Aegon Útlemondás-biztosítás Szerződési feltételek
Aegon Útlemondás-biztosítás Szerződési feltételek
Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
Telefonos Ügyfélszolgálat: (x00) 0-000-0000 Online Ügyfélszolgálat: xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xxxxx.xx
Hatályba lépés időpontja: 2022. november 2.
1. A SZERZŐDÉS SZEMÉLYEI
1.1. Biztosító: Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján. A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.
Adószám: 10389395-4-44
A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
1.2. Szerzôdô: az a természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tett, és fizeti a biztosítás díját.
1.3. Biztosított: az a Szerzôdô által megnevezett természetes személy, akinek utazásképtelensége miatt bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán a Biztosító szolgáltatásokat nyújt. Egy biztosítási szerzôdésbe több Biztosított személy is bevonható. A kockázatviselés kezdetét követôen a Biztosított személyének megváltoztatására nincs lehetôség.
1.3.1. Nem lehet biztosított az a személy, aki az utazás megkezdésének napját megelôzôen már betöltötte a 90. életévét.
1.3.2. Biztosított csak olyan, bejelentett állandó magyar lakcímmel vagy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezô személy lehet, aki rendelkezik Magyarországon érvényes általános egészségbiztosítással.
1.3.2.1. Biztosított lehet továbbá az a Magyarországgal határos ország területén élô személy is, akinek ebben az országban van állandó lakhelye és rendelkezik érvényes kötelezô egészségbiztosítással.
1.3.3. A kockázatviselés kezdete után a biztosított személyek megváltoztatására nincs lehetôség.
1.4. Kedvezményezett: a jelen feltételek alapján a Biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje maga a Biztosított. A biztosítási szolgáltatásokra a Biztosított halála esetén az örököse jogosult.
1.5. Közeli hozzátartozó: A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény alapján (8:1. § (1) bekezdés 1. pont) közeli hozzátartozónak minôsülnek: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér. Egyeneságbeli rokonnak pedig a joggyakorlat szerint a felmenôk (szülôk, nagyszülôk), illetve a gyermekek számítanak.
2. A SZERZŐDÉSBEN HASZNÁLT FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE
2.1. Baleset: Az emberi szervezetet ért, a Biztosított akaratától függetlenül, egyszeri, és hirtelen bekövetkezô külsô behatás (mechanikai, elektromos, vagy vegyi), amely sérülést, vagy mérgezést, vagy más testi károsodást eredményez, amely azonnali klinikai, anatómiai és funkcionális károsodás jeleit mutatja, valamint akut (3 napon belüli) szakorvosi ellátást tesz szükségessé. A kialakult sérülés (károsodás) a balesettel közvetlen oksági összefüggésben van bizonyíthatóan, és egy éven belül halált, átmeneti, vagy állandósult testi egészségkárosodást okoz.
2.2. Biztosított utazási díj: az utazási szerzôdésben meghatározott utasok utazási díjának része, vagy egésze, amelyre vonatkozóan a Biztosító kockázatot vállal. A biztosított utazás díja alapján meghatározott biztosítási összeg a kötvényben rögzítésre kerül.
2.3. Ajánlatkezelô rendszer: a Biztosító által üzemeltetett informatikai rendszer (vagy rendszerlogika), amelyben (amely alapján) az egyes útlemondás biztosítási szerzôdéseket rögzíteni kell. Az Ajánlatkezelô rendszer szerzôdéskötésen kívül díjkalkulációra is használható.
2.4. Lemondási díj (bánatpénz): az az összeg, amely az utazási szerzôdés szerzôdôjét terheli az utazási szerzôdés alapján, ha a Biztosított a saját érdekkörében felmerült okból nem képes, vagy nem kívánja igénybe venni az eredetileg meghatározott idôpontban az utazási szerzôdésben meghatározott szolgáltatást.
2.5. Utazásszervezô: az utazási szolgáltatás teljesítését az utazási szerzôdés alapján vállaló gazdálkodó szervezet, amely a hatályos jogszabályok alapján utazásszervezésre jogosult vagy a hatályos jogszabályok alapján menetrendszerû légi-, vízi-, vagy szárazföldi közlekedési szolgáltatás nyújtására jogosult (pl. légitársaság).
2.6. Utazásközvetítô: az utazási szolgáltatást az utazásszervezôvel kötött írásos megállapodás alapján értékesítô gazdálkodó szervezet, amely a hatályos jogszabályok szerint ilyen tevékenység folytatására jogosult.
2.7. Utazási szerzôdés: az utazási szolgáltatásra vonatkozóan a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevô fél jogait és kötelezettségeit szabályozó
– a hatályos jogszabályoknak megfelelô – írott szerzôdés, amely tartalmazza különösen a szolgáltatás kezdetének idôpontját, idôtartamát, fôbb jellemzôit és az utasok felsorolását, valamint a szerzôdô feleket szerzôdés-módosítás, illetve útlemondás esetén terhelô kötelezettségeket.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A KOCKÁZATVISELÉSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
3.1. A szerzôdés létrejötte: a biztosítási szerzôdés a biztosítási ajánlat biztosítóhoz vagy annak képviselôjéhez való beérkezésének napján jön létre a kockázatelbírálási határidôt követô napon visszamenôleges hatállyal, feltéve, hogy az ajánlat határidôn belül nem kerül elutasításra. A szerzôdéskötés az utazás foglalásának napján, de legkésôbb addig az idôpontig történhet meg, amíg az Ajánlatkezelô rendszerben erre lehetôség van.
Amennyiben az utazás kezdônapjáig hátralévô idô nem éri el a 14 napot, kizárólag a biztosított (kórházi kezelését igénylô) balesete lehet érvényes lemondási ok.
3.2. A kockázatviselés kezdete a biztosítási szerzôdés megkötésének napja. Amennyiben a biztosítási szerzôdés az utazás foglalásának napját követôen jött létre, a kockázatviselés az elsô 5 napban kizárólag baleseti eseményekre terjed ki.
3.3. A kockázatviselés a szerzôdésben megjelölt nap 24.00 órájáig, amennyiben az utazás megkezdése korábbi idôpont, az utazás megkezdéséig tart.
3.3.1. A nem Magyarországról induló hajós utak esetén a kockázatviselés vége a hajóraszállásig (Check-in) tart. Az ilyen útlemondás biztosítási szerzôdésen a lejárat napjának a hajóraszállás napját kell megjelölni.
3.4 . A kockázatviselés tartama maximum 365 nap.
3.5. A szerzôdés megszûnése: a szerzôdés a szerzôdésben megjelölt kockázatviselés utolsó napjának 24.00. órájának elteltével, amennyiben az utazás megkezdése korábbi idôpont, az utazás megkezdésével szûnik meg.
3.6. Amennyiben a szerzôdés biztosítási esemény bekövetkezése nélkül, a kockázatviselési idô lejárta elôtt megszûnik, a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
4. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A szerzôdés díját elôre, egy összegben, a szerzôdés létrejöttekor, a Biztosítóval egyeztetett módon kell megfizetni, megegyezés hiányában banki átutalással.
A biztosítás díját vissza kell fizetni, ha a biztosítást olyan személy részére kötik meg, aki a biztosítás feltételei szerint nem biztosítható, és a Biztosító ezen okra hivatkozva a bejelentett kárigényt elutasítja.
5. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA
Jelen biztosítás a Föld összes országában bekövetkezett káreseményre kiterjed. A biztosítás kizárólag Magyarországról induló utazásokhoz köthetô meg.
6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Biztosítási eseménynek minôsül a Biztosított 6. pontban felsorolt esetekbôl eredô utazásképtelensége, amennyiben ez az állapot az utazási szerzôdésben megjelölt utazás megkezdéséig fennáll, és a Biztosított az utazást nem kezdte meg.
Utazásképtelenségnek minôsülnek
6.1. azok, a biztosított tartam alatt hirtelen fellépô betegségek, balesetek amelyek sürgôs kórházi felvételt, kórházi fekvôbeteg ellátást igényelnek, és a jelenleg érvényes orvosszakmai szabályok alapján megállapított gyógytartam a tervezett utazás megkezdéséig nem telik le.
6.1.1. Sürgôs kórházi felvételt, kórházi ellátást nem igénylô, a biztosított tartam alatt hirtelen fellépô betegségek, balesetek csak abban az esetben minôsülnek utazásképtelenségnek, ha a betegség vagy baleset bekövetkezte 5 nappal az utazás megkezdése elôtt történt, és a jelenleg érvényes orvosszakmai szabályok alapján megállapított gyógytartam a tervezett utazás megkezdéséig nem telik le.
6.1.2. Amennyiben az útlemondás egészségügyi okból történik, úgy a Biztosító kezdeményezheti a beteg/sérült állapotának orvosi felülvizsgálatát, a Biztosító saját orvosa által. A beteg/sérült Biztosított köteles a kárbejelentéskor megadni azt a tartózkodási helyet, ahol a bejelentést követôen a Biztosító orvosa felülvizsgálat céljából fel tudja keresni. Amennyiben a beteg/sérült tartózkodási helyét nem adja meg, és/vagy ennek a vizsgálatnak nem veti alá magát, úgy a Biztosító nem köteles a szolgáltatási összeg kifizetésére.
6.1.3. Amennyiben a Biztosított az utazást a 6.1. pontban megfogalmazott események miatt mondta le, úgy a kárrendezés során lehetôsége van megnevezni egy vele azonos kötvényen feltüntetett másik Biztosítottat is, akinek – jelzett igény esetén – a Biztosító az útlemondásból adódó, az értékesítô által leigazolt költségeit ugyancsak megtéríti. A Biztosító a kárrendezés szempontjából nem vizsgálja a kárt jelentô és az általa megnevezett Biztosított között fennálló rokoni/élettársi jogviszonyt.
Utazásképtelenségnek minôsülnek továbbá:
6.2. a Biztosított halála;
6.3. a Biztosított közeli hozzátartozóját ért, a 6.1. pontban megfogalmazott események;
6.4. a Biztosított közeli hozzátartozójának, vagy házastársa, illetve vele közös lakcímen bejelentett élettársának, vagy annak közeli hozzátartozójának biztosítási tartam alatti halála az utazási szolgáltatás kezdetét megelôzô 30 napon belül;
6.5. a Biztosított vagyontárgyában tûz, elemi kár, vagy harmadik személy bûncselekménye által okozott, az utazási szolgáltatás igénybevételét érintô jelenetôs értékû káresemény miatt a Biztosított magyarországi jelenléte az utazás idôtartama alatt mindenképpen szükséges;
6.6. a Biztosított utazási és/vagy személyi okmányát – amennyiben annak megléte az utazási szolgáltatás igénybevételének feltétele – az utazást megelôzôen jogellenesen eltulajdonítják, és annak pótlása az utazás kezdetéig nem lehetséges;
6.7. a Biztosított munkaviszonya a munkáltatója részérôl a biztosítás tartama alatti felmondás következtében megszûnik;
6.8. a Biztosított terhessége, ha a fogantatás a kockázatviselés kezdetét követôen történt, amennyiben szakorvos írásos véleménye alapján az adott utazás orvosilag ellenjavallt;
6.9. az egy adott utazás keretében együtt utazó Biztosítottnak minôsülô házastársak illetve szintén Biztosítottnak minôsülô kiskorú gyermekeik esetében az egyik házastárs által a másik házastárs ellen a kockázatviselés tartama alatt indított házassági per, kivéve, ha a kockázatviselés tartama alatt a felperes házastárs a keresetétôl eláll, vagy a felek az eljárás során kibékülnek és a bíróság a fentiek miatt a pert megszünteti. Jelen pont szempontjából házassági peren a házasság érvényességének, illetôleg létezésének megállapítása iránti perek kivételével a házasság érvénytelenítése, nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, továbbá a házassági bontópereket kell érteni. A biztosítási esemény idôpontja a házassági perrel kapcsolatos keresetnek a bíróság által a biztosított alperessel történô közlésének az idôpontja;
6.10. ha a Biztosított a kockázatviselés idôtartama alatt alap- vagy középfokú tanulmányai során a tanév végén megbukik, és a pótvizsga az utazás tervezett kezdetéig vagy az azt követô egy hónapon belül lenne esedékes;
6.11. ha bármely hatóság vagy bíróság a Biztosítottat a kockázatviselés idôtartama alatt váratlanul, személyes megjelenésre írásban idézi, mely alapján személyes megjelenése az illetékes hatóság, vagy bíróság elôtt az utazás idôtartama alatt lenne esedékes, és a hatóság, vagy bíróság az utazást mulasztási okként nem fogadja el;
6.12. „Z1” jelû záradék alkalmazása esetén biztosítási eseménynek számít továbbá a kockázatviselés kezdetét követôen, de legfeljebb az elutazás elôtt 5 nappal:
a) a biztosított Covid-19 fertôzés miatti hatósági karanténba kerülése,
b) a biztosított Covid-teszttel bizonyított fertôzöttsége, mely névre szóló tesztet a szûrési tevékenységre akkreditációval rendelkezô labor állított ki.
7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
7.1. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként, a biztosított kárának a biztosítási szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig nyújtja.
7.2. A Biztosító a biztosítási szerzôdés alapján a biztosítási esemény bekövetkezését és bejelentését követôen, a jogalap fennállása esetén teljesíti, a jelen feltételekben meghatározott szolgáltatásokat.
7.3. Utazásképtelenség esetén a Biztosító az utazásszervezô által az utazási szerzôdés szerzôdôje részére – az utazási szerzôdés feltételeinek megfelelôen
– bánatpénzként leszámlázott, és az utazásszervezô vagy közvetítô (saját szervezés esetén az utazási szolgáltatás értékesítôje) felé legkésôbb és legfeljebb az utazás lemondását megelôzôen igazoltan megfizetett összeg erejéig térít, az önrészesedés levonásával.
• a Biztosító szolgáltatása repülôjegyre vonatkozó lemondás esetén az igazoltan igénybe nem vett utazási szolgáltatás (repülôjegy) díjára, valamint a repülôjegy-kiállítás szolgáltatási díjára (Ticket Service Fee) vonatkozik – feltéve, hogy ezek a biztosított utazási díj részét képezik, és a biztosítási díj a teljes összegre vonatkozóan megfizetésre került.
• Repülôjegy-kiállítás szolgáltatási díjára (Ticket Service Fee) vonatkozóan a Biztosító legfeljebb a kiállított repülôjegy árának 10%-ának megfelelô összegû szolgáltatást vállal.
• A repülôtéri illeték („tax”) összegét a Biztosító abban az esetben téríti meg, ha a repülôtársaság feltételei alapján az illeték nem visszatéríthetô és a biztosított utazási díj megállapítása a nem visszatéríthetô rész figyelembevételével történt.
Amennyiben a biztosítási kötvényen meghatározott biztosított utazási díj alacsonyabb, mint az utazási szolgáltatás teljes ára (amelyre vonatkozóan a bánatpénz megállapításra került), akkor a Biztosító szolgáltatása a kötvényen meghatározott biztosított utazási díjhoz viszonyítva ugyanolyan százalékos arányban kerül meghatározásra, mint ahogy a bánatpénzként leszámlázott összeg aránylik a teljes utazási szolgáltatási díj összegéhez. Az így meghatározott szolgáltatási összegbôl kerül levonásra a mindenkori önrészesedés összege.
7.4. A Biztosító az utazásképtelenség kezdetének az utazásképtelenség okának bekövetkezésének napját tekinti, és – amennyiben a Biztosított a bejelentési kötelezettségének határidôben eleget tett – legfeljebb az utazási szerzôdés szerzôdôjét ezen idôpontban terhelô bánatpénzfizetési kötelezettségének megfelelôen szolgáltat, függetlenül az esetleges többletbefizetéstôl.
7.5. A szolgáltatási összeget önrészesedés terheli 2 millió Ft vagy magasabb biztosítási összeg esetén abban az esetben is, ha a Biztosított rendelkezik egy idôben kötött Aegon utasbiztosítással. 2 millió Ft-nál alacsonyabb biztosítási összeg esetén a szolgáltatási összeget önrészesedés nem terheli abban az esetben, ha az utazásképtelenség oka a Biztosított vagy Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának halála, vagy az, hogy a Biztosított az utazás indulási idôpontjában baleset miatt kórházi fekvôbeteg-ellátásban részesül.
7.6. Biztosító a szolgáltatást legfeljebb a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg erejéig nyújtja. Egy biztosítási eseménnyel összefüggésben a Biztosító bármilyen jogcímen fennálló szerzôdéses kötelezettségének felsô határa összesen legfeljebb 300 millió forint, függetlenül az adott esemény által érintett szerzôdések és személyek számától, és az egyes szerzôdésekben Biztosítottanként, illetve eseményenként meghatározott szolgáltatási összegektôl. Nem kerül beszámításra az utazásszervezô és -közvetítô tevékenységrôl szóló, a 213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján kifizetett térítés, a kifizetések a bejelentések sorrendjében történnek.
8. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE, SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BENYÚJTÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
8.1. A biztosítottnak az utazási szolgáltatás lemondását az utazásszervezô felé a biztosítási esemény bekövetkezését követôen haladéktalanul, de legkésôbb a bekövetkezés napját követô elsô munkanapon utólag azonosítható módon be kell jelentenie.
A biztosítási eseményt a bekövetkezést követôen haladéktalanul de legkésôbb – amennyiben annak objektív lehetôsége fennáll – az eseményt követô 24 órán belül be kell jelenteni a Biztosító felé, az alábbi adatok megadásával. A Biztosítottnak akadályoztatása esetén az akadály elhárultát követôen haladéktalanul meg kell tennie a bejelentést annak érdekében, hogy minden, a kárral kapcsolatos lényeges körülmény megismerhetô legyen.
– a lemondott utazási szolgáltatás idôpontja, az utazási szolgáltató neve, és címe,
– az utazási szerzôdés szerzôdôjének, neve és címe,
– a lemondott xxxx(ok) neve,
– az utazásképtelenség oka, pontosan meghatározva,
– ha az utazásképtelenség oka valamely személy betegsége vagy balesete, akkor a beteg vagy balesetet szenvedett személy neve, címe, telefonszáma
– ahol a bejelentést követô 5 napon belül bármikor elérhetô, valamint az egészségügyi ellátást végzô szolgáltató (pl. orvos, kórház) neve és elérhetôsége –,
– utazásképtelenségre vonatkozó biztosítási kötvény száma,
– bejelentô neve a szerzôdésbeli szerepe (hozzátartozói vagy képviselôi minôsége), címe és telefonszáma.
Szolgáltatási igény benyújtása
Levelezési cím: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., Országos Kárrendezési Központ, 9701 Szombathely, Pf. 63 Email: xxxxxxxxxx@xxxxx.xx
Telefon: (x00) 0-000-0000
Fax: (x00) 0-000-0000
Szolgáltatási igény benyújtása során a Biztosítottnak a 9.2. pontban meghatározott dokumentumokat kell eljuttatnia a Biztosítóhoz a biztosítási esemény bejelentését követôen, amint azok rendelkezésre állnak. A Biztosító a szolgáltatási igény teljesítését kizárólag az összes szükséges dokumentum beérkezését követôen vállalja.
8.2. A Biztosító nem köteles szolgáltatást nyújtani, amennyiben a Szerzôdô, vagy a Biztosított magatartása miatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, az alábbiak szerint:
a) a biztosítási esemény bekövetkezését a fentiek szerint nem jelenti be,
b) a szolgáltatási igény elbírálásához és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges felvilágosítást nem adja meg, a szükséges információk beszerzésében nem mûködik közre, illetve a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé,
c) bejelentése során az általuk tett nyilatkozatok és a hivatalos dokumentumok illetve a Biztosító rendelkezésére álló egyéb információk tartalma
– az eljárás során nem tisztázhatóan – eltér egymástól,
d) a Biztosító felé valótlan adatokat közöl,
e) a biztosítási esemény bekövetkezése után az eseményre, vagy utazási szerzôdésre vonatkozóan jelentôs módosítás történik, ami miatt a biztosító számára lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
8.3. Ha a Szerzôdô, vagy a Biztosított által a Biztosító felé tett nyilatkozatok indokolatlanul eltérnek egymástól, vagy az eltérés ésszerû illetve tényszerû indoka nem igazolt, úgy a Biztosító a korábban tett nyilatkozatot fogadja el valósnak.
8.4. A biztosító a kifizetést forintban teljesíti.
9. A TELJESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK
9.1. Az iratok Biztosító részére való eljuttatásának kötelezettsége a Szerzôdôt vagy a Biztosítottat terheli.
9.2. A szolgáltatási igény elôterjesztésekor az alábbiakban felsorolt iratokat kell benyújtani:
• az esemény idôpontjában érvényes biztosítási kötvényt, továbbá tájékoztatást a más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerzôdésre vonatkozó kötvényrôl, vagy más, a kár megtérülésére vonatkozó dokumentumról,
• a Biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul, és a valóságnak megfelelôen kitöltött szolgáltatási igénybejelentôt (kárbejelentési nyomtatvány),
• az utazási szerzôdést, az utazás ellenértékérôl kiállított számlá(ka)t, a kifizetését igazoló bizonylato(ka)t,
• az utazásszervezô (saját szervezés esetén az utazási szolgáltatás értékesítôje) által az utazási szolgáltatás lefoglalását visszaigazoló dokumentumot, amely tartalmazza az utazási szolgáltatás jellegét és idôpontját, a résztvevô utasok nevét, az utazásszervezô (saját szervezés esetén az utazási szolgáltatás értékesítôje) részére befizetett összegeket,
• az utazásszervezô (saját szervezés esetén az utazási szolgáltatás értékesítôje) által az utazási szolgáltatás lemondásáról kiállított lemondási költségekrôl (bánatpénz) szóló számlát, amely tartalmazza az igénybe nem vett szolgáltatás idôpontját, a lemondott utasok és a szolgáltatás azonosítására szolgáló adatokat, a bánatpénz összegét, és a lemondás idôpontját,
• az utazásszervezô vagy légitársaság (saját szervezés esetén az utazási szolgáltatás értékesítôje) igazolását arra vonatkozóan, hogy mely igénybe nem vett szolgáltatások árát nem téríti vissza,
• az ügyfél által az utazásszervezô iroda (saját szervezés esetén az utazási szolgáltatás értékesítôje) felé írásban benyújtott lemondást az utazási szolgáltatásról,
• az igénybe nem vett szolgáltatásra vonatkozóan az utazásszervezô (saját szervezés esetén az utazási szolgáltatás értékesítôje) által kiállított sértetlen és hiánytalan utalványt (voucher) és/vagy repülôjegyet,
• amennyiben a biztosítási esemény betegség vagy baleset miatt következett be, a betegséggel, balesettel kapcsolatos orvosi dokumentumokat (zárójelentés, ambuláns lap, betegkarton másolata, különös tekintettel a 6.1.1. pontban írt lemondási ok esetén) képalkotó vizsgálatok leleteit, a betegség kezdetét igazoló szakorvosi leleteket,
• a kezelés, gyógyulás várható befejezésének idôpontját (az orvos szakmailag elfogadott átlagos gyógytartamot figyelembe véve) tartalmazó szakorvosi leleteket, a kezelés folyamán keletkezett, a gyógyulási folyamat követésére alkalmas kontroll leleteket,
• az utazás ellenjavallatait tartalmazó szakorvosi leletet, vizsgálati eredményekkel alátámasztva,
• az erre akkreditált labor által kiadott, a Biztosított névre szóló hivatalos Covid-teszteredmény (6.12. pontban írt káreseményhez),
• a benyújtott dokumentumoknak tartalmaznia kell az ellátóhely kódját, dátumot, naplószámot, a beteg személyes adatait, meg kell felelni az orvosi dokumentumok tartalmi követelményeinek (elôzmény, jelen állapot, vizsgálati eredmények, kezelés, további kezelési terv, diagnózis), szerepelnie kell rajta az ellátóhely és az ellátó orvos pecsétjének és aláírásának,
• a biztosító az orvosi dokumentáció eredeti példányát is kérheti, amelyet az elbírálás után visszajuttat a biztosított részére,
• amennyiben az utazás lemondását baleset okozta, a baleset pontos idôpontját és körülményeit tartalmazó dokumentumokat, a baleset utáni elsô ellátás leletét, a képalkotó vizsgálatok leleteit, és a kezelés során keletkezett összes orvosi dokumentumot, a kezelés várható idôtartamát meghatározó szakorvosi leletet,
• halotti anyakönyvi kivonatot, halottvizsgálati bizonyítványt, boncolási jegyzôkönyvet, hagyatékátadó végzést,
• Biztosított vagyontárgyát érintô kár esetén a kár bekövetkezését, mértékét és a káresemény körülményeit dokumentáló rendôrségi, tûzoltósági, és/vagy biztosítói igazolást,
• közlekedési baleset esetén, a balesetrôl felvett rendôrségi jegyzôkönyvet, illetve, amennyiben rendôrségi jegyzôkönyv nem készült, akkor az ügyben eljáró biztosító igazolását,
• dokumentumok eltulajdonítása esetén a rendôrségen tett bejelentés jegyzôkönyvét,
• munkaviszony megszûnése esetén:
– a Biztosított személyi igazolványának fénymásolatát (az arcképfelvétel nélkül),
– a munkaviszonyra vonatkozó munkaszerzôdés másolatát,
– a munkáltató által az utolsó munkában töltött napon kiállított hivatalos munkaviszony-igazolás másolatát,
– a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó dokumentumot (a munkáltató indoklással ellátott felmondását.
• amennyiben a Biztosított a kockázatviselés idôtartama alatt alap- vagy középfokú tanulmányai során a tanév végén megbukik, abban az esetben az illetékes oktatási intézmény hivatalos igazolását a sikertelen vizsga idôpontjáról, és a lehetséges pótvizsga idôpontokról,
• tanúként történô bírósági vagy hatósági idézés esetén az errôl szóló végzés másolatát, valamint annak igazolását, hogy a bíróság vagy hatóság az Biztosított kérelme alapján az utazásra való tekintettel mulasztást nem engedélyezett,
• házassági perrel kapcsolatos igény esetén az ennek tényét és idôpontját egyértelmûen alátámasztó hivatalos dokumentumokat.
• A Z1 jelû záradékkel megkötött szerzôdések esetén:
– a karantén elrendelését xxxxxxx hatósági irat másolata,
• fakultatív programok, szolgáltatások vissza nem téríthetô költségei kapcsán a szolgáltató nyilatkozata/szabályzata a kifizetett szolgáltatás visszatérítésérôl vagy annak megtagadásáról.
10. A SZOLGÁLTATÁS ESEDÉKESSÉGE
A kárrendezési feladatokat a Biztosító, a bejelentést követôen haladéktalanul megkezdi. A kárkifizetéseket a Biztosító az összes szükséges irat beérkezését követôen, 30 napon belül teljesíti. A szolgáltatási összeget a Biztosító a Biztosítottnak, vagy annak örökösének fizeti ki.
A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos igények a káresemény napjától számított 2 év elteltével elévülnek.
11. VISSZAKÖVETELÉS, MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY
11.1. Amennyiben a Biztosító szolgáltatása után derül ki, hogy jelen szabályzat alapján a Biztosító nem lett volna köteles szolgáltatást nyújtani, vagy a kár máshonnan megtérült, a Biztosító a kifizetett térítést, illetve szolgáltatási költséget visszakövetelheti. Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani, de a kár csak egyszeresen kerülhet kifizetésre.
11.2. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban és szabályzatban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
12. KIZÁRÁSOK
12.1. Nem tekinthetôk biztosítási eseménynek, és a Biztosító nem nyújt szolgáltatásokat, az alábbiakkal összefüggésben keletkezett károkra:
• háború, invázió, külföldi ellenségek cselekményei, ellenségeskedések vagy háborúhoz hasonló hadmûveletek (hadüzenettel vagy anélkül),
• polgárháború, lázadás, zendülés, belsô zavargások,
• katonai felkelés, katonai erôszak,
• forradalom,
• tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás.
Nem tekinthetôk biztosítási eseménynek: bármely kormány, vagy hatóság által, valamint ezek megbízásából történt elkobzás, lefoglalás, államosítás, pusztítás. Nem jelent utazásképtelenséget, így nem biztosítási esemény, ha a Biztosított bánatpénz-fizetési kötelezettsége amiatt keletkezik, hogy idôjárási körülmények, természeti csapások, vagy egyéb biztonsági kockázatot jelentô események miatt lemondja az utazást, vagy ugyanezen okok miatt, lemondás nélkül nem jelenik meg az utazáson.
12.2. A Biztosító nem téríti meg a személyiségi jog megsértésébôl eredô igényeket, a sérelemdíjakat.
12.3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá:
• a repülôtéri illeték („tax”) összegére, kivéve, ha a légitársaság szabályzata szerint ez az összeg lemondás esetén nem visszatéríthetô és a biztosítási díj megállapításakor ezt figyelembe vették,
• fakultatív programok, szolgáltatások visszatéríthetô költségeire.
12.4. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a megbetegedésekre vagy balesetekre:
• amelyek oka egészben vagy részben utazásképtelenség esetén a biztosítás kezdete, illetve az utazási szolgáltatás foglalása elôtt fennálló egészségi állapot (pl. betegség, panasz, tünet),
• melyekkel az a személy, aki miatt az utazást lemondták, a kockázatviselés kezdetét vagy az utazási szerzôdés megkötését megelôzô egy éven belül a bejelentett igénnyel összefüggésben orvosi kezelés alatt állt, vagy ez orvosi szempontból szükséges lett volna, függetlenül a betegség diagnosztizálásának idôpontjától,
• amelyek összefüggésben állnak az Biztosítottak a Biztosító kockázatviselését megelôzôen megállapított maradandó egészségkárosodásával.
12.5. A kockázatviselés nem terjed ki továbbá olyan utazásképtelenségre, melynek oka:
• pszichiátriai és pszichés megbetegedések,
• kontrollvizsgálat, utókezelés, rehabilitációs kezelés,
• olyan betegség vagy baleset, amely miatt kizárólag fizioterápiás kezelést, akupunktúrát, gyógytornász vagy természetgyógyász által nyújtott kezelést alkalmaztak,
• halasztható, opcionális vagy tervezett mûtétek, beavatkozások és ezek szövôdményei (pl. plasztikai mûtétek, lombik programban való részvétel),
• szexuális úton terjedô betegségek, szerzett immunhiányos betegségek (pl. AIDS), illetve ezzel összefüggô betegségek,
• terhesség vagy annak szokásos terhességi tünetei, szülés, kivéve a 6.8. pontban meghatározott esetben. A biztosító kockázatviselése terhességi komplikációk esetében sem terjed ki a terhességgel vagy szüléssel kapcsolatos útlemondásra, ha
az utazás kezdô idôpontja a terhesség 27. hetét követô idôpontra esik. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá arra az esetre sem, ha az adott utazás zavartalan terhesség mellett is orvosilag ellenjavallt lett volna, és az utazást a terhesség tényének ismeretében foglalták.
12.6. Munkaviszony megszûnése, ha:
• arra olyan munkáltatónál kerül sor, amelynél a kockázatviselés kezdetének idôpontjában csôd, vagy végelszámolási eljárás volt folyamatban, illetôleg a munkáltatóval szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, melynek alapján a felszámolás elrendelésre is került,
• ha a munkáltatói jogok gyakorlója a Szerzôdô, a Biztosított, vagy ezek közeli hozzátartozója vagy adott munkáltatónál többségi befolyással rendelkezik,
• a munkaviszony próbaidô alatt bekövetkezô megszûnésére,
• arra munkáltató általi rendes felmondással kerül sor öregségi-, illetve rokkantság miatti nyugdíjazással összefüggésben,
• arról a Biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelôzôen már tudomása volt.
12.7. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre sem, ha az illetékes hatóság az utazás során érintett valamely országba történô beutazáshoz vagy a Magyarországról történô kiutazáshoz szükséges engedély kiadását megtagadja, vagy az utazási szolgáltatás tervezett kezdetéig nem teljesíti, illetve a Biztosított az utazáshoz szükséges személyi iratokkal az utazás tervezett kezdetekor nem rendelkezik, vagy ezek érvénytelenek (kivéve a 6.6. pontban leírt esetben).
12.8. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem térít a Biztosító, ha az utazás egyéb ok miatt válik lehetetlenné.
12.9. Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a biztosított pozitív PCR teszt miatt nem utazhat, vagy ha a biztosított Covid-19 fertôzésbôl adódó hatósági karanténba kerülése az elutazás elôtt történik meg (kivéve mindkét eset kapcsán a Z1 záradékkal kötött szerzôdések, ld. 6.12. pont).
13. MENTESÜLÉSI OKOK, A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA
Mentesül a Biztosító a térítési kötelezettsége alól, amennyiben nem a valóságnak megfelelô adatok alapján rögzítették a szerzôdést az Ajánlatkezelô rendszerben.
Mentesül a Biztosító a térítési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy
• a biztosítási eseményt a Biztosított viselkedésének olyan megváltozása okozta, amely alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, gyógyszer túladagolás, vagy nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztásának hatására történt,
• a biztosítási eseményt a Biztosított, jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elô,
• a biztosítási esemény a Biztosított vagy közeli hozzátartozójának öngyilkosságával, öngyilkossági kísérletével, szándékos önkárosításával összefüggésben történt,
• a Szerzôdô, vagy a Biztosított nem tett eleget kármegelôzési és/vagy kárenyhítési kötelezettségének,
• a biztosítási esemény késedelmes bejelentése miatt, a biztosítási eseménnyel összefüggô lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,
• a biztosítási eseményt igazoló dokumentum kiállítása nem a kockázatviselés idôtartama alatt történt vagy az utazásképtelenséget utólagosan igazolja.
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be:
• a közlésre vagy a változás bejelentésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén, kivéve, ha a szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;
• a biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési, illetve együttmûködési kötelezettség megsértése esetén (ld. 8.1. pont).
14. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS
Jelen pont a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Bit.) megfelelô számozással kizárólag az Útlemondás-biztosításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
14.1. Általános rendelkezések
A biztosító a Bit. felhatalmazása alapján biztosítási titoknak minôsülô adatokat kezel.
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási szerzôdés fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.
14.2. A biztosítási titok
Bit. 135. §
(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.
(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Bit. 136. §
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.
Bit. 137. §
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
Bit. 138. §
(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
szemben, ha az a)–j) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.
(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.
Bit. 139. §
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,
b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.
Bit. 140. §
(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elôírásoknak megfelel.
(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Bit. 141. §
(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
Bit. 142. §
(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bûnügyi személyes adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
Bit. 143. §
(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
Bit. 147. §
(1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.
14.2. A veszélyközösség védelme céljából történô adatátadás Bit. 149. §
(1) bekezdése alapján a biztosító (e § alkalmazásában: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.
(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.
(4) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresô biztosító felelôs az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
(8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.
(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.
(11) A megkeresô biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.
(12) Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkeresô biztosító – a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.
(13) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.
(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.
15. A BIZTOSÍTÓ ADATAI
15.1. Általános adatok
Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Székhely: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága Adószám: 10389395-4-44
Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank
15.2. Ügyfélszolgálatok
Személyes ügyfélszolgálat: A biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeinek (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok) címe és nyitvatartási ideje, valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje az alábbi linken található: xxxxx://xxx. xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx.
Telefonszám: (x00) 0-000-0000
Elektronikus elérhetôség: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx
15.3. Éves jelentés közzététele
A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) megtalálható.
16. PANASZKEZELÉS
16.1. Általános rendelkezések
A biztosító biztosítja, hogy a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt: ügyfél) a biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölhesse.
A Panaszkezelési szabályzat és a panaszbejelentéshez kapcsolódó nyomtatványok az alábbi oldalon találhatók: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/ panaszbejelentes.html#nyomtatvanyok.
16.2. Panasz az alábbi elérhetôségeken tehetô
Személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Budapesti Ügyfélszolgálati Iroda, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.
Telefonon: (x00) 0-000-0000
Az irodák címe és nyitvatartási ideje, valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje az alábbi oldalon található: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ ugyintezes/elerhetosegek.html.
Postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22
Telefaxon: (x00) 0-000-0000
Elektronikus úton: a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx oldalon elhelyezett online panaszbejelentôn
Adatkezelési ügyekben:
Elektronikus úton: a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon
E-mail címen: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen
Szóbeli panasz személyesen vagy telefonon tehetô.
A telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a biztosító munkatársai ügyfélfogadási idôben személyesen fogadják az ügyfelek panaszait.
A biztosító az ügyfél telefonon történô panaszbejelentése esetében az ésszerû várakozási idôn belüli hívásfogadás és ügyintézés biztosítására törekszik. Ennek keretében a hívás sikeres felépülésének idôpontjától számított 5 (öt) percen belüli élôhangos bejelentkezés érdekében úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben a biztosítótól elvárható.
Írásbeli panasz személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján, postai úton, telefaxon vagy elektronikus úton tehetô.
17. JOGORVOSLATI FÓRUMOK
17.1. Általános rendelkezések
A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.
17.2. A fogyasztónak minôsülô ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetôségek
Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.
Az ügyfél a szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltetô Testülethez, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény – fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek megsértése esetén, az ügyfél fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál.
Elérhetôségek:
Pénzügyi Békéltetô Testület
Székhely: Magyar Nemzeti Bank, 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest, Pf. 172 Telefon: (x00) 00-000-000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Honlap: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Pénzügyi Békéltetô Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett. Amennyiben az ügyfél kérelme megalapozott és az érvérvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg az egymillió forintot, a Pénzügyi Békéltetô Testület kötelezést tartalmazó határozatot hozhat.
Magyar Nemzeti Bank
Székhely: Magyar Nemzeti Bank, 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest, BKKP Pf. 777 Telefon: (x00) 00-000-000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Honlap: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
Online vitarendezési platform
Az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezô ügyfelek és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerzôdésekbôl eredô kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülô jogviták, így az online megkötött szerzôdésekkel összefüggô pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére szolgáló platform. Az ügyfél online vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a közösen megválasztott vitarendezési fórumnál. Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltetô Testület jogosult.
Az online vitarendezési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx
Bíróság
Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság megtalálható a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.
Nyomtatvány igénylése
A Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Magyar Nemzeti Bank elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány a biztosító alábbi elérhetôségein igényelhetô:
Telefonon: (x00) 0-000-0000
Postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22 E-mailen: xxxxxx@xxxxx.xx
A biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen küldi ki – az ügyfél kérésének megfelelôen – e-mailen vagy postai úton, valamint elérhetôvé teszi az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben és a xxx.xxxxx.xx oldalon is: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/ panaszbejelentes.html#nyomtatvanyok.
17.3. A fogyasztónak nem minôsülô ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetôségek
A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat.
Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság megtalálható a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.
17.4. A biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek
A biztosító adatkezelését érintô adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.
Elérhetôségek:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Székhely: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 1055 Budapest, Xxxx Xxxxx u. 9–11. Levelezési cím: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 1363 Budapest, Pf. 9.
Telefon: (x00) 0-000-0000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Honlap: xxx.xxxx.xx
Bíróság
Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság megtalálható a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.
Hatálybalépés idôpontja: 2022.11.02.