ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁS- PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS TERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSE

A Partnerségi Megállapodás (PM) szerződés a Tagállam és az EU között a támogatások célba juttatását illetően. Ezt követi a Tagállam (Irányító Hatóság) és a hazai pályázó (leendő támogatott) közötti, pályázati dokumentáció alapján létrejött pályázati felhívást követő támogatási szerződés.

Véleményünket és javaslatainkat dőlt, kék betűvel, behúzással adjuk meg a Position Paper azaz a „Bizottság Szolgálatainak álláspontja Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodása és programjai előrehaladásáról” című dokumentum és az Alapok (főként az EMVA) rendeletei alapján. Feketével jelöljük az eredeti szövegekből vett részleteket, melyeket a jobb érthetőség érdekében közlünk, illetve a szakmai alátámasztást szolgáló egyéb szövegrészeket.

Kérjük mindenek előtt, hogy a PM rögzítse a következőket:

Magyarország élni kíván a GLOBOGRAND lehetőséggel.
Magyarország a foglalkoztatottság növelése eredmény indikáció alapján az önfoglalkoztatók arányának növelését is célul / támogatási prioritásként tűzi ki. Az EU céljaival összhangban. a foglalkoztatottak számának mérésébe és teljesítésébe számítson bele az önfoglalkoztatók száma!
Az önfoglalkoztatókra és KKV-kra is erősen visszaható adóterheket, adminisztrációs és bürokratikus rendszereket csökkenti.
Jelenjen meg a célok elérésénél az önkéntes munka (átalány) elszámolási lehetőség! (Partnerségi Megállapodás Projektmegvalósítási szakasz: - A kedvezményezetteket érintő adminisztratív terhek csökkentését a pályázati folyamatok felgyorsulását eredményező pénzügyi könnyítések: önerő biztosítása, előfinanszírozás, egyszerűsített költségelszámolás és kifizetés, könnyített hitelfelvétel állami garanciavállalással.)
Jelenjen meg a részelőfinanszírozási lehetőség! Az előleget/előfinanszírozást (mely önfoglalkoztatók, mikrovállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok esetében hitel és bankgarancia kötelemmel nem terhelt) elég a projekt végén elszámolni, ami azt jelenti, hogy az utolsó részlet kifizetésekor vonják le. Ebben az esetben az előleg végig a projekt megvalósítás alatt, mint likviditási tartalék a kedvezményezett rendelkezésére áll. A javaslatunk az, hogy ez utóbbi megoldás legyen az általános gyakorlat, kiegészítve természetesen a minél gyakoribb elszámolásokkal. (EMVA 49. cikk (5) Amennyiben arra a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít, a beruházáshoz kapcsolódó támogatások kedvezményezettjei kérhetik az illetékes kifizető ügynökségtől a beruházáshoz kapcsolódó, közpénzből nyújtott támogatás legfeljebb 50 %-ának megfelelő összegű előleg kifizetését.)
Használt gép és eszközbeszerzés, pótlóberuházás elszámolásának (kereskedelmi forgalomból származó) lehetősége.
A mikro-, kis- és középvállalkozási (KKV) támogatásokat ne kössék jogi formához! Az önfoglalkoztatóknak, civil szereplőknek, önkormányzatoknak is lehetnek (nonprofit – magasabb támogatási intenzitással teljesített) gazdaságra ható tevékenységeik. (hiv.: „mikro-, kis- és középvállalkozások” CSF/2012]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 2. cikkében megállapított fogalom: 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások: a vállalkozás „gazdálkodó tevékenységet folytató jogalany, jogi formájától függetlenül”

Ily módon a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató önfoglalkoztatók, családi vállalkozások, személyegyesítő társaságok és társulások tekinthetők vállalkozásoknak! A mikro-, kis- és középvállalkozások kategóriája olyan vállalkozásokból áll, amelyek 250 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, és/vagy éves forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy éves mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 millió eurót. A kisvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót. A mikrovállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 10 főnél kevesebb embert foglalkoztatnak, s amelyek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót. Létszám: éves munkaerőegységben (ÉME) megadva.

Javasolt a PM-ben rögzíteni a kifizetési késedelem esetén a kifizető hatóság felelősségvállalását (a kifizető hatóság fizeti a kötbért, kamatot…).
Javasolt a PM-ben is rögzíteni a minimum pályázati közzétételi időt (3 hét.), a közzététel biztos helyét (online…)
A Position Paper a fejlesztési szükségletek terén előírja hazánk számára a támogatási források lehívásához – „(5)/1 Hajtsa végre az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedéseket.
- (5)/3 Csökkentse az adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket, és alkosson stabil, törvényes és nem torzító társasági adózási kereteket.” Javasoljuk kerüljön bele a Partnerségi Megállapodásba: Csökkenteni kell az ÁFA terheket 5-15%-ra, csökkenteni kell az adó és járulékterheket, adminisztrációs kötelezettségeket. (enélkül a támogatások eredményessége életszerűtlen). Pozíciós Papír: „Támogatási Prioritás: A munkaerőpiaci részvétel növelése a gazdaságfejlesztési, foglalkoztatás-, oktatás- és társadalmi befogadás politikák révén, figyelemmel a területi különbségekre; 3. számú ország-specifikus ajánlás (2012): A 2011–2012. évi adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak fenntartható, költségvetési szempontból semleges módon történő enyhítése révén alakítsa át a munkát terhelő adókat foglalkoztatás-barátabbá, például az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való hangsúlyáthelyezéssel. Erősítse a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzésére irányuló intézkedéseket a gyermekgondozási és óvodai létesítmények bővítése révén.”
A vidéki térség fogalma alatt kérjük meghatározni a 15 000 fő alatti települések és külterületeik, valamint a 15 000 fő feletti települések külterületei, tanyái, bokortanyái, zárt kertjei fogalmat; a vidéki térség fogalmába beleértve ezen kívül a közigazgatásilag csatolt településrészek támogatásának jogosságát – azon esetekben, amikor nevüket megőrizték, területileg sem nőttek össze, illetve a korábban önálló település rész lélekszáma 15 000 fő alatti. Ha csak az egyik rész esetén teljesül a feltétel, akkor a támogatás megvalósításának helye kell legyen az adott településrész. Ha mindkettő településrész 15 000 fő alatti lélekszámú, akkor mindkettő lehet a megvalósítás helye.
Társadalmi és hatékony támogatás felhasználási (fenntartható gazdasági) okokból az egyedi, kisléptékű, környezetbarát rendszerek kialakításának támogatása prioritást kell élvezzen (szennyvíz, megújuló energetika).

Az Európai Bizottság a Partnerségi Megállapodás keretében – az uniós források (ESB alapok) terhére – a következő 11 tematikus cél támogatását teszi lehetővé a 2014-2020-as tervezési időszakban:

A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; (pl.: innovációs fejlesztések támogatása a kistermelők részére (pl. rövid ellátási lánc alprogram).
Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása.
A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása.
A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.
A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.
A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.
A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.
Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.
Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

A Partnerségi Megállapodás (PM) azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait. A Partnerségi Megállapodást az EU Bizottsága hagyja jóvá, Magyarország Kormányával folytatott egyeztetések után.

Öt fő nemzeti fejlesztési prioritás:

A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása (EU tematikus cél 1-2-3)
A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi, befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) (EU tematikus cél 8)
Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése (EU tematikus cél 4-5-6-7)
A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam
A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása (EU tematikus cél 9-10)

FŐ NEMZETI FEJLESZTÉSI PRIORITÁS 1:

A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása

EU TEMATIKUS CÉL 1:

A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése

Javaslat a Position Paper (28. old.) alapján: A K+F és innovációs potenciál erősítése a bio-gazdálkodási ágazatban. (Jelenjen meg a fejlesztési szükségletnél, intézkedéseknél és az indikátoroknál is!)

EU TEMATIKUS CÉL 2:

Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása

EU TEMATIKUS CÉL 3:

A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása

Javaslat a Position Paper (30. oldal), 5. számú országspecifikus ajánlás (2012) alapján: (…) Az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedések megvalósítása (…) Stabil jogi és vállalkozóbarát környezet biztosítása a pénzügyi és nem-pénzügyi vállalkozások számára, beleértve külföldi befektetőket is. Csökkenteni az adófizetési kötelezettség költségeit, és létrehozni egy stabil, jogszerű, torzításmentes keretet a társasági adózás számára.(…) Specifikus, cél-orientált támogatási rendszer kidolgozása innovatív KKV-k támogatására az új innovációs stratégia keretében. (Jelenjen meg a fejlesztési szükségletnél, intézkedéseknél és az indikátoroknál is!)

Partnerségi Megállapodás (PM) tervezet állítása ( PM 17. old.):

A KKV-fejlesztési politikát egyúttal az iparpolitikába kell beágyazni. A KKV-k teljes körére kiterjedő támogatásokat tehát a jelentős növekedési potenciálokkal rendelkező kiemelt iparágakra és szolgáltatási tevékenységekre célszerű fókuszálni.

Nem értünk egyet.

Javaslat:

A Position Paper alapján kérjük az Alapok támogatásának lehívásánál beilleszteni:

„újra kell fókuszálni a kutatás és innováció, a KKV-k támogatása, minőségi oktatás és képzés, a minőségi munkahelyteremtést és társadalmi összetartozást célzó, befogadó munkaerőpiacok, a legmagasabb termelékenységi hasznot nyújtó, a klímaváltozás célkitűzéseit elősegítő, illetve a hatékony forrásfelhasználású alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság területeire.

Indoklás:

„a KKV-k kevesebb, mint 15%-a végez beruházásokat és fejlesztéseket házon belül, ami csupán fele az EU átlagnak.”

Position Paper (22. oldal) Intézkedések a hatékony programozás és átadás érdekében

„A helyi utakkal kapcsolatos beruházásokat túlnyomó részt nemzeti forrásból kell finanszírozni,… kivéve, ha rászoruló városi vagy vidéki közösségek vagy területek regenerációját célozzák.

Üzleti turizmust célzó létesítményeket, mint például hoteleket, szabadidős létesítményeket és fürdőket, főként magántőkéből kell finanszírozni. … Alapvető turisztikai létesítmények, beleértve az információt, a határokon átnyúló együttműködést, kis létesítmények, agrárturizmus, stb. potenciálisan elfogadható”

(PM 17-18. old) Magyarországon a KKV-szektor négy területen rendelkezik különösen jelentős növekedési lehetőségekkel:

globális ellátási láncokkal működő ágazatokban (autó- és járműipar, az elektronikai iparágak, a gyógyszeripar és a nemzetközi szolgáltatási- és kiválósági központok);
másodsorban prioritásként kezelendő ágazatok az építő és építőanyagipar, a tranzitgazdaság, a turizmus, az agrárgazdaság és a halgazdálkodás;
harmadrészt a tudásgazdaság, az egészséggazdaság, az élelmiszeripar.
Nem kellően kihasznált növekedési lehetőség a kisvállalkozások számára a helyi gazdaság fejlesztése, működési feltételeinek biztosítása, a vidéki térségek, települések gazdasági létalapjának megerősítése, a lokális együttműködések elmélyítése (helyi termelés és fogyasztás összekapcsolása, helyi és térségi klaszterek kialakítása, helyi termékfejlesztések, rövid ellátási láncok). A helyi gazdaságfejlesztés egyik célja a vállalkozóvá válást elősegítő és vállalkozásindítást megkönnyítő környezet kialakítása, ezzel a helyi foglalkoztatási képesség javítása. Magyarországon KKV-k biztosítják a helyi foglalkoztatás 72,7%-át a (EU átlag 67,4% EUROSTAT, 2011).

Az EU országspecifikus ajánlásai és a KKV szektor szabályozási környezetének javítása

Javaslat a KKV fogalmára a Partnerségi Megállapodásban és a Pályázatok kiírásánál: Ne kössék a KKV fejlesztéseket jogi formához! Lehessen önfoglalkoztató, vagy civil szervezet, vagy önkormányzat is!

Fogalom meghatározás:

a „mikro-, kis- és középvállalkozások” CSF/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 2. cikkében megállapított fogalom:
2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti „mikro-, kis- és középvállalkozások: a vállalkozás „gazdálkodó tevékenységet folytató jogalany, jogi formájától függetlenül” Ily módon a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató önfoglalkoztatók, családi vállalkozások, személyegyesítő társaságok és társulások tekinthetők vállalkozásoknak!

A mikro-, kis és középvállalkozások kategóriája olyan vállalkozásokból áll, amelyek 250 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, és/vagy éves forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy éves mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 millió eurót.

A kisvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót.

A mikrovállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 10 főnél kevesebb embert foglalkoztatnak, s amelyek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót. Létszám: éves munkaerőegységben (ÉME).”

A magyarországi KKV szektor versenyképességének erősítése érdekében az Európai Unió 2012-ben két országspecifikus ajánlást fogalmazott meg:

(5)/1 Hajtsa végre az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedéseket.
(5)/3 Csökkentse az adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket, és alkosson stabil, törvényes és nem torzító társasági adózási kereteket.

Position Paper: „Nemzetközi összehasonlításban a magyar közigazgatás átláthatósága és hatékonysága csekély mértékű. A bürokratikus jelleg tekinthető a magyarországi vállalkozások egyik legnagyobb gátjának.”

A Kormány további adminisztráció-csökkentési, egyszerűsítési lépéseket tervez, összhangban az Európai Unió 2012. évi 5. számú országspecifikus ajánlásával

Partnerségi Megállapodás terv állítása (18. oldal):

A KKV-k finanszírozását javító legfontosabb intézkedések

a Széchenyi Kártya Program folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hiteleinek bevezetése,
az ÚSZT többletforrásai és a JEREMIE eljárás szerinti finanszírozása a KKV-k számára,
MNB hitelprogramjai (Növekedési Hitel Program; refinanszírozási hitel).

A KKV-k piacra jutását is számos új kezdeményezés szolgálja, többek között partner közvetítő intézményrendszer fejlesztése (Eximbank, MEHIB Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., kereskedőházak, Kárpát Régió Üzleti Hálózat),

Nem értünk Egyet! Tiltakozunk!

Indoklás:

Nem megfelelő fejlesztési irány a hitellehetőségekre, kereskedőházakra fókuszálni. Az adóterhek, szabályok, bürokratikus rendszer miatt nem működő kereskedőházak nem jelentenek valódi megoldást. A kereskedőház árrését nem bírja el a vásárlóerő, az alacsony felvásárlási árba belerokkan a termelő, és a helyzetelemzésekből is kitűnő tőkehiány miatt nem beszélhetünk visszatérítendő támogatásról (foglalkoztatottsági terhek…) a KKV-k esetében. Csak kiegészítő intézkedések lehetnek ezek.

Javaslat:

Részelőfinanszírozásos nem visszatérítendő támogatás, foglalkoztatottságot (megélhetést is magában foglaló foglalkozást, önfoglalkoztatást is) növelő és környezetileg fenntartható fejlesztésekre. A munkahely teremtés eredményindikátorok közé, és pályázati elvárásokba az önfoglalkoztatás is bele kell tartozzon!

Javaslat a Position Paper (30. oldal) 5. számú ország specifikus ajánlás (2012) alapján: (…) Az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedések megvalósítása (…) Stabil jogi és vállalkozó-barát környezet biztosítása a pénzügyi és nem-pénzügyi vállalkozások számára, beleértve külföldi befektetőket is. Csökkenteni az adófizetési kötelezettség költségeit, és létrehozni egy stabil, jogszerű, torzításmentes keretet a társasági adózás számára.(…) Specifikus, cél-orientált támogatási rendszer kidolgozása innovatív KKV-k támogatására az új innovációs stratégia keretében.

Indoklás:

Position Paper (31. oldal) „A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az akvakultúra támogatása a versenyképesség erősítése érdekében, és a vidéki területeken tevékenykedők innovatív tevékenységének elősegítése.

Javaslat a Position Paper (31. oldal) alapján:

A versenyképesség elősegítése és az innovatív tevékenységek támogatása a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási szektorban működő vállalkozások esetében, koncentrálva a munkahelyteremtésre, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére, minimalizálva a negatív hatásokat a biodiverzitásra, ökoszisztéma-védő megközelítéssel.
A mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó beruházások támogatása, koncentrálva a helyben történő érték-hozzáadásra és munkahelyteremtésre.
A minőségi termelés fejlesztésének és termelői szervezetek létrehozásának támogatása.
A félig-önellátó gazdaságok re-strukturálásának támogatása.

Az agráriumban a generációs kihívás igen jelentős, a gazdálkodók átlagéletkora rohamosan növekszik, ezért kulcsfontosságú a fiatal gazdálkodók támogatása, illetve a félig önellátó gazdálkodók vállalkozóvá válásának elősegítése (PM 19. old).

Fejlesztési szükségletek

A KKV-k gyártási, szolgáltatási technológiájának és az általuk elérhető szolgáltatásoknak, üzleti környezetnek modernizációja, a gazdasági szerkezet dualitásának csökkentése érdekében.

A vállalatközi együttműködés, a helyi gazdasági kapcsolatok, a hálózatosodás (pl. klaszterek, helyi termelés és fogyasztás összekapcsolása, helyi termékfejlesztések) további fejlődésének elősegítése a KKV-k versenyképességének erősítése érdekében.
A magasabb hozzáadott értékű és munkaigényesebb agrárium, az állattenyésztés és halgazdálkodás, a kertészet és az agrártermék feldolgozóipar, valamint a környezetgazdálkodás, és az ökológiai gazdálkodás fejlesztése. A magasabb hozzáadott értéket előállító kapacitásbővítés kedvező hatást eredményez az agrárgazdasági foglalkoztatásban is.
Agrárgazdasági diverzifikáció, és ennek keretében a mikrovállalkozások fejlesztése.
Az állattenyésztés és a kertészeti ágazatok technológiai fejlesztésének támogatása, az állattenyésztés állatjóléti feltételeinek biztosítása.
A félig önellátó gazdálkodók (semi-subsistence farms) támogatásának felhasználása a vállalkozóvá válás elősegítésére.
A horizontális és vertikális együttműködések fejlesztése, termelői csoportok és együttműködések erősítése a helyi gazdasági kapcsolatok, a mezőgazdasági vállalkozások hazai és nemzetközi versenyképességének és piaci pozícióinak erősítése érdekében.
A kistermelők rövid ellátási láncban való részvételének támogatása (rövid ellátási lánc alprogram).
A fiatal gazdálkodók speciális eszközökkel történő, komplex támogatása (fiatal gazda alprogram).

FŐ NEMZETI FEJLESZTÉSI PRIORITÁS 2:

A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre)

Strukturális reformok a munkaerőpiacon személyi jövedelemadó rendszer átalakítása – a marginális adókulcs csökkentése miatt – pozitív hatással jár a képzettebb munkavállalók piaci kínálatára és elhelyezkedésére.
A magas élőmunka igényű ágazatok fejlesztése jelentős számú új munkahelyet eredményezhet: Az alacsony iskolai végzettségű, illetve hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásának javításában nagy szerepe lehet a nagy élőmunka-igényű ágazatok (pl. építőipar, mezőgazdaság, turizmus) fejlesztésének. (PM 25. oldal)

Javaslat: Ez az önfoglalkoztatást is kell jelentse!

A szociális gazdaság. Ez olyan, jellemzően helyi keresletre reagáló gazdasági tevékenységek támogatását, valamint a társadalmi célú vállalkozások fejlesztését jelenti, amelyek egyaránt ötvözik a pénzügyi fenntarthatóságot és a társadalmi szempontokat. (PM 25. oldal)

Támogatni kell a vállalkozások – különösen a mikro-vállalkozások és a kkv-k – munkavállalóinak képzésben való részvételét is.

Javaslat és indoklás:

Position Paper (37. oldal) 3. számú ország-specifikus ajánlás (2012): A 2011–2012. évi adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak fenntartható, költségvetési szempontból semleges módon történő enyhítése révén alakítsa át a munkát terhelő adókat foglalkoztatás-barátabbá, például az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való hangsúlyáthelyezéssel. Erősítse a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzésére irányuló intézkedéseket a gyermekgondozási és óvodai létesítmények bővítése révén.

Önfoglalkoztatás, vállalkozás és cégalapítás;

Intézkedések a KKV-k érdekében, az önfoglalkoztatás, a vállalkozás és cégalapítási tevékenységek támogatása, egyértelműen a hátrányos helyzetű magánszemélyekre és fiatalokra fókuszálva.
A zöld növekedési szektorokban való új munkahely teremtés támogatása, valamint a meglévő munkahelyek, készségek és képesítések adaptálása az alacsony széndioxid-kibocsátású és klímabarát gazdaság támasztotta követelményekhez.
Vidéken a nem agrár tevékenységet folytató KKV-k létrejöttének támogatása (pl. turizmus) és olyan tevékenységeké, amelyek a városi és vidéki térségek kapcsolatainak erősítését szolgálják.

Az agrár- és élelmiszeripari szektor hiányai és potenciáljai

Az agrárgazdaságban alkalmazottak száma 2011-ben 127 993 fő, míg az egyéni gazdálkodók száma 418 000 volt. Az alkalmazottak aránya 2001 és 2010 között 1,75 %-ponttal csökkent. A mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora növekszik, a 30 évnél fiatalabbak aránya mindössze 15% (NVS, 2012).

Az önfoglalkoztatás, a vállalkozóvá válás segítése, a környezetgazdálkodás is jelentősen hozzájárulhat a foglalkoztatás növeléséhez. (PM 26-27. old)

Javaslat: Mivel a megállapítás helyes, így kérjük a fejlesztési irányokban, támogatásoknál, eredményindikátoroknál is hangsúlyosan jelenjen meg.

Az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedéséhez a képzés mellett a munkalehetőségeik bővítése, a magas élőmunka-igényű ágazatok (pl. építőipar, mezőgazdaság, turizmus) támogatása is szükséges, továbbá indokolt számukra célzott képzési/mentorálási programokat indítani. (PM 27. old)

Fejlesztési szükségletek

A munkaerő-kínálat bővítését és minőségének javítását szolgáló intézkedéseket keresletösztönző gazdaságpolitikával kell kiegészíteni.
A nagy élőmunka-igényű ágazatok (pl. építőipar, mezőgazdaság, turizmus) fejlesztése szükséges a foglalkoztatási (ÖNFOGLALKOZTATÁSI) helyzet javításához, a munkaerő-kereslet növeléséhez. (Országosan kiemelt komplex turisztikai fejlesztések, kiemelt egyedi attrakciók, hálózatok és turisztikai térségek) és decentralizált kisléptékű turisztikai csomagok.)
A munkalehetőségekben leginkább hiányt szenvedő térségekben a helyi gazdaság fejlesztése, a szociális gazdaság fenntartható formáinak támogatása, az önfoglalkoztatás, vállalkozóvá válás segítése, a környezetgazdálkodás támogatása, a mobilitási lehetőségek javítása a helyi foglalkoztatási képesség erősítése, a helyi közösségek öngondoskodó képességének visszaállítása és a helyi lakosság életminőségének javítása érdekében kiemelt feladat.

FŐ NEMZETI FEJLESZTÉSI PRIORITÁS 3:

Energia- és erőforrás hatékonyság növelése

EU TEMATIKUS CÉL 4:

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

Magyarország külső energiaimport-függősége magas (primer energiahordozóra vetítve összességében 52%, földgázból 65,57%, kőolajból 82,28% – Eurostat, 2011). (PM 28. old)

Kedvező megújuló energia potenciálok

A megújuló energiaforrások felhasználása elmarad az EU átlagtól (HU: 8,79%, [Megújuló energetikai jelentés, 2011]; az EU átlaga 12,5% 2010-ben [Eurostat]).

Az erdőgazdálkodás melléktermékei, valamint a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok különösen a helyi, kisléptékű energiaigények kiszolgálásában lehetnek jelentősek.

Az agrár- és élelmiszeripari szektor hiányai és potenciáljai (PM 29. old)

Az erdők a legnagyobb CO₂-nyelők, a hazai szénkibocsátás 12-15%-át kötik meg. Magyarország erdősültsége (21%) jelentősen elmarad az EU átlagától (40%),

Fejlesztési szükségletek:

A megújuló energiaforrások – elsősorban lokális és térségi – alkalmazását fokozni kell a fűtés és villamosenergia-termelésben, valamint a közlekedésben egyaránt; alkalmazhatóságuk érdekében további technológiai kutatás-fejlesztésre, mintaprojektekre van szükség.
A megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazásához szükséges a villamos energia hálózathoz történő csatlakozásuk fejlesztésének elősegítése (tárolókapacitások, intelligens hálózatok).
Növelni kell a tudatos, takarékos fogyasztói szokások lehető legteljesebb körű elfogadottságát és mindennapi alkalmazását a lakosság és a vállalkozások körében, szükség van demonstrációs projektekre is.
A mezőgazdasági energiafelhasználásban is növelni kell a megújuló energiaforrások szerepét, valamint javítani szükséges az energiahatékonyságot.

Javaslat:

Position Paper 32. oldal alapján: 1. Az energiahálózatok hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása: Támogatni kell az energetikai infrastruktúra megújítását és az „okoshálózatokat”, csakúgy mint az áramhálózatokat és az „okos” mérési rendszereket, amelyek segítik az energiahatékonyság értényesítését. Támogatni szükséges a megújuló és a decentralizált energia integrációját.

EU TEMATIKUS CÉL 5:

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása;

Az árvízvédelem a területileg integrált, vízgyűjtő-gazdálkodáson alapuló vízgazdálkodás keretében, a természetszerű (mély)árterek reaktiválásával, vízgazdálkodásba történő bevonásával valósítható meg. A Vásárhelyi-Terv Továbbfejlesztése (VTT) megvalósítása folyamatban van. Különösen a Felső-Tisza árvízvédelmi biztonsága szorul további fejlesztésre

Fejlesztési szükségletek:

Javaslat:

A belvízelvezető és árvízvédelmi rendszereket a szélsőségek mérséklésre és a vízvisszatartásra is alkalmas műszaki tartalommal kell kiépíteni, a főképpen természetszerű (mély)árterek reaktiválásával víztározási és öntözési lehetőségek, valamint a sík és dombvidéki sajátosságok szem előtt tartásával.
Az agrárszféra számára kulcsfontosságú a környezetileg nem káros, környezetileg és energetikailag fenntartható öntözési lehetőségek bővítése, a termelési szerkezet diverzifikálása, a környezethez, helyi adottságokhoz adaptálódott haszonnövény és haszonállat fajok és fajták fokozottabb elterjesztésével a termelésbiztonság javítása.

A Position Paper 18. oldala alapján: Az árterületek és mocsaras területek helyreállítása az élőhelyek védelme érdekében, a természetvédelmi területek fenntarthatósága legyen kiemelt fontosságú, mivel ezek segítségével az aszály hatásai enyhíthetőek.

Javaslat és indoklás:

Position Paper (47. old.) A helyi közösségek és önkormányzatok alkalmazkodóképesség növelését célzó oktatási programok, figyelemfelkeltő kampányok, és célzott képzési programok, valamint katasztrófa-elhárítási gyakorlatok támogatása.

EU TEMATIKUS CÉL 6:

A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása

Javaslat és indoklás:

Position Paper (48. oldal) A biodiverzitás és ökoszisztéma megőrzéséhez szükséges beruházási igények kezelése, öko-innováció és kulturális örökség megőrzésének finanszírozása, tájépítészet és fenntartható városfejlesztés; öko-innovációba – mint például különböző eljárásokba, melyek a halászat és vízkultúra környezetre gyakorolt hatását csökkentik – való befektetés.

A szennyvíz kezelés esetén kis lélekszámú és/vagy a GDP tekintetében az EU-átlag alatti települések esetén ne legyen támogatható az ipari rendszerű, nagyléptékű, központosított szenyvíztisztítási rendszer kiépítése. Működési és finanszírozási környezete utóbbiaknak nincs meg, irreális terheket ró a környezetre, az érintettekre, különösen a szegénységben élőkre (előfordul, hogy kellő mennyiségű szennyvíz híján ivóvízzel kell hígítani a csatorna tartalmát). Központosított helyett az egyedi rendszerekre kell támogatást adni az ilyen területeken!

Hivatkozás: 91/227 EK 3. cikk „Ahol a gyűjtő rendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár mert aránytalanul nagy költségekkel járna, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelelő intézkedéseket kell alkalmazni.”

A szennyvíziszap kezelés során keletkező, eleddig kihasználatlan biogáz energetikai hasznosításában potenciális fejlesztési lehetőségek vannak.

Az ivóvíz minősége nem mindenhol felel meg az európai elvárásoknak: Magyarország ivóvízellátása 96%-ban felszín alatti vizekből történik (VM, 2013). (PM 33. old)

A kulturális örökség (települések 70%-án találhatók műemlékek) megóvása és gazdasági (különösen turisztikai) hasznosítása szintén a komplex városfejlesztések része, de a vidéki térségek fejlesztésében is komoly szerephez juthat. (PM 34. old)

Magyarország területének 85%-át művelésre alkalmas talajok fedik, amelyeket elsősorban az erózió veszélyeztet, ezért hangsúlyt kell fektetni a talajvédelemre. Az ország kiváló és kihasználatlan lehetőségekkel rendelkezik az ökológiai gazdálkodásban, ahol a bevont terület nagysága 2011-ben 124 500 ha volt (VM, 2013). Környezeti szempontból kiemelt jelentősége van az agrár-környezetgazdálkodásnak.

Fejlesztési szükségletek:

Zöld infrastruktúrák fejlesztése és zajvédelmi infrastruktúrafejlesztések.
Az EU Víz Keretirányelvével összhangban tovább kell javítani a vizeink állapotát.
Monitoring rendszer, modellezés és kibocsátás előrejelzés fejlesztése, intézkedési tervek készítése a zajvédelem, vízvédelem, levegő-tisztaságvédelem és hulladékkezelés terén.
A szennyvizek biológiai tisztításának fejlesztése.
A hulladékkezelés terén az anyagában történő hasznosítást kell fejleszteni a hulladékkeletkezés csökkentése mellett.
A gazdálkodók természetközeli földhasználatának, a táji adottságokhoz illő (köztük ártéri) gazdálkodásnak, a genetikai erőforrások megőrzésének támogatása (képzéssel is), valamint kompenzációk az agrár-környezet- és ökológiai gazdálkodás, Natura2000 és Víz Keretirányelv előírásai miatti.
A településfejlesztések terén törekedni kell a térségi erőforrásokat helyben tartó, a gazdasági növekedést, az egészséges környezetet, az épített örökség védelmét, a klímaadaptációs és családbarát igényeket egyaránt kielégítő fenntartható és integrált megközelítések alkalmazására.
Szemléletformálás.

Javaslat: A versenyképességi és társadalmi felzárkózás támogatásokba is kerüljön bele: a kulturális örökség részét képező ipari műemlék ingatlanok felújítási gépészeti helyreállítási, fejlesztési és termelésbe állításának, eredeti funkció szerinti hasznosításának támogatása, közösségi feldolgozó, kézműves műhely inkubációs (élettel megtöltött), fenntartható kihasználásának, és élményturizmus lehetőségét, megőrizve a kulturális hagyományok adta arculatot. (malom, major…)

EU TEMATIKUS CÉL 7:

A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban

FŐ NEMZETI FEJLESZTÉSI PRIORITÁS 4:

A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam

EU TEMATIKUS CÉL 9:

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Fejlesztési szükségletek (PM 43.old):

A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása, és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációja, kompetenciafejlesztése, foglalkoztathatóságuk és foglalkoztatásuk biztosítása, a helyi gazdaság bevonásának fejlesztésével.
A leszakadó térségekben szolidáris helyi közösségeket kell kialakítani, közösségfejlesztéssel, a közszolgáltatások hozzáférésének javításával
Megfelelő ellátási színvonalat kell biztosítani a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, továbbá a társadalmi befogadást támogató kulturális közszolgáltatásokban. A szociális intézményi férőhelyek kiváltásának, közösségi ellátásra való áttérésének kibővítése, önálló életvitel biztosítása a fogyatékossággal élők és egyéb szociális ellátásra szorulók számára.

Javaslat a Position Paper 38. oldal alapján:

Önfoglalkoztatás, vállalkozás és cégalapítás;

Intézkedések a KKV-k érdekében: az önfoglalkoztatás, a vállalkozási és cégalapítási tevékenységek támogatása, egyértelműen a hátrányos helyzetű magánszemélyekre és fiatalokra fókuszálva.
A zöld növekedési szektorokban való új munkahely teremtés támogatása, valamint a meglévő munkahelyek, készségek és képesítések adaptálása az alacsony széndioxid-kibocsátású és klímabarát gazdaság támasztotta követelményekhez.
Vidéken a nem agrár tevékenységet folytató KKV-k létrejöttének támogatása (pl. turizmus) és olyan tevékenységeké, amelyek a városi és vidéki térségek kapcsolatainak erősítését szolgálják.

EU TEMATIKUS CÉL 10:

Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás

Az agrár- és élelmiszeripari szektor hiányai és potenciáljai (PM 46. old)

A gazdálkodók képzettségét tekintve magas arányt (78,5%) képvisel a gyakorlati tapasztalat, a szakmai középfokú-felsőfokú végzettséggel rendelkezők együttes aránya 21,5% (VM, 2013). Az önfoglalkoztató gazdálkodók ismeretei hiányosak, főként az EU-val kapcsolatos ismeretek (piac- és termelés-szabályozás, támogatási rendszer, a termékek minőségi előírásai, az állattartás szabályai, környezetvédelmi előírások) hiányoznak, de a gazdaságvezetéssel, marketinggel és piaci kérdésekkel összefüggő szakismeretek és képességek is ilyenek. A helyzetet nehezítik a tanácsadói rendszer, valamint a szabályos iskolai hálózaton kívüli felnőttoktatás hiányosságai, melyekre – a korábbi évekhez hasonlóan – a jövőben is hangsúlyt kell fektetni.

Fejlesztési szükségletek

A tanulási lehetőségek és formák iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli (formális és nem formális), a korrekciós lehetőségeket is magában foglaló, készség-központú bővítése, oktatási és kulturális intézmények együttműködésének bővítése, szinergiák kihasználása.
Az agrárgazdaságban a szakmai képzettség felnőttképzésben történő fejlesztése, a vállalkozási, pénzügyi, marketing és környezetgazdálkodási ismeretek fejlesztése nélkülözhetetlen. Helyi gazdaságfejlesztést célzó képzések és szolgáltatások fontossága a vidéki térségekben.

EU TEMATIKUS CÉL 11:

Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

Lassú és nem eléggé ügyfélközpontú működés (PM 48. old): A vállalkozások versenyképességét elősegítő szabályozás színvonala magasabb a környező országok többségénél, de alacsonyabb például az osztrák, vagy német értékeknél (10-es skálán 3,14-es érték – IMD WCY felmérés, 2013). Az üzleti tevékenységet korlátozó bürokrácia mértéke nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető kifejezetten rossznak (2013: 1,85-ös érték), bár több területen lenne szükséges az előrelépés. Az ügyfelek egyre nagyobb számban igénylik a bíróságon kívüli vitarendezést, a mediáció (például jogellenes gyermekelviteli ügyekben) továbbfejlesztése, bővebb kereteinek kialakítása már jelenleg is kitűzött fejlesztési cél.

Az átláthatóság kihívásai: Az átláthatóság és a korrupció térségi összehasonlításban még nem kielégítő (átláthatóság: 2013: 2,15-ös érték – IMD WCY, 2013), ugyanakkor az előző évek viszonylatában történt előrelépés. Az ún. Korrupció Érzékelési Index (CPI) értéke az EU 27 alsó harmadának határán áll – TI, 2013).

Komplex térségi programok a helyi és térségi komparatív előnyök kihasználására (PM 52 old)

A hazai területfejlesztés egyik legfontosabb kihívása a helyi és térségi gazdasági rendszerek megerősítése, az üzleti szereplők helyi szintű összekapcsolása, a helyi piacok, értékesítési és fogyasztási láncok megerősítése, a gazdasági erőforrások (jövedelmek, munkaerő, termékek) helyben való hasznosítása.

Vidékies térségek (PM 52. old)

Az OECD módszertana szerint Magyarország településeinek 95%-a vidéki, és itt él az ország népességének közel fele (AKI, 2012).

A hátrányos helyzetűnek minősülő térségek összes területe az ország területének 28,3%-a, népessége 1,4 millió fő volt 2011-ben.

A vidéki térség fogalma alatt kérjük meghatározni a 15 000 fő alatti települések és külterületeik, valamint a 15 000 fő feletti települések külterületei, tanyái, bokortanyái, zárt kertjei fogalmat, a vidéki térség fogalmába beleértve ezen kívül a közigazgatásilag csatolt településrészek támogatásának jogosságát – azon esetekben, amikor nevüket megőrizték, területileg sem nőttek össze, illetve a korábban önálló település rész lélekszáma 15 000 fő alatti. Ha csak az egyik rész esetén teljesül a feltétel, akkor a támogatás megvalósításának helye kell legyen az adott településrész. Ha mindkettő településrész 15 000 fő alatti lélekszámú, akkor mindkettő lehet a megvalósítás helye.

Nemzeti Fejlesztési Prioritás 1:

A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása (PM 54. old)

Cél egy európai szinten versenyképes, továbbra is nagy foglalkoztatási kapacitású, jelenleginél magasabb és javuló innovációs potenciállal rendelkező KKV szektor megteremtése. Ezt szolgálja a hazai KKV-k komplex fejlesztése, melynek során a KKV-k gazdag eszközkészletből válogatnak, vállalkozói igényeik szerint. Ezek között megtalálható a finanszírozás, telephelyfejlesztés, a belföldi és exportpiacokra jutás támogatása, az eszközbeszerzés és technológiaváltás, a finanszírozási segítség, a tanácsadás és képzés, valamint K+F+I tevékenységük támogatása, innovációs aktivitásuk növelése.

Nemzeti Fejlesztési Prioritás 5:

A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása (PM 59. old)

A kisléptékű biomassza alapú megújuló energiahasznosítás is döntően térségi szinten szervezve és közösségi alapon folyjon.

Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)

A jelenlegi elképzelések szerint a 15.000 főnél nagyobb lakosságú városokra nem terjed ki.

A fejlesztések és elvárt eredményeik az EU tematikus célkitűzései mentén (PM 62. old)

Javaslat: Az eddig leírt javaslatainkat KÉRJÜK a tematikus célkitűzésen belül, az európai uniós források felhasználásával elérni kívánt eredményeknél is feltüntetni!

A specifikus cél elérését az alábbi programok támogatják:

1: A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása

NEMZETI FEJLESZTÉSI PRIORITÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ OP-K

GINOP:

TC3 (versenyképesség):

a helyi gazdasági léptéket meghaladó, jelentős projektméretű fejlesztések a KKV-k és gesztorszervezeteik támogatásával, a növekedési potenciál kihasználásához szabott integrált megoldásokkal, a támogatások a telephely- és technológiafejlesztések és a pénzügyi eszközök, a KKV-k piacra jutási és hálózatosodási támogatások, üzleti infrastruktúrafejlesztések széles spektrumából válogathatnak (a kiemelt ágazati logikák mentén a kiemelt és nem kiemelt ágazatok eltérő eszközkészlettel);
versenyképes személyi szolgáltatások fejlesztése, országos jelentőségű egészségipari és turisztikai vonzerők kialakítása;
nagyvárosi növekedési térségek, kiemelt ipari övezetek, és a Balaton specializált gazdaságfejlesztési programjai (üzleti infrastruktúra és vállalkozások támogatása);
az élelmiszergazdaság jelentős (a helyi gazdasági léptéket meghaladó) fejlesztései.

TC4 (alacsony CO₂-kibocsátású gazdaság):

vállalati energiahatékonyságot támogató pénzügyi eszközök, egészségipari és turisztikai látogatóvonzó létesítmények energiahatékonysági fejlesztései

VP és MAHOP

TO3 (versenyképesség):

agrár mikrovállalkozások diverzifikációja
mezőgazdasági és halászati vállalkozások és együttműködéseik támogatása

Javaslat és megjegyzés:

Diverzifikáclás (EMVA) 20 cikk: A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

(1) a) a vállalkozás beindításához nyújtott támogatás:

i. fiatal mezőgazdasági termelők számára;

ii. vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységekhez;

iii. mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez;

b) nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások, beleértve termékek olyan feldolgozását és piaci értékesítését is, amelyek esetében a termelési folyamat alapja vagy eredménye olyan termék, amely nem tartozik a Szerződés I. mellékletének hatálya alá;

Az (1) bekezdés b) pontja [...] szerinti támogatás a vidéki térségekben működő nem mezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint e térségek egyéb lakosainak, továbbá mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági háztartások tagjainak ítélhető oda.

(3) A mezőgazdasági munkavállalók kivételével bármely természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek bármely csoportja mezőgazdasági háztartás tagjának minősülhet, a nemzeti jog által a csoport és annak tagjai számára biztosított jogállástól függetlenül.

Javaslat:

Törölni szükséges az agrár kitételt. A diverzifikáció a vidéki térségre legyen értendő.
Kerüljön be: félig önellátó gazdaságok fejlesztése a komplex együttműködéseken és a hozzáadott érték növelése, megújuló energia használaton és tájfenntartó gazdálkodáson alapulva.
Az ökológiai gazdaságok kisgép beruházása, ökológiai gazdálkodásba vont terület növekedése kapcsán kérjük az EMVA 17 cikk szerint, az öko/bio ellenőrzési díjak támogatását/finanszírozását beemelni.
Kulturális örökségeinket képező agrár-ipari műemlékek, épületek építmények helyreállításának, működtetésének támogatása.
Kézműves, népi iparművészeti versenyképesség támogatása

2: A foglalkoztatás növelése

(a gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) (PM 65. old)

NEMZETI FEJLESZTÉSI PRIORITÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ OP-K

Javaslat: Mindenhová kerüljön be az önfoglalkoztatók számának növekedése!

GINOP:

TC8 (foglalkoztatás):

fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítása;
családbarát foglalkoztatási környezet kialakítása munkahelyi rugalmasság és gyermekgondozási szolgáltatások elérhetőségének növelésével;
a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felnőttképzési és gyakorlatorientált duális szakképzési rendszer fejlesztése;
a szociális gazdaság, a közösségi alapú gazdaságfejlesztés, az országos hálózati helyi gazdaságfejlesztés támogatása (ERFA és ESZA típusú);
hátrányos helyzetű térségek (különleges gazdasági zónák) vállalkozásfejlesztési elemei;
részben kapcsolódva TC3 (versenyképesség)-hez is (ERFA): nagy munkaintenzitású gazdasági szektorok támogatása, köztük a turizmus közvetlen támogatása.

VP és MAHOP

TC10 (oktatás):

mezőgazdasági és halászati vállalkozások számára tudásátadás, tanácsadás,
együttműködés elősegítése, részben kapcsolódva TC3 (versenyképesség)-hez is: nagy munkaintenzitású gazdasági szektorok támogatása, köztük a mezőgazdasági és a halászati vállalkozások támogatása

INDIKÁTOR ERFA:

Országosan kiépül a helyi gazdaságfejlesztés működtetéséhez szükséges nemzeti (térségi és helyi) intézményrendszer.

Javaslat:

Kerüljön be: A mikrovállalkozások és önfogalalkoztatók képzésének és tanulmányútjainak támogatása, számának növekedése (termék előállítás-, értékesítés, klímavédelem-alkalmazkodás, biodiverzitás, tájgazdálkodás megújuló energia témákban) támogatása (ingyenes, helyben, nem szakképzés, hanem gyakorlati ismeretek, útiköltség, szállás, helyettesítési támogatással).
Általános iskolás gyerekek és fiatalok részére háztáji gazdálkodás gyakorlati képzés (élethosszig tartó tanulás) a hagyományos, természetközeli gazdálkodási módokat folytató, a gazdálkodás szeretetét átadni képes gazdálkodók által (útiköltség, szállás, helyettesítési támogatással).

3: Energia- és erőforráshatékonyság növelése (PM 66. old)

NEMZETI FEJLESZTÉSI PRIORITÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ OP-K

KEHOP

TC4 (energia) (KA): energiahatékonyságot célzó fejlesztések, valamint a megújuló energiatermelés

TC5 (klíma) (KA): területi vízgazdálkodás, katasztrófavédelem, környezet- és iparbiztonság

TC6 (környezet) (KA):

hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési, ivóvízminőség javítási fejlesztések,
környezet- és természetvédelmi fejlesztések, vizeink állapotának javítása részben kapcsolódva TC1 (K+F+I)-hoz is (ERFA): megújuló energetikai és energiahatékonysági kiemelt kísérleti projektek, környezeti szemléletformálás

VP és MAHOP

TC4 (energia): a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág energiafelhasználás-hatékonyság növelése; szénmegkötés; „on-farm” megújuló energetika

TC5 (klíma): adaptív és kockázatkezelő agrártermelés; gazdálkodók vízműveinek és öntözőberendezéseinek hatékonyságnövelése

TC6 (környezet): fenntartható erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és halászati megoldások támogatása; tájvédelem, erőforrás-megőrzés, erőforrás-hatékony agrártermelés és halászat

Javaslat: Jelenítsék meg az egyedi szennyvíztisztító és energetikai rendszerek támogatását, számuk növekedését is.

INDIKÁTOROK:

A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése (ktoe) és az alkalmazhatóságukat kiterjesztő energiahálózati elemek kialakítása.
Az energiamegtakarítás növelése energiafelhasználás csökkentéssel (ktoe)
A CO₂-kibocsátás csökkentése az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiaforrások alkalmazásával (millió tonna /év)
Energiatudatos társadalom megteremtése érdekében a szemléletformálási programokon keresztül az energiafogyasztók jelentős részének (lakosság, vállalati döntéshozó, munkavállaló) elérése (%).
Energiahatékonyságot, megújuló energiák alkalmazását szolgáló pénzügyi alap jön létre.

ERFA

Térségi és települési léptékű beavatkozások segítik a megújuló energia közösségi alapú hasznosítását és az energia-hatékonyság növelését (a térségi gazdaságfejlesztési csomagok integráns részeként)

EMVA

A mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti termelésben az energiahatékonyság javul (ktoe).
Gyarapodik a klímaváltozás megelőzését segítő, alkalmazkodóképes fajtákból álló erdőterület.
Jelentősen nő az erdészeti fatermékek és mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek energetikai felhasználásának kapacitása – célzott beruházások értéke (EUR).
Gazdasági diverzifikáció keretében a kisléptékű megújuló energiatermelés és használat növekedése a vidéki térségekben.

A köztulajdonban álló vízgazdálkodási és árvízvédelmi művek felkészültek a klímaváltozás miatt fokozottabbá váló szélsőséges vízjárás kezelésére a 2050-ig várható kockázatok alapján.
VTT befejezése és tervszerű működtetésének elindítása.
A vízgazdálkodási beavatkozások révén nő az öntözési lehetőség, az öntözhető területek nagysága.

EMVA

A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdészeti módszerek alkalmazásával érintett, jó környezeti állapotba hozott területek, erdők kiterjedésének növekedése.
A kockázatcsökkentési ágazatspecifikus beruházások száma nő (%), kiegyensúlyozott mezőgazdasági termelés.
A klímaváltozáshoz adaptálódó haszonnövény és haszonállat fajok és fajták, gazdálkodási módszerek fokozottabb elterjesztése.
Vízgazdálkodási, vízhasznosítási beavatkozások (farmon belül) révén jelentősen nő az öntözött területek nagysága

Tovább nő a települési szilárdhulladék és az építési-bontási hulladék újrahasznosítási aránya.
A vizek jó állapota arányának növelése.
A csatornázottság 89,2%-os arányának elérése 2015 végére.
Mintaértékű „zöld infrastruktúra” fejlesztések valósulnak meg.
A WHO által javasolt zajterhelési célértéknél nagyobb zajjal terhelt lakosság számának csökkenése

ERFA

Elterjednek a zöld gazdaság innovatív, erőforrás-takarékos megoldásai.
A lakosság, köz- és üzleti szféra teljes egészét eléri a környezettudatossági szemléletformálás.
A közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete az EU biológiai sokféleség stratégia célkitűzésének megfelelő mértékben javul.
Az egészséges környezet, a gazdaságszervezés, a családbarát, a klímaadaptáció szempontját egyaránt kiszolgáló integrált és fenntartható városfejlesztési akciók valósulnak meg minden várostérségben.

EMVA

A Natura 2000 területek fenntartását biztosító művelési módok elterjesztése.
Nő az agrár- és az erdő-környezetgazdálkodásban érintett területek aránya, összhangban a Vízgyűjtőgazdálkodási tervek céljaival.
Nő az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága.
Biztosított a vidéki térségek környezeti értékeinek és felmért örökségének megőrzése.
Nő az erdei környezeti és természeti értékek megőrzését szolgáló közjóléti beruházásokkal érintett terület (ha).
A károsodott mező- és erdőgazdálkodással érintett területek helyreállítása (ha).
Növényi és állati genetikai erőforrások megőrzése.

ETHA

Természetes vizeken az ökológiai szemléletű beruházások számának növekedése.

FŐ NEMZETI FEJLESZTÉSI PRIORITÁS 4:

A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam

EU TEMATIKUS CÉL 9:

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

INDIKÁTOR:

EMVA

A helyi közösség bevonásával megvalósított fejlesztési programok keretében a
- mezőgazdasági tevékenységet (is) folytató társadalmi vállalkozások és az általuk foglalkoztatottak száma nő,
- a gyakorlati mezőgazdasági tudásátadás eredményeként a hátrányos helyzetű vidéki térségekben, szegregátumokban élők önellátásra való képessége és tudásszintje nő.
Elérhetők a legalapvetőbb szolgáltatások, a szociális ellátáshoz, társadalmi befogadáshoz szükséges közösségi infrastruktúra és szolgáltatások működnek a vidéki térségekben.
A vállalkozások fejlesztésén keresztül a vidéki foglalkoztatás és önfoglalkoztatás nő.

EU TEMATIKUS CÉL 10:

Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás

INDIKÁTOR:

EMVA

Az agrárgazdasági szereplők korszerű tudásszintje, valamint a szakmai továbbképzési és tanácsadási szolgáltatásokban részesülők száma emelkedik.

5: A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

A gazdaságszervezéssel és támogatásokkal fokozni kell a térségi gazdasági szereplők közötti együttműködést, ki kell alakítani a térségi piacokat (város-vidék kapcsolatok), a térségeken belüli termelői-fogyasztói kapcsolatokat. A jövedelmek minél nagyobb arányban a térségen belül hasznosuljanak, és minél jobban elosztva a helyi foglalkozatást növeljék.

A biomassza alapú megújuló energiahasznosítás is döntően térségi szinten szervezve és közösségi alapon folyjon.

TOP

A térségi decentralizált szereplők (megyék és várostérségek) integrált fejlesztési csomagjainak részeként előre meghatározott térségi jelentőségű projektek vagy kisprojekt-alapok az alábbi tárgykörrel:

TO3 (versenyképesség):

helyi gazdasági infrastruktúra, üzleti és befektetés-ösztönzést szolgáló környezet fejlesztése;
helyi gazdaságfejlesztés, gazdaságszervezés, helyi piacok, értékesítési láncok, helyi termékfejlesztés és helyi klaszterek, marketing (élelmiszer, kézművesség, turizmus, energetika…);
a helyi gazdasághoz kapcsolódó KKV-k támogatása és kisléptékű támogatások (GINOP-hoz hasonló komplex eszköztár, eltérő célcsoport); kisgépek, egyedi rendszerek, használt eszközök is.
turisztikai vonzerők és KKV-k támogatása (a GINOP országos jelentőségű kiemelt akción kívül);
nagyobb értékű vidéki turizmus fejlesztések támogatása;

TC8 (foglalkoztatás):

(ESZA és ERFA) a térségi decentralizált szereplők által szervezett előre kijelölt térségi jelentőségű foglalkoztatás ösztönzési és közösségvezérelt helyi foglalkoztatás bővítési akciók támogatása, munkaerő földrajzi mobilitásának segítése; bölcsődei és óvodai szolgáltatás és kapacitásfejlesztés

TC6 (környezet):

integrált és fenntartható városfejlesztések, család- és gyermekbarát, valamint klímabarát településfejlesztés

Javaslat:

Kérjük beilleszteni a kulturális örökség részét képező ipari műemlék ingatlanok felújítási, gépészeti helyreállítási, fejlesztési és termelésbe állításának, eredeti funkció szerinti hasznosításának támogatását; közösségi feldolgozó, kézműves műhely inkubációs (élettel megtöltött), fenntartható kihasználásának, és élményturizmus megteremtésének lehetőségét, megőrizve a kulturális hagyományok adta arculatot (malom, major…).
Általános iskolás gyerekek és fiatalok részére háztáji gazdálkodás gyakorlati képzés (élethosszig tartó tanulás) a hagyományos, természetközeli gazdálkodási módokat folytató, a gazdálkodás szeretetét átadni képes gazdálkodók által (útiköltség, szállás, helyettesítési támogatással).
Kerüljön be: A mikrovállalkozások és önfogalalkoztatók képzésének és tanulmányútjainak támogatása, számának növekedése (termék előállítás-, értékesítés, klímavédelem-alkalmazkodás, biodiverzitás, tájgazdálkodás megújuló energia témákban) támogatása (ingyenes, helyben, nem szakképzés, hanem gyakorlati ismeretek, útiköltség, szállás, helyettesítési támogatással).

TC4 (energia):

a térségfejlesztéshez társuló önkormányzati épületenergetikai, megújuló energetikai és energiahatékonyság javítási kijelölt akciók, egyedi rendszerek beruházás támogatása.

VP és MAHOP

TC3 (versenyképesség) – TC8 (foglalkoztatás) – TC9 (befogadás):

életképes vidéki települések, helyi közösségek fejlesztése komplex programok támogatásával (CLLD-k keretében)

TO3 (versenyképesség):

vidéki turizmus kisléptékű támogatása; élelmiszergazdasági kisléptékű támogatása; mezőgazdasági utak fejlesztése; rövid ellátási láncok; fiatal gazdák

Javaslat: Kérjük beilleszteni a kisgép/eszköz beruházás lehetőségét a hozzáadott értéknövelés és helyi gazdaság fejlesztés okán.

Kérjük beilleszteni a közétkeztetési konyhák kisgép beszerzését (eszköz beruházás: energia takarékos eszközök, előkészítő eszközök.

A Partnerségi Megállapodás eredményes megvalósítása

Az adminisztratív terhek csökkentése (PM 81. old.-tól)

Az egyszerűsítést és a kedvezményezettek adminisztrációs terheinek csökkentését az alábbi fázisokban és az alábbi elvek szerint kell megvalósítani.

A projektek kiválasztási szakaszában:

A jelentős költségű és időigényes pályázat alapú kiválasztás fókuszálni kell a valóban versenyalapú kiválasztást igénylő területekre (pl. egyes K+F+I területek, tehetséggondozás, versenyszféra).

TILTAKOZUNK! Ez csak kiegészítő megoldás lehet!

Indoklás: Tőkehiány, foglalkoztatási terhek, magas bürokrácia.

A közszféra fejlesztési projektjeinek kiválasztásában a szakmailag megalapozott szakpolitikai döntések kerüljenek előtérbe a jelentős adminisztrációs terhekkel járó és a szükségleteket nem minden esetben tükröző pályázati kiválasztással szemben. (E szakpolitikailag megalapozottan kiválasztott projektek megvalósíthatóságának ellenőrzését szolgáló egyszerű, célirányos regisztráció útján fogadja be a végrehajtás rendszere.)

Projektmegvalósítási szakasz:

A kedvezményezetteket érintő adminisztratív terhek csökkentését a pályázati folyamatok felgyorsulását eredményező pénzügyi könnyítések: önerő biztosítása, előfinanszírozás, egyszerűsített költségelszámolás és kifizetés, könnyített hitelfelvétel állami garanciavállalással.
Önkéntes munka elszámolási lehetőségeinek vizsgálata.

Javaslat:

Részelőfinanszírozásos, vissza nem térítendő támogatás biztosítása foglalkoztatottságot (megélhetést is magában foglaló foglalkozás, önfoglalkoztatás) növelő és környezetileg fenntartható fejlesztésekre. A munkahely teremtés eredményindikációkba, és pályázati elvárásokba az önfoglalkoztatás is bele kell tartozzon!

ÁFA 5-10 %-ra csökkentése!

Javaslat a Position Paper (30. oldal) 5. számú országspecifikus ajánlás (2012) alapján:

(…) Az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedések megvalósítása (…) Stabil jogi és vállalkozó-barát környezet biztosítása a pénzügyi és nem-pénzügyi vállalkozások számára, beleértve külföldi befektetőket is. Csökkenteni az adófizetési kötelezettség költségeit, és létrehozni egy stabil, jogszerű, torzításmentes keretet a társasági adózás számára. (…) Specifikus, cél-orientált támogatási rendszer kidolgozása innovatív KKV-k támogatására az új innovációs stratégia keretében.

………………………………………..

aláírás

Document Metadata

Table of Contents

ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁS- PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS TERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSE

Document Metadata