BÁSTYA BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT

Bástya Max

lakossági és kisvállalkozói

biztosítások

feltételek

BÁSTYA BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT

ÉRTÉKKÖVETÉSES LAKOSSÁGI ÉS KISVÁLLALKOZÓI VAGYON-, FELELŐSSÉG-, BALESET- ÉS KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS

JELEN MÓDOZAT AZ ALÁBBI KOCKÁZATOKRA NYÚJTHAT BIZTOSÍTÁSI FEDEZETET
AZ ALAPFEDEZET BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEI	MAGÁNSZEMÉLY ESETÉN	VÁLLALKOZÁS ESETÉN
TŰZ	✓	✓
ELEKTROMOS TŰZKÁR	✓	✓
KÖZVETLEN VILLÁMCSAPÁS	✓	✓
VILLÁMCSAPÁS MÁSODLAGOS HATÁSA	✓	✓
ROBBANÁS, ÖSSZEROPPANÁS	✓	✓
LÉGI JÁRMŰ LEZUHANÁSA	✓	✓
VIHAR	✓	✓
FELHŐSZAKADÁS	✓	✓
JÉGVERÉS	✓	✓
HÓNYOMÁS	✓	✓
TETŐ- ÉS PANELHÉZAG BEÁZÁSA	✓	✓
IDEGEN JÁRMŰ ÜTKÖZÉSE	✓	✓
FÖLDRENGÉS	✓	✓
SZIKLAOMLÁS, KŐOMLÁS, FÖLDCSUSZAMLÁS, LAVINA	✓	✓
ISMERETLEN ÉPÍTMÉNY VAGY ÜREG BEOMLÁSA	✓	✓
ÁRVÍZ	✓	✓
VEZETÉKES VÍZKÁROK	✓	✓
AKVÁRIUM TÖRÉSE	✓	✓
CSŐTÖRÉS	✓	✓
TŰZOLTÓ BERENDEZÉS KILYUKADÁSA	✓	✓
IDEGEN TÁRGYAK RÁDŐLÉSE	✓	✓
OKMÁNYOK, VALAMINT BANK- ÉS HITELKÁRTYA ELLOPÁSA, MEGSEMMISÜLÉSE	✓	✓
VANDALIZMUS	✓	✓
BEJÁRATI AJTÓK KULCSÁNAK ELVESZTÉSE	✓	✓
ÜVEGTÖRÉS ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁSRA	✓	✓
BETÖRÉSES LOPÁS	✓	✓
RABLÁS	✓	✓
VÁLASZTHATÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK	MAGÁNSZEMÉLY ESETÉN	VÁLLALKOZÁS ESETÉN
VAGYONBIZTOSÍTÁS FEDEZETÉNEK ALL RISKS KITERJESZTÉSE	✓	✓
SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE	✓	✓
KIVITELEZÉS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK BIZTOSÍTÁSA	✓	✓
MEZŐGAZDASÁGI CSOMAG	✓	–
TÉTELES ÜVEGBIZTOSÍTÁS	✓	✓
HŰTŐKÉSZÜLÉKEKBEN TÁROLT ÉLELMISZEREK BIZTOSÍTÁSA	✓	✓
GARANCIAIDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSA	✓	–
JÁRMŰBIZTOSÍTÁS (mint ingóságbiztosítás)	✓	✓
SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS	✓	✓
ÜZEMSZÜNET-BIZTOSÍTÁS	–	✓
BALESETBIZTOSÍTÁS	✓	✓
KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS	✓	✓
SZEMÉLYI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS	✓	–
HÁZIÁLLAT-TARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS	✓	✓
SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS	–	✓
TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS	–	✓
MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS	–	✓
TANULÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA	–	✓
INGATLANHASZNÁLÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS	✓	✓
ÜZEMELTETŐI ÉS TEVÉKENYSÉGI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS	–	✓

Tartalom

VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁVBI 2012) 2

TŰZ- ÉS ELEMI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (STEBI 2010) 17

BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBEBI 2010) 27

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK (SVAL 2010) 31

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA 38

KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEGHATÁROK BETÖRÉSES LOPÁS

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR 2010 41

VAGYONBIZTOSÍTÁS FEDEZETÉNEK ALL RISKS KITERJESZTÉSE (SALBI 2012) 43

SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SASBI 2012) 46

ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SÜBI 2012) 48

KIVITELEZÉS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK

FELTÉTELE (SKIBI 2007) 50

KIEGÉSZÍTŐ JÁRMŰBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SGÉBI 2010) 53

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (SMEBI 2010) 56

SZÁLLÍTMÁNYOK ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELE (SSZBI 2005) 59

ÜZEMSZÜNET ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELE (SÜZBI 2010) 62

KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBBI 2010) 64

KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SKÉBI 2010) 69

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁFBI 2007) 72

SZEMÉLYI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SSFBI 2007) 75

HÁZIÁLLAT-TARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SHÁFBI 2007) 77

SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SSZFBI 2005) 78

TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STFBI 2005) 79

MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SMUBI 2003) 81

TANULÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (STEFBI 2004) 82

INGATLANHASZNÁLÓI, -ÜZEMELTETŐI ÉS TEVÉKENYSÉGI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

FELTÉTELEI (SIFBI 2007) 84

1

A BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE 86

VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁVBI 2012)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek

– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkeznek – a SIGNAL Biztosító Zrt. (a továbbiakban biztosító) lakossági vagyon-, és az azt kiegészítő baleset-, kockázati élet- és felelősségbiztosítási szerződéseire ál- talánosan érvényesek.

A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a ma- gyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a Ptk. il- letőleg a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bit.) rendelkezései irányadóak.

Jelen és mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak, egyben a Bit. alapján ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak is minősülő részek dőlt be- tűkkel szedettek.

Társaságunk adatai:

SIGNAL Biztosító Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Adószám: 10828704-2-44

KSH-száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbírósá- gon a Cg. 00-00-000000 szám alatt.

Jelen feltétel alapján kötött biztosítási szerződés(ek) ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében szolgálta- tást nyújt a szerződésben rögzített és annak mellékletein meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor az ott meghatározott szolgáltatási mértékig, a biztosított vagyontárgy(ak)ban bekövetkező, illetve a biztosított sze- mélyeket érintő károk esetén.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, valamint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetke­ ző, előre nem látható esemény.

1. Biztosított, szerződő

1.1. A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem ren- delkező szervezet kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen sze- mély javára köti (a továbbiakban: szerződő).

1.2. Biztosított(ak) továbbá a jelen feltétel alapján:

1.2.1. Épületek, építmények vonatkozásában:

1.2.1.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdo- nos, illetve tulajdonostársak, a tulajdoni hánya- duk arányában,

1.2.1.2. bérlő vagy bérlőtárs,

1.2.1.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdo- nosi közössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdoni hányadának arányában,

1.2.2. Ingóságok vonatkozásában:

1.2.2.1. az épületek, építmények biztosítottjai, valamint

1.2.2.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpont- jában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátar- tozó és élettárs (Ptk. 685.§ b) pont).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megálla- podásával jön létre.

2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő/biztosított által tett ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal. (A Bit. alapján az al- kusz nem minősül a biztosító képviselőjének.)

2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a koc- kázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

3. A biztosítási szerződés tartama, a biz­ tosítási időszak, és a biztosítási szerző­ dés megszüntetése (felmondása)

3.1. A biztosítási szerződés minden esetben ha- tározatlan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak a szerződés létre- jöttétől számított egy év. A biztosítás évfor- dulója a biztosítási időszak utolsó napjának

24. órája.

3.2. A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázat­ viselés

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak rész- letfizetésben is. Minden későbbi díj vagy díj- részlet pedig annak az időszaknak az első

napján esedékes, amelyik időszakra a bizto- sítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.

Biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítót az egész biztosítási időszakra járó díj megilleti. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó (csoportos beszedési megbízás) útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfi- zetni.

4.3. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

4.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete - általános esetben - az azt követő nap 0. órá- ja, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a biztosító pénztárába vagy szám- lájára beérkezik.

Az első díj vagy díjelőleg, illetve a későbbi díjak, díjrészletek befizetése történhet csek- ken, banki utalással, vagy inkasszóval (cso- portos beszedési megbízással).

Halasztott kockázatviselési kezdet esetén annak a napnak a 0. órájában kezdődik a biztosító kockázatviselése, amelyik napban (időpontban) a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan kü- lön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő díjbefizetése kapcsán ezen időpontig az első díj a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Amennyiben ezen időpontig a biztosítási díj a biztosító pénztárába vagy számlájára nem érkezett be, a kockázatvise- lés kezdete az azt követő nap 0. órája, ami- kor a szerződés szerinti első díj vagy díjelő- leg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezik.

A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának napját követő nap 0. órája.

Amennyiben a szerződés halasztott díjfize- téssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet esedékessége a kockázatviselés kezdetétől számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztá- rába vagy számlájára az első biztosítási díj- nak, vagy díjrészletnek be kell érkeznie.

Abban az esetben, ha a szerződés halasztott kockázatviselési kezdettel és egyben halasz- tott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet/díjelőleg esedékessége a halasztott kockázatviseléssel létrejött szer- ződésre vonatkozó kockázatviselési kezdet- től számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek/díjelőlegnek be kell érkeznie.

4.5. Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fizetés napját követő nap 0. órájában (és nem koráb- ban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztá- rába beérkezettnek tekinteni.

5. A szerződés megszűnése, díjfizetés el­ mulasztásának következménye, a szer­ ződés újra érvénybe helyezése, a bizto­ sító szerződésmódosítása

5.1. A biztosítási díj esedékességétől számított

30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette.

5.2. A biztosító a szerződés megszűnésének és a bí- rósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj megfizetésének esedékességétől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésé- vel a szerződőt írásban a fizetésre felszólítja.

5.3. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szer- ződőnek/biztosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásához fűződő érdeke megszűnik (ér- dekmúlás), valamint azon a napon, amikor a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, il- letve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezek- ben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

5.4. A biztosító szerződésmódosítása. Amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli, a szerződés mó- dosítását javasolhatja a következő biztosítási évre. E célból köteles az új szerződéses feltéte- leket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni.

6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

6.1. A kockázatviselés területi hatálya: a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarországon belü- li, természetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti ingatlan. (Jelen általános feltételtben meghatá- rozottaktól eltérő területi hatály az egyes külön feltételekben kerül meghatározásra.)

6.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatá- lya alatt bekövetkezett károkra terjed ki. (Jelen általános feltételben meghatározottaktól eltérő időbeli hatály az egyes külön feltételekben kerül meghatározásra.)

7. A vagyontárgyak köre

7.1. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosíthatóvagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport- (ok)nak tekinthető minden, a biztosítási szerző- désben megnevezett (és az egyes feltételekben ki nem zárt), a biztosított tulajdonában lévő, va- lamint idegen tulajdonban lévő vagyontárgy (va- gyoncsoport), amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett va- gyontárgyak).

7.1.1 Magánvagyon-biztosítás

7.1.1.1 Épületbiztosítás esetén

a) Épület- vagy lakástulajdon esetén a bizto- sítás a biztosítási szerződésben megne- vezett cím szerinti ingatlan területén lévő, a biztosított(ak) tulajdonát képező épületekre, építményekre, valamint az azokhoz tartozó épületfelszerelési tárgyakra terjed ki.

b) Lakástulajdon biztosítása esetén biztosí- tottak a fentieken kívül a közös tulajdonban lévő, a szerződésben megnevezett cím sze- rint a telek területén lévő épületeknek, épít- ményeknek, valamint az épületfelszerelési tárgyaknak a biztosítottra eső közös tulajdoni hányadrésze.

c) Tömbház esetén az alapító okirat/alap- szerződés szerinti közös tulajdonra létrejött tömbházbiztosítás kiegészítéseként kö- tött épületbiztosításban a külön tulajdon- nak az alapító okirat/alapszerződés sze- rinti magántulajdonú épületszerkezetei és épületfelszerelési tárgyai biztosítottak. (A kapcsolódó tömbházbiztosítás megszűnése esetén jelen lakásbiztosítási szerződés épü- letbiztosítási modulja alulbiztosítottá válhat.)

d) Önkormányzati tulajdonú bérlakások esetén a biztosítás az épület azon részeire terjed ki, melyek a mindenkori hatályos jogszabályok szerint a biztosított karbantartási kötelezett- ségébe tartoznak, beleértve a kiegészítő célú helyiségeket is.

e) Egyéb bérlemények esetén – eltérő megálla- podás hiányában – a biztosítás a bérbeadó tulajdonát képező, a biztosított által bérbe vett épületekre, épületrészekre, építményekre és épületfelszerelésekre, valamint a közös tulaj- donban lévő, a szerződésben megnevezett épületeknek, épületrészeknek, építmények- nek és épületfelszereléseknek a bérbeadóra eső közös tulajdoni hányadrészére terjed ki, amelyekért a biztosított felelősséggel tartozik.

f) A biztosítás kiterjed azon, a határoló falakon belüli épületfelszerelésekre és berendezé- sekre, amelyek tartósan rögzítettek, illetve

a lakás, helyiség rendeltetésszerű haszná- latához szükséges épületgépészeti felsze- relésekre (ld. a lakások és helyiségek bérle- tére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt), amelyeknek állandó közmű-be- csatlakozása van, valamint beépített búto- rokra, kivéve a fentiekbe beépített háztartási gépeket (pl. mosógép, mosogatógép, mikro- hullámú sütő stb., illetve vállalkozások esetén a tevékenység végzéséhez szükséges gé- pek, berendezések).

g) Többlakásos épületek, illetve üzletházak ese- tén, ha az épület/építmény vagy annak vala- mely alkotórésze közös tulajdont képez, akkor a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a bizto- sított tulajdoni hányadának mértékéig áll fenn.

7.1.1.2. Ingóságbiztosítás esetén

a) Általános háztartási ingóságok: azon, a ház- tartásban általában előforduló, a személyes használatra vagy fogyasztásra szolgáló, a biztosított(ak) tulajdonát képező, épületszer- kezetekhez tartósan nem rögzített, mozgat- ható vagyontárgyak, amelyek egyedi beszer- zési értéke nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, kivéve a 7.2. és a 7.3. bekezdésben megne- vezett vagyontárgyak. Az általános háztartási ingóságok vagyontárgy-csoporthoz tartoznak még a személygépkocsi egy garnitúra téli/ nyári gumi készlete, kerekesszékek, a kedv- telésből, illetve a háztartás szükségleteinek kielégítésére tartott növények, házi- és dísz- állatok, valamint a következő vagyontárgyak, ha az egyedi értékük nem haladja meg a 100 000 Ft-ot:

– kerékpárok,

– kerti (önjáró) kisgépek tartozékaikkal együtt,

– evezős hajók,

– gumicsónakok,

– szörfdeszkák.

b) Kiemelt értékű háztartási ingóságok: azon, a biztosított(ak) tulajdonát képező vagyontár- gyak, amelyek az előző pontban meghatá- rozásra kerültek, de egyedi értékük megha- ladja a 300 000 Ft-ot (illetve a 100.000 Ft-ot az előző bekezdés végén külön meghatáro- zott vagyontárgyak esetén), továbbá minden, száz évnél régebben készült tárgy. Ezen vagyontárgy-csoporthoz tartoznak továbbá a valódi szőrmék, kézi csomózású vagy szö- vésű szőnyegek, antik bútorok, képzőmű- vészeti alkotások (pl. gobelinek, olajfestmé- nyek, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyak, vadász- és önvédelmi fegy- verek, valamint nemesfém, igazgyöngy vagy drágakő felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyak (kivéve ékszerek, órák a c) pont alapján).

c) Elzárva tartandó háztartási ingóságok: a biztosított(ak) tulajdonát képező ékszerek, drágakövek, igazgyöngyök, a névértéket meghaladó értékű bélyegek, érmék (nem hi- vatalos fizetési eszközök), medáliák, illetve valamennyi, nemesfémből készült és az előző bekezdésben fel nem sorolt vagyontárgyak.

d) Készpénz: a biztosított(ak) tulajdonát képező

• belföldi fizetőeszköz, valamint Magyar Nemzeti

Bank által jegyzett valuta, valamint

• értékpapírok, betétkönyvek

legfeljebb 100 000 Ft-ig.

7.1.2. Vállalkozói vagyonbiztosítás

A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően ér- telmezendők:

a) ingatlanok,

b) műszaki berendezések, gépek,

c) egyéb berendezések, felszerelések,

d) készletek: anyagok, áruk, befejezetlen ter- melés, félkész termékek,

e) késztermékek,

f) egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök,

g) pénz- és értékkészlet, legfeljebb

500 000 Ft-ig (a Magyar Biztosítók Szövetsé- ge Vagyonbiztosítási Tagozata által ajánlott, és az ajánlásában foglaltaknak megfelelően rögzített pénz- vagy páncélszekrényben tar- tott, pénztári bizonylatolt pénzkészletek, ér- tékcikkek és értéktárgyak),

h) dísz- és haszonállatok, valamint növények.

7.2. Nem biztosított vagyontárgyak és többletköltsé- gek a következők:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli ingat- lan,

b) immateriális javak,

c) földek, vizek, levegő,

d) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások,

e) légi járművek, űrhajó, illetve ezek részegysé- gei, rakománya,

f) vasúti járművek, mozdonyok, gördülő állo- mány,

g) pénzbedobó, -kiadó, -váltó, árukiadó és játékautomaták, tartalmukkal együtt,

h) üresen álló épületek, telephelyek,

i) kötélpályás felvonók (pl. sílift),

j) üvegházak,

k) nyitott oldalú vagy fedetlen épületek,

l) ideiglenes jellegű épületek (eladó-, piaci, für- dő-, sí-, felvonulási épületek, bódék és ha- sonlók), valamint ideiglenes engedéllyel épült létesítmények,

m) földbe vájt, szilárd falazattal nem rendelkező műtárgyak,

n) tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szét- szedhetők és szállíthatók, pl. barakkok, pa- vilonok, csónakházak, bódék, kerti lakok, kunyhók, tribünök, sátrak, tornyok, oszlo- pok, lámpák, építőállványok, építmények ideiglenes tetőzettel, melegágyak,

o) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épüle- tek/építmények,

p) menedék-, valamint átmeneti szállásként szolgáló épületek/építmények,

q) az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többlet- költségek,

r) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak,

s) elektronikus adathordozón tárolt adatok, sa- ját fejlesztésű számítógépes programok

7.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyontárgyak:

7.3.1. Mindkét tulajdonforma esetén

a) bérlakásokba, -épületekbe, egyéb bérelt helyiségekbe utólag a határoló falakon belü- li, a bérlő által utólag szerkezetileg beépített, a biztosított tulajdonát képező épület- tartozékok,

b) a biztosított tulajdonában lévő, vagy általa bérbe vett, a határoló falakon kívüli felszere- lések, amennyiben ezek a kockázatviselési helyen, a biztosított ingatlan területén talál- hatóak (pl. kerítések, előtetők, külső térvilágí- tás, biztonsági berendezések stb.),

c) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rendszámmal rendelkező gépjárművek, gép- jármű-utánfutók és -vontatók,

d) vízi járművek,

e) haszonállatok,

f) építés, átépítés alatt álló és befejezetlen épü- letek (befejezettnek minősül az az épület, amely használatbavételi engedéllyel rendel- kezik).

g) lábon álló növényi kultúrák,

h) különleges üvegezések.

7.3.2. Vállalkozói vagyonbiztosítás esetén

a) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,

b) cégtáblák,

c) csekk, postautalvány, takarékkönyv, érték- papír, bélyeg, átruházható természetű okmá- nyok és egyéb értékpapírok,

d) ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, pla- tina- valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, érmék, műtárgyak, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások.

8. A biztosítási összeg

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított vagyontárgy-csoportonként, illetve a külön megállapodással biztosítható vagyontár- gyak esetén vagyontárgyanként határozza meg, a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak az adott biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

8.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

a) a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra megjelölt összeghatárig,

b) az azonos értékelés alapján összevont va- gyoncsoportra a megjelölt összeghatárig.

8.3. A biztosítási összeg: új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték) kerül meghatározásra.

8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biz- tosított vagyontárgy új értékét.

8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege az új értéket meghaladja, akkor az új értéket megha- ladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)

8.6. A biztosítási ajánlat és mellékletei tartalmazzák a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsopor- tonkénti megbontott biztosítási összegét.

Azon esetben, ha biztosításra kerül

– kiemelt értékű háztartási ingóság (7.1.1.2.b),

– elzárva tartandó háztartási ingóság (7.1.1.2.c), vagy

– bármely gyűjtemény, melynek együttes értéke meghaladja a 2 000 000 Ft-ot,

a szerződőnek külön listát kell mellékelnie a biztosításra feladni kívánt vagyontárgy(ak)ról.

8.7. Befejezetlen épületek esetén a biztosítási ösz- szeg a biztosított vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett építési (anyag- és munkadíj) költségei- nek összege.

8.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal bármikor kezdeményezheti.

8.9. A biztosítási összeg változása maga után vonja a biztosítási díj változását is.

8.10. A biztosító a kockázati körülmények lénye- ges változása esetén a biztosítási díjtételek megváltoztatását is kezdeményezheti.

8.11. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus érték- követő indexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az érték- követés mértékével változik (továbbiakban: értékkövetés). A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható vagyontár- gyak különböző körére a KSH által megálla- pított éves árindexek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez. A biztosító az értékköve- tés számítását évente egyszer a KSH által ad- dig nyilvánosságra hozott indexadatai alap- xxx xxxxxx, azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/–3%-os mértékkel eltérhet. A biztosító az értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegről és díjakról az értékkövetés érvény- be lépését megelőzően legalább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályok- nak megfelelően felmondhatja. A fenti ér- tékkövetési szabályok nem vonatkoznak a számítástechnikai berendezés, a jármű és a készpénz vagyontárgy-csoportok, valamint a szállítmánybiztosítás és az üzemszünet-biz- tosítás veszélynemekre feladott vagyontár- gyakra. Ezen esetekben a biztosító értékkö- vetést nem alkalmaz.

9. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben meghatározott önrészt a biz- tosító a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkező minden egyes szolgáltatás esetén levonja.

10. A biztosító szolgáltatásának szabályai

10.1. A biztosító a károkra eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig szolgáltat – a Magyarorszá- gon mindenkor érvényes belföldi fizetőesz-

közben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgy-csoportok milyen értéken van- nak biztosítva.

10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítá- si időszak biztosítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító szolgáltatást nyúj- tott, úgy megilleti az egész biztosítási idő- szakra eső teljes díj.

10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a bizto- sítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiá- nyában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére meg- szűnik.

10.4. Biztosítási események okozta károk megfi- zetése.

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító a vagyontárgyak biztosításba vo- násakor megállapított biztosítási összegnek megfelelően, a következők szerint nyújt szol- gáltatást:

10.4.1. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási ösz- szege alacsonyabb, mint az új érték szerint meghatározott érték (alulbiztosítottság), a biztosító aránylagos szolgáltatást alkalmaz, tehát a kárra olyan arányban szolgáltat, aho- gyan a biztosítási összeg aránylik a káridő- ponti tényleges új értékhez.

10.4.2. A biztosított vagyontárgyak teljes kára ese- tén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságta- lan javíthatóság) a biztosító – kivéve a 10.4.3. és a 10.4.4 bekezdésben meghatározottakat

– a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra a káridőponti, magyarországi be- szerzési új érték alapján szolgáltat, melyből a biztosított a károsodott vagyontárgyakat azonos paraméterekkel újra beszerezheti, elkészítheti.

10.4.3. Ha az épület újraépítési, helyreállítási költ- sége nagyobb az ingatlan forgalmi értéké- nél vagy az épület maradvánnyal csökken- tett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett a károso- dott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, le- vonva abból a maradványok értékét. (Forgal- mi érték: az adott ingatlan helyi viszonyok- nak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.)

10.4.4. Biztosított járművek, illetve alkatrészek ká- rosodása esetén a káridőponti avult érték a szolgáltatás alapja.

10.4.5. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak szolgáltatási ösz- szegéből az értékesíthető, illetve haszno- sítható maradványok értékét a biztosító le-

vonja. A maradványokra a biztosító nem tart igényt.

10.4.6. A biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a biztosító a javítási vagy helyreállítá- si költségeket fedezi.

10.4.7. Ha festés, mázolás, tapétázás, valamint mindennemű fal- és padlóburkolatban be- következő kár a helyiség azonos kivitelezésű felületének legalább 20%-át érinti, akkor a biztosító a teljes azonos kivitelezésű felüle- tet tekinti károsodottnak.

10.4.8. Ha a helyreállítás eltér anyagában, anya- gának minőségében a kárkori állapottól, a szolgáltatás alapja a káridőponti állapot kal- kulált helyreállítási költsége. Ha a helyreállí- tás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a szolgáltatás összegét.

10.4.9. Az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárra a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költségek mértékéig szolgáltat, a káridőpon- ti beszerzési árak, illetve előállítási vagy épí- tési költségek figyelembevételével.

10.4.10. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízin- gelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, ja- vításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakra (épületekre, építményekre, gépekre, berendezésekre, felszerelésekre, készülékekre és egyéb vagyontárgyakra) a biztosító káridőponti avult értéken szolgál- tat, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.

10.5. Biztosítási események okozta károk esetén történő szolgáltatás, kizárólag vállalkozások esetén.

10.5.1. A termelésből kivont, használaton kívüli tár- gyi eszközök kárára a könyv szerinti értékig szolgáltat a biztosító. Lebontásra, kiselejte- zésre kijelölt tárgyi eszközök esetén a szol- gáltatás felső határa a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv sze- rinti értékét.

10.5.2. Készletek kára esetén

a) a vásárolt anyagok kárára a biztosító kár- időponti beszerzési áron szolgáltat,

b) egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és teljes káraira a használatba vett eszközök esetén káridőponti avult értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újrabeszerzési áron szol- gáltat a biztosító.

10.5.3. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdí- jas) göngyölegek káraira – a biztosítási ösz- szegen belül – betétdíj értéke alapján szol- gáltat a biztosító.

10.5.4. Saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.

10.5.5. A biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát képező, megmunkálásra, feldolgozásra, el- adásra, tárolásra vagy javításra szerződés- ben is átvett, nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgó- eszközök, ingóságok károsodása esetén:

a) a javítással helyreállítható károknál a javí- tási költség,

b) teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti avult érték

alapján szolgáltat a biztosító.

10.5.6. Értékpapírok megsemmisüléséből eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőállítás költségét fedezi.

10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költ- ségtérítések.

10.6.1. A biztosító a biztosítási összegen belül az adott vagyontárgy-csoportra feladott bizto- sítási összeg 20%-áig, de legfeljebb az adott kár szolgáltatásának összegéig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kap- csolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket, a következők szerint:

a) az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyi- ben azok a biztosítottat terhelik,

b) a rom- és törmelékeltakarítás, takarítás és bútormozgatás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kár- helyszín megtisztításával, valamint a bon- tási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hiva- talosan engedélyezett lerakóhelyre szállí- tásával kapcsolatban merültek fel,

c) a károk súlyosbodásának megakadályo- zását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a káro- sodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közműve- sítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszerkitelepítési vagy a megmentett

vagyon biztonságát szolgáló intézkedé- sekkel kapcsolatban merültek fel,

d) a kár megállapítására és rendezésére vo- natkozó vizsgálati (laboratóriumi), vala- mint esetleges ténymegállapítási költsé- geket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt,

e) a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költ- ségeket,

f) a takarítás, bútormozgatás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvása, illetve a kár- helyszín helyreállítás utáni megtisztítá- sával kapcsolatban merültek fel, valamint lezárhatatlanná vált épület/építmény őr- zésére fordított költségeket, legfeljebb a káresemény észlelésétől számított 5 na- pig, naponként 50 000 Ft összeghatárig,

g) a szét- és összeszerelés költségeit, ame- lyek a kár felszámolása/helyreállítása so- rán, berendezések le- vagy visszaszere- lésével kapcsolatban merültek fel,

h) a kárenyhítés körébe eső, indokolt költ- ségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre,

i) az ideiglenes lakás, illetve a vállalkozás tevékenységének folytatásához szük- séges helyiség (továbbiakban: helyiség) többlet bérleti díj költségét, ha a hatóság a biztosított objektumot (lakást, irodát, műhelyt, stb.) jelen szerződéssel fedezett biztosítási esemény következtében lak- hatatlanná nyilvánítja, és ezért az ideig- lenes lakás, helyiség többlet bérleti díja indokolt és igazolt. A biztosító e költsé- gekre a kiköltözéstől a visszaköltözésig, de legfeljebb 90 napig, maximum

300 000 Ft-ig szolgáltat, ha a szerződő/ biztosított minden tőle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében,

j) a biztosított bérbeadó lakbérkiesését, ha a káresemény bekövetkeztében a bizto- sított épületben olyan mértékű kár kelet- kezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését, a biztosító e költsége- ket a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig, legfeljebb 300 000 Ft-ig téríti, ha a szerződő/biztosított minden tőle elvárha- tót megtett a helyreállítás érdekében,

k) megtéríti a biztosító az üdülés alatt bekö- vetkezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeket 1 fő biztosí- tott részére: 50 000 Ft összeghatárig.

10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak in- dokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, vala- mint a felhasználandó anyagok, szerkeze- tek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

10.7. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a káro- sító eseményt megelőző állapot visszaállí- tásához vagy a bekövetkezett kár következ- ményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási-, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összegre csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettsé- get, illetve nyújthat szolgáltatást az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

11. A biztosítással nem fedezett károk

11.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra,

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményen- kénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önré- szesedés értékét,

c) amely büntető jellegű kiadásként (pl. büntetés, kötbér, bírság, kamat) jelentke- zik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyon- tárgy nem károsodott tartalék alkatrészé- nek vagy tartozékainak eredeti célú fel- használásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszá- molható,

g) amely üzleti könyvek és szoftver károso- dásának következményeként keletkezett,

h) amely a talajerőben, vízminőségben, ter- mészeti környezetben következett be,

i) amely – egészben vagy részben – az épü- letek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üze- meltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.

j) amely az értéktárgynak minősülő ingósá- gokba nem sorolható képzőművészeti al- kotások művészeti értékében keletkezik,

k) a vagyontárgyhoz fűződő személyes elő- szereteti érték alapján keletkezett,

l) a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrá- hoz, készletekhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a jelen pontban felso- roltak megcsonkulása, hiányos volta mi- att bekövetkezett anyagi hátrány, érték- csökkenés miatt keletkezett.

11.2. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon károk, veszteségek, költségek, esetén, ame- lyeknek eredménye, keletkezési oka közvet- lenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

a) természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károk; a következményi károk, így például az üzem- szünetből eredő termeléskiesés (csak kü- lön megállapodással biztosítható),

c) a hasadóanyagok robbanásából, nukleá- ris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulla- dék), előállításával, tárolásával, kezelésé- vel kapcsolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő károk,

f) más biztosítással már fedezett károk,

g) jótállás, vagy szavatosság tárgykörében megtérülő károk,

h) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során ál- lami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízingbeadó, vagy bérbeadó tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényel- hetők,

i) a gépi adathordozókban tárolt doku- mentációk, tervek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költsége,

j) az adatokban vagy szoftverekben ke- letkezett károk, különös tekintettel az adatok, szoftverek vagy számítógépes programok eredeti felépítésének törlé- se, elromlása, vagy eltorzulás miatt be- következett hátrányos megváltoztatása,

k) az adatok vagy szoftverek funkciójának, rendelkezésre állásának, használható-

ságának, vagy hozzáférhetőségének korlátozásából eredő károk és az ezek- ből következő termeléskiesési és egyéb károk,

l) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jel- legű cselekmény (hadüzenettől függet- lenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, fegyveres felkelés által okozott károk,

m) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk által okozott károk,

n) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosí- tás által okozott károk,

o) hadijog, rendkívüli állapot által okozott károk,

p) terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károk az alábbi- akban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselek- ménnyel vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselek- mények közrehatásával idéznek elő, illet- ve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül at- tól, hogy más ok vagy más esemény – tör- ténjék ez bármely időrendi sorrendben is

–, közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cse- lekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalma- zásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg

–, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre vagy ember vagy emberek csoportja(i),

• amelyet minden jel szerint azért hajta- nak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kor- mányt, illetve államot, vagy nyilvános- ságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

• amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal haj- tották végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szer- ződési feltételekben meghatározott biz- tosítási eseményekhez kapcsolódó kifi- zetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista táma- dások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

12. A felek együttműködése

12.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei

12.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köte- les a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyek- re a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyet is- mert, vagy ismernie kellett.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító ké- résére – a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, a vállalkozás analitikus nyil- vántartása, üzleti könyvei, ingatlan tulajdonlását, használatát igazoló dokumentum, munkaköri le- írás, a biztosított vagyontárgyra vonatkozó szak- vélemény stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lénye- ges és a közlési kötelezettség körébe bevont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb tudomásukra ju- tásuktól számított 8 napon belül – köteles a biz- tosítónak írásban bejelenteni. A bejelentési kö- telezettség alá tartozik a szerződésben rögzített bármilyen adat megváltozása.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg válto- zott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése ese- tén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében.

12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

a) A szerződő/biztosított a biztosítási ese- ményt azonnal, de legfeljebb a bekövetke- zéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonon való bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos meg- erősítését is.

b) Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító ren- delkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amely a tulajdoni viszonyok, kár- igény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a szolgáltatási összeg megállapításának elbírálásához szükséges.

c) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak és vagyon- tárgy-csoportok megnevezését, helyét, becsült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett szol- gáltatási igényt,

– a biztosító által kért egyéb – a kárrende- zés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat (a dokumentumok fel- sorolása a feltételgyűjtemény végén lévő,

,,ZÁRADÉK” fejezet táblázataiban találha- tóak meg),

– a biztosított ügyintézőjének nevét és tele- fonszámát,

– valamint valamennyi egyéb lényeges infor- mációt.

d) Amennyiben a káresemény jellege (betöré- ses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltó- ság, munkaügyi felügyelőség stb.) is hala- déktalanul értesíteni kell.

e) A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizo- nyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizo- nyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése ér- dekében.

12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelő- zése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni, a vonatko- zó előírásokat mindenkor és maradéktalanul be- tartani.

12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

– A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.

– A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a bejelentést követő 5 napon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben vál- toztathatja meg.

– A vészhelyzet közvetlen elhárítását követő- en a biztosított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosítóval egyez- teti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosí- tott eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.

12.2. A biztosító kötelezettségei

12.2.1. A biztosító a biztosítási eseményekre a felté- telekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást. A biztosító késedelmes szolgáltatása esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai sze- rinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

12.2.2. A szolgáltatási összeg a szolgáltatás alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 na- pon belül esedékes. A kárfizetés történhet pos- tai úton, vagy a károsult által megadott bank- számlaszámra átutalással.

12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény tör- tént, de a szolgáltatás végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

13. A biztosító mentesülése és vissza­ követelési joga

13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg válto- zásbejelentési kötelezettségének megsér- tése esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, uta- sításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kö- telezettsége nem áll be.

13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosí- tónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 12.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem te- szi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás

tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.

13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól abban az esetben, ha bizonyít- ja, hogy a kárt jogellenesen

– a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

– velük közös háztartásban élő hozzátarto- zójuk,

– a biztosítottak vezető vagy a biztosított vagyontárgy kezelésével együttjáró mun- kakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai,

– a biztosított jogi személynek a feltételben meghatározott tagjai vagy szervei

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

13.5. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy, illetve a biztosított

– hatósági engedélyhez kötött tevékenysé- get engedély nélkül végzett,

– a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábí- tószer) fogyasztásának hatása alatt, illet- ve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

– az ingatlant nem a rendeltetésének meg- felelően használta,

– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési elő- írások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos meg- sértésével okozta,

– a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

– a tevékenység végzésére vonatkozó szakmai előírások súlyos megszegésével okozta a kárt.

13.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni, és azt a már kifizetett szolgálta- tás erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

13.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, meg- illetik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

13.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvár- ható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igé- nyéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

14. A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján

14.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitok- nak nem minősülő – a biztosító, viszontbiz- tosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

14.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az alábbiakban megha- tározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendel- kezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító, a biz- tosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogo- sult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkeze- lés célja csak a biztosítási szerződés megkö- téséhez, módosításához, állományban tartá- sához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

14.3. Az előző pontban meghatározott céltól el- térő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szakta- nácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájáru- lásával végezhet. A hozzájárulás megtaga- dása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújt- ható előny.

14.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenysé- gük során bármilyen módon hozzájutottak.

14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harma- dik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszol-

gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,

b) törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn.

14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szerve- zetek Állami Felügyeletével (Felügyelet),

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás ke- retében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljá- rás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósá- gi végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvény- ben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség ter- heli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik ország- beli biztosító, független biztosításközve- títő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biz- tosításközvetítői, szaktanácsadói tevé- kenységgel kapcsolatos versenyfelügye- leti feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésébe foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott fel- tételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítá- sok során átadott adatok tekintetében a

kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadás- ra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a szolgáltatási igény érvényesítéséhez szükséges adatok te- kintetében, továbbá ezek egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemze- ti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, illetve a károkozóval, amennyi- ben az önrendelkezési jogával élve a köz- úti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszer- vezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jog- szabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosí- tásközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló rendelet- ben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rende- letben szabályozott esetekben a biztosí- tóval szemben, ha az a)-j), n), r) és s) pont- ban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítá- si szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi ren- delkezés megjelölése is.

14.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elren- delt pénzügyi és vagyoni korlátozó intéz- kedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségé- nek tesz eleget.

14.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Orszá- gos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladat- körében eljárva, vagy nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egy- ség írásbeli megkeresése teljesítése céljából

– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megke- resés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

14.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség esetén.

14.10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatá- sa, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo- dásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a minisz- ter részére személyes adatnak nem mi- nősülő adatok átadása,

d) a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. feje- zetében, a tőkepiaci és a hitelintézeti tör- vény vonatkozó fejezetében foglalt ren- delkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A jelen pontban meghatározott adatok át- adását a biztosító a biztosítási titok védel- mére hivatkozva nem tagadhatja meg.

14.11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyész-

ség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben

elkövetett bűncselekménnyel van összefüg- gésben.

14.12. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biz- tosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgo- zó szervezethez (harmadik országbeli adat- kezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli adatkezelő székhelye szerin- ti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

14.13. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtar- tam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet addig, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

14.14. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, amely kezelésé- hez az érintett hozzájárulása nem áll rendel- kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi alap. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése esetén a biztosító, biztosí- tásközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltá- ri kutatások céljára felhasználható.

14.15. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.

§-ában foglaltakat kell megfelelően alkal- mazni.

15. A panaszügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján

15.1. A biztosító (e pont alkalmazásában a továb- biakban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügy- fél a szolgáltató magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írás- ban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

15.2. A szolgáltató

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfe- lek számára nyitva álló helyiségben, an- nak nyitvatartási idejében, ennek hiányá- ban a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt leg- alább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget bizto- sítva – folyamatosan fogadja.

15.3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

15.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kez- detekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hi- telesített jegyzőkönyvet.

15.5. A szolgáltató a szóbeli panaszt – a 15.6. be- kezdésben meghatározott eltéréssel – azon- nal megvizsgálja, és szükség szerint orvo- solja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az az- zal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 15.7. bekez- désben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

15.6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehet- séges, a szolgáltató a panaszról jegyzőköny- vet vesz fel, és annak egy másolati példányát

a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 15.7. bekez- désben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

15.7. A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcso- latos, indokolással ellátott álláspontját a pa- nasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

15.8. A panasz elutasítása esetén a szolgáltató vá- laszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a Pénz- ügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület- nél eljárást kezdeményezhet, továbbá meg kell adnia a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyeletének, illetve a Pénzügyi Békéltető Tes- tületnek a levelezési címét.

15.9. A szolgáltató a panaszt és az arra adott vá- laszt három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.

15.10. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében le- hetséges.

A szerződő/biztosított problémáival, esetleges pana- szaival foglakozó központi szerv:

SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

E-mail: info@signal.hu Telefonszám: 06 40 405 405

Faxszám: 06 1 458 4260 www.signal.hu

A SIGNAL Biztosító Zrt. részletes elérhetőségei (iro- dák, partnerek, és a Contact Center) megtekinthető a www.signal.hu/hu/kapcsolat.html elérési úton.

Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Központi telefon: (36-1) 4899 100

Központi fax: (36-1) 4899 102 E-mail: pszaf@pszaf.hu

PSZÁF Ügyfélszolgálat: Telefon: 06 40 203 776

E-mail: ugyfelszolgalat@pszaf.hu

16. Egyéb rendelkezések

16.1. A biztosítási szerződésből eredő igények el- évülési ideje a biztosítási esemény bekövet- keztétől számított egy év.

16.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatko- zatait írásban köteles megtenni.

16.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, befolyásoló körülményeket és a szerződő/biz- tosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztet- ni. A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, műkö- dés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

16.4. Ha a felek a feltételekben rögzített szabályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzí- teni.

16.5. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biz- tosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irány- adóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szolgáltatás meghatározásánál az általá- nos forgalmi adóról szóló 1997. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai is irány- adóak.

TŰZ- ÉS ELEMI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (STEBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezett- séget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellené- ben, a jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási ese- mények a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott ká- rokra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) rögzítettek irányadóak.

1. Biztosítási események

1.1. Tűzkár

1.1.1 Tűz

Jelen feltétel szerint tűz biztosítási eseményen olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben kelet- kezett – vagy ott keletkezett, de azt elhagyta –, és önerőből továbbterjedt.

1.1.2. Elektromos tűz

Jelen feltétel szerint elektromos tűz biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azt a kárt, amely során az elektromos áram és a zárlati hő a biztosított elekt- romos gépekben, berendezésekben lánggal égő tűz- kárt okoz.

1.1.3. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon tűz- károk esetén, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, be- fülledés, pörkölődés, izzás, szín- és alak- változás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése vissza- vezethető a tűz biztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkeze- lésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyon- tárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok a tűztérbe es- tek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. égető- vagy

olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok stb.) tűz által keletkeztek,

d) a biztosított elektromos gépekben, be- rendezésekben, felszerelésekben, vagy vezetékekben

– a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás, vagy az előírt védelem hiánya, a védelem kialakításának hibá- ja, vagy szakszerűtlen javítás miatt kö- vetkeztek be, vagy

– lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelenségek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égésnek,

e) tűzkár nélküli füst- és koromszennyező- désből származnak.

Abban az esetben, ha a b), c), vagy az e) be- kezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító szolgáltatást nyújt az átter- jedő tűz miatt a más biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkra is.

1.2. Villámcsapás

1.2.1. Közvetlen villámcsapás

Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, égető, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontárgyak károsodását okozza.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást villámcsapás kár esetén, ha

a) az a hatóságilag előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,

b) az magában a villámvédelmi rendszerben,

c) az a villámcsapás indukciós hatása, túl- feszültség, illetve feszültségingadozás miatt,

d) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve feszültségingadozás miatt

következett be.

1.2.2. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatá- sa biztosítási eseménynek kell tekinteni a becsapott villám miatti túlfeszültség vagy indukció által a biz- tosított elektromos gépekben, berendezésekben és épület-felszerelésekben keletkezett kárt.

1.2.2.1. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villám- csapás másodlagos hatása kár esetén, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a vállalkozás tulajdonában lévő számító- gép-, és telefonközpontokban az előírt (magyar szabvány szerinti) tranziens vé- delmi berendezések hiánya,

c) a meglévő villámvédelmi berendezések karbantartásának elmulasztása

miatt következett be.

1.2.2.2. A szolgáltatás felső határa:

a) épületbiztosítás esetén az épület vagyon- tárgy-csoportnak az adott kockázatvise- lési helyen meghatározott biztosítási ösz- szegének 5%-a,

b) ingóságbiztosítás esetén, az adott koc- kázatviselési helyen a vállalkozói vagyon- biztosítás berendezések vagyontárgy- csoport 10%-a, míg a magán vagyonbiz- tosítás esetén az ingóságok vagyontárgy- csoport biztosításra feladott biztosítási összegének 5%-a.

1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppa- nás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon robbanás-, összeroppanáskár esetén, amely

a) belső égésű motorok égésterében fellé- pő robbanás, valamint elektromos meg- szakítókban a már meglévő vagy keletke- ző gáznyomás miatt keletkezik,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mecha- nikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következtében keletkezik,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt ke- letkezik,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alap- ján végzett, tervszerű, szándékos rob- bantás eredményeként keletkezik,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak ki- tett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllé- pése nélkül keletkezik.

1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása által oko- zott kár esetén szolgáltatást nyújt a biztosító a biz- tosított épületben/építményben, vagyontárgyban ke- letkezett kárra, ha a kár a jármű vagy annak része és/ vagy rakománya általi – ütközéssel, becsapódással, rázuhanással – következett be.

1.5. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

1.5.1. Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek

a) a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biztosított va- gyontárgyakban okoznak,

b) a viharral egyidejűleg az épületbe/épít- ménybe a viharkár következményeként létrejött épületnyíláson keresztül beju- tó csapadék, vagy bármilyen tárgy által okozott károkat, illetve

c) a nyitva hagyott nyílászárókon keresztül bejutó csapadék, vagy bármilyen tárgy által okozott károkat is 35 000 Ft/év/ kár szolgáltatási limitig.

1.5.2. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon viharkárok esetén,

a) amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban kelet- keznek,

b) amelyeket a viharral együtt járó csapa- dék (esővíz, jég, hó) által az épületek/ építmények külső vakolatában, burkola- tában, festésében keletkeztek,

c) elektromos szabadvezetékekben, áll- ványzatokban keletkeztek,

d) amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

1.6. Tető- és panelhézag beázások biztosítása

Jelen feltétel szerint beázás biztosítási esemény- nek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának folyto- nossági hiánya, valamint a panelhézagok és/vagy a nyílászárók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem megfelelő karbantartás miatt következtek be.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon beázás kár- ra, vagy ahhoz kapcsolódó költségre amely

a) gombásodás, penészesedés és rovarrá- gás formájában,

b) a tető szigetelésének és/vagy héjazatá- nak helyreállításával kapcsolatban,

c) a panelhézagok, illetve egyéb épületszer- kezeti hézagok tömítésének helyreállítá- sával kapcsolatban keletkezik.

A szolgáltatás kifizetésének feltétele az, hogy a be- ázás okának feltételezett helyén a számlával igazolt és szakember által elvégzett javítás megtörténjen.

A biztosító szolgáltatási határa 50 000 Ft/kár.

1.7. Felhőszakadás

Jelen feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csapadékhatás, amikor nagy mennyiségű (min 0,5 mm/perc) csapadékvíz zúdul le.

Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, a talajszinten áramló, nagy mennyiségű víz a szabályszerűen kiala- kított és rendszeresen karbantartott esővíz-elvezető rendszer elégtelensége folytán, a biztosított, lezárt épület/ építmény elöntésével a biztosított vagyontár- gyakban okoz.

A biztosító a vállalkozások, illetve a nem lakás céljára használt helyiségek esetén a talajszint alatti helyi- ségekben lévő vagyontárgyakban keletkező károkra csak akkor nyújt szolgáltatást, ha azokat legalább 24 cm magas állványon (pl. 2 EUR raklap) helyezték el.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást felhőszakadás- kárként

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy fel- ázás miatt keletkező károkra,

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz ál- tal okozott károkra.

1.8. Jégverés

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minő- sül és a biztosító szolgáltatást nyújt a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított épü- letekben/építményekben és az ezekben elhelyezett

vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egy- idejű beázáskárok esetén.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást jégveréskárként

a) az esővíz-elvezető csatornákban keletke- zett károkra,

b) azon károkra, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt kö- vetkeztek be,

c) azon károkra, amelyek a hideg- és me- legágyak, üvegházak, üvegtetők üvege- zésében, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

d) azon a károkra, amelyek a biztosított épü- letek/ építmények homlokzatában, külső vakolatában és festésében keletkeztek (kizárás nem vonatkozik a korszerű, hő- szigetelő homlokzati felületképzésekre).

1.9. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy mennyiségben felgyülemlő hónak az épület te- tőszerkezetére gyakorolt statikus hatását.

Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek/építmények helyesen méretezett, kivitele- zett és karbantartott tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlé- se miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkat.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást hónyomáskárként

a) azon károkra, amelyek a hideg- és me- legágyak, üvegházak, üvegtetők üvege- zésében, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeznek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornák- ban keletkező károkra.

1.10. Árvíz

Jelen feltétel szempontjából árvízkárnak minősül és szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, amelyeket az élővizek, az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és védművel ellátott mesterséges csator- nák, valamint mesterséges tavak (víztározók) áradá- sa a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okoz, ha a védművet (árvíz-, belvízvédelmi gátat) áttörte vagy annak tetőszintjét átlépte.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként

a) a hullámtérben (a felszíni élővizek ármen- tesített szakaszán a partél és a töltésko- rona vagy természetes magaspart közötti terület), nyílt árterületen (árvízvédelmi

műtárgyakkal nem védett, illetve a vízügyi szakhatóság által annak minősített terü- let) bekövetkező károkra,

b) árvízvédelmi műtárggyal nem védett te- rületről átfolyó víz által okozott károkra,

c) a víz elvezetésére vagy felfogására szol- gáló létesítményben, árkokban, egyéb víz- ügyi létesítményben, műtárgyban, öntöző- berendezésekben bekövetkezett károkra,

d) az árvízvédelmi töltés védett oldalán a belvíz, buzgár, fakadóvíz és a talajvíz által okozott károkra,

e) az árvízmegelőzéssel, mentéssel össze- függésben keletkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjár- művek által okozott károkra).

A biztosító 30 napos halasztott kockázatviseléssel (SÁVBI 2012. 4.5. bekezdése) vállalja az árvíz kocká- zatot.

1.11. Földrengés

Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási esemény- nek minősül és szolgáltatást nyújt a biztosító azon a károk esetén, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála V. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robba- nás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető ká- rokra.

1.12. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

Jelen feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, földcsuszamlásnak, illetve lavinakárnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetda- rab, illetve föld- vagy hótömeg, eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, illetve lavina biztosítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosí- tó szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok illetve föld- vagy hótömeg a biztosított vagyontár- gyakban okoz.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást sziklaomlás-, kő- omlás-, földcsuszamlás-, illetve lavinakárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása so- rán, illetve azzal összefüggésben kelet- kezett károkra, költségekre

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkra,

c) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállí- tásának, valamint új támfal (földvédmű) építésének költségeire,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra,

e) azon károkra, amelyek azért következ- nek be, mert

– a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési hiba miatt nem meg- felelő,

– a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve

– nem létesítettek támfalat, pedig a te- rep statikai viszonyai szükségessé tet- ték volna.

1.13. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási eseménynek kell tekinteni azo- kat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése követ- keztében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemel- tetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/szerző- dőnek nincs tudomása.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást ismeretlen épít- mény vagy üreg beomlása kárként, illetve költségként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása so- rán, illetve azzal összefüggésben kelet- kezett károkra,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkra,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeire,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra.

1.14. Vezetékes vízkárok

1.14.1. Jelen feltétel szerint vezetékes vízkár bizto- sítási eseménynek kell tekinteni:

a) a kockázatviselés helyén belüli víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, közpon- ti fűtési és klímarendszerek, valamint az

ezekhez csatlakozó tartozékok, szerel- vények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása vagy egyéb ok (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítő csöve) miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a bizto- sított vagyontárgyakban okozott károkat,

b) többlakásos épületek, üzletházak eseté- ben a biztosító megtéríti a biztosított fele- lősségi körén kívül eső, a biztosított épüle- ten belüli vezeték törése, dugulása, repe- dése vagy egyéb ok miatt (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítő csöve) kifolyó víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat is.

1.14.2. A biztosító nem nyújt szolgáltatást vezetékes vízkárként

a) a közvetett károkra, mint pl. vízhiány, víz- veszteség, elmaradt haszon,

b) vállalkozások esetén, illetve nem lakás céljára használt, a talajszint alatti helyi- ségekben a padozattól 24 cm-nél alacso- nyabban tárolt (pl. 2 EUR raklap) biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett károk- ra,

c) önálló tüzivíz-hálózatok csőtörésével (pl. sprinkler berendezés) okozott károkra,

d) az ipari, technológiai vezetékekben kelet- kező töréskárokra és az ezekben lévő fo- lyadék vagy anyag által okozott károkra,

e) az ipari, technológiai vezetékek törése miatt kiömlő folyadék vagy anyag által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra,

f) az átmenetileg (72 órán túl) nem hasz- nált épületek/építmények, berendezések, gépek vezetékei víztelenítésének elmu- lasztása miatt keletkezett fagykárokra és azok következményi káraira,

g) a nyomáspróbák, ellenőrzési és kar- bantartási, valamint a rendszeren, ill. az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra,

h) a csővezetékek, tartályok kötelezően elő- írt karbantartási munkáinak elmulasztá- sa, illetve nem megfelelő elvégzése miatt kiömlő víz és/ vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra,

i) a cső törése, repedése, kilyukadása miatt a vezetékekben vagy azok tartozékaiban,

szerelvényeiben és a hozzájuk tartozó berendezésekben bekövetkező károkra,

j) a duguláselhárítás költségeire.

1.15. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Jelen feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadá- sa biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanban létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivíz hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlása a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást tűzoltó berende- zés kilyukadása kárként

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkra,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karban- tartási, valamint a vezetékrendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkra,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően elő- írt karbantartási munkáinak elmulasztá- sa, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkra,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró-szerke- zeteinek nyitva hagyása folytán előállt, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagki- áramlásból eredő károkra,

e) magukban az elfolyt, elszivárgott tűzoltó anyagokban keletkezett károkra.

1.16. Akvárium törése

Jelen feltétel szerint akvárium törése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén elhe- lyezett akvárium:

a) törése, repedése miatt kiömlő víz által a biztosított vagyontárgyakban, illetve

b) az akváriumban lévő élőlényekben bekö- vetkező károkat.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást akvárium törése kárként azon a károk esetén, amelyek az akvárium falában (üvegében) keletkeztek.

A biztosító szolgáltatási határa 35 000 Ft/év/kár.

1.17. Csőtörés

Jelen feltétel szerint csőtörés biztosítási esemény- nek kell tekinteni a kockázatviselés helyén (a bizto- sított építményben, illetve a hozzá tartozó telken, a fagyhatár alatt elhelyezkedő) a biztosított építmé- nyeket kiszolgáló és a biztosított felelősségi körébe tartozó cső törését. A biztosító legfeljebb 6 fm cső cseréjének, feltárási és beépítési munkáival kapcso- latban felmerülő költségek megtérítésére nyújt szol- gáltatást, olyan mértékben, amennyire a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást csőtörés-kárként

a) a vezetékekhez csatlakozó berende- zésekben és szerelvényekben (például csaptelepek, vízmérők, víztartályok, ka- zánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletke- zett károkra,

b) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gé- pek vezetékei víztelenítésének elmulasz- tása miatt keletkezett fagykárokra,

c) a nyomáspróbák ellenőrzési és karban- tartási, valamint a rendszerben, illetve az épületen javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során ke- letkezett károkra,

d) a cső törése, repedése, kilyukadása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.18. Idegen jármű ütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű ütközése biztosí- tási eseménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén, az idegen – vonalas vagy közúti – jármű a biz- tosított vagyontárgyakkal történt ütközés, vagy ezen ütközés következtében történt omlás során azokban kárt okoz.

1.19. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosí- tási eseménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel, vagy ezen rádőlés következtében történt omlás során a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.

1.20. Okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell te- kinteni azokat a károkat, amelyek a kockázatviselés helyeként meghatározott címen állandó jelleggel lakó természetes személyek személyi, vagy közleke- dési okmányainak, valamint bank- és hitelkártyáinak ellopása, megsemmisülése okoz.

A biztosító szolgáltatása kizárólag az ellopott, meg- semmisült

a) személyi, illetve közlekedési okmányok esetén az okmányok pótlásának illeték- költségére,

b) bank- és hitelkártyák esetén azok letiltá- sának, valamint újragyártási költségére vonatkozik.

A biztosító kockázatviselése egyaránt kiterjed a bel- földön és külföldön bekövetkezett okmányok, vala- mint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülé- se biztosítási eseményekre.

A biztosító szolgáltatási határa 35 000 Ft/év/kár.

1.21. Vandalizmus

Jelen feltétel szerint vandalizmus biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított épület homlokzataiban, nyílászáróiban, a homlokzatra felszerelt biztosított berendezésekben, vagy a biztosított kerítésben elkövető(k) szándékos rongálással, összefestéssel, összefirkálással okoztak.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást vandalizmus kár- ként azokra a károkra, amelyek:

a) nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szakember által végzett javítások következményei,

b) a karbantartás elmulasztása, illetve a be- rendezés elhasználódásából bekövetke- ző káresemények.

A biztosító éves szolgáltatási határa 35 000 Ft/év/kár.

Amennyiben vandalizmus kárra biztosító által szol- gáltatás történt, őt illetik meg azok a jogok a valósá- gos kár, illetve a szolgáltatás arányában, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

1.22. Üvegtörés átalánybiztosításra

Jelen feltétel szerint üvegtörés biztosítási esemény- nek minősül az épületek nyílászáróinak, erkélyek, loggiák korlátainak szerkezetileg beépített üvege- zésének törése. Biztosítottak azok a nem biztonsá- gi, sík-, katedrál-, drótüveg felhasználásával készült üvegezések, amelyek rétegenként 10 mm-nél nem vastagabbak és/vagy táblánként 3 m2-nél nem na- gyobbak, így a:

a) nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszi- getelő üvegezések (kapcsolt gerébtokos

– teschauer – nyílászárók is),

b) nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszigetelő üvegezések.

Csak külön megállapodással nyújt szolgáltatást a biztosító üvegkár esetén, ha a károsult üveg típusa eltér a fent részletezett üvegezésektől.

Nem nyújt szolgáltatást a biztosító üvegkárként ha az:

a) az üveg felületén karcolással, kipattog- zással (kagylótöréssel),

b) nem teljes keresztmetszeti töréssel,

c) elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen kivitelezés miatt,

d) az üveg keretében, foglalatában,

e) az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,

f) az üveg díszítésében,

g) ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő dísz- üvegezésekben, illetve üvegfestmények- ben,

h) a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési helyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati össze- függésben,

i) üveg az épület/építmény befejezetlensé- gével okozati összefüggésben,

j) biztonsági előírások be nem tartása miatt keletkezett, vagy

k) az üvegezés, a kockázatviselés kezdete előtt már károsodott.

Az éves szolgáltatás felső határa az adott kockázat- viselési helyen, az épület vagyontárgy-csoport bizto- sításra feladott biztosítási összegének 2%-a.

1.23. Hűtőkészülékekben tárolt élelmiszerek biz- tosítása

Jelen külön megállapodással létrejövő biztosítás fel- tétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott koc- kázatviselési helyre, érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2010) szerinti, magánvagyon-biztosítás esetén az általános háztar- tási ingóságra, vállalkozói vagyonbiztosítás esetén a készletekre vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül- nek a zárt épületben lévő hűtőberendezésekben tárolt élelmiszerek megromlása, amelyek bizonyítottan az alábbiakban felsorolt okok miatt következtek be:

a) a hűtőberendezés, vagy az ahhoz kap- csolódó szabályozó berendezés véletlen, váratlan meghibásodása;

b) a biztosított készletnek a hűtőközeggel történő szennyeződése;

c) az elektromos áramszolgáltatás hiánya miatt bekövetkező károk, abban az eset-

ben, ha az elektromos szolgáltató az elektromos áram kimaradását legalább 1 munkanappal előre a kihirdetési köte- lezettségének megfelelően nem közölte, és ezt az áramkimaradást a szolgáltató igazolta.

A biztosítási összeg korlátozása: a megjelölt biztosí- tási összeg nem haladhatja meg

a) magánvagyon-biztosítás esetén az 50 000 Ft-ot,

b) vállalkozói vagyonbiztosítás esetén a 300 000 Ft-ot.

A biztosító szolgáltatására vonatkozó szabályok a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) felsoroltakon kívül az alábbi pontokkal egészülnek ki:

a) a biztosító a jelen kockázatra meghatáro- zott biztosítási összegen belül, de annak legfeljebb 20%-áig szolgáltatást nyújt a kármegelőzéssel (a hűtött készlet meg- óvásával) kapcsolatban felmerült, igazolt költségekre (pl.: készletek elszállításának költségeire, áramfejlesztő berendezés bérleti díjára stb.),

b) a biztosítási fedezet nem terjed ki az egyébként már lejárt szavatosságú kész- letekre,

c) a hűtőkészülék meghibásodása esetén csak a 8 évnél fiatalabb hűtőberendezé- sekben tárolt készletek megromlása biz- tosított,

d) magánvagyon-biztosítás esetén évente a biztosító legfeljebb két káreseményre nyújt szolgáltatást.

Az önrészesedés mértéke megegyezik az alapbizto- sításnál (tűzbiztosításnál) meghatározott önrészese- dés mértékével.

1.24. Háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibásodásának biz- tosítása

Külön megállapodás esetén, a háztartási gépek, be- rendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibáso- dása biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a javítási költségeket, amelyek a kockázatviselés he- lyén, a háztartásokban általánosan használt és ott károsodott gépek, berendezések garanciális idejé- nek lejárta utáni javíttatása, vagy (gazdasági) totál- kára jelent.

Jelen feltétel szerint biztosíthatóak azok a károk, amelyek a meghibásodott gépek, berendezések ja- vítási költségeiből származnak, abban az esetben, ha a meghibásodás jellege, a garanciális (jótállási) időn belül garanciális meghibásodásnak minősülne. E kiegészítő biztosítás azokra a vagyontárgyakra vo-

natkozhat, amelyekre épület-, vagy ingóság alapbiz- tosítás megkötésre került.

A szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartal- mazza, mely legfeljebb 50 000 Ft/kár/év lehet.

A biztosító szolgáltatására vonatkozó feltételei (a Va- gyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) felsoroltakon kívül):

a) biztosítási fedezet kezdeti időpontja a gyártó (forgalmazó) által vállalt garanci- ális idő lejárta,

b) a biztosított időszak nagysága megegye- zik a gyártó által vállalt garanciális idő terjedelmével, de biztosítási védelem legfeljebb a vásárlás időpontjától számí- tott 5 évig terjedhet (az időbeni korlát a meghibásodott készülék szakszervizbe történő leadásának legkésőbbi időpont- jára vonatkozik),

c) a biztosított vagyontárgy javításának a garancialevélben felsorolt szakszervizek valamelyikében kell történnie, illetve

d) a biztosított vagyontárgy vásárlási szám- lájának és az érvényesített garancialeve- lének és garanciális feltételeknek, vala- mint a javításról a szakszerviz számlájá- nak megléte.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibá- sodása kárként, azokra a károkra amelyek:

a) számítógépek, mobiltelefonok, valamint ezek tartozékaiban, perifériáiban, illetve hordozható multimédiás lejátszó készü- lékekben következtek be (nem biztosítha- tó vagyontárgyak), vagy

b) más jogcím alapján (pl. szavatosság) megtérülnek.

2. Kizárások

A biztosítási védelem – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), valamint a különböző feje- zetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi ká- rokra a biztosítási szerződés szerint:

2.1. tulajdonformától függetlenül

a) a tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan vég- bemenő állagromlás következményei,

b) a károsodott vagyontárgy olyan érték- csökkenéséből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esztétikai hibák),

c) a megsemmisült vagyontárgy nem ká- rosodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsu- lása miatt keletkeztek,

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt kelet- keztek, amelyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

e) az épületek/építmények, gépek, beren- dezések avultságával, azok karbantartá- sának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásá- val okozati összefüggésben keletkeztek,

2.2. kizárólag vállalkozói vagyonbiztosítás ese- tén, amelyek:

a) a termelési folyamat leállásából, szüne- teltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

b) megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a biztosított – sérült vagy meg- semmisült – vagyontárgy gyártóját és/ vagy forgalmazóját terhelik.

3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

A biztosító szolgáltatása kockázatviselési helyenként a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) felsoroltakon kívül kiterjed az alábbiakra is:

a) Többlakásos épületekben, a szerződés- ben előírt meghatározásoknak megfe- lelően tárolt, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben tárolt biztosított va- gyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-csoportok biztosítási összegének 5%-ára, de káreseményen- ként legfeljebb a teljes ingóság vagyon- tárgy-csoport biztosítási összegének 10%-ára korlátozódik a biztosító szolgál- tatása.

b) Vállalkozások esetén üzletházakban, a szerződés szerinti előírásoknak megfele- lően lezárt, a biztosított kizárólagos hasz- nálatában lévő külön raktárakban tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontár- gyanként az egyes vagyontárgy-csopor- tok biztosítási összegének 25%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biztosítási összegének 50%-ára korlátozódik a biz- tosító szolgáltatása.

c) Egylakásos épületekben, illetve üzlethá- zakban, a szerződésben előírt megha- tározásoknak megfelelően tárolt, a biz-

tosított kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben vagy egyéb raktárhelyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontár- gyanként az egyes vagyontárgy-csopor- tok biztosítási összegének 10%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biztosítási összegének 20%-ára korlátozódik a biz- tosító szolgáltatása.

d) A szerződésbeli meghatározásoknak megfelelően tárolt, a biztosított kizáróla- gos használatában lévő melléképületek- ben, valamint kiegészítő célú (nem állan- dó lakás céljára szolgáló) helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra va- gyontárgyanként az egyes vagyontárgy- csoportok biztosítási összegének 10%- ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biz- tosítási összegének 20%-ára korlátozó- dik a biztosító szolgáltatása, amennyiben ettől eltérő megállapodás nincs.

e) A szerződésbeli meghatározásoknak megfelelően az a), b), c) és d) bekezdés szerinti helyiségekben összesen tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontár- gyanként az egyes vagyontárgy-csoport biztosítási összegének 25%-ára, de kár- eseményenként legfeljebb a teljes ingó- ság vagyontárgy-csoport biztosítási ösz- szegének 50%-ára korlátozódik a biztosí- tó szolgáltatása.

f) Jelen feltétel 3.pontjának a), b), c) és d) bekezdései esetén nem biztosítható va- gyontárgyak, készletek:

• magánvagyon-biztosítás esetén a Va- gyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) meghatározott, elzárva tartandó háztartási ingóságok (7.1.1.2 c) bekezdés) és a készpénz (7.1.1.2 d) bekezdés),

• vállalkozói vagyonbiztosítás esetén a Vagyonbiztosítás általános feltételé- ben (SÁVBI 2012) meghatározott kész- letek (7.1.2. d) bekezdés), nem tartal- mazhatnak 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve va- lódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik bútoro- kat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes por- celánból vagy kristályból készült va- gyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igazgyöngyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ékszereket, a névértéket meghala-

dó bélyegeket, érméket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliákat, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyakat.

g) A szerződésben előírt külön védelmi elő- írásoknak megfelelő, és/vagy a szerző- désben megnevezett értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott:

• magánvagyon-biztosítás esetén elzár- va tartandó háztartási ingóságok, kész- pénz,

• vállalkozói vagyonbiztosítás esetén el- zárva tartandó pénzkészlet, értékcik- kek és értéktárgyak

(a vagyontárgy-csoportok tételesen az f) pontban meghatározva) károsodása ese- tén a szolgáltatás biztosítási eseményen- ként a Szolgáltatási összeghatárok betö- réses lopás biztosítási esemény bekövet- keztekor 2010 táblázatok alapján történik elemi károk esetén is.

h) Állatok és növények esetén a szolgáltatás káreseményenként a károsodott vagyon- tárgyak pótlási értéke, amely állatok ese- tén az elválasztható korú állat értéke, nö- vények esetén a csemete, palánta, vető- mag értéke, amelyek összege összesen a teljes ingóságbiztosítási összeg 5%-ára korlátozódik.

i) Szabadban tárolt vagyontárgyak esetén a biztosító kockázatviselése:

• csak a teljes ingóságbiztosításra meg- határozott biztosítási összeg 20%-áig terjed (a magán, illetve a kisvállalkozói vagyontárgy csoportra külön-külön értve), illetve

• az 1. pont 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 10.,

11., 12., 13., 14., 18., 19. bekezdés sze- rinti kockázatokra terjed ki, és azon biztosított vagyontárgyakra vonat- kozik, amelyek használati utasítása, útmutatója lehetővé teszi (az ebben foglalt korlátozások figyelembe vétele mellett) a káresemény időpontjában a szabadban való tárolást.

j) A biztosítási fedezet Magyarország terü- letén, a kockázatviselési helyen kívül is kiterjed a biztosított vagyontárgyakra, ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy tárolási helyének kockázati körülményei megegyeznek a biztosítási szerződésben meghatározott kockázat- viselési hely kockázati körülményeivel, és a kárt a jelen feltétel 1.1. pontjától 1.19. pontjáig részletezett károkok valamelyike váltja ki:

• magánvagyon-biztosítás esetén az in- góságbiztosítás teljes biztosítási ösz- szegének 25%-áig, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó háztartási ingóságok és a készpénz együttesen legfeljebb 250 000 Ft-ig biztosítottak;

• vállalkozói vagyonbiztosítás esetén az ingóságbiztosítás teljes biztosítási ösz- szegének 25%-áig, illetve, ezen limiten belül a készpénz legfeljebb 75 000 Ft-ig biztosított.

k) A biztosító szolgáltatása jelen feltétel 1.5.c); 1.6; 1.16; 1.20; 1.21; bekezdései- ben meghatározott veszélynemek esetén mindösszesen 50 000 Ft/év.

4. Önrészedés

4.1. A tűz- és elemi károk biztosítása alapesetben önrész nélküli. A választható önrész levonásos, amely minden egyes kárból levonásra kerül.

4.2. Kivételt jelent a fenti szabályozás alól a háztartá- si gépek, berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibásodásának kockázata, ahol az ön- rész a javítási számla értékének 25%-a.

5. Egyéb rendelkezések

5.1. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktala- nul bejelentést kell tenni.

5.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

5.3. Vandalizmus biztosítási esemény (lásd jelen fel- tétel 1.21. pontja) észlelésekor az illetékes rend- őrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell ten- ni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

5.4. A jelen biztosítási feltételnek elválaszthatatlan ré- szét képezik a Vagyonvédelmi előírások, szolgál- tatási limitek (SVAL 2010), illetve a Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási ese- mény bekövetkezésekor 2010 című feltételek.

BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBEBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a to- vábbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biz- tosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

A jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellék- leteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának - a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek - a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszű- nik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

1.1. Betöréses lopás

1.1.1. Jelen feltétel szerint betöréses lopás biz- tosítási esemény, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magában fogla- ló, lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok megállapít- hatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak valamint a behatolás tényét hatósági okírat bizonyítja.

1.1.2. Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magá- ban foglaló, lezárt helyiségbe a helyiség sa- ját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására a jogosultak által rendeltetésszerűen hasz- nálatos eszközzel jutott be, a helyiségbe e feltétel 1.1. pontja szerinti betöréses lopás, illetve az 1.2. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásá- val behatolt, és onnan azokat jogellenesen

eltulajdonította, valamint a behatolás tényét hatósági okírat bizonyítja.

1.1.3. Ha a biztosított elhagyja a kockázatviselés helyét, Magyarország területén a kockázat- viselési helyen kívül is kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított ingóság vagyontárgy csoportra, ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy tárolási helyének kockázati körülményei megegyeznek a biz- tosítási szerződésben meghatározott kocká- zatviselési hely kockázati körülményeivel, és a kárt a jelen feltétel 1.1.1., illetve 1.1.2. pont- ja szerint részletezett károkok valamelyike okozza, valamint a behatolás tényét hatósági okírat bizonyítja.

A biztosító szolgáltatásának határa:

a) magánvagyon biztosítás esetén az ingó- ság vagyontárgy-csoport teljes biztosítá- si összegének 25%-a, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó háztartási in- góságok és a készpénz együttes értéke 200 000 Ft,

b) vállalkozói vagyon biztosítás esetén az ingóságvagyontárgy-csoport teljes biz- tosítási összegének 25%-a, illetve ezen limiten belül a készpénz értke 75 000 Ft.

1.2. Rablás

1.2.1. Jelen feltétel szerint rablás biztosítási ese- ménynek minősül, ha a tettes a biztosított va- gyontárgyak jogtalan eltulajdonítása végett a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbí- zottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, il- letve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez- te, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulaj- donított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, valamint a rablás tényét hatósági okírat bizonyítja.

1.2.2. Ha a biztosított elhagyja a kockázatviselés helyét, Magyarország területén biztosítva van a biztosított vagyontárgyakban keletke- ző, az 1.2.1. bekezdés szerinti rabláskár.

A biztosító szolgáltatásának határa tulajdon- forma szerint az ingóságok vagyontárgy-cso- port biztosítási összegének 5%-a, de legfel- jebb 250 000 Ft, ezen belül a kiemelt és elzár- va tartandó háztartási ingóságok 150 000 Ft, a készpénz pedig legfeljebb 20 000 Ft.

1.3. Jelen feltétel szempontjából nem biztosítási esemény a kirakatokban és a kirakatszekré- nyekben elhelyezett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakhoz jelen feltétel 1.1. pontja szerinti módon jutott hozzá.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Jelen feltétel szerint betöréses lopás, rablás kockázatokra azok az ingóság és épület va- gyontárgy-csoportok biztosítottak, amelyek a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerint is biztosítottak.

2.2. A biztosítási fedezet kiterjed a megállapított biz- tosítási összegeken belül, az adott kockázat- viselési helyen, a betöréses lopás vagy rablás veszélynemre feladott biztosítási összeg 10%- áig, a biztosítási esemény megvalósítása végett

a) a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiségben okozott rongálási károkra,

b) pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási ká- raira,

c) a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,

d) a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

2.3. A biztosítási fedezet kiterjed az épület/építmény határoló falazatain/épületszerkezetein belüli

a) szerkezeteinek,

b) burkolatainak,

c) épülethez/építményhez tartozó gépészeti berendezéseinek, felszerelési tárgyainak be- töréses lopás útján való eltulajdonítására.

A szolgáltatás mértéke kiterjedhet

a) legfeljebb az épület vagyontárgy-csoportra feladott biztosítási összeg 5%-áig, vagy

b) a külön megállapodásban rögzített vagyon- tárgyak biztosítási összegéig.

3. Mentesülések

Jelen feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifize- tés kötelezettsége alól, ha

3.1. a betöréses lopás kár olyan, lezárt helyiség- be való behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges védelme nem érte el a szerződés mellékletét képező Vagyonvé- delmi előírások, szolgáltatási limitek (SVAL 2010) feltételben foglaltakat,

3.2. a biztosító által előírt vagy elfogadott védel- mi rendszerek a kár időpontjában nem vol- tak üzembe helyezve, nem működtek, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be,

3.3. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felszerelt, a feltételek szerint minimálisan megkövetelt zár(ak) bezárását elmulasztot- ta, illetve az előirt elektronikai védelmet nem helyezte üzembe,

3.4. a biztosított nem tartotta be a vagyonvédel- mi előírásokban foglaltakat,

3.5. a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz- vagy páncélszekrény, illetve -kazetta kulcsait a biztosított objektum elhagyása után a kockázatviselés helyén tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta,

3.6. a kár okozati összefüggésben van az épület befejezetlenségével, illetve annak lezárat- lanságával.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgáltatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában tényle- gesen a vagyonvédelmi előírásokban fog- laltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés részét képező Szolgáltatási összeghatárok betöréses lo- pás biztosítási esemény bekövetkeztekor 2010 című táblázatok alapján történik. Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatási limit valamennyi érintett vagyoncsoportnak, illetve a jármű(vek)nek (lásd Járműbiztosítás feltétele SGÉBI 2010) az együttes szolgálta- tására vonatkozik.

4.2. A biztosító szolgáltatása kockázatviselési helyenként a Vagyonbiztosítás általános fel- tételében (SÁVBI 2012) felsoroltakon kívül az egyes védelmi szintek figyelembevételével kiterjed az alábbiakra is:

a) Többlakásos épületekben, a szerződés- ben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizáróla- gos használatában lévő padláson, pincé- ben, illetve pincerészben tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-csoportok biztosítási összegének 1%-ára, de káreseményen- ként legfeljebb a teljes ingóság vagyon- tárgy-csoport biztosítási összegének 3%- ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

b) Vállalkozások esetén üzletházakban, a szerződésben előírt külön védelmi elő- írásoknak megfelelően lezárt, a biztosí-

tott kizárólagos használatában lévő külön raktárakban tárolt biztosított vagyon- tárgyakra vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-csoportok biztosítási ösz- szegének 3%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy- csoport biztosítási összegének 25%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

c) Egylakásos épületekben, a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak meg- felelően lezárt, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, illetve pin- cében tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyon- tárgy-csoportok biztosítási összegének 2%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biztosítási összegének 5%-ára korlátozó- dik a biztosító szolgáltatása.

d) A szerződésben előírt külön védelmi elő- írásoknak megfelelően lezárt a), b) és c) bekezdés szerinti helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra, biztosított vagyontárgyanként az egyes vagyon- tárgy-csoportok biztosítási összegének 3%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biztosítási összegének 25%-ára korláto- zódik a biztosító szolgáltatása.

e) A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biz- tosított kizárólagos használatában lévő melléképületekben tárolt biztosított va- gyontárgyakra a biztosító a szolgáltatá- sát (a biztosított vagyontárgyankénti és káreseményenkénti felső határát) a koc- kázatvállalási helyen, a szerződésben megnevezett védelmi fokozatok káridő- ponti tényleges megvalósulása alapján határozza meg.

f) Jelen feltétel 4.2. pontjának a), b), c) és e) bekezdései esetén nem biztosítható va- gyontárgyak, készletek:

• magánvagyon biztosítás esetén a Va- gyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) meghatározott kiemelt érté- kű háztartási ingóságok (7.1.1.2 b) bekez- dés), elzárva tartandó háztartási ingósá- gok (7.1.1.2 c) bekezdés) és a készpénz (7.1.1.2 d) bekezdés),

• vállalkozói vagyonbiztosítás esetén a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) meghatározott készletek (7.1.2. d) bekezdés), nem tartalmazhat- nak 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyege- ket, antik bútorokat, képzőművészeti al- kotásokat (pl. gobelinek, olajfestmények,

akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), ne- mes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igazgyöngyöket vagy drágaköveket, illet- ve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ékszere- ket, a névértéket meghaladó értékű bé- lyegeket, érméket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliákat, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt va- gyontárgyat.

g) A szerződésben előírt külön védelmi elő- írásoknak megfelelő, és/vagy a szerző- désben megnevezett értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott:

• magánvagyon biztosítás esetén el- zárva tartandó háztartási ingóságok, készpénz,

• vállalkozói vagyonbiztosítás esetén elzárva tartandó pénzkészlet, érték- cikkek és értéktárgyak (a vagyontárgy csoportok tételesen az f) pontban meghatározva) károsodása esetén a szolgáltatás biztosítási eseményen- ként a kár időpontjában és helyén megvalósult mechanikai és elektroni- kai vagyonvédelem szerint az ajánlat hátlapján szereplő táblázatok alapján történik.

h) Előírás szerint telepített értékmegőr- zőnek betöréses lopás biztosítási ese- mény során történő eltulajdonítása ese- tén, az értékmegőrzőben tárolt elzárva tartandó vagyontárgyak tekintetében a szolgáltatási összeg meghatározása a kár időpontjában és helyén megvalósult mechanikai és elektronikai vagyonvéde- lem szerint, a Szolgáltatási összeghatá- rok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkezésekor 2010 című feltételben szereplő táblázatok alapján történik.

i) Állatok és növények esetén a szolgálta- tás káreseményenként a károsodott va- gyontárgyak pótlási értéke, amely állatok esetén az elválasztható korú állat értéke, növények esetén a csemete, palánta, vetőmag értéke, a szolgáltatás összege összesen a teljes ingóságbiztosítási ösz- szeg 5%-ára korlátozódik.

j) A biztosító megtéríti a biztosítási szerző- désben meghatározott kockázatviselési helyen a közlekedésre alkalmas felülettől legalább 3,50 méter magasságban fel- szerelt vagyontárgyak lopását, az alábbi vagyontárgyakra vonatkozóan.

Vagyonvédelmi eszközök:

– riasztóberendezés kültéri egységei,

– térfigyelő kamera,

– térvilágítás,

– kültéri mozgásérzékelő egység.

A biztosítási szerződésben külön meg- állapodással feladott egyéb épületfel- szerelési tárgyak:

– klíma kültéri egység,

– híradástechnikai vevő egység,

– napkollektor.

Szolgáltatási limit 75 000 Ft, mely 5 éves időszakra vonatkozik.

k) A biztosító megtéríti a biztosítási szerző- désben meghatározott kockázatviselési helyen, a bejárati ajtó kulcsának elvesz- tése, ellopása esetén a zárbetét(ek) cseréjének költségét, a szolgáltatás ha- tára 15 000 Ft/év.

5. Önrészesedés

A Betöréses lopás, rablás biztosítása alapesetben önrész nélküli. A választható önrész levonásos, amely minden egyes szolgáltatás esetén levonásra kerül.

6. Egyéb rendelkezések

6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztat- ni szükséges.

6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után lel- tárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagyságát, sem a tulajdonvi- szonyokat nem bizonyítja.

1.3. A jelen biztosítási feltételnek elválaszthatatlan ré- szét képezik a Vagyonvédelmi előírások, szolgál- tatási limitek (SVAL 2010), illetve a Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási ese- mény bekövetkezésekor 2010 című feltételek.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK (SVAL 2010)

I. Mechanikai védelem és kategóriái

A mechanikai védelem megvalósításához szükséges alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biztosított vagyontárgyak védelemében betöltendő sze- repe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása (elérési utvonal: http:// mabisz.hu/informácio/biztonságtechnika/kereső.html) alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglaltakat figyelembe véve kell azokat telepíteni és alkalmazni.

Mielőtt a biztosított alábbi pontokban meghatározott vé- delmi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi részegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvaló- sításával tervezett védelmet!

A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor minden esetben kérje el a MABISZ-ajánlásról szóló tanúsítványt, illetve ezen alkotóelemek képesített szakember által tör- tént beépítése után a kivitelezői nyilatkozatot!

1. Alapfokú védelem

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt ál- lapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább 25 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, ki- emelés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 14 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re van- nak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Az ajtók zárását

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatá- rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik fúrásnak, és mindkettő törés- nek ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, melynek záráspontjainak száma legalább kettő (pl. garázsajtók), kiegészítve legalább egy darab törésnek ellenálló kivitelű biztonsági zárral, vagy

3.3. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában meg- határozott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy- egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fa- lazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet ese- tén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

2. Részleges védelem

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett he- lyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elé- gítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 6 cm vas- tag vasbeton szerkezet is).

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: ki- emelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózárak reteszhú- zás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, mi- nősített hevederzár-szerkezettel védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re van- nak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.

3. Az ajtók zárását:

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatá- rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyit- ható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában meg- határozott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van.

Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy ol- dalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a 2. pontnak megfelelően), és ezen vasalat le- hetetlenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését, az ajtó zárszerkezete felfúrás ellen védett.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább „A2” biztonsági üveggel, illetve minősí- tett betörésvédő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyen- értékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenál- ló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pont- ban leírt paramétereknek nem felelnek meg, leg- alább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek, minő- sített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások

H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyez- kedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi azt, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabo- tázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

3. Teljes körű védelem

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyi- ség határolófalazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkezzenek:

1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal, vagy

2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

– a beton minősége minimum C14/20-as,

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszere- lése minimum 150×150 mm rácskiosztású, Ø 8–10 mm átmérőjű betonvas háló, amely a fal közepén helyezkedik el,

3. vagy az 1., ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerő- sített kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védet- tek,

1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősített hevederzárral vé- dettek,

1.3. 40×40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zárral védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílás- záró vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolja,

2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastag- sága minimum 40 mm,

2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíni- umprofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesz- tett acéllemez.

3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biz- tonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt álla- potban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogás- nak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keret- szerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pont- ban leírt paramétereknek nem felelnek meg, leg- alább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek; minő- sített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások

H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontok- ban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgatómecha- nikája szabotázsvédetten van elkészítve, és ve- zérlése védett téren belül helyezkedik el.

c) A 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősí- tett kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.

2. A nyílószárny és a tok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db megerősített kivitelű dió- pánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelv(ek) legalább 18 mm mélyen zár(nak), egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílás- záró vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolja.

3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felület- re nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompontos zá- rást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,

3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, leg- alább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pont- jában leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók minősített, legalább „A1” biztonsági üveggel vagy minősített betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pont- ban leírt paramétereknek nem felelnek meg, leg- alább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rácsnak minősül a Fogalommegha- tározások H) pontjában meghatározott rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti c) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve és vezérlé- se védett téren belül helyezkedik el.

4. Teljes körű pluszvédelem

Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkeznek:

– a határolószerkezet minimum 15 cm vastag vasbetonból készült, ahol

– a beton minősége minimum C20/20-as és

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelé- se minimum 2 db 100×100 mm-es rácskiosz- tású, a falvastagság harmadánál és kétharma- dánál elhelyezkedő, Ø 12 mm átmérőjű beton- vas háló, amelyek rácskiosztása egymáshoz képest felében eltolt

– vagy az előzőekben meghatározott szerkezet- tel egyenértékű, vagy azt meghaladó mecha- nikai védelmet biztosít.

b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell ele- get tenni:

1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüske), illetve feszítés ellen védett.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű diópánttal van egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zárnak, egymástól legalább 300 mm távolság- ban,

2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üve- gezés nélküli) lehet,

2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból he- gesztett, vagy

2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon több helyen egymáshoz hegesztéssel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szilárd- ságban egyenértékű anyaggal van kitöltve.

3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalommeghatá- rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zárszerkezet négy oldalon, legalább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.

4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acélhá- lójához hozzáhegesztett kivitellel készült.

Azon esetekben, ha az előző vagyonvédelmi kategóriák- ban foglalt előírások a kár időpontjában és helyén nem valósulnak meg, akkor a ténylegesen megvalósult va- gyonvédelmi szint és az alábbi kategóriákba foglalt va- gyonvédelmi előírások szerint térít társaságunk.

I. védelem

„I. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt ál- lapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek esetén a tolózá- rak reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága körkö- rösen 8 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, az alábbi jellemzőknek megfelelő zár végzi, amely zárt állapotban van: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel- kombinációs zár, amennyiben a variációs le- hetőségek száma meghaladja az ezret, egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú. Megfelel továbbá

– önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsajtók),

– biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ leg- alább részleges mechanikai védelem alkotó- elemeként ajánlja.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályo- zó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

II. védelem

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör

téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai retesz- húzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. nyílószárnyanként bármilyen forgópánttal van egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommeghatározások

C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van, elfogadott továbbá

- az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerke- zet, (pl. garázsajtók),

– biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ tel- jes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlja.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályo- zó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

II. Értéktároló

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiak- ban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tárolandó vagyontárgy(ak) értékét, méretét, illetve ég- hetőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épü- letbe/ építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhető- ségét.

Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlása- kor kérjük el ezen tárgyak MABISZ-ajánlását, illetve ezek az épületbe/építménybe történő – a termék, illetve a MABISZ előírásainak megfelelő – beépítéséről, valamint esetleges elektronikai védőrendszerbe történő szabály- szerű bekapcsolásáról minden esetben kérjük el a kivite- lezői nyilatkozatot.

Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény mini- mális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál ki- sebb tömegű páncélszekrények rögzítésének a MABISZ ajánlásában foglaltaknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ-ajánlással nem ren- delkezik, akkor legalább 2-2 db Ø 12 mm átmérőjű 100 mm hosszan csavarral befogott és fémdűbellel a tömör tégla-, illetve beton teherhordó főfalhoz, és beton pado- zathoz kell rögzíteni.

A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, vé- dett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ- ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az ér- téktároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag betonágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni.

Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatvi- selési helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan la- kottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.

III. Elektronikai védelem

Az elektronikai védelem megvalósításához szükséges al- kotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biz- tosított vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövet- sége (MABISZ) ajánlása alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglaltakat figyelembe véve kell a védelmi rendszert megtervezni, valamint telepíteni és alkalmazni. Az elkészült védelmi rendszer átvételekor minden eset- ben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!

Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények

1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacso- nyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílászáróra terjedjen ki.

2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósított- nak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) idő- pontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.

3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvaló- sítottnak:

– ha az esemény időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van,

– minden alkotóeleme üzemképes, és

– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.

Az objektum védelmi egységeinek meghatározása

1. Felületvédelem

a) Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üvegezésének betöré- se esetén se lehessen megbontani, és 1–2 cm- es mozgást is érzékeljenek.

b) Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembe- vételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üveg- felületet védeni kell.

c) Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőeszközt, hogy érzékenységi karakte- risztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet

lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelye- zése szükséges.

2. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelőeszközök bármilyen illetékte- len behatolást jelezzenek a központ felé.

IV. Fogalommeghatározások

A) „Minősített” elemei a védelemnek (MABISZ- ajánlás)

A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvaló- sításához felhasználható alkotóelemeket (részegysé- geket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szö- vetsége (MABISZ) ajánlja a megvalósítandó védelem- ben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ-ajánlással rendelkező „alkotóelemeket” fo- gad el Biztosítótársaságunk.

Vásárláskor az áru tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!

A biztosított objektum megfelelő védelmének kiala- kításához minden esetben szakember segítségét vegye igénybe. A védelmi rendszer elkészülte után, minden esetben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!

B) Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedés- re, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épület- szerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílá- sok, -járatok lezáró szerkezetei).

C) Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül:

a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, il- letve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyi- tókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.

b) Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsá- gi fokozatú.

c) Biztonsági zárnak minősül továbbá a “Vagyon- védelmi előírások áttekintő táblázata lakossági vagyonbiztosítások” táblázatban meghatározott védelmi szintjei esetén az a biztonsági lakatszer- kezet (lakat és lakatpánt), melyet a MABISZ a teljeskörű mechanikai védelem elemeként ajánl.

D) Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

a) A zárszerkezetet a külső (támadási) oldalról fel- fúrás ellen keményfém lappal (lapokkal) (60 HRC keménységű vagy ezzel egyenértékű anyag), kí- vülről nem szerelhető módon, az ajtólap külső sík- ján belül védeni kell.

b) A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) tö- rése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából leg- feljebb 1 mm-re állnak ki.

c) A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védel- met nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszá- rak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

E) Megerősített zárnyelvfogadó lemez

A zárnyelvfogadó acéllemez, mely legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdűbellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

F) Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 18 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hoz- za létre a zárást.

G) Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

H) Minősített rács

Minősített rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:

a) legfeljebb 100×300 mm-es rácskiosztású,

b) legalább Ø 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, kör- acélból készült,

c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezeté- hez legalább 15 cm-es beépítési, rögzítési mély- séggel (hagyományos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,

e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetsze- tében a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függőleges oldalanként kettő, víz- szintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy

f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai meg- oldás.

I) Tolózár, retesz

a) Csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,

b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az

c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerel- hető módon legalább 4 db Ø 5 mm átmérőjű át- menő kapupántcsavarral rögzített,

d) a retesz nyírómetszete legalább Ø 8 mm-es átmé- rőjű tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),

e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legna- gyobb távolsága 20 mm,

f) reteszhúzás ellen védett,

g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadó- vasalatba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db Ø 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

J) Reteszhúzás elleni védelem

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, me- lyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy toló- reteszes szerkezetek mozgó elemeit), bezárt állapot- ban csavarral rögzítjük.

K) Kiemelés elleni védelem

a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótok- tól – az ajtópántokról történő – leemeléssel elvá- laszthatatlan (kiemelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefordítása),

b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése az E. pontban leírtakkal megegyező.

L) Feszítés

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre al- kalmas célszerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.

M) Falazóköröm

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szer- kezeteihez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pont- ban leírtak tartalmazzák.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?
	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet
A védendő nyílászárók alsó élmagassága
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?
	Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók)
	Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie?
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?
	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?
	Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta?
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!

	1. Alapfokú védelem	2. Részleges védelem	3. Teljes körű védelem		4. Teljes körű pluszvédelem
	25 cm	25 cm	38 cm		téglaszerkezet nem megengedett
	25 cm vastag falazó- blokk, 20 cm átmérőjű rönkfaház	30 cm vastag falazóblokk	10 cm vastag vasbeton		15 cm vastag vasbeton
	2 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m felett	élmagasságtól független
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	3 db szükséges
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	többszárnyú ajtó nem megengedett
	3 db	3 db	3 db megerősített	3 db megerősített	4 db megerősített
	5 mm	3 mm	2 mm	5 mm	2 mm
	14 mm	18 mm	18 mm	18 mm	30 mm
	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm
	nem	nem	nem	nem	nem
	nincs rá előírás	30 mm	40 mm	nincs rá előírás	fa anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm	nincs rá előírás	alumínium anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm	nincs rá előírás	15 mm
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	teljes körű mechanikai védelem elemeként minősített	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	1 db szükséges	2 db szükséges
	2 db	2 db	2 db	1 db	2 db
	1 db	2 db	2 db	nem előírt	2 db
	nem előírt	1 db	2 db	nem előírt	2 db
	nem előírt	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges
	kiválthatja	kiválthatja	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt	csak biztonsági ajtó lehetséges
	1 db	1 db
	1 db	1 db
	nem előírt	1 db
	2 ponton /biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton	2 ponton /biztonsági ajtó esetén mind a négy oldalon, legalább 1-1 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton / egyéb eset- ben legalább 2 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	fa anyagú ajtó nem megengedett
	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges	üvegezett nyílászáró nem megengedett
	nem előírt	A2	B1	A1
	nem előírt	szükséges	nem megengedett	szükséges
	alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható	megerősítve
	nem szükséges	minősített rács szük- séges	minősített rács szük- séges	minősített rács szük- séges	ráccsal nem váltható ki!

Azon esetekben, ha az előző táblázatban foglalt vagyonvédelmi szint a kár időpontjában és a behatolás helyén nem valósul meg, akkor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kártérítés jár.

Épületszerkezetek mechanikai védelme		I. védelem	II. védelem
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?	6,5 cm	6,5 cm
	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet	kétrétegű, 6 cm vastag szendvicsszerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú	kétrétegű, 10 cm vastag szendvicsszerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú
A védendő nyílászárók alsó élmagassága		2 m alatt	2 m alatt
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?	szükséges	szükséges
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Az ajtólap rögzítése az ajtótokhoz milyen módon lehetséges?	tetszőleges	bármilyen forgópánt
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?	8 mm	6 mm
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült tömör ajtólap?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?	megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?	megfelelő	nem megfelelő
	Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók)	megfelelő	megfelelő
	Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie?	részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott	teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott
	Az ajtók zárására legalább hány darab, biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?	nem szükséges ez a biztonsági zár	1 db szükséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	nem előírt
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	nem előírt
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?	nem előírt	nem előírt
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pon- tjában meghatározott biztonsági zár van rajta?	nem előírt	nem előírt
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?	1 ponton	1 ponton
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?	nem szükséges	nem szükséges
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?	nem szükséges	nem szükséges
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?	nem szükséges	nincs rá előírás
	Szükséges-e biztonsági fólia?	nem szükséges	nem szükséges
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?	alkalmazható	alkalmazható
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni		nem szükséges	nem szükséges

41

Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor 2010. (a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelmi szint függvényében)

Védelmi szintek		Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft)	Állandóan lakott 2 objektumban						Nem állandóan lakott 2 objektum (e Ft)
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem		Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft)				Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft)	Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft)
			Kiemelt értékű háztartási ingóságok (magántulajdonú ingóságok esetén)	Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet 5
				magánvagyon		vállalkozói vagyon
				értéktároló nélkül ebből készpénz	értéktárolóban 3 ebből készpénz	értéktárolóban 3 ebből készpénz	Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzár - va tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak!
Alapfokú	elektronikai védelem nélkül	6 000	1 000	250 25	1 000 75	1 000 100	250	750	800
	elektronikai védelemmel	10 000	2 000	300 50	1 500 75	1 500 150	400	1 000	1 000
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	15 000	4 000	400 75	2 000 100	2 000 200	500	1 200	2 000
Részleges	elektronikai védelem nélkül	10 000	3 000	350 50	1 500 75	1 000 200	400	1 000	1 000
	elektronikai védelemmel	15 000	6 000	500 50	2 000 100	2 000 200	500	1 000	1 500
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	20 000	10 000	600 75	2 500 100	3 000 500	500	2 000	3 000
Teljes körű	elektronikai védelem nélkül	20 000	7 500	500 75	2 000 100	2 000 250	600	1 500	2 000
	elektronikai védelemmel	25 000	10 000	600 75	2 000 100	2 000 250	700	1 500	2 500
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	30 000	12 000	700 75	2 500 100	3 000 500	1 000	3 000	4 000
Teljes körű plusz	elektronikai védelem nélkül	30 000	15 000	1 500 100	2 000 100	2 500 350	800	2 000	3 000
	elektronikai védelemmel	40 000	20 000	1 500 100	2 500 100	4 000 350	1 000	2 000	4 000
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	50 000	25 000	2 000 100	3 000 100	8 000 500	1 500	5 000	5 000

– A vagyonvédelmi előírások megvalósítása és fenntartása a szerződő/biztosított feladata és kötelezettsége a részére átadott Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) alapján.

– A szerződés megkötése (az ajánlatnak a biztosításközvetítő részéről való aláírása, illetve annak átvétele) nem jelenti a biztosító részéről a már meglévő védelmi szint minősítését.

Azon esetekben, ha az előző táblázatban foglalt vagyonvédelmi szint a kár időpontjában és helyén nem valósul meg, akkor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kártérítés jár

Védelmi szintek		Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft)	Állandóan lakott2 ingatlanban						Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft)
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem		Egyes külön vagyontárgy-csoportok kártérítési határai (e Ft)				Melléképület I. (e Ft)	Melléképület II. (e Ft)
			Kiemelt értékű háztartási ingóságok	Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészle5t
				magánvagyon		vállalkozói vagyon
				értéktároló nélkül ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzá-r va tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak!
I. védelem1	elektronikai védelem nélkül	750	50	––––	4 ––––	–––– ––––	50	250	––––
	elektronikai védelemmel	1 000	50	––––	4 ––––	–––– ––––	50	500	––––
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	1 250	75	––––	4 ––––	50 50	75	1 000	––––
II. védelem1	elektronikai védelem nélkül	3 000	500	150 25	1 000 50	200 50	100	750	250
	elektronikai védelemmel	5 500	1 000	200 25	1 200 50	250 75	150	1 000	300
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	10 000	2 000	400 50	1 500 75	500 200	300	2 000	500

42

1 A szerződő/biztosított tudomásul veszi, hogy amennyiben az I. védelem, valamint Budapest, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Érd, Gyál, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Üllő, Vecsés települések esetén a II. védelem szerinti biztonsági előírások nem teljesülnek a betörés helyén és időpontjában, a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettsége alól.

2 Állandóan lakottnak minősül az az ingatlan, amely egy évben legalább 270 napig életvitelszerűen lakott, vagy tevékenységet folytatnak benne.

3 MABISZ-ajánlás esetén a biztosított vagyontárgyak összértéke nem haladhatja meg az adott értéktárolók MABISZ-ajánlásban meghatározott maximális biztosítási ösz- szegét.

MABISZ-ajánlás hiányában feltételeink szerint telepített értéktároló esetén a maximális kártérítés értéktárolónként – ha a biztosítási szerződésben egyéb megállapodás nem történt – 350 000 Ft. Az „Értéktároló meghatározása II” adatlap kitöltése kötelező, ha a MABISZ-ajánlású értéktárolóban elhelyezett biztosított vagyontárgyak biztosítási összege meghaladja a 2 000 000 Ft-ot.

4 Az értéktároló megléte nem befolyásolja a kártérítési határokat. A kiemelt és az elzárva tartandó értékekre együttesen értendő a kártérítési limit.

5 Készpénz biztosítása esetén, ha mind a két tulajdonformát érinti a káresemény, akkor az együttes kártérítési határ a válallkozói kártérítési határ, melyen belül értendő a magánvagyon kártérítési határa is.

VAGYONBIZTOSÍTÁS FEDEZETÉNEK ALL RISKS KITERJESZTÉSE (SALBI 2012)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a továb- biakban felsorolt biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a koc- kázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) rögzítettek irányadóak.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítás esetén ezen kiegészítő modul díjának – a díjfi- zetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek

– a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosított vagyontárgyak köre

1.1. Biztosítottak az alapbiztosítás szerint fedezetbe vont azon épületek/építmények, illetve ingóságok, amelyek e feltétel alapján nem kerültek kizárásra.

1.2. Nem biztosított vagyontárgyak.

Az alapbiztosítás, Vagyonbiztosítás általános feltétele (SÁVBI 2012) 7.2 bekezdésében foglalt vagyontárgyak köre a jelen feltétel vonatkozásában a következő kizárá- sokkal egészül ki:

1.2.1. tulajdonformáktól függetlenül:

a) nem szilárd falazatú (kikövezetlen falú, fa-, könnyűszerkezetű, vályog-, illetve vertfalaza- tú, vagy ezen anyagok részbeni felhasználá- sával készült) épületek, építmények,

b) nem állandóan lakott épületek (állandóan lakottnak minősül az az épület, amely egy évben legalább 270 napig lakott, vagy tevé- kenységet folytatnak benne),

c) építés, felújítás, bővítés vagy átépítés alatt álló épületek, építmények, berendezések, beleértve azok alkotórészeit és beépített, vagy a beépítés előtt az épületben/épít- ményben tárolt tartozékait, illetve az építési anyagokat is,

d) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rendszámmal rendelkező gépjárművek, gép- jármű-utánfutók és vontatók, segédmotoros kerékpárok,

e) vízi járművek,

f) haszonállatok az ingóság biztosítási össze- gének 5%-át meghaladó mértékben,

g) lábon álló növényi kultúrák,

h) készpénz, illetve valuta 50.000 Ft-ot megha- ladó része,

i) készpénzkímélő fizetőeszközök, így a csekk (ideértve a kitöltetlen csekket is), a bankkár- tya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiál- lított más okirat, és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány), az értékpapír, az utalványok, bérle- tek, az igazolvány és egyéb okmányok;

1.2.2. vállalkozói tulajdonú ingóságok, vagy kereső fog- lalkozás ingóságai, kivéve az irodai, vagy orvosi tevékenységekkel kapcsolatos vállalkozások, az ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina- valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, érmék, műtárgyak, művészeti alkotások, szőr- me, antikvitások, még abban az esetben sem, ha azok az előzőek szerint nem kizárt tevékeny- ségek vagyontárgyai.

2. Biztosítási események

Minden olyan esemény, mely a szerződő/biztosított akaratán kívül a kötvényben cím szerint megjelölt kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontár- gyakban, előre nem látható okból hirtelen, véletle- nül, váratlanul következik be, és olyan károsodást okoz, mely az alapbiztosítás, illetve az ahhoz köthető egyéb kiegészítő biztosítások alapján nem térülne meg, és amelyre nézve a biztosító a jelen feltételében nem zárta ki szolgáltatási kötelezettségét.

3. A biztosítással nem fedezett károk

Az alapbiztosítás, Vagyonbiztosítás általános feltétele (SÁVBI 2012), 11. bekezdésében foglalt kizárások kö- rén túl, jelen feltétel vonatkozásában a biztosítási fe- dezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az aláb- biakban meghatározott okok miatt következnek be:

- a rendeltetésszerű használatból eredő fokoza- tos és/vagy folyamatos elhasználódás, kopás, továbbá a beépített anyagok, alkatrészek hibája,

- meghibásodás, működésképtelenség, amely egyértelműen beazonosítható, kívülről ható, vagy fellépő károsodást előidéző ok bekövet- kezése nélkül történt,

- a nem rendeltetésszerű vagy szabálytalan használat,

- korrózió, oxidáció, az alkotóanyagok termé- szetéből fakadó káros tulajdonságok (pl. zsu- gorodás, elpárolgás, súlyvesztés stb.),

- légköri nedvesség, szárazság vagy fagy, to- vábbá férgek, szennyezés, légszennyezés, hő- mérsékleti változások vagy szélsőségek miatt az anyagok textúrájában vagy felületében be- következő változás,

- megfagyás, szétfagyás, felfagyás, fagy miatti eltörés, fel- és elválás,

- kagylós törés, kipattogzás,

- fröccsenés, kicsapó gőz hatásai,

- a dohányzás miatti felületi pörkölődés, elszí- neződés, elváltozás,

- az erjedésből, befülledésből eredő hőhatás- károk, valamint a tovaterjedés nélküli öngyul- ladás, vagy föld alatti tűz,

- textíliák tisztítása, kezelése, ahhoz kapcsoló- dó egyéb folyamatok végzése,

- karcolás, horpadás, kopás,

- elvesztés, eltűnés, elhagyás, eltulajdonítás, be- töréses lopás, rablás,vagy jogtalan használat,

- leltár-, vagy ismeretlen okból eredő hiány, sik- kasztás, hűtlen kezelés, hamisítás, csalás,

- alapok, falak, padozatok, térburkolatok alat- ti talaj, illetve feltöltések ülepedése, tömörö- dése,

- épület- és tetőszerkezetek, illetve fal-, padló-, és térburkolatok bármely okból bekövetkező megdőlése, megsüllyedése, zsugorodása, tá- gulása, valamint kihasasodása.

Nem nyújt szolgáltatást továbbá a biztosító:

- a hibás tervezés miatt keletkezett károkra,

- a hibás kivitelezés miatt keletkezett károkra,

- a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hi- bás kivitelezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségeire,

- talajmechanikai viszonyok megváltozása miatt támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb mű- tárgyakban bekövetkező károkra,

- megmunkálásból, javításból, tisztításból, res- taurálásból eredő károkra,

- azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok fel- használásával, kinyerésével, feldolgozásával, megmunkálásával összefüggésben keletke- zett károkra,

- épületek, építmények, ingóságok, illetve ezek alkotóelemeinek káraira, ha a bekövetkezett kár részben, vagy egészben építés, felújítás, bővítés vagy átépítés következménye,

- az épületek, építmények, épületgépészeti rendszerek ellenőrzési, karbantartási munkái, nyomáspróbák, próbaüzemek során bekövet- kező károkra,

- épületgépészeti berendezések, gépek, kötele- zően előírt karbantartási, felújítási munkáinak elmulasztásával összefüggésben bekövetkező károkra,

- az elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatokban bármely okból keletkezett károkra,

- a gépek és berendezések azon káraira, ame- lyek belső meghibásodásból – így különösen elektromos, vagy mechanikai meghibásodás- ból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem meg-

felelő kenésből, az olaj vagy hűtőfolyadék hiá- nyából erednek,

- kezelési utasítások, használati és üzemeltetési szabályok, hatósági előírások be nem tartása, részbeni, vagy teljes figyelmen kívül hagyása miatt bekövetkező károkra,

- megmunkálás, vagy egyéb célból tűznek, hő- kezelésnek, vagy felfüstölésnek alávetett va- gyontárgyakban bekövetkező károkra, abban az esetben is, ha csak véletlenül estek a tűz- térbe,

- az elzárva tartandó háztartási ingóságok va- gyontárgy-csoportjába tartozó bérelt, köl- csönvett, felelős őrzésre átvett ingóságokban keletkezett károkra,

- a vezetékek elfagyása következtében keletke- zett károkra,

- a közüzemi szolgáltató szolgáltatásának fél- beszakadása, szüneteltetése következtében keletkezett károkra, kivéve az áram- és gáz- szolgáltató minimum 8 órás folyamatos szol- gáltatás-kimaradása miatti károkat,

- a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkra, kivéve, ha ezek kerti bútorok, kerti be- rendezések,

- a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára használt helyiségekben elhelyezett, biztosított ingóságokban keletkezett felhőszakadás- és egyéb elöntéses károkra, ha a biztosított va- gyontárgyak nem voltak a padozat szintjétől legalább 24 cm magas állványon (pl. EUR rak- lap) elhelyezve,

- víz, használati meleg víz, tűzivíz, központi fűtés, klímaberendezés, szenny- és csapadékvíz el- vezetésére szolgáló, valamint technológiai cső- vezetékekhez kapcsolódó szerelvények, vagy ehhez kapcsolódó épületgépészeti berendezé- sekben, gépekben, tartályokban bekövetkező töréskárokra,

- a helyiségen belüli léghuzat által okozott károk- ra,

- az ajtó és az ablak nyitva felejtése miatt kelet- kezett károkra, kivéve a kívülről érkező csapa- dék által okozott károkra,

- az árvízkárokra és minden olyan élő, vagy mes- terséges vízfolyás, illetve állóvíz által okozott elöntéses károkra, melyek a vízügyi szabályok szerinti hullámtérben vagy nem mentett árte- rületen, vagy olyan területen elhelyezett va- gyontárgyban keletkeztek, ahol a felszíni vizek kiáradása a helyi körülmények következtében előre látható, azaz statisztikai átlagban tíz- évenként legalább egyszer ilyen bekövetkezik,

- árvízvédelmi műtárggyal nem védett átfolyó víz által okozott károkra,

- árvízi védekezéssel, vagy árvíz megelőzésével kapcsolatban bekövetkező károkra,

- víz elvezetésére, vagy felfogására, összegyűj- tésére szolgáló, vagy egyéb vízügyi műtár- gyakban, illetve öntözőberendezésekben be- következő károkra,

- a talajnedvesség, talajvíz vagy pangó és belvíz által okozott károkra,

- a növények és állatok elpusztulása, kipusztu- lása, kimúlása miatt keletkezett károkra,

- rágcsálók, rovarok, férgek által okozott károkra,

- gombásodás, penészedés által okozott károkra,

- növényi károkozók által okozott károkra.

- saját tulajdonú háziállat(ok) által okozott károkra,

- a kockázatviselés helyén a szerződő/biztosí- tott és családtagjai által használt gépjármű- vek, munkagépek ütközése miatt keletkezett károkra,

- ha a kár az itt felsorolt esetek: ejtés, dőlés, borulás, csúszás, lógás bármely formájában is következik be, még abban az esetben sem, ha ez a szerződő/biztosított botlásának, esé- sének, csúszásának következménye,

- azon károkra, amelyek az alapbiztosításban, illetve egyéb választható kiegészítő biztosítá- sok szolgáltatási körében megtérülhettek vol- na, valamint

- a nem vagyoni károkra.

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül, egyéb ez előzőekben meghatáro- zott kizárások szerinti károsító esemény vagy ténye- ző is szerepet játszott, a biztosító csak olyan mérté- kig nyújt szolgáltatást, amilyen mértékig a kár a biz- tosítási eseménnyel ok-okozati összefüggésben áll.

4. Többletszolgáltatások

4.1. Az alábbi bekezdésekben meghatározottak szerint, ha a károsodott vagyontárgy-csoportra meghatározott biztosítási összeg egy kárese- mény során kimerült, akkor ezen biztosítási ösz- szeg 10%-ig, de legfeljebb az alábbi esetekben meghatározott limitig a biztosító többletszolgál- tatást nyújt.

a) Alulbiztosítás kizárása, ha a keletkezett kár nem nagyobb, mint a károsodott vagyon- tárgy-csoportra megadott biztosítási ösz- szeg 10%-a, a szolgáltatási limit 250.000 Ft/káresemény/év.

b) Oltási, bontási, romeltakarítási, szállítási költségek.

c) Szakértői költségek, szolgáltatási limit

200.000 Ft/kár/év.

d) Helyreállítással kapcsolatos tervezői költsé- gek, szolgáltatási limit: 200.000 Ft/kár/év.

e) Szét- és összeszerelési költségek, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során a berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatosan keletkeztek, szolgáltatási limit 200.000 Ft/kár/év.

f) Biztosítási esemény következtében indo- kolt talajcsere költségei, szolgáltatási limit:

100.000 Ft/kár/év.

4.2. Az alkalmazottak személyes használati tárgyaiban a biztosítás helyszínén belüli káresemény esetén, a szolgáltatási limit 50.000 Ft/káresemény/év.

5. Önrészesedés

E kiegészítő biztosítás levonásos önrészesedése

5.1. magántulajdonú biztosított vagyontárgyak (Va- gyonbiztosítás általános feltétele (SÁVBI 2012)

7.1.1. bekezdés) károsodása esetén, biztosítási időszakonként az első kár esetén nem von le önrészt a biztosító, de ezt követően a máso- dik, illetve minden további ilyen kárból a kár- összeg 10%-át, de minimum 10 000 Ft-ot von le káreseményenként,

5.2. vállalkozói tulajdonú biztosított vagyontárgyak (Vagyonbiztosítás általános feltétele (SÁVBI 2012) 7.1.2. bekezdés) károsodása esetén kár- eseményenként a kárösszeg 10%-a, de mini- mum 25 000 Ft.

SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SASBI 2012)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kü- lön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE telefonvonalán, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait, és a jelen feltételekben rögzített szolgáltatásokat nyújtsa.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mellék- leteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minő- sülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), valamint a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010) rögzítettek értelemszerűen irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

A szolgáltatást, a biztosító kiszervezett tevékenység- ként, külső szolgáltatóval, a Europ Assistance Ma- gyarországgal (továbbiakban szolgáltató) együttmű- ködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a szolgálta- tó közötti szerződés valamely okból megszűnik – ak- kor ezen feltételre történő hivatkozással –, a biztosí- tási szerződés jelen kiegészítő fedezete érdekmúlás jogcímén automatikusan megszűnik, és az arányos biztosítási díj a szerződőnek visszajár.

A SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE

vészelhárítási és információs szolgáltatás éjjel-nappali segítségnyújtást jelent, mely a

06 40 20 10 51

kékszámon érhető el.

1. Biztosítási események

1.1. Vészelhárítás

a) Vészelhárításnak tekintendő a biztosított épületben, épületgépészetben, épület- gépészeti műszaki berendezésben bekö- vetkező meghibásodás, vagy egy várat- lan külső mechanikai behatás, melynek következtében jelentkező helyzet, körül- mény sürgős beavatkozást igényel a to-

vábbi károk és a balesetveszély megelő- zése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely, az alább felsorolt szakemberek által megoldható:

– víz-, gáz-, fűtéscső szerelő,

– duguláselhárító,

– villanyszerelő,

– tetőfedő

– zárjavító,

– üveges.

b) A szerződő/biztosított a kialakult vész- helyzetet azonnal, de legfeljebb a bekö- vetkezéstől, illetve tudomásra jutástól számított (eltérve a SÁVBI 2012, 12.1.3. bekezdésben foglaltaktól) 24 órán be- lül köteles e feltételben meghatározott telefonszámon bejelenteni. Vészhelyzet bejelentése esetén, a szolgáltató a lehető legrövidebb időn belül megfelelő iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosí- tott számára csak egy későbbi – 2 napon belüli – időpont megfelelő, de gondosko- dott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a károsodott csőszakaszon a vi- zet, a sérült tetőrészt ideiglenes fóliafe- déssel ellátta stb.), a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költ- ségeket a jelen szerződésben rögzített feltételek szerint vállalja.

c) Azon esetekben, ha a kialakult vészhelyzet Tűz- és elemi károk biztosításának feltéte- lében (STEBI 2010) rögzítettek biztosítási események következménye (pl. csőtörés, üvegtörés, viharkár stb.), akkor a vészel- hárítási szolgáltatás korlátlan számban igénybe vehető.

d) Azon károk esetén, amelyeket nem a Tűz- és elemi károk biztosításának fel- tételében (STEBI 2010) nevesített kár- események okoztak, tehát a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége ezen feltétel alapján nem keletkezik, a vészelhárítási szolgáltatást biztosítási évenként egy al- kalommal lehet költségmentesen igény- be venni.

A vészhelyzet b), c) bekezdésekben meghatározott jellegének megállapításáról szolgáltató dönt a bizto- sítottal történő telefonos egyezetés alapján.

1.2. A vészelhárítási költségek átvállalása

A biztosító vállalja, hogy az előző pontban meghatározottak alapján a szolgáltató által küldött szakember vészelhárítási tevékeny- ségének költségeire – nevezetesen kiszállási

díj, rezsióradíj, anyagköltség – a kötvény- ben megjelölt mértékig szolgáltatást nyújt. Amennyiben a vészelhárítás költségei meg- haladják a kötvényben e veszélynemre rögzí- tett szolgáltatási limitet, a többletköltségek a biztosítottakat terhelik.

Abban az esetben, ha az így felmerült több- letköltség, a biztosítási szerződés valamely kockázata alapján biztosítási eseménynek tekinthető, úgy a biztosított által a szakiparos részére megfizetett többletköltségek értéke alapján, a biztosító kárrendezési eljárás kere- tei között – a feltételekben foglaltak szerint – utólag szolgáltatást nyújt a biztosítottnak.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések so- rán felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóri- ájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vész- helyzetet megelőző állapot helyreállítása.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító – a biztosított és a szakiparos köz- vetlen kapcsolatára tekintettel – felelősség- gel nem tartozik.

2. Kényelmi szolgáltatások

Külön megállapodás alapján a biztosító telefonon keresz- tül információt nyújt az alábbi esetekben:

2.1. Szakiparosok ajánlása, vészhelyzeten kívüli kár- események bekövetkezésekor:

az 1.1. bekezdésben meghatározott szakipari munkák esetén a biztosító vállalja, hogy a beje- lentett kár megszüntetéséhez a biztosítóval kap- csolatban álló, garantált árakon dolgozó, meg- bízható szakembereket ajánl. A szakemberek a diszpécseren keresztül egyeztetett időpontban a helyszínen elvégzik az igényelt munkát. Ebben az esetben a kiszállási díjat, a munkadíjat és az anyagköltséget a biztosított a helyszínen fizeti meg a szakembernek, de amennyiben ez a kár a szerződés hatálya alá eső biztosítási esemény- nyel ok-okozati összefüggésben keletkezett, úgy a biztosító kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint szolgáltatást nyújt a biztosított- nak utólag.

1.2. Egészségügyi információk:

– kórházak, szakrendelők elérhetősége,

– gyógyszertárak elérhetősége,

– oltásokkal kapcsolatos információ.

1.3. Szórakoztató csomag

– színház-, mozijegyfoglalás,

– virágküldés,

– limuzin szervezés,

– kereskedelmi pontok nyitva tartása.

ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SÜBI 2012)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a továb- biakban meghatározott biztosítási események a biztosí- tott vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), valamint a Tűz- és elemi károk biztosításának felté- telében (STEBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítás esetén ezen kiegészítő modul díjának – a díjfi- zetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek

– a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

A biztosító szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyek a biztosított által a biztosításra feladott épü- letek/építmények üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elő.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Az üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában vagy bérleményében lévő épüle- tek/ építmények

a) nem hőszigetelő síküvegezésére,

b) hőszigetelő síküvegezésére (thermopan, hungaropan stb.),

c) üvegek fóliázására,

d) épületszerkezeti üvegekre, üveg építőelemekre (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükörfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, verandák, üvegtéglák, üveg tetőcserepek),

e) műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáteresztő felületekre (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),

f) biztonsági üvegezésekre,

g) egyéb speciális üvegezésekre,

h) ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvege- zéseire, illetve üvegfestményekre,

i) napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvege- zéseire,

j) bútorok üvegezésére,

k) tükrökre (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),

l) üvegkerámia főzőlapokra,

m) képek üvegezéseire,

n) akváriumok és terráriumok üvegezésére.

2.2. Külön megállapodás alapján kiterjed a biztosítá- si fedezet az üvegpótláshoz szükséges állvány- zatok és/vagy daruk költségeire is.

2.3. Külön megállapodás alapján, kizárólag vállalko- zások esetén kiterjed az üvegbiztosítási fedezet az alábbiakra is:

a) a vállalkozás érdekköréhez kapcsolódó cég- és reklámtáblák üvegezése,

b) a vállalkozás érdekköréhez kapcsolódó üvegfelületek dekorációi.

2.4. Külön megállapodás alapján, első kockázatra szó- ló (szolgáltatási felső határértéken történő) üveg- biztosítás esetén a biztosítandó üvegfelületek (je- len feltétel 2.1., 2.2. és 2.3. pontjában megnevezett vagyontárgyak illetve költségek), az egyes üveg- típusok, illetve költségek tételes felsorolása nélkül, a szolgáltatási limit összegéig biztosítottak.

2.5. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

a) az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,

b) fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

c) az építés, felújítás alatti épületek/építmények üvegezése.

3. Biztosítási összeg

3.1. Tételes üvegbiztosítás esetén a biztosítandó üvegfelületenként, fajtánként tételesen felsorolt üvegezés értéke, a beépítés költségeivel együtt.

3.2. Első kockázatra szóló (szolgáltatási felső határ- értéken történő) üvegbiztosítás esetén a biztosí- tási összeg a biztosított által a szolgáltatás felső határaként megjelölt limitösszeg, amely a biztosí- tási díj alapja, és egyben a biztosító szolgáltatá- sának felső határa biztosítási időszakonként.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és in- dokolt üvegezési kár összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meghatározott és szerződés- ben rögzített felső határértéket.

5. Biztosított költségek

5.1. Szolgáltatást nyújt a biztosító az alább felsorolt indokolt, célszerű költségekre, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következményei is a biz- tosítottat terhelik:

a) üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, ki- véve állványzatok és daruk költségeit,

b) törmelékeltakarítási költségek, a törmelék- nek a legközelebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmisítési költségei, vala- mint a kockázatviselési hely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei, összesen a 4. bekezdés szerinti szolgáltatás összegének 20%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösszegig,

c) a biztosított üvegek helyreállítása vagy újra- beszerzése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen a 4. bekezdés szerinti szolgáltatás összegének 15%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösszegig,

d) a kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségeket.

5.2. Kizárólag külön megállapodás alapján biztosí- tottak az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és daruk költségei.

5.3. Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek.

6. Kizárások

Nem nyújt szolgáltatást a biztosító az üvegezéseket ért kár esetén, ha az

a) az üveg felületén vagy díszítésében kar- colással, kipattogzással (kagylótöréssel),

b) nem teljes keresztmetszeti töréssel,

c) elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen kivitelezés miatt,

d) az üveg keretében, foglalatában,

e) az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,

f) a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési helyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati össze- függésben,

g) üveg az épület/építmény befejezetlensé- gével okozati összefüggésben,

h) biztonsági előírások be nem tartása miatt keletkezett, vagy,

i) az üvegezés már a kockázatviselés kez- dete előtt károsodott.

7. Biztonsági előírások

7.1. A biztosított a biztosított üvegek védelme érde- kében köteles a megkívánt óvintézkedéseket megtenni, így különösen:

a) az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfejlesztő tárgyakkal vagy meleg vízzel leol- vasztania,

b) mozgó gépeket és berendezéseket az üveg- táblától legalább 20 cm távolságban kell tar- tania.

7.2. A járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.

KIVITELEZÉS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (SKIBI 2007)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a továb- biakban meghatározott biztosítási események a biztosí- tott vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010), illetve a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a szerződő/biztosított a biztosítani kívánt épület építés-ki- vitelezési munkálatainak megkezdése előtt a biztosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyre:

– szóló (az illetékes építésügyi hatóság által jóváhagyott) építési engedéllyel, illetve

– az építkezés generál-kivitelezési tevékenységére szóló szerződéssel

rendelkezzen, és egyidejűleg megköti a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, betö- réses lopás fedezet esetén pedig a Betörés lopás, rablás- biztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti alapbiztosítást is.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, illetve betöréses lopás fedezet esetén pedig a Betörés lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti alapbizto- sítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minő- sülnek a befejezetlen, (át)építés, bővítés alatt álló) épületekben, épületrészekben és az azokban tárolt építőanyagokban bekövetkező károk, amennyiben azok az alábbi veszélynemek miatt következtek be:

1.1. elemikár-biztosítás: a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010) meghatározott:

a) tűz (1.1. bekezdés),

b) villámcsapás (1.2.1. és 1.2.2. bekezdés is),

c) robbanás (1.3. bekezdés),

d) légi jármű lezuhanása (1.4. bekezdés),

e) vihar (1.5. bekezdés),

f) felhőszakadás (1.7. bekezdés),

g) jégverés (1.8. bekezdés),

h) hónyomás (1.9. bekezdés),

i) árvíz (1.10. bekezdés),

j) földrengés (1.11. bekezdés),

k) sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina (1.12. bekezdés),

l) ismeretlen építmény vagy üreg beomlása (1.13. bekezdés),

m) vezetékes vízkárok (1.14. bekezdés, ki- egészítve a nyomáspróba következtében kifolyó víz által okozott károkkal),

n) tűzoltó berendezések kilyukadása (1.15. bekezdés, kiegészítve a nyomáspróba következtében kifolyó oltóanyag által okozott károkkal),

o) idegen jármű ütközése (1.18. bekezdés),

p) idegen tárgyak rádőlése (1.19. bekezdés),

1.2. betöréses lopás: a Betöréses lopás, rablás- biztosítás feltételében (SBEBI 2010) megha- tározott betöréses lopás 1.1.1., illetve a 1.1.2. bekezdései szerinti károk abban az esetben, ha a kockázatviselés helye olyan épületben/ építményben van, mely:

1.2.1. állandóan, azaz egy évben legalább 270 na- pig életvitelszerűen lakott, (átépítés, bővítés esetén az épület tulajdonosa az átépítendő, bővítendő épületben, vagy azzal egy szerke- zeti egységet képező épületben életvitelsze- rűen lakik), és/ vagy

1.2.2. az építési hatóság által lakó- vagy vegyes övezetnek minősített területen van.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Épületbiztosítás esetén: a kivitelezés, felújítás, bőví- tés alatt álló épület, lakás, nyaraló, tanya, iroda, üz- let, műhely, melléképület, építmény.

3. Kockázatviselés időtartama

3.1. A kockázatviselés kezdete nem lehet koráb- bi, mint az illetékes építésügyi hatóság által jóváhagyott építési engedély dátuma.

3.2. Jelen biztosítási modul fedezetének (kocká- zatviselésének) vége az illetékes államigaz-

gatási hatóság által kiadott lakhatási/hasz- nálatbavételi/működési engedély dátuma, de legfeljebb a kockázatviselés kezdetétől számított 2 év.

4. Biztosítási összeg meghatározása

Befejezetlen épületek esetén a biztosítási összeg a biztosí- tott vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett építési (anyag- és munkadíj) költségeinek összege. (Átépítés, bővítés alatt lévő épületek esetén a biztosítási összegnek tartalmaznia kell a már meglévő épület biztosítási összegét is.)

5. Adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettség

5.1. A biztosítási szerződés mellékletét képezi a jog- erős építési engedély, annak fénymásolatát csa- tolni kell a biztosítási szerződéshez.

5.2. A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell a generálkivitelező nevét és címét, melyek változá- sa esetén a szerződő köteles írásban értesíteni a biztosítót.

5.3. Az építkezés során bekövetkező változásokról a szerződő köteles írásban értesíteni a biztosítót.

5.4. Az épület lakhatóvá válását, lakhatási/haszná- latbavételi/működési engedély megszerzését a biztosítónak írásban be kell jelenteni. Ezzel egy időben a szerződés módosítása szükséges.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. Az építés, átépítés, összeszerelés alatt lévő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kár esetén a biztosító szolgáltatása a káridő- pontig ténylegesen felmerült építési, átépíté- si, összeszerelési költségek mértékéig terjed, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítá- si vagy építési költségek figyelembevételével.

6.2. Az építés, átépítés, felújítás alatt lévő épü- letek/építmények lezárt helyisége(i)ben in- góságként csak és kizárólag az építkezés- hez szükséges építőanyagok és épület-fel- szerelési tárgyak biztosítottak.

6.3. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgáltatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában ténylege- sen a vagyonvédelmi előírásokban foglaltak- nak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint, és a szerződés részét képező Szol- gáltatási összeghatárok betöréses lopás biz- tosítási esemény bekövetkeztekor 2010 című táblázatok alapján történik. Lakottnak csak abban az esetben minősül a kockázatvise- lés helye, ha az átépítés, bővítés időtartama esetén az épület tulajdonosa az átépítendő, bővítendő épületben, vagy azzal egy szerke-

zeti egységet képező épületben életvitelsze- rűen lakik (lásd jelen feltétel 1.2.1. pontja).

6.4. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a be nem épített építőanyagok és épület- felszerelési tárgyak szolgáltatási határa va- gyontárgyanként 200 000 Ft/db, káresemé- nyenként pedig az építés, átépítés, felújítás teljes vállalási összegének 10%-a.

6.5. A vagyontárgyak káridőpont előtti meglétét, illetve annak értékét a biztosított nevére és a kockázatviselési helyének címére, vagy a generálkivitelező, illetve annak alvállalkozói nevére és telephelyének címére szóló szám- lával kell igazolni.

7. Kizárások

A biztosítási fedezet – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), valamint a különböző pon- tokban felsorolt korlátozásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi ká- rokra, így a biztosító nem nyújt szolgáltatást:

7.1. az épület tervezési hiányosságaival és/vagy az építés-kivitelezési munkával, vagy

7.2. a helytelen technológiai sorrend megválasz- tása miatt az épület befejezetlenségével, il- letve annak lezáratlanságával összefüggés- ben bekövetkező károkra,

7.3. az építés, átépítés, felújítás alatt lévő épüle- tek/építmények helyisége(i)ben tárolt egyéb ingóságokban, készletekben illetve a kivite- lezést végző vállalkozás(ok) építőipari be- rendezéseiben, kisgépeiben bekövetkező károkra,

7.4. azon kárösszegre, amelyet a biztosított más biztosítási szerződés alapján megkap- hat (pl. a kivitelező, és/vagy tervező felelős- ségbiztosítása alapján).

8. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%- a, de minimum 50 000 Ft káreseményenként.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktala- nul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

9.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

9.3. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biz- tosítót tájékoztatni szükséges.

9.4. Jelen kiegészítő biztosítási modul részét képezi a Vagyonvédelmi előírások, szolgáltatási limitek (SVAL 2010) című feltétel, illetve a Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási ese- mény bekövetkeztekor 2010 című táblázatok.

KIEGÉSZÍTŐ JÁRMŰBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SGÉBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a továb- biakban meghatározott biztosítási események a biztosí- tott vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010), illetve a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik

– alapfedezet esetén érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2010) szerinti, illetve

– bővített fedezet esetén Betöréses lopás, rablásbiztosí- tás feltétele (SBEBI 2010) szerinti épület- és ingóság- alapbiztosítással, vagy azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, illetve bővített fedezet esetén pedig a Betörés lopás, rablásbiz- tosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti alapbiztosítás bár- mely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül- nek a biztosított, állandóan lakott épületben, illetve azzal szerkezetileg egybeépített, szilárd falazattal és padozattal rendelkező garázsban tárolt járművekben és azok tartozékaiban, alkatrészekben bekövetkező károk, amennyiben azok az alábbi veszélynemek mi- att következtek be:

1.1. alapfedezet, elemikár-biztosítás: a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010) meghatározott:

a) tűz (1.1. bekezdés),

b) közvetlen villámcsapás, (1.2.1. bekezdés),

c) robbanás (1.3. bekezdés),

d) légi jármű lezuhanása (1.4. bekezdés),

e) vihar (1.5. bekezdés),

f) földrengés (1.11. bekezdés),

g) ismeretlen építmény vagy üreg beomlása (1.13. bekezdés),

h) vezetékes vízkár (1.14. bekezdés),

i) idegen tárgyak rádőlése (1.19. bekezdés),

1.2. bővített fedezet, betöréses lopás: a Betö- réses lopás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2010) meghatározott betöréses lo- pás 1.1.1., illetve az 1.1.2 bekezdései szerint az alábbi kiegészítésekkel:

1.2.1. jármű bezárásához, és/vagy indításához szükséges kulcs(ok), egyéb elektronikai vé- delmi eszközök, illetve a jármű tulajdonvi- szonyának igazolásához szükséges iratok (forgalmi engedély, törzskönyv stb.), illetve

1.2.2. a jármű szórakoztató elektronikai berende- zéseinek lopás elleni védelmét szolgáló al- katrészei (levehető előlap, kódkártya stb.) nem tárolhatóak a járműben, illetve a jármű- vel egy helyiségben, azokat szintén lezárt kockázatviselési helyen, az épület más he- lyiségében zárt szekrényben kell tárolni.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosítható vagyontárgyak a biztosított épületben lakó magánszemély, illetve az ott tevékenységet végző vállal- kozás tulajdonát képező üzemképes,

– forgalmi rendszámmal és a magyar hatóság által kiállított, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező személygépkocsik, illetve legfel- jebb 3 500 kg megengedett össztömegű személy-, valamint teherszállító gépjármű- vek, motorkerékpárok, utánfutók,

– beazonosítható vázszámmal ellátott segéd- motoros kerékpárok, quadok,

– regisztrációs számmal és magyar hatóság által kiállított, érvényes hajólevéllel rendelke- ző motoros vagy vitorlás kishajók,

– beazonosítható motorszámmal ellátott hajó- motorok,

továbbiakban együtt: járművek. Biztosítottak továbbá:

– a járművek téli/nyári gumiabroncskészlete,

– járművekben és azokba gyárilag vagy utólag tartozékként beépített, a rendeltetésszerű használathoz szükséges alkatrészek.

Nem biztosítható vagyontárgyak a versenysportra hasz- nált járművek, illetve tartozékai.

3. Biztosítási összeg

3.1. A biztosítási összeg az ajánlattétel időpontja szerinti forgalmi érték. Biztosítási összegként járművenként legfeljebb 4 000 000 Ft-ot lehet meghatározni. Azon esetekben, ha az ajánlat- tétel időpontja szerinti forgalmi érték magasabb ennél az összegnél, a biztosító alulbiztosítottsá- got nem érvényesít.

3.2. A biztosítási összegeket járművenként külön-kü- lön kell meghatározni (azon hajók esetén, ame- lyekben nem fixen beépített a motor, ott a hajó- testre felszerelésével együtt, valamint a hajómo- torra külön biztosítási összeget kell meghatároz- ni).

3.3. Legfeljebb 4 db nevesített jármű biztosítható egy szerződésben.

4. A biztosító szolgáltatása

4.1. A biztosító szolgáltatása sérült, vagy eltulaj- donított járművenként és káreseményenként legfeljebb összesen 4 000 000 Ft-ig terjed (azon esetben is, ha a hajótest, illetve a hajó- motor külön biztosítási összeggel van felad- va, de egyazon helyiségben van tárolva).

4.2. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgáltatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában tényle- gesen a vagyonvédelmi előírásokban fog- laltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés részét képező

„Szolgáltatási összeghatárok betöréses lo- pás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján történik. Egy biztosí- tási esemény kapcsán a szolgáltatási limit valamennyi érintett ingóság vagyoncsoport- nak (lásd Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltétele SBEBI 2010), illetve a jármű(vek)nek az együttes szolgáltatására vonatkozik.

4.3. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgáltatás határa az 50 cm3-es vagy an- nál kisebb hengerűrtartalmú, forgalmi rend- szám nélküli segédmotor-kerékpárok, illetve szerkezetileg be nem épített kishajó-moto- rok esetén legfeljebb 300 000 Ft/járműig ter- jedhet.

4.4. Eltérve a Vagyonbiztosítás általános feltétele (SÁVBI 2012) 8.11. pontjától, a jármű vagyon- tárgy-csoport biztosítási összege nem kerül értékkövetésre.

4.5. A biztosító káridőponti avult értéken szol- gáltat. Abban az esetben, ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor

a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a szolgáltatás összegét.

5. Biztosított költségek

Szolgáltatást nyújt a biztosító a biztosítási összegen belül az 1. pontban meghatározott biztosítási események miatt üzemképtelen, sérült jármű legközelebbi (a jármű javításá- ra jogosult) szervizbe szállításának költségei esetén, mely nem lehet több a káridőponti érték 10%-ánál.

6. Kizárások

A biztosítási fedezet – a Vagyonbiztosítás általános fel- tételében (SÁVBI 2012), valamint a különböző pontok- ban felsorolt korlátozásokon túlmenően – tekintet nél- kül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi károkra:

6.1. nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon kár- összegek esetén, amelyet a biztosított más biztosítási szerződés alapján megkaphat (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás),

6.2. nem terjed ki a fedezet a bérelt, kölcsönvett, lízingelt, a lakásbérlők, albérlők, valamint lá- togatók, vendégek járműveire, illetve vállal- kozások esetén javításra átvett járművekre,

6.3. nem terjed ki a fedezet a járművekben, az 1. pontban foglalt biztosítási eseményt megelő- zően bekövetkezett mechanikai sérülésekre,

6.4. a járműben keletkezett értékcsökkenésre,

6.5. sérült jármű más járművel történő ideiglenes pótlásának költségeire (pl. bérautó),

6.6. járműhasználat kiesése miatt felmerült járu- lékos károkra (pl. elmaradt haszon),

6.7. jármű szállítmányára, a járműben tárolt in- góságokra,

6.8. jármű helyreállításával kapcsolatban szük- ségessé vált forgalomba helyezés előtti vizs- ga díjára, a forgalomba helyezés egyéb költ- ségeire,

6.9. teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olaj- adalékanyagokra, üzemanyagokra.

7. A biztosító mentesülése

Betöréses lopás kár esetén mentesül a biztosító a kárkifizetés kötelezettsége alól, ha

7.1. a kár olyan lezárt helyiségbe való behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges védelme a behatolás helyén és időpontjában nem érte el a szerződés mellékletét képező Vagyonvédelmi előírások, szolgáltatási limi- tek (SVAL 2010) feltételben foglaltakat,

7.2. a jármű tárolására szolgáló helyiségben a biztosító által előírt vagy elfogadott védelmi rendszerek a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, nem működtek, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be,

7.3. ha a károsult a jármű eltulajdonítását köve- tően nem tud hitelt érdemlő módon elszá- molni a jármű zárásához, indításához szük- séges kulcs(okk)-al, egyéb elektronikai vé- delmi eszközökkel, illetve a jármű tulajdonvi- szonyának igazolásához szükséges iratokkal (forgalmi engedély, törzskönyv, hajólevél stb.),

7.4. ha a jármű szórakoztató elektronikai beren- dezéseinek ellopását követően a tulajdonos nem tud hitelt érdemlő módon elszámolni a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló al- katrészeivel (levehető előlap, kódkártya stb.).

8. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése

8.1. tűz- és elemi károk esetén a kárösszeg 10%-a, de minimum 25 000 Ft káreseményenként,

8.2. azon jármű esetén, amelyből hatóságilag iga- zoltan kiindult a tűz, vagy robbanás biztosítási esemény, a kárösszeg 25%-a,

8.3. betöréses lopás esetén a kárösszeg 10%-a, de minimum 50 000 Ft járművenként.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktala- nul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

9.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

9.3. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biz- tosítót tájékoztatni szükséges.

9.4. A jelen biztosítási feltételnek elválaszthatatlan ré- szét képezik a Vagyonvédelmi előírások, szolgál- tatási limitek (SVAL 2010), illetve a Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási ese- mény bekövetkezésekor 2010 című feltételek.

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (SMEBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a továb- biakban meghatározott biztosítási események a biztosí- tott vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010), illetve a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti ingóság- és/ vagy épület alapbiztosítással, valamint e kiegészítő biz- tosítás bővített fedezete esetén pedig a Betörés lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti ingóság és/ vagy épület kiegészítő biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – díjfize- tési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek -- a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbizto- sítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés ese- tein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biz- tosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, illetve bővített fedezet esetén pedig a Betörés lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minő- sülnek az alapbiztosítás kockázatviselési helyén bekövetkező károk, amennyiben azok az alábbi veszélynemek miatt következtek be.

1.1. Alapfedezet.

Elemikár-biztosítás esetén azok a növénypusztulást, állatelhullást, tárgyrongálást, illetve az ezek miatt elkerülhetetlenül bekövetkező kényszervágást oko- zó káresemények biztosítottak, amelyeket a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010) meghatározott:

a) tűz (1.1.1. bekezdés, kiegészítve az e feltétel szerinti tűz okozta füstmérgezéssel is),

b) elektromos tűz (1.1.2. bekezdés),

c) villámcsapás (1.2.1. és 1.2.2. bekezdés is),

d) robbanás, összeroppanás (1.3. bekezdés),

e) légi jármű lezuhanása (1.4. bekezdés),

f) vihar (1.5. bekezdés),

g) felhőszakadás (1.7. bekezdés),

h) hónyomás (1.9. bekezdés),

i) árvíz (1.10. bekezdés),

j) földrengés (1.11. bekezdés),

k) sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina (1.12. bekezdés),

l) ismeretlen építmény vagy üreg beomlása (1.13. bekezdés),

m) vezetékes vízkárok (1.14. bekezdés),

n) tűzoltó berendezések kilyukadása (1.15. bekezdés, kiegészítve a nyomáspróba következtében kifolyó oltóanyag által okozott károkkal),

o) idegen jármű ütközése (1.18. bekezdés), vagy

p) idegen tárgyak rádőlése (1.19. bekezdés) veszélynemek valamelyike okozta.

1.2. Bővített fedezet. Külön megállapodás ese- tén biztosítási eseménynek minősül az alap- biztosítás kockázatviselési helyén bekövet- kező

1.2.1. jégverés káresemény, amelyet a Tűz- és ele- mi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010) meghatározott jégverés (1.8. bekez- dés) veszélynem okozott,

1.2.2. betöréses lopás káresemény, a Betöréses lo- pás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2010) meghatározott 1.1.1., illetve az 1.1.2. bekezdé- sei szerinti betöréses lopás károk abban az esetben, ha a kockázatviselés helye:

a) a biztosítási feltételek szerinti lezárt he- lyiségben van,

b) állandóan (egy évben legalább 270 napig életvitelszerűen) lakott épülettel egy in- gatlanon és

c) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló épület/építmény legalább 1,5 m magasan körbekerített, lezárt telken, lakó/vegyes övezetben helyezkedik el.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosíthatóak a kockázatviselés helyén a biztosított tulaj- donában lévő, személyes fogyasztásra, használatra szol- gáló, illetve őstermelőként értékesítésre termelt alábbi vagyontárgy-csoportok:

2.1. a telken, vagy a biztosított épületben/építmény- ben tartott szarvasmarhák, lovak, szamarak,

öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak és szárnyasok,

2.2. termények (termés, termény, szemes- és szálas- takarmány, alom, stb.),

2.3. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszere- lések,

2.4. mezőgazdasági termeléshez szükséges segéd- anyagok, készletek (növényvédő szerek, műtrá- gya, göngyölegek stb.),

2.5. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesz- tésű haszonnövények.

3. Biztosítási összeg, éves szolgáltatási limitek meghatározása

E biztosítási feltétel 2. pontjában meghatározott vagyon- tárgy-csoportokra – az alapbiztosításban szereplő ház- tartási ingóságokra meghatározott biztosítási összegtől függetlenül – külön biztosítási összeget kell meghatározni. A biztosítási összeg kockázatviselési helyenként legfel- jebb 20 000 000 Ft lehet.

3.1. Tételes, vagyontárgy-csoportonkénti biztosítás.

Az előző pont 2.1.-2.4. alpontjaiban meghatározott va- gyontárgy-csoportokra (az előző bekezdésben szereplő limit figyelembevételével) szabadon lehet meghatározni a biztosítási összegeket. A 2.5. alpont – a lábon álló sza- badföldi, vagy melegházi termesztésű haszonnövények

– esetén a biztosítási összeg maximum a biztosításra feladott összes mezőgazdasági tevékenység ingósága értékének 0,5%-a, de legfeljebb 75 000 Ft lehet.

3.2 Átalánybiztosítás

A biztosítási szerződésben, a mezőgazdasági termelés kiegészítő biztosítására meghatározott átalánybiztosítási összeg az alábbi arányok, illetve összegszerű szublimitek szerint kerülhetnek kár esetén felosztásra:

3.2.1. a telken, vagy a biztosított épületben/építmény- ben tartott szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak és szárnyasok esetén az átalánybiztosítási összeg 60%-a, de legfeljebb 10 000 000 Ft;

3.2.2. betárolt termények (termés, termény, szemes és szálastakarmány, alom, stb.) esetén az átalánybiztosítási összeg 60%-a, de legfeljebb 2 000 000 Ft;

3.2.3. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszere- lések esetén az átalánybiztosítási összeg 40%- a, de legfeljebb 7 000 000 Ft;

3.2.4. mezőgazdasági termeléshez szükséges segéd- anyagok, készletek (növényvédő szerek, műtrá- gya, göngyölegek stb.) esetén az átalánybiztosí- tási összeg 20%-a, de legfeljebb 2 500 000 Ft;

3.2.5. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesz- tésű növények esetén az átalánybiztosítási ösz- szeg 0,5%-a, legfeljebb 75 000 Ft.

Az egyes szublimitekre meghatározott szolgáltatási li- mitek együttes kifizetése esetén sem haladhatja meg a szolgáltatás az e vagyontárgy-csoportra feladott átalány- biztosítási összeg értékét.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. A biztosító szolgáltatása az alapbiztosítás kockázatviselési helyén a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) felsorol- takon kívül kiterjed az alábbiakra is:

4.1.1. egynyári növények elpusztulása esetén a ki- eső hozamra, (a termés mennyisége szem- pontjából helyben átlagosnak tekinthető termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegysze- rek) értékét);

4.1.2. abban az esetben, ha az elpusztult növé- nyi kultúra pótlásával az még a tárgyévben termőre fordítható, akkor az újbóli vetésre, vagy újraültetés költségeire;

4.1.3. elpusztult gyümölcsfák esetén az újratele- pítés költségeire, valamint a károsodás évé- ben a kieső hozamra (a termés mennyisége szempontjából helyben átlagosnak tekinthe- tő termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általáno- san szükséges ráfordítások (munka és vegy- szerek) értékét);

4.1.4. haszonállatok elhullása esetén az állat kár- időponti piaci értékére, kényszervágás ese- tén pedig ezen érték és a megtérülés kü- lönbözetére (a piaci érték megállapítása az állatorvos által igazolt súly, valamint az el- hullott állat esetén a káridőpontban helyben elérhető felvásárlási ár szerint történik);

4.1.5. haszonállatok elhullása esetén a biztosítási összegen belül a tetem szállítási és elhelye- zési költségeire a legközelebbi engedélye- zett lerakóhelyre;

4.1.6. haszonállatok elhullása esetén az állatonkénti szolgáltatási határ legfeljebb 300.000 Ft.

4.2. E feltétel 2.3. és a 2.4. alpontjában nevesített vagyontárgyak esetén a biztosító szolgálta- tása a Vagyonbiztosítás általános feltételei- ben (SÁVBI 2012) meghatározottak szerint történik.

4.3. Amennyiben a károsodott vagyontárgyat tartalmazó vagyontárgy-csoportra megálla- pított összegszerű, vagy százalékos szolgál- tatási limit alacsonyabb, mint a vagyontárgy- csoport káridőponti valóságos értéke, akkor

a biztosító aránylagos szolgáltatást nyújt. A biztosító azonban eltekint az alulbiztosított- ság érvényesítésétől, ha a kár e biztosítási feltétel 2.5. alpontjában meghatározott va- gyontárgyakban keletkezik.

4.4. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgáltatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában tényle- gesen, a Vagyonvédelmi előírások, szolgál- tatási limitekben (SVAL 2010) foglaltaknak megfelelően megvalósult mechanikai védel- mi szint szerint, és a szerződés részét képe- ző Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor 2010 című táblázatok alapján történik.

5. Kizárások

A biztosítási fedezet – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), valamint a különböző pon- tokban felsorolt korlátozásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi ká- rokra, így a biztosító nem nyújt szolgáltatást a:

5.1. a lábon álló növények, illetve azok termésé- nek vihar, vagy jégverés miatti részkáraira (kivéve, ha a biztosítási esemény a teljes nö- vény pusztulását okozza);

5.2 dísz- és kedvtelésből tartott növények káraira;

5.3. növények esetén a különböző fertőzések, fagyás, vagy kiszáradás miatt bekövetkező növénypusztulásra;

5.4. háziállatok esetén a különböző fertőzések, betegségek, vagy öregség miatt bekövetke- ző állatelhullásra;

5.5. épület/építmény lezáratlanságával össze- függésben bekövetkező károkra,

5.6. azon kárra, amelyet a biztosított más forrás alapján megkaphat (pl. mezőgazdasági kár- talanítási alapok stb).

6. Önrészesedés

E biztosítási feltétel 2.1., illetve 2.3. alpontban szereplő va- gyontárgy-csoportokat érintő károk esetén a biztosító le- vonásos önrészesedést alkalmaz, melynek mértéke a kár- összeg 10%-a, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

7. Egyéb rendelkezések

7.1. A tűz, robbanás káresemény észlelésekor az il- letékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul beje- lentést kell tenni.

7.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

7.3. Állatok elhullása esetén az alábbi igazolások, iratok bemutatását kérheti a biztosító:

– hatósági állatorvosi igazolás;

– állatorvosi kényszervágási javaslat, mérlege- lési jegy, értékesülési elszámolás;

– hullaátvételi jegy (ÁTEV).

7.4. Betöréses lopás káresemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul felje- lentést kell tenni.

7.5. A jelen biztosítási feltételnek elválaszthatatlan ré- szét képezik a Vagyonvédelmi előírások, szolgál- tatási limitek (SVAL 2010), illetve a Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási ese- mény bekövetkezésekor 2010 című feltételek.

SZÁLLÍTMÁNYOK ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELE (SSZBI 2005)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a bizto- sítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételben megha- tározottak szerint szolgáltatást nyújt azon károkra, ame- lyeket a biztosított vagyontárgyakban (magánvagyon-biz- tosítás esetén a biztosított saját tulajdonú ingóságaiban, vállalkozói vagyonbiztosítás esetén a biztosított saját tulaj- donú vagy bérelt, illetve általa bizományba vagy javításra átvett készleteiben), a saját tulajdonú gépjárművel (bérelt, lízingelt, illetve alkalmazottak tulajdonában lévő gépjármű- vel) való rendszeres szállítási tevékenysége során a továb- biakban felsorolt biztosítási események a kockázatviselési időszakban okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010), valamint a Betöréses lopás, rablásbiztosí- tás feltételében (SBEBI 2010) rögzítettek az irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2010), illetve betöréses lo- pás fedezet esetén pedig a Betöréses lopás, rablásbiz- tosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, illetve betöréses lopás fedezet esetén pedig a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti alapbizto- sítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

A biztosító a szállítási tevékenység során – a kocká- zatviselés időtartama alatt – az előre nem látható és hirtelen bekövetkező sérülések vagy megsemmisü- lés okozta károkra, az alábbi biztosítási események bekövetkezte esetén nyújt szolgáltatást:

a) tűz, közvetlen villámcsapás, robbanás, légi jármű lezuhanása,

b) vihar, felhőszakadás, jégverés, árvíz, földrengés, szikla- és kőomlás, földcsu- szamlás, lavina,

c) a szállítóeszközt ért baleset,

d) hidak vagy más építmények rá- és beom- lása,

e) rablás,

f) a lezárt gépjárműből történő betöréses lopás, valamint

g) a teljes szállítmánynak a szállítóeszköz- zel együtt történő eltulajdonítása.

2. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosító kockázatviselése:

2.1. vállalkozói vagyonbiztosítás esetén a biztosítási szerződésben meghatározott olyan vagyontár- gyakra terjed ki, melyek a „készletek” és „beren- dezések” (Vagyonbiztosítás általános feltétele (SÁVBI 2012) 7.1.2. b)-e) bekezdései) vagyoncso- portba tartoznak és az alapfedezetre biztosítot- tak, valamint a fuvarozásból jogszabály alapján nincsenek kizárva, és nem sorolhatóak a követ- kező termékcsoportok valamelyikébe:

a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok;

b) öngyulladásra hajlamos anyagok;

c) tartálykocsiban szállított áruk;

d) műértékkel bíró vagyontárgyak;

e) hangszerek;

f) dohányáruk;

g) szőrmeáru;

h) fegyverek.

2.2. magánvagyon-biztosítás esetén a Vagyonbiz- tosítás általános feltétele (SÁVBI 2012) 7.1.1.2. pontjának bekezdéseiben meghatározott olyan ingóságokra terjed ki, melyek az alapfedezetre biztosítottak.

3. Biztosítási összeg, szolgáltatási limitek

3.1. Biztosítási összeg:

a) Vállalkozói vagyonbiztosítás esetén a meg- nevezett szállítóeszközön a biztosítási idő- szakon belül előforduló maximális szállít- mányérték. Több jármű esetén az egyes csúcsértékek összege képezi a szerződés szerinti teljes biztosítási összeget.

– A szállítmányérték a szállítmány számla szerinti értékének és a szállítás során fel- merülő költségeknek összege.

– Számla hiányában a biztosítási összeget a szállított készletek beszerzési/újraelő- állítási értékének figyelembevételével kell meghatározni.

b) Magánvagyon-biztosítás esetén az ingóság teljes biztosítási összegének legfeljebb 10%-a.

3.2. Nyilvántartási kötelezettség vállalkozói vagyon- biztosítás esetén:

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyes szállítmányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító-, vagy fuvarlevél- tömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltünte- tésével: dátum, áru megnevezése, darabszám, ill. tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, ill. fuvarlevéltömb bemutatandó.

3.3. Szolgáltatási limit:

a) Vállalkozói vagyonbiztosítás esetén a biz- tosító a fuvareszközönként kifizethető szol- gáltatási kötelezettségét a teljes biztosítási időszak (egy év) alatt 2,5 millió Ft összegben korlátozza.

A „berendezések” vagyontárgy-csoportba tar- tozó szállított vagyontárgyak, szállítóeszközön- ként és/vagy a szállítmánybiztosításra feladott teljes biztosítási összegnek legfeljebb 25%-áig biztosítottak.

b) Magánvagyon-biztosítás esetén a Vagyon- biztosítás általános feltétele (SÁVBI 2012)

7.1.1.2. pontjának b) bekezdéseiben megha- tározott, kiemelt értékű háztartási ingóság vagyontárgy-csoportba tartozó szállított vagyontárgyak legfeljebb 250 000 Ft-ig, a

7.1.1.2. pontjának c) és d) bekezdésében meghatározott elzárva tartandó háztartá- si ingóságok és készpénz pedig összesen 50 000 Ft-ig biztosítottak.

4. A kockázatviselés időbeni és területi hatálya

4.1 A jelen feltételek szerint biztosított szállítási tevé- kenységére a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut (ingósá- gokat) a szállítás haladéktalan megkezdése cél- jából a járműbe berakták, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen az árunak (ingósá- goknak) a járműből történő haladéktalan kirako- dása megkezdődik.

4.2. A szállítási tevékenység bármely okból történő megszakításának időtartama alatt, az őrizetlen gépjárműben történő tárolás jelen feltétel alapján nem biztosítható kockázatnak minősül, így annak ideje alatt a biztosítási védelem szünetel.

4.3. A kockázatviselés területi hatálya Magyaror- szágra terjed ki.

5. A biztosító szolgáltatásának szabályai

5.1. A biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a biztosító a következő költségekre nyújt szolgáltatást:

a) azon ráfordításokra, amelyeket a biztosí- tott/szerződő a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és a kár enyhítése érdekében indokoltnak tartott. A ráfordítások és a szolgáltatás együttes összege nem haladhatja meg a szállítmányra megállapított biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfordítások a biz- tosító utasítására történtek;

b) a kármegállapítás szükséges költségeire, amennyiben a kár biztosítási esemény;

c) a javítással, pótlással kapcsolatban szük- ségessé vált igazolt fuvarozási többlet- költségekre, amennyiben – előzetes beje- lentés alapján – ezen költségek indokolt- ságát a biztosító elismeri;

5.2. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban felsorolt okmányok bemutatása szükséges:

a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállí- tólevél, és eredeti áruszámla vagy a szál- lítást tanúsító egyéb eredeti okmányok (csak vállalkozói vagyonbiztosítás ese- tén);

b) az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazolására szemlejegyző- könyv, szakértői jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben fel- tüntető kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, ameny- nyiben a kárfelmérést – a biztosító hozzá- járulásával – harmadik személy végezte;

c) a jelen feltétel 1. pontjának e)–g) bekez- dése szerint bekövetkezett károk esetén a rendőrhatósági feljelentés, jegyző- könyv, határozat stb. másolata.

5.3. A lezárt gépjárműből való betöréses lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállító- eszközzel együtt való eltulajdonítása bizto- sítási események (jelen feltétel 1. pontjának f)–g) bekezdése) bekövetkezése miatti szál- lítmánykárokra csak abban az esetben nyújt szolgáltatást a biztosító, ha:

a) a szállító gépjármű szilárd tetővel, fel- építménnyel rendelkezett;

b) a gépjárművet lezárt állapotban, őrzött parkolóban állították le;

c) a gépjármű rendelkezett MABISZ által ajánlott, működőképes riasztó és/vagy indításgátló berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba he- lyeztek;

d) a biztosított szállítmányt a gépjármű utas- vagy rakterében, kívülről nem lát- ható módon helyezték el.

6. Önrészesedés

A szállítmányok biztosításának levonásos önrészesedése káreseményenként 10%, de minimum:

a) 50 000 Ft vállalkozói vagyonbiztosítás esetén, illetve

b) 10 000 Ft magánvagyon-biztosítás esetén kár- eseményenként.

7. Kizárások

Biztosítással nem fedezett károk

A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

7.1. azért keletkeztek, mert a szállítmány fuva- rozására alkalmatlan volt a szállítóeszköz, vagy túlterhelték;

7.2. a szállítmány penészesedése, erjedése, bel- ső romlása, illetve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, kivéve, ha az ilyen kár valamely, a jelen feltétel szerinti biz- tosítási esemény következménye;

7.3. öngyulladás, tűz vagy robbanás következté- ben keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány

– a biztosítható vagyontárgyakon kívül – ön- gyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat is tartalmazott;

7.4. a szállítmány sajátos természete miatt kelet- keztek (különösen: kiszáradás, apadás, súly- veszteség), kivéve, ha az ilyen kár valamely a jelen feltétel szerinti biztosítási esemény következménye;

7.5. a szükséges csomagolás hiányossága miatt keletkeztek, ideértve a sértetlen külső burko- laton, csomagoláson belüli tartalomhiányt is.

8. Egyéb rendelkezések

8.1. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktala- nul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

8.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

8.3. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biz- tosítót tájékoztatni szükséges.

8.4. Jelen biztosítási feltételek elválaszthatatlan ré- szét képezik a Vagyonvédelmi előírások, szolgál- tatási limitek (SVAL 2010), illetve a Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási ese- mény bekövetkezésekor 2010 című feltételek.

ÜZEMSZÜNET ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELE (SÜZBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételben meg- határozottak szerint szolgáltatást nyújt azon üzemszüneti veszteségek esetén, amelyek a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított folyamatos üzemme- netben, a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), valamint a Tűz- és elemi károk biztosításának felté- telében (STEBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minő- sül a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységé- nek kényszerű szüneteltetése, ha annak oka a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételének (STEBI 2010)

a) 1.1.1. tűz;

b) 1.2.1. közvetlen villámcsapás;

c) 1.3. robbanás, összeroppanás

d) 1.4. légi jármű lezuhanása;

e) 1.14. vezetékes vízkár;

f) 1.15. tűzoltó berendezések kilyukadása

pontjában megnevezett biztosítási esemé- nyek bármelyikének bekövetkezése.

A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban ke-

letkezett vagyoni kárra a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége a vagyonbiztosítás alapján fennáll, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű, vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésé- re kényszerül, majd a tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.

2. Biztosított üzemszüneti veszteségek

2.1. A felek megállapodnak abban, hogy a biztosító üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén az üzemszüneti veszteségeken belül az aláb- biakban meghatározott elmaradt üzemi nyereségre és a folyamatos üzemi költségekre nyújt szolgálta- tást a kizárások, korlátozások figyelembevételével a biztosítottnak:

a) Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet ese- tén elért volna.

b) Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges, indokolt ráfordítások (pl. munkabérek, illetmé- nyek, bérleti díjak, közüzemi költségek, stb.), amelyekre a számviteli törvény költség-elszá- molási szabályai vonatkoznak, és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt ok- vetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelőző állapotnak megfelelő kere- tek között – mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

2.2. Jelen szerződésben nem minősül üzemszüneti veszteségnek:

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték,

b) forgalomtól függő biztosítási, feltalálói, licence-, lízing-, tartósbérleti díjak,

c) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanyagok megvételére történő kiadá- sok, ha azok nem az üzemfenntartást szol- gálják;

d) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünet- tel, pl. a tőkebefektetés, a spekulációs és az ingatlanügyletek.

3. Fedezeti tartam

A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kö- telezettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekö-

vetkezésének időpontjában kezdődik és három hónap fedezeti tartamig tart.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a kár- eset bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő – újraindításának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejáratakor szűnik meg.

4. Könyvvezetési kötelezettség

A biztosított köteles a jogszabályokban és e feltételekben számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettsé- gének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve – bizton- ságos helyen – köteles megőrizni.

A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szol- gáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha a biztosított köte- lességszegése sem a káreset megállapítását, sem a biz- tosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolta.

5. Kizárások

A biztosítási védelem – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), valamint a különböző fe- jezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára – nem terjed ki a következő károkra:

a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletme- nettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása, vagy megrongálódása,

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnessza- lagok és egyéb adathordozók megsem- misülése, elvesztése, eltulajdonítása vagy megrongálódása,

c) a normál üzemi körülményektől szándé- kos – tesztelés, szándékos túlterhelés il- letve egyéb kísérletek miatti – eltérés.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást az olyan – biz- tosítási események miatti – üzemszüneti vesztesé- gekre, amelyek az üzemszünet egyéb okból történő tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, karbantartás). A biztosító ebben az esetben is szolgáltatást nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítás esemény bekö- vetkezése miatt meghosszabbodott.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást a megnövekedett olyan üzemszüneti veszteségekre, amelyek a követ- kező okok miatti üzemszüneti tartam meghosszab- bodása folytán keletkeztek:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövet- kezett események, vagy tartós körülmé- nyek következtében;

b) az üzem bővítése, vagy olyan felújítások miatt, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be;

c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozások miatt;

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhú- zódása tulajdoni, birtoklási, bérleti jogvi- szony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása, vagy egyéb hasonló események miatt;

e) mert a biztosított, a megsérült/megsem- misült vagyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem az általában elvárt időben gondoskodik, vagy ehhez nem áll elegen- dő tőke rendelkezésére;

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal ösz- szetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biz- tosított üzemben nem használhatók fel;

g) a romlandó ill. szezonális sajátosságok- kal rendelkező áru- és raktárkészletben keletkezett károk;

h) a biztosított üzemszünete következtében valamely szerződéses partnerénél kelet- kezett többletköltségek vagy termelés- kiesési károk.

6. Önrészesedés

Az üzemszüneti biztosítás levonásos önrészesedése

3 nap, de minimum 50 000 Ft. Nem fedezi a biztosítás azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyek a szerző- désben rögzített önrészesedési időszakra esnek (munka- napokban számolva).

7. Egyéb rendelkezések

A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az il- letékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szük- séges.

7.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a bizto- sítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint, a kockázatviselés időszaka alatt, a biztosított személy(ek) balesete esetén biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) rögzítettek értelemszerűen irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának -- a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek -- a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosított személyek

1.1 Jelen feltétel alapján külön megállapodással biz- tosított:

a) magánbiztosítás esetén azok a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett ter- mészetes személy(ek), aki(k)nek az állandó lakcíme(ük) az alapbiztosítás kockázatviselé- si helyén van,

b) vállalkozói biztosítás esetén a szerződő vál- lalkozóval munkaviszonyban álló, név szerint megnevezett munkavállalók.

1.2. Biztosítottnak az a személy nevezhető meg, aki:

a) a biztosítási ajánlattétel időpontjában nem töltötte be 65. életévét,

b) nem rokkant, vagy rokkantnyugdíjas,

c) a biztosítás megkötéséig munkaképesség- csökkenés megállapítására irányuló kérelmet nem nyújtott be az illetékes állami szervhez.

2. Biztosítási esemény

2.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a balesetbiztosítási esemény bekövetkezése- kor áll be.

Balesetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akaratán kívül fellépő, hirtelen külső behatás, amelynek következtében a biztosított a bal- eset megtörténtétől számított egy éven belül

– elhalálozik, vagy

– 15 százalék feletti tartós egészségkáro- sodást (rokkantságot), vagy

– csonttörést, csontrepedést szenved (fog- törést kivéve), vagy

– orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-el- látásban részesül.

2.2. Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli ese- mények is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

2.3. Betegségek nem minősülnek balesetnek.

3. Biztosítás területi és időbeli hatálya

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatvise- lése – ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre a nap 24 órájában.

4. A biztosítási védelemből kizárt kocká- zatok

4.1. Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi eseményekre:

a) Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek akkor, ha az ittasságon, kábí- tó-, illetve bódítószerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész tes- tére kiterjedő görcsös roham következté- ben bekövetkezett balesetek. Ha az emlí- tett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biz- tosítási védelem fennáll.

b) A biztosított testén saját maga vagy hoz- zájárulásával mások által végzett gyógyí- tó célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben

erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.

c) A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem te- kinthető baleseti következménynek.

d) Háború (hadüzenettel vagy anélkül), pol- gárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás, terrorcselekmények so- rán bekövetkezett balesetek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről van szó.

e) Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön, valamilyen hivatali vagy közszolgálati kö- telesség teljesítése közben került sor.

f) Motor nélküli légi jármű (repülőszerke- zet), segédmotoros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtő- ernyő használata közben bekövetkezett balesetek.

g) Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb, hivatás gya- korlása közben bekövetkezett balesetek.

h) Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.

i) Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fagyás, habituális ficam, patológiás törés, kivéve, ha az baleset következménye.

j) Autó-motor sport, motorcsónakverse- nyeken (ideértve a teszttúrákat és rali- versenyeket is) és ezekkel kapcsolatos edzéseken való aktív részvétel során bekövetkező balesetek, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet.

k) Versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetkezett balesetek.

l) Közvetve vagy közvetlenül radioaktív su- gárzás, illetve ionizáló sugárzás (pl. rönt- gen) által okozott balesetek.

m) Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sé- rülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kis- mértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szerve- zetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszfertőzésre nem vonatkozik. Gyógykezelés következtében

bekövetkező fertőzésekre a biztosítási vé- delem nem terjed ki.

n) Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.

o) Recehártya-leválás és annak következ- ményei nem minősülnek balesetnek.

4.2. A szerződés megkötésének időpontjában már bármely okból károsodott, sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott – nem ép – testrészek és szervek a biztosításból ki van- nak zárva.

4.3. Nem terjed ki a biztosítás a biztosított szán- dékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben bekövetkezett balesetekre.

4.4. Nem terjed ki a biztosítás olyan biztosított személyekre, akik a biztosítási esemény be- következtekor elérték 75. életévüket.

5. A kockázatviselés korlátozása

5.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan, kí- vülről jövő behatás okozta, amelyre a koc- kázatviselés kiterjed, és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett.

5.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak ak- kor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikus behatás, nem pe- dig egy korábbi, már a baleset előtt is meg- levő betegség súlyosbodásának a következ- ménye.

5.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha eze- ket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozta.

5.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek mi- nősülő esemény okozta.

6. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála, illetve sérülése

– a kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében,vagy

– a biztosított jogellenes, súlyosan gondat- lan magatartása folytán következett be.

7. A biztosítási szolgáltatások

7.1. Tartós egészségkárosodás

7.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset követ- kezményeként a biztosított egészsége vagy szellemi teljesítőképessége tartósan káro- sodott (rokkant maradt), a biztosító a szer- ződésben meghatározott biztosítási összeg- nek a rokkantsági fok alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási össze- get fizeti ki.

A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megálla- pítani:

Testrészek egészségkárosodása Szolgáltatás

Egy kar vállízületből való teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 70%

Egy kar könyökízület felettig való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 65%

Egy kar könyökízület alatt való elvesztése,

illetve teljes működésképtelensége 60%

Egy kéz teljes elvesztése, illetve teljes működésképtelensége 55%

Egy hüvelykujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 20%

Egy láb combközép fellettig való teljes elvesztése, vagy teljes

működésképtelensége 70%

Egy láb combközépig való teljes elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 60%

Egy láb térd alatt való elvesztése, illetve

teljes működésképtelensége 50%

Egy láb lábszár közepéig való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 45%

Egy lábfej teljes elvesztése, illetve

teljes működésképtelensége 40%

Mindkét szem látóképességének teljes

elvesztése 100%

Egyik szem látóképességének

teljes elvesztése 50%

Mindkét fül hallóképességének

teljes elvesztése 60%

Egyik fül hallóképességének teljes

elvesztése 30%

7.1.2. Az előző pontból adódó egészségkároso- dási százalékok összegeződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfele- lően tehát amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövetke- zik, és ezáltal az egészségkárosodási szá- zalékok együttesen meghaladják a 100%-ot, vagy egy biztosítási esemény kapcsán az egészségkárosodási százalékok összegződ- nek és meghaladják a 100%-ot, úgy a bizto- sító szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg.

Egyes testrészek vagy érzékszervek rész- beni elvesztése, illetve részbeni működés- képtelensége esetén az előző pontban meg- adott egészségkárosodási százalékok meg- felelő hányadát kell figyelembe venni.

Ha a rokkantság foka az egészségkároso- dási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megálla- pítani, hogy a testi vagy szellemi működőké- pesség orvosi szempontból milyen mérték- ben csökkent. A tartós egészségkárosodás, rokkantság mértékét a biztosító orvosa álla- pítja meg.

7.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által meg- állapított tartós egészségkárosodás mérté- kével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az eltér a biztosító orvosának véleményétől, függet- len, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni.

A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az eset- ben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.

7.1.4. A baleset utáni első évben rokkantsági kifi- zetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyér- telműen tisztázottak.

7.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítot- taknak, mind a biztosítónak joga van a bal- eset napjától számított 4 évig évenként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Abban az esetben, ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően nyújt szolgálta- tást.

7.1.6. Ha a biztosított halála

a) a balesetet követő egy éven belül, a bal- esetből kifolyólag következik be, rokkant- sági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,

b) a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szol- gáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizs- gálat megállapítása alapján számolni kel- lett volna.

7.1.7. A biztosító szolgáltatásának korlátozása vég- leges, vagy tartós-részleges baleseti rok- kantság bekövetkeztekor:

– a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított személy ese- tén a biztosítási szerződésben meghatá- rozottak 75%-áig,

– a biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy ese- tén a biztosítási szerződésben meghatá- rozottak 50%-áig

nyújt szolgáltatás a biztosító.

7.2. Baleseti halál

7.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biz- tosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fize- ti ki. A haláleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.

7.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkant- sági szolgáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatá- si összege alacsonyabb, mint a rokkantsági szolgáltatásé, a többletkifizetést nem köve- telheti vissza.

7.2.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása bal- eseti halál bekövetkeztekor:

A biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak 75%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító.

7.3. Baleseti eredetű csonttörés vagy csontrepe- dés

7.3.1. A biztosító baleseti eredetű csonttörés vagy csontrepedés esetén egyszeri szolgáltatást nyújt, a szerződésben megjelölt biztosítási összeg mértékéig.

7.3.2. A biztosító szolgáltatásának korlátozása bal- eseti eredetű csonttörés vagy csontrepedés bekövetkeztekor:

A biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító.

7.4. Baleseti kórházi napidíj

7.4.1. A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított a szerződési feltételekben meg- határozott biztosítási esemény (baleset) mi- att orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg- ellátásban részesül, a baleset napjától szá- mított két éven belül, maximum 185 napra, kórházi napidíjat fizet.

7.4.2. A biztosító szolgáltatásának korlátozása bal- eseti kórházi napidíj fizetése esetén:

A biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét már betöltött biztosított személy részére a biztosító nem nyújt szolgáltatást kórházi napidíj jogcímén.

7.5. A 65., illetve 70. életévüket betöltött bizto- sítottak esetén e feltétel 7.1.-7.4 pontjaiban meghatározott korlátozott szolgáltatások ér- vényesítésével a biztosítási díjak nem csök- kennek, ezen ügyfelek magasabb kockázata miatt.

8. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

8.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak ak- kor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgáltatási kötelezettség beálltá- nak és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátja.

8.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító a követke- ző okiratok bemutatását kéri:

a) biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény,

b) az utolsó díjfizetést igazoló nyugta,

c) a biztosított, illetve kedvezményezett érvé- nyes személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata,

d) halál esetén

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,

– a halál közelebbi körülményeinek tisztá- zásához szükséges iratok,

e) baleseti kórházi ellátás esetén a kórházi napi térítést bejelentő lap,

f) csonttörés, illetve -repedés esetén röntgen- lelet vagy az orvosi igazolás másolata,

g) hatósági eljárás esetén

– az eljárást lezáró határozat,

– a nyomozást megszüntető/felfüggesztő vagy megtagadó határozat vagy vádirat,

h) azok az iratok, amelyek a jogosultság, to- vábbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek,

i) örökösi minőség igazolására a hagyatékát- adó végzés,

j) továbbá minden olyan dokumentum vagy egyéb adat, amely a biztosítási esemény, illetve a biztosító fizetési kötelezettségének tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, így különösen a biztosított korábbi egészségi állapotára vonatkozó dokumentumok.

8.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szük- séges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

8.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a bizto- sítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartásával, a biztosí- tási szerződés létrejöttével vagy a kárigény érvé- nyesítésével egyidejűleg felhatalmazhatja a biz- tosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüg- gésben más biztosítótól információkat szerez- zen be, valamint azoktól az orvosoktól, egész- ségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illet- ve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köte- les azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az adatok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együttműködni.

9. A szolgáltatásra jogosult személyek

9.1. A haláleseti szolgáltatásra a haláleseti kedvez- ményezett jogosult.

9.2. Az egyéb szolgáltatás (tartós rokkantsági szol- gáltatás, csonttörés és csontrepedés esetén egyszeri szolgáltatás, illetve kórházi napi térítés) felvételére a biztosított vagy a biztosított által meghatalmazott személy, illetve a biztosított tör- vényes képviselője jogosult.

10. A biztosítási összeg értékkövetése

10.1. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus érték- követő indexet alkalmaz. A biztosítási ösz- szeg mindig a biztosítási évfordulóval, az értékkövetés mértékével változik (további- akban: értékkövetés). A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves árindexek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott index- adatai alapján képezi. A biztosító az érték- követéssel megváltozott biztosítási össze- gekről és díjakról az értékkövetés érvénybe lépését megelőzően 60 nappal, írásban érte- síti a szerződőt. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szer- ződést a felmondási szabályoknak megfele- lően felmondhatja.

10.2. Az új biztosítási összeg alapján kalkulált biz- tosítási díj, illetve díjrészlet először az érték- követés utáni első díjfizetéskor válik esedé- kessé.

11. Elévülés

A balesetbiztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított egy év alatt évül- nek el.

KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SKÉBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a bizto- sítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint, a kockázatviselés időszaka alatt, a biztosított személy(ek) elhalálozása esetén biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) rögzítettek értelemszerűen irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biz- tosított rendelkezzen érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2010) szerinti épület és/vagy ingóság alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. A biztosítási esemény és szolgáltatások

1.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biz- tosítási esemény bekövetkezésekor áll be. Életbiztosítási esemény a biztosított halála.

1.2. A SIGNAL Biztosító a szerződő díjfizetése el- lenében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) ha a biztosított a biztosítási szerződés kockázatviselési időszaka alatt elhalálo- zik a biztosítási összeget fizeti ki,

b) ha a biztosított a biztosítási szerződés megszűnésekor életben van, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1. A szerződő az alapbiztosítás szerződőjével azonos.

2.2. A biztosított az a személy, akinek a biztosítási tartamon belüli halála kapcsán a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége beáll.

Biztosított lehet az a biztosítás megkötésekor 0 és 65 év közötti személy, akinek az állandó lakcíme, vagy a munkáltatójának a telephelye az alapbizto- sítás kockázatviselési helyeinek egyike és a bizto- sító kockázatvállalási feltételeinek megfelel.

2.3. A kedvezményezett (a biztosító szolgáltatására jogosult személy), aki lehet:

a) a szerződésben megnevezett személy, vagy

b) a biztosított örököse, ha kedvezményezettet a szerződésben nem jelöltek meg.

2.4. A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezmé- nyezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor más kedvezményezet- tet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerző- dő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

3. A biztosítási összeg és a biztosítási díj

3.1. A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötés- kor a szerződő fél az ajánlaton feltüntetett lehe- tőségek közül választja ki.

3.2. A biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított nemétől, belépési ko- rától függ.

3.3. A biztosított belépési korát a biztosító úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.

3.4. Az életkor helytelen bevallása esetén a biztosító a biztosított valódi korának megfelelő biztosítási összeget fizeti ki, a ténylegesen befizetett díj fi- gyelembevételével.

4. A kiegészítő kockázati életbiztosítás létrejötte

4.1. A biztosító az életbiztosítási kiegészítő szerződés megkötéséhez valamennyi biztosítottra vonatko- zóan egészségi nyilatkozatot kérhet, mely alapján biztosítottanként kockázatelbírálást végez.

4.2. A biztosított az ajánlat aláírását követő 6 hónapon belüli (várakozási idő) elhalálozása esetén az ese- dékes szolgáltatás helyett a biztosító a befizetett díjat téríti vissza, kivéve, ha a biztosított

– baleset, vagy

– a várakozási időn belül szerzett heveny fertő- ző betegség következtében halálozik el.

5. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés indexálása

Az értékkövetés a Vagyonbiztosítás általános felté- tele (SÁVBI 2012) 8. bekezdés 11. pontjában megha- tározottak szerint történik, kiegészítve azzal, hogy a

biztosító az indexálás alkalmával a következő bizto- sítási évre vonatkozó hatállyal, a díjszabás alapján, a biztosított életkorának függvényében is módosíthatja a kiegészítő kockázati életbiztosítás díját.

6. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés 30 napos felmondása

6.1. Az életbiztosításra vonatkozó kiegészítő szerződést az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő termé- szetes személy szerződő a kiegészítő szer- ződés létrejöttéről szóló írásbeli tájékozta- tás (kötvény) kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

a) A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

b) A szerződőt a felmondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítások esetén.

6.2. Abban az esetben, ha az ügyfél él a szerző- dés 30 napon belüli felmondási lehetőségével, akkor a biztosító kockázatviselése az ügyfél által írt felmondó nyilatkozatnak a biztosító központjába történő beérkezését követő nap

0. órájában szűnik meg.

6.3. A szerződő felmondó nyilatkozatának kéz- hezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcí- men részére teljesített befizetésekkel elszá- molni, az alábbiak szerint:

6.3.1. a biztosító a szerződő által befizetett első díj- ból a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén a kockázatelbírálás, a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminiszt- rációs költségeket számolja el,

6.3.2. az elszámolás elve a következő: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maximum 1 200 Ft-ot tart vissza.

7. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés módosítása, megszűnése

7.1. A kiegészítő életbiztosítási szerződés megköté- séhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

7.2. A kiegészítő életbiztosítási szerződés meg- szűnik:

a) biztosított(ak) elhalálozásakor,

b) ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével,

c) a biztosított(ak) a 75. születésnapját köve- tő biztosítási évfordulót megelőző napon,

d) az alapbiztosítás megszűnésével egyide- jűleg.

8. Közlési kötelezettség

8.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismer- nie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kér- désekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal közlési kötelezettségüknek tesznek eleget.

8.2. Ha a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított öt évig gyakorolhatja.

8.3. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kifizetést nem teljesít, kivéve, ha

a) bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére,

b) a szerződés megkötésétől a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig öt biztosítási év már eltelt.

8.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után sze- rez tudomást a szerződést érintő lényeges körül- ményekről, továbbá, ha a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kocká- zatot a feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

9. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés hatálya és kizárások

9.1. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés hatá- lya egyaránt kiterjed a belföldön és a külföl- dön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

9.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála köz- vetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi eseményekben történő aktív vagy passzív részvétellel:

9.2.1. háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgár- háború, határvillongás, forradalom, zendü- lés, puccs vagy puccskísérlet, népi meg- mozdulás,

9.2.2. felkelésben, lázadásban, vagy zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön vala- milyen hivatali vagy közszolgálati kötelezett- ség teljesítése közben került sor,

9.2.3. gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben sportversenyen való részvétel-

lel, vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékeny- séggel (sárkányrepülő, ejtőernyős ugrás).

9.3. Nem terjed ki a biztosítási védelem valamely a szerződéskötés előtt, a biztosítottnál már fennálló, diagnosztizált betegség, illetőleg egészségi állapot meglétével ok-okozati ösz- szefüggésben bekövetkező eseményekre.

A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kifizetést nem teljesít.

10. A biztosító mentesülése

A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól men- tesül – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) valamint a fejezetekben felsorolt kizá- rásokon túlmenően – ha a biztosított:

a) a kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében vesztette életét,

b) szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye folytán vagy azzal összefüg- gésben vesztette életét,

c) a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következté- ben hal meg, vagy

d) a várakozási idő kezdetének időpontjá- ban bizonyíthatóan már fennálló és di- agnosztizált betegsége, illetve egészségi állapota ok-okozati összefüggésben áll a bekövetkező eseménnyel.

11. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

11.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak ak- kor áll be, ha a biztosított, illetve a kedvezménye- zett a szolgáltatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének megállapításához szüksé- ges iratokat maradéktalanul a biztosító rendel- kezésére bocsátotta.

11.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez és az igény jogossá- gának megállapításához a biztosító a következő iratok bemutatását kérheti:

a) a biztosított születési anyakönyvi kivonata,

b) a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

c) a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bi- zonyítvány,

d) a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a ha- lál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok,

e) hatósági eljárás esetén

– az eljárást lezáró határozat,

– a nyomozást megszüntető/felfüggesztő vagy megtagadó határozat,

f) továbbá azokat az egyéb iratokat, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény megállapításához szükségesek,

g) örökösi minőség igazolására a hagyatékát- adó végzés.

11.3. A fenti iratok beszerzésének költségeit annak kell viselni, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

11.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a bizto- sítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartásával, a bizto- sítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazhatja a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüg- gésben más biztosítótól információkat szerez- zen be, valamint azoktól az orvosoktól, egész- ségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illet- ve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

12. A szolgáltatásra jogosult személy

Az életbiztosítási kiegészítő szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a kedvezményezett jogosult.

13. Titoktartási kötelezettség

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzá- járulásával kezelheti.

14. Egyéb rendelkezések

14.1. Jelen kiegészítő biztosítás többlethozamból való részesedésre nem jogosít.

14.2. Jelen kiegészítő biztosítás visszavásárlási és díj- mentes leszállítási lehetőséggel nem rendelkezik.

14.3. Jelen kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁFBI 2007)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek

– ha a vonatkozó biztosítások feltételei és a záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító lakossági ki- egészítő felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó biztosítások feltételei, illetőleg a Ptk. rendelkezései irány- adóak.

Jelen feltétel a biztosítóintézetekről és a biztosítási te- vékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján egy- ben ügyféltájékoztatónak is minősül, és ügyféltájé- koztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, ame- lyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellék- leteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minő- sülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012) rögzítettek értelemszerűen irányadóak.

1. Biztosítási esemény

1.1. Az egyes igényelt és a biztosítási szerző- désben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási feltételei alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint, a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mér- tékig azokért a személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint a tárgyrongálási károkért, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen be- következő, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sé- rülése, egészségromlása.

Tárgyrongálás: ingóság megsemmisülése, sérülése, vagy használhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek.

Sorozatkárnak minősül, ha több biztosí- tási esemény a biztosított(tak) ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered,

— azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban következett be, vagy

— a kár több különböző személyt érint.

2. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

2.1. A biztosító – ellenkező megállapodás hiányában

– kizárólag azokra a károkra nyújt szolgáltatást, amelyek Magyarország területén következtek be.

2.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés ha- tálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelen- tett károkra terjed ki.

3. A biztosítási összeg, limit

3.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó fel- ső határa.

3.2. A biztosító legfeljebb a biztosítási szerződésben rögzített mértékig nyújt szolgáltatást.

3.3 A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megvál- toztatását is kezdeményezheti.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

A biztosító a kárrendezési eljárás során megállapított szolgáltatási összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a biztosító el- len nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki, és azt a biztosító jogosnak ítélte meg.

5. A biztosítással nem fedezett károk

5.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amelyet a szerződő és/vagy a biztosítot- tak egymásnak okoznak,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymás- nak okoztak,

c) amelyet a biztosított maga szenved el,

d) ahol a biztosító biztosítási eseményen- kénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önré- szesedés értékét,

e) amely büntető jellegű kiadásként (pl. büntetés, bírság, kamat) jelentkezik,

valamint nem téríti meg a biztosító azokat a nem vagyoni károkat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésé- vel, valamint az előszereteti érték kárpótlá- sával összefüggésben keletkeztek.

5.2.1. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely(et):

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből ered,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvet- len összefüggésben következett be, így a következményi károkat, például az üzem- szünetből eredő termeléskiesést,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleá- ris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból ered,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulla- dék) előállításával, tárolásával, kezelésé- vel kapcsolatos,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett,

f) mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,

g) a biztosított jogszabályban írt felelősség- nél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kö- telezettségén alapul,

h) az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetle- nül a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III) vagy Lymphadenopathy Associated Vims (LAV) vagy azok mu- tációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban me- rültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS) vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független ha- sonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll,

i) azbesztózisból vagy bármilyen, hasonló betegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy az- beszttartalmú termékek jelenléte, keze- lése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,

j) közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetegedé- sei, vagy szindrómái, vagy

azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek követ- kezményeképpen lépnek fel, ilyen példá-

ul a Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME), Chronic Wasting- betegség (CWD), Kreutzfeld–Jacob- szindróma (CJD), Gerstmann-Straussler- Scheinker-szindróma (GSS), Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

5.2.2. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító továbbá bárminemű kár, veszteség, költség esetén, amelynek eredménye, keletkezési oka köz- vetlenül vagy közvetve összefüggésbe hoz- ható a következő eseményekkel:

a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jel- legű cselekmény (hadüzenettől függet- lenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,

c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

d) hadijog, rendkívüli állapot,

e) a terrorizmus bármilyen formájával ösz- szefüggésben keletkezett károkat az alábbiakban foglaltak szerint:

Jelen feltételekből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásá- val vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban megha- tározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövet- keztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erősza- kos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, amelyet önállóan vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízá- sából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

• amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfé- lemlítse, vagy befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja,vagy

• amelyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat politi- kai, szociális, vallási, ideológiai vagy ha- sonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek to- vábbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési felté- telekben meghatározott biztosítási esemé- nyekhez kapcsolódó kifizetést is, amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmé- nyek okoztak, vagy amelyekben közrehatot- tak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb mó- don egy terrorista akcióval függnek össze.

6. A felek együttműködése

A biztosító a felelősségbiztosítási károkat a felté- telekben foglaltak szerint téríti meg. A felelőssé- get elismerő nyilatkozat önmagában nem kötele- zi a biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden eset- ben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgál- tatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfize- tésére köteles.

7. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

7.1. A biztosítót a károsulttal szemben a szolgál- tatás megfizetése alól a biztosított szándé- kos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozásnak, továbbá a súlyos gondatlanságnak alább, illetve az egyes külön fedezeteknél megál- lapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizo- nyítja, hogy károkozó magatartása nem volt jogellenes.

Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy, illetve a biztosított

– hatósági engedélyhez kötött tevékenysé- get engedély nélkül végzett,

– a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

– a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábí- tószer) fogyasztásának hatása alatt, illet- ve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

– az ingatlant nem a rendeltetésének meg- felelően használta,

– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési elő- írások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos meg- sértésével okozta,

– a kárt a tevékenység végzésére vonatko- zó szakmai előírások súlyos megszegé- sével okozta.

7.2. A szerződő/biztosított köteles minden elvár- ható támogatást megadni a biztosító törvé- nyi engedmény alapján megnyíló visszke- resetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányá- ra nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

7.3. A biztosított és a károsult egyezsége a bizto- sítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bí- rósági marasztalása pedig csak akkor köti a biztosítót, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

SZEMÉLYI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SSFBI 2007)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a kocká- zatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosítási események bekövetkezése esetén, a szerződésben meg- állapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése ellenében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezettségek alól, amelyekért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájé- koztatónak is minősülő Felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁFBI 2007) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítás esetén ezen kiegészítő modul díjának – a díjfi- zetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek

– a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön meg- állapodással jelen feltétel szerint a biztosí- tási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a szerződésen kí- vüli személyi sérüléses (vagyoni és nem va- gyoni), valamint tárgyrongálási kár, amelyet a biztosított mint

a) kiskorú gyermek gondozója

b) belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű sze- mélyek gondozója,

c) közúti balesetet előidéző gyalogos,

d) kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel mű- ködtetett szállítóeszköz használója,

e) szervezett kereteken kívül, hobbisport- tevékenységet végző személy okozott,

és a magyar, illetve külön megállapodás ese- tén a külföldi jog szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.

1.2. A biztosítottak köre Jelen feltétel alapján biztosított

a) a szerződésben név szerint feltüntetett személy és/vagy

b) a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a vele közös háztartásban élő, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók.

2. A kockázatviselés területi hatálya

2.1. A biztosító alapfedezet esetén kizárólag azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország te- rületén következtek be.

2.2. A biztosító külön megállapodás esetén, eltérve a Felelősségbiztosítás általános feltételének (SÁFBI 2007) 2.1. bekezdésében foglaltaktól, a biztosítás területi hatályát kiterjeszti az alábbi országokra (ezen kereten belül a biztosítási szerződésre a magyar és a külföldi jog érvényes): Albánia, An- dorra, Ausztria, Belorusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észt- ország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Mol- dávia, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) va- lamint Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy akadályozza a kár megállapítását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kötelezettsé- gének teljesítését.

3. Kizárások

Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbizto- sítás általános feltételében (SÁFBI 2007) foglaltakon kívül azokra a kár(ok)ra, amely(ek)et a biztosítottak

a) maguknak, egymásnak vagy hozzátarto- zóiknak,

b) kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése során,

c) motoros jármű üzembentartójaként, használójaként,

d) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármű használa- tával,

e) gépi meghajtású sporteszközök haszná- latával,

f) mint valamely ingatlan tulajdonosi, bér- beadói, albérlői, bérlői, üzemeltetői, vala- mint használói minőségében,

g) munkáltatói minőségükben,

h) tanulói minőségükben,

i) környezetszennyezéssel,

j) háziállat-tartói minőségben okoznak, to- vábbá

k) amely(ek)ért a biztosított mint 14 éves kort betöltött személy gondozója kárté- rítési felelősséggel tartozik, ha a gondo- zott ellen szándékos cselekménye miatt eljárás indult, vagy – az életkora miatti büntethetőségi akadály figyelmen kívül hagyásával – eljárás indulhatna.

4. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (SÁVBI 2012 és SÁFBI 2007) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül többek között, így a biztosító a kifizetett kárté- rítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kár – többek között egészségügyi, egészségvé- delmi, illetve az elzárást, elkerítést szabályozó – elő- írások súlyos megsértésével okozati összefüggés- ben keletkezett.

5. Önrészesedés:

Jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 5 000 Ft káreseményenként.

HÁZIÁLLAT-TARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SHÁFBI 2007)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a kocká- zatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosítási események bekövetkezése esetén, a szerződésben meg- állapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése ellenében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezettségek alól, amelyekért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájé- koztatónak is minősülő Felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁFBI 2007) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítás esetén ezen kiegészítő modul díjának – a díjfi- zetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek

– a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül – külön megállapo- dással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződés- ben foglaltak, illetve az abban meghatározott mérté- kig – a szerződő/biztosított háziállat-tartói minőségé- ben szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási kár, amelyért a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Háziállat-tartó minőségnek minősül minden olyan ál- lat (például: kutya, ló, stb.) tartása, gondozása stb., amely nem minősül vadállatnak.

2. A kockázatviselés területi hatálya

2.1. A biztosító alapfedezet esetén kizárólag azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország te- rületén következtek be.

2.2. A biztosító külön megállapodás esetén, eltérve a Felelősségbiztosítás általános feltételének (SÁFBI 2007) 2.1. bekezdésében foglaltaktól, a biztosítás területi hatályát kiterjeszti az alábbi országokra (ezen kereten belül a biztosítási szerződésre a magyar és a külföldi jog érvényes): Albánia, An- dorra, Ausztria, Belorusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus,

Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észt- ország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Mol- dávia, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) va- lamint Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy akadályozza a kár megállapítását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kötelezettsé- gének teljesítését.

3. Kizárások

Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbizto- sítás általános feltételében (SÁFBI 2007) foglaltakon kívül:

a) az egzotikus állatok (majom, skorpió stb.) tartásából eredő károkra,

b) hüllők tartásából eredő károkra,

c) haszonállatok által a lábon álló növények- ben okozott károkra,

d) fertőzött állat okozta károkra,

e) a háziállattal való keresőtevékenység vagy versenyszerű sport végzése közben, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra,

f) környezetszennyezéssel okozott károkra.

4. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (SÁVBI 2012 és SÁFBI 2007) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kár az állattartásra vonatkozó – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, elkerítést szabályozó

– előírások súlyos megsértésével okozati összefüggésben keletkezett,

b) a kár az állat veszélyességére utaló tájé- koztatás (tábla, más jelzés) elmaradásá- val okozati összefüggésben keletkezett.

5. Önrészesedés

A jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mi- nimum 5 000 Ft káreseményenként.

SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SSZFBI 2005)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a koc- kázatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosí- tási események bekövetkezése esetén, a szerződésben megállapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése el- lenében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötele- zettségek alól, amelyekért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájé- koztatónak is minősülő Felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁFBI 2007) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának — a díj- fizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek

— a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül külön megállapo- dással a jelen feltétel szerint a biztosítási szerződés- ben foglaltak, illetve az abban meghatározott mérté- kig a szerződő/biztosított által nyújtott szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő, a szerződő/biztosított szerződéses partnereinek okozott személyi sérülé- ses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongá- lási kár, amelyért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Kizárások

Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbizto- sítás általános feltételében (SÁFBI 2007) foglaltakon kívül:

e) villamos energiára,

f) légi járművekre, annak alkatrészeire,

g) orvosságokra beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltóanyagokat,

h) vegyi termékekre, készbeton és készbe- ton-elemekre,

i) gyógyászati készülékekre,

j) génanyagra,

k) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fogyasztásának vagy más jelle- gű használatának következtében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszab- bodására, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén alapulnak,

l) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

m) szavatossági, garanciális igény(ek) érvé- nyesítéséből származó kártérítési köve- telésekre,

n) azokra a költségekre, amelyek a szolgál- tatás kijavítása, kicserélése, a szolgálta- tás más szolgáltatással való pótlása so- rán merültek fel,

o) a mezőgazdasági jellegű (szántóföldi, állat-tenyésztési, halászati) és vadászati szolgáltatásokból eredő károkra,

p) magában a hibás szolgáltatásokban ke- letkezett károkra,

q) egészségügyi tevékenység által okozott károkra.

3. A biztosító megtérítési igénye

A Felelősségbiztosítás általános feltételekben (SÁVBI 2012 és SÁFBI 2007) felsoroltakon kívül súlyos gon- datlanságnak minősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédel- mi előírások be nem tartása miatt követ- kezett be,

b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, és erről a fokozott veszélyről a biztosított nem adott tájékoz- tatást a szolgáltatás igénybevevőjének.

a) a termékfelelősségi károkra (azokra a károkra, amelyekért a biztosított gyártói, forgalmazói, importálói minőségében fe- lelős),

b) a munkáltatói minőségben okozott ká- rokra,

c) a tanulói minőségben okozott károkra,

d) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolajtermékekre,

4. Önrészesedés

A jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mi- nimum 5 000 Ft káreseményenként.

TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STFBI 2005)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a koc- kázatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosí- tási események bekövetkezése esetén, a szerződésben megállapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése el- lenében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötele- zettségek alól, amelyekért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájé- koztatónak is minősülő Felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁFBI 2007) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön meg- állapodással a jelen feltétel szerint a biztosí- tási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a gyártó, forgalma- zó, importáló (továbbiakban: biztosított) által okozott, és a biztosított által előállított, for- galmazott, importált termék hibájából eredő személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyo- ni), valamint tárgyrongálási károk, amelye- kért a biztosított a magyar jog szerint kárté- rítési felelősséggel tartozik.

1.2. Terméknek minősülnek mindazok az ingó- ságok, amelyek a számviteli törvény szerint kész, félkész termékek, valamint mindezek alapanyagai (függetlenül attól, hogy azok utóbb ingóságok, vagy ingatlanok alkotóré- szévé válnak).

Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, beleértve annak tartozékait és csomagolását.

1.3. Jelen feltétel szerint nem minősül termék- nek az ingatlan, illetve az azzal kapcsolatban végzett tevékenység, többek között földmű- velés. Nem minősül továbbá terméknek az

állattenyésztésből, halászatból, vadászatból származó feldolgozatlan termék.

1.4. A termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában el- várható, különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forga- lomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.

2. Kizárások

Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbizto- sítás általános feltételében (SÁFBI 2007) foglaltakon kívül:

a) a szolgáltatói minőségben okozott károkra,

b) a munkáltatói minőségben okozott ká- rokra,

c) a tanulói minőségben okozott károkra,

d) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolajtermékekre,

e) villamos energiára,

f) légi járművekre, annak alkatrészeire,

g) orvosságokra beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltóanyagokat,

h) vegyi termékekre, készbeton és készbe- ton-elemekre,

i) gyógyászati készülékekre,

j) génanyagra,

k) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fogyasztásának vagy más jelle- gű használatának következtében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszab- bodására, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén alapulnak,

l) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

m) szavatossági, garanciális igény(ek) érvé- nyesítéséből származó kártérítési köve- telésekre,

n) azokra a károkra, amelyek a felhasználá- si, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával összefüggésben kelet- keztek,

o) a termék rendeltetésszerű használata érdekében elvégzett beruházások miatt keletkező költségekre,

p) a termék megkárosításával való fenyege- tésre, zsarolásra,

q) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szervizelése, cseréje, vagy a forgalom- ból kivonásra történő visszahívás, illetve megsemmisítés költségeire,

r) a hibás termék más termékkel való egyesí- tése, összevegyítése, elegyítése, e termék- be való beépítése, feldolgozása során elő- állított új termékben keletkezett károkra,

s) magában a hibás termékben, tartozéka- iban, vagy alkatrészeiben keletkezett ká- rokra.

3. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (SÁVBI 2012 és SÁFBI 2007) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha:

a) a kárt forgalmazási engedély nélküli ter- mék okozta, vagy a forgalomból való ki- vonását, visszahívását a hatóság elren- delte és a biztosított a visszahívási köte- lezettségét nem teljesítette,

b) a kár azért keletkezett, mert a biztosított a termék rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájékoztatást nem adott.

4. Önrészesedés

A jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mi- nimum 5 000 Ft káreseményenként.

MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SMUBI 2003)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a koc- kázatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosí- tási események bekövetkezése esetén, a szerződésben megállapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése el- lenében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötele- zettségek alól, amelyekért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájé- koztatónak is minősülő Felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁFBI 2007) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön meg- állapodással a jelen feltétel szerint a biztosí- tási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a munkáltatót, mint biztosítottat a Munka Törvénykönyvének előírásai alapján terhelő olyan személyi sé- rüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási követelés, amelyet a bizto- sítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete során a munkavállaló tá- maszt a biztosítottal szemben, és amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Jelen feltétel fedezetet nyújt a biztosítot- tal munkaviszonyban álló munkavállalót ért munkabalesete miatt a biztosítottal szem- ben támasztott társadalombiztosítási meg- térítési követelésekre is.

1.3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján munkabalesetnek minő- sül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és idő- pontjától, a munkavállaló közrehatásának

mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálko- dás, szervezett üzemi étkezés, foglalkozás, egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevé- tele során éri. Nem tekinthető munkavégzés- sel összefüggésben bekövetkező munkabal- esetnek az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, il- letve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a mun- káltató saját vagy bérelt járművével történt.

2. Kizárások

Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítás álta- lános feltételében (SÁFBI 2007) foglaltakon kívül a bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kár- térítési követeléseket.

3. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (SÁVBI 2012 és SÁFBI 2007) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül többek között, így a biztosító a kifizetett kárté- rítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak 5/1993. (XII. 26.) végrehajtási rendelete szerint a szervezett munkavégzésre vonat- kozó biztonsági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti.

Jelen feltétel szerint létrejött biztosítás – eltérő meg- állapodás hiányában – nem nyújt fedezetet a bizto- sított külföldi kiküldetés alapján munkát végző mun- kavállalóját, illetve a biztosítottnál kirendelés alapján munkát végző munkavállalót ért károkra.

4. Önrészesedés

Jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 5 000 Ft káreseményenként.

TANULÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (STEFBI 2004)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a koc- kázatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosí- tási események bekövetkezése esetén, a szerződésben megállapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése el- lenében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötele- zettségek alól, amelyekért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájé- koztatónak is minősülő Felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁFBI 2007) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítottak köre

Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján bizto- sítottnak minősülnek külön megállapodással:

a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 2.§-a alapján a szakképzés intézményei, ide értve a szakképző iskolákat, a képző köz- pontokat,

b) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20.§-a alapján a közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei, a gyógypeda- gógiai, konduktív pedagógiai nevelési okta- tási intézmények, illetve a 21.§-a alapján a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei,

c) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 10.§-a alapján a felsőoktatási intézmények,

d) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. tv. 3.§

(1) bekezdésében meghatározott iskolarend- szeren kívüli képzést biztosító intézmények,

e) valamint azok a vállalkozások, amelyek kötele- ző szakmai gyakorlat, vagy nyári munka kere- tében tanulókat, hallgatókat, illetve egyéb okta-

tásban részt vevő tanulói, hallgatói jogviszony- nyal rendelkező személyeket foglalkoztatnak.

2. Biztosítási esemény

Jelen biztosítási szerződési feltételek szerint biztosítá- si eseménynek minősül a biztosított oktatás, képzés, szakmai gyakorlat, illetve egyéb nevelési vagy gyer- mekellátási tevékenysége során, az abban részt vevő tanulóknak, hallgatóknak, gondozottaknak okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási kárai, melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás

a) a biztosított oktatói, nevelői, illetve szak- mai tevékenységével összefüggésben a tanulót, hallgatót, képzésben résztvevőt az oktatás, nevelés, illetve elméleti és gyakorlati képzés, valamint munka kere- tében ért károkból származó kártérítési kötelezettségekre,

b) a biztosított által nyújtott éjszakai elhe- lyezés (pl. kollégium, bentlakásos intéz- mények) során a tanulókat, hallgatókat ért károkra,

c) iskolán kívüli oktatás során, iskolai ren- dezvényeken, kirándulások, utazások al- kalmával a tanulókat, hallgatókat ért ká- rokra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte,

d) a biztosított által üzemeltetett tanmű- helyben, laboratóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra,

e) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanu- lókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint foglalkoztató kártérítési kötelezettséggel tartozik,

f) fedezi továbbá a biztosítás – eltérően a Felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁFBI 2007) 5.1. a)-c) bekezdésétől – a tanuló (hallgató) által szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személyi sérüléses és do- logi károkat, melyekért a tanuló (hallgató) kártérítési felelősséggel tartozik,

g) a tanuló által harmadik személynek oko- zott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint dologi károkra,

h) a biztosítottat, mint belátási képességgel nem vagy korlátozottan rendelkező sze- mély gondozóját terhelő kártérítési köte- lezettségekre.

3. Kizárások

Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítások ál- talános feltétele (SÁFBI 2007) 5. fejezetében felsorolt eseteken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dologi károkozás kapcsán fel- merülő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket,

b) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, el- tulajdonításából eredő kártérítési kötele- zettségeket,

c) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, letétként kezelt, megőrzésre átvett) tárgyakban keletkezett károkat,

d) bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.

4. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (SÁVBI 2012 és SÁFBI 2007) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül többek között, így a biztosító a kifizetett kárté- rítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak 5/1993. (XII.26.) végrehajtási rendelete szerint a szervezett munkavégzésre vonat- kozó biztonsági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti.

5. A biztosítási összeg, limit

A biztosítási összeg (kártérítési limit) 1 500 000 Ft/ kár/év.

6. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10 %, de minimum 5 000 Ft káreseményenként.

INGATLANHASZNÁLÓI, -ÜZEMELTETŐI ÉS TEVÉKENYSÉGI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (SIFBI 2007)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a kocká- zatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosítási események bekövetkezése esetén, a szerződésben meg- állapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése ellenében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezettségek alól, amelyekért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájé- koztatónak is minősülő Felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁFBI 2007) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön meg- állapodással – e feltétel szerint a biztosítá- si szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a szerződő/biztosí- tott Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában fel- sorolt „egyéb önálló ingatlanok” tulajdonosi, bérlői, bérbeadói, használói minőségében szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási kár, ame- lyért a magyar jog szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül – külön meg- állapodással – továbbá az ingatlan-nyilvántar- tásban társasházként, illetve szövetkezeti ház- ként nyilvántartott épületben a tulajdonostár- sak és azok közössége, illetve a szövetkezeti tagok és azok lakóközössége által egymásnak a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei- ben (STEBI 2010) meghatározott:

a) 1.1. pont szerinti tűz,

b) 1.3. pont szerinti robbanás,

c) 1.14. pont szerinti vezetékes víz,

d) 1.15. pont szerinti tűzoltó berendezés ki- lyukadása,

e) 1.16. pont szerinti akvárium törése

károk miatt bekövetkező biztosítási ese- ménnyel okozott személyi sérüléses (vagyo- ni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási kár, amelyért a biztosított a magyar jog sze- rint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.3. Biztosítási eseménynek minősül – külön megállapodással – szintén a fentiekben meghatározott „egyéb önálló ingatlanok” építtetői, felújítói minőségében a tulajdo- nosnak, a tulajdonostársaknak, szövetkezeti lakóközösségnek, lakóknak, illetve bérlők- nek okozott, tárgyrongálási kár, abban az esetben, ha az építtetői, felújítói tevékeny- ség egyébként nem hatósági engedélykö- teles, és amelyért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.4. Biztosítási eseménynek minősül továbbá

– külön megállapodással – az albérlő/bérlő által a tulajdonosnak/bérbeadónak a bérleti szerződés tárgyát képező ingóságaiban és ingatlanában, jelen feltétel 1.2. pontjában felsorolt veszélynemekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése, ame- lyek okozásáért az albérlő/bérlő a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.5. Biztosítási eseménynek minősül – külön megállapodással – a tulajdonos/bérbeadó által, az albérlőnek/bérlőnek a bérelt ingat- lanban elhelyezett ingóságban a jelen felté- tel 1.2. pontjában felsorolt veszélynemekben meghatározott biztosítási esemény bekövet- kezése, amelyek okozásáért a tulajdonos/ bérbeadó a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.6 Vállalkozások esetén – külön megállapodás- sal – biztosítási esemény továbbá a jelen feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a szerződő/biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott és jogszerűen folytatott tevékenységével szerződésen kívül, harmadik személynek okozott személyi sérü- lés (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgy- rongálási kár, amelyért a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Kizárások

Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítás általá- nos feltételében (SÁFBI 2007) foglaltakon kívül:

a) a biztosított hatósági engedélyköteles építtetői, felújítói tevékenységével har- madik személynek, illetve tulajdonostár- saknak és szövetkezeti lakóközösségnek okozott károkat,

b) a biztosított által állati és növényi kultú- rákban okozott károkat,

c) az 1.3. pontban foglalt biztosítási ese- mény esetén a Felelősségbiztosítás álta- lános feltétele (SÁFBI 2007) 1.1. pontjá- ban definiált személyi sérüléses károkat,

d) az 1.4., valamint az 1.5. pontban foglaltak szerinti minőségben a bérleti szerződés- ben vállalt fizetési kötelezettségek nem teljesítéséből keletkezett, illetve bármely szerződés megszegésével okozott károkat,

e) a biztosított által munkáltatói minőség- ben okozott károkat, valamint a foglalko- zási megbetegedésből eredő károkat,

f) környezetszennyezéssel okozott károkat,

g) a szolgáltatói minőségben okozott károkat,

h) a termékfelelősségi károkat (azokat a ká- rokat, amelyeket a biztosított, mint a ter- mék gyártója, forgalmazója, importálója okozott),

i) az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéshez elengedhetet- lenül szükséges károkat,

j) a vadgazdálkodással okozott károkat,

k) a biztosítottat, mint személy- és vagyon- védelmi, valamint magánnyomozói tevé- kenység folytatójaként terhelő károkat,

l) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevé- kenység folytatásából eredő károkat,

m) közúti burkolat fenntartása, karbantartá- sa során okozott károkat,

n) járművön, vontatmányon, munkagépen elhelyezett vagyontárgyakban, a szállítá- suk során okozott károkat.

3. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (SÁVBI 2012 és SÁFBI 2007) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biz- tosítottól, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonat- kozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, kar- bantartási szabályok – súlyos megsze- gésével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletkezett,

b) a kár a biztosított által az ingatlan nem rendeltetésszerű használatával okozati összefüggésben keletkezett,

c) a kár a biztosított által az építtetésre, felújításra vonatkozó szakmai szabá- lyok, egyéb előírások súlyos megszegé- sével okozati összefüggésben keletke- zett,

d) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatmányainak nem rendeltetésszerű használatával okozott károkat.

4. A biztosító szolgáltatása

A Felelősségbiztosítás általános feltételében (SÁFBI 2007) szabályozottakon túl a biztosító a károkat

a) a társasház tulajdonosközössége által okozott károkból a biztosított tulajdoni há- nyadának megfelelő arányban téríti meg,

b) a lakásszövetkezeti közösség által oko- zott károkból a biztosított szövetkezeti tag által használt épületrész alapterüle- tének, valamint az összes lakásszövetke- zeti tag által használt épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapterületé- nek arányában téríti meg.

5. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de

a) a jelen feltétel 1.1., 1.2., 1.4., 1.5. és 1.6. pont- jában meghatározott biztosítási események esetén minimum 5 000 Ft káreseményenként,

b) a jelen feltétel 1.3. pontjában meghatáro- zott biztosítási esemény esetén minimum 50 000 Ft káreseményenként.

A biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató kiegészítése.

86

beomlása

készletek

SIGNAL Biztosító Zrt. BÁSTYA lakossági és vállalkozói biztosítási szerződéseire bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a biztosítási ajánlaton igényelt és megnevezett biztosítási események bekövetkeztekor.

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ÁFA nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bányatérkép

X

X

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlanépítési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan-értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan-nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

X

tulajdoni hányad igazolása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

közüzemi számlák

X

X

X

X

X

kéményseprőszámlák

X

X

X

X

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

hatósági lakhatatlansági igazolás, illetve visszavonása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önkormányzati, iiletve egyéb hatósági bizonyítvány, határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyomozást felfüggesztő / megszűntető határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

riasztási napló

X

X

X

X

X

X

X

vádirat (büntető eljárás során)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

X

tanúnyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

felelős őrzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

őrnapló, őrutasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

karbantartási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

munkaszerződések

X

X

X

X

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MABISZ-ajánlás

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

87

beomlása

készletek

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

utazási ktsg. igazolás

X

X

X

vámáru-nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önköltségkimutatás, -számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adókártya, adószám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérleg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

pénzkezelési szabályzat

X

eredménykimutatás

X

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogosítvány, munkagép-kezelői engedély/igazolvány

X

X

X

X

lovasfogat-hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

házassági anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lakcímkártya

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gyámhatósági okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

születési anyakönyvi kivonat

X

X

X

aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról

X

X

baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció

X

X

baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat

X

az előző sorban foglaltakra jogosító iratok, leletek, zárójelentések, ambuláns lapok

X

baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyógyítással kapcsolatos számlák

X

balesettel összefüggő kórházi kezelés zárójelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás

X

külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóság okiratának hiteles magyar fordítása

X

X

orvosi ambuláns lap, orvosi vizsgálati iratok, betegkarton-kivonat (háziorvostól)

X

X

X

X

hiánytalanul kitöltött szolgáltatásigénylő lap

X

X

kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció

X

X

boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet, halottvizsgálati bizonyítvány

X

X

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (ORSZI)

X

X

88

beomlása

készletek

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

röntgenfelvétel

X

X

X

táppénzes igazolás

X

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

keresetveszteség-igazolás

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

X

fegyvertartási engedély

X

X

állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérlegelési jegy

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

értékesülési elszámolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hullaátvételi jegy (ÁTEV)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatoltási igazolvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lótenyésztési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

törzskönyv/marhalevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentés, kármegelőzés, -enyhítés ktsg. igazolása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

rokkantságinyugdíj-igazolás

X

X

befizetési, átutalási bizonylat, utolsó díjfizetést igazoló nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

engedményezési nyilatkozat, kedvezményezettségi jogosultságot igazoló okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

89

beomlása

készletek

www.signal.hu

Vagyonbiztosítási termékeink

LAKOSSÁGI BIZTOSÍTÁSOK

HÁZ-TARTÁS lakásbiztosítás

Elsősorban átlagos méretű és kivitelű lakások, családi házak biztosítási védelmére.

BÁSTYA lakossági és kisvállalkozói vagyon-, felelősség- és balesetbiztosítás Egy biztosítási szerződésben nyújtunk biztosítási fedezetet magán-, illetve kisvállal- kozásának vagyonára, és az e minőségben okozott felelősségi károkra.

MI-HÁZUNK tömházbiztosítás

A biztosítás megköthető társasházak, társasüdülők, lakószövetkezetek, üdülőszö- vetkezetek, társasházként bejegyzett üzletek, illetve irodák tulajdonközösségének épületeire.

VÁLLALKOZÓI BIZTOSÍTÁSOK

VAGYONBIZTOSÍTÁS

EuroMester Vállalkozói Vagyon- és Felelősségbiztosítás

Kis- és közepes vállalkozások részére kifejlesztett, modulrendszerű biztosítás speciális többletszolgáltatásokkal mind a vagyon, mind a felelősségbiztosítás esetében, amelyeket különdíj felszámítása nélkül biztosítunk ügyfeleink részére.

TECHNIKAI BIZTOSÍTÁSOK

Géptörésbiztosítás

Technikai biztosítási kockázatokat tartalmazó termék ipari és mezőgazdasági gépekre.

Elektromos berendezés biztosítás

Vagyon és technikai kockázatokat tartalmazó biztosítás elektromos készülékekre, műszerekre.

Építés-szerelés biztosítás

All risk vagyonbiztosítást és általános felelősségbiztosítást tartalmazó módozat a kivitelezés időtartamára.

SIG 2538