezeti tartóelemekhez rögzített,

- a 300 kg-nál kisebb tömegű értéktároló, min. 5000 N

- az 1000 kg-nál kisebb tömegű 10000 N

feszítő erőnek ellenálló módon (amelybe az értéktároló sú- lya is beleértendő) vagy falba, illetve padozatba betonozva minősítési tanúsítványnak, vagy a gyártó előírásainak meg- felelő módon beépített; vagy

• összetömege meghaladja az 1000 kg-ot.

Foglalkoztató:

Jelen biztosítás szempontjából foglalkoztató az a természe- tes személy, aki háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.

Fogyaзztó:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdésének 3. pontja szerinti fogalom: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Jelen szerződési feltételek alapján nem minősül fogyasztónak a nem természetes személy, jogi személy vagy egyéb vállal- kozás továbbá az a természetes személy, aki szakmai, üzleti tevékenységén, foglalkozásán belül eső célból jár el: egyéni vállalkozó, vagy valamely jogi személy vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jo- gosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja.

Fúráз еllеni védеlеm:

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a be- épített vagy utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet megfúrva sem lesz nyitható.

Haзzonállat:

Háziállatok azon csoportja, amelyek termelését (tej, hús, to- jás, gyapjú stb.) vagy szolgáltatását az ember hasznosítja (pl. igás állatok, ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi stb.).

Havaria:

Az embertevékenység során bekövetkező váratlan, hatásá- ban jelentős, nem szándékosan okozott esemény, amely ve- szélyezteti az emberi egészséget vagy környezetet.

Háziállat:

Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tar- tott és alább felsorolt állatok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, puly- ka és gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmar- ha, kutya, macska, ló, szamár.

Háztartáзi alkalmazott:

Az a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vál- lalkozóként végzi.

Háztartáзi munka:

A 2010. évi XC. törvény szerinti fogalom; a kizárólag a ter- mészetes személy és háztartásában vele együtt élő szemé- lyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szük- séges feltételek biztosítását szolgáló, következő tevékeny- ségek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, ház- vezetés, kertgondozás.

Hеlyrеállítáзi költзég (réзzkárral kaрсзolatoз fogalom): A károsodott vagyontárgy eredeti (káresemény előtti) állapo- tának visszaállításához, helyreállításához szükséges közvet- len költség.

Hobbi- éз kiзállat:

Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állat- nak.

Hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Hullámtér:

A folyók, vízfolyások partvonala és az első rendű árvízvédel- mi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.

Igényfеlméréз:

A biztosító a szerződés megkötését megelőzően a szerződő igényeinek kielégítése érdekében igényazonosító lapon, vagy ezzel azonos tartalmú elektronikus igényazonosító felületen határozza meg a biztosítási szerződéssel kapcsolatos szük- ségleteket, igényeket. A biztosító az igényfelmérés szerint az igényazonosító lapon nem szereplő kiegészítő kockázat- ra vonatkozó biztosítási ajánlatot nem fogad be.

IPID (Tеrmékiзmеrtеtő):

Egységesített mintadokumentum szerint elkészített biztosí- tási termékismertető, mely a biztosítási szerződés feltételei- nek rövid kivonata. A dokumentum önálló, könnyen olvasha-

tó, a biztosítási termék felkínálásának hivatalos nyelve sze- rinti nyelven készült, pontos és nem félrevezető. Tájékoztat a biztosítási termék típusáról, összefoglalja a biztosítási fede- zetet, a fő biztosított kockázatokat, a biztosítási összeget, a földrajzi hatályt és a kizárt kockázatokat. Tartalmazza a biz- tosítási díj fizetésének lehetéséges módjait, a fizetés üteme- zését, a szerződéses kötelezettségeket, a szerződés időtar- tamát, kezdetét és végét, valamint a szerződés megszűné- sének eseteit.

Iзmеrеtlеn ürеg, iзmеrеtlеn építmény:

Olyan üreg, építmény, mely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerződőnek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.

Kárhányad:

Kárhányad = (kárkifizetések bruttó összege + bruttó tételes függő kártartalék változása + bruttó IBNR tartalék változása

– bevételek kármegtérítésből + természeti katasztrófakárok (földrengés, árvíz) várható értéke) / bruttó megszolgált díj. A katasztrófakárok várható értéke legfeljebb a bruttó megszol- gált díj kettő százalékáig vehető figyelembe.

Kiеmеléз еllеni védеlеm:

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely külső oldali támadás esetén megakadá- lyozza a zárt ajtónak a forgópántokról való leemelését.

Kiеmеlt kár:

Jelen szerződés vonatkozásában kiemelt kárnak nevezzük azokat a károkat, melyek az ügyfél egzisztenciális helyzetét veszélyeztetik (az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik).

Kiзkorú:

Kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be. A kiskorú a há- zasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szüksé- ges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság meg- szűnik. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

• Cselekvőképtelen kiskorú:

Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik élet- évét nem töltötte be.

• Korlátozottan cselekvőképes kiskorú:

Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. élet- évét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

Közеli hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalom: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Közvеtlеn/kövеtkеzményi kár:

Jelen biztosítás szempontjából közvetlen kárnak minősül a feltételekben foglalt valamely biztosítási esemény által a biz- tosított vagyontárgyakban közvetlenül (direkt módon) okozott kár. Az olyan kár, amelynek közvetlen oka nem biztosítási esemény, hanem maga a közvetlenül okozott kár, következ- ményi kárnak minősül.

KSH:

Központi Statisztikai Hivatal (1024 Bp., Xxxxxx Xxxxxx u. 5–7.)

Lе- éз viззzaзzеrеléзi költзégеk:

Le- és visszaszerelési költség az az elkerülhetetlen költség, amely valamely biztosítási eseményt követően azáltal válik szükségessé, hogy a sérült vagy sértetlenül maradt biztosí- tott műszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni vagy egyéb módon mozgatni szükséges azokat.

Lеzárt hеlyiзég:

Az a helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födém- szerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik és a kár időpontjában a helyiség zárszerkezetei és 3 méternél alacsonyabban található nyílászárói lezárt álla- potban voltak:

• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

• a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen vé- dettek,

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azo- nos értékű, vagy azt meghaladja.

Légi jármű:

Az 1995. évi XCVII. törvény 71. § 5. pontja szerinti fogalom: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegő- vel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a föld- felszínre ható légerők hatása.

Magánеmbеri minőзég:

A biztosított foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszo- nyokban tekintett minősége.

Mеntезítеtt ártér:

A folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

Nagyvízi mеdеr:

A vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagy- vízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Nеm mеntеtt ártеrülеt:

Az árterület azon része, amelyet a vízügyi hatóság annak minősít.

Nyílt ártér:

A folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Papír alapú, nyomtatott ajánlat:

A biztosító által rendszeresített, központilag előre legyártott, papír alapú, töltőtollal kitöltött formanyomtatvány (blanketta), vagy az ezzel megegyező formátumú és adattartalmú, elekt- ronikusan kitöltött, majd lokálisan kinyomtatott, a szerződő, vagy megbízottja, illetve a közvetítő által is külön-külön alá- írt nyomtatvány.

Paззzív záráзi pont:

Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendők.

Ptk.:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

Rabláз:

Rablásnak minősül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljá- ból a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy vala- mely, a biztosításban nevesített személy ellen erőszakot, il- letve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy őt öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi ép- ség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Rеtезzеléзi mélyзég:

A zárnyelvnek a fogadó elembe (vasalatba) való hasznos benyúlása.

Rеtезzhúzáз еllеni védеlеm:

Kizárólag kétszárnyú ajtókkal kapcsolatosan értelmezhető fo- galom. A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai akkor minősülnek reteszhúzás ellen védettnek, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó-, vagy elfordítós rigli) ellenállnak a kívülről történt fe- szítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. a facsavar egy fura- ton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsavarozott ék alkalmazása a nem nyíló szárny alá stb.)

Sérеlеmdíj:

A Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései szerinti fogalom: Akit sze- mélyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére köte- lezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési fele- lősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jog- sértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértéké- re, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt ha- tására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

Sorozatkár:

Jelen biztosítás szempontjából sorozatkárnak minősülnek az ugyanazon károkozói magatartásból és okból eredő, de eltérő időpontokban bekövetkező károk, melyek között jogi, gazda- sági, vagy műszaki vonatkozásokban ok-okozati összefüg- gés áll fenn.

Szеmélyез adat:

Azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeg- határozó adat, online azonosító, vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Szеmélyi зérüléзез kár:

Jelen szerződés alapján személysérüléses kárnak minősül, ha a biztosított természetes személy meghal, balesetet vagy egészségkárosodást szenved.

Szеmélyiзégi jog:

Természetes személy joga ahhoz, hogy törvény és mások jo- gainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesít- hesse, illetve hogy abban őt senki ne gátolja. Az emberi mél- tóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

Tеljезítéзi зеgéd:

Jelen biztosítás szempontjából teljesítési segéd a biztosított, alvállalkozója vagy megbízottja által vállalkozási vagy meg- bízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdeké- ben igénybe vett jogalany.

Tеrméзzеti kataзztrófa:

Jelen biztosítás kiegészítő fedezetei vonatkozásában termé- szeti katasztrófának minősül az árvíz, a földrengés.

További biztoзított:

Az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátarto- zója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja], aki a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a jelen szerződés- ben biztosított kockázatviselési címre bejelentett személy.

Túlbiztoзítáз:

Amennyiben az alapcsomag kárbiztosítási részében a kár- esemény időpontjában a valóságos új érték alacsonyabb, mint a biztosítási összeg, túlbiztosítás alakul ki. A túlbiztosí- tás tényének megállapításakor a biztosító a túlbiztosítás mi- att megfizetett többletdíjat visszautalja a szerződőnek.

Tűzvезzélyеззégi éз kockázati oзztály:

A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó koc- kázati osztálya alapján kell megállapítani.

A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység

a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba,

b) alacsony kockázati, AK osztályba,

c) közepes kockázati, KK osztályba vagy

d) magas kockázati, MK osztályba tartozik.

Új érték:

A vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költ- ségeit. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyi- ségi engedmény, akcióár) nem vonhatók le. Amennyiben a biztosított ÁFA visszaigénylésre jogosult, az új érték nem tar- talmazza a beszerzési, telepítési stb. költségek ÁFA-ját.

Ügyfél:

Jelen szerződés alapján ügyfélnek minősül a szerződő, biz- tosított, a kedvezményezett, a zálogjogusult, a károsult, to- vábbá a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. Ügyfélnek minősül továbbá az a személy is, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz.

Ügyfélportál:

A szerződött ügyfelek részére fenntartott, a KöBE webolda- lán elérhető dokumentumok elektronikus kiküldésére és tá- rolására alkalmas, regisztrációhoz kötött egyéni, online do- kumentumtár.

Vandalizmuз:

Jelen szerződési feltételek szempontjából vandalizmusnak minősül a biztosítási eseményben megnevezett épületfel- szerelési tárgyak ismeretlen elkövető által történő megron- gálása.

Vállalkozáз:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom: a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

Várakozáзi idő:

Az a szerződésben meghatározott időtartam, amelynek eltel- tét követően a biztosító vállalja a biztosítási esemény kocká- zatát. A várakozási idő első napja a kockázatviselési kezdet napja, illetve szerződésmódosítás esetén a módosítást kö- vető nap, amennyiben a vonatkozó külön díjat megfizették.

Vезzélyез állat:

Jelen biztosítás szempontjából veszélyes állatnak minősülnek a 85/2015. (XII. 17.) FM rendeletben meghatározott fajok egyedei.

Védеlmi kör:

Az elektronikai jelzőközpont egyes csatornáihoz tartozó ér- zékelők összessége.

Védеlmi zóna:

Rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló ke- zelést tesz lehetővé.

Védеtt állat:

Jelen biztosítás szempontjából védett állatnak a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. és 8. számú mellékletében felsorolt fajok minősülnek.

Vétőképtеlеn:

Vétőképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben kor- látozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása kö- vetkezményeit nem képes felmérni, nem felel az általa oko- zott kárért.

Villámсзapáз:

Elektromos töltés kiegyenlítődés, illetve nagyfeszültségű vil- lamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Vízi jármű:

Jelen biztosítás szempontjából vízi járműnek minősül a 20 m-nél rövidebb hajótesttel rendelkező kishajó, továbbá az olyan motorcsónak (gépi berendezéssel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő – vízi jármű) amelynek testhossza nem haladja meg a 6,2 métert, illetőleg a motorteljesítménye a 4 kW-ot nem éri el.

Vízjárta tеrülеtеk:

Időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú terü- letek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedé- sek, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig idősza- kosan vízzel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vize- nyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyek- re az időszakos elöntés jellemző,

• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a je- lenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, te- repmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egy- kori medrére vezethető vissza.

Záráзmélyзég:

Teljes zárás esetén a zárnyelvnek a zárlemezbe hatoló hossza.

Záráзpontoззág:

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai között mm-ben mért távolság.

Preaxbulux

A KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTOSÍTÁS egy igazán korrzerű, craládbarát otthon- biztorítár, valódi regítrég a mindennapokban.

Az egyre rzélrőrégerebbé váló hazai időjárár okozta elemi károk mellett, a mind gyakoribb termérzeti katarzt- rófák ma már nélkülözhetetlenné terzik értékeink, vagyontárgyaink biztorítárát. Az ilyen típurú, jelentőr anyagi verzteréget ir eredményező károkozárokra történő felkérzülér megfelelő biztorítár nélkül rzinte elképzelhetet- len, hirzen ezek a kockázatok a hagyományor kármegelőzéri, kárenyhítéri erzközökkel már nem kezelhetők ha- tékonyan.

Egy modern biztorítár azonban nem crupán a ritkán bekövetkező ereményekre nyújt megfelelő védelmet, harz- norrágát a hétköznapok rorán ir megtaparztalhatjuk, pl. egy lakártűz, betörér, crőtörér vagy akár egy üveg- törér kapcrán.

A klarzikur elemi károk ér alapkockázatok mellett a biztorítár kiegérzítő fedezetek gazdag válarztékát kínál- ja. A megfelelő kiegérzítő fedezetek kiválarztárával ér egyenkénti megvárárlárával egérzen egyedi, rpeciálir igények ir kielégíthetők.

A felelőrrégbiztorítári védelem rendkívül rzéler körben lefedi a fogyarztók különféle károkozói minőrégében okozható káraival kapcrolator kártérítéri igényeket, illetve a vonatkozó rérelemdíj iránti követelérekre ir rzol- gáltat.

A tulajdon ér vagyon biztonrága mellett a rzerződérben a rzemélyek ér a cralád biztonrága ir kiemelt helyet kaphat. Baleretbiztorítár válarztára eretén, cronttörér, égéri rérülér, illetve rzámor balereti eredetű műtét el- végzére eretén ir rzámíthat a biztorítóra. A baleretbiztorítári védelem kiterjerzthető a biztorított rzemély, adott kockázatvireléri címre bejelentett valamennyi hozzátartozójára, illetve közeli hozzátartozójára, életkori korlá- tozár nélkül.

A baleretbiztorítári fedezetek mellett rzámor, kifejezetten a gyermekekkel kapcrolator leggyakoribb verzély- körülmény ir biztorítható.

A biztorítár felépítérnek körzönhetően az orrzág bármelyik pontján, rzinte bármilyen vagyoni helyzetben, bár- milyen életkörülmények eretén rzemélyre, craládra vagy akár az adott ingatlanra rzabható a biztorítári véde- lem. A rzerződér a tartam rorán módorítható, hitel- ér zálogügyletek kapcrán pedig fedezeti biztorítárként ki- váló megoldárt jelent.

Válarrzon minket, elégedett lerz?

Általánot feltételek

A KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZ-

TOSÍTÁS ingatlanra és/vagy ingóságra vonatkozó, az alap- csomagban nevesített biztosítási eseményeket, valamint az ahhoz kapcsolható külön-külön választható kiegészítő fede- zeteket is tartalmazó szerződés, mely jelen Általános feltéte- lek szerint jön létre.

Biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerző- désben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szol- gáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.

A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződés- ben meghatározott módon és mértékben történő megtéríté- sében, a biztosított részére nyújtott egyéb szolgáltatás telje- sítésében, továbbá a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében áll.

Jelen biztosítási szerződésre, illetve az ez alapján létrejött biztosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

1.1. Biztosító

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Bp., Venyige u. 3. (továbbiakban: biztosító).

1.2. Szerződő

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület tagja, fogyasztó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés], aki a biztosí- tott vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szer- ződést ilyen érdekelt természetes személy javára köti.

1.2.1. A biztosítási ajánlatot a szerződő teszi, a szerződés lét- rejötte esetén a biztosítás díját a szerződő fizeti meg.

1.2.2. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerződő, továbbá szerződő jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

1.2.3. Amennyiben a szerződést nem az alapbiztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy az alap- biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett vál- tozásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.3. Az alapbiztosítás biztosítotti köre

Az alapbiztosítás tekintetében alapbiztosítottnak minő- sül az a fogyasztó, aki a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa, tu- lajdonostársa, haszonélvezője, illetve bérlője.

Önállóan kötött ingóságbiztosítás esetén az ingósá- gok és egyéb vagyontárgyak vonatkozásában biztosí- tott maga az alapbiztosított, továbbá az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja], aki a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a jelen szer-

ződésben biztosított kockázatviselési címre bejelen- tett személy.

Felelősségbiztosítási kockázat vonatkozásában bizto- sítottnak minősül maga az alapbiztosított, továbbá az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátar- tozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja], aki a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a jelen szerződésben biztosított kockázatviselési cím- re bejelentett személy.

1.3.1. Amennyiben a szerződést nem az alapbiztosított kö- tötte, az alapbiztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépés- sel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége az alapbiztosítottra száll át.

1.3.2. Ha az alapbiztosított belép a szerződésbe, a folyó biz- tosítási időszakban esedékes díjak megfizetéséért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződés- be belépő alapbiztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítá- si díjat is – megtéríteni.

1.4. Kiegészítő fedezetek biztosítotti köre

Kiegészítő fedezetek vonatkozásában biztosítottnak minősül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiz- tosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja], aki a biztosí- tási esemény bekövetkezésének időpontjában a jelen szerződésben biztosított kockázatviselési címre beje- lentett személy.

1.5. Kedvezményezett

Kedvezményezett: a balesetbiztosítási szolgáltatásra jogosult személy.

1.5.1. A balesetbiztosítási események kedvezményezettje maga a biztosított, a biztosított baleseti halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányá- ban a biztosított törvényes örököse.

1.5.2. Szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatko- zattal jelölheti ki és a biztosítási esemény bekövetke- zéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a bizto- sított személy írásbeli hozzájárulása szükséges.

1.5.3. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezmé- nyezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettsé- get vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését fo- lyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kije- lölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatko- zatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

1.5.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.

1.6. Zálogjogosult

Épületbiztosítás vonatkozásában zálogjogosult az, aki/amely a szerződő alapbiztosítotti minőségében – szerződéskötéskor, vagy a szerződés tartama alatt – tett zálogkötelezetti nyilatkozata alapján a biztosító épületkárokkal kapcsolatos szolgáltatására jogosult, a nyilatkozatban meghatározott mértékig és feltételek- kel.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerződés – a szerződő fél által tett jog- nyilatkozat módjától függően – létrejöhet szóban, írás- ban, vagy a biztosító ráutaló magatartásával.

A szerződő által tett, a szerződés létrehozására irá- nyuló jognyilatkozat:

a) jelenlevők között – a biztosító tudomásszerzésé- vel – azonnal

b) távollevők között, a biztosítóhoz való megérke- zéssel

válik hatályossá.

2.2. Szerződő és biztosított szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, vala- mennyi olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biztosító – az előzetes kockázatelbírá- lás során, szóban közölt ajánlati nyilatkozat során, va- lamint írásban tett ajánlat esetén a szerződés részét képező ajánlaton, illetve annak mellékleteiben (pl. igényazonosító lap, szemlelap stb.) – kérdést tett fel.

2.2.1. A biztosító az igényazonosító lapon szereplő adatok bekérésével meghatározza a kockázatviselés tárgyát, felméri a biztosítási szükségleteket és igényeket, majd ennek megfelelő biztosítási ajánlat megtételét segíti elő. Amennyiben az igényfelmérés alapján fennálló valamely igényre a biztosító nem nyújt biztosítási vé- delmet, úgy arról figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződőt. A szerződő döntése, hogy az ajánlatra szűkített formában igényt tart-e. A szerződés csak abban az esetben jön létre, ha a szerződő az eredeti igényeitől eltérő szűkített ajánlatra igényt tart.

2.3. A kockázatvállalást megelőzően a biztosító jogosult a szerződő/biztosított által közölt információk ellenőrzé- sére, továbbá a biztosításra feladott vagyontárgy(ak) helyszíni szemlézésére, amelynek költségét a biztosí- tó maga viseli.

2.4. Szóban közölt ajánlati nyilatkozat

2.4.1. Szóban, telefonon keresztül közölt nyilatkozat alapján, távollévők között szerződéskötés kizárólag úgy lehet- séges, ha a szerződő ajánlatát – a biztosító által kife- jezetten erre a célra létrehozott és fenntartott – olyan telefonszámon tette meg, melynek erre a célra való

felhasználási lehetőségéről a biztosító előzetesen, nyilvános tájékoztatást tett közzé.

2.5. Írásban közölt ajánlati nyilatkozat

2.5.1. Távollévők között, írásban kötött szerződés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet papír alapon, amennyiben szerződő nyilatkozatát aláírta és az aján- lat a biztosítóhoz beérkezett.

2.5.2. Távollévők között, írásban kötött szerződés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet még a biztosító, vagy biztosításközvetítő által üzemeltetett olyan – in- formatikai és adatbiztonsági szempontból védett – elektronikus rendszerekben, internetes platformokon, amelyek alkalmasak:

a) a tartalom jognyilatkozat megtételét követő meg- változtathatatlanságának szavatolására,

b) a tartalom időkorlát nélküli visszaidézhetőségére,

c) a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevő személyének egyértelmű azonosításra,

amennyiben az ajánlatot a biztosító kifejezetten erre a célra kidolgozott nyomtatványának az ajánlattételhez szükséges tartalomnak megfelelő és teljes körű kitöl- tésével, a biztosító által előre rögzített és az ajánlatté- tel időpontjában hatályos díjszabása alapján teszik, ha az a biztosító által nyilvánosan meghirdetett xxx@xxxx.xx, elektronikus kapcsolattartásra létreho- zott elérhetőségre beérkezett.

2.5.3. Írásban közöltnek tekintendő a szerződéskötésre irá- nyuló ajánlatot tartalmazó elektronikus nyilatkozat, amennyiben a 2.5.2. pontban részletezett feltételeknek megfelelő elektronikus dokumentumot az ajánlattevő fo- kozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minősí- tett elektronikus aláírással látja el és az ajánlat a biztosí- tó nyilvánosan meghirdetett xxx@xxxx.xx elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére beérkezett.

2.5.4. Az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat ak- kor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik.

Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektro- nikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés tel- jesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül.

2.5.5. Elektronikus úton megkötött szerződés – ideértve az általános és a különös feltételeket – hozzáférhető a szerződő által regisztrált webfelületen megtalálható ügyfélportálon keresztül.

2.5.6. A szerződés megkötése során, elektronikus kommu- nikáció választása esetén – amennyiben az elektroni- kus kommunikáció e-mail útján valósul meg – a Bizto- sító visszaigazoló e-mail kérésével, vagy az ügyfél a biztosító által küldött visszaigazoló linkre kattintása révén ellenőrzi az ügyfél által megadott e-mail cím he- lyességét. A megadott e-mail címen csak abban az

esetben történhet kommunikáció, ha az e-mail cím helyességének ellenőrzése megtörtént.

2.6. Az ajánlattevő, ajánlatához annak megtételétől szá- mított 15 napig van kötve.

2.7. Biztosító a szerződő, szóban tett ajánlatát annak ha- tályosulásától, írásban tett:

a) papír alapú ajánlatát a biztosítóhoz történő beérke- zéstől,

b) elektronikus ajánlatát a biztosító által nyilvánosan meghirdetett xxx@xxxx.xx, elektronikus kapcsolat- tartásra létrehozott elérhetőségre történő beérke- zéstől

számított, 15 napon belül bírálja el.

2.7.1. Az írásban tett ajánlat beérkezésének időpontját a biztosító átvételi pecsétje, illetve elektronikus időpe- csétje igazolja.

2.8. A biztosító a szerződőt annak – szóban, vagy írásban tett – ajánlatára

a) az ajánlat elfogadása esetén a szerződés létrejöt- téről 5 munkanapon belül bizonyítható és azonosít- ható módon tájékoztatja. A szerződés az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az ajánlattétel hatá- lyosulásával, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoz- tatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lap tartalmával egyező adatokkal és a ha- tályos díjszabásnak megfelelően tették.

b) az ajánlat elutasítása esetén a beérkezéstől számí- tott 15 napon belül nyilatkozik.

2.8.1. A szerződő a szerződés létrejöttéről szóló tájékozta- tás kézhezvételétől számított 14 napon belül – indok- lás nélkül – felmondhatja.

2.9. Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is lét- rejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

2.9.1. Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tarta- lommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt át- adása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatel- bírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2.9.2. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés valamely lényeges kérdésben eltér jelen biztosítás feltételeitől, a biztosító a szerződés lét- rejöttétől számított 15 napon belül írásban javasolhat- ja a szerződési feltételeknek megfelelő módosítását.

2.9.3. Amennyiben a szerződő fél a biztosító módosító javas- latát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módo- sító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2.10. Amennyiben a rendelkezésre álló 15 napos kockáza- telbírálási idő alatt biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasít- hatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosí- tási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülmé- nyei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásá- hoz a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat a biztosí- tó az elutasítást, vagy a díj beérkezésének napját kö- vető munkanapon visszautalja.

2.11. A biztosító a létrejött szerződésről kötvényt/elektroni- kus kötvényt, vagy egyéb fedezetet igazoló dokumen- tumot állít ki.

2.12. Amennyiben a kötvény, illetve a fedezetet igazoló do- kumentum tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér és az eltérést a szerződő késedelem nélkül nem kifogásol- ja, a szerződés a kötvény, illetve a fedezetet igazoló do- kumentum tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lé- nyeges eltérésekre kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény, illetve a fedezetet igazoló dokumentum kiszolgáltatása- kor írásban, külön is felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

2.13. A biztosítási szerződést a biztosítási kötvény, vagy a fedezetet igazoló dokumentum, a biztosítás Általános, Xxxxxxx feltételei, továbbá a szerződő felek által tett nyilatkozatok, megállapodások, és záradékok együt- tesen alkotják.

3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

3.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az időpont, amelytől kezdődően a biztosí- tó átvállalja a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatokat. A kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerződés esetében indulhat meg.

3.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az ajánlattétel napját követő nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben kü- lön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változatlan tartalommal elfo- gadta vagy arra nem nyilatkozott.

3.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázat- viselésének kezdete az ajánlattétel során megadott idő- pont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az eset- ben indulhat meg, ha a biztosítási szerződés létrejön.

3.4. A biztosító a Különös feltételekben meghatározott egyes biztosítási események és egyes kiegészítő fe- dezetek tekintetében várakozási időt köt ki. Ezekben az esetekben az adott eseményre vonatkoztatott koc- kázatviselés a várakozási idő elteltét követően kezdő- dik. A várakozási idő pontos tartama az egyes esemé- nyek, illetve fedezetek kapcsán külön-külön kerül meghatározásra. A biztosító kockázatviselése a vára- kozási idő alatt bekövetkezett káreseményekre nem terjed ki.

3.4.1. A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, amennyiben a biztosított a biztosítási szerződés meg- kötésekor, az adott eseményre vonatkozó, legfeljebb 30 napon belül megszűnt és legalább 180 napig folya- matosan élő előzményszerződéssel rendelkezett bár- mely hazai biztosítónál.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ

ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

4.1. A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

4.2. A tartamon belüli biztosítási időszak egy év, a biztosí- tási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a következő biztosítási időszak első napja is egyben.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.1. Szerződő felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, a szerződés ilyen típusú mó- dosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Amennyi- ben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.

5.2. Amennyiben a szerződés tartama alatt szerződő a szerződés módosítását kezdeményezi, a módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a mó- dosítási igény a biztosítóhoz történő beérkezését kö- vető nap nulla (0.00) órájakor kezdődhet meg, amennyiben a biztosító a módosítási igényt annak biz- tosítóhoz történő beérkezésétől számított 5 munkana- pon belül elfogadta, arra ezen határidőig nem vála- szolt, vagy annak elutasításáról kifejezetten nem nyi- latkozott.

5.3. Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények- ről vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredménye- zik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül ja- vaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 na- pon belül nem válaszol, a szerződés a módosító ja- vaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javas- lat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelen- tős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

ÉRDEKMÚLÁS, LEHETETLENÜLÉS

6.1. Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlen- né vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, az érdek- múlás napjával a biztosító kockázatviselése és egy- ben a biztosítási szerződés vonatkozó része is – biz- tosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszűnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

6.1.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése le- hetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.1.2. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövet- kezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás ki- zárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszál- lásának következménye, és a vagyontárgy más jog- cím alapján már korábban is az új tulajdonos birtoká- ban volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállá- sa időpontjában esedékes biztosítási díjakért a koráb- bi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerző- dést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tu- domásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 na- pos határidővel felmondhatja.

FELMoNDÁS

6.2. A szerződő felmondást kezdeményezhet

• indoklás nélkül a szerződés létrejöttéről megküldött tá- jékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül,

• a biztosítási időszak végére, valamint

• bármelyik naptári negyedév végére.

6.2.1. A szerződés megkötését követően a biztosító a szer- ződés létrejöttétől számított 5 munkanapon belül bizo- nyítható és azonosítható módon értesíti a szerződőt a biztosítási szerződés létrejöttéről. A szerződő a tájé- koztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül a szerződést – indoklás nélkül – felmondhatja.

6.2.2. A biztosítási időszak végére (évfordulóra) kezdemé- nyezett felmondás esetén a felmondási idő 30 nap. Évfordulóra történő felmondás esetén a szerződés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási időszak utol- só napján, huszonnégy (24.00) órakor maradékjogok nélkül megszűnik.

6.2.3. Naptári negyedévre történő felmondás

A biztosítási szerződést a szerződő 30 napos felmon- dási határidővel, bármely naptári negyedév végére is felmondhatja. Abban az esetben, ha a szerződő a szer- ződést a naptári negyedév végétől számított 30 na- pon belül mondja fel, a felmondás a következő naptári negyedév végével esedékes, amelyről a biztosító a szerződőt írásban, postai, illetve az e-mail címmel rendelkező szerződőt elektronikus úton egyaránt tájé- koztatja. A szerződés és a biztosító kockázatviselése

a negyedév utolsó napján huszonnégy (24.00) órakor szűnik meg. A biztosítót a kockázatviselés utolsó nap- jáig járó díj illeti meg.

6.2.4. A biztosító felmondást kizárólag a biztosítási időszak végére, írásban kezdeményezhet. A felmondási idő 30 nap. Évfordulóra történő felmondás esetén a szer- ződés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási idő- szak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor mara- dékjogok nélkül megszűnik. A biztosító a szerződés felmondásáról szóló értesítést írásban, postai úton is megküldi a szerződő részére.

6.2.5. Az alapbiztosítás felmondása a teljes szerződés meg- szűnését eredményezi.

6.2.6. Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegé- szítő biztosítások, illetve a kiegészítő fedezetek akár külön-külön is felmondhatók mindkét fél által. Szerződő a kiegészítő fedezeteket igény szerint, a tartam során bármikor felmondhatja. A biztosító a kiegészítő fede- zeteket legalább 30 nappal a szerződés évfordulója előtt, írásban mondhatja fel. Ilyen esetben a szerződés a megszüntetett kiegészítő biztosítás, illetve fedezet nélkül marad hatályban.

A DÍJFlzETÉSl KÖTELEzETTSÉG ELMULASzTÁSA, RÉSzLEGES DÍJFlzETÉS

6.3. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elkül- désétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredmény- telen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosí- tó a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton ér- vényesíti. Szerződő előzetes felhatalmazása alapján a biztosító – jelen pont szerinti felhívási kötelezettsé- gének – jogosult a szerződő által megadott e-mail címre elektronikus levél formájában küldött értesítés útján eleget tenni.

6.3.1. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fi- zették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerző- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

6.3.2. Az alapbiztosítás megszűnésével a kiegészítő bizto- sítások és fedezetek is maradékjogok nélkül meg- szűnnek.

KÖzÖS MEGEGYEzÉS

6.4. A biztosítási szerződés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntethető. Utóbbi esetben a biztosítót a kocká- zatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.1. A KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTT- HONBIZTOSÍTÁS éves díjú. A biztosítás díját a bizto- sító az igényelt fedezetek, illetve a szerződéskötéskor alkalmazott kedvezmények figyelembevételével bizto- sítási időszakonként határozza meg.

7.1.1. Szerződő a biztosítási szerződés megkötésekor vá- lasztott preferenciái alapján az alábbi kategóriák te- kintetében jogosult kedvezményre:

- díjfizetés módja

- díjfizetés gyakorisága

- kárrendezés módja

- kapcsolattartás módja

- szerződéskötés módja

Az egyes kategóriákhoz tartozó konkrét szorzók érté- két a biztosító díjszabása tartalmazza, amely az aláb- bi elérhetőségen tekinthető meg: xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx.

7.1.2. Díjfizetés módja

A biztosítási díj fizethető csoportos beszedési megbí- zással, banki átutalással, online bankkártyás fizetéssel, illetve postai készpénz-átutalási megbízással (csekk). A díjfizetés módja alapján a biztosító díjkedvezményt alkalmaz.

7.1.3. Díjfizetés gyakorisága

Az éves díj havi, negyedéves, féléves részletekben is fizethető, gyakorisága a biztosítási szerződésben és a biztosítási kötvényen kerül meghatározásra. A díjfi- zetés gyakorisága alapján a biztosító díjkedvezményt alkalmaz.

7.1.4. Kárrendezés módja

A szerződéskötéskor lehetőség van elektronikus kárren- dezés választására. Az elektronikus kárrendezés kere- tében lehetőség van elektronikus kárbejelentésre, a kár- rendezéshez szükséges dokumentumok elektronikus csatolására, illetve a kárrendezés valamennyi szaka- szában tájékoztatás kérésére. Elektronikus kárrendezés választása esetén a biztosító díjkedvezményt alkalmaz.

7.1.5. Kapcsolattartás módja

A szerződés megkötése során a biztosító alapértelme- zettként lehetőséget biztosít a teljeskörű „papírmen- tes” kommunikációra.

Elektronikus kommunikáció választása esetén a szer- ződő és a biztosító közötti kapcsolattartás alapvetően elektronikus csatornákon és platformokon keresztül valósul meg. Szerződő a szerződés megkötéséhez, módosításához, fenntartásához, vagy felmondásához szükséges teendőket, továbbá a tartam során, a szer- ződéssel kapcsolatos valamennyi ügyintézését alap- vetően elektronikus formátumban, elektronikus csa- tornákon keresztül bonyolítja. A biztosító – hasonló módon – a szerződéssel kapcsolatos valamennyi szükséges dokumentumot (kötvény, indexértesítő-, díjértesítő-, felszólító- és egyéb levelek) a felmondás- ról szóló tájékoztatás kivételével, kizárólag elektronikus formátumban állítja elő, és elektronikus úton továbbít- ja a szerződőnek. Elektronikus kommunikáció válasz- tása esetén a biztosító díjkedvezményt alkalmaz.

7.1.6. Szerződés kötés módja

Az elektronikusan – nem papír alapon – kötött szerző- désekre a biztosító díjkedvezményt alkalmaz.

7.2. A szerződés megkötésekor alkalmazott kedvezmény jogalapjának (díjfizetés módja, díjfizetés gyakorisága, kárrendezés módja, kapcsolattartás módja) a tartam során történő módosítása díjváltozást eredményez. A szerződéskötés módja alapján alkalmazott kedvez- mény a tartam során nem változik.

7.3. Szerződő köteles a kötvényen meghatározott biztosí- tási díjat a szerződés szerinti gyakorisággal és díjfize- tési módon, legkésőbb az esedékesség időpontjában megfizetni.

7.4. A szerződő jogosult az általa a szerződéskötéskor, vagy a szerződés tartama alatt választott díjfizetési módot, díjfizetési gyakoriságot, kárrendezési módot és a kap- csolattartás módját megváltoztatni.

7.5. A biztosítás első díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.

7.6. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idő- szaknak az első napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatkozik.

7.7. A soron következő biztosítási időszakra vonatkozó dí- jat a biztosító köteles a biztosítási időszak megkezdése előtt legalább 60 nappal a szerződő tudomására hozni.

A BlzToSÍTÁSl DÍJ BlzToSÍTÓ ÁLTALl MÓDoSÍTÁSA

7.8. A biztosítási szerződés tartama alatt a biztosító a biz- tosítási díjat az alábbi esetekben módosítja:

a) a biztosítási tevékenységet érintő közterhek válto- zása esetén, továbbá

b) ha egy naptári évben a KöBE Minősített Fogyasz- tóbarát Otthonbiztosítási termék tényleges kárhá- nyada 45% alatti értéket vesz fel a biztosító kötele- zően felülvizsgálja a termék árazását, valamint

c) ha egy naptári évben a KöBE Minősített Fogyasz- tóbarát Otthonbiztosítási termék tényleges kárhá- nyada meghaladja az 55%-ot, a biztosító elvégez- heti a díjak felülvizsgálatát.

7.8.1. A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójával kerül sor. A biztosító a bizto- sítási díj jelen pont szerinti módosításáról, annak mér- tékéről és a díjváltozásról a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően, írásban értesíti a szerződőt.

7.8.2. A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület a KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHON- BIZTOSÍTÁS termék díjszabását hirdetményben jele- níti meg.

A hirdetmény a xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx ol- dalon érhető el.

7.9. Amennyiben szerződő a biztosító által közölt módosí- tásokkal a szerződést nem kívánja fenntartani, a szer-

ződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelő- zően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a so- ron következő biztosítási időszak első napjától a meg- változott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

DÍJFlzETÉSl KÖTELEzETTSÉG A SzERzŐDÉS MEGSzŰNÉSE ESETÉN

7.10. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszű- nésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvise- lése véget ért. Amennyiben az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet 5 munkana- pon belül visszatéríti.

7.11. A díjnemfizetéssel megszűnt biztosítási szerződést, a biztosítási díjnak a megszűnést követő, utólagos meg- fizetése nem helyezi újra hatályba.

7.12. A szerződés díjnemfizetéses megszűnését követő 120 napon belül a felek a szerződést közös megegyezés- sel, az elmaradt díj megfizetését követően, újra ér- vénybe helyezhetik (reaktiválás).

7.12.1. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helye- zés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerződés megszűnése és az újra érvénybe helye- zésének időpontja között eltelt időszakra.

8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerződésben az alapcsomag tekintetében vagyoncsoportonként, kiegé- szítő biztosítások tekintetében, pedig fedezetenként, illetve eseményenként külön-külön meghatározott összeg, amely a biztosító térítésének felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

8.2. Az alapcsomag kárbiztosítási elemeinek biztosítási összegét – a Különös feltételekben részletezett sza- bályok figyelembevételével – a szerződő határozza meg.

8.2.1. A túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében in- góságok esetében, a biztosítási összeg meghatáro- zásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása egyszerűsített lista mentén tör- ténjen. Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egy- szerűsített lista megadásával, az ingóságokra vonat- kozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megad- hatja. Az egyszerűsített ingóságlista a kárrendezési fo- lyamatban a kárösszeg megállapítása során is irányadó.

8.2.2. Alulbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény időpontjában az új értéken biztosított ingatlan vagy in- góság vagyoncsoport aktuális biztosítási összege ala- csonyabb, mint a vonatkozó vagyonkategória tényle- ges újraépítési, illetve újrabeszerzési újértéke.

Ilyen esetben a biztosító a kárt a biztosítási összeg és a káridőponti tényleges újérték arányában téríti meg

(pro-rata szolgáltatás). Az alulbiztosítottsági körül- ményt a biztosító ingatlan és ingóság vagyoncsopor- tonként külön-külön vizsgálja.

8.2.3. Túlbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény időpontjában az új értéken biztosított ingatlan vagy in- góság vagyoncsoport aktuális biztosítási összege ma- gasabb, mint a vonatkozó vagyonkategória tényleges újraépítési, illetve újrabeszerzési újértéke. A túlbizto- sítás tényének megállapításakor a biztosító a túlbizto- sítottság kezdő időpontjától keletkezett többletdíjat visszautalja a szerződőnek.

8.3. A megváltozott kockázati viszonyokkal összefüggő biztosítási összeg módosítását szerződő a biztosító- hoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat a biztosítási szerződés módosítá- sára vonatkozó kezdeményezésnek minősül, amelyet a biztosító jelen feltételek 5.2. pontja szerint bírál el.

8.4. Az alapcsomag biztosítási eseményei a vagyontár- gyakra minden időpillanatban teljes értékű fedezetet biztosítanak. A kiegészítő fedezetek vonatkozásában a biztosító a szerződésben rögzített összeg erejéig té- ríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbizto- sítást.

9. ÉRTÉKKÖVETÉS

9.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megőrzése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja az új értéken biztosított vagyoncsoportok biztosítási összegének értékkövető módosítását (inde- xálását), amely a biztosítási díj vonatkozó részének arányos változásával jár. A biztosító az indexálást a biztosítási szerződés alapbiztosításban érintett vala- mennyi, újértéken biztosított elemére érvényesíti.

9.1.1. Az értékkövetés nem vonatkozik az Értéktárgyak va- gyoncsoportra, az alapocsomagon belüli szolgáltatási limitekre, a kiegészítő biztosításokra, továbbá a fele- lősségbiztosítás kártérítési limitjére.

9.2. A soron következő biztosítási időszakra alkalmazott index bázisa minden évben szeptember 30-ig kerül megállapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelőző naptári évre vonatkoztatott fogyasztóiár-in- dex alapján.

9.3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyak előző időszakra vonatkozó biztosítási összege és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosí- tónak jogában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra kerekített napidíjhoz vezet.

9.4. A biztosító által megállapított index mértékéről, a biz- tosítási összeg értékkövető módosításáról, a díj válto- zásáról a biztosító legkésőbb 60 nappal a biztosítási időszak vége előtt írásban értesíti a szerződőt.

9.4.1. A biztosító az éves indexértesítőben felhívja a szerző- dő/biztosított figyelmét az egyszerűsített ingóságlista frissítésére. A visszaküldött frissített lista alapján a biztosító aktualizálja a vonatkozó biztosítási összeget. A biztosítási összeg esetleges módosítása a biztosí- tási díj változásával jár.

9.5. A biztosítási szerződés a következő biztosítási idő- szakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a szerződőnek azon- ban joga van arra, hogy jelen feltételek 6.2. pontja szerint felmondja szerződését.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

10.1. A KöBE MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHON- BIZTOSÍTÁS nem tartalmaz önrészesedést.

11. A SZERZŐDŐ / BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

TÁJÉKozTATÁSl KÖTELEzETTSÉG

11.1. Amennyiben a szerződést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig szerződő fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.

KÖzLÉSl KÖTELEzETTSÉG

11.2. A közlési kötelezettség egyaránt terheli a szerződő fe- let és a biztosítottat. Sem a szerződő, sem a biztosí- tott nem hivatkozhat olyan tényre, körülményre, úgy- szintén olyan tény, körülmény ismeretének hiányára, amelyet akár a szerződő, akár a biztosított elmulasz- tott bejelenteni annak ellenére, hogy tudnia kellett róla, és bejelentésre köteles lett volna.

11.3. Szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés meg- kötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges vala- mennyi információt megadni a biztosítónak, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Lényegesnek tekinthető mindaz az adat, körülmény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási ajánlattétel során adatkérés szerepel.

11.4. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megvála- szolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

11.5. A közölt adatok és információk ellenőrzését a biztosí- tó részére lehetővé kell tenni, az ellenőrzési lehetőség viszont nem mentesíti a szerződőt és a biztosítottat a közlési kötelezettség teljesítése alól.

VÁLTozÁSBEJELENTÉSl KÖTELEzETTSÉG

11.6. Szerződő és biztosított köteles a folyamatban lévő szerződés kockázatviselése szempontjából lényeges

körülmények változását 15 munkanapon belül, írás- ban bejelenteni a biztosítónak. Lényegesnek tekinthe- tő valamennyi olyan adat, információ, amelyet a bizto- sítási szerződés, illetve annak kapcsolódó dokumen- tumai (pl. kötvény stb.) tartalmaznak, különös tekintet- tel az alábbiakra:

a) szerződésben rögzített adatok megváltozása;

b) a jelen szerződésben biztosított vagyontárgyakra és/vagy biztosított kockázatokra korábban vagy je- len szerződés megkötését követően kötött további biztosítás;

c) a biztosított épület hasznos alapterületének 10%-át meghaladó mértékű változás;

d) a biztosított épület/épületgépészet jelentős mértékű átépítése vagy korszerűsítése;

e) a biztosított ingóság vagyon biztosítási összeget is érintő mértékű változása;

f) a szerződéskötéskor fennálló állapothoz képest a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövet- kezett változás;

g) a kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (pl. pos- tai vagy elektronikus levelezési cím) megváltozása;

h) amennyiben a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog, óvadék került bejegyzésre;

i) a biztosító kockázatviselését befolyásoló bármely további körülmény, tényező megváltozása.

KÖzLÉSl, VÁLTozÁSBEJELENTÉSl KÖTELEzETTSÉG MEGSzEGÉSE

11.7. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biz- tosító szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.8. A közlésre, illetőleg a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében sem a szerződő, sem a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, illetőleg beje- lentésre köteles lett volna.

11.9. Amennyiben a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbeje- lentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy sze- mély esetén nem hivatkozhat.

KÁRMEGELŐzÉSl KÖTELEzETTSÉG

11.10. Szerződő/biztosított kötelesek az adott helyzetben ál- talában elvárható magatartást tanúsítani a káresemé- nyek megelőzése, elkerülése érdekében, különös te- kintettel az alábbiakra:

a) Biztosított köteles a hatályos építési, építészeti elő- írásokat és hatósági szabványokat betartani, az azokban foglalt felülvizsgálati és rendszeres ellenőr- zési, ellenőriztetési kötelezettségének eleget tenni.

b) Biztosított köteles a biztosított épület elektromos hálózatának, a víz, a gáz, a szennyvíz, a csapadék- víz, a fűtési víz és gőzvezetékek, légkondicionáló berendezések, tűzvédelmi berendezések, az egyéb folyadékot szállító vezetékek, illetve a biztonság- technikai berendezések folyamatos karbantartásá- ról gondoskodni.

c) Biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak tele- pítésére, üzemeltetésére, védelmére, karbantartá- sára, tárolására vonatkozó szakmai előírásokat, il- letve a gyártóknak a fentiekre vonatkozó utasítá- sait, ajánlásait betartani.

d) Biztosított köteles a biztosított épületet, annak he- lyiségeit elhagyáskor szakszerűen lezárni, a rendel- kezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi és riasztó- berendezést üzembe helyezni.

e) Biztosított köteles az október 15. és április 15. kö- zötti időszakban, az esetlegesen üzemen kívül he- lyezett víz, fűtési és egyéb vezetékek szakszerű víztelenítéséről gondoskodni.

f) Biztosított köteles az épület lakatlanságának időtar- tama alatt ügyelni az épületek szakszerű lezárására, biztonsági berendezéseinek üzembe helyezésére.

g) Biztosított köteles megóvni a biztosított vagyontár- gyakat a lehetséges sérülésektől, rongálástól, elve- széstől.

h) Biztosított mindenkor köteles ügyelni a biztosított vagyontárgyak szakszerű lezárására, elzárására, illetve köteles ezek megfelelő őrzéséről gondos- kodni.

11.11. Mеntезül a biztoзító зzolgáltatáзi kötеlеzеttзégе alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztoзított, illеtvе a зzеrződő kármеgеlőzéзi kötеlеzеttзégénеk mеg- зzеgéзévеl okozta, azaz a kár mеgеlőzéзе érdеké- bеn nеm tanúзította az általában еlvárható maga- tartáзt.

KÁRENYHÍTÉSl KÖTELEzETTSÉG

11.12. Szerződő fél és a biztosított a biztosító alábbi előírá- sai, valamint a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, annak hiányában az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

11.12.1. Szerződő/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt a tudomásra jutást követően azonnal, de legkésőbb 10 munkanapon belül, bejelenteni a biztosítónak.

11.12.2. Szerződő/biztosított köteles a biztosító számára vala- mennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár mértékének megállapításához rendelkezésére áll.

11.12.3. Szerződő/biztosított köteles a biztosító számára a har- madik féllel szembeni visszkereseti igények érvénye- sítésének lehetőségét biztosítani és az ehhez szüksé- ges valamennyi okmányt, bizonylatot a biztosító ren- delkezésére bocsátani.

11.13. A közvetlen vészhelyzet elhárítását, illetve a kárese- mény előtti állapot helyreállítását a biztosítottnak kell kezdeményeznie, megszerveznie és bonyolítania, a lehetséges minőségi és műszaki megoldások közül az

adott körülményekhez képest leggazdaságosabban megvalósítható alternatíva választásával.

11.13.1. Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe eső szükséges költséget a biztosító – a bizto- sítási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

11.14. Mеntезül a biztoзító зzolgáltatáзi kötеlеzеttзégе alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztoзított, illеtvе a зzеrződő kárеnyhítéзi kötеlеzеttзégénеk mеg- зzеgéзévеl okozta, azaz a kár еnyhítéзе érdеkébеn nеm tanúзította az általában еlvárható magatar- táзt.

KÁRBEJELENTÉSl KÖTELEzETTSÉG

11.15. Biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése esetén a biztosított és/vagy a teljesítési segéd a tudo- másra jutást követően azonnal, de legkésőbb 10 mun- kanapon belül köteles értesíteni a biztosítót, egyben lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának (fede- zet, jogalap, összegszerűség) ellenőrzését.

11.15.1. A kárbejelentés személyesen, postai úton, telefonon és elektronikus úton is megtehető. A biztosító elektro- nikus kárbejelentési felülete a xxx.xxxx.xx webolda- lon, a Kárbejelentés menüpontban érhető el. A kárbe- jelentésnél használható e-mail cím: xxx@xxxx.xx.

11.16. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén szerződő/ biztosított köteles a biztosító rendelkezésre bocsátani minden olyan dokumentumot, iratot, okiratot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogalapjának, a biz- tosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek

és amelyekre vonatkozóan a kárfelvétel alkalmával a biztosító egyértelmű és pontos tájékoztatást adott. A kárbejelentéshez a kárrendezés módjától függően a 11.22., illetve a 11.23. pontban részletezett dokumen- tumokat kell csatolni.

11.16.1. A szerződő/biztosított/károsult a biztosítási esemény elbírálásához szükséges dokumentumokat személye- sen, postai úton, vagy elektronikus formában is eljut- tathatja a biztosítónak. A biztosító kárrendezéssel kap- csolatos e-mail címe: xxx@xxxx.xx.

11.17. Mindazon következményi károk, melyeket szerződő/ biztosított vagy teljesítési segédei a káreseménnyel kapcsolatos információk, okmányok késedelmes át- adásával vagy visszatartásával okoztak, a biztosítot- tat terhelik.

11.18. A káreseménnyel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére be kell jelenteni.

11.19. Tűz vagy robbanás bekövetkezésekor a biztosított kö- teles a keletkezett kárt a tűzrendészeti hatóságnak is bejelenteni.

11.20. Betöréses lopás, rablás, besurranás, rongálás, vanda- lizmus biztosítási esemény bekövetkezésekor a bizto- sított köteles a káresemény helyszíne szerinti illeté- kes rendőrhatóságnál feljelentést tenni.

11.21. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő fél, illetve a biztosított kárbe- jelentési kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, a szükséges felvilágosítás nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjá- ból lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

GYoRSÍToTT KÁRRENDEzÉS

11.22. 100.000 Ft alatti károk esetén a biztosító gyorsított kár- rendezésre biztosít lehetőséget. A gyorsított kárren- dezés ügyintézési határideje 5 munkanap. A gyorsí- tott kárrendezés feltételei:

- a bejelentett kártérítési igény 100.000 Ft alatti,

- a bejelentés alapján a biztosítási esemény jogalapja tisztázott,

- a bejelentés során visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint

- elemikárok esetén a meterológiai adatok alátámaszt- ják a bejelentésben foglaltakat.

A gyorsított kárrendezés további feltétele, hogy a ká- rosult a kárbejelentés során, vagy a biztosító a beje-

lentést követő megkeresésére elfogadja a kár gyorsí- tott kárként való rendezését, és a biztosító rendelkezé- sére tudja bocsátani a kár rendezéséhez szükséges adatokat, információkat, dokumentumokat.

11.22.1. A gyorsított kárrendezés folyamatához az alábbi táb- lázatban megadott dokumentumok megküldése szük- séges.

11.22.2. Amennyiben az ügyintézési határidő alatt megállapítást nyer, hogy a kár mértéke meghaladja a 100.000 Ft-ot a biztosító a károsultat telefonon, vagy e-mailben érte- síti, a gyorsított kárrendezés akadályoztatásáról. Az értesítés során felhívja figyelmét, a szemlés kárren- dezés szabályaira.

A GYORSÍTOTT KÁRRENDEZÉS FOLYAMATÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

BiitOsítási esemény		Térítési limit		Siemle nélküli (gyOrsítOtt) kár		BeküldendŐ dOkumentumOk
Elеmi károk	Tűz			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Füst- és koromszennyezés			150.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Robbanás			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Villámcsapás			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Villámcsapás másodlagos hatása			100.000	Ft-ig	fotó(k), szakvélemény, javítási számla
	Vihar			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Felhőszakadás			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Jégverés			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Hónyomás			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Árvíz			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Földrengés			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Idegen jármű ütközése			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Idegen tárgy rádőlése			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
Alap kockázatok	Vízkár (bеázáз, kívülről érkеző víz, vеzеtékез vízkár, еlfolyt víz)			100.000	Ft-ig
	vezetékes vízkár			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	beázás			100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	elfolyt víz	200.000	Ft	100.000	Ft-ig	1 évre visszamenőleg illetékes vízszolgáltató által kiállított számla
	Веtöréзез lopáз, rabláз, bезurranáз
	betöréses lopás			100.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés
	rablás			100.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés
	besurranás			100.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés
	Rongáláз, vandalizmuз			100.000	Ft-ig
	rongálás			100.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés, fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	vandalizmus			100.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés, fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Üvegtörés			100.000	Ft-ig	fotó(k), javítási számla
	Felelősségbiztosítás			100.000	Ft-ig	felelősség elismerő nyilatkozat
Elnеvеzéзükbеn зztеndеrd kiеgéзzítő fеdеzеtеk	Értéktárgy kiegészítő biztosítás (200.000 Ft érték felett)			100.000	Ft-ig	fotó(k), rendőrségi feljelentés, helyreállítási számla
	Készpénz kiegészítő biztosítás	100.000	Ft	100.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés
	Különleges üveg	200.000	Ft	100.000	Ft-ig	számla, fotó, esetleg árajánlat
	Dugulás-elhárítás költségei	50.000	Ft	50.000	Ft-ig	biztosított nevére, a kockázatviselési címre kiállított számla
	Építés-, szerelésbiztosítás	500.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Lakóépületek rejtett hibáiból eredő károk	500.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Épülettartozékok lopása	1.000.000	Ft	100.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés
	Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk	50.000	Ft	50.000	Ft-ig	szolgáltatói igazolás, fotó
	Graffiti	50.000	Ft	50.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés, fotó, árajánlat
	Klímaberendezés biztosítás	300.000	Ft	100.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés, fotó, árajánlat
	Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása	100.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), pótlást, javítást igazoló számla
	Kerti bútor	200.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), rendőrségi feljelentés, helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Kerti dísznövénybiztosítás	200.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), rendőrségi feljelentés, újratelepítést igazoló számla
	Lábon álló növényzet biztosítása	200.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), rendőrségi feljelentés, újratelepítést igazoló számla
	Sporteszköz és sportfelszerelés	300.000	Ft	100.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés, számla
	Hobbi -és kisállatbiztosítás	200.000	Ft	100.000	Ft-ig	állatorvos által kiállított igazolás és számla, oltási könyv
	Síremlék és kegyeleti biztosítás	200.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), rendőrségi feljelentés, javítási számla
	Okos eszközök biztosítása (beleértve okos otthon eszközök)	100.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), pótlást, javítást igazoló számla vagy árajánlat
	Elmaradt bérleti díj biztosítás	100.000	Ft	100.000	Ft-ig	lakhatatlanná válás igazolása, bérleti szerződés
	Elveszett okmányok pótlása	50.000	Ft	50.000	Ft-ig	az okmányok pótlását igazoló számla
	Balesetbiztosítás			100.000	Ft-ig	orvosi dokumentáció • baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizonyítvány;
	Munkanélküliség biztosítás	legfeljebb 6 havi bizt. díj		100.000	Ft-ig	munkaviszony, munkanélküliként nyilvántartásba vétel igazolása
Nеm зztеndеrd kiеgéзzítő fеdеzеtеk	Babakocsi törés	100.000	Ft	100.000	Ft-ig	baleseti igazolás, árajánlat vagy számla
	Belvíz	500.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Bankkártya elvesztése	50.000	Ft	50.000	Ft-ig	kártyaletiltás/újraigénylés költségének banki igazolása
	Nyitvahagyott nyílászárón beáramló csapadék	100.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Szabadban tárolt ingóságok	100.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), rendőrségi feljelentés, árajánlat vagy számla
	Közmű kimaradás (legfeljebb 10 napra)	napi 5.000	Ftt	50.000	Ft-ig	közműszolgáltató igazolása a szolgáltatás kimaradásáról
	Kutyaharapás	30.000	Ft	30.000	Ft-ig	a kutyaharapást igazoló orvosi dokumentáció
	Temetési hozzájárulás	100.000	Ft	100.000	Ft-ig	baleseti eredetű halál orvosi igazolása
	Szélturbina	500.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), rendőrségi feljelentés, helyreállításra vonatkozó árajánlat
	Garázsban tartott jármű	1.000.000	Ft	100.000	Ft-ig	fotó(k), forgalmi engedély, érvényes KGFB, casco igazolása
	Iskolai lopás, rablás	50.000	Ft	50.000	Ft-ig	rendőrségi feljelentés
	Gyermekfelügyelet • gyermekfelügyelet költsége – legfeljebb 5 napra • 15 napot meghaladó gyógykezelés esetén – legfeljebb 100 napra	napi 5.000 napi 1.000	Ftt Ftt	100.000	Ft-ig	orvosi dokumentáció, számla, NAV bejelentés

SzoLGÁLTATÁS lGÉNYLÉSE

11.23. A biztosító a bejelentett szolgáltatási igények elbírálá- sához a szolgáltatásra való jogosultság, a jogalap, va- lamint a biztosítási szolgáltatás mértékének megálla- pításához szükséges dokumentumokat jogosult be- kérni az alábbiak szerint:

11.23.1. Jogosultság:

• kitöltött kárbejelentő lap;

• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata;

• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok;

• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére törté- nő kifizetés engedélyezéséről;

• kedvezményezetti jogosultságot és azonosíthatósá- got igazoló okiratok;

• felelősségi kárigényt/károkozást elismerő dokumen- tum;

• bérleti szerződés, kölcsön szerződés, felelős őrzésre vonatkozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdono- sának megnevezésével);

• aláírási címpéldány;

• TAJ-kártya;

• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/ká- rosult jár el saját nevében;

• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilat- kozat;

• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés;

• gyámhatósági rendelkezés;

• munkaszerződés;

• xxxxxxxxxxxxxxxxxxx igazoló dokumentum.

11.23.2. Jogalap:

A biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek pontos tisztázásához szüksé- ges dokumentumok:

• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k);

• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mér- tékét igazoló dokumentumok;

• a biztosítási szerződésben foglalt feltételek teljesü- lését bizonyító dokumentum;

• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosí- tási esemény körülményeiről;

• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelke- zésre álló jegyzőkönyvek másolata;

• tűz- és robbanás kár tűzvédelmi hatóságnál történő bejelentésének tényét igazoló okirat;

• az eljáró tűzvédelmi hatóság/tűzvizsgáló által kiállí- tott hatósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tűzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyző hatá- rozata;

• betöréses lopás, rablás, besurranás, rongálás, épü- lettartozékok, illetve klímaberendezés lopása, vanda- lizmus, graffiti esetén a rendőrségi jegyzőkönyv má- solata;

• büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bí- róság által hozott határozat;

• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben közigazgatási, állategészségügyi vagy más ha- tósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagát képező iratok;

• hatósági igazolás (kéményseprő, vízmű, áramszol- gáltató, mobil/vezetékes telefonszolgáltató, internet- szolgáltató, árvízvédelmi,);

• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentu- mok;

• tanúk nyilatkozatai;

• kisállat Egészségügyi könyv (oltási könyv), állator- vosi igazolás;

• baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv;

• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása;

• bérleti szerződés;

• dugulás elhárítására vonatkozó, a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla;

• garázsban tartott jármű károsodása esetén forgalmi engedély, érvényes KGFB és casco szerződés iga- zolása.

11.23.3. Szolgáltatási összeg:

11.23.3.1. Vagyoni károk:

• összegszerűen meghatározott szolgáltatási igény;

• bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét, illetve annak járulékos költségeit igazoló dokumentumok, számlák;

• egyedi, csak néhány vagyontárgyat érintő károk ese- tén a károsodott vagyontárgyak azonosításához azok típusának megnevezése;

• károsodott vagyontárgyak értékét/meglétét igazoló do- kumentumok (számla, blokk, bizonylat, szerződés stb.);

• szakvélemény (szerviz, zár- és nyomszakértő, talaj- mechanikai, geológiai stb.), igazságügyi szakértői vélemény;

• műszaki terv, műszaki leírás;

• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalkuláció;

• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészről;

• távfelügyeleti szerződés, riasztási napló, kivonulási jegyzőkönyv;

• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok;

• típus- és eredet igazoló okmány (beszerzési szám- lák, nyugták, garanciajegyek, adásvételi szerződés, biztosított vagyontárgyak fotói, amennyiben ilyen ké- szült);

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erőforrások használata során keletkezett költ- ségek igazolására alkalmas dokumentumok;

• egy évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számla.

11.23.3.2. Személysérüléses biztosítási események:

• orvosi szakvélemény másolata;

• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén), vagy ambuláns lap másolata;

• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi je- lentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetőleg az egészségká- rosodás mértékének igazolásával, röntgenleletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai);

• a biztosított biztosítási eseménnyel és a kórelőzmé- nyi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentu- mai (házi-, üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást iga- zoló iratok, dokumentumok);

• a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel, vagy

annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult ti- toktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján).

11.24. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a be- csatolt iratokat, dokumentumokat ellenőrizheti, illetve a kárigény elbírálásához egyéb iratokat és dokumen- tumokat maga is beszerezhet.

11.25. A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatá- rozásához szükséges, valamint amely dokumentum benyújtásáról a kárfelvétel során a szerződő/biztosított számára egyértelmű és pontos tájékoztatást adott.

Amennyiben a biztosító a kárfelvétel alkalmával nem adott tájékoztatást a benyújtandó dokumentumok kö- réről, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozással, hogy az ügyfél nem csatolt bizo- nyos, kizárólag az általános szerződési feltételekben előírt dokumentumokat.

Amennyiben az ügyfél a biztosítási összeg meghatá- rozásakor az egyszerűsített ingósági listát alkalmazta, a kárrendezés során a biztosító az abban foglaltakat tekinti irányadónak.

A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékessé- gét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében in- dult szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, il- letve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltéte- les ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljá- ból történő felfüggesztésről szóló, illetve további jog- orvoslattal nem támadható eljárást megszüntető hatá- rozata meghozatalához a biztosító nem kötheti.

11.26. A biztosított illetőleg a károsult – a fentiekben részle- tezett dokumentumok körén túl – jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal tör- ténő igazolására is a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvénye- síthesse.

11.27. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító az Országos Meteorológiai Szolgálat által mért és hitele- sített, de közvetlenül a Macro Expert Kft. által továbbí- tott adatok alapján ellenőrzi. A károsodott vagyontár- gyat a biztosító – az általa megbízott szakértővel – minden esetben bevizsgáltatja. A biztosítási ese- ményt a biztosító a szolgáltató, illetve a szakértő által kiállított szakvélemény figyelembevételével bírálja el.

A biztosító a biztosított számára ellenbizonyítási lehe- tőséget biztosít.

EGYÜTTMŰKÖDÉSl KÖTELEzETTSÉG

11.28. A szerződés fennállása alatt a biztosító jogosult a fen- tiekben részletezett biztosított vagyontárgyakra vo- natkozó kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek végrehajtását és betartását, továbbá a biztosított va- gyontárgyak állapotát – szükség esetén valamely szakhatósággal együttműködve – a helyszínen a szerződés tartama alatt bármikor ellenőrizni.

11.29. A biztosító jogosult a sérült vagyontárgyak szemléjé- re, szükség esetén pótszemlét, illetve a helyreállítást, javítást követően ismételt ellenőrzést tarthat.

ÁLLAPoTMEGŐRzÉSl KÖTELEzETTSÉG

11.30. A káresemény helyszíni szemléjének megkezdéséig, de legkésőbb a káresemény bejelentését követő 5 munkanapig, a káresemény helyszínén legfeljebb csak a kárenyhítéshez elengedhetetlenül szükséges mértékű változások eszközölhetők.

11.31. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű vál- toztatás miatt a biztosító számára a fizetési kötele- zettség elbírálása szempontjából lényeges körülmé- nyek tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.

A BlzToSÍToTT VAGYoNTÁRGY MEGKERÜLÉSE

11.32. Amennyiben a betörés, lopás- vagy rabláskár megté- rítését követően az eltulajdonított vagyontárgy meg- kerül, ezt a biztosított a tudomásra jutástól számított 10 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosító- nak. Köteles továbbá nyilatkozni arról, hogy a megke- rült vagyontárgyra igényt tart-e.

11.32.1. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgyra igény tart, köteles visszatéríteni a biztosítónak a kifi- zetett szolgáltatást, illetve annak a betöréssel, lopás- sal vagy rablással közvetlenül összefüggésben szük- ségessé vált – helyreállítási költséggel csökkentett – részét.

11.32.2. Amennyiben a biztosított nem tart igényt a megkerült vagyontárgyra, köteles azt a biztosítónak haladéktala- nul átadni.

12. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

A BlzToSÍTÓ TÁJÉKozTATÁSl KÖTELEzETTSÉGE

12.1. A biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:

a) a szerződés adatairól – a szerződő ilyen irányú megkeresésekor, haladéktalanul;

b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról – a károsult ilyen irányú megkeresésekor haladéktala- nul, illetve a kárrendezés tartama alatt, rendszere- sen;

c) a folyamatban lévő kifizetésekről, illetve ezek eset- leges akadályairól – az akadály felmerülésekor ha- ladéktalanul.

12.1.1. A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egy- értelmű és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződés kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól, a biztosítási szerződés jellemzőiről.

A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatá- si kötelezettsége irányadó a fenti adatokban a szerző- dés tartama alatt bekövetkezett változás esetén is.

A kárrendezési folyamatok nyomonkövete érdekében a biztosító a kár státuszáról, aktuális információkról e-mailben tájékoztatja a károsultat.

A biztosító tételesen bemutatja a károsult ügyfél szá- mára, hogy az általa felajánlott kártérítési összeget mi alapján határozta meg.

A biztosító az ügyfél kérésére lehetőséget biztosít ré- szére a kárrendezési folyamathoz közvetlenül kap- csolódó dokumentumok megismerésére.

Amennyiben olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elő, amely nem teszi lehetővé az 5 munkanapon belül történő kárszemlét, a biztosítónak ezt a saját weblap- ján haladéktalanul közzé teszi.

SzoLGÁLTATÁSl KÖTELEzETTSÉG

12.2. A biztosítási szerződésben részletezett vagyoncso- portokba sorolt biztosított vagyontárgyak biztosítási események által okozott kárait a biztosító az alábbiak figyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) ingatlan vagyoncsoport: káridőponti új értéken szá- mított javítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;

b) ingóság vagyoncsoport: káridőponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak vagyoncsoport: káridőponti valósá- gos értéken.

12.2.1. A kiegészítő fedezetek vonatkozásában a biztosító a szerződésben rögzített összeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást.

12.2.2. A kárrendezés lefolytatása során a biztosító részéről felmerülő költségeket teljes mértékben a biztosító vi- seli, a szerződő részére nem hárít át a kárrendezési folyamat bármely eleméért külön költséget.

12.3. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti.

A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridő- ponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meg- határozásakor a biztosító figyelembe veszi ezen ré- szek felhasználhatóságát a helyreállítás során.

Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti újraépítésének, vagy újrabeszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a vagyontárgy újraépí- tési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.

12.4. Az új érték megállapításának alapja a károsodott épü- lettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezett- ségű épület, építmény átlagos újraépítési költsége, in- góságoknál az újrabeszerzési érték.

12.5. Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötelezett- sége a sérült felületek kijavításának, helyreállításának költségeire vonatkozik. Megtéríti azonban a biztosító a teljes helyiség felületének helyreállítását, ha a helyi- ség mennyezete és egyik azonos kivitelezésű oldalfa- la sérül, vagy két azonos kivitelezésű oldalfala sérül. Burkolatokkal borított felület teljes egészének újrabur- kolását kizárólag csak abban az esetben fedezi a biz- tosító, ha a károsodás mértéke meghaladta az 50%-ot.

12.6. Bérlemények károsodása esetén a biztosító a bérlő által kötött biztosítás alapján a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosí- tott bérlő, azért jogszabály, vagy a bérleti szerződés alapján felelősséggel tartozik.

12.7. A biztosító a biztosítási összegen belül valamennyi biztosítási esemény vonatkozásában megtéríti a bon- tási és a szállítási költségeket.

12.7.1. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító az ingatlan vagyoncsoport biztosítási összegének maxi- mum 5%-áig a biztosított vagyontárgy károsodásával összefüggésben a biztosítottat terhelő alábbi esetek igazolt és indokolt, illetve szükséges mértéket meg nem haladó költségeit:

a) rom és törmelék eltakarítás és lerakás, vagy meg- semmisítés költségei;

b) a kárhelyszín megtisztítási és egyszeri takarítási költségei;

c) tervezés és hatósági engedélyezés költségei;

d) ideiglenes lakás bérleti díjának költsége;

e) költözési költségek.

Az d) pontban megjelölt költségeket a kiköltözéstől a visszaköltözésig terjedő tartamra, de maximum 180 napra vonatkozóan téríti a biztosító, amennyiben a biz- tosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja.

12.8. A Biztosító vállalja, hogy közötte és a károsult ügyfél között csak abban az esetben jöhet létre egyezség, amennyiben az ügyfél

• a biztosító által felajánlott kártérítési összeget vitatja és

• a szerződéskötéskor elfogadta a biztosító által aján- lott biztosítási összeget és a kár bekövetkezési idő- pontjáig felajánlott indexálásokat.

12.9. Kiemelt kár bekövetkezése esetén a biztosító megha- tározott személyi kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, aki a károsultat végig vezeti a kárrendezési folyamat lépésein és akitől a károsult a kárrendezési eljárásról folyamatosan tájékoztatást kap.

12.9.1. A Biztosító kárelőleget folyósít az alábbi esetekben:

• a károsult életkörülményeit (mindennapi lakhatását) veszélyeztető káresemény bekövetkezésekor, gyor- sított eljárásban, 5 munkanapon belül;

• kárfelülvizsgálat szükségessége esetén a károsult kérésére, a kárszemlét követő 3 munkanapon belül, a további kár keletkezését megelőző munkálatokra szükséges összeg mértékéig, figyelembe véve a le- hetséges maximális kárkifizetés összegét.

12.10. Szolgáltatás teljesítése

12.10.1. A biztosító szolgáltatásait forintban a kárbejelentéssel egyidejűleg megadott bankszámlaszámra, vagy lak- címre történő utalással teljesíti.

12.10.2. Az alapcsomag tekintetében a biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási összeget nem csökkenti.

12.11. Balesetbiztosítási esemény, illetve a kiegészítő fede- zetcsomagokban vállalt biztosítási események bekö- vetkezése esetén, a biztosító legfeljebb az adott biz- tosítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fizeti meg, a Különös feltételekben részletezett szabályok alapján.

A SzoLGÁLTATÁSl KÖTELEzETTSÉG KoRLÁTozÁSA

12.12. Ajánlott négyzetméter egységárak alkalmazásával létrejött szerződés esetében, amennyiben a kárese- mény időpontjában a szerződő által meghatározott és a biztosítási szerződésben megjelölt hasznos alapte- rület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapte- rülete (alulbiztosítottság), úgy a biztosító a fentiekben részletezett károkat, költségeket, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában téríti.

12.13. A szerződő a biztosító által ajánlott négyzetméter egy- ségárakkal kalkulált biztosítási összegtől eltérő bizto- sítási összegre is megkötheti a biztosítást. Ilyen eset- ben a biztosító a káresemény bekövetkezésekor min- dig vizsgálja az alulbiztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós érték arányában nyújtja.

12.14. A szolgáltatási összegből minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb hely- ről visszaigényelhető, vagy egyéb módon megtérült összeg.

12.15. Amennyiben a biztosító a biztosított által kezdemé- nyezett megoldásnál gazdaságosabb, de azzal minő- ségileg és műszakilag is egyenértékű, más megoldást javasol a keletkezett kár enyhítésére, illetve helyreál- lítására, de a biztosított ettől eltér, az esetleges több- letköltségeket a biztosító nem téríti meg.

12.16. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott ká- rokat a biztosító a Különös feltételek 6.1.2.2. pontjá- ban, valamint a Függelékben meghatározott korláto- zások figyelembevételével téríti.

A SzoLGÁLTATÁSl KÖTELEzETTSÉG HATÁRlDEJE

12.17. A biztosító a kárbejelentést követő maximum 2 mun- kanapon belül felveszi a kapcsolatot az ügyféllel, és a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belüli idő- pontot ajánl a kárszemlére. Amennyiben a biztosító

gyorsított kárrendezést alkalmaz, annak ügyintézési határideje legfeljebb 5 munkanap.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a kárszemlét, vagy a káresemény elbíráláshoz szükséges utolsó do- kumentum beérkezésétől számított 5 munkanapon belül teljesíti.

12.18. A kárigény elutasítására a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges – a kárigény elbírálása szempontjából re- leváns – dokumentum beérkezését követő 10 munka- napon belül kerül sor. Az elutasításban részletes, in- doklással alátámasztott, az általános szerződési felté- telekre való pontos hivatkozást és szó szerinti idézést tartalmazó írásos tájékoztatást nyújt a károsult vala- mennyi követelésére vonatkozóan, mely tartalmazza, hogy a bejelentett kár mely, a biztosítási szerződés- ben meghatározott kockázatra vonatkozik, és azt a biztosító pontosan milyen okból nem tekinti kárkifize- tésre jogosult káreseménynek.

KÖzREHATÁS

12.19. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási ese- ményen kívül egyéb, más tényező is közrehatott, a biz- tosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mér- tékben az a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.

13. MENTESÜLÉS

13.1. Mеntезül a biztoзító зzolgáltatáзi kötеlеzеttзégе alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogеllеnезеn, зzán- dékoз vagy зúlyoзan gondatlan magatartáззal

a) a зzеrződő fél vagy a biztoзított;

b) a vеlük közöз háztartáзban élő hozzátartozó- juk, érdеmi vеzеtéзrе jogoзult tagjuk, alkalma- zottjuk, mеgbízottjuk; vagy

c) a biztoзított jogi зzеmély ügyvеzеtéзénеk vagy зzakmai vеzеtéзénеk vеzеtő bеoзztáзú tiзzt- зégviзеlőjе vagy a biztoзított vagyontárgy kе- zеléзérе jogoзított tagja, munkavállalója vagy mеgbízottja okozta.

13.2. Mеntезül a biztoзító зzolgáltatáзi kötеlеzеttзégе alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztoзított, illеtvе a зzеrződő kármеgеlőzéзi vagy kárеnyhítéзi kötе- lеzеttзégénеk mеgзzеgéзévеl okozta, azaz a kár mеgеlőzéзе, еnyhítéзе érdеkébеn nеm tanúзította az általában еlvárható magatartáзt.

14. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

14.1. Nеm téríti a biztoзító azokat a károkat, amеlyеk oka közvеtlеnül, vagy közvеtvе, еgéзzbеn, vagy réзzbеn:

a) nuklеáriз robbanáзból, illеtvе nuklеáriз зugár- záзból еrеdő езеményеk;

b) háború, polgárháború, зztrájk, fеlkеléз, lázadáз, zavargáз, tеrroriзta cзеlеkmény miatt bеkövеt- kеző károk.

15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

MEGTÉRÍTÉSl lGÉNY

15.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté- rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biz- tosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kéré- sére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költsé- gek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összeg- ből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

15.2. A biztosított köteles a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges valamennyi okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

ToVÁBBl RENDELKEzÉSEK

15.3. Jelen biztosítási szerződésre az Általános és a Külö- nös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a

16.3. pontban részletezett eltérésekkel a Ptk.-t, a biz- tosítási szerződés alapján létrejött biztosítási jogvi- szonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

15.4. Az Általános és Xxxxxxx feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.

15.5. Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett igé- nyek öt (5) év alatt évülnek el. Az ötéves elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

a) biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor;

b) biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó irat biztosítóhoz történt beérkezését követő 6. na- pon;

c) biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyi- ben a biztosító által igényelt irat, információ, doku- mentum elmarad, a biztosító által ennek teljesíté- sére meghatározott határnapot követő napon, határ- idő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 31. napon;

d) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

15.6. Jelen biztosítási szerződés kapcsán esetlegesen fel- merülő panaszokat a biztosító személyes ügyfélszol- gálati irodájához lehet benyújtani, szóban (személye- sen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektro- nikus levélben):

Központi ügyfélszolgálat: 1062 Bp., Lehel u. 1/A. Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxx@xxxx.xx

15.7. A biztosítási szerződés, illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére a fogyasztó írásban pa- naszt nyújthat be a Pénzügyi Békéltető Testülethez. A biztosító a KöBE Minősített Fogyasztóbarát Otthon- biztosítás vonatkozásában a Pénzügyi Békéltető Tes- tület eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljá- rásban hozott határozatnak aláveti magát.

Székhelye: MNB 1013 Bp., Krisztina krt. 55. Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefonszám: x00-00-000 776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításá- nak feltétele, hogy a fogyasztó előzetesen a biztosító- val közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

15.8. A fogyasztóvédelmi rendelkezések feltételezett meg- sértése esetén a fogyasztónak panaszát először a biztosítóhoz kell benyújtania a 15.6. pontban részlete- zett módon és elérhetőségeken. Amennyiben a fo- gyasztó a biztosítóhoz beterjesztett panaszára nem kapott választ, a panasz kivizsgálása nem a vonatko- zó jogszabályok szerint történt, vagy a fogyasztó a biztosító válaszából egyéb fogyasztói jogot sértő kö- rülményt vélelmez, a fogyasztó az MNB-hez fordulhat panasszal.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: x00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.9. A fentiekben részletezett lehetőségeken túl a felek bí- rósághoz is fordulhatnak, illetve fogyasztónak nem minősülő fél csak bírósághoz fordulhat.

15.10. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Székhelye: 1013 Bp., Krisztina krt. 55. Levelezési cím: H-1850 Budapest Telefon: x00-0-000-0000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00-00-000-000

Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.11. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosí- tóval kötött szerződéseire vonatkozik.

15.12. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással

összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

15.13. A 15.12. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

15.14. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbizto- sító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevé- kenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

15.15. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezeléséről és védelméről szó- ló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájá- rulásával kezelheti.

15.16. Jelen szerződés kapcsán az ügyfél személyes adatai- nak, továbbá egészségi állapotával összefüggő ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelőzően adja meg.

15.17. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.18. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elenged- hetetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél meg- valósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adatokat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

15.19. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad.

15.20. A Bit. 138. § (1) bekezdés alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszá- molási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügye- lővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóható- sággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhiva- tallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gép- járművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igaz- gatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű ja- vítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítő adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli biztosító szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, il- letve a káresetek igazolásának részletes szabályai- ról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) (…)

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megje- lölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megisme- résére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

15.21. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottai- ra is kiterjed.

15.22. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsá- gi szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

15.23. A biztosító a 15.20. illetve a 15.22. pontokban, a Bit. a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatá- rozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

15.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, vala- mint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus- finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kap- csolódó kötelezettségét teljesíti.

15.25. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötele- zettségének tesz eleget.

15.26. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intéz- ménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját.

15.27. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

15.28. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban a személyes adatok védelmének megfe- lelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdé- sében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.

15.29. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

15.30. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- ből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyele- téről szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történő adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosí- tó a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.

15.31. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szer- ződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződé- sekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (to- vábbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által

– a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekez- désben meghatározott adatok vonatkozásában.

15.32. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

15.33. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól,

azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá

– az érintett személyes adatainak továbbítása esetén

– az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

15.34. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és törlését.

15.35. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

15.36. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtá- sától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsá- ga kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelme- zőt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapít- ja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot ko- rábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a til- takozási jog érvényesítése érdekében.

15.37. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.

15.38. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év eltel- tével, a különleges adatnak, vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év el- teltével törölni kell.

15.39. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

15.40. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

15.41. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött

szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.42. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

15.43. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üz- leti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

16. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS

A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

16.1. A KöBE Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítása magyarországi biztosítási piacon kialakult szokásos szerződés gyakorlattól nem tér el lényegesen.

16.2. Jelen feltételek a XxXX Xxxxxxxxxxxxxxxx korábbi felté- teleihez képest az alábbi lényeges eltéréseket tartal- mazzák:

a) Az alapcsomag biztosítási eseményei (Elemi károk: Tűz, Füst és koromszennyezés, Robbanás, Villám- csapás, Villámcsapás másodlagos hatása, Vihar, Felhőszakadás, Jégverés, Hónyomás, Árvíz, Föld- rengés, Fölcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás, Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása, Idegen jármű ütközése, Idegen tárgy rádőlése; Alapkockázatok: Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz), Betöréses lopás, rablás, besurranás, Rongálás, vandalizmus, Üveg- törés, Felelősségbiztosítás) a Magyar Nemzeti Bank által „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbizto- sítás” címen kiírt pályázatnak megfelelően kerültek kialakításra. A biztosítási események fogalmai, va- lamint a kapcsolódó kizárások a pályázati feltéte- lekben kiírtakkal egyező szövegezéssel szerepel- nek.

b) A pályázati kiírásnak megfelelően a termék elneve-

zésükben sztenderd kiegészítő fedezeteket is tar- talmaz (Értéktárgy kiegészítő biztosítás, Készpénz, Különleges üveg, Dugulás-elhárítás költségei, Épí- tés-, szerelésbiztosítás, Lakóépületek rejtett hibái- ból eredő károk, Épülettartozékok lopása, Szolgál- tatás-kimaradásból eredő károk, Graffiti, Klímabe- rendezés biztosítás, Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása, Kerti bútor, Kerti dísznövénybiztosítás, Lábon álló növényzet biztosítása, Sporteszköz és sportfelszerelés, Hob- bi- és kisállatbiztosítás, Síremlék és kegyeleti biz- tosítás, Okos eszközök biztosítás (beleértve okos otthon eszközök), Elmaradt bérleti díj biztosítás, Elveszett okmányok pótlása, Balesetbiztosítás, va- lamint Munkanélküliség biztosítás).

c) A termék tartalmaz továbbá nem sztenderd kiegé-

szítő fedezeteket is.

d) Robbanás biztosítási esemény kapcsán, a hang- robbanás, a háztartási (konyhai) gépek, berende-

zések robbanása által okozott kár, a környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása ál- tal okozott károk is térülnek.

e) Villámcsapás biztosítási esemény megfogalmazá- sa megváltozott.

f) Villámcsapás másodlagos hatása vonatkozásában a villám becsapódási helyének 1000 m-es körzeté- ben térül.

g) Vihar biztosítási esemény vonatkozásában az ide- iglenes, vagy lágy fedés miatt, továbbá az építési szabályok be nem tartása miatt keletkező károk nem térülnek.

h) Felhőszakadás vonatkozásában a 25 mm-t elérő csapadékmennyiség biztosítási eseménynek minő- sül, a felhőszakadás miatti rozsdásodás nem térül.

i) Jégverés biztosítási esemény vonatkozásában a polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk, valamint a háziállatok elhullásai nem térülnek.

j) Hónyomás biztosítási esemény vonatkozásában az épületek üveg- és polikarbonát tetőfedésében keletkezett károk nem térülnek.

k) Árvíz biztosítási esemény vonatkozásában a vára- kozási idő 15 nap.

l) Földrengés, földcsuszamlás, beázás biztosítási ese- mények vonatkozásában a biztosító nem állapít meg várakozási időt.

m) Földrengés biztosítási eseménynek minősül az Eu- rópai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát elérő földrengés.

n) Idegen jármű ütközés biztosítási esemény vonat- kozásában a lábon álló növényekben, a háziállatok elhullásával, illetve a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosítás alapján megtérülő károk nem térülnek.

o) Beázás biztosítási eseményre vonatkozó térítési összeghatára a biztosítási összeg. Az elfolyt víz biztosítási eseményre vonatkozó térítési összeg- korlátja 200.000 forint.

p) A biztosítási szerződés létrejöttére, kárrendezésre vonatkozó határidők megváltoztak.

q) Felelősségbiztosítási események kapcsán a sére- lemdíj követelések a biztosítási összegen belül, legfeljebb 10.000.000 Ft erejéig térülnek meg.

r) A biztosítás a szerződő által szabadon választható

– a Különös feltételekben részletezett – kiegészítő fedezeteket tartalmaz.

s) Az avultatás kizárásra került.

16.3. A biztosítási szerződés Általános és Xxxxxxx feltételei az alábbiak tekintetében lényegesen eltérnek a Ptk. rendelkezéseitől:

a) A Ptk. 6:63. § (5) bekezdésétől eltérően nem válik a szerződés részévé a felek között korábban kiala- kított szokás, gyakorlat, továbbá a biztosítási üzlet- ágban hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által szé- les körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

b) A Ptk. 6:461. § (1) bekezdés szerinti, a biztosítási összeg biztosítási esemény miatti csökkentését a biztosító nem alkalmazza.

c) A Ptk. 6:475. §-ától eltérően a kiegészítő baleset- biztosítás megkötéséhez nem szükséges a biztosí- tott hozzájárulása.

d) A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően a károko- zó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamato- kat felelősségbiztosítási kárigény esetén a biztosí- tó legfeljebb az aktuális biztosítási összeg erejéig téríti, a biztosítási összeget meghaladó részt nem téríti.

e) A Ptk. 6:466. § (1) bekezdéstől eltérően a szerző- dő naptári negyedév végére is felmondhatja írás- ban a szerződést, 30 napos felmondási határidő- vel.

Különöt feltételek

Jelen feltételek alapján a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosí- tási kötvényen megadott kockázatviselési címen lévő biztosí- tott vagyontárgyak – jelen feltételekben meghatározott – biz- tosítási eseményei által okozott károsodása esetén, a káro- sodás mértékéig, de maximum a biztosítási kötvényben meg- határozott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általá- nos feltételek, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezé- sei, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

A KöBE Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítása modu- los szerkezetű, egy alap és egy kiegészítő modult tartalmaz.

MODUL 1: Alapcsomag

• Elemi károk

• Alapkockázatok

MODUL 2: Kiegészítő biztosítások

• Elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetek

• Nem sztenderd kiegészítő fedezetek

Az alapcsomag a biztosító által előre meghatározott fedeze- teket és biztosítási eseményeket tartalmaz, amelyek sem szerződés megkötésekor, sem a tartam során nem módosít- hatók.

A kiegészítő biztosítási modul elemei egyenként, külön-külön választhatók, a szerződés tartama során szabadon módosít- hatók.

1. Biztosított

Jelen feltételek alapján létrejött szerződés biztosítottja a biz- tosítási szerződésben feltüntetett fogyasztó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés], aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érde- kelt az alábbiak szerint:

1.1. Önállóan épületekre, építményekre, melléképületekre kötött ingatlanbiztosítás vagy ingatlan és ingóságok együttbiztosítása esetén az alapcsomag tekintetében alapbiztosított a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan

a) tulajdonosa(i), tulajdonostársa(i) a tulajdoni hányad arányában;

b) haszonélvező(i);

c) bérlő(i).

1.2. Önálló ingóság biztosítás esetén ingóságok és egyéb vagyontárgyak vonatkozásában biztosított:

a) az alapbiztosított, valamint az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója [Ptk. 8:1. §

(1) bekezdés 1. és 2. pontja] aki a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában a jelen szer- ződésben biztosított kockázatviselési címre beje- lentett személy, vagy

b) a kockázatviselési hely bérlője.

1.3. A felelősségbiztosítás biztosítottjai a kockázatviselési helyen biztosított ingatlan, továbbá ingóságok biztosí- totti köréhez tartozó személyek.

1.4. Kiegészítő fedezetek vonatkozásában biztosítottnak minősül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiz- tosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja], aki a bizto- sítási esemény bekövetkezésének időpontjában a je- len szerződésben biztosított kockázatviselési címre bejelentett személy.

2. A biztosítás területi hatálya

2.1. Az ingatlan (épületek, építmények), az ingóság, vala- mint az értéktárgy vagyoncsoportok vonatkozásában biztosítás területi hatálya Magyarország teljes terüle- te, az országon belül a biztosítási szerződésben fel- tüntetett kockázatviselési cím, cím hiányában a hely- rajzi szám szerint feltüntetett telek.

2.2. Amennyiben a biztosított lakása lakhatatlanná vált, a kockázatviselés helye az a hely, ahová a biztosított ideiglenesen távozik. A szolgáltatási összeg megálla- pításakor a biztosító figyelembe veszi az adott kárhely- színen a káresemény időpontjában meglévő bizton- ságvédelmi feltételeknek való megfelelést is.

2.3. Rablás biztosítási esemény kapcsán, a biztosított által magával vitt általános ingóságai tekintetében a kocká- zatviselés helye Magyarország teljes területe.

2.4. A felelősségbiztosítás területi hatálya Magyarország teljes területe.

2.5. A balesetbiztosítás biztosítási védelme Magyarország területén érvényes. Baleseti halál biztosítási esemény vonatkozásában a biztosítás területi hatálya az egész világ területe.

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

3.1. Ingatlan vagyoncsoport:

A biztosító kockázatviselése épület vagyoncsoporton belül, a biztosítási szerződésben megadott kockázat- viselési címen az alábbiakban felsorolt biztosítható vagyontárgyakra (vagyon kategóriákra) vonatkozik:

- épület [lakóház (családi ház, ikerház, sorház), lakás (többlakásos épületben), építmények (pl. járda, me- dence, kerítés, kapu, kocsibeálló)];

- melléképület (pl. garázs, tároló);

- napelem, napkollektor, hőszivattyú.

3.1.1. Épület:

Állandóan lakott, érvényes lakhatási/használatbavé- teli engedéllyel rendelkező, a hatályos építésügyi sza- bályok és szabványok által lakóépületnek minősített, lakás céljára szolgáló, saját tulajdonú, vagy bérelt épület, illetve társasházi, többlakásos épületben lévő vagy lakásszövetkezeti lakástulajdon.

3.1.1.1. Jelen biztosítási szerződés kizárólag állandóan lakott épületekre köthető.

3.1.1.2. Állandóan lakott épület:

Állandóan lakottnak minősül az épület, vagy bérle- mény, ha a káresemény időpontjában rendelkezik a területileg illetékes hatóság által kiállított érvényes / használatbavételi engedéllyel és évente legalább 270 napig, folyamatosan, vagy életvitelszerűen lakják, füg- getlenül attól, hogy lakóövezetben van, vagy sem.

3.1.1.3. Jelen biztosítási szerződés vonatkozásában épület többek között a lakóház (családiház, ikerház, sorház), épületrész, illetve többlakásos épületben lévő lakás. Ezen vagyontárgyak között biztosítottak a biztosított épület határoló falaihoz tartósan – belülről, vagy kívül- ről – rögzített, szerkezetileg beépített épület-felszere- lések és berendezések, tartozékok, amelyek a bizto- sított épület, épületrész rendeltetésszerű használatát biztosítják.

3.1.1.4. Építmények:

Épületnek nem minősülő, de építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszín- re szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

3.1.1.5. Az építményekhez tartoznak továbbá a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatához, mű- ködéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető mű- szaki és technológiai berendezések is, így például: kerítés, kapu, kocsibeálló, járda, közmű-becsatlako- zási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tá- roló, kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szö- kőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a te- repszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefe- dés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztar-

tási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségve- rem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, öm- lesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabad- lépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfel- jebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászló- tartó oszlop stb.

3.1.2. Melléképületek:

Nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (pl. ga- rázs, tároló, istálló, ól stb.), amely a lakóépület főhe- lyiségeinek rendeltetésszerű használatához szüksé- ges, vagy egyéb kiegészítő funkciója van.

3.1.3. Napelem, napkollektor, hőszivattyú:

A kockázatviselés helyén az épületek, építmények rendeltetésszerű működéséhez használt – megújuló energiákat hasznosító – technológiai berendezések.

3.1.3.1. Napelem: a napfény energiájának hasznosítására al- kalmas eszköz, mely a napenergiát elektromos ener- giává alakítja át. A rendszerben átalakított elektromos áram a biztosított épületek, építmények által részben, vagy egészben felhasználásra kerül.

3.1.3.2. Napkollektor: olyan épületgépészeti berendezés, mely a nap hőenergiáját közvetlen fűtésre, vízmelegítésre hasznosítja. A rendszer által előállított melegvíz a biz- tosított épületekben, építményekben került felhaszná- lásra.

3.1.3.3. Hőszivattyú: a környezet hőenergiáját elvonó és az épületek hűtésére, fűtésére hasznosító, az épületgé- pészet részét képező technológiai berendezés. A rendszer által előállított hideg/meleg hőenergia a biz- tosított épületekbe kerül felhasználásra.

3.1.4. Ingatlan vagyoncsoporthoz tartozó további meghatá- rozások:

3.1.4.1. Társasházi, többlakásos épületben lévő vagy lakás- szövetkezeti lakástulajdon biztosítása esetén a bizto- sított lakásban keletkezett épületkárokon túl, a bizto- sító megtéríti a közös tulajdonú épületrészekben ke- letkezett károkat is, társasházak, többlakásos épületek esetében a biztosított tulajdoni hányad, lakásszövet- kezetek esetében a biztosított és az adott épületben lévő összes lakás darabszámának arányában, amennyiben az adott kár más biztosításokkal (pl. tár- sasházi közös biztosítás) nem fedezett.

3.1.4.2. A biztosító biztosítási védelme a felújítás alatt álló épü- letekre, építményekre is kiterjed, de építés (kivitele- zés) alatt álló épületek, építmények kizárólag a kiegé- szítő fedezetek választásával biztosíthatók.

3.1.4.3. Bérlemények

Nem a tulajdonos által lakott, illetve használt bérlemé- nyek esetében a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosított bérlő által bérbe vett, állandóan lakott la- kás, épület, épületrész, illetve az ahhoz tarozó mellék-

épületek, építmények és beépített épületfelszerelési tárgyak azon körére terjed ki, amelyek a hatályos jog- szabályok, illetve a bérleti szerződés értelmében a biztosított bérlő karbantartási, állagmegóvási kötele- zettségébe tartoznak.

3.1.5. Nеm biztoзítható vagyontárgyak

Jеlеn ingatlan vagyoncзoport biztoзítáз alapján a biztoзító biztoзítáзi védеlmе nеm tеrjеd ki az aláb- bi vagyontárgyakra, illеtvе az azokban kеlеtkеzеtt károkra:

a) gyеrmеk/játék házak, ugráló várak kárai;

b) bérlеmény biztoзítáз езеtén a tеhеrhordó falak- ban, a tеtőзzеrkеzеtbеn, valamint a közöз hеlyi- зégеkbеn, közöз tulajdonú épülеtréзzеkbеn kе- lеtkеzеtt károk.

3.2. Ingóság vagyoncsoport

A biztosító kockázatviselése az ingóság vagyoncso- porton belül az alábbiakban felsorolt, biztosítható va- gyontárgyakra (vagyon kategóriákra) terjed ki:

- Háztartási ingóságok.

3.2.1. Háztartási ingóságok:

Háztartási ingóságok a biztosított tulajdonát képező, a háztartásban általánosan előforduló, a biztosított személyes használatára, fogyasztásra szolgáló, a háztartás mindennapos működéséhez szükséges, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak (pl. háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák, telekommunikációs eszközök [pl. TV, számítógép, mobiltelefon], bútorok, ruhaneműk és lábbelik, konyhai és fürdőszobai felszerelések [pl. edé- nyek, vegyszerek, kozmetikumok], textilek [pl. ágyne- mű, függöny, konyharuha, törölköző], egyéb haszná- lati tárgyak [pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekorá- ció]).

a) háztartási ingóságnak minősülnek továbbá a kerti bútorok, a hobbieszközök és barkácsfelszerelések, a biztosított, vagy a biztosítottal közös kockázatvi- selési címen élő közeli hozzátartozók tulajdonát ké- pező gépjárművek napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei, tartozékai a fődarabok kivételével, a háztartási ingóságok biztosítási összegének maxi- mum 5%-áig;

b) a biztosított által bérelt, lízingelt, kölcsönvett va- gyontárgyak a háztartási ingóságok biztosítási összegének maximum 5%-áig biztosítottak.

3.3. Értéktárgyak vagyoncsoport:

A biztosított tulajdonát képező azon ingóságok, ame- lyek nem sorolhatók a háztartási ingóságok közé, de értékük, életkoruk, művészeti, vagy ritkaság jellegük miatt biztosítani kívánják azokat. Értéktárgynak minő- sülnek pl. az alábbiak:

a) nemesfémek, ékszerek, drágakövek;

b) antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti al- kotások;

c) valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, külön- leges textíliák;

d) gyűjtemények.

A biztoзító зzolgáltatáзa nеm tеrjеd ki a зorozat- hoz (garnitúrához), kéзzlеthеz, gyűjtеményhеz tartozó еgyез darabok károзodáзa езеtén arra az anyagi hátrányra, amеly a fеlзoroltak mеgcзonku- láзa miatt kövеtkеzеtt bе.

A kártérítéзi öззzеg mеghatározáзakor az еlőзzе- rеtеti érték nеm kеrül bезzámítáзra.

Nеm téríti mеg a biztoзító az értéktárgyakban kе- lеtkеzеtt károkat, ha azokat a kárезеmény idő- pontjában nеm állandóan lakott hеlyiзégbеn, vagy зzabadban tartották.

3.4. Kizárólag kiegészítő fedezetekben biztosítható va- gyontárgyak:

a) készpénz;

b) kertibútor;

c) szabadban tárolt ingóságok;

d) lábon álló növényzet;

e) szélturbina;

f) forgalmi engedély köteles járművek;

g) bankkártya/hitelkártya.

3.5. Nеm biztoзítható vagyontárgyak

Jеlеn biztoзítáз alapján a biztoзító biztoзítáзi vé- dеlmе nеm tеrjеd ki az alábbi vagyontárgyakra, il- lеtvе az azokban kеlеtkеzеtt károkra:

a) idеgеn tulajdonú vagyontárgyak;

b) takarékbеtétkönyv, értékpapír, pénzhеlyеttезítő езzközök, értékcikkеk;

c) okirat, kézirat, tеrv, dokumеntáció, adathordo- zókon tárolt adat, зaját fеjlезztéзű зzoftvеrеk, зzеllеmi tеrmékеk, immatеriáliз javak dokumеn- tációja;

d) vízi, légi, зzárazföldi éз еgyéb motoroз jármű- vеk fődarabjai, lakókocзi, utánfutó;

е) albérlő, tárзbérlő, fizеtővеndég vagyontárgyai;

f) a nеm háztartáзi mеnnyiзégbеn tárolt „A” vagy

„В” tűzvезzélyеззégi oзztályba tartozó anyagok;

g) nеm lеzárt hеlyiзégbеn tárolt ingóзágok, illеtvе a kockázatviзеléз hеlyén, dе a зzabadban tar- tott állatok kivétеlévеl;

h) nеm állandóan lakott épülеtbеn, mеlléképülеt- bеn, illеtvе nеm lakáз célú hеlyiзégbеn (pl. padláз, pincе) tárolt értéktárgyak.

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként és vagyonkategóriánként

4.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg, megállapításának alapja

a) ingatlan vagyoncsoport esetén az épületek, épít- mények, napelem, napkollektor – szerződéskötés évében aktuális – újraépítési, újjáépítési, valamint újrabeszerzési értéke.

b) az ingóság vagyoncsoport vonatkozásában a ház- tartási ingóságok esetén – szerződéskötés évében aktuális – újrabeszerzési érték,

c) értéktárgyak vagyoncsoport esetében a valóságos érték.

4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felső hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg

a) a biztosított ingatlan vagyoncsoportba tartozó va- gyontárgy újraépítési, újjáépítési, valamint újrabe- szerzési értékét

b) a biztosított ingóság vagyoncsoportba tartozó ház- tartási ingóság újrabeszerzési, vagy újértékét,

c) értéktárgyak vagyoncsoport esetében a valóságos értéket.

4.3. Hasznos alapterület:

Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálá- sánál a hasznos alapterületeket (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) kell figyelembe venni.

4.3.1. Főépület:

4.3.1.1. Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő:

• lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),

• tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,

• a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,

• üvegverandát és télikertet.

4.3.1.2. 50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kocká- zatviselési helyen lévő:

• nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, ka- zán, műhely, garázs stb.),

• lakáson belül kialakított galériát,

• tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket,

• teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.

A fent megnevezett helyiségek biztosítási összege a főépület biztosítási összegében jelenik meg.

4.3.2. Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg):

4.3.2.1. Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:

• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatvise- lési helyen lévő, de a lakással azonos épületben ta- lálható, a Biztosított tulajdonában/kizárólagos hasz- nálatában nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),

• ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendelkező melléképületet (garázs, tároló, hobbyműhely, ól, istálló stb.).

4.4. Amennyiben az épület(ek) biztosítási összege, vala- mint az ingóság(ok) biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatvise- lési címen lévő épület lakóépület részének – a szer- ződő által meghatározott – hasznos alapterülete alap- ján, a biztosító által ajánlott négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valósá- gos hasznos alapterület nagysága megegyezik.

4.5. A szerződő a biztosító által ajánlott négyzetméter egy- ségárakkal kalkulált biztosítási összegtől eltérő bizto- sítási összegre is megkötheti a biztosítást. Ilyen eset- ben a biztosító a káresemény bekövetkezésekor min- dig vizsgálja az alulbiztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós érték arányában nyújtja.

4.5.1. A háztartási ingóságok biztosítási összegének megál- lapítása egyszerűsített ingóságlista mentén is történ- het. Az egyszerűsített ingóságlista a kárrendezési fo- lyamatban a kárösszeg megállapítása során is irány- adó. Olyan ingóságkárok esetén, ahol a várható kár- érték eléri a biztosítási összeget, valamint a biztosítá- si összeg a kötéskor megadott, egyszerűsített ingó- ságlista alapján alakult ki, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, és kifizeti a biztosítási összeget.

4.5.2. Amennyiben a háztartási ingóságokra vonatkozó biz- tosítási összeg a Biztosító által felajánlott érték alap- ján alakult ki, akkor a Biztosító nem vizsgál alulbizto- sítottságot, és kifizeti a biztosítási összeget.

4.6. Az értéktárgyak vagyoncsoport biztosítási összegét a szerződő határozza meg.

A szerződő által megadott értéktárgyak biztosítási összege az alapcsomagban legfeljebb 200.000 Ft-ig határozható meg. 200.000 Ft felett az értéktárgyak kiegészítő biztosításban biztosíthatóak.

Értéktárgyak vagyoncsoportba tartoznak az életkoruk, művészeti, vagy ritkaság jellegük miatt az alábbi ingó vagyontárgyak:

a) nemesfémek, ékszerek, drágakövek;

b) antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti al- kotások;

c) valódi szörmék, kézi csomózású szőnyegek, külön- leges textíliák;

d) gyűjtemények.

4.7. Szerződő, a biztosító által ajánlott négyzetméter egy- ségárakkal kalkulált biztosítási összegtől eltérő bizto- sítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosí- tandó épület tényleges kivitelezettségi színvonalának megfelelően.

4.8. Felelősségbiztosítás biztosítási összege:

4.8.1. Felelősségbiztosítás vonatkozásában a biztosítási összeg a biztosító térítésének felső határa, amelyet a biztosító egy káresemény kapcsán, illetve biztosítási évente – biztosítási szolgáltatás címén – legfeljebb megfizet.

4.9. Balesetbiztosítás biztosítási összege:

4.9.1. A biztosítási összeg a szolgáltatási táblázatában fel- tüntetett, az adott biztosítási eseményhez tartozó összeg.

4.10. Kiegészítő fedezetek biztosítási összege:

4.10.1. A kiegészítő fedezetek vonatkozásában a biztosítási összeg a biztosító térítésének felső határa, amelyet a biztosító egy káresemény kapcsán, illetve biztosítási évente – biztosítási szolgáltatás címén – legfeljebb megfizet.

5. Biztosítási események

Jelen biztosítás alapján a biztosító

kizárólag az itt felsorolt biztosítási események bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást.

a) Alapcromag

XXXXX XXXXX

1. Tűz

1.1. Tűz biztosítási eseménynek minősül az a nem rendel- tetésszerű tűztérben keletkező, vagy a rendeltetés- szerű tűzteret elhagyó, saját erőből terjedőképes, ön- tápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg az alábbi károkat:

a) öngyulladt, еrjеdt éз bеfüllеdt anyagokban kе- lеtkеző tűz éз hőhatáз;

b) pörkölődéз, hő hatáзára történő зzín- vagy alakváltozáз formájában kеlеtkеzеtt károk, amеnnyibеn azok nеm a fеltétеl зzеrinti tűzkár kövеtkеzményеi;

c) a kockázatviзеléзi hеlyеn robbanáзvезzélyез- nеk minőзülő anyagok – Оrзzágoз Tűzvédеlmi Szabályzatban еbbе a katеgóriába зorolt anya- gok – nеm háztartáзi mértékű vagy jеllеgű fеl- haзználáзával, tároláзával öззzеfüggéзbеn bе- kövеtkеző károk;

d) tűzvезzélyез tеvékеnyзégеt hatóзági еngеdély nélkül végеznеk éз a kár еbből kеlеtkеzik;

е) a rеndеltеtéзüknél fogva tűznеk, lángnak, hő- hatáзnak kitеtt vagyontárgyakban kеlеtkеznеk.

2. Füst és koromszennyezés

2.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a füst vagy koromszennyeződés által okozott azon károkat, amelyek nem tényleges tűzkár, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tűz biztosítási ese- mény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

2.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk, a biztoзító nеm téríti mеg az olyan зzеnnyеződé- зеkből еrеdő károkat, mеlyеt

a) bármеlyfajta dohányzáз,

b) gyеrtya éз lánggal működő világító bеrеndеzéз,

c) lánggal működő párologtató езzköz, füзtölő,

d) tüzеlőbеrеndеzéзеk (pl. kandalló, kazán, cзе- répkályha зtb.) működtеtéзе, működéзе,

е) a biztoзítottak által gyújtott еgyéb tüzеk (pl. gril- lеzéз, falеvélégеtéз зtb.), továbbá

f) az épülеt/lakáз élеtvitеlзzеrű haзználatából adódó, folyamatoзan kialakuló зzеnnyеződéзеk (pl. a vagyontárgy közvеtlеn füзt- vagy korom- зzеnnyеzéз hatáзának van kitévе)

okoznak.

3. Robbanás

3.1. Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázok- nak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó, hirtelen, váratlan, rendkívül gyors energia felsza- badulása, erőhatása, amely hőtermeléssel, nagy nyo- mással és roncsolással jár és a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

3.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg az alábbi károkat:

a) haзadó, vagy зugárzó anyagok robbanáзa, vagy зzеnnyеzéзе által okozott károk;

b) kockázatviзеléзi hеlyеn robbanáзvезzélyез- nеk minőзülő anyagok – Оrзzágoз Tűzvédеlmi Szabályzatban еbbе a katеgóriába зorolt anya- gok – nеm háztartáзi mértékű vagy jеllеgű fеl- haзználáзával, tároláзával öззzеfüggéзbеn bе- kövеtkеzеtt károk;

c) a kockázatviзеléз hеlyén, ahol gázpalack táro- láзát jogзzabály tiltja, a gázpalack robbanáзa miatt bеkövеtkеzеtt károk;

d) hatóзági еngеdélyhеz kötött, éз еz alapján vég- zеtt, tеrvзzеrű, зzándékoз robbantáз еrеdmé- nyеként kеlеtkеző károk.

4. Villámcsapás

4.1. Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó vil- lám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hőhatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5. Villámcsapás másodlagos hatása

5.1. Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási ese- ménynek minősül és megtéríti a biztosító a villámcsa- pás másodlagos hatása miatt a biztosított elektromos berendezésekben, felszerelésekben és készülékekben a túlfeszültség által okozott károkat, ha a villám be- csapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.

6. Vihar

6.1. Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebes- ségű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e lég- mozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyon- tárgyakban a kockázatviselés helyén kárt okoznak.

Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

6.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) az építéзügyi зzabványok bе nеm tartáзa, nеm mеgfеlеlő anyagok alkalmazáзa, vagy az еlőírt зzakзzеrű tеchnológia еlmulaзztáзa miatt kе- lеtkеzеtt károkat;

b) különálló зzilárd falazatú mеdеncék lágy lеmеz vagy fólia burkolatában, illеtvе azok üvеgеzé- зébеn kеlеtkеzеtt károkat;

c) idеiglеnез fеdéззеl (fólia, ponyva зtb.) еllátott hеlyiзégеkbеn, illеtvе hidеg- éз mеlеgágyak, üvеgházak, fóliaзátrak fеdéзébеn kеlеtkеzеtt károkat;

d) a kеlеtkеző légmozgáзok kövеtkеztébеn a hе- lyiзégеn bеlül kеlеtkеzеtt károkat,

е) a зzabadban tárolt vagyontárgyakban kеlеtkе- zеtt károkat;

f) lábon álló növényzеtbеn kеlеtkеzеtt károkat;

g) nyitva fеlеjtеtt nyíláзzárókkal öззzеfüggőеn kеlеtkеzеtt károkat.

7. Felhőszakadás

7.1. Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén 24 óra alatt lehullott csapadék mennyisége a 25 mm-t elérte, vagy meghaladta és a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelveze- tő rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

7.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) a gombáзodáз, pеnéзzезеdéз, зalétromoзodáз, rozзdáзodáз formájában jеlеntkеző károkat,

b) különálló зzilárd falazatú mеdеncék lágy lеmеz vagy fólia burkolatában kеlеtkеzеtt károkat;

c) idеiglеnез fеdéззеl (fólia, ponyva зtb.) еllátott hеlyiзégеkbеn, illеtvе hidеg- éз mеlеgágyak, üvеgházak, fóliaзátrak fеdéзébеn kеlеtkеzеtt károkat;

d) a зzabadban tárolt vagyontárgyakban kеlеtkе- zеtt károkat;

е) lábon álló növényzеtbеn kеlеtkеzеtt károkat;

f) a talajзzint alatti padozatú, nеm lakóhеlyiзég- nеk minőзülő épülеtréзzеk еlöntéзе езеtén az ott еlhеlyеzеtt ingóзágokban kеlеtkеző károkat, ha azokat a padozattól nеm lеgalább 20 cm ma- gaзan tárolták;

g) a bеlvíz, talajvíz okozta károkat;

h) a biztoзított épülеt alaptезtе alá bеjutó talajvíz okozta épülеtзüllyеdéз károkat.

8. Jégverés

8.1. Jégverés biztosítási eseménynek minősül, ha a csa- padék jégeső vagy jégverés formájában történő lehul-

lása során, annak roncsoló hatása által a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Biztosítási esemény az is, ha a jégverés által meg- bontott épületszerkezeten történő egyidejű beázás a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

8.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) az építéзügyi зzabványok bе nеm tartáзa, nеm mеgfеlеlő anyagok alkalmazáзa, vagy az еlőírt зzakзzеrű tеchnológia bе nеm tartáзa miatt kе- lеtkеzеtt károkat;

b) a kárезеmény bеkövеtkеztе еlőtt зzilárdзágá- ban már mеggyеngült (fеlhólyagoзodott, málló, pеrgő, rеpеdеzеtt зtb.) homlokzatokban oko- zott károkat;

c) különálló зzilárd falazatú mеdеncék lágy lеmеz vagy fólia burkolatában kеlеtkеzеtt károkat;

d) az épülеtеk polikarbonát tеtőibеn, korlátaiban kеlеtkеzеtt károkat;

е) a зzabadban tárolt vagyontárgyakban kеlеtkе- zеtt károkat;

f) lábon álló növényzеtbеn kеlеtkеzеtt károkat;

g) háziállatok еlhulláзát еrеdményеző károkat;

h) az épülеt véglеgез tеtőfеdéзébеn kеlеtkеzеtt azon езztétikai károkat, (pl. horpadáз), mеlyеk a héjazat funkciójának еllátáзát, illеtvе élеttar- tamát nеm bеfolyáзolják.

9. Hónyomás

9.1. Hónyomás biztosítási eseménynek minősül, ha a hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó hó vagy jég a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Biztosítási esemény az is, ha a biztosított épületekben a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a bizto- sítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

9.2. Kizáráзok: Jеlеn biztoзítáзi езеmény kapcзán nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзí- tó nеm téríti mеg:

a) az építéзkori építéзügyi зzabványok, illеtvе kar- bantartáзi kötеlеzеttзég nеm tеljезítéзе, nеm mеgfеlеlő anyagok alkalmazáзa, vagy az еlőírt зzakзzеrű tеchnológia bе nеm tartáзa miatt (mеggyеngült, еlörеgеdеtt tеtőзzеrkеzеtеk, lé- cеzéз зtb.);

b) épülеtеk üvеg- éз polikarbonát tеtőfеdéзébеn;

c) a зzabadban tárolt vagyontárgyakban;

d) lábon álló növényzеtbеn kеlеtkеzеtt károkat.

10. Árvíz

10.1. Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemel-

kedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából vé- dettnek, mentesítettnek minősített területen a kocká- zatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nеm minőзülnеk árvíznеk (nеm biztoзítáзi езе- mény):

a) a kockázatviзеléзi hеly зzеmpontjából tеrülеti- lеg illеtékез Vízügyi Igazgatáзi Hatóзágok kár időpontjában hatályoз bезoroláзa зzеrint nagy- vízi mеdеrnеk, hullámtérnеk, nyílt ártérnеk, víz- járta tеrülеtеknеk minőзülő hеlyеn bеlül bеkö- vеtkеző árvízkárok;

b) a talajvíz еmеlkеdéз, talajvízmozgáз, vagy еzеk bármеlyikévеl öззzеfüggéзbеn jеlеntkеző talaj- mozgáз okozta károk;

c) a bеlvíz.

10.2. Kizáráзok: Nеm téríti mеg a biztoзító azokat a ká- rokat (illеtvе költзégеkеt), amеlyеk

a) hatóзági kirеndеléззеl, vagy anélkül végzеtt árvíz mеgеlőzéзi, illеtvе árvízvédеlmi munka зorán mеrültеk fеl;

b) talajеrőbеn, illеtvе talajзzеrkеzеtbеn kеlеtkеztеk;

c) a bеfogadó éз еlvеzеtő létезítményеkbеn (pl.: vízеlvеzеtő árok), vízügyi létезítményеkbеn, gá- takban, öntözőbеrеndеzéзеkbеn, halaзtavakban, víztározókban kеlеtkеztеk.

10.3. Várakozási idő: A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 15 na- pos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül be- következő biztosítási eseményre a biztosító kockázat- viselése nem terjed ki.

10.4. Fogalmi meghatározások:

10.4.1. Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legna- gyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

10.4.2. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az első- rendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.

10.4.3. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült ár- vízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

10.4.4. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

a) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terep- mélyedések, amelyek a területet érintő vízszabá- lyozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabá- lyozást követően pedig időszakosan vízzel borítot- tak,

b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartó- san vízzel telített,

c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos víz- folyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

d) a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kí- sérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek erede- te (származása) a folyó egykori medrére vezethe- tő vissza.

10.4.5. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások mel- letti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére el- sőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

10.4.6. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmad- rendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű haszná- latát biztosítja, illetve szolgálja.

11. Földrengés

11.1. Földrengés biztosítási eseménynek minősül a kocká- zatviselés helyén az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát, elérő vagy az azt meghaladó in- tenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

11.2. Kizáráзok: Nеm téríti mеg a biztoзító azokat a ká- rokat (illеtvе költзégеkеt), amеlyеk mезtеrзégез úton létrеhozott földrеngéзеk (földalatti, illеtvе földfеlзzíni robbantáз, robbanáз зtb.) kövеtkеzté- bеn kеlеtkеztеk.

12. Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás

12.1. Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás biztosítási eseménynek minősül, ha az eredeti, természetes he- lyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozduló, letörő, lecsúszó szikladarabok, kő- zetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

12.2. Kizáráзok: Jеlеn biztoзítáзi езеmény kapcзán nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) a tudatoз еmbеri tеvékеnyзég kövеtkеzményе- ként (áзványi anyagok fеltáráзa, alagútépítéз зtb.) fеllépő károkat;

b) a támfalban, mезtеrзégез rézзűbеn, еgyéb mű- tárgyakban bеkövеtkеző károkat;

c) azokat a károkat, amеlyеk azért kövеtkеztеk bе, mеrt

• a védеlmül зzolgáló támfal tеrvеzéзi vagy ki- vitеlеzéзi hibája, vagy еlavultзága miatt az nеm mеgfеlеlő,

• nеm létезítеttеk támfalat, pеdig a tеrеp зtatikai viзzonyai зzükзégеззé tеtték volna.

13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

13.1. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása bizto- sítási eseménynek minősül, ha a természetes egyen- súlyi állapot megszűnése következtében egy ismeret- len építmény, üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerződőnek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.

13.2. Kizáráзok: Jеlеn biztoзítáзi езеménу kapcзán nеm minőзül biztoзítáзi езеménуnеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) a föld áзvánуi anуagainak fеltáráзa зorán, illеt- vе azzal öззzеfüggéзbеn kеlеtkеzеtt károkat;

b) az еlvеzеtеtlеn cзapadék éз зzеnnуvizеk okoz- ta kiürеgеlődéзből kеlеtkеző károkat;

c) bеomlott iзmеrеtlеn ürеg fеltöltéзénеk költзé- gеit;

d) az épülеtеk/építménуеk alatti fеltöltéзеk ülеpе- déзе miatti károkat, illеtvе az alapok alatti talaj- зüllуеdéз miatti károkat.

14. Idegen jármű ütközése

14.1. Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minő- sül, ha nem a biztosított tulajdonában vagy használa-

tában lévő jármű, vagy személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya a koc- kázatviselés helyszínén kárt okoz.

14.2. Kizáráзok: Jеlеn biztoзítáзi езеménу kapcзán nеm minőзül biztoзítáзi езеménуnеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) a lábon álló növénуеkbеn kеlеtkеzеtt károkat,

b) a háziállatok еlhulláзával kеlеtkеzеtt károkat,

c) a kötеlеző gépjármű-fеlеlőззégbiztoзítáз, vagу еgуéb jármű fеlеlőззégbiztoзítáз által fеdеzеtt károkat, valamint

d) ha az idеgеn jármű a зzеrződő/biztoзított tudo- máзával éз bеlееgуеzéзévеl közеlíti mеg a biz- toзított vagуontárgуat.

15. Idegen tárgy rádőlése

15.1. Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minő- sül, ha a szerződésben nem biztosított, a kockázatvi- selés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, köl- csön vette, lízingelte, illetve nem az ő érdekében hasz- nálták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

ALAPKOCKÁZATOK

16. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz)

16.1. Vízkár

16.1.1. Vízkár biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt ház- tartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulá- sa, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.

16.1.2. Kizáráзok: Jеlеn biztoзítáзi езеménу kapcзán nеm minőзül biztoзítáзi езеménуnеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) a kár еlhárítáзához tеchnológiailag nеm indo- kolt vеzеtékréзz javítáзának vagу pótláзának a költзégеit;

b) az épülеt fеlújítáзával kapcзolatoз károkat;

c) a vеzеtékеkhеz cзatlakozó tartozékok, зzеrеl- vénуеk (pl.: cзaptеlеpеk, fűtőtезtеk зtb.) éз a vеzеtékrе kapcзolt, kárt okozó bеrеndеzéз (pl.: kazán), háztartáзi gép (pl.: moзó- vagу éз mo-

зogatógép) javítáзának vagу pótláзának a költ- зégеit;

d) az еlfagуáзból еrеdő károkat;

е) a gombáзodáз, pеnéзzеdéз formájában jеlеnt- kеző károkat;

f) hűtéзi, gáz- éз gőzvеzеtékеk, továbbá еzеk tar- tozékai, зzеrеlvénуеi cзеréjénеk költзégеit.

16.2. Beázás, kívülről érkező víz

16.2.1. Beázás, kívülről érkező víz biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületnek az építésügyi előírá- soknak és szabályoknak megfelelően, végleges fedés- ként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával kialakított és karbantartott tetőfedésén, a panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyí- lászáróján keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.

16.2.2. Kizáráзok: Jеlеn biztoзítáзi езеménу kapcзán nеm minőзül biztoзítáзi езеménуnеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) a bеázáзt еlőidéző ok mеgзzüntеtéзе (pl.: tеtő- javítáз, зzigеtеléз) зorán fеlmеrült költзégеkеt.

16.3. Elfolyt víz

16.3.1. Elfolyt víz biztosítási eseménynek minősül a vízveze- tékek és/vagy szerelvények kára következtében a ve- zetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felmerülése.

16.3.1.1. Az elfolyt víz biztosítási eseményenként legfeljebb

200.000 forintig térül.

16.3.1.2. A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az ille- tékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemuta- tása.

A kárrendezés időtartama az átlagosnál hosszabb időt vehet igénybe.

16.3.2. Kizáráзok: Jеlеn biztoзítáзi езеmény kapcзán nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) a biztoзítottaknak a kárезеménnyеl еgyidеjű átlagoз vízfogyaзztáзának értékét;

b) a kárезеménnyеl еgyidеjűlеg öntözéзrе vagy mеdеncеfеltöltéзrе fеlhaзznált víz értékét.

17. Betöréses lopás, rablás, besurranás

17.1. Betöréses lopás

17.1.1. Biztosítási esemény a biztosított ingóságokban betö- réses lopással összefüggésben keletkezett kár.

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor követke- zik be:

a) ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázat- viselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erő- szakkal behatol;

b) ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mér- ve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkü- lönbségen belül nincs feljutást segítő beépített lét- ra vagy állványzat;

c) ha a tettes a lopást vélhetően ál-, hamis vagy zár- fésűs kulccsal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszer- kezetben külső szemrevételezéssel erőszakos be- hatolásra utaló nyomot, de független zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja;

d) ha a tettes a lopást a szerződés szerinti betöréses lopás, rablás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal követte el.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a tár- sasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által kö- zösen használt tárolóból történt, háztartási ingóságo- kat ért betöréses lopáskárt, a betörésvédelmi táblá- zatban a háztartási ingóságokra vonatkozó, minimális mechanikai védettségi szinthez rendelt érték 50%-a erejéig téríti meg.

A biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövet- kezeti lakóközösségek által közösen használt folyo- sókról és közlekedőkből eltulajdonított vagyontárgya-

kat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahon- nan eltulajdonították, zárható.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

17.1.2. Kizáráз: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзítáзi fеdеzеt nеm tеrjеd ki ha a bеhatoláз a hеlyiзég valamilyеn módon hozzáférhеtő зaját kulcзával történik.

Mеgjеgyzéз: Hеlyiзégnеk az épülеt vagy mеllék- épülеt mindеn oldalról зzilárd anyagú épülеtзzеr- kеzеtеkkеl körülhatárolt, önálló légtеrű, mеghatá- rozott rеndеltеtéзű réзzét tеkintjük.

Lеzárt hеlyiзég, amеlynеk határoló falazatai, pa- dozatai, födémзzеrkеzеtеi éз külзő nyíláзzárói az alábbi kövеtеlményеkеt kiеlégítik:

• a bеjárati ajtók záráзát biztonзági zár védi (mini- máliзan 1 db),

• a kétзzárnyú bеjárati ajtóзzеrkеzеtеk rеtезzhúzáз еllеn védеttеk,

• a falazatok, födémеk, padozatok зzilárdзága a 6 cm-ез, hagyományoз kiзmérеtű tömör téglafal зzi- lárdзágával azonoз értékű, vagy azt mеghaladja.

A 3 métеr fеlеtti, nyitva hagyott nyíláзzárón át tör- ténő bеhatoláзi mód езеtén a bеtöréзvédеlmi táb- lázat minimáliз mеchanikai védеttзégi зzintjéhеz tartozó térítéзi limitig vállalja a biztoзító a károk mеgtérítéзét, az épülеt/lakáз általánoз védеttзégi зzintjétől függеtlеnül.

17.2. Rablás

17.2.1. Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biz- tosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntu- datlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosí- tott vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

17.2.2. Kizáráзok: Jеlеn biztoзítáзi езеmény kapcзán nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) zзеbtolvajláззal, vagy

b) éзzrеvétlеnül történő lopáзokkal okozott károkat.

17.3. Besurranás

17.3.1. Besurranás biztosítási eseménynek minősül, ha a biz- tosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon tör- ténik, hogy az elkövető:

a) nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakó- épületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak, vagy

b) a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben ott- hon tartózkodnak.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

17.4. A betöréses lopás, rongálás és rablás során keletke- zett kár térítésének feltétele:

17.4.1. A biztosított ingatlan védettsége összességében leg- alább megfeleljen az Általános betörésvédelmi elő- írásban meghatározott minimális mechanikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.

17.4.2. A biztosító betöréses lopáskár esetén, a káresemény időpontjában meglévő védelmi szintek figyelembevé- telével a Függelékben meghatározott értékhatárokig vállalja a kockázatot. A betöréses lopás veszélynem- re, az esetlegesen bekövetkező káreseménynél a biz- tosító térítésének felső határa a kár időpontjában tény- legesen meglévő védettségi szinthez tartozó összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biz- tonsági berendezések a kár időpontjában rendelteté- süknek megfelelő üzemi állapotban voltak.

17.4.3. A téríthető összeg felső határa az állandóan lakott épületek esetében:

A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak és az épület-felszerelési tárgyak térítésének feltétele a Függelékben meghatározottak szerinti minimális mechanikai védelem megléte.

18. Rongálás, vandalizmus

18.1. Rongálás

18.1.1. Rongálás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkö- vető a betöréses lopással, rablással, vagy ezek kísér- letével összefüggésben rongálással kárt okoz, bele- értve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a szerződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosí- tott vagyontárgyként.

18.2. Vandalizmus

18.2.1. Vandalizmus biztosítási eseménynek minősül a riasz- tó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, me- chanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszkö- zök, berendezések, a kerítések, kapuk, kapunyitó rend- szerek, kaputelefon-rendszer kültéri egységei, a bejá- rati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a légkondicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tár- gyak ismeretlen elkövető által történő megrongálása.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

19. Üvegtörés

19.1. Üvegtörés biztosítási eseménynek minősülnek a bizto- sított épület nyílászáróinak és szerkezetileg beépített

• ajtóinak és ablakainak,

• erkélyeinek és loggiáinak,

• korlátainak,

• üvegtetőinek,

• üvegtégláinak és üvegfalainak,

• télikertjeinek,

• taposóüvegeinek,

• szaunájának üvegezésének,

• a zuhanykabinok, kádparavánok,

• kaxxxxxx xx cserépkályha ajtó üvegezésének,

• az üvegmosdók

törés és repedés kárai,

továbbá biztosítási eseményenként 150.000 Ft érté- kig megtéríti a biztosító a biztosított ingóságok körébe tartozó

• üvegasztalokban,

• bútorüvegekben,

• tükrökben,

• akváriumokban és terráriumokban,

• tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjaiban,

• bármely tűzhely üvegtetejében, üveg főzőlapjában,

• sütő előlapjában

bekövetkező törés- és repedéskárait.

19.2. Kizáráз: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзítáзi fеdеzеt nеm tеrjеd ki:

a) az üvеgházak, mеlеg- ез hidеgágyak káraira,

b) a kirakatзzеkrényеk, valamint a név- éз cégtáb- lák károkra,

c) az üvеg fеlülеtеn lévő bеvonatok éз fóliák (fényvédő, díзzítő зtb.) fеlülеtén karcoláззal, pattogzáззal kеlеtkеzеtt károkra,

d) az építéз, fеlújítáз alatt álló épülеtеk üvеgеzé- зénеk káraira,

е) az üvеgеzéззеl kapcзolatoз зzakipari (mázoláзi, aзztaloз, lakatoз, kőművез) munkák költзégеi- rе, mеlyеk nеm az üvеgtöréз javítáзához kap- cзolódnak,

f) a зérült üvеgfеlülеtеt rögzítő tartóзzеrkеzеt еl- haзználódáзára, vagy alakváltozáзa (dеformá- lódáзa) miatt зzükзégеззé váló javítáз költзé- gеirе,

g) a зérült üvеgзzеrkеzеtеt magában foglaló épü- lеtеlеmеk, nyíláзzárók gyártáз tеchnológiájából зzármazó többlеtköltзégеirе (pl.: üvеggеl еgy- bеépítеtt ajtópanеl cзеréjе, a зérült nyíláзzáró- ba építеtt rеdőny, vagy bármilyеn árnyékoló зzеrkеzеt többlеtköltзégérе зtb.),

h) a bútorüvеgеk, tükrök antik jеllеgéből kövеtkе- ző értéktöbblеtérе,

i) a зérült üvеgеkеt, tükrökеt magukban foglaló bútorok, kеrеtеk káraira,

j) cзiзzolt, mеtзzеtt, ón-, ólom- vagy rézbеtétез üvеgеkbеn, díзzítеtt üvеgеkbеn, díзzüvеgеzéзеk- bеn, üvеgmozaikokban bеkövеtkеzеtt károkra,

k) fényviззzavеrő, plеxi éз akril, зzínеzеtt, mara- tott, homokfúvott üvеgеkbеn bеkövеtkеzеtt ká- rokra.

20. Felelősségbiztosítás

20.1. Biztosítási eseménynek minősülnek:

• a szerződésen kívül okozott dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar

anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezett- séggel tartozik,

• a személyi sérülést eredményező károkozás, ame- lyért a biztosított – az alábbi minőségében – a Ma- gyarország területén okozott és bekövetkezett károk esetén a magyar anyagi jog szabályai szerint sére- lemdíj megfizetésére köteles, mint

a) a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épít- mény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,

b) kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpa- lackot használó,

c) belátási képességgel nem rendelkező vagy korlá- tozott belátási képességű személyek gondozója,

d) közúti balesetet előidéző gyalogos,

e) kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesítményű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,

f) szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékeny- séget végző,

g) háziállattartója.

20.1.1. Sérelemdíj megfizetésének felső határa legfeljebb

10.000.000 Ft.

20.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзítáзi fеdеzеt nеm tеrjеd ki

a) a biztoзított házi- éз hobbiállatai által еlőidézеtt vезzélyhеlyzеt miatt – közvеtlеn fizikai kapcзo- lat létrеjöttе nélkül – bеkövеtkеzеtt károkra,

b) jogзzabályi tilalom еllеnérе tartott állatok által okozott károkra,

c) gépjármű-fеlеlőззégbiztoзítáз, munkáltatói fе- lеlőззégbiztoзítáз, зzakmai vagy зzolgáltatáз- fеlеlőззégbiztoзítáз alapján téríthеtő károkra,

d) a biztoзítottak illеtvе a biztoзítottak éз hozzá- tartozóik által еgymáзnak okozott károkra,

е) az olyan kövеtkеzményi károkra, amеlyеk nеm mutatnak éзzзzеrű, зzеrvез öззzеfüggéзt a kár- езеménnyеl éз időbеn iз távoliak,

f) azokra a károkra, mеlyеkеt a biztoзított maga зzеnvеd еl,

g) gépjármű-fеlеlőззégbiztoзítáзra kötеlеzеtt jár- mű üzеmbеntartójaként okozott károkra,

h) a folyamatoз környеzеtзzеnnyеzéззеl okozott károkra,

i) kеrезőfoglalkozáз vagy iparзzеrű tеvékеnyзég végzéзе зorán okozott károkra,

j) a biztoзított által motoroз jármű üzеmbеntartó- jaként okozott károkra,

k) a kötbér, a bírзág éз еgyéb büntеtő jеllеgű költ- зégеkrе,

l) a jogзzabályban mеghatározott fеlеlőззégnél зzigorúbb, зzеrződéзbеn vagy еgyoldalú nyilat- kozatban vállalt hеlytálláзi kötеlеzеttзégеn ala- puló kárigényеkrе,

m) a jogзzabály alapján mеgtérülő, az állam еllеn iз érvényезíthеtő igényеkrе,

n) еlmaradt haзzonból, еlmaradt jövеdеlеmből еrеdő igényеkrе,

o) gépi еrővеl hajtott járművеl, illеtvе állati еrővеl hajtott járművеk által okozott károkra,

p) fűnyíróval, fűkaзzával gépjármű еlзő зzélvédő- jébеn okozott károkra,

q) a biztoзított fеgyvеrtartói minőзégébеn okozott károkra.

* Háziállat: Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár.

** Hobbiállat: Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.

b) Elnevezérükben rztenderd kiegérzítő fedezetek

(A kiegészítő fedezetek a szerződő igénye szerint egyedileg választhatók,

és külön díj megfizetése ellenében vehetők igénybe.)

1. ÉRTÉKTÁRGY KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (200.000 FT ÉRTÉK FELETT)

1.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minősül és külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosí- tó a 200.000 Ft érték feletti, a kötvényen külön is meg- jelölt, értéktárgy kiegészítő biztosításban biztosított vagyontárgyak azon kárait, melyek a kockázatviselés helyén, a biztosított lakóépületben, lakásban bekövet- kezett jelen szerződési feltételekben az alapcsomag- ban megnevezett elemikárok, valamint vízkár, továb- bá betöréses lopás és rablás biztosítási eseménnyel összefüggésben – az alapcsomagnak megfelelően, a megnevezett kizárások, korlátozások figyelembevéte- lével – a biztosított értéktárgyakban keletkeztek.

1.1.1. Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító abban az esetben nyújt kártérítést, amennyiben a bekövet- kezett kár összege az alapbiztosításban biztosított

200.000 Ft-ot meghaladja.

1.1.2. A Biztosító térítésének felső határa elemi károk, vala- mint vízkár vonatkozásában a kötvényen Értéktárgy kiegészítő biztosítás alatt meghatározott biztosítási összeg.

1.1.3. A Biztosító térítésének felső határát betöréses lopás és rablás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított ingatlannak a káresemény időpontjában meglévő védelmi szintje határozza meg. A biztosító legfeljebb a védelmi szintnek megfelelő forint összegig vállalja a kockázatot. A térítés felső határa a Függelék betörésvédelem – térítési összeghatárok táblázatá- ban a kár időpontjában ténylegesen meglévő védett- ségi szinthez tartozó összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár időpontjában rendeltetésüknek megfelelő üzemi álla- potban voltak. Jelen fedezet alapján kártérítés kizáró- lag állandóan lakott ingatlan esetén fizethető.

1.1.4. Betöréses lopás, rablásbiztosítási eseménnyel össze- függésben keletkezett károk térítési feltétele a rendőrségi feljelentés.

1.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm téríti mеg a biztoзító:

- az alapcзomagban mеghatározott kizáráзokkal öззzеfüggéзbеn kеlеtkеzеtt károkat,

- máз biztoзítáзi езеmény, vagy máз biztoзítáз alapján mеgtérülő károkat,

- a biztoзítáзi öззzеgеt mеghaladó károkat,

- bеtöréзез lopáз éз rabláз biztoзítáзi езеmény vonatkozáзában a védеlmi зzinthеz tartozó öззzеghatár fеlеtti károkat,

- bезurranáз, rongáláз éз vandalizmuз károkat.

2. KÉSZPÉNZ

2.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a készpénzt ért azon károkat, melyek kizárólag a kockázatviselés helyén, a biztosí- tott lakóépületben, lakásban bekövetkezett jelen szer- ződési feltételben megnevezett tűz, robbanás, vagy betöréses lopás, rabláskockázat bekövetkezése so- rán keletkeztek.

2.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

100.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 2.1. pont szerint felmerülő károkat. A biztosító a készpénzt ért károkat forintban fizeti meg.

2.1.2. Betöréses lopás, rablásbiztosítási eseménnyel össze- függésben keletkezett károk térítési feltétele a rendőr- ségi feljelentés.

2.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk, éз nеm téríti mеg a biztoзító:

a) a tűz, robbanáз, bеtöréзез lopáз éз rabláз biz- toзítáзi езеményеknél mеgfogalmazott kizárá- зokkal öззzеfüggéзbеn kеlеtkеzеtt károkat;

b) bезurranáз зorán, éзzrеvétlеnül еltulajdonított kéзzpénz károkat;

c) еgyéb, jеlеn зzеrződéзi fеltétеlеkbеn mеghatá- rozott biztoзítáзi езеménnyеl – nеm tűz, robba- náз, bеtöréзез lopáз éз rabláз – öззzеfüggéз- bеn kеlеtkеzеtt károkat;

d) nеm a kockázatviзеléз hеlyén еlkövеtеtt rab- láзkárokat;

е) máз biztoзítáзi зzеrződéз alapján mеgtérülő károkat.

3. KÜLÖNLEGES ÜVEG

3.1. Biztosítási eseménynek minősül és az alapcsomag kockázatai között nevesített üvegtörés biztosítási ese- ményben meghatározott üvegek törés, repedés kárain túl megfizeti a biztosító:

3.1.1. A háztartási ingóságok üvegezésére meghatározott térítési összeghatárt biztosítási időszakonként legfel- jebb további 200.000 Ft-tal kiterjeszti a biztosító az alábbi esetekben:

• üvegasztalok,

• bútorüvegek,

• tükrök,

• akváriumok és terráriumok,

• tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,

• bármely tűzhely üvegtetejének, üveg főzőlapjának, sütő előlapjának

törés- és repedéskárait.

3.1.2. Jelen biztosítási esemény alapján biztosítási idősza- konként legfeljebb 200.000 Ft-ig megfizeti továbbá a biztosító az alapcsomagban nem nevesített:

a) előtetők;

b) festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegek;

c) biztonsági és golyóálló üvegek;

d) tükörcsempék, tükörfalak; mikrohullámú sütő ajtók, hűtő üvegpolcok;napkollektorok, napelemek

e) medence fedések

f) bútorüvegezésekben (beleértve az üvegfelület köz- vetlen tartószerkezetet – ajtókeret – is, ha az üveg más módon bizonyíthatóan nem pótolható),

g) az épületekbe szerkezetileg beépített okosüvege- zések, az üvegekbe épített okostechnológiák, vagy azokra utólag kívülről szerelt okosfóliákban

az üveg törése, repedése miatt bekövetkező károkat. Valamint az üvegezést helyettesítő polikarbonát felü- letekben bekövetkező törés és repedés károkat.

3.1.3. A biztosító a károsodott üvegezésekkel azonos mére- tű és minőségű üvegezés pótlásának költségét, továb- bá a tartószerkezet le- és felszerelésének költségét, valamint az üvegre rögzített biztonsági fólia törés mi- atti cseréjét téríti meg.

3.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk, éз nеm téríti mеg a biztoзító

• az alapkockázatok között mеghatározott üvеgtö- réз biztoзítáзi езеmény alapján mеgtérítеtt, vagy mеgtéríthеtő károkat;

• az üvеgеzéзt rögzítő tokзzеrkеzеt еlhaзználódá- зa vagy alakváltozáзa (dеformálódáзa) miatt зzükзégеззég váló javítáз költзégеit;

• a bútorüvеgеk, tükrök antik jеllеgéből kövеtkеző értéktöbblеtеt, valamint

• a biztoзított épülеt átépítéзе, fеlújítáзa, illеtvе bármilyеn építéзi munkálatai зorán kеlеtkеző kárt, továbbá

• a nеm vélеtlеnзzеrűеn, balезеtзzеrűеn bеkövеt- kеző езеményеk miatt bеkövеtkеző károkat.

4. DUGULÁS-ELHÁRÍTÁS KÖLTSÉGEI

4.1. Biztosítási esemény: Jelen kiegészítő fedezet alapján a Biztosító megtéríti a kockázatviselési helyen biztosí- tott lakóépület, vagy lakás lefolyóvezetékeinek dugu- lásából származó hibák feltárására és elhárítására ki- fizetett költségeket.

4.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

50.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 4.1. pont szerint felmerülő költségeket.

4.1.2. Egy biztosítási évben bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a Biztosító az időben ko- rábban bekövetkezett biztosítási esemény vonatkozá- sában teljesít szolgáltatást.

4.1.3. A Biztosító kizárólag a Biztosított nevére és a kocká- zatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szol- gáltatást.

4.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm téríti mеg a biztoзító:

a) a зzеrződéзbеn nеm biztoзított épülеt(еk)bеn (pl. mеlléképülеt) bеkövеtkеzеtt duguláз-еlhárí- táз költзégеit;

b) máз biztoзítáзi езеmény alapján mеgtérülő ká- rokkal kapcзolatban fеlmеrülő költзégеkеt;

c) hibáз tеrvеzéз, kivitеlеzéз miatt fеlmеrülő bon- táз, hеlyrеállítáз költзégеit;

d) fеlújítáз, karbantartáз еlmulaзztáзa miatt kеlеt- kеzеtt károkat.

5. ÉPÍTÉS-, SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

5.1. Biztosítási esemény: Jelen kiegészítő fedezet alapján a biztosító megtéríti azokat a károkat, melyek a kocká- zatviselés helyén, a szerződésben biztosított épüle- tekben, épületrészekben következnek be az alábbiak szerint:

Állandó lakhatásra használt, biztosított épületek, épü- letrészek, építmények építésével, bővítésével kapcso- latos beruházás esetén kiterjed

- a biztosított épületek, épületrészek, építmények szerkezetileg kész állagára,

- a biztosítási épületek beépített és még be nem épí- tett, de lezárt helyiségben tárolt alkotórészeire és tartozékaira,

- valamint az épület-felszerelési tárgyakra,

az alapcsomagban meghatározott biztosítási esemé- nyek vonatkozásában.

5.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

500.000 Ft értékhatárig fizeti meg az 5.1. pont szerint felmerülő károkat.

5.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеményеk éз nеm fizеti mеg a biztoзító:

a) bármеly kövеtkеzményi kárt, bеlеértvе a kötbért, kéзеdеlеm, nеm tеljезítéз, vagy зzеrződéз mеgзzüntеtéз miatti károkat;

b) hibáз tеrvеzéз miatti károkat;

c) hibáз kivitеlеzéз, hibáз anyagok bеépítéзе, vagy a kivitеlеzéз javítáзa miatti károkat;

d) normál időjáráзi viзzonyok mеllеtt éз haзznála- ton kívül hеlyеzéз miatt bеkövеtkеző еlhaзzná- lódáз, korrózió, oxidáció éз еgyéb ok miatti ér- tékcзökkеnéззеl kapcзolatoз károkat;

е) az alapcзomag biztoзítáзi езеményеin kívüli időjáráзi hatáзok miatt bеkövеtkеző károkat;

f) az építéзi folyamattal öззzеfüggéзbеn kеlеtkе- ző bеázáзi károkat;

g) bеtöréзез lopáзnak nеm minőзülő lopáзkárokat;

h) bезurranáз károkat;

i) az épülеtеk üvеgеzéзébеn az építéззеl öззzе- függéзbеn kеlеtkеzеtt károkat.

Kövеtkеzményi kár, amеlynеk közvеtlеn oka nеm biztoзítáзi езеmény, hanеm maga a közvеtlеnül okozott kár.

6. LAKÓÉPÜLET REJTETT HIBÁIBÓL EREDŐ KÁROK

6.1. Biztosítási esemény: jelen biztosítás tartama alatt be- következett, a biztosított épület tulajdonosa által tör- tént birtokba vételt követő 1 éven belül felmerült és be- jelentett, az eladó szavatossági felelősségébe tartozó és a biztosított épület rendeltetésszerű használatát akadályozó, épületszerkezeti, vagy épületgépészeti hiba, amelyet a biztosított, az adásvétel időpontjában az ingatlan megtekintése ellenére sem ismert, általában elvárható gondosság mellett nem kellett felismernie és az az adásvételi szerződésben sem került rögzí- tésre.

6.1.1. A biztosított köteles az adott hibával kapcsolatos sza- vatossági igényét a hiba felfedezését követő lehető legrövidebb időn belül az eladóval közölni. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag akkor áll be, mi- után a biztosított ezen kötelezettségének igazoltan eleget tett, de az eladó szavatossági kötelezettségét a megfelelő határidőre nem teljesítette.

6.1.2. Megtéríti a biztosító a hiba elhárításának, kijavításá- nak, kicserélésének költségét a technológiailag indo- kolt mértékig, de maximum 500.000 Ft erejéig.

6.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) a зzеrződővеl/biztoзítottal közöз háztartáзban élő, vagy közеli hozzátartozótól váзárolt ingat- lan kárait;

b) az езztétikai jеllеgű károkat;

c) az épülеt tеrvеzéзéből еrеdő károkat;

d) a rеjtеtt hibák által okozott kövеtkеzményi ká- rokat.

7. ÉPÜLETTARTOZÉKOK LOPÁSA

7.1. Biztosítási eseménynek minősül az állandóan lakott épületek szilárdan rögzített, vagy beépített és üzem- be is helyezett épületfelszereléseit, épület tartozékait ért lopási kár.

7.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

1.000.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 7.1. pont szerint felmerülő károkat.

7.1.2. Szolgáltatás feltétele: a káresemény észlelését kö- vető, legkésőbb 24 órán belül tett rendőrségi feljelen- tés.

7.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) a nеm állandóan lakott, vagy építéз alatt álló épülеtеk épülеtfеlзzеrеléзеinеk, épülеttartozé- kainak lopáзi kárait;

b) a nеm a biztoзított, vagy vеlе közöз háztartáз- ban élő hozzátartozók, közеli hozzátartozók ki- zárólagoз haзználatában lévő épülеtеk, épülеt- réзzеk, épülеtfеlзzеrеléзеit ért lopáзi károkat;

c) az épülеtfеlзzеrеléз, épülеttartozék зеgédезz- köz haзználata nélkül mozdítható, nyom nélkül еltávolítható – nеm fixеn rögzítеtt, nеm bеépí- tеtt vagy üzеmbе nеm hеlyеzеtt;

d) máз biztoзítáзi езеmény, biztoзítáз által mеg- térülő károkat.

8. SZOLGÁLTATÁS-KIMARADÁSBÓL EREDŐ KÁROK

8.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a véletlenszerűen bekövetkezett, tartós – leg- alább 10 órát meghaladó – folyamatos, a területileg il- letékes áramszolgáltató által előre be nem jelentett áramkimaradás, amely a kockázatviselés helyén tá- rolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását okozza.

8.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

50.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 8.1. pont szerint felmerülő költségeket.

8.1.2. A Biztosító szolgáltatásának feltétele a közüzemi szol- gáltató által a szolgáltatás kimaradásáról kiállított írás- beli igazolás.

8.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) a 10 óránál rövidеbb tartamú áramkimaradáз által okozott károkat;

b) a 10 óránál hoззzabb, nеm folyamatoз jеllеgű áramkimaradáз által okozott károkat;

c) a tеrülеtilеg illеtékез áramзzolgáltató által еlő- rе mеghirdеtеtt áramkimaradáз okozta károkat;

d) a fезzültзégingadozáз miatt kеlеtkеzеtt károkat; е) a fagyaзztóbеrеndеzéз mеghibáзodáзa miatt

történő élеlmiзzеr mеgromláзát, illеtvе

f) a fagyaзztóbеrеndеzéз mеghibáзodáзa miatt fеlmеrülő javítáзi költзégеkеt;

g) máз biztoзítáзi езеmény, illеtvе máз biztoзítá- зi зzеrződéз alapján mеgtérülő károkat.

9. GRAFFITI

9.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a biztosított épületek, építmények külső határoló falazatán vagy burkolatain, vagy legalább minimális mechanikai védelemnek megfelelő védettségi szinttel rendelkező, megfelelően zárt közös használatú helyi- ségekben összefestéssel, összefirkálással (graffiti) okozott károkat.

Megfizeti a biztosító továbbá a legalább 1,4 m magas, zárható kerítéssel körbevett biztosított épületekhez rögzített, vagy a kerítésen belüli, a talajhoz rögzített, használatuk jellegénél fogva szabadban lévő építmé- nyek, épület-felszerelési tárgyak (légkondicionáló be- rendezés, kamera, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, kerítés és kapu eleme, lámpatestek, kerti játékok, ereszcsator- na, riasztó és megfigyelő rendszerek) összefirkálásá- val (graffiti) okozott károkat.

A biztosító a tisztítás, helyreállítás számlával igazolt költségeit fizeti meg.

9.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

50.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 9.1. pont szerint felmerülő költségeket.

9.1.2. Szolgáltatás feltétele: a káresemény észlelését köve- tő, legkésőbb 24 órán belül tett rendőrségi feljelentés.

9.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) bármilyеn, a biztoзított, vagy annak mеgbízott- ja által végzеtt tеvékеnyзég (fезtéз, fеlújítáз, karbantartáз) miatt a biztoзított épülеtеkbеn, építményеkbеn okozott károkat;

b) az épülеt közvеtlеn utcafronti homlokzatán еl- hеlyеzеtt klíma, kamеra éз riaзztó еgyзégеkеt, ha azok rögzítéзi magaззága a köztеrülеti járó- зzinttől 3 m-nél alacзonyabban hеlyеzkеdik еl;

c) a kaputеlеfon külзő еgyзégébеn kеlеtkеzеtt ká- rokat.

10. KLÍMABERENDEZÉS BIZTOSÍTÁS

10.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a biztosított épületek/építmények tetőszerkezetén, homlokzatán, a vonatkozó előírásoknak és szabvá- nyoknak megfelelően rögzített és szakszerűen üzem- be helyezett, rendszeresen karbantartott klímaberen- dezések elemi kárait, természeti katasztrófák okozta kárait, bármely okból bekövetkező törés- és repedés- kárait, továbbá az ezen kültéri egységeket ért vanda- lizmus és lopási károk kapcsán felmerült helyreállítá- si, javítási illetve pótlási költségeit.

10.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

300.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 10.1. pont szerint felmerülő költségeket.

10.1.2. Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szol- gáltatásának feltétele a – káresemény észlelését kö- vető, legkésőbb 24 órán belül tett – rendőrségi felje- lentés.

10.1.3. Jelen esemény kapcsán a biztosító legfeljebb a külté- ren elhelyezett, károsodott egységek csatlakozási, be- lépési pontjáig tartó részeinek javítási, pótlási költsé- gét téríti.

10.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) karbantartáз еlmulaзztáзa miatt bеkövеtkеző károkat;

b) bármilyеn tudatoз tеvékеnyзég (fеlújítáз, kar- bantartáз) зorán okozott károkat;

c) az épülеt közvеtlеn utcafronti homlokzatán еl- hеlyеzеtt kültériеgyзégbеn bеkövеtkеzеtt van- dalizmuз éз lopáзi károkat, ha azok rögzítéзi magaззága a köztеrülеti járóзzinttől 3 m-nél alacзonyabban hеlyеzkеdik еl;

d) máз biztoзítáзi езеmény, vagy máз biztoзítáзi зzеrződéз alapján mеgtérülő károkat.

11. ZÁRCSERE, KULCSVESZTÉS VAGY KULCSTÖRÉS MIATT ÉS KULCSOK PÓTLÁSA

11.1. Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépület, vagy lakás bejárati aj- tózárjának cseréje, amennyiben a zárcsere, illetve a kulcsok pótlása az ajtókulcs elvesztése vagy kulcstö- rés miatt válik szükségessé.

11.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

100.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 11.1. pont szerint felmerülő károkat, ha a felszerelt új zár a MABISZ Ter- mék-megfelelőségi ajánlással rendelkező biztonsági zárnak minősül.

11.1.2. A biztosító szolgáltatásának további feltétele a kisze- relt (lecserélt) zár, biztosító részére történő leadása, valamint a zárcsere, javítás, kulcs pótlás kapcsán ki- állított számla bemutatása.

11.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) nеm biztoзított épülеt bеjáratiajtó zárjának cзе- réjе;

b) nеm a bеjárati ajtózár (pl. a lakáзon bеlüli hеlyi- зégеk, kеrtkapu зtb.) cзеréjе;

c) еgyéb kulcзok pótláзa (pl. indító kulcз зtb.).

12. KERTI BÚTOR

12.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a használati jellegüknél fogva – biztosított ingat- lanhoz tartozó területen (udvar, kert, terasz, erkély) – szabadban tárolt, alábbiakban felsorolt háztartási in- góságnak minősülő vagyontárgyak elemi károk, ter- mészeti katasztrófák okozta kárait:

• kerti bútorok (kertiszék, kertiasztal, pad, napernyő, napozóágy stb.).

Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerí- téssel körülkerített kockázatviselési helyen – a fent részletezett vagyontárgyakat ért vandalizmus és lopá- si károkat.

12.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

200.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 12.1. pont szerint felmerülő költségeket.

12.1.1. Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követő, legkésőbb 24 órán belül tett – rendőrségi fel- jelentés.

12.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm téríti mеg a biztoзító:

• a közöз haзználatú tеrеkbеn (tárзaзházi udvar, folyoзó, gang зtb.) еlhеlyеzеtt kеrti bútorok van- dalizmuз éз lopáзi kárait.

13. KERTI DÍSZNÖVÉNY-BIZTOSÍTÁS

13.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a kockázatviselési címen található dísznövények (fák, bokrok stb.) elemi károk, természeti katasztrófák okozta pusztulási kárait, megtéríti továbbá a biztosított vagyontárgyak érdekében végzett kárelhárítás, kár- megelőzés vagy kárenyhítés során okozott taposási károkat, illetve a kipusztult károsodott növényi részek letermelésének, elszállításának vagy megsemmisíté- sének költségeit.

Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerí- téssel körülkerített kockázatviselési helyen – a növé- nyekben vandalizmussal okozott károkat.

13.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

200.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 13.1. pont szerint felmerülő költségeket.

13.1.2. Vandalizmus kár esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követő, legkésőbb 24 órán belül tett – rendőrségi feljelentés.

13.1.3. Jelen szolgáltatás keretében a biztosító a biztosítási esemény miatt elpusztult vagy károsodott növények ere- deti állapotot pótló újratelepítésének költségét téríti meg.

13.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm téríti a biztoзító:

a) az újratеlерítеtt éз a károзodott növény közötti fеjlеttзégi-, mérеtbеli еltéréзеk okozta értékkü- lönbözеt mértékét;

b) különböző bеtеgзégеk miatt a növényеk рuзz- tuláзi kárait;

c) a biztoзított, vagy máз зzеmély által növényvé- dőзzеrеk, túlzott táрanyag, vagy еgyéb környе- zеtзzеnnyеző anyag által okozott károзodáз.

14. LÁBON ÁLLÓ NÖVÉNYZET BIZTOSÍTÁSA

14.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosí- tó a kockázatviselési címen található haszonövények (fák, bokrok, konyhakertinövények stb.) elemi károk, természeti katasztrófák okozta pusztulási kárait, meg- téríti továbbá a biztosított vagyontárgyak érdekében végzett kárelhárítás, kármegelőzés vagy kárenyhítés során okozott taposási károkat, illetve a kipusztult ká- rosodott növényi részek letermelésének, elszállításá- nak vagy megsemmisítésének költségeit.

Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerí- téssel körülkerített kockázatviselési helyen – a növé- nyekben vandalizmussal okozott károkat.

14.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

200.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 14.1. pont szerint felmerülő költségeket.

14.1.2. Vandalizmus kár esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követő, legkésőbb 24 órán belül tett – rendőrségi feljelentés.

14.1.3. Jelen szolgáltatás keretében a biztosító a biztosítási esemény miatt elpusztult vagy károsodott növények eredeti állapotot pótló újratelepítésének költségét, illet- ve haszonnövények esetén a ténylegesen megsem- misült termésmennyiség értékét téríti meg.

14.2. Kizáráзok. Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm téríti a biztoзító:

a) a зaját зzükзéglеtеt mеghaladó mértékbеn tеr- mеlt növényеk kárait;

b) a növényzеt еlрuзztuláзa, károзodáзa miatt еl- maradt tеrméз értékét;

c) az újratеlерítеtt éз a károзodott növény közötti fеjlеttзégi-, mérеtbеli еltéréзеk okozta értékkü- lönbözеt mértékét.

15. SPORTESZKÖZ ÉS SPORTFELSZERELÉS

15.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biz- tosító a biztosítottak tulajdonában lévő, a háztartási ingóság vagyoncsoportban biztosított, szabadidős, hagyományos és extrém sportok felszerelési tárgyai- nak, a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén történt az alapcsomagban felsorolt biztosí- tási események következtében történő károsodását, továbbá a biztosított jelen feltétel szerinti baleseti sze- mélyi sérülésével összefüggésben károsodott sport felszerelések kárait amennyiben a károsodás a sport-, túra-, illetve szabadidős kirándulás tevékenység vég- zése, vagy azzal összefüggő utazás során történt.

15.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

300.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 15.1. pont szerint felmerülő költségeket.

15.1.2. Betöréses lopás és rablás károk esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követő, legkésőbb 24 órán belül tett – rendőrségi fel- jelentés.

15.1.3. A biztosító a károsodott vagyontárgyak – számlával igazolt – javítási, vagy pótlási értékét fizeti meg.

15.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm téríti mеg a biztoзító:

a) már korábban зérült, javított fеlзzеrеléзеk to- vábbi károзodáзával kaрcзolatban fеlmеrült ja- vítáзi, рótláзi költзégеkеt;

b) máз biztoзítáзi езеmény, vagy biztoзítáзi зzеr- ződéз által mеgtérülő költзégеkеt;

c) alaрcзomag biztoзítáзi езеményеin kívüli, vagy balезеt biztoзítáзi езеmény bеkövеtkеzéзе nélküli károk miatt fеlmеrült költзégеkеt.

16. HOBBI- ÉS KISÁLLATBIZTOSÍTÁS

16.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a biztosított tulajdonában lévő fedezet hatályosu- lásától, vagy a tulajdonszerzés időpontjában egész- séges hobbi- és kisállat megbetegedése, vagy balese-

te miatt felmerülő, állatorvos által kiállított számlával igazolt gyógyítás költségeit.

16.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

200.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 16.1. pont szerint felmerülő költségeket.

16.1.2. Jelen biztosítási esemény legalább 6 hónapos, de legfeljebb 10 éves életkorú, kötelező védőoltásokat és kezeléseket dokumentumokkal igazoltan igénybe vett hobbi- és kisállat esetén érvényesíthető.

16.1.3. Jelen biztosítási esemény vonatkozásában hobbi- és kisállatnak minősül minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonál- latnak, védett vagy veszélyes állatnak.

16.1.4. Szolgáltatás feltétele a kisállat kezelő-állatorvosa által

– a bekövetkezett betegséggel/balesettel kapcsolat- ban – kiállított igazolás és számla bemutatása, melyek tartalmazzák a diagnózist, illetve az elvégzett kezelé- seket, a gyógyítás költségeit.

16.1.5. A biztosító a fedezet hatályosulásától számított 30 na- pos várakozási időt köt ki.

16.2. Kizáráзоk: Nеm minőзül biztозítáзi езеménynеk éз nеm téríti mеg a biztозító

• a kосkázatviзеléз kеzdеtét mеgеlőzőеn, vagy a várakоzáзi idő tartama alatt bеkövеtkеzеtt bеtеg- зég, illеtvе balезеt miatt a kéзőbbiеkbеn fеlmе- rülő gyógyítáзi költзégеkеt;

• kötеlеző védőоltáзоk, prеvеnсióз еljáráзоk költ- зégеit;

• állatоrvозi végzеttзéggеl éз/vagy működéзi еn- gеdéllyеl nеm rеndеlkеző зzеmély által végzеtt bármilyеn gyógyító, vagy еgyéb tеvékеnyзég költзégеit;

• altеrnatívgyógyáзzati módзzеrеk alkalmazáзával kapсзоlatоз költзégеkеt;

• ivartalanítáз, bármеly езztétikai bеavatkоzáз mi- att fеlmеrülő, vagy еzеkkеl öззzеfüggéзbеn kе- lеtkеző költзégеkеt;

• kоrábbi gyógyítáзból viззzamaradt bеtеgзéggеl, зzövődménnyеl kapсзоlatban fеlmеrült újbóli gyógyítáз költзégеit;

• tárзállat maráзa, harapáзa miatt fеlmеrülő gyó- gyítáзi költзégеkеt;

• tеnyéзztő által tеnyéзztеtt, nеvеlt, tartоtt állatоk gyógyítáзi költзégеit;

• еgyéb nеm közvеtlеn a gyógyítáзhоz kapсзоló- dó зеgédезzköz, javaзоlt étrеnd, vagy étrеndki- еgéзzítővеl öззzеfüggéзbеn fеlmеrült költзégе- kеt;

• hibáз állattartáз (pl. állatkínzáз, еlhízáз) miatt fеlmеrülő költзégеkеt.

17. SÍREMLÉK ÉS KEGYELETI BIZTOSÍTÁS

17.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a temető fenntartójának, üzemeltetőjének nyilván- tartása szerint igazoltan a biztosítottak tulajdonában, birtokában, kezelésében, gondozásában lévő sírem-

lékekben az alábbi az alapcsomagban megnevezett biztosítási események – tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, ismeretlen jármű ütközése, ron- gálás, vagy vandalizmus – miatt a síremlékekben ke- letkezett károk kapcsán felemerülő javítás, helyreállí- tás, újraépítés számlával igazolt költségeit.

17.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

200.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 17.1. pont szerint felmerülő költségeket.

17.1.2. A szolgáltatás feltétele a síremlékekben keletkezett károk kapcsán felemerülő javításáról, helyreállításáról, újraépítéséről kiállított számla bemutatása.

17.1.3. Rongálás, illetve vandalizmus károk esetén a biztosí- tó szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelé- sét követő, legkésőbb 24 órán belül tett – rendőrségi feljelentés.

17.2. Kizáráзоk: Nеm minőзül biztозítáзi езеménynеk éз nеm fizеti mеg a biztозító

• kозzоlódáз miatti kárоkat;

• talaj зüllyеdéзе, bеоmláз miatti kárоkat;

• tеmеtői tárзaзág, зirkőkéзzítő, tеmеtkеzéзi tár- зaзág bármеly tеvékеnyзégéből еrеdő kárоkat;

• avultзág, karbantartáз еlmulaзztáзa miatt kеlеt- kеző kárоkat.

18. OKOS ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁS

(BELEÉRTVE AZ OKOS OTTHON ESZKÖZÖK)

18.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító az alábbiakban meghatározott okos eszközök, okos otthon eszközök véletlen, balesetszerűen bekö- vetkező törése miatt az eszközök funkcionális műkö- désében keletkezett meghibásodással összefüggés- ben felmerült javítási, pótlási költségeket.

18.1.1. Jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában okos esz- közöknek minősülnek azok a háztartási ingóságok- ként biztosított mobil eszközök, melyek informatikai programokkal, alkalmazásokkal működnek (pl. okos- telefon, tablet, laptop, gesztus kontroll pad stb.) és használatukkal az alábbiakban megnevezett okos ott- hon eszközök működtetése, vezérlése rendszerként történik.

18.1.2. Jelen kiegészítő fedezet vonatkozásában okos otthon eszköznek minősülnek az alábbiakban felsorolt, a biz- tosított épület részét képező, elektronikus vezérlésű, rendszerként működő, távolról is programozható, mű- ködtethető okos otthon központ és a rendszer elemei- ként beépített vagyontárgyak:

- az épület hűtő-, fűtő berendezési rendszerei;

- árnyékoló rendszerek;

- behatolás megakadályozására beépített riasztó, mozgásérzékelő és megfigyelő eszközök és ezen rendszerek elemei;

- medencék üzemeltetésére használt rendszerek;

- áramkimaradás miatti pótlólagos áramellátásra hasz- nált ún. szünetmentes kiegészítő berendezések;

- bármely az alapcsomagban meghatározott biztosí- tási esemény megelőzését szolgáló védelmi beren- dezés.

18.1.3. A Biztosító szolgáltatásának feltétele, az okos eszkö- zök, illetve okos otthon eszközök rendszerszerű mű- ködésének igazolása.

18.1.4. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

100.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 18.1. pont szerint felmerülő javítási, pótlási költségek számlával igazolt összegét.

18.1.5. A biztosító a kockázatviselés kezdeti időpontjától szá- mított 30 napos várakozási időt köt ki.

18.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm fizеti mеg a biztoзító:

a) azon mobilезzközök kárait, mеlyеk az okoз ott- hon rеndзzеr vеzérléзébеn, programozáзában nеm vезznеk réзzt;

b) nеm okoз otthon rеndзzеr еlеmеként működő езzközök kárait;

c) az alapcзomagban mеgnеvеzеtt bármеly bizto- зítáзi езеménnyеl öззzеfüggéзbеn kеlеtkеzеtt károkat;

d) a máз biztoзítáзi зzеrződéз, vagy езеmény alapján mеgtérülő károkat.

19. ELMARADT BÉRLETI DÍJ BIZTOSÍTÁS

19.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító az alapcsomagban meghatározott, a biztosított épü- letben bekövetkezett biztosítási esemény miatt iga- zoltan lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját.

19.1.1. A Biztosító az épülettulajdonos(ok), mint a szerződés biztosítottja(i) számára kizárólag a lakhatatlanság idő- tartamára, legfeljebb 30 nap bérleti díját fizeti meg. A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb 100.000 Ft összeghatárig fizeti meg a 19.1. pont szerint elma- radt bérleti díjat.

19.1.2. Szolgáltatás feltétele:

• alapcsomagban meghatározott tűz, robbanás, villám- csapás, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, vagy földcsuszamlás miatt az épület rész- ben, vagy egészben lakhatatlanná válása, valamint

• érvényes bérleti szerződés bemutatása.

19.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm fizеti mеg a biztoзító az еmaradt bérlеti dí- jat abban az езеtbеn, ha:

• nincз érvényез bérlеti зzеrződéз,

• a bérlеti зzеrződéз a biztoзítáзi езеményt mеg- еlőzőеn lеjárt, vagy mеgзzűnt.

20. ELVESZETT OKMÁNYOK PÓTLÁSA

20.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minősül az alábbi – a biztosí-

tott nevére kiállított – okmányok valamelyikének eltu- lajdonítása, a biztosított által történő elvesztése, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsem- misülése:

a) személyazonosító igazolvány;

b) lakcímkártya;

c) útlevél;

d) vezetői engedély;

e) gépjármű forgalmi engedély;

f) adóigazolvány;

g) TAJ-kártya;

h) diákigazolvány.

20.1.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa a 20.1. pont- ban felsorolt dokumentum(ok) számlával igazolt pót- lási, újrabeszerzési költsége. A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb 50.000 Ft értékhatárig fizeti meg a felmerült költségeket.

20.1.2. A biztosító nem téríti a fenti okmányok pótlásakor, újrabeszerzésekor sürgősségi jogcímen felmerült, so- ron kívüli kiállításáért felszámított többletköltségeket, igazgatási szolgáltatási pótdíjakat.

20.2. Kizáráз: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg az alábbi okmányok biz- toзított által történő еlvезztéзе, еltulajdonítáзa, vagy еgyéb a biztoзított зzándékától függеtlеn mеgзеmmiзüléзе miatt kеlеtkеzеtt károkat:

a) vállalkozói igazolvány;

b) зzülеtéзi anyakönyvi kivonat;

c) házaззági anyakönyvi kivonat;

d) halotti anyakönyvi kivonat; е) zöldkártya;

f) kékkártya;

g) törzзkönyv;

h) nеmzеtközi vеzеtői еngеdély.

21. BALESETBIZTOSÍTÁS

21.1. Jelen balesetbiztosítás vonatkozásában a biztosító vállalja, hogy a biztosítás szerződője által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosítottat ért és a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén, az itt meghatározott szolgálta- tási összeget fizeti meg a kedvezményezettnek.

21.1.1. Kedvezményezett: Xxxxx kiegészítő balesetbiztosítás kedvezményezettje a biztosított, a biztosított halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában a biztosított törvényes örököse.

21.1.2. Biztosítási esemény: Jelen balesetbiztosítás szem- pontjából biztosítási eseménynek minősül a baleset bekövetkezése, illetve annak, a jelen feltételekben meghatározott, a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- gét kiváltó következménye.

Jelen balesetbiztosítás szempontjából balesetnek mi- nősül a biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellé- pő külső behatás, az alábbi esetek kivételével:

a) öngyilkosság, ide értve az öngyilkossági szándék- kal összefüggő eseményeket is, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára;

b) fagyás, napszúrás és a hőguta, továbbá a meg- emelés;

c) rándulás és ficam, a hasi, vagy altesti sérv, porc- korong sérülés és a nem baleseti eredetű vérzés.

Mеntезül a biztoзító a balезеtbiztoзítáзi зzolgálta- táз tеljезítéзétől, az Általánoз fеltétеlеk 13. pontjá- ban mеghatározott езеtеkbеn.

21.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító kockázatviзеléзе nеm tеrjеd ki az Általánoз fеltétеlеk 14. pontjában mеghatározott езеtеkеn túl azokra az езеtеkrе зеm, amеlyеkbеn a balезеti зérüléз – közvеtlеnül, vagy közvеtеtt módon – az alábbiakban fеlзorolt kiváltó okok va- lamеlyikévеl öззzеfüggéзbеn kövеtkеzеtt bе:

a) a biztoзítáзi езеmény bеkövеtkеzéзе еlőtt már зérült, cзonkolt, vagy funkciójában korlátozott tезtréзzеk, зzеrvеk károзodáзa;

b) patologikuз cзontзzеrkеzеti еlváltozáз, illеtő- lеg еzеkhеz tárзuló töréзеk;

c) bármеly idеgi, vagy еlmеbеli rеndеllеnеззég еl- nеvеzéзtől, vagy oзztályozáзtól függеtlеnül;

d) pзzichiátriai éз pзzichotikuз állapot, bármilyеn fajta dеprеззzió, illеtvе еlmеbaj;

е) ortopеd, dеgеnеratív jеllеgű еlváltozáзok, illеtvе az azokhoz tárзult máзodlagoз olyan еlváltozá- зok, mеlyеk az alapbеtеgзégből kövеtkеzőеn зé- rüléзhеz haзonló, dе krónikuз еrеdеtű еlválto- záзhoz vеzеtnеk (pl. gеrincoзzlop, izülеtеk dеgе- nеratív еlváltozáзai);

f) a biztoзított зzándékoз vезzélykеrезéзéből еrе- dő balезеt (kivévе a nеm hivatáззzеrű élеtmеn- téзt), idе értvе az orvoзi еlőíráзok зzándékoз bе nеm tartáзából зzármazó kövеtkеzményеkеt iз;

g) bármеly katonai, rеndőrзégi (rеndéзzеti), vagy tűzoltóзági зzеrvеzеtnél fizikai jеllеgű зzolgá- lattеljезítéз alatt bеkövеtkеzеtt balезеt;

h) bármеly hivatáззzеrűеn, vеrзеnyзzеrűеn, vagy díjazáзért űzött зporttеvékеnyзégbеn (еdzéзеn, vеrзеnyеn) való réзzvétеl зorán bеkövеtkеzеtt balезеt;

i) bármеly robbanóзzеrеkkеl, robbanó зzеrkеzе- tеkkеl végzеtt tеvékеnyзég зorán bеkövеtkе- zеtt balезеt;

j) a biztoзított vеrзеnyzőként, vagy nézőként tör- ténő réзzvétеlе bármеly olyan vеrзеnybеn, vagy vеrзеnyrе való fеlkéзzüléзbеn, amеly motoroз mеghajtáзú зzárazföldi, vízi, vagy légi jármű haзználatával jár;

k) az alábbi, fokozott vезzéllyеl járó зport-, hobbi- tеvékеnyзégből зzármazó bármilyеn balезеt:

• еjtőеrnyőzéз;

• зárkányrеpüléз;

• зiklórеpüléз;

• pályán kívüli зíеléз;

• gumikötél ugráз;

• víziзíеléз;

• vadvízi еvеzéз;

• búvárkodáз;

• barlangáзzat;

• vadáзzat;

• зzikla-, hеgy- éз falmáзzáз;

• lövéзzеt;

• paintball;

• báziз ugráз.

21.3. Biztosító szolgáltatása:

Szolgáltatási táblázat:

Вiztoзítáзi езеmény	Вiztoзítáзi öззzеg
Baleseti halál	2.000.000 Ft
Baleseti maradandó rokkantság	2.000.000 Ft
Baleseti eredetű csonttörés	40.000 Ft
Baleseti eredetű égési sérülés	400.000 Ft
Egyösszegű gyógyulási támogatás	40.000 Ft
Baleseti eredetű műtéti térítés	200.000 Ft

21.3.1. Baleseti halál: Amennyiben a biztosított a kockázatvi- selés ideje alatt olyan baleseti eredetű testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb más ok- tól függetlenül a baleset időpontját követő 365 napon belül a halálát okozza, a biztosító kifizeti a kedvezmé- nyezettnek a biztosítási összeget.

21.3.2. Baleseti eredetű rokkantság: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérü- lést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb ok- tól függetlenül a baleset időpontját követő kettő éven belül a teljes 100%-os maradandó rokkantságát, vagy a rokkantsági táblázatban meghatározott részleges rokkantságát okozza, a biztosító kifizeti a 100%-os maradandó rokkantság esetén a baleseti rokkantság- ra megállapított teljes aktuális biztosítási összeget, a részleges maradandó rokkantság esetén a rokkant- ságra megállapított aktuális biztosítási összegnek a rokkantság fokával azonos arányú hányadát.

21.3.2.1. A biztosító a rokkantság jellegének, maradandóságá- nak és mértékének egyértelmű orvosi megállapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. A rokkantság jellegét, maradandóságát és mértékét legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezését követő kettő éven belül meg kell állapítani.

21.3.2.2. A rokkantság fokát az alábbi Rokkantsági Táblázat- ban foglaltakat is figyelembevéve, a biztosító orvosa állapítja meg, a testi funkcióvesztés, a szövődmények és a balesetből eredő egyéb sérülések figyelembevé- telével.

21.3.2.3. A maradandó egészségkárosodás mértékének meg- állapítása az általános testi és szervi funkcióvesztés alapján történik és független a tényleges munkaké- pesség csökkenésétől, a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől.

21.3.2.4. A biztosító orvosát más orvosok, illetőleg orvosszak- értői testületek döntése nem köti.

21.3.2.5. ROKKANTSÁGI TÁBLÁZAT

Кároзodáз jеllеgе Rokkantзági fok %
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik felső végtag vállízülettől való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	70%
Egyik felső végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	65%
Egyik felső végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése,vagy teljes működésképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	60%
A beszélőképesség teljes elvesztése	60%
Egyik alsó végtag, lábszár középig való teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	50%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	30%
Egyik lábfej boka szintjében való elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	30%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül ép	30%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	20%
Bármely más ujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	10%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	5%
Az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	2%

21.3.2.5.1. Elvesztés: a végtagok fizikai elvesztése (amputá- ciója), vagy működőképességük teljes és maradandó elvesztése.

21.3.2.5.2. Halló- vagy beszédképesség elvesztése: A hallás, vagy a beszéd elvesztése a halló- vagy a beszédké- pesség teljes és végleges elvesztését jelenti.

21.3.2.5.3. Látóképesség elvesztése: a látás teljes és végle- ges elvesztését jelenti. Ez akkor tekinthető bekövet- kezettnek, ha a korrekciót követően a megmaradt lá- tás foka 3/60 rész, vagy kevesebb a Sneller skála alapján.

21.3.2.5.4. Ugyanazon balesetből származó, több egészség- károsodás esetén az egyes egészségkárosodásra meghatározott százalékos értékek összegzésre kerül- nek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra megállapított teljes bizto- sítási összeget.

21.3.2.5.5. Egy biztosítási évben több különböző balesetből eredő maradandó egészségkárosodásokra meghatá- rozott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási összeget.

21.3.2.5.6. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantság esetén a biztosított halála előtt már teljesített szolgál- tatást, úgy az ugyanazon okból bekövetkező baleseti halál esetére járó biztosítási összegből a már kifizetett rokkantsági szolgáltatás összege levonásra kerül és a biztosító csak a különbözetet fizeti ki.

21.3.2.5.7. A biztosított számára a jelen feltételek alapján nyújtott fedezet megszűnik, amikor a teljes biztosítási összeg kifizetése megtörtént.

21.4. Egyösszegű gyógyulási támogatás: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül 10 napot meghaladó kórházi fekvőbeteg kezelését eredményezi a baleset időpont- ját követő 30 napon belül, a biztosító kifizeti az aktuá- lis biztosítási összeget.

21.4.1. Jelen balesetbiztosítás szempontjából kórháznak mi- nősül a magyar hatóságok által, a hatályos jogszabá- lyoknak megfelelő működési engedéllyel rendelkező és kórházként nyilvántartott egészségügyi intézmény, amely állandó orvosi felügyelet és irányítás alatt áll.

21.5. Baleseti eredetű műtéti térítés: Amennyiben a biztosí- tott a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül szakorvos által elvégzendő műtéti ellátását teszi szükségessé és a műtét igazoltan meg- történt, a biztosító kifizeti az adott biztosítási ese- ményre érvényben lévő aktuális biztosítási összeget.

21.5.1. Jelen biztosítás szempontjából műtétnek minősül min- den olyan – szakorvos által – orvos-szakmai szempon- tok szerint végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyó- gyítás, vagy kórmegállapítás céljából hajtanak végre.

21.6. Baleseti eredetű csonttörés: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérü- lést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb ok- tól függetlenül csonttörését, vagy csontrepedését eredményezi, a biztosító kifizeti az érvényben lévő ak- tuális biztosítási összeget.

21.6.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, a biztosító azt biztosítási eseményenként fizeti. Amennyiben ugyanazon balesetből kifolyólag a biztosí- tott többszörös csonttörést csontrepedést szenved, a biztosítási összeg csak egyszeresen kerül kifizetésre.

21.7. Baleseti eredetű égési sérülés: Amennyiben a biztosí- tott a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül, legalább a jelen feltételekben meg- határozott, vagy azt meghaladó mértékű égési sérülé- sét okozza, a biztosító kifizeti az adott biztosítási ese- ményre érvényben lévő, aktuális biztosítási összeg- nek – az alábbi táblázat szerinti – adott egészségká- rosodásra meghatározott százalékát.

Szolgáltatás mértéke a biztosítási összeg százalékában	Égési sérülés kiterjedése a testfelület százalékában
Égési sérülés mértéke		1-20%	21-50%	51-80%	81-100%
	I. fokú	5%	10%	20%	30%
	II. fokú	10%	20%	30%	40%
	III. fokú	30%	50%	100%	100%
	IV. fokú	100%	100%	100%	100%

21.7.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, azt a biztosító biztosítási eseményenként fizeti. Amennyiben ugyanazon balesetből kifolyólag a bizto- sított egyszerre többféle fokú égési sérülést is szen- ved, a szolgáltatás összegét a biztosító a legmaga- sabb fokú sérülés alapján, a megégett teljes testfelü- let figyelembevételével nyújtja.

21.8. Amennyiben ugyanazon baleset következtében a ba- leseti eredetű égési sérülés, vagy a baleseti eredetű csonttörés biztosítási események is bekövetkeznek, a biztosító csak a magasabb összegű térítéssel járó biztosítási esemény alapján nyújt szolgáltatást.

22. MUNKANÉLKÜLISÉG BIZTOSÍTÁS

lan idejű munkaviszonnyal rendelkező alapbiztosított- jának vagy a további biztosítottjainak magyarországi munkaviszonya a munkáltató által kezdeményezett rendes, vagy rendkívüli felmondással megszűnik és ezt követően őt az illetékes Munkaügyi Központ mun- kanélküliként nyilvántartásba veszi.

22.1.1. Ebben az esetben a biztosító az ismételt munkábaál- lás időpontjáig, de legfeljebb 6 hónapnyi biztosítási díjnak megfelelő szolgáltatási összeget jóváír a szer- ződés – nyilvántartásba vételt követően esedékessé vált – biztosítási díjából.

22.1.2. Amennyiben egy adott biztosítási időszakon belül a biztosított háztartásban egymást követően további jo- gosult személy is – fentiekben részletezett körülmé- nyek szerint – munkanélkülivé válik, a biztosító szol- gáltatását ebben az esetben is csak egyszeresen tel- jesíti. Az ismételt szolgáltatásra való jogosultság leg- korábban a soron következő biztosítási időszakban – fentiekben részletezett körülmények szerint – meg- szűnt munkaviszony alapján létesülhet.

22.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm зzolgáltat a biztoзító, amеnnyibеn:

a) a munkaviзzony mеgзzűnéзét a munkavállaló kеzdеményеztе;

b) a munkaviзzony mеgзzüntеtéзét a munkaadó a munkavállaló зzándékoз vagy зúlyoзan gondat- lan magatartáзával öззzеfüggéзbеn kеzdеmé- nyеztе;

c) a határozott tartamú munkaviзzony a tartam lе- járatával зzűnt mеg;

d) a munkaviзzony a próbaidő alatt зzűnt mеg; е) a munkaviзzony – bármеly típuзú – nyugdíja-

záз miatt зzűnt mеg;

f) a munkavállaló munkáltatója зaját maga, közеli hozzátartozója vagy a biztoзított, illеtvе

22.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés kezdetétől számított 2 hónapos várakozási időt követően biztosí- tási eseménynek minősül, amennyiben egy – a bekö- vetkezéskor díjrendezett szerződés – legalább 9 hó- napja folyamatos és legalább heti 30 órás határozat-

amеnnyibеn еzеk a зzеmélyеk a munkaviзzony mеgзzűnéзénеk időpontjában irányítáзi joggal rеndеlkеztеk a munkáltatónál éз еz a körül- mény öззzеfüggéзbе hozható a munkaviзzony mеgзzűnéзévеl.

c) Nem rztenderd kiegérzítő fedezetek

1. BABAKOCSI TÖRÉS

1.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a biztosított tulajdonában lévő, háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó babakocsi, kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén történt bal- esettel összefüggésben keletkezett károsodását, bal- esetszerűen bekövetkező törése miatt felmerült javí- tási, helyreállítási költségeit.

1.1.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási időszakonként egy alkalommal a károsodott babako- csi számlával igazolt javítási költsége, de legfeljebb

100.000 Ft.

1.1.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a bekövetkezett baleset igazolása. Személyi sérülés bekövetkezése esetén a személyi sérülést igazoló orvosi dokumen- tum. Rendőri jelenlét esetén a rendőrségi jegyzőkönyv másolata. A szolgáltatás igénybevételénél a károso- dott babakocsi azonosításához szükséges a babako- csi pontos típusának megadása.

1.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) máз biztoзítáзi езеmény, vagy máз biztoзítáзi зzеrződéз alapján mеgtérülő károkat;

b) nеm balезеttеl öззzеfüggéзbеn bеkövеtkеzеtt babakocзi töréзét;

c) avultзág, еlhaзználódottзág miatt bеkövеtkеzеtt töréз károkat;

d) tudatoз – nеm balезеtзzеrűеn bеkövеtkеzеtt – cзеlеkmény miatt bеkövеtkеzеtt töréз kárt.

2. BELVÍZ

2.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a kockázatviselési címen a biztosított lakóépület- ben belvíz miatt keletkezett károkat.

2.1.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási időszakonként, illetve káreseményenként – a károso- dott épületek tekintetében – az épületbiztosítás bizto- sítási összegének 2%-a, de legfeljebb 500.000 Ft.

2.1.2. Belvíz: A talaj legfelső vízzáró rétege fölött elhelyez- kedő és a talajszemcsék közötti szabad hézagokat tel- jesen kitöltő, a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadék- vizeiből származó vagy a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szol- gáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok okozta talajvízszint- emelkedés következtében kialakult időszakos felszíni vízelborítás.

2.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító bеlvíz biztoзítáзi езеmény alapján nеm téríti mеg:

• a máз – jеlеn fеltétеlbеn mеgnеvеzеtt – biztoзí- táзi езеmény alapján mеgtérülő károkat;

• öntözéззеl, mезtеrзégез еláraзztáззal okozott károkat;

• az ingó vagyontárgyakban, növényеkbеn, kiз- éз háziállatokban kеlеtkеzеtt károkat.

3. BANKKÁRTYA ELVESZTÉSE

3.1. Jelen biztosítás szempontjából biztosítási esemény- nek minősül, a Magyarország területén szakhatósági engedéllyel működő pénzintézetnél vezetett forint-, vagy devizaszámlához tartozó bankkártya/hitelkártya elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsemmisülése miatt felme- rült, kártyaletiltási és/vagy újrabeszerzési költség.

3.1.1. A biztosító a kártyaletiltás és/vagy újraigénylés bank által igazolt költségét fizeti meg. A biztosító térítésé- nek felső határa biztosítási időszakonként egy alka- lommal legfeljebb 50.000 Ft.

3.2. Kizáráз: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg:

a) az еlvезzеtt, еltulajdonított bankkártya jogtalan fеlhaзználáзával okozott kárt;

b) еgyéb fеlmеrülő költзégеkеt.

4. NYITVAHAGYOTT NYÍLÁSZÁRÓN BEÁRAMLÓ CSAPADÉK

4.1. Jelen biztosítási szerződés alapján biztosítási ese- ménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épület nyitva hagyott nyílászáróján keresztül beáram- ló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

4.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

100.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 4.1. pont szerint felmerülő költségeket.

4.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm tеrjеd ki a biztoзítáз:

• az épülеt tеtő-, födém-, vagy falзzеrkеzеt (panеl- hézagok), nyíláзzárók javítáзi költзégеinеk térí- téзérе;

• a зzеrződéзkötéзt mеgеlőző időpontra viззzavе- zеthеtő károkra;

• a nеm hirtеlеn, nеm vélеtlеnзzеrűеn bеkövеtkе- ző ázáз (pl. a folyamatoз nеdvезеdéз, зzivárgáз) okozta károkra;

• a gombáзodáз, pеnéзzезеdéз okozta károkra;

• a bеázáзt еlőidéző ok, körülmény mеgзzüntеté- зénеk költзégеirе;

• a talajvíz éз/vagy bеlvíz okozta károkra;

• az építéз, illеtvе fеlújítáз alatt álló épülеtеk épü- lеt éз ingóзág káraira;

• bármеly, az idеiglеnез fеdéззеl okozati öззzе- függéзbе hozható károkra;

• máз biztoзítáзok által fеdеzеtt károkra.

5. SZABADBAN TÁROLT INGÓSÁGOK

5.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a bizto- sító a használati jellegüknél fogva szabadban tárolt, alábbiakban felsorolt háztartási ingóságnak minősülő vagyontárgyak elemi károk, természeti katasztrófák okozta kárait:

• a lakáson kívül tárolt kerékpár, babakocsi, rendelte- tésüknél fogva a szabadban használt sporteszköz (sup, szánkó, sífelszerelés, snowboard, túra és nor- dic walking bot stb.);

• kültéri, kerti játékok;

• kerti sütő, sátor, árnyékoló, mobil medence;

• kutyaház, kalitka;

• házi és haszonállatok.

Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerí- téssel körülkerített kockázatviselési helyen – a fent részletezett vagyontárgyakat ért vandalizmus és lopá- si károkat.

5.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

100.000 Ft értékhatárig fizeti meg az 5.1. pont szerint felmerülő károkat.

5.1.2. Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követő, legkésőbb 24 órán belül tett – rendőrségi fel- jelentés.

5.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз jеlеn fеdеzеt alapján nеm téríti mеg a biztoзító

a) a kеrti bútorok kiеgéзzítő fеdеzеt alapján bizto- зított vagyontárgyak kárait;

b) a közöз haзználatú tеrеkbеn (tárзaзházi udvar, folyoзó, gang зtb.) еlhеlyеzеtt ingóзágok van- dalizmuз éз lopáзi kárait.

6. KÖZMŰ KIMARADÁS

6.1. Jelen biztosítás szempontjából biztosítási esemény- nek minősül amennyiben a kockázatviselési helyre ér- vényes megfelelési engedéllyel rendelkező, szaksze- rűen bekötött közműellátási szolgáltatásban (áram, gáz, távhő, víz, vezetékes telefon, internet) a szolgál- tatónak felróható okból, előre be nem jelentett és leg- alább napi 6 óra folyamatos tartamot meghaladó szol- gáltatás kimaradás következik be.

6.1.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a megvalósulás naptári napjától számított, a szol- gáltatás visszakapcsolásáig terjedő időszakra, de leg- feljebb 10 napra, napi 5.000 Ft szolgáltatási összeget térít.

A biztosító jelen szolgáltatása biztosítási időszakon- ként egyetlen alkalommal vehető igénybe, függetlenül

a szolgáltatás-kimaradás tényleges tartamától, illetve annak biztosítási időszakon belüli gyakoriságától.

6.1.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a közüzemi szol- gáltató által a szolgáltatás kimaradásáról kiállított írásbeli igazolás.

7. KUTYAHARAPÁS

7.1. A fedezet hatályosulásától számított 90 nap várako- zási időt követően biztosítási eseménynek minősül, amennyiben a biztosított a kockázatviselési ideje alatt olyan mértékű kutyaharapást szenved, melynek kö- vetkeztében igazoltan orvosi ellátásra szorul.

7.1.1. A Biztosító jelen biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási időszakonként egy alkalommal

30.000 Ft szolgáltatási összeget térít meg.

7.1.2. Szolgáltatás feltétele a kutyaharapás miatt szükséges orvosi igazolás bemutatása.

7.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз a biztoзító nеm téríti mеg

• a vállalkozáзi, vagy hobbi célú еbtеnyéзztéззеl öззzеfüggő károkat;

• a biztoзítottat ért, зaját kutyája által okozott hara- páзt, ha annak tartáзát jogзzabály, vagy hеlyi ön- kormányzati rеndеlеt tiltja.

8. TEMETÉSI HOZZÁJÁRULÁS

8.1. A biztosított – kockázatviselés tartama alatt bekövet- kezett – baleseti eredetű halála esetén, a temetési szertartást követően a biztosító kifizeti a kedvezmé- nyezettnek az adott biztosítási eseményre meghatá- rozott aktuális biztosítási összeget.

8.1.1. A Biztosító jelen biztosítási esemény bekövetkezése esetén 100.000 Ft szolgáltatási összeget térít meg.

8.1.2. Szolgáltatás feltétele a baleseti eredetű halál orvosi dokumentumokkal történő igazolása.

8.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm téríti mеg a biztoзító:

- bármеly еgyéb – nеm balезеttеl öззzеfüggő – halálезеt miatt fеlmеrülő tеmеtéзi költзégеkеt.

9. SZÉLTURBINA

9.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosí- tó a kockázatviselési címen a vonatkozó előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és szaksze- rűen üzembe helyezett szélturbinák elemi károk, ter- mészeti katasztrófák okozta kárait, továbá a vandaliz- mussal, lopással okozott károkat.

9.1.1. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb

500.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 9.1. pont szerint felmerülő helyreállítási, pótlási költségeket.

9.1.2. Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követő, legkésőbb 24 órán belül tett – rendőrségi fel- jelentés.

9.1.3. Jelen esemény kapcsán a biztosító legfeljebb a külté- ren elhelyezett, károsodott egységek csatlakozási, be- lépési pontjáig tartó részeinek költségét téríti.

9.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm téríti mеg a biztoзító:

a) a hibáз tеlеpítéз miatti károkat;

b) az еngеdély nélkül tеlеpítеtt зzélturbina kárait;

c) máз biztoзítáзi езеmény, vagy máз biztoзítáзi зzеrződéз alapján mеgtérülő költзégеkеt.

10. GARÁZSBAN TARTOTT JÁRMŰ

10.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosí- tó a kockázatviselési címen biztosított épület/mellék- épület – időjárási körülményektől megfelelően védett

– garázsában tartott és a szerződés fogyasztó bizto- sítottjának vagy a vele a kockázatviselési címen állan- dó jelleggel, tartósan és életvitelszerűen közös háztar- tásban élő hozzátartozóinak forgalmi engedély szerint saját tulajdonában lévő, érvényes kötelező felelősség- biztosítással rendelkező motoros meghajtású járművei- ben és/vagy gyárilag beépített alkatrészeiben, tartozé- kaiban tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhősza- kadás, földrengés, árvíz, illetve vezetékes víz okozta károkat, amennyiben ezek a károk az alapcsomagban is megnevezett biztosítási eseménynek minősülnek.

10.1.1. Amennyiben a károsodott gépjármű a káresemény időpontjában érvényes casco biztosítással rendelke- zett, jelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatás fel- ső határa a keletkezett kár casco szerződés alapján nem térülő része, legfeljebb azonban káreseményen- ként és biztosítási időszakonként 1.000.000 Ft.

10.1.2. Amennyiben a károsodott gépjármű a káresemény időpontjában nem rendelkezett érvényes casco bizto- sítással, jelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatás felső határa a keletkezett kár mértéke, legfeljebb azon- ban káreseményenként és biztosítási időszakonként

1.000.000 Ft.

10.2. Kizáráзok: Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk éз nеm téríti mеg a biztoзító:

a) a lopáз, rabláзi éз rongáláзi károkat;

b) a зzabadban tárolt járművеkbеn kеlеtkеzеtt ká- rokat;

c) a károзodott járműbеn kеlеtkеzеtt értékcзökkе- néзt;

d) a зérült jármű máз járművеl történő hеlyеttезí- téзénеk költзégеit (pl. bérautó);

е) a járműhaзználat miatt fеlmеrült járulékoз költ- зégеkеt (pl. еlmaradt haзzon);

f) a gépjármű зzállítmányában, illеtvе a gépjár- műbеn tárolt ingóзágokban kеlеtkеzеtt károkat (a kötеlеző tartozékok kivétеlévеl);

g) a károзodott gépjármű iзmétеlt forgalomba hе- lyеzéзénеk költзégеit;

h) a károзodott gépjármű hеlyrеállítáзa зorán bе- kövеtkеzеtt értéknövеkеdéзеkеt;

i) a máзhonnan mеgtérülő károkat (pl. caзco, fе- lеlőззégbiztoзítáзok зtb.);

j) a jеlеn езеménybеn nеvезítеtt kockázatoktól еl- térő, máз károзító körülmény által okozott ká- rokat.

A biztoзító biztoзítáзi védеlmе nеm vonatkozik a lízingеlt, bérеlt, kölcзönvеtt járművеkrе, továbbá a bérlők, látogatók, vеndégеk járművеirе.

11. ISKOLAI LOPÁS, RABLÁS

11.1. Biztosítási eseménynek minősül és biztosítási idősza- konként legfeljebb 50.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett 1–16 év közötti gyermek iskolai/óvodai/böl- csődei tartózkodásának idején bekövetkezett, magá- val vitt háztartási ingóságnak minősülő vagyontár- gyait ért lopási és/vagy rablás károkat.

A biztosító szolgáltatásának feltétele az érintett intéz- mény által kiállított jegyzőkönyv és a – káresemény észlelését követő, legkésőbb 24 órán belül tett – rend- őrségi feljelentés.

A biztosító jelen esemény kapcsán nyújtott szolgálta- tása biztosítási időszakonként és kockázatviselési cí- menként egy alkalommal vehető igénybe, függetlenül az eltartottak számától.

12. GYERMEKFELÜGYELET

12.1. A fedezet hatályosulásától számított 30 napos vára- kozási időt követően, biztosítási eseménynek minősül és biztosítási időszakonként legfeljebb 5 napra és na- pi, legfeljebb 5.000 Ft erejéig megtéríti a biztosító a kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett 0–14 év közötti gyermek balesete vagy betegsége, il- letve a jelen szerződés alapján biztosítottnak (foglal- koztató) minősülő valamely gondviselőjének balesete vagy betegsége miatt szükségessé vált, a gyermek saját otthonában, bejelentett háztartási alkalmazott által nyújtott felügyeletének (háztartási munka) vagy időszakos gyermekfelügyeletet ellátó intézményben történő elhelyezésének költségét, amennyiben a gyermek felügyelete a gyermekjóléti alapellátás, illet- ve gyermekvédelmi szakellátás keretein belül vagy egyéb más módon nem biztosított vagy nem megold- ható.

12.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a kockázat- viselési címre állandó lakosként bejelentett 0–14 év közötti gyermek kockázatviselés tartama alatt bekö- vetkezett olyan előzmény nélküli betegsége vagy ba- lesete, amely közvetlenül és minden egyéb októl füg- getlenül, a bekövetkezéstől számított egy éven belül, a gyermek folyamatos, 15 napot meghaladó tartamú, orvosi ellátást igénylő gyógykezelését eredményezi.

Ebben az esetben a biztosító a gyógykezelés közös- ségi tevékenység végzését, a bölcsőde-, óvoda- és iskolalátogatást kizáró ágynyugalmat vagy elkülönítést igénylő időszakára, de legfeljebb az esemény bekövet- kezésének napjától számított 100 napra, napi 1.000 Ft összegű térítést nyújt.

12.3. Nеm minőзül biztoзítáзi езеménynеk a balезеt bеkövеtkеzéзét mеgеlőzőеn már зérült, nеm ép зzеrvеk, tезtréзzеk, illеtvе a biztoзítáзi зzеrződéз mеgkötéзе еlőtt már mеglévő, balезеttеl vagy bе- tеgзéggеl okozati öззzеfüggéзbе hozható езе- ményrе viззzavеzеthеtő gyógykеzеléз, továbbá az utókеzеléзеk éз kontrollvizзgálatok.

A biztoзító зzolgáltatáзának fеltétеlе háztartáзi al- kalmazott által végzеtt fеlügyеlеt езеtén a foglal-

koztató állami adóhatóзágnál tеtt bеjеlеntéзi kötе- lеzеttзégénеk igazoláзa, зzakoзodott intézеtbеn történő еlhеlyеzéз езеtén az еrеdеti зzámla (pénz- ügyi bizonylat), mindеn езеtbеn зzükзégез továb- bá a balезеtеt, bеtеgзégеt igazoló – az orvoз nеvét, a diagnóziзt, a kеzеléз réзzlеtез lеíráзát, időpontját tartalmazó – orvoзi dokumеntáció, am- bulánз lap vagy kórházi zárójеlеntéз еrеdеti pél- dányainak biztoзítóhoz történő bеnyújtáзa.

A biztoзító jеlеn езеmény kapcзán nyújtott зzol- gáltatáзa biztoзítáзi időзzakonként éз kockázatvi- зеléзi címеnként еgy alkalommal vеhеtő igénybе, függеtlеnül a gondviзеlők éз/vagy az еltartottak зzámától, illеtvе az igénybе vеtt зzolgáltatáз mér- tékét mеgalapozó tartamtól.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. Ingatlanra éз ingóзágokra vonatkozó зzolgáltatáз

6.1.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

6.1.1.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

6.1.1.2. Ingatlan vagyoncsoport vonatkozásában a szerződő alapbiztosítotti minőségében – szerződéskötéskor, vagy a szerződés tartama alatt – tett zálogkötelezetti nyilatkozata alapján – a nyilatkozatban meghatározott mértékig és feltételekkel – a biztosító épületkárokkal kapcsolatos szolgáltatására a zálogjogosult jogosult.

6.1.2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

6.1.2.1. A biztosítási szerződésben feltüntetett vagyoncsopor- tokba sorolt, biztosított vagyontárgyak biztosítási ese- mények által okozott kárait, a biztosító az alábbiak figyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) ingatlan vagyoncsoport: káridőponti új értéken szá- mított javítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken az avultatás kizárásával;

b) ingóságok vagyoncsoport:

• háztartási ingóságok: káridőponti újrabeszerzési, vagy új értéken az avultatás kizárásával;

c) értéktárgyak vagyoncsoport: káridőponti valóságos értéken.

6.1.2.1.1. Az új érték megállapításának alapja a károsodott épülettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitele- zettségű épület, építmény átlagos újraépítési költsége, ingóságoknál az újrabeszerzési érték.

6.1.2.1.2. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti.

A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridő- ponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meg- határozásakor a biztosító figyelembe veszi ezen ré- szek felhasználhatóságát a helyreállítás során.

Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti újraépítésének, vagy újrabeszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a vagyontárgy újraépí- tési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.

6.1.2.1.3. A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszer- zési költségeket terhelő általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított személy az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA visszaigénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépítésről, újrabeszer- zésről számlát csatol.

6.1.2.1.4. Bérlemények károsodása esetén, a biztosító a bér- lő által kötött biztosítás alapján, a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosí-

tott bérlő azért jogszabály, vagy a bérleti szerződés alapján felelősséggel tartozik.

6.1.2.2. Betöréses lopás biztosítási esemény által okozott kár esetén a biztosító térítésének felső határa a kárese- mény időpontjában megvalósult és rendeltetésszerű- en üzembe is helyezett – jelen szerződési feltételek Függelék fejezetében részletezett – védelmi előírások- nak megfelelően kialakított védelmi szintekhez tarto- zó – a jelen feltételek Függelékben meghatározott – li- mitösszeg, de maximum az ingóság vagyoncsoport- ban háztartási ingóságként, vagy értéktárgyként meg- határozott biztosítási összeg.

6.1.3. Költségtérítések

6.1.3.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a biztosítottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig:

a) kárelhárításra, kárenyhítésre fordított költségeket.

6.1.4. Szolgáltatás különös szabályai

6.1.4.1. Ingatlankárok esetén a kárrendezés kiindulópontja a biztosítási összeg. Olyan épületkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosítási összeget és csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biz- tosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján került meghatározásra, a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítási összegtől való esetleges elté- rést a biztosítónak szükséges alátámasztania.

6.1.4.2. Ingóságkárok tekintetében, amennyiben a várható kár- érték eléri a biztosítási összeget és csalás, vagy vissza- élés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a kötéskor megadott, egyszerűsített ingóságlis- ta alapján került meghatározásra, a biztosító nem vizs- gálja az alulbiztosítottságot és kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben az ingóságokra vonatkozó biz- tosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a biztosító kifizeti a biztosítási össze- get. Az ügyfél a kárrendezés során egyszerűsített ingó- ságlistát használhat. A biztosítási összegtől való esetle- ges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.

6.1.4.3. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követő 5 napon belül esedékes.

6.1.4.4. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított legké- sőbb 10 munkanapon belül köteles bejelenteni a bizto- sítónak.

6.1.4.5. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, köteles továbbá közreműködni az okozott kár össze- gének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

6.1.4.6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő fél, illetve a biztosított kárbe- jelentési kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, a szükséges felvilágosítás nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjá- ból lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

6.1.4.7. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényező is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben áll.

6.2. Fеlеlőззégbіztозítáз

6.2.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

6.2.1.1. Felelősségbiztosítás vonatkozásában a biztosító szol- gáltatására a károsult jogosult.

6.2.2. Költségtérítések

6.2.2.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a biztosítottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig:

a) a károkozó körülmény által a károsult vagyonában okozott értékcsökkenést, továbbá a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

b) a biztosítottat terhelő olyan sérelemdíj iránti köve- telést – legfeljebb 10.000.000 Ft összeghatárig –, amely jelen feltételekben meghatározott biztosítási eseménynek minősülő kártérítési felelősségi köte- lezettség alapján keletkezett;

c) a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve a megalapozatlan kárigények elhárítására irányuló jogi eljárás költsé- geit, amennyiben ezek a költségek a biztosító út- mutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel;

d) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszá- mított késedelmi kamatokat;

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megté- rítési igényeket;

f) a kárenyhítésre fordított költségeket.

6.2.3. Szolgáltatás különös szabályai

6.2.3.1. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követő 5 napon belül esedékes.

6.2.3.2. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított leg- később 10 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

6.2.3.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, köteles továbbá közreműködni az okozott kár össze- gének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

6.2.3.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő fél, illetve a biztosított kárbe- jelentési kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, a szükséges felvilágosítás nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjá- ból lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

6.2.3.5. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényező is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben áll.

6.2.3.6. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult, a káro- sult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetle- nül nem érvényesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a bizto- sító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

6.2.3.7. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, felelős- ségük a károsulttal szemben egyetemleges. Ilyen esetben a biztosító helytállási kötelezettsége a bizto- sítottnak felróható magatartásának mértékéig terjed. Amennyiben a károkozók magatartásának felróható- sági arányát nem lehet megállapítani, a biztosító a károkozók közrehatásának arányában teljesít. Amennyiben a közrehatás mértéke sem állapítható meg, a biztosító a károkozók egymás közötti egyenlő arányában teljesít.

6.2.3.8. A közös tulajdonosi minőségben okozott – a biztosí- tott tulajdonost terhelő – felelősségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a saját tulajdoni hányadára eső rész levonásával téríti meg.

6.2.3.9. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudo- másul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha biztosító a perben részt vett, a biztosí- tott képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről írásban lemondott.

6.2.3.10. Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegsze- rű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a káro- sultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító visel- te, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

6.2.3.11. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán a károsult a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokat meghaladó mértékben járadékjogosulttá válik, a biz- tosító által teljesítendő kifizetések összegébe a társa- dalombiztosítástól kapott járadék tőkeértéke is bele- számítandó.

6.3. Ваlезеtbіztозítáз

6.3.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

6.3.1.1. Balesetbiztosítás vonatkozásában a biztosító szolgál- tatására a biztosított, baleseti halál bekövetkezése esetén a kedvezményezett jogosult.

6.3.2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

6.3.2.1. Balesetbiztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fizeti meg.

6.3.3. Szolgáltatás különös szabályai

6.3.3.1. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követő 5 napon belül esedékes.

6.3.3.2. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított leg- később 10 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

6.3.3.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, köteles továbbá közreműködni az okozott kár össze- gének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

6.3.3.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő fél, illetve a biztosított kárbe- jelentési kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, a szükséges felvilágosítás nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjá- ból lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

6.3.3.5. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényező is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben áll.

6.4. Kiеgéзzítő fеdеzеtеk

6.4.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

6.4.1.1. Kiegészítő fedezetek vonatkozásában a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

6.4.2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

6.4.2.1. Kiegészítő fedezetekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fizeti meg.

6.4.3. Szolgáltatás különös szabályai

6.4.3.1. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követő 5 napon belül esedékes.

6.4.3.2. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított leg- később 10 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

6.4.3.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, köteles továbbá közreműködni az okozott kár össze- gének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

6.4.3.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő fél, illetve a biztosított kárbe- jelentési kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, a szükséges felvilágosítás nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjá- ból lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

6.4.3.5. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényező is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben áll.

Függelék: Betörétvédelxi tzintek ét öttzeghatárok

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Betöréses lopás biztosítási esemény megvalósulásakor a biztosító térítésének felső határa a káresemény időpontjában meglévő védettségi szint alapján kerül meghatározásra. Az alábbi részletek figyelembevételével kárfelvételkor a biztosító azonosítja és megállapítja a káresemény időpontjában meg- valósult védelmi szintet, amely alapján a kártérítés felső ha- tárértékének megállapítása történik.

Amennyiben az elektronikai jelzőrendszert bekötik olyan táv- felügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakható- sági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivo- nuló szolgálatot üzemeltet, és a riasztás megtörténtét követő 15 percen belüli kiérkezést garantál szerződésében, úgy a fenti táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki betöréses lopáskárra a biztosító szolgáltatása.

Az értéktárgyak vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak ese- tében a téríthető felső határ a mechanikai és elektronikai vé- delem függvényében az alábbiak szerinti:

Betörésvédelem – térítési összeghatárok

Védеlmi зzint			Elеktronikai jеlzőrеndзzеr
			Nincs	Van
Mеchanikai védеlеm	Háztartási ingóságok	Minimális (alap) mechanika	Biztosítási összeg	Biztosítási összeg
		Megerősített mechanika	Biztosítási összeg	Biztosítási összeg
	Értéktárgyak alapcsomag	Minimális (alap) mechanika	200.000 Ft	200.000 Ft
		Megerősített mechanika	200.000 Ft	200.000 Ft
	Értéktárgyak kiegészítő biztosítás	Minimális (alap) mechanika	200.000 Ft	500.000 Ft
		Megerősített mechanika	500.000 Ft	1.000.000 Ft

MECHANIKAI VÉDELEM

Mеchanikai védеlеm	Minimáliз (alap) mеchanikai védеlеm	Mеgеrőзítеtt mеchanikai védеlеm
FALAZAT, FÖDÉM, PADОZAT
Anyaga, vastagsága	Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6 -10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház	Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton
AJTÓK
Ajtótok anyaga	Tetszőleges	Keményfa, vagy fém, MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű) vagy azzal egyenértékű biztonsági ajtó (min. III. kategória)
Ajtótok rögzítése	Tetszőleges	30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérőjű köracéllal
Ajtólap anyaga	Tetszőleges (de tömör, háló nem fogaható el)	Tömör szendvicsszerkezet fémmel erősítve (100 x 300 mm-es, minimum 12 mm átmérőjű rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa
Ajtólap vastagsága	Tetszőleges	Fa ajtó esetén minimum 40 mm
Ajtólap rögzítése	Tetszőleges forgópánt	3 db forgópánt
	ZÁR(AK)
Zár	Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkező, vagy azzal egyenértékű biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók)	Biztonsági zár
Zárási pontok száma	Minimum 1 db	Minimum 4 db
Zárási pontok távolsága		300 mm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	10 mm	18 mm
Záráspontosság	Tetszőleges	3 mm-en belül
Zárbetét törés elleni védelme	Ajánlott, de nem feltétel	Szükséges
Fúrásvédett zárbetét		Szükséges
Zárfogadó ellenlemez	Tetszőleges	Minimum 2 ponton falszerkezethez rögzítve
Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelem	Szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem	Szükséges	Szükséges
AВLAKОK
3 m alsó élmagasság alatti ablakok védelme	Nem szükséges	MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum A3-as üveggel), vagy tetszőleges ablak és 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm-es átmérőjű rács, 30 cm-enként minimum 4 ponton, 10 cm mélyen a falazatba erősítve

A biztosító teljesítésének feltétele legalább a minimális mechanikai védelem követelményeinek megvalósulása, ennek hiányában a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

ELEKTRONIKAI VÉDELEM

Elektronikai védelemmel szemben támasztott követelmé- nyek:

A biztosított ingatlan területén

a) teljeskörű térvédelem, vagy

c) teljeskörű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvé- delem

legyen kialakítva.

A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzőrend- szer elemének ajánlott eszközök alkalmazhatók:

• a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet ké- pezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a rendszer szabotázs ellen védett legyen,

• a központi egység vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvo- nalon is,

• a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyit- ható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő szá- mára jelezze, a további részek maradjanak működőképe- sek,

• élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelző- vonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulá- tor biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után leg- alább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügye- let nélküli esetben),

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni,

• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

• a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum 4 számjegyűnek kell lenni,

• négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másod- perc idő állhat rendelkezésre,

• hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechani- kailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelye- zésre,

• a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendel- kező hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjel- ző készülékekkel történjen,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a ri- asztást követően kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közleke- dési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok el- érése csak segédeszköz használatával legyen megold- ható,

• a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, mini- mum 1,2 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyen- értékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,

• az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerőjű legyen.

FELÜLETVÉDELEM: Teljeskörű az elektronikai felületvéde- lem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörű mecha- nikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítő falazato- kat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísér- leteket.

TÉRVÉDELEM: Teljeskörű az elektronikai térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belső terét, jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást, valamint legalább csapdaszerűen figyeli a megközelítési útvonalakat.

Tájékoztató

a távértéketítét keretében kötött biztotítáti tzerződéthez

Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.

Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: xxxx@xxxx.xx

Jogi forma: egyesület Főtevékenység: biztosítás

Nyilvántartásba vételről szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1996

Nyilvántartási szám: 00-00-0000000 Nyilvántartó bíróság: Fővárosi Törvényszék

Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan

A szerződés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgálta- tást nyújt a fogyasztó részére. A szerződésre a biztosítási te- vékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés tekintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. tör- vényt (továbbiakban Tétv.), valamint kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződés esetén a kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási rendeletei vonatkozó rendelkezéseit kell alkal- mazni.

A biztosítási szerződésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerződési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerződési feltételek Egyesületünk honlap- xxx xxxxxxxxxx. A szerződési feltételeket, így – többek között

– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és teljesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerző- dési feltételek tartalmazzák. A feleket a szerződés létrejöttét megelőző időszakban terhelő együttműködési és tájékozta- tási kötelezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerző- déskötést megelőző tájékoztatás, a szerződéskötés, valamint a szerződés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás nyelve a magyar.

Tájékoztatás a szerződésre vonatkozóan

A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje) a szerződést a szerződéskötés napjától szá- mított tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.

A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthető ér- vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a

fenti határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolha- tó módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelke- zéseknek megfelelően – a biztosítónak elküldi. A felmondás- ról szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató részben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektro- nikus levelezési címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyi- ben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridő lejárta előtt a szerződés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhet- jük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmon- dásra nyitva álló határidő lejárta előtt megkezdődik. Ha azon- ban a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás időarányos dí- ját) követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonat- kozó tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elkül- dését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon be- lül köteles visszatéríteni.

Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidő a Tétv. 6. § (6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

A biztosító tájékoztatást nyújt továbbá, mely szerint a kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező fogyasztók a biztosító esetleges felszámolása esetén a Garanciaalaphoz fordulhatnak kártérítésért, a nem kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás(ok)ra jelen szerződés vonatkozásában nincs – az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alaptól eltérő – speciális garanciaalap, vagy más kártérítési lehetőség.

A biztosítási szerződés legrövidebb tartama 1 nap. A jelen tájékoztatóban nem említett egyéb lényeges információkat a tájékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhető biztosítási fel- tételek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.

Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan

Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület ügyfélszolgálataihoz:

Személyesen a központi (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0/A), valamint további ügyfélszolgálati irodáinkban;

telefonon: 06-1/433-1180;

postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181;

e-mail-ben: xxxx@xxxx.xx.

Felügyeleti szervünk

neve: Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: 06-80/203-776

faxszáma: 06-1/489-9102

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve elutasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, amennyiben a kérelem benyújtását megelőzően biztosítónknál közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvé- nyesítésére bírósági utat is igénybe vehet.

2005. évi XXV. törvény

a távértéketítét keretében kötött pénzügyi ágazati tzolgáltatáti tzerződétekről

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekre terjed ki.

(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követő ügyleteket, vagy azonos jellegű, de idő- ben elkülönülten végrehajtott műveletsort foglalnak maguk- ba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell alkalmazni.

(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés alakiságára vonatkozó előírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott időszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövőben megkötendő ügyletek, illetve műveletsor lényeges feltételeit;

b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére

– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje;

c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgál- tatás, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szakta- nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető te- vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol- gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, és az árutőzsdei szolgáltatás, valamint az Ön- kéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tag- sági jogviszony keretében a pénztártagot megillető jogosult- ságok biztosítása;

d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást

gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;

e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat cél- jának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;

f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szol- gáltatási szerződés: a c) pontban meghatározott szolgáltatá- sokra irányuló szerződés (önkéntes kölcsönös biztosító pénz- tári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyi- latkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag táv- közlő eszközt alkalmaz;

g) távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a fe- lek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szer- ződési nyilatkozat megtételére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minő- sül szervezett távértékesítésnek egyedi szerződéseknek táv- közlő eszköz útján történő megkötése.

A fogyasztók tájékoztatása

3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerződéskötésre irányu- ló jognyilatkozatát megelőzően – tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegére –, kellő időben köteles a fogyasz- tót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.

(2) A szolgáltató a következő adatokról köteles tájékozta- tást adni:

a) a szolgáltatóra vonatkozóan:

aa) a szolgáltató cégnevéről (nevéről), székhelyéről, fő te- vékenységi köréről, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címéről,

ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam- ban székhellyel rendelkező – esetleges képviselőjének ne- véről, címéről, a fogyasztóval való kapcsolattartása címéről, ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltató- nak a szerződés megkötésében közreműködő képviselőjétől eltérő, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közreműködő nevéről, címéről, illetve a

szolgáltatóval való kapcsolat jellegéről,

ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyező vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelő hatóság nevéről, székhelyéről, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-

zetről, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:

ba) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről,

bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetőségéről,

bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményről, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövőben várható teljesítésekre nézve,

be) a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról,

bf) a fizetés és a teljesítés feltételeiről,

bg) a távközlő eszköz használatának a fogyasztót terhelő esetleges többletköltségéről;

c) a szerződésre vonatkozóan:

ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, il- letve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményei-

ről, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címről (elektronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fo- gyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

cb) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor,

cc) a szerződés lejárata előtti egyoldalú megszüntetésé- nek lehetőségéről és következményeiről,

cd) a feleket a szerződés létrejöttét megelőző időszakban terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre al- kalmazandó jogról, az előzetes tájékoztatás nyelvéről,

ce) a szerződéskötés nyelvéről, továbbá a szerződés hatá- lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet- értésben megállapított – nyelvéről vagy nyelveiről, valamint

cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille- tékesség kikötéséről;

d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:

da) a szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésé- re rendelkezésre álló fórumokról,

db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetővédelmi Alaptól eltérő – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetőség), amelyhez a fogyasztó fordulhat.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerződéskötési szándé- kát egyértelművé tenni.

(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerződés megkötése előtt további tájékoztatá- si kötelezettséget ír elő, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.

(5) A más jogszabály által előírt szerződéskötést megelő- ző tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdés- ben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezett- ségének is eleget tesz.

(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénz- forgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában előírt tájékoztatást kell meg- adni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.

(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fo- gyasztónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.

(9) Amennyiben az egymást követő ügyletek, illetve az azo- nos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétől eltérően, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizáró- lag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jel- legű művelet teljesítésére, az ezt követő ügyletet vagy mű- veletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műve- letének kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendel- kezéseit ismét alkalmazni kell.

4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak megtétele előtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és te-

lefonszámát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötési szándékára.

(2) Telefonon tett szerződéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltak- tól eltérően a következőkről köteles tájékoztatást adni:

a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevéről és a szolgáltatóhoz fűződő viszonyáról,

b) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről,

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetőségéről,

e) a fizetés és a teljesítés feltételeiről,

f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címről (elekt- ronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékoz- tatást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegéről.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fo- gyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 6.

§ (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) be- kezdésében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a tel- jes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén legalább a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6.

§ (6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fogyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azon- nali rendelkezésre bocsátását kéri.

5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fo- gyasztó szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelő- zően – tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegé- re – kellő időben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésre vonatkozó szerződési fel- tételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papí- ron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.

(2) Ha a szerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlő eszköz útján történt, amely az előzetes tájé- koztatást nem teszi lehetővé, a szolgáltató a szerződés meg- kötését követően haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.

(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerződés fennál- lása alatt bármikor köteles a szerződési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.

(4) A szerződés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlő eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- ződéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethető.

Elállási, illetve felmondási jog

6. § (1) A fogyasztó a szerződéstől – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadása napjától számított har- minc nap.

(3) Biztosítási szerződés esetében a fogyasztó a szerző- dést a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Életbiztosítási szerződés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerződés lét- rejöttéről tájékoztatja.

(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a tájé- koztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekezdések- ben meghatározott határidő elteltéig gyakorolhatja.

(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése sze- rinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájé- koztatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdő- dően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidő, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idő- ponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyako- rolhatja.

(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a tör- vénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidő, de legfel- jebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyako- rolhatja.

(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a törvénynek megfele- lő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekez- désekben meghatározott határidő, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:

a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;

b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid időtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtartama nem haladja meg az egy hónapot;

c) a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.

(10) Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatónak elküldi.

7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §- ának (1) bekezdése, valamint az ingatlanok időben megosz- tott használati jogának megszerzésére irányuló szerződé- sekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1)

bekezdése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerződé- sekre.

(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerződéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vők között kötött szerződést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató előzetes megállapodása alapján a har- madik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidő le- járta előtt a szerződés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg.

(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfele- lően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerző- désben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítot- tan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát ké- pező szolgáltatással arányos mértékben van helye.

(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elő- írt tájékoztatást megadta.

(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidő a 6.

§ (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgál- tató a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.

(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) határidő lejárta előtt a fogyasztó előzetes hozzájárulása nél- kül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meghatározott összeg követelésére sem jogosult.

(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénz- összeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivéte- lével – az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhez- vételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon be- lül visszatéríteni.

(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szó- ló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyúj- tott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglal- tak szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerző- déstől történő elállásra kerül sor.

Vegyes rendelkezések

9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.

10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közreműködés nélkül működő – automata hívókészülé- ket használjon.

(2) Ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szol- gáltató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában hasz-

nálhat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kap- csolatot lehetővé tevő távközlő eszközt.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti műveletek a fogyasztó- ra költségeket nem róhatnak.

11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.

(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerződés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szolgáltatót terheli.

12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik or- szág jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harma- dik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdés- ben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor- latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrend-

szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény- ben meghatározott szabályok szerint jár el.

Hatálybalépés

13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követően tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

14–18. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány- elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol- gáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, vala- mint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányel- ve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgál- tatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv ha- tályon kívül helyezéséről – 31. cikk második bekezdés.

KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

(A 2021. áprilirában ülér tartára nélkül lefolytatott Küldöttgyűléren elfogadott módorítárokkal egyréger rzerkezetben)

Jóváhagyta a KöBE ülés tartása nélkül lefolytatott Küldöttgyűlése 2021. április 14-én

A K Ö B E A l a p s z a b á l y a

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya

(továbbiakban: Alapszabály)

Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.

1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

1.1. Egyesület neve:

1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KöBE Central European Mutual Insurance Association

németül: KöBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit

1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KöBE

1.2. Az Egyesület székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

1.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfe- lelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.

1.4. Az Egyesület mûködési területe

Az Európai Unió területe.

1.5. Az Egyesület jelképei

Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfe- lelôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.

1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:

1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: xxx.xxxx.xx

1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: xxxx@xxxx.xx

1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése

1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.

1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.

1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei, valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mûködési Szabály- zatban meghatározott módon.

1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesület- tel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.

1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos kö- telezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalás- nál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.

1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Vezérigazgatója, illetve helyettesei jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel mun- kaviszonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a személyre nem ruházhatja át.

78

KMFO_22103_KF_20220101

1.8. Fogalmak

1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyűlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási időszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.

1.8.1.1. A tagdíj előre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási időszak első napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerződés biztosítási időszakából a megelőzően kötött szerződés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fede- zett hátralevő részre eső tagdíj az új szerződés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási időszak közbeni megszűnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.

1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerződés hiányában a biztosítási időszakon belül megszűnik, de a megszűnt szerződés ugyanazon biztosítási időszakában új biztosítási szerződés alapján ismételten taggá válik, úgy a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem kelet- kezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.

1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerződés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).

1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástech- nikai tartalékok nem biztosítanák.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1. Az Egyeзület céljai

2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tag- jai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltéte- lekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre megha- tározott szolgáltatást nyújt.

2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggően nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szolgáltatásainak körét lehetőségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bővítse.

2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:

• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,

• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelőzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.

2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával befektet- heti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonat- kozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.

2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.

2.2. Az Egyeзület tevékenyзégi köre

TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás

Az Egyesület a fenti tevékenységi körből az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ága- zatok alá tartozó és az Egyesület működésére vonatkozó H-EN-II-112/2016. számú MNB engedély szerinti kockázato- kat műveli:

Ágazatok:

1. 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)

2. 2. Betegség

3. 3. Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)

4. 7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

5. 8. Tűz és elemi károk

6. 9. Egyéb vagyoni kár

7. 10. Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség

8. 13. Általános felelősség

9. 16. Különböző pénzügyi veszteségek

10. 18. Segítségnyújtás

Fentieken túl az Egyesület a Bit 47. §-a szerinti kiegészítő kockázatokat is műveli.

Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határo- zata alapján függő biztosításközvetítői tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállala- tai részére történő könyvelési tevékenység végzésére jogosult.

79

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

3.1. A tagзági viзzony létrejötte

3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyűlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.

3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerződést kötő (szerződő)

• természetes személy,

• jogi személy,

• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.

3.1.3. A 3.1.2. pontban írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerződés kockázatviselésének napjával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés kere- tében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelő nyilatkozattal is megtehető.

3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerző- déssel rendelkezik.

3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vállalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerződése szerinti díj megfizetését.

3.2. Alapító tag

Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.

3.3. Az egyeзületi tagзág megзzűnéзe

3.3.1. A tagsági viszony megszűnik

3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.

3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszűnésével.

3.3.1.3. A tag kilépésével.

3.3.1.4. A tag kizárásával.

3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszűnésével.

3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenőleg szűnik meg (Ptk. 6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridő utolsó napjának eredménytelen elteltével szűnik meg.

3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnése esetében a tagsági viszony a tag halála időpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszűnéssel egyidejűleg szűnik meg.

3.3.4. Kötelező gépjármű felelősség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármű birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerződést folyamatos díjfizetéssel, legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jog- erőre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerződés idő- közben egyéb okból nem szűnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másola- tának csatolásával – kell megtenni.

3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerződő halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerződés- be szerződőként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerződő he- lyére kíván lépni.

3.3.6. A tag jogosult az Egyesületből való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület ré- szére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerződése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerződése eseté- ben a legkésőbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerződés a tag kilépési nyilatkozata közlését követően a leg- korábbi évfordulón szűnik meg kivéve, ha a tag szerződése ezen évforduló előtt egyéb okból megszűnik (pl. érdekmú- lás, díj nem fizetés miatti szerződés megszűnés).

3.3.7. A tag – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárható az Egyesületből, ha

3.3.7.1. jogszabályt;

3.3.7.2. az Alapszabályt, vagy

3.3.7.3. a Küldöttgyűlés határozatát

súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának megjelölésével és lehetővé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelő határidőn belül írásban kö- zölje. Az Igazgatótanács köteles a döntésről szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul meg- küldeni a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudo- másszerzést követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgató- tanácsi határozat meghozatalát követően a tag biztosítási szerződéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biz- tosítási szerződés ezen alapuló felmondásából eredően az Egyesületet felelősség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.

3.3.9. A tag által az Egyesület felé történő bármilyen jogcímű befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsőbbséget élve- ző levonásokat követően jogosult elsősorban a tag tagsági viszonyából eredő – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált

– fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály szerinti, előzményi időszak alapján érvényesítendő összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsődleges érvényesítésére is.

3.4. A tag jogai éз kötelezettзégei

3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes működést elősegíteni.

3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyűlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyűlésen a saját területi küldöttje útján Egye- sületet érintő bármely kérdést felvetni, annak napirendre tűzését indítványozni.

3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhető és megválasztható.

3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a tudomásszerzést követő belül 30 (harminc) napon belül bíró- ság előtt megtámadni.

3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fi- zetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplő biztosítási szer- ződés vagy szerződések alapján áll fenn:

- Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás,

- KöBE Casco Biztosítás,

- Lendület Start Casco,

- Lendület Top Casco,

- KöBE Önrész Biztosítás,

- KöBE Otthon Biztosítás,

- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,

- Közúti közlekedési szolgáltatást végző árufuvarozók és autóbuszos személyszállítók felelősségbiztosítása,

- Fuvarozói Árukár Felelősségbiztosítás,

- CMR Biztosítás,

- Belföldi Árukár Felelősségbiztosítás,

- Flotta Casco,

- Általános Vagyon- és Felelősségbiztosítás

- Munkanélküliség biztosítás

Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszűnése esetén a jogviszonyt meg- alapozó szerződés kockázatviselésének megszűnése és az alapján a tagsági jogviszony megszűnése közötti időtartam- ra, amennyiben a megszűnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerződés vagy szerződések alapján kockázatviselés a tag- sági jogviszony megszűnésével érintett biztosítási időszakban nem áll fenn.

3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztá- son személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelően a rá vonat- kozó jogszabályi előírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képviselője(i) személyesen járhat(nak) el.

3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve érte- lemszerűen a Küldötteken keresztül történő közvetett joggyakorlást.

3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti képviselője/képviselői változását haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 5. munkanapon belül bejelenteni az Egyesület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedeleméből eredő következményekért az Egye- sületet felelősség nem terheli.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI

4.1. Az Egyeзület зzervezeti felépítéзe

4.1.1. Társadalmi szervezet

4.1.1.1. Küldöttgyűlés

4.1.1.2. Igazgatótanács

4.1.1.3. Felügyelő Bizottság

4.1.1.4. Bizottságok

4.1.2. Szakmai szervezet

4.2. Küldöttgyűléз

4.2.1. Az Egyesület legfőbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekből álló Küldöttgyű- lés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyűlése (Területi Küldött- választó Gyűlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

4.3. Küldött jelöléзe

4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhető.

4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.

4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthető, vagy az Egyesület székhelyén igényelhető – a jelölt és a jelölő személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körűen kitöltött jelölő lapon, minimálisan teljes bizonyító erejű magánokirati formában lehet. A küldött- jelölt a jelölés elfogadásáról a jelölő lap aláírásával nyilatkozik.

4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett előéletű-e vagy sem, valamint arról, hogy ő, illetve a Bit. 4. § (1) 64. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítővel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselő vagy ellenőrző testület tagja. Ezen nyilatkozat tar- talmát a Levezető elnök a küldöttválasztás megkezdése előtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen meg- jelentekkel.

4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerűen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölőlap legké- sőbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezető elnök részére eredetben át- adásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek lis- tája az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés helyszínén folyamatosan megtekinthető. A listán már feltűntetett személy to- vábbi jelölése érvénytelen.

4.4. Кüldöttválазztáз

4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelően legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyűlés működésének folyamatossága biztosítható legyen.

4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyűlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyűlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyűlést az aktuálisan megválasztott, működő Küldöttgyűlés megalakulásától számított 5 év elteltét meg- előző 365 napon belül lebonyolítani.

4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a megyék (+főváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott megyéhez/fővároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésre vonatkozó hirdetmény köz- zétételét megelőző naptári hónap első napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a megyét/fővárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szomszé- dos megyével, vagy akár megyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésre vonatko- zó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthető.

4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyil- vántartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyűlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Kül- döttválasztó Gyűlésre nem került sor.

4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész szá- mú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttvá- lasztási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás első Területi Küldöttválasztó Gyűlésére vonatkozó hir- detmény közzétételét megelőző naptári hónap első napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Kül- döttgyűlés létszáma meghaladja a törvényben előírt legfelső mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttvá- lasztó Gyűlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszámot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülő új Küldöttgyűlés létszáma a törvényi előírás szerinti maximum és annak 20%-kal csökkentett mértéke közé essen és azt az elsőként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyűlésről szóló hirdetményében közzétenni.

4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pótküldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszűné- se esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.

4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárás- ban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyűlés napja előtt legkésőbb 10 nappal megelőzően internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.

4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének ha- tárnapja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyűlés kezdő időpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tag- sági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyűlés előtti regisztráció során hitelt érdemlően igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles előzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.

4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésről közzétett hirdetményben közlésre kerül a Terü- leti Küldöttválasztó Gyűlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttvá- lasztó Gyűlés időpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabá- lyok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyűlés kezdőidőpontját követően, lehetőleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával későbbi időpontra, de legkésőbb 15 napon belülre hívható össze.

4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésen

4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,

4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.

4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés előtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenőrizhető legyen.

4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselője a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlően (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselője(i) ezen túlmenően a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlően igazolni. Értelemszerűen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.

4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag je- len van.

4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülő megismételt Területi Küldöttválasztási Gyűlés az előre meghirdetett na- pirendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlé- sen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlés elhatározza.

4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyűlést az jelenlévő tagok által nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztott Leve- zető Elnök vezeti le.

4.4.17. A Levezető Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetőségét, a szava- zási eljárás alakszerűségét.

4.4.18. A Levezető Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyűlés munkáját hátráltatja, akadályozza.

4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerűsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyű- lésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés levezető elnökével együtt (választást felügyelő bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Küldöttválasztó Gyűlés esetleges berekesztéséről. Amennyiben a választást felügyelő bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyűlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Kül- döttválasztó Gyűlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyűlést hív össze. A vá- lasztást felügyelő bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlő igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlő igazolásával (4.4.13.) kap- csolatos vitás esetekben.

4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyűlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.

4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a Levezető elnök által felkért személy vezet. A jegyző- könyvet a választást felügyelő bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Gyűlés által megválasztott két jegy- zőkönyv hitelesítő hitelesíti.

4.5. A Küldött jogálláзa

4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyűlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyűlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyűléssel összefüggő tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják.

4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi előírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.

4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyűlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdődően az azt követően megválasztásra kerülő új Küldöttgyűlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.

4.5.4. A Küldött megbízása megszűnik:

4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat előtt nem választották újra,

4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszűnésével,

4.5.4.3. lemondással.

4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésőbb a Küldöttgyűlés előtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megér- kező írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszűnése esetén, a megválasztás szerint soron következő pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyűlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.

4.5.7. A Küldöttet az Egyesületről, annak tisztségviselőiről, tagjairól tudomására jutott mindennemű adat, információ tekinteté- ben, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerősíteni.

4.6. A Küldöttgyűléз kizárólagoз hatáзköre

4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévő, ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazólapokat ha- táridőben visszaküldő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban megha- tározott célját érintő módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyetértő szavazata alapján,

4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,

4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévő gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,

4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,

4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,

4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,

4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyűlés közötti időszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,

4.6.9. az Egyesület tisztségviselőinek és Xxxxxxxxxxxxxxxxxx megválasztása, visszahívása/felmentése,

4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

4.6.11. a jegyzőkönyvvezetőnek és a jegyzőkönyv hitelesítőknek megválasztása,

4.6.12. az Egyesület tisztségviselői és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,

4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál- lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértő szavazata alapján,

4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszűnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.

4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,

4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyűlés a saját hatáskörébe vonta.

4.7. Küldöttgyűléз hаtárоzаtkéреззégе, hаtárоzаthоzаtаl

4.7.1. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.7.2. A határozatképes Küldöttgyűlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a je- lenlévő küldöttek szavazatainak egyszerű (több mint 50%) többségével hozza.

4.7.3. A Küldöttgyűlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.

4.7.4. A Küldöttgyűlésen a szavazás történhet:

4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejű vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),

4.7.4.2. a napirendi pont jellegétől függően az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap ér- telemszerű kitöltésével és leadásával,

4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak/

4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendő, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérően, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzőkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.

4.7.6. Küldöttgyűlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.

4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselője(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselő(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.

4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselője meghatalmazotton keresztüli eljárását

4.7.9. A szavazás módját – az elektronikus hírközlő eszköz útján lebonyolított Küldöttgyűlés és az ülés tartása nélküli döntés- hozatali eljárás kivételével – a Küldöttgyűlés határozza meg, akár eseti jelleggel.

4.7.10. A Küldöttgyűlésen, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a Küldött,

4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben ré- szesít;

4.7.10.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

4.7.10.3. xxx ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.

4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapí- tása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.8. A Küldöttgyűléз öззzеhíváза

4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni, vagy a Kül- döttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárását kezdeményezni. Az Igazgatótanács a Küldöttgyűlés ülésének idő- pontját minimum 15 nappal korábban köteles kitűzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött válasz- tást követő első Küldöttgyűlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívásának sza- bályai szerint (lsd. 4.8.7.).

4.8.2. A Küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Vezérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyűlést összehívhatja.

4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

4.8.3.2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

4.8.4. A 4.8.3. pontban foglaltak alapján összehívott Küldöttgyűlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körül- mény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

4.8.5. A meghívót a Küldöttek részére legalább a Küldöttgyűlést megelőző 15 nappal korábban – a Küldött Egyesülethez beje- lentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére vagy az Egyesület nyilvántartásában lévő elektronikus postafiókja címére – el kell küldeni. A Küldöttgyűlés megtartható az Egyesület székhelyétől eltérő, a Küldöttgyűlés lebo- nyolítására alkalmas más helyen is.

4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezér- igazgató legkésőbb 30 nappal a Küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra tör- tént javaslat a fenti határidő után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyűlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következő Küldöttgyűlésen kerül sor.

4.8.7. A Küldöttgyűlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyűlések helye és ideje, valamint határozatképtelen- sége miatt megismételt Küldöttgyűlések időpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyűlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.

4.8.8. A Küldöttgyűlés a meghívóban nem szereplő napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyűlésen legalább a Küldöttek háromnegyede jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyűlés egyhangúlag elhatározza.

4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyűlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelő Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyűlést az Igazgatótanács által javasolt napi- renddel 24 órán belüli időpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.

4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyűlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyűlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttekkel azonos módon a Küldöttgyűlésen részt venni, a Küldöttgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

4.8.12. Az Igazgatótanács az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartásra kerülő Küldöttgyűlést a napirendre vonatkozó rész- letes tájékoztatás és a határozatok tervezetének a Küldött 4.8.5 pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére megküldött elektronikus üzenettel hívja össze. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét, de tartalmaznia kell az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket (pl. mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, amelyekhez mikro- fon és webkamera tartozik) és az alkalmazandó informatikai megoldásokat (pl. Zoom, Cisco Webex, Skype stb.), illetve a résztvevők azonosításának módját.

4.8.13. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartásra kerülő Küldöttgyűlésen a Küldöttek, illetve a meghívottak hang- és képátvitelre egyidejűleg alkalmas elektronikus hírközlő eszköz használatával vehetnek részt. Elektronikus hír- közlő eszköz igénybevételével megtartásra kerülő ülés olyan megoldás alkalmazásával tartható meg, amely alkalmas az ülés résztvevőinek azonosítására, a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására, az ülésen elhangzottak, az ott történtek – különösképpen az ilyen módon történt döntéshozatal – kép- és hanganyagának elektronikus formában történő rögzítésére úgy, hogy a történtek utóbb is ellenőrizhetők legyenek. Az elektronikus hírköz- lő eszköz útján tartott ülésen titkos szavazás nem tartható.

4.8.14. Ülés tartása nélküli döntéshozatalt az Igazgatótanács a határozat tervezetének a Küldött 4.8.5 pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére történő megküldésével kezdeményezi, egyidejűleg megküldi a határozathozatal- hoz szükséges lényegi információkat és írásbeli előterjesztéseket. A döntéshozatal elektronikus üzenetváltás útján tör- ténik. Az Igazgatóság az írásbeli jognyilatkozatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitele- sítés-szolgáltatással való hitelesítéssel látja el. A természetes személy Küldöttek a döntéshozatal során jognyilatkozatai- kat a 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókjukról küldött üzenetben tehetik meg, melyet nem kötelesek elektronikus aláírással ellátni, azonban a jognyilatkozatoknak a Küldött azonosíthatóságához szükséges adatokat tartal- maznia kell. A nem természetes személy Küldöttnek a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szol- gáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia.

4.8.15. A Küldöttek számára a határozattervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos határidőt kell biztosítani, hogy szavazatukat megküldjék az Igazgatótanács részére, erről a Küldötteket a szavazási felhívásban tájékoztatni kell. A Kül- dött szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a személye (név, lakóhely vagy székhely, szer- vezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat ese- tén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

4.8.16. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Igazgatótanács részére, amennyi szavazati jogot képviselő Küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása ese- tén.

4.8.17. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi Küldött szavazata ezt meg- előzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Igazgatótanács megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül a 4.8.14. pont szerinti módon közli a Küldöttek-

kel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett Küldöttek számát, a szavazatok összesített adatait, amelyet az Igazgatótanács Elnö- ke ír alá.

4.8.18. A Küldöttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatal útján nem dönthet

4.8.18.1. az Egyesület jogutód nélküli megszűnéséről,

4.8.18.2. az Egyesület egyesüléséről, szétválásáról, átalakulásáról és a folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban nem dönthet.

4.9. Regiзztráció a Küldöttgyűléзhez

4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyűlés ülésén – a 4.11.6. pontban foglaltak kivételével – az Igazgatótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyűlésen jelenlévő va- lamennyi Küldött azonosítható, továbbá a határozatképesség a Küldöttgyűlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.

4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselője(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem termé- szetes személy Küldött képviselője ezen túlmenően képviseleti jogosultságát is köteles igazolni. Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartásra kerülő ülésen az a Küldött és meghívott, akit a Levezető Elnök személyesen nem ismer, csak azonosítását követően vehet részt. Az azonosítás módjáról (pl. jelszó, személyazonosító okirat bemutatása) az Igazga- tótanács dönt.

4.9.3. A Küldöttgyűlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyűlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.

4.10. Küldöttgyűléз Levezető Elnöke

4.10.1. A Küldöttgyűlést az Igazgatótanács által előzetesen megbízott levezető elnök, míg az ő akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által előzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezető elnök helyettesre is vonatkoznak.

4.10.2. A Levezető Elnök:

4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetőségét,

4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerűségét,

4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyűlés a napirendekkel összefüggő felszólalások, észrevételek időtartamát megállapítja, úgy biztosítja az időkorlátok betartását.

4.10.3. A Levezető Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyűlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyűlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.

4.10.4. Amennyiben a Levezető Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség időtartamára az Igazgatótanács által előzetesen megbízott Levezető Elnök-helyettes helyettesíti.

4.11. A Küldöttgyűléз Jegyzőkönyve

4.11.1. A Küldöttgyűlésről írásbeli jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a Levezető Elnök által javasolt, és Küldöttgyűlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzőkönyvvezető vezeti. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a jegyzökönyvve- zetőt az Igazgatótanács jelöli ki. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit, elektronikus hír- közlő eszköz útján lebonyolított ülés esetén az alkalmazott informatikai megoldást, illetve az ülésen részt vevő Küldöttek és meghívottak azonosíthatósághoz szükséges adatait is, továbbá ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén annak té- nyét, illetve a szavazás eredményét.

4.11.2. Bármelyik jelenlévő Küldött indítványára a Küldöttgyűlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetőségek rendelkezésre állnak, vagy elektronikus hírközlő eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyag alapján utólag készüljön írásbeli jegyzőkönyv. Az írásbeli jegyzőkönyv a felvétel alapján készítendő el, legkésőbb a Küldöttgyűlést követő 15 munkanapon belül. Amennyiben a fel- vétel készítését a Küldöttgyűlés érdemi megkezdését követőn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése előtt elhangzot- takról készült írásbeli jegyzőkönyvrészt a Levezető Elnök, a Jegyzőkönyvezető és a két Jegyzőkönyv-hitelesítő köteles aláírásával külön is hitelesíteni.

4.11.3. A felvételt – ide értve az elektronikus hírközlő eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyagot – a Küldöttgyűlést követő 365 napig, vagy az adott Küldöttgyűlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerős befejezéséig kell megőrizni.

4.11.4. A jegyzőkönyvet a Levezető Elnök, a Jegyzőkönyvvezető és – ülés tartása nélküli döntéshozatal kivételével – a Küldött- gyűlés által megválasztott kettő jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti.

4.11.5. A jegyzőkönyv, illetve a felvétel megőrzését és irattározását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá- nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.

4.11.6. Elektronikus hírközlő eszköz útján lebonyolított ülés esetén jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait.

4.12. Mandátumvizзgáló Bizottзág

4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyűlés napján és kezdete előtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenőrzése.

4.12.2. Ennek keretében:

4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenőrzi, megállapítja a jelenlevő küldöttek számát, személyét,

4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyűlés Levezető Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,

4.12.2.3. folyamatosan ellenőrzi a határozatképesség meglétét.

4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Kül- döttgyűlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezető elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyűlést kell tartani.

4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettő–öt főből álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyűlést megelő- zően eseti jelleggel.

4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belső ellenőr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egye- sület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.

4.13. Szavazatзzámláló Bizottзág

4.13.1. A Küldöttgyűlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezető Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggő szavaza- tokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárást.

4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyűlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 főből áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.

4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenőrzi a szavazás szabályszerűségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresz- tül beszámol a Küldöttgyűlésnek a szavazás eredményéről.

4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyi- ben a jelölést követően összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek ke- retében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés vissza- utasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.

4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

4.14. Megiзmételt Küldöttgyűléз

4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyűlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyűlés- re vonatkozó rendelkezések az irányadók. Xxxxx, hogy amennyiben a megismételt Küldöttgyűlés összehívására az eredeti napirenden szereplő ügyekben az eredeti meghívóban szereplő napon későbbi időpontban kerül sor, a Küldöttgyűlés a meg- hívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.14.2. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra is összehívható, s ez esetben a megismételt Küldöttgyű- lés a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes.

4.14.3. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlés összehívása az eredeti Küldöttgyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. Az eredeti Küldöttgyűlésről távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyűlés tartásáról tájé- koztatni kell.

4.14.4. A megismételt Küldöttgyűlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem le- het változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyűlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyű- lés elhatározza.

4.15. A Küldöttgyűléз határozatának kihirdetéзe

4.15.1. A Küldöttgyűlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzőkönyv hitelesítését követő 15 napon belül az Egyesület Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésről az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.

5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI

5.1. Az Egyeзület tiзztзégviзelői

5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai

5.1.2. Felügyelő Bizottság Elnöke, Elnökhelyettese és tagjai

5.2. Az Egyeзület tiзztзégviзelőire vonatkozó közöз зzabályok

5.2.1. A Küldöttgyűlés az Egyesület tisztségviselőit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás tel- jes körű lebonyolítását követően az újonnan megválasztott Küldöttekből álló új Küldöttgyűlés alakuló ülését (alakuló Kül- döttgyűlés) követő 120 napon belül megtartandó tisztségviselő-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselő meg- bízása a megválasztása (ciklus) lejárata előtt bármely okból megszűnik, úgy a helyére választott tisztségviselő megvá- lasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól. A tisztségviselő választáson a szavazás – nyílt vagy titkos, írásbeli, kéz- felemeléses illetve gépi – módjáról a Küldöttgyűlés a szavazást megelőzően dönt.

5.2.2. Tisztségviselő csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek.

5.2.2.1. Tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szüksé- ges körben nem korlátozták.

5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesz- tés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bí- rói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselője, amennyiben az Egyesü- let az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.

5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselője, akit eltiltot- tak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelőbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná- csának Elnöke vagy tagja.

5.2.3. Tisztségviselő csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselői megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.

5.2.4. A tisztségviselőket a megbízás ellátásáért Küldöttgyűlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

5.2.5. A tisztségviselők a tisztségüket az Egyesület vezetése és működtetése során az ilyen tisztséget betöltő személyektől el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

5.2.6. A tisztségviselő a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.

5.2.7. Az a tisztségviselő, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet.

5.2.8. A tisztségviselő megbízása megszűnik

5.2.8.1. a megbízás időtartamának lejártával,

5.2.8.2. visszahívással,

5.2.8.3. lemondással,

5.2.8.4. a tisztségviselő egyesületi tagsági viszonyának megszűnésével,

5.2.8.5. a tisztségviselő halálával,

5.2.8.6. a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

5.2.8.7. a Bit. eltérő rendelkezése hiányában a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekö- vetkeztével.

5.2.9. A tisztségviselő a megválasztási időtartamának lejárta előtt a Küldöttgyűlés határozatával indokolás nélkül bármikor visszahívható.

5.2.10. A tisztségviselő a tisztségéről bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve működőképességét (határo- zatképességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá kivéve, ha az Egyesület Küldöttgyűlése az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott.

5.2.11. A tisztségviselők az Egyesületről, annak tisztségviselőiről, tagjairól tudomására jutott mindennemű adat, információ te- kintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselő a megvá- lasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerősíteni.

5.2.12. Az Egyesület tisztségviselői összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

5.3. A jelöléз

5.3.1. Tisztségviselőnek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhető, aki az adott tisztségre előírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.

5.3.2. Tisztségviselőt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alap- ján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.

5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejű magánokiratban (jelölő lap), a jelölt és a jelölő személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követő tisztségviselő választás- ra a jelölőlapokat a Küldöttválasztás utáni első Küldöttgyűlést követő 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tisztségviselő kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követő 30. napig lehet a jelölőlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyűlési meghívó alakszerűsége az irányadó) A jelölő lapnak az IT elnökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidőn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvé- nyességéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejűleg a jelöltnek a fenti alakszerűségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyi- latkozatokat is csatolni kell.

5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidőn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet ré- szére a felügyeleti engedélyezés érdekében.

5.3.5. A Küldöttgyűlés elé csak olyan személyek terjeszthetők, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minősül, vagy akik tekintetében az engedélykérelem a tisztségviselő választó Küldöttgyűlést megelőzően benyújtásra került. Amennyiben a tisztségviselő választó Küldöttgyűlés időpontjáig valamely tisztségviselő jelölt engedélye még nem áll rendelkezésre, az így megválasztott tisztségviselő a tisztség betöl- tésére és az abból eredő jogok gyakorlására csak az engedély kézhezvételét követően jogosult.

5.3.6. A tisztségviselő jelölt, amennyiben a tisztségviselő választó küldöttgyűlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére előzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.

5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselő választást az 5.2.1. pontban meghatározott határidőben, az 5.3.5. pontban foglaltak- ra figyelemmel köteles kitűzni. Megválasztott tisztségviselő kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a ki- esés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá,

az Igazgatótanács a kieső tisztségviselők megválasztását legkésőbb a soron következő rendes Küldöttgyűlésre köteles kitűzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következő rendes Kül- döttgyűlés időpontját megelőző 15. napnál korábban megtörtént.

5.4. Igazgatótanácз

5.4.1. Az Egyesület vezető szerve az Igazgatótanács.

5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.

5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 4. § (1) 64. pont] az Egyesület Felügyelő Bizottságának tagjává nem választható meg.

5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai fe- lelőssége egyetemleges. Mentesül a felelősség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a ha- tározat ellen szavazott.

5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségéről a Küldöttgyűlésnek beszámol.

5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévő tagjainak egyszerű többségével hozza.

5.4.7. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kér- dést el kell napolni.

5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg- jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelő Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igazgatótanács elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatóta- nács ülésének 15 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmet előterjesztő maga jogosult az ülés összehívására.

5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli.

5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá amit a Küldöttgyűlés a hatáskörébe utal.

5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:

5.4.12.1. a küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyűlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggő végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.2. a Küldöttgyűlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, az ülés módjának (személyes je- lenlét, távközlő eszköz) meghatározása, napirendjének megállapítása, ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezése –, valamint az ezzel összefüggő végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.3. küldöttgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések, határozati javaslatok előkészítése és szakmai megalapo- zása,

5.4.12.4. a Küldöttgyűlés határozatainak kihirdetése,

5.4.12.5. küldöttgyűlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,

5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és előzetes jóváhagyása,

5.4.12.8. az Egyesület éves üzlet tervének elfogadása,

5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,

5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetők kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a belső ellenőrzési veze- tő kivételével,

5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivé- ve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását,

5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,

5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,

5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Működési Szabályzatának megállapítása,

5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,

5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértő vagy szakértők igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,

5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelő Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,

5.4.12.19. a felkért munkabizottságok működtetése, irányítása,

5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása,

5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerve- zetekkel közös tulajdonú társaság alapítása,

5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévő gazdasági társaság(ok) működési formájának és főtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása,

5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,

5.4.12.24. a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése,

5.4.12.25. a középtávú tőkemenedzsment terv monitorozása,

5.4.12.26. a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása,

5.4.12.27. a jogszabályi előírás szerint az Igazgatótanács által jóváhagyandó, így különösen az Egyesület kockázatke- zelésére, belső kontrollrendszerére, belső ellenőrzésére és kiszervezésére vonatkozó belső szabályzatok jó- váhagyása.

5.4.13. Az Igazgatótanács:

Elnöke: Xxxx Xxxx Xxxxxx

Tagjai: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xx. Xxxxx Xxxx Xxxxxx

5.5. Felügyelő Bizottзág

5.5.1. Az Egyesület működését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Tagjait és elnökét a Küldöttgyűlés írás- beli szavazással 5 évre választja. A Felügyelő Bizottság tagjai közül Elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoz- tatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az Elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelő Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg.

5.5.2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi és felügyeli az Egyesület működését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes működés biztosítására alkalmas ellenőrzési rendszerrel, felügyeli és szak- mailag irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenőrzi az éves és közbenső pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 85. § (4) bekezdésében előírt feladatokat.

5.5.3. A belső ellenőrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelő Bizottság:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;

b) irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

• Elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét

• Legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentése- ket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását

• Szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját

• Megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha az Egyesület nem szervezi ki a belső el- lenőrzési feladatkört

• A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslato- kat, és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezek végrehajtását.

5.5.4. A Felügyelő Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

5.5.5. A Felügyelő Bizottság éves tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek számol be.

5.5.6. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfőbb szervének határozataiba ütköző tevékenységet végez, vagy ilyen módon működik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelő Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

5.5.7. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelő Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelen- tési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelő Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követő 10 napon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a Felügyelő Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belső szabályza- tainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

5.5.8. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelő Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belső ellenőrrel elvégezteti, és annak eredményéről a soron következő Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Kül- döttgyűlésnek beszámol.

5.5.9. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.

5.5.10. A Felügyelő Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelő Bizottság határoza- tait a jelenlévő tagjainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést el kell napolni.

5.5.11. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

5.5.12. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagja, Küldöttgyűlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.

5.5.13. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

5.5.14. A Felügyelő Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.

6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE

6.1. Szakmai зzervezet:

6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyűlés által elfogadott stratégia szerinti célkitűzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés- előkészítő tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.

6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Első számú vezető látja el.

6.1.3. Két Küldöttgyűlési időpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Első számú vezető a Küldöttgyűléseken beszámol.

6.2. Vezérigazgató:

6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület első számú vezetőjének minősül.

6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített veze- tők alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és – a belső ellenőr kivételével – a Felügyelő Bi- zottság előzetes tájékoztatása szükséges. A belső ellenőr jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelő Bizottság elő- zetes egyetértése szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogo- kat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.

6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az első számú vezetőre előírt feltételeknek.

7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

7.1. Az Egyeзület induló vagyona

Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.

8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA

8.1. Az Egyeзület bevételei

8.1.1. tagok tagdíja,

8.1.2. a tagok, mint a művelt biztosítási termékek szerződői által fizetett biztosítási díj,

8.1.3. egyéb források,

8.1.4. pótlólagos befizetés.

8.2. A tagi befizetéзek:

8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület működési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyűlése hagyja jóvá és változását az esedékességét megelőző 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.

8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét bizto- sítástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.

8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésé- re, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elő a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesü- letre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek ese- tén azonos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által telje- sítendő befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület ré- szére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetései 100 százalékát.

8.3. A befizetéзek módja

8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerződés megkötésekor, legkésőbb a második díjfizeté- si gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidőszakra megfizetni, azután a tárgyidő- szakot követő években az Egyesület által küldött díjbekérő levélen megjelölt időpontig tartozik az Egyesületnek megfizetni.

8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerződéseknek megfelelően kell a tagnak megfizetnie.

8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részéről indítványozott banki átutalással vagy kész- pénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.

8.4. A tagdíj mértéke

8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyűlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forint- ban állapított meg.

9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRŐL

9.1. Az Egyeзület gazdálkodáзa

9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.

9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

9.1.3. Ennek megfelelően az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9.1.4. Az Egyesület jellegéből adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldött- gyűlés döntésének megfelelően, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.

9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyűlés döntésének megfelelő részét az Egye- sület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képződésének évét követő évben az Egyesületnél élő biztosítási szerződéssel ren- delkeznek.

9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredő tőkefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.

10. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

10.1. Az Egyeзület megзzűnéзe

Az Egyesület megszűnik:

10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyűlési határozattal, illetőleg biztosító részvénytársaság- gá való átalakulással,

10.1.2. feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával,

10.2. Jоgutód nélküli megзzűnéз vаgy megзzüntetéз eзetén аz egyeзületi vаgyоn felhазználáза

10.2.1. Az Egyesület megszűnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsődleges módja az állomány átru- házása.

10.2.2. Az Egyesület megszűnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerződésből eredő követeléseket elsősorban a képző- dött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.

10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszűnéskori tagjai között, a Küldöttgyűlés külön döntésének megfelelően kell felosztani.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. Наtályозuláз

11.1.1. Az Egyesület működését a Fővárosi Bíróságon történő nyilvántartásba vételét követően kezdte meg.

11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyűlése a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló [102/2020. (IV. 10.)] 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk. 3:20. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően [2020. május 27.] 2021. április 14. napján Küldöttgyűlési xxxxxxxx- xxxxx jóváhagyta.

11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.

11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyűlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szüksé- ges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.

11.2. Felügyelet

11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felü- gyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.

11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyűlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendel- kezéseiben foglalt eltérésekkel.

11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállás- ról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezé- seit kell alkalmazni.

Budapest, 2021. április 14.

Dr. Xxxxx Xxxx Xxxx Xxxx

vezérigazgató s.k. elnök s.k.

A сivil зzervezetek bíróзági nyilvántаrtáзáról éз аz ezzel öззzefüggő elјáráзi зzаbályоkról зzóló 2011. évi CLXXXI. tör- vény 38. § (2) bekezdéзében fоglаltаknаk megfelelően igаzоlоm, hоgy јelen аlаpзzаbály egyзégeз зzerkezetbe fоglаlt зzövege megfelel аz аlаpзzаbály módозítáзоk аlаpјán hаtályоз tаrtаlmánаk.

Dr. Xxxxxx Xxxxxx vezető јоgtаnáсзоз

KöBE Alapszabály 1. sz. melléklet

Alapítók:

Xxxxx Xxxxxx 1093 Budapest, Lónyai u. 34.

Xxxxx Xxxx 2000 Szentendre, Kisforrás u. 19.

Xxxxxx Xxxxx 1997 Budapest, Illatos u. 9.

Xxxx Xxxxx 7636 Pécs, Fagyöngy u. 42. Dunaújvárosi Ipartestület 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxx xxx 0. EURO Bt. 7100 Szekszárd, Mérleg 4.

Fehérvár taxi 8000 Székesfehérvár, Berzsenyi u. 13.

FUVOSZ 1139 Budapest, Forgách u. 9/A

Főtaxi Rt. 1087 Budapest. Kerepesi u. 15.

Xxxxx Xxxxx 2428 Kisapostag, Petőfi u. 48.

Győri Ipartestület 0000 Xxxx, Xxxxx X. x. 31. Hódmezővásárhelyi Ipartestület 6800 Hódmezővásárhely, Zrínyi u. 7. Xxxxxx Xxxxxxxx 1064 Budapest, Izabella u. 63.

J.-N.-SZ. M. KKSZSZ 5000 Szolnok, Szapáry u. 19.

Xxxxxx Xxxxxx 5000 Szolnok, Xxxxx Xxxx. u. 2.

Xxxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 82.

Xxxxxxx Xxxxxx 1104 Budapest. Csombor u. 2/B Kiskunhalasi Ipartestület 6400 Kiskunhalas, Szatmári S. u. 5. Xxxx Xxxxxx 4000 Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 9.

Xxxxxx Xxxxxx 1125 Budapest, Tusnádi u. 38/B

Xxxxx Xxxxxx 6800 Hódmezővásárhely, Damjanich u. 73.

Xxxxxxx Xxxxxx 8000 Székesfehérvár, Virágh B. u. 9.

Makói Ipartestület 6900 Xxxx, Xxxxxx A. u. 3.

Xxxx Xxxxxx 6900 Makó, Xxxxxx xxxxx 27.

OVIT Rt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 000.

Pápai Ipartestület 8500 Pápa, Széchenyi u. 4.

Xxxxxx Xxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 25. Pécsi Szállítók Ipartestülete 0000 Xxxx, Xxxxxxx x. 24–26. Xxxxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx X. x. 15.

Xxxx Xxxxxx 5600 Békéscsaba, Szabó P. tér 1.

Xxxxx Xxxxx 7400 Kaposvár, 48-as Ifjúsági u. 13.

Special Transport 1041 Budapest, Szigeti J. u. 27.

Xxxxxxx Xxxxx 1031 Budapest, Pákász u. 7.

Xxxxxx Xxxxxx 8500 Pápa, Széchenyi u. 4. Szállítók Ipartestülete (Nyíregyháza) 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9. Xxxxxxxx Xxxxxx 9400 Sopron, Táncsics M. u. 40.

Xxxxxxx Xxxxxx 1031 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 127.

Xxxxxx Xxxxxx 2370 Dabas, Xxxxxxxxx J. u. 1.

Toman Kft. 1701 Budapest, Pf.: 7.

Xxxx Xxxxxx 2344 Dömsöd, Xxxxxxxxx u. 24.

Trans-port Kft. 9023 Győr, Csaba u. 21.

Xxxx Xxxxx 1192 Budapest, Ady u. 9.

Xxxxx Xxxxxx 2120 Dunakeszi, Szilágyi u. 58.

Xxxxxx Xxxx 7100 Xxxxxxxxx, Csalogány u. 4.

Xxxxxx Xxxxxx 5000 Szolnok, Százados u. 2.