Contract
UNION-Bázis Casco Alapbiztosítás feltételei
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. a biztosítási díj megfize- tése ellenében a kockázatviselés időtartama alatt a jelen biztosítási felté- telekben rögzített esetekben és mértékben a Magyar Köztársaság hivatalos pénznemében megtéríti a biztosított járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett károkat, valamint egyéb szolgáltatásokat nyújt.
1. A szerződés alanyai
1.1. Szerződő
A jármű tulajdonosa, vagy olyan személy, akinek a jármű megóvá- sához érdeke fűződik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.
1.2. Biztosított
A jármű tulajdonosa.
1.3. Biztosító
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 1.
2. A biztosított jármű
A szerződésben nevesített, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott, az ajánlaton rögzített felszereltség- gel rendelkező és meghatározott állapotú, 3 éves vagy idősebb sze- mélygépkocsi vagy legfeljebb 3500 kg össztömegű tehergépkocsi. Jelen szerződés alapján csak pótdíj ellenében biztosítottak:
– a taxiként üzemeltetett,
– az egy évnél rövidebb időtartamra szóló bérleti szerződés alap- xxx xxxxxxxxxxxx gépjárművek.
Jelen szerződés alapján nem biztosítottak:
– a nem magyar rendszámú járművek,
– olyan járművek, amiket autóversenyzésre is használnak.
3. Biztosítási események
3.1. Töréskár
A biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy harmadik személy által elkövetett rongálás által keletkezett sérülés.
3.2. Elemi kár
A biztosított járműben tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszam- lás, kő- és földomlás, az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földren- gés, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/sec erősségű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg, hónyomás által ke- letkezett kár.
3.3. Lopáskár
A biztosított jármű ellopása, önkényes elvétele, elrablása, valamint e cselekményekkel kapcsolatban keletkezett sérülése (kivéve az üvegezés sérülését).
Nem minősül a gépjármű ellopásának a sikkasztás.
3.4. Részlopás-kár
A biztosított jármű elektroakusztikai berendezéseinek ellopása, el- rablása, valamint e cselekményekkel kapcsolatban keletkezett sé- rülése (kivéve az üvegezés sérülését).
3.5. Önálló üvegkár
A biztosított jármű ablaküvegeiben kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett törés, illet- ve egyéb sérülés.
4. A szerződés időbeli hatálya
A szerződés határozatlan időtartamú. A biztosítási időszak a nap- tári év.
A biztosítási év kezdete, a biztosítási évforduló minden év január 1-je.
4.1. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájakor kezdődik, amikor a szerződő a díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába be- fizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztás- ban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a szerződés később érvényesen létrejött. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg a pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.
A szerződő felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kez- detének ettől eltérő időpontjában is.
4.2. A biztosítási szerződés létrejötte
A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerző- dő fél ajánlatát írásban terjeszti elő. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről kötvényt állít ki. Az ajánlat elutasítását
a biztosító nem köteles indokolni.
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.
Amennyiben a biztosító az ajánlatnak a biztosító kockázatvállalá- sára jogosult szervezeti egységéhez történő beérkezésétől számí- tott 15 napon belül az ajánlatot visszautasítja, a szerződés nem jön létre, és az ezen időszak alatt bekövetkező károkért a biztosító nem köteles helytállni.
4.3. A szerződés megszűnése
4.3.1.Felmondás
A szerződést bármelyik fél a biztosítási évfordulóra, azt megelőző- en legalább 30 nappal írásban felmondhatja.
4.3.2.Érdekmúlás
Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszű- nik, a szerződés, illetve annak megfelelő része a változás napján megszűnik.
4.3.3.Díj nem fizetés miatti megszűnés
Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem fizette meg, úgy a szerződés a díj esedékességét követő 30. napon megszűnik, kivéve, ha a felek díj- halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díjkövetelését bíró- sági úton érvényesíti.
Megszűnt szerződésre történő utólagos díjfizetéssel a szerződés nem lép automatikusan hatályba.
4.3.4.Megváltoztatott díj, vagy önrészesedés el nem fogadása miatti megszűnés
Amennyiben a szerződő a megváltoztatott díjat vagy önrészesedést nem fogadja el, a szerződés jelen feltételek 11. pontjában írtak szerint szűnik meg.
4.3.5.A jármű használati módjának megváltozása miatti megszűnés Amennyiben a biztosított járművet a szerződés időtartama alatt ta- xiként vagy bérgépkocsiként helyezik üzembe és a szerződő a vál- tozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá a pótdíjat nem fizeti meg, akkor a szerződés az ismételt üzembe he- lyezés napján megszűnik.
5. A szerződés területi hatálya
A biztosítási szerződés területi hatálya Európa területére terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, így a biztosítási védelem a FÁK (Független Államok Közössége) tagállamainak ázsiai területé- re, valamint Grúzia és Törökország ázsiai területére nem terjed ki.
6. Vagyonvédelmi előírások lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén 10 millió forint alatti, a hazai Eurotax-katalógus szerinti új / egy- kori új értékű járművek esetén a biztosítási fedezet kizárólag ab- ban az esetben áll fenn, amennyiben a gépjárműbe beépítésre ke- rült gyári indításgátló, vagy ennek hiányában utólag beépítésre ke- rült – MABISZ „AE1” besorolással rendelkező – indításgátló.
10 millió forint feletti, a hazai Eurotax-katalógus szerinti új / egy- kori új értékű járművek esetén a biztosítási fedezet kizárólag ab- ban az esetben áll fenn, amennyiben a gépjárműbe beépítésre ke- rült egy MABISZ „CTU541” besorolású – ugrókódos távkezelővel, saját akkumulátoros szirénával, motorblokkolással és teljes héj-vé- delemmel rendelkező – riasztó, vagy ennél magasabb védettséget biztosító elektronikus eszköz.
A biztosító egyedi esetben a fentiektől eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező vagyonvédelmi eszköz beépítését is előírhatja.
7. Kizárások
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat:
– amelyek részlopások, azaz nem a jármű teljes ellopásából szár- maznak, kivéve az elektroakusztikai berendezések és tartozéka- ik ellopását,
– amelyek a jármű értékcsökkenéséből származnak,
– amelyek nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hi- ba, anyagfáradás, hűtővíz megfagyása, motorolaj elfolyása, ab- laktörlő, ablakemelő általi üvegkarcolások stb.), ide nem értve a gépjármű berendezéseinek meghibásodása folytán keletke- zett tűz vagy robbanás okozta károkat,
– amelyek a gépjármű azon felszereltségeiben következtek be, melyekre vonatkozóan a szerződő félnek a biztosító kockázatvi- selése miatt díjat kellene fizetnie, a szerződő azonban ezekre vonatkozóan a díjat nem fizette meg,
– amelyek a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkeztek,
– amelyek a járműről leszerelt alkatrészekben, tartozékokban ke- letkeztek,
– amelyek a javítható alkatrész újra cserélésének többletköltsé- geként jelentkeznek,
– amelyek a sérült felületeken kívüli indokolatlan fényezés több- letköltségeként jelentkeznek,
– amelyek a járművön engedély nélküli átalakításokkal okozati összefüggésben keletkeztek,
– amelyek a jármű olyan felszereléseiben keletkeztek, melyek fel- szerelése hatósági engedélyhez kötött, és a baleset időpontjá- ban ez nem állt rendelkezésre,
– amelyek a járműből szerszám nélkül kiszerelhető elektroakusz- tikai berendezések és tartozékaik ellopásából származnak,
– amelyek a járművet verseny vagy arra való felkészülés közben érték,
– amelyeket xxxxxxx, gyúlékony, maró vagy korrodáló anyagoknak a biztosított járműben való szállítása okozott vagy súlyosbított,
– amelyek a jármű rakodása során keletkeztek,
– amelyek a jármű rakományának elmozdulásából származnak,
– amelyek radioaktív sugárzás hatására keletkeztek,
– amelyeket környezetszennyezés okozott,
– amelyeket háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, el- lenségeskedés vagy háborús cselekmények, polgárháború, fel- kelés, forradalom, lázadás, polgári mozgalom, hadi vagy bito- rolt hatalom, sztrájk, bármilyen terrorista cselekmény következ- tében keletkeztek,
– amelyek a járművekben a rájuk szerelt speciális felépítmények, kiegészítő berendezések működésével, működtetésével össze- függésben keletkeztek,
– amelyek a sérült jármű ideiglenes pótlásából származnak.
8. Mentesülés
8.1. Általános mentesülési okok
Xxxxxxxx a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen
– a biztosított, illetve a szerződő fél,
– vele közös háztartásban élő hozzátartozója,
– a biztosított, illetve szerződő szabályzatában meghatározott munkakört betöltő alkalmazottja vagy megbízottja,
– a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tag- jai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás, ha:
– a járművet a fenti személyek, illetve ezek beleegyezésével más személy az adott gépjármű kategóriára érvényes gépjárműveze- tői engedély nélkül vezette,
– kábítószer vagy a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló egyéb szer, vagy 0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság ál- lapotában vezette,
– a kárt szakszerűtlen üzemeltetés okozta,
– a jármű a kár időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki álla- potban volt, és ez közrehatott a kár bekövetkeztében,
– a kár bekövetkeztében a tűzrendészeti előírások súlyos megsze- gése is közrehatott.
A jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezet- ték, de azt a káresemény időpontjától számított 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoz- tatás (pl. személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
8.2. Mentesülés kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsze- gése miatt
Mentesül a biztosító teljesítési kötelezettsége alól, amennyiben a szerződő/biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsé- gét szándékosan vagy súlyosan gondatlan módon megsértette. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősül különösen:
– ha a járművet nem zárták le megfelelően,
– ha a jármű a lopás időpontjában nem rendelkezett a szerződésben megnevezett, működőképes, bekapcsolt védelmi rendszerrel,
– ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követő- en bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskísér- let, tanksapka lefeszítése, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elhagyása, forgalmi engedély elvesztése stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű haszná- latára, és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tá- rolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen,
– ha a biztosított nem tud hitelt érdemlően elszámolni a jármű törzskönyvével, forgalmi engedélyével, az ajánlaton rögzített számú és típusú kulcsaival, illetve a védelmi rendszer ki-be- kapcsolásához szükséges eszközökkel,
– ha a jármű tartalékkulcsát, vagy forgalmi engedélyét, vagy törzskönyvét a lopás időpontjában a járműben tartották,
– a lezáratlan vagy járó motorral üresen hagyott várakozó jármű- vet ellopják.
8.3. Mentesülés tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt Amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalásának szempontjából lényeges körülményeket illető közlési kötelezettsé- gét megszegi, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, ki- véve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztekor.
Különösen lényeges a biztosítás elvállalása szempontjából vala- mennyi olyan körülmény, amely a biztosítási díj megállapítására van hatással, és amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlatban kér- dést tett fel.
8.4. Mentesülés a kárbejelentési kötelezettség megsértése miatt
A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a kárbejelentési kötelezettségét megsérti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
9. Biztosítási szolgáltatások
9.1. Helyreállítási költségek megtérítése
Kár esetén a biztosító számla nélkül megtéríti a biztosítási ese- mény következtében keletkezett károsodások kalkulált helyreállítá- sának költségét 3500 Ft-os bruttó (ÁFÁ-val növelt) rezsióradíj, il- letve az alkatrészek és fényező anyagok bruttó (ÁFÁ-val növelt) árának 75%-a figyelembevételével. A kárkifizetés maximuma a kárfelvétel során a fentiek figyelembevételével készített ún. Audatex kalkuláció alapján meghatározott összeg, a biztosító en- nél magasabb összeget számla ellenében sem térít.
A gépkocsi pirotechnikai, illetve elektronikus elven működő utasvédelmi berendezéseinek cseréje esetén az anyagköltségek csak márkaszerviz által kiállított számla alapján – a fenti korláto- zásokkal – kerülnek megtérítésre.
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a helyreállítási költségek ÁFA tartalmára, amennyiben azt a biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni. A biztosító által megállapított kár- térítési összegből először az ÁFA és egyéb közteher kerül levonás- ra, és az így csökkentett összegből pedig az önrészesedés.
A biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értékemelke- dést, a beépített új alkatrészek értéknövelő hatását figyelmen kí- vül hagyja.
9.2. Jármű pótlási értékének megtérítése
A biztosító megtéríti a biztosított jármű pótlási értékét, ha
– biztosítási esemény következtében olyan mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figyelembevéte- lével gazdaságtalan (totálkár). A gazdaságossági számításnál a kárfelvétel során a 9.1. pont alapján készített Audatex kalkuláció szerinti várható helyreállítási költséget kell figyelembe venni.
– ha ellopják és a rendőrségi feljelentéstől számított 75 napon belül nem kerül meg.
A jármű pótlási értéke az az összeg, amelyért Magyarországon egy azonos típusú, felszereltségű, évjáratú, futásteljesítményű, műsza- ki állapotú, jogállású járművet a káresemény időpontjában meg le- het vásárolni, de maximum a magyarországi Eurotax-katalógus alapján számított érték.
A biztosító totálkár esetén a jármű maradvány (roncs) értékével csökkentett pótlási értékét téríti meg.
A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem köteles.
9.3. Egyéb szolgáltatások
Megtéríti a biztosító a gyárilag vagy utólag beépített elektroakusz- tikai berendezésekben (rádió, magnetofon, CD lejátszó, rádiótele- fon, hangfalak stb.) biztosítási esemény következtében keletkezett károkat, amennyiben a felszereltség biztosítási fedezet alá került. A helyreállítási költségek térítése a 9.1. pontban foglaltak alapján történik.
Az elektroakusztikai berendezés totálkára vagy ellopása esetén azok káridőponti avult értéken, de legfeljebb 200 000 Ft-ig térülnek meg. A biztosító megtéríti a biztosítási esemény során sérült gépkocsi indokolt szállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek számlával igazolt összegét, maximum 50 000 Ft/év összegig.
9.4. A jármű pótlási értékének, valamint a jármű helyreállítási költsé- geinek meghatározásakor a biztosító az esetleges korábbi sérülé- sek értékcsökkentő hatását figyelembe veszi.
10. Önrészesedés
Káreseményenként (kivéve a 10.1. és a 10.2. pont alatt szabályo-
zott eseteket) a járulékos költségekkel együtt megállapított kárösz- szegből a szerződésben vállalt mértékű önrészesedést a biztosított maga viseli, az a kártérítésből levonásra kerül.
10.1. Önrészesedés növekedése
A szerződésben vállalt önrészesedés mértékének kétszeresét xxxxx le a biztosító, ha a szerződő 30 évnél idősebb, és a baleset idő- pontjában a gépjárművet vezető személy nem a szerződő és
a) életkora 30 év alatt volt, vagy
b) jogosítványának megszerzésétől kevesebb, mint 2 év telt el.
A szerződő életkorának megállapítása úgy történik, hogy a baleset évéből kivonásra kerül a szerződő születési éve.
A vezető életkorának megállapítása úgy történik, hogy a baleset évéből kivonásra kerül a vezető születési éve.
A vezetői jogosítvány korának megállapításánál a baleset évéből ki- vonásra kerül a vezetői engedély megszerzésének éve.
10.2. Önrészesedés csökkenése
A felelősségbiztosítási káresemény kapcsán kifizetésre kerülő avu- lás-különbözet térítésénél önrészesedés nem kerül levonásra.
A biztosító nem von le önrészesedést önálló üvegkár esetén, ha a jármű üvegezésében keletkezett sérülést javítás útján, az üveg cse- réje nélkül hajtják végre.
Nem alkalmazza a biztosító a szerződésben vállalt önrészesedés minimumát, és csak a kárnak a szerződésben meghatározott szá- zalékának a mértéke kerül levonásra, ha az üvegezés sérülését cse- rével javítják.
11. Díjfizetés
A biztosítási díj a teljes biztosítási időszakra előre, egy összegben fizetendő.
A biztosítási időszak egy év.
A szerződő felek havi, negyedéves, féléves részletfizetésben is megállapodhatnak. Részletfizetés esetén az első díjrészlet a bizto- sítás megkötésekor, a további díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díjrészlet vonatkozik.
A biztosító a díjat a ténylegesen kockázatban töltött napokra szá- mítja fel.
Amennyiben a biztosító a szerződés kapcsán szolgáltatást teljesí- tett, akkor a teljes biztosítási időszakra járó biztosítási díj megfi- zetését követelheti.
A biztosító jogosult minden biztosítási időszakra módosított díjat (vagy önrészesedést) megállapítani, ez esetben ezt legalább 60 nappal a biztosítási évforduló előtt a szerződő tudomására kell hoznia. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az arról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szer- ződést. Ha a szerződő nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.
12. Kárbejelentési kötelezettség
A biztosítottnak a kár bekövetkezését haladéktalanul, de legké- sőbb az észlelést követő két munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. A bejelentés történhet a (36-1) 486-4343-as tele- fonszámon vagy írásban. Telefonon történő kárjelentés esetén azt kárfelvételkor írásban meg kell erősíteni.
A sérült járművet a kár felvételéig, de legfeljebb a bejelentéstől számított öt nap elteltéig a biztosított köteles változatlan állapot- ban tartani.
A lopásból, rablásból, tűzből vagy robbanásból eredő károkat a biz- tosítón kívül az illetékes hatóságnál is haladéktalanul be kell je- lenteni, és az ügyet lezáró jogerős határozatot a biztosítónak meg kell küldeni.
A kárigény elbírálásához be kell mutatni minden olyan iratot, amely a jogosultság, a biztosítási esemény, a kárösszeg megállapí- tásához szükséges.
A jármű ellopása esetén a biztosítónak le kell adni a járműhez tar- tozó összes kulcsot, kódkulcsot és a vagyonvédelmi berendezések működtetéséhez szükséges összes eszközt. Be kell mutatni a jár- mű forgalomból történő kivonásáról, a törzskönyv érvénytelenítésé- ről szóló okmányirodai igazolást is. Amennyiben az ellopott jármű, alkatrész vagy tartozék megkerül, a biztosított köteles ezt a bizto- sítónak 8 napon belül bejelenteni.
13. Külföldön bekövetkezett károk bejelentése
Amennyiben a biztosítási esemény külföldön következik be és a jármű mozgásképtelenné válik, azt a (36-1) 486-4343-as telefon- számon haladéktalanul jelezni kell a biztosítónak. A biztosító a be- jelentést követően 2 munkanapon belül dönt a jármű szükségjaví- tásáról vagy hazaszállításáról, véglegesen külföldön hagyásáról és arról, hogy ez hol, hogyan, illetve milyen módon történjen.
A biztosítóval történő egyeztetés nélkül a jármű javítását megkez- deni nem lehet, az ebből eredő többletköltségeket a biztosító nem
köteles megfizetni.
A tűz-, robbanás- vagy lopáskárt a káresemény helye szerint illeté- kes tűzrendészeti hatóságnál és a rendőrségen is be kell jelenteni, az erről szóló igazolást a biztosítónak be kell mutatni, ennek hiá- nyában a kár rendezésére nem kerülhet sor.
Amennyiben a biztosított a fentiekben rögzített eljárásokat, illetve a biztosító iránymutatásait nem tartja be, az ebből származó több- letköltségeket maga viseli.
14. Teljesítési kötelezettség
A biztosító vagy megbízottja a kár bejelentését követően 5 napon belül a sérült járművet szemlézi, sérüléseit jegyzőkönyvben vagy javítási kalkulációban rögzíti.
A biztosító a kárrendezéshez szükséges utolsó irat beérkezését kö- vető 15 napon belül köteles teljesíteni.
15. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A szerződő és a biztosított köteles a kárt a tőle elvárható módon enyhíteni és a helyreállítás, pótlás során a biztosító kárenyhítési célzatú iránymutatásait betartani.
Ennek keretében a szerződő köteles mindazon zárakat kicserélni, amelyek kulcsát, kódkártyáját illetéktelenek megszerezték vagy ar- ról másolatot készíthettek. A zárgarnitúra csere indokolt és szám- lával igazolt költségének százalékos önrésszel csökkentett értékét a kicserélt zárszerkezetek és kulcsok, kódkártyák leadása után a biztosító megtéríti.
Lopáskár esetén csak a biztosítóval történt előzetes megállapodás alapján végezhető kárenyhítési tevékenység, ellenkező esetben a biztosító a kárenyhítési költségek megtérítésére nem kötelezhető. A kármegelőzés és a kárenyhítés körében a szerződő és a biztosított a gépjármű forgalmi engedélyét, a gépjármű törzskönyvét, vagy a gépjármű kulcsait, kódkártyáit nem hagyhatja a gépjárműben.
16. Szerződő és biztosított változásbejelentési kötelezettsége
A szerződés tartama alatt az alábbi változásokat 15 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni:
– lakóhely (telephely) címének, levelezési címnek a megváltozása,
– jármű rendszámának, alvázszámának változása,
– jármű felszereltségének változása,
– jármű taxiként vagy bérgépkocsiként történő üzembe helyezése,
– jármű tulajdonjogának megváltozása,
– jármű forgalomból történő kivonása.
Amennyiben az ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indítókár- tyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, a szerződő/biztosított köteles a fenti tényt a biztosítónak 2 munka- napon belül írásban bejelenteni. Amennyiben a szerződő/biztosí- tott a gépjárműhőz további kulcsot, távirányítót, vagy elektronikus indítókártyát utánrendel, akkor ezt a biztosítónak 2 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni.
17. Visszakövetelési jog
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személy- lyel szemben, kivéve, ha a kárért felelős személy a biztosítottal kö- zös háztartásban élő hozzátartozó.
Nem él a biztosító a visszakövetelési jogával, ha a járművet a biz- tosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított engedélyével hasz- nálták, kivéve, ha:
– a járművet kábító-, bódítószerek hatása alatt, vagy 0,8 ezrelé- ket elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették,
– a biztosítási eseményt jogellenesen és szándékosan okozták,
– a bekövetkezett biztosítási eseményért olyan személy felelős, akit a jármű javításával, karbantartásával vagy egyéb kapcsoló- dó szolgáltatással megbíztak, és annak teljesítésére nem a biz- tosított telephelyén került sor.
18. Elévülési idő
Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből adódó kár- térítési igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év alatt elévülnek.
19. Egyéb feltételek
19.1. Ha a biztosított jármű finanszírozott, akkor a biztosítás megszűnésé- ről a biztosító értesítheti a finanszírozót is, amennyiben a biztosítá- si ajánlaton a finanszírozó kedvezményezettként feltüntetésre került.
19.2. Adatvédelem, titokvédelem
A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szerződő, illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illet- ve gazdálkodására vonatkozó adatokat a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 153-161. §-a alapján biztosítási titokként kezeli. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biz-
tosított, illetve annak törvényes képviselője erre vonatkozóan írásban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve.
A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be- kezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti átadásá- val kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelke- zési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítő- vel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megje- lölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelke- zés megjelölése is.
A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szol-
gálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet
a) kábítószer-kereskedelemmel,
b) terrorizmussal,
c) illegális fegyverkereskedelemmel,
d) pénzmosással van összefüggésben.
19.3. Panaszügyek intézése
A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerülő panaszügyek in- tézésére az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Vezér- igazgatósága (1082 Budapest, Baross u. 1.) illetékes.
19.4. Illetékesség, hatályos jogszabályok
Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így különösen a Polgári Tör- vénykönyv és a Bit. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből eredő köve- telések érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság illetékes.
ZÁRADÉKOK
I. ZÁRADÉK
Lopáskár kockázat kizárása
Jelen záradék alkalmazásával a biztosító szolgáltatása a 3.3. (lo- páskár) és 3.4. (részlopás-kár) pontban leírt biztosítási esemé- nyekre nem terjed ki.
II. ZÁRADÉK
Önálló üvegkár kockázat kizárása
Jelen záradék alkalmazásával a biztosító szolgáltatása a 3.5. (önál- ló üvegkár) pontban leírt biztosítási eseményekre nem terjed ki.
III. ZÁRADÉK
Lopás- és önálló üvegkár kockázat együttes kizárása
Jelen záradék alkalmazásával a biztosító szolgáltatása a 3.3. (lo- páskár), 3.4. (részlopás-kár) és a 3.5. (önálló üvegkár) pontban le- írt biztosítási eseményekre nem terjed ki.
KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI KIEGÉSZÍTŐ BALESET-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
A kiegészítő biztosítás csak az alapbiztosítással vagy a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítással együtt érvényes.
1. Biztosítottak
A biztosított jármű vezetője és a járműben utazó személyek, kivé- ve a taxi, bérgépkocsi, és az autóbusz utasait.
2. Biztosítási esemény
Balesetnek minősül, ha a biztosított járművel közlekedőket a jár- művet ért, a casco biztosítási feltételek 3. pontjában meghatáro- zott biztosítási események következtében olyan, az akaratukon kí- vül hirtelen fellépő külső behatás éri, melynek következtében 1 éven belül életüket vesztik, vagy maradandó egészségkárosodást szenvednek.
3. Biztosítási szolgáltatások
3.1. Haláleseti szolgáltatás
A baleseti halál esetén a biztosító biztosítottanként 1 millió Ft ha- láleseti biztosítási összeget fizeti ki az örökösnek.
Amennyiben a biztosított gépjárműben az engedélyezettnél többen utaztak, a személyenként fizetendő összeg a megengedett és a tényleges létszám arányában csökken.
3.2. Végleges egészségkárosodás szolgáltatása
Ezt a szolgáltatást a biztosító akkor nyújtja, ha a biztosított a bal- esettől számított 1 éven belül legalább 31%-os mértékű végleges egészségkárosodást szenved.
Végleges egészségkárosodás esetén a kétszeres haláleseti biztosí- tási összeg egészségkárosodás mértékének megfelelő százaléka kerül kifizetésre.
A bekövetkezett egészségkárosodás mértéke az összes körülményt figyelembe vevő orvosi vizsgálat alapján az alábbiak szerint kerül megállapításra:
Testrészek sérülése Egészségkárosodás mértéke (%) |
Mindkét szem látásának elvesztése 100 |
Mindkét kar vagy kéz elvesztése 100 |
Mindkét láb elvesztése combtól 100 |
Mindkét lábszár elvesztése, protézisre alkalmatlan 100 |
Mindkét lábszár elvesztése, jó térdfunkcióval 80 |
Egy oldali comb elvesztése 80 |
Egy oldali felkar elvesztése 80 |
Egy oldali alkar elvesztése 70 |
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70 |
Egy oldali lábszár elvesztése 70 |
Egy oldali kézfej elvesztése csuklóból 70 |
Egy oldali lábfej elvesztése a boka csatlakozásánál vagy felette 40 |
Egy szem látásának teljes elvesztése 35 |
Egy fül hallóképességének teljes elvesztése 25 |
Egy hüvelykujj teljes elvesztése 30 |
Mutatóujj teljes elvesztése 20 |
Nagylábujj teljes elvesztése 10 |
Egyéb kézujj teljes elvesztése 10 |
Egyéb lábujj teljes elvesztése 3 |
A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosa állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent.
A biztosító orvos-szakértőjének véleménye független minden más orvosi és társadalombiztosítási szerv megállapításától.
Ha azonos baleset következtében több szerv, testrész együttesen sérült, az egészségkárosodási mértékek összeadódnak, de ennek összege a 100%-ot nem haladhatja meg.
Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek károsod- tak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor az előzetes egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján le- vonásra kerül a szolgáltatás megállapításánál.
Ha a biztosító a biztosított számára valamely balesete miatt jelen szerződés alapján már rokkantsági szolgáltatást teljesített, és ugyanezen baleset miatt a biztosított a balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító fizetési kötelezettsége csak a baleseti halál biztosítási összegének arra a részére korlátozódik, amely meghaladja a már kifizetett maradandó egészségkárosodási szolgáltatást.
3.3. Kórházi ápolás
Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező biz- tosítási esemény miatt, annak bekövetkeztétől számított egy éven belül legalább 4 napot meghaladóan kórházi ápolásra szorul fek- vőbetegként, úgy a biztosító az 5. naptól minden kórházi ápolási napra 8000 Ft-ot fizet ki. Amennyiben egy balesetből eredően egy adott biztosított többször kerül kórházi ápolásra, úgy a biztosító az első 4 napot meghaladó időszak után már a következő ápolási idő- szaknál nem vizsgálja a 4 nap meghaladását. A szolgáltatás telje- sítésére a biztosító csak akkor köteles, ha a biztosítási esemény je- len szerződési feltételek szerint történt bejelentésére még a bizto- sított életében sor került.
A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja: a baleseti ere-
detű kórházi ápolás esetén a baleset bekövetkeztének időpontja. Biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 45 napra korlátozódik.
4. Kizárások
Nem terjed ki a biztosítás:
– a taxi, bérgépkocsi és az autóbusz utasaira,
– a jármű vezetőjére, ha a baleset az ő ittasságával, gyógyszeres vagy kábítószeres befolyásoltságával, elme- vagy tudatzavará- val, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével okozati ösz- szefüggésben következett be,
– a jármű vezetőjére, ha a baleset érvényes gépjárművezetői jo- gosítvány nélküli vezetése közben következett be,
– a versenyen vagy arra való felkészülés közben bekövetkezett balesetekre,
– a biztosított pszichiátriai betegségével okozati összefüggésben bekövetkező balesetekre,
– a járművet eltulajdonítóra vagy jogtalan használóra és az általa szállított személyekre,
– az utasok ki- és beszállásával kapcsolatos balesetekre,
– a jármű szervizelése, karbantartása, javítása közben bekövetke- ző balesetekre,
– radioaktív vagy ionizáló sugárzás által közvetve vagy közvetle- nül okozott balesetekre,
– a biztosítottak azon balesetére, amely sztrájk, tüntetés, zavar- gás, felkelés, terrorcselekmények vagy háború következtében keletkeztek.
5. Mentesülés
A biztosító a szerződésben meghatározott szolgáltatási összeget nem fizeti ki, és a biztosítás minden további kifizetés nélkül szű- nik meg, ha a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása okozta.
A balesetet súlyosan gondatlannak kell tekinteni akkor, ha az a biztosított, személygépkocsi-vezető:
a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye kapcsán vagy azzal összefüggésben következett be,
b) amennyiben a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye.
Ezen esetekben a biztosító a biztosított utasok részére sem nyújt kártérítést.
6. A biztosító teljesítése
A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges okmányok beérke- zésétől számított 15 napon belül esedékes.
Maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás mértékének végleges megállapítására a káresemény után egy évvel kerül sor.
7. Önrészesedés
A biztosító a szolgáltatásokból önrészesedést nem von.
8. Egyéb feltételek
Ezen feltételekben nem tárgyalt kérdésekben az alapbiztosítás fel- tételeiben foglaltak szerint kell eljárni.
KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
A kiegészítő biztosítás csak az alapbiztosítással együtt érvényes.
1. Biztosítási esemény
A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján a szerződésben rög- zített összeghatárig megtéríti a járműben, járművön szállított va- gyontárgyakat ért törés és elemi károkat. Megtéríti továbbá a biz- tosító a jármű lezárt csomagterében nem látható módon elhelye- zett vagyontárgyak, valamint a lezárt járműben elhelyezett bizton- sági gyermekülés eltulajdonításából eredő károkat (lopáskár).
2. Kockázatkizárások
A kiegészítő biztosításra szolgáltatást a biztosító csak akkor telje- sít, ha ugyanabból a káreseményből eredően a gépkocsi is sérült. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alapbiztosítás 7. pont- jában kizárt események.
Nem terjed ki a biztosítás:
– a díj ellenében szállított vagyontárgyakra,
– az ékszerekben, nemesfémekben, drágakövekben, takarékbe- tétben, értékpapírokban, készpénzben és okmányokban, a biz- tosított szellemi tevékenységével összefüggő alkotásokban, va- lamint ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó anyagokban és munkaeszközökben keletkezett ká- rokra.
3. Mentesülés
Mentesül a biztosító a kár megtérítése alól az alapbiztosítás 8. pontjában rögzített esetekben, valamint:
– ha a járműben vagy járművön szállított vagyontárgyat nem rög- zítették megfelelően,
– ha a szállított vagyontárgy töréskára nem a biztosított jármű tö- réskárának következménye.
4. Területi hatály
A kiegészítő biztosítás területi hatálya Magyarország.
5. Biztosított
A vagyontárgy tulajdonosa.
6. Biztosítási szolgáltatások
6.1. Biztosítási összeg
A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a gyermek- ülés vonatkozásában 100 000 Ft, az egyéb biztosított vagyontár- gyak vonatkozásában 50 000 Ft biztosítási eseményenként.
6.2. Helyreállítási költségek térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében a va- gyontárgyakat ért károsodások Magyarországon elvégzett javításá- nak számlával igazolt költségét, a biztosítási összeg erejéig.
A felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében egyezséget is köthetnek.
A biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értékemelke- dést.
Ha a sérült vagyontárgy javítható, de újjal pótolták, a biztosító az ebből származó többletköltséget nem téríti.
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sérült vagyontárgyban ke- letkező értékcsökkenésre.
6.3. Pótlási érték térítése
Amennyiben a vagyontárgy a biztosítási esemény következtében oly mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és megté- rülések figyelembevételével gazdaságtalan, a biztosító a vagyon- tárgy maradványértékkel csökkentett pótlási értékét téríti meg.
A pótlási érték az az összeg, amelyért a káresemény időpontjában Magyarországon egy azonos típusú, műszaki állapotú vagyontár- gyat vásárolni lehet.
7. Önrészesedés
A biztosító a szolgáltatásokat önrészesedés levonása nélkül téríti.
8. Egyéb feltételek
Egyéb feltételekre vonatkozóan az alapbiztosítás feltételei érvé- nyesek az 5., a 10. és a 13. pontok kivételével.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.