AEGON Flotta casco ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek

Tartalomjegyzék

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. és a Szerződő között létrejött szerződés alapján a Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében a kockázatviselés időtartama alatt a jelen biztosítási feltételekben rögzített esetekben és mértékben, Magyarország hivatalos pénznemében, megtéríti a biztosított járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban igazoltan keletkezett károkat, valamint egyéb szolgáltatásokat nyújt.

1. Fogalmak

• Könnyű járművek: személygépkocsi és kishaszon járművek legfeljebb 3,5t legnagyobb megengedett össztömegig

• Nehéz járművek: 3,5t legnagyobb megengedett össztömeg feletti haszonjárművek

• Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, szervezet

2. A Flotta casco biztosítás felépítése

A Flotta casco biztosítás egy Flotta keretszerződésből, továbbá az egyes járművekre vonatkozó casco szerződésekből (alszerződésekből) áll.

2.1. Flotta keretszerződés

A Flotta keretszerződés összefogja egy Szerződőnek, az egyes járműveire vonatkozó casco szerződéseit. A Flotta keretszerződést és a járművekre vonatkozó casco szerződéseket mindig együttesen kell értelmezni. A Flotta keretszerződésben foglaltak, valamint a keretszerződéshez kapcsolódó záradékok, a flottához tartozó, minden egyes casco szerződésre vonatkoznak.

2.2. Az egyes járművekre vonatkozó szerződések (alszerződések)

A jármű adatait, felszereltségét, a használat módját, az önrészesedést, valamint a járműre vonatkozó kockázatviselési adatokat, és a biztosítási díjat, a Biztosító a járművenkénti szerződésekben tartja nyilván. Az alszerződés dokumentációja az adatközlőből és a kötvényből áll.

3. A biztosítási szerződés alanyai

3.1. Szerződő

A biztosítási szerződést az kötheti meg, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében érdekelt; vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. Flotta casco biztosítás Szerződője csak Vállalkozás lehet.

A Biztosító a Szerződőhöz intézi a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatait. A biztosítási díjat a Szerződő köteles megfizetni. Ha a Szerződő és a Biztosított nem azonos, a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

A Flotta casco biztosítás más személyre nem ruházható át, és a Biztosított nem léphet be a szerződésbe.

3.2. Biztosított

A gépjármű tulajdonosa, vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó, vagy aki egyébként a biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében érdekelt. Biztosított az, akit az ajánlaton és a kötvényen Biztosítottként feltüntettek, vagy aki a biztosítási feltételek szerint Biztosítottnak minősül. A biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes hatálya alatt fenn kell állnia. A Biztosított tulajdonos jogosult a Biztosító szolgáltatására.

3.3. Biztosító

Az a jogi személy, amely a jelen szerződésben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a Flotta casco biztosításban meghatározott szolgáltatást teljesíti.

A Biztosító főbb adatai:

Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Székhely: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

E-mail cím: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx Telefonszám: (x00) 0-000-0000

A társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván. Adószám: 10389395-4-44

4. A biztosított jármű

A szerződésben nevesített, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott jármű. A jármű az ajánlaton és az ahhoz tartozó kiegészítő dokumentumokon rögzített állapotban van biztosítva. A jármű azon felszerelései vannak biztosítva, amelyek a jármű biztosítási díjának megállapításához megadott árban, teljes egészében figyelembe lettek véve.

A Biztosító nem vállal kockázatot azokra a járművekre

• amelyeket 1 évnél rövidebb időre bérbe adnak,

• amelyeket taxiként üzemeltetnek.

5. Szerződés létrejötte, időbeli hatálya

5.1. A Flotta keretszerződés létrejötte

A Flotta keretszerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre, az ajánlat elfogadásával lép hatályba, és határozatlan tartamra szól.

Ajánlattétel

A Szerződő a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatát írásban, rögzített adattartalmú és

formátumú adatközlő lap Biztosítónak történő megküldésével terjeszti elő. Az adatközlő mellékleteként a Szerződő köteles a Biztosító részére megküldeni a gépjármű gyári alapfelszereltségén kívül a meglévő felszereltséget tartalmazó listát.

Az ajánlattétel időpontjának az a nap tekinthető, amelyen a Biztosító képviselője az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor az a Biztosítóhoz beérkezik.

A Szerződő ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.

Ajánlat elfogadása

A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstől vagy képviselője részére történő átadástól számított 15 napon belül elbírálni.

A szerződés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidőn belül elfogadja.

A Biztosító e 15 napos határidőn belül írásban jelezheti, hogy a kockázatot az ajánlatban szereplő adatokhoz képest milyen eltérésekkel vállalja. Ha a Szerződő az eltérést az írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a módosított tartalommal jön létre a szerződés.

Ajánlat visszautasítása

A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstől vagy képviselője részére történő átadástól számított 15 napon belül írásban visszautasítani. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre.

Az ajánlat visszautasítása esetén a 15 napos határidőn belül bekövetkezett biztosítási eseményekért a Biztosító helytállni nem tartozik.

Az ajánlat visszautasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

5.2. Új jármű bevonása a keretszerződésbe

A Biztosító a jármű keretszerződésbe vonásának bejelentésétől számított 15 napon belül jogosult a bejelentést elbírálni.

Az alszerződés létrejön, ha a Biztosító a bejelentett adatokat 15 napon belül elfogadja.

A Biztosító 15 napon belül írásban jelezheti, hogy a kockázatot a bejelentett adatokhoz képest milyen eltérésekkel vállalja. Ha a Szerződő az eltérést az írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a módosított tartalommal jön létre az alszerződés.

Ha a Biztosító a kockázatvállalást a 15 napos határidőn belül elutasítja, az alszerződés nem jön létre.

Ha a Biztosító a bejelentéstől számított 15 napon belül nem utasítja el és nem kéri a bejelentés módosítását, akkor a bejelentés szerinti tartalommal jön létre az alszerződés.

A keretszerződésbe bevont új járművekre a biztosítási érdek létrejöttekor megkezdődik a kockázatviselés, ha azt a biztosítási érdek létrejöttét követő 8 napon belül bejelentik a Biztosítónak. Ha a bejelentésre a biztosítási érdek létrejöttét követő 8 napon túl kerül sor, akkor a kockázatviselés, a bejelentés napját követő napon 0:00-kor kezdődik meg.

A keretszerződésbe bevont további, használt járművekre, a Biztosító megbízásából elvégzett állapotfelmérést követő napon 0:00-kor kezdődik a kockázatviselés.

A kockázatviselés megkezdődésének előfeltétele minden esetben az, hogy a gépjárműre az alszerződés létrejöjjön.

5.3. A kockázatviselés szüneteltetése

A jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a kockázatviselés nem szüneteltethető, és a kockázatviselés nem szűnik meg. A kockázatviselés egyéb más esetben sem szüneteltethető.

5.4. Fordulónap

A Flotta keretszerződés fordulónapja, minden évnek, a szerződésben meghatározott napja. Alapértelmezetten a kockázatviselés kezdete hónapjának 1-je, de a felek megállapodása esetén ettől eltérő is lehet.

5.5. Biztosítási időszak

A biztosítási időszak egy év. Az első biztosítási időszak, a Flotta keretszerződésben feltüntetett kockázatviselési kezdettől, az első fordulónapot megelőző nap 24:00-ig tart. Ezt követően minden biztosítási időszak a fordulónapon 0:00-tól, a következő fordulónapot megelőző nap 24:00-ig tart.

A gépjárműflottához a Flotta keretszerződés megkötését követően kockázatba vett gépjárművek esetében a kockázatviselési kezdet időpontjától a Flotta keretszerződés fordulónapjáig tart, és a fordulónap után a Flotta keretszerződés biztosítási időszakával lesz azonos.

6. Szerződés területi hatálya

A biztosítási szerződés területi hatálya Európa földrajzi értelemben értendő területére, továbbá Törökország ázsiai területére terjed ki.

7. Díjfizetés

A Flotta keretszerződés díja, a szerződésbe tartozó járművek biztosítási díjainak összege.

7.1. Díjfizetés üteme

A díj évente előre egy összegben, vagy

• 6 havonta, vagy

• 3 havonta részletekben esedékes.

A biztosítás első díja, a Flotta keretszerződésben feltüntetett kockázatviselési kezdet napján, a következő díjrészletek pedig mindig annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díjrészlet vonatkozik.

A díjfizetés üteme, bármely hónap első napjával megváltoztatható, de előfeltétele a Flotta keretszerződés díjrendezettsége a módosítás hatályáig.

7.2. Az egyes járművekre (alszerződésekre) vonatkozó díj

Az egyes járművekre vonatkozó díj, a jármű kockázatba vételének napján hatályos díjszabás alapján kerül megállapításra, és a Flotta keretszerződés következő fordulónapjáig marad érvényben.

A Biztosító jogosult, a Flotta keretszerződés fordulónapjától, a keretszerződésbe tartozó összes járműre új biztosítási díjat megállapítani. Ha a Biztosító a következő biztosítási időszakra az előzőnél magasabb biztosítási díjat ír elő, az új díjról a Biztosító köteles tájékoztatni a Szerződőt, legalább 45 nappal a Flotta keretszerződés fordulónapja előtt.

A Flotta keretszerződésbe be-, kilépő járművekre vonatkozóan a Biztosítót a kockázatviselés idejére illeti meg a biztosítási díj, napra számolva. Minden megkezdett nap teljes napnak számít.

Ha a járműre vonatkozó alszerződés a káresemény bekövetkezése miatt szűnt meg, és ezzel a káreseménnyel összefüggésben a Biztosító a jelen szerződés alapján – a teljes jármű pótlása jogcímen - szolgáltatást teljesített, akkor a járműre vonatkozóan a Flotta keretszerződés következő fordulónapjáig illeti meg a díj a Biztosítót.

Érdekmúlás miatti megszűnés esetén, ha a megszűnés bejelentése 30 napon túli és a bejelentés már a következő biztosítási időszakra esik, a Biztosítót az érintett gépjármű után a bejelentést megelőző biztosítási évfordulóig illeti meg a biztosítási díj.

7.3. Az egyes járművekre (alszerződésekre) vonatkozó önrész

A járműre vonatkozó önrészesedést az alszerződés tartalmazza. A Biztosító jogosult, a Flotta keretszerződés fordulónapjától, az alszerződésekre új önrészt megállapítani. Az új önrészről a Biztosító legalább 45 nappal a Flotta keretszerződés fordulónapja előtt köteles tájékoztatni a Szerződőt.

7.4. A teljesítés módja

A biztosítási díj befizetése akkor tekinthető teljesítettnek, ha az összeg a Biztosítóhoz a befizetési határidőig megérkezett, és a befizetéshez tartozó információk alapján, az összeg a Flotta keretszerződéshez hozzárendelhető.

A Biztosító a befizetett díjat úgy osztja el a Flotta keretszerződésbe tartozó járművek között, hogy a járművek díjjal fedezett időszaka azonos napon érjen véget. A flottából gépjármű törlés esetén a törlés után fennmaradó díjtöbblet a flottában maradó gépjárművekre szétosztásra kerül, oly módon, hogy a járművek díjjal fedezett időszaka azonos napon érjen véget.

7.5. A teljesítés határideje

A díjat a díjbekérő dokumentumon, vagy a számlán megjelölt határidőig lehet késedelmi kamat nélkül befizetni.

8. Szerződés megszűnése

8.1. A Flotta keretszerződés megszűnése

A Flotta keretszerződés megszűnésével egyidejűleg, megszűnik az összes, hozzá kapcsolódó alszerződés is.

A Flotta keretszerződés megszűnik

• közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon 24:00-kor

• felmondással, a Flotta keretszerződés 5.4. pont szerinti fordulónapját megelőző napon 24:00- kor, ha a felmondás a fordulónapot legalább 30 nappal megelőzően megtörtént

• díjnemfizetés miatt az utolsó díjjal fedezett nap 24:00-kor, ha a 7.1. pont szerint esedékes díjat a Szerződő az esedékességtől számított 30. napig nem fizeti meg és a Biztosító a díjfizetésre halasztást nem ad, vagy a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton nem érvényesíti. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a Flotta keretszerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

A díjhátralék miatt megszűnt szerződés, a hátralékos díj megfizetésével nem lép újra hatályba.

8.2. Alszerződés megszűnése

Az alszerződés megszűnik

• közös megegyezéssel: A felek írásba foglalt indoklással, előremutató dátummal, közös megegyezéssel az egyes járművek szerződését megszüntethetik.

• felmondással: A határozatlan időtartamú Flotta keretszerződés egyes járművekre vonatkozó részét az 5.4. pont szerinti fordulónapot megelőző nap végére bármely fél írásban felmondhatja. Felmondás esetén a fél nyilatkozatának a fordulónapot legalább 30 nappal megelőzően kell a másik félhez megérkezni.

• érdekmúlással: Az egyes járművekre vonatkozó szerződés a biztosítási érdek megszűnésének napján 24:00-kor szűnik meg.

• a biztosítási esemény bekövetkezésével: A biztosítási esemény napján, ha az annak során megrongálódott gépjármű helyreállítása nem gazdaságos, vagy műszakilag megoldhatatlan, illetve ha megsemmisült, vagy ellopták és nem került meg. A totálkár kifizetése esetén akkor is megszűnik a szerződés, ha a gépjárművet ezt követően helyreállították és a biztosítási díjat a tartam végéig befizették. Ilyenkor csak új ajánlattal lehet biztosítási szerződést ismét létrehozni

• a használati mód megváltozásával: Ha a jármű használati módja megváltozik, és az új használati mód miatt a Biztosító nem vállalja a kockázatot, akkor a járműre vonatkozó kockázatviselés a használati mód megváltozásának napján 24:00-kor szűnik meg.

9. Reaktiválás

Amennyiben a Flotta keretszerződés a díj nemfizetése miatt szűnt meg, úgy az elmaradt biztosítási díj vagy díjrészlet esedékességét követő százhúsz napon belül a Szerződő írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt Flotta keretszerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik, és a Szerződő a reaktiválási kérelemmel együtt csatolja a Biztosított kármentességi nyilatkozatát. A Biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak vagy díjrészletek befizetését követő nap 0 órájától folytatódik, és az időközben megszűnt Xxxxxx keretszerződés az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép. A kármentességi nyilatkozat a Biztosított nyilatkozatát tartalmazza arról, hogy a biztosítási szerződés díj nemfizetés miatti megszűnése és a reaktiválási kérelem benyújtása közötti időszakban (reaktiválási időszak) nincs tudomása bekövetkezett kárról, vagy a reaktiválási időszakban bekövetkezett tudomására jutott kárt nem jelenti be a Biztosítónak. A Biztosító helytállási kötelezettsége a reaktiválási időszakban csak azokra a károkra terjed ki, amelyekről a Biztosítottnak nem volt tudomása.

Ha a Szerződő az elmaradt díj esedékességét követő 120 napon túl kéri a biztosítási szerződés reaktiválását, a Biztosító úgy tekinti a kérést, mintha a Szerződő új Flotta keretszerződés megkötésére tett volna ajánlatot. Az elmaradt biztosítási díj vagy díjrészlet esedékességétől számított 120 napon túl a Flotta keretszerződést reaktiválni nem lehet.

10.Biztosítási események

10.1. Töréskár, rongáláskár

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyakban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű, a kárbejelentés szerinti eseménnyel műszakilag azonosítható, igazolt erőhatás által keletkezett törés, egyéb sérülés. A Biztosító megtéríti a jogtalan behatolással vagy lopási kísérlettel okozott kárt a megfelelően lezárt gépjárműben, alkatrészeiben, vagy tartozékaiban, továbbá az idegen személy által okozott rongálási károkat.

10.2. Elemi és tűzkár

A biztosított járművet, alkatrészét, közvetlenül károsító villámcsapás, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg, vagy talajszint alatti építmény beomlása, szélvihar, felhőszakadás, árvíz (kivéve az árterületen, hullámtéren bekövetkező károk), egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás (a továbbiakban: xxxxx xxx).

A gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű elektromos berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán – keletkezett tűz, önrobbanás, robbanás által okozott kár.

10.3. Lopáskár és rabláskár

Ha a megfelelően lezárt, a Biztosító által előírt, a lopás időpontjában is működő vagyonvédelmi eszközzel ellátott gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából – az elkövetőre bízott gépjármű jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – fenyegetéssel elveszik.

Ha a teljes gépjármű eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkatrészeit, tartozékait, ellopják (lelopják).

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a gépjármű, ha a jármű kulcsa, távirányítója, kódkártyája nélkül nyitható, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy oly módon rongálódott a lopáskár előtt, hogy a zár a jármű kulcsainak használata nélkül is működtethető, ha gépjármű ablakai nincsenek zárt állapotban, illetve a Biztosító által előírt vagyonvédelmi berendezés nem volt bekapcsolva vagy nem volt működőképes állapotban.

10.4. Önálló üvegkár

A biztosított gépjármű utastér üvegezésében a gépjármű egyéb károsodása nélkül bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás okozta sérülés (törés, repedés), amennyiben egyéb karosszériasérülés nem történik. A tetőablak az utastér üvegezésének tekintendő, ellenben a jármű fényszóróinak, lámpáinak üvegezése nem.

11. Kizárások

A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki

a) a jármű természetes elhasználódása kapcsán felmerült költségekre;

b) környezetszennyezés által okozott károsodásokra;

c) radioaktív sugárzás által okozott károsodásokra;

d) háborúval, terrorcselekménnyel, tüntetéssel, zavargásokkal összefüggésben keletkezett károsodásokra;

e) a közlekedésen kívül, munkavégzéssel összefüggésben keletkezett károkra, ide értve a járművekben a rájuk szerelt speciális felépítmények, kiegészítő berendezések működésével, működtetésével összefüggésben keletkezett károkat;

f) a biztosított járműre történő fel- és lerakodással összefüggésben keletkezett károkra;

g) a jármű balesete nélkül, a rakomány elmozdulása következtében keletkezett károkra;

h) a motor üzemeltetéséhez szükséges anyagon kívül a motorba került víz, más folyadék vagy anyag miatti károsodásokra;

i) a járműben szállított veszélyes, gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyag által okozott károkra, illetve az általuk súlyosbított kárrészre;

j) a jármű karbantartásával, javításával, tisztításával összefüggésben keletkezett károkra;

k) a járművet autóversenyen, arra való felkészülésen, mint résztvevőt ért károkra;

l) a jármű értékcsökkenése következtében felmerült költségekre;

m) a járműről leszerelt, tárolt alkatrészekben keletkezett károkra, így különösen az éppen nem használt téli / nyári gumira, a járműről leszerelt csomagtartóra, kerékpártartóra, tetőboxra, és további hasonló, a járműről leszerelt tartozékokra, alkatrészekre;

n) azokra a károkra, melyek a jármű kulcsainak nem az elvárható gondosságú tárolása miatt, a kulcs illetéktelen használatával összefüggésben keletkeztek;

o) a jármű kulcsainak elvesztése következtében szükségessé vált kármegelőzési ráfordításokra;

p) a jármű üzem-, és kenőanyagaiban, hűtőfolyadékban, klímagázban keletkezett károkra;

q) a jármű azon felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket a hatályos magyar jogszabályok tiltanak;

r) a jármű azon felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket a hatályos magyar

jogszabályok engedélyhez kötnek, de a kár időpontjában nem volt ilyen engedély a járműhöz;

s) a hatósági sebességmérés előrejelzésére, megzavarására szolgáló berendezésben keletkezett károkra;

t) a navigációs-, audio-, és video berendezésben keletkezett károkra, kivéve az új járműbe már a gyártás során beépített berendezésben keletkezett károkat;

u) a jármű gyári műszaki paramétereit megváltoztató berendezésekben keletkezett károkra, így különösen: a „chiptuning” által beszerelt berendezésekben, a

„sportkipufogóban”, a „Xenon átalakítókban”, a futómű átalakítás alkatrészeiben, az üvegfóliázásokban, a gyári mérettartományba nem tartozó kerékben és gumiabroncsban, és további hasonló alkatrészekben keletkezett károkra;

v) a csere költségénél olcsóbban megjavítható, de mégis kicserélt alkatrész esetében a csere többletköltségére;

w) a járművön, nem lezárt részen tartott tartozék eltűnése, ellopása miatti károkra, különösen: létra, csövek, tűzoltó készülék, pótkerék;

x) nyitott utasterű jármű (cabrio) utasterében lopás, rongálás, vagy csapadék miatt keletkezett károkra;

y) a Szerződő, a Biztosított, vagy a járművet jogosan vezető személy által bűncselekmény elkövetés közben keletkezett károkra;

z) ha a járművel olyan tevékenységet végeznek, amelyet a hatályos magyar jogszabályok szerint csak engedéllyel szabad végezni, de a káresemény időpontjában nem rendelkeztek ilyen engedéllyel;

aa) a járművön, felépítményen, ponyván található feliratokban, képekben keletkezett károkra;

bb) a lopáskárok és az ennek következtében keletkezett egyéb károk esetében, amennyiben a Biztosított vagy a Szerződő a járművet bármilyen jogcímen más birtokába adja (különösen ideértve a bérlet vagy kölcsön esetét), és a járművet az ily módon

jogszerűen birtokló személy elsikkasztja (ellopja), vagy más módon eltulajdonítja, elidegeníti;

cc) a pótkocsi szakszerűtlen csatlakoztatásából eredő leakadása által okozott károkra; dd) nem váratlan, akaraton kívüli és előre nem látható és egyben nem baleseti jelleggel

következett be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, anyaghiba,

hűtőfolyadék megfagyás, nem megfelelő kenés miatt, stb.);

ee) a sérült gépjármű más gépjárművel történő pótlásának járulékos költségeire (pl.: bérautó), kivéve, ha erre megfelelő kiegészítő biztosítást kötött;

ff) a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon stb.);

gg) a gépjármű szállítmányára, az utasok személyi használti tárgyaira;

hh) a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díjára;

ii) az árvíz által az árterületen, hullámtéren okozott károkra; jj) a belvíz által okozott károkra;

kk) a túlfeszültség miatti kárra, amely a részben vagy egészben elektromos energiával meghajtott gépjármű rendeltetésszerű töltése közben a gépjárművet a töltőkábelen keresztül éri, vagy amelyet a bármely okból (pl. villámcsapás vagy annak indukciós hatása miatt) fellépő mágneses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség okoz;

ll) arra a kárra, mely azzal összefüggésben keletkezett, hogy a gyárilag beépített balesetvédelmi eszköz bármely okból nem működött, ide értve a szándékos kikapcsolását, kiiktatását, vagy meghibásodását. Különösen ide értendő a

jogszabályokban előírt kötelező biztonsági felszereltségek (pl. nagyhaszon járművek esetében gyárilag beépített ütközéselhárító, vészfékező rendszerek).

12. Mentesülések

Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy

• a kár késedelmes bejelentése miatt, a kárral összefüggő, lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,

• a kárt a Szerződő, a Biztosított, vagy azok közeli hozzátartozója, illetve alkalmazottja vagy megbízottja szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül a kár, különösen, ha

a) összefüggésben van azzal, hogy a járművet jogosan vezető személy nem rendelkezett a biztosított jármű vezetéséhez szükséges kategóriájú érvényes vezetői engedéllyel;

b) összefüggésben van azzal, hogy a járművet jogosan vezető személy, a kár

időpontjában alkohol, vagy egyéb, a járművezetési képességeket károsan befolyásoló szer hatása alatt állt;

c) a jármű, a kár időpontjában részt vett a közúti közlekedésben, de nem rendelkezett a forgalomban tartáshoz szükséges érvényes engedéllyel;

d) a jármű illetéktelen használat elleni eszközeit, a káresemény időpontjában nem rendeltetésszerűen működtették;

e) a jármű illetéktelen használat elleni eszközének meghibásodásakor, a hiba elhárításáig nem gondoskodtak, a jármű biztonságos tárolásáról;

f) a jármű kulcsának elvesztése esetén, az elveszett kulcs letiltásáig, nem gondoskodtak a jármű megőrzéséről, vagy lezárt helyen tárolásáról (Letiltáson értjük azon intézkedések összességét, amelyek az elveszett kulcsot a járműhöz használhatatlanná teszik.);

g) a jármű zárának megrongálása, lopási kísérlet esetén a zárcsere számlával igazolt megtörténtéig nem gondoskodtak a jármű megőrzéséről, vagy lezárt helyen tárolásáról;

h) a kár, a jármű szakszerűtlen használatának a következménye (Szakszerűtlen használatnak minősül az is, ha a gépjárművel az azt ért mechanikai sérülés bekövetkezését követően úgy közlekednek tovább, hogy nem győződtek meg arról, hogy a sérülés következtében további károsodás veszélye nem áll fenn);

i) a járművet nem zárták le megfelelően;

pótkocsiknál és félpótkocsiknál a lezártságon olyan, idegen személy által csak roncsolással eltávolítható mechanikus védelmi eszköz alkalmazását értjük, amely – az alkalmazott mechanikus védelem eltávolításáig megakadályozza a leállított pótkocsi vagy félpótkocsi vonó járművel való összekapcsolását;

j) a lezáratlan járművet a Szerződő vagy a Biztosított vagy ezek beleegyezésével a járművet használó más személy járműtől történő eltávolodását kihasználva tulajdonítják el;

k) a kár, a jármű elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben keletkezett;

l) a kár, a tűzrendészeti előírások megszegésével összefüggésben keletkezett;

m) a kár, a Biztosító kárenyhítési célú utasításának szándékos megszegésével összefüggésben keletkezett;

n) a káreseményt közvetlenül megelőző időszakban megszegték a járművezető vezetési és pihenési idejére vonatkozó előírást;

o) a járművet a forgalmi engedélyben meghatározott értékhez képest túlterhelték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték.

13.Biztosítási szolgáltatás

13.1. Helyreállítás költségeinek megtérítése

A Biztosító – az önrészesedés levonásával – megtéríti a Biztosítási esemény következtében a Biztosított járműben keletkezett károsodások, a Biztosító által előzetesen jóváhagyott, szakszerű helyreállításának, magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelő számlával igazolt költségét. A szakszerű helyreállítás során, a nem javítható, illetve a gazdaságosan nem javítható alkatrészek

esetében, a Biztosító az új alkatrész felhasználásával történő helyreállítás költségét téríti meg, kivéve a forgó-kopó alkatrészeket.

A forgó-kopó alkatrészek cseréje esetén, a Biztosító a kiszerelt alkatrésszel azonos elhasználtsági fokú, de nem sérült alkatrész piaci értéke és az új alkatrész ára közötti különbséget levonja a kártérítés összegéből.

A Biztosító az alkalmazott fényezési technológia szerint, a szakszerű helyreállításhoz minimálisan szükséges terület fényezési költségét téríti meg.

A jármű helyreállítási költségeinek meghatározásakor a biztosító az esetleges korábbi sérülések értékcsökkentő hatását figyelembe veszi.

Ha a jármű helyreállítása külföldön történt, a Biztosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségeinek megfelelő összegig terjed.

Amennyiben a szerződés záradékában szerepel javítási munkák maximált óradíjára és alkatrészek maximális árára vonatkozó érték, a Biztosító legfeljebb a záradékban meghatározott mértékű javítási óradíjat és alkatrész árszintet téríti meg. A Biztosító a javítási számla összegéből levonja a záradékban meghatározottnál

• magasabb óradíj

• magasabb alkatrész árszint következtében előállt költségrészt.

13.2. A teljes jármű pótlási értékének megtérítése

A jármű pótlási értéke az az összeg, amelyért Magyarországon egy azonos típusú, felszereltségű, évjáratú, futásteljesítményű, műszaki állapotú, jogállású járművet a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző időpontban meg lehet vásárolni. A jármű pótlási értékének meghatározásakor a biztosító az esetleges korábbi sérülések értékcsökkentő hatását figyelembe veszi.

A Biztosító – az önrészesedés levonásával – a jármű pótlási értékét téríti meg, ha

• a helyreállítása nem gazdaságos

• a járművet ellopták, vagy elrabolták.

A Biztosító – a szerződésben meghatározott önrészesedési arány [%] kétszeresének levonásával – a jármű pótlási értékét téríti meg, ha az ellopott jármű forgalmi engedélyét nem tudták bemutatni a kárrendezés során.

A pótlási értékből a Biztosító levonja a sérült jármű (roncs) piaci értékét. A Biztosító nem köteles átvenni a sérült járművet (roncsot).

Könnyű járművek esetében Biztosító akkor tekinti gazdaságtalannak a javítást, ha a helyreállítás teljes várható költsége és a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egyéb költségek együttesen elérik a

biztosított jármű káridőponti értékének 70%-át.

Nehéz járművek esetében Biztosító akkor tekinti gazdaságtalannak a javítást, ha a helyreállítás teljes várható költsége és a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egyéb költségek együttesen meghaladják a jármű pótlási értékének és a roncs értékének a különbségét.

A jármű pótlási értékének megtérítése esetén, a jármű biztosítási díja, a Flotta keretszerződés következő fordulónapjáig illeti meg a Biztosítót.

13.3. Egyéb, járulékos költségek megtérítése

A Biztosító megtéríti a Biztosítási esemény során megsérült járművel kapcsolatosan indokoltan felmerülő mentési, szállítási (káreseményenként maximum 2 alkalom), tárolási költség (káreseményenként legfeljebb 10 naptári napot) számlával igazolt összegét káreseményenként

legfeljebb a Biztosított jármű káridőponti értékének 10%-áig. Könnyű járművek esetében a jármű káridőponti értékétől függetlenül a mentési, szállítás és tárolás jogcímekre összesen a Biztosító legfeljebb 250.000 Ft-ot térít.

13.4. A teljesítés módja

A Biztosító, a kártérítési összeget a Biztosított részére, vagy - a Biztosított rendelkezése alapján közvetlenül a számla kibocsájtójának - átutalja.

Az általános forgalmi adó összegét a Biztosító csak olyan számla alapján téríti meg, amelyen feltüntették az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

Nem téríti meg a Biztosító az általános forgalmi adó összegét, ha a hatályos magyar jogszabályok alapján a Biztosított azt visszaigényelhetné.

Bizonylatok hiányában a felek megállapodhatnak a kártérítés összegéről.

Ha a Biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a finanszírozó is Biztosított

(társbiztosított), Biztosító a szolgáltatást a biztosított finanszírozó részére a kifizetés időpontjában

fennálló követelése erejéig teljesíti (ha a finanszírozó a gépjármű tulajdonosa, a teljes szolgáltatást a finanszírozó részére teljesíti).

13.5. A teljesítés ideje

A Biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges összes dokumentum bemutatását követő 30. napon válik esedékessé.

13.6. Többszörös biztosítás

Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A Biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

14.Önrész

A Biztosított káreseményenként, a járulékos költségekkel együtt megállapított kárösszegből a szerződésben meghatározott önrészesedést maga viseli.

A Biztosító a szolgáltatás összegéből levonja, a szerződésben megállapított önrészesedésnek megfelelő összeget.

A Biztosító önálló üvegkár biztosítási esemény során a jármű ablaküvegének cseréje esetén, a szerződésben rögzített önrészesedés forintban meghatározott részét figyelmen kívül hagyja, csak a

%-os mértékét veszi figyelembe, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban, ezen kívül más költség nem merült fel.

Amennyiben önálló üvegkár biztosítási esemény esetén a jármű ablaküvege javítható, a javítás költségét a Biztosító önrészesedés levonása nélkül téríti meg, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban ezen kívül, más költség nem merült fel.

A Biztosító, a jármű megsérült zárainak kármegelőzési céllal végzett helyreállítása esetén, a szerződésben rögzített önrészesedés forintban meghatározott részét figyelmen kívül hagyja, csak a

%-os mértékét veszi figyelembe, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban, ezen kívül, más költség nem merült fel.

15.Közlési, változásbejelentési kötelezettség

A Szerződő és a Biztosított a Flotta keretszerződés megkötésekor, valamint az egyes járművek flottába vonásakor, továbbá kárrendezéskor köteles közölni a Biztosítóval, a kockázat elvállalása szempontjából, illetve a káresemény ellenőrzése szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, és amelyre a Biztosító írásban kérdést tett fel. A Biztosító kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Szerződő fél a közlési kötelezettségének eleget tesz.

A közlésre, illetőleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.

A Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni a Biztosítónak minden, a Flotta casco biztosítással összefüggő lényeges adat megváltozását, így különösen

• fő tevékenységének megváltozását;

• gazdálkodó szervezet esetén átalakulásának, felszámolási-, csőd- vagy végelszámolási eljárása megindulását;

• telephelyének megváltozását;

• elérhetőségi címeinek megváltozását;

• bankszámla számának megváltozását;

• a Flotta keretszerződésbe tartozó járművek azonosító adatainak, felszereltségének, felépítményének, használati módjának megváltozását;

• a Flotta keretszerződésbe tartozó járművek tulajdonosának, üzemben tartójának megváltozását;

• a gépjármű forgalomból való ideiglenes, vagy végleges kivonását;

• a Flotta keretszerződésbe tartozó járművek kulcsainak, távirányítójának elvesztését, megrongálódását, illetve azokról másolat készítését;

• az ajtózárak, kormányzár cseréjét;

• a gépjármű vagyonvédelmi rendszerében bekövetkezett változást;

• a biztosított járműre ugyanolyan kockázatra további biztosítás kötését;

• a gépjármű feletti rendelkezési jog vagy tulajdonjog bármilyen korlátozását, megterhelését.

16.Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A Szerződő és a Biztosított a kár megelőzése, valamint a kár enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani, és köteles a Biztosító kármegelőzési, kárenyhítési célzatú iránymutatását betartani.

Ennek keretében a Szerződő/Biztosított

• köteles mindazon zárakat kicserélni, amelyek kulcsát vagy kódkártyáját illetéktelenek megszerezték vagy elveszett, továbbá köteles azon zárakat kicserélni, amelyeket lopási szándékkal rongáltak meg, de a rongálás kizárólag a zárat érintette, más karosszéria elem nem sérült. A zárgarnitúra csere indokolt és számlával igazolt költségének – a szerződésben szereplő – százalékos önrésszel csökkentett értékét a kicserélt zárszerkezetek és kulcsok illetve kódkártya leadása után a Biztosító megtéríti.

• köteles a jármű kulcsait, indítókártyáit oly módon tárolni, hogy ahhoz illetéktelenek ne

férhessenek hozzá, továbbá a jármű forgalmi engedélyét, indítókulcsát, indítókártyáját és törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben. A Biztosító a Szerződő, illetve a Biztosított közrehatásának arányában mentesül a fizetés kötelezettsége alól, ha a gépjármű

törzskönyve, forgalmi engedélye, indítókulcsa, illetve indítókártyája a lopáskor a járműben volt, vagy ha azok meglétéről a Szerződő/Biztosított a kárbejelentéskor nem tud a Biztosítónak elszámolni.

• köteles a járművet megfelelően lezárni, valamint köteles haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zárható gépjármű biztonságos tárolásáról.

Ellopott, vagy elrabolt jármű esetében csak a Biztosítóval előzetesen egyeztetett kárenyhítési tevékenység végezhető.

A más által okozott kárnak a casco biztosításra történő megtérítését megelőzően a

Szerződő/Biztosított - a Ptk.-ban szabályozott kárenyhítési és együttműködési kötelezettsége körében

- köteles a Biztosítónak az alábbi iratokat és adatokat megküldeni, illetve a Biztosító tudomására hozni:

• baleseti bejelentő részletesen kitöltve mindkét fél részéről és aláírással ellátva, vagy

• rendőrségi határozat és a helyszínen kapott minden egyéb rendőrségi irat,

• okozó jármű rendszáma, a tulajdonosának és vezetőjének neve, felelősségbiztosításának adatai (biztosító neve), az okozó járműről (vagy egyéb tárgyról) készített fényképfelvétel, vagy

• a Szerződő/Biztosított nyilatkozata arról, hogy a kárért kizárólag maga felel, vagy a kárért felelős személyről vagy az okozó járműről az előző pontban felsorolt adatok egyikét sem ismeri.

Amennyiben a Szerződő a fenti iratokat és adatokat nem bocsátja a Biztosító részére, úgy a Biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedési arány [%] háromszorosának levonásával jogosult megtéríteni a javítási és helyreállítási költségeket, kivéve, ha a Szerződő/Biztosított bizonyítja, hogy az adatközlés elmaradása az önhibáján (beleértve az alkalmazottai és megbízottjai önhibáját is) kívül történt.

17.Kárbejelentés

A bekövetkezett kárt haladéktalanul, de legkésőbb a kár bekövetkeztét követő 24 órán belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

A lopás és rabláskárt haladéktalanul, de legkésőbb a kár bekövetkeztét követő 2 munkanapon belül, a kár helyszínén illetékes rendőrségen is be kell jelenteni.

A tűzzel kapcsolatos kárt haladéktalanul, de legkésőbb a kár bekövetkeztét követő 2 munkanapon belül, a tűzoltóságon is be kell jelenteni.

A vad által okozott kárt a területileg illetékes vadgazdálkodási társaságnak is be kell jelenteni.

A külföldön bekövetkezett biztosítási eseményt a Magyarországon történt károkkal megegyező módon kell bejelenteni a Biztosító részére. A Biztosító a kár jellegétől függően határozza meg a további

teendőket. Amennyiben helyszíni kárszakértői szemle szükséges, a károsult járművet a Biztosító a területileg illetékes kárrendezési irodához irányítja. Ha a Biztosított eltér a Biztosító javaslatától, az ebből eredő többletköltségeket maga viseli.

A külföldön bekövetkezett tűz - és robbanáskárt, továbbá a rablás- vagy lopáskárt a káresemény helye szerint illetékes külföldi hatóságnak is be kell jelenteni, az erről szóló igazolást a Biztosítónak be kell mutatni.

A külföldön bekövetkezett totál-, rablás- vagy lopáskár esetén a hazaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hazai rendőri szervet is.

A károsodott jármű véglegesen csak a Biztosító hozzájárulásával hagyható külföldön.

A Biztosított a kárfelvételig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított öt nap elteltéig köteles a sérült járművet változatlan állapotban tartani, azon csak annyiban változtathat, amennyi a kárenyhítéshez és a további károk elhárításához szükséges. Amennyiben a kárfelvételre az öt napos határidőn belül a Biztosított érdekkörében felmerült okból nem kerülhetett sor (pl. a Biztosított vagy a

javító akadályoztatása) a Biztosított az öt nap letelte után is köteles a sérült járművet az elmaradás okának elhárításától és bejelentésétől számított további 5 napig változatlan állapotban tartani.

A Biztosító annyiban nem köteles helytállni, amennyiben a Biztosított késve, vagy nem tett eleget jelen feltételekben szereplő bejelentési kötelezettségének, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár bejelentése után megkerült, – függetlenül attól, hogy a kárt a Biztosító kifizette-e vagy sem – a Biztosított köteles e tényt a tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon belül jelenteni a Biztosítónak.

17.1. Kárrendezéshez szükséges iratok

A kárrendezéshez a Biztosító iratok bemutatását kérheti, amelyek

• a biztosítási esemény igazolásához

• a felelősség megállapításához

• a kár mértékének megállapításához szükségesek. Különösen

• a személyi azonosító okiratot

• a biztosított jármű vezetőjének vezetői engedélyét

• a biztosított jármű forgalmi engedélyét

• a biztosított jármű tulajdonjogát igazoló dokumentumot

• a biztosítási esemény részletes leírását

• a biztosítási esemény kapcsán keletkezett orvosi dokumentumokat

• a biztosítási esemény kapcsán keletkezett hatósági iratokat

• a biztosítási esemény kapcsán keletkezett szakértői dokumentumokat

• a biztosítási esemény kapcsán keletkezett számlákat.

Részletes felsorolás

• A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról

• Adásvételi szerződés

• Aláírási címpéldány

• Alkoholvizsgálat illetve kábítószeres befolyásoltság vizsgálat jegyzőkönyve

• Árajánlat

• Ambuláns kezelőlap

• Átruházó nyilatkozat

• Audatex kalkuláció

• Azonosítási adatlap

• Baleseti bejelentő (kék-sárga)

• Bankszámlakivonat

• Bankszámlaszám

• Bérleti- vagy lízingszerződés

• Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl . nyugta)

• Bírósági határozat

• Bizonylat maradvány értékesítéséről

• Biztosítási kérdőív lopás, rablás esetén

• Bontási igazolás

• Díjfizetés igazolása

• Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

• Eurotax kalkuláció

• Eurotax káridőponti érték számítás

• Felelősségelismerő nyilatkozat

• Forgalmi engedély

• Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített forgalmi engedély, ill. törzskönyv)

• Fuvarlevél

• Garanciajegy

• Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

• Gépkocsi tárolási számla

• Gyámhatósági rendelkezés

• Hagyatékátadó végzés

• Ittassági nyilatkozat

• Javítási árajánlat

• Javítási számla

• Kárbejelentő (a Biztosító saját nyomtatványa)

• Károkozói nyilatkozat

• Kereskedői ajánlat maradványértékre

• Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

• Közjegyzői okirat

• Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv

• Lemondó nyilatkozat

• Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel, a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban

• Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

• Meghatalmazás

• Menetlevél

• Munkalap

• Munkáltatói nyilatkozat

• Nyilatkozat előzménykéréshez

• Nyilatkozat többszörös biztosításról

• Orvosi lelet

• Orvosi zárójelentés

• Öröklési bizonyítvány

• Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

• Rendőrségi határozat

• Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

• Rendőrségi igazolás

• Szakértői vélemény

• Szállítási számla

• Szervizkönyv

• Szerződés gépjármű kölcsönadásról

• Tachográf adatlap

• Tanúk nyilatkozatai

• Törzskönyv

• Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

• Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

• Tűzvizsgálati jelentés

• Üzembentartói szerződés vagy okirat

• Vádirat

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

• Vezetői engedély

• Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

• Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

• Zár- és nyomszakértői vélemény

A Biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be. A fentiekben felsorolt okiratokon kívül a Biztosított jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal, illetőleg egyéb módon történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

18.Elévülés

A károkkal kapcsolatos kárigények elévülési ideje a kár bekövetkeztének időpontjától számított 1 év.

19.Visszakövetelési jog

A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

Amennyiben az ellopott, elrabolt gépjármű, illetve tárgy a biztosítási szolgáltatási összeg kifizetése után megkerül, arra a Biztosított igényt tarthat. Ebben az esetben a Biztosított köteles a Biztosítónak a kifizetett szolgáltatási összeget visszafizetni. Ha a megkerült tárgyra a Biztosított nem tart igényt, vagy a Biztosító felhívására 15 napon belül nem nyilatkozik, akkor a megkerült tárgy feletti rendelkezési jog a Biztosítót illeti meg.

20.Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Jelen szerződési feltétel alábbi rendelkezései eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól.

Az egyes járművekre (alszerződésekre) vonatkozó díj (7.2. pont)

A teljes jármű pótlási értékének megtérítése (13.2. pont)

Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség (16. pont)

A más által okozott kárnak a casco biztosításra történő megtérítését megelőzően a

Szerződő/Biztosított - a Ptk.-ban szabályozott kárenyhítési és együttműködési kötelezettsége körében

- köteles a Biztosítónak az alábbi iratokat és adatokat megküldeni, illetve a Biztosító tudomására hozni:

• baleseti bejelentő részletesen kitöltve mindkét fél részéről és aláírással ellátva, vagy

• rendőrségi határozat és a helyszínen kapott minden egyéb rendőrségi irat,

Elévülés (18. pont)

A károkkal kapcsolatos kárigények elévülési ideje a kár bekövetkeztének időpontjától számított 1 év.

21.Biztosítási titok

A Szerződő/Biztosított a szerződési ajánlat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a szerződés körében adatait kezelje, és a 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) 135.§–143.§-ai alapján azokat jogszerűen harmadik személynek átadja.

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes

vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel,

továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett

tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár- enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve

írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. (3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a

141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá az ügyész a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus

finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b),

f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a

biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A Biztosító a 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) 149.§-ában és a jelen szerződésben foglalt felhatalmazás alapján, az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatásoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más Biztosítóhoz az általa kezelt, a Bit-ben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésben rögzített adatok részére történő kiadása érdekében. A Biztosító ezen adatokat a Bit-ben meghatározott időtartamon át kezeli. A Szerződő/Biztosított a Biztosító által megkeresés útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.

Bit. 149. §

(1) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma,

alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés

teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az személyes a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkereső biztosító

– a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

22.Panaszkezelés

A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhető és megtekinthető ügyfélszolgálati irodákban, illetve a Biztosító honlapján:

xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx A panaszok bejelentésére biztosított lehetőségek

Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:

a) személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.

b) telefonon: a (x00) 0-000-0000, külföldről is hívható telefonszámon nyitvatartási időben.

Az irodák címe, és nyitvatartási valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx linken található.

Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:

a) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

b) postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Központi Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245;

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000;

d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx linken elhelyezett on- line panaszbejelentőn vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen;

e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen.

JOGORVOSLATI FÓRUMOK

A fogyasztónak nem minősülő ügyfél, panaszának a Biztosítóhoz történő benyújtását követően jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

A Biztosító adatkezelését érintő panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetőségek

A Biztosító adatkezelését érintő adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a Biztosító adatkezeléssel összefüggő panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X. telefon: x00 (0) 000-0000

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Bővebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

23.Vegyes rendelkezések

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben, a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. A szerződés hivatalos nyelve: magyar.

24.Kiegészítő biztosítások

24.1. Kiegészítő balesetbiztosítás

24.1.1. Biztosított

A Kiegészítő balesetbiztosítás Biztosítottja a jármű vezetője és a járműben utazó személyek, de legfeljebb 9 fő, a vezetővel együtt.

24.1.2. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek tekintendők a Biztosított jármű casco biztosításának biztosítási eseményei közül azok, amelyek következtében

• a Biztosított a biztosítási eseményt követő 1 éven belül életét veszti, vagy

• 50%-os mértéket elérő, maradandó egészségkárosodást szenved.

Az egészségkárosodás mértékét, az alábbi táblázat irányadó értékeinek felhasználásával a Biztosító orvosa állapítja meg.

Több testrész károsodása esetén a %-ok összeadandók. Ha az összeadott % értékek meghaladják a 100%-ot, akkor a Biztosító100%-os mértékűnek tekinti az egészségkárosodást.

Testrészek sérülése	%
Egyik felső végtag vállízülettől való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik felső végtag könyökízületi feletti teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	65%
Egyik felső végtag könyökízületi alatti teljes elvesztése vagy működésképtelensége, vagy egyik kéz teljes elvesztése vagy működésképtelensége	60%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	10%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
Egyik alsó végtag combközép feletti teljes elvesztése vagy működésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése vagy működésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag lábszárközépig való teljes elvesztése	50%
Egyik lábfej boka szintjében való teljes elvesztése	30%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése	2%
Mindkét szem teljes látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem teljes látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Ha a másik szem látóképességét a biztosítás életbelépése előtt már elvesztette	70%
Mindkét fül teljes hallóképességének elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének elvesztése	15%
Amennyiben a másik fül hallóképességét a biztosítás előtt már elvesztette	45%
Beszélőképesség teljes elvesztése	60%
Beszédértési készség teljes elvesztése	60%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

24.1.3. Kizárások

Nem nyújt szolgáltatást a Biztosító az alapbiztosításban megfogalmazott kizárásokon túlmenően

• a járművet eltulajdonító, elrabló, önkényesen használatba vevő személyre, és a vele önként együtt utazó személyekre,

• arra a személyre, akinek az öngyilkossága vagy öngyilkossági kísérlete illetve elmezavara okozta a biztosítási eseményt

• a biztosítási esemény előtt már károsodott testrészre

• abban az esetben, ha a Biztosított nem rendeltetésszerűen használta a jármű személyvédelmi biztonsági berendezéseit, így különösen, ha nem volt becsatolva a biztonsági öve, nem megfelelően használták a légzsákot, a gyerekülést.

24.1.4. Biztosítási szolgáltatások

A Biztosított halála esetén a Biztosító a haláleseti biztosítási összeget fizeti ki, a Biztosított örökösének.

A Biztosított maradandó egészségkárosodása esetén, a haláleseti biztosítási összeg kétszeresének, az egészségkárosodás mértékével arányos részét fizeti ki a Biztosító a Biztosítottnak.

Haláleseti biztosítási összeg: 2 000 000Ft

A Biztosító a fenti szolgáltatásokat Biztosítottanként nyújtja.

Ha a Biztosítási esemény időpontjában a Biztosított járműben az engedélyezettnél többen utaztak, a Biztosító olyan arányban nyújt balesetbiztosítási szolgáltatást, ahogyan az engedélyezett személyek száma aránylik a ténylegesen utazó személyek számához.

24.1.5. Önrészesedés

A balesetbiztosítási szolgáltatásokból a Biztosító nem von le önrészesedést.

24.2. Belföldi poggyász biztosítás

24.2.1. A biztosítás tárgya

A biztosítás tárgya a Biztosított járműben utazók személyes használati tárgyainak biztosítása.

24.2.2. Területi hatály

Az alapbiztosítástól eltérően, a Belföldi poggyász biztosítás csak Magyarország területén bekövetkezett károk esetén nyújt szolgáltatást.

24.2.3. Biztosítási szolgáltatások

A Biztosító - a megjelölt összeghatárig – megtéríti, a járműben szállított, casco biztosítási esemény következtében károsodott tárgy javítási költségét, illetve pótlási értékét. A Biztosító szolgáltatása gépjárművenként, káronként 30 000Ft, de egy biztosítási időszakon belül gépjárművenként maximum 60 000Ft.

A tárgy pótlási értéke: a tárgy piaci értéke, a káresemény időpontját közvetlenül megelőző időpontban.

24.2.4. Biztosítási szolgáltatások

A Biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást jelen kiegészítő biztosításra, ha a casco biztosításra a

11. és 12. pontokban szereplő Kizárások és Mentesülések értelmében nem teljesít térítést.

A fentieken túl nem téríti meg a Biztosító az alábbiakban keletkezett károkat:

• készpénz, bankkártya, értékpapír

• okirat, okmány

• ékszer, nemesfém, drágakő

• iparművészeti és népipar-művészeti tárgy

• antik tárgy

• katalogizált gyűjtemény, dísztárgy

• szórakoztató elektronikai, számítástechnikai adathordozó és a rajta tárolt adat

• gazdasági tevékenység végzésére szolgáló tárgy (szerszám, műszer, kereskedelmi célú áru, stb.)

• ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó anyag, termék, szállított munkaeszköz

• hangszer

• műalkotás

• élelmiszer.

Nem téríti meg a kárt a Biztosító, ha az ellopott tárgy a lopás időpontjában nem a jármű külső szemlélő elől eltakart (kalaptartóval, rolóval, stb.), lezárt csomagterében volt.

24.2.5. Önrészesedés

A Biztosító a szolgáltatást önrészesedés levonása nélkül nyújtja.

25.Záradékok

Kötvényen szereplő záradékok részletes leírása. Pótdíj ellenében választható kiegészítő fedezetek.

25.1. 1. sz. záradék „Részkárokban avulás mentes térítés”

Jelen feltételek 13.1 pontjának második szakaszában foglaltaktól eltérően, a Biztosító, a forgó-kopó alkatrészek cseréje esetén sem alkalmaz értékemelkedés miatti levonást a kártérítési összegből.

25.2. 2. sz. záradék „Önálló üvegkár önrész 0%”

Jelen feltételek 14. pontjában foglaltaktól eltérően, a jármű ablaküvegének cseréje esetén, a Biztosító nem von le önrészesedést a kártérítés összegéből, ha a Biztosítási eseménnyel kapcsolatban, ezen kívül, más költség nem merült fel.

25.3. 3. sz. záradék „Munkavégzési fedezet kiterjesztés”

Jelen feltételek 11. e) pontjában szereplő, az alábbiakban idézett kizárás, jelen záradék alkalmazásával érvényét veszti: „A Biztosító nem nyújt szolgáltatást a közlekedésen kívül, munkavégzéssel összefüggésben keletkezett károkra” A Biztosító megtéríti, a Biztosított járművel és a biztosítási fedezetbe vett felépítményével rendeltetésszerűen végzett munka során, a Biztosított járműben és a biztosítási fedezetbe vett felépítményében keletkezett károkat.

Billencs felépítmény esetén a billentés közben a jármű felborulásából eredő károkat megtéríti. Amennyiben mind a vontató, mind a billencs pótkocsi érvényes casco biztosítással rendelkezik a kár időpontjában az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-nél és a billencs pótkocsin van munkavégzési fedezet kiterjesztés, abban az esetben a sérült vontató kára is megtérül a casco biztosítás alapján.

Billencs, tartályos, illetve mozgóplatós felépítmény esetén jelen záradék alapján a Biztosító megtéríti a szállított áru szakszerű lefejtése során a biztosított járműben keletkezett károkat. Nem tekinthető szakszerűnek és ezáltal nem térül a tartály ürítése, lefejtése során a nyomáskiegyenlítő szelep megnyitásának hiányában a kiürítés során keletkező vákuum által okozott sérülések, horpadások.

Önrakodó daru felépítmény esetében csak akkor térül a munkavégzés során a biztosított járműben keletkezett kár, ha a káresemény álló helyzetben következett be, a jármű kerekei nem emelkedtek el a talajtól és szabályosan történt a kitalpalás.

Mozgóhátfallal rendelkező járművek esetében jelen záradék alapján térül a mozgóhátfallal történő emelés, vagy leeresztés során a biztosított járműben okozott kár. Nem térülnek azonban a más járművel (pl. targonca) által rakodás közben okozott károk.

25.4. 4. sz. záradék „Mentési, szállítási, tárolási költség limit”

A Biztosító megtéríti a Biztosítási esemény során megsérült járművel kapcsolatosan indokoltan

felmerülő mentési, szállítási, tárolási költség számlával igazolt összegét káreseményenként maximum a jelen feltételek 13.3 pontjában meghatározott összeg helyett a záradékban meghatározott összegig, mely járművenkénti és biztosítási időszakonkénti korlátot jelent.

25.5. 5. sz. záradék „Rakomány elmozdulás fedezet kiterjesztés”

Jelen feltételek 11. g) pontjában foglalt kizárástól eltérően, a Biztosító megtéríti a jármű közúti közlekedése (mozgása) közben, a szabályosan rögzített rakomány elmozdulása által, a járműben keletkezett kárt. Az esetleges következményi károkat a Biztosító nem téríti meg, a fedezet kizárólag az elmozdulás következtében közvetlenül okozott károkra vonatkozik. A szolgáltatásnál figyelembe vett önrészesedés azonos az alap casco biztosításban meghatározott önrészesedéssel. Ha a jármű egy káreseményen belül más okból is kárt szenved, az önrészesedést a Biztosító a teljes kárösszeg alapján számítja ki.

25.6. 7. sz. záradék „Részlopáskár önrész 10%”

Jelen feltételek 13.1 pontjától eltérően, a Biztosító, a jármű alkatrészeinek lopáskára esetén - ha a jármű gazdaságosan helyreállítható (a 13.2 pontban leírtak szerint) - a szerződésben rögzített önrészesedés forintban meghatározott részét figyelmen kívül hagyja, csak a %-os mértékét veszi figyelembe.

25.7. 10. sz. záradék „Casco fedezet a matricázásban bekövetkezett károkra is kiterjed”

Jelen feltételek 11. aa) pontjában foglalt kizárástól eltérően, a biztosítási fedezet kiterjed a járművön, felépítményen, ponyván található feliratokban, képekben keletkezett károkra, amennyiben ezek bekerülési költsége, a járműre vonatkozó casco biztosítási díj megállapításánál figyelembe lett véve.

25.8. 11. sz. záradék „Lopás-rablás kockázatból kizárva a műholdas

távfelügyeleti helymeghatározó rendszer meglétének igazolásáig”

A Biztosító a jelen feltételek 10.3. pontjában megfogalmazottaktól eltérően nem nyújt biztosítási fedezetet a teljes jármű ellopása, illetve elrablása esetén, amennyiben a lopás illetve a rablás

időpontjában a biztosított jármű nem állt műholdas távfelügyeleti helymeghatározó rendszer védelme alatt.

25.9. 12. sz. záradék „Fedezet a FÁK országokra is kiterjesztve”

A biztosítás, jelen feltételek 6. pontjában meghatározott területi hatálya, a következő országokkal bővül: Azerbajdzsán ázsiai területe, Grúzia, Kazahsztán ázsiai területe, Kirgizisztán, Oroszország ázsiai területe, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.

Document Metadata

Table of Contents

AEGON Flotta casco ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek

Document Metadata