géptörés biztosítás különös szabályzata (GKH-05)
géptörés biztosítás különös szabályzata (GKH-05)
A Vagyonbiztosítási Általános Szabályzatban (VBSZ-96.) leírt feltételeket az e szabályzatban foglalt különös feltételek figyelem- bevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen szabályzat alapján kötött biztosítási szerződésekre. A szerződő által a biztosító számára tett írásos ajánlat (egyéb írásos nyilatkozatokkal együtt) a biztosítási szerződés részének tekintendő. A Géptörésbiztosítási szerződés alapján a biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, melyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak. A biztosítási események és a biztosított vagyontárgyak köre záradékokkal bővít- hető és szűkíthető.
I. biztosítási események, kizárások 1., biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyaknak, vagy azok bármely részének a kockázatviselés tartamán belül, a biztosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen az alábbi okok miatt bármikor bekövetkező és előre nem látható olyan részleges, vagy teljes fizikai károsodása, mely javítást, vagy cserét tesz szükségessé.
ezek az okok lehetnek:
öntési, vagy anyaghiba, hibás tervezés, műhelyhiba, vagy telepítés, (felszerelés) közben elkövetett hiba, rossz kivitelezés, szaktudás hiánya, kezelési hiba, kazánokban vízhiány, fizikai robbanás, centrifugális erő hatására történő szétszakadás, rövidzárlat, szélvihar, vagy bármely olyan ok, mely a biztosítási szerződés- ben később nincs kizárva.
2., kizárások
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek oka közvet- lenül vagy közvetve:
a., – cserélhető szerszámok, mint pl. formák, vésett hen- gerek, használatuk és/vagy természetük következtében nagymértékben elhasználódó, vagy értékcsökkenő részek, mint pl. hőszigetelő bevonatok, zúzókalapácsok, üvegből készült tárgyak, szalagok, kötelek, drótok, gumiabroncsok,
– üzemi közegek, mint pl. kenőanyagok, üzemanyagok, katalizátorok, hűtőanyagok részleges vagy teljes károsodása,
– bármely elfolyt folyadék, fém vagy egyéb anyag, olvadék károsodása;
b., tűz, villámcsapás, vegyi robbanás (kivéve a kazánok füst- gázrobbanása) tűzoltás vagy azt követő lebontás, repülőgépek, vagy azok alkatrészei, rakománya, a biztosí- tott vagyontárgyba ütközése okozott, épületek összeom- lása, árvíz, elöntés (felhőszakadás, belvíz), földrengés, föld és kőomlás, talajsüllyedés, földcsuszamlás, üreg beomlás vagy egyéb természeti katasztrófák, lopás, betöréses
lopás, rablás vagy azok kísérlete, által előidézett részleges vagy teljes károsodása okozta;
c., amelyért jogszabály, vagy szerződés szerint egy szállító, vállalkozó, vagy javító a felelős;
d., olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a szerződő és a biztosított számára ismertek voltak, vagy ismerni kellett, függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat, vagy hiányosságokat a biztosító ismerte-e vagy nem;
e., háború, megszállás, külföldi ellenség bűnös hadviselése, (hadüzenettel vagy anélkül), lázadás, rombolás, polgár- háború, forradalom, zendülés, felkelés, sztrájk, munkás- kizárás, polgári engedetlenség, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása katonai, vagy polgári szemé- lyek által, terror csoportok, politikai szervezet nevében, vagy azzal kapcsolatban álló személyek cselekedetei, vagy az alkotmányos rend elleni szervezkedés következményei. A vagyontárgy bármely kormány által de jure, vagy bár- mely közhatalom által de facto történő elkobzása, katonai célra történő igénybevétele, rekvirálása miatt bekövet- kezett részleges, vagy teljes károsodása;
f., nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, vagy radioaktív szennyeződés;
g., folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció, (kiüregesedés) erózió, rozsda, kazánkő) következtek be;
x., bármiféle következményi kárt, vagy kárfelelősséget;
i., a jelen szerződés alapján fennálló térítési kötelezettséget meghaladó bármilyen többletköltségként áll elő;
j., mely olyan vagyontárgyban keletkezett, melyre a biz- tosítási fedezet nem terjed ki;
k., ha a termelés leállásából származó üzemszüneti veszte- ségként jelentkezik;
l., mely olyan értékcsökkenésből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja;
m., mely a megsemmisült vagyontárgy tartalék alkatrésze, tar- tozéka eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt áll elő.
A felsorolt kizárásokkal kapcsolatos bármely peres, vagy egyéb eljárás során annak bizonyítási terhe, hogy a kár biztosítási esemény következménye, a biztosítottat terheli.
0-00000-00
1
(GKH-05)
II. a kockázatviselés helye
A biztosító kockázatviselése kizárólag a kötvényben megnevezett telephelyre vonatkozik.
A nem helyhez kötött, hordozható és önjáró gépek esetében a biz- tosító Magyarország területén belül viseli a kockázatot.
III. biztosított vagyontárgyak 1., biztosított vagyontárgyak
E szerződés kizárólag a kötvényben és mellékleteiben egyértel- műen megnevezett, azonosított, üzembe helyezett gépekre érvényes, függetlenül attól, hogy a kár időpontjában működés- ben vannak, vagy állnak, tisztítás, vagy nagyjavítás céljából azokat szétszedik, a fent említett műveletek során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az áthelyezést követően újból felszerelik.
2., nem biztosítható vagyontárgyak
– prototípusok,
– üzembe nem helyezett gépek,
– számítógépek,
– légi- és vízi járművek, valamint az azokkal összeépített, vagy azokon üzemeltetett gépek, berendezések,
– műszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépi eszközök.
IV. biztosítási összeg, önrész
1., A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a biztosító egy biztosítási időszakon belüli szolgáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megál- lapításának az alapja.
2., A különös szabályzat alapján kötött szerződésben a biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép teljes pótlási értékével. A pótlási értéknek tartalmazni kell: a gép ugyanolyan fajtájú és teljesítményű, új géppel történő pótlásának költségeit, amely magában foglalja a fuvarozási költséget, az esetleges illetékeket és vámokat, valamint a gép felszerelésének költ- ségeit.
Ha a biztosítási összeg kevesebb, mint a fent meghatározott és biztosítandó összeg, a biztosító csak olyan arányban téríti meg a kárt, ahogy a biztosítási összeg aránylik a biztosítandó pótlási értékhez (alulbiztosítás).
Ha egy szerződésben több vagyontárgy van biztosítva, akkor ez a feltétel mindegyikre külön-külön vonatkozik.
3., A biztosító a szerződés évfordulójakor automatikusan módosítja a biztosítási összegeket az aktuális ágazati árindex, a biztosítási díjakat az aktuális ágazati árindex és munkabér indexváltozás- nak megfelelően.
A díjakat és biztosítási összegeket évközben is lehet módosítani, ha azt az árindexek nagymértékű és hirtelen változása indokolja.
4., Amennyiben a biztosítási összegek a biztosítás kezdetén helye- sen voltak megállapítva, valamint az évfordulón a biztosítási összegek módosításra kerültek, a biztosító nem alkalmazza az alulbiztosítás jogkövetkezményeit.
5., Az önrészesedést, – amit a biztosított minden kár esetében maga visel – vagyontárgyanként kell megállapítani. Mértéke függ a biztosított vagyontárgy típusától, értékétől, valamint a biztosított kockázattól.
V. a kockázatviselés tartama, biztosítási díj
A szerződés:
1., határozatlan tartamú (egy éves biztosítási időszakokkal)
A biztosítás éves díja a biztosított vagyontárgyak teljes biz- tosítási összege és az érvényes díjtáblázat alapján kerül meg- határozásra.
VI. a biztosító szolgáltatása 1., részleges kár
Olyan esetekben, amikor a biztosított vagyontárgy károsodása kijavítható, a biztosító megtéríti a vagyontárgy korábbi szolgál- tatási képességének helyreállításához szükséges igazolt költ- ségeket, valamint a javítások elvégzése miatt indokolt lebontás és újbóli felszerelés költségeit, valamint a javítóműhelybe történő normál fuvarozás és visszafuvarozás alapdíját, továbbá az esetleges vámokat és illetékeket, olyan mértékig, ameddig ezeket a kiadásokat a biztosítási összeg tartalmazza.
Ha a javításokat a biztosított saját maga végzi, a biztosító megtéríti a javítások tényleges költségeit: anyagokat és béreket, valamint a javítási költségre jutó arányos százalékot az általános költségek fedezésére. Alkatrészek pótlása esetén nem történik levonás az értékemelkedésre, de minden maradvány értéke a kártérítésből levonásra kerül. Ha a szabályzatban fent részletezett javítási költ- ségek megegyeznek a biztosított vagyontárgy, közvetlenül a káre- semény előtti valóságos értékével, vagy meghaladják azt, akkor a vagyontárgy teljesen megsemmisültnek tekintendő, és a kártérítés
VI. 2. pont rendelkezései alapján történik.
2., teljes kár
Olyan esetekben, amikor egy biztosított vagyontárgy teljes kárt szenved, a biztosító megtéríti a vagyontárgy közvetlenül a káre- semény időpontja előtti valóságos értékét, köztük a normál fuvar- díjat, a felszerelési, továbbá az esetleges vám, illeték költségeit, feltéve, ha a biztosítási összeg ezeket a kiadásokat tartalmazza.
A valóságos érték úgy számítandó, hogy a gép pótlási értékéből le kell vonni az értékcsökkenést. A biztosító megtéríti továbbá a tönkrement vagyontárgy lebontásának normál alapdíját. Minden maradvány értéke a kártérítési összegből levonásra kerül.
Az értékcsökkenés mértékét a vagyontárgyra jellemző élettar- tam, a működési körülmények, felújítások, a karbantartás szín- vonala és az erkölcsi kopás alapján kell meghatározni.
2
(GKH-05)
3., többletköltségek
A biztosító minden további túlóra, éjszakai munka, nyilvános ünnepnapokon végzett munka költségét, és express szállítás díját, valamint a légi szállítás díját csak akkor téríti meg, ha erről külön írásbeli megállapodás történt.
A szerződés alapján nem téríthető semmilyen módosítás, bővítés, fejlesztés, vagy nagyjavítás költsége.
4., ideiglenes javítás
A biztosító megtéríti minden ideiglenes javítás költségét, ha ezek a végső javítás részét képezik, és nem növelik a javítás összes költségét.
5., a kár kifizetése
a., A biztosító szolgáltatása a teljes kárösszeg megállapítása után 30 nappal válik esedékessé, de a biztosított a kárbe- jelentés után egy hónappal kérheti a biztosító által elismert károkra a fennálló körülmények alapján fizethető minimális összeg részkártérítésként való kifizetését.
b., A biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a szükséges számlák és bizonylatok benyújtása után kellően meg- győződött arról, hogy a biztosítási eseménnyel összefüggő javítás, vagy pótlás megtörtént.
c., Amennyiben a teljes kárt szenvedett vagyontárgyat a biz- tosított nem pótolja, a biztosító maximum a károsodott vagyontárgy valóságos értékéig nyújt kártérítést. Részkárok esetében, ha a javítást nem végzik el, a biz- tosító az alkatrész valóságos értékéig téríti meg a kárt.
6., a kárkifizetés mértéke
A kártérítés egy biztosítási időszakban és vagyontárgyanként nem lehet nagyobb, mint a kötvényben és mellékleteiben a károsodott vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési összeg egy biztosítási időszakban nem lehet nagyobb, mint a szerződésben szereplő összes vagyon- tárgy együttes biztosítási összege. A biztosítási összeg a folyó biztosítási időszakra a kifizetett kártérítési összeggel csökken.
7., az önrész alkalmazásának szabályai
A szerződésben vállalt önrészesedést a biztosított a kártérítés összegéből maga viseli. Ha egy esemény során több vagyon- tárgy károsodik, akkor a biztosított szerződésben vagyontár- gyanként meghatározott önrészesedések közül a legmagasabb önrészt viseli.
önrészesedés mértéke:
Az önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből le- vonásra kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt: alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett: alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
A 311a. és a 312a. záradék önrésze a záradék szövegében van részle- tezve.
VII. a biztosító mentesülése
Mentesül a biztosító a térítési kötelezettség alól, ha:
1., A biztosított a biztosítási esemény miatt károsodott vagyon- tárgyat annak kijavítása nélkül tovább üzemelteti és ezzel továb- bi károkat okoz.
2., A kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták a VBSZ-96.-ban meghatározott esetek szerint.
VIII. egyéb rendelkezések
1., A szerződő jogosult a biztosítási összeget évközi értékkövetés címén megnövelni.
Az évközi értékkövetés az infláció évközi hatásainak ellensúlyo- zására szolgál.