AHE-12450
Allianz Casco Biztosítás
Terméktájékoztató és Általános Szerződési Feltételek
AHE-12450
Tartalomjegyzék
Terméktájékoztató és Általános Biztosítási Feltételek 4
1. A jelen szerződési feltételekben szereplő fogalmak 4
2. A szerződés alanyai 5
3. A szerződés létrejötte, a biztosítási érdek 6
4. A kockázatviselés kezdete 6
5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló 6
6. Területi hatály 6
7. A biztosított jármű, annak alkatrészei és tartozékai 7
8. Biztosítási események 8
9. A biztosítással nem fedezett káresemények,
vagyontárgyak és károk 8
10. A biztosítás díja 9
11. A biztosított illetőleg szerződő kötelezettségei
a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága 12
12. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye 15
13. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 16
14. Biztosítási szolgáltatások 16
15. Önrészesedés alkalmazásának szabályai 19
16. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 20
17. A biztosító mentesülése 20
18. A szerződés módosítása 21
19. A biztosítási szolgáltatás teljesítése 22
20. A biztosító megtérítési igénye 23
21. A biztosítási szerződés megszűnése 23
22. Elévülés 24
23. A határidők számítása, a jognyilatkozatok
érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége 24
24. Illetékesség 24
25. Az általános biztosítási feltételek, és a kiegészítő biztosítások kapcsolata 24
26. Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére 25
27. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól vagy
a jogszabályoktól 25
28. A személyes adatok kezelése 26
29. Az elektronikus szerződéskötés szabályai 28
30. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 29
31. Irányadó jog 31
32. Panaszkezelési szabályzat 31
33. Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről 33
Allianz Casco motorkerékpár-biztosítás 34
1. A biztosított vagyontárgyak és a biztosítás díja 34
2. A lopáskár-biztosítás szempontjából megfelelően
lezárt jármű 34
3. A biztosítással nem fedezett károk 34
4. A szerződő, illetőleg a biztosított közlési és
változás-bejelentési kötelezettsége 35
5. Biztosítási szolgáltatások 35
6. Díjkedvezmények 36
Allianz Casco Light záradék 37
I. A biztosított jármű, annak alkatrészei és tartozékai 37
II. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége 37
III. A biztosító ellenőrzési jogosultsága 37
IV. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor 37
V. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási
esemény bekövetkezésekor 38
VI. A kármegelőzés xxxxxxxxxxx xxxxxxxx 00
VII. Autómentés, szállítás, tárolás 38
Allianz Casco biztosítás
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük érdeklődését Allianz Casco biztosítási termé- künk iránt!
Ön a 2017. október 16-ától hatályos Allianz Casco bizto- sítási termékünk tájékoztatóját és biztosítási feltételeit tartja a kezében.
Engedje meg, hogy az alábbiakban felhívjuk a figyelmét a casco biztosítási termékünkkel kapcsolatos néhány fon- tos tudnivalóra.
Milyen járművekre ajánljuk a biztosítást?
Az Allianz Casco biztosítás keretében lehetőség van sze- mélygépjárművek, motorkerékpárok, de egyéb járműfaj- ták és az ezek által vontatott pótkocsik biztosítására is.
Milyen elemekből épül fel az Allianz Casco biztosítás?
Az Allianz Casco biztosítás fedezetet nyújt elemi-, lopás- és töréskárra, mint a leggyakrabban előforduló alapkoc- kázatokra.
A biztosítási védelem kiegészítő biztosításokkal további kockázatokra is kiterjeszthető.
A biztosítás megköthető a fenti alapkockázatokra határo- zatlan időre, de határozottra is.
Ha a biztosítást határozatlan időre köti, figyelmébe ajánl- juk az alábbi kiegészítő biztosításokat:
· Autós kiegészítő élet- és utasbiztosítás, amely ter- mészetes személyek által köthető és a világ bármely pontján bekövetkezett halál vagy a járműben utazók maradandó baleseti sérülése esetén, valamint a sürgős szükségből eredő külföldi betegellátásra, illetve kül- földön bekövetkezett poggyászkárra nyújt szolgáltatást;
· Kiegészítő poggyászbiztosítás, mely a járművel utazók magukkal vitt poggyászában keletkezett károkra nyújt fedezetet.
A kiegészítő biztosítások önálló terméktájékoztatóval és biztosítási feltételekkel rendelkeznek, ezért részletes ismer- tetésüket a jelen tájékoztató nem tartalmazza.
Hogyan kötheti meg a biztosítást?
Ha az Allianz Casco biztosításunk megnyerte a tetszését, megkötheti üzletkötőinknél, alkuszoknál, de interneten és – ügyfélszolgálati telefonszámunk tárcsázása esetén – telefonon is.
Az elektronikus vagy telefonon történő szerződéskötés során a valós mobilszám és e-mail elérhetőség megadása a feltétele társaságunk és a szerződő partnereink közötti elektronikus kommunikációnak.
Felhívjuk figyelmét, hogy a biztosítási feltételekről rész- letesen az Allianz Casco biztosítás általános szerződési feltételeiből tájékozódhat.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat részletesen az Allianz Casco biztosítás általános biztosítási feltételei tartalmazzák.
Panaszkezelési szabályzat
Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos szá- munkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásaink- kal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az Allianz Casco biztosítás általános biztosítási feltételeiben lefektetett panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük.
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a
+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon, ahol munka- társaink munkanapokon 8:00 és 18:00 óra – csütörtökön 8:00 és 20:00 óra – között készséggel állnak rendelkezé- sére.
Felhívjuk figyelmét, hogy a szerződési feltételekről rész- letesen az Allianz Casco „Terméktájékoztató és Általános Szerződési Feltételek”-ből tájékozódhat. Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamaro- san Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Allianz Hungária Zrt.
Terméktájékoztató és Általános Biztosítási Feltételek
Hatályos 2017. október 16-ától
Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., a továbbiakban: a biztosító vagy Allianz Hungária Zrt.)
– a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján – a biztosított járműben, annak alkatrészeiben és tartozé- kaiban keletkezett kár esetén Magyarország hivatalos fizetőeszközét képező pénznemben nyújt szolgáltatást a jelen Allianz Casco biztosítás általános és különös biztosítási feltételeiben meghatározott esetekben és módon.
A felek jogviszonyának tartalmát az általános és különös biztosítási feltételek, valamint a kötvényben/ajánlat- ban foglaltak határozzák meg. Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint a biztosítási tevékeny- ségről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
1. A jelen szerződési feltételekben szereplő fogalmak
Bérgépjármű: az ellenérték fejében más általi haszná- latra – különösen, de nem kizárólagosan a bérleti és a lízingszerződés keretében – legfeljebb 12 hónapos hatá- rozott időre átengedett, továbbá a közösségi autózás (car sharing) céljára hasznosított jármű/közautó.
Busz: a külön jogszabályban M2, M3 járműkategóriába sorolt, személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan jármű, amelyben – a vezető ülését is beleértve – kilencnél több állandó ülőhely van.
e-termék: elektronikus ügyintézésen alapuló Allianz Casco szerződés.
A szerződés kizárólag az alábbi együttes feltételek fennál- lása esetén minősül e-terméknek:
· a díjfizetési módja postai csekk, bankkártya, banki átutalás, vagy lehívás, a díjfizetési gyakoriság éves, féléves vagy negyedéves, továbbá
· az elektronikus úton történő kommunikáció vállalása, ennek érdekében valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas e-mail cím, valamint valós, a szöveges üzenetek (SMS) és a telefonhívások fogadá- sára alkalmas mobiltelefonszám megadása.
Az e-termék fennállása alatt a fent meghatározott e-mail cím és mobiltelefonszám módosítható, de nem törölhető.
Egyéb extra felszereltség: mindazon tartozékok összes- sége, melyek a biztosított járműbe, illetve járműre a gyártás után szakszerűen és előírásszerűen be-, illetve ráépítésre kerültek, a gyári széria, valamint a gyári extra felszereltség körébe nem tartoznak, ugyanakkor módosít- ják a jármű újkori és kárkori értékét.
Érdekmúlás: olyan esemény, melynek következtében a szerződőre vonatkozó, a jelen szerződési feltételek 3. pontjában meghatározott biztosítási érdek megszűnik létezni. Az érdekmúlást okozhatja biztosítási esemény vagy egyéb körülmény.
Gyári extra felszereltség: a gyári széria felszereltségen felül a biztosított járműbe, illetve a járműre a gyártás során, az első értékesítést megelőzően a gyártó által beépítésre, illetve ráépítésre kerülő tartozékok összes- sége, melyek a jármű Eurotax katalógus értékéhez mér- ten módosítják a jármű újkori és kárkori értékét.
Gyári széria felszereltség: a jármű Eurotax katalógus szerinti felszereltsége, azaz mindazon tartozékok összes- sége, amelyeket a jármű Eurotax kódja, mint alapvető, újkori értéket és értékesítési árat nem növelő, beépített vagy ráépített tartozékot tartalmaz.
Jármű: jelen biztosítási feltételek tekintetében a sze- mélygépjármű, a motorkerékpár, a motoros tricikli, a mopedautó, a busz, a lakóautó, a tehergépjármű, kishaszongépjármű, a közúti vontató, a lakókocsi, az utánfutó, a könnyű pótkocsi és a nehéz pótkocsi.
Kiemelt felszereltség: azon tartozékok, amelyekre az Allianz Casco biztosítási fedezet kizárólag abban az eset- ben terjed ki, amennyiben a biztosítási ajánlat megtétele során feltüntetésre kerültek. Kiemelt felszereltség akár a gyári széria, akár a gyári extra, akár az egyéb extra felsze- reltség körébe sorolható tartozék lehet.
Kishaszongépjármű: olyan tehergépjármű, amelynek együttes tömege (össztömege) legfeljebb 3,5 tonna. Járműfajta kódja N1, N1G.
Könnyű pótkocsi: a legfeljebb 750 kg megengedett legna- gyobb össztömegű pótkocsi.
Különleges felépítményű jármű: olyan jármű, amelyre állandó jelleggel darut vagy egyéb emelőberendezést, lét- rát, erőgépet, munkavégző berendezést, tartályt, hűtőbe- rendezést, zárt felépítményt vagy olyan más berendezést szerelnek fel, amelynek üzembe helyezését vagy üzem- ben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmas- sági nyilatkozathoz vagy engedélyhez köti.
Lakóautó: általában M1 járműkategóriába sorolt, 3,5 tonna együttes tömeget meg nem haladó tehergépjármű szerkezeti elemeinek felhasználásával kialakított, lakó felépítménnyel ellátott, kirándulásra, szabadidő eltölté- sére használt jármű.
Lakókocsi: jellemzően szabadidős tevékenységek céljára használt, lakóteret magában foglaló, különleges kialakí- tású pótkocsi.
Mopedautó: a külön jogszabályban L6e járműkategóriába sorolt könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár, amely zárt utasterű, több személy szállítására kialakított, kor- mánykerékkel és a gépjárművekben szokásos kezelőszer- vekkel van felszerelve.
Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e járműkategó- riába sorolt kétkerekű oldalkocsi nélküli, L4e járműkate- góriába sorolt oldalkocsival rendelkező jármű, továbbá a motoros tricikli.
Motoros tricikli: a külön jogszabályban L5e járműkategóri- ába sorolt háromkerekű motorkerékpár,
Nehéz pótkocsi: a 750 kg megengedett legnagyobb össztömegűnél nagyobb össztömegű pótkocsi.
Önrészesedés: ha a biztosító a járműben, annak alkatré- szeiben, tartozékaiban keletkezett kár kapcsán szolgálta- tást nyújt, akkor az általános szerződési feltételek szerint megállapított kárnak a kötvényen feltüntetett részét a biztosított önrészesedés címén maga viseli. Az önrésze- sedés alkalmazásának részletes szabályait a 15. pont tartalmazza.
Pótkocsi: olyan jármű, amely járművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A félpótkocsi olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentős részét a vontató veszi át. A pótkocsik, félpótko- csik járműkategória kódjai: O1, O2, O3, O4, R1, R2, R3, R4.
Személygépjármű: a forgalmi engedélyben szövegesen ekként feltüntetett, M1 vagy M1G kóddal jelölt jármű.
A biztosítási díj megállapítása szempontjából nem minő- sül személygépjárműnek a forgalmi engedélyben M1 kategóriába sorolt lakóautó.
Személyszállítás: taxi használati módnak nem minősülő minden egyéb, díj ellenében, szerződés alapján végzett személyszállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegé- szítő szolgáltatások.
Taxi: olyan jármű, amellyel a közlekedési hatóság sze- mélyszállító tevékenység végzését engedélyezte, amely szolgáltatást bárki azonos feltételek mellett igénybe vehet.
Tehergépjármű: a forgalmi engedélyben szövegesen ekként feltüntetett, N1, N2, N3 kóddal jelölt jármű.
Utánfutó: a jelen szerződési feltételek tekintetében minden személygépjárművel vontatható könnyű pót- kocsi.
Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli, N1, N2, N3 járműkategóriába sorolt jármű.
2. A szerződés alanyai
Szerződő: a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tevő személy vagy szervezet. A szerződő jogosult a bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozattételre, és őt terheli a díjfizetési kötelezettség.
Biztosított: a vagyontárgy megóvásában érdekelt – az ajánlaton megjelölt – személy vagy szervezet, akinek (amelynek) a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti. Ha a finanszírozási szerződésre tekintettel a finanszírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó fel- tételeket a finanszírozóra és a jármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell.
Ha a szerződő és a biztosított nem azonos, a szerződő a szerződés tartalmáról, valamint a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő- höz intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövet- kezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szer- ződésbe beléphet. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerző- désbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős.
A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
3. A szerződés létrejötte, a biztosítási érdek
3.1. A szerződés tárgya
A szerződés csak olyan járműre köthető meg, amely magyarországi forgalmi engedélyre, illetve magyaror- szági forgalmi engedélyt helyettesítő okmányra köte- lezett (ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt is) és emellett igazolt a tulajdonjoga.
3.2. A biztosítási érdek
Biztosítást csak az köthet, aki a jármű megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítást az érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A bizto- sítási érdek fennállását a biztosító felhívására okirattal igazolni kell.
3.3. A szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánla- tot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja.
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő ajánlatától, és az eltérést a szerződő késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmaz- ható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban fel- hívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartal- mának megfelelően jön létre.
A szerződés a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a biztosító vagy annak képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szer- ződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Biztosítási szerződés távértékesítés útján – például interneten vagy telefonon – is köthető. Ebben az esetben
a távértékesítésre vonatkozó jogszabály is alkalma- zandó.
Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani. Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beérkezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.
3.4. Átruházás
A biztosítás másra nem ruházható át.
3.5. Biztosításközvetítők
A biztosító által megbízott függő biztosításközvetítő (ügynök, többes ügynök) kizárólag az ajánlat átvételére jogosult. A függő biztosításközvetítő szerződéskötésre nem jogosult és a szerződő, illetőleg a biztosított jognyi- latkozatot nem intézhet hozzá érvényesen.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítő (biztosítási alkusz) bevonásával teszi meg, a nyilatkozathoz a bizto- sítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A függő biztosításközvetítő az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, valamint a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget.
4. A kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító koc- kázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban az ajánlat aláírásának időpontjánál.
5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló
A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra szól.
Határozatlan időtartamra, valamint az 1 évnél hosszabb határozott tartamra kötött biztosítás esetén a biztosí- tási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdete (biztosítási évforduló) a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, kivéve, ha a kockázatviselés a tárgy- hónap első napján kezdődik. Ekkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.
Határozott tartamú biztosítás esetén a felek megállapod- nak a kockázatviselés kezdetének és végének időpontjá- ban.
6. Területi hatály
A biztosítás Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország,
7. A biztosított jármű, annak alkatrészei és tartozékai
7.1. A biztosítás fedezeti köre
A biztosítás kiterjed az ajánlaton az azonosító adata- ival (belföldi rendszám, alvázszám, illetve vázszám) megjelölt járműre, valamint a rendeltetésének megfe- lelően a járműbe beszerelt, beépített, elzárt vagy azon rögzített:
· regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra,
· a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékokra,
· a biztonsági gyermekülésre,
· a lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó),
· a szerződő által az ajánlaton megjelölt kiemelt felsze- reltségre.
A járműhöz nem azonosítható alkatrészekre a biztosítás nem terjed ki.
7.2. Elektroakusztika és könnyűfém keréktárcsa biztosítása
A biztosítás
· a jármű gyári keréktárcsáira összesen 250.000 forint,
· a jármű gyári elektroakusztikai, multimédia és navi- gációs rendszereire és azok tartozékaira együttesen
250.000 forint értékhatárig terjed ki.
A 250.000 forintos értékhatár a fent meghatározott mind- két fedezeti kör tekintetében, kizárólag személygépjár- művek esetén, a szerződő által kiterjeszthető 500.000, illetve 1.000.000 Ft értékhatárig külön díj megfizetése mellett, mely esetben a fedezet gyári vagy attól eltérő keréktárcsákra és elektroakusztikai, multimédia és navi- gációs rendszerekre is kiterjed.
Az utastér, illetve a csomagtér bármilyen átalakítá- sával utólagosan beépítésre kerülő elektroakusztikai készülékek és tartozékaik nem vonhatóak biztosítási fedezetbe.
7.3. A gyári széria és kiemelt felszereltség fedezetbe vonása A szerződő az ajánlat megtételekor köteles a jármű gyári széria felszereltségét igazolni, valamint kiemelt felsze- reltségét, illetve a keréktárcsák, valamint az elektroakusz- tikai, multimédia és navigációs rendszerek esetében a fedezet 7.2. pont szerinti kiterjesztését az ajánlaton külön is megjelölni.
Személygépjárművek esetében kiemelt felszereltségnek minősül:
· bőr vagy részben bőr belső gyári kárpitozás,
· keréktárcsák a 7.2. pont szerinti kiterjesztett fedezet esetén,
· elektroakusztikai, multimédia és navigációs rendsze- rek a 7.2. pont szerinti kiterjesztett fedezet esetén,
· részben vagy egészben üvegfelületű tető,
· különleges gyári fényszóró: részben vagy egészben Xenon, Bi-Xenon, LED, adaptív LED, lézer lámpatest (nem ideértve a LED nappali menetfényt),
· aktív menetbiztonsági berendezés: „éjjellátó” xxxxx- xxxxx, sávtartó asszisztens, holttér figyelő asszisztens, távolságtartó asszisztens, távolságtartó asszisztens tempomattal, Head-Up display típusú, illetve részben vagy egészben robotpilóta irányítást lehetővé tevő berendezések.
7.4. A gyári extra és egyéb extra felszereltség fedezetbe vonása
A gyári extra és egyéb extra felszereltségre irányuló szolgáltatási igény teljesítéséhez a szolgáltatási igény benyújtásakor igazolni kell, hogy ezek a biztosítási ese- mény bekövetkezése idején is rendeltetésszerűen a jár- műbe, illetve járműre voltak szerelve.
7.5. A jármű újkori értékének meghatározása
A szerződő az ajánlat megtételekor a jármű újkori értéké- nek meghatározása során egyaránt köteles figyelemmel lenni a jármű gyári széria, gyári extra, valamint egyéb extra felszereltségére.
7.6. A jármű felszereltségének igazolása
A jármű felszereltsége az alábbiakkal igazolható:
· a gyári széria felszereltség megléte a jármű azono- sítását szolgáló Eurotax-kódszámmal, vagy a jármű biztosítónak történő bemutatásával;
· a gyári extra felszereltség és az egyéb extra felszerelt- ség a beépítés igazolásával (pl. vásárlási számlával, szerviz számlával), vagy a jármű biztosítónak történő bemutatásával.
7.7. A szerződés létrejötte után beépített felszereltség fede- zetbe vonása
A szerződés létrejötte után beépített egyéb extra, illetve kiemelt felszereltségre a 13. pont szerint teljesített változás- bejelentéssel kell kezdeményezni a biztosítás kiterjesztését.
7.8. Különleges, átalakított, illetve összeépítéssel létrehozott járművek fedezetbe vonása
A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve a hatóságilag engedélyezett összeépítéssel létrehozott jármű akkor minősül biztosítottnak, ha a szerződéskötés- kor a (módosult) jellemzőket és a jármű rendeltetését az ajánlaton rögzítették, vagy ha ezek a járműokmányokból megállapíthatók.
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított járművet károsító elemi-, lopás- és töréskár.
8.1. Elemikár
A jelen általános biztosítási feltételek értelmében elemikár biztosítási eseménynek minősül:
a) a biztosított járművet, annak alkatrészeit, tartozékait károsító villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szél- vihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár, továbbá
b) az olyan tűz-, vagy robbanáskár, amely a járműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üze- meltetés során keletkező meghibásodás miatt, vagy külső eredetű tűznek a járműre történő átterjedése miatt keletkezett.
8.2. Lopáskár
A jelen általános biztosítási feltételek értelmében lopás- kár biztosítási eseménynek minősül:
a) a megfelelően lezárt jármű ellopása vagy jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele,
b) biztosított jármű alkatrészének, tartozékának ello- pása a járműről, illetve annak megfelelően lezárt belső teréből,
c) a biztosított járműnek vagy az alkatrészének, tartozé- kának elrablása, továbbá
d) a fenti a–c) pontok szerinti cselekményekkel vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrész- nek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irá- nyuló lopással, vagy annak kísérletével kapcsolatosan okozott kár.
Rablásnak minősül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a járművet, annak alkatrészét, tartozékát úgy veszi el, hogy a járművet jogszerűen használó vagy a jármű felügyeletét ellátó személy ellen – a jármű meg- szerzése érdekében – erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
Megfelelően lezárt a jármű, ha a lopáskár időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:
· valamennyi nyílászáró elemének rendeltetésszerűen zárt, fel-, illetve beszerelt állapota megakadályozta a járműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást;
· a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé – ron- csolás nélkül – idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket;
· a gyárilag beépített vagy az utólag fel- illetve beszerelt vagyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló, váltó-
zár) a lopáskár időpontjában üzemképes volt és a jármű védelmére kész állapotba volt helyezve;
· a szerződő valamennyi, a gépjármű roncsolás nélküli nyitását lehetővé tévő eszközzel (pl. kulcs, kódkártya, indítókártya) igazoltan rendelkezik.
8.3. Töréskár
A jelen általános biztosítási feltételek értelmében törés- kár biztosítási eseménynek minősül:
a) a biztosított járműben, annak alkatrészeiben, tartozé- kaiban balesetszerűen – hirtelen fellépő és a járműre kívülről ható erő miatt, illetve ennek következménye- ként – keletkezett sérülés, továbbá
b) idegen személy által okozott rongálás.
Idegennek minősül az a kívülálló harmadik személy, aki- nek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.
9. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk
9.1. Külső körülmények okozta károsodások:
· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett oko- zati összefüggésben, valamint
· sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugár- zás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkező károk,
· a motortérben, utastérben található berendezésekben, alkatrészekben rágcsálók (pl. egér, patkány), illetve ragadozók (pl. nyest, menyét) által okozott károk,
· hűtőfolyadék megfagyása miatti károsodás.
9.2. A jármű használatával összefüggő károk:
· versenyen vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során bekövetkező töréskár,
· a járműnek a biztosított, illetőleg a szerződő által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,
· a motor által beszívott víz miatti károsodás,
· hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül vég- zett – átalakítással összefüggésben keletkezett kár.
9.3. Alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások:
· alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény miatti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által okozott karcolódás),
· a gumiabroncs légvesztése, futófelületének leválása, szétrobbanása vagy rendellenes kopása miatt kelet- kezett károsodás a jármű ütközése nélkül, ideértve a vészfékezés miatti kopást is,
· a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szol- gáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása,
· a járműtől elkülönítetten (pl. garázsban, műhelyben,
· a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan alkatré- szek és tartozékok, amelyeket a járműben tároltak, de a jármű rendeltetésszerű használatához nem szükségesek,
· a rakomány szállításához használt tartozékok, eszközök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás, kerékpártartó),
· üzemanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok, kivéve a váltóolajat.
9.4. Elemi károk köréből kizárt kockázatok:
· a biztosított járműnek környezetszennyezés vagy kör- nyezeti ártalom által okozott állagromlásából eredő kár,
· a jármű bármely nyílászáró elemének (utastér- vagy rak- térhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, illetve levehető tető) nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben a járműben bekövetkező elemi kár,
· túlfeszültség miatti kár: a bármely okból (pl. villám- csapás vagy annak indukciós hatása miatt) fellépő mágneses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által okozott kár,
· nem kizárt az elemi károk köréből az a túlfeszültség miatti kár, amely a részben vagy egészben elektromos energiával meghajtott jármű rendeltetésszerű töltése közben a járművet a töltőkábelen keresztül éri.
9.5. Lopáskárok köréből kizárt kockázatok:
· a jármű elsikkasztása,
· a jármű bármely nyílászáró elemének (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyit- ható, illetve levehető tető) nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben bekövetkező ellopása,
· bérbe adott járműnek a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett ellopása,
· a jármű ellopása, ha a lopáskor a járműben voltak a jármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozékok (pl. indítókulcs, kódkulcs, indítókártya, a védelem hatástalanításához szükséges kulcs vagy kód) és/vagy a törzskönyv,
· rendőrségi feljelentés, jegyzőkönyv nélkül bejelentett lopáskár,
· a jármű elvétele, ha a tettes az erőszakot a jármű megtartása érdekében alkalmazta a jármű jogszerű használójával szemben.
9.6. Töréskárok köréből kizárt kockázatok:
· a közúti közlekedés során a járműokmány érvény- telenségének okával összefüggésben bekövetkezett esemény, ha a jármű a biztosítási esemény időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett a
forgalomban való részvételre jogosító érvényes jármű- okmánnyal,
· különleges (darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, úttisztító stb.) felépítményű vagy önrakodó berende- zéssel, billenő raktérrel vagy egyéb – munkavégzés célját szolgáló – berendezéssel felszerelt járműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban e jármű fel- építményével való munkavégzés során (pl. daruzás, létrahasználat, raktér ürítése billentéssel), vagy az ilyen jármű munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során, illetve a felépítmény nem ren- deltetésszerű használata vagy mozgatása miatt (pl. felemelt billenőplatóval, nyitott gémmel, létrával, emelő kosárral való haladás) keletkezett töréskár,
· a jármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével, illetőleg az alkatrészek, tartozékok ellopásával, elrablásával, vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben bekövetkezett kár,
· a rakomány rögzítésére vonatkozó előírások megsze- géséből – nem a járműre kívülről ható erő következté- ben – keletkezett kár,
· szakszerűtlen jármű-vontatással illetve trélerezéssel összefüggésben keletkezett töréskár.
10. A biztosítás díja
10.1. A biztosítás díjának megállapítása
A biztosítás díját az alapdíj és a díjmódosító tényezők határozzák meg, melyek az egyes járműfajták és kiemelt kockázatelbírálás alkalmazása esetén eltérhetnek.
A biztosító a biztosított jármű kárkockázatát meghatá- rozó műszaki jellemzők, gyártási év, a szerződő jellege (természetes személy vagy szervezet), a természetes személy szerződő életkora, lakcíme/székhelye, szerve- zet esetén a főtevékenység TEÁOR szorzója, valamint a szerződésben vállalt önrészesedés mértéke és a szerződő szerződéskötéskor fennálló bónusz besorolása alapján állapítja meg a biztosítás alapdíját.
Díjmódosító tényezők lehetnek többek között: a díjfize- tés módja és gyakorisága, a biztosított jármű használati módja (pl. taxi, bérgépjármű, személyszállítás), a biz- tosítóval kötött jármű-felelősség- és lakásbiztosítás, az általános szerződési feltételek szerinti területi hatály kiterjesztése és az e-termék definícióban meghatározott feltételek teljesülése. A szerződésben alkalmazott díjmó- dosító tényezőket az ajánlat tartalmazza.
A biztosítás díját növeli a választott kiegészítő biztosítá- sok díjainak összege.
A biztosítási díjat egy biztosítási évre határozza meg a biztosító.
10.2. Díjfizetés határozatlan időre szóló biztosítás esetén
a) A szerződő a biztosítás díját készpénzátutalási meg- bízással (a továbbiakban: csekk), banki átutalással,
csoportos beszedési megbízással (lehívással), bankkár- tyával vagy ügyfélszámla-szerződés alapján fizetheti biz- tosítási évenként egy összegben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben. (Ügyfélszámlaszerződés: az ügy- félszámla-tulajdonos és a biztosító között létrejött – a díjfizetés és elszámolás módját tartalmazó – szerződés.)
b) A biztosítási díjat a teljes biztosítási évre kell megfi- zetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évforduló előtt érdekmúlás miatt szűnik meg, és az érdekmúlás oka nem biztosítási esemény (lásd a 21.2 pontot).
c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor ese- dékes.
Az első díj
· ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével, úgy az első díjfizetési időszakra számított díj,
· ha a kockázatviselés kezdete nem azonos a díjfize- tési időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetétől a díjfizetési időszak első napjáig (tört- időszak) számított díj, valamint az első díjfizetési időszakra eső díj együttes összege.
Az egy napra eső időarányos díj az előírt éves díj 1/360- ad része.
Ha a szerződő és a biztosító díjhalasztásban állapodtak meg, akkor a biztosítás első díja a kockázatviselés kez- detének időpontjától számított 10. napon esedékes.
d) A folytatólagos díj a díjfizetési időszak első napján esedékes. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett idő- tartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)
10.3. Díjfizetés határozott időre szóló biztosítás esetén
Ha a szerződés időtartama
· a kilencven napot nem haladja meg, a biztosítás díját egy összegben,
· kilencven napnál hosszabb, a díjat a határozatlan időre szóló biztosítás díjfizetési szabályai szerint kell megfizetni.
10.4. A díjfizetési kötelezettség teljesítése
Ha a felek a díj csekken történő fizetésében állapodtak meg, úgy a csekk esetleges hiánya a szerződőt nem men- tesíti a díjfizetési kötelezettség alól.
Ha a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra. A díj akkor minősül megfize- tettnek, ha a díjlehívás sikeres volt.
A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a biztosító bankszámláján jóváírták.
10.5. A tartamkedvezmény
A szerződő a tartamkedvezmény keretében vállalja, hogy az Allianz Casco szerződés az általa választott időtarta- mon belül (2, 3, 4 vagy 5 évig) nem szűnik meg szerződő általi felmondás vagy díjnemfizetés miatt, míg a biztosító
ugyanezen tartamkedvezmény keretében a szerződés díjából a szerződő által vállalt időtartamtól függő kedvez- ményt nyújt.
A szerződő a tartamkedvezményt az Allianz Casco szer- ződés megkötésével egyidejűleg, vagy a már hatályos Allianz Casco biztosítási szerződésére vonatkozóan is választhatja.
10.5.1. Tartamkedvezmény periódus
A tartamkedvezmény periódus a szerződő által választott 2, 3, 4 vagy 5 éves időszakot jelenti.
A szerződő által választott tartamkedvezmény periódust a kötvény tartalmazza.
10.5.2. A tartamkedvezmény kezdete
Az Allianz Casco szerződés megkötésekor választott tartamkedvezmény esetén a tartamkedvezmény kezdete egybeesik a kockázatviselés kezdetével.
A már hatályos Allianz Casco szerződéshez utólag válasz- tott tartamkedvezmény esetén a tartamkedvezmény kezdete a szerződő által megjelölt jövőbeni időpont lehet, mely időpont nem lehet későbbi, mint az Allianz Casco biztosítási szerződésnek a tartamkedvezmény választást követő biztosítási évfordulója.
Amennyiben a szerződő nem jelöl meg ilyen időpontot, úgy a tartamkedvezmény az azt követő napon kezdődik, amikor a tartamkedvezmény igénylés a biztosítóhoz beérkezik. A tartamkedvezmény kezdetét a kötvény tar- talmazza.
10.5.3. A tartamkedvezmény vége
A tartamkedvezmény véget ér a tartamkedvezmény periódus lejártával. A tartamkedvezmény vége minden esetben egybeesik az Allianz Casco biztosítási szerződés biztosítási évfordulójával.
A biztosító a tartamkedvezmény végét a szerződő által választott tartamkedvezmény periódus alapján hatá- rozza meg:
· amennyiben a szerződő által választott tartamkedvez- mény kezdete egybeesik a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a tartamkedvezmény kezdetétől számí- tott tartamkedvezmény periódus letelik.
· amennyiben az Allianz Casco szerződés kötésével egyidejűleg választott tartamkedvezmény esetén a szerződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordulóval, úgy a tar- tamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a tartamkedvezmény kezdetét követő első biztosítási évforduló napjától számított tartamked- vezmény periódus letelik.
· amennyiben a már hatályos Allianz Casco szerző- déshez utólag választott tartamkedvezmény esetén a szerződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordulóval, úgy a tar- tamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz,
amelyen a 2, 3, 4 vagy 5 éves tartamkedvezmény peri- ódus esetén a tartamkedvezmény kezdetét megelőző biztosítási évfordulótól számított periódus letelik.
A tartamkedvezmény végét a kötvény tartalmazza.
10.5.4. A tartamkedvezmény megújulása
A tartamkedvezmény a választott tartamkedvezmény periódus lejáratát követően változatlan feltételekkel, így azonos tartamkedvezmény periódussal és azonos mér- tékű kedvezménnyel automatikusan megújul, amennyi- ben a szerződő
· nem kezdeményezi a tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoztatását a 10.5.5. pont sze- rint, vagy
· nem kéri a tartamkedvezmény megszüntetését a
10.5.6. pont szerint.
10.5.5. A tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoztatása
A szerződő a tartamkedvezmény periódus időtartamá- nak megváltoztatására irányuló szándékát a tartam- kedvezmény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben a lejáratot követően megújuló tartamkedvezmény periódusa és a kapcsolódó tartamkedvezmény mértéke a szerződő által választottak szerint módosul. A szerződő a módosítás hatályba lépésétől kezdődően a biztosítás díját a módosí- tott tartamkedvezmény szerint köteles megfizetni.
10.5.6. Tartamkedvezmény megszüntetése a szerződés megszüntetése nélkül
A szerződő a tartamkedvezmény megszüntetésére irá- nyuló szándékát a tartamkedvezmény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben a tartamkedvezmény az adott tartamked- vezmény periódus utolsó napján, a biztosítási évfor- dulóval megszűnik. Ezt követően a szerződő a tartam- kedvezmény nélkül számított biztosítási díjat köteles megfizetni.
10.5.7. A szerződés megszűnése a tartamkedvezmény alatt
Amennyiben a szerződés a szerződő által választott tar- tamkedvezmény periódus lejárta előtt a szerződő általi felmondással, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, úgy a szerződő a biztosító által nyújtott tartamkedvezményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés meg- szűnését követően köteles a biztosító által a megszűnt szerződésre tartamkedvezmény címén nyújtott díjked- vezmény összegét a biztosító felhívására megfizetni.
A biztosító a visszakövetelt tartamkedvezmény összegét arra a biztosítási időszakra vonatkozó díjelőírásban érvé- nyesíti, amely időszakon belül a szerződés megszűnt.
10.6. A törésbiztosítási bónusz
A határozatlan tartamú Allianz Casco biztosítás hét
bónuszosztályt (C0–C6) tartalmaz. A biztosító az újként belépő szerződő bónuszosztályát figyelembe veszi a kár- mentességi díjkedvezmény megállapításánál.
10.6.1. A bónuszosztály megállapításának szabályai
a) A rendszerbe újként belépő szerződés besorolása adott bónuszosztályba:
· Ha a szerződőnek már korábban is volt az Allianz Hungária Zrt.-nél vagy másik biztosítónál a biztosított járművel azonos járműfajtára (pl. személygépjármű) töréskárra szóló biztosítása, mely az Allianz Hungária Zrt.-nél besorolásra váró új casco szerződése kockázat- viselési kezdetét megelőzően két évnél nem régebben szűnt meg, és a megszűnés oka nem töréskár vagy díjnemfizetés volt, úgy az Allianz Hungária Zrt. az új casco szerződés bónuszosztályának megállapításánál a korábbi szerződés megszűnése előtti kármentes idő- szakot figyelembe veszi.
· Ha a szerződő a szerződéskötés időpontjában az Allianz Hungária Zrt.-nél rendelkezik a biztosított járművel azonos járműfajtára érvényes – töréskárra is kiterjedő – casco biztosítással, és e biztosítás kármentessége alapján adott bónusz fokozatot
ért el, ez esetben lehetősége van választani, hogy a korábban kötött szerződésében elért kármentes
időtartamot a korábbi vagy az újonnan kötött casco szerződésén kívánja érvényesíteni.
· Ha a szerződő a biztosított jármű határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését is az Allianz Hungária Zrt.-nél kötötte meg, és ennek a szerződésnek a bónuszosztálya legalább B6, a szerződő ennek alapján is jogosulttá válik az indu- lónál magasabb bónuszosztály megállapítására.
· A fentiek szerinti feltételekkel nem rendelkező, de a szerződéskötés időpontjában kármentes szerződőt C1, minden egyéb szerződőt C0 bónuszosztályba sorolja a biztosító.
· A szerződő csak egy jogcímen jogosult a bónusz figyelembevételére. Ha egyidejűleg több feltétel is teljesül, a szerződőre kedvezőbb bónuszosztályt kell alkalmazni az alábbiak szerint:
Az új szerződés bónusz-osztálya | Casco szerződés kezdetét közvetlenül megelőző töréskár mentes, casco szer- ződéssel fedezett időszak hossza | Bónuszosztály a gép- jármű-felelősségbizto- sításban |
C1 | Egy évnél kevesebb | B6-nál kisebb |
C2 | Egy évet elérő, de két évnél kevesebb | B6 |
C3 | Két évet elérő, de három évnél kevesebb | B7 |
C4 | Három évet elérő, de négy évnél kevesebb | B8 |
C5 | Négy évet elérő, de öt évnél kevesebb | B9 |
C6 | Öt év vagy azt meghaladó | B10 |
Év: 365 napból álló időciklus. | ||
Ha az igazolást az ajánlat aláírásától számított 90 napon belül bemutatták, a biztosító a bónusz osz- tályt a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal állapítja meg. Ha a szerződő a kármen- tességét 90 napon túl igazolta, a biztosító a bónusz osztályt a bejelentés napjától alkalmazza. A kár- mentesség bizonyítására kizárólag a bejelentés idő- pontjához képest 60 napnál nem régebben kiállított igazolás alkalmas.
· A szerződés a kockázatviselés kezdetét követően más szerződés alapján kizárólag abban az esetben sorolható C1-nél magasabb bónuszosztályba, ha a szerződés tekintetében töréskár biztosítási szolgál- tatási igényt nem nyújtottak be.
b) A bónuszosztály változása casco törésbiztosítási szol- gáltatással összefüggésben
· Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben nem vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a szerző- dés bónuszosztálya a következő biztosítási évben eggyel emelkedik. A legmagasabb bónuszosztály C6.
· Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben egy alkalommal vett igénybe törésbiztosítási szolgálta- tást, a bónuszosztály a következő biztosítási évben kettő, két alkalommal igénybe vett szolgáltatás ese- tén négy, három alkalom esetén hat osztállyal csök- ken, de legfeljebb C0 osztály lesz. A bónuszosztály megállapítása szempontjából a biztosító töréskárra teljesített bármilyen összegű kifizetése a szolgálta- tás igénybevételének minősül.
· A szerződés bónuszosztálya nem csökken, ha a biztosított a töréskár-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatást a következő módon történt javításokra veszi igénybe:
- a szélvédő sérülésének az üveg cseréje nélküli kijavítására,
- a technológiailag indokolt üvegcserére, ha a beépített utángyártott szélvédő értéke a felhasz- nált segédanyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképviseleti ár 75%-át (nettó térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),
- a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák – csere nélküli – kijavítására.
· bónuszosztály jelen b) pontban megjelölt okból tör- ténő változása a fizetendő díjat nem befolyásolja.
c) Bónuszosztály változása kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződés bónuszbesorolásának válto- zása miatt
Ha a szerződő bónuszosztálya a jelen feltételek alapján létrejött szerződés megkötésekor a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésében meg- szerzett bónusz alapján került megállapításra, úgy a felelősségbiztosítás bónuszbesorolásának későbbi változása a casco szerződés bónuszosztályát nem befolyásolja.
10.6.2. A bónusszal kapcsolatos egyéb előírások
· A bónuszosztály besorolás a szerződő személyéhez fűződik és kizárólag a szerződő egy adott biztosított járművére vonatkozik.
· Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kifizetés a biztosító részére maradéktalanul megtérül, a szolgál- tatás nem érinti a bónuszbesorolást.
· Ha az Allianz Casco szerződés nem biztosítási ese- mény miatti érdekmúlással szűnik meg, a biztosító a szerződő kérésére igazolást állít ki a szerződés meg- szűnése előtti azon időtartamról, amelyet a biztosító a bónuszbesorolás megállapításánál figyelembe vett.
· Határozott idejű biztosítás esetén és kiegészítő bizto- sításra a bónuszbesorolás nem alkalmazható.
11. A biztosított illetőleg szerződő kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága
11.1. A biztosított illetőleg szerződő kárbejelentési kötele- zettsége
11.1.1. Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:
· A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosí- tónak. A bejelentés interneten (xxx.xxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat vagy Allianz Ügyfélportál), továbbá telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1- 421-es számokon), a biztosító szerződéses javítópart- nereinél (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxx/ gepjarmu-szerzodeses-javitok.html/ ), illetve a bizto- sító bármely ügyfélkapcsolati pontján (xxxxx://xxx. xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx- pontok.html/ ) is megtehető.
· A járműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tűzvédelmi hatóságnak, a lopáskárt a lopás helyszíne szerint ille- tékes belföldi vagy külföldi rendőrhatóságnál minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni.
· A biztosított illetőleg szerződő köteles a biztosítási esemény bekövetkezésének körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a való- ságnak megfelelően közölni a biztosítóval, köteles továbbá a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőr- zését.
· A biztosítási esemény miatt megsérült járművet, illetve a jármű mindazon sérülését be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a biz- tosított szolgáltatást kíván igénybe venni. A biztosító
helytállási kötelezettsége csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkatrészek, tartozékok) terjed ki, amelyeket – feltéve, hogy azok a biztosítási esemény során nem semmisültek meg, illetve lopáskár esetén azokat nem tulajdonították el – a biztosítási eseményt követően a biztosítónak bemutattak.
· A biztosító Magyarországon a biztosított által megje- lölt helyen végzi el a kárfelvételt.
· A biztosított illetőleg szerződő a kárfelvételig, de legfeljebb a bejelentéstől számított ötödik nap eltel- téig köteles a sérült járművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges.
· Amennyiben biztosítási esemény körülményeinek tisztázása érdekében feltétlenül szükséges vizsgálatok nem zárhatóak le 5 napon belül, úgy a biztosított ille- tőleg szerződő a biztosító erről szóló értesítése esetén, a szakértői szemlét követően is köteles a járművet leg- feljebb további 5 napig változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a káreny- hítéshez szükséges.
· A jármű ellopását a forgalomból való kivonás céljából az erre jogosult hatóságnál is be kell jelenteni.
· Töréskár esetén a rendőrséget csak akkor kell értesí- teni, ha ezt jogszabály előírja.
11.1.2. A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendel- kezésére kell bocsátani az alábbiakat:
11.1.2.1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, dokumentumok, adatok:
· baleseti bejelentő (Európai)
· kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz
· Gépjármű-kárbejelentési adatlap
· baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv
· kárbejelentési adatlap
· kárbejelentési lap teljes járműlopás esetén
· ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme
· ügyfél bankszámlaszáma
· gépjármű adatlap/típusbizonyítvány
· járművezető személy vezetői engedélye
· vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyző- könyv
· jármű forgalmi engedélye
· jármű indítónaplója
· jármű ideiglenes forgalmi engedélye
· jármű útvonal engedélye
· meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kárbejelentésre stb.)
· kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében)
· biztosítási ajánlat és/vagy a kötvény, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolás
11.1.2.2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:
· károkozói nyilatkozat
· kiegészítő baleseti adatfelvételi lap összetett károkhoz
· tanúnyilatkozat
· rendőrségi igazolás
· rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv
· rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
· rendőrségi határozat
· vádirat
· szakhatósági iratok
· igazságügyi szakértői vélemény
· orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény
· nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásáról
· szakértői vélemény
· bírósági, ügyészi határozat
· tűzvédelmi hatósági bizonyítvány
· tűzvizsgálati jelentés
· katasztrófavédelmi hatóság igazolása
· ittassági nyilatkozat
· tachográf adatok, szalag, korong
· műholdas helymeghatározó rendszer és távfelügyeleti rendszer által gyűjtött adatok
· szerviz történeti dokumentumok (digitális szerviz- nyilvántartás esetén)
· szerviz által végzett diagnosztikai vizsgálatok ered- mény lapjai
· menetrögzítő kamera felvételei illetve egyéb rögzített adatai
11.1.2.3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgálta- tásra való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:
· törzskönyv
· adásvételi szerződés
· üzembentartói okirat vagy szerződés
· beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)
· bérleti-, vagy lízingszerződés
· kölcsönadási szerződés
· ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése
· pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása
· lemondó/átruházó nyilatkozat
· engedményezési szerződés
· meghatalmazás
· aláírási címpéldány
· azonosítási adatlap
· tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok
· bontási igazolás
· a közlekedési hatóság alkalmassági igazolása a közúti közlekedésre vonatkozóan
· közjegyzői okirat
· vállalkozói vagy megbízási szerződés
· munkaszerződés
· munkaköri leírás
· munkáltatói igazolás/nyilatkozat
· vállalkozói igazolvány
· cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
· adókártya (adószám)
· adóazonosító jel
· útnyilvántartás
· menetlevél
· fuvarlevél
· hagyaték-átadó végzés
· öröklési bizonyítvány
· tulajdoni lap
· lakcímkártya
· orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorláto- zottságra vonatkozóan)
· háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével
· ambuláns lap
· orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja
· orvosi zárójelentés
· teljes körű orvosi dokumentáció
· halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv
· a halotti anyakönyvi kivonat másolata
· a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb irat
· gyámhatósági rendelkezés, határozat
· születési-, házassági anyakönyvi kivonat
· jegyző igazolása élettársi kapcsolatról
· a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zárszer- kezetek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyző- könyv
· banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan
· előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok
· forgalmi engedély vagy annak adatairól készült kivo- nat, jegyzőkönyv
· igazolás a jármű forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonásáról
· járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a jármű típusáról, felszereltségéről
· zálogkötelezetti nyilatkozat
· társbiztosítotti nyilatkozat
· engedményezési nyilatkozat
· megtalálási jegyzőkönyv
· lefoglalási jegyzőkönyv
· műholdas helymeghatározó rendszer adatai
· rendszámtáblát visszavonó határozat
· szervizkönyv
· szükségjavításról szóló számla
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
· bírósági ítélet
· árverési jegyzőkönyv
· indító kulcsban tárolt adatok (szakszerviz által lementve és kinyomtatva)
· eredetiségvizsgálat dokumentumai és fotói
· a diagnosztikai vizsgálat eredmény lapja
11.1.2.4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:
· fotódokumentáció
· vásárlási számla
· javítási számla
· javítási költség-kalkuláció
· javítási árajánlat
· mentési, szállítási számla
· tárolási számla
· jármű bérleti szerződés és számla
· egyéb szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat
· vállalkozói és megbízási szerződések számlái
· készpénz-befizetési pénztárbizonylat
· nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez
· előzménykárok dokumentumai
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a jármű típusáról, felszereltségéről
· kárkori érték-meghatározás
· kereskedői ajánlat maradványértékre
· bizonylat maradvány értékesítéséről
· jármű maradványának eladásáról szóló számla, adás- vételi szerződés
· garanciajegy
· munkalap
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
· tárgyi eszköz-nyilvántartás
· általános forgalmi adó nyilatkozat
· értéklista
· károsodott ingóságok jegyzéke
· bankszámlakivonat
· teljesítés- és költségigazolás
· orvosi kezelési költségek igazolása
· kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása
· gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái
· temetéssel kapcsolatos költségek igazolása, számlái
· a járműbe beépített készülékek és tartozékainak vásárlási számlája, garanciajegye
· a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye
· a testi épség védelmére gyártott felsőruházat (moto- rosruha), protektorok, kesztyű, bakancs, csizma vásár- lási számlája
· alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott)
· az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült költségekről szóló számla
· a jármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépí- tési számlája, garanciajegye
· bukósisak(ok) vagy alkatrészének beszerzési számlája
· a diagnosztikai vizsgálat eredmény lapja
11.1.2.5. A biztosító a következő dokumentumok benyúj- tását is kérheti:
· ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául
· a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosító- val vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt,
· a biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kár- enyhítési kötelezettségének betartását, és annak költ- ségeit igazoló dokumentumokat,
· lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljá- rás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyúj- tását követően a helyszíni szemle jegyzőkönyvet, meg- találási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet, az indító kulcsban tárolt adatok, szakszer- viz által lementett és kinyomtatott formában, ha ezek
a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértékének megállapításához szükségesek,
· a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is,
· tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazo- lását vagy az illetékes jegyző határozatát,
· a jármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű összes olyan tartozékát, amelyek a jármű nyitásá- hoz és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyá- kat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetésé- hez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a jármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített járműokmányokkal,
· a járműbe utólag beépített vagyonvédelmi berende- zésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.
A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a biz- tosítottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általános sza- bályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa, mely azonban nem jelentheti a sérült alkatrészek biztosító általi szem- lézésének lehetővé tételére vonatkozó, 11.1.1. pontban
meghatározott kötelezettség megsértését. Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei további kárbeje- lentéshez szükséges dokumentumokat tartalmazhatnak.
Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról, annak tartal- máról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biz- tosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
11.1.3. A biztosított/szerződő kötelessége a jármű megke- rülése esetén
A biztosított/szerződő köteles a tudomására jutástól számított 15 napon belül bejelenteni, ha az eltulajdoní- tott jármű, annak alkatrésze, illetve tartozéka az előleg folyósítása vagy a lopáskár megtérítése után megkerül, és egyidejűleg közölnie kell, hogy a megkerült vagyontárgyat meg akarja-e tartani, vagy nem.
Ha a biztosított a megkerült járműre, annak alkatrésze- ire, tartozékaira igényt tart, akkor az ennek bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítónak vissza- fizetni a vagyontárgynak a visszavásárlásra felajánlás időpontjában képviselt – a lopással összefüggésben keletkezett, kár összegével csökkentett – értékét. A vissza- fizetendő összeg nem haladhatja meg a kifizetett szol- gáltatási összeget. Ha a biztosított az ellopott, megkerült járművet nem kívánja megtartani, köteles a biztosítóval együttműködni a jármű értékesítésében harmadik sze- mély részére.
A biztosító jogosult az együttműködés megtagadása miatt keletkező kárt és költséget a biztosítottra, illetőleg a szerződőre áthárítani.
11.2. A biztosító ellenőrzési jogosultsága
a) A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült járművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkezdését meg- előzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvé- teli jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni.
b) Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a biztosító jogosult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi beren- dezés működőképességét.
c) A biztosító jogosult a járműre diagnosztikai eszközt csatlakoztatni, a járműből ilyen módon a bejelentett biztosítási eseményre, a jármű esetleges korábbi sérü- léseire vonatkozó adatokat kinyerni és ezen adatokat a kárügyintézés, a jogalapi vizsgálat, a szolgáltatási összeg megállapítása, illetve a biztosítási eseményből adódó esetleges jogvita során felhasználni.
12. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve biztosított nem teljesíti a 11. pontban előírt bejelentési, felvilágosítás-adási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelentések és felvilágosí- tások tartalmának az ellenőrzését, továbbá, ha jelentős tényeket, adatokat, körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.
Ilyen esetnek minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha:
· a jármű bemutatásának elmulasztása miatt a biztosí- tónak nincs lehetősége a bejelentett sérülések ellen-
őrzésére, a megkezdett javítás vagy a már kijavított jármű ellenőrzésére, illetve felvilágosítás kérésére a sérüléssel kapcsolatban,
· nem adják át a jármű nyitásához és indításához szük- séges összes tartozékot, vagy
· a járműnek a 11.2.c) pont szerinti diagnosztikai vizs- gálatához való hozzájárulást megtagadják,
és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
13. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
13.1. Közlési kötelezettség
A szerződő, illetőleg a biztosított a szerződéskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önma- gában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyi- kük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
13.2. Változás-bejelentési kötelezettség
A biztosított, illetőleg a szerződő a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megkö- tése után bekövetkezett alábbi változásokat:
· a szerződő, illetőleg a biztosított nevének, lakhelyének (székhelyének), bankszámlaszámának, szervezet adó- számának a megváltozását,
· jogi személy szerződő, illetőleg biztosított egyesülését, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszű- nését,
· a jármű azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről beho- zott, ideiglenes rendszámmal ellátott jármű belföldi forgalomba helyezésekor állandó rendszámmal tör- ténő ellátását,
· a jármű tulajdonjogának megváltozását (pl. adásvé- teli, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki vég- zéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal),
· a jármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását (pl. egyéb extra felszereltség),
· a jármű forgalomból való végleges kivonását,
· a jármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását,
· a biztosított jármű bérgépjárműként, taxiként vagy személyszállítás céljára történő hasznosítását,
· a biztosított jármű követelés biztosítékául történő lekötését.
Nem minősül bérgépjárműnek a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződéssel, lízingszerződéssel haszno- sított jármű, feltéve, hogy a bérlő, illetve a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.
13.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség meg- szegésének következménye
A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség meg- szegése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezé- sében.
14. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító elemi-, lopás- és töréskár bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a biztosítás a bejelentett káreseményre, és a kárt szenve- dett járműre, illetve alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a járműben bekövetkezett károsodás a kárbejelentésben közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.
Nem térül az a gyári széria, gyári extra és egyéb extra fel- szereltség, melyre vonatkozó 7.6. pont szerinti igazolási kötelezettségének nem tett eleget, továbbá az a kiemelt felszereltség, melyet - a 7.3. pontban foglalt kötelezett- sége ellenére – a szerződő az ajánlaton nem jelölt meg.
A biztosító a járműben keletkezett kárral összefüggő szol- gáltatási összeget az alábbiak szerint állapítja meg:
14.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgál- tatás alapja a jármű kárkori értéke. A jelen szerződés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított jármű teljes lopáskárát, továbbá -, elemi-, töréskár vagy lopáskár miatti olyan fokú károsodását, amelynek követ- keztében a 14.2., 14.4., 14.5., 14.7. pontok alapján számí- tott várható szolgáltatási összeg az önrész levonása nél- kül eléri vagy meghaladja a kárkori érték 80%-át.
a) Az újkori érték alapulvételével térít a biztosító a Magyarországon újként vásárolt személygépjármű ese- tén (M1 kategória), ha a biztosítási esemény az új sze- mélygépjármű első tulajdonosánál az első forgalomba helyezéstől számított 90 napon belül következik be. Újkori értéknek az alábbi két érték közül az alacso- nyabb minősül:
· az illetékes magyarországi vezérképviselet, magyar- országi vezérképviselet hiányában pedig a gyártó által közzétett kiskereskedelmi magyarországi ár, vagy
· új jármű számlával igazolt megvásárlásakor a biz- tosított által ténylegesen kifizetett összeg.
Ha a személygépjármű a biztosítási esemény bekö- vetkeztekor már sérült volt, a biztosító szolgáltatása a sérülések javítási költségével csökken.
Ha a díjszámítás a személygépjármű Eurotax kataló- gusértéket meghaladó tényleges számlaértéke alap- ján történt, akkor a jelen pont szerinti térítés alapja a személygépjármű díjalapként figyelembe vett, igazolt újkori számlaértéke.
b) A kárkori érték megállapítása az Eurotax értékelési módszerrel – a biztosítási esemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógus- érték) alapján, a biztosított jármű pontos kivitele, műszaki és esztétikai állapota, kártörténete és futás- teljesítménye, valamint az aktuális piaci értéket befo- lyásoló értékmódosító tényezők figyelembe vételével
– történik.
Belföldi katalógusérték hiányában a biztosító a biz- tosított jármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus szerinti használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különbségének figyelembevételével katalógusértéket képez.
Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
c) A térítésnél figyelembe vehető, gyári extra felszerelt- ség és egyéb extra felszereltség nélkül számolt kárkori érték az értékmódosító tényezők alkalmazásával sem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át.
d) Ha a biztosított jármű kárkori értéke a b) pontban foglalt értékelési módszerrel nem határozható meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), akkor a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használhatóság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a kilométerben meghatározott futásteljesítmény és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú járművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgáltatást. Nem követelhetőek a biztosítótól
a megsemmisülttel azonos gyártmányú/típusú jármű vagy alkatrész külföldről történő beszerzésének járu- lékos/többlet költségei (a külföldi beszerzési ár és a
14.1. a)-c) pont szerinti kárkori érték különbözete, a beszerzés és a beszállítás költsége, valamint az ügyle- teket terhelő közterhek).
14.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biz- tosító a javítás költségét, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült alábbi költségeket téríti meg:
14.2.1. Az anyagköltség és a munkadíj
· a jármű javításához indokoltan cserélendő, illetve
pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által köz- zétett kiskereskedelmi új ára,
· a biztosítási esemény közvetlen következményeként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége,
· a szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége,
· a sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével össze- függésben esztétikailag és műszakilag indokolt fénye- zés és korrózióvédelem anyagköltsége,
· a fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő- ráfordításnak a hazai járműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munkadíja. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt idő- szükséglet.) Ha a jármű javítása külföldön történt, a biztosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a bel- földi javítás költségéig terjed.
14.2.2. A jármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége
· a regisztrációs matrica, a rendszámtáblák sérülése, megsemmisülése esetén az utángyártás engedélye- zésének költsége, valamint legfeljebb a sorozatban előállított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egye- dileg előállított) rendszámtáblák ára,
· a biztosítási eseménnyel összefüggésben – jogszabály alapján – szükségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke,
· az alvázszámot, vázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszériaelem) javítása vagy cseréje esetén az alváz- szám, vázszám pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási engedély, az előzetes eredetiségvizsgálat és az alvázszám, váz- szám beütésének (felszerelésének) díja, valamint a törzskönyv és a forgalmi engedély cseréjének illetéke. Ezeket a költségeket az ellopott és megkerült jármű esetében is megtéríti a biztosító, ha az alvázszámot, vázszámot meghamisították vagy megsemmisítették, feltéve, hogy a biztosított (szerződő) igényt tart a meg- került járműre (lásd a 11.1.3. pontot).
14.2.3. A károk megelőzésével, enyhítésével kapcsolatos költségek
a) Ha illetéktelenek hozzájutottak a jármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájához vagy személyi kódjához, illetve a körülményekből fel- tételezhető, hogy ezekről másolatot készítettek, a biz- tosítás általános feltételeinek 14. pontjaiban előírtak értelemszerű alkalmazásával a biztosító – kármegelő- zési költségként – megtéríti
· az érintett (sértetlen) zárbetétek és gyújtáskapcsoló cseréjének vagy átalakításának,
· az elektronikus védelem 16.2. pont szerinti módosí-
tásának, továbbá a jármű szükséges idejű tárolásá- nak költségét, feltéve, hogy a kármegelőzés érdeké- ben ezek a költségek indokoltak.
· a biztosítási eseménnyel és a kármegelőzéssel összefüggésben felmerült autómentési, szállítási és tárolási költségek, valamint a jelen 14.2.3. pontban meghatározott költségek együttesen sem léphetik túl a 14.6. pontban meghatározott összeget.
b) A biztosító megtéríti továbbá a szükséges és ésszerű kárenyhítési költségek körében – önrészesedés levo- nása nélkül – a biztosítási eseménynek minősülő, vagy a biztosítási esemény bekövetkezésének köz- vetlen veszélyét jelentő tűz oltásához, terjedésének megakadályozásához igazoltan – nem közfeladatként végzett tevékenység keretében – felhasznált tűzoltó készülék töltésének költségét (ha nem tölthető, akkor cseréjét) is függetlenül attól, hogy az oltás vagy a továbbterjedés megfékezése sikerrel járt-e.
Figyelem! A járműből kiszerelt zárbetétek, távkezelők, kódkártyák térítésének feltétele a cseréjük számlával való igazolása, valamint a biztosító kérésére a jármű bemu- tatása és a kiszerelt záralkatrészek bemutatása, illetve dokumentált, igazolt megsemmisítése a biztosító megbí- zásában eljáró személy jelenlétében.
A kárenyhítés költségei és a szolgáltatás összege együtte- sen nem haladhatják meg a 14.7. pontban meghatározott összeghatárt.
14.3. Arányos, illetve csökkentett szolgáltatás
Arányos térítést alkalmaz a biztosító bármely kár esetén az alábbi esetekben.
14.3.1. A jármű átalakítása
Ha a biztosított járművet a szerződés hatálya alatt átala- kították úgy, hogy ez által a jármű értéke növekszik, de az átalakítást a biztosítónak nem jelentették be, úgy a biztosító olyan arányban csökkentett szolgáltatást telje- sít, amely arányban a szerződéskötéskor érvényes újkori ár alacsonyabb az átalakítással keletkezett jármű újkori árához mérten.
14.3.2. A jármű értéke
Amennyiben a biztosítás megkötése során a szerződő az általa első tulajdonosként, nem továbbértékesítés céljára vásárolt járműért számla alapján ténylegesen megfizetett összegnél kevesebbet tüntet fel, abban az esetben a biz- tosító a szolgáltatását olyan arányban nyújtja, ahogyan a szerződéskötéskor feltüntetett újkori ár aránylik a szám- lával igazolt vételárhoz. Amennyiben a szerződő az általa fizetett vételárat nem tudja igazolni, abban az esetben a biztosító a jármű értékét az Eurotax katalógus érték és a gyári extra, egyéb extra és kiemelt felszereltségek újkori beszerzési értéke alapján határozza meg és a szolgáltatá- sát olyan arányban nyújtja, ahogyan a szerződéskötéskor
feltüntetett újkori ár aránylik a biztosító által jelen mon- datban foglaltak szerint meghatározott újkori árhoz.
14.3.3. A jármű műszaki paraméterei
Amennyiben a biztosítás megkötése során a szerződő a valóstól eltérő gyártmányt, típust, gyártási évet, Eurotax kódot, jármű kivitelt, teljesítményt, hengerűrtartalmat tüntet fel, úgy a biztosító a szolgáltatását olyan arányban nyújtja, ahogyan a szerződéskötéskor feltüntetett valót- lan értékek alapján meghatározott biztosítási díj aránylik azon biztosítási díjhoz, mely a biztosítót a valós adatok feltüntetése esetén megillette volna.
14.3.4. A jármű használati módja
A biztosító az általános biztosítási feltételek 14. pontja alap- ján megállapított szolgáltatás 80 %-ának önrészesedéssel csökkentett összegét fizeti ki, ha a szerződő/biztosított a biztosított jármű használati módjának változását (taxi, bér- gépjármű, személyszállítás) a biztosítónak nem jelenti be.
14.3.5. A jármű kiemelt tartozékai
Ha a biztosítás megkötése során a szerződő bármely kiemelt felszereltség jelölését elmulasztja, úgy a biztosító szolgáltatása ezen alkatrészekre és tartozékokra, vala- mint az ezekhez kapcsolódóan a járműbe beszerelt vagy arra rászerelt alkatrészekre, tartozékokra nem terjed ki.
14.4. Kizárások
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási esemény- nyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:
· a járműben keletkezett értékcsökkenésre,
· a károsodott jármű javításához egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költsé- gére,
· a forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,
· a biztosított jármű használatának akadályoztatása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elmaradt haszon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgép- jármű igénybevétele),
· a biztosítási esemény miatt megsemmisült jármű pótlását szolgáló másik jármű beszerzésével kapcso- latban felmerült járulékos költségekre (pl. igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek),
· közterhekre (ideértve az általános forgalmi adót is), amelyeket a biztosítottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.
14.5. A szolgáltatási összeggel kapcsolatos adó
A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezett- ségével összefüggésben a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár követ- kezményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag- és javítási költség) után az általános forgalmi adó összegé- nek megfelelő összeget az érdekmúlást nem okozó bizto-
Az érdekmúlást okozó biztosítási esemény (14.1. pont) bekövetkezésekor a biztosító a jármű újkori, illetve a kár- kori értékében mutatkozó általános forgalmi adót abban az esetben nem téríti meg, ha a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor ezen adóösszeg visszaigény- lésére jogosult volt.
14.6. Autómentés, szállítás, tárolás
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés, szállítás és tárolás indokolt költségét biztosítási eseményenként összesen 300 000 Ft összeghatárig.
A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közlekedését jogszabály tiltja.
14.7. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a térí- tendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 14.2.1 pont szerinti anyagárat – a megsemmi- sült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgál- tatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
A biztosító az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket) kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rendszerek cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható módon vagy roncso- lással megjelölni.
b) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve, ha a gyári átrozsdá- sodási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt érvényességéig a biztosító értékemelkedést von le a javításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tartozékok árából:
· a kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a jármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),
· az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tar- tozékok, berendezések,
· a jármű rendeltetésszerű használatához jogsza- bályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozé- kok.
c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosítási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy szak- szerűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.
d) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a javítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő több- letköltséget nem viseli.
e) Nem követelhető a biztosítótól térítés a párban sze- relt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok (pl. fény- szórók, gumiabroncsok, lengéscsillapítók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére, illetve a garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatré- szek, tartozékok esetén a teljes garnitúra értékére, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra cseréje).
f) Ha a biztosított járművet európai kereskedelmi for- galomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatási összegének meghatározása során figyelembe vett alkatrészárak nem haladhatják meg a jármű európai változatának alkatrészárait.
g) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a szerződő, illetőleg a biztosított igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépí- tését, folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvé- nyességét.
h) A biztosítottnál maradó maradványok (járműroncs, használt alkatrész stb.) általános forgalmi adóval növelt forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a jármű maradvány értékét a beszerzett legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben általános forgalmi adó befizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizonylattal igazolt – a biztosító által megállapított roncsérték általános forgalmi adójának mértékét meg nem haladó – általános forgalmi adót is megtéríti.
A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
i) A biztosítónak a 14.2., 14.4., 14.5., 14.7. pontok alapján meghatározott szolgáltatása – az önrészesedés levo- nása előtt – káreseményenként nem haladhatja meg a jármű jelen általános biztosítási feltételek szerint megállapítható kárkori értékének 80%-át.
15. Önrészesedés alkalmazásának szabályai
15.1. Elemi- és lopáskár önrésze
Ha a biztosító a járműben, annak alkatrészeiben, tarto- zékaiban elemi- és lopáskár kapcsán szolgáltatást nyújt,
akkor az általános biztosítási feltételek szerint megálla- pított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát
– biztosítási eseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
15.2. Töréskár önrésze
Ha a biztosító a járműben, illetve – ablaküvegeinek kivé- telével – az alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor az általános biztosítási feltételek szerint megállapított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát, de legalább
a szerződésben vállalt alap-önrészesedés összegét – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
A jármű ablaküvegeiben a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg keletkezett töréskár esetén az önrésze- sedés mértéke káreseményenként a megállapított kár összegének a szerződésben vállalt százaléka.
15.3. Töréskár önrész növekedése
Az általános biztosítási feltételek alapján megállapított önrészesedés kétszeresére növekszik, ha a töréskárt az engedélyezett sebesség legalább 30%-os túllépésével, vagy a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés vagy a jár- műforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek, a rendőr vagy a jelzőőr tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták.
15.4. Önrészmentesség
A biztosító nem von le önrészesedést, ha:
· a jármű ablaküvegeinek (első és hátsó szélvédő, vala- mint oldalablakok) sérülése esetén az üveg sérülésé- nek kijavítása annak cseréje nélkül történik,
· a technológiailag indokolt ablaküveg csere általános forgalmi adót is tartalmazó számlájának összege nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükség- szerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd) anyagok költsége, valamint a technológiai időszük- séglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj össze- gének 70%-át,
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
16. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő, illetőleg a biztosított köteles a kárt tőle telhe- tően megelőzni és enyhíteni, és a biztosító által a kár eny- hítése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni.
A kárenyhítés szükséges költségei a szolgáltatás keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési és kár- enyhítési teendőit a károsító esemény és a biztosított adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg.
16.1. A biztosított kötelezettségei elemikár bekövetkezése esetén különösen, de nem kizárólagosan:
· intézkednie kell a biztosított jármű mielőbbi eltávolí- tásáról az elemi kárral nyilvánvalóan veszélyeztetett területről (pl. árvízveszély esetén az árterületről),
· gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok maradék- talan betartásáról,
· tűz keletkezése esetén azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadályozza a terjedését.
16.2. A biztosított lopáskár tekintetében köteles különösen, de nem kizárólagosan:
· gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, vala- mint a jármű indítását, nyitását és/vagy elvitelét lehe- tővé tevő eszközök (lásd a 8.2. pontot is) biztonságos tárolásáról, így különösen, de nem kizárólagosan fürdőhelyen a fent megjelölt okmányokat, tartozéko- kat köteles értékmegőrzőben tárolni, illetőleg ennek hiánya esetén állandó felügyelete alatt tartani,
· mindazon zárakat, eszközöket, berendezéseket (a gépjármű gyújtáskapcsolóját is ideértve) haladéktala- nul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amelyeknek kulcsához illetéktelenek biztosítási esemény (lopás, rablás vagy ezek kísérlete, rongálás) vagy nem bizto- sítási esemény (elvesztés, a járműtől elkülönítetten tárolt kulcs eltulajdonítása stb.) útján hozzájuthattak, vagy amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak,
· haladéktalanul intézkedni, hogy a jármű lopás elleni védelmét szolgáló eszközök és berendezés(ek) illeték- telenekhez jutott kulcsával, távkezelőjével, kódkártyá- jával, személyi kódjával a jármű a továbbiakban ne legyen működtethető,
· haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zár- ható jármű biztonságos tárolásáról, valamint
· a jármű használatának átengedése előtt a használatra jogosultat a jelen pontban felsorolt kármegelőzési, kárenyhítési teendőkről tájékoztatni.
16.3. Töréskár biztosítási esemény megelőzése érdekében a biztosított köteles különösen, de nem kizárólagosan:
· a járművet közúti közlekedésre alkalmas állapotban tartani és előírt karbantartásáról gondoskodni, vala- mint
· az adott útviszonyoknak megfelelő gumiabroncsot használni.
17. A biztosító mentesülése
Mentesül a biztosító a járműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizo- nyítja, hogy azt
· a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, ille- tőleg
· a biztosított jogi személy üzletvezetésre jogosult tagja
· a biztosított jogi személy vezető beosztású tisztségvi- selője
jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
A biztosító mindig a károkozó magatartás vagy mulasz- tás vizsgálata alapján állapítja meg, hogy az súlyosan gondatlannak minősül-e, és a közrehatás mértékétől függően a biztosító teljes vagy részleges mentesülését okozza.
A jelen általános biztosítási feltételek alapján hozzátar- tozónak minősül a házastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az egyenes ági rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és test- vére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell.
Súlyosan gondatlannak minősülő magatartások különö- sen, de nem kizárólagosan, ha
a) a biztosított jármű vagy a biztosított pótkocsit von- tató jármű vezetője a biztosítási esemény időpontjá- ban nem rendelkezett a jármű vagy járműszerelvény vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel, kivéve, ha
i. az oktatásra, vizsgáztatásra használt jármű vezetője nem rendelkezett vezetői engedéllyel, de a töréskár az annak megszerzése érdekében folytatott jogszerű gyakorlás (vizsga) során következett be;
ii. a járművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, és nem bizonyít- ható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával okozati összefüggésben következett be, vagy a vezetői engedélyt a biztosítási esemény időpontjától számí- tott 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosz- szabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határ- időt az akadály megszűnésétől kell számítani.
b) a biztosított járművet vagy a biztosított pótkocsit vontató járművet vezető személy vezetői engedélyébe bejegyzett korlátozás(ok) nem tették lehetővé a bizto- sított jármű vagy járműszerelvény jogszerű vezetését;
c) a biztosított járművet a vezetési képességet károsan befolyásoló gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény hatása alatt, illetve alkoholos befolyásoltság állapo- tában vezették, vagy a vezetést ilyen állapotban lévő személy(ek)nek engedték át;
d) a biztosított jármű vezetőjének szervezetében kábí- tószer és/ vagy pszichoaktív anyag használata mutat- ható ki;
e) a biztosított járművet túlterhelték, vagy üzemelteté- sét, vontatását szakszerűtlenül végezték;
f) a biztosított járművet nem rendeltetésszerűen hasz- nálták;
g) a biztosítási esemény – a forgalmi engedély érvényes- ségétől függetlenül – a jármű közúti közlekedésre alkalmatlan állapotával összefüggésben következett be. Ilyen állapotnak minősül különösen a kormány- és/vagy fékberendezés alkatrészeinek a biztonságos használatot akadályozó kopása, karbantartási hiányosságból eredő működési rendellenessége, a gumiabroncs(ok) műszaki állapota, életkora (túlhasználtsága) vagy a jogszabály- ban engedélyezett mértéket meghaladó kopása, illetve nem az adott út- vagy időjárási viszonyokhoz alkalmas gumiabroncs használata (pl. téli útviszonyok esetén nyári gumiabronccsal való közlekedés);
h) a kár a biztonsági öv használatának mellőzése miatt keletkezett, ilyen esetben mentesül a biztosító a kár e részének megtérítése alól;
i) elemi károk esetén a biztosított / szerződő a 16. pont- ban foglalt kármegelőzési és kárenyhítési előírásokat nem tartja be ;
j) lopáskár esetén a biztosító bizonyítja, hogy a gépjár- művet annak elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és előzetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsá- nak stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközök- nek) felhasználásával lopták el;
k) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a járműben az engedélyezett utaslétszámnál többen utaztak.
18. A szerződés módosítása
18.1. A határozatlan időre szóló szerződés módosítása A szerződő az alábbi lehetőségeken kezdeményezheti szerződése módosítását:
· Telefonon a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es telefon- számokon,
· E-mailben az xxxx@xxxxxxx.xx címen,
· Online a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx oldalon vagy az Allianz Ügyfélportálon ( xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx. hu ) keresztül,
· Személyesen ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén,
· Írásban az Allianz Hungária Állománykezelési Központ részére (8210 Veszprém, Pf.: 1163) küldött levélben.
18.1.1. Az önrészesedés módosítása biztosítási évfordu- lóval
A szerződő a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően jogosult a szerződésben vállalt önrészesedés helyett – a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal – más önrészesedést választani. Az újonnan választott önrészesedésnek megfelelően módosult díjat (díjrészletet) a következő biztosítási év első napjától kez- dődően kell megfizetni.
Ha a módosítás az önrészesedés csökkentésére irányul, a szerződő köteles a járművet szemlére bemutatni a bizto- sítónak.
18.1.2. A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezde- ményezett szerződésmódosítás
18.1.2.1. Indexálás
A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosí- tási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazíthatja
(indexálhatja). Az indexálás alapja a KSH által az inde- xálás alkalmazását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint járműjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasz- tói-árindexeinek 1:1 arányú átlaga, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. A biztosító az index számot a megállapítását követő év január 1-jétől december 31-éig alkalmazza.
18.1.2.2. Jogszabályváltozás
A biztosító jogszabály változása esetén is módosíthatja a biztosítási díjat, ha a változás a biztosítási díjra gyakorol közvetlen hatást.
18.1.2.3. A módosítással kapcsolatos értesítések, nyilat- kozatok
A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írásban értesíteni.
Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor a szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően a 21.3 pontban meghatá- rozott módon felmondhatja.
Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a felmon- dás lehetőségére és a felmondás elmaradásának követ- kezményére. A figyelmeztetés elmaradása vagy az értesí- tésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
18.1.3. A szerződés biztosítási év közben történő módosítása
18.1.3.1. Szerződésmódosítás az alapdíjat meghatározó kockázati körülmények változása miatt
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosító kockázatát jelentősen befolyásoló körülmé- nyekről (ilyennek minősül például: a biztosított jármű olyan átalakítása, amely érinti a biztosítás díját, vagy a
21.2.1.1. b) pont második bekezdése szerinti jogutódlás), a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződésnek a tudomás- szerzés napjával történő módosítására, vagy a szerződést harminc napra – írásban – felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat köz- lésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosító-
nak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
18.1.3.2. A szerződés módosítása a díjmódosító tényezők változása miatt
Ha a biztosító olyan körülmény változásáról szerez tudo- mást, mely a biztosítási díj megállapításánál díjmódo- sító tényező (lásd 10.1. pont – pl. az adott Allianz Casco biztosítás „e-termék” jellege, illetve ennek hiánya/meg- szűnése), a szerződés a biztosító tudomásszerzésének napjától módosul.
18.1.3.3. Szerződéskötéskor elmaradt vagy valótlan adat- közlés
A szerződéskötéskor történt elmaradt vagy valótlan adat- közlésnek (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a gépjármű-felelősségbiztosítás bónuszosztálya alapján történő casco bónuszosztály megállapítása (10.6.1. pont), illetve valamely díjkedvezmény igénybevétele céljából megadott adatokat) a biztosító által az ajánlattételtől számított 60 napon belüli észlelése esetén a biztosító
a valós adat szerinti díjat alkalmazza a kockázatviselés kezdő időpontjától.
18.1.3.4. A módosított díj esedékessége és megfizetése
A fenti pontok alapján módosult díjat attól a naptól kez- dődően kell megfizetni, amely hatállyal a fenti pontok szerint a biztosító a módosult körülményt a szerződésen érvényesíti.
18.2. A határozott időre szóló biztosítás módosítása
A határozott időre szóló biztosítás a 18.1. pontban meg- határozott módokon nem módosítható.
19. A biztosítási szolgáltatás teljesítése
a) A biztosító – az alábbi b-c) pontokban foglaltak kivé- telével – a kárbejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
b) Ha az igény elbírálásához igazoló irat bemutatása szükséges, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számí- tani.
c) A jármű ellopása esetén a szolgáltatás összege legko- rábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított
60. napon esedékes, ha az eltulajdonított jármű idő- közben nem került meg. A jármű megkerülése esetén a 15 napos teljesítési határidőt a fenti b) pontban írtak szerint kell számítani.
d) Ha a biztosított járműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a finanszírozó is biztosított (társbiztosí- tott), a biztosító a szolgáltatását a biztosított finanszí- rozó részére a kifizetés időpontjában fennálló követe- lése erejéig teljesíti (kivéve, ha a finanszírozó a jármű tulajdonosa).
20. A biztosító megtérítési igénye
Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar- tozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a bizto- sító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényé- nek érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosí- tott követelését kell kielégíteni.
21. A biztosítási szerződés megszűnése
21.1. Díjnemfizetés
Megszűnik a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség napjára visz- szamenő hatállyal, ha a biztosító harminc napos pótha- táridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton késedelem nélkül érvényesíti.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – ered- ménytelenül hívta fel a szerződőt a befizetés kiegészí-
tésére, a szerződés változatlan feltételekkel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. Ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében megszűnt, a szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kocká- zatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint hely- reállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
21.2. Érdekmúlás
A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szerződés az érdekmúlás napjával megszűnik.
21.2.1. Érdekmúlás határozatlan időre szóló biztosítás esetén
21.2.1.1. Érdekmúlásnak minősül:
a) a 14.1. pont szerinti biztosítási esemény,
b) a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás, kivéve ha
· az elhunyt biztosított (szerződő) örököse vagy a finanszírozott jármű szerződője szerzi meg a jármű tulajdonjogát, és a változás bekövetkezése után (lásd a 13.2. pontot) írásban úgy nyilatkozik, hogy a szerződést a saját nevében fenn kívánja tartani,
· jogi személy szerződő teljes körű jogutódlása (pl. beolvadás) történik, mely kiterjed az adott jogi sze- mély tulajdonában álló biztosított járművek tulaj- donjogának átszállására.
21.2.1.2. A biztosítás díja érdekmúlás esetén
a) Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következmé- nye, a biztosítót – szolgáltatására tekintettel – a biz- tosítási év végéig illeti meg a biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen, időarányos díjat a biztosító jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.
b) Az érdekmúlás egyéb eseteiben az érintett jármű biztosítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biz- tosítót. A biztosító az ezt követő időszakra befizetett díjat visszautalja a szerződőnek.
21.2.2. Érdekmúlás határozott időre szóló biztosítás esetén A szerződés tartama alatt bekövetkező biztosítási esemény miatti érdekmúlás (14.1. pont) esetén a biztosítót – szolgál- tatására tekintettel – a biztosítás tartamának a végéig, egy évnél hosszabb határozott tartamú szerződés esetén pedig a biztosítási időszak végéig illeti meg a biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen díjat a biztosító jogosult a szol- gáltatások összegéből levonni. Egyéb ok miatti érdekmúlás esetén a 21.2.1.2. b) pont előírásait kell alkalmazni.
21.3. A biztosítási szerződés felmondása
a) Mind az alapkockázatokra szóló határozatlan tartamú biztosítási szerződést, mind a kiegészítő, határozat- lan időtartamú biztosításokat a biztosítási év végére (utolsó napjára) – 30 napos felmondási idővel – a biztosító és a szerződő írásban felmondhatja. A szer- ződést a felek érvényesen kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon, az Ügyfélportálon keresztül, illetve legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel. A felmondás akkor érvényes, ha a fel- mondási idő kezdete előtt beérkezik a biztosítóhoz.
b) Felmondással a biztosítási szerződés, illetve annak a felmondással érintett része és vele a biztosító koc- kázatviselése – ideértve az alapkockázatokra kötött illetve a kiegészítő biztosításokat – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik. A biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.
c) A határozott időre kötött biztosítási szerződés – a 3 évnél hosszabb időtartamú kivételével – nem mond- ható fel. Ha a szerződés időtartama 3 évnél hosszabb, úgy a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. A felmondásra a fenti a)-b) pontokban foglalt előírásokat kell alkalmazni.
21.4. A biztosított jármű külföldi nyilvántartásba vétele Megszűnik a biztosító kockázatviselése azon a napon, amikor a biztosított járművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, amennyiben a külföldi nyilván- tartás országában a biztosító nem nyújt határon átnyúló szolgáltatást.
A kockázatviselés megszűnésével a szerződés is megszű- nik. A díj a megszűnés napjáig illeti meg a biztosítót.
A megszűnést követő időszakra megfizetett díjat – a vál- tozás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – a biztosító visszautalja a szerződőnek.
21.5. Túlfizetés kezelése
A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díj- részlet kivételével – visszautalja.
22. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények – ide értve külö- nösen, de nem kizárólagosan a biztosítási eseményből eredő szolgáltatási igényt és a biztosító díjigényét – az igény esedékessé válásától számított egy év elteltével elé- vülnek. Az esetleges megszakítást követően újra kezdődő elévülés ideje ugyancsak egy év. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
23. A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége
23.1. A határidők számítása
A jelen szerződésben napokban megadott határidőkbe a kezdő nap nem számít bele.
23.2. A jognyilatkozatok érvényessége és hatálya
A szerződő, illetőleg a biztosított nyilatkozata a bizto- sítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (írásbelinek minősül a tartós adathordozón, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.
A szerződő elektronikus úton, illetve tartós adathordozó útján tett nyilatkozatának meg kell felelnie a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írás- beliség követelményének.
Egyebekben, ha jogszabály vagy jelen szerződési feltétel nem ír elő kötelező írásbeliséget, a nyilatkozat egyszerű elektronikus dokumentum formájában, vagy más mara- dandó eszköz útján is megtehető.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jog- nyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkoza- tokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.
Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a biztosítóval szemben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.
A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, illetve a biztosítótól az ügyfélnek bármi- lyen címen járó összeget.
23.3. Az elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége, az elektronikus kommunikáció feltételei
A szerződő e-termék választásával, illetve online szer- ződéskötés során megadja a mobiltelefon számát és az e-mail elérhetőségét, ezzel a biztosítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hoz- zájárul ahhoz, hogy mobiltelefonos és e-mail elérhető- ségét a biztosító a szerződéssel kapcsolatos kizárólagos kommunikáció céljára, azaz a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok, dokumentumok (ideértve különösen,
de nem kizárólagosan a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, fizetési felszólítást, törlésér- tesítőt) küldésére felhasználja. A szerződő köteles valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas e-mail címet, valamint valós, a szöveges üzenetek (SMS) és a telefonhívások fogadására alkalmas mobiltelefonszá- mot megadni és - e-termék választása esetén - a bizto- sítóval folytatott kommunikáció során kizárólag ezeket használni.
A biztosító elektronikus úton vagy tartós adathordozó útján küldi meg nyilatkozatait a szerződő részére, ame- lyeket elektronikus aláírással (nem minősített bélyegző tanúsítvány) lát el.
Az e-mail cím illetve a mobiltelefonszám megváltozását haladéktalanul be kell jelenteni a biztosítónak. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosítót nem terheli felelősség. A szerződő az e-termék fennállása alatt fentiekben meghatározott e-mail címét és mobiltelefonszámát nem törölheti.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valót- lanságából, hiányosságából eredő, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendel- lenes működésért, illetve a szolgáltató biztonsági, vala- mint a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
24. Illetékesség
A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a bizto- sított magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerinti bíróság kizárólagosan ille- tékes.
25. Az általános biztosítási feltételek, és a kiegészítő biztosítások kapcsolata
a) Kiegészítő biztosítás kizárólag akkor köthető, ha a szerződő a kiegészítő biztosítás feltételeiben előírt alapkockázatokra már rendelkezik biztosítással,
vagy ilyen biztosítás kötésével egyidejűleg köt kiegészítő biztosítást. Ha a szerződő az alapbiztosí- tás hatálybalépése után köt kiegészítő biztosítást, ennek kockázatviselési kezdete a felek megállapo- dásától függ.
b) A fenti a) pont szerinti esetben az alapkockázatokra szóló biztosítási szerződés bármely okból történő meg- szűnése a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítás(ok) egyidejű megszűnését is maga után vonja.
26. Külön feltételek külföldi utazás esetére
Külföldön történt biztosítási esemény bekövetkeztekor
– kizárólag indokolt esetben – a szerződő igényelheti a biztosító segítségét a jármű szükségjavításának, szállí- tásának megszervezésében, illetve a jármű megsemmi- sülése esetén a maradvánnyal kapcsolatos intézkedé- sekben.
A segítségkérés a biztosító telefonos ügyfélkapcsolati pontján kezdeményezhető. A segítségnyújtás a biztosító illetékes külföldi partnerbiztosítójának bevonásával történik. A járműnek, alkatrészeinek, biztosított tarto- zékainak ellopását vagy elrablását be kell jelenteni a külföldi rendőrhatóságnál (lásd a 11. pontot), és az erről szóló igazolást a hazaérkezés után be kell mutatni a biztosítónak.
A külföldi biztosító – a segítségnyújtás keretében – önrészesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált jármű szük- ségjavításának költségét, vagy – az Allianz Hungária Zrt. döntése alapján – intézkedik a hazaszállításáról. A külföldi biztosítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe.
Mivel a külföldi biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben önrészesedés levonása nélkül nyújt szolgáltatást, ezért az önrészesedés utólag, a kár végleges rendezésekor kerül elszámolásra. Ha a külföldi biztosító szolgáltatásának értéke és a végleges javítás együttes költsége kisebb, mint biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés, a külföldi segítségnyújtás teljes összegét
– az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Zrt. részére.
A sérült járművet véglegesen külföldön hagyni vagy az ellopott és külföldön megtalált járművet hazaszállítani csak az Allianz Hungária Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján lehet.
A szerződő, illetőleg a biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító lehetőség szerint közreműködik a külföldi segít- ségnyújtás megszervezésében, de nem terheli felelősség, ha a segítségnyújtást a belföldi és a külföldi munkarend, a pihenő- és munkaszüneti napok, illetve egyéb, a bizto- sító szempontjából elháríthatatlan események késleltetik vagy megakadályozzák.
27. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól vagy a jogszabályoktól
Jelen általános szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált casco terméktől az alábbiakban térnek el lényegesen:
· Az Általános biztosítási feltételek részévé váltak a korábban különös feltételként meghatározott elemi-, lopás- és töréskár biztosítási feltételek.
· Az Általános biztosítási feltételek kiegészültek a szerződésben használt fogalmak meghatározásával (1. pont).
· Módosult a biztosítás fedezeti köre a járműkategó- riához nem azonosítható alkatrészek tekintetében (7.1. pont)
· A biztosított jármű, annak alkatrészei és tartozékai szabályozása kiegészültek a gyári széria, gyári extra és egyéb extra felszereltségre vonatkozó rendelkezések- kel (7.3.-7.8. pont).
· A biztosítással nem fedezett káreseményekre, vagyon- tárgyakra és károkra vonatkozó szabályok egy kizárás alóli kivétellel (9.3. pont) és további kizárásokkal (9.4.,
9.5. és 9.6. pont) egészültek ki.
· Változtak a díjfizetési kötelezettség teljesítésének sza- bályai (10.4. pont).
· Bővült a bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezett- ségek köre (11.1.1. pont).
· Pontosításra került a szolgáltatás igénybevételéhez rendelkezésre bocsátandó dokumentumok felsoro- lása (11.1.2. pont).
· Kiegészültek a biztosító ellenőrzési jogosultságai (11.2. pont).
· A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek köre bővült (12. pont).
· Módosult a biztosítási szolgáltatások szabályozása a gyári széria, gyári extra és egyéb extra felszereltség tekintetében (14. pont).
· Kiegészültek a szolgáltatás szabályai érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor (14.1. d) pont).
· A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések módosultak (14.7. pont).
· Törlésre került az a rendelkezés, hogy a biztosító nem von le értékemelkedést, ha annak összege személygép- jármű esetén káreseményenként az 5 000 forintot, egyéb gépjármű esetén a 10 000 forintot nem haladja meg.
· Módosultak és kiegészültek az arányos térítés sza- bályai a jármű értékének és műszaki paraméterinek szerződő általi megadása tekintetében (14.3. pont).
· A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos, a jármű használati módjára illetve kiemelt tartozékaira vonat- kozó új rendelkezések kerültek a szövegbe (14.3.4. pont).
· A szolgáltatási összeggel kapcsolatos adót érintő ren- delkezések változtak (14.5. pont).
· Kiegészültek a biztosítottnak a töréskár biztosítási
esemény megelőzésére vonatkozó kötelezettségei (16.3. pont).
· A biztosító mentesülésének esetei kiegészültek (17. k) pont).
· A határozatlan időre szóló szerződés szerződő általi módosításának kezdeményezése további lehetőségek- kel egészült ki (18.1. pont).
· A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezdemé- nyezett szerződésmódosítás szabályai módosultak (18.1.2. pont).
· Módosultak a szerződés biztosítási év közben történő módosításának szabályai (18.1.3. pont).
· Változott a biztosító kockázatviselésének megszűnése a biztosított járműre a jármű tulajdonjogában bekö- vetkező változás esetén (21.2.1.1. b) pont).
· Az elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége, az elektronikus kommunikáció feltételei módosultak az e-termékre vonatkozó szabályok alkalmazásával (23.3. pont).
· Allianz Casco motorkerékpár-biztosítás különös biztosítási feltételei körében kiegészültek a jármű megfelelő lezártságának szabályai (2. pont), a közút definíciója bekerült a biztosítással nem fedezett károk szabályai közé (3. pont), valamint törlésre került az extratartozék fogalma; helyette a gyári extra felsze- reltség és egyéb extra felszereltség alkalmazandó (5.1. pont).
Az általános szerződési feltételek a szokásos szerződési gyakorlattól az alábbiakban térnek el:
· Túlfeszültség miatti kár: a bármely okból (pl. villám- csapás vagy annak indukciós hatása miatt) fellépő mágneses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által okozott kár, ide nem értve a részben vagy egészben elektromos energiával meghajtott jármű rendeltetésszerű töltése közben a töltőkábelen keresztül a járművet elérő túl- feszültség miatt keletkezett kárt (9.4. pont).
· Bukósisak, motoros ruházat térítésének (Allianz Casco motorkerékpár-biztosítás Különös biztosítási feltételek 5.2. b) pont) feltétele az is, hogy a vagyontár- gyak a biztosítási esemény következtében alkalmat- lanná váljanak a rendeltetésszerű használatra.
· A szolgáltatási összeggel kapcsolatos adót érintő ren- delkezések (14.5. pont) körében a biztosító az érdek- múlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor a jármű újkori, illetve a kárkori értékében mutatkozó általános forgalmi adót abban az esetben nem téríti meg, ha a biztosított a biztosítási esemény bekövetke-
zésekor ezen adóösszeg visszaigénylésére jogosult volt.
Jelen általános szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől az alábbiakban térnek el:
· A jelen feltételek alapján (17. pont) hozzátartozónak minősül a házastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az
örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs egyenes
ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa (Ptk. 8:1. § (1) 2. pont).
· A jelen feltételek alapján (22. pont) a biztosítási szerződésből eredő igények – ide értve különösen, de nem kizárólagosan a biztosítási eseményből eredő szolgáltatási igényt és a biztosító díjigényét – az igény esedékessé válásától számított egy év elteltével elévül- nek. Az esetleges megszakítást követően újra kezdődő elévülés ideje ugyancsak egy év. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg (Ptk. 6:22. § (1) bekez- dés).
· A Ptk. 6:454. § (3) bekezdésétől eltérően a biztosító érdekmúlással történő megszűnésnek tekinti az ott leírt esetet is (21.2.1.1. pont).
28. A személyes adatok kezelése
28.1. Az adatkezelés jogalapja, célja
Személyes adatnak minősül az Információs önrendel- kezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében az érintettel kap- csolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonossá- gára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosít- ható természetes személy.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján a biztosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatás- sal összefüggnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat az új Bit. értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatal- mazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott külön- leges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adato- kat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájá- rulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható
hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
28.2. Az adatfeldolgozók
A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.
A bejövő postai küldemények és iratok feldolgozásával, kezelésével és ezen iratoknak a biztosító részére tör- ténő továbbításával – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében – a Magyar Posta Zrt.-t (Cg. 01-10- 042463, Budapest 1138 Dunavirág u. 2-6.) bízza meg a biztosító.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor
a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Irodájában lehet tájékoztatást kapni.
28.3. Adattovábbítás
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoz- tató tartalmazza.
A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során
· a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,
· a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. megkere- sett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekez- désében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozá- sában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben megha- tározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a meg- keresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
Tekintettel arra, hogy az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatko- zat tartalmazza.
A biztosítási szerződések megkötésében függő biztosítás- közvetítők működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adja át.
28.4. Tájékoztatáskérés, helyesbítés
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá
arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
28.5. Örökösök adatainak kezelése
A biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezése értelmében a biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a sze- mélyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendel- kezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozó- kat – az ügyfelekre irányadó jelen adatkezelési tájékoz- tató vonatkozik.
A kezelt adatok köre:
· az örökösök neve, születési helye, dátuma, édesanyja leánykori neve, lakcíme, bankszámlaszáma;
· az ügyfél elhalálozásának dátuma;
· a biztosított vagyontárgy azonosítására vonatkozó adatok.
Az érdekmúláshoz bekért okiratok: halotti bizonyítvány, vagy jogerős hagyatéki végzés. Ezeket az iratokat az örö- kösök, a vagyontárgy beazonosítása, az esetleges díjjal kapcsolatos rendelkezés érdekében kezeli a biztosító és az adatfeldolgozó.
Az örökösök és az okiratmásolatoknak adatai kezelésének jogalapja a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatke- zelési célból a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. § (1) bekezdése valamint Bit.
143. §-a, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény (továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezete (XXII. cím). Az adatkezelés célja és időtartama megegyezik a biz- tosítási szerződéssel összefüggésben kezelt adatoknak a jelen tájékoztató további pontjaiban meghatározott – a Bit. felhatalmazásán alapuló – céljával és időtartamával.
Kérjük a beküldés előtt takarja ki az okiratmásolatokon az ebben a pontban fel nem sorolt adatokat.
28.6. Jogorvoslat, tiltakozási jog
Az érintett az Infotv. 14-17. pontjai alatt foglaltak sze- rint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adata- inak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv-ben meghatározott jogorvoslat érdekében for- dulhat a biztosítóhoz, mint adatkezelőhöz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.; xxx.xxxx.xx),
az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve
– nem természetes személy ügyfél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (xxx.xxx.xx) is.
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájékoztatáskérését, vagy kifogását a biztosító székhe- lyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 000- 0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a www. xxxxxxx.xx oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni. A biztosító, mint adatkezelő köteles az érin- tett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.
28.7. Az adatkezelés időtartama
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, amed- dig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
29. Az elektronikus szerződéskötés szabályai
29.1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása
Az Allianz elektronikus értékesítési felületein (ideértve a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx
oldalakat is) beküldött biztosítási ajánlat megtétele után az adatok automatikusan feldolgozásra kerülnek a bizto- sító informatikai rendszerében. A biztosítás elektronikus úton történő megkötése társaságunk oldalain a megfe- lelő adatok megadásával és a biztosítási ajánlat bekül- désével történik. A szerződéskötés lépései a felületeken láthatók és nyomon követhetők. Az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követően a biztosító a megadott
e-mail címre visszaigazoló email-t küld. Amennyiben a biztosítóhoz beérkezett ajánlat kockázat elbírálást
29.2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzítése és hozzáférhetővé tétele
Tájékoztatjuk, hogy a 29.1. pontban foglaltak szerint elekt- ronikus úton megkötött biztosítási szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül. A biztosítási szerződés nyelve a magyar. Az elektronikus úton kötött szerződések adatai (amennyiben a szerződéskötés során ebben megállapodás történt) elektronikus formában a xxx.xxxxxxx.xx oldalon, az Allianz Ügyfélportál felületre belépve a Szerződéses adatok menüpontban bármikor hozzáférhetőek.
29.3. Allianz fogyasztóvédelmi alapelvek, a xxx.xxxxxxx.xx álta- lános szerződési feltételei és a biztosítási feltételek elektro- nikus hozzáférhetősége
Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozóan a biz- tosító magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Fogyasztóvédelmi alapelveit, amelyekről, valamint a megkötött szerződésre vonatkozó hatályos biztosítási szerződési feltételekről a xxx.xxxxxxx.xx oldalon tájé- kozódhat. A szerződéskötés időpontjában érvényes szerződési feltételeket az ajánlattétel során, letölthető formában adjuk át.
29.4. Az adatbeviteli hibák javítása
Ha a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx oldalakon beküldött ajánlatban a beküldést követően hibát talál, kérjük, vegye fel munkatársainkkal a kapcsolatot:
· Telefonon, a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es telefon- számokon.
· Személyesen, ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén.
· Online a xxxx://xxx.xxxxxxx.xx oldalon.
A részletekről bővebb tájékoztatást a xxx.xxxxxxx.xx oldalon talál.
30. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan - minő- sített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbizto- sító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre
vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szerve- zet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;
· a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel;
· büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfel- ügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;
· az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
· a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábí- tószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írás-
ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a bizto- sítótól;
· ha a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke- resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;
· törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
· a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben;
· a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyek- ben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint
a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szem- ben;
· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irá- nyuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval szemben;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel,
továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval szemben;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
· a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval;
· a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben;
· a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;
· a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a
Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi
XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi köz- igazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbizto- sító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biz- tosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatá- sai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik elő- zetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
31. Irányadó jog
A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
32. Panaszkezelési szabályzat
Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos szá- munkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
· Panaszkezelésünk során 2016. január 1-jétől a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 437/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.
· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét.
Ehhez a panaszok gyors és hatékony orvoslása is hoz- zájárul.
· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a meg- alapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panaszügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszo- lunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munkatársaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszámíthatóan cselek-
szünk, a jóhiszeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.
· Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáin- kat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásá- hoz hosszabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munkatársaink a fogyasztóvé- delmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk biztosítja a fogyasztóvédelem és ügyfél- központúság állandó szem előtt tartását.
· Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panasz- ügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.
· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.
· A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért társa- ságunk külön díjat nem számít fel.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ ugyintezes-kapcsolat/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/ – kollégáink, partnereink meghallgatják és a panaszt írás- ban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhat- ják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.
48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421- 1-421) tud időpontot foglalni, valamint 2016. január
1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csü- törtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a +36 (1/20/30/70) 000-0-000 telefonszámokon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: +36 (1) 269-2080-as számon.
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül a (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx) vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, min-
den egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgálta- tásra szerződött Ügyfeleink.). Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.
A panaszbejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumo- kat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk. Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kézzel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és társa- ságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz for- dulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezde- ményezheti. Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: ;+36 (80) 203-776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljá- rásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx- van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfél- szolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: +36 (1/20/30/70) 000-0-000 e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefonszáma:
+36 (80) 203-776 és x00 (0) 000-0000; e-mail címe:
ugyfelszolgalat @xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfél- szolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: +36 (1/20/30/70) 000-0-000 e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a http:// xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei:
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgála- ton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) közölt panaszokat rögzítjük, azok öt éven át visszakereshetőek. A hang- rögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfeleink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen kérhetik a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát, amelyet huszonöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsátunk. A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hallgathatja vissza, előzetes időpont-egyeztetést követően. A telefonos ügyfél- szolgálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt
A panaszügyintézés során a következő adatokat kér- hetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges dokumentu- mok másolata, szükség esetén érvényes meghatalma- zás, a panasz kivizsgálásához szükséges egyéb adat.
A megadott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül.
A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panasz- kezelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizsgálják és megkeresik a legmegfelelőbb megol- dást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül.
Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a késedelem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehetőség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklással és jogorvoslati lehető- ségekkel együtt kapja meg a tájékoztatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panaszügyében felül- vizsgálatot kérhet társaságunktól. Ön minden esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály veze- tőjétől is.
A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehető- ség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasz- tói jogvitákat. Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást
vezetünk. A nyilvántartásban szerepelnek az ügyfél- és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határidők. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kap- csán. A panaszokat és az arra adott válaszokat öt évig megőrizzük, MNB ellenőrzés esetén a felügyeleti szer- vünknek bemutatjuk.
A panaszkezelési szabályzatot társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.
Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgálta- tásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.
33. Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről
A biztosító főbb adatai Allianz Hungária Zrt.
Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési cím: 1368 Budapest, Pf. 191
Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. sokéves hazai és nemzetköz tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.
Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik.
A székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank.
Allianz Hungária Zrt.
Allianz Casco motorkerékpár-biztosítás
Különös biztosítási feltételek
Hatályos 2017. október 16-ától
Az Allianz Hungária Zrt. az Allianz Casco biztosítás általános biztosítási feltételei, valamint a jelen különös biztosítási feltételek alapján – ezek értelemszerű együt- tes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a biztosított motorkerékpárban vagy mopedautóban (a jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában a továbbiakban együttesen: motorkerékpár vagy jármű), annak biztosí- tott alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett elemikár, lopáskár és töréskár esetén.
A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zott kérdésekben az Allianz Casco biztosítás általános biztosítási feltételei szerint kell eljárni. Az általános biztosítási feltételekben szereplő biztosított járművön a biztosított motorkerékpárt kell érteni.
1. A biztosított vagyontárgyak és a biztosítás díja
a) A biztosítás az ajánlaton az azonosító adataival (bel- földi rendszám, vázszám) megjelölt motorkerékpárra, valamint a rendeltetésének megfelelően a motorke- rékpárba be-, illetve arra felszerelt, abban elzárt vagy azon rögzített alábbi vagyontárgyakra terjed ki:
· a rendszámtáblára,
· a járműbe a gyártás során vagy utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra 100 000 Ft értékhatárig,
· a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékaira,
· az igazoltan beépített – elektronikus vagy nem oldható kötéssel rögzített mechanikus – lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó, nyomkövető berendezés).
b) Az alábbi kiemelt felszereltség csak elemi kárra és töréskárra biztosítható:
· legfeljebb két darab bukósisak darabonként 100 000 Ft-ig;
· a vezető és az utas testi épségének védelmére gyártott felsőruházat (motorosruha), protektorok, a kesztyű, valamint a bakancs, csizma (a további- akban együttesen: motoros ruházat) személyen- ként legfeljebb 150 000 Ft-ig, összesen legfeljebb 300 000 Ft-ig.
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a rendeltetés- szerű használatot nem akadályozó, esztétikai jellegű károkra.
A biztosítás mopedautó kategóriába tartozó jár-
művekre abban az esetben köthető, ha a szerződő az érvényes rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező jármű típusát a szerződéskötéskor megadta és a motorkerékpárra vonatkozó díjat megfizette.
c) A biztosítás alapdíját az általános biztosítási feltételek
10.1. pontjában felsorolt díjmódosító tényezőkön túl az ajánlaton megjelölt alábbi kiemelt felszereltség is befolyásolja:
· xenon fényszóró
· a járműre a gyártás során beépített navigációs rend- szer,
· a járműre a gyártás során vagy utólag szerelt sport- motor áramvonalidomok,
· a motorkerékpár oldalkocsija,
· automataváltó
· mopedautó felépítmény,
· gyári zárható, fixre szerelt tároló doboz.
· bukósisak,
· motoros ruházat.
2. A lopáskár-biztosítás szempontjából megfelelően lezárt jármű
A jármű akkor tekinthető megfelelően lezártnak, ha a lopáskár időpontjában megfelelt az alábbi követelmé- nyeknek:
· a gyárilag beépített kormányzár zárt állapotban volt, és rendeltetésszerű működtetése alkalmas volt arra, hogy megakadályozza a jármű erőszak nélkül történő elvitelét,
· a zárak, zárbetétek, kódkártyák, indítókártyák rendel- tetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé idegen kulccsal vagy alkalmi esz- közzel való működtetésüket roncsolás nélkül,
· a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt és a biztosító által kockázatba vont (szerződéskötés- kor bemutatott vagy utóbb, változásként bejelen- tett) kiegészítő vagyonvédelemi berendezés (pl.
indításgátló; riasztó; GPS-es nyomkövető) a lopáskár időpontjában üzemképes volt, és a motorkerékpár védelmére kész állapotba volt helyezve.
3. A biztosítással nem fedezett károk
A jelen biztosításra az általános biztosítási feltételekben részletezett kizárásokat kell megfelelően alkalmazni.
A biztosítás nem terjed ki továbbá:
a) a taxiként üzemeltetés és a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett elemikárra, lopáskárra és törés- kárra,
b) a motorkerékpár azon töréskárára, amely nem a köz- úton történő közlekedéssel összefüggésben követke- zett be,
c) a bukósisak(ok) és a motoros ruházat(ok) lopáská- rára.
Jelen pont vonatkozásában közútnak kell tekinteni a gyalogosok és a közúti járművek közlekedése céljára szol- gáló, közterületnek minősülő utat, valamint a közforga- lom elől el nem zárt magánterületet (magánutat).
4. A szerződő, illetőleg a biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
A szerződő, illetőleg a biztosított az általános biztosítási feltételek 7. valamint 13.2. pontjában előírtakon túl köte- les a biztosítónak bejelenteni a biztosított motorkerék- páron eszközölt minden olyan változtatást, átalakítást, amely a jármű jellegét, színét, megjelenését, értékét meg- változtatja (pl. burkoló elemek cseréje).
A biztosító a szolgáltatási összeg megállapításánál nem veszi figyelembe a fenti változtatások, átalakítások érték- növelő hatását, ha a változástatást, átalakítást a szer- ződő, illetőleg a biztosított nem jelentette be.
5. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító a motorkerékpárban keletkezett elemi, lopás- és töréskár esetén az általános biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja az alábbi eltéré- sekkel.
5.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkeztekor
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgálta- tás alapja a motorkerékpár kárkori értéke.
a) A jelen szerződés értelmében érdekmúlási ok, ha:
· a biztosított motorkerékpárt ellopják, és a szolgál- tatás nyújtásáig nem, vagy olyan állapotban kerül meg, hogy a javítása nem gazdaságos,
· a biztosítási esemény következtében a motorkerék- pár váza úgy sérül meg, hogy további üzemeltetésre alkalmatlan, és szakszerűen nem javítható. A biz- tosító akkor tekinti a motorkerékpár vázát további üzemeltetésre alkalmatlannak, ha ezt a tényt
a jármű javítására szakosodott javító igazolja, vagy ha a sérülés, illetve a vázdeformáció műszeres vizs- gálat nélkül is egyértelműen felismerhető,
A motorkerékpár javítása akkor nem gazdaságos, ha olyan fokú sérülést szenvedett, hogy javítás esetén az általános biztosítási feltételek 14.2., 14.4., 14.5.,
14.7. pontjai alapján számított szolgáltatás várható
összege eléri, vagy meghaladja a 14.1. pont alapján megállapított kárkori érték 80%-át.
b) A szolgáltatásnál figyelembe vehető – gyári extra fel- szereltség és egyéb extra felszereltség nélküli – kárkori érték nem haladhatja meg a motorkerékpár kárkori új értékének
· 95%-át, ha a biztosítási esemény a jármű új állapot- ban való forgalomba helyezésétől számított 3 hóna- pon belül;
· 90%-át, ha 3-6 hónapon belül;
· 80%-át, ha 6-12 hónapon belül;
· 70%-át, ha 12-24 hónapon belül;
· 65%-át, ha 24 hónapon túl következett be.
5.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkeztekor
Ha a motorkerékpár javítási költsége nem éri el az 5.1. b) pontra figyelemmel megállapított kárkori érték 80%-át, a biztosító az általános biztosítási feltételek 14.2-14.7. pontjában rögzítettek alapján a jármű javítási költségét téríti meg, az alábbi kiegészítésekkel.
a) Járműmentés, szállítás
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült járműmentés és indokolt szál- lítás költségét eseményenként összesen 100 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné válik, vagy ha a sérült jármű közleke- dését jogszabály tiltja.
b) Bukósisak, motoros ruházat térítése
A biztosított bukósisakban, a motoros ruházat eleme- iben keletkezett kár megtérítésére a biztosított kizá- rólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jogosult:
· a biztosítási esemény bekövetkeztekor a vezető és az utas a járművön utazott;
· a biztosítási esemény következtében az azonos Allianz Casco szerződésszámon biztosított jármű is megsérült;
· a vagyontárgyak a biztosítási esemény következté- ben alkalmatlanná váltak a rendeltetésszerű hasz- nálatra.
A bukósisak sérülése esetén a biztosító az ütésállóság gyárilag garantált időtartamának végéig és az elhasz- nálódás figyelembevételével nyújt szolgáltatást.
A biztosító a motoros ruházat sérült elemének javítási költségét az adott sérült elem kárkori értékéig téríti.
Ha az adott elem javítási költsége a kárkori értéket meghaladja, úgy a biztosított a kárkori érték térítésére jogosult. A biztosító motoros ruházat károsodása címén nyújtott szolgáltatása adott biztosítási ese- ménnyel összefüggésben nem haladhatja meg összes- ségében az 1. b) pontban meghatározott mértéket.
5.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Ha a motorkerékpár fel van szerelve utasvisszatartó
7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyag- áron nyújt szolgáltatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
b) A biztosító az utasvisszatartó rendszer alkatré- szeit, a bukósisakot és a motoros ruházat elemeit kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A bizto- sító jogosult a motorkerékpár és az utasvisszatartó rendszer valamennyi cserélendő és térítésre kerülő
elemeit, a térítendő bukósisakot és a motorosruházat cserélendő elemeit el nem távolítható módon vagy roncsolással megjelölni.
c) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 4 évig a biztosító a javításhoz szük-
séges új alkatrészek, tartozékok árából csak az általá- nos biztosítási feltételek 14.7. b) pontjában felsoroltak esetén von le értékemelkedést. Eltekint a biztosító az értékemelkedés levonásától, ha annak összege biztosí- tási eseményenként az 5 000 forintot nem haladja meg.
6. Díjkedvezmények
A szerződőt az általános biztosítási feltételek 10.6. pont- jának megfelelően díjkedvezmény illeti meg, az alábbi eltéréssel. A szerződő kármentességi díjkedvezményre (bónusz) csak a biztosított motorkerékpárral azonos járműfajtára vonatkozó, töréskárra is kiterjedő casco biz- tosítási szerződésében elért kármentes időszakok, illetve az Allianz Hungária Zrt.-nél ugyanezen motorkerékpárra kötött határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősség- biztosításának legalább B6 bónusz osztálya alapján válik jogosulttá.
Allianz Hungária Zrt.
Allianz Casco Light záradék
Hatályos 2017. október 16-ától
Ha a szerződés jelen záradék alkalmazásával jött létre, a biztosító az Allianz Casco általános biztosítási feltételein alapuló szolgáltatását az alábbi eltéréssel nyújtja.
Az eltérések a záradékban vastagítással vannak jelölve.
I. A biztosított jármű, annak alkatrészei és tartozékai
A 7. pont az alábbi rendelkezések értelemszerű alkalma- zásával együttesen értelmezendő:
A biztosítás kiterjed
· az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rend- szám, alvázszám) megjelölt gyári felszereltségű sze- mélygépjárműre, valamint
· a rendeltetésének megfelelően a járműbe beszerelt, elzárt vagy azon rögzített gyári felszereltségre,
· az igazoltan beépített vagyonvédelmi berendezésre
(pl. indításgátló, riasztó) 50 000 Ft-ig, és
· az utólag beépített alábbi kiemelt felszereltség köré- ben a szerződő által az ajánlaton megjelöltekre.
A biztosítás a járműbe a gyártás során vagy – az utastér bármilyen átalakítása nélkül – utólag beépített elektro- akusztikai készülékekre és tartozékaikra 50 000 Ft-ig, a keréktárcsákra darabonként 25 000 Ft-ig, összesen legfel- jebb 100 000 Ft értékhatárig terjed ki.
A regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra, a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez köte- lezően előírt tartozékokra, a biztonsági gyermekülésekre, valamint az utólag beépített alkatrészekre és tartozé- kokra a biztosítás nem terjed ki.
II. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége
A 11.1.1. pont első bekezdése helyébe az alábbi rendelke- zés lép:
Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:
A biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két munkanapon belüli bejelentési kötelezettség kizárólag telefonon vagy interneten (xxx.xxxxxxx.xx) teljesíthető. A telefonos bejelentés során a biztosító tájékoztatást ad a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi Casco Light partner elérhetőségéről, és a biztosító eltérő szolgáltatá- sáról attól függően, hogy a személygépjárművet Casco Light partnerrel vagy más javítóval javíttatja-e meg. Ezt a
tájékoztatást a biztosító online bejelentés esetén a kárbe- jelentés során megadott e-mail címre küldi.
A telefonos ügyfélszolgálat a nyitvatartási időn belül a
+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon érhető el.
Casco Light partner: Allianz Casco Light záradékkal létre- jött casco szerződéssel biztosított járművek javítására a biztosítóval szerződéses jogviszonyban álló javító.
A Casco Light partnerek elérhetőségét a biztosító a hon- lapján (xxx.xxxxxxx.xx) teszi közzé.
III. A biztosító ellenőrzési jogosultsága
A 11.2. pont az alábbi d) bekezdéssel egészül ki:
A biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napos ajánlat-elbírálási idő alatt, valamint indokolt eset(ek)ben az ajánlat elfogadását követően – káresemény bekövet- kezésétől függetlenül is – jogosult a biztosított járművet megszemlézni.
Ha a szerződés létrejöttét követő szemle során a biztosító a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról szerez tudomást, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő figyelmét felhívta.
Ha a szerződő (biztosított) a biztosító felhívása ellenére a jármű szemlézését nem teszi lehetővé, a biztosító jogosult a szerződést a biztosítási évfordulóra felmon- dani.
IV. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor
A 14.1. pont első bekezdése helyébe a következő rendelke- zés lép:
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgál- tatás alapja a jármű kárkori értéke. A jelen szerződés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított jármű lopáskárát vagy töréskárnak minősülő olyan fokú
sérülését, amellyel összefüggésben az önhordó karosz- szériát vagy alvázas kivitel esetén az alvázat és a felépít- ményt egyidejűleg cserélni kell (műszaki totálkár).
A biztosító a járműben keletkezett kárt
· lopáskár bekövetkezése esetén a jármű kárkori értéke,
· műszaki totálkár esetén a jármű kárkori értékének és a maradványértékének a különbözete alapján álla- pítja meg az önrészesedés levonása előtt.
A biztosító szolgáltatása műszaki totálkár esetén – az önrészesedés levonása nélkül – nem haladhatja meg a jelen záradékkal módosított biztosítási feltételek alapján megállapítható kárkori érték 70%-át.
A 14.1. a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
A biztosító a káridőpontban érvényes újkori ár alapulvé- telével nem nyújt térítést.
V. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor
A 14.2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
a) Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító a biztosítási esemény kapcsán felmerült és igazolt javítási költségeket az alábbiak szerint téríti meg:
aa) Ha a javítást Casco Light partner végezte, a biz- tosító a számlában foglalt alkatrész- és anyag árakat, valamint munkadíjakat téríti meg. A bizto- sító elsődlegesen az utángyártott, illetve bontott alkatrészek árát téríti meg, a kiskereskedelmi új alkatrész árát csak akkor, ha az adott járműtí- pushoz utángyártott vagy bontott alkatrész nem létezik vagy a kereskedelmi forgalomban nem kapható.
ab) Ha a javítást nem Casco Light partner végezte, a következő anyagköltség és munkadíj térül:
· A jármű javításához indokoltan cserélendő, illetve pótolandó alkatrészek, tartozékok ára, legfeljebb Magyarországon az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiske- reskedelmi új ár 50%-áig;
· A biztosítási esemény közvetlen következménye- ként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége összesen legfeljebb
5 000 forint értékhatárig;
· A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyag- költsége;
· A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével összefüggésben esztétikailag és műszakilag indo- kolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége, mely nem lehet magasabb, mint az AZT (Allianz Zentrum für Technik) számítási módszer1 szerint 80%-os anyagár-indexszel meghatározott fénye- zési anyagköltség (fényezési anyagár-index: az átlagos fényezőanyag ár százaléka);
· A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munka- idő-ráfordításnak 5 000 Ft nettó óradíjjal számí- tott munkadíja. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózióvédelemnél
a technológiailag indokolt időszükséglet.)
b) A jármű-azonosítók, hatósági jelzések és okmányok költségét a biztosító nem téríti meg.
A 14.7. i) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
Érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény esetén a biztosítónak a 14.2., 14.4., 14.5., 14.7. pontok alapján meg- határozott szolgáltatása – az önrészesedés levonása nél- kül – káreseményenként nem haladhatja meg a jármű jelen
záradékkal módosított általános biztosítási feltételek szerint megállapítható kárkori értékének 70%-át.
VI. A kármegelőzés költségének térítése
A 14.2.3 a) pontban meghatározott szolgáltatást a bizto- sító az alábbi eltéréssel nyújtja:
A biztosító a 14.2.3 pont szerinti, a károk megelőzésével, enyhítésével kapcsolatos költségek 50%-áig nyújt szolgál- tatást.
VII. Autómentés, szállítás, tárolás
A 14.6. pont helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költ- ségét káreseményenként összesen legfeljebb 50 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közlekedését jogszabály tiltja.
Allianz Hungária Zrt.
1 Eurotax és Audatex szolgáltató által használt számítási módszer, amely megismerhető az Eurotax honlapján (www. xxxxxxx.xx), és információ kérhető társaságunktól is.