WG–01
WG–01
Egész életre szóló, határozatlan tartamú életbiztosítás feltételei
Érvényes: 2016. augusztus 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. Az egész életre szóló, határozatlan tartamú életbiztosítás feltételei – ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában –
az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt (továbbiakban: biztosító) azon életbiztosítási szerzôdéseire érvényesek, amelyekben a szerzôdést a jelen feltételekre hivatkozva kötötték.
1.2. A jelen feltételekben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.
1.3. A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.
1.4. A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint forintban, illetve a mindenkori magyar hivatalos fizetôeszközben értendô és teljesítendô.
1.5. A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, valamint a biztosító képviselôje a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a feltételekben meghatározott egyéb nyilatkozatait a biztosító felé: személyesen, postai levélben, faxon, telefonon, Online Ügyfélszolgálaton, kivételes elôre meghatározott esetekben telefonon. Ezeken túl minden olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének és a nyilatkozattétel idôpontjának azonosítására, kivéve,
ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös formát ír elô. A biztosító a honlapján keresztül, valamint az éves értesítôiben tájékoztatja a szerzôdôt azon nyilatkozattételi csatornákról, amelyek a technika mindenkori állása szerint biztonságosak, és amelyeket a felek jogosultak igénybe venni.
1.6. A jelen feltételekben szereplô, a biztosítót terhelô írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton küldött irat is, valamint minden olyan módszer, amelyet magyar jogszabály aktuálisan írásbelinek minôsít.
2 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
2.1. Szerzôdô: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki
• a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt,
• valamely személyhez fûzôdô jogviszonya alapján a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg,
• a szerzôdés megkötésére az írásbeli ajánlatot megtette vagy a biztosító ajánlatát elfogadta, és a biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a biztosítási díjat fizeti,
• a biztosító jognyilatkozatainak címzettje,
• és a biztosítóhoz intézendô jognyilatkozatok megtételére köteles és jogosult mindaddig, amíg a biztosított a szerzôdô helyébe nem lép.
2.2. Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével, meghatározott életkor vagy idôpont elérésével, vagy más, az életében bekövetkezô ténnyel, testi épségével, egészségével stb. kapcsolatos, a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményre a biztosítási szerzôdés létrejön, és akit a biztosítási ajánlaton és ennek alapján a szerzôdésben biztosítottként megjelölnek.
2.2.1. A biztosítási szerzôdés biztosítottja lehet a szerzôdés megkötésekor a szerzôdésbe lépéskor legalább 50 és legfeljebb 69 éves azon természetes személy, akit a biztosító biztosítottként elfogad.
2.2.2. Ha a szerzôdô és a biztosított személye eltér, úgy
• a szerzôdés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges,
• a szerzôdô kötelezettsége a biztosítottat tájékoztatni a szerzôdés tartalmáról, illetve a szerzôdést érintô valamennyi változásról,
• a biztosított hozzájárulása nélkül kötött vagy módosított biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett jelölését tartalmazó része nem érvényes. Ekkor
kedvezményezettnek a biztosítottat, illetôleg örökösét kell tekinteni, aki az ily módon neki járó biztosítási összegbôl a szerzôdô félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerzôdésre fordított költségeket,
• a biztosított a szerzôdés megszüntetését kérheti, és ebben az esetben a biztosítás a biztosítási idôszak végén a visszavásárlási összeg szerzôdônek történô kifizetésével további maradékjogok nélkül megszûnik.
2.2.3. Ha a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerzôdésbe szerzôdôként bármikor beléphet.
Amennyiben ez megtörténik, úgy
• a szerzôdô fél személyében bekövetkezett változásról a biztosítottnak a biztosítót és a szerzôdôt írásbeli
nyilatkozattal értesíteni kell. Az értesítésig a biztosító az általa ismert szerzôdôvel kommunikálhat, így a biztosított belépési szándékáról szóló tájékoztatást is megküldi, jelezve azt is, hogy a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges,
• a belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át,
• a szerzôdésbe belépô biztosított köteles megtéríteni a korábbi szerzôdô félnek a szerzôdésre fordított költségeit, ideértve a biztosítási díjakat is,
• a folyó biztosítási idôszakban a szerzôdô és a biztosított az esedékes díjak befizetéséért egyetemlegesen felelôs,
• a szerzôdôváltás feltétele a korábbi kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.
WG01–SZ–1460727 1
2.2.4. Jelen biztosítási szerzôdés egy személy (biztosított) életére köthetô.
2.2.5. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerzôdés akkor, ha a biztosított a cselekvôképes-ségében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvôképtelen nagykorú személy.
2.2.6. A biztosító a szerzôdôváltást a jogszabálynak megfelelô írásbeli bejelentést követô hónap elsô napjának 0. órájától, de legkorábban a szerzôdô értesítését követô 15 napon túl veszi figyelembe. A hónap 15. napjáig beérkezett igény esetén
a következô hónap 1-jétôl, 15-ét követô beérkezés esetén egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jétôl érvényes a szerzôdôváltás.
2.2.7. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerzôdés a biztosítási idôszak végével megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzôdésbe lép.
2.3. Kedvezményezett(ek): (továbbiakban: kedvezményezett), aki(k) a biztosítási szolgáltatásra jogosult(ak).
2.3.1. Kedvezményezett lehet:
• a biztosítás szolgáltatásaira megjelölt természetes személy(ek) és/vagy gazdálkodó szervezet(ek),
• a biztosított halála esetén örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a jelölés nem volt érvényes a biztosítási esemény idôpontjában.
2.3.2. A kedvezményezett személye a biztosítóhoz intézett és beérkezett írásbeli nyilatkozattal a biztosítás tartama alatt bármikor, a szerzôdô által megváltoztatható. Ha a
biztosított és a szerzôdô személye eltér, a kedvezményezett módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Egybehangzó nyilatkozat hiányában a kedvezményezett személye nem módosul.
2.3.3. Egy biztosítási szerzôdésen belül egyidejûleg több kedvezményezett is megjelölhetô. Ebben az esetben a kedvezményezettség arányát az ajánlaton vagy a késôbbi bejelentéskor írásban egyértelmûen rögzíteni kell egész százalékonként úgy, hogy a kedvezményezettek részesedése szolgáltatásonként összesen 100% legyen.
2.3.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy gazdálkodó szervezet esetében jogutód nélkül megszûnik. Ebben az esetben kedvezményezettnek
– ha helyette más kedvezményezettet nem jelöltek meg – a biztosított, illetve a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i), örökösödésük arányában tekintendô(k).
2.3.5. A szerzôdô és a biztosított kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (visszavonhatatlan kedvezményezettjelölés). A kedvezményezett kijelölését ilyen esetben kizárólag a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszavonni. A vállalásról, illetve a jelölés módosításának elfogadásáról a biztosítót értesíteni kell.
2.4. Ügyfél: Jelen életbiztosítás keretében ügyfél a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; továbbá az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.
3. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
3.1. Biztosítási ajánlat a biztosítási szerzôdést megalapozó, minden lényeges adatot tartalmazó, a törvényes elôírások szerinti, a biztosító érvényes ajánlati nyomtatványán tett és a mindenkori díjszabásának megfelelô írásbeli vagy vele
egyenértékû dokumentum, amellyel a szerzôdô a biztosítás megkötését kezdeményezi.
3.2. Biztosítási szerzôdés a szerzôdô ajánlata, illetve annak a biztosító általi elfogadása alapján létrejövô szóbeli vagy írásbeli megállapodás, amelynek alapján a biztosító a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô, meghatározott jövôbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén szolgáltatási összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szerzôdô pedig díj fizetésére köteles.
Biztosítási szerzôdés kivételesen létrejöhet a biztosító saját maga által rendszeresített és cégszerûen aláírt ajánlata alapján is, ha azt a megkeresett, továbbiakban szerzôdônek tekinthetô személy részére a biztosító a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatással együtt, a díjszabásnak megfelelôen teszi meg és arra a szerzôdô az ajánlaton megadott határidôn belül írásban vagy szóban elfogadó választ ad.
3.3. Függelék a biztosítási szerzôdés azon része, amely tartalmazza a biztosítási szerzôdés kockázati díjának, költségeinek mértékét. A Függeléket a biztosító jogosult évente a szerzôdés szabályai szerint a következô biztosítási idôszakra módosítani, és a módosításról a szerzôdôt köteles az éves értesítôben legalább a módosítás hatálybalépése elôtt 60 nappal tájékoztatni.
3.4. Biztosítási díj a biztosító kockázatban állásának és szolgáltatásainak, a biztosító mindenkori díjszabása alapján megállapított ellenértéke, melyet a szerzôdô köteles a biztosítónak megfizetni. A biztosítási díj tartalmazza a biztosítás kockázati díját, az adminisztrációs és egyéb költségeket.
3.5. Biztosítási esemény jelen biztosítási feltételek 8. pontjában megnevezett események bekövetkezése.
3.6. Technikai kezdet a biztosítási ajánlattételt követô hónap 1-je, amely egyben az elsô biztosítási év és a díjfizetési idôszak elsô napja.
3.7. Biztosítási idôszak, biztosítási év, biztosítási évforduló – A biztosítási év a biztosítás tartamán belül 12 egymást követô hónap, a biztosítási év vége a 12. hónap utolsó napja.
A biztosítási év elsô hónapjának elsô napja a biztosítási évforduló. Egy biztosítási év egy biztosítási idôszaknak tekintendô, kivéve a rövidebb tartamú szerzôdéseket.
3.8. Belépési életkor – A szerzôdéskötéskor a biztosított életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a technikai kezdet dátumának évszámából kivonja a biztosított születésének évszámát.
3.9. Aktuális életkor – A biztosítás tartama során a biztosított aktuális életkorát úgy kell meghatározni, hogy a biztosított belépési korához hozzáadódik az eltelt teljes biztosítási évek száma.
3.10. Rendszeres biztosítási díj – A díjfizetési idôszakra esedékes, a szerzôdésben megállapított éves díj azon részlete, mely a szerzôdô által választott gyakorisággal fizetendô. A biztosítás elsô díjrészlete az ajánlattétel idôpontjában – vagy ettôl eltérô
2
megállapodás esetén a felek által meghatározott idôpontban – esedékes, míg a folytatólagos díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Bármely díjrészlet elmaradása esetén a teljes biztosítási évre járó díj követelhetô, amennyiben az adott biztosítási évben a szerzôdô a díjfizetést már megkezdte, vagy arra halasztást kapott. Amennyiben az esedékes díj csak részlegesen érkezik be, akkor a biztosító azt a szerzôdésre könyveli és a – a szabályzatnak megfelelôen – befekteti. A díjfizetés következô esedékességének idôpontja nem változik, de a kockázatviselés a részdíjjal fedezett idôtartam utolsó napjának 24 órájával szûnik meg, ha nem kerül sor díjmentesítésre. A biztosító részleges díjfizetés esetén is köteles póthatáridô kitûzésével a díjfelszólítót kiküldeni.
3.11. Pénzalap – A biztosítási szerzôdésre beérkezô díjak, a hozamok, illetve költségek, kockázati díj és maradékjogok elszámolására szolgáló nyilvántartás.
3.12. Aktuális pénzalap, a pénzalap aktuális értéke (pénzalapérték)
– A biztosítási szerzôdés során a befektetési eredménnyel módosított és a mindenkori költségekkel, kockázati díjjal és maradékjogokkal csökkentett pénzalap értéke.
3.13. Minimális pénzalap, azaz a visszavásárlás költsége
A pénzalapnak a biztosítási termék létrehozásához, a szerzôdés és az adatok kezeléséhez szükséges – a biztosító mindenkori költségeinek fedezetéül szolgáló –, a szerzôdésre lebontott legalacsonyabb értéke.
A minimális pénzalap (visszavásárlási költség) mértékét a biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.
3.14. A pénzalap készpénzértéke, azaz a visszavásárlási összeg
A pénzalap aktuális értékének (3.12. pont) és a minimális pénzalap (visszavásárlási költség) (3.13. pont) értékének különbsége.
3.15. El nem számolt terhelés – Amennyiben a pénzalapon nyilvántartott összeg nem elegendô, a biztosító megfelelô fedezet hiányában nem tudja levonni a szerzôdés költségeit és a kockázati díjakat esedékességük idôpontjában, így ezeket a még el nem számolt terheléseket nyilvántartja, és késôbbi idôpont(ok) ban vonja le. Amennyiben a pénzalapon megfelelô fedezet áll rendelkezésre vagy kifizetés történik, a biztosító követelését
a pénzalapból vagy a kifizetés elôtt álló összegbôl levonással érvényesíti. Amennyiben a pénzalapon megfelelô fedezet áll rendelkezésre, vagy kifizetés, illetve díjmentesítés történik, úgy a biztosító követelését a pénzalapból vagy a kifizetés elôtt álló összegbôl levonással érvényesíti.
3.16. A biztosítás kockázati díja – A kockázati tényezôk, a jelen feltételek alapján vállalt szolgáltatások és a biztosító kockázatban állása éves ellenértékének havi részlete, amelyet a biztosító minden hónap 1-jén levon a pénzalapból. Díjmentesített biztosítási szerzôdések esetében a biztosító kockázati díjat
nem szed be. A biztosítás kockázati díjának kezdeti mértékét a Függelék tartalmazza.
3.17. Hozam, hozamszámítás – A biztosító a biztosítási szerzôdés pénzalapjában kezelt tôkén minden hónap utolsó napján
a pénzalapban lévô összegen keletkezett hozam értékének 100%-át, de legalább évi 2% hozamot idôarányosan jóváír.
3.18. Díjfizetési tartam – Az az elôre meghatározott idôszak, melyre a biztosítási szerzôdés szerzôdôje vállalja a rendszeres biztosítási díj fizetését. Jelen biztosítási szerzôdés díjfizetési tartama azon biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor megszûnik, amely évben a biztosított a 85. életévét betölti.
3.19. Baleset – a biztosítási szerzôdés tartama alatt a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô hatás, amelynek következtében a biztosított a balesettôl számított 2 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt múlékony vagy maradandó egészségkárosodást szenved, vagy a balesettôl számított 1 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt meghal. Nem minôsülnek balesetnek, így kizártak a balesetbiztosítás kockázatviselésébôl a következô esetek:
• megemelés, rándulás,
• a fagyás, a napszúrás és a hôguta, egyéb hideg vagy meleg hôhatásból származó ártalom,
• a mérgezés, a rovarcsípés,
• az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,
• a fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség akkor sem, ha az balesettel összefüggésben következett be,
• foglalkozási ártalom.
4. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, FELMONDÁSA
4.1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét szóbeli vagy írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az ajánlat alapján az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napon belül
– legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – a biztosítási kockázatot elbírálni.
A kockázat-elbírálás eredményeként a biztosító jogosult az ajánlatot elfogadni, visszautasítani, illetve módosító javaslatot tenni.
Az ajánlattétel idôpontja:
• az ajánlatnak a biztosító képviselôje által történt átvétele,
• a szerzôdô által megbízott alkusz közvetítésével felvett biztosítási ajánlat, illetve távértékesítés esetén az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésének idôpontja.
4.2. A biztosító az ajánlat elbírálásához a szerzôdônek és a biztosítottnak az ajánlati nyomtatványon feltett valamennyi kérdésre adott válaszát figyelembe veszi.
4.3. A szerzôdés létrejön, ha a szerzôdônek – a jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában – a biztosítás tartalmára vonatkozóan, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tett ajánlatára a biztosító az
ajánlattételtôl számított 15 napon belül – egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül –
nem nyilatkozik. Az ajánlat hallgatólagos elfogadása esetén a szerzôdés az ajánlattétel napjára visszamenô hatállyal – az
ajánlattal egyezô tartalommal – a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.
4.4. Ha az így létrejött biztosítási szerzôdés lényeges kérdésben eltér a jelen feltételektôl, a biztosító a szerzôdônek
a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzôdést e feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül
nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a biztosító a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja.
3
4.5. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül elutasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítási eseményekért helytállni nem tartozik, feltéve, hogy az egyedi kockázatelbírálás szükségességére a szerzôdô figyelmét felhívta.
A biztosítási ajánlattételkor fizetett elsô biztosítási díjat az ajánlat elutasítása esetén a döntést követô 15 napon belül a biztosító kamatmentesen visszafizeti.
A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszafizetése nem jelenti a biztosító kockázatvállalását.
Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni, a kockázatviselés elbírálására nyitva álló határidô alatt a szerzôdôt 15, illetve 60 napos ajánlati kötöttség terheli. Amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, úgy az ajánlati kötöttség a biztosítót terheli.
4.6. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdô számára – minden kifizetéshez benyújtandó – fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki. Ha a kötvény tartalma a szerzôdô fél ajánlatától eltér, és ezt az eltérést a szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.
4.7. A biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondása
4.7.1. Az életbiztosítási szerzôdést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötô természetes
személy szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a biztosítási szerzôdést a biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal
– indoklás nélkül – felmondhatja. A szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követôen a biztosító köteles 30 napon belül a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen teljesített befizetésekkel elszámolni.
A szerzôdés elszámolásának feltétele a kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.
4.7.2. A 4.7.1. pontban foglalt esetben a biztosító a befizetésekkel úgy számol el, hogy azokból levonja a Függelékben feltüntetett kötvényesítési költséget (12.1.4. pont),
de visszafizeti a levont egyéb költségeket, beleértve – kockázatviselés hiánya miatt – a kockázati díjakat is.
4.7.3. A 4.7.1. pontban foglalt esetben a biztosító a szerzôdést visszamenôleges hatállyal az ajánlattétel napjára szûnteti meg. A felmondott biztosításra a biztosító szolgáltatási kötelezettséggel nem tartozik, esetleges teljesítés visszakövetelhetô.
4.7.4. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról. Nem illeti meg a felmondás joga a szerzôdôt – ha a törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik
– hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve ha a szerzôdés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.
5. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA
A biztosítás élethossziglani, azaz határozatlan tartamú, legkésôbb a biztosított halálával megszûnik.
6. KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÉGE, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
6.1. A biztosítás a szerzôdésben megjelölt idôpontban jön létre. Ha ilyen megállapodás nincs, akkor a biztosítás legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap
0. órájakor jön létre.
A létrejött szerzôdés alapján a biztosító a kockázatot a szerzôdésben megjelölt idôponttól viseli, ha ilyen idôpont nincs, akkor a kockázatviselés az elsô díj beérkezését követô napon kezdôdik.
A szerzôdô kérésére, a szerzôdô érdekében a felek írásban ettôl eltérô – korábbi – kockázatviselési idôpontban is megállapodhatnak, de ha a kockázatelbírási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító teljesíteni csak akkor köteles, ha a kockázat egyedi elbírálása alapján
a kockázatra fedezetet nyújtott volna.
6.2. A szerzôdô által fizetett biztosítási díj abban az idôpontban válik befizetetté és azzal az idôponttal kerül jóváírásra, amikor az a biztosító számlájára beérkezett. Ha a szerzôdô az elsô díjat a biztosító képviselôjének fizette, a díj legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek tekintendô, de a szerzôdô igazolhatja, hogy a díj elôbb érkezett be.
6.3. A biztosító kockázatviselése megszûnik:
a) a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálát követôen azonnal, vagy
b) a szerzôdônek a biztosítás visszavásárlására vonatkozó igénybejelentése napjának 24. órájakor, vagy
c) szerzôdôi felmondás (4.7. pont) esetén a szerzôdô írásbeli felmondásának biztosítóhoz történô beérkezését követô nap 0. órájakor, vagy
d) biztosítói felmondás (4.4. és 18.12. pont) esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy
e) a jelen feltételek 18.13. pontja szerinti módosító javaslat elutasítása esetén, vagy ha arra nem válaszol a szerzôdô, a módosító javaslat közlésétôl számított 30. nap 24. órájakor, vagy
f) díjmentesítés lehetôségének hiányában a díjfizetésre történt eredménytelen felszólítás esetén az elsô elmaradt díj esedékességi napjának 24. órájakor, vagy
g) díjmentesített szerzôdésnél a pénzalap kimerülése (a pénzalap már nem nyújt fedezetet a költségek levonására) idôpontját követô nap 0. órájakor, vagy
h) ha a biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, és a szerzôdô hozzájárulásával a szerzôdésbe szerzôdôként sem lép be, az adott biztosítási idôszak végével a visszavásárlási feltételekkel, vagy
i) ha a szerzôdô a szerzôdést rendes felmondással az elsô évi biztosítási díj teljes befizetése után bármelyik következô évforduló elôtt 30 nappal írásban a biztosítási idôszak utolsó napjára felmondja, vagy
j) a felek közös megegyezésével.
6.4. A biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszûnés esetén a teljes biztosítási idôszakra megilleti a díj. A biztosítás egyéb okból való megszûnése, vagy a következô idôszakra történt díjfizetés esetén a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése
4
véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a díjtöbbletet a pénzalapon keresztül adja vissza a biztosító. A biztosító – a megszûnést, illetve annak
tudomására jutását követô 30 napon belül – mindazon díj kamatmentes visszafizetésére köteles, amely a jelen pont szerint nem illeti meg.
6.5. A szerzôdés bármely okból történt megszûnése, illetve a kötvény tartalmának módosítását eredményezô
szerzôdésmódosítás esetén a biztosító jogosult a biztosítási kötvény visszakövetelésére. Ettôl függôvé teheti fizetési kötelezettségének teljesítését, illetve a szerzôdés módosítását is.
6.6. A biztosító a biztosítási szerzôdés megszûnésérôl írásban tájékoztatja a szerzôdôt, de ennek idôpontja, illetve elmaradása nem befolyásolja a szerzôdés megszûnését.
7. VÁRAKOZÁSI IDŐ
7.1. A biztosító jelen életbiztosításnál várakozási idôt nem alkalmaz.
8. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
8.1. A biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett xxxxxxxx halála, vagy
8.2. a biztosítottnak a biztosítás harmadik évfordulóját követôen bekövetkezô halála, vagy
8.3. a biztosítottnak a biztosítás harmadik évfordulójáig bekövetkezô halála.
8.4. biztosítási esemény idôpontja jelen szerzôdésben a halál idôpontja.
9. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
9.1. A biztosító a halál idôpontjában érvényes aktuális haláleseti biztosítási összeg és a pénzalapnak a haláleset idôpontjában aktuális értéke közül a magasabb összeget fizeti ki:
9.1.1. amennyiben a biztosított a tartam alatt bekövetkezett baleset miatt a szerzôdés harmadik évfordulóját megelôzôen meghal, vagy
9.1.2. amennyiben a biztosított a tartam harmadik évfordulóján vagy azt követôen hal meg.
9.2. A biztosító az addig befizetett biztosítási díjak fele és az aktuális pénzalapérték közül a haláleset idôpontjában magasabb összeget fizeti ki, amennyiben a biztosított a tartam harmadik évfordulója elôtt nem baleseti okból meghal.
9.3. A szolgáltatási igény esedékességének napja az a nap, amikor a biztosító kárrendezési egységéhez a biztosítási esemény bekövetkezését és idôpontját igazoló, és a kifizetéshez szükséges minden egyéb dokumentum beérkezik.
10. DÍJFIZETÉS
10.1. Jelen szerzôdés folyamatos díjfizetéssel köthetô. A biztosítás díja a szerzôdésben megállapított módon fizethetô. A
díjfizetési tartam azon biztosítási évfordulóig terjed, amelynek naptári évében a biztosított betölti a 85. életévét. Ezt követôen a díjfizetési kötelezettség megszûnik.
10.2. A szerzôdô a díjfizetés gyakoriságát és módját a szerzôdéskötéskor választja meg, választja meg, amelynek alapján a gyakoriság szerinti díj a felmerülô mindenkori költségek figyelembe-vételével kerül megállapításra.
10.3. A biztosítás évfordulóján a szerzôdônek lehetôsége van a díjfizetési gyakoriság, illetve a díjfizetési mód
megváltoztatására. Errôl a szándékáról írásban, a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen értesítenie kell a biztosítót. A módosítás közös megegyezéssel történhet. A díjfizetés gyakoriságának vagy módjának megváltoztatása a fizetendô díj változását vonhatja maga után.
11. ÉRTÉKKÖVETÉS
11.1. Értékkövetés a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történô hozzáigazítása.
11.2. A szerzôdô minden évben, a biztosítási szerzôdés évfordulóján a biztosítás kockázati biztosítási összegeit és díjait arányosan növelheti (indexálhatja) a biztosító által ajánlott mértékben.
11.3. Az ajánlott index mértékérôl, a biztosítási összegek módosításáról, az új biztosítási összegekhez tartozó biztosítási díjakról a biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási év vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.
11.4. A biztosító által ajánlott értékkövetés (index) mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított,
a tárgyévet megelôzô naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 10 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó
1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-ig kerül alkalmazásra.
A biztosító által ajánlott index szerzôdô általi elfogadása a kötvényesítési költség (12.1.4. pont) értékkövetésének kivételével nem kötelezô.
11.5. Az értékkövetés elfogadása esetén a módosított biztosítási összeget és díjat a biztosító a következôk szerint állapítja meg: az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeg és az ajánlott index szorzatával megnöveli az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeget. Ezzel egyidejûleg az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási díjat és a kötvényesítési költséget (12.1.4. pont) is megnöveli az index és az elôzô biztosítási évre vonatkozó díj szorzatával.
11.6. Amennyiben a szerzôdô a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen a biztosító indexálásra vonatkozó
javaslatát írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító a szerzôdô által elfogadottnak tekinti. Az évfordulót követôen a szerzôdô a módosított érvényes és esedékes
díjat tartozik fizetni. A visszautasítás bejelentése a szerzôdés értékkövetés nélküli fennmaradását eredményezi, a kötvényesítési költség emelése nem utasítható vissza.
12. KÖLTSÉGEK
12.1. A biztosítás tartama során levonásra kerülô költségek mértékét a jelen biztosítás Függelékének megfelelô pontjai tartalmazzák.
5
12.1.1. Fenntartási költség
A szerzôdés fenntartásához szükséges költségek fedezete, mely a befizetett díjból a biztosítási díj pénzalapba fektetését megelôzôen kerül levonásra. Mértékét a Függelék tartalmazza.
12.1.2. Visszavásárlási költség
A szerzôdés visszavásárlása esetén felmerülô költség, mely megegyezik a minimális pénzalappal, és a visszavásárlási összeg (pénzalap készpénzértéke) kifizetésekor az aktuális pénzalap értékébôl kerül levonásra. A visszavásárlási összeg nagyságát a Függelék tartalmazza.
12.1.3. Befektetési költség
A biztosító befektetési költségeinek fedezete, amely a pénzalapból minden hónap utolsó napján kerül levonásra. Mértékét a Függelék tartalmazza.
12.1.4. Kötvényesítési költség
Amennyiben a szerzôdés a jelen feltételek 4.7.1. pontja (kötvény kézhezvételétôl számított 30 napon belüli felmondás) alapján szûnik meg, úgy a befizetett díjból levonásra kerül a kötvényesítési költség. A kötvényesítési költség mértékét a Függelék tartalmazza.
12.1.5. Díjmentesítési költség
A biztosítási szerzôdés díjmentesítése esetén felmerülô költség.
12.2. Amennyiben a pénzalapon nyilvántartott összeg nem elegendô, a biztosító megfelelô fedezet hiányában nem tudja levonni a szerzôdés költségeit és a kockázati díjakat esedékességük idôpontjában, így ezeket a még el nem számolt terheléseket nyilvántartja, és késôbbi idôpont(ok)ban érvényesíti. Amennyiben a pénzalapon megfelelô fedezet áll rendelkezésre vagy kifizetés történik, a biztosító követelését a pénzalapból vagy a kifizetés elôtt álló összegbôl levonással érvényesíti.
13. A PÉNZALAP MŰKÖDÉSE, HOZAMJÓVÁÍRÁS
13.1. A biztosító a pénzalapot a beérkezett díjjal (a Függelékben és a jelen feltételekben megállapított módon és mértékben csökkentve az esedékes költségekkel) azon a napon növeli, amikor az a szerzôdésre azonosíthatóan beérkezik.
13.2. A biztosító garanciát vállal arra, hogy a jelen biztosítási szerzôdés pénzalapjának hozama minden biztosítási évben eléri a 2%-ot, illetve annak idôarányos részét. A biztosítási szerzôdés tartama alatt a technikai kamatláb megváltoztatható annyiban, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor,
ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékérôl szóló, jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.
13.3. A biztosító a biztosítási szerzôdés pénzalapjában kezelt tôkén elért, a garantált 2% hozamon felüli befektetési hozam
100%-át minden hónap utolsó napján a szerzôdésre jóváírja. Ezt követôen, a következô hónap elsô napjának 0 órájakor levonásra kerül az adott hónapban esedékes kockázati díj és fenntartási költség (12.1.1. pont).
14. VISSZAVÁSÁRLÁS
14.1. A szerzôdés 37. hónapjától – amennyiben az elsô három éves díj befizetésre került – a szerzôdô a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kérheti a szerzôdése visszavásárlását.
14.2. Visszavásárlási igény bejelentésére a biztosító erre szolgáló nyomtatványán, a szerzôdô által az ott feltüntetett valamennyi kérdés maradéktalan és egyértelmû kitöltésével, a nyilatkozat aláírásával, valamint a biztosítási kötvény benyújtásával van lehetôség.
A visszavásárlásra vonatkozó igény beérkezésének idôpontja az a nap, amelyiken a jelen pontban meghatározott nyilatkozat és a biztosítási kötvény a biztosító nyomtatványain és a szerzôdésen feltüntetett szervezeti egységéhez beérkezett. Ha a két dokumentum nem egy idôpontban érkezik, akkor a késôbbi idôpont az igény beérkezésének idôpontja.
14.3. Visszavásárláskor a 14.2. pontban meghatározott beérkezési idôpontban érvényes aktuális pénzalapjának a függelékben meghatározott százalékát fizeti ki és a szerzôdés maradékjogok nélkül megszûnik.
14.4. A visszavásárlás nem biztosítási szolgáltatás, így arra a kedvezményezettre vonatkozó szabályok nem érvényesek. A visszavásárlási összegre a szerzôdô jogosult. Amennyiben a biztosított nem azonos a szerzôdôvel, a visszavásárlásról a szerzôdô köteles tájékoztatni a biztosítottat.
14.5. A visszavásárlási igény teljesítése legkésôbb az összes szükséges okmány beérkezését követô 30. napon esedékes.
14.6. A szerzôdés visszavásárlással maradékjogok nélkül megszûnik.
14.7. Jelen biztosításra részvisszavásárlás nem igényelhetô.
15. DÍJMENTESÍTÉS, A DÍJ NEM FIZETÉSE
15.1. Ha a szerzôdô az esedékes rendszeres biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – felszólítást küld, amelyben legalább 30 napos póthatáridôt tûz ki a teljesítésre. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenôleges hatállyal megszûnik.
15.2. Díjmentesítésre alkalmas biztosítási szerzôdés
Az életbiztosítási szerzôdés díjmentesíthetô, ha az elsô 3 éves díj befizetésre került, és a tartamból 36 hónap már eltelt, valamint a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel.
15.3. Díjmentesítésre alkalmas szerzôdés esetén a biztosító a díjmentesítés során a biztosítás szerzôdésben rögzített biztosítási összegét nullára csökkenti, a biztosítást az esedékesség napjára figyelemmel a 30 napos póthatáridô utolsó napján az egyszeri díjmentesítési költség levonása után díjmentesíti. A díjmentesített szerzôdésre a díjmentesítést követô idôre a biztosító kockázati díjra nem tart igényt. Az egyszeri díjmentesítési költséget a Függelék tartalmazza.
15.4. A biztosító jogosult a – akár a szerzôdô, akár a biztosító által kezdeményezett – díjmentesítés után a Függelékben meghatározott, a díjmentesített szerzôdésekre is vonatkozó befektetési költséget a továbbiakban is levonni. A
díjmentesített szerzôdésekre is vonatkozó befektetési költség mértékét a Függelék tartalmazza.
6
15.5. A díjmentesített szerzôdés mindaddig fennmarad, míg a pénzalap értéke pozitív.
15.6. Ha a szerzôdés nem alkalmas díjmentesítésre, úgy a biztosítás maradékjog hiányában megszûnik.
15.7. Ha a szerzôdés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô fél a megszûnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja. Nem kerül sor a helyreállításra a korábban esedékessé vált és a kérelem idôpontjától esedékes biztosítási díj megfizetésének hiányában.
15.8. A szerzôdônek a díjmentesítés helyett joga van a biztosítás visszavásárlására.
15.9. Az esedékes biztosítási díj elmaradását követô kárkifizetés esetén az aktuális díjhátralékot a biztosító a szolgáltatási összegbôl – a szerzôdô tájékoztatása után – levonhatja.
16. KÖLCSÖN
Jelen biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhetô.
17. A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK
17.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.
17.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését 8 napon belül nem jelenti, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító
kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Ebben az esetben – amennyiben ez egyidejûleg nem elévült követelés – a pénzalap készpénzértéke (3.14. pont) kerül kifizetésre.
17.3. Jelen feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez és egyéb kifizetéshez a következô dokumentumok bemutatása szükséges:
• a biztosítási kötvény,
• a jogosult személyazonosságának igazolása,
• biztosítási szolgáltatásra való jogosultság igazolása,
• hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó határozat, vádirat vagy bírósági ítélet,
• biztosítási esemény tényét és idôpontját igazoló dokumentum,
• haláleseti szolgáltatás igénybevétele esetén a halál tényét, idôpontját igazoló okirat (halotti anyakönyvi kivonat), és
• a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány,
• az esemény elôzményeinek, kezdetének idôpontját, lefolyását igazoló részletes orvosi bizonyítvány,
• hagyatéki végzés vagy öröklési bizonyítvány,
• szükség szerint aktuális orvosi vizsgálat lehetôvé tétele és annak eredményét igazoló dokumentum,
• a díjbefizetés igazolása.
17.4. Baleseti biztosítási esemény esetén a fentieken túl az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:
• baleseti eseményt igazoló orvosi dokumentáció (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns kezelési lap),
• a baleset okát, körülményeit leíró nyilatkozat, jegyzôkönyv,
• nyilatkozat, orvosi dokumentum ittasságról,
• tevékenységi engedély másolata, ha a baleset valamely engedélyhez kötött tevékenységgel függ össze,
• közlekedési baleset esetén forgalmi engedély és vezetôi engedély.
17.5. A biztosító a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések
betartása, illetve a kifizetés biztonsága érdekében követelheti a szerzôdôtôl, képviselôjétôl, a biztosított-tól és a kedvezményezettektôl, jogosulttól vagy bármelyiküktôl
az eredeti bankszámlaszerzôdés és a bankszámlakivonat bemutatását, és azokról másolat leadását.
17.6 A biztosító a szolgáltatása teljesítését csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.
17.7. A szerzôdônek, a biztosítottnak, illetve a jogosultnak minden esetben joga van olyan további bizonyítékok bemutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.
17.8. A szükséges okiratok költségeit annak kell viselnie, akinek azok elfogadása érdekében áll. A biztosítót terheli minden olyan költség, amelyet a biztosítási igény
bizonyításához igazolhatóan indokolatlanul kért. A biztosítási esemény bekövetkezését annak kell igazolnia, aki a szolgáltatásra igényt tart.
17.9. A biztosítási szolgáltatás teljesítése, illetve egyéb kifizetés legkésôbb az összes szükséges okmány – esetleg orvosi vizsgálat eredményének – beérkezését követô 30. napon esedékes.
18. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
18.1. A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerzôdô
és a biztosított felelôssége ebben a vonatkozásban egyetemleges. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô és a biztosított a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdôt
és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
18.2. A biztosított, a szerzôdô és a kedvezményezett köteles a biztosító számára lehetôvé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok és körülmények ellenôrzését.
7
18.3. Amennyiben a biztosító az életkor vagy más kockázati tényezô helytelen bevallása miatt a szerzôdésre a valós kockázati biztosítási díjnál alacsonyabb díjat számított, de a szerzôdés a valós életkorral, illetve kockázati tényezôkkel a biztosítás különös feltételei szerint létrejöhetett volna, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon belül a biztosítási összegnek arra az összegre történô leszállítására, illetve a díj olyan emelésére tesz írásban javaslatot, amely a biztosítás megkötésének idôpontjában a biztosított tényleges életkora, illetve kockázati tényezôi mellett megfelelt volna. Erre a módosításra jelen biztosítási szerzôdés létrejöttétôl számított elsô 5 évben van lehetôség. Amennyiben
a szerzôdô a módosítási javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés a 30. napra a visszavásárlási összeg
kifizetésével megszûnik, feltéve, hogy erre a biztosító a szerzôdô figyelmét felhívta. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap
1-jétôl illeti meg a biztosítót.
18.4. Ha a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást – de a szerzôdés
a valós életkorral a szerzôdés feltételei szerint is létrejöhetett volna –, úgy a biztosító a díjkülönbözetet kamatmentesen visszatéríti.
18.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerzôdés nem jöhetett volna létre, a biztosító a közlési kötelezettség sértésre vonatkozó általános szabályok (18. pont) szerint jár el.
18.6. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok érvényesek (19. pont).
18.7. A szerzôdô és a biztosított a változás bekövetkezésétôl számított 8 napon belül köteles a biztosítónak
írásban bejelenteni lényeges körülmények változását, így különösen, de nem kizárólagosan a személyi adatainak (pl.: név, lakcím, foglalkozás, hobbi, sporttevékenység), továbbá a jelen feltételekben rögzített egyéb lényeges körülményeknek a megváltozását.
18.8. A szerzôdô köteles saját vagy a biztosított – jelölés esetén a kedvezményezett – megadott lakcímének, levelezési címének, székhelyének, bejelentett
e-mail címének, SMS üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerzôdésen nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának, valamint a szerzôdésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet
nyilatkozatot, vagy értesítést, (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerzôdéssel, illetve a szerzôdés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésrôl szóló értesítôt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre,
telefonszámra, a bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.
18.9. Ha a szerzôdô az elérési címeket, lehetôségeket a biztosító kérésére nem adja meg, vagy megadja, de annak változását elmulasztja bejelenteni, akkor az azonosítás költsége a szerzôdôt terheli, a szolgáltatási összegekbôl is levonhatóan.
18.10. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a biztosított szerzôdés-kötéskori tartózkodási helyének (ország) megváltoztatását az indulás ismert idôpontja elôtt 30 nappal. A biztosító a bejelentést követô 15 napon belül mérlegeli az országkockázatot, majd a kockázat vállalhatóságának feltételeirôl tájékoztatja a szerzôdôt.
18.11. Amennyiben a szerzôdô, illetve a biztosított a változás-bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok (19. pont), és a 18.3. pontban leírtak érvényesek.
18.12. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények
a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot nem vállalja – a szerzôdést a 30. napra írásban a visszavásárlási összeg kifizetésével felmondhatja. Erre a módosításra, illetve felmondásra a biztosítónak
a szerzôdéskötéstôl vagy a lényeges körülmény változására vonatkozóan elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva 5 teljes biztosítási éven belül van lehetôsége az élet- és egészségbiztosítási szolgáltatások tekintetében.
Balesetbiztosításnál a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a teljes tartam alatt mód van a szerzôdés biztosító általi módosítására, illetve felmondására.
18.13. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, úgy a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon a visszavásárlás feltételei szerint megszûnik, feltéve, hogy erre a következményre a biztosító a szerzôdôt a módosító javaslat megtételekor figyelmezteti. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap
1-jétôl illeti meg a biztosítót.
19. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
19.1. Ha az életbiztosítási szerzôdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott visszavásárlási összeget vagy a pénzalap készpénzértékét – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kifizetni. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés ilyet tartalmaz
– a biztosított örököseit illeti meg, abból a szándékos magatartást tanúsító kedvezményezett nem részesülhet.
8
19.2. A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles téríteni, ha a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy (életbiztosítás esetén a szerzôdéskötéstôl számított 2 éven belüli) öngyilkossága, öncsonkítása vagy annak kísérlete miatt következett be – függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.
19.3. A biztosító abban az esetben is mentesül a balesetbiztosítási, illetve kárbiztosítás szabályai szerint kötött egészségbiztosítási szolgáltatás teljesítése
alól, ha a bekövetkezett eseményt (balesetet, egészségkárosodást vagy betegséget) jogellenesen
• a biztosított szándékos vagy
• súlyosan gondatlan magatartása okozta.
19.4. Súlyosan gondatlan magatartás okozta balesetnek, illetve betegségnek minôsül, ha a biztosítási esemény
• a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be, vagy
• a biztosított által nem orvosi javallatra, vagy nem az elôírt adagolásban szedett altató- vagy nyugtatószer, illetve gyógyszer, kábítószer következtében áll be, vagy
• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, vagy
• engedélyhez kötött tevékenységnek a biztosított általi engedély nélküli végzése miatt, vagy
• a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be.
19.5. Amennyiben a szerzôdô vagy a biztosított közlésre, illetôleg változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem vagy csak késedelmesen tesz eleget, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól és csak a visszavásárlási összeget
– ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel
– köteles kifizetni, kivéve, ha
• a biztosított, illetve a szerzôdô bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy
• az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Életbiztosítás és az egészségbiztosítási szerzôdés esetén a közlésre vagy a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a biztosító csak abban az esetben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a szerzôdéskötéstôl, vagy
az elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva még nem telt el 5 teljes biztosítási év.
20. KOCKÁZATKIZÁRÁSOK
20.1. A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:
• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt, terápiás célú sugárkezelést,
• HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel,
• harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terror-cselekményekkel vagy zavargásokkal.
Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak
tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény.
20.2. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi
vagy vízi jármûben, országos vagy nemzetközi szervezett amatôr sportversenyeken, illetve engedély nélkül rendezett sportversenyeken való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be.
20.3. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény nem menetrendszerû kereskedelmi személyszállító repülés, hanem egyéb repülés következménye.
20.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a baleset-, és egészségbiztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel
• az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete, abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,
• a biztosított olyan balesete, betegsége, amely okozati összefüggésben áll a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a biztosító jelen biztosítására vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával, illetve korábban már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott testrészt érint;
• extrém sporttevékenység
Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs tevékenység, melyekkel összefüggésben fellépô egészségkárosodás esetén csak térítés melletti ellátást biztosít. A kizárások a kockázatviselés tartama alatti, de az ajánlattételt követôen esetlegesen késôbb extrém sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak (a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint).
20.5. Nem minôsülnek balesetnek, így kizártak a balesetbiztosítás kockázatviselésébôl a következô esetek:
• megemelés, rándulás,
• a fagyás, a napszúrás és a hôguta, egyéb hideg vagy meleg hôhatásból származó ártalom,
• a mérgezés, a rovarcsípés,
• az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete abban
9
az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,
• a fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség akkor sem, ha az balesettel összefüggésben következett be, vagy
• foglalkozási ártalom.
20.6. Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, a biztosítás különös feltételeiben rögzített biztosítási szolgáltatást nem teljesíti a biztosító. Helyette az alapbiztosítást érintô haláleseti szolgáltatás esetén a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kerül kifizetésre a kedvezményezettnek.
20.7. A biztosító a kockázatelbírálás során a kockázat egyedi mérlegelésével valamely, a fentiekben kizárt kockázat vállalhatóságáról szóló döntést is hozhat.
21. VEGYES RENDELKEZÉSEK
21.1. A szerzôdô általi 4.7. pont szerinti felmondás esetén a biztosító a befizetett díjakkal a következôképpen számol el: a befizetett díjakból levonja az aktuális kötvényesítési költséget.
21.1.1. A felmondott biztosításra a biztosító – a 4.7.2. pont szerinti elszámoláson túl – szolgáltatási kötelezettséggel csak a felmondás beérkezését követô nap 0. órájáig tartozik, de a szolgáltatásból az esedékes kockázati díjakat és költségeket is levonhatja.
21.2. A szerzôdô/biztosított a szerzôdés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 155–159. §-ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja.
21.3. A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító évente legalább egyszer tájékoztatást ad az életbiztosítási szerzôdés szolgáltatási értékérôl, aktuális visszavásárlási értékérôl és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékérôl.
21.4. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
21.5. A szerzôdô magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg, amennyiben 1 hónapnál hosszabb idôre lakcímérôl eltávozik, vagy levelezési címén a küldeményeket nem tudja átvenni. Ennek hiányában a biztosító az általa ismert utolsó címére (levelezési címére) joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
21.6. A biztosító a 2014. évi LXXXVIII. törvény 149. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (megkeresô biztosító)
– a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében
– a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más
megkeresett biztosítóhoz az e biztosító által a 24.1 pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.
21.7. A biztosítási szerzôdés legfontosabb adózási szabályait a biztosító az ajánlattétel elôtt átadott tájékoztatóban vagy annak mellékletében ismerteti. A biztosító szolgáltatásait, egyéb kifizetéseit az aktuális adókötelezettség elszámolását követôen teljesíti.
21.8. A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító évente legalább egyszer tájékoztatja a szerzôdôt az életbiztosítási szerzôdése szolgáltatási értékérôl és a pénzalap aktuális visszavásárlási összegérôl.
21.9. Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
21.10. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás
hatálybalépésének idôpontjával módosul. A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító általi felmondására.
21.11. A Biztosító függô közvetítôje a kötelezôen bemutatandó megbízása alapján jogosult biztosítási díj átvételére.
A Szerzôdô által megbízott független közvetítô a köztük fennálló megbízás alapján jogosult biztosítási díj átvételére.
21.12. Amennyiben a Szerzôdô a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkezô – többes ügynöknek fizette, a díjat – legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon
– a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerzôdô fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
22. PANASZKEZELÉS
22.1. Biztosító
1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján.
A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.
Adószám: 10389395-4-44
A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
2. Ügyfélszolgálat
Telefonszám: 06-1-477-4800
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.
10
22.2. A szerzôdô jogosult a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni. A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô
és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx- szabalyzat.html
A szerzôdô a biztosítási szerzôdése kapcsán felmerült olyan panaszával, amelyre az illetékes ügyfélszolgálaton nem kap megnyugtató választ, személyesen a Központi Ügyfélszolgálati Irodához, írásban a Panaszirodához fordulhat.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0–0.
Panasziroda címe: Aegon Magyarország
Általános Biztosító Zrt. Panasziroda 1813 Budapest, Pf.: 245.
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
Online panaszbejelentés: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx
22.3. A biztosító
• a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
• a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
• elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelô más elérhetôséget biztosítva – folyamatosan fogadja.
22.4. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerû várakozási idôn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
22.5. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító és a szerzôdô közötti telefonos kommu-nikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megôrzi. A szerzôdô kérésére a biztosító a hangfelvétel visszahallgatását lehetôvé teszi a szerzôdô részére, továbbá térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételrôl készített hitelesített jegyzôkönyvet.
22.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 22.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja.
Ha a szerzôdô a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a szerzôdônek
átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a szerzôdônek
– a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
22.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a szerzôdônek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén
a szerzôdônek – a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
22.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követô harminc napon belül megküldi a szerzôdônek.
22.9. Jogorvoslati lehetôségek
A panasz kivizsgálására, vagy a panasz teljes vagy részleges elutasítására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô be nem tartása esetén az ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:
1. Pénzügyi Békéltetô Testület:
A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet.
Székhelye: 1013 Bp. Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank
1525 Budapest, Pf.: 172.
Telefon: 00-00-000-000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.
Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.
2. Fogyasztóvédelmi eljárás:
A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén, fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
Levelezési cím:Magyar Nemzeti Bank
1534 Budapest BKKP, Pf.: 777.
Telefon: 00-00-000-000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.
A kérelem benyújtásához formanyomtatvány költségmentes megküldését kérheti az alábbi elérhetôségeken:
Telefonon: 00-0-000-0000
Postai úton: 9401 Sopron, Pf.: 22.
E-mailen: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
3. Bíróság:
Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxx.xxxxxxx.xx).
22.9. A biztosító a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 161/A. §-ában és a jelen szerzôdésben foglalt felhatalmazás alapján az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében
– a jogszabályokban foglalt vagy szerzôdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatásoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az általa kezelt élet-, baleset- és betegségbiztosítási szerzôdésekben rögzített adatok részére történô kiadása érdekében. A biztosító ezen adatokat a Bit.-ben meghatározott idôtartamon át kezeli. A szerzôdô/ biztosított/kedvezményezett a biztosító által megkeresés
útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.
11
23. ELÉVÜLÉS
A biztosításból eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 2 év elteltével elévülnek.
24. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS
24.1. Biztosítási titok: A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
24.1.1. A 24.1. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás
megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.
24.1.2. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
24.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl
és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 24.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
24.3. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
24.4. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) a 24.5. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és
a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi
jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján –
a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,
t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint
az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
24.5. A 24.4. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben
12
meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
24.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó
biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
24.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény
(a továbbiakban: Aktv.) 43/B43-/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
24.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító a 24.4. és 24.10. pontokban, a 24.3., a 24.4. pontokban és a 24.14. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
24.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a
24.4. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
24.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles
haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
• a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,
• a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.
24.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
24.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet
esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.
24.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
• a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,
• a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.
24.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:
• ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
• ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
24.15. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
24.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
• az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
• a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
• a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.
24.17. 24.16. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
24.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 24.2. pont szerinti adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
24.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 24.4. b), f ) és j) pontjai, illetve a 24.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.
24.20. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
24.21. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
13
24.22. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében
az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
24.23. E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
24.24. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
24.25. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok
24.25.1. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
24.25.2. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra
vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
24.25.3. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.
24.26. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek
24.26.1. A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA- törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás
I. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetôségvizsgálat).
24.26.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg írásban tájékoztatja
a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.
24.26.3. Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
14