PostaHorizont egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (termékkód: 23062)
PostaHorizont egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (termékkód: 23062)
Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek
Nyomtatványszám: F 230621 10 1403
A legfontosabb tudnivalók összefoglalása
Miről szól ez az összefoglaló?
Az összefoglaló célja, hogy röviden ismertesse a PostaHorizont biztosítás leglényegesebb jellemzőit. Az összefoglaló nem része a biztosítási szerződésnek, és nem nyújt teljes körű tájékoztatást. A biztosítás részletes leírását a PostaHorizont (termékkód: 23062) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek tartalmazza.
Mi a PostaHorizont?
A PostaHorizont egy teljes életre szóló, egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, melynek célja egyszeri nagyobb összeg megtakarítása a Szerződő által választott tőkevédett vagy hozamvédett eszközalapokban.
Amennyiben a megtakarítás hossza megfelel a mindenkori adójogszabály feltételeinek, az Ön megtakarítása kamatadó- és ehomentes lehet, a haláleseti szolgáltatás pedig öröklésiilleték-mentes. A részletekről a biztosító adózási tájékoztatója nyújt felvilágosítást.
Hogyan működik a PostaHorizont szerződés?
A biztosító a termék keretében rendszeresen indít új tőkevédett vagy hozamvédett eszközalapokat rövidebb-hosszabb tartamokra. Minden tőke- vagy hozamvédett eszközalapnak van egy jegyzési időszaka, amikor Ön megkötheti a szerződését és befizetheti az egyszeri díjat, a későbbiek során pedig átválthatja pénzét az új eszközalapba. A jegyzés részleteiről, valamint az eszközalap befektetési politikájáról és a tartam végére kiígért hozamról a biztosító részletes tájékoztatást ad.
A jegyzést követően a biztosító a választott tőke- vagy hozamvédett eszközalapba fekteti az Ön pénzét, melyet az Ön számláján, befektetési egységekben tart nyilván. A biztosító lehetőség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer értékeli az eszközalapot, és kiszámítja az egy befektetési egységre jutó eszközértéket. A tőke- vagy hozamvédelmet a biztosító csak az eszközalap lejáratára ígéri; a tartam közben az eszközérték akár az induló értéknél alacsonyabb is lehet. A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőke- vagy hozamvédelmet a biztosító a befektetési politikáján keresztül nyújtja az eszközalap lejáratára. A tőkére vagy a hozamra a biztosító, illetve harmadik személy garanciát nem vállal. A biztosító a tőke- vagy a hozam megóvását a befektetési politikáján keresztül nyújtja.
Lejáratkor a hozammal növelt befektetett összeg (hozamvédett eszközalap esetén) vagy az aktuális érték, de legalább a befektetett összeg (tőkevédett eszközalap esetén) a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapba kerül, ahonnan Ön a pénzét újra befektetheti egy másik induló tőke- vagy hozamvédett eszközalapba, vagy pénzének egy részét vagy a teljes összeget kiveheti (részvisszavásárlás vagy visszavásárlás). A biztosító az eszközalap lejárata előtt levélben értesíti Xxx, és felhívja figyelmét a további teendőkre. Ha Ön a befektetés folytatása mellett dönt, akkor a pénze átkerül a választott új tőke- vagy hozamvédett eszközalapba annak indulásakor. Ha Ön nem rendelkezik befektetéséről, akkor pénze a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapban marad. Ez az alap biztonságos befektetést nyújt, az eszközalap befektetési politikája része a biztosító tájékoztatójának, amit Ön szerződéskötéskor megkap. Ebben az esetben a később induló tőke- és hozamvédett eszközalapokról a biztosító nem küld Önnek értesítést; a postahelyeken vagy a biztosító honlapján kaphat róluk információt.
Milyen szolgáltatást nyújt a PostaHorizont a Biztosított halála esetén?
◾ Amennyiben a Biztosított a jegyzési időszakban hal meg, a biztosító visszafizeti a befizetett egyszeri díjat.
◾ Ha a haláleset bejelentése a választott tőkevédett eszközalapba történt befektetés idején történik, a biztosító a haláleset bejelentésének napján aktuális visszavásárlási érték és az eszközalapba fektetett összeg közül a nagyobbat fizeti ki.
◾ Ha a haláleset bejelentése a választott hozamvédett eszközalapba történt befektetés idején történik, a biztosító a haláleset bejelentésének napján aktuális visszavásárlási érték és az aktuális hozamperiódus indulásakor az eszközalapba fektetett összegnek a hozamperiódushoz tartozó időarányos részével növelt összege közül a nagyobbat fizeti ki.
Amennyiben a befektetés egy része vagy teljes összege a haláleset bejelentésekor a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapban van befektetve, a biztosító ennek összegét fizeti ki, de legalább akkora összeget, amekkora ebbe az eszközalapba befektetésre került (csökkentve az esetleges rész-visszavásárlások összegével).
A kifizetés mindig a megjelölt Kedvezményezett(ek)nek történik, a kifizetést nem terhelik adók, közterhek és öröklési illeték sem.
Hogyan veheti ki pénzét a PostaHorizont biztosításból?
Rész-visszavásárlásra vagy a teljes befektetett összeg visszavásárlására a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapból bármikor lehetősége van a tartam során, amikor az Ön pénze ebben az eszközalapban van.
Ha Önnek a tőke- vagy hozamvédett eszközalapba történt befektetés idején van szüksége pénzére, akkor a biztosítási szerződés megszüntetésével (a biztosító által történő visszavásárlásával) van erre lehetősége. Ebben az esetben az életbiztosítási feltételek
2. számú mellékletében meghatározott visszavásárlási költséget von le a biztosító. Ez a költség a tőke- vagy hozamvédett eszközalap indulásától eltelt idő függvényében változik.
A kifizetésből a biztosító levonja a kamatadót, az ehot és az esetleges egyéb közterheket, valamint az életbiztosítási feltételek 1. számú mellékletében meghatározott kifizetési költségeket.
Hogyan léphet kapcsolatba a Posta Biztosítóval?
Munkatársaink a következő elérhetőségeken és időszakokban várják jelentkezését: Telefonon: 06 40 200 480 (hétfő 8:00-20:00, kedd-péntek 8:00-18:00).
Levélben: 1535 Budapest, Pf. 952.
E-mailben: xxxxxxx@xxx.xx, xxxx@xxx.xx
I. Ügyfél-tájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, mielőtt ajánlatot tesz a PostaHorizont életbiztosítási szerződés megkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek c. kiadványunkat, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Az abban foglaltak mindenben irányadók az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre, a Szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek részletes megismerése és átvétele után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerződés megkötésére.
Ügyfél-tájékoztatónkban tájékoztatjuk Önt a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Személyes adatok kezelése és titoktartás részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. továbbíthatja.
Legfontosabb adatok
◾ Magyar Posta Életbiztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; levélcíme: 1535 Budapest, Pf. 952, jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000, ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 40 200 480 (hétfőnként 8:00-20:00 óráig, míg egyéb munkanapokon 8:00-18:00 óráig kedvezményes helyi díjjal hívható).
◾ Magyar Posta Zrt. székhelye: 1138 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2-6. A Magyar Posta Zrt. (illetve az alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy) a PostaHorizont biztosítás közvetítése során függő biztosításközvetítőként a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. nevében jár el, a biztosításközvetítői tevékenység során okozott szakmai károkért a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. áll helyt. A Magyar Posta Zrt. biztosításközvetítőként és postai szolgáltatóként jogosult a biztosítási díjat átvenni, továbbá az Ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. Nem jogosult azonban a biztosítótól Ügyfélnek járó összeget előzetesen átvenni, valamint a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni. A Magyar Posta Zrt. közvetlen részesedéssel rendelkezik a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben. Más biztosítóban, biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel nem rendelkezik.
Felügyeleti szerv
Panaszügyintézés
Amennyiben panaszára a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Minőségbiztosítási osztályától nem kapott kielégítő választ, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 102.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, jogában áll bírósági utat igénybe venni.
Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog
Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes, a felmondást pedig - ha nem személyesen nyújtja be - javasoljuk, hogy ajánlott levélben juttassa el társaságunk részére. Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. tudomására jut. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.
Jogszabályok
A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.), valamint a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv.). Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadók, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.
II. PostaHorizont életbiztosítási feltételek
1. A biztosítási szerződés létrejötte, alanyai
1.1. Ellenkező kikötés hiányában a jelen életbiztosítási feltételek irányadóak a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) PostaHorizont életbiztosítási szerződéseire. A jelen életbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
1.2. Az életbiztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Szerződő írásban ajánlatot tegyen a biztosítónak. Az ajánlatot a biztosító elutasíthatja. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.
1.3. Az életbiztosítási szerződés a Szerződő és a biztosító kölcsönös írásbeli megállapodásával jön létre.
1.4. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító nyomtatványán és díjszabása szerint a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában tették. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító (képviselője) részére történő átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.
1.5. A biztosító a neki befizetett díj ellenében vállalja az életbiztosítási kockázatot.
1.6. A Szerződő az a személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és a biztosítási díj fizetését vállalja.
1.7. A Biztosított az a személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön. Amennyiben a Szerződő nem azonos a Biztosítottal, a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges a szerződés megkötéséhez és módosításához. Ha a Biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges.
1.8. A biztosítási szerződés Kedvezményezettje az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. Kedvezményezettként több személy is megnevezhető. A kedvezményezés a biztosítási tartam alatt írásbeli nyilatkozattal megváltoztatható. Ha a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a Kedvezményezett jelöléséhez és módosításához a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A Biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a Kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis, ilyen esetben Kedvezményezettnek a Biztosított örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a Szerződő költekezéseit, beleértve a kifizetett biztosítási díjakat, köteles megtéríteni. A Kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása csak akkor lép hatályba, amikor a Szerződő és a Biztosított biztosítónak címzett erre vonatkozó írásbeli nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy, vagy amennyiben Kedvezményezettet a szerződésben nem jelöltek, vagy a Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, akkor a Biztosított örököse.
2. A biztosító kockázatviselésének kezdete
2.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete (egyúttal a biztosítás technikai kezdete) a biztosítási ajánlat aláírását követő hónap elseje.
2.2. A kockázatviselés megkezdésének feltétele, hogy a Szerződő a szerződés egyszeri díját a biztosítónak megfizesse, továbbá, hogy a biztosítási szerződés létrejöjjön.
2.3. Ha a Szerződő az egyszeri díjat a szerződés létrejötte előtt fizeti meg, ezt az összeget a szerződés létrejöttéig a biztosító díjelőlegként kezeli. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett egyszeri díjat a Szerződőnek 15 napon belül visszafizeti.
2.4. A szerződés nem jön létre, ha az ajánlat és az egyszeri díjnak megfelelő díjelőleg legkésőbb a jegyzési időszak záró dátumát követő második munkanapon a biztosító számlájára nem érkezik be. Ebben az esetben a biztosító az ajánlatot elutasítja, és a befizetett díjelőleget a Szerződőnek visszafizeti.
3. Értelmező rendelkezések
3.1. Biztosítás technikai kezdete: a biztosítási ajánlaton megjelölt nap, amely az ajánlat keltét követő hónap első napja.
3.2. Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.
3.3. Biztosítási év: az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.
3.4. Belépési kor: a Biztosított személy életkora a biztosítási szerződés kezdetén; a biztosítás technikai kezdetének évszáma és a Biztosított születési évének különbsége.
3.5. Biztosított aktuális kora: a biztosítás kezdetén a belépési kor, és a biztosítás tartama alatt a Biztosított életkora minden biztosítási évfordulón eggyel nő.
3.6. Baleset: a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő, külső hatás, melynek során a Biztosított anatómiai károsodást szenved. Nem minősül balesetnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet, valamint a balesettel közvetlen összefüggésbe nem hozható:
◾ bakteriális vagy vírusfertőzések,
◾ foglalkozási betegség (ártalom),
◾ megfagyás, napszúrás, hőguta,
◾ a Biztosított fegyveres szolgálata során a fegyverviselésével, fegyverhasználatával és ezekkel összefüggésben álló események.
3.7. Közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként szenved balesetet. Jármű alatt az "1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól" jogszabályban foglaltakat kell érteni. Nem minősül közlekedési balesetnek:
◾ a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,
◾ a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,
◾ a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.
3.8. Eszközalap: a biztosítás díjának befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállomány. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában és a befektetések kockázatában térnek el egymástól. Az egyes eszközalapok befektetési irányelveit a PostaHorizont befektetési egységekhez kötött életbiztosítás eszközalapjainak befektetési politikája ismerteti. Az eszközalap befektetési politikája határozza meg, hogy az eszközalap tőkevédettnek vagy hozamvédettnek minősül. Minden PostaHorizont szerződés egy tőke- vagy hozamvédett eszközalap választásával indul; a biztosító a szerződés tartama alatt további tőke- vagy hozamvédett eszközalapokat indít. A biztosítónak jogában áll:
◾ új eszközalapokat létrehozni,
◾ az eszközalapok befektetési politikáját változtatni, illetve
◾ eszközalapokat megszüntetni.
3.9. Tőkevédett Pénzpiaci eszközalap: ezt az eszközalapot a biztosító abból a célból hozta létre, hogy a választott tőke- vagy hozamvédett eszközalapok lejáratakor a lejáró eszközalapból a Szerződő befektetési egységeit ebben helyezze el mindaddig, amíg a Szerződő nem rendelkezik befektetéséről. A Tőkevédett Pénzpiaci eszközalap szolgál továbbá a választott hozamvédett eszközalap esetében arra is, hogy a hozamperiódusok végén a hozamokat ebbe átváltsa a biztosító. Mivel a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapnak nincs lejárata, ezért a tőkevédelem a befektetési politikán keresztül folyamatosan érvényesül.
3.10. Jegyzési időszak (ajánlattételi időszak): a szerződéskötésre vonatkozó ajánlat megtételére, valamint a következő induló eszközalapba történő átváltási nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló időszak. A biztosító fenntartja a jogot, hogy a jegyzési időszakot az előre meghatározott dátumnál korábban vagy később zárja le.
3.11. Befektetési egység: a befektetési eszközalap befektetéseiben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.
3.12. Értékelési nap: az a nap, amikor a biztosító a befektetési egységek aktuális napi egy egységre jutó eszközértékét meghatározza.
3.13. Szerződő számlája: a biztosító által létrehozott elkülönített számla, melyen a Szerződő befektetési egységeit a biztosító nyilvántartja.
3.14. Díjjóváírás: a befizetett biztosítási díj befektetési egységekben történő jóváírása a Szerződő számláján.
3.15. Befektetési egységek aktuális értéke: a Szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek számának és aktuális napi egy egységre jutó eszközértékének szorzata.
3.16. Átváltás: a befektetési egységek átváltása a biztosító egyik eszközalapjából a biztosító másik eszközalapjába.
3.17. Tranzakció: a Szerződő írásos kérelmére történő, a befektetéshez kapcsolódó esemény, mint pl. díjjóváírás, átváltás és rész-, vagy teljes visszavásárlás.
3.18. Tőkevédelem: a mindenkori választott tőkevédett eszközalap esetén a biztosító kizárólag a befektetési politikáján keresztül ígéretet tesz a tőke megóvására az eszközalap lejáratára. A tőkére a biztosító, illetve harmadik személy garanciát nem vállal. A tőkevédelmet az adott eszközalap befektetési politikája határozza meg.
3.19. Hozamvédelem: a mindenkori választott hozamvédett eszközalap esetén a biztosító az eszközalap lejáratára ígéretet tesz a hozamra. A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőkére és a hozamra vonatkozó ígéretet a biztosító kizárólag a befektetési politikáján keresztül nyújtja. A tőkére és a hozamra a biztosító, illetve harmadik személy garanciát nem vállal. A hozamvédelmet az adott eszközalap befektetési politikája határozza meg.
3.20. Hozamperiódus: hozamvédett eszközalap esetén a biztosító az eszközalap tartamán belül több hozamperiódust is meghatározhat. A hozamperiódusok tartamát és a hozamok mértékét és/vagy számításának alapját a biztosító az eszközalap indulása előtt, a választott hozamvédett eszközalap befektetési politikájában hirdeti meg. A hozamra vonatkozó ígéretét a biztosító úgy is teljesítheti, hogy a hozamperiódusok végén ír jóvá hozamot a Szerződő számára. A biztosító az így jóváírt hozamot a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapba váltja át, ahonnan a Szerződő részvisszavásárlást kezdeményezhet.
3.21. A Szerződő által a tőke- vagy hozamvédett eszközalapba befektetett összegből a hozamvédett eszközalap indulásának napján a biztosító a tőke- vagy hozamvédett eszközalap tartamának megfelelően évi 3% összeget von el kockázati díjra és költségei fedezetére. A költségekre és a kockázati díjra elvont összeg nem módosítja a kiígért hozam mértékét.
3.22. Eszközalap kezelési díj: az eszközalapot terhelő minden olyan költség, illetve kötelezettség, amely az adott alap eszközeinek megvásárlása, eladása, kezelése, értékelése, fenntartása, biztosítása során közvetlenül felmerül. Amennyiben a biztosító eszközalap kezelési díjat von le egy eszközalapból, annak mértékét az aktuális 1. számú melléklet tartalmazza. Az eszközalap kezelési díj időarányos része naponta kerül az eszközalapból levonásra.
3.23. Kifizetési költségek: a biztosítási szolgáltatásokból levont kifizetési költségeket a biztosító jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletben szabályozza. A melléklet tartalma a biztosítás tartama alatt minden év június 1-jén változhat az infláció mértékének függvényében. A költségek növeléséhez használt index a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári évre vonatkozó, tárgyév január 31-én érvényes fogyasztói árindex alapján kerül meghatározásra, annak maximum 120%-ában. Amennyiben a megelőző évben vagy években nem került sor a költségek növelésére, a biztosítónak jogában áll az előző év, évek kumulált inflációjának függvényében a költségeket növelni. A költségek változásáról a biztosító a Szerződőt a hatálybalépés előtt legalább 60 nappal írásban tájékoztatja.
4. A biztosítás tartama
A biztosítás teljes életre szól.
5. A Biztosított életkora
A Biztosított belépési kora 18-88 év.
6. Biztosítási események
A Biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező
◾ halála,
◾ baleseti eredetű halála,
◾ közlekedési baleseti eredetű halála.
Baleseti / közlekedési baleseti eredetű halál: a Biztosítottnak az életbiztosítás kockázatviselési tartama alatt bekövetkezett balesete / közlekedési balesete következtében a baleset / közlekedési baleset napjától számított egy éven belüli halála.
7. A biztosítási szolgáltatás
7.1. A biztosító a Biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett és a jegyzési időszakban bejelentett halála esetén visszafizeti a befizetett egyszeri díjat.
7.2. A biztosító a Biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála esetén, amennyiben a haláleset bejelentése a választott tőkevédett eszközalap tartama alatt történik, akkor az alábbi szolgáltatások közül a nagyobbat nyújtja:
◾ a választott tőkevédett eszközalap indulásakor a Szerződő által az eszközalapba fektetett összeget, vagy
◾ a szerződésnek a haláleset bejelentésének napján aktuális visszavásárlási értékét.
7.3. A biztosító a Biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála esetén, amennyiben a haláleset bejelentése a választott hozamvédett eszközalap tartama alatt történik, akkor az alábbi szolgáltatások közül a nagyobbat nyújtja:
◾ a szerződésnek a haláleset bejelentésének napján aktuális visszavásárlási értékét, vagy
◾ a haláleset bejelentésének napján aktuális hozamperiódus indulásakor a Szerződő által az eszközalapba fektetett összegnek az aktuális hozamperiódushoz tartozó hozam időarányos részével növelt értékét.
7.4. Amennyiben a Biztosított halálának bejelentése időpontjában a Szerződő teljes befektetése vagy annak egy része a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapban van, akkor a biztosító kifizeti a szerződés Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapban lévő befektetési egységeinek aktuális eszközértékét is, de legalább a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapba fektetett összeget.
7.5. Baleseti eredetű halál biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító további 300 000 Ft-ot szolgáltat.
7.6. A Biztosított közlekedési balesetből eredő halála esetén a biztosító a fenti összegeken kívül a jelen életbiztosítási feltételek
1. számú mellékletében meghatározott közlekedési baleseti eredetű haláleseti összeget is kifizeti, amennyiben a szerződés az ott meghatározott - a biztosítási díj nagyságára vonatkozó - feltételeknek a szerződéskötéskor megfelel.
8. A biztosítás díja
8.1. A biztosítás díja egyszeri díj. Az egyszeri díj a biztosítás megkötésekor esedékes. A minimális egyszeri díj összegét a jelen életbiztosítási feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.
9. Eszközalapok
9.1. Az eszközalap befektetési egységekből áll, amely egységek az eszközalap befektetett eszközeiben való arányos részesedést testesítenek meg.
9.2. Az eszközalap célja a befektetett eszközök értékének hosszú távú növelése. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a befektetett egységek értéke növekedhet vagy csökkenhet. A befektetési egységek értékének változásából eredő kockázatot a választott tőke- vagy hozamvédett eszközalap esetén az eszközalap lejáratáig, illetve a befektetési politikában leírt egyéb kockázatokat végig a Szerződő viseli. Az egyes eszközalapok a befektetett eszközökben, azok várható hozamában és a befektetés kockázatában különböznek egymástól.
9.3. A biztosítónak jogában áll eszközalapokat létrehozni és megszüntetni (a megszüntetés alól kivételt képeznek a hozamvédett eszközalapok). Eszközalap megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha az eszközalap értéke nem elégséges a gazdaságos üzemeltetéshez. A biztosító a Szerződőt legalább 60 nappal az eszközalap tervezett megszüntetése előtt írásban értesíti, és felajánlja a megszűnő eszközalap egységeinek a biztosító által meghatározott, a termékhez kapcsolt működő eszközalap befektetési egységeire való költségmentes átváltását. Amennyiben a Szerződő az értesítés kézhezvételétől számított
30 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító a Szerződő befektetéseit a biztosító által meghatározott eszközalapba, a megszüntetés napján érvényes eszközértéken váltja át. Az induló eszközalapokról a postahelyeken és a biztosító honlapján tájékozódhatnak az Ügyfelek. A lejáró eszközalappal rendelkező Szerződőket a biztosító levélben is tájékoztatja.
9.4. A biztosító a PostaHorizont termékhez hozam- és/vagy tőkevédett eszközalapokat indít.
9.5. A biztosító a PostaHorizont termékhez kapcsolódóan Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapot működtet.
9.6. A választott eszközalap lejáratakor a biztosító a Szerződő befektetését a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapban helyezi el. A Szerződőnek lehetősége van a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapból a befektetéseinek rész-visszavásárlására, a választott hozam- és/vagy tőkevédett eszközalap lejáratakor átváltásra vagy teljes visszavásárlásra.
9.7. Ha egy választott hozamvédett eszközalap esetében a biztosító több hozamperiódust határoz meg a befektetési politikában, akkor az egyes hozamperiódusok lejáratakor a befektetési politikában az arra a hozamperiódusra meghatározott hozamot a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapba átváltja. A Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapból a Szerződő részvisszavásárlást kérhet.
9.8. A választott tőke- vagy hozamvédett eszközalap lejárata előtt a biztosító írásban tájékoztatja a hatályban lévő szerződések Szerződőit a lejáratról.
9.9. Amennyiben a Szerződő új tőke- vagy hozamvédett eszközlapba kívánja átváltani a befektetését, akkor a Szerződő ez irányú írásbeli nyilatkozatának legkésőbb az új tőke- vagy hozamvédett eszközalap jegyzési időszakának végéig a biztosítóhoz meg kell érkeznie. Az írásos nyilatkozatban a Szerződőnek rendelkeznie kell arról is, hogy a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapban lévő befektetéseit is szeretné-e átváltani az új választott tőke- vagy hozamvédett eszközalapba. A jegyzési időszak vége után beérkező nyilatkozat esetén a biztosító az átváltást nem tudja teljesíteni.
10. Az eszközalapok értékelése
10.1. A biztosító az eszközalapokat rendszeresen, lehetőség szerint minden munkanapon, de legalább naptári hetenként egy napon értékeli, hogy a befektetési egységek napi eszközértékét meghatározza.
10.2. Az eszközalapok elindításakor a biztosító határozza meg a befektetési egységek értékét.
10.3. A biztosító 5 tizedes jegy pontossággal tartja nyilván egy befektetési egység értékét és a Szerződő számláján lévő egységek darabszámát.
11. Eszközalapok felfüggesztése
11.1. A biztosító az Ügyfelek érdekében a PostaHorizont befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggesztheti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben nem likvid (értsd: nem forgalomképes) eszközzé váltak. Amint a biztosító tudomást szerez a fenti információról, az eszközalap felfüggesztését haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.
11.2. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt az Ügyfeleknek a felfüggesztett eszközalapot érintő rendelkezései (így különösen átváltás, rész- vagy teljes visszavásárlás) a biztosító által nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi Szerződő részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket a rendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a Szerződő az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan rendelkezést adó Szerződők számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad a rendelkezésükkel kapcsolatban.
11.3. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződés teljes visszavásárlása esetén a biztosító a Szerződő számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül - amennyiben a 11.6. pontban írt feltétel nem áll fenn - köteles a Szerződő számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.
11.4. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatás teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a Szerződő számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap- felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti. A felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban Biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesített haláleseti szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a 11.6. pontban írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a 11.6. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.
11.5. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejáratát legalább
15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:
◾ az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejáratát követően;
◾ az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy
◾ amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
11.6. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 11.5. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben nem likvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és a Szerződőkkel - a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével - elszámol.
11.7. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító - a Szerződők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében - a nem likviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, likvid (értsd: forgalomképes) eszközeit szétválasztja (értsd: az eszközalapot likvid és nem likvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak nem likviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a likvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként működik tovább.
11.8. A szétválasztás esetében a nem likviddé vált eszközöket a biztosító elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként tartja nyilván, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés a 11.1.-11.6. pontban leírtak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit Szerződőnként olyan arányban kell a likvid és nem likvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt a likvid és nem
likvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a biztosító tájékoztatási kötelezettsége kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.
12. A Szerződő számlája, a díj jóváírása
12.1. A Szerződő által megfizetett egyszeri díj a mindenkori jegyzési időszak alatt meghatározott számlára kerül. A Szerződő számláján a díj jóváírására legkésőbb a díjnak a biztosító számlájára beazonosítható módon (név, cím, szerződésszám) való beérkezését követő második napon kerül sor.
12.2. A Szerződő által átváltott összeg a tőke- vagy hozamvédett eszközalap lejárata után a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapba kerül és a szerződő által választott új tőke- vagy hozamvédett eszközalapba, annak indulásának napján kerül átváltásra.
13. A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnik:
◾ a Biztosított halála esetén,
◾ a biztosítás felmondása esetén,
◾ a biztosítás visszavásárlása esetén.
14. A Szerződő felmondási joga
14.1. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási szerződés létrejöttéről.
14.2. A biztosító a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatójában köteles a szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy Szerződőt tájékoztatni, hogy az életbiztosítási szerződést a tájékoztató kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal, indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja. A Szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető 30 napos felmondási jogról.
14.3. A Szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.
14.4. 30 napon belüli felmondás esetén a biztosító levonja a Szerződő által befizetett egyszeri díjból a jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletében meghatározott, a szerződés létrejöttével kapcsolatosan felmerült adminisztrációs költséget, valamint a kifizetési költséget.
15. Visszavásárlás
15.1. Az életbiztosítási szerződés az első választott tőke- vagy hozamvédett eszközalap indulása és a 14.2. pontban meghatározott felmondási idő eltelte után rendelkezik visszavásárlási értékkel.
15.2. Az első választott tőke- vagy hozamvédett eszközalap visszavásárlási értékeiről szóló tájékoztató táblázatot a jelen életbiztosítási feltételek 2. számú melléklete tartalmazza; minden további választott eszközalap esetén a Szerződő az adott eszközalap befektetési politikájával együtt kapja meg annak visszavásárlási értékeiről szóló tájékoztató táblázatot.
15.3. A visszavásárlási összeg kiszámítása a hiánytalan írásos visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő, de legkésőbb a hatodik napon érvényes befektetési egység értéken történik.
15.4. A biztosító a választott tőke- vagy hozamvédett eszközalap befektetési egységeinek a jelen életbiztosítási feltételek 2. számú mellékletében található visszavásárlási táblázatban meghatározott százalékát, valamint a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapban nyilvántartott befektetési egységek 100%-át fizeti ki, amelyből levonja a mindenkori adójogszabályok alapján a kamatadót, ehot, esetleges egyéb közterheket, valamint a jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletében meghatározott kifizetési költséget
16. Részvisszavásárlás
16.1. A Szerződő a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapban lévő egységek terhére részvisszavásárlást kérhet.
16.2. A részvisszavásárlás minimális összegét a jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú melléklete tartalmazza.
16.3. A biztosító legkésőbb az írásos rész-visszavásárlási igény beérkezését követő 15. napon belül köteles a rész-visszavásárlási összeget kifizetni.
16.4. Amennyiben a Szerződő minden megtakarítása a Tőkevédett Pénzpiaci eszközalapban van, akkor részvisszavásárlás esetén az eszközalapban maradó összegnek el kell érnie a jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletében meghatározott mindenkori minimális díjat.
16.5. A biztosító a rész-visszavásárláskor költséget számít fel, melynek mértékét a jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú melléklete tartalmazza, és levonja a mindenkori adójogszabályok alapján a kamatadót, ehot, esetleges egyéb közterheket, valamint a jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletében meghatározott kifizetési költséget.
17. Tájékoztatás a szerződés legfontosabb adatairól
17.1. A biztosító a szerződés tartama alatt évente egyszer számlaegyenleg-értesítőt küld a Szerződő számlájáról a mindenkori jogszabályoknak megfelelően.
17.2. A biztosító napi tájékozódási lehetőséget biztosít a Szerződőnek az eszközalapok befektetési egységeinek értékeiről és befektetésének elhelyezéséről ügyfélszolgálati telefonszámán és honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx). A biztosító a Szerződő írásbeli kérésére extra egyenlegértesítőt küld.
17.3. Amennyiben a Biztosított halála a szerződés technikai kezdete előtt következik be, akkor a biztosító visszafizeti a befizetett egyszeri díjat az örökösöknek.
18. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
18.1. A Szerződő és a Biztosított köteles a szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt írásban közölni a biztosítóval, amelyeket ismer vagy ismernie kell.
18.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
18.3. A közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezettség a Szerződőt és a Biztosítottat egyaránt terheli.
18.4. A Szerződő köteles a szerződés tartama alatt a Szerződő, Biztosított, Kedvezményezettek adataiban (lakcím, személyi adatok) bekövetkező változásokat 8 munkanapon belül írásban bejelenteni.
18.5. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő bizonyítja, hogy:
◾ a biztosító az elhallgatott, be nem jelentett körülményt ismerte,
◾ a közlés elmaradása sem a Szerződőnek, sem a Biztosítottnak nem róható fel,
◾ a Biztosított időközben elhunyt, és az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően közölt körülményt a biztosító ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében,
◾ a biztosítási szerződés megkötése óta már eltelt 5 év.
19. A biztosítási esemény bejelentése
19.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül kell írásban a biztosítónak bejelenteni.
19.2. A bejelentési határidő elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
20. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok
20.1. A Biztosított halála esetén a biztosító a következő okmányok benyújtását, illetve bemutatását kéri:
◾ biztosítási szerződés (eredeti Ügyfélpéldány),
◾ kárbejelentő,
◾ halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv,
◾ az elhunytat utolsóként kezelő orvostól származó részletes orvosi bizonyítvány, vagy - ha ilyen kezelésre nem került sor - más olyan orvosi vagy hatósági bizonyítvány, mely tartalmazza a halál okát, valamint a Biztosított halálát okozó betegség kezdetének időpontját és lefolyását, illetőleg a halál körülményeit,
◾ külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített magyar fordítása,
◾ halottvizsgálati bizonyítvány,
◾ háziorvosi igazolás, mely tartalmazza a halált okozó betegségek diagnosztizálásának pontos időpontját,
◾ a Kedvezményezett jogosultságának igazolására alkalmas iratok, amennyiben nem jelöltek Kedvezményezettet vagy érvénytelen a Kedvezményezett jelölése,
- jogerős hagyatékátadó végzés / öröklési bizonyítvány,
- jogerős gyámhatósági határozat,
◾ a Kedvezményezett személyazonosságának igazolására alkalmas iratok:
- személyazonosító igazolvány (az érvényességet igazoló rész is) és
- lakcímkártya
◾ a Kedvezményezett sajátkezű aláírással ellátott nyilatkozata a kifizetésre vonatkozóan,
◾ utolsó díjfizetést igazoló bizonylat (kétség esetén),
◾ hatósági (szabálysértési vagy büntető) eljárás indulása esetén az eljárást lezáró határozat, ezen határozat rendelkezésére állásának hiánya azonban a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.
20.2. A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja. A biztosító szolgáltatásának feltétele lehet, hogy a Kedvezményezett, amennyiben a mindenkori hatályos jogszabályok lehetővé teszik:
◾ felmentse az érintett orvosokat, az egészségügyi intézményeket és hatóságokat titoktartási kötelezettségük alól a biztosítóval szemben, annak érdekében, hogy a biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggő információkat az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól - akik, illetve amelyek a Biztosítottat kezelték, vizsgálták - a kért felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat beszerezze, illetve
◾ járuljon hozzá, hogy a Biztosított tisztázatlan halála esetén a holttestet a biztosító megvizsgáltassa, szükség szerint a boncolását és exhumálását elvégeztesse.
20.3. A biztosító részvisszavásárlás vagy a szerződés visszavásárlása esetén a következő iratok biztosítóhoz történő bemutatását/ benyújtását kéri:
◾ biztosítási szerződés (eredeti Ügyfélpéldány),
◾ a Szerződő személyazonosságának igazolására alkalmas iratok:
- személyazonosító igazolvány (az érvényességet igazoló rész is) és
- lakcímkártya,
◾ díjfizetést igazoló bizonylat (kétség esetén),
◾ írásos rész-visszavásárlási vagy visszavásárlási kérelem, amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye eltér, akkor azt mindkét félnek alá kell írnia.
21. A szolgáltatás kifizetése
21.1. A biztosító teljesítése valamennyi, a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges okmánynak a biztosítóhoz való beérkezése után legkésőbb 15 napon belül történik.
21.2. Késedelmes kifizetés esetén az esedékes biztosítási összeg után a biztosító a törvényben előírt késedelmi kamatot fizeti.
22. A biztosító mentesülése
22.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha bizonyítja, hogy a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeget az örökösöknek fizeti meg, és a Kedvezményezett abból nem részesülhet.
22.2. A biztosító nem fizeti ki a baleseti és közlekedési baleseti haláleseti összeget, mennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a Biztosított jogellenes, súlyosan gondatlan magatartása okozta. Jogellenes, súlyosan gondatlan magatartás alatt a következőket kell érteni:
◾ ittas (0,8 ezrelék véralkoholszint vagy a felett), és/vagy
◾ kábítószer alkalmazásának hatása alatti állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkező biztosítási esemény, vagy
◾ a vezetői engedéllyel nem rendelkező Biztosított járművezetése közben bekövetkező biztosítási esemény.
23. Kizárások
23.1. A biztosító az alábbiakkal kapcsolatosan bekövetkező biztosítási eseményeket kizárja kockázatviselési köréből:
◾ háborús, polgárháborús események, felkelés, zavargás, lázadás,
◾ radioaktív vagy ionizáló sugárzás (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést),
◾ nukleáris energia folytán bekövetkezett balesetek,
◾ terrorcselekmények,
◾ az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek, ha azok a Biztosított alkohol, kábítószer vagy gyógyszerek miatti lényeges korlátozottsága miatt következtek be.
23.2. Amennyiben a fentiek valamelyike teljesül, a biztosítási összeg helyett a visszavásárlási érték kerül kifizetésre.
23.3. Nem minősülnek balesetnek, ezért a baleseti és közlekedési baleseti halál összege nem kerül kifizetésre a balesettel közvetlen összefüggésbe nem hozható:
◾ bakteriális vagy vírusfertőzések,
◾ foglalkozási betegség (ártalom),
◾ megfagyás, napszúrás, hőguta,
◾ a Biztosított fegyveres szolgálata során, a fegyverviseléssel, fegyverhasználattal és ezekkel összefüggésben álló események esetén.
24. A biztosítás elévülése
A biztosításból eredő igények az esedékességtől számított két év alatt elévülnek.
III. Személyes adatok kezelése és titoktartás (2003. évi LX. törvény alapján)
A személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartása mellett:
A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a Szerződőnek (Biztosítottnak) az ajánlaton, illetve a biztosítási szerződésben rögzített személyes adatait (a továbbiakban: "személyes adatok"). A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153-161.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A Szerződő (Biztosított) a személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírásával kifejezetten hozzájárul.
"153. § Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
154. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a
k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a 156. §-ban, a 158. §-ban és a
159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
157/A. §A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
158. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
159. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
160. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a
154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
161. § (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja."