PLANT-ORIENT 2002 KFT
PLANT-ORIENT 2002 KFT
Alvállalkozói ÁSZF
2017.
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEINEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
TARTALOMJEGYZÉK
2. SZERZŐDÉSI ALAPDOKUMENTUMOK 3
3. SZERZŐDÉSI ALAPDOKUMENTUMOK VIZSGÁLATA 4
4. ALVÁLLALKOZÓ FŐ KÖTELEZETTSÉGEI ÁLTALÁNOSAN 4
5. VÁLLALKOZÓ FŐ KÖTELEZETTSÉGEI ÁLTALÁNOSAN 6
6. A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI 6
7. A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 10
8. ANYAGOK, TECHNOLÓGIÁK, MINŐSÉGTANÚSÍTÁS 11
9. MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 12
10. A SZERZŐDÉS ÁTRUHÁZÁSA, ALVÁLLALKOZÁSBA ADÁSA 13
11. KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KÁRESEMÉNYEK 15
12. ÁRAK, ÁRMEGÁLLAPODÁSOK 15
13. KÖVETELÉS ÁTRUHÁZÁS, MEGTERHELÉS (ENGEDMÉNYEZÉS,
FAKTORÁLÁS, KÖVETELÉSRE ALAPÍTOTT ZÁLOGJOG) 18
14. KIVITELEZÉSI HATÁRIDŐK, KÖTBÉR, ÁTVÉTEL 20
15. HIBÁS TELJESÍTÉS, SZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS 23
16. SZÁMLÁZÁS, FIZETÉSI FELTÉTELEK 24
17. BIZTOSÍTÉKOK 26
18. A SZERZŐDÉS FELFÜGGESZTÉSE, FELMONDÁSA, ELÁLLÁS 39
19. BIZTOSÍTÁS 31
20. EGYÉB 31
21. ÉRTESÍTÉSEK, MEGÁLLAPODÁSOK 33
1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Fogalmak:
A szerződés szövegében egységesen az alábbi fogalmi megjelölések, kategóriák kerülnek alkalmazásra:
"Megrendelő” (továbbiakban: Projektelem, vagy Beruházás) "Vállalkozó": Plant-Orient 2002 Kft
Székhely: 8086. Felcsút Fú utca 219.
"Alvállalkozó": az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy más szervezet, amellyel a Vállalkozó valamely beruházásra, vagy annak egy részére alvállalkozási szerződést kötött, valamint az Alvállalkozó törvényes általános jogutóda.
„Alvállalkozási szerződés”: az a szerződés, amelyet a Vállalkozó valamely Alvállalkozóval valamely beruházásra, vagy annak egy részére megköt, és amelynek alapján az Alvállalkozó az alvállalkozási szerződésben és az ahhoz tartozó alapdokumentumokban meghatározottak szerint köteles valamely eredményt létrehozni, a Vállalkozó pedig köteles azt szerződés szerint átvenni, és a vállalkozói díjat megfizetni.
„Felek”: a Vállalkozó és az Alvállalkozó együttesen.
"Mérnök": a Megrendelő által a Vállalkozónak küldött írásbeli értesítésben megjelölt cég vagy személy.
"Mérnök képviselője": az a személy, akit a Mérnök időről-időre kinevez.
"Költségvetés": a beárazott és kitöltött mennyiség kimutatás, mely az Alvállalkozó ajánlatának részét képezi.
„Szerződéses Ár”: az Alvállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén járó vállalkozói díj, amely tartalmazza az esetleges többletmunka költségeit és díját, azonban nem tartalmazza a pótmunkákért járó díj összegét.
„Pótmunka”:.a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet)”
„Többletmunka”:.a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban nem megfelelő mennyiséggel feltűntetett tétel, mely azonban közvetlenül vagy közvetve kimutatható abból.”
„Beruházás”: (továbbiakban: Projektelem, vagy Beruházás)
1.2. Az ÁSZF hatálya
Jelen általános szerződési feltételek (ÁSZF) a visszavonásig marad hatályban. A Vállalkozó jogosult jelen ÁSZF-et – különös tekintettel a jogszabályi változásokra és üzletpolitikája megváltozására – módosítani. A Felek szerződéses viszonyára mindig az alvállalkozási szerződés megkötésekor hatályos ÁSZF rendelkezéseit kell alkalmazni az 1.3 és a 2. pontban foglaltak figyelembevételével.
Jelen ÁSZF hatálya kiterjed mindazon alvállalkozási szerződésre, amelyet a Vállalkozó valamely Alvállalkozóval, jelen szerződés hatályba lépésének napját követően a Beruházással összefüggésben megköt. Az alvállalkozási szerződés és a jelen szerződés feltételei együttesen érvényesek, a Felek közötti vállalkozási jogviszonyra e két szerződés rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.
1.3. Alkalmazandó jogforrások
Xxxxx XXXX rendelkezései általános jelleggel, teljes körűen és kötelezően alkalmazandók a Vállalkozó minden, Alvállalkozóval megkötésre kerülő szerződéses jogviszonyában, kivéve azon feltételeket, amelyek vonatkozásában az alvállalkozási szerződés kifejezetten eltérően rendelkezik.
Mindazokban a kérdésekben, amelyekről a jelen ÁSZF, és/vagy az Alvállalkozási szerződés nem rendelkezik, a Kbt. (2011. évi CVIII. törvény), a 306/2011. (XII.23.) Korm. rendelet, a Ptk. és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
2. SZERZŐDÉSES ALAPDOKUMENTUMOK
A Felek jogviszonyával kapcsolatosan felmerülő értelmezési, és mindennemű vitás kérdésben az alábbi alapdokumentumok, jogforrások, a következő sorrendben alkalmazandók (hierarchia):
2.1. Az alvállalkozási szerződés mellékletek nélkül
2.2. Xxxxx XXXX
2.3. Az alvállalkozási szerződés részét képező valamennyi mellékelt dokumentum
2.4. Jelenleg rendelkezésre álló tervek
2.5. A Vállalkozó és az Alvállalkozó között létrejött Szerződéses Megállapodás részét képező dokumentumok, az itt megjelölt sorrendben:
a) a Szerződéses Megállapodás,
b) a Szerződéses Xxxxxxxxxx,
c) a Közbeszerzési Eljárásban a Megrendelő által kiadott kiegészítő tájékoztatás,
d) a Műszaki Előírások,
Az Alvállalkozási szerződés meghatározhatja azon további dokumentumokat, amelyek a felek jogviszonyára vonatkozóan kötelezően alkalmazandók.
A Szerződéses Alapdokumentumokban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
A 2.3 ponthoz kiegészítés: Amennyiben a felek az alvállalkozási szerződés mellékletévé teszik a felek által közösen felvett jegyzőkönyvet, úgy az hierarchikusan megelőzi az alvállalkozó által szolgáltatott, szintén a szerződés mellékletét képező árajánlatot.
3. SZERZŐDÉSI ALAPDOKUMENTUMOK VIZSGÁLATA
Alvállalkozó köteles megvizsgálni a szerződési alapdokumentumokban szereplő mennyiség-kimutatás teljességét valamint a műszaki kivitelezhetőséget. Amennyiben Alvállalkozó szerint a dokumentumokban esetleges félreértések, ellentmondások fordulnak elő, köteles a Vállalkozónál írásban visszakérdezés formájában tisztázni ezeket.
4. ALVÁLLALKOZÓ FŐ KÖTELEZETTSÉGEI ÁLTALÁNOSAN
4.1 Az Alvállalkozó fő kötelezettsége az Alvállalkozási szerződésben meghatározott munkáknak a vonatkozó jogszabályokban, magyar szabványokban, műszaki előírásokban, az Alvállalkozó által megismert tervekben, valamint a szerződés szerinti munkákra vonatkozó tender műszaki specifikációban előírt műszaki tartalomban és minőségben, az Alvállalkozási szerződésben meghatározott határidőben és a jelen szerződésben megjelölt véghatáridőig, valamint a jelen szerződésben meghatározott mennyiségben és műszaki tartalomban történő elvégzése. A szerződés tárgya valamennyi olyan szolgáltatást magában foglal, amely az alvállalkozási szerződésben meghatározott összteljesítmény megvalósításához szükséges, mégpedig olyan szolgáltatásokat is, amelyek a szerződéses dokumentációban nem kerültek kifejezetten megjelölésre, de az összteljesítmény elkészítéséhez és rendeltetésszerű megvalósításához elkerülhetetlenül szükségesek.
4.2. Az Alvállalkozó fő kötelezettsége továbbá, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges saját állományban lévő megfelelő létszámú és szakmai összetételű szakembert biztosítson a munka megkezdésétől annak teljes folyamatán keresztül a befejezéséig, valamint hogy megfelelő jogosultsággal, gyakorlattal és szakismerettel rendelkeznek a feladat elvégzésre.
4.3. Az Alvállalkozó fő kötelezettsége teljesítési-, jótállási- és szavatossági biztosíték nyújtása, az Alvállalkozási szerződésben meghatározottak szerint.
4.4. Az Alvállalkozó fő kötelezettsége továbbá, hogy a munka elvégzéséhez szükséges biztonságos gépeket, eszközöket, berendezéseket megfelelő mennyiségben, minőségben, összetételben, kapacitásban biztosítsa a munka megkezdésétől annak teljes folyamatán keresztül a befejezésig.
4.5. Az Alvállalkozó fő kötelezettsége továbbá - amennyiben tevékenysége ellátásához a Felek Alvállalkozói anyagszolgáltatásban is megállapodnak -, hogy a munka ütemezése vagy az ütemezéstől eltérően a Vállalkozói utasítás szerint megfelelő mennyiségű, I. osztályú minőségű anyagot szolgáltasson.
4.6. Az Alvállalkozó fő kötelezettsége továbbá, hogy a feltárt, megállapított hibákat a megjelölt határidőben és megfelelő minőségben kijavítsa, illetőleg jótállási, kötelezettségeinek eleget tegyen.
4.7. Az Alvállalkozó fő kötelezettsége továbbá mindazon információk átadása dokumentációk (bizonylatok, minősítések, stb.) vezetése, megőrzése, megfelelő mennyiségben és formában történő átadása, amelyeknek elkészítését, átadását, megőrzését a Vállalkozó igényli, és/vagy jogszabályok előírják, ideértve a Vállalkozó utasításainak betartását a minőségbiztosítással kapcsolatban.
4.8. Az Alvállalkozó fő kötelezettsége továbbá a Megrendelőt képviselő Mérnök (a továbbiakban: Mérnök) utasításainak végrehajtása a Vállalkozóval történt egyeztetés alapján, és egyébként a Vállalkozó utasításainak végrehajtása.
4.9. Az Alvállalkozó köteles megtenni a jogszabályban előírt intézkedéseket a környezet védelmére a munkaterületen és azon kívül, valamint elkerülni a személyek, közvagyon vagy egyebek károsodását és sérülését, amely légszennyezés, zaj, vagy egyéb okból az Alvállalkozó tevékenysége következtében keletkezik.
4.10. A Vállalkozó valamennyi, a kivitelezés során Alvállalkozó részére nyújtott szolgáltatása alapvetően megtérítendő. Ennek nagysága az egyes teljesítésekre vonatkozóan jegyzőkönyvben kerül rögzítésre. Ha villany, víz, telefon, stb. szolgáltatás az építési területen központi helyről történik, az Alvállalkozó szükségleteinek megfelelő csatlakozás kiépítése, fenntartása és leszerelése Alvállalkozó saját költsége. Alvállalkozó a szolgáltatások átmeneti zavarai vagy kiesése miatt nem érvényesít kárigényt.
4.11. Amennyiben a lehetőség adta kereteken belül Alvállalkozó számára raktár-, szállás- vagy műhelyhelyiségeket bocsátanak rendelkezésre, úgy azok bármikor visszavonhatók. Amennyiben Vállalkozó részéről az építkezés alatti időszakban bármikor igény mutatkozna ezen helyiségek iránt, úgy azokat Alvállalkozónak kártérítési igény nélkül a Vállalkozó felszólítására ki kell ürítenie. Alvállalkozó által berendezett vagy használt minden szállás- vagy műhelyhelyiségben Alvállalkozó köteles a megfelelő biztonsági intézkedésekről (kézi tűzoltó készülék, stb.) gondoskodni.
4.12. Az Alvállalkozó fenti kötelezettségeinek megszegése esetén a Vállalkozó felszólítja a szerződés szerinti teljesítésre, majd ennek hatástalansága esetén választása szerint jogosult a szerződés felmondására, vagy attól való elállásra.
5. VÁLLALKOZÓ FŐ KÖTELEZETTSÉGEI ÁLTALÁNOSAN
5.1. Vállalkozó az Alvállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén részére a jelen szerződésben rögzített feltételek szerint, az alvállalkozási szerződésben meghatározott időpontokban és módon megfizeti Alvállalkozónak a Szerződéses Árat.
5.2 Vállalkozó gondoskodik a munkaterület Alvállalkozó részére való átadásáról. Vállalkozó a munkaterületet ugyanazon feltételekkel biztosítja Alvállalkozónak, mint amelyekkel ő azt a Megrendelőtől átvette.
5.3. Amennyiben a szerződés tárgya ezt megkívánja, a Vállalkozó kitűzi Alvállalkozónak a munkák elvégzéséhez szükséges fix- ill. alappontokat (helyszínrajz és magasságjelölés) oly módon, hogy a részletpontokat Alvállalkozó szükség esetén és saját felelősségére kitűzhesse. A fix- ill. alappontok átadása írásban (Építési napló) történik. Ezen fix- ill. alappontok további biztosítása Alvállalkozó kötelessége.
6. A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI
6.1. A Vállalkozó a tevékenység végzéséhez alvállalkozó igénybevételére a közbeszerzési eljárás során az ajánlatban rögzítettek szerint jogosult, az alvállalkozók további alvállalkozó(ka)t a Szerződéses Feltételek rendelkezései szerint jogosultak igénybe venni.
6.2. Az Alvállalkozó a munkaterületén köteles az általa munkaviszony keretében vagy szerződéses, illetve alvállalkozói jogviszonyban foglalkoztatottak ill. munkát végzők tevékenységét munkabiztonsági és tűzvédelmi szempontból koordinálni.
Ennek keretében, munkaterületén és az általa irányított munkavállalók és egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak Alvállalkozó önálló felelősségi körébe tartozik:
− az alvállalkozói tevékenység során valamennyi munkabiztonsági, környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkaegészségügyi szabály önálló betartása, betartatása
− a munkában résztvevők munka,- és tűzvédelmi oktatásának dokumentált elvégzése,
− a munkában résztvevők szükséges védőfelszerelésekkel, és tájékoztatásokkal való ellátása,
− a munkavégzés szociális és egészségügyi feltételeinek, valamint az elsősegélynyújtás lehetőségének biztosítása,
− gondoskodni az alkalmazott veszélyes, és egyéb munkaeszközök, szerszámok biztonságos állapotáról,
− a munkavégzés kockázatainak (beleértve a veszélyes technológia és a veszélyes anyagok alkalmazását is) értékelése, a munkával kapcsolatos biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítése,
− a különböző jogszabályokban előírt szak-, és egyéb képzettségi követelmények biztosítása,
− az alkalmazott anyagok és munkaeszközök tekintetében az erre vonatkozó előírásoknak megfelelő különböző jellegű vizsgálatok elvégeztetése, (pl. expozíciómérés, biztonsági és ellenőrző vizsgálatok, stb.), saját költségén a biztonság érdekében világítás, kerítés, korlát, figyelmeztető jelzések, őrzés, stb. biztosítása.
− a tűzveszéllyel járó munkavégzés engedélyezése, illetve az engedély jóváhagyásának rendezése működő üzemben végzett munka esetén,
− a Vállalkozó késedelem nélküli értesítése és a vizsgálatban való részvételének biztosítása mellett, az esetlegesen előforduló munkabalesetekkel kapcsolatos bejelentési és kivizsgálási kötelezettségeknek eleget tenni.
6.3. Alvállalkozó a kivitelezés teljes időtartama alatt köteles biztosítani a munka határidőben, szerződésszerű minőségben és mennyiségben történő elvégzéséhez szükséges létszámú és szakmai összetételű munkaerőt.
6.4. Alvállalkozó feladata a munkaterületen a jogszabályoknak megfelelő munkavégzéshez szükséges szakmai, baleseti, munkavédelmi, környezetvédelmi, kármegelőzési, kárbejelentési, kárenyhítési kötelezettségek betartása, betartatása. Csak munkavédelmi naplóban dokumentáltan kioktatott munkaerő alkalmazható a munkaterületen.
Alvállalkozó köteles a tevékenysége során az alvállalkozási szerződésben vállalt munkát az ahhoz kapcsolódó biztonsági feltételek megteremtésével, a tevékenységhez kapcsolódó valamennyi munkabiztonsági, környezetvédelmi, tűzvédelmi, és munkaegészségügyi, vagy bármely más, vonatkozó szabály betartásával végezni.
Amennyiben az Alvállalkozó tevékenységére is kiterjedő hatósági ellenőrzést követően a hatóság a Vállalkozót, mint fővállalkozót bírság megfizetésére kötelezi, Vállalkozó a kiszabott bírság összegét – beszámítás útján is – érvényesítheti az Alvállalkozóval szemben, minden esetben, amikor a bírság kiszabására a munkabiztonsági, tűzvédelmi, környezetvédelmi, munka-egészségügyi vagy bármely más, vonatkozó szabályok Alvállalkozó általi megszegésével, illetve hiányos betartásával végzett tevékenységével összefüggésben kerül sor.
A munkát végzők a munkaterületen csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban tartózkodhatnak.
Vállalkozónak jogában áll kifogást emelni Alvállalkozónál, és megkövetelni, hogy távolítsa el a munkaterületről bármely Alvállalkozó által alkalmazott személyt, megbízottat, illetve további alvállalkozót, akinek/amelynek jelenlétét nem tartja kívánatosnak.
A munkaterületről eltávolított személy sem az alvállalkozási szerződés hatálya alatt, sem annak megszűnését követően a munkaterületre nem léphet be, ott tevékenységet nem folytathat.
6.5. Jelen szerződés teljesítése során az Alvállalkozó kizárólag olyan személyt foglalkoztathat, aki az Alvállalkozóval jogszerű munkaviszonyban vagy egyéb, munkavégzésre irányuló, igazolt jogviszonyban áll.
Az Alvállalkozó köteles a munkaterületen dolgozó személyek, további alvállalkozók név szerinti listáját a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani, és ezen listát havonta – az aktuális adatokkal frissítve – Vállalkozó részére írásban megküldeni, legkésőbb minden tárgyhó 5. napjáig.
Alvállalkozó köteles az összes, általa foglalkoztatott, a munkaterületen dolgozó személyt a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni. A foglakoztatás tekintetében Alvállalkozó köteles a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak teljes körűen – ezen belül kiemelten: a munkarend, munkaidő nyilvántartás, bejelentés a biztosítottakról – eleget tenni.
Alvállalkozó köteles a munkaviszonnyal kapcsolatos törvényes kellékek, így a munkaszerződés, bejelentés, munkavállalási engedély másolatát a munkavégzés
helyszínén tartani és azokat Vállalkozónak, Megrendelőnek, illetve bármely ellenőrzésre jogosult hatóságnak igény esetén bemutatni.
A munkaügyi dokumentumokat úgy kell tárolni, hogy azok ellenőrzés során teljes körűen, naprakészen, késedelem nélkül, a munkavégzés helyszínén hozzáférhetők legyenek (pl. munkavállalónál, konténerben, szállítójárműben, stb.)
Alvállalkozó felelős az adatkezelési szabályok betartásáért, így különösen a személyes adatok védelméről szóló hatályos jogszabályban, valamint a Munka Törvénykönyvében foglaltak megtartásáért. Amennyiben jelen pontban rögzített valamely feltétel teljesüléséhez harmadik személy hozzájárulása szükséges, úgy Alvállalkozó köteles az érintett személyek hozzájárulását megszerezni. Xxxxxxxx személy hozzájárulásának hiánya nem akadályozhatja Vállalkozó illetve Megrendelő ellenőrzési jogainak gyakorlását. Ebben az esetben az irat tartalmának megismerését az adatvédelmi jogszabályok megtartásával – adott esetben az adatvédelemmel érintett szövegrész eltakarásával – kell biztosítani. Az ellenőrzés során a Vállalkozó jogszerűen vélelmezi, hogy az Alvállalkozó rendelkezik minden szükséges felhatalmazással, amely az irat tartalmának megismeréséhez és az ellenőrzés lebonyolításához szükséges. Ennek hiányából eredő következmények kizárólag Alvállalkozót terhelik.
Alvállalkozó köteles biztosítani a Vállalkozó és a Mérnök számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogát gyakorolhassa, ennek keretében a munkavégzés helyszínén megtekinthesse és megvizsgálhassa a foglalkoztatás körülményeit. Alvállalkozó köteles az ellenőrzés során együttműködni.
Alvállalkozó köteles haladéktalanul értesíteni a Vállalkozót a munkaterületen történt munkaügyi hatósági ellenőrzésről.
A Felek kifejezetten rögzítik, hogy amennyiben Alvállalkozó további alvállalkozó(ka)t von be a teljesítésbe, úgy kötelezettséget vállal arra, hogy az e pontban meghatározott követelményeket saját alvállalkozóira vonatkozóan is köteles biztosítani. Ennek elmulasztásáért Alvállalkozót terheli mindennemű felelősség. Amennyiben ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az Alvállalkozó.
Az Alvállalkozó köteles meghatározott körben betekintést engedni a Vállalkozó (vagy annak megbízott könyvvizsgálója) számára annak ellenőrzése érdekében, hogy az Alvállalkozó az adott vállalkozó/Szub-alvállalkozó felé fennálló esedékes fizetési kötelezettségét teljesítette-e. Annak érdekében, hogy az Alvállalkozó által eszközölt Szub- alvállalkozói kifizetéseket ellenőrizhesse, a Vállalkozó vagy a megbízásából eljáró auditora kérésére haladéktalanul megad minden kért információt a számlák kifizetésévek kapcsolatban. Amennyiben az Alvállalkozó nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének súlyos szerződésszegésnek minősül és a Vállalkozó azonnali hatállyal felbonthatja a szerződést.
Alvállalkozót terheli a felelősség azért, hogy az ő alvállalkozói által foglalkoztatott személyek foglalkoztatása jogszerű, és az Alvállalkozó alvállalkozói a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályi előírásoknak teljes körűen eleget tesznek.
Amennyiben az Alvállalkozó vagy annak alvállalkozója a foglalkoztatásra vonatkozó, továbbá a munkabiztonsági, környezetvédelmi, tűzvédelmi és munka-egészségügyi vagy bármely más, vonatkozó jogszabályi illetve a szerződéses rendelkezéseket megszegi és ezzel összefüggésben a Vállalkozónak bárminemű fizetési kötelezettsége
- pl. bírság - keletkezik, vagy bármilyen költsége, illetve kára merül fel, vagy a Vállalkozót bármely hátrány érné, úgy azt Alvállalkozó a Vállalkozó felé köteles megfizetni, annak összegétől függetlenül. Az Alvállalkozó kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az így keletkezett bírság, költség, illetve kár, egyéb fizetési kötelezettség összegét a Vállalkozó az Alvállalkozónak a Vállalkozóval szemben keletkezett bármely – így pl. vállalkozói díj – követelésébe beszámítsa.
Amennyiben az Alvállalkozó a jelen pontban rögzített bármely kötelezettségét megszegi, nem, vagy nem a jelen szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesíti úgy a Vállalkozó a fenti következmények mellett jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
6.6. A munkaterületre, illetve a munkaterületről a munkavégzéshez szükséges személyek szállítása, munka- és védőeszközökkel történő ellátás, elsősegélynyújtás, étkeztetés, tisztálkodás megszervezése, illetve feltételeinek megteremtése és azok költségei az Alvállalkozót terhelik.
6.7. A Vállalkozót nem terheli semminemű felelősség a munkabalesetekért, illetve az azokkal összefüggő bárminemű, bármikor érvényesíteni kívánt igényekért, kivéve, ha a balesetet közvetlenül és bizonyíthatóan Vállalkozó, vagy a Vállalkozó Alvállalkozóval együttesen okozta. Közös károkozás esetében Vállalkozót (Alvállalkozóval való viszonyában) csak és kizárólag a károkozása arányában terheli felelősség.
6.8. Külföldi munkavállalók alkalmazása esetén az Alvállalkozónak be kell tartania valamennyi vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezést, különös tekintettel az idegenrendészeti-, útlevél-, és a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályokra.
6.9. Alvállalkozó felelőssége és kötelezettsége a munkavégzést úgy megtervezni, hogy a szerződéses határidők illetve közbenső határidők be legyenek tartva. Az építkezésen jelenlévő többi alvállalkozóval való zavartalan együttműködést az Alvállalkozónak biztosítani kell.
Az Alvállalkozó hibájából történő esetleges határidőcsúszásokból eredő költségek az Alvállalkozót terhelik. A megfelelő gyorsítási intézkedéseket az Alvállalkozó saját kezdeményezésére és költségére megteheti. Egyéb, az építkezés menetére kiható tevékenységet az Alvállalkozó köteles a többi alvállalkozóval és a Vállalkozóval egyeztetni és összehangolni.
7. A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI
7.1. Az Alvállalkozó kijelenti, hogy az alvállalkozási szerződésben rögzített feladatok megfelelő minőségben, mennyiségben és határidőben történő teljesítéséhez szükséges
saját gépparkkal, berendezés- és eszközállománnyal rendelkezik. Alvállalkozó felelősséget vállal azért, hogy a szerződésszerű teljesítéshez szükséges (megfelelő műszaki állapotú) géppark, berendezések, eszközök a szerződés fennállása alatt a teljesítés érdekében rendelkezésre állnak. E kötelezettség megszegéséből származó károkért Alvállalkozó teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik.
A gépek karbantartásáról, üzemképességéről, a biztonságos üzemeléshez szükséges jogi, hatósági előfeltételek fenntartásáról az Alvállalkozónak folyamatosan gondoskodnia kell.
Amennyiben a Vállalkozó úgy ítéli meg, hogy az Alvállalkozó gépparkja a feladat határidőben, megfelelő minőségben, mennyiségben történő elvégzéséhez nem megfelelő, kötelezheti az Alvállalkozót a géppark megfelelő minőségben, mennyiségben, összetételben, kapacitásban történő kiegészítésére. Amennyiben az Alvállalkozó ezen kötelezettségének három napon belül nem tesz eleget, és a Vállalkozó úgy ítéli meg, hogy ennek hiányában az Alvállalkozó teljesítése hibás lesz, jogosult jelen szerződéstől elállni;vagy felmondani illetve a hiányzó gépeket, berendezéseket az Alvállalkozó költségére pótolni. Az Alvállalkozó köteles az elállás miatti Vállalkozói károkat megtéríteni. A Vállalkozó a jelen szerződés teljesítése folyamán a nem megfelelő gép (pl. üzemképtelen, rendszeres javításra szoruló, balesetveszélyes, az előírt biztonsági felülvizsgálattal és használati utasítással nem rendelkezik) munkaterületről történő eltávolítására utasítást adhat, amelyet az Alvállalkozónak haladéktalanul végre kell hajtania.
7.2. Alvállalkozót terheli a felelősség azért, hogy a szerződés teljesítéséhez igénybe vett gépekre, berendezésekre, eszközökre vonatkozóan megfelelő vagyonbiztosítással rendelkezzen, amelynek költségei teljes egészében Alvállalkozót terhelik.
Vállalkozót a szerződés teljesítéséhez használt gépekkel, berendezésekkel, eszközökkel kapcsolatosan semminemű kártérítési felelősség nem terheli, abban az esetben sem, amennyiben a gépeket, berendezéseket, eszközöket az Alvállalkozó a Vállalkozó által őriztetett területen tárolja, kivéve, amennyiben a kárt közvetlenül és bizonyíthatóan a Vállalkozó okozta.
A gépekkel, berendezésekkel kapcsolatos a munkavégzéshez köthető biztosítási eseményt (kivéve lopást, melyre az all risk biztosítás sem terjed ki) az Alvállalkozónak a Vállalkozó, - üzemi baleset esetén a jogszabályban előírt szervezetek - felé haladéktalanul jelentenie kell.
7.3. Biztosítékul a felszámolás esetére, az Alvállalkozó csak akkor vihet bérelt berendezést a munkaterületre, ha olyan megállapodás jött létre annak bérletére vonatkozóan, amely tartalmaz olyan kikötést, hogy a tulajdonos, a Vállalkozó írásbeli kérésére 5 napon belül bérbe adja a Vállalkozó által megjelölt Személynek a berendezést ugyanolyan feltételekkel, ahogy azt az Alvállalkozó bérelte, annak érdekében, hogy az a Projektelemet kivitelezze, megvalósítsa, a hibákat kijavítsa. Fentieket a Vállalkozó kérésére az Alvállalkozó a megállapodás bemutatásával igazolni köteles. Az Alvállalkozó köteles a vele szerződött további Alvállalkozók szerződéseibe jelen követelményt belefoglalni.
Abban az esetben, ha a Vállalkozó által kijelölt Személy köt megállapodást egy berendezés bérletére a jelen alcikkely alapján, az összes fizetendő összeget, és az ilyen megállapodás megkötése miatt felmerülő összes kiadást (beleértve az illeték és jogi
képviseleti költségeket) úgy kell tekinteni, mint a Projektelem kivitelezésének és megvalósításának vagy a hibák kijavításának részét, és a Vállalkozó a felmerült költségeit jogosult az Alvállalkozóval szemben beszámítással érvényesíteni.
8. ANYAGOK, TERMÉKEK, TECHNOLÓGIÁK, MINŐSÉGTANÚSÍTÁS
8.1. Anyag alatt kell érteni mind a természetben fellelhető, mind a gyártott anyagokat és termékeket.
Alvállalkozó anyagokat kizárólag az alvállalkozási szerződésben, és a szerződés alapdokumentumaiban meghatározott mennyiségben és minőségben használhat fel, és építhet be. Amennyiben a Felek ebben nem állapodnak meg, akkor a Vállalkozó kötött szerződésben meghatározott termékeket és anyagokat kell felhasználni. Ettől eltérni kizárólag a Vállalkozó előzetes írásbeli jóváhagyásával lehet.
Gyártott anyag esetén Alvállalkozó köteles az anyag minőségével, mennyiségével kapcsolatos dokumentumokat (így különösen műbizonylatot, minőségi tanúsítványt, stb.) a Vállalkozó részére átadni. A Vállalkozó a gyártás helyszínén, leszállításkor, a beépítés, felhasználás előtt jogosult a minőség, és mennyiség ellenőrzésére.
A munka minőségének meghatározására az alvállalkozási szerződés megkötésének időpontjában hatályos nemzeti szabványok és műszaki előírások szolgálnak.
8.2. Az Alvállalkozó köteles minden anyagot és teljesítést környezetvédelmi szempontból megvizsgálni, és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően, azok betartásával alkalmazni.
83. Amennyiben a kivitelezés során, illetve a jótállás ideje alatt olyan hiányosságok derülnek ki, amelyek csökkent értékű, vagy nem megfelelő minőségű anyagokra vezethetőek vissza, akkor ezeket az Alvállalkozó felszólításra térítésmentesen és egészében köteles megszüntetni.
8.4. A munkák folyamatos minőségvizsgálata Alvállalkozó feladata, a hatóságilag szükséges vizsgálatokat és átvételeket időben kell megigényelnie, az ezekkel kapcsolatos okmányokat Alvállalkozó térítés nélkül készíti el és nyújtja be. Köteles a Vállalkozóval egyeztetni minden agyag, berendezés felülvizsgálatának és vizsgálatának időpontját és helyét.
Az egyes munkarészek eltakarására Alvállalkozó által csak az elkészült munkarészek minőségi tanúsítása alapján, annak az előírt követelményeket kielégítő volta esetén, (Vállalkozó írásbeli engedélye alapján) kerülhet sor.
Az Alvállalkozó az eltakarás megkezdése előtt legalább 3 munkanappal köteles értesíteni Vállalkozót írásban. Alvállalkozó utólagos viták esetén köteles az eltakart munkarészt feltárni. A feltárás és a helyreállítás költségét az a fél viseli, akinek a vitatott munkával kapcsolatos állásfoglalása téves volt.
8.5. Vállalkozónak és Megrendelőnek jogában áll úgy az építkezésen, mint Alvállalkozó mindenkori gyártóüzemében ellenőrzéseket végezni. Vállalkozó és a Mérnök a beépített anyagokból bármikor mintákat vehet, és azokat bármikor megvizsgáltathatja auditált minőségtanúsító szervezettel. Amennyiben a vizsgálati
eredmények nem felelnek meg a szerződésben vagy jogszabályban rögzített minőségi követelményeknek, a vizsgálattal felmerülő mindennemű költség az Alvállalkozót terheli, és köteles az érintett építményrész, ill. az anyagok kicserélésére.
8.6. Az Alvállalkozó saját költségén köteles szállításainak és teljesítéseinek minőség- és funkcióvizsgálatait és próbaüzemeltetéseit elvégezni, és azok eredményeit jegyzőkönyvben rögzíteni, melyet legkésőbb a teljesítések a Vállalkozó által történő átvételekor kell átadnia. A minőség- és funkcióvizsgálatok, próbaüzemek nem tekinthetők átadásnak. Az Alvállalkozó legkésőbb az átadáskor köteles átadni a Vállalkozónak a használati és karbantartási utasításokat, a minősítés összes dokumentációját és a megvalósulási terveket az igényelt példányszámban, valamint a megállapodás szerinti tartalék alkatrészeket és anyagokat.
8.7. Amennyiben az alvállalkozási szerződés így rendelkezik az Alvállalkozó köteles a Vállalkozó és/vagy a Mérnök által elfogadott mennyiségű mintadarab és anyagminta szállítására, felszerelésére, ill. adott esetben leszerelésére. Valamennyi ezzel kapcsolatos költséget az áraknak tartalmaznia kell. A mintákat és a mintadarabokat a Vállalkozó számára további költségtérítés nélkül kell rendelkezésre bocsátani.
0.0.Xx Alvállalkozó kijelenti, hogy az általa használt gyártástechnológia alkalmazásának, – amely kiterjed az esetleges konkurens termékekkel kapcsolatos szabadalmi védettségre, ill. szellemi termékekre – semmilyen akadálya nincs.
Amennyiben bármely szabadalmi jog, védjegy, védett jog megszegése vagy más szellemi termékek jogosulatlan használata miatt a Vállalkozóval szemben jogszerű kártérítési vagy egyéb igény merülne fel, az Alvállalkozó köteles az ebből fakadó összes kár és költség megfizetésére a kötelezettség keletkezésének napján.
8.9. A Vállalkozót a szerződés teljesítése során, az általa az Alvállalkozótól megrendelt, beépítésre kerülő termékekkel kapcsolatosan, azok beépítését követő átvételéig semminemű kártérítési felelősség nem terheli, abban az esetben sem, amennyiben a termékeket az Alvállalkozó a Vállalkozó által őriztetett területen tárolja, kivéve, amennyiben a kárt közvetlenül és bizonyíthatóan a Vállalkozó okozta. (lopás, megsemmisülés)
A termékekkel kapcsolatos káreseményt az Alvállalkozó a Vállalkozónak, - üzemi baleset esetén a jogszabályban előírt szervezetek - felé haladéktalanul jelentenie kell.
9. MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
9.1. A Felek a munkaterület átvételét, annak pontos helyszínét, időpontját az építési naplóban rögzítik. A hatályos jogszabálynak megfelelő az Építési napló vezetése kötelező. Az Alvállalkozó köteles a részére átadott munkaterület őrzéséről a munkák kivitelezése, megvalósítása, valamint a hibák javításának időtartama alatt gondoskodni. E kötelezettsége elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő mindennemű kárért az Alvállalkozót teljes körű vagyoni felelősség terheli.
9.2. Az Alvállalkozó rendelkezésre állását az építkezésen a Vállalkozó egyetértésével kell megállapítani.
9.3. Az Alvállalkozó köteles az alvállalkozási szerződésben megnevezni a munkák elvégzéséért felelős és nyilatkozat tételre jogosult személyeket (felelős műszaki vezető), valamint a naplóbejegyzésre jogosult személyeket. Alvállalkozó a munkálatok helyszíni, felelős műszaki irányítását folyamatosan biztosítja. Az Alvállalkozó felügyeletre, képviseletre jogosult képviselőjének/inek folyamatosan a helyszínen kell tartózkodniuk a munkavégzés során. Az Alvállalkozónak a Vállalkozó utasításait, az utasításban megjelölt módon, mértékben és határidőben végre kell hajtania.
9.4. Az Alvállalkozó feladata a munkaterület megközelítésére használatba venni kívánt szállító utak, ideiglenes depónia helyek, felvonulási területek használatba vételi engedélyének megszerzése, ezen engedélyben leírtak betartása és költségeinek viselése.
9.5. Az Alvállalkozó feladata a munkaterület, valamint az igénybevett közterület, járda és úttest folyamatos tisztántartása, a hulladék, szemét munkaterületről történő folyamatos eltakarítása és a Vállalkozó, illetve a Megrendelő által kijelölt helyen való gyűjtése, illetve ennek hiányában elszállítása. A munkaterületet a munka befejezésekor az Alvállalkozó megtisztítva - a hulladékot, szemetet a Vállalkozó által megjelölt szemétlerakó helyre szállítva - köteles a Vállalkozó részére átadni. A lerakóhelyi díjakat az Alvállalkozó viseli.
A munkaterület megtisztítása nélkül a munka nem jelenthető készre, illetőleg nem vehető át.
0.0.Xx Alvállalkozó köteles gondoskodni a beruházás során a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb szabályok, vonatkozó rendelkezéseinek betartásáról.
9.7. Az alvállalkozó feladata a munkavégzéséhez kapcsolódó szakfelügyeletek biztosítása költségeivel együtt.
9.8. Az Alvállalkozó köteles az általa elvégzendő munkákra Minőségellenőrzési és Minőségtanúsítási Tervet (MMT), valamint Technológiai Utasítást (TU) készíteni, amelyeket köteles legkésőbb az alvállalkozási szerződés aláírásától számított 8 napon belül a Vállalkozónak átadni. A Vállalkozó köteles az átadott dokumentumokat a Mérnökkel engedélyeztetni, ezt követően az Alvállalkozó rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a Mérnök hiánypótlásra szólít fel, az Alvállalkozó köteles azt a megadott időpontra, a Mérnöki észrevételeknek megfelelően elvégezni, és a Vállalkozónak átadni. A fentiek teljesítésének hiányában a Vállalkozó jogosult az Alvállalkozó teljesítésének leigazolását megtagadni.
9.9. Az Alvállalkozónak a kivitelezés helyszínén, illetve helyszíni irodájában kell tartania az Építési Naplót, belépési engedélyeket, és a jóváhagyott Technológiai Utasításokat, valamint a jóváhagyott Minőségellenőrzési és Minőségtanúsítási Terveket. Az Építési Naplót Alvállalkozó köteles a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a Vállalkozó utasításainak megfelelően folyamatosan vezetni.
9.10. Az Alvállalkozó csak a Vállalkozó írásbeli utasítása alapján jogosult az alvállalkozási szerződésben, illetve a szerződés alapdokumentumaiban, mellékletében meghatározott bármely munka mennyiségét növelni, vagy csökkenteni, bármely munkát elhagyni, bármely munka jellegét, minőségét vagy fajtáját megváltoztatni,
pótmunkát elvégezni, bármely terven, a kivitelezés technológiai előírásain vagy időrendi sorrendjén változtatni. Az ilyen változtatásokból eredő költségek mértékéről az egységárak alapulvételével, – kivéve a többletmunka díját, amely része a szerződéses árnak – a Felek közösen döntenek.
9.11. A beruházás tárgyának semmilyen részét nem szabad befedni, vagy eltakarni a Vállalkozó által előzetesen megkért Mérnöki engedély nélkül, melyhez a teljes körű adatszolgáltatás az Alvállalkozó feladata és kötelezettsége. A továbbépítési engedélyt minden olyan esetben kérelmezni kell a Vállalkozótól, amikor valamely munkarész befedésre vagy eltakarásra kerül, vagy amikor szükséges. A továbbépítési engedély megadása az elvégzett munka minőségi bizonylatolása után adható meg. A továbbépítési engedélyek kérését és elfogadását írásos formában kell rögzíteni. A Vállalkozó számára lehetővé kell tenni, hogy az eltakarásra kerülő részeket ellenőrizze, felülvizsgálja, a szükséges méréseket elvégezze. Ezen kötelezettség megszegése esetén az Alvállalkozó saját költségén köteles a szükséges kibontásokat, vagy feltárásokat elvégezni, majd köteles ezen részeket kijavítani és helyreállítani.
9.12. Műszaki, minőségi, technológiai kérdésekben a Vállalkozó véleménye irányadó. Az Alvállalkozó együttműködési kötelezettsége kiterjed a tervekben fellelt műszaki hiányosságokkal kapcsolatos észrevételezésre, tekintet nélkül arra, hogy az a minőséggel, mennyiséggel, anyaggal vagy technológiával kapcsolatos.
10. A SZERZŐDÉS ÁTRUHÁZÁSA, ALVÁLLALKOZÁSBA ADÁSA
10.1. Az Alvállalkozó további alvállalkozót (szub-alvállalkozót) kizárólag Vállalkozó előzetes jóváhagyása esetén foglalkoztathat. A szub-alvállalkozót írásban kell bejelenteni a Vállalkozónak, legkésőbb addig az időpontig, míg megkezdi a munkát. Az Alvállalkozó kizárólag munkaszerzésre más alvállalkozót nem vehet igénybe. A kötelezettségek teljesítésért az Alvállalkozó felel. Az alvállalkozók bejelentésének elmulasztása, illetve az alvállalkozási tilalom megsértése esetén a Vállalkozó a be nem jelentett alvállalkozói teljesítés nettó értéke 10%-nak megfelelő összegű kötbért érvényesíthet az Alvállalkozóval szemben minden egyes be nem jelentett alvállalkozó után és/vagy azonnali hatállyal elállhat a szerződéstől vagy felmondhatja a szerződést.
10.2. Az Alvállalkozó alvállalkozójának teljesítése úgy minősül, mintha maga az Alvállalkozó teljesítette volna. Az Alvállalkozóra vonatkozó feltételek és előírások a szub-alvállalkozókra is irányadók.
10.3. Az Alvállalkozó köteles a szerződése által rögzített munkarész kivitelezésében a saját személyi- és gépállományával részt venni. Jelen szerződés által kifejezetten nyilatkozza, hogy amennyiben bizonyos – kisebb – munkarészekre teljesítési segédet (szub-alvállalkozót, beszállítót, megbízottat, stb.) vesz igénybe, meggyőződik arról, hogy a vele szerződött teljesítési segéd a munkarész elvégzésére saját maga képes és alkalmas. Felelősséggel tartozik azért, hogy a vele szerződött teljesítési segéd ne szerződjön tovább ugyanarra a munkarészre, hanem azt maga végezze el. A Vállalkozó felszólítására – a 10.2. pontban foglalt általános bejelentési kötelezettségén túl is – köteles megjelölni, hogy a vele szerződött teljesítési segéd az Alvállalkozó által vállal munkarészből mekkora hányadot valósít meg.
11. KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KÁRESEMÉNYEK
11.1. Az Alvállalkozó – illetve a felelősségi körébe vagy érdekkörébe tartozó személy(ek) - tevékenységével összefüggésben keletkezett károkkal kapcsolatosan Vállalkozó semminemű felelősséget nem vállal, e körben – beleértve a szerződésen kívüli károkozás esetét is –minden nemű felelősség az Alvállalkozót terheli.
11.2. Káreset bekövetkezésekor vagy bűncselekményre utaló esemény észlelésekor az Alvállalkozónak minden esetben a lehető leggyorsabban jegyzőkönyvet kell felvenni, a károkozó jelenlétében, valamint haladéktalanul értesíteni köteles az Alvállalkozási Szerződésben megnevezett valamennyi felelős személyt. Amennyiben az Alvállalkozó nem tartózkodik a munkaterületen, úgy a Vállalkozó által jegyzőkönyvben rögzített tényekre a jegyzőkönyv átvételét követő 24 órán belül (munkaszüneti napokat kivéve) az Alvállalkozó észrevételeket tehet. Ennek elmulasztása esetén a Vállalkozó által jegyzőkönyvben rögzített tényeket elfogadottnak kell tekinteni.
11.3. Nem azonosítható építéskárok alatt értendők azok a károk, amelyeknél a károkozó - átvett és át nem vett, valamint éppen folyamatban lévő munkáknál - nem állapítható meg. Ide tartoznak az ezekből eredő későbbi károk vagy azok, amelyek egy más kár helyrehozása miatt keletkeznek.
Az Alvállalkozónak saját munkáinál megállapított és nem azonosítható károkat a Vállalkozó felé szóban és írásban a kár megállapítása miatt haladéktalanul jeleznie kell.
Nem azonosítható és biztosításra nem rendezhető károk esetén Vállalkozó jogosult a kár összegét és az elhárítással felmerülő mindennemű költséget a területen dolgozó Alvállalkozókra hárítani, az egyes alvállalkozói teljesítések arányában.
11.4 Alvállalkozó teljes körű felelősséget vállal a maga, vagy az alvállalkozói által okozott személyi, vagyoni károkért. Amennyiben a Vállalkozóval szemben ilyen károk és balesetek miatt kártérítési igényt jelentenek be, akkor az Alvállalkozó köteles mentesíteni a Vállalkozót minden kárigénytől és eljárástól (beleértve az eljárási költségeket is).
Az Alvállalkozó az építési területen vagy az mellett elhelyezett reklámtáblákban okozott károkat köteles a tulajdonos részére megtéríteni.
12.1. Az alvállalkozási szerződés tételes és/vagy átalányáras elszámolású. A szerződéses árat az alvállalkozási szerződés tartalmazza. A felmérési és elszámolási érték megállapítás a Szerződéses megállapodással összhangban történik. Az Alvállalkozó és Vállalkozó között, az alábbiakkal kiegészítve:
12.2. A tételes elszámolás szabályai:
Az elszámolás alapjául szolgáló tételeket az alvállalkozási szerződés mellékletét képező Költségvetés rögzíti. Elszámolása havonta, felmérés alapján történik.
Azoknak a munkáknak a teljesítés igazolása történhet meg, melyeket a Mérnök a Vállalkozótól átvesz. Az átvételkor számlázható mennyiség a ténylegesen elvégzett
munkához igazodik, de maximum az alvállalkozói költségvetésben szereplő mértékig terjedhet.
A mennyiségek meghatározásához szükséges méreteket, feljegyzéseket, számításokat és rajzokat a munkák felmérése során a Felmérési Naplóban kell rögzíteni. A Felmérési napló az építési napló mellékletét képezi. A Felmérési Naplót az Alvállalkozónak állandóan magánál kell tartania és vezetnie a Vállalkozóval közösen végzett felmérés alapján, a kivitelezés különböző fázisainak megfelelően, mielőtt valamely fázist a következő fázis eltakarná. A Vállalkozóval együtt végzett, vagy ha megismételt felmérésre van szükség, a Vállalkozó által végzett méréshez az Alvállalkozónak biztosítania kell meghatalmazott és szakképzett képviselőjének részvételét, akinek a Vállalkozó segítségére kell lennie, és el kell látnia a kívánt információkkal. Ha az Alvállalkozó nincs jelen, vagy elmulasztja elküldeni képviselőjét, akkor a Vállalkozó által végzett felmérés eredménye, vagy amit a Vállalkozó jóváhagy, tekintendő a munkák érvényes felmérésének. Az Alvállalkozó által készített Felmérési Naplót az Alvállalkozó a tárgyhónap 25. napjáig köteles megküldeni a Vállalkozó részére, aki a kézhezvételtől számított 10 napon belül ellenőrzi, és amennyiben ennek feltételei fennállnak kollaudálja, aminek alapján kiadja a teljesítés igazolást. Amennyiben az Alvállalkozó, a fenti időpontig nem küldi meg Xxxxxxxxx naplóját, úgy azt a Vállalkozó csak a tárgyhót követő első felmérési napló beadás időpontjában tudja figyelembe venni.
Hónapközi véghatáridő esetén a benyújtott felmérési naplót a Vállalkozó az átvételtől számított 10 napon belül ellenőrzi, a feltételek fennállása esetén kollaudálja és kiadja teljesítési igazolást.
Az Alvállalkozó részt vesz a Vállalkozó által a Felmérési Naplóba esetleg eszközölt javítások megvizsgálásán és jóváhagyásán. Amennyiben az Alvállalkozó a javítások felülvizsgálata után nem fogadja el, és nem írja alá azokat, mint általa elfogadottakat, azok mindaddig érvényben maradnak, amíg jogerős bírósági döntés eltérően nem rendelkezik.
12.3. Az átalányáras elszámolás szabályai:
A Szerződéses Árnak tartalmaznia kell valamennyi munka, beszállítás és teljesítés költségét, amelyek a megrendelés hiánymentes, funkció- és átvételképes, a Megrendelő és a hatóságok által elfogadható teljesítéséhez szükségesek, - pl. hatósági engedélyek - még akkor is, ha ezek a teljesítményjegyzékben vagy a műszaki leírásban nincsenek külön feltüntetve vagy részletezve vagyis, az Alvállalkozó bármilyen jogcímen felmerülő teljes költségét. Az Alvállalkozó többletmunkával kapcsolatos díj, illetve költség felszámítására nem jogosult. A szerződéses ár, az alvállalkozási szerződésben, illetve annak mellékleteiben foglalt megfelelő műszaki tartalom és a kiviteli tervdokumentációban foglalt munkák komplett megvalósításának teljes költségét tartalmazza. Utólagos számszaki-, mennyiségi- és műszaki észrevételekre való hivatkozással az ár és egységár, valamint a határidő nem módosítható.
Az ÁFA mértékének számítása és megfizetése a mindenkori érvényben lévő törvények és jogszabályok szerint történik.
A fel- és levonulás költségei akkor is benne foglaltatnak az egységárakban, ha azok a teljesítményjegyzékben nincsenek külön felsorolva.
12.4. Mindkét elszámolási mód esetén alkalmazandó:
Amennyiben az Alvállalkozó többletmunkának nem minősülő munka (pótmunka) elvégzését tartja szükségesnek, azt tájékoztatási kötelezettsége körében, a munka megkezdése előtt köteles jelezni a Vállalkozónak és utasítást kérni tőle. Az Alvállalkozó köteles a kellő mennyiséggel növelt anyagszükségletet a Vállalkozó felé, a munkák megkezdése előtt ésszerű határidőn belül tételes kimutatásban kérvényezni.
Pótmunka a Vállalkozó írásos utasítása esetén végezhető. Az Alvállalkozó köteles az írásban elrendelt pótmunkát teljesíteni. A pótmunka díját a Felek az alvállalkozási szerződés mellékletében rögzített egységárakon számolják el.
Amennyiben nincs olyan egységár, amely alkalmazható lenne, úgy az Alvállalkozó a pótmunka felmerülését követően a Vállalkozóval egyeztetett időpontra tételes árajánlatot köteles benyújtani a Vállalkozó felé, aki azt a lehető legrövidebb időn belül elbírálja, Amennyiben a Vállalkozónak aggályai merülnek fel az Alvállalkozó pótmunkára adott tételes árajánlatának egységáraival kapcsolatban, a Vállalkozó jogosult ezen munkákat versenyeztetni és más vállalkozót a munka elvégzésére, megbízni.
Alvállalkozó pótteljesítéseiért legfeljebb azon térítést kapja, melyet a Vállalkozó kap a Megrendelőtől, vállalkozói pótlékkal csökkentve.
Nem lehet pótmunkaként figyelembe venni az olyan munkát, amelyet a Vállalkozó tévedésből ilyen jogcímen rendel el ugyan, de annak műszaki tartalmát az Alvállalkozó ajánlata, és/vagy a szerződés mellékletében meghatározott műszaki specifikáció fedi. A pótmunka mennyiségi, minőségi követelményeire, a késedelemre, hibás teljesítésre egyebekben a jelen szerződés rendelkezései irányadók.
Nem lehet pótmunkaként figyelembe venni az olyan munkavégzést sem, melynek szükségszerűsége az Alvállalkozó hibás vagy nem megfelelő munkavégzésének korrigálásához szükséges, vagy abból adódott.
Ha az Alvállalkozó a szerződés kereteiből kilépve, de a vállalkozó számára hasznos munkaeredményt állít elő, a felek között a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint kell elszámolni.
A téli vagy rossz időjárás miatt fellépő nehézségekért külön térítés nem jár. Ezek miatt a határidő sem hosszabbodik meg. Az Alvállalkozó kötelessége, hogy ezek kiküszöbölésére időben tegyen megelőző intézkedéseket.
Az esetleg kikötött árengedmény érvényes a mindenkori szerződésmódosításokra és pótszerződésekre.
Az Alvállalkozó az alvállalkozási szerződés aláírásával a Vállalkozó számára biztosítja az általa készített, vagy felhasznált Tervek korlátlan és kizárólagos felhasználási jogát, és kijelenti, hogy a Szerződéses Ár tartalmazza ezen felhasználói jogok ellenértékét is. A Vállalkozó kérésére azokat papíralapon az előre meghatározott példányszámban rendelkezésre bocsátja, ezen kívül egy példányban szerkeszthető formátumban is átadja (dwg.).
Amennyiben a Vállalkozó biztosítja az Alvállalkozónak a kért alapanyagokat, jogában áll a tételes kimutatást felülbírálni. A biztosított alapanyagok organizációjáért (térben és időben) viszont az Alvállalkozó köteles felelősséget vállalni.
12.5. A Vállalkozó jogosult az Alvállalkozó nem teljesítése esetén a teljesítmények egy részét saját maga, vagy harmadik fél által kiviteleztetni és annak költségét Alvállalkozótól követelni, illetőleg beszámítás útján érvényesíteni. (minden ebből eredő kárát – pl. : késedelmi kötbér – érvényesíteni.)
12.6. A munkák egy részének törlése vagy elmaradása esetén változatlanok maradnak az egységárak ill. ár-részek. Minden elhagyott munkát a szerződésben megállapított díjakon és árakon, vagy abból kiindulva kell értékelni. Amennyiben a Vállalkozó a szerződésben foglalt munkákat csökkenti, annak megfelelően - a szerződéses egységárakkal kalkulálva - változik a szerződéses ár is. Ennek megfelelően csökken az Alvállalkozót megillető szerződéses ár - mind tételes elszámolás, mind átalányár alkalmazása esetén- amennyiben egyes munkarészek elmaradnak, vagy a költségvetésben meghatározotthoz képest csökkentett mennyiségben kerülnek megvalósításra.
13. KÖVETELÉS ÁTRUHÁZÁS, MEGTERHELÉS (ENGEDMÉNYEZÉS, FAKTORÁLÁS, KÖVETELÉSRE ALAPÍTOTT ZÁLOGJOG)
13.1. A Vállalkozó előzetesen megtartja magának azt a kizárólagos jogot, hogy indokolás és minden következmény nélkül, elutasítsa az engedményezés, faktorálas, vagy a követelésre alapított bármilyen jogot. Amennyiben a Vállalkozó mégis hozzájárul, Alvállalkozó követelés átruházási, megterhelési szándékát tájékoztatásul köteles előre Vállalkozónak írásban bejelenteni. Amennyiben az Alvállalkozó a Vállalkozóval szembeni követelését átruházza, megterheli (engedményezés, faktorálas, követelésre alapított zálogjog), úgy a Vállalkozó az engedményezésre, zálogjog alapításra vonatkozó értesítést kizárólag az alábbi feltételek az Alvállalkozó általi maradéktalan teljesítése esetén köteles csak befogadni.:
• Pénzügyi egyeztetés (Vállalkozó pénzügyi vezetőjével) a követelés átruházás pontos feltételeiről, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően,
• az Alvállalkozó által cégszerűen aláírt engedményezési értesítőt, illetve zálogjog alapításra vonatkozó értesítést eredeti példányban kell benyújtani a Vállalkozó felé,
• az engedményezési-, zálogjog alapítási értesítőn szerepelnie kell az alvállalkozási szerződés számának, az engedményezett, illetve zálogjoggal terhelt követelés konkrét összegének, a jogosult nevének és bankszámlaszámának, az engedményezés, zálogjog alapítás időbeli hatályának,
• az engedményezéshez, illetve zálogjog alapításhoz kapcsolódó számlákon az Alvállalkozónak fel kell tüntetnie az engedményezés, zálogjog alapítás tényét, a jogosult nevét és bankszámlaszámát (egyezően az engedményezési és zálogjog alapítási értesítésben közöltekkel).
Az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a fenti feltételek nem, vagy hiányos teljesítése esetén a Vállalkozó – minden következmény nélkül – jogosult felfüggeszteni a követelés kiegyenlítését. Az Alvállalkozó köteles a jelen pontban rögzített
feltételekről, és a Vállalkozó ezen jogáról az Engedményest, illetve a zálogjog jogosultját tájékoztatni.
Az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a fenti feltételek nem megfelelő teljesítése esetén a Vállalkozó tévesen, nem a tényleges jogosultnak teljesít, úgy a Vállalkozó a kettős teljesítés terhe alól mentesül, annak jogkövetkezményeit az Alvállalkozónak kell viselnie.
13.2. A Felek megállapodnak abban, hogy az Alvállalkozó a Vállalkozóval szembeni követelését kizárólag oly módon engedményezheti, hogy annak következtében a Vállalkozó szerzett jogai ne sérüljenek, illetve az engedményezés a Vállalkozónak az Alvállalkozóval szembeni kötelezettségeihez képest többletkötelezettséget nem eredményezhet, függetlenül az engedményezés tudomásulvételi nyilatkozatának ettől esetlegesen eltérő szövegezésétől. Így különösen: a Vállalkozó az Alvállalkozóval szembeni beszámítási jogát mindenkor fenntartja. A Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó jogosult nemcsak az engedményezéskor fennálló, hanem az egyes alvállalkozói számlák esedékességének időpontjában fennálló ellenköveteléseit is beszámítani, a követelés átruházása, elzálogosítása, bírósági végrehajtása esetén is, az alábbi feltételek betartása mellett:
Az Alvállalkozó a tulajdonjogát nem tarthatja fenn és nem köthet olyan szerződést a vele szerződő további Alvállalkozókkal, amelyben bármely feltétel korlátozza a Megrendelő és a Vállalkozó jelen Szerződésen alapuló jogait, így különösen nem köthet szerződést az Alvállalkozója tulajdonjogának fenntartásával.
Amennyiben jogszabály nem tiltja, az Alvállalkozó köteles, a Mérnök vagy a Vállalkozó felszólítására a Megrendelőre átruházni a kedvezményét minden olyan megállapodásnak, amely áru, anyag, vagy szolgáltatás szállítására vagy munka kivitelezésére vonatkozik azon szerződés keretében, amelyet az Alvállalkozó a Projektelemre megkötött.
Abban az esetben, ha az Alvállalkozó olyan tevékenység elvégzésére vagy áru, anyag, szolgáltatás teljesítésére vállal folytatólagos kötelezettséget, amelynek időtartama meghaladja a Szerződés szerinti Jótállási Időszakot, a Jótállási Időszak lejárta után a Vállalkozó Alvállalkozóval szembeni követelése átszáll a Megrendelőre.
13.3. Amennyiben az alvállalkozási szerződés teljesítése közbeszerzés tárgyát képező beruházás közvetlen megvalósítását jelenti, abban az esetben – figyelemmel a 2003. évi XCII. törvény 36/A.§-ban foglaltakra – az Alvállalkozó engedményezett követelése kizárólag akkor válik az engedményes részére kifizethetővé, ha az Alvállalkozó eleget tesz a jogszabály által előírt, nemleges tartalmú együttes adóigazolás szolgáltatási kötelezettségének. Erről a feltételről az Alvállalkozó, mint engedményező köteles az engedményest az engedményezési szerződés megkötésekor, igazolható módon tájékoztatni. Az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a Vállalkozó, mint kötelezett az Alvállalkozó és az engedményes közötti jogviszonyt nem vizsgálja, vagyis a kettejük közötti jogviszony alapján az Alvállalkozót terhelő kötelezettségek (különösen: alvállalkozói jogviszony esetén a nemlegesnek minősülő együttes adóigazolás beszerzése) az engedményezés útján nem válnak a Vállalkozó kötelezettségévé.
13.4. Az Alvállalkozót terheli mindennemű, a 13.1., 13.2. és 13.3. pontokban rögzített bármely kötelezettség megszegéséből származó kártérítési, és egyéb felelősség, az ebből származó esetleges költségeket, károkat és egyéb joghátrányokat teljes mértékben viselnie kell, azokat semmilyen indokkal nem háríthatja a Vállalkozóra, és köteles a Vállalkozót minden olyan igénytől és eljárástól mentesíteni, amelyet harmadik személy a Vállalkozóval szemben - e kötelezettségek az Alvállalkozó általi megszegésével összefüggésben – támaszt illetve indít, beleértve az esetleges eljárási költségeket is.
Amennyiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Vállalkozó ellenőrzése során a későbbiekben az Alvállalkozó és Vállalkozó jogviszonyát, befogadott számlákat adójogi szempontból minősíti, függetlenül attól, hogy a felek miként kezelték ezt korábban a számlázás során, a jogerős határozatot magukra nézve kötelező érvényűnek fogadják el, és a Vállalkozó tájékoztatása (nyilatkozata) alapján a számlahelyesbítéseket elvégzik.
13.5. Az adóellenőrzésben érintett Vállalkozó az érintett Alvállalkozót a jegyzőkönyvi megállapításokról a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a jegyzőkönyv kivonatának csatolása mellett, határozati megállapítások esetében a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül a határozat kivonatának csatolása mellett tájékoztatja, megadva a lehetőséget arra, hogy ennek kapcsán észrevételeit írásban ő is kifejthesse. Az Alvállalkozó írásban közölt álláspontját a jogorvoslatra jogosult fél beadványában felhasználja.
14. KIVITELEZÉSI HATÁRIDŐK, KÖTBÉR, ÁTVÉTEL
14.1. A kivitelezési rész- és befejezési határidők az alvállalkozási szerződésben és/vagy az ütemtervben kerülnek rögzítésre. A kivitelezési rész- és befejezési határidők Megrendelővel egyeztetett módosítása csak abban az esetben hat ki az Alvállalkozó tevékenységéhez kapcsolódó határidőkre, ha és amennyiben erről a Felek kifejezetten, írásban megállapodnak.
Az Alvállalkozónak részletes ütemtervet kell készítenie, legalább 2 héttel a kivitelezés előtt, melyet Vállalkozónak át kell adnia elfogadásra. Az Alvállalkozó köteles tevékenységeinek egyes munkafolyamatait valamint azok rész- és véghatáridejét a többi - az építkezésen dolgozó - alvállalkozóval összehangolni.
14.2. Az alvállalkozási szerződésben, illetve annak mellékletében rögzített befejezési határidő, illetve részhatáridő elmulasztása esetén Alvállalkozó késedelmi kötbért köteles fizetni, a késedelem minden naptári napja után. A Vállalkozó jogosult a kötbérek összegét az esedékes rész-, illetve végszámla összegével szemben beszámítani. A kötbér alapja mindig a teljes – alap- és pótmegrendeléseket magában foglaló – Szerződéses Ár. A késedelmi kötbér mértékét az alvállalkozási szerződés tartalmazza. Részhatáridők kötbére az átadási véghatáridő teljesítése esetén sem igényelhető vissza.
14.3. Amennyiben Alvállalkozó nem képes a megrendelt teljes vagy részmunkákat szakszerűen és időre elkészíteni, Vállalkozónak joga van harmadik felet a felszólítástól számított három nap elteltével bevonni a késedelem behozatalára
Alvállalkozó költségére. Vállalkozó jogosult a szerződésben foglalt kötbért meghaladó
- késedelemből származó - kárát is beszámítással érvényesíti.
A kötbérfizetések nem befolyásolják a Vállalkozónak az Alvállalkozóval szembeni egyéb követeléseit.
14.4. Az Alvállalkozói felelősségi körből eredő ok miatt a kötbérterhes határidők nem módosíthatók. Késedelem esetén az Alvállalkozó köteles saját költségén a munkálatokat meggyorsítani. Amennyiben az Alvállalkozó csúszása miatt részhatáridőket módosítani kell, továbbra is az eredeti véghatáridők maradnak érvényben.
Amennyiben a Vállalkozó a határidőket - nem az Alvállalkozó felelősségi köréből eredő okok miatt - megváltoztatja, az nem jogosítja fel az Alvállalkozót sem a szerződéstől való elállásra, sem pedig többletkövetelésre. Ebben az esetben a kötbérterhes határidők az akadály időtartamának megfelelő mértékében tolódnak el. Amennyiben a Vállalkozó mégis ragaszkodik az eredeti határidőkhöz, úgy Alvállalkozó köteles meggyorsítani a munkálatokat. Ebből következően az eredeti határidők kötbérterhesen mérvadók maradnak.
Alvállalkozó a munkához állandó műszaki képviseletet, a munkák helyszíni irányításával megbízott képviselőt biztosít. Amennyiben ezt az Alvállalkozó nem teszi meg, és dolgozói munkahelyi irányítását a Vállalkozónak kell akár csak esetileg is elvégeznie, úgy Vállalkozó jogosult helyi művezetés jogcímen napi 40.000 Ft + Áfa összeget az Alvállalkozóra terhelni, amelyet a Vállalkozó a projekt megvalósulása közben rész illetve végszámla teljesítési dátummal jogosult az Alvállalkozó részére leszámlázni. A hiányosság dokumentálása az elektromos építési naplóbejegyzésben vagy a munkaterületen ellenőrizhető hivatalos dokumentumban (kézzel írott napló) történik.
14.5. Az Alvállalkozónak felróható lehetetlenülés, hibás teljesítés, az Alvállalkozó által a teljesítés jogos ok nélküli megtagadása és/vagy az Alvállalkozó felróható magatartása miatt a Vállalkozó által jogszerűen gyakorolt elállás, felmondás (meghiúsulás) esetén az Alvállalkozó kártérítési felelősséggel tartozik. A meghiúsulási kötbér mértéke 30 %, alapja a Vállalkozói Díj összege. Az Alvállalkozó munkavállalói által kezdeményezett, illetve folytatott sztrájk nem minősül vis maiornak, így e körben az Alvállalkozót kártérítési és egyéb felelősség terheli.
A Vállalkozó jogosult a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is az Alvállalkozóval szemben érvényesíteni.
Az Alvállalkozó a munkaterületen lévő más alvállalkozókkal fokozottan együttműködni köteles. A párhuzamosan megvalósuló és/vagy kapcsolódó munkarészek kivitelezőivel (Vállalkozó más alvállalkozói) való koordináció, az egyes építési munkák ütemezésének összeegyeztetése az Alvállalkozó feladata. Bizonyíthatóan a kommunikáció elmaradásából származó hibákért, késedelemért az Alvállalkozó felelős, ezért határidő módosítást nem kérhet és/vagy többletköltséget nem számolhat el.
Az Alvállalkozó köteles a saját építési forgalom számára megnyitott Munkaterületen, a Megrendelő vagy a Vállalkozó érdekkörében és megbízása alapján dolgozó más vállalkozók és Alvállalkozók építési forgalmát lehetővé tenni, de ezen a jogcímen többletköltség nem érvényesíthető. A Vállalkozónak az építési forgalmat szabályozó előírásait a más vállalkozók és Alvállalkozók is kötelesek betartani.
14.6. Alvállalkozó teljesítése akkor szerződésszerű, ha a munkát a szerződésben előírt határidőben, megfelelő minőségben és mennyiségben elvégezte. A műszaki-átadás átvétel időpontja egybeesik az Alvállalkozó által elkészített munkarészeknek a Vállalkozó által a Megrendelő, illetve annak megbízottja részére történő átadásával. A műszaki átadás-átvétel lezárásáig az Alvállalkozó a teljesítés körében köteles a felmerülő hibákat kijavítani.
A munka elkészültét az Alvállalkozó köteles írásban készre jelenteni. A műszaki átadás-átvétel megkezdésének időpontját a Vállalkozó tűzi ki az Alvállalkozó számára. A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele, hogy a Vállalkozó megkapja a minősítési dokumentációt 1 példány eredeti, 3 példány másolati, és 1 példány digitális (pdf.) adathordozón , valamint a megvalósulási tervdokumentációt 5 eredeti példányban papíralapon, és ezen kívül egy példányban szerkeszthető formátumban is átadja (dwg.), továbbá, hogy a hatósági engedélyek - amelyek beszerzése az Alvállalkozót terheli - írásban és jogszerűen rendelkezésre álljanak.
14.7. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a megállapított hibákat, azok összegét, a hibák kijavításának, hiányok pótlásának határidejét, a Vállalkozó által érvényesíteni kívánt igényeket, valamint a jótállási idő kezdő időpontját.
A műszaki átadás-átvétel lezárásának napjától kezdődően az elvégzett munkák kockázatát, az Alvállalkozó helyett a Vállalkozó vagy a Megrendelő viseli. Ezen időpontig az elvégzett munkák vonatkozásában – beleértve az Alvállalkozó által megvalósított létesítményben bekövetkezett károkat is – a kárveszélyt az Alvállalkozó viseli.
A részleges átvételek - amennyiben az alvállalkozási szerződés ettől kifejezetten eltérően nem rendelkezik - kizártak.
Amennyiben az Alvállalkozó az időben megadott átadás-átvételi határidő ellenére nem jelenik meg az átadáson, akkor az ő jelenléte nélkül is megtörténik az átvétel, ahol is az átadás eredménye az Alvállalkozóra nézve kötelező érvényű.
Amennyiben a kitűzött műszaki átadás-átvétel ellenére az Alvállalkozói teljesítés a Vállalkozó általi átvételének feltételei az adott átadás-átvételi eljárásban nem állnak fenn, és ezért a Vállalkozó az átvételt jogszerűen megtagadja, az Alvállalkozót egyösszegű kötbérfizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke a szerződésben rögzített alvállalkozói díj 30%-a.
A fenti rendelkezések nem érintik az Alvállalkozó jelen szerződés rendelkezései szerinti késedelmi kötbér-fizetési kötelezettségét.
15. HIBÁS TELJESÍTÉS, SZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS
15.1. Az Alvállalkozó teljesítése akkor tekinthető szerződésszerűnek, ha a munkát az előírt határidőben (részhatáridőben) megfelelő mennyiségben és minőségben elvégezte. Alvállalkozó kiemelten felel azért, hogy az elvégzett munkák a feltételezett és az alvállalkozási szerződésben rögzített sajátosságokkal, paraméterekkel rendelkeznek, és megfelelnek a vonatkozó magyar jogszabályoknak, szabványoknak, szakmai előírásoknak.
Az Alvállalkozó hibásan teljesít, ha a munkát nem megfelelő mennyiségben, minőségben végzi.
Hibás teljesítés esetén Alvállalkozó a Vállalkozó felszólítására köteles a hiba kijavítását haladéktalanul megkezdeni, és a Vállalkozó által megjelölt határidőn belül teljes körűen befejezni.
15.2. Amennyiben az Alvállalkozó a hiba javítását megtagadja, nem kezdi meg, a hiba javítását nem megfelelő minőségben, mennyiségben végzi, vagy határidőben nem fejezi be, úgy Vállalkozó jogosult a hiányosságok vagy károk elhárítását vagy saját maga, vagy harmadik személy által elvégezni vagy elvégeztetni, az Alvállalkozó költségére és felelősségére, az Alvállalkozó által nyújtott biztosíték, illetve bankgarancia terhére, annak arányos igénybevétele mellett.
15.3. Amennyiben a hiányosságok helyrehozása miatt többletköltségek lépnek fel, (pld.: más vállalkozók teljesítései, tervmódosítások, pótlólagos ellenőrzési feladatok, szanálások, stb.) akkor ezek a költségek is Alvállalkozót terhelik. Ez vonatkozik a hiányosságból eredő későbbi közvetett károkra is.
Amennyiben a hibás teljesítéssel kapcsolatos elhárítási költségek tekintetében a Felek között vita van, a Vállalkozó által megadott költséget kell irányadónak tekinteni mindaddig, amíg jogerős bírósági ítélet ettől eltérően nem rendelkezik.
15.4. A jótállási időket - az alvállalkozási szerződés rögzíti.
A jótállási időszakba nem számít bele és azt meg kell növelni azzal az időtartammal, ameddig az Alvállalkozó által kivitelezett létesítmény(ek) nem használható(k) olyan hiba vagy kár miatt, amelyért Alvállalkozó a felelős.
Alvállalkozó felelőssége legalább ugyanolyan mértékű, mint a Vállalkozóé a Megrendelővel szemben, ennek megfelelően az Alvállalkozót terhelő jótállási kötelezettség alvállalkozási szerződésben meghatározott időtartama meghosszabbodik a Vállalkozónak a Megrendelővel szemben fennálló jótállási kötelezettségének lejáratáig. Amennyiben hiba kijavítása vagy a dolog, illetve annak egy része kicserélése folytán a jótállási jog érvényesítésének határideje újból kezdődik, úgy az Alvállalkozó jótállási felelőssége ezen újból kezdődő jótállási idő alatt is fennáll. Amennyiben Alvállalkozó nem teljesíti kötelezettségeit, teljes felelősség terheli az abból eredő hátrányokért és a közvetett károkért.
Amennyiben a Megrendelő - az Alvállalkozó teljesítésével kapcsolatban - a Vállalkozóval szemben igényt jelent be károkra és hiányokra hivatkozva, akkor az Alvállalkozó köteles mentesíteni a Vállalkozót minden eljárástól és kárigénytől (beleértve az eljárási költségeket is), a Vállalkozó pedig jogosult a felmerülő költségeket az Alvállalkozóra áthárítani.
A jótállástól függetlenül az Alvállalkozó alá van vetve a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM- IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletében és a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM– MÉM–BkM együttes rendeletében foglalt előírásoknak. Ennek értelmében a jelen Szerződés alapján megvalósítandó építményszerkezetekre és azok létrehozásához felhasznált egyes termékekre és anyagokra előírt kötelező alkalmassági idő (továbbiakban Kötelező Alkalmassági Idő) általában 10 vagy 5 év, ahogyan ott fel van sorolva, amely időszakra az Alvállalkozót szavatossági kötelezettség terheli.
A Kötelező Alkalmassági Időn kívüli esetekben az Alvállalkozó jelen Szerződés alapján – amennyiben az Alvállalkozási Szerződés másként nem rendelkezik - a Jótállási Időszak lejártát követően legalább 36 hónap szavatossági időt vállal, amely időszakra (36 hónap + 90 nap) Szavatossági Biztosítékot bocsát a Vállalkozó által megnevezett személy rendelkezésére.
Az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a Vállalkozó a Szerződésből fakadó szavatossági jogait az építmény kijelölt Üzemeltetőjére ruházhatja, aki e jogok tekintetében a Vállalkozó helyébe lép. Az Alvállalkozó köteles – amennyiben a Jótállási Időszak lejártát megelőzően az értesítést kézhez vette – a Szavatossági Biztosíték jogosultjaként az értesítésben megjelölt Üzemeltetőt feltüntetni.
15.5. Fennmaradó kötelezettségek
A Jótállási Igazolás kiadása ellenére a Vállalkozó felelős marad minden olyan, a Szerződés kikötései alapján (pl.: szavatosság) a reá háruló kötelezettség teljesítéséért, amely a Jótállási Igazolás kibocsátásakor nem teljesült, és az ilyen kötelezettség jellegének és mértékének meghatározása céljából a Szerződést hatályban levőnek kell tekinteni a Felek között
16. SZÁMLÁZÁS, FIZETÉSI FELTÉTELEK
16.1. Az Alvállalkozó az alvállalkozási szerződésben rögzített elszámolási időszakban teljesített szolgáltatásairól az elszámolási időszakot követően, az alvállalkozási szerződésben foglaltaknak megfelelően, a Vállalkozó által aláírt teljesítési igazolások alapján, a teljesítés időpontját követő hónap 15-éig jogosult és köteles számla benyújtására.
16.2. A számlákat ellenőrizhető formában kell benyújtani. Átalány-elszámolásnál, az elvégzett részmunkák Vállalkozó helyszíni képviselője általi igazolása képezi a számla alapját (teljesítésigazolás). A fizetési határidő a számla kézhezvételével kezdődik.
A számla kézhezvétele dátumának – a számlán feltüntetett fizetési határidőtől függetlenül – az a nap számít, amikor a számla a jogszabályi előírásoknak megfelelő, teljesen hibátlan adattartalommal és a Vállalkozó által kért mellékletekkel és példányszámban (teljesítésigazolás, átadási-átvételi jegyzőkönyv megvalósulási dokumentáció, stb.) a Vállalkozó részéről átvételre kerül.
A végszámla kiállítására csak a szerződés tárgyának teljes, Megrendelő által történő átvételét követően kerülhet sor.
16.3. A számlák kifizetése a 306/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 14 § szerint történik.
16.4. A vonatkozó számla (rész-számla, végszámla) 16.3. pontban vagy az alvállalkozási szerződésben rögzített fizetési határideje külön írásbeli megállapodás nélkül, automatikusan meghosszabbodik a Vállalkozó által a Megrendelő felé az adott teljesítésre vonatkozóan benyújtott számla ellenértékének kiegyenlítési napját követő
5. banki napig. Az így meghosszabbodott időszakra az Alvállalkozó késedelmi kamat felszámítására nem jogosult.
Ha a Megrendelő az adott teljesítésre vonatkozó vállalkozói számlát csak részben egyenlíti ki, úgy az Alvállalkozó is csak ugyanolyan arányú részkiegyenlítésre jogosult.
A számlákat kettő példányban kell a Vállalkozó részére benyújtani az alvállalkozási szerződés szerint.
Amennyiben Vállalkozó a számlát a jelen szerződésben rögzítettek szerinti esedékességkor nem egyenlíti ki, úgy Alvállalkozó részére a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamatfizetés kezdő napja az Alvállalkozó késedelmi kamat terhelőjének, vagy a késedelmi kamat fizetésére felszólító alvállalkozói levélnek, értesítésnek a Vállalkozó általi kézhezvételének napja.
Vállalkozó jogosult az Alvállalkozóval szemben a szerződésből eredő, bármilyen jogcímen fennálló, bármilyen összegű követelését, Alvállalkozó felé beszámítással érvényesíteni.
16.5. Amennyiben az adott alvállalkozási szerződés tárgya az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében a fordított adózás hatálya alá esik, úgy Alvállalkozó köteles a számlán feltüntetni a Vállalkozó adószámát és azt a megjegyzést, hogy „Az ÁFA megfizetésére a vevő kötelezett.” Ezzel egyidejűleg mind a Vállalkozó, mind az Alvállalkozó kijelenti, hogy a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (3) bekezdésének feltételei vonatkoznak rá, azaz belföldön nyilvántartásba vett adóalany, valamint nincs olyan jogállása, amely alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
16.6. Az alvállalkozási szerződés 2. pontjában a felek rögzítették, hogy a szerződés teljesítése közbeszerzés tárgyát képező beruházás közvetlen megvalósítását jelenti, az Alvállalkozó a 2003. évi XCII. Törvény 36/A –ában foglalt adóigazolás benyújtására köteles.
Felek megállapodnak abban, hogy az Alvállalkozó az Art. 36/A. § (1) bekezdésének a.) pontjában írt 30 napnál nem régebbi adóigazolást úgy köteles biztosítani, hogy az adóigazolás időbeli hatálya az esedékes számla fizetésének napjára is kiterjedjen, ezért az Alvállalkozó a fizetési határidő lejártát megelőző 7 nappal köteles 23 napnál nem régebbi adóigazolást a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani az Art. 36/A. §-a szerint.
Az Alvállalkozó a papír alapú adóigazolás eredeti példányát a számla benyújtási helyére, azaz a Vállalkozó központjába, a fizetési határidő lejárta előtt 7 nappal köteles megküldeni. Az adóigazolás mindkét esetben akkor minősül a Vállalkozó által átvettnek, amikor a Vállalkozó által megadott telephelyre igazolható módon megérkezett.
Amennyiben az Alvállalkozó az Art. 36/B. §-a alapján a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel, úgy a fenti adóigazolás helyett kizárólag erről a tényről a fizetési határidő lejártát megelőzően 7 nappal köteles Vállalkozót írásban tájékoztatni.
Mindaddig, amíg az Alvállalkozó az Art. 36/A §-a szerinti adóigazolást a fent írt módon és határidőben nem biztosítja a Vállalkozó részére, vagy az Alvállalkozó az Art. 36/B.§-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel és köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplésről a Vállalkozót írásban, a fentiek szerint nem értesíti, a Vállalkozó fizetési kötelezettségével nem esik késedelembe.
17.1. A teljesítési időszakra az Alvállalkozó bankgaranciával vagy az alvállalkozó számla kifizetéseinek visszatartásával tud biztosítéki kötelezettségének eleget tenni, melynek meghatározása az Alvállalkozói szerződésben történik. Amennyiben Alvállalkozó nem bankgarancia formájában teljesíti a biztosítékot, Vállalkozó pénzügyi visszatartásra jogosult.
A Vállalkozó jogosult a Teljesítési Biztosíték arányos igénybevételére, tekintet nélkül az Alvállalkozó ellenvetésére, az Alvállalkozó bármely – a szerződés végrehajtása során felmerülő – mulasztása, szerződésszegése esetén.
A visszatartás, a Vállalkozó által elfogadott banktól származó kiállított, feltétlen és visszavonhatatlan bankgaranciával kiváltható, a szerződés aláírásának napjától számított 30 napon belül. A fenti határidő elmulasztása esetén megszűnik az Alvállalkozó joga a visszatartás bankgaranciával történő kiváltására.
Ha a Szerződéses Ár növekszik, a Bankgarancia összegét ennek megfelelően – a Szerződés módosításának dátumától számított 10 napon belül a fentiekben meghatározottak szerinti arányban nyújtandó bankgaranciával – ki kell egészíteni.
A teljesítési visszatartást kiváltó bankgaranciának az alvállalkozási szerződésben rögzített időpontig érvényesnek kell maradnia. Amennyiben ez a határidő módosul, Alvállalkozó a teljesítési visszatartást kiváltó bankgarancia helyett, annak lejárata előtt legalább 15 nappal az új határidőnek megfelelően új, vagy módosított bankgaranciát köteles a Vállalkozó részére átadni amennyiben a Teljesítési Biztosíték szolgáltatása pénzügyi visszatartás útján történik, úgy annak érvényességi idejére a jelen pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az e pontban rögzített bármely kötelezettség nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése súlyos szerződésszegésnek minősül, és megalapozza a Vállalkozó azonnali hatályú felmondását.
Amennyiben a teljesítés az Alvállalkozónak felróható okból meghiúsul, a teljesítési biztosíték teljes összege a Vállalkozót illeti meg. Az Alvállalkozónak felróható meghiúsulás a Vállalkozót, rögzítetteknek megfelelően – feljogosítja a teljesítési biztosíték igénybevételére, bankgarancia esetén annak teljes összegének lehívására is.
17.2. A teljesítési biztosíték előző bekezdésben foglaltak szerinti igénybevétele nem érinti a Vállalkozó egyéb jelen ÁSZF-ben meghatározott szankciós jogát. (pl: kötbérek, kártérítés)
A Vállalkozó jogosult továbbá az Alvállalkozóval szembeni késedelmi kötbér igénye érvényesítése iránt a nála lévő Teljesítési Biztosítékot igénybe venni, bankgarancia esetén a bankgarancia terhére lehívást eszközölni, amennyiben Alvállalkozó a Vállalkozó írásbeli felhívására a Vállalkozó által bejelentett összegű késedelmi kötbért 5 napon belül nem fizeti meg.
17.3. Az Alvállalkozó az alvállalkozási szerződésben meghatározott időre vonatkozóan vállal jótállást.
A jótállási időszak lejártát követő 90. napig Vállalkozó Jótállási Biztosíték címén – amennyiben az alvállalkozási szerződés másként nem rendelkezik – tartja magánál a korábban teljesítési visszatartás címén nyújtott biztosítékot. A pénzügyi visszatartásra az egyes konzorciumi tagok a lent meghatározott mértékben, a Projektirodán keresztül jogosultak.
Amennyiben hiba kijavítása vagy a dolog, illetve annak egy része kicserélése folytán a jótállási jog érvényesítésének határideje újból kezdődik, úgy a jótállási időszak ezen újból kezdődő jótállási idő elteltével jár el, ez esetben Vállalkozó a meghosszabbodó – újra kezdődő – jótállási idő végéig, - de nem rövidebb időre, mint az eredeti jótállási idő + 90 nap, - jogosult a szerződéses ár alvállalkozási szerződésben meghatározott %- át, ennek hiányában 5%-át visszatartani.
A Vállalkozó jogosult a Jótállási biztosíték arányos részének igénybevételére, tekintet nélkül az Alvállalkozó ellenvetésére, amennyiben az Alvállalkozó bármely jótállási kötelezettségét nem teljesíti.
Amennyiben a Vállalkozó a Jótállási biztosítékot részben vagy egészben igénybe vette, úgy Alvállalkozó köteles azt az eredeti összegre kiegészíteni, amely kiegészítést köteles a Vállalkozó számlájára, a Vállalkozó felhívásától számított 5 napon belül maradéktalanul átutalni. A jótállási biztosíték és a szavatossági biztosíték közötti különbözet, az Alvállalkozó - jótállási időszakot követő 90. nap után előterjesztett - írásbeli kérelmének kézhezvételét követő 10. munkanapon válik esedékessé, illetve a Vállalkozó a fenti határidőn belül köteles azzal elszámolni.
A Jótállási visszatartás kiváltható egy, a Vállalkozó által elfogadott banktól származó, feltétlen és visszavonhatatlan bankgaranciával, amelynek mértékét az alvállalkozási szerződés tartalmazza.
A Vállalkozó az itt meghatározott arányokat jogosult módosítani. Ez esetben az Alvállalkozó köteles a módosított arányoknak megfelelő biztosítékot nyújtani.
A Jótállási visszatartást kiváltó bankgaranciáknak a jótállási időszak lejártát követő legalább 90. napig érvényesnek kell maradnia. Amennyiben ez a határidő módosul, a bankgaranciát annak lejárata előtt legalább 15 nappal az új határidőnek megfelelően módosítani kell, vagy a Vállalkozó részére az új határidőnek megfelelő új bankgaranciát kell átadni, a fentiekben meghatározott arányban és módon. Amennyiben a Jótállási Biztosíték szolgáltatása pénzügyi visszatartás útján történik, úgy annak érvényességi idejére a jelen pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
17.4. Az Alvállalkozó a Szerződés szerinti szavatossági időszakban (36 hónap) esetleg felmerülő, a szavatossági kötelezettség körébe eső kötelezettségeinek biztosítására köteles a Jótállási Időszak lejártát megelőző legkésőbb 15 nappal szolgáltatni a Szerződésben rögzített mértékű Szavatossági Biztosítékot.
A Szavatossági Biztosíték mértéke – amennyiben az Alvállalkozási Szerződés másként nem rendelkezik – a teljes nettó ár és a megvalósítás során Vállalkozó által elfogadott és Alvállalkozó által kiszámlázott többletköltségek összegének 5 %-a.
A Szavatossági Biztosítéknak a Szavatossági Időszak lejártát követő 90 napig kell érvényesnek lennie. A Szavatossági Biztosíték részletekben is igénybe vehető.
A Szavatossági Biztosíték jogosultja az a Személy, akit a Vállalkozó ekként megnevez.
A szavatossági biztosíték, az Alvállalkozó - szavatossági időszakot követő 90. nap után előterjesztett - írásbeli kérelmének kézhezvételét követő 10. munkanapon válik esedékessé, illetve a Vállalkozó a fenti határidőn belül köteles azzal elszámolni
17.5. Amennyiben az Alvállalkozó a teljesítési, jótállási biztosítékot bankgarancia formájában kívánja biztosítani, úgy az egyes biztosítékokra vonatkozó bankgaranciákat az alábbiakban meghatározott határidőn belül köteles a Vállalkozónak átadni:
- Teljesítési visszatartás kiváltására irányuló bankgarancia esetében: a szerződés aláírásától számított 30 napon belül.
- Jótállási visszatartás kiváltására irányuló bankgarancia esetén: az eredményes műszaki átadás-átvételtől számított 30 napon belül, de legkésőbb a teljesítési biztosíték érvényességi idejének lejáratát megelőző 15. napon
- Jótállási kötelezettség fennállása alatt, amennyiben a kötelezettség teljesítésének biztosítékaként nyújtott bankgarancia érvényességi ideje a jótállási idő alatt jár le, legkésőbb a bankgarancia érvényességi idejének lejártát megelőző 15. napon.
- Szavatossági visszatartás kiváltására irányuló bankgarancia esetében: a jótállási időszak lejártát megelőzően, legkésőbb 15 nappal.
17.6. Amennyiben az Alvállalkozó a fenti határidők bármelyikét elmulasztja, vagy a Vállalkozó az Alvállalkozó teljesítési-, jótállási-, szavatossági kötelezettsége fennállása alatt, e kötelezettség tekintetében más biztosítékkal nem rendelkezik, úgy Vállalkozó – a jelen ÁSZF-ben rögzítettek értelmében – jogosult (marad) a biztosíték pénzügyi visszatartás formájában való érvényesítésére. Továbbá abban az esetben, ha az Alvállalkozó a jótállási biztosítékot kiváltó bankgaranciát nem adja át a fent
részletezett határidőben, vagy azokat lejáratuk esetén nem hosszabbítja meg (cseréli ki), jótállási kötelezettsége végső időpontjáig, úgy Vállalkozó – amennyiben erre lehetősége van – a biztosítékot pénzügyi visszatartás formájában érvényesíti, az Alvállalkozóval szembeni bármely tartozásából. Vállalkozó jogosult továbbá a fenti bármely alvállalkozói mulasztásesetén a birtokában lévő teljesítési-, jótállási-, szavatossági bankgarancia teljes mértékben történő lehívására.
Amennyiben továbbá az Alvállalkozó a jelen pontban meghatározottak szerinti bármelyik határidőt elmulasztja, úgy megszűnik a joga a teljesítési-, jótállási-, szavatossági visszatartás bankgaranciával történő kiváltására.
Az e pontban rögzített bármely kötelezettség nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése továbbá súlyos szerződésszegésnek minősül, és megalapozza a Vállalkozó azonnali hatályú felmondását.
18. A SZERZŐDÉS FELFÜGGESZTÉSE, FELMONDÁSA, ELÁLLÁS
18.1. Alvállalkozó köteles a Vállalkozó utasításai szerint felfüggeszteni a szerződéses munkák egészének, vagy bármely részének előrehaladását, annyi időre és oly módon, ahogy azt a Vállalkozó szükségesnek tartja, és köteles az ilyen felfüggesztés folyamán megfelelően védeni és biztosítani a létesítményt, vagy annak érintett részét oly mértékben, ahogyan a Vállalkozó véleménye szerint szükséges.
18.2. A jogszabályban és a jelen szerződésben rögzített eseteken túl a Vállalkozó azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha az Alvállalkozónak köztartozása és lejárt beszállítói tartozása keletkezik. A fenti okból történő felmondás esetén az Alvállalkozó a szerződés felmondásáig elvégzett és a Megrendelő műszaki ellenőre által elismert munkák megfizetésére tarthat igényt, további költségtérítésre, kártérítésre nem jogosult.
A másik fél súlyos szerződésszegése esetén bármelyik fél jogosult a szerződést azonnali hatállyal írásban felmondani. Jelen szerződésben nevesített eseteken kívül súlyos szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás, amelynek következtében a másik félnek a szerződés fenntartása nem áll érdekében. A súlyos szerződésszegés tényét a másik féllel írásban közölni kell, fel kell szólítani a szerződésszegés azonnali megszüntetésére. A szerződés felmondására eredménytelen felszólítás után kerülhet csak sor.
Vállalkozó jogosult a Szerződés azonnali hatályú felmondására, ha Alvállalkozó:
- Vállalkozó írásbeli felszólítása ellenére hibásan, nem a szerződésben foglalt minőségben és műszaki tartalom szerint teljesít, illetve tevékenységét nem a szerződében foglalt feltételek szerint végzi,
- Vállalkozó írásbeli felszólítása ellenére a szerződéses kötelezettségeinek teljesítését neki felróható okból nem kezdi meg, illetve nem folytatja, a hibás teljesítést nem javítja ki, a késedelem megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket nem teszi meg,
- csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás hatálya alá kerül.
- igazolt lejárt Alvállalkozó felé beszállítói tartozása ki nem egyenlített számlák vonatkozásában
A Szerződés azonnali hatályú felmondása esetén Vállalkozó – a vonatkozó jogszabályokban foglaltakon kívül - jogosult:
- a meghiúsulási kötbér érvényesítésére,
- a késedelmi és hibás teljesítési kötbérek érvényesítésére, ha annak feltételi fennállnak,
- a teljesítési garancia érvényesítésére,
- Az Alvállalkozó által el nem végzett munkának az Alvállalkozó költségére történő elvégzésére, vagy elvégeztetésére,
- a Szerződés megszűnésével és Alvállalkozó által el nem végzett munkák pótlásával kapcsolatos költségek, károk érvényesítésére az Alvállalkozóval szemben.
Az Alvállalkozó a szerződés azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén csak az általa elvégzett szerződésszerűen teljesített munka ellenértékére tarthat igényt a projekt teljes műszaki átadás-átvételi eljárás befejeztével.
A szerződés megszűnésével kapcsolatos nyilatkozatokat írásban kell közölni a másik fél képviselőjével. A szerződés azonnali hatályú felmondásakor az Alvállalkozónak a munkavégzést le kell állítania és a munkaterületet tiszta és biztonságos állapotban 3 napon belül át kell adnia a Vállalkozó számára, a megkezdett munkarész befejezése azonban elrendelhető.
A Vállalkozó – az előbbiekben rögzített eseteken felül, választása szerint – jogosult a szerződés felmondására, illetőleg a szerződéstől való elállásra az alábbi esetekben:
- Amennyiben az Alvállalkozó a munkálatokat a munkaterület munkavégzésre alkalmas állapotban való átvételétől számított 5 napon belül nem kezdi meg.
- Amennyiben az Alvállalkozó neki felróhatóan, az ütemterv szerinti előrehaladáshoz képest 5 napot meghaladóan késedelembe esik.
- Amennyiben az Alvállalkozó az Alvállalkozási szerződés alapján átvett munkaterületen neki felróhatóan 5 napot meghaladóan nem végez tényleges kivitelezési munkát
- Amennyiben az alvállalkozó neki felróható okból a rész- vagy véghatáridőhöz képest 5 napos késedelembe esik,
- Ha az Alvállalkozó, a Vállalkozó 4.12 pontban foglalt felszólítását követően sem a jogszabályoknak vagy a szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi a munkáját
A jelen alpontban meghatározott valamennyi esetben a szerződés az Alvállalkozónak felróhatóan meghiúsultnak tekintendő, és az Alvállalkozó meghiúsulási kötbér fizetési kötelezettségét vonja maga után.
18.3. A Vállalkozó 5 napos felmondási idővel, ajánlott levél formájában jogosult a szerződés felmondására, ha a Megrendelő a Vállalkozóval megkötött szerződését - bármilyen okból - felmondja, vagy a szerződött munkákra, valamint részfeladatok elvégzésére megszűnik az igény, továbbá, ha a Megrendelő a vállalkozási szerződéstől eláll, vagy az a Megrendelő és Vállalkozó között bármely egyéb módon, bármely okból megszűnik, illetve, ha a Megrendelő az Alvállalkozót alapos okkal, a kivitelezési munkák tapasztalatai alapján elutasítja. A felsorolt esetekben az
Alvállalkozó a szerződés felmondásáig elvégzett munkák megfizetésére tarthat igényt, további költségtérítésre, kártérítésre nem jogosult.
18.4. Vállalkozó jogosult az alvállalkozási szerződéstől bármikor, indokolási kötelezettség nélkül elállni. Vállalkozó elállási jogát az Alvállalkozó részére megküldött ajánlott levélben gyakorolhatja. Amennyiben Vállalkozó az elállási jogát gyakorolja, úgy a felek kötelesek egymással az elállás Alvállalkozó általi kézhezvételének időpontjáig az Alvállalkozó által a szerződés alapján elvégzett munkával kapcsolatosan - az alvállalkozási szerződésnek megfelelően - elszámolni. Alvállalkozó Vállalkozó felé semminemű kár-, illetve költség igényt nem támaszthat.
Alvállalkozó kijelenti, hogy rendelkezik minden munkavállalójára vonatkozóan munkáltatói felelősségbiztosítással, valamint harmadik személyek részére okozott károk fedezetére szóló általános felelősségbiztosítással. Alvállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy ezen biztosításokat a kivitelezési munka teljes időtartama alatt érvényben tartja és ezt a követelményt a saját alvállalkozóival szemben is érvényesíti. A Megrendelő vagy a Vállalkozó felhívására a fedezet meglétét és a biztosítási díj befizetését igazolni köteles.
Vitás esetek nem jogosítják fel az Alvállalkozót a munkák leállítására.
A felek együttműködésük során keletkezett vitáikat közvetlen tárgyalások útján, peren kívül kísérlik meg rendezni. A tárgyalások eredménytelensége esetére kikötik a munkavégzés helye szerinti, a vitában hatáskörrel rendelkező Bíróság kizárólagos illetékességét.
Amennyiben Alvállalkozó az alvállalkozási szerződés értelmében kiviteli tervek készítésére köteles, úgy azokat a szükséges, de legalább három példányban átadja a Vállalkozónak, s amennyiben ezek az építkezésen tevékenykedő más, Vállalkozó által megbízott alvállalkozók terveit vagy kivitelezését befolyásolják, úgy ezeket még időben úgy kell egyeztetni és elkészíteni, hogy a Vállalkozó tervezett építési ütemezése ezáltal ne módosuljon. A rajzok és tervek igény esetén színesen készítendők. Amennyiben Alvállalkozó bármely kiviteli terv készítésére nem köteles, abban az esetben is köteles az alvállalkozási szerződés tárgya szerinti minden alapadatot a tervezéshez szolgáltatni.
Amennyiben a Vállalkozó által beszerzett hatósági engedélyen kívül Alvállalkozó szállításaira és teljesítéseire vonatkozóan más hatósági engedélyek is szükségesek, úgy ezen dokumentációt (a vonatkozó jogszabályok által előírt és a hatóság által megkívánt formában és számban) az Alvállalkozó köteles a Vállalkozó számára rendelkezésre bocsátani. E dokumentumok költségét a szerződéses ár tartalmazza.
Az Alvállalkozó a Projekttel, illetőleg a jelen szerződéssel, így különösen a jelen szerződéssel kapcsolatos pénzügyi információkkal kapcsolatban kommunikációs tevékenységet és nyilatkozatot, ideértve a nyomtatott, illetőleg elektronikus sajtóban, televízióban rádióban, interneten, valamint bármely harmadik személy, vagy a
nyilvánosság előtt hozzáférhető kommunikációs formában tett nyilatkozatot és tevékenységet csak a Vállalkozó előzetes írásbeli jóváhagyásával tehet, illetőleg végezhet. Azon sajtónyilatkozat és projekttel kapcsolatos nyilvános kijelentés, állásfoglalás, amely nem a Vállalkozó jóváhagyásával történik, súlyos szerződésszegésnek minősül, mely a szerződésszegés egyéb Ptk. szerinti jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett hibás teljesítési kötbér megfizetésének kötelezettségét vonja maga után. A hibás teljesítési kötbér mértéke 20 000 EUR, azaz Húszezer EURO szerződésszegésenként.
Az Alvállalkozónak saját tervezése esetén át kell vennie a Vállalkozó, vagy az általa kijelölt tervező tervadatait, terv alapadatait. Az Alvállalkozó ugyanakkor köteles a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességét megvizsgálni úgy, hogy ezen ellenőrzési kötelezettség elmulasztásából eredő utólagos változtatások költségei az Alvállalkozót terhelik.
Az Alvállalkozónak az általa készítendő kivitelezési terveket és dokumentációt saját felelősségére minden érintett szakipari ágazattal egyeztetnie kell, és gondoskodnia kell arról, hogy az egyeztetéssel kapcsolatos igazolások időben rendelkezésre álljanak (munkafolyamatok tervei).
Az Alvállalkozót terhelik a Vállalkozó azon többletköltségei, amelyek az Alvállalkozó hibás adataiból és dokumentációiból erednek.
Az építkezésen az Alvállalkozó, illetve beszállítói által tárolt anyagokért és eszközökért a Vállalkozó semmilyen felelősséget nem vállal. Ez érvényes azokra az anyagokra és eszközökre is, amelyeket a Vállalkozó bocsátott az Alvállalkozó rendelkezésére.
Cégtáblák és hirdetmények elhelyezése csak a Vállalkozó előzetes írásbeli engedélyével történhet.
Alvállalkozó teljességi nyilatkozat formájában igazolja, hogy nincs köztartozása, nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás illetve végelszámolás alatt.
A helyi lakosok mozgását és az építési terület be- és kijárati közlekedését az Alvállalkozó és beszállítói nem akadályozhatják.
Várakozási idők és az építkezés menetéből fakadó üzemszünetek költségei nem számolhatók fel, mely vonatkozik az utólagosan hozott hatósági előírásokra (pld. a környékbeli lakókra való tekintettel), valamint a Vállalkozónak a környékbeli lakókkal és más partnerekkel kötött utólagos megállapodásaira is.
A Vállalkozó építési tárgyalásain az Alvállalkozó felhatalmazott képviselője szükség esetén időbeli korlátozás és külön díjazás nélkül vesz részt.
Alvállalkozó saját szállítási- és kivitelezési feltételei érvénytelenek, melyeket Vállalkozónak nem kell figyelembe vennie.
21. ÉRTESÍTÉSEK, MEGÁLLAPODÁSOK
A Szerződő Felek egymáshoz intézett nyilatkozataikat, értesítéseket a Szerződő Xxxxx által megadott, alvállalkozási szerződésben rögzített központi iroda címére címezve, ajánlott, tértivevényes levél és e-mail útján teszik meg. Ugyanígy a jelen szerződésből eredő számlák, egyéb egymáshoz címzett iratok benyújtási helye, központi iroda.
Szerződő Xxxxx egymásnak küldött értesítései az irodának történő kézbesítéssel tekinthetők megérkezettnek. Az alvállalkozási szerződésben megadott – címváltozás esetén az írásbeli értesítésben meghatározott – címre tértivevényes, ajánlott levélben küldött értesítések a feladástól számított legkésőbb 15 nap múlva kézbesítettnek tekintendők. A szóban megtett nyilatkozatokat haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni. A nem jogosulttól származó nyilatkozatot meg nem tettnek kell tekinteni, kivéve, ha azt haladéktalanul az arra jogosult írásban megerősíti, vagy a nyilatkozat, bejelentés a másik Felet kár bekövetkezésének veszélyére figyelmezteti, kárenyhítés szükségességére figyelmeztet. A Felek helyszíni képviselői írásbeli nyilatkozataikat az építési napló útján teszik meg.
A jelen szerződés előírásainak kiegészítése, megváltoztatása csak akkor terjed ki a Felekre, ha a szerződő felek azt írásban megerősítik. A felek közötti írásos kapcsolattartás, szóbeli megállapodások, egyeztetések, ráutaló magatartás stb. nem jelentik az Alvállalkozási Szerződés és az ÁSZF módosítását.
Az Alvállalkozási szerződés és az ÁSZF kizárólag a felek között és kizárólag az Alvállalkozási Szerződés tárgyára vonatkozóan teremt jogi kapcsolatot, és a felek közötti minden más jogi és nem-jogi kapcsolattól is független.
Ha az Alvállalkozási Szerződés vagy az ÁSZF bármely része jogi vagy szakmai szempontból érvénytelen, vagy végrehajthatatlan, vagy ilyenné válik, ez nem érinti a Szerződés vagy az ÁSZF többi részének érvényességét. Ebben az esetben a felek kötelesek a Szerződés és az ÁSZF módosítással az érvénytelen rendelkezések helyett az eredeti szerződéses akaratukkal és a Szerződés és az ÁSZF többi részében foglaltakkal összhangban levő érvényes rendelkezéseket elfogadni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a Szerződés végrehajtása során értelmezési, szabályozási hézagra derül fény.
A felek kijelentik, hogy rendelkeznek az ÁSZF aláírásához szükséges jog- és cselekvőképességgel, továbbá nem állnak csőd-, felszámolási-, végelszámolási eljárás alatt. Minden fél kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben ezen feltételekben változás áll be, azt három munkanapon belül a másik fél tudomására hozza.
Jelen szerződés 34 számozott oldalból áll.
Alulírott, Alvállalkozó kijelentem és jelen ÁSZF aláírásával is elismerem, hogy a fenti általános szerződési feltételeket teljes terjedelemben megismertem, azokkal teljes mértékben egyetértek, azokat elfogadom és magamra nézve jelen jogviszonyban kötelezőnek ismerem el.
Dátum: Felcsút, 2017. február 13
A szerződés mellékletei: Környezetvédelmi követelmények
Munka, Tűzvédelmi előírások
Munka-, tűz- és környezetvédelmi szerződésszegési díjak jegyzéke
ALVÁLLALKOZÓKRA VONATKOZÓ
KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK; ELJÁRÁSRENDEK
1. Az építési területen az Plant-Orient 2002 Kft. mint Vállalkozó illetékes építésvezetője és művezetője helyi környezetvédelmi megbízottként tevékenykedik, aki a munkaterület átadás-átvétele keretében az alvállalkozók figyelmét felhívja a feladattal kapcsolatos vonatkozó jogszabályokban rögzített előírásokat meghaladó környezetvédelmi szempontokra. A környezetvédelmi feladatok koordinálását Csepeli Bence környezetvédelmi technikus látja el.
Alvállalkozóink a Plant-Orient 2002 Kft. nevében lépnek fel, ezért fontos számunkra, hogy tevékenységük alapfeltételei hogyan teljesülnek. Szerződésben rögzített elvárás, hogy alvállalkozóink érvényes működési engedéllyel, megfelelő képesítésű szakemberekkel, gépjárműveik, erőgépeik érvényes műszaki vizsgával és zöldkártyával rendelkezzenek. Ezek meglétét a szerződés Alvállalkozó általi aláírása kinyilvánítja, de az építési munkák alatt történő folyamatos ellenőrzés tárgyát is képezi. Az engedélyek, vizsgák érvényességének időpontjait Alvállalkozó ellenőrzéskor köteles a vonatkozó dokumentumok bemutatásával igazolni.
A munkavégzés során felmerülő környezetvédelmi problémákat Alvállalkozó haladéktalanul köteles jelenteni a Vállalkozó környezetvédelmi megbízottjának, vagy a koordinálásért felelős személynek. Környezetvédelmi kérdésekben külső kommunikáció nem megengedett.
2. Általános, a baleset-, tűz- és környezetvédelmet szolgáló szabályok építési helyszíneken:
- Az Plant-Orient 2002 Kft. munkaterületén tevékenykedő alvállalkozók alkalmazottai kötelesek betartani a vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat. Az erre vonatkozó oktatást – Vállalkozó képviselőjének előzetes tájékoztatása után – minden alvállalkozó önállóan, az előírásoknak megfelelően köteles végezni és annak megtörténtét dokumentálni.
- Veszélyes vagy gyúlékony anyagot csak előzetes engedély alapján, a vonatkozó előírásoknak megfelelően szabad alkalmazni vagy tárolni.
- Talajmunkák megkezdése előtt a Vállalkozóval egyeztetni kell a föld alatti vezetékek várható elhelyezkedését. Az előre nem látott, feltárt akadályokat azonnal jelenteni kell Vállalkozónak.
3. Az alvállalkozókat érintő kötelességek összefoglalása:
- Minden alvállalkozó a jogszabályoknak, jelen szabályozásnak, valamint a szerződésben rögzített követelményeknek köteles megfelelni.
- Az alvállalkozó csak dokumentáltan megfelelő jogosultsággal rendelkező személyt vagy céget alkalmazhat szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére.
- Az Plant-Orient 2002 Kft. képviselőjének köteles az alvállalkozó szerződés és annak mellékletei szerinti követelményrendszer által előírt dokumentumokat bemutatni.
- Az alvállalkozókat a Vállalkozó környezetvédelmi megbízottja vagy a koordinálásért felelős személy környezetvédelmi szempontból előre tervezetten illetve alkalomszerűen ellenőrzi, ezekről jegyzőkönyv készül, melynek 1 pld-át az érintett alvállalkozó is megkapja.
- Az itt felsorolt követelmények be nem tartásából vagy más, itt fel nem sorolt gondatlanságból eredő, az alvállalkozó(k) által okozott környezeti károk elhárításának felelőssége és költségei az érintett alvállalkozó(ka)t terhelik.
- A vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok, hatósági követelmények bármely alvállalkozó általi be nem tartása miatt indult szabálysértési eljárások, bírságok rendezéséért az érintett alvállalkozó köteles viselni a felelősséget.
-
4. Környezetvédelmi kötelezettségek, az alábbiak szerint:
- Az Alvállalkozónak a környezet védelmét, megóvását szolgáló intézkedések, üzemeltetési és adminisztrációs feladatok végzése során valamennyi hatályos, a környezet védelmét szolgáló jogszabályt, előírást, illetve vonatkozó követelményt be kell tartania.
- A munkaterületen az Alvállalkozó által végzett munkák eredményeképpen keletkező szennyvíz és egyéb nem veszélyes és veszélyes hulladék megfelelő, a vonatkozó hatósági előírások szigorú betartásával történő elhelyezéséért az Alvállalkozó felel. Ebben az esetben az Alvállalkozó lesz a hulladék termelője vagy birtokosa, és eszerint kell eljárni.
- A 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, „Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól” szóló jogszabály alapján az Alvállalkozó köteles az a különböző veszélyességi fokú csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja.
- Nem veszélyes és veszélyes hulladékot csak az arra jogosult, megfelelő, érvényes hatósági engedéllyel rendelkező szállítónak és kezelőnek adhat át az Alvállalkozó.
- A kezelőnek/begyűjtőnek/szállítónak átadott hulladékról készült dokumentáció/t/kat (szállítólevél, fuvarlevél, „Sz” jegy) az Alvállalkozónak a Vállalkozó rendelkezésére kell bocsátania, legkésőbb a munka befejeztét követő 3 munkanap, de Vállalkozó részéről történő ellenőrzés során a fenti dokumentációkat be kell mutatni.
- Az alvállalkozónak a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott bontási és építési hulladék nyilvántartást kell vezetni, vagy az Alvállalkozó a naprakész hulladék nyilvántartási kötelezettségének a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően kell eleget tenni, és azt a bontás vagy építés befejezésével a Vállalkozó felé be kell nyújtania. A nyilvántartást a Vállalkozó az ellenőrzés során kérheti, és annak naprakész formában kell lennie.
Felcsút, 2017. február 13.
MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI HIÁNYOSSÁGOK MIATT ÉRVÉNYESÍTHETŐ SZERZŐDÉSSZEGÉSI DÍJAK JEGYZÉKE
Alvállalkozási Szerződéshez kapcsolódóan.
Az Plant-Orient 2002 Kft. mint Vállalkozó elvárja, hogy minden alvállalkozója a vele kötött szerződés teljesítése során gondosan betartsa és alvállalkozóival, alkalmazottaival betartassa a vonatkozó hatályos jogszabályokban és a szerződésben előírt munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat. Ennek elmulasztása szerződésszegésnek minősül. Ezért Xxxxx megállapodnak, hogy amennyiben Vállalkozó erre jogosult bármely képviselője (felelős műszaki vezető, építésvezető, biztonsági és egészségvédelmi koordinátor) az alább felsorolt munka-, tűz- és környezetvédelmi hiányosságokat állapítja meg a munkaterületen, úgy az Alvállalkozó képviselőjének jelenlétében felvett jegyzőkönyv alapján az itt feltüntetett szerződésszegési díjakat jogosult érvényesíteni Alvállalkozóval szemben. A felszámított díjakról – és esetleges egyéb felmerült költségeiről – Vállalkozó számlát nyújt be, melynek összegét kompenzálja Alvállalkozó esedékes számlájának kifizetésekor és a teljesítésének különbözetét fizeti ki.
Koordinátor: Csepeli Bence munka-tűz-balesetvédelmi elöadó
1.) Az Alvállalkozó nem biztosított a munkavállalójának az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközöket.
20.000 Ft/fő/alkalom Megjegyzés:
Építőiparban használt legfontosabb egyéni védőeszközök:
- védősisak (szükség esetén álszíjjal),
Építési munkahelyen a fejvédő sisak használata kötelező. Kivételt képeznek a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett, belső munkahelyen végzett szakipari és irodai munkák.
- Orrmerevítős védőlábbeli,
- megfelelő munkaruházat,
- zajvédő fültok, füldugó,
- szem, ill. arcvédő,
- leesés elleni egyéni védőeszköz (védőkötél-testhevederzet, zuhanásgátló berendezés)
- rezgéscsillapító védőkesztyű
- stb.
2.) Az Alvállalkozó munkavállalója az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez a számára biztosított egyéni védőeszközt nem viseli.
5.000 Ft/fő/alkalom
3.) Az Alvállalkozó munkavállalója a biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotban tartózkodik, munkát végez a kivitelezési munkaterületen, illetőleg orvosi megállapítás alapján nem végezhetné az adott munkát (vagy nem rendelkezik orvosi alkalmassági vizsgálattal), vagy nem dolgozhatna az adott helyen (pl. állványon, magasban).
25.000 Ft/fő/alkalom Megjegyzés:
Munkavégzésre alkalmatlan állapot pl.:
- ittasság, gyógyszer vagy kábítószer okozta kábultság,
- a fentiekből következő rosszullét, betegség,
- sérülés, mozgáskorlátozottságot okozó gipsz- vagy egyéb kötés, segédeszköz
4.) Az Alvállalkozó által átvett munkaterületen hiányzik vagy hiányos a leesés elleni kollektív műszaki védelem.
30.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
A leesés elleni védőkorlátot ki kell helyezni minden 2 méternél nagyobb szintkülönbség által veszélyeztetett helyre, mint például:
- födémszéleken (tetőfödémnél, a födém szélétől 2 méterre elhelyezett jelzőkorlát helyettesítheti a védőkorlátot),
- födémáttöréseknél (letakarás helyett),
- építési feljárónál, átjárónál, lépcsőknél,
- lépcsőházakban.
5.) Az Alvállalkozó által átvett munkaterületen hiányzik vagy hiányos a beesés elleni kollektív műszaki védelem.
30.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
Beesés elleni kollektív műszaki védelem alatt kell érteni például a védőkorlátot. A védőkorlátnak egy méter magas, háromsoros (lábdeszka, középdeszka, korlátdeszka) kialakításúnak kell lennie. A beesés elleni védőkorlátot ki kell helyezni minden 1,25 méternél nagyobb szintkülönbség által veszélyeztetett helyre, mint például:
- munkagödör, munkaárok szélén,
- liftaknák nyílásainál.
0,25 és 1,25 méter között jelzőkorlátot kell kihelyezni a nyílás szélén.
6.) Az Alvállalkozó által átvett munkaterületen hiányzik vagy hiányos a födémnyílások letakarása.
30.000 Ft/alkalom
Amennyiben Alvállalkozó felszólítás ellenére a takarásokat nem pótolja a felszólításban megjelölt határidőre, úgy annak elvégeztetése más vállalkozóval az Alvállalkozó költségére.
Megjegyzés:
A letakarásnak leesés, beszakadás ellen méretezettnek, a teljes nyílást átfedve rögzítettnek kell lennie. Ügyelni kell arra, hogy nedvesség hatásának kitett helyen csak nedvességre érzéketlen anyagú legyen a letakarás.
7.) Az Alvállalkozó által használatba vett építési állvány nem felel meg a vonatkozó előírásoknak.
30.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
Az építési állványok legfontosabb követelményei:
- 1 méter magas, háromsoros (lábdeszka, középdeszka, korlátdeszka) védőkorlát kell 2 méternél magasabb szintkülönbség esetén.
- Biztonságos feljárók kialakítása. A feljárók nyílásai nem eshetnek egymás fölé.
- Elmozdulás ellen az állványt rögzíteni kell.
- A járópallók alátámasztását szilárdan, botlás- és billegés-mentesen kell kialakítani.
- Telepített fém állványok esetén ki kell építeni a villámvédelmet. Villámvédelmi mérést kell készíttetni, és a mérést jegyzőkönyvben igazolni kell.
- Az állványt munkavégzés előtt írásban használatba kell venni és az építésvezetővel engedélyeztetni kell.
8.) Az Alvállalkozó által használt létra nem felel meg az előírásoknak.
20.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
Legfontosabb követelmények:
- a létrának szilárdnak, stabilnak és a célnak megfelelőnek kell lennie,
- a kétágú létrák lábait szétcsúszás ellen biztosítani kell,
- támasztólétrán a munkavégzés tilos.
9.) Az Alvállalkozó által átvett munkaterületen az építési feljáró nem az előírásoknak megfelelően van kialakítva.
30.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
Legfontosabb követelmények:
- megfelelő szélesség biztosítása (egyirányú közlekedésnél min. 0,6 m, egyirányú közlekedés és anyagszállítás esetén min. 1,0 m, kétirányú közlekedés és anyagszállítás esetén min. 1,5m),
- a feljáró lejtése max. 40%-os lehet,
- a megcsúszást 0,4 méterenként felerősített lécekkel kell megakadályozni.
- 1 méter magasság felett a feljárót védőkorláttal kell ellátni.
10.) Alvállalkozó az általa elvégzett munka után nem állította helyre a munkavégzése során elbontott kollektív műszaki védelmet (védőkorlát, jelzőszalag, védőtető, stb.) a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően.
30.000 Ft/alkalom + a más kivitelező általi helyreállítás költsége
11.) Az Alvállalkozó által biztosított elektromos elosztó szekrények nem felelnek meg a vonatkozó előírásoknak.
20.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
Legfontosabb követelmények:
- földelés, segédföldelés megléte,
- érintésvédelmi mérés, és az érintésvédelmi mérésről készített jegyzőkönyv megléte,
- illetéktelenek benyúlása ellen védett részek legyenek elzárva,
- az áramvédő kapcsoló értéke nem haladhatja meg a 0,03 A-t (daru táplálásánál megengedett a xxx. 0,3 A értékű áramvédő kapcsoló használata),
- tömbszelencék legyenek meg (egy tömbszelencén keresztül több kábelt tilos átvezetni),
- egy elektromos elosztószekrényen csak a megengedett számú áramvételi lehetőséget szabad biztosítani,
- az elektromos elosztó szekrényen lennie kell feszültségmentesítő főkapcsolónak.
12.) Az Alvállalkozó az építési munkahelyen nem megfelelő (gyenge szigetelésű, húzásra, csavarásra nem alkalmas, 700V-nál kisebb átütési szilárdságú) elektromos hosszabbító kábelt használ.
20.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
Építési munkahelyen csak min. 700 V átütési szilárdságú elektromos hosszabbító kábel használható. Beszerzésnél kérni kell a minőségi tanúsítványt.
13.) Az Alvállalkozó által használt elektromos kábel talajon vezetése esetén, amennyiben a mechanikai sérülés elleni védelem nincs kialakítva.
20.000 Ft/alkalom
14.) Az Alvállalkozó toldott, sérült, nem megfelelő szigetelésű elektromos kábelt használ.
20.000 Ft/alkalom
15.) Az Alvállalkozó munkavállalója nem rendelkezik az általa kezelt munkagépre érvényes gépkezelői jogosítvánnyal.
20.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
Régi típusú építőipari gépkezelői jogosítványok esetében megfelelő típusvizsga, az új építőipari gépkezelői jogosítványok esetében a megfelelő gépcsoport vizsga.
16.) Az Alvállalkozó nem rendelkezik a munkavállalóinak tartott munka- és tűzvédelmi oktatásról szóló igazolással.
20.000 Ft/alkalom
17.) Az Alvállalkozó munkavállalója nem rendelkezik érvényes orvosi alkalmassági igazolással.
20.000 Ft/alkalom
18.) Az Alvállalkozó munkavállalója nem rendelkezik a munkavégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel.
20.000 Ft/alkalom
19.) Az Alvállalkozó nem biztosítja a vasúti vagy közúti forgalom mellett végzett munkák során a biztonsági feltételeket.
50.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
Forgalmi vágányban vagy elsodrási határon belüli munkavégzés során nem biztosított a figyelőőr, a figyelőőrnek nincs vizsgája, nem biztosított a napszaknak megfelelő jelzőeszköz. Forgalmi vágányoknál a szükséges jelzőtáblákat nem tűzték ki, pl.: „Pályán munkások dolgoznak” tábla, síposzlop, sebességkorlátozás, stb. Átjárók fedezése nem megoldott, szerelvények fedezése nem megoldott. Forgalmi szolgálattevőnek a munkavégzés bejelentésének elmulasztása.
Az alvállalkozó köteles a munkavégzésre kijelölt útszakasz kezelőjének hozzájárulását kikérni és az engedélyt a munkaterületen hozzáférhető módon tárolni.
Az út kezelője elrendelt biztonsági előírások dokumentálása. (ideiglenes fényjelző berendezés)
20.) Az Alvállalkozó nem rendelkezik az általa végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez (pl. hegesztés, olvasztás) szükséges alkalomszerű tűzgyújtási engedéllyel.
20.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
Az alkalomszerű tűzgyújtási engedélyt a Vállalkozó építésvezetőjével láttamoztatni kell.
21.) Alvállalkozó a helyszínen nem biztosította az általa végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez, az esetlegesen keletkező tűz eloltásához szükséges érvényes tűzoltó készüléket.
20.000 Ft/alkalom
22.) Az Alvállalkozó által használt gépek, munkaeszközök nem felelnek meg a munkavédelmi előírásoknak.
15.000 Ft/munkaeszköz/alkalom Megjegyzés:
Munkavédelmi szempontból veszélyes gépek/berendezések üzembe helyezése, és legalább
5 évenkénti időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálata, nem veszélyes gépek/berendezése esetében időszakos ellenőrző felülvizsgálata. Kéziszerszámok, kisgépek esetében évenkénti szerelői ellenőrzés, 3 évente érintésvédelmi felülvizsgálat.
23.) Alvállalkozó nem biztosítja munkavállalói részére a munkahely és a munka jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési, melegedési lehetőséget.
20.000 Ft/alkalom
24.) Alvállalkozó nem biztosítja munkavállalói részére a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, védőitalt.
20.000 Ft/alkalom
25.) Alvállalkozó nem rendelkezik az általa alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására vonatkozó kockázatértékeléssel.
20.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
A kockázatértékelést a munkavégzés teljes időszakában be kell tudni mutatni a Vállalkozónak.
A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést évenként felül kell vizsgálni.
26.) Alvállalkozó az átvett munkaterületen nem biztosítja az építési munkagödrök, árkok falait (a talaj állékonyságát figyelembe véve).
50.000 Ft/alkalom + a más kivitelezővel elvégeztetett biztosítási munka költsége Megjegyzés:
A kitámasztást, dúcolást, rézsűt vagy más megoldást úgy kell készíteni, hogy az építkezés valamennyi szakaszában biztosan megőrizzék állékonyságukat.
27.) Alvállalkozó az általa átvett bontási területet nem keríti körbe, és nem akadályozza meg az idegenek, illetéktelen személyek bontási területre történő bejutását.
50.000 Ft/alkalom Megjegyzés:
Amennyiben nem akadályozható meg, hogy az arra fel nem jogosított személyek a bontás közelében tartózkodjanak, a veszélyes tér határán figyelő személyt kell felállítani, akinek feladata az illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása.
28.) Az Alvállalkozó által a menekülési utaknál és vészkijáratoknál, valamint az ezekhez hozzáférést biztosító közlekedési utakon és ajtóknál elhelyezett tárgyak esetén.
10.000 Ft/alkalom
29.) Anyagok, segédeszközök rendezetlen tárolása, társvállalkozó részére nem megfelelő anyagtárolás biztosítása.
10.000 Ft/m2/alkalom + a feladat ellátására a vállalkozó költségére egyedi árképzés alapján idegen vállalkozó bevonása.
30.) A vízvételi helyek és elfolyó csatornák rendellenes használata (vízgyűjtő területen kívüli területre engedett víz, elárasztás, le- és elfolyó hálózat elszennyeződése, dugulás, lefolyókba elmosott eszközök miatt elszennyeződések).
50.000 Ft/nap + károkozás költsége.
31.) Vállalkozó engedélye nélkül a telekhatáron kívüli vízvételi hely használata.
50.000 Ft/nap
32.) Környezeti károkozás, szennyezés (pl. telekhatáros utcák, járda, úttest folyamatos takarításának elmulasztása, csatorna elszennyezése, út és járda alámosódása, megsüllyedése, betonkifolyások feltakarítása, útburkolat helyreállítása).
50.000 Ft/nap/alkalom + a feladat ellátására Alvállalkozó költségére egyedi árképzés alapján idegen vállalkozó bevonása.
33.) A munkaterületen az Alvállalkozó által végzett munkák eredményeképpen keletkező szennyvíz és egyéb nem veszélyes és veszélyes hulladékot nem megfelelő, nem a vonatkozó hatósági előírások szigorú betartásával helyezte el. Nem veszélyes vagy veszélyes hulladékot arra nem jogosultnak, nem megfelelő vagy nem érvényes hatósági engedéllyel rendelkező szállítónak és kezelőnek adta át.
25.000 Ft/tonna (műszaki becsléssel történő mennyiség-meghatározás is) + a feladat ellátására Alvállalkozó költségére egyedi árképzés alapján idegen vállalkozó bevonása.
34.) Az Alvállalkozó a kezelőnek/begyűjtőnek/szállítónak átadott hulladékról nem rendelkezik dokumentációkkal (szállítólevél, fuvarlevél, „Sz” jegy, stb.) vagy annak átadását elmulasztotta vagy a dokumentációk nem megfelelőek (pl.: nem tartalmaz mennyiséget, nem tartalmaz EWC kódot stb.)
20.000 Ft/tonna (műszaki becsléssel történő mennyiség-meghatározás is)
35.) Az Alvállalkozó a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, „Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól” szóló jogszabálynak nem tett eleget, mégpedig: bármely a fenti rendelet l. számú mellékletben szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban (a továbbiakban: csoport) a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az Alvállalkozó köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja.
25.000 Ft/tonna (műszaki becsléssel történő mennyiség meghatározás is) Megjegyzés:
Csak abban az esetben vonatkozik, ha a mennyiségi küszöböt meghaladja a keletkezett építési és bontási hulladékok mennyisége, és abban az esetben, ha a hulladékokat nem elkülönítetten gyűjtötték.
36.) Alvállalkozó hulladék nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget, vagy a nyilvántartást nem a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően vezeti.
50.000 Ft/alkalom
37.) Munkaterület folyamatos takarításának, hulladék elszállításának elmaradása.
5.000 Ft/m2/alkalom + a feladat ellátására az Alvállalkozó költségére egyedi árképzés alapján idegen vállalkozó bevonása.
38.) Kommunális hulladék eldobálása.
5.000 Ft/db/észlelés + a mással elvégeztetett takarítás költsége
39.) Az egyeztetések ellenére más alvállalkozó akadályoztatása.
50.000 Ft/nap + a késedelem miatti kapcsolódó költségek, kártérítések.
40.) Tárolt és beépített anyagok, gépek, szerkezetek, ideiglenes melléklétesítmények megrongálása, károkozás, és a kerítés megbontása. 50.000 Ft/alkalom + a károkozással, helyreállítással összefüggő valamennyi költség.
41.) Felvonulási létesítmények (iroda, raktár, lekerített depónia) Vállalkozó engedélye nélküli telepítése, és rendetlen anyagtárolás.
10.000 Ft/nap
Amennyiben Alvállalkozó felszólítás ellenére nem szünteti meg a kifogásolt állapotot, úgy annak elvégeztetése Alvállalkozó költségére.
Felcsút, 2017. február 13.
MUNKAVÉDELMI, TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
alvállalkozói szerződésekhez
1. Alvállalkozó az SDD Konzorciummal kötött szerződésének teljesítése során köteles saját felelős hatáskörében teljeskörűen betartani, illetve munkavállalóival, alvállalkozóival betartatni a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvényben;, a tűz elleni védekezésről szóló 1996. évi
XXXI. Törvényben; a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken betartandó követelmények minimális szintjéről, a 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről, a 3/2001. (I. 31.) XxXxX rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről, valamint minden egyéb vonatkozó hatályos jogszabályban, a biztonsági szabályzatokban, szabványokban meghatározott munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi feladatokat.
2. Több vállalkozó időben és térben el nem határolható tevékenysége esetén az 1. pontban foglaltak betartása mellett Alvállalkozó köteles egyeztetni a Vállalkozó illetékes vezetőjével a munkavégzés koordinálása, a veszélyes munkafolyamatok összehangolása, a kockázatok megelőzése céljából.
3. Alvállalkozó köteles elvégezni és a Vállalkozó helyszíni képviselőjének az ellenőrzések alkalmával a szerződésben vállalt tevékenysége(i), valamint annak során használt munkaeszközei, munkakörei, technológiái, valamint a veszélyes anyagok és készítmények munkavédelmi kockázatértékelését.
4. A közúton végzett munkák során Alvállalkozó köteles a 3/2001. (I. 31.) XxXxX rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről jogszabály alapján eljárni, azokat betartani.
5. Alvállalkozó köteles a szerződésben foglalt munkák elvégzéséhez szükséges számú, megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerőt foglalkoztatni a munkaterületen. Alvállalkozónak az általa alkalmazott technológia munkavállalói általi ismeretét igazolnia kell Vállalkozó részére. Csak e feltételek betartása esetén alkalmazhatók képesítéssel nem rendelkező munkavállalók is. Alvállalkozónak helyszíni felelős vezetőt és a munkavédelmi kérdésekben eljárásra jogosult képviselőt kell kijelölnie, aki(k)nek nevét, telefonszámát az építési naplóban is rögzíteni kell. Alvállalkozónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő számú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatnia (külső vállalkozás is elfogadott). Alvállalkozó köteles az általa foglalkoztatott létszámhoz biztosítani az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételeit.
6. Alvállalkozó felel azért, hogy dolgozói a munkába álláskor, a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megváltozásakor, illetőleg új technológia bevezetésekor olyan munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesüljenek, melynek eredményeként elsajátítják az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit, és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkeznek azokkal. A munkaterület átadás-átvételekor Vállalkozó
képviselője tájékoztatja Alvállalkozó munkahelyi vezetőjét a helyi sajátosságokról, a továbbiakban az elméleti és gyakorlati oktatás Alvállalkozó kötelessége. Az általa tartott oktatásokat Alvállalkozó köteles dokumentálni és a dokumentumokat az építkezés helyszínén tartani, igény esetén Vállalkozó vagy bármely ellenőrzésre jogosult szervezet képviselőjének bemutatni.
7. Alvállalkozó tűzveszélyes tevékenységet csak akkor végezhet, ha a tevékenységet végzők és a munkát közvetlenül irányító személy rendelkezik tűzvédelmi szakvizsgával, valamint a jogszabályokban előírt tűzgyújtási engedélyt írásban elkészítette, és azt Vállalkozó építésvezetőjének tudomásulvétel végett bemutatta. A munkavégzéséhez előírt tűzoltó készüléke(ke)t Alvállalkozó köteles folyamatosan üzemkész állapotban a helyszínen biztosítani.
8. Alvállalkozó köteles a saját munkaterületére vonatkozóan a jogszabályokban meghatározott munkavédelmi követelményeket alkalmazni, az előírt, vagy elvárható műszaki védelmet, kollektív védelmet, segédszerkezeteket elkészíteni, alkalmazni, munkavégzése alatt folyamatosan használatban tartani, meglétüket és megfelelőségüket folyamatosan ellenőrizni, bármely hiányosságot haladéktalanul megszüntetni. Amennyiben azonos munkaterületen egyidejűleg több alvállalkozó végez munkát, az itt leírtak teljesítésére kötelezett alvállalkozót közülük Vállalkozó jelöli ki. Ebben az esetben más alvállalkozó csak a kijelölt alvállalkozó előzetes írásbeli engedélyével veheti igénybe a kiépített és működtetett kollektív védelmet, segédszerkezeteket. A szerkezeteket elkészítő alvállalkozó saját munkája végeztével írásbeli megállapodás alapján átadhatja más alvállalkozó részére a szerkezeteket, s ez esetben az átvétel időpontjától az a alvállalkozó felel a szerkezetekért, aki átvette azokat. A Vállalkozó által készített vagy általa harmadik féllel készíttetett kollektív védelmet, segédszerkezeteket csak a Vállalkozó üzembe helyezési engedélye és a szerkezetek írásbeli átvétele után használhatja bármely alvállalkozó. Az átvételt követően az előírások betartásáért és a szerkezetekért az az alvállalkozó a felelős, aki azokat átvette.
9. Alvállalkozó köteles minden, az építési területen tartózkodó alkalmazottját, alvállalkozóját és vendégét, látogatókat olyan mennyiségű és minőségű egyéni védőfelszereléssel ellátni, amely a vonatkozó előírásoknak megfelelően biztonságossá teszi a munkavégzést, illetve a munkaterületen való tartózkodást. E védőfelszerelések használata a munkaterületen tartózkodás alatt folyamatosan kötelező.
10. Vállalkozó biztosítja a Projekt kivitelezésének teljes időtartamára a jogszabályban előírt Biztonsági és Egészségvédelmi Tervet, valamint az építkezés egész területén ellátja a munkavédelmi koordinációt. Alvállalkozó erre feljogosított képviselője köteles részt venni a Vállalkozó által szervezett munkavédelmi koordináción, és a koordináción Alvállalkozó részére meghatározott munkavédelmi kötelezettségeknek eleget tenni. Alvállalkozó felel az általa átvett munkaterület biztonságos állapotáért, a működési körébe, munkavégzés hatókörébe kerülők megóvásáért.
11. Alvállalkozó – az elhárításra tett azonnali intézkedés mellett – köteles azonnal jelezni Vállalkozónak, ha a munkaterületen olyan veszélyforrást, rendellenességet észlel, mely veszélyezteti a saját, vagy más munkavállalók, egyéb személyek egészségét, testi épségét, az anyagi javak, illetve a környezet épségének megőrzését. A sürgősség miatt szóban adott jelzést ésszerű időben írásban is meg kell ismételni.
12. Vállalkozó jogosult a vonatkozó jogszabályokban és ezen Előírásokban foglaltak teljesítését folyamatosan ellenőrizni, a feltárt hiányosságok elhárítására Alvállalkozótól a szükséges intézkedések megtételét igényelni, súlyos hiányosság esetén a további munkavégzést felfüggeszteni vagy Alvállalkozó egyes munkavállalóit a munkavégzéstől eltiltani. Az ebből adódó következményekért Alvállalkozót terheli a felelősség.
13. Alvállalkozó köteles azonnal, szóban és írásban jelezni a Vállalkozónak minden, a munkavédelemmel, tűzvédelemmel és környezetvédelemmel kapcsolatos rendellenességet, rendkívüli eseményt, balesetet, tűzesetet és az elvárható módon közreműködni annak elhárításában.
14. Minden, saját munkavállalóját vagy az Alvállalkozó által foglalkoztatott alvállalkozó munkavállalóját ért baleset, rendkívüli esemény bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása Alvállalkozó feladata. Alvállalkozó minden bekövetkezett balesetről köteles azonnal szóban és írásban tájékoztatni Vállalkozó helyszíni képviselőjét. Vállalkozó saját döntése szerint jogosult részt venni a baleset körülményeinek kivizsgálásában.
15. Alvállalkozó köteles Vállalkozó ellenőrzésre és intézkedésre jogosult képviselőinek munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ellenőrzéseit segíteni, intézkedéseiket magára nézve kötelezőnek tekinteni. Amennyiben Vállalkozó intézkedéseit az előírt határidőre nem hajtja végre, úgy Vállalkozónak joga van a hiányosságokat Alvállalkozó költségére megszüntetni. Az ellenőrzés elmaradása nem mentesíti Alvállalkozót a felelősség alól.
16. Alvállalkozó bármely, neki felróható munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi hiányosságért teljes felelősséggel tartozik mind a hatósági ellenőrzések, mind a bekövetkezett események és azok következményei vonatkozásában. Hatósági ellenőrzést követően a hatóság által Vállalkozóra kivetett munkavédelmi, környezetvédelmi, stb. bírságot Alvállalkozó köteles viselni, amennyiben a bírság kiszabására Alvállalkozó vétsége vagy mulasztása miatt került sor. Több alvállalkozó közrehatása esetén a bírságot az érintett alvállalkozók egymás között megosztva kötelesek viselni. A megosztás mikéntjére vonatkozóan Vállalkozó egyeztetést tart az érintett alvállalkozók bevonásával, melynek eredményét jegyzőkönyvben rögzítik.
17. Az építési területre alkoholt és egyéb kábító hatású szert bevinni, ott tárolni és/vagy fogyasztani, illetőleg a munkaterületen alkohol vagy kábító hatású szer hatása alatt tartózkodni, munkát végezni szigorúan tilos! Ugyancsak tilos az építési területre fegyvert, lőszert bevinni, ott tárolni.
18. Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a szerződés tárgyát képező területre munkavállalóik munkavégzés céljából amennyiben engedélyköteles kizárólag csak ez engedély birtokában léphetnek be. Ennek biztosításához, Vállalkozó részére elektronikus úton megadja dolgozói adatait hogy Vállalkozó meg tudja kérni az engedélyeket.
19. Ha a belépést az engedélyező csak kísérővel engedélyezi, az Alvállalkozó a megnevezett területre csak az engedélyt kiadó által megnevezett kísérő jelenlétében léphet be. A kísérő személy-, vagyon-, és forgalombiztonsági szempontokra vonatkozó utasításait Alvállalkozó köteles betartani.
20. Alvállalkozó a belépési engedélyt, a teljesítést követő 3 munkanapon belül köteles az engedélyt kiadó részére visszaadni.
21. Az engedélyt kiadó indokolt esetben jogosult a belépési engedélyt visszavonni.
22. A belépési engedély érvényességének, tartalmának módosítását indokolt esetben a Vállalkozó közreműködésével, Alvállalkozó az engedélyt kiadótól kérheti. A módosítást az Alvállalkozónál és az engedélyt kiadónál lévő példányon is át kell vezetni, az érintetteknek aláírni, vagy új engedélyt kell kiadni.
23. Alvállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Vállalkozóval kötött (ezen szerződés-mellékletben meghatározott) munkavédelmi feltételeket érvényesíti a vele szerződéses jogviszonyban álló munkavállalóival szemben, ha azokkal a Vállalkozó területén végeztet e szerződés teljesítésével összefüggő munkát vagy szolgáltatást.
24. E melléklet nem tartalmazza azokat a - törvényben, jogszabályban, rendeletben, kötelező szabványban, biztonsági szabályzatban előírt - munkavédelmi szabályokat, amelyek vonatkozó előírásait szerződő feleknek - e szerződéstől függetlenül is - ismerni és alkalmazni kell (pl. egészségügyi alkalmasság, emelőgép biztonsági szabályzat, kémiai anyagok biztonsága stb.).
25. A Vállalkozótól átadott-átvett terület, valamint az ott lévő berendezések, eszközök, létesítmények biztonsági állapotának megőrzéséről, munkavédelmi szabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséről Alvállalkozó köteles gondoskodni.
26. Amennyiben az Alvállalkozó a munkavégzéshez a vasúti vágányokat vagy közutat vesz igénybe, annak közlekedésbiztonsági szempontból történő fedezésére vonatkozó előírásokat az adott építési munkahelyre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi tervnek kell tartalmaznia.
27. Vállalkozó, Alvállalkozó részére a munkavégzéshez gépeket, berendezéseket, eszközöket nem ad át.
28. Az Alvállalkozó részére átadott munkaterület a vasút és közúti vagy egyéb technológiai területeitől munka- és közlekedésbiztonsági szempontból szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem válaszható el.
29. Alvállalkozó munkavállalóinak a belépési-, munkavégzési-, közlekedési jogosultságait a terület tulajdonosa, kezelője, és az ellenőrzésre jogosult munkavállalói bármikor ellenőrizheti, a munkavégzést felfüggesztheti.
30. A munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi mellékletekben foglaltakat Alvállalkozó a munkavállalóival ismerteti.
31. Ha az Alvállalkozó a munkabiztonság területén súlyos jogsértést követ el, úgy mint: súlyos veszélyeztetés, kollektív műszaki védelem hiánya vagy nem megfelelő kialakítása (védőburkolat, védőkorlát, stb.), egyéni védőeszköz hiánya, kockázatértékelés hiánya vagy nem megfelelősége, veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének elmulasztása, biztonsági berendezések megléte és működőképessége, időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása, gépkezelői, illetve kisgépkezelői jogosítvány hiánya , és ezzel munkavállalóit, ügyfeleit, a munkaterületen lévő más munkavállalóit, vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti, a Vállalkozó v. Vállalkozó felügyeletet ellátó, vagy ellenőrzésre jogosult munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja a hiányosság megszüntetéséig. A hiányosság megszüntetése érdekében a jelen munkavédelmi melléklet 17. pontján leírtakon túlmenően intézkedhet a területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőség bevonásával. Amennyiben az Alvállalkozó jogsértő magatartása miatt a Munkavédelmi Felügyelőség munkavédelmi bírságot szab ki a Vállalkozóra, azt a Vállalkozó teljes mértékben áthárítja, átterheli az Alvállalkozóra.
32. Vállalkozó a munkavégzés környezet és munkavédelmi szempontból történő összehangolásával: Csepeli Bence koordinátort bízza meg.
Felcsút, 2017. február 13.