Vállalati Vagyon- és felelősségbiztosítások AEGON TREND MASTER Vagyonbiztosítás

Hatályba lépés időpontja: 2017. július 1.

VV–TREND MASTER–VSZ–170701

TARTALOMJEGYZÉK

Általános szerzôdési feltételek........................................................................................................................................... 5

Különös feltételek

I. Vagyonbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás) ................................................................................................................ 22

II. Kiegészítô betöréses lopás- és rablásbiztosítás szabályzat ...................................................................................... 27

III. Védelmi elôírások és védelmi osztályok tartalmi követelményei és fogalmai 31

IV. Kiegészítô üvegtörés-biztosítás szabályzat......................................................................................................... 41

V. Kiegészítô tûzüzemszünet-biztosítás szabályzat ................................................................................................. 43

VI. Elektromos berendezések és készülékek biztosítás különös szabályzata 46

VII. Kiegészítô géptörés biztosítási különös szabályzata............................................................................................ 48

VIII. Szállítmány és munkaeszköz-szállítás biztosítási szabályzat ................................................................................ 50

Általános szerzôdési feltételek

1. A jelen általános szerzôdési feltételek azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) és a Szerzôdô (Biztosított) között – ha a Különös feltételek szerinti szabályzatok és a záradékok másként nem rendelkeznek – a Biztosító vállalkozói vagyonbiztosítási szerzôdéseire általánosan érvényesek.

2. A jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben a Különös feltételek szerinti szabályzatok, a kiegészítô biztosítások szabályzatai, illetôleg a Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezései az irányadóak.

A jelen szabályzat(ok) alapján kötött vagyonbiztosítási szerzôdés(ek)ben foglaltak szerint a Biztosító díj ellenében megtéríti az ajánlatban, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban (a továbbiakban kötvény), a kötvény mellékleteiben (adatközlôk) és a szabályzatokban megállapított mértékben és feltételek szerint- a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását az egyes szabályzatok tartalmazzák.

3. A szerzôdésben szereplô felek:

• Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., a továbbiakban Biztosító;

• Biztosított

• Szerzôdô, aki azonos is lehet a Biztosítottal

4. A szerzôdés nyelve magyar, a felek jogviszonyára a magyar jog szabályai érvényesek.

5. Jelen szerzôdés fogyasztóval nem köthetô. Ha a szerzôdési ajánlatot fogyasztó tette, akkor a szerzôdés érvénytelen, a beﬁzetett díj a Szerzôdô részére visszaﬁzetendô.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1. Szerzôdô

A Szerzôdô az a vállalkozás, amely a szerzôdési ajánlatot megtette és a biztosítási szerzôdésben Szerzôdôként szerepel.

A biztosítási díj ﬁzetésére a Szerzôdô kötelezett, a Szerzôdô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és – amennyiben nem azonos személyek – a Biztosított tájékoztatására.

2. Biztosított

A vagyonbiztosítási szabályzat alapján Biztosított a szerzôdési ajánlatban és a kötvényben név szerint feltüntetett vállalkozás, amely a szerzôdésben meghatározott és fedezetbe vont, valamely vagyonhoz fûzôdô jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt.

Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet. A belépéssel a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjak megﬁzetéséért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs.

Ha fogyasztónak minôsülô természetes személy Biztosított lép be a szerzôdésbe, a Biztosító ezt olyan fokú kockázat súlyosbodásnak tekinti, amely lehetôvé teszi a Biztosító számára a szerzôdés felmondását 30 napra.

3. Biztosító

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

4. Vállalkozásnak minôsül

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

5. Fogyasztónak minôsül

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE

1. A szerzôdés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

Szóban jön létre a szerzôdés,

• távollévôk között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki

a jelen szerzôdésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható, vagy

• jelen lévôk között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében feltéve, hogy a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerzôdésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását.

A szerzôdés szóban történô megköthetôsége nem érinti a felek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, vagy megállapodáson alapuló azon kötelezettségét, amely írásbeli jognyilatkozat megkötésére kötelezi ôket.

Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között

• ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek papír alapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és a felek saját kezûleg ellátták azt a rájuk jellemzô kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy

• ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô személye és a jognyilatkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

• ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen:

• a papíralapon, vagy digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését,

• az elektronikus úton rögzített dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsített elektronikus aláírással történô megerôsítését,

• az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására.

A biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól, a jognyilatkozat megtételéhez a biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt.

A szerzôdés megkötését a Szerzôdô a Biztosító által üzemeltetett FrontEnd felületen készített díjkalkuláció vagy a Biztosító alkalmazottja által küldött díjtájékoztató alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Ha a Szerzôdô elektronikus levél útján tesz ajánlatot, az csak meghatározott e-mail címekre küldhetô. Ezek a ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇▇▇.▇▇ vagy az az e-mail cím, amelyrôl a Biztosító alkalmazottja a szerzôdési ajánlat alapját képezô díjtájékoztatót a Szerzôdônek vagy képviselôjének megküldte. Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minôsül szerzôdési ajánlatnak.

2. A Biztosító jogosult az ajánlatot a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos, határidôn belül elfogadja és azt kötvény kiállításával igazolja. A szerzôdés nem jön létre, ha a Szerzôdô (Biztosított) ajánlatát a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül elutasítja. Az ajánlattétel idôpontjának az a nap tekinthetô, amely napon a Biztosító képviselôje az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az beérkezik. Szerzôdési ajánlatnak az a dokumentum tekinthetô, amely a kockázatvállalás és a szerzôdési együttmûködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz. A szerzôdô ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.

3. Ha a Biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos, vagy a szerzôdésben meghatározott határidôn belül indokolás nélkül visszautasítja akkor az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. Errôl és a kockázat egyedi elbírálásának szükségességérôl a Szerzôdôt tájékoztatni kell.

A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérô kötvényt kiállítani. Azonban a lényeges eltérésre külön írásban fel kell hívni a Szerzôdô ﬁgyelmét. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlatnak megfelelô tartalommal jön létre. Ha a Szerzôdô fél az eltérést a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerzôdés.

4. A Biztosító a szerzôdés létrejöttét kötvény kiadásával igazolja.

5. A biztosítási szerzôdés lehet határozott vagy határozatlan idôtartamú. A szerzôdés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év.

6. A biztosítási évforduló, a felek egyedi megállapodásának hiányában, a kockázatviselés kezdetének megfelelô naptári nap, amely a kötvényen feltüntetésre kerül.

7. A határozatlan tartamú szerzôdést írásban, a biztosítási idôszak végére (évforduló elôtti utolsó napra) lehet felmondani. A felmondási idô 30 nap. A felmondási idô a másik félnek a tudomásszerzésével kezdôdik. A felmondás érvényesen csak írásos formában közölhetô.

8. A felek megállapodhatnak a szerzôdésben a felmondási jog kizárásában, legfeljebb három éves idôtartamra. Ebben az esetben a Biztosító a szerzôdésben megállapított díjkedvezményt nyújtja (tartamengedmény). Felmondás vagy díjnemﬁzetés miatti megszûnés esetében a Biztosító követelheti annak a díjkedvezménynek a megﬁzetését, amit a szerzôdésben nyújtott e megállapodás alapján. Amennyiben a Biztosító kezdeményezi a szerzôdés felmondását, a tartamengedményre nem tart igényt.

9. Ha az esedékes biztosítási díjat nem ﬁzetik meg, a Biztosító – a következményekre történô ﬁgyelmeztetés mellett – a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított legalább harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô

eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, vagy díjhalasztást ad.

Abban az esetben, ha a szerzôdés az esedékesség szerinti díjrészlet meg nem ﬁzetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválásra). A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megﬁzetik.

10. A Biztosító jogosult a reaktiválási kérést a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés reaktiválásra kerül, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja. A szerzôdés reaktiválása nem jön létre, ha a Szerzôdô (Biztosított) ajánlatára a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül nem nyilatkozik.

11. A szerzôdés lehetetlenülése, érdekmúlás

A Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

A biztosítási kockázat jelentôs növekedése esetén, ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél ﬁgyelmét felhívta.

Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a fent meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

III. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

1. A Biztosító kockázatviselése, eltérô megállapodás hiányában, a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. Eltérô megállapodás hiányában a kockázatviselés területi hatálya a Biztosított által megjelölt Magyarországon belüli telephely(ek).

2. A szerzôdés alapján a Biztosító a kockázatviselés helyén, a biztosítási esemény által okozott és a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen károkat téríti meg.

3. A Biztosító kockázatviselésének kezdete:

Legkorábban az ajánlat Biztosítóhoz történô beérkezése (alkusz közvetítés vagy távértékesítés esetén), illetve a Biztosító képviselôje általi átvételt követô nap 0. órája kivéve, ha a Szerzôdô felek a szerzôdés megkötésekor más, késôbbi idôpontban állapodnak meg.

A kockázatviselés kezdetét nem befolyásoló módon, az elsô díjrészlet esedékessége a Biztosító által kiállított számla, számviteli bizonylat alapján az azon feltüntetett teljesítési határidô.

Ha a Szerzôdô a számla, számviteli bizonylat hiánya miatt nem teljesíti a díjﬁzetést, úgy az együttmûködés szabályai értelmében legkésôbb a díjﬁzetési gyakoriság szerinti idôszak végén a jogosultat (a Biztosítót) a számla megküldésére köteles ﬁgyelmeztetni. Ennek elmaradása esetén a szerzôdés díjnemﬁzetéssel szûnik meg.

Ha a felek a szerzôdésben a kockázatviselés kezdetének idôpontját az ajánlat és a díj beérkezésétôl függetlenül késôbbi idôpontra teszik (halasztott kockázatviselés), akkor a beﬁzetett díjat a Biztosító is csak olyan idôszakra számolja el, amely nem kezdôdik elôbb, mint a tényleges kockázatviselés.

IV. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A DÍJFIZETÉS

1. A biztosítási összeget a Biztosított (Szerzôdô) határozza meg, és a Magyarországon aktuálisan érvényes belföldi ﬁzetôeszközben kerül rögzítésre. A biztosítási összeg a Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felsô határa. A Biztosító szolgáltatása és a díjﬁzetés a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben történik.

2. A Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felsô határa

• a biztosítási szerzôdésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra a megjelölt összeghatár

• az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatár

3. Amennyiben a biztosítási szerzôdés eltérô megállapodást nem tartalmaz, a szerzôdésben a vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítási összegét új értéken (újra beszerzési áron, utánpótlási új értéken) kell meghatározni.

A jelen szerzôdés szerinti új érték a biztosított vagyontárggyal azonos minôségû, mûszaki értékû és kapacitású vagyontárgy beszerzési, elôállítási költsége, amely költségbe beleértendôk a szállítási költségek, illetékek, vámok és szerelési, aktiválási költségek, amennyiben felmerülhetnek a szerzôdéskötés idôpontjában.

A biztosítási összeg a Biztosított tevékenységének a mindenkori adótörvény szerinti besorolása szerint kell, hogy tartalmazza az általános forgalmi adót és egyéb terheket. A jogszabály módosítás hatására esetlegesen változó biztosítási összeg módosítása a

Biztosított bejelentése és adatközlése alapján történhet meg. A bejelentés elmaradása nem eredményezheti a szerzôdésben rögzített értéket meghaladó szolgáltatási összeg teljesítését.

Az új értéket meghaladó biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított új vagyontárgy beszerzési, vagy elôállítási értékét. A biztosított érdek ezen új értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelôen le kell szállítani. E rendelkezés ellenére, a felek egyedi megállapodásaként, is lehet biztosítási szerzôdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felsô határa a biztosítási összeg.

4. Ha a káresemény bekövetkezésének idôpontjában a károsodott vagyontárgy, vagy vagyoncsoport biztosítási összege alacsonyabb, mint annak tényleges új értéke, úgy a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg aránylik a tényleges új értékhez (pro-rata aránylagos térítés). A biztosítottság mértékét a szerzôdés minden egyes tételére külön-külön kell megállapítani.

5. Nem új értéken (pl. bruttó vagy nettó könyv szerinti értéken, mûszaki avult értéken) történô biztosítási összegre csak külön megállapodás alapján köthetô biztosítás. Egyéb megállapodás vagy közösen megállapított alacsonyabb térítési limit hiányában a Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa a biztosítási összeg.

6. Pro-rata, aránylagos térítés csak abban az esetben kerül alkalmazásra, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot.

7. Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kiﬁzetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél a díjat megfelelôen kiegészíti.

Az elôzô bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésôbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban felhívta a szerzôdô fél ﬁgyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

Ha a szerzôdô fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kiﬁzetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra.

A Biztosító jelen szerzôdés esetén a biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget, illetve limitet az üvegtörés biztosítás kivételével nem alkalmaz, tehát a fenti jogkövetkezmény csak üvegtörés biztosítás és a felek, szerzôdéskötéskori eltérô megállapodásának esetén kerül alkalmazásra.

8. A biztosítási összeg módosítását a Szerzôdô/Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül, és azt a Biztosító új ajánlatként bírálja el. A biztosítási összeg lényeges változása maga után vonja a biztosítási díj változását is, amely a kockázat ismételt elbírálásával járhat.

9. A díjﬁzetési kötelezettség a Szerzôdôt terheli.

10. A ﬁzetendô biztosítás díj megállapításának alapja az egy biztosítási idôszakra (maximum egy évre) esô díj.

11. A biztosítás díja a szerzôdés létrejöttekor esedékes, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A Szerzôdô felek szerzôdéskötéskor megállapodhatnak részletﬁzetésben is, amely lehet havi, negyedéves vagy féléves. Ezt a Szerzôdô felek közös megegyezéssel módosíthatják. Azonban bármely részlet elmaradása a teljes biztosítási idôszakra járó díjat esedékessé teszi, amelyet a Biztosító bírósági úton érvényesíthet, amelyre a Biztosító a Szerzôdô ﬁgyelmét írásban felhívja.

12. Amennyiben a beﬁzetett díj(részlet) kevesebb az esedékes díjrészletnél, akkor a díjrészlettel idôarányosan megnövelt kockázatviselés napján a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha a felszólítás legalább 30 napos póthatáridejének új esedékességi határidejéig a hátralékos díjat nem ﬁzették meg, és a Szerzôdô díjhalasztást sem kapott, illetôleg a Biztosító az évfordulóig esedékes teljes díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

13. Amennyiben a biztosítás a szolgáltatás kiﬁzetésével megszûnik, a Biztosítót megilleti az egész biztosítási idôszakra esô teljes díj, de a díjhátralék beszámítására más térítés esetén is joga van.

14. A Felek a szerzôdésben megállapodhatnak kármentességi díjengedményben is. A Biztosító a szerzôdés megkötésekor a tényleges díj megﬁzetésébôl elôzetesen vagy idôszakonként utólagosan kedvezményt adhat. A kármentességi kedvezmény akkor illeti meg a Szerzôdôt (Biztosítottat) amennyiben az adott idôszak alatt nem történt káresemény – vagy a kárkiﬁzetés nem éri el az elôzetesen megállapított kárhányadot -, illetve a Biztosító nem nyújtott szolgáltatást. A kármentességi kárhányad mértékében a felek egyedileg is megállapodhatnak. A Felek az idôszak végén kötelesek elszámolni, az elôre nyújtott engedmény – amennyiben idôközben káresemény történt – jár a Biztosítónak, illetôleg a következô díjba a felek azt jogosultak beszámítani. Utólagos díjkedvezmény (kármentességi díjvisszatérítés) elszámolását a Szerzôdô (Biztosított), a kármentességre vonatkozó nyilatkozatával kezdeményezheti, esetlegesen késôbb benyújtott kárigény elbírálásánál a korábban felhasznált engedmény a kárból levonásra kerül.

15. A Biztosító az egész éves díjra jogosult. A biztosítás díját, a díjﬁzetés gyakoriságát, módját és esedékességét a kötvény rögzíti.

16. A biztosítási összegek évenkénti módosítása

A biztosítási összegek reálértékének és a szolgáltatás színvonalának megôrzése érdekében, a Biztosító minden évben végrehajtja a biztosítási összegek meghatározott részének értékkövetô módosítását (indexálását).

Az évenkénti értékkövetés során a Biztosító jogosult az itt meghatározott vagyoncsoportok biztosítási összegének módosítására (indexálására) a következô biztosítási évre vonatkozó hatállyal javaslatot tenni.

A Biztosító az index mértékét minden év március 1-jéig a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján állapítja meg. Az indexszám bázisa az indexálást megelôzô naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

Az index bázisa az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó. A bázisszámtól való eltérést a Biztosító jogosult az egyes vagyoncsoportokra eltérô mértékben meghatározni.

A Biztosító a következô vagyoncsoportok indexálására tesz javaslatot:

• tárgyi eszközök (V.1.1. szerint)

• készletek (V.1.2. szerint)

A Biztosító nem indexálja a következô vagyoncsoportokat:

• pénz- és értékkészlet (V.1.3. szerint)

• többletköltségek (V.3. szerint)

A Biztosító az indexálást az alábbi biztosítások biztosítási összegei tekintetében hajtja végre:

• Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás)

• Betöréses lopás és rablás biztosítás (kiegészítô biztosítás)

• Géptörés biztosítás (kiegészítô biztosítás)

A fent fel nem sorolt kiegészítô biztosítások biztosítási összegei nem kerülnek indexálásra.

A biztosítási összegek módosításáról és az ezzel kapcsolatos díjváltozásról a Biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási évforduló elôtt írásban értesíti a Szerzôdôt. A biztosítási szerzôdés az adott évre a Biztosító által az indexálás alkalmával közölt biztosítási összegekkel érvényes, a Szerzôdônek azonban joga van arra, hogy az indexálást az évforduló elôtt írásban visszautasítsa. Amennyiben a Szerzôdô az indexálásra vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti. Ha a Szerzôdô az indexálást nem fogadja el, a biztosítási szerzôdés változatlan biztosítási összegekkel és díjakkal marad fenn.

Az indexálás nem érinti az egyes vagyoncsoportok vagy vagyontárgyak kárainak rendezése során a biztosítottság mértékének vizsgálatát és nem jelenti az esetleges alulbiztosítottság megszûnését.

V. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS VAGYONCSOPORTOK

1. Saját és idegen vagyontárgyak:

1.1. Tárgyi eszközök

• ingatlanok;

• mûszaki berendezések, gépek, jármûvek;

• egyéb berendezések, felszerelések; (az egyéb vagyontárgyakról tételes, biztosítási összeggel, és az azonosításhoz szükséges gyári számmal ellátott lista megadása szükséges)

• beruházások.

1.2. Készletek

• anyagok, áruk;

• befejezetlen termelés, félkész termékek;

• késztermékek;

• egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök.

1.3. Pénz- és értékkészlet

A Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási Tagozata által minôsített pénz, vagy páncélszekrényben tartott, pénztári bizonylatolt pénzkészletek, értékcikkek és értéktárgyak, a tároló minôsítésének megfelelô értékhatárig.

2. Idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és a Biztosított nyilvántartásban szerepelnek és amelyekért a Biztosított kártérítési felelôsséggel tartozik.

3. Többletköltségek

Külön díj megﬁzetése nélkül a Biztosító, a biztosítási összegen belül, az érintett vagyon vagy kiegészítô biztosítás összesített biztosítási összeg 10%-ának mértékéig, a biztosítottság mértékével azonos arányban megtéríti a biztosítási fedezetbe vont biztosítási események által, a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következôk szerint:

• a biztosítási eseményekkel kapcsolatos – a Biztosítottat terhelô – oltás, mentés, romeltakarítás költségeit,

• a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetôzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közmûvesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.

A kárenyhítés körébe esô indokolt és igazolt költségeket a Biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, de a kármegelôzés költségeit csak az elôbbi esetekben és mértékig.

Lehetôség van további többletköltség biztosítási összeg meghatározására a következôk szerint:

• a biztosítási eseményekkel kapcsolatos, a Biztosítottat terhelô további oltás, mentés, romeltakarítás költségeinek,

• a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségek fedezetére, ha a vizsgálat a Biztosító elôzetes hozzájárulásával történt,

• a helyreállítással kapcsolatos tervezési és szakértôi költségek fedezetére, mely többletköltségek a vagyon- és a kiegészítô biztosítások vagyoncsoportjai között kell feltüntetni.

Többletköltségek fedezetbe vonására és térítésére a vagyon- és a kiegészítô betöréses lopás és rablás fedezete alapján, biztosítási esemény bekövetkezésének esetén van lehetôség.

4. Kizárások

A Biztosító kizárja a térítést, az alapbiztosítás alapján az alábbi tárgyakra és károsodásokra:

• hitelkártyák, takarékbetétkönyvek, pénzt helyettesítô eszközök, értékpapírok,

• iratok (okirat, kézirat stb.), üzleti könyvek, kartotékok, tervek, rajzok,

• lyukkártyákon, mágnesszalagokon, mágneslemezeken és egyéb adathordozókon tárolt adatok, szoftverek, illetve egyéb szellemi termékek,

• növények (lábon álló növényzetben, a learatott, szabadon tárolt terményekben, takarmányokban),

• pénz automaták tartalmukkal,

• immateriális javak,

• követelések,

• erre vonatkozó külön megállapodás (adatmentés fedezet) hiányában adatok, programok, digitális információk.

A kizárt esetekre csak a jelen biztosítási szerzôdés szabályai szerint külön magállapodás, speciális feltételek alapján, és díjfizetés ellenében vállal a Biztosító fedezetet.

5. A Biztosított munkavállalóinak vagyontárgyaira vonatkozó többlet kockázatviselés

A biztosítási fedezet külön biztosítási összeg megjelölése és biztosítási díj ﬁzetése nélkül kiterjed a Biztosított saját munkavállalóinak azon ruházati és használati tárgyaira, melyeket a Biztosított engedélyével helyeztek el a kockázatviselés helyén. Az ilyen vagyontárgyakra a Biztosító a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) és ha a szerzôdés ilyet tartalmaz, akkor a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltételei szerint vállal fedezetet. Hiánykárokat a Biztosító csak abban az esetben ﬁzeti, ha azok a szabályzatban leírt betöréses lopás vagy rablás biztosítási események következményei és a vagyontárgyakat az elôírt védelmi feltételeknek megfelelôen lezárt helyiségben vagy lezárt (zárral vagy lakattal) szekrényben helyezték el.

A Biztosító a Biztosítottal munkaszerzôdésben álló dolgozók (saját munkavállalók) ruházati és használati tárgyaiban a biztosítási események által okozott károkat személyenként százezer forint és biztosítási évenként egymillió forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül téríti meg.

VI. ÖNRÉSZESEDÉS

1. Az abszolút összegben és/vagy százalékban meghatározott mértékû önrészesedés a kár azon része, amelyet a Biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel. Az önrészesedésnek megfelelô összeg a ténylegesen megállapított kárösszegbôl minden esetben levonásra kerül. Az önrész a szerzôdésben kerül meghatározásra és a kötvény rögzíti.

2. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) önrészesedést nem haladja meg, akkor térítésre a Biztosító nem köteles.

VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a következôk szerint nyújt szolgáltatást:

1. A Biztosító a károkat káreseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben, – mindenkor ﬁgyelembe véve az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítottságának mértékét, azaz azt, hogy a biztosítási összeg megfelel-e azok új, illetve megállapodás szerinti (továbbiakban: új, mûszaki avult, vagy könyv szerinti) értékének.

2. Ha a Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra. A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

3. Ha a biztosítási összeg az adott vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a károsodott vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges új értékéhez.

4. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a Biztosító a vagyontárgy(ak) új értékét téríti a biztosítottság mértékének ﬁgyelembe vételével. Gazdaságtalan a javíthatóság, ha a javítás, helyreállítás költsége és az egyéb térítendô többletköltség magasabb, mint a maradványértékkel csökkentett biztosítási összeg.

5. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak kiﬁzetésre kerülô térítési összegébôl az értékesíthetô, illetve hasznosítható maradványok értékét, vagy a máshonnan megtérült összegeket (károkozó, vagy más kártalanító teljesítések) a Biztosító levonja.

6. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a Biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi. Részleges kár esetén a Biztosító megtéríti a károsodott berendezés, eszköz eredeti, üzemképes állapotba történô helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülô szét- és újra összeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervizig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza.

Az ideiglenes javítások vagy helyreállítások költségeit a Biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a végleges helyreállítás részét képezik és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik, vagy azok a kárenyhítés érdekében szükségesek. Ha a javítási költségek elérik, vagy meghaladják a károsodott berendezésnek vagy eszköznek a káridôpont elôtti aktuális értékét, úgy a berendezést vagy eszközt totálkárosnak kell tekinteni.

7. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minôsül a mûszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhetô eltérés.

8. Ha a helyreállítás vagy javítás az új értékhez képest is értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító jogosult az értékemelkedés arányában csökkenteni a térítés összegét.

9. Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridôpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridôponti befejezési árak, illetve elôállítási vagy építési költségek ﬁgyelembevételével.

10. A Biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megôrzésre, tárolásra, javításra szerzôdéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelô – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb, tárgyi eszköznek minôsülô vagyontárgyakat) a Biztosító káridôponti értéken téríti meg. Káridôponti érték az az összeg, amelynek megﬁzetése ellenében a Biztosított azonos használati értékû, mûszaki tartalmú és állapotú új vagyontárgyhoz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott vagyontárgy biztosítási összege.

11. Termelésbôl kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a nettó értékig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok nettó értékét.

12. Készletek, vásárolt anyagok és egy évnél rövidebb élettartamú eszközök térítése igazolt eredeti beszerzési, de maximum a káridôponti beszerzési értéken történik. A szolgáltatás összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

13. Nem a Biztosított tulajdonát képezô (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – betétdíjon történik.

14. Saját elôállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.

15. A Biztosító csak a jelen biztosítási szerzôdés hatálya alatt, és a szerzôdésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt.

16. A Biztosító vagy megbízottja jogosult a sérült vagyontárgy(ak)at a kárbejelentéstôl számított 5 napon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat, azok jellegét és mértékét rögzíteni, külsô szakértôt igénybe venni.

17. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett.

18. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi ﬁzetôeszközben teljesíti. Külföldi ﬁzetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg.

19. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

• biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat,

• összegszerûen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,

• hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagyságának igazolásáról,

• a Biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcímének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás, ingatlannál földhivatali igazolás), a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

• tûz és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, jegyzôkönyvet a tûzvizsgálatról (ha készült),

• ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság, bíróság, ügyészség által kiadott igazolást vagy határozatot,

• vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendôrségi feljelentést, rendôrségi helyszínelési jegyzôkönyvet,

• rendkívüli idôjárási viszonyok és természeti jelenségek hivatalos igazolását (természeti kár esetén),

• a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértô hivatalos véleményét,

• a szolgáltatást nyújtó külsô cég igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén),

• a káresemény elôtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a fôjavítás, felújítás igazolását,

• a káreseményt megelôzô üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást,

• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minôsülô dokumentumokat,

• a vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, számlákat a készletekrôl,

• a helyreállításra vonatkozó – legalább két különbözô – árajánlatot, illetve a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

• a Károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.

A Biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

VIII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei

A közlési- és változásbejelentési kötelezettség a Szerzôdôt és a Biztosítottat egyetemlegesen terheli, bármelyikük mulasztása a kötelezettségsértés következményeit vonja maga után. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor, vagy a változásbejelentési kötelezettség idôpontjában ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Illetve a Biztosító által feltett kérdésre nem adott választ a Szerzôdô, de a Biztosító az ajánlatot elfogadta.

Közlési kötelezettség

A Szerzôdô és a Biztosított köteles a Biztosító tudomására hozni írásban a kockázatviselés szempontjából lényeges és szükséges tényeket, adatokat abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minôsülnek, a felek együttmûködési kötelezettsége keretében. A kért adatok a biztosítási ajánlat mellékletét képezô adatközlôben is rögzítésre kerülnek, amelyeket a Szerzôdô (Biztosított) cégszerû aláírással erôsít meg. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért az adatfelvételben való biztosítói vagy közvetítôi közremûködés esetén is felel a Szerzôdô és a Biztosított is.

A Szerzôdô és a Biztosított köteles a Biztosító kockázata szempontjából jelentôs okiratokat, szerzôdéseket, hatósági határozatokat (társasági szerzôdés, a vállalat számviteli politikája, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

A Biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, mûködés közben is ellenôrizheti, ez azonban a Szerzôdôt és Biztosítottat a közlési és együttmûködési kötelezettség alól nem mentesíti.

Ha a szerzôdés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

Változás bejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a Szerzôdô és a Biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktôl számított 15 napon belül – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó fôbb változások különösen:

• vagyonérték-változás, ha az érintett vagyoncsoport, vagy a teljes biztosított vagyon összegének változása a 10%-ot meghaladja,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése; a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• épületszerkezet, üzem, mûhely átalakítása, technológia módosítása,

• a kármegelôzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

• új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,

• az üzemek, berendezések legalább háromhavi idôtartamra történô – nem idényszerû – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása,

• a biztosított vagyontárgyakat terhelô bármilyen zálogjog keletkezése a jogosult megjelölésével, vagy annak megszûnése,

• a biztosított vagyont érintô csôdeljárás vagy csôdön kívüli kényszeregyezségi eljárás, szanálás vagy felszámolás megindítása,

• a jelen szerzôdés alapján biztosított vagyontárgyakra további biztosítás megkötése.

A Szerzôdô és a Biztosított haladéktalanul köteles a módosított, illetôleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni és a változott tartalmú adatközlôket kitölteni. A Biztosító a változások bejelentését új ajánlatként kezeli és bírálja el.

Kárbejelentési kötelezettség

A Szerzôdô és a Biztosított a biztosítási eseményt (károkozást) azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstôl, illetve a tudomására jutástól számított 24 órán belül köteles a Biztosító szerzôdést kezelô egységéhez írásban bejelenteni. A Biztosító mentesül a kár kiﬁzetése alól, ha a Szerzôdô fél a megállapított határidôben nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövetkezésének idôpontját, valós vagy feltételezett okát, helyét, nagyságát, a kárral kapcsolatos hatósági eljárást, valamint valamennyi egyéb lényeges információt, többek között a Biztosított ügyintézôjének nevét, egyéb elérhetôségét és telefonszámát.

Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

A Szerzôdô és a Biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden általában elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó elôírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kármegelôzésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja.

2. A Biztosító kötelezettségei

A Biztosító a károkat a magyar jog szerint az egyes szabályzatokban foglalt keretek között téríti meg. A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megﬁzetésére köteles. A Biztosító köteles a megfelelô adatokat tartalmazó kárbejelentés kézhezvételétôl számított 72 órán belül a kárrendezést megkezdeni.

Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerzôdés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végsô összege még nem határozható meg pontosan, akkor a Biztosító kárelôleget nyújt a Károsult részére.

A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetve foglalkozási titok vagy bármely tudomására jutott személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

A Biztosító – a kötelezô titoktartás ﬁgyelembevételével – Biztosított erre jogosult képviselôje részére mindenkor megadja a biztosítással kapcsolatos információkat.

3. Évfordulós szerzôdés módosítás

A Biztosító jogosult a díjtételek, valamint a feltételek évfordulóval történô módosítására.

A díjakat, illetve díjtételeket minden esetben az adott szolgáltatást érintô, és azokat befolyásoló tényezôk változásainak ﬁgyelembevételével állapítja meg. Ezek lehetnek:

• jogszabály-változások

• viszontbiztosítási díjak emelkedése

• az alapbiztosítási események, vagy bármely külön díjas kockázat, vagy kiegészítô biztosítás tekintetében a korábbi évektôl a tervezettôl jelentôsen eltérô kockázatnövekedés, feltéve, hogy arra a szerzôdéskötésnél nem ismert és elôre nem látható körülmények vezetnek

• árfolyam emelkedés

• külsô szolgáltató partnerek díjainak változása

A díjtételek, díjak, valamint a feltételek változásáról a Biztosító legkésôbb 60 nappal az évforduló elôtt írásban értesíti a Szerzôdôt. A Szerzôdônek joga van arra, hogy a szerzôdést az évfordulóra, legkésôbb a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen felmondja. A Szerzôdô az évfordulós szerzôdésmódosítást csak a teljes szerzôdés írásos felmondásával utasíthatja el a díj és feltételek egyértelmû összefüggése miatt az elôbbiekben leírt módon. Amennyiben a Szerzôdô a díjemelésre, valamint a feltételek módosítására vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.

Az alapbiztosítás felmondása a szerzôdés egészének megszûnését eredményezi.

IX. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A Szerzôdô/Biztosított a szerzôdési ajánlat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) 135.§–143.§-ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja.

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) ﬁóktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kiﬁzetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a)A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a)Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus ﬁnanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) ﬁóktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138.

§ (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

2. A Biztosító a 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) 149.§–151.§-ban és a jelen szerzôdésben foglalt felhatalmazás alapján, az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy szerzôdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatásoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más Biztosítóhoz az általa kezelt, a Bit-ben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésben rögzített adatok részére történô kiadása érdekében. A Biztosító ezen adatokat a Bit-ben meghatározott idôtartamon át kezeli. A Szerzôdô/Biztosított a Biztosító által megkeresés útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.

Bit. 149. §

(1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a ﬁgyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

(3) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,

b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresô biztosító felelôs az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(11) A megkeresô biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

(13) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerzôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára. Az Adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelôs.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.

(11) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelôjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylô biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

Bit. 151. §

(1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat mûvelô biztosítók megállapodást megelôzô piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a mûködésében történô részvétel feltételeirôl és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetérôl.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetôségét az érintett szerzôdések feltételeiben meghatározzák.

X. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSAI

1. A biztosítással nem fedezett károk Kizárások

A Felek egyedileg megállapodtak abban, hogy a biztosító jelen szerzôdésében kizárja, és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

1.1. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, vagy igényre:

a) amely nem biztosított, illetve amely a biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a Biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a Biztosított által vállalt önrészesedés értékét,

c) amely büntetôjellegû többletköltségként (p1. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébôl származó gazdasági hátrányként jelentkezik (p1. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidôre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes teljesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség) (Az erre vonatkozó külön megállapodás: üzemszünet biztosítás fedezetét kivéve.),

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébôl származik, ami a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészének vagy tartozékainak eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elô,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerülhet,

g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának következményeként keletkezett,

h) amely a talajerôben, vízminôségben, természeti környezetben következett be,

i) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával, okozati összefüggésben következett be,

j) amely a természetes és mesterséges környezet szennyezésébôl ered (Az erre vonatkozó külön megállapodás: környezet szennyezés felelôsségbiztosítás fedezetét kivéve.),

k) amelyek nem a biztosítási eseményekkel közvetlen összefüggésben bekövetkeztek be, és a következményi károkat,

l) amely hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból keletkezett,

m) amely a nukleáris energia, tüzelôanyag (hulladék) elôállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos,

n) amely a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítási jogszabály alapján megtérül, függetlenül attól, hogy azt érvényesítették-e, vagy sem, illetve más biztosítással már fedezett károk,

o) amely gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újra-elôállítási és rögzítési költségeként merül fel;

p) amely a következô eseményekkel összefüggésben, vagy azok idején keletkezett: megszállás, polgári vagy katonai hatóságok intézkedései, lefoglalás, rekvirálás, államosítás, háborús cselekmények, lázadás, sztrájk, szabotázs, munkáskizárás, zavargás, polgári engedetlenség, népfelkelés, forradalom, ostromállapot, fosztogatás, terrorista cselekmények, szándékos rongálás,

q) amely az azbeszt felhasználásával kapcsolatban keletkezett,

r) illetve a nem személyi sérülésbôl eredô sérelemdíjra.

XI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, súlyosan gondatlanul vagy szándékos magatartással a Szerzôdô fél vagy a Biztosított, a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerzôdési feltételben meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk, vagy a Biztosított gazdálkodó szervezetnek vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a Biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

2. A Biztosító térítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított (Szerzôdô) a VIII. pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a szerzôdés vállalása, valamint a Biztosító számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Ez alól kivételt képez, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

3. Amennyiben a Biztosított a Biztosító által adott és jegyzôkönyvben rögzített elôírásokat, utasításokat jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

4. Jelen szerzôdés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül többek között, ha a Biztosított, a Szerzôdô, vagy az elôzôekben meghatározott személy

• a tûzvédelmi elôírásokat megsértették,

• a telephelyen a szükséges hatósági engedély(ek) nélkül, vagy azokban meg nem engedett tevékenység(ek)et folytattak és ez a kár bekövetkezésével részben vagy egészben összefüggésbe hozható,

• a károkozó alkoholos befolyásoltság, vagy egyéb tudatmódosító szerek hatása alatt állt, és ez közvetlen kapcsolatba hozható a kár keletkezésével,

• a káresemény bekövetkezésével összefüggésben a Szerzôdôt vagy a Biztosítottat elmarasztaló hatósági határozat született.

További korlátozások az egyes biztosítási elemeknél találhatók.

5. A Szerzôdô/Biztosított köteles minden tôle elvárható támogatást megadni a Biztosító megtérítési igénye alapján megnyíló regressz (visszkereseti) jogának érvényesítéséhez. A tôle elvárható támogatás elmaradása esetén a Biztosító mentesül a kár kifizetése alól. A Biztosított a károkozóval szemben fennálló igényérvényesítési jogáról a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségek elmulasztásából vagy megtagadásából származó következmények a Szerzôdôt/Biztosítottat terhelik.

XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Elévülés

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje a biztosítási esemény idôpontjától, vagy a követelés megnyiltától számított (egy) év. A Biztosító kizárólag a szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett és bejelentett károkat téríti meg. Kivételt képez, ha a szerzôdés hatálya alatt bekövetezett kárról a Szerzôdô/Biztosított csak a szerzôdés hatályán túl, de az elévülés idején belül szerez tudomást.

2. A Biztosított (Szerzôdô) egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban (telefax útján is) vagy telefonon, e-mailen közölheti. A telefonon, e-mailen történô bejelentés megerôsítését a Biztosító írásban is kérheti. A biztosítási szerzôdést a Szerzôdô felek azonban csak írásban mondhatják fel (Lásd II. 7. pont).

3. A Biztosító jogosult az együttmûködés keretein belül a kockázati viszonyokat és a Szerzôdô (Biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenôrizni vagy ellenôriztetni.

4. A túlbiztosítás tilalma

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felsô határa a biztosítási összeg, a szerzôdésben meghatározott eseti kártérítési limit. Az eseti kártérítési limitet meghaladó összegû kiﬁzetést a Biztosító nem teljesít.

5. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél ﬁgyelmét felhívta.

6. Többszörös biztosítás

Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles ﬁzetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A Biztosítók az elôzô bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kiﬁzetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelôen az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

7. Ha a felek a szabályzatban rögzített feltételektôl eltérnek, akkor az eltérést az egyedi megállapodásokban, záradékként kell rögzíteni.

8. Panaszkezelés

8.1. Az ügyfél jogosult a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni.

A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a honlapján: ▇▇▇▇▇://▇▇▇. ▇▇▇▇▇.▇▇/▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇/▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇-▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇.▇▇▇▇

8.2. Szóbeli panasz:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében. Az irodák címe és nyitvatartási ideje a ▇▇▇.▇▇▇▇▇.▇▇ honlapon megtalálható.

b) telefonon: ▇▇-▇-▇▇▇-▇▇▇▇ (munkanapokon 8–18 óráig, csütörtökön 8–20 óráig)

8.3. Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján

b) postai úton: Központi panasziroda, 1813 Budapest, Pf.: 245.

c) telefaxon: 061-476-5791

d) elektronikus levélben: ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇▇▇.▇▇

e) online: ▇▇▇.▇▇▇▇▇.▇▇ honlapon elhelyezett panaszbejelentôn

f) adatkezelési ügyben: elektronikus levélben: ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇▇▇.▇▇

9. Jogorvoslati fórumok

9.1. A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén fogyasztónak minôsülô ügyfél* az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhelye: 1054 ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇ ▇. Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési címe: Pénzügyi Békéltetô Testület, 1525 Budapest, Pf.: 172.

* Fogyasztónak minôsülô ügyfél: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személy.

Telefon: ▇▇-▇▇-▇▇▇-▇▇▇

E-mail cím: ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇.▇▇

Bôvebben a ▇▇▇▇▇://▇▇▇.▇▇▇.▇▇/▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇ honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet.

Fogyasztóvédelmi eljárás:

Magyar Nemzeti Bank (Fogyasztóvédelmi Központ) Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777. Telefon: ▇▇-▇▇-▇▇▇-▇▇▇

E-mail cím: ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇.▇▇

Bôvebben a ▇▇▇.▇▇▇.▇▇/▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇ honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: ▇▇-▇-▇▇▇-▇▇▇▇

Postai úton: 9401 Sopron, Pf.: 22.

E-mailen: ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇▇▇.▇▇

A nyomtatványt a biztosító igazolható módon, költségmentesen küldi ki az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton. A biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a ▇▇▇.▇▇▇▇▇.▇▇ weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

9.2. Bíróság: A fogyasztó és a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (▇▇▇.▇▇▇▇▇▇▇.▇▇).

9.3. A Biztosító

Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság

Székhely állama: Magyarország

Székhely: 1091 ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇ ▇▇ ▇. Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti szerv székhelye: 1054 ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇ ▇.

A szerzôdés nyelve magyar.

A biztosítás Általános, illetve ▇▇▇▇▇▇▇ feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Különös feltételek

I. Vagyonbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás)

BIZTOSÍTOTT ESEMÉNYEK ÉS KÁROK

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint, megtéríti azokat a károkat – az általános szerzôdési feltételek keretei között- amelyeket az alábbiakban felsorolt biztosítási események, és károk, a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a szerzôdés Általános feltételeiben, annak mellékleteiben és a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadóak.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szabályzat alapján biztosítási eseménynek minôsülnek az alábbiakban felsorolt és részletezett esetek és károk:

1. Tûz

2. Robbanás és összeroppanás

3. Villámcsapás és villámcsapás másodlagos hatása

4. Vihar, árvíz és felhôszakadás

5. Vezetékek törése és beázás károk

6. Földmozgás, ismeretlen üreg beomlása

7. Jégverés és hónyomás

8. Idegen légi és földi jármûvek által okozott károk

9. Elektromos áram által okozott tûzkárok

A biztosítási fedezet az alábbi események által, véletlen, váratlan, elôre nem látható módon bekövetkezô, dologi, vagyoni jellegû károkra terjed ki.

1. Tûz

Tûz biztosítási eseménynek minôsül az olyan, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely:

• gyulladási hômérséklet hatására alakul ki,

• öntáplálóan,

• terjedôképesen,

• együttes hô-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében következik be.

Megtéríti a Biztosító a kárt tûzkárként, ha:

a) a tûz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,

b) a tûz a rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. kazánok, kohók, kemencék, szárítók, öntôüstök stb.) úgy okozott kárt, hogy valamely váratlan, elôre nem látható, meggátolhatatlan okból a berendezés túlhevült.

A Biztosító a jelen szabályzat alapján a tûzkár nélküli füst- vagy koromszennyezôdés miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat is megtéríti.

Kizárások

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg a kárt tûzkárként, ha:

a) az a gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-, és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következett be,

b) a tûz magában a biztosított öngyulladt anyagban állt elô, de megtéríti az abból átterjedô tûz által, az egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,

c) a tûz a rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék, szárítók, edények, öntôüstök stb.) elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés, víz vagy hûtôfolyadék kimaradása folytán állt elô, illetve ezek hatására, magukban a kiáramló anyagokban keletkezett,

d) a tûz elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben, az alkalmazott elektromos áram, zárlati hô hatására keletkezett, de megtéríti az azokból átterjedô tûz által, az egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,

e) a tûz az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség- illetve áramvédelem kiiktatódása következtében állt elô, de megtéríti az azokból átterjedô tûz által, az egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,

f) vegyszerek maró hatása, illetve egyéb vegyi folyamatok hatása miatt, az e folyamatoknak kitett anyagokban és tárgyakban keletkezett,

g) az bármely anyag (növényi vagy állati termék stb.) üzemszerû hôhatásnak kitett feldolgozása közben (nyílt fôzés, forró levegôs szárítás stb.), a rendeltetésszerûen használt energia hôhatására a feldolgozás alatt levô anyagban égés, pörkölôdés, elszínezôdés vagy alakváltozás miatt állt elô.

2. Robbanás és összeroppanás

Robbanás vagy összeroppanás biztosítási eseménynek minôsül az olyan, hirtelen energia felszabadulással, zajjal járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövô, illetve meglévô nyomáskülönbség által, az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása (roncsolás) miatt vagy mellett keletkezik.

Megtéríti a Biztosító a kárt robbanás és összeroppanás kárként, ha a robbanás és összeroppanás a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta.

Kizárások

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg a kárt robbanás vagy összeroppanás kárként, ha:

a) az céltudatos, tervszerû, elôre bejelentett vagy engedélyezett robbantás miatt vagy azzal összefüggésben keletkezett,

b) az belsô égésû motorok, kazánok, hô- vagy energiatermelô gépek és berendezések égésterében a meglévô vagy ott keletkezô nyomás hatására bekövetkezô károkat,

c) az a rendeltetésszerû használat során, a megengedett üzemi nyomás túllépése nélkül keletkezett (pl. egy gôzkazánban), megtéríti azonban az egyéb biztosított vagyontárgyak ebbôl származó károsodását,

d) az folyadékkal töltött tárolók, csôvezetékek befagyása, illetve a tárolókba, tartályokba betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomása) miatt állott elô,

e) üzemi nyomás bármilyen változása miatti károkat (ilyen pl. vízlökés, csôtörés),

f) az berendezések, készülékek vagy mûszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között következett be, de megtéríti az egyéb biztosított vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,

g) az hangrobbanásból származik,

h) a kár úgynevezett szabad gázfelhôk robbanása miatt következett be.

3. Villámcsapás és villámcsapás másodlagos hatása

Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítôdés, illetve nagyfeszültségû villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Megtéríti a Biztosító a kárt:

a) villámcsapáskárként, ha a villámcsapás gyújtó, égetô, hô-, valamint mechanikus romboló, erôhatása közvetlenül a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,

b) villámcsapás másodlagos hatása kárként, ha az a villám miatti túlfeszültség vagy indukció által a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben és felszerelésekben keletkezett kár.

Kizárások

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapás kárként, ha:

a) az, az elôírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,

b) az magában a villámvédelmi rendszerben következett be és egyéb károsodás nem következett be.

c) a hatóságilag vagy jogszabály által kötelezôen elôírt villámhárító rendszer vagy tranziens védelmi berendezés hiányossága, hiánya,

d) a meglévô villámhárító és védelmi berendezések karbantartásának elmulasztása miatt következett be.

4. Vihar, árvíz és felhôszakadás

A vihar olyan légmozgás, amelynél a szél vagy széllökés sebessége eléri vagy meghaladja az 54 km/óra küszöbértéket. A szélsebesség igazolása, szükség esetén az Országos Meteorológiai szolgálat igazolása alapján történik.

Megtéríti a Biztosító a kárt viharkárként, ha:

a) a vihar felületekre kifejtett nyomó- vagy szívóhatása, illetve a vihar által sodort, kidöntött tárgyak a biztosított vagyontárgyak károsodását okozzák.

b) a biztosított épületek vihar által megrongált nyílászáróján, illetve az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített tetôfedésén, valamint vihar okozta falazati résen keresztül, a viharral egyidejûleg beömlô csapadékvíz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozza.

Kizárások

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg a kárt viharkárként, ha az:

a) az idôjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),

b) a szabadban tárolt gépekben, berendezésekben vagy készletekben, termékekben (egyebek mellett állatokban, a lábon álló növényzetben, a learatott, leszedett, földbôl kiszedett stb.), szabadon tárolt terményekben, takarmányokban, továbbá az ezek tartására használt anyagokban,

c) az épületek, építmények üvegezésében, üvegfalában, valamint az üvegházakban, fólia- vagy egyéb sátrakban,

d) csapadék vagy beömlô csapadékvíz által az épületek külsô vakolatában, burkolatában és festésében,

e) egyéb kár nélkül, gombásodás, penészesedés formájában keletkezett,

f) a helyiségeken belül keletkezô légmozgások által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett.

Árvíz biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élôvizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével okoz.

Felhôszakadás biztosítási eseménynek minôsül, és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a 10 perc idôtartamon túl, 0,5 mm/perc intenzitással lehullott, nagymennyiségû csapadékvíz a vagyontárgyakban elöntéssel vagy rongálással okoz.

Kizárások

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg a kárt árvíz- és felhôszakadáskárként, ha az:

a) hullámtérben vagy nyílt ártérben, nem mentett árterületen lévô bármilyen vagyontárgyban keletkezett,

b) a vízbefogadó és elvezetô létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözôberendezésekben, víztározókban és hasonlókban, valamint az ezekben levô állatállományban keletkezett,

c) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, belvíz, talajvíz, buzgár által keletkezett,

d) talajerôben, illetve talajszerkezetben szerves és mûtrágyák kilúgozása folytán keletkezett,

e) hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvíz-megelôzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült kár- és költségként keletkezett,

f) talajszint alatti padozatú épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett vagyontárgyakban, készletekben keletkezett, kivéve, ha azokat nem tárolták legalább 15 cm-rel a padlószint felett,

g) egyéb kár nélkül, gombásodás vagy penészesedés formájában következik be.

A biztosítási kockázatviselés szempontjából:

• hullámtér: a folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület,

• nyílt ártér: az árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér, azzal, hogy a terület minôsítésének alapja az illetékes vízügyi hatóság besorolása.

5. Vezetékek törése és beázás károk

Biztosítási esemény a kockázatviselés helyén található ivóvíz-, iparivíz-, szennyvíz-, az épületszerkezeten belül elhelyezett csapadékvíz- és központifûtés-vezeték, technológia csövek és vezetékek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése vagy egyéb mechanikai sérülése, amelynek következtében víz-, gôz- vagy folyadékkiáramlás történik, és az a biztosított vagyontárgyakat károsítja.

A jelen biztosítás fedezete kiterjed a biztosított ingatlanon létesített, beépített tûzoltó berendezés meghibásodása és annak szerelvényei (pl.: vízvételi helyek, csôhálózat, vészjelzô szelepek, fúvókák) törése, repedése, kilyukadása, meghibásodása miatt váratlan, elôre nem látható módon szabályozhatatlanná vált víz kiáramlás miatti károkra is.

A Biztosító szolgáltatása a vezetéktörés biztosítási esemény fedezete alapján kiterjed továbbá a vezetéktörés miatt szükségessé váló feltárási és javítási költségeket az alábbiak szerint:

a) maximum 10 fm hosszúságú vezeték szakasz feltárási és helyreállítási költségeire, valamint,

b) maximum 6 fm új csôvezeték cseréjének költségeire (anyag és munkadíj).

Kizárások

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat vezetéktörési kárként, amelyek:

a) az elfagyás, fagyhatás miatt következtek be,

b) a biztosított épületen, épületszerkezeten belüli berendezések és szerelvények tömítési hibái, vagy dugulás miatt keletkezô beázás (elöntés, elázás) károkra, a tömítési hiba javítási költségeire,

c) az elvezetô csövek dugulása miatt keletkezô károkra és a dugulás elhárításának költségeire,

d) a kiömlô, elfolyt anyagokban keletkeztek, beleértve a többletfogyasztás miatti költségeket, díjakat is,

e) a csôvég nyitva hagyása, illetve a csôvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkeztek,

f) a függô ereszcsatornákból és a külsô építésû esôvíz el- vagy levezetô csatornákból bármilyen okból kiömlô víz miatt keletkeztek,

g) talajszint alatti padozatú épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett tárgyi eszközökben, készletekben keletkezett, kivéve, ha azokat nem tárolták legalább 15 cm-rel a padlószint felett,

h) a vízórán, mérôhelyen kívül esô a (fô)vezeték-hálózat repedése, törése következtében kiáramló víz által keletkeztek,

i) csôvezetékek, tartályok, berendezések, edényzetek és armatúrák kötelezôen elôírt karbantartási munkáinak elmulasztása miatt következtek be,

j) nyomáspróbák, ellenôrzési, karbantartási, javítási, építési munkák során következtek be,

k) hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hûtôházak, valamint állattartásra szolgáló épületekben lévô csôvezetékek és szerelvények meghibásodása, fagyása folytán keletkeztek,

l) ha azok gombásodás és penészesedés formájában következnek be.

A Biztosító megtéríti évente (a biztosítási szerzôdés évfordulója szerint) 1 alkalommal a biztosított épület(ek)nek

• az építésügyi elôírásoknak és szabályoknak megfelelôen végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával kialakított és karbantartott tetôfedésén,

• a panelhézagok szigetelésén és

• a káresemény elôtt zárt nyílászáróján

keresztül beáramló csapadék (esô vagy hó) által a biztosított vagyontárgyakban keletkezô károkat. E biztosítási esemény alapján kiﬁzethetô szolgáltatás felsô határa évente egy alkalommal 250.000,- Ft. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító szolgáltatásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése (tetôszerkezet, panelhézag, nyílászáró) kijavíttatása, illetve az ezt igazoló bizonylatok Biztosítónak való bemutatása. A Biztosító nem téríti meg a beázást elôidézô ok megszüntetésével (tetôjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket.

6. Földmozgás, ismeretlen üreg beomlása

Földmozgás biztosítási eseménynek minôsül

• a földrengés, így megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK–64 skála 5. fokozatát elérô vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz,

• a föld- és kôomlás és így megtéríti a Biztosító a föld- vagy kôomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Ismeretlen föld alatti építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minôsül, és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezésérôl a kár bekövetkezése elôtt a Biztosított (Szerzôdô) vagy az illetékes hatóság tudott.

Kizárások

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg a kárt földmozgáskárként, ha az:

a) az alapok alatti talajmozgással, a bányamûveléssel, a felhagyott bányákkal, a föld-, kavics és kôzetkitermeléssel kapcsolatosan, valamint az épületek nem megfelelô alapozásával és vízelvezetésével kapcsolatos üregek beomlása, talajsüllyedés, a padozat alatti feltöltések ülepedése miatt,

b) a lecsúszott vagy leomlott föld vagy kôzet elszállításának, az ismeretlen üreg tömedékelésének, valamint új földvédômû (támfal stb.) építésének költségei miatt,

c) a kô- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett.

7. Jégverés és hónyomás

Jégveréskár a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott mechanikai sérülés (törés vagy deformáció) és az ezzel összefüggésben bekövetkezô csapadékból származó kár.

Hónyomás kár a nagy mennyiségben felgyülemlô hó statikus nyomása miatt bekövetkezô törés vagy alakváltozás. Jégverés- és hónyomás kárként megtéríti a Biztosító a biztosított épületek és építmények végleges tetôzetében keletkezett, valamint a

megrongálódott vagy megsemmisült végleges tetôfedése keresztül beáramló csapadék (hó, jég) miatti beázás következtében, az épületekben és építményekben keletkezett, illetve azok egyes részeinek ledôlése vagy összeomlása miatt, az ott elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Kizárások

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg jégverés- és hónyomás kárt, ha az:

a) a hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetôkben, fóliasátrakban, sátorfedésben, valamint ideiglenes létesítményekben,

b) állatokban és lábon álló növényi kultúrákban,

c) az épületek tetôzetének vagy külsô burkolatának (homlokzat, külsô nyílászárók) megsérülése nélkül,

d) a hó más biztosított épületre, vagyontárgyra történô le(rá)zúdulása következtében,

e) a tetôfedés hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával összefüggésben,

f) bármely nyílászáró üvegezésében keletkezett.

8. Idegen légi és földi jármûvek okozta károk

A jelen szabályzat szempontjából idegen jármû az, amelynek sem tulajdonosa, üzemben tartója vagy használója a Biztosítottal (Szerzôdôvel) jogviszonyban nem áll. Nem idegen jármû a Biztosított (Szerzôdô) illetve tagja, vezetôje, alkalmazottja, megbízottja tulajdonában, üzemeltetésében, használatában lévô jármû.

Idegen légi és földi jármû által okozott kárként megtéríti a Biztosító a biztosított épületben, építményben, vagyontárgyban keletkezett kárt, ha az a jármû vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapódással, rázuhanással – következett be.

Kizárások

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg:

a) a jármûvekben keletkezett károkat,

b) azokat a károkat, amelyeket a jármûvek felelôsségbiztosítása fedez, mely felelôsségbiztosítás a jelen szabályzat alapján történô kárrendezés során mindenkor elsôdleges biztosításnak tekintendô,

c) a kárt, ha azt romboló eszközként vagy fegyverként használt jármû okozta (terrorizmus),

d) az állatokban és lábon álló növényi kultúrákban keletkezett károkat.

9. Elektromos áram okozta tûzkárok

Jelen szabályzat szempontjából elektromos áram okozta tûz biztosítási esemény az elektromos áram és a zárlati hô hatására az elektromos gépekben, berendezésekben és felszerelésekben keletkezett tûz bekövetkezte.

Kizárások

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg a kárt elektromos áram okozta tûzkárként, ha az:

a) a karbantartás hiánya miatt,

b) a biztosítékok, illetve egyéb elektromos részek szakszerûtlen javítása miatt következett be.

Különös feltételek

II. Kiegészítő betöréses lopás- és rablásbiztosítás szabályzat

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket az alábbiakban felsorolt biztosítási események, károk, a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a szerzôdés Általános feltételeiben, vagyonbiztosítási szabályzatában, mellékleteiben és a Ptk-ban rögzítettek az irányadóak.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Ptk vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének és a biztosítás érvényességének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévô vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti. A kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszûnésével egyidejûleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszûnik.

1. BIZTOSÍTOTT ESEMÉNYEK ÉS KÁROK

1.1. Betöréses lopás

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva:

• dolog elleni erôszakkal,

• a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel,

• a helyiség rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt, és onnan azokat jogellenesen eltulajdonította.

1.2. Rablás

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövetô az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

1.3. Küldöttrablás

Küldöttrablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a jelen szabályzat 1.2. pontja szerinti rablás közvetlenül a Biztosított küldötte(i) ellen irányult a szállítás útvonalán és idejében.

A küldöttrablás biztosításnál a Biztosító kockázatviselése a szerzôdés hatályán belül a küldemény küldött részére történô átadásával kezdôdik, és a célállomáson történô átvétellel végzôdik.

A küldött lehet maga a Biztosított vagy a Biztosított alkalmazottja.

Kizárás

Jelen kiegészítô biztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával nem minôsül biztosítási eseménynek a kirakatokban és kirakatszekrényekben elhelyezett vagyontárgyak bármilyen módon történt jogtalan eltulajdonítása.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A jelen kiegészítô szabályzat alapján a Szerzôdô (Biztosított) az Általános Szabályzat V. fejezete szerint biztosíthatja a vagyontárgyakat, ha azokra vagyonbiztosítást (alapbiztosítást) is köt(ött).

Ha a biztosítás szerinti, vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak tényleges új értéke, akkor alulbiztosítás következik be, és a Biztosító az aránylagos térítés szabályai szerint pro-rata nyújt szolgáltatást.

A Biztosító térítési kötelezettsége a káresemény bekövetkeztekor meglévô és a kárrendezés során rögzített tényleges betörés védelmi rendszereknek megfelelô, a jelen Szabályzat 1. sz. záradékában (ESZB-1. Záradék) rögzített térítési limit összegekig terjed.

A felek a jelen Szabályzat 1. sz. záradékában (ESZB-1. Záradék) rögzített védelmi rendszerektôl és térítési limitektôl eltérô elôírásban is megállapodhatnak, ebben az esetben az elôírás(oka)t és limit(ek)et az ajánlatban és a kötvényben külön Záradékban rögzítik.

A biztosítás külön megállapodás hiányában is kiterjed a Biztosított utasítása alapján meghatározott rendeltetési helyre, továbbítási útvonalra és idôre szállított, biztosítási szerzôdésben feladott összegû készpénzre a pénztári küldöttek sérelmére elkövetett rablás esetére is, feltéve, hogy a szállítás a vonatkozó szabályok betartásával történik (pénzszállítás, küldöttrablás).

3. MENTESÜLÉSEK ÉS KIZÁRÁSOK

Kizárások

Nem téríti meg a biztosító a kárt, az Általános Feltételekben szereplô mentesüléseken és kizárásokon kívül, ha:

a) a betöréses lopás kár olyan lezárt helyiségbe történô behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges védelme a kár idôpontjában nem érte el legalább a minimális mechanikai-, fizikai védelem szintjét vagy az egyéb elôirt védelmi elôírásokat,

b) ha a kár leltárhiány formájában áll elô,

c) a Biztosító által elôírt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem mûködtek illetve a kár idôpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerûen felszerelt zárakat nem zárták be,

d) a kár hamis, elvesztett, jogellenesen megszerzett (kivéve a rablással való megszerzés esete), vagy felhasznált kulccsal történô behatolásból eredt,

e) a Biztosított a külsô bejáratok, valamint a pénz-vagy páncélszekrény, illetve – kazetta kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta,

f) a Biztosított a pénz-vagy páncélszekrényre felszerelt összes zár bezárását elmulasztotta,

g) a Biztosított nem tartotta be a jelen szabályzat ESZB-1 Záradéka szerinti az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak tárolási és szállítási szabályait.

4. A BIZTOSÍTÁS ÖNRÉSZESEDÉSE

Ha a betöréses lopás-, és rablásbiztosítás önrészesedése a szerzôdô felek által, a szerzôdéskötéskor külön nem kerül megállapításra akkor az alapbiztosítási eseményeknél kikötött önrészesedéseket kell alkalmazni.

5. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosítási esemény bekövetkeztekor az illetékes rendôrhatóságnál haladéktalanul – de legkésôbb a kár észlelésétôl számított 48 órán belül – feljelentést kell tenni, és errôl másolatban a Biztosítót tájékoztatni szükséges.

A cselekmény minôsítésénél a hatósági határozat minôsítését ﬁgyelembe kell venni, de azok nem tekinthetôek egyedüli bizonyítéknak. A nyomozást megszüntetô határozatot vagy a bíróság ítéletét a kár kiﬁzetéséhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani akkor is, ha a Biztosító már akár elôlegként, akár teljes térítésként a kárt kiﬁzette.

A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában nem bizonyítja a keletkezett kár nagyságát.

ESZB-1. ZÁRADÉK

Záradék a kiegészítő betöréses lopás- és rablás biztosításhoz

A jelen záradék alkalmazásával, a szerzôdés egyéb feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a felek megállapod- nak abban, hogy a Biztosító szolgáltatása (térítésének káreseményenkénti felsô határa) a káresemény bekövetkeztének idôpontjában a kockázatviselési helyen (kár helyszínén) meglévô és a kár idôpontjában funkcióját hiánytalanul, hibátlanul teljesítô betörésvédelmi rendszereknek megfelelô és a jelen záradékban rögzített térítési limitösszegéig terjed. A betö- résvédelmi rendszer szintjét, mûködôképességének és káridôpontbeli mûködésének vizsgálatát a kárszemle során a Biztosító saját vagy megbízott szakértôi végezhetik.

A térítési limit meghatározása a behatolás helyének védelmi szintje alapján történik. Egyéb, a behatolással semmilyen összefüggésben nem lévô hely eltérô védelmi szintje a térítést nem befolyásolja.

A biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása, vagy a megvalósult betöréses lopás közben a kár helyszínén maradt biztosított vagyontárgyakban elkövetett egyéb rongálási károk térítésének felsô határa a betöréses lopásra jelen záradékban meghatározott térítési limiten belül, legfeljebb a teljes limit 50%-a.

Védelmi osztály jele	Térítési limit a kockázatviselés helyén az eltulajdonítás és rongáláskárokra együttesen
I.–II.–III.	biztosítási összeg
IV.	100.000.000 Ft
V.	40.000.000 Ft
VI.	5.000.000 Ft
VII.	1.000.000 Ft

Védelmi osztályok megnevezése

Az elektronikai jelzôrendszer, a mechanikai, ﬁzikai védelem, a tárolási és szállítási szabályok, valamint a pénz- és páncélszekrények általános követelményeit a biztosítási szerzôdés szabályzata (III. Védelmi elôírások és védelmi osztályok tartalmi követelményei és fogalmai) tartalmazzák.

Gépek, mûszaki berendezések, általános használati tárgyak, lakás- és irodai berendezések, áruk, készletek (a „B” pontban felsorolt vagyontárgyak kivételével) biztosítása esetén.

I. védelmi osztály

• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás,

• Biztosító által minôsített rendszer,

• fegyveres ôrség,

• közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és/vagy automatikus átjelzés rendôrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz.

II. védelmi osztály

• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás

• Biztosító által minôsített rendszer,

• állandó, 24 órás portaszolgálat (lakás kivételével),

• automatikus távjelzés a rendôrségnek vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak.

III. védelmi osztály

• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• rendszeres és dokumentált karbantartás,

• Biztosító által minôsített rendszer.

IV. védelmi osztály

• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• részleges elektronikai jelzôrendszer,

• Biztosító által minôsített rendszer.

V. védelmi osztály

• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem, és

• minimális elektronikai jelzôrendszer.

VI. védelmi osztály

• részleges mechanikai, ﬁzikai védelem.

VII. védelmi osztály

• minimális mechanikai, ﬁzikai védelem.

A VI. és VII. védelmi osztályok távfelügyeleti szakszolgáltatóhoz is bekötött és átjelzô funkcióval rendelkezô minimális elektronikai jelzôrendszerrel történô kiegészítése egy védelmi fokozattal magasabb védettségként kerül minôsítésre.

Készpénz, értékcikkek értékpapírok, nemesfém és drágakô tartalmú tárgyak (ezüst használati- és dísztárgyak kivételével) legalább VI. védelmi osztálynak megfelelô védettséggel ellátott helyiségben, kizárólag megfelelô MABISZ minôsítéssel rendelkezô értéktárolóban tárolva, legfeljebb a minôsítési értékhatárig biztosítottak MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô értéktárolóban, illetve VII. védelmi osztály szerinti védelem esetén a térítés felsô határa 100.000 Ft.

Különös feltételek

III. Védelmi előírások és védelmi osztályok tartalmi követelményei és fogalmai

ELEKTRONIKAI VÉDELEM

1. Teljes körû elektronikai jelzôrendszer

A teljes körû elektronikai jelzôrendszer alkotóelemei az alábbi védelmi körök:

1.1. felületvédelem,

1.2. térvédelem,

1.3. tárgyvédelem,

1.4. személyvédelem (támadásjelzés).

Teljes körû az elektronikai jelzôrendszer, ha az összes alkotóelem teljes körû.

1.1. Teljes körû felületvédelem

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban ﬁgyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelô (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékû) falazatokat, födémeket, padozatokat, és jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

1.2. Teljes körû térvédelem

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tárgyak környezetében mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvonala(ka)t legalább csapdaszerûen ﬁgyeli.

1.3. Teljes körû tárgyvédelem

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban az összes védendô tárgyat felügyeli, páncélszekrények és páncéltermek (stb.) esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed, páncélszekrényeknél fúrásérzékelést is észlel.

1.4. Teljes körû személyvédelem:

Az elektronikai jelzôrendszer folyamatos üzemmódban az összes védendô, támadásnak kitett személyt „felügyeli”. A teljes körû elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali – riasztási) és a szabotázsvonalon,

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók, ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

• a központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók,

• a központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• az élesítés csak külsô, minimum 6 szám- vagy betûkombinációs kódkapcsolóval végezhetô,

• a kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a védett/felügyelt téren belül kell elhelyezni,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• a rendszer összes részének állandó ôrzésére, ellenôrzésére az üzemeltetô által sem befolyásolható jelzôvonalakat (szabotázsvonalak) kell kiépíteni,

• az üzembe helyezés csak teljes mûködôképesség és riasztás mentes állapotban legyen lehetséges,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• a támadásjelzô részeknek állandóan élesben kell üzemelniük (0–24 órás üzemmód), lehetôség szerint csendes riasztást kell alkalmazni, távjelzéssel,

• a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

• a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzôberendezés gyártója, szerelôje vagy karbantartója végezheti,

• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô,

• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

• a távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenôrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyaktól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetôsége csak segédeszközzel legyen megoldható,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôs burkolatú, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel, a habbejuttatás ellen/késleltetésére rendelkezzen delemmel,

• az optikai jelzésadó borostyán sárga színû, villogó, minimálisan 200 lux/m fényerejû legyen,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell mûködnie,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

2. Részleges elektronikai jelzôrendszer

Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban teljes körû térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körû, és csapdaszerû térvédelem van kialakítva. Csapdaszerû a térvédelem, ha a jelzôrendszer a védett téren belül legalább a felügyelendô terek/tárgyak megközelítési útvonalait felügyeli.

Részlegesnek tekinthetô az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendô objektum egyes részei „árnyékban” vannak. Árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendô területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem. (Ilyen eset például, ha egy bank bejárati ajtaját tv-kamerával ﬁgyelik, de a pénztárterem ajtaja már nem látható a képernyôn. Ablakon keresztül történô behatolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül megközelíthetô, az elektronikai jelzôrendszer tehát csak részleges.)

A részleges elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali – riasztási) és a szabotázsvonalon,

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók), ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

• a központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1,5 mm- es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• a kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni, az élesítés csak külsô, minimum 6 szám- vagy betûkombinációs kódkapcsolóval végezhetô,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzôk, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvonalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôrzésére csak a szerviz és az üzemeltetô által közösen kikapcsolható jelzôvonalakat (szabotázs- vonalak) kell kiépíteni,

• a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô,

• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, az egyiknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

• az optikai jelzésadó borostyán sárga színû, villogó, minimálisan 200 lux/m fényerejû legyen,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell mûködnie,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

3. Minimális elektronikai jelzôrendszer

Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévô nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva.

A minimális elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egységen a ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) és a szabotázsvonal azonosítható legyen,

• a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható (éles üzemmódban szabotázsvédett) kivitelû, min. 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• a kültéri kulcsos kapcsoló vagy kódkapcsoló háza min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, és éles üzemmódban eltávolítása, illetve megbontása esetén, a jelzôvonalon adjon jelzést (riasztáshoz),

• az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a jelzô áramkör(ök) megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

• a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésrôl gondoskodni kell,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

MECHANIKAI VÉDELEM

1. Teljes körû mechanikai, fizikai védelem

Teljes körû a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

A teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

• a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es beosztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású, p1. minôsített behatoláskésleltetô/ gátló üveg, belsô leereszthetô rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérô min. 16 mm,

• az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékû ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Puhafa szerkezetnél ﬁgyelembe kell venni a fa szálirányú támadhatóságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni,

• a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, ø 12 mm köracél tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, ø 10 mm köracél tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel kell biztosítani,

• az ajtólap fém, vagy faszerkezetû lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezônek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az elôírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább ø 12 mm, acéllemez borításnál legalább ø 8 mm legyen,

• az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2–2 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani,

• az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

• az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a ﬁxre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni,

• a zárszerkezetnek több ponton (legalább négy) kell biztosítani a zárást. A reteszelési mélységnek minimum18 mm-t el kell érnie. A zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedô reteszvasak fogadhatók el,

• a fô és kiegészítô zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, késôbbiekben ismertetett követelményeknek,

• üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1) üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékû védettséget nyújtó anyagból készített /pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minôsített üvegszerkezet stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelô méretû és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülrôl nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek,

• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (falazó) körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô mûszaki megoldású),

• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erôsíteni,

• passzív zárnak csak minôsített szerkezetet tekintünk,

• biztonsági zárnak minôsül a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám, vagy betûjel- kombinációjú zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minôsített lamellás zár,

• a zárás legkevesebb kétirányú legyen,

• bevésôzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerôsíteni,

• fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,

• az ajtókat (pántokat, zárakat stb.) kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védeni kell, a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóság állósága legalább a 38 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû legyen.

Megjegyzés:

A hagyományos vagy MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô lakatok nem biztonsági zárak. A MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô biztonsági üvegfóliák rács kiváltására nem alkalmasak!

2. Részleges mechanikai, fizikai védelem

Részleges a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

A részleges mechanikai, ﬁzikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

• a 2 m-nél alacsonyabban levô nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél (vagy ezzel egyenértékû) ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású, pl. minôsített behatolás késleltetô/gátló üveg, belsô leereszthetô rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérô min. 16 mm,

• pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm. ø köracélból, vagy azzal egyenértékû szilárdságot biztosító anyagból készüljenek,

• mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelô zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetbôl való kitépésének lehetôségét kívülrôl csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülô „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell,

• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (falazó)körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 15 cm-es tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású),

• nyílászárók tokszerkezeteit falazó körmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erôsíteni,

• az ajtószerkezetek megerôsítettek (legalább 25 mm tömör keményfa szerkezettel egyenértékûek), kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védettek,

• a zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi (min. kétpontos zárás szükséges, a két zárási pont között legalább 300 mm a távolság), vagy 1 db biztonsági zár esetén a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen),

• a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban elôírt biztonsági követelményeknek. A számításba vett szabvány MSZ EN 1303,

• a zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egyoldalon fogazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10.000. A biztonság növelése érdekében célszerû a lamellákat un. „farkasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük,

• a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zárreteszvas nem lehet visszatolható,

• a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függôleges irányban kétpontos kiegészítô zárást biztosítanak. A hevederzáraknak a következô feltételeknek kell megfelelni:

– a reteszvasak keresztmetszetének erôsebbnek, vagy legalább egyenszilárdságúnak kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak,

– a reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 20 mm mélységben kell reteszelni,

– a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni min. 2 darab M6x80 csavarral fémdübelbe, vagy ezzel egyen szilárdságú más felerôsítéssel, bevéséssel,

– a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy ellenálljanak az ajtólapot ért támadás esetén 350 kN dinamikus erônek,

– a zárszerkezetet a mûködtetô zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni,

– a hengerzárbetétet kívülrôl nem szerelhetô letörés elleni védelemmel kell ellátni,

– a zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni min. 350 kN merôleges nyomóerôvel szemben,

– a hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mértékûnek kell lenni, hogy a tengelyére merôlegesen, az ajtólapra kifejtett 350 kN erôhatás ne okozzon olyan mértékû deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

• hengerzárbetéteknek meg kell felelni a DIN 18 252, ÖNORM B 5338, valamint a prEN 1303 szabványban meghatározott követelményeknek,

• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

• az ajtólap és a tok zárási pontossága 5 mm-en belül legyen,

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legkevesebb 20 mm mélyen kell zárniuk,

• bevésôzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerôsíteni, az ajtó külsô, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erôsíteni,

• fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,

• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóság állósága legalább a 15 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû legyen,

• az ajtólap, illetve tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Megjegyzés:

A hagyományos vagy MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô lakatok nem biztonsági zárak. A MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô biztonsági üvegfóliák rács kiváltására nem alkalmasak!

3. Minimális mechanikai, fizikai védelem

Minimális a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják:

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, egyedi minôsített lamellás zár, vagy olyan szám vagy betûjel-kombinációjú zár, melyek variációs lehetôségeinek száma meghaladja a 10.000-et, továbbá a henger/mágneszár, minimum 4 betû/szám kombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú,

• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóság állósága legalább a 6 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû.

Zárszerkezetek

A zárszerkezetekkel szemben támasztott követelmények:

a) a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban elôírt legmagasabb követelményeknek. A számításba vett szabvány: MSZ EN 1303.,

b) bevésôzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédô lap szerelése esetén min. 60 HRC keménységûre edzett, vagy ennek megfelelô ellenállásértéket biztosító anyagot kell alkalmazni,

c) a zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egy-, illetve kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10.000. A biztonság növelése érdekében célszerû a lamellákat un. "farkasfogazással" ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük,

d) a hengerzár betéttel mûködtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az elôbbiek ﬁgyelembevételével,

e) a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zárreteszvas nem lehet visszatolható,

f) a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függôleges irányban kétpontos kiegészítô zárást biztosítanak. A hevederzáraknak a következô feltételeknek kell megfelelni:

• a reteszvasak keresztmetszetének erôsebbnek, vagy minimum egyenszilárdságúnak kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak,

• a reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 25 mm mélységben kell reteszelni,

• a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M6x80 csavarral fémdübelbe, vagy ezzel egyen szilárdságú más felerôsítéssel, bevéséssel,

• a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy ellenálljanak az ajtólapot ért támadás esetén 700 kN dinamikus erônek,

• a mûködtetô zárbetétet min. 3 perc idôtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével, vagy fúrásvédô pajzs alkalmazásával,

• a hengerzárbetétet kívülrôl nem szerelhetô letörés elleni védelemmel kell ellátni,

• a zárszerkezetet a mûködtetô zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni,

• a zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni min. 350 kN merôleges nyomóerôvel szemben,

• a hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mértékûnek kell lenni, hogy a tengelyére merôlegesen, az ajtólapra kifejtett 700 kN erôhatás ne okozzon olyan mértékû deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

Hengerzárbetétek

A hengerzárbetétekkel szemben támasztott követelmények:

a) a hengerzárbetéteknek meg kell felelni az MSZ EN 1303 szabványban meghatározott követelményeknek,

b) a teljeskörû mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, illetve rotoros, vagy mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a 10.000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történô támadásnak, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható,

c) a biztonsági ajtók I–III. kategóriájának megfelelôen a zárakat, hengerzárbetéteket olyan védelemmel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítô védelemmel ellátva teljesítsék támadás esetén az elôírt idônormákat,

d) a hengerzár betétek szabvány szerinti osztályozása (1–5) meghatározza a zárbetét támadásnak való ellenállási szintjét. Az 1–2 osztály követelményei nem tartalmaznak elfogadható biztonsági elemeket. A 3–4 osztályba sorolt zárbetétek „közepes” biztonsági szintûnek tekinthetôk, amely a fúrással, töréssel, maghúzással és manipulációs nyitással való támadás ellen nyújt megbízható védelmet. Az 5. osztályba sorolt termékek a legmagasabb biztonsági követelményeket is kielégítik. Az elôzô támadási módok mellett szerkezeti kialakításuk folytán a zártörés elleni védelmet is biztosítani tudják. A biztosítói vizsgálat alapját elsôsorban az akkreditált vizsgálóintézet által kiadott, EN 1303 szabvány alapján elvégzett roncsolásos vizsgálat vizsgálati jegyzôkönyve, ennek hiányában a kijelölt szakértô által a szabvány elôírásainak megfelelôen elvégzett vizsgálata képezi.

AZ 1. VAGYONCSOPORTBA SOROLT VAGYONTÁRGYAK TÁROLÁSI SZABÁLYAI

1. A készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drága- és féldrága kô, valamint minden, páncélszekrényben elhelyezhetô 500.000.-Ft egyedi étéket meghaladó vagyontárgy legalább az alábbiak szerint tárolandók:

a) 500.000 Ft biztosítási összeg alatt:

• lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszôleges módon, üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb helyiségekben beépített, rögzített lemezkazettában,

• Egyfalú lemezszekrények, ahol a borítólemezek falvastagsága nem éri el a 4,5 mm-t, de legalább 2 mm. A zárszerkezet direkt, vagy kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A rögzítését 5.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló súlya is beleértendô). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendô. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)

b) 500.000 Ft és 1.000.000 Ft biztosítási összeg között:

• lakás céljára szolgáló helyiségekben 500.000 Ft-ig tetszôleges módon, a feletti összeg esetén biztosítói minôsítéssel rendelkezô (a biztosítási összegnek megfelelô értékhatárú): megerôsített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben,

• egyéb helyiségekben, biztosítói minôsítéssel rendelkezô (a biztosítási összegnek megfelelô értékhatárú): megerôsített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben,

• egyfalú lemezszekrények, ahol a borítólemezek falvastagsága nem éri el a 6 mm-t, de legalább 4,5 mm. A zárszerkezet direkt, vagy kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból, elektronikus zárszerkezet esetében a vésznyitó kulcs biztonsági fokozata megegyezik a MABISZ által Ajánlott zár biztonsági fokozatával. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A rögzítését 5.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló súlya is beleértendô). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendô. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)

c) 1.000.000 Ft biztosítási összeg felett:

• Biztosítói (MABISZ) minôsítéssel rendelkezô, megfelelô értékhatárú páncélszekrényben, melyet az alábbi érzékelôkkel kell csatlakoztatni az elektronikai jelzôrendszerre: nyitásérzékelô,

• S1 fokozat: (értékhatár 1,5 millió Ft). Egyfalú biztonsági szekrények, ahol a borítólemezek falvastagsága nem éri el a 6 mm-t, de legalább 4,5 mm. Az EN 1300 szabvány szerint minôsített A kategóriájú értéktároló zárszerkezet direkt, vagy kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból. Elektronikus zár esetében a vésznyitó kulcsnak egyenértékû biztonságot kell nyújtani a MABISZ által Ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A rögzítését

5.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló súlya is beleértendô). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendô. A szekrény roncsolásos vizsgálatát az EN 14450 szabvány elôírásai szerint kell elvégezni. Az ellenállásértéknek legalább 200 SU értéket kell elérni,

• B fokozat: (2 millió Ft). Kétfalú lemezszekrények, ahol a külsô és belsô borítólemezek összesített falvastagsága, valamint az ajtólap legalább 6 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között legalább 30 mm távolság van. A zárszerkezet direkt, vagy kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból. Elektronikus zár esetében a vésznyitó kulcsnak egyenértékû biztonságot kell nyújtani a MABISZ által ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A rögzítését

5.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendô. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.),

• S2 fokozat: (értékhatár 2,5 millió Ft). Kétfalú lemezszekrények, ahol a külsô és belsô borítólemezek összesített falvastagsága, valamint az ajtólap legalább 6 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között legalább 30 mm távolság van. Az EN 1300 szabvány szerint minôsített A kategóriájú értéktároló zárszerkezet direkt, vagy kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból. Elektronikus zár esetében a vésznyitó kulcsnak egyenértékû biztonságot kell nyújtani a MABISZ által Ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A rögzítését 5.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendô. A szekrény roncsolásos vizsgálatát az EN 14450 szabvány elôírásai szerint kell elvégezni. Az ellenállásértéknek legalább 400 SU értéket kell elérni,

• C fokozat – EU 00: (értékhatár 3 millió Ft). Egy- vagy kétfalú lemezszekrények, ahol a borítólemezek összesített falvastagsága, valamint az ajtólap 8 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között legalább 30 mm távolság van. A MABISZ Ajánlás alapfeltétele a mintadarab MSZ EN 1143-1 szabvány szerinti roncsolásos vizsgálata. A kockázatvállalási értékhatár csak akkor érhetô el, ha teljes áttörés esetén 24 RU, részleges áttörés esetén 15 RU ellenállásértéket ér el a vizsgálat. A két fal között vagy szerkezeti betontöltet, vagy 60 HRC keménységû acéllapból kialakított szendvics szerkezet, illetve más módon kialakított védelem kerül beépítésre. A vizsgált zárszerkezet kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja A rögzítését 5.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés megerôsített betonágyazatban értendô. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.),

• D fokozat – EuroVdS N: (értékhatár 5 millió Ft). Egy, vagy kétfalú lemezszekrények. A CEN szerinti elôírásoknak megfelelôen a roncsolásos vizsgálat a szekrény leggyengébb eleménél nem lehet kevesebb 30 RU-nál (teljes áttörés esetén), 24 RU részleges áttörés esetén. Tapasztalati adatok szerint a borítólemezek összesített falvastagsága, min. 4,5 mm vastagságú acéllemez, az ajtólap 8–12 mm. A két fal között vagy szerkezeti betontöltet, vagy 60 HRC keménységû acéllapból kialakított szendvics szerkezet, illetve más módon kialakított védelem kerül beépítésre. A két lemez közötti távolság min. 30 mm, a beton szilárdságának biztosítani kell az áttörés elleni védelmet. A zárszerkezet kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A zár EU minôsítésû „A” kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 5.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés megerôsített betonágyazatban értendô. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.),

• E fokozat – EU I: (értékhatár 8 millió Ft). Egyfalú, vagy kétfalú páncélszekrények, amelyek a CEN elôszabvány elôírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 30 RU, teljes behatolás esetén 50 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzôkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértôi vélemény alapozza meg. A zárszerkezet kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A zár EU minôsítésû „A” kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését

10.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés speciális megerôsített betonágyazatban értendô,

• G fokozat – EU II: (értékhatár 20 millió Ft). Egyfalú, vagy kétfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány elôírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 50 RU, teljes behatolás esetén 80 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzôkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértôi vélemény alapozza meg. Az 1 darab zárszerkezet kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetôk ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minôsítésû A kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 10.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô),

• I fokozat – EU III: (értékhatár 70 millió Ft). Kettôsfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány elôírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 80 RU, teljes behatolás esetén 120 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzôkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértôi vélemény alapozza meg. Az 1 darab zárszerkezet kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetôk ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A zárszerkezet és az ajtó elleni mechanikus és termikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minôsítésû 1 darab B kategóriába elfogadott zár lehet (Minôsített EU III. fokozat). A rögzítését 10.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô),

• K fokozat – EU IV: (értékhatár 120 millió Ft). Kettôsfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány elôírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 120 RU, teljes behatolás esetén 180 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzôkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértôi vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetôk ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minôsítésû 2 darab B kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 10.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô),

• M fokozat – EU V: (értékhatár 300 millió Ft). Kettôsfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány elôírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 180 RU, teljes behatolás esetén 270 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzôkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértôi vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetôk ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minôsítésû 2 darab B kategóriába elfogadott zár lehet A rögzítését 10.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô),

• N fokozat – EU VI: (értékhatár 500 millió Ft). Kettôsfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány elôírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 270 RU, teljes behatolás esetén 400 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzôkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértôi vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetôk ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minôsítésû 2 darab C kategóriába elfogadott zár lehet (Minôsített EU VI, vagy VdmA E 10 fokozat). A rögzítését 10.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô),

• O fokozat – EU VII, EU VI KB: (értékhatár 800 millió Ft). Kettôsfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány elôírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 400 RU, teljes behatolás esetén 600 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzôkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértôi vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet kilincsmû reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetôk ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységû fúrásvédô lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minôsítésû 2 darab C kategóriába elfogadott zár lehet (Minôsített EU VII, vagy VdmA E 20 fokozat). A rögzítését 10.000 N feszítô erônek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendô).

2. Az 1. Vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakô, valamint egyéb, a biztosító által megnevezett vagyontárgyak) szállítási szabályainak elôírásai

a) 500.000 Ft összegig egy fô, tetszôleges módon

b) 500.000 Ft és 2 millió Ft közötti összeg esetén 2 fô, riasztó jelzést adó vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával

c) 2 millió Ft és 5 millió Ft közötti összeg esetén három fô (vagy két fô, ha az egyik fegyveres), riasztó jelzést adó és a pénzt/ értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival

d) 5 millió Ft összeg felett csak erre a célra kiképzett, pénzszállító szervezet végezheti a szállítást az alábbiak szerint:

e) 5 és 30 millió Ft közötti összeg esetén

• 15 millió forint értékhatárig gépkocsival, két fô fegyveres személyzettel, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel)

• 30 millió forint értékhatárig gépkocsival három fô személyzettel, melybôl kettô fô fegyveres, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel)

• 30 millió forint értékhatárig két fô fegyveressel, amennyiben a gépjármû (páncélautó) az 50 millió Ft felsô biztosítási összeg értékhatárnál meghatározottak szerinti kialakítású.

f) 30 és 50 millió Ft közötti összeg esetén

• speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfôs személyzettel, melybôl kettô fô fegyveres

• a gépjármû páncélozása (vezetôfülke, rakodótér) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR3NS, FB3 (C2SF, M2) szintnek

• a páncélautó fel van szerelve elektronikai jelzôrendszerrel, mely támadás az ajtók illetéktelen nyitása, vagy a jármû eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármû önerôvel történô elvitelét

• az elektronikai jelzôrendszer és az indításblokkolás csak a vezetôülésbôl legyen szabályozható

• a vezetôfülke- és a rakodótér-ajtók kívülrôl csak kulccsal nyithatók

• a rakodótér-ajtó zárszerkezete több pontos zárást valósít meg

• a kerékgumik/ gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármû kormányozhatóságát és továbbhaladását.

g) 50 és 100 millió Ft közötti összeg esetén

• speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfôs személyzettel, melybôl kettô fô fegyveres

• a gépjármû páncélozása (vezetôfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR4NS, FB4 (C3SF, M3) szintnek

• az elektronikai jelzôrendszeres az indításblokkolás csak a vezetôülésbôl legyen szabályozható

• a vezetôfülke- és a rakodótér-ajtók kívülrôl csak kulccsal nyithatók

• a rakodótér-ajtó zárszerkezete több pontos zárást valósít meg

• a kerékgumik/ gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármû kormányozhatóságát és továbbhaladását

• a gépjármû robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen felszerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbanását megakadályozza

• az érték be- és kirakodását a gépjármûben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani.

h) 100 millió Ft feletti összeg esetén

• speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfôs személyzettel, melybôl 2 fô fegyveres

• a gépjármû páncélozása (vezetôfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR6NS, FB6 (C4SF, M4) szintnek

• az elektronikai jelzôrendszer és az indításblokkolás csak a kocsiparancsnok által legyen szabályozható, az indításblokkolás feloldását a vezetô is szabályozhatja

• az elektronikai jelzôrendszer (teljeskörûen) szabotázsvédett, tápellátása független a gépkocsi egyéb elektromos energiarendszereitôl

• a vezetôfülke- és utastér ajtók kívülrôl csak kulccsal nyithatók

• a gépjármû robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen felszerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbanását megakadályozza

• a kerékgumik/gumi-rendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármû kormányozhatóságát és továbbhaladását

• az érték be- és kirakodását a gépjármûben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani

• a gépjármû személyzeti egységeinek légkondicionált kivitelûnek kell lennie, a személyi használatúval (gázálarc felszerelés esetén) megegyezô szûrôbetéttel ellátva

• a vezetô- és kísérôtér oxigénnel való ellátását (palack) rendkívüli helyzet esetére 30 percen keresztül kell biztosítania

• a szállítás során kísérô gépkocsi(ka)t kell alkalmazni, 2-2 fô fegyveressel (elôfutó + kísérô)

• a páncélutó, a kísérô jármûvek és a központ között – tetszôleges irányú folyamatos kapcsolattartást meg kell oldani.

A Biztosító egyedi elbírálás alapján elfogadhat olyan – a MABISZ által ajánlott – pénzszállításra alkalmasnak ítélt vagyonvédelmi eszközt, amely füst, vagy vegyi anyaggal jelöli meg a szállított értéket, amennyiben a tárolóeszközt illetéktelenül kísérelik meg felnyitni. A tároló konténereket (táskák, ládák, kofferek) a szállító jármûben elhelyezett speciális rakaszba illesztik, és felügyeleti komputerhez csatlakoztatják. A konténerek nyitását csak a megfelelô dekódoló jelzés alkalmazásával lehet zavartalanul végrehajtani. A konténereket a szállító személyzet sem tudja nyitni, idôkorlátozás miatt pedig vegyi reakció beindulása nélkül nem tudja a

komputercsatlakozástól eltávolítani. Ezzel kizárható a szállító személyzet, támadókkal történô összejátszása, valamint az úgynevezeett

„járdakockázat” is. A szállító jármû kétoldalú rádiókapcsolatban áll a központtal, amely mûholdas helymeghatározó-követô rendszeren keresztül ellenôrzi a szállítmányt.

PÉNZ- ÉS PÁNCÉLSZEKRÉNYEK KÖVETELMÉNYEI

A MABISZ minôsítés a mérvadó, de annak hiányában az alábbi követelmények teljesülése szükséges:

Tûzmentes pénzszekrény

Min. 50 mm térközû, hôszigetelô anyaggal kitöltött kettôs falú, 1 mm-nél nagyobb lemezvastagságú acéllemezbôl készült szerkezet. A hasonlóan kettôs falú, légmentesen záródó, forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 lamellás zárral ellátott.

Páncélszekrény

Min. 70 mm térközû, B–200 gyöngykavics beton vagy azzal egyenértékû szilárdságú és hôvezetô képességû anyaggal kitöltött kettôsfalú, min. 4 mm lemezvastagságú acéllemezbôl folyamatos hegesztéssel készített, min. 420 N/m2 szakítószilárdságú szerkezet.

Az ajtók illeszkedési tûrése max. 0,5 mm. Forgócsapjai belsô kialakításúak, a forgócsapok melletti illeszkedô körmök a becsukódáskor a szekrény falába süllyednek. Az ajtó lezárása alul és felül a nyíló oldalon legalább 2–2 toló rudazattal történik, amelynek keresztmetszete min. a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének a háromszorosa.

A toló rudazat biztosítását egy szúrózár, egy legalább 7 lamellás fôzár és egy azonos kivitelû ellenzár vagy segédzár végzi. Ha a szekrény a fenti követelményeknek nem felel meg, akkor a tûzmentes pénzszekrény kategóriába kell sorolni.

Beépített páncélkazetta

A vaskazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 köbméter jó minôségû betonba van ágyazva, illetve a rögzítése – más beépítési mód esetén – ennek megfelelô minôségû.

Páncélszoba

25–40 mm vastag, sûrû vasalású, vasbeton falú terem, speciális páncélajtóval, mely 3–4 zárrendszerrel és 10–12 zárnyelvvel van ellátva.

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Bevésôzár

Az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet, mely az ajtó mechanikai ellenálló képességét számottevôen csökkenti.

Blokkzár

Az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi állapotát ellenôrzô elektromechanikus zárszerkezet, mely élesítéskor a zárhatóság letiltásával jelzi a rendellenes állapotot.

Értéktároló szekrény rögzítése

Szerkezeti tartóelemhez, fém dûbellel, 8000 KN lefeszítô erô ellen rögzítve.

Faltrezor rögzítése

Szerkezeti tartóelemhez rögzítve, minden oldalon min. 15 cm vastagságú B 280 minôségû betonba ágyazva.

Felügyelt tér

Állandó, 24 órás emberi tartózkodású ellenôrzött helyiség, melyben intézkedésre jogosult és alkalmas személyzet tartózkodik.

Útvonalkövetés

Az elektronikai jelzôrendszer beléptetô szolgáltatása, mely a beltérben elhelyezett kódkapcsolóhoz való hozzáférést csak a bejárati ajtó, a bejárási útvonal és a kezelôegység sorrendjében engedélyezi, más sorrend azonnali riasztást vált ki.

Védelmi kör

Az elektronikai jelzôközpont egyes csatornáihoz tartozó érzékelôk összessége.

Védelmi zóna

Rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló kezelést tesz lehetôvé.

Zárásmélység

Teljes zárás esetén a zárnyelv zárlemezbe hatoló részének hossza.

Különös feltételek

IV. Kiegészítő üvegtörés-biztosítás szabályzat

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket az alábbiakban felsorolt biztosítási események és károk, a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a szerzôdés Általános feltételeiben és annak mellékleteiben, valamint a Ptk.-ban rögzítettek az irányadóak.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és a jelen Különös Feltételeket, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévô vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti és a biztosítási díjat érte megﬁzeti. A kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszûnésével egyidejûleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszûnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított szerzôdésben megjelölt épületeinek, irodahelyiségeinek, kereskedelmi üzlethálózatának, ipartelepeinek, illetve mûhelyhálózatának üvegezésében törés, vagy repedés következtében álltak elô.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

2.1. Alapfedezet

Jelen szabályzat alapján a Szerzôdô (Biztosított) csak azokat a vagyontárgyakat (üvegezést) biztosíthatja, amelyekre alapvagyonbiztosítást (alapbiztosítást) is köt(ött). Az alapfedezet szerinti kártérítési és éves limit az ajánlaton és a kötvényen is feltüntetésre kerül.

2.2. Kiegészítô fedezet

Külön megállapodás alapján lehetôség van, nem a Biztosított tulajdonában lévô (bérelt, használt) épületek, helyiségek üvegfelületek biztosítására. Jelen kiegészítô biztosításra éves limit is megállapításra és térítésre kerülhet a vonatkozó speciális kiegészítô feltételeknek megfelelôen. A kiegészítô fedezet szerinti kártérítési és éves limit az ajánlaton és a kötvényen is feltüntetésre kerül.

3. AZ ÜVEGBIZTOSÍTÁS KITERJED:

• a biztosított épületeknek és építményeknek vagy a kiegészítô fedezet szerint rögzített kockázatviselési hely szerkezetileg beépített

– nem tartószerkezetnek minôsülô – üvegezésére,

• a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezésére,

• belsô üvegezésre (pult, vitrin, tükör stb.),

• üveg cégtáblákra,

• üvegfóliákra.

4. KIZÁRÁSOK

Jelen kiegészítô biztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával nem biztosíthatók:

• az üvegtetôk, üvegfalak, üvegházak, melegágyak,

• a taposóüvegek, csillárok, üveg dísztárgyak, neonok, fényforrások,

• az építés, felújítás alatti épületek üvegezése,

• a már törött, repedt, vagy toldott üvegfelületek, üvegezések.

5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a Biztosított által a káronkénti és/vagy éves térítés felsô határaként megjelölt limitösszeg, mely a biztosítás díjalapja.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A Biztosító szolgáltatása az üvegtörésbôl származó kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a Biztosított által meghatározott és szerzôdésben (kötvényben) rögzített felsô határértéket.

Kizárások

Jelen kiegészítô biztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg:

a) üveg felületén vagy díszítésében karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett,

b) üveg keretében, foglalatában keletkezett,

c) üvegtörés miatti következményi kár.

7. A BIZTOSÍTÁS ÖNRÉSZESEDÉSE

Az önrészesedés levonásos, mértékét az ajánlat és a kötvény rögzíti.

8. FEDEZETFELTÖLTÉS

A Biztosító az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kiﬁzetett összeggel csökkenti, amennyiben a biztosítási idôszakban kiﬁzetett térítési összeg eléri, vagy meghaladja a biztosítási összeg 50 %-át. Ebben az esetben a Biztosító a szolgáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban tájékoztatja a Szerzôdôt a fedezetfeltöltés díjáról. A tájékoztatás továbbiakban tartalmazza a biztosítási idôszak alatt kiﬁzetett szolgáltatási összeget, amely a fedezetfeltöltés díjának az alapja.

Amennyiben a Szerzôdô a tájékoztatás kiküldésétôl számított 20 napon belül, írásban nem jelzi a Biztosító felé, hogy a fedezetfeltöltés jogával él, akkor a Biztosító úgy tekinti, hogy a Szerzôdô lemond a fedezetfeltöltés jogáról, és a szerzôdés a kiﬁzetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra. A Biztosító a 20 napos határidôt követôen beérkezô írásbeli igényeket nem fogad be.

Ha a szerzôdô a 20 napos határidôn belül írásban nyilatkozik, hogy a fedezetfeltöltés jogával él, akkor a Biztosító a feltöltendô összegre számított egyszeri biztosítási díjról számlát, számviteli bizonylatot állít ki, és azt a Szerzôdô számára postázza. A fedezetfeltöltés esedékességének határideje a számla, számviteli bizonylat alapján, az azon feltüntetett teljesítési határidô. A határidôn túli díjﬁzetést a biztosító nem fogadja be és a szerzôdés a kiﬁzetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra. Fedezetfeltöltésre póthatáridôt a Biztosító nem ad.

A fedezetfeltöltés mértéke nem haladhatja meg a biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget. A fedezetfeltöltés nem számít szerzôdés módosításnak. A fedezetfeltöltés jogkövetkezményével egy biztosítási idôszak alatt, szerzôdésenként, egy alkalommal lehet élni. A Biztosító a fedezetfeltöltés díjának számításánál az egyedi eljárás költségeit, és az elôzetes kockázatelbírálástól jelentôsen eltérô kockázatnövekedést felszámolja. A limitfeltöltés minimál díja 6.000.-Ft.

Különös feltételek

V. Kiegészítő tűzüzemszünet-biztosítás szabályzat

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen kiegészítô szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt a kockázatviselés helyén bekövetkezett biztosítási események kifejezetten a Biztosított saját vagyonában tûzkár miatt üzemszüneti veszteségként a kockázatviselési idôszakban okoznak.

Jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben az Általános, Vagyonbiztosítási és a jelen Különös szerzôdési feltételek és a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévô vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti és a biztosítási díjat megﬁzeti. A kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszûnésével egyidejûleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszûnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A tûzüzemszünet biztosítási esemény a vállalkozás (ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenység) kényszerû szüneteltetése, ha a szüneteltetést kiváltó ok: a Biztosított érvényben lévô alapbiztosításában foglalt alapbiztosítási események közül tûz, robbanás vagy villámcsapás.

Jelen szabályzat szerint üzemszüneti veszteség a vagyonbiztosításban foglalt tûz, robbanás, villámcsapás biztosítási események miatti üzemszünet következtében fellépô minden olyan költség, amely az itt felsorolt károk miatt indokolt üzemszünet alatt is terheli a Biztosítottat – amit az üzemszünet bekövetkezte nélkül kigazdálkodott volna -, valamint az elvárt, de elmaradt nyereség, levonva belôle a szünetelés miatti kiadáselmaradások költségét, adóját és egyéb bevételét.

A Biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be az elôbbiekben meghatározottak következtében, ha a Biztosító az alapvagyonbiztosítás alapján téríteni köteles.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Jelen kiegészítô biztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg:

a) az üzemszünet miatti károkat és veszteségeket, ha az alapbiztosítás szerinti biztosítási esemény által okozott kár összege alacsonyabb az alapbiztosítás önrészesedésénél,

b) az olyan veszteségeket, amelyek a gazdálkodó szervezet egyéb okból történô szünetelése alatt következtek be (pl. átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli szünetelés stb.). A Biztosító ezekben az esetekben is térítést nyújt azonban arra a tartamra esô üzemszüneti veszteségekre, amellyel az egyébként normális üzemszünet az alapbiztosítás szerinti tûz, robbanás, villámcsapás események bekövetkezése miatt meghosszabbodott,

c) azokat az üzemszüneti károkat, amelyek pénz, betétkönyvek, értékpapírok, okmányok, üzleti könyvek, egyéb iratok megsemmisülése, elvesztése vagy megrongálódása miatt következtek be,

d) azon károkat, amelyek vizsgálatok, szándékos túlterhelések, vagy egyéb kísérletek közvetlen, vagy közvetett hatása eredményeképpen fellépô, a szabályszerûtôl eltérô körülmények közötti üzemelés miatt következtek be,

e) egyéb okok miatt bekövetkezett kényszerû üzemszüneti veszteségeket (pl.: közüzemi szolgáltatás kimaradása, gazdasági okból vagy külsô körülményre visszavezethetô teljes vagy részleges termelés leállás).

2.2. A Biztosító térítési kötelezettsége nem áll fenn arra az idôszakra, amellyel az üzemszünet idôtartama az alábbiak miatt megnövekedett:

a) hatóság által elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom vagy korlátozás,

b) tönkrement, károsodott vagy elveszett vagyontárgyak elôállításához illetve újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet (hitel-fedezet) részleges vagy teljes hiánya, továbbá késedelmes biztosítása,

c) a helyreállítási vagy újrabeszerzési tevékenység elvárható és átlagos idejénél hosszabb késedelme.

2.3. Egyéb megállapodás hiányában a Biztosító az üzemszüneti veszteséget a tényleges üzemszünet tartamáig, de legfeljebb 12 hónapig fedezi (térítési idôszak) a káresemény bekövetkezésétôl számítva. Nem fedezi a biztosítás azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyek a felek által meghatározott és a biztosítási szerzôdésben rögzített idôn belül vagy összeg alatt (önrészesedés) merülnek fel.

2.4. A Biztosító a teljes üzemszüneti veszteségbôl levonja a szerzôdésben meghatározott önrészesedést, és az így csökkentett összeget fizeti ki térítés címén.

3. ÜZLETI NYERESÉG ÉS KÖLTSÉGEK

A Biztosító fedezetet nyújt a biztosítási szerzôdés részletezôjében feltüntetett biztosítási összegek erejéig az üzem szünetelése miatt elmaradó üzleti nyereségre (a forgalmi adóval és különbözô nem normatív támogatásokkal csökkentett nettó nyereségre). Az elmaradó üzleti nyereség biztosítási összegét az elôzô év(ek) tényadatait, valamint a reális változások hatását ﬁgyelembe véve kell meghatározni. Alapját az elôzô évben kimutatott adózás utáni nyereség képezi.

Az üzemszünet tartama alatt az alkalmazottak részére kiﬁzetett személyi alapbérre és azok kapcsolódó közterheire. A vonatkozó biztosítási összeget az alkalmazottaknak az elôzô naptári évben kiﬁzetett összmunkabér, költségként jelentkezô bérjellegû juttatások, valamint a beﬁzetett járulékok értékébôl kiindulva, a várható létszám- és bérfejlesztésre ﬁgyelemmel kell meghatározni.

Az anyag- és anyagjellegû költségek kivételével minden olyan egyéb költségre (általános költségek, fel nem osztott költségek), amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a Biztosítottat, melyek:

• rendszeres és jogszabályon nyugvó ﬁzetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama alatt is be kell ﬁzetni és jogszabályon alapuló törlési lehetôség nincs. Ennek keretében térülnek a közvetlen adók (forgalmi adó kivételével), a kötelezô, nem szüneteltethetô, biztosítási díjak, illetékek, kamatok,

• olyan egyéb állandó kiadások, melyek a tevékenység szünetelése ellenére rendszeresen felmerülnek és teljesítésükre a gazdálkodó szervezet az üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte elôtt létrejött szerzôdés alapján köteles. Ennek keretében kerülnek megtérítésre a bérleti-, elôﬁzetési-, használati és önkéntes biztosítási díjak, továbbá az üzletszerûen jelentkezô azon rezsiköltségek, amelyek nem a helyreállítással állnak összefüggésben (pl. energia költség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjármûvek üzemeltetése, fenntartási költségek stb.),

• számviteli törvény szerinti amortizáció.

Az üzleti nyereség és költségek szerinti biztosítási összegeket a Biztosított határozza meg a felsorolt veszteség-csoportokra külön- külön. Az egyes veszteség-csoportokra megállapított biztosítási összegeket a térítéskor egyenként vizsgálja a Biztosító. Valamely csoport biztosítási összegének többlete nem fedezi egy másik csoport biztosítási összegének a hiányát.

A biztosítási összegek bármely idôpontban csökkenthetôk, növelésükhöz azonban a Biztosító írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosítási összeg csökkentése esetén a módosított biztosítási összeg a bejelentés napjától érvényes, a biztosítási összeg növelésekor pedig attól a naptól, amikor a Biztosító megküldte írásos elfogadó nyilatkozatát. A Biztosító a módosítás elfogadására nem köteles.

A Biztosító a biztosítási összegek változásának arányában a biztosítási díjat módosíthatja.

Kizárások

Nem tartoznak a biztosítható költségek közé:

a) a nyers-, segéd- vagy üzemanyagokra, valamint a beszerzett árukra fordított kiadások, amelyek az üzemszünet után is felhasználásra kerülhetnek, vagy amennyiben azok nem az üzem fenntartásához szükségesek,

b) forgalmi adók, fogyasztási adók,

c) a szállítási költségek, amennyiben nem folyamatos szerzôdéses fizetési kötelezettségeket képviselnek,

d) biztosítási, licenc- és feltalálói díjak azon része, amely a forgalomtól függ,

e) azon nyereségek és költségek, amelyek nem kapcsolódnak a termeléshez, kereskedelemhez vagy iparûzéshez, például tôkebefektetésbôl, spekulációs és az ingatlanüzletekbôl származó nyereségek,

f) a kötbér, bírság, büntetôkamat, perköltség, illetve valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési kötelezettség.

4. AZ ÜZEMSZÜNET TARTAMA, ALULBIZTOSÍTOTTSÁG

A károk rendezésénél az üzemszünet tartama a bekövetkezett vagyonkár miatti leállás napjával kezdôdik és azzal az idôponttal végzôdik, amelyen az üzem kényszerû szüneteltetése megszûnik, legkésôbb azonban a térítési idôszak lejártával, vagy a biztosítás megszûnésével.

Ha az üzleti nyereség és költségek szerinti biztosítási összeg idôarányos része kisebb, mint az azonos csoporton belül ténylegesen felmerült üzemszüneti veszteség, a Biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az idôarányos biztosítási összeg a felmerült tényleges kár értékéhez viszonyul.

5. A TÉRÍTÉS TERJEDELME

A Biztosító megtéríti a Biztosítottnak az üzemszünet következtében az üzemszünet tartama alatt elmaradt ténylegesen elvárt és elvárható üzleti nyereséget valamint a felmerülô üzleti költségeket (állandó költségek).

Csak azon állóeszközök értékcsökkenési leírásai térítendôk, amelyek a biztosított üzemhez tartoznak, az üzemszünet által közvetlenül érintettek, de a dologi kár nem terjedt ki rájuk, a teljesen leírt állóeszközökre.

A munkabér címén csak a káresemény bekövetkezése elôtt már alkalmazásban álló munkavállalók részére ﬁzetendô munkabért téríti meg a Biztosító az üzemszünet tartama alatt. Az alkalmazottak munkabére címén megállapításra kerülô térítési összeg kiszámításának alapja a társadalombiztosítási járulékﬁzetési kötelezettség számfejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járadék beﬁzetését igazoló lap.

A ﬁzetendô kamatok – feltéve, hogy azok felmerülése egyértelmûen és indokoltan a üzemszünet tartalmával növekedtek meg – térítési összegének megállapítási alapja a pénzintézetekkel, vagy egyéb pénzügyi szervezetekkel megkötött hitelszerzôdés, amelyet

a Biztosító részére be kell mutatni. A térítés aránya az üzemszünet indokolt tartamára és terjedelmére tekintettel módosul.

A jogszabályokon valamint szerzôdéseken nyugvó ﬁzetési kötelezettségek megtérítésének alapja a kiﬁzetést tanúsító nyugták és beﬁzetési lapok bemutatása. Ha a kiﬁzetést tanúsító okmány nemcsak az üzemszünet tartamára esô ﬁzetési kötelezettségeket tanúsítja, annak alapján a kár olyan arányban térítendô, ahogy az üzemszünet tartamára esô ﬁzetési kötelezettség a bizonylatolt idôszakhoz és a vállalkozást érintô mértékhez aránylik.

6. KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖTELEZETTSÉG

A Biztosított köteles az érvényben lévô számviteli szabályoknak megfelelô könyvelést vezetni, a költséghely szerinti ráfordításokat ellenôrizhetôvé tenni, a káreseményt megelôzô öt évrôl a leltárokat és mérlegeket biztos helyen megôrizni.

Kár esetén a Biztosított köteles a térítési összeg megállapításához szükséges okmányokat, valamint üzleti könyveit a Biztosító rendelkezésére bocsátani. A Biztosító jogosult a Biztosított üzleti helyzetének megállapításához annak hitelintézeteknél, egyéb szervezeteknél vagy hatóságoknál tájékozódni és információt beszerezni.

7. DÍJELSZÁMOLÁS

A biztosítási idôszak lejárata után a Biztosított (Szerzôdô) köteles a biztosítási összeg megállapításához szükséges tényleges adatokat a Biztosító ezirányú kérésétôl számított egy hónapon belül megadni. A szerzôdô ajánlata addig nem tekinthetô teljes érvényûnek, ameddig a szükséges adatok nem érkeznek be. A Biztosító 15 napos kockázatelbírálási ideje az adatok beérkezésével kezdôdik.

A Biztosító az adatok beérkezése után a végleges díjelszámolást elvégzi. Amennyiben az így megállapított díj meghaladja az elôzetesen kalkulált biztosítási díjat, a díjkülönbözet a Biztosító által kiállított díjelszámolás kézhezvételétôl számított 30 napon belül esedékes.

8. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI KÁR ESETÉN

A Biztosított az Általános szerzôdéses feltételeken túl köteles üzemszüneti kár esetén:

• a káresetet a Biztosítónak 24 órán belül bejelenteni,

• minden lehetséges intézkedést megtenni az üzemszüneti kár csökkentése, enyhítése érdekében és ezzel kapcsolatban a Biztosító utasításait elfogadni,

• a Biztosítónak vagy annak megbízottjának lehetôvé tenni, hogy a kár okával, nagyságával kapcsolatban vizsgálatot folytasson, kívánságra minden ezt a célt szolgáló információt írásban megadni,

• az üzleti könyvekbe, leltárakba, mérlegekbe, egyéb dokumentumokba, valamint az építészeti, gépészeti, technológiai és tûzbiztonsági dokumentációba betekintést biztosítani

A hitelintézeteknél, egyéb szervezeteknél vagy hatóságoknál a titoktartás alól a Biztosító javára a Biztosított – az együttmûködési kötelezettség értelmében – köteles felmenteni. A Biztosítót az így megismert adatokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli a biztosítási és az adatkezelési törvény keretei között.

Különös feltételek

VI. Elektromos berendezések és készülékek biztosítás különös szabályzata

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a Magyarország területén okoznak.

Jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben az Általános, Vagyonbiztosítási szerzôdési feltételek és a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen szerzôdés szempontjából biztosítási eseménynek minôsülnek a biztosítás területi hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben részletes listán, értékmeghatározással feltüntetett és egyedi azonosító számmal megjelölt, biztosított elektromos és elektronikus berendezésekben váratlanul, elôre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkezô mindazon károk, amelyek az Általános Szerzôdési feltételek, illetve a jelen kiegészítô szabályzat alapján nincsenek a biztosítási fedezetbôl kizárva vagy korlátozva. A térítés mértékét a jelen feltételek tartalmazzák.

2. KIZÁRÁSOK

Jelen kiegészítô biztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg:

a) a szerzôdésben megjelölt önrészesedést, melyet a Biztosított minden káreseménynél maga visel és a térítés összegébôl levonásra kerül,

b) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek oka olyan hiba vagy hiányosság, amely a szerzôdés hatályba lépésekor már létezett, és amelyrôl a Biztosítottnak vagy képviselôjének tudomása volt, vagy lehetett volna kellô körültekintéssel,

c) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek a Biztosított vagy képviselôjének, tagjának a vagyontárgy megôrzésével megbízott személynek jogellenes szándékos cselekedete vagy súlyos gondatlansága miatt keletkezett,

d) háború, megszállás, idegen ellenséges tevékenység, háborús cselekmény vagy ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy hadüzenet történt-e vagy sem), polgárháború, lázongás, forradalom, felkelés, zendülés, zavargás, sztrájk, sztrájkkal kapcsolatos munkahelyrôl való kizárás, polgári engedetlenség, katonai vagy bitorolt hatalom, politikai szervezetekkel kapcsolatban lévô vagy azok megbízásából tevékenykedô személyek rosszindulatú vagy rosszhiszemû szándékos cselekedetei, összeesküvés következményeit,

e) elkobzás, katonai célokra történô igénybevétel, rekvirálás vagy bárminemû rombolás vagy kár, amelyet de jure vagy de facto kormány vagy valamely hatóság idéz elô,

f) természetes kopás (elhasználódás és öregedés – még ha idô elôtt következik is be –), továbbá vegyi-, hô-, mechanikus jellegû állandó hatások, így korrózió, vízkô vagy egyéb lerakódás, valamint tartós idôjárási hatások következtében keletkeztek,

g) anyag- és gyártási hibák miatti károk és veszteségek,

h) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések miatt keletkezô károk,

i) esztétikai hibákat és sérüléseket,

j) más módon megtérülô veszteségeket (garancia, jótállás, kártérítés, más szerzôdés alapján),

k) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, radioaktív szennyezôdés bárminemû következményeit;

l) hatóságok által elrendelt korlátozás, újjáépítés, vagy üzemelés, kisajátítás miatti károkat;

m) tôkehiány miatti károkat: ha a Biztosítottnak nem áll rendelkezésére kellô idôben felhasználható tôke arra, hogy megjavítsa, vagy pótolja a sérült, tönkrement berendezést,

n) olyan berendezések, illetve alkatrészeik károsodásai, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve berendezések listáján még akkor sem, ha ezek következtében más, a listákon szereplô, biztosított berendezés sérül,

o) bármilyen következményi vagy másnak okozott felelôsségi kár, beleértve az üzemszünetelésbôl eredô károkat is,

p) a nem személyi sérülésbôl eredô sérelemdíjat.

3. BETÖRÉSES LOPÁSSAL, VAGY RABLÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KELETKEZETT

A Biztosító a hiány formájában elôálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány:

• betöréses lopással, vagy

• rablással összefüggésben keletkezett.

A Biztosító térítési kötelezettsége a káresemény bekövetkeztekor meglévô és a kárrendezés során rögzített tényleges betörés védelmi rendszereknek megfelelô, a Kiegészítô betöréses lopás- és rablás biztosítási szabályzat 1. sz. záradékában (ESZB-1. Záradék) rögzített térítési limit összegekig terjed.

Jelen szabályzat szerint betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy

a) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul,

b) külsérelmi nyomot hagyva,

c) dolog elleni erôszakkal,

d) a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,

e) a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan a biztosított vagyontárgyakat jogellenesen eltulajdonította.

Jelen szabályzat szerint rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte továbbá, ha a tetten ért elkövetô az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

4. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

A biztosítási szerzôdés megköthetô az alábbiakban felsorolt és a szerzôdés megkötésekor a részletes listán (megnevezés, típus, gyártási szám) értékmeghatározással feltüntetett vagyontárgyakra. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a szerzôdés megkötésekor, illetve módosításakor átadott – a szerzôdés mindenkori elválaszthatatlan mellékletét képezô – listán feltüntetett vagyontárgyakra, a megjelölt értékhatárig terjed ki:

Saját tulajdonú vagyontárgyak

a) számítástechnikai eszközök,

b) irodatechnikai eszközök,

c) híradástechnikai, kommunikációs és egyéb információátviteli rendszerek,

d) akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, valamint azok rendszerei (képrögzítô és lejátszó berendezések, stúdiók, hangrögzítô és lejátszó berendezések, színpadtechnikai berendezések, elektromos és elektronikus hangszerek, zenekari felszerelések stb.),

e) automaták (jogszerûen üzemeltetett játék- és áru automaták, pénztárgépek, mérlegek stb.), a berendezésekben lévô pénzkészlet kivételével,

f) orvosi mûszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati berendezések, mûtôfelszerelések, fogorvosi mûszerek, diagnosztikai mûszerek stb.),

g) egyéb, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölt elektromos és elektronikus eszközök.

Bérelt, kölcsönvett, lízingbevett, kipróbálásra átvett, az elôzô bekezdés szerint – a birtoklás jogcímének és a vagyontárgy tulajdonosának megjelölésével – felsorolt vagyontárgyak, amennyiben azokért a Biztosított kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen feltételek értelmében biztosítottak az ajánlaton és a kötvényben tételesen, a vagyontárgyak azonosítását lehetôvé tévô és minden tárgy biztosítási összegét is tartalmazó listán megjelölt saját vagy idegen tulajdonú gépek, berendezések.

5. KIZÁRÁSOK

Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) filmek, raszterek, fóliák, textil- és mûanyag bevonatok,

b) hengerbevonatok és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek minôsülô anyagok,

c) adatok, programok, felhasználói szoftverek, elektronikusan vagy digitálisan elôállított vagy tárolt szellemi termékek.

Különös feltételek

VII. Kiegészítő géptörés biztosítás különös szabályzata

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban Magyarország területén belül a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben az Általános szerzôdési feltételek és a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévô alapbiztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti. A kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszûnésével egyidejûleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszûnik.

1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

1.1. Saját vagyontárgyak, az Általános vagyonbiztosítási szabályzatban foglaltak alapján:

a) gépek,

b) gépi berendezések,

c) mûszerek,

d) szállító- és hírközlô berendezések,

e) igazgatási és egyéb felszerelések közül a gépek (a továbbiakban gépek, berendezések),

f) jármûvek közül a munkagépként mûködô rendszámos jármûvek és a munkagépek.

1.2. Bérelt, kölcsönvett lízingbevett, kipróbálásra átvett gépek, gépi berendezések és mûszerek. – a birtoklás jogcímének és a vagyontárgy tulajdonosának megjelölésével – amennyiben azokért a Biztosított kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.3. Kizárások

Nem biztosíthatók a géptörés biztosítás alapján

a) a számítógépek és egyéb informatikai berendezések, amelyekre a VI. Elektromos berendezések és készülékek biztosítás Különös szabályzata alapján nyújt fedezetet,

b) légi jármûvek, személy és teherszállító jármûvek,

c) mûszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésbôl (üzemeltetésbôl) ténylegesen kivont gépi eszközök.

1.4. Jelen feltételek értelmében biztosítottak az ajánlaton és a kötvényben tételesen, a vagyontárgyak azonosítását lehetôvé tévô és minden tárgy biztosítási összegét is tartalmazó listán megjelölt saját, vagy idegen tulajdonú gépek, berendezések.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

2.1. Géptörés

Géptörés a gépek, gépi berendezések véletlen, váratlan, elôre nem látható formában fellépô töréskára, amely azok részleges vagy teljes mûködésképtelenségét eredményezi.

2.2. Gépbaleset

Gépbaleset a gépek, gépi berendezések véletlen külsô erôhatás, baleset miatt bekövetkezô, mechanikai sérüléssel együtt járó kára, amely a gép vagy teljes mûködésképtelenségüket eredményezi.

2.3. A géptörés, gépbaleset biztosítás kiterjed:

a) az üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen üzemelnek vagy állnak,

b) javítás, karbantartás, áthelyezés céljából leszerelés, felszerelés vagy mozgatás alatt álló gépekre.

2.4. Géptörés, gépbaleset biztosítási káreseménynek kizárólag az minôsül, ha a kár oka:

a) anyaghiba,

b) tervezési vagy kivitelezési hiba,

c) önrezonancia, alkatrészek kilazulása,

d) hibás beállítás vagy szabályozás,

e) rossz elhelyezés, telepítés,

f) automata, illetve önolajozási rendszer esetén a kenés kimaradása, f) túlterhelés,

g) túlhevülés (kivéve a hônek, lángnak rendeltetésszerûen kitett berendezések), h) túlpörgés (centrifugális erô hatása),

h) rövidzárlat, szigetelési hiba,

i) mérô-, szabályozó-, vezérlô-, és biztonsági berendezések meghibásodása,

j) a gépet üzemeltetô dolgozó ﬁgyelmetlensége, szakmai tévedése,

k) a Biztosított alkalmazottjának, vagy harmadik személynek szerzôdésen kívüli károkozása,

l) egyéb, külsô mechanikus hatásra, véletlen, váratlan formában bekövetkezô baleseti jellegû károsodás.

Egyedi megállapodással a biztosítási fedezet a telephelyen kívül bekövetkezett géptörés, illetve gépbaleset biztosítási eseményre is kierjeszthetô.

3. Kizárások

3.1. Nem terjed ki a géptörés biztosítás fedezete azokra a káreseményekre, amelyek a gép

a) próbaüzeme,

b) jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan túlterhelése,

c) telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek,

d) alapvagyon és kiegészítô biztosítási feltételek szerinti biztosítási eseménynek minôsülnek.

3.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a kár oka:

a) a károkozó felelôsségbiztosítása alapján téríthetô káresemény,

b) a gép, gépalkatrész természetes elhasználódása,

c) a gép lassú fokozatos állagromlása (korrózió, kopás, felületek karcolódása, vízkövesedés, szennyezôdés),

d) lassan végbemenô deformálódás-, törés-, repedés-, réteges hasadás, hibás csôcsatlakozás, tömítések javítása, illetve cseréje,

e) radioaktív szennyezôdés.

3.3. A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) a gyakori használat miatt sûrûn cserélôdô alkatrészekben, porlasztóban, tûzálló burkolatokban, védôrácsozatban, fogaskerekekben, meghajtó szíjakban, meghajtó láncokban, szállítószalagok hevederjében és gördülô elemeiben, gumiabroncsokban, összekötô kábelekben és tömlôkben, tömítésekben, szûrôkben és szitákban, továbbá csomagolóanyagokban keletkeztek,

b) a Biztosított elôtt a biztosítási szerzôdés megkötésekor ismertek voltak,

c) géptörés miatt üzemszünetbôl eredô veszteségek,

d) kötbérek, bírságok stb.,

e) következményi károk.

Különös feltételek

VIII. Szállítmány és munkaeszköz-szállítás biztosítási szabályzat

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket az alábbiakban felsorolt biztosítási események és károk, a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a szerzôdés Általános feltételeiben, annak mellékleteiben és a Ptk-ban rögzítettek az irányadóak.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A Biztosító az alább részletezettek szerint megtéríti azokat a károkat, melyek a biztosított saját, illetve idegen fuvarozó eszközzel továbbított szállítmányokban vagy saját és idegen tulajdonú munkaeszközökben következnek be.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

A szerzôdés Magyarország területére érvényes.

A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

3. A biztosítási fedezet összetétele és a biztosítás által fedezett károk

Alapkockázatok

a) tûz,

b) robbanás,

c) elemi csapás: villám, földrengés, árvíz, zárt kocsiszekrényû gépjármû esetén kiegészítve a vihar kockázattal,

d) sziklaomlás, épületek-, hidak leomlása,

e) a szállítóeszközt ért közlekedési balesetbôl eredô károk.

Kiterjesztett kockázatok

a) rablás,

b) rakomány ellopása gépjármûvel együtt,

c) feltöréses lopás.

Szállítmányok biztosítása esetén a Biztosító kockázatviselése, a biztosítás hatályba lépését követôen akkor kezdôdik, amikor a szállításra elôkészített, sértetlen szállítmányt a Biztosított székhelyérôl, a feladóhelyen lévô raktárból vagy tárolás céljára szolgáló egyéb helyrôl a fuvarozás/elszállítás haladéktalan megkezdése céljából elmozdítják és tart a fuvarozás szokásos teljes tartama alatt, beleértve a kényszerû átrakásokat (pl. a fuvareszköz meghibásodása miatt), és akkor ér véget, amikor rendeltetési helyen a címzettnek kiszolgáltatták. A biztosítás tartama fuvar, illetve szállító levél tartalma szerint kerül meghatározásra.

Ömlesztett áruk (pl. magvak, tartálykocsikkal fuvarozott folyadékok) esetében a Biztosító kockázatviselése akkor indul, amikor a szállítmány szállítás céljából berakodásra került, s akkor fejezôdik be, amikor az árunak a szállítóeszközrôl történô kirakodása illetve lefejtése a rendeltetési helyen lévô raktárba (tárolási helyre) megkezdôdik.

Munkaeszközök szállítás biztosítása esetén biztosítási fedezet kizárólag az azonosító jellel (számmal) megjelölt saját és idegen tulajdonú munkaeszközökre valamint kiadási bizonylattal, számlával igazolt alkatrészekre áll fenn.

Jelen szerzôdésben munkaeszköz alatt azokat az eszközöket kell érteni, amelyeket a Biztosított valamilyen folyamatos vagy idôszakos munkavégzés céljából munkavállalója részére felelôsséggel kiad.

Jelen biztosítás kiterjed a munkavégzés céljából bérelt eszközökre is, beleértve az esetleges külföldi tulajdonú munkaeszközöket is.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

Biztosítási összeg

I. Belföldi szállítmánybiztosítás

Kiszállításoknál a számla szerinti eladási egységár és a mennyiség szorzata, beszállításoknál a vételi egységár és a mennyiség szorzata adja a biztosítási összeget.

Saját elôállítású vagyontárgyaknál (áruknál) a saját költségráfordítással növelt önköltségi ár.

II. Munkaeszközök szállításbiztosítása

Mûszaki avult érték

A Biztosító szolgáltatása

A biztosítási összeget a Szerzôdô/Biztosított határozza meg, és a Magyarországon aktuálisan érvényes belföldi ﬁzetôeszközben kerül rögzítésre. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának káreseményenként kiﬁzethetô összeg felsô határa. A biztosítási összeg az ajánlaton és a kötvényben is rögzítésre kerül.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK OKOZTA KÁROK TÉRÍTÉSE

A Biztosító a szállítmány valamint a saját és/vagy idegen tulajdonú munkaeszközök (továbbiakban: (biztosított vagyontárgyak) kárait az alábbiak szerint téríti meg:

a) a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, vagy olyan mértékû sérülése esetén, amikor javítása (helyreállítása) sem mûszakilag, sem gazdaságilag nem indokolt, a Biztosító a 4. pont szerint megállapított értéket téríti meg, de legfeljebb a kártérítési limit összegét,

b) a biztosított vagyontárgyak javítással, pótlással helyreállítható kárainál az érvényben lévô árképzési-, anyag- és munkanormák alapján számított, az eredeti állapot visszaállítására fordított, a 4. pont szerint megállapított javítási költség kerül megtérítésre, de legfeljebb a kártérítési limit összege.

c) a Biztosító megtéríti továbbá a kártérítési limit összegén belül:

• a kár enyhítésével és a mentéssel kapcsolatban felmerülô ráfordításokat, amennyiben biztosítási esemény történt. A ráfordítások összege azonban nem haladhatja meg a biztosítási összeg 10%-át, kivéve, ha a ráfordítások a Biztosító utasítására történtek,

• a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi) és szakértôi költségeket.

d) a kártérítési összeg az értékesíthetô maradványok levonásával kerülhet megállapításra,

e) a sérült vagyontárgy a Biztosító hozzájárulása nélkül nem semmisíthetô meg,

f) ha a Biztosított a kármegelôzésre vonatkozó alapvetô szabályokat nem tartotta be, azokat szándékosan vagy, súlyos gondatlanságból elmulasztotta, és emiatt a biztosított vagyontárgyban jelentôs kár keletkezett, úgy a Biztosító jogosult a mulasztás súlyosságának megfelelôen a kártérítési összeg csökkentésére vagy a kiﬁzetés megtagadására.

6. KIZÁRÁSOK, KORLÁTOZÁSOK

Jelen biztosítás – az Általános Szerzôdési Feltételekben felsoroltakon kívül – sem fedezi:

a) a biztosítás tárgyának sajátos természetébôl, belsô tulajdonságából eredô károkat (pl. szivárgás, apadás, erjedés, befülledés stb.) valamint a természetes kopást, elhasználódást, illetve a rovarok, rágcsálók okozta károkat,

b) a biztosított áru elégtelen vagy nem megfelelô csomagolása vagy rögzítése illetve szállításra történô elôkészítése által okozott károkat,

c) a sértetlen külsô csomagoláson belüli tartalomhiány miatti károkat,

d) a késedelem miatt bekövetkezô kárt, illetve felmerülô költségeket még akkor sem, ha ezeket valamely biztosított kockázat okozta,

e) a szállított áru gyártási-, mûszaki-, minôségi hibáit,

f) a szállítóeszközben keletkezett károkat, a szállítóeszköz mentésével kapcsolatos költségeket,

g) azokat a károkat, melyeket a szállítmány címzettje a kifogás nélküli átvételt követôen állapított meg, kivéve, ha a kár külsôleg nem volt felismerhetô és az észlelést követôen azonnal, de legkésôbb az érvényben lévô fuvarozási feltételekben megjelölt határidôn belül – mely nem lehet több, mint a kiszolgáltatás idôpontjától számított 7 nap – jelenti az illetékes szervnek (fuvarozó, helyi önkormányzat és/vagy közjegyzô) és bevonásukkal jegyzôkönyvben igazolja, hogy a kár a fuvarozás tartama alatt következett be,

h) a kizárólag telephelyeken, üzemterületen belül – közterületet, közutat, nyilvános vasutat vagy vízi utat igénybe nem vevô – történô árumozgatás során bekövetkezô károkat.

A Biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a fuvareszköz/szállítóeszköz a biztosított áru fuvarozására/ szállítására alkalmatlan volt, túlterhelték, vagy nem rendelkezett a szükséges hatósági engedélyekkel, illetve szállítási/fuvarokmányokkal.

További kizárások

Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat, melyek:

a) közvetett károk: termelés-kiesés, elmaradt haszon vagy egyéb veszteség, valamint a büntetô jellegû költségek (kötbér, késedelmi kamat, bírság) még abban az esetben sem, ha ezek biztosítási esemény bekövetkezte miatt merültek fel,

b) jogszabály vagy más biztosítás alapján (pl. kötelezô gépjármû felelôsség biztosítás) megtérülnek, attól függetlenül, hogy az érvényesítették, vagy sem,

c) elhúzódó szállítás esetén a célállomás és az indulási hely között, az optimális útvonaltól eltérô helyen következnek be,

d) úgy következtek be, hogy

• a szállítójármûvet nem zárták le, a telepített riasztó és egyéb vagyonvédelmi eszközök és rendszerek nem voltak üzembe helyezve,

• a szállított vagyontárgyakat úgy helyezték el a jármûben, hogy azok kívülrôl láthatóak voltak,

• a szállítójármûvet este 2200 és reggel 600 óra között nem lezárt helyiségben vagy ôrzött telephelyen helyezték el.

e) a rakomány ellopása, a feltöréses lopás kár dolog elleni erôszak (mechanikai sérülés okozása) nélküli történik,

f) nyitott és ponyvás jármûvek szállítmányainak lopás kárai.

7. SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

A Biztosító szolgáltatásának teljesítésének érdekében az alábbi dokumentumok benyújtását kéri:

a) fuvarlevél vagy a feladást egyértelmûen tanúsító egyéb okmány,

b) a szállítmányra vonatkozó (árukísérô) számla,

c) beszerzési számla,

d) áru tulajdonjogát igazoló dokumentumok,

e) kárszámla (a kár tételes, értékkel ellátott felsorolása),

f) hatósági jegyzôkönyvek (tûzoltósági-, rendôrségi- jegyzôkönyv), amennyiben a kár jellege megkívánja (pl. közúti baleset),

g) a fuvarozó kiszolgáltatás elôtti jegyzôkönyve (pl. MÁV-val történô fuvaroztatás esetén),

h) a fuvarozó és a Biztosított és/vagy címzett által a kiszolgáltatáskor közösen felvett jegyzôkönyv (pl. közúti szállítás vagy közúti bérfuvaroztatás esetén),

i) a kárt okozó harmadik személy (fuvarozó vagy más, pl. a közúti forgalomban részt vevô személy) írásban történô felelôsségre vonásának másolata,

j) rendôrségi eljárás esetén (pl. közúti balesetnél) a kár lezárásához a rendôrségi határozat benyújtása is szükséges,

k) jogátruházó nyilatkozat (cessio) (ez csak a kárösszeg kiﬁzetésének idôpontjában válik esedékessé, a Biztosító aláírásra átadja a formanyomtatványt),

l) a kárt igazoló esetleges egyéb okmányok, költségszámlák melyek a kármentési illetve kárrendezési folyamatból adódnak, pl. ha a Biztosító külsô szakértôt kért fel vagy Biztosítottnak engedélyezte felkérését.

VV–TV–SZ–170701

Vállalati Vagyon- és felelősségbiztosítások AEGON TREND MASTER Vagyonbiztosítás

Document Metadata

Document Metadata

Table of Contents