Általános Felelősségbiztosítási
Általános Felelősségbiztosítási
Szerződési Feltételek és Ügyféltájékoztató
CP-20100
Tartalomjegyzék
2.2. A biztosítási szerződés tárgya 3
2.4. A károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő indokolt jogi költségek 3
2.5. Biztosított jogi képviseleti költsége 4
3. A biztosítási szerződés alanyai 4
3.3. Társbiztosított (együttbiztosított) 5
5. A biztosítási szerződés létrejötte 6
6. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak, a
kockázatviselés tartama és helye 7
7. Biztosítási összeg, önrészesedés 9
9.1. A biztosítási díj megállapítása 15
10. Aktualizálás (Éves adatközlés és automatikus indexálás) 15
11. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás- bejelentési kötelezettsége 17
11.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség 17
11.2. Változás-bejelentési kötelezettség 17
11.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei ..
11.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 18
11.5. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 19
12. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége 19
13. A biztosító szolgáltatása 21
13.1. A biztosító szolgáltatásának mértéke 21
13.2. Arányos szolgáltatás szabályai 23
14. A kárrendezés szabályai 23
15. A biztosító szolgáltatásának teljesítése 24
16. A károsult/sérelmet szenvedett fél igényének érvényesítése 24
17. A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben .24
18. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai 25
19. A biztosító mentesülése 25
20. A biztosító megtérítési igénye 25
22. A biztosítási szerződés megszűnése, a megszűnés esetei 25
22.2. A biztosítási tartam lejárta 26
22.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása 26
22.4. A felek megállapodása 26
CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételek és Ügyféltájékoztató
A CIG Pannónia Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „Biztosító”) jelen Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételei (a továbbiakban: „ÁFSZF”), továbbá Különös Biztosítási Szerződési Feltételei (a továbbiakban: „KFSZF”) azokat a szerződéses rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – eltérő szerződéses kikötés hiányában - a Biztosító felelősségbiztosítási szerződéseire (a továbbiakban „Biztosítási Szerződés”) alkalmazni kell.
A jelen Általános, illetve a Különös feltételekben foglaltak egyben a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: „Bit”.) előírásainak megfelelő ügyfél-tájékoztatónak is minősülnek. Egyes felelősségbiztosítások különös szerződési feltételeiben, valamint a kapcsolódó záradékaiban foglaltak eltérőek lehetnek az ÁFSZF-ben foglaltaktól, ez esetben a KFSZF-ben valamint a kapcsolódó záradékokban foglaltak az irányadók.
Amennyiben azt a magyar jogszabályok lehetővé teszik, a szerződő felek mind az ÁFSZF- től, mind a KFSZF-től eltérhetnek, ez esetben az adott kérdésben a felek megállapodása az irányadó.
A Biztosító és a vele Szerződő fél (a továbbiakban: „Szerződő Fél”), valamint a Biztosított (a továbbiakban: „Biztosított”) közötti jogviszonyra az ÁFSZF, a vonatkozó KFSZF, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”), a Bit., valamint a mindenkor hatályos jogszabályoknak a Biztosítási Szerződésre vonatkozó, kötelező érvényű rendelkezései irányadóak.
A jelen ÁFSZF alkalmazásával megkötött Biztosítási Szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek!
A biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, a felelősségbiztosítások közös kárbiztosítási feltételeit tartalmazó általános biztosítási feltételek, az egyes felelősségbiztosítási kockázatokra vonatkozó különös biztosítási feltételek, a biztosítási szerződés részévé tett záradékok és a fedezetet igazoló dokumentum (a továbbiakban: kötvény) együttese értendő.
2.2. A biztosítási szerződés tárgya
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy fedezetet nyújt a szerződésben meghatározott kockázatokra és a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
Legáltalánosabb értelemben minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító tevékenység folytán személyében vagy vagyonában ér.
2.4. A károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő indokolt jogi
költségek
A biztosított (teljes vagy részleges) pervesztése esetén a bíróság által jogerősen megítélt - ideértve a perbeli egyezség esetét is - perköltség, a felperest képviselő ügyvéd munkadíja és készkiadása címén a károsult/sérelmet szenvedett fél pernyertessége okán jogerősen megítélt összeg, valamint ezek hiányában peren kívüli kifizetés vagy egyezség megkötése esetén a felek által közösen megállapított és elfogadott ügyvédi munkadíj és készkiadás címén a károsult/sérelmet szenvedett fél
részére megfizetendő összeg.
2.5. Biztosított jogi képviseleti költsége
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított oldalán felmerülő, indokolt ügyvédi munkadíj, amelyet a biztosító a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet
3. §-a alapján tekint elfogadhatónak. A biztosított részéről a biztosítóval szembeni bármilyen igényérvényesítés költségei nem minősülnek jogi képviseleti költségnek.
2.6.1. Kártérítési limit
A biztosítási összegen belül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa egyes fedezetbe vont kockázatok tekintetében.
2.6.2. Kombinált (vagy aggregát) limit
Több biztosított kockázatra vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre – ideértve a költséglimitet is - együttesen vonatkozó felső
összeghatára.
2.6.3. Szublimit
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limiten vagy kombinált limiten belül meghatározott felső határa.
2.6.4. Költséglimit
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének kizárólag a biztosított jogi képviseleti költsége tekintetében – a felek eltérő rendelkezésének hiányában a kártérítési limiten felül - a biztosítási szerződésben rögzített felső összeghatára. Abban az esetben, ha a biztosítási szerződésben a kombinált limit részeként meghatározott szublimit összege alacsonyabb, mint a kombinált limit részeként megjelölt költséglimit összege, akkor a szublimittel kapcsolatban elszámolható költségek felső határa a költséglimitnek a szublimit összegének megfelelő része.
A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő kompenzációja. Társaságunk a biztosítási szerződésben meghatározottak szerint mentesíti a biztosítottat a személyiségi jogsértés miatt támasztott sérelemdíj iránti igények megfizetése alól is.
Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel
3. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosító: CIG Pannonia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Székhely: Népliget Center
1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. „B” épület
Postacím: 1476 Budapest, Postafiók 325.
Cégjegyzékszám: 01 10 046150
Adószám: 14440306-4-44
Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti Bank
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
Biztosítási szerződés biztosítottja az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett, fogyasztónak nem minősülő természetes vagy jogi személy, aki/amely a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt és akinek/amelynek a hatályos magyar jogszabályok szerinti kártérítési és sérelemdíjfizetési kötelezettségére a biztosítási szerződés fedezetet nyújt.
3.3. Társbiztosított (együttbiztosított)
A társbiztosított (együttbiztosított) a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény tekintetében a biztosított részére, vagy helyette végzett tevékenysége során okozott károk/nem vagyoni sérelem vonatkozásában a biztosítottal együtt, vele azonos biztosítási védelemben részesül, a biztosítottal azonos kötelezettségek terhelik.
A biztosítási szerződésben a biztosított kockázatra meghatározott biztosítási összeg a biztosítottra és a társbiztosítottra (együttbiztosítottra) együttesen vonatkozik. A társbiztosított nem léphet be a szerződésbe.
A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalkozás, amely a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg. Jelen szerződés szempontjából vállalkozás a biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. A Szerződő és a Biztosított személye megegyezhet.
A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő nyilatkozatok megtételére. A biztosító nyilatkozatait a kárrendezéssel kapcsolatos nyilatkozatok kivételével minden esetben a szerződő félhez intézi. A szerződő fél köteles továbbá a hozzá intézett biztosítói nyilatkozatokról és a biztosítási szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a biztosítottat teljeskörűen tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán változik.
A biztosítási szerződés alapján az a személy, aki a biztosítottal szemben kártérítésre jogosult. Sérelmet szenvedett fél: a biztosítási szerződés alapján az a természetes személy vagy annak hozzátartozója, aki személyiségi jogának megsértése (nem vagyoni sérelme) miatt sérelemdíjra jogosult.
A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.
A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselőjének minősül, azonban kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult
A függő biztosításközvetítő
a. sem díjat, sem a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
b. szerződést a biztosító nevében nem köthet és
c. a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
Ha a szerződő/biztosított a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilatkozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
4.1. A felelősségbiztosítások esetében a biztosított követelheti, hogy a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, melyre jogszabály értelmében köteles.
4.2. A jelen általános biztosítási feltételek alkalmazásában felelősségbiztosítási esemény a biztosítási szerződésben meghatározott olyan másnak okozott kár bekövetkezése, amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, és amely nem minősül biztosítási fedezetből kizárt kárnak, illetve kizárt kockázatnak és/vagy
4.3. más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem bekövetkezése, amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint sérelemdíj fizetésére köteles, és amely nem minősül biztosítási fedezetből kizárt nem vagyoni sérelemnek, illetve kizárt kockázatnak.
4.4. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek.
4.5. Az egyes felelősségbiztosítási fedezetekhez kapcsolódó biztosítási eseményeket a KFSZF feltételek részletezik.
5. A biztosítási szerződés létrejötte
5.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki a valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).
5.2. A biztosítási szerződés létrejöhet
a. a felek külön írásbeli megállapodásával,
b. a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – beérkezéstől számított 15 napon
belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,
c. a biztosító ráutaló magatartásával (5.3.2. pont).
5.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.
5.3.1. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
5.3.2. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
• az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,
• a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
• a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
5.3.3. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
5.3.4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult indoklás nélkül visszautasítani.
6. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a
biztosítási időszak, a kockázatviselés tartama és helye
6.1. Biztosítás tartama
A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.
Határozatlan időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap első napjára esik – a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje. Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama. A felek ezen rendelkezésektől eltérhetnek.
6.2. A kockázatviselés tartama és helye
6.2.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége díjrendezettség esetén – ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a kockázatviselés tartama alatt a kockázatviselés területi hatályán belül okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő harmincadik (30.) napon a biztosítónak szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki (30 napos kiterjesztett bejelentési időszak).
6.2.2. A biztosító – a felek eltérő megállapodása hiányában - a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
6.2.3. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
6.2.4. A biztosító kockázatviselése a felek által a biztosítási szerződésben meghatározott időpontban kezdődik, de nem lehet korábbi, mint a szerződő fél ajánlatának a biztosítóhoz való megérkezését követő nap 0:00 óra.
6.2.5. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapodtak meg,
akkor a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kezdődik.
6.2.6. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
6.2.7. A felek a kockázatviselés tartamát a megállapodásuk szerint
kiterjeszthetik a biztosítási tartamon kívüli időszakra is.
6.2.8. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés kockázatviselési kezdete a korábbi szerződés kockázatviselésének végét követő nap, a biztosító kockázatviselése – az elévülési időn belül – a szerződések bármelyikének a kockázatviselési tartama alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak a biztosítási szerződés szabályai szerint bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.
6.2.9. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
a. a károkozás és személyiségi jog megsértésének időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Folyamatos magatartás esetén a károkozás és személyiségi jog megsértésének megkezdése.
Amennyiben a károkozás és személyiségi jog megsértése mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.
b. a kár bekövetkezésének időpontja
• Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja;
o Halál esetén a halál beállta;
o Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha
utóbb halálhoz vezet;
o Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;
o Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.
• Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a
károsodás időpontja;
• Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.
• Egyéb esetben az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.
c. a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a VIII.1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette;
d. személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;
e. dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.
7. Biztosítási összeg, önrészesedés
A biztosítási esemény bekövetkeztekor érvényes, a károkozás időpontját magában foglaló biztosítási időszakra vonatkozó és a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási eseményenként és biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeg (kártérítési limit), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa.
A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg (kártérítési limit) az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre összesen kifizethető összeg.
Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VIII.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, még fennmaradó (fennálló) biztosítási összeg az irányadó.
A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken.
A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (VIII.2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel.
Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg (kártérítési limit) valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.
A kombinált (vagy aggregát) biztosítási összeg/kombinált limit a biztosító szolgáltatásának az összes – a biztosítási szerződésben a kombinált biztosítási összeg/limit alatt fedezetbe vont - felelősségbiztosítási kockázatra együttesen – biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként – alkalmazandó maximális összege, amely a biztosítási szerződés egészére nézve magában foglalja valamennyi kártérítési és költséglimitet is. A biztosítási eseményenkénti és/vagy a biztosítási időszakonkénti kombinált biztosítási összeget/limitet bármelyik, a biztosítási szerződésben rögzített felelősségbiztosítási fedezet alapján nyújtott biztosítási szolgáltatás kimerítheti
7.3.1. Az önrészesedés a biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár és/vagy a sérelemdíj azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.
7.3.2. Ha a kár és/vagy a sérelemdíj iránti igény a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor kártérítésre/sérelemdíj megfizetésére a biztosított köteles a károsult felé.
A kizárások a személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíj megfizetése iránti igényekre külön említés nélkül, egyaránt vonatkozik.
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki
8.1.1. az olyan kárra, amelynek oka háború (ideértve a fel nem robbant háborús lőszereket, robbanóanyagokat, fegyvereket vagy bármely pirotechnikai anyagokat), invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete.
8.1.2. az olyan kárra, amelynek oka a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel, vagy bármely politikai kockázat, ide értve az államosítást, hatósági elkobzást, lefoglalást, kisajátítást, megfosztást, rekvirálást.
8.1.3. az olyan kárra, amelynek oka lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs tiltott gyülekezés, békés jelleget biztosító korlátozások megsértésével tartott gyülekezés, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki.
8.1.4. az olyan kárra, amelynek oka terrorcselekmény.
Jelen általános szerződési feltételek vonatkozásában terrorcselekmény minden olyan politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló okból egyénileg vagy szervezetten elkövetett, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény, amelynek célja az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezet kényszerítése, más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltoztatása, megzavarása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása, a lakosság megfélemlítése. Terrorcselekményt követ el az is, aki ugyanezen okból és célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés, a testi sértés, a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, az emberrablás, a személyi szabadság megsértése, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a radioaktív anyaggal visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a jármű hatalomba kerítése, a közveszély okozása, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés, a rablás, a rongálás, az információs rendszer vagy adat megsértése, információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedések kijátszása
8.1.5. az olyan kárra, amelynek oka hasadóanyagok robbanása, nukleáris energia, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elektromágneses sugárzás (pl. mobiltelefon) vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események
okozták- e, vagy sem.
8.1.6. azbeszttel kapcsolatos károkra.
8.1.7. a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettség alapján térítendő kárra.
8.1.8. azon a károkra, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;
8.1.9. bármely fertőző betegség vagy járvány által vagy az ezektől való fenyegetettséggel összefüggésben bekövetkező, illetve az ezekkel összefüggő bármely kár, függetlenül attól, hogy a kár bekövetkezéséhez bármely egyéb ok is hozzájárult;
Jelen általános szerződési feltételek vonatkozásában fertőző betegségnek minősül az olyan betegség, amely valamilyen anyag vagy közvetítő útján bármely organizmusból más organizmusba átterjedni képes, amennyiben:
• az anyag vagy közvetítő magában foglal különösen – de nem kizárólag – vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát, akár élőnek tekinthető, akár nem, és
• az átterjedés módja magában foglalja különösen – de nem kizárólag – a levegőben, a testfolyadék átvitelével, bármely felületről vagy tárgyról, szilárd anyagról, folyadékról történő továbbterjedést és
• a betegség, anyag vagy kórokozó károsíthatja vagy fenyegetheti az emberi egészséget vagy az emberi jólétet, illetve a vagyontárgy értékét csökkenti.
Jelen általános szerződési feltételek vonatkozásában járványnak minősül egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható
8.1.10. kellékszavatossági, termékszavatossági, jótállási igényekre.
8.1.11. a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre.
8.1.12. olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült.
8.1.13. a biztosított saját kárára és a biztosított Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, valamint élettársának okozott károkra.
Xxxx személyek képviselője, cselekvőképtelen és cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak közeli hozzátartozója a biztosítottal és annak közeli hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik.
8.1.14. Jogi személy biztosított/szerződő esetén, annak tulajdonosainak tulajdoni hányadában, kapcsolt vállalkozásainak tulajdoni hányadában, illetve a tulajdonos(ok) közvetlen hozzátartozójának és élettársának okozott kárra.
a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen a birtokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő dolgokban keletkezett károkra.
8.1.15. genetikailag módosított termékek, pirotechnikai anyagok, robbanóanyagok, fegyverek, lőszerek által okozott, azokkal összefüggésben felmerült, valamint gyártásával, forgalmazásával, tárolásával, minősítésével, vagy bárminemű használatával, birtoklásával, őrzésével, kezelésével vagy bármilyen hatásával kapcsolatos károkra.
8.1.16. mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő károkra.
8.1.17. a vérátömlesztéssel, vérkészítmények alkalmazásával összefüggésben keletkezett, valamint a Hepatitis-, HIV- fertőzéssel, AIDS betegséggel, legionella baktériummal, a szarvasmarhák szivacsos agyvelő-gyulladásával (BSE) és a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás (TSE) betegségével kapcsolatos károkra.
8.1.18. rágalmazással, becsületsértéssel, a személyi szabadság korlátozásával, kegyeletsértéssel, diszkriminációval, az üzleti- és a jó hírnév megsértésével kapcsolatos igényekre.
8.1.19. emberrablással, zsarolással vagy váltságdíj követeléssel kapcsolatos igényekre.
8.1.20. a más biztosítással korábban biztosítási fedezetbe vont és onnan megtérülő károkra.
8.1.21. a gépjármű felelősségbiztosítás fedezeti körébe tartozó károkra.
8.1.22. légi közlekedés körébe tartozó károkra, beleértve a légi járművek és repülőterek tulajdonosi, üzembentartói, használói minőségében felmerült károkra, valamint a repülőterek területén végzett bármilyen munkavégzéssel (beleértve a mulasztást is) okozott károkra, továbbá bármilyen légi jármű vagy légi jármű alkatrészével kapcsolatosan felmerült károkra.
8.1.23. USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland területén folytatott tevékenységgel kapcsolatos károkra, valamint az USA, Kanada joghatósága alapján érvényesített igényekre.
8.1.24. bányákkal és bányászati tevékenységgel összefüggő károkra, bármely nyílt vízi (tenger, óceán egyéb nyílt víz) vagy nyílt vízen folytatott tevékenységgel összefüggő károkra.
8.1.25. olyan kárra, amelynek biztosítási fedezete az EU, ENSZ határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bármely joghatóság törvényi, szabályozási, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilalmas vagy korlátozott, valamint minden olyan kárra, amely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi, illetve nemzeti embargó ellenes tevékenység/cselekmény következménye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van, továbbá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be.
8.1.26. Magyarország által jogilag el nem ismert állam területén okozott és bekövetkezett károkra és/vagy nem vagyoni sérelemre.
8.1.27. bármely, a nanotechnológiával kapcsolatos kárra.
8.1.28. olyan, a biztosított tevékenységgel okozott károkra, amelyekről a biztosítási szerződés megkötése előtt a biztosítottnak tudomása volt, függetlenül attól, hogy kárigényt érvényesítették-e vele szemben.
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
8.2.1. a biztosított által igénybevett közreműködő által okozott károkra, a biztosított közreműködőinek, illetve a biztosított közreműködői által a biztosítottnak, valamint a közreműködők egymásnak okozott káraira.
Közreműködő az, akit a biztosított a kötelezettsége – egészének vagy részének – teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához szerződéssel vesz
igénybe. Nem minősül közreműködőnek a biztosított munkavállalója, illetve tagja, ha a szolgáltatás teljesítésében munkaviszony vagy tagsági
jogviszony alapján vesz részt.
8.2.2. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárára.
8.2.3. a biztosított vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, vezető állású munkavállalói által, ilyen minőségükben okozott károkra.
8.2.4. a munkavállalók által a munkahelyre bevitt dolgokban keletkezett károkra.
8.2.5. dolgok (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) elvesztéséből eredő károkra.
8.2.6. álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett károkra - függetlenül attól, hogy a kár a járműben, az anyagban, egyéb dolgokban keletkezett, vagy személyi sérüléssel következett be. Fel-, illetve lerakodás: félkész-/ késztermék, áru függőleges irányú mozgatással a járműbe történő be-, vagy kiemelése, géppel, vagy emberi erővel egyaránt.
8.2.7. anyagmozgatás során keletkezett károkra. Anyagmozgatás: félkész-/ késztermék, áru egy telephely/rakodási/tárolási terület keretein belüli helyváltoztatás és az ahhoz kapcsolódó részfolyamatok összessége, amely nem jár együtt a mozgatott anyag alak- és állapotváltozásával.
8.2.8. jármű munkagépként való használata során – a forgalomban
való részvétele nélkül – keletkezett károkra.
8.2.9. nevelési, oktatási, gyermekellátási tevékenységet ellátó intézet gondozói-felügyelői felelősségével kapcsolatos károkra.
8.2.10. hulladékok tárolásával, újrahasznosításával, megsemmisítésével és szállításával kapcsolatos károkra (hulladékgazdálkodás).
8.2.11. adatvédelmi szabályok megsértésével, szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályok (ideértve a szabadalmi- és szerzői jogokkal, a védjegyekkel, a márkanevekkel, a bejegyzett desing- nal, illetve a licence-felosztással kapcsolatos szabályokat is) megsértéséből, továbbá titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra.
8.2.12. a biztosított szakmai tevékenységével / mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre. Szakmának minősül minden olyan tevékenység, amelynek jogszabályban meghatározott vagy az adott szakma képviselőiből álló kamara / szövetség / érdekképviseleti szervezet által írásba foglalt szabályai, szakmai elvei (ajánlások, irányelvek) vannak.
8.2.13. közigazgatási jogkörben okozott károkra.
8.2.14. a tisztességtelen piaci magatartással okozott károkra.
8.2.15. a reklám- vagy egyéb, a szolgáltatást igénybe vevőnek adott tájékoztatás által, valamint a reklám vagy egyéb tájékoztató hiányosságaival okozott károkra.
8.2.16. a károsult elmaradt vagyoni előnyére (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét). Rendszeres jövedelem a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem. Munkaviszony körében
jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgáltatások ellenértéke, amelyekre a munkaviszonyban álló károsult a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően rendszeresen igénybe vette. Munkavégzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rendszeres kereset.
8.2.17. a károsult egyéb olyan következményi kárainak megtérítésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.
8.2.18. a kötbérre, bírságra és punitive damages-re. „Punitive damages” az angolszász jogrendszerben a károkozó személlyel szemben alkalmazott büntető szankció.
8.2.19. a tisztán pénzügyi veszteségre. Tisztán pénzügyi veszteségen értendő a károsodás folytán bekövetkezett olyan pénzügyi veszteség, amely nem személyi sérülésből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódásából, illetve megsemmisüléséből ered.,
8.2.20. személyi sérülés (élet, testi épség, egészség sérelme) nélkül előterjesztett sérelemdíj iránti igényre, illetve kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett igényekre, ide nem értve valamely természetes személy személyi sérülése miatt előterjesztett közeli hozzátartozói/élettársi igényeket.
8.2.21. környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra. Környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése, környezet igénybevétele a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata.
8.2.22. valamely termék hibájából származó termékkárokra.
8.2.23. a szerződő/biztosított, továbbá a szerződő/biztosított érdekkörében eljáró személy(ek) által elkövetett bűncselekményből származó károkra.
8.3.1. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a cyber esemény miatt bekövetkezett károkra és költségekre, nem vagyoni sérelemre valamint üzemszünetből származó károkra illetve költségekre.
8.3.1.1. Jelen kizárás értelmében Cyber támadás a biztosított érdekkörében levő informatikai rendszerbe történő jogtalan behatolást/informatikai rendszer elleni rosszindulatú támadást jelenti, amely
a. a biztosított érdekkörében lévő informatikai rendszerhez illetéktelen hozzáférést, illetve annak használatát vagy
b. elektronikus adatok vagy szoftverek jogosulatlan módosítását, megsemmisítését, törlését, továbbítását vagy másolását, illetve
c. a hálózati forgalom rosszindulatú irányítását, rosszindulatú számítógépes kód bevezetését, számítógépes erőforrások felhasználását (beleértve a szolgáltatás-megtagadási támadást (DoS attacks)) eredményezi
8.3.2. Jelen kizárás nem alkalmazandó a személyi sérülésre és/vagy a dologi károkra azon biztosítások esetében, amelyeknél a biztosítási esemény személyi sérülés.
9.1. A biztosítási díj megállapítása
9.1.1. A biztosítási díj fizetése a szerződő felet terheli. Amennyiben a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ide- értve a biztosítási díjakat is – megtéríteni.
9.1.2. A biztosítási díjat a biztosító kockázatarányosan határozza meg a biztosítás díjalapjai és a díjat befolyásoló egyéb tényezők alapján. A biztosítás díjalapjait a KVSZF-ek tartalmazzák.
9.1.3. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb tényezők különösen:
• a biztosított által végzett tevékenység,
• a biztosítási összeg
• a választott önrészesedés mértéke,
• a biztosítás tartama, biztosítási időszak, kockázatviselés tartama,
• biztosított tevékenységből származó árbevétel,
• a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,
• a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,
• öt (5) évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk adatai (kárelőzmény),
• a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméréséhez megadott egyéb
adatok,
• a jelen általános és a KVSZF és kapcsolódó záradékok alapján létrejött biztosítási szerződések biztosítottai által alkotott veszélyközösség jellemzői
9.1.4. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.
9.1.5. A biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan időtartamú, vagy ha a határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek éves biztosítási időszakban állapodtak meg. A határozott időtartamú biztosítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra.
9.1.6. A biztosítási időszakra vagy a biztosítás teljes tartamára fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.
9.1.7. A biztosítási díj számításához a szerződő fél (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat.
10. Aktualizálás (Éves adatközlés és automatikus indexálás)
10.1. Határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetében, a soron következő biztosítási időszakbiztosítási díjának aktualizálása minden évben, a biztosítási évforduló napjának hatályával éves adatközlés alapján, vagy automatikus indexálással történik.
Határozott tartamú biztosítási szerződés esetében a biztosítási díj aktualizálására a felek megállapodása az irányadó.
10.2. Éves adatközlés szabályai
10.2.1. Ellenkező megállapodás hiányában a szerződő fél éves adatközlésre köteles. A szerződő fél a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj megállapításához évente, a
biztosítási évfordulót megelőző hatvanadik (60.) napig köteles megküldeni a következő biztosítási időszakra vonatkozó – cégszerűen aláírt – előzetes adatközlőket, amely(ek) alapján a biztosító meghatározza a soron következő biztosítási időszak előzetes biztosítási díját. A biztosító az előzetes biztosítási díjról a biztosítási évfordulót megelőzően harminc (30) nappal írásban értesíti a szerződő felet
10.2.2. Az előzetes adatközlést követően a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási évfordulót követő harminc (30) napon belül utólagos adatközlésre köteles. Amennyiben az utólagos adatközlés alapján megállapított biztosítási díj 10%-kal meghaladja az előzetes biztosítási díjat, a felek a következő díjfizetéskor, de legkésőbb az adatközléstől számított hatvan (60) napon belül elszámolnak egymással.
10.2.3. Amennyiben a szerződő fél a fenti adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító által automatikus indexálás kerül alkalmazásra.
10.2.3.1. Amennyiben a szerződő fél a biztosító által közölt új biztosítási díjon a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére felmondani.
10.3. Automatikus indexálás szabályai
10.3.1. A biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat a biztosítási évforduló napjának hatályával – az előző évi díjalapok és a KSH fogyasztói árindex szorzataként kapott értékek alapján állapítja meg.
10.3.2. A fentiek szerint számított indexszámtól a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.
10.3.3. Az első indexálására legelőször a biztosítási szerződés létrejöttét követő biztosítási évfordulóval kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján. Az indexálás alapján módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évfordulót negyvenöt (45) nappal megelőzően írásban értesíti a szerződő felet.
10.3.4. Indexálásra csak akkor kerül sor, ha az index-szám nagyobb, mint száz.
10.4. A biztosítási díj módosítása
A felek a biztosítási díjat a 10. pontban foglaltak kivételével kizárólag közös megegyezéssel módosíthatják.
10.5. A díjfizetési kötelezettség
10.5.1. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. A két évnél rövidebb, határozott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű, a díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
10.5.2. A felek a biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is megállapodhatnak, melynek részleteit, a díjrészletek esedékességét, a biztosítási szerződés és a kötvény tartalmazza.
10.5.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosító szolgáltatása kimeríti a kártérítési limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig –a szolgáltatásába beszámítani.
10.6. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
10.6.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
10.6.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
10.7. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei
10.7.1. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított kilencvenedik (90.) nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő fél díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
10.7.2. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító a 30 napos kiterjesztett kárbejelentési időszakot nem vállalja.
10.7.3. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik (a továbbiakban: reaktiválás). Reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meghatározott időponttól viseli ismét a kockázatot. Reaktiválásra a Biztosító nem köteles.
10.7.4. Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény)
10.7.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
11. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás- bejelentési kötelezettsége
11.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség
11.1.1. A biztosítottnak és a szerződő félnek a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségének. A feltett kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
11.1.2. A biztosított/szerződő fél köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
11.2. Változás-bejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő fél a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb öt (5) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére. A közlési és változás- bejelentési kötelezettség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni,
noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
11.2.1. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
a. a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;
b. a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik
be;
a. a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt;
b. a díjszámítás alapját képző adatok jelentős (10%-ot meghaladó) változása,
c. a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,
d. a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás,
e. a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
f. az üzemeltetés helyének és körülményeinek megváltozása,
g. a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.
A biztosító jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét.
11.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei
11.3.1. A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
11.3.2. Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési- vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.
11.3.3. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő fél/biztosított helytelen adatokat szolgáltatott vagy nem tett eleget a díj alapját befolyásoló adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettségének, a biztosító a megállapított kárt/sérelemdíjat arányosan téríti meg/fizeti meg.
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor a megállapított kárt/sérelemdíj iránti igényt olyan arányban téríti meg/fizeti meg, ahogyan a szerződő fél/biztosított által közölt illetve a biztosító által ismert adatok alapján meghatározott díjalap aránylik ahhoz a díjalaphoz, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámításnál figyelembe kellett volna venni.
11.3.4. A biztosító szolgáltatása a teljes kár/sérelemdíj mértékét nem
haladhatja meg.
11.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
11.4.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat
jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
11.4.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
11.4.3. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 11.4.1. és
11.4.2. bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy
vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja
11.5. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
11.5.1. A szerződő és a biztosított a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Az adott helyzetben általában elvárható magatartást abban az esetben is tanúsítani kell, ha a biztosítási szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
11.5.2. A biztosított köteles mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.
11.5.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében.
11.5.4. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, - enyhítésre és - elhárításra vonatkozó rendelkezések, előírások, egyéb szabályok végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is ellenőrizni.
11.5.5. A kárenyhítés szükséges és indokolt költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
11.5.6. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség szándékos, vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól!
12. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége
12.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben biztosított tevékenységével kapcsolatban kárigényt és/vagy sérelemdíj iránti igényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítottnak/szerződőnek továbbá a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a
felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.
12.2. A kárbejelentést a szerződő/biztosított az alábbi elérhetőségek valamelyikén teheti meg:
- levélben a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címére,
- a xxx.xxx.xx internetes oldalon, telefonon a x00-0-0-000-000 számon
- ügyfélszolgálati irodánkban.
12.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási eseményt határidőn belül a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
12.4. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.
12.5. A bejelentés tartalma
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a. a biztosítási kötvény számát,
b. a biztosítási esemény leírását,
c. a kár, károkozás, személyiség jog megsértésének, nem vagyoni
xxxxxxx bekövetkezésének helyét és időpontját,
d. biztosítási eseményről, illetve a kárigényről/sérelemdíj iránti igényről való tudomásszerzés időpontját
e. kár/nem vagyoni sérelem jellegét, mértékét
f. a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását
g. a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését, fellelhetőségének helyét, és a biztosítói szemle érdekében a felkereshető kapcsolattartó telefonos elérhetőségét,
h. a károsult(ak) kárigényének összegét, sérelmet szenvedett fél sérelemdíj iránti igényének összegét,
i. a biztosított felelősségének elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot,
j. a biztosítási esemény bekövetkezésének az évére vonatkozó és a díjszámítás alapját képező – a különös biztosítási feltételekben
meghatározott – tényleges adatokat, melyeket az ajánlat/adatközlő
is tartalmaz,
k. a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) igényét, a sérült, a biztosító e célra rendszeresített sablonján megtett írásbeli hozzájárulásával együtt az olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse − a sérült hozzájárulása
szükséges (adatvédelem)
l. a biztosítottat és a károsultat/sérelmet szenvedett felet képviselő személy nevét, címét, telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás – vagy egyéb okirat - egy eredeti példányát,
m. ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,
n. minden olyan lényeges, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl.
bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).
12.6. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges dokumentumok
12.6.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító kérésére rendelkezésre kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek KVSZF- ben meghatározott biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így:
a. a vagyoni hátrány és nem vagyoni sérelem bekövetkezését – a
költségeket is beleértve - igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
b. a biztosított (károkozó) kártérítési felelősségének és/vagy a nem vagyoni sérelem kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációt,
c. a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről (kártérítési felelősség jogalapjának, mértékének megjelölésével)
vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,
d. a károsult által érvényesített kártérítési/sérelemdíj iránti igény alátámasztására a károsult által csatolt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
e. a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t, illetve a károsodás helyreállítása esetén a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,
f. a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,
g. ha a biztosított a kárt már megtérítette, a sérelemdíjat megfizette az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat,
és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
h. a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt/sérelemdíj iránti igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának, élettársának minősül-e, ideértve azt az esetet is, ha a biztosított jogi személy képviselője közeli
hozzátartozójának vagy élettársának minősül-e,
i. a biztosított (károkozó) biztosító részére tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a károsult jogi személy vonatkozásában rendelkezik-e tulajdoni hányaddal.
j. az egyes különös/kiegészítő biztosítási feltételekben a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy
okiratnak nem minősülő dokumentumokat, működési engedélyhez kötött tevékenységek esetében minden esetben a tevékenységi engedély másolatát,
k. a biztosító megtérítési igényének érvényesítéséhez szükséges
adatokat, dokumentumokat,
l. a biztosító kérésére a többszörös biztosítás fennállásáról szóló
nyilatkozatot és az annak alátámasztására szolgáló adatokat.
12.6.2. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak, illetve a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.
13.1. A biztosító szolgáltatásának mértéke
13.1.1. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes, a 6.1. pontban rögzített biztosítási összeget.
13.1.2. A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási eseményenkénti, illetve a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitek terhére, annak mértékéig - az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - teljesíti
a. a megalapozott kárigény/sérelemdíj iránti igény érvényesítésével összefüggésben a károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő indokolt eljárási költségeket,
b. a kártérítés és sérelemdíj után szerződésszerűen (11.1.4. pont) felszámítható késedelmi kamatot,
c. a károsult azon kárait, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint felelősséggel
tartozik,
d. a személyiségi jog megsértéséből eredő nem vagyoni sérelem miatt a magyar jog szerint fizetendő sérelemdíjat, amelyek kapcsán a károsult/sérelmet szenvedett
fél a biztosítottal szemben a kárigényét/sérelemdíj iránti igényét érvényesítette, és amely kárigény/sérelemdíj iránti igényt a biztosított szerződésszerűen bejelentette.
13.1.3. A biztosítási szolgáltatás teljesítése körében a 13.1.2. pontba foglalt megtérítési jogcímek és kapcsolódó összegek sorrendisége irányadó. Amennyiben az itt rögzített sorrendiség alapján a sorban következő tételekre nem, vagy részben elegendő a kártérítési limitösszeg, abban az esetben csak az a rész térül, ami a kifizetési sorrendben történő teljesítés mellett még belefér a kártérítési limitbe.
13.1.4. A megalapozott kárigény/sérelemdíj iránti igény tekintetében pernyertes károsultat illeti meg az a perköltség is, melynek megfizetésére a bíróság a biztosítót jogerősen közvetlenül kötelezi. Ilyen esetben a biztosító szolgáltatási kötelezettségére a 13.1.1. a) pont irányadó.
13.1.5. A biztosító a felek erre vonatkozó írásbeli megállapodása esetén a költség limit (kombinált költség limit) erejéig megtéríti a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit. A költség limit a kártérítési limiten felül értendő. Írásbeli megállapodásának minősül, ha a biztosítási szerződésben költséglimit (kombinált költség limit) nevesítve, összegszerűen meghatározva szerepel. A biztosító nem téríti a biztosított jogi képviseleti költségeit, ha az olyan káreseménnyel összefüggésben merült fel, amely a biztosításból kizárt kár/nem vagyoni sérelem.
13.1.6. A biztosítási fedezet csak akkor terjed ki az kárigény/sérelemdíj iránti igény elhárításával összefüggésben a biztosított oldalán felmerült eljárási költségekre, ha abban a felek írásban megállapodnak. Írásbeli megállapodásnak minősül, ha ezen eljárási költségekre a biztosítási szerződés összegszerűen meghatározott szublimitet tartalmaz. A biztosító előzetes jóváhagyás nélkül, ezen szublimit erejéig nyújt fedezetet a biztosított költségeire, függetlenül attól, hogy azok a biztosító útmutatásai alapján merültek-e fel. A biztosító az eljárási költségeket nem előlegezi, hanem utólag fizeti meg.
13.1.7. Ha a biztosítási esemény kapcsán teljesítendő biztosítási szolgáltatás teljes összege meghaladja a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási eseményenkénti kártérítési limitet, akkor a biztosító szolgáltatása - az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után − legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti kártérítési limitig terjed. Ha azonban a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg a biztosítási eseményenkénti
kártérítési limitnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
Jelen pontban meghatározott szabály a biztosított jogi képviseleti költségei esetében a költség limit vonatkozásában megfelelően alkalmazandó.
13.2. Arányos szolgáltatás szabályai
13.2.1. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult/sérelmet szenvedett fél (jogosult) megalapozott kárigényeinek/sérelemdíj iránti igényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitet, akkor az egyes károsultak/sérelmet szenvedett felek kárainak/sérelemdíj iránti igénynek megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti kártérítési limit aránylik a megalapozott kárigények/sérelemdíj iránti igények együttes összegéhez.
Jelen pontban meghatározott szabály a biztosított jogi képviseleti költségei esetében a költség limit vonatkozásában megfelelően alkalmazandó.
13.2.2. A biztosító a megalapozott kárt/sérelemdíjat csak részben téríti meg/fizeti meg, ha a kárigényben/sérelemdíj iránti igényben biztosítási fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem is szerepelnek. Ha a biztosítással fedezett és a fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem mértéke nem állapítható meg, akkor a biztosítási szolgáltatás mértékénél a kizárt kárt/nem vagyoni sérelmet 50 %-os súllyal kell figyelembe venni.
13.2.3. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a közrehatásuk arányában téríti meg a kárt/sérelemdíjat. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a biztosító úgy teljesít, mintha a kárért való felelősség a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. Ugyanezen szabály alkalmazandó a személyiségi jog több személy általi közös megsértése esetén.
14.1. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges eljárása során a biztosított köteles a biztosítóval történő együttműködésre.
14.2. A biztosított köteles a kárügy rendezése során a biztosító által szükségesnek ítélt információkat rendelkezésre bocsátani, és a biztosítót segíteni az okozott kár/nem vagyoni sérelem jogalapjának és összegének a megállapításában, a kár/sérelemdíj iránti igény rendezésében, a jogalap nélküli kárigények/sérelemdíj iránti igények elhárításában.
14.2.1. A biztosított köteles továbbá lehetővé tenni, hogy a kár/nem vagyoni sérelem okát, a kár /nem vagyoni sérelem bekövetkezésének körülményeit, kár/nem vagyoni sérelem mértékét, valamint a biztosítottat terhelő kártérítés/sérelemdíj terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.
14.2.2. A biztosító jogosult a szerződő fél/ biztosított üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.
14.2.3. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles
szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
15. A biztosító szolgáltatásának teljesítése
15.1. A biztosító szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosító kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül teljesíti a károsult/sérelmet szenvedett fél részére.
15.2. A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget csak a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek teljesítheti. A biztosított csak akkor és olyan mértékben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult/sérelmet szenvedett fél követelését ő egyenlítette ki. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratokat a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, az irat másolatát a biztosító részére átadni.
15.3. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési/sérelemdíj iránti igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
16. A károsult/sérelmet szenvedett fél igényének érvényesítése
A károsult - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e. Ugyanezen szabály alkalmazandó a sérelmet szenvedett fél sérelemdíj iránti igényérvényesítésére.
17. A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben
17.1. A károsult kártérítési igényének/sérelemdíj iránti igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége - ideértve a bírói, a választott bírósági és a peren kívüli egyezséget - a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
17.2. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
17.3. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
18. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai
A járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését).
Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.
A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől, a jogosult életkorától, nemétől és a szerződésben rögzített éves limittől.
19.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt/nem vagyoni sérelmet jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél/biztosított - vagy olyan személy, akinek magatartásáért jogszabály szerint felelősséggel tartozik – okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
19.2. A súlyosan gondatlan károkozás eseteit a különös biztosítási feltételek szabályozzák.
20. A biztosító megtérítési igénye
A biztosítót az általa teljesített szolgáltatás mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben. A biztosított köteles a biztosító megtérítési igényének érvényesítését elősegíteni, az ehhez szükséges információk, adatok, dokumentumok rendelkezésre bocsátásával.
21.1. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez, vagy többhöz benyújtani.
21.2. A biztosító, amelyhez az igényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
21.3. A biztosítók a 21.2 pontban írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.
22. A biztosítási szerződés megszűnése, a megszűnés esetei
22.1.1. A határozatlan időre kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc (30) nap.
22.1.2. A határozatlan tartamú biztosítási szerződés felmondásának joga legfeljebb három (3) évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három (3) évet meghaladó részében semmis.
22.1.3. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti a tartamengedmény megtérítését.
22.2. A biztosítási tartam lejárta
A határozott időre kötött biztosítási szerződés az abban megállapított tartam elteltével megszűnik abban az esetben is, ha arra további díjfizetés történt.
A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás
22.2.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, vagy annak megfelelő része megszűnik.
22.2.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része a lehetetlenné válás vagy érdekmúlás napjával megszűnik.
22.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása
22.3.1. Ha az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizették meg, a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának szabályai (8.8. pont) szerint megszűnik a szerződés.
22.3.2. A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj – a reaktiválás esetét (8.8.4. pont) kivéve - a biztosító kockázatviselését nem állítja helyre és a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biztosító visszafizeti.
22.3.3. Ha a biztosítási szerződés megszűnésekor a szerződés alanyai egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendelkezései vonatkoznak.
A felek közös megegyezéssel a szerződést a jövőre nézve bármikor megszűntethetik. A szerződés megszűntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak és
kötelesek egymással a már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.
23.1.1. A biztosított biztosítási szerződésből eredő igénye – eltérően a kötelmi igények öt (5) éves általános elévülési szabályától - egy (1) év alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítottal szemben igényt érvényesítenek (esedékesség).
23.1.2. Ha jogszabály a 23.1.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
23.1.3. Ha jogszabály a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy (1) évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.
A jelen általános biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre Magyarország joga az irányadó.
Környezetszennyezési Felelősségbiztosítás
Biztosítási termékismertető
Hatályos: 2021.07.15-től
CP-20550
Környezetszennyezési Felelősségbiztosítás
Biztosítási termékismertető
Biztosító:
CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.
Magyarország, tevékenységi engedély száma:H-EN-II- 87/2016.
Ez a dokumentum Környezetszennyezési felelősségbiztosítási termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazza. A termékre vonatkozó teljes körű, szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás a termékre vonatkozó biztosítási feltételekben érhető el.
Milyen típusú biztosításról van szó?
Vállalkozások részere értekesített olyan biztositás, amely fedezetet nyújt a biztosított által hirtelen, váratlanul és előre nem látható módon okozott környezetszennyezési vagy a környezet igénybevételével okozott károkra és nem vagyoni sérelem miatt igényelt sére- lemdíjra.
Mire terjed ki a biztosítás?
✓ a környezetszennyezéssel illetve,
✓ a környezet igénybevételével okozott kárra és az élet, testi épség, egészség megsérülésével járó nem vagyoni sérelem miatt igényelt sérelemdíjra.
Mire nem terjed ki a biztosítás?
🗶 kellékszavatosságra, termékszavatosságra,
🗶 jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb helytállási kötelezettségekre,
🗶 folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,
🗶 a normál üzemi működés során okozott környezetszennyezési károkra, nem vagyoni sérelemre
🗶 a biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tartozó károkra, nem vagyoni sérelemre és költségekre.
1/3
CP-20550
Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?
! A biztosítási szerződés a biztosítási összegen belül kártérítési korlátozásokat, maximális szolgáltatási összegeket (limiteket) határozhat meg.
! A kár egy részét Ön viseli, ha a szerződés önrészt tartalmaz.
! A biztosítási esemény bekövetkezése ellenére, a feltételekben meghatározott személyi kör szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozó magatartása a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól mentesíti a biztosítót!
Hol érvényes a biztosításom?
✓ Magyarországon, azaz a biztosító kiárólag akkor teljesít, ha a kár okozása és bekövetkezése is itt történik.
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban?
• A szerződéskötéskor tájékoztatni kell a biztosítót a szerződéskötést megelőzően történt károkról, valamint a feltett kérdésekre teljeskörűen és a valóságnak megfelelően kell válaszolni.
• Ha az adataiban változást történik, azt kellő időben jeleznie kell.
• A biztosítási díjat időben kell megfizetni.
• Eleget kell tenni minden olyan kötelezettségnek, amellyel a károk bekövetkezése megelőzhető.
• Ha kára következik be, azt be kell jelentenie a biztosítónak. A kárt köteles az általában elvárható módon enyhíteni, valamint ügyelnie kell arra, hogy a kár szerinti állapotot megőrizze legalább addig, ameddig a biztosítóval a kár felmérésével kapcsolatban nem egyeztetett. Ezen kívül meg kell adni a kárra vonatkozó minden lényeges és nélkülözhetetlen információt, ideértve azt is, ha a kárral kapcsolatban máshonnan térítésre vagy szolgáltatásra jogosult, valamint a biztosító rendelkezésére kell bocsátani a szükséges dokumentumokat.
A fenti felsorolás nem teljes körű, a kötelezettségek teljes listáját a termék feltételei tartalmazzák.
Mikor és hogyan kell fizetnem?
• A biztosítási díj a biztosítási időszakra vonatkozóan előre, egy összegben jár, amit a biztosítóval történő megállapodás alapján éves, féléves, negyedéves, havi részletekben vagy egyedi ütemezés szerint is megfizethet.
• A biztosítási díj megfizetésének módjai: díjlehívás vagy a díjszámla átutalása, bankkártyás fizetés.
Mikortól meddig tart a kockázatviselés?
• A biztosító kockázatviselése a biztosítási kötvényen feltüntetett időpontban kezdődik. Ha a szerződést határozott időre kötötték, akkor az időtartam lejártával szűnik meg. Határozatlan időre kötött szerződés esetében a kockázatviselés a szerződés bármilyen okból történő megszűnésével ér véget.
Hogyan szüntethetem meg a szerződést?
• A határozatlan tartamra kötött biztosítási szerződést írásban lehet felmondani, úgy hogy a felmondás a biztosítási évfordulót megelőzően legalább harminc nappal korábban beérkezzen a biztosítóhoz. Ebben az esetben a szerződés a kötvényen feltüntetett biztosítási évfordulót megelőző napon szűnik meg.
• Ha a szerződés határozott idejű, vagy a felek a szerződésben a felmondás jogát kizárták, a szerződés a negyedik évtől kezdve felmondással megszüntethető.
• Megszüntethető a szerződés közös megegyezéssel is.
• Megszűnik akkor is a szerződés, ha olyan esemény következik be, ami miatt már nem áll érdekében az ügyfélnek a szerződést tovább fenntartani. Ilyen például, ha az ügyfél a biztosított vagyontárgyat eladja, vagy az teljesen megsemmisül. Ilyenkor a szerződés az alapul szolgáló esemény bekövetkezésének napjával megszűnik.
Környezetszennyezési Felelősségbiztosítás
Különös biztosítási Feltételek és Ügyféltájékoztató
CP-20500
Tartalomjegyzék
3. Biztosítási fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem 2
4.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított éves bruttó árbevételének 3
6.1. Környezet igénybevétele 4
6.5. Környezeti elem által nyújtott szolgáltatás 4
CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Környezetszennyezési Felelősségbiztosítás Különös biztosítási Feltételek és Ügyféltájékoztató
A CIG Pannónia Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Környezetszennyezési Felelősségbiztosítás Különös biztosítási Feltételek (továbbiakban: KVSZF) tartalmazza mindazon rendelkezéseket, amelyeket a biztosító és a szerződő fél között együttesen alkalmazni kell az általános szerződési feltételek és a jelen biztosítási feltételek alapján létrejött környezetszennyezési felelősségbiztosítási szerződésekre. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek és kiegészítő záradékok rendelkezései az irányadók. A felek között létrejött felelősségbiztosítási szerződés része továbbá az díjtájékoztató.
Jelen biztosítási feltételek egyben az ügyféltájékoztatást is szolgálják.
2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási eseménynek minősül a biztosított által hirtelen, váratlan, előre nem látható környezetszennyezéssel, illetve környezet igénybevételével olyan másnak okozott kár/személyi sérüléses (élet, testi épség, egészség megsérülésével járó) nem vagyoni sérelem, amely a normál üzemi módtól eltérő eseményre vezethető vissza, és amely megtérítéséért a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik, és amely nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak/nem vagyoni sérelemnek.
2.2. A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha az 2.1.
pontban felsorolt valamennyi feltétel fennáll.
2.3. Az általános biztosítási feltételek szerinti „környezetszennyezéssel illetve környezet igénybevételével okozott károkra” vonatkozó különös kizárás a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött környezetszennyezési felelősségbiztosításra nem vonatkozik.
3. Biztosítási fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
a. folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,
b. a bányakárra, illetve ezzel kapcsolatban felmerült nem vagyoni sérelemre,
c. a rétegvizekben okozott károkra, illetve ezzel kapcsolatban felmerült nem vagyoni sérelemre,
d. magukban a szennyezést okozó dolgokban okozott károkra,
e. a biztosított saját telephelyén bekövetkezett kárra, nem vagyoni sérelemre
f. munkáltatói, gyakorlati képzést szervezői tevékenység körében felmerülő, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, nem vagyoni sérelemre, amelyek károsultja/sérelmet szenvedett fél a munkavállaló vagy a foglalkoztatott,
g. a biztosított által növényvédő szerek, mezőgazdasági kemikáliák felhasználásával, környezetbe juttatásával okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,
h. a vad- és haszonállat-tartói tevékenység folytatásával okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,
i. a vadállomány által okozott, továbbá állatok által taposással, lelegeléssel okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,
j. a járművek – ideértve a munkagépeket is - által a nem baleseti jellegű útrongálási vagy a mesterséges tereptárgyakban okozott károkra/nem vagyoni sérelemre, valamint a járművek, munkagépek használata során a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra/nem vagyoni sérelemre,
k. a biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tartozó károkra, nem vagyoni sérelemre és költségekre, így különösen a környezeti állapot és minőség mérhető, jelentős és kedvezőtlen megváltozásából eredő kár felszámolásával és a károkozást megelőző állapot helyreállításával illetve a károsodott környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásával/helyreállításával felmerült kiadásokra, költségekre,
l. a védett fajokban és természetes élőhelyekben bekövetkezett károkra a 2004/35 EU irányelv és A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény alapján,
m. a biztosított, vagy a biztosított érdekkörében eljáró személy által bűncselekménnyel okozott károkra, nem vagyoni sérelemre (pl. környezetkárosítás, termékkárosítás, rongálás),
n. a légi, vízi-, vasúti- és kötöttpályás közlekedési tevékenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemeltetésével okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,
o. építési-szerelési tevékenységgel okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,
p. útkezelői, útkarbantartói kötelezettség elmulasztásával okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,
q. bármely közüzemi szolgáltatással, így különösen, de nem kizárólagosan víz, gáz, elektromos áram, távhőszolgáltatás és csatornaszolgáltatási tevékenységgel, okozott károkra/nem vagyoni sérelemre.
4.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a
biztosított éves bruttó árbevételének
a. teljes tárgyévi - biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó - értéke (határozatlan tartamú biztosítás esetén)
b. a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).
Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során az ÁSZF-ben meghatározottakon túlmenően súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a biztosított, annak bármely munkavállalója és megbízottja vagy a vele a Ptk. 6:464. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kapcsolatban álló személy
a. hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végzett,
b. a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,
c. a kárt/nem vagyoni sérelmet ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésében közrehatott,
d. a kárt/nem vagyoni sérelmet a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi vagy egyéb a kármegelőzési
/ kárenyhítési szabály súlyos megsértésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével összefüggésben okozta.
e. a kárt/nem vagyoni sérelmet hatáskörének, feladatkörének túllépésével
okozta
A környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata.
A környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.
A talaj, a levegő, a víz és az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői.
A környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve
bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása.
6.5. Környezeti elem által nyújtott szolgáltatás
A környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója.
Jelen különös biztosítási feltételek a felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeivel együtt alkalmazandók.
Környezetvédelmi biztosítás hulladéktermelőknek és hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatóknak
1. Jelen kiegészítő záradék értelmében a biztosító helytállási kötelezettsége kiterjed jelen záradék szerinti biztosítási eseménynek minősülő károkra.
2. Biztosítási esemény
2.1. A jelen kiterjesztés szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított által a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenységgel vagy létesítmény üzemeltetésével közvetlen összefüggésben hirtelen, véletlenül, váratlanul, okozott olyan előre nem látható környezeti kár bekövetkezése, amely a normál üzemi módtól eltérő eseményre vezethető vissza, és amelyért a biztosítottat a - hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozatában foglalt kötelezés szerint, környezeti elemekben okozott kár miatt – magyar környezetvédelmi jogszabályok szerint közigazgatási jogi felelősség terheli és amely nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak.
2.2. Az 2.1. pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén biztosítási eseménynek minősül továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás vagy természetkárosítás miatt bekövetezett környezetkárosodás, és természetkárosítás is.
2.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül minden olyan környezetkárosodás, amely ugyanazon okra vezethető vissza. Amennyiben a sorozatkárnak minősülő környezetkárosodások több biztosítási időszakot érintenek, akkor a biztosítási esemény az első károsodás időpontjában következik be, és a biztosítási összeg ezen időpont szerint állapítandó meg.
2.4. Kiterjed a biztosítási védelem azon biztosítottat terhelő fizetési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a biztosított tevékenység folytatása, szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybe vett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.
Amennyiben a közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben a kárt okozó közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.
2.5. Felelősségbiztosítások - Általános Biztosítás feltételei szerinti kizárás, mely szerint a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a hulladékok tárolásával, újrahasznosításával, megsemmisítésével és szállításával kapcsolatos károkra (hulladékgazdálkodás) a biztosítási szerződésben meghatározott biztosított tevékenység vonatkozásában hatályát veszti.
2.6. A Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételeinek alábbi pontjai törlésre kerülnek, így azok nem alkalmazandók jelen kiegészítő záradék alapján a környezeti károkkal kapcsolatos közigazgatási jogi felelősségre létrejött fedezetre.
- a biztosított, vagy a biztosított érdekkörében eljáró személy által bűncselekménnyel okozott károkra, nem vagyoni sérelemre (pl. környezetkárosítás, termékkárosítás, rongálás),
- a légi, vízi-, vasúti- és kötöttpályás közlekedési tevékenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemeltetésével okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,
3. Biztosítás tárgya
Jelen záradék alapján létrejött környezetvédelmi biztosítás a biztosított gazdálkodó szervezet biztosítási ajánlaton feltüntetett, biztosított tevékenységével okozott - előre nem látható, véletlen, váratlan, a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre visszavezethető - környezeti károk felszámolásának finanszírozására szolgál.
4. Biztosított
Xxxxx külön feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett gazdálkodó szervezet
a) melynek a tevékenységeiből hulladék képződik (hulladéktermelő),
b) mely hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez (ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét), feltéve, hogy a tevékenységét a jogszabály által előírt engedély(ek) vagy nyilvántartásba vétel alapján folytatja.
5. Kockázatviselés tárgya
Jelen záradék alapján a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosított tevékenység folytatásával okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított a környezet védelmének általános szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint - a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozata alapján - közigazgatási jogi felelősséggel tartozik.
Jelen záradék alapján a biztosítás az alábbi környezeti elemekben bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyreállítási költségeket:
– védett fajokban, természetes élőhelyekben,
– felszíni vizekben, azok készleteiben, minőségében, mennyiségében, a felszíni vizek medrében és partjában, a víztartó képződményekben és azok fedőrétegeiben, valamint a vízzel kapcsolatosan
– jogszabályban vagy hatósági határozatban
– kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekben,
– talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában.
6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya
Jelen záradék szerint a biztosítási védelem a Magyarország területén történt üzemzavar miatt, Magyarország területén bekövetkezett környezetkárosodásokra terjed ki. Amennyiben a biztosított a tevékenységét több telephelyen végzi, abban az esetben a biztosítás fedezetet nyújt a biztosított minden magyarországi telephelyén végzett biztosított tevékenységéből eredő környezetkárosodásokra.
Jelen záradék értelmében a biztosítási védelem a biztosítási szerződés hatálya alatt történt üzemzavar miatt, legkésőbb a szerződés megszűnését követő 1 éven belül a biztosítónak bejelentett környezetkárosodásokra terjed ki.
7. A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés érdekmúlással abban az esetben szűnik meg, amennyiben a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozatában megállapítja a biztosított környezetvédelmi biztosítási kötelezettségének megszűnését.
A biztosító – a környezetvédelmi biztosításra vonatkozó jogszabály erre vonatkozó rendelkezése esetén - a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és időpontjáról a megszűnés napjától számított 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot. Szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával a fenti körben mentesíti a biztosítót a biztosítási titoktartási kötelezettsége alól.
8. Biztosítási szolgáltatás és biztosítási összegek
8.1. Jelen záradék alapján a biztosító – a biztosítási összeg erejéig – megtéríti
a) az elsődleges helyreállítási intézkedés költségeit, azon intézkedések költségeit, amelyek környezetkárosodás esetén a környezet vagy valamely környezeti elem, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás eredeti állapotának vagy ahhoz közeli állapotának helyreállításához szükségesek.
b) a kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeit, azaz amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre, akkor kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeként: – a károsodott környezeti elem pótlásának költségét erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással, – ha az előző pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét – a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező – erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással.
c) a kompenzációs helyreállítási költségeket, azaz mindazon intézkedés költségét a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.
d) a környezetkárosodás tényének, mértékének megállapítására, megszüntetésének módja és költsége meghatározására – a biztosító jóváhagyásával – felkért szakértő költségét,
e) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított bírósági, hatósági eljárás költségeit, feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.
8.2. A 8.1. pont szerinti költségeket a biztosítás kizárólag abban az esetben fedezi, – amennyiben a környezetkárosodás megszüntetéséhez indokoltan és szükségszerűen merülnek fel és a biztosító előzetesen írásban vállalta a költségek térítését vagy – amennyiben és amilyen mértékben (összegben) jogszabály, bírósági vagy más hatósági határozat kötelezi a biztosítottat a költségek térítésére.
8.3. A biztosító a biztosítás terhére csak abban az esetben teljesít kifizetést, amennyiben a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozatában megállapítja, hogy a környezetvédelmi biztosítás terhére kifizetés teljesíthető.
9. Kizárások a kockázatviselés köréből
A Felelősségbiztosítás Általános Biztosítási Feltételekben megfogalmazott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki
a) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra
b) az olyan környezetkárosodásra, ahol a környezetkárosító tevékenységet harmadik személy folytatta és a biztosított, mint a környezetkárosító magatartással érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa tartozik felelősséggel;
c) a tevékenység, illetve a létesítmény elhagyásához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségekre, kivéve az üzemzavarra visszavezethető környezetkárosodások mentesítési költségei;
d) azokra a környezetkárosodásokra, melyek a biztosított tevékenység és létesítmény
„normális” üzemi folyamatának elkerülhetetlen, szükségszerű velejárói;
e) a kötelező érvényű előírásban szereplő határértékeket meg nem haladó környezetkárosodásokra, valamint a biztosított számára hatóságilag engedélyezett kibocsátásora, környezetkárosodásokra;
f) az olyan kárra, ahol a biztosított által folytatott tevékenység, létesítmény üzemeltetése során használt termék vagy technológia a környezetkárosodás időpontjában a tudomány és technika állása szerint nem minősült nagy valószínűséggel környezeti kárt okozónak;
g) azokra a környezetkárosodásokra, melyek a biztosított tevékenység folytatására vagy létesítmény üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok, egyéb szakmai szabályok és engedélyek szándékos megszegésére vezethetők vissza;
h) azokra a környezetkárosodásokra, melyek azbesztre, ólomra, azbeszt vagy ólom tartalmú anyagokra és termékekre, géntechnológiai munkákra, géntechnológiailag módosított szervezetekre vagy termékekre vezethetők vissza;
i) hulladéklerakók, katonai létesítmények, föld alatti tárolók és vezetékek tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, valamint hulladék engedély nélküli vagy egyébként jogszerűtlen tárolásával kapcsolatos környezetkárosodásokra;
j) gépjárművek, vízi és légi járművek, vasúti járművek üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, környezetkárosodásokra;
k) tengeri létesítmények (platformok), valamint nukleáris létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével okozott, hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló sugárzásból eredő vagy elektromágneses mező által okozott környezetkárosodásokra;
l) földgáz- és kőolajkutatással, és kitermeléssel kapcsolatos környezetkárosodásokra;
m) a felszín alatti vizekben keletkezett károkra, valamint a felszín alatti vizek folyásának, a vízrétegek megváltoztatásával összefüggésben keletkezett károkra;
n) a biztosított által birtokolt, tartott vagy értékesített állatok betegségeivel összefüggésben álló környezetkárosodásokra;
o) a környezeti elemekben bekövetkezett olyan esztétikai károkra, melyek nem eredményezik a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős romlását;
p) bányászati tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett környezetkárosodásokra;
q) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díjára és költségeire.
10. Fogalmak meghatározása
környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;
környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;
környezetkárosodás: a természetes környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;
helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;
helyreállítási költség: minden olyan költség, amely környezetkárosodás esetén az eredeti állapot helyreállításához szükséges;
eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;
közigazgatási jogi felelősség: környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló jogi felelősség, amely alapján a környezethasználó környezetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés esetén köteles a környezet védelméről szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti intézkedéseket megtenni, illetve ezek költségét viselni;
közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.
Általános Ügyféltájékoztató
1
Hatályos: 2023. február 6-től CP-30100/3
Tartalom
3 Panaszokkal kapcsolatos tájékoztató 2
4.1 Az adatkezelő adatai és felügyeleti hatóságai 4
4.2 Marketing célú közös adatkezelés esetén az Adatkezelők adatai 4
4.3 Az adatkezelési tájékoztató alkalmazása 5
4.4 A Biztosító adatkezelése 5
4.5 Marketing célú közös adatkezelés 6
4.6 A Biztosító adatkezelésének célja, jogalapja, a kezelt adatok köre és az adatkezelés időtartama 6
4.7 A Biztosító adatkezelésével kapcsolatos további rendelkezés 19
4.8 Az adattovábbítás címzettjei, illetve címzettek kategóriái 19
4.9 Harmadik országba történő adattovábbítás 20
4.10 Adatbiztonsági intézkedések 21
4.11 Automatizált döntéshozatal, profilalkotás és az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos érintetti jogok 21
4.12 Érintetti joggyakorlás 22
4.15 A jelen tájékoztató módosíthatósága 26
5 A biztosítási titokkal kapcsolatos rendelkezések 26
1 A biztosító főbb adatai
Név: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.
Székhely állama: Magyarország
Székhelye: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület Népliget Center Center
Levelezési címe: 1476 Budapest, Pf.: 325. Elektronikus elérhetősége: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx E-mail címe: xxxxxxxxx@xxx.xx; xxxx@xxx.xx
Telefonszám: +36 1 5 100 100
Email címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
A Biztosító évente jelentést tesz közzé a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről, mely jelentés a Biztosító honlapján megtekinthető.
2 Irányadó jog
A Biztosítóval kötött szerződésekre a magyar jog rendelkezései irányadóak. A biztosítási szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban:”Ptk.”) rendelkezéseit kell alkalmazni.
3 Panaszokkal kapcsolatos tájékoztató
A Biztosító vagy függő biztosításközvetítő ügynöke magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:
• személyesen írásban vagy szóban a Biztosító Ügyfélszolgálatán nyitvatartási időben; 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. Népliget Center Irodaház, B épület földszint,
• elektronikus levélben a xxxxxx@xxx.xx e-mail címre küldött üzenetben,
• telefonon: +36 1 / 5 100 100 telefonszámon, nyitvatartási időben,
• telefaxon: +36 1 / 000 0000 fax számra küldött telefax útján,
• postai úton: a 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00., X xxxxxx címre, vagy 1476 Budapest, Pf. 325. postafiók címre küldött levél útján.
A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a Biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.
Jogorvoslati fórumok
A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:
a) Amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az ügyfél: a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: „PBT”, székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172, telefon: x00 00 000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);
vagy
b) Amennyiben az elutasított panasza Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására (a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására) irányul, úgy az ügyfél az MNB (székhely: 1013 Budapest, Krisztina körút 55., ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.; levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: x00-00-000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti;
c) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a Biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a Biztosító vagy biztosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.
A fogyasztónak minősülő ügyfél a PBT, illetve az MNB előtt megindítható eljárás alapjául szolgáló “Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti a Biztosítótól. A nyomtatványt a Biztosító igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelően e-mailen vagy postai úton haladéktalanul megküldeni köteles.
Amennyiben az Ügyfél nem minősül fogyasztónak, a Biztosító panaszt elutasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.
A Biztosító Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank;
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.
Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
Internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Ügyfélszolgálati telefonszám: x00 00 000 000
Online vitarendezési platform:
Amennyiben az ügyfél az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezik és az 524/2013/EU rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében fogyasztónak minősül, a Biztosítóval elektronikus úton megkötött biztosítási szerződéssel összefüggésben felmerülő pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli, a PBT közreműködésével történő rendezését az Európai Bizottság által létrehozott online vitarendezési platformon (xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx) keresztül is kezdeményezheti.
Az online vitarendezési platform az online vitarendezési eljárás lefolytatása céljából igénybe vehető olyan interaktív weboldal, amely elektronikus úton és díjmentesen elérhető az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is. A honlap működésével kapcsolatos felhasználói útmutató a xxxxx://xxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx/xxxxxxxxx/ oldalon található. A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel. Fogyasztónak minősül a Rendelet értelmében „bármely természetes személy, aki nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el.
4 Adatkezelési tájékoztató
4.1 Az adatkezelő adatai és felügyeleti hatóságai
Adatkezelő: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.
Székhelye: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület
Levelezési címe: 1476 Budapest, Pf. 325.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószám: 14440306-4-44
Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (xxx.xxx.xx) Adatvédelmi tisztségviselő: Xx. Xxxxx Xxxxx
E-mail elérhetősége: xxx@xxx.xx
Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület Telefonszám: +36 1 0 000 000, fax: x00 0 000 0000
Felügyeleti hatóság adatvédelemmel kapcsolatban:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00.
Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9.
Telefonszáma: x00 0 000 0000, fax száma: x00 0 000 0000 E-mail címe, honlap: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, xxx.xxxx.xx
4.2 Marketing célú közös adatkezelés esetén az Adatkezelők adatai
Adatkezelő1: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.
Székhelye: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület
Levelezési címe: 1476 Budapest, Pf. 325.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószám: 14153730-4-44
Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (xxx.xxx.xx) Adatvédelmi tisztségviselő: Xx. Xxxxx Xxxxx
E-mail elérhetősége: xxx@xxx.xx
Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület Telefonszám: +36 1 0 000 000, fax: x00 0 000 0000
Felügyeleti hatóság adatvédelemmel kapcsolatban:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00.
Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9,
Telefonszáma: x00 0 000 0000, fax száma: x00 0 000 0000 E-mail címe, honlap: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, xxx.xxxx.xx
Adatkezelő2: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.
Székhelye: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület
Levelezési címe: 1476 Budapest, Pf. 325.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószám: 14440306-4-44
Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (xxx.xxx.xx) Adatvédelmi tisztségviselő: Xx. Xxxxx Xxxxx
E-mail elérhetősége: xxx@xxx.xx
Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület Telefonszám: +36 1 0 000 000, fax: x00 0 000 0000
Felügyeleti hatóság adatvédelemmel kapcsolatban:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00.
Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9,
Telefonszáma: x00 0 000 0000, fax száma: x00 0 000 0000 E-mail címe, honlap: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, xxx.xxxx.xx
továbbiakban együttesen: Adatkezelők; külön- külön: Adatkezelő, illetve Biztosító.
4.3 Az adatkezelési tájékoztató alkalmazása
Az Ügyfél adatkezelésre vonatkozó teljeskörű tájékoztatását a biztosítási feltételekben, (ÁSZF, KSZF, Szerződési Feltételek; továbbiakban együtt: „Biztosítási Feltételek”), az Ügyféltájékoztatóban, továbbá az Adatkezelési Tájékoztatóban foglalt rendelkezések alkotják. A Biztosítási Feltételek, az Ügyféltájékoztató és Adatkezelési Tájékoztató egymásra épülnek, az Adatkezelési Tájékoztató általános, míg az Ügyféltájékoztató és Biztosítási Feltételek az egyes termékekre vonatkozó speciális rendelkezéseket tartalmaznak. Amennyiben az Adatkezelési Tájékoztató, a Biztosítási Feltételek és az ügyféltájékoztató között eltérés áll fent, úgy az alábbi sorrend irányadó: 1. Adatkezelési Tájékoztató, 2. Biztosítási Feltételek, 3. Ügyféltájékoztató.
A Biztosító, mint adatkezelő a természetes személy ügyfelei, valamint annak örökösei vagy annak helyébe lépő más személy (továbbiakban: „Érintett”) biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő személyes adatait, továbbá a közös adatkezelés esetén az Adatkezelők az adatkezeléshez hozzájáruló Érintett személyes adatait a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének (általános adatvédelmi rendelet)
(továbbiakban: „GDPR” vagy „Adatvédelmi rendelet”), az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek (továbbiakban: „Info. tv.”), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvénynek (továbbiakban: „Bit.”) és az egyéb irányadó jogszabályok – ideértve különösen a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényt (továbbiakban:
„Reklámtörvény”) – adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kezelik.
Ügyfélnek minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a Biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy.
Személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre ("Érintett") vonatkozó bármely információ.
A Biztosító törekszik a személyes adatkezelési tevékenységeit, adatkezelési műveleteit oly módon kialakítani, hogy mindenkor teljesüljenek az Adatvédelmi Rendelet 5. cikkében foglalt adatkezelési alapelvek, azaz biztosítja a személyes adatok kezelésének jogszerűségét, tisztességességét, átláthatóságát, az adatok kezelésének célhoz kötöttségét, az adattakarékosságot (adatminimalizálás), azok pontosságát, tárolásuk időtartamának korlátozottságát, valamint bizalmasságukat. Az alapelvek megvalósulásáért a Biztosító felel és ezekért elszámoltatható.
Jelen adatkezelési tájékoztató tartalmazza a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, kezelésével és fenntartásával összefüggő, a Bit. 121. § (1) bekezdés k) pontja szerinti személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.
A mindenkor hatályos, valamint a korábban hatályban lévő Adatkezelési tájékoztató a Biztosító weboldalán, a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon megtalálható.
4.5 Marketing célú közös adatkezelés
Az Adatkezelők tájékoztatják az Érintettet, hogy közös célból történő adatgyűjtés, közös adatbázisban történő közös adatkezelés és személyes adatok marketing célú felhasználása tárgyában egymással megállapodást kötöttek, melyben közös adatkezelőként meghatározták az adatkezelés céljait és eszközeit. Az Érintett az Adatkezelők megállapodásától függetlenül mindegyik Adatkezelő vonatkozásában és mindegyik adatkezelővel szemben gyakorolhatja az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogait. Bármelyik Adatkezelő jogosult az Érintett hozzájárulását kérni a közös adatkezeléshez. Az Érintett tájékoztatásáért (általános adatvédelmi rendelet 13. cikk) az az Adatkezelő felelős, amely az Érintettel a hozzájáruló nyilatkozat megszerzése érdekében kapcsolatba lép.
Az Érintettől érkezett megkeresések teljesítése céljából az Adatkezelők közös kapcsolattartóként a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. adatvédelmi tisztviselőjét (a továbbiakban: „Adatvédelmi tisztviselő”) jelölték meg azzal, hogy az Érintettnek lehetősége van arra is, hogy a kijelölt Adatvédelmi tisztviselő helyett valamelyik Adatkezelőhöz fordul. Az Adatvédelmi tisztviselő elérhetőségét a fenti 1.1.1. pont tartalmazza.
4.6 A Biztosító adatkezelésének célja, jogalapja, a kezelt adatok köre és az adatkezelés időtartama
A Biztosító az Érintett következő személyes adatait, az itt meghatározott célból, jogalapon, és időtartamban kezeli:
4.6.1 A szerződés megkötését megelőző, valamint a szerződés megkötéséhez, a szerződés kezeléséhez, fenntartásához, valamint a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatkezelés | |||
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A Biztosító a szerződéskötés, vagy a szerződés fenntartása során tudomására jutott személyes adatokat a szerződés időtartama alatt, illetve annak megszűnését követően addig kezelheti, ameddig a szerződéssel kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló időszakot (elévülési időt) az egyes biztosítási termékekre vonatkozó szerződési feltételek, illetve a jogszabályok tartalmazzák. Az ettől eltérő időtartamú adatkezelésekről a lentebb felsorolt pontokban található külön tájékoztatás. | |||
Nem-életbiztosítások esetében, az Érintett kérésére, kezdeményezésére a biztosító díjkalkulációt, díjkínálatot készít. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. | Az Érintett neve, e- mail címe, mobiltele- fonszáma, valamint a díjkalkuláció, díjkíná- lat elkészítéséhez szükséges kérdőív- ben adott válaszok | Amennyiben szerződéskötésre nem kerül sor, a díjkalkuláció, díjkínálat Érintett rendelkezésére bocsátásától számított nap. |
A biztosítási szerződés megkötésének céljából történő adatkezelés | GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – a szerződés megkötése. | Az Érintett által a szerződéskötés során megadott személyes adatok, így többek között a kockázatel- bíráláshoz, a díjkal- kulációhoz megadott adatok, illetve az ajánlati dokumentá- cióban megadott adat. | A díjkalkulációval kapcsolatos adatok vonat- kozásában legfeljebb 30 nap, az Érintett ajánlata alapján létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatok addig kezelhetők, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- osan igény érvényesíthető. |
A szerződés megkötését követően a szerződés fenntartása, kezelése, módosítása, a szolgáltatás teljesítése, elszámolása és a Biztosító szerződésből fakadó egyéb kötelezettségei (pl. díjak megállapítása) teljesítése céljából történő adatkezelés. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél. | Az Érintett által a szerződésben és azzal összefüggésben a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott vagy az Érintettről más módon a Biztosító tudomására jutott adat. | A biztosítási jog-viszony fennállásának időszakában, a bizto-sítási jogviszony megszűnését követő-en pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszony-nyal kapcsolatosan igény érvé- nyesíthető. A Számviteli tv- ben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerző- dés megszűnésétől számí- tott 8 évig szükséges kezelni. |
A biztosítási szolgáltatási igény elbírálása, a biztosítási szerződésből származó követelés megállapítása, megítélése, a szerződés teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél | Az Érintett által a szerződésben és azzal összefüggésben a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott vagy az Érintettről más módon a Biztosító tudomására jutott adat. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pe- dig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvé- nyesíthető. A Számviteli tv- ben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerző- dés megszűnésétől számí- tott 8 évig szükséges kezelni. |
A Biztosító biztosítási szerződésből eredő igényeinek érvényesítése (ide nem értve a következő | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesíté- se. A jogi kötelezettséget a biztosítási szerződés, a Bit., | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitölté- séhez megadott személyes adatok, a | A biztosítási szerződés fennállásának időszakában, a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal |
pontban foglalt adatkezelést). | továbbá a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V.törvény (továbbiakban: Ptk.) keletkezteti. | biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A Biztosító szerződésből származó követeléseinek érvényesítése, így különösen adósságkezelés, követelésbehajtás, végrehajtás, illetve az adatkezelő követeléseinek jogi úton (pl. fizetési meghagyás, bírósági eljárás, követeléskezelő társaság megbízása) történő érvényesítése céljából történő adatkezelés, valamint ezen célok érvényesítése érdekében megbízott harmadik személynek történő adatátadás | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – az adatkezelő jogos érdeke az Érintett szerződéses kötelezettségeinek nemteljesítése esetén szerződésben foglalt jogai érvényesítésére. | Az Érintett által a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott személyes adatok, így különösen: név, lakcím, anyja neve, születési hely, idő. | A biztosítási szerződés fennállásának időszakában, a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A Biztosítási szerződésből származó jogi igényekkel szembeni védekezés előterjesztése. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (pl.: Bit., Ptk., és egyéb ágazati jogszabályok). | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási szerződés fennállásának időszakában, a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A Biztosítási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos bírósági, hatósági megkeresések megválaszolása. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (pl.: Bit., Ptk., és egyéb ágazati jogszabályok). | A megkeresések megválaszolásához szükséges személyes adatok. | A biztosítási szerződés fennállásának időszakában, a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A Biztosító által megválaszolt bírósági, hatósági megkeresésekről szóló adattovábbítási nyilvántartás vezetése. Az adatkezelés célja a jogszabályi kötelezettség teljesítése, adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése és az Érintettek tájékoztatása. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (Bit. és egyéb ágazati jogszabályok). | A megkeresések megválaszolásához szükséges személyes adatok. | Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén azokat 20 év elteltével törölni kell. |
A veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében, a szolgálta- tások jogszabálynak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a biztosí- tási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából: (1) Veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében adatszolgál- tatás teljesítése más biztosító részére. (2) Veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. (1) A Biztosító más biztosító részére történő adatátadására vonatkozóan, a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése. A Biztosító jogi kötelezettségét a Bit. 149- 151. § keletkezteti. (2) Biztosító más biztosítótól történő adatszolgáltatás kérése esetén a GDPR 6. cikk (1) | A biztosítási termék sajátosságainak figyelembe vételével kezelt, a Bit. 149. § (3) – (6) bekezdéseiben foglalt adatok | A megkeresések eredményeként tudomására jutott adatok a kézhezvételt követő 90 napig kezelhetők, kivéve, ha a megkeresés eredményeként tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekei érvényesítéséhez szükséges. Ez esetben a Biztosító az adatot az igény érvényesítésével kapcso- latban indult eljárás jogerős befejezéséig kezelheti, azzal, hogy ha az igény érvényesítésével kapcsolat- ban az eljárás megindítására az adat Biztosító általi megismerését követő 1 évig |
adatszolgáltatás kérése más biztosítótól. | bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdekét a Bit. 149- 151. § keletkezteti. | nem kerül sor, az adat a Biztosító általi megismerést követő 1 évig kezelhető. | |
Viszontbiztosítási fedezet elérése és szolgáltatás érvényesítése céljából történő adatkezelés, viszontbiztosító részére történő adattovábbítás | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – az adatkezelő jogos érdeke. | Az adott jogviszonyhoz kapcsolódó személyes adatok | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni. |
Különleges adatok, különösen egészségügyi adatok szerződés megkötése, kockázatelbírálás, a szerződésben vállalt fedezet elbírálása, a szerződés fenntartása, kezelése, a szolgáltatás teljesítése céljából történő kezelése | GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) – az Érintett önkéntes és kifejezett hozzájárulása | Az Érintett azon különleges adatai, melyekre a hozzájárulása vonatkozik. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni. |
Jogi kötelezettség vagy közérdekű feladat végrehajtása érdekében jogszabályban meghatározott célból más adatkezelő részére történő adatátadás, illetve egyedi vagy rendeszeres adatszolgáltatás | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – az adatkezelő jogi kötelezettsége teljesítése. Eseti adatszolgáltatási kötelezettséget a Biztosító akkor teljesít, ha a megkereső szerv az adatátadás célját és jogalapját megfelelően igazolja. | Az Érintett jogszabályban, illetve a megkeresésben kért adatai | |
A biztosítási titok, valamint a személyes adatok védelme érdekében a szerződéskötéskor, a szerződéssel kapcsolatos tranzakciók során, így különösen a szerződés módosításával kapcsolatban, személyesen, telefonon, emailben történő ügyfél azonosítás céljából történő adatkezelés | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke, hogy a személyes adatok és biztosítási titkok védelme érdekében információt csak az arra jogosult személy számára szolgáltasson. | A Biztosító az azonosításhoz az alábbi adatokat (legalább hármat) használja: pl. szerződésszám és/vagy kárszám, név, születési idő, édesanyja neve, állandó lakcíme, levelezési címe, e- mail címe, telefonszáma. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni. |
A biztosítási szerződé- sekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, nyomon követése, kapcsolódó kockázatok mérése, kezelése céljából történő adatkezelés | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – az adatkezelő jogos érdeke a biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan visszaélések, a biztosítási csalások megelőzésére, felderítésére | Az ügyfél által a szerződéskötés során vagy azt követően megadott adatok. | Az adatok megadásától számított 5 év. |
A nyilvántartásokban szereplő adatok informatikai biztonsá- | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke | Az Érintett Biztosító informatikai rendszerében | A biztosító a biztonsági mentésben szereplő adatokat az azokra |
gának védelme érdeké- ben szükséges bizton- sági mentések céljából történő adatkezelés | rögzített és biztonsági mentéssel érintett személyes adatai | vonatkozó megőrzési időnek megfelelő időtartamig kezeli. | |
Az e-mail cím szerződés megkötése, fenntartása, valamint a biztosítási szolgáltatás teljesítése (kárrendezés), továbbá az Érintettel való elektronikus kapcsolattartás céljából történő kezelése. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges | A biztosító minden e- mail címmel rendelkező ügyfelének biztosítja, hogy az Ügyfélportálra történő regisztrációt követően megtekinthesse, letölthesse a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, ideértve különösen a biztosítási ajánlatot, kötvényt, díjértesítő/index levelet, díjesedékességi értesítőt, díjfelszólítót, stb. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. |
A mobiltelefonszám a szerződés létrejöttének megerősítése, valamint az Ügyfélportálra való regisztráció céljából történő kezelése. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges | Az Érintett mobiltelefonszáma. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. |
Csoportos biztosítás megkötése, fenntartása, kezelése céljából történő adatkezelés, adattovábbítás. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges | Csoportos biztosítás esetében a szerződő átadja a biztosított adatait a biztosító részére. A biztosító a biztosított adatait, a biztosítási szerződést a biztosított javára megkötő szerződővel egyezteti. A szerződő a biztosítottak sze- mélyéről a szerző- désben meghatáro- zott módon és gyakorisággal tájéko- ztatja a biztosítót. A szerződő a csatlako- zási nyilatkozatban / adatszolg.-ban vagy egyéb dokumentum- ban a biztosított által megadott adatokat továbbítja a biztosító részére, és értesíti a biztosítót a biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony, vagy egyéb érdek megszűnéséről. A biztosító a biztosítot- takra vonatkozó adatokat a szerződő részére nem ad át, kivéve, ha a szerződő általi adatszolgáltatás egyeztetése érdeké- ben (ún. fedezet- | Amennyiben a biztosított a szerződéshez csatlakozik, a létrejött szerződésekre vonatkozó adatkezelési időtartam az irányadó, azaz a biztosítási jogviszony fennállásának időszakában kezelhetők az Érintett személyes adatai, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni. |
ellenőrzés) során szükséges, vagy ha aszerződő a szolg-i igény során történő eljárásra jogosult. | |||
A finanszírozott vagyontárgyakra kötött vagyonbiztosításokkal (casco, lakásbiztosítás, egyéb vagyonbiztosítások) kapcsolatosan rendszeres vagy alkalmi adatszolgáltatást teljesítése céljából történő adatátadás | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A biztosító és a finanszírozó pénzintézet vagy egyéb szervezet közötti megállapodás, továbbá a Bit. 138. § (2a) bekezdése alapján, a pénzintézet vagy egyéb finanszírozó szervezet (zálogjogi jogosult, engedményes, társbiztosított) jogos érdeke. | A biztosítási szerződés díjrendezettségének állapota, szerződés megszűnése és annak időpontja, kárigény, kárszolgáltatás adatai. | |
Ügyfelek jogos érdek alapján történő adatkezeléssel szembeni tiltakozásainak, valamint a marketing nyilatkoza- tok visszavonásának nyilvántartása az Ügyfél – visszavonással vagy tiltással összefüggő célból – jövőbeli megkeresésének elkerülése céljából. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A Biztosító jogos érdeke | Az ügyfél tiltakozásának, marketing célú adatkezeléssel kapcsolatos nyilatkozata visszavonásának rögzítése kéréseinek elbírálása, illetve teljesítése érdekében. | A nyilvántartás adatait, valamint a válaszadással kapcsolatos dokumentumokat a válasz elküldésétől számított 8 évig kell megőrizni az elszámoltathatóság érdekében. |
A díjkalkulációhoz, valamint a szerződéskötéshez szükséges személyes adatok, továbbá az Érintett által megadott járműre vonatkozó adatok Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága által vezetett közlekedési nyilvántartásból történő lekérdezése, valamint a lekérdezés eredményének felhasználása | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A biztosító jogos érdeke | A díjkalkulációhoz, valamint a szerződéskötéshez szükséges személyes adatokat (név, anyja neve, lakcím, születési hely, születési dátum, születési név), továbbá az Érintett által megadott járműre vonatkozó adatokat (alvázszám, forgalmi engedély száma, forgalomba helyezés ideje, gyártás éve, járműfajta, jármű- kategória, járműjelleg, használati mód, gyártmány, típus, kereskedelmi név, szállítható személyek száma/férőhely, hengerűrtartalom, teljesítmény, saját tömeg, össztömeg, teherbírás, hajtóanyag, szín) | Amennyiben a szerződés nem jön létre a felek között, addig kezelheti, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatosan igény érvényesíthető. Amennyiben a felek között a biztosítási szerződés létrejön, akkor az igényfelmérő a szerződés részeként, azzal megegyező ideig, azaz a szerződés megszűnését követő 8 évig kezelheti. |
(1) A szolgáltatásra jogosultság ellenőrzése érdekében esetenkénti lekérdezés a Belügyminisztérium által vezetett személy- és lakcímnyilvántartásban található személyes adatokról és a lekérdezés eredményének kezelése. (2) Az ügyfél által a | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A biztosító jogos érdeke. (1) A biztosító jogos érdeke, hogy kizárólag az arra jogosult számára fizessen biztosítási szolgáltatást, megelőzve ezzel az esetleges visszaéléseket. (2) A biztosító jogos érdeke, hogy ellenőrizze és biztosítsa, hogy | (1) A Belügyminisz- térium által vezetett személy- és lakcím- nyilvántartásban található személyes adatok (név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, tartózkodási hely). (2) A Belügyminisz- térium által vezetett személyi- és lakcím- | A biztosító az adatokat a szerződés adataival megegyező ideig tárolja. |
biztosítási szerződéssel összefüggésben megadott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében esetenkénti lekérdezés a Belügyminisztérium által vezetett személyi- és lakcímnyilvántartásból, valamint a járműnyilvántartásból, továbbá a lekérdezés eredményének felhasználása, amennyiben az ügyfél által megadott adatok hiányosan vagy hibásan kerültek megadásra. | nyilvántartásában pontosan szerepelnek a biztosítási szerződéssel kapcsolatos ügyfél- és jármű adatok. | nyilvántartásban, valamint a jármű- nyilvántartásban található adatok (üzembentartó/tulajd onos neve, anyja neve, születési helye és ideje, lakóhelye, jármű azonosító adatai). | |
Minőség-ellenőrzés, folyamatfejlesztés céljából történő adatkezelés | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke | Az Érintett neve, telefonszáma, e-mail címe, valamint az Érintett által adott visszajelzés. | Az Érintett elektronikusan adott visszajelzései a részére nyújtott szolgáltatásra vagy szerződésre vonatkozóan a szolgáltatással, illetve a szerződés adataival együtt kezeli a Biztosító, az azokra meghatározott ideig. |
Statisztikai célból történő adatkezelés | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke | Az Érintett által a szerződésben és azzal összefüggésben a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott vagy az Érintettről más módon a Biztosító tudomására jutott adat. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig kezeli. |
4.6.2 A személyes adatok kárrendezés során történő kezelésének 4.6.1. pontot kiegészítő szabályai | |||
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A Biztosító a kárrendezés kapcsán tudomására jutott személyes adatokat a kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig kezelheti, ameddig az Érintett által előterjesztett igénnyel kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló időszakot (elévülési időt) az egyes biztosítási termékekre vonatkozó szerződési feltételek, illetve a jogszabályok tartalmazzák. Az ettől eltérő időtartamú adatkezelésekről a lentebb felsorolt pontokban található külön tájékoztatás. | |||
A szerződő fél esetében a | Az Érintett által a kárrendezéssel összefüggésben megadott vagy az érintettről a kárrendezéssel összefüggésben más módon a biztosító tudomására jutott személyes adatok, ideértve az érintettel folytatott telefonbeszélgetés hanganyagát is. | A kárrendezés | |
GDPR 6. cikk (1) bekezdés | időtartama alatt, | ||
b) – az adatkezelés olyan | illetve annak | ||
szerződés teljesítéséhez | lefolytatását követően | ||
szükséges, amelyben az | addig, ameddig az | ||
A kárrendezés | Érintett az egyik fél, vagy | Xxxxxxxx által | |
érdekében történő | az a szerződés megkötését | előterjesztett idénnyel | |
adatkezelés | megelőzően az Érintett | kapcsolatosan igény | |
kérésére történő lépések | érvényesíthető. A | ||
megtételéhez szükséges. A | Biztosító általi | ||
többi érintett (Biztosított, | kifizetés esetén, a kár | ||
kedvezményezett, károsult, | lezárásától számított | ||
szolgáltatásra jogosult | 8 évig. | ||
személy, örökösök) esetén GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, melyet többek között a Ptk. 6:439. §, 6:470. §, 6:472. § rendelkezései keletkeztetnek | |||
A kárrendezés érdekében történő különleges adatok kezelés | A GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) – az Érintett önkéntes és kifejezett hozzájárulása | Az Érintett a kárigény elbírálása, a jogalap és összegszerűség megállapítása érdekében jogosult, továbbá szerződés vagy jogszabály alapján köteles lehet személyes és különleges kategóriájú, így különösen az Érintett egészségügyi állapotával összefüggő személyes adatok megadására | A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett idénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Biztosító általi kifizetés esetén, a kár lezárásától számított 8 évig. |
Adózással kapcsolatos, illetve számviteli kötelezettségek teljesítése, különösen nyilvántartások vezetése, bizonylatok kiállítása és megőrzése. | A GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosító jogi kötelezettségének teljesítése. A biztosító jogi kötelezettségét a Számviteli törvény keletkezteti. | A kárrendezéssel kapcsolatos Számviteli törvény szerinti nyilvántartásban kezelt adatok, valamint a kárrendezéssel kapcsolatos könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) | A kárrendezés időtartama alatt, azt követően a kár lezárásától számított 8 évig. |
Statisztikai célú adatkezelés | A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke | Az Érintett által a kárrendezéssel összefüggésben megadott vagy az Érintettről a kárrendezéssel összefüggésben más módon a biztosító tudomására jutott személyes adatok | A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett idénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető. |
A Biztosító az Érintett hozzájárulása alapján jogosult a kiválasztott javító, mint önálló adatkezelő részére adatokat továbbítani az Érintett által megjelölt rendszámú sérült gépjármű javításának érdekében | GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) - Az Érintett önkéntes, kifejezett hozzájárulása | Név/cégnév, telefonszám, a jármű típusa, | |
A Biztosító esetenként, a szolgáltatásra jogosultság ellenőrzése során lekérdezi és kezeli a Xxxxxxxxxxx által vezetett tulajdoni lap másolat szolgáltatásból lekérhető személyes adatokat (név, anyja neve, születési év). | GDPR 6. cikk 1) bekezdés f) - A biztosító jogos érdeke, hogy kizárólag az arra jogosult számára fizessen biztosítási szolgáltatást, megelőzve ezzel az esetleges visszaéléseket | A Földhivatal által vezetett tulajdoni lap másolat szolgáltatásból lekérhető személyes adatokat (név, anyja neve, születési év). | A biztosító az adatokat a szerződés adataival megegyező ideig tárolja. |
Az ügyfelek telefonon, illetve e-mailben történő azonosítása a kárbejelentés, a szolgáltatási igény bejelentése során a biztosítási titok, | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. | A Biztosító az azonosításhoz az alábbi adatokat (legalább hármat) használja: pl. szerződésszám és/vagy kárszám, név, születési idő, édesanyja neve, állandó | A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett idénnyel |
valamint a személyes adatok védelme érdekében. | lakcíme, levelezési címe, e- mail címe, telefonszáma. | kapcsolatosan igény érvényesíthető. | |
Az Érintett különleges adatnak minősülő bűnügyi személyes adatának a Biztosító, a károsult, vagy a károkozó jogi igénye előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges mértékben és érdekében történő kezelése. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A biztosító jogos érdeke, hogy a veszélyközösség védelme érdekében a károkkal kapcsolatos jogalapot a valóságnak megfelelően állapítsa meg, vitás esetben a hatóság, illetve a bíróság döntését figyelembe vehesse. | Az Érintett különleges adatnak minősülő bűnügyi személyes adatának az adatkezelési cél teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelése | A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett idénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető. |
Az Érintett adatainak a Biztosító megtérítési igénye érvényesítése érdekében történő kezelése. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A biztosító jogos érdeke, hogy a jogszabályban vagy szerződésben meghatározottak szerint az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igényét érvényesíthesse a károkozóval szemben | Az Érintett adatkezelési cél teljesítéséhez szükséges adatai. | A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett idénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető. |
A Biztosító a károsult, vagy a károkozó által becsatolt, a káreseménnyel kapcsolatban magáncélból rögzített biztonsági vagy egyéb kamerafelvételt akkor kezeli, ha a károkozó, vagy a károsult a káresemény, a szerződéssel kapcsolatos szolgáltatási igény elbírálása, a jogalap tisztázása érdekében azt a biztosító számára átadja. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. | A károkozó vagy a károsult által a biztosító rendelkezésére bocsátott biztonsági-, vagy egyéb kamerafelvétel és az azokon szereplő személyes adatok. | A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett idénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető. |
4.6.3 A személyes adatok panaszkezelési eljárással során történő kezelésének 4.6.1. pontot kiegészítő szabályai | |||
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A panaszkezelési eljárás lefolytatása céljából történő adatkezelés | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 159. §-a keletkezteti. | Az Érintett által a Biztosító részére a panaszkezeléssel összefüggésben rendelkezésre bocsátott, vagy a panaszkezeléshez kapcsolódó, szerződés megkötése és teljesítése, illetve a kárrendezési, szolgáltatási eljárás során a biztosító által kezelt személyes adatok. | A panaszkezelési eljárás lezárásától számított 5 évig. |
A telefonon tett panasz hangfelvételének rögzítése a panaszkezelési eljárás lefolytatása céljából történő adatkezelés | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget Bit 159. § (2) bekezdés keletkezteti | Az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely tartalmazza különösen az Érintett nevét, irányítószámát, telefonszámát, beazonosításhoz szükséges adatait, a panasz felvétele | A panaszkezelési eljárás lezárásától számított 5 évig. |
során rögzített személyes adatokat. | |||
Kárrendezéssel összefüggésben benyújtott panasz esetén, a panaszkezelési eljárás lefolytatása érdekében történő adatkezelés | A szerződő fél esetében a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A többi Érintett (Biztosított, kedvezményezett, károsult, szolgáltatásra jogosult személy, örökösök) esetén GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, melyet a Ptk. 6:439. §, 6:470. §, 6:472. § rendelkezései. | Az Érintett által a biztosító részére a panaszkezeléssel összefüggésben rendelkezésre bocsátott, vagy a panaszkezeléshez kapcsolódó, a biztosító által kezelt személyes adatokat. | A panaszkezelési eljárás lezárását követő 5 évig őrzi meg. |
Az ügyfelek telefonon, illetve e-mailben történő azonosítása panaszbejelentés során a biztosítási titok, valamint a személyes adatok védelme érdekében. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. | A Biztosító az azonosításhoz az alábbi adatokat (legalább hármat) használja: pl. szerződésszám és/vagy kárszám, név, születési idő, édesanyja neve, állandó lakcíme, levelezési címe, e- mail címe, telefonszáma. | A panaszkezelési eljárás lezárásától számított 5 évig. |
4.6.4 A személyes adatok marketing célból történő kezelésének 4.6.1. pontot kiegészítő szabályai | |||
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
Az egyes nyereményjátékokon, promóciókon történő részvétel esetén a játékszabályzatban külön adatkezelési tájékoztató kerül elhelyezésre az ott megvalósuló személyes adatok kezelésével kapcsolatban. | |||
Az Adatkezelők szolgáltatásainak megismertetése és azok igénybevételének ösztönzése céljából termékinformációk, reklámanyagok, ajánlatok küldése, akciókról, nyereményjátékokról értesítés telefonon, e- mail útján és/vagy postai úton | GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) –az Érintett által adott önkéntes és tájékozott hozzájárulás. | Az Érintett által a szerződéskötés, valamint a szerződés fennállása során megadott adatok, különösen az Érintett neve, neme, kora, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e- mail címe. | A szerződésre vonatkozó adatkezelés időtartamáig, kivéve, ha az Érintett a hozzájárulását visszavonja, ez esetben legfeljebb az Érintett hozzájárulásának visszavonásáig kezelheti. |
Postai címzett reklámküldemény küldése céljából történő adatkezelés | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdekét a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (4) bekezdés keletkezteti. | Az Érintett által a szerződéskötés, valamint a szerződés fennállása során megadott adatok. | A szerződésre vonatkozó adatkezelés időtartamáig, kivéve, ha az Érintett a reklám küldését megtiltotta, ez esetben legfeljebb az Érintett megtiltásáig kezelheti. |
4.6.5 A személyes adatok telefonos értékesítés vagy ügyintézés során történő kezelésének 4.6.1. pontot kiegészítő szabályai | |||
Adatkezelés megnevezése és célja | Adxxxxxxxxx xogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A Biztosítás telefonos értékesítése során (mind a szerződéskötés vagy ajánlattétel céljából Biztosítóhoz beérkező, mind az értékesítés céljából a Biztosító által kezdeményezett) hangfelvétel rögzítése, amelynek célja a telefonon keresztül megtett nyilatkozat tartalmának visszaidézése, a nyilatkozó személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítása a beszélgetésben résztvevők jogainak megóvása, továbbá díjkalkuláció, valamint szerződéskötés érdekében. | A GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) – az Érintett hozzájárulása. Amennyiben az Érintett visszavonja hozzájárulását, úgy az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A biztosító jogos érdeke, hogy az Érintett kérelmével, bejelentésével kapcsolatban hozott döntését, véleményét, álláspontját az azokban foglaltakra tekintettel kialakíthassa, illetve jogait érvényesíthesse, kötelezettségeit teljesítse, és az azzal kapcsolatos tájékoztatást az Érintett részére eljuttathassa. | Az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely tartalmazza különösen az érintett nevét, irányítószámát, telefonszámát, beazonosításhoz szükséges adatait, a telefonbeszélgetés során az Érintett által megadott személyes adatokat. | A díjkalkuláció, a díjtájékoztató, valamint az Érintett ajánlata alapján létre nem jött biztosítási szerződés esetén a hangfelvételt addig kezeli, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Ha a szerződés létrejön a biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a bizto- sítási jogviszony meg- szűnését követően pedig addig kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvénye- síthető, de legalább a szerződés megszűné- sétől számított 8 évig. |
A biztosítási szerződés módosításával, változás bejelentési kötelezettség teljesítésével, illetve a szerződést érintően tett egyéb nyilatkozatokkal, valamint az ügyfelek egyéb, biztosítási szerződésükkel összefüggő ügyintézéssel kapcsolatos telefonhívások rögzítése érdekében történő adatkezelés | GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – A szerződés teljesítése | Az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely tartalmazza különösen az Érintett nevét, irányítószámát, telefonszámát, beazonosításhoz szükséges adatait, a telefonbeszélgetés során az Érintett által megadott személyes adatokat. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni. |
A Biztosító ügyfeleinek állományápolási célból történő telefonos megkeresése során hangfelvétel rögzítése, amelynek célja a telefonon keresztül megtett nyilatkozat tartalmának visszaidézése, a nyilatkozó személyének | GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) – az Érintett hozzájárulása. Amennyiben az Érintett visszavonja hozzájárulását, úgy az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. | Az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely tartalmazza különösen az Érintett nevét, irányítószámát, telefonszámát, beazonosításhoz szükséges adatait, a telefonbeszélgetés során az | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény |
és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítása a beszélgetésben résztvevők jogainak megóvása érdekében. | Érintett által megadott személyes adatokat. | érvényesíthető. | |
Az Érintett díj megfizetésével kapcsolatosan tett intézkedéseire vonatkozó telefonhívások rögzítése érdekében történő adatkezelés | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A biztosító jogos érdeke. A biztosító jogos érdeke, hogy az Érintett nyilatkozatait megfelelően rögzítse a rendszereiben, hogy annak figyelembevételével érdemi döntést hozhasson, illetve jogait érvényesíthesse, kötelezettségeit teljesíthess, | Az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely tartalmazza különösen az Érintett nevét, irányítószámát, telefonszámát, beazonosításhoz szükséges adatait, a telefonbeszélgetés során az Érintett által megadott személyes adatokat. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni. |
A biztosító által nyújtott szolgáltatás minőségének, illetve a jogszabályoknak, szerződési feltételekben foglalt kötelezettségeknek való megfelelésének a károsultak, szolgáltatásra jogosultak telefonon történő megkeresése útján történő ellenőrzése érdekében történő adatkezelés. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A biztosító jogos érdeke. A biztosító jogos érdeke, hogy az Érintett nyilatkozatait megfelelően rögzítse a rendszereiben, hogy annak figyelembevételével az esetleges hibák kijavítására intézkedéseket tehessen, a szolgáltatásának minőségét folyamatosan emelje, illetve jogait érvényesíthesse, kötelezettségeit teljesítse. | Érintettel folytatott telefonbeszélgetés során rögzített hangfelvétel, amely különösen az alábbi adatokat tartalmazhatja: név, irányítószám, telefonszám, a beazonosításhoz szükséges egyéb személyes adatok, az adatkezelési cél teljesítése során rögzített személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. |
Az ügyfelek azonosítása a telefonhívások, a biztosítási titok, valamint a személyes adatok védelme érdekében. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. | Az azonosításhoz a biztosító az alábbi adatokat használja: név, szerződésszám és/vagy kárszám, születési idő és hely, anyja neve. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető, de legalább a szerződés megszűnésétől számított 5 évig. |
4.6.6 Az örökösök, hagyatéki eljárással érintett hozzátartozók adatainak kezelése | |||
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
Az elhunyt szerződő | GDPR 6. cikk (1) bekezdés | A szerződéssel kapcsolatos | Ameddig az örökösi |
féllel, illetve biztosítottal | c) – a Biztosítóra vonatkozó | adatok, a Biztosító jogi | jogviszonnyal |
kapcsolatba hozható | jogi kötelezettség | kötelezettségének | kapcsolatban igény |
adatok tekintetében az | teljesítéséhez szükséges | teljesítéséhez szükséges és | érvényesíthető, de |
Érintett jogainak az | adatkezelés. A jogi | az örökös, illetve a | legalább biztosítási |
elhunyt örököse, illetve | kötelezettséget a Bit. 143. | biztosítási szerződésben | jogviszony |
a biztosítási szerződésben nevesített jogosult általi gyakorlása érdekében történő adatkezelés. | § (4) bekezdése keletkezteti. | nevesített jogosult által rendelkezésre bocsátott adatok. | megszűnésétől számított 8 évig. |
A biztosítási jogviszonyban szereplő fél (pl.: szerződő, biztosított) elhalálozása esetén a halál tényének igazolása érdekében történő adatkezelés. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 73/A. § (1) és (5) bekezdés, továbbá a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 79-92. §, 101-102. § keletkezteti. | Halotti anyakönyvi kivonat, jogerős hagyatéki végzés vagy öröklési bizonyítvány, hagyatéki ügyben eljáró közjegyző megkeresése, a halál tényére hivatkozó jogerős bírósági határozat és az ezekben foglalt személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. |
A jogosult részére történő többlet díj visszafizetése érdekében történő adatkezelés. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (4) bekezdése, továbbá a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 79-92. § 101-102. § keletkezteti. | Jogerős hagyatéki eljárást lezáró határozat (hagyatékátadó végzés), öröklési bizonyítvány és az ezekben foglalt személyes adatok | A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni. |
A hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére - annak írásbeli kérelmére – történő adatszolgáltatás érdekében történő adatkezelés. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (5) bekezdése keletkezteti. | A Kérelmező által a Biztosító rendelkezésére bocsátott okiratok, dokumentumok és az azokban foglalt személyes adatok. | Az adatszolgáltatást követően addig, ameddig a biztosítási szerződés alapján igény érvényesíthető, de legalább öt évig. |
A hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig azon | GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges | A Kérelmező által a Biztosító rendelkezésére bocsátott okiratok, dokumentumok és az | Az adatszolgáltatást követően addig, ameddig a biztosítási szerződés alapján igény |
hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés biztosítottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója részére – annak írásbeli kérelmére – történő adatszolgáltatás érdekében történő adatkezelés. | adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (5) bekezdése keletkezteti. | azokban foglalt személyes adatok. | érvényesíthető, de legalább öt évig. |
4.7 A Biztosító adatkezelésével kapcsolatos további rendelkezés
A szerződés megkötéséhez, fenntartásához, teljesítéséhez szükséges személyes adatok megadásának hiányában a Biztosító a szerződés megkötését, valamint szolgáltatás nyújtását megtagadhatja.
Az Érintett hozzájárulásának hiányában szerződés nem jöhet létre, szolgáltatás nem teljesíthető azon esetekben, ahol különleges adatok Érintettek.
Amennyiben az Érintett nem adja meg a biztosítónak a kárrendezéshez szükséges személyes adatait, előfordulhat, hogy a biztosító a kárrendezést nem tudja lefolytatni, melynek eredményeként a szolgáltatás nyújtását a biztosítási szerződésben, illetve jogszabályban rögzített esetekben a Biztosító megtagadhatja.
4.8 Az adattovábbítás címzettjei, illetve címzettek kategóriái
A személyes adatokat és az azokhoz kapcsolódó biztosítási titoknak minősülő információkat a Biztosító a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, megbízott biztosításközvetítői, illetve a Biztosító részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, akik ezen adatokhoz csak a Biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben férhetnek hozzá.
A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az
adatfeldolgozók a Biztosító megbízásából és utasítása szerint kezelik az Érintett – Biztosító által átadott, vagy a Biztosító megbízásából általuk beszerzett vagy adatfeldolgozói minőségükben tudomásukra jutott – személyes adatait, amelynek során a személyes adatokról döntést nem hozhatnak.
Ezen adatfeldolgozók címzetti kategóriák szerint az alábbiak:
• belföldi és az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállamban lévő viszontbiztosítók,
• elektronikus adatfeldolgozó szolgáltatók,
• informatikai (rendszerkarbantartó, üzemeltető) szolgáltatók,
• információbiztonsági és szoftverfejlesztési szolgáltatók,
• kárrendező és kárszakértő szolgáltatók,
• kárrendezés során eljáró magánnyomozók,
• kockázat elbírálásban és kárrendezés során eljáró orvosszakértők,
• kárrendezésben és díjbehajtásban résztvevő ügyvédek, ügyvédi irodák, követelés behajtók,
• vagyonkezelők, nyomdai szolgáltatók,
• biztosításközvetítők.
A kiszervezett tevékenységet végző adatfeldolgozók aktuális listáját az adatkezelő a hivatalos honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) és ügyfélszolgálatán [0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B) épület] közzéteszi.
A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben a 2. pontban foglaltak szerint a Biztosító biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége nem áll fenn. Az adattovábbítás címzettjei lehetnek különösen
• a veszélyközösségbe tartozó biztosítók,
• a Bit. 138-139. §-ában felsorolt személyek és szervezetek, pl. bíróságok, hatóságok, hatáskörtől függően felügyeleti hatóságok,
• viszontbiztosítók.
4.8.1 A biztosításközvetítők szerepe
A biztosítási szerződések megkötése, fenntartása és teljesítése során a biztosító biztosításközvetítők (függő ügynökök, azok közvetítői, alvállalkozói) közreműködésével is eljár. A biztosító által igénybe vett, eljárni jogosult biztosításközvetítők nevéről és címéről a Magyar Nemzeti Bank által a függő biztosításközvetítőkre vonatkozó nyilvántartásában (xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/) valamint a Biztosító honlapján a Képviselő kereső- ben érhető el tájékoztatás.
A független biztosításközvetítő önálló, a Biztosítótól független adatkezelő, aki, illetve amely a biztosítási szerződés létrejötte, fenntartása, teljesítése érdekében továbbítja az ügyfelek személyes adatait a Biztosító részére. A független biztosításközvetítőtől érkező személyes adatokat a Biztosító az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint, önálló adatkezelőként kezeli.
4.9 Harmadik országba történő adattovábbítás
Harmadik országba a biztosító kizárólag abban az esetben továbbítja az Érintett adatait, ha a biztosítási szerződésével kapcsolatos szolgáltatás teljesítése miatt az szükséges és a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak az adattovábbítás megfelel, ennek hiányában az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult. Így különösen, ha a károkozás, vagy károsodás harmadik országban történt, vagy felelősségbiztosítás esetében a károsult harmadik országbeli, és a szolgáltatás teljesítéséhez ez szükséges, vagy az Érintett külföldön egészségügyi ellátásban való részesülése, illetve szolgáltatás külföldön történő igénybe vétele érdekében szükséges.
Az Érintettet az ilyen adattovábbításról a biztosító minden esetben tájékoztatja. A biztosító kizárólag abban az esetben továbbítja az Érintett adatait harmadik országba, ha az megfelelő garanciákkal rendelkezik (pld kötelező erejű vállalati szabályok, vagy a Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi kikötések). Ha az adattovábbítással kapcsolatban kérdése merül fel, vagy az Érintett felvilágosítást kér, akkor az Érintett a Biztosító székhelyén vagy a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez címzett levélben, vagy xxx@xxx.xx e-mail címre írt levélben, a megfelelő azonosítást követően teheti meg.
4.10 Adatbiztonsági intézkedések
A Biztosító gondoskodik az adatok megfelelő szintű biztonságáról, kialakítja azokat a technikai, szervezési és adminisztrációs szabályokat, amelyek az általa kezelt személyes adatok védelme érdekében szükségesek és amelyek GDPR-ban, valamint egyéb adatkezelésre vonatkozó jogszabályban foglalt adatbiztonsági követelmények teljesítése érdekében szükségesek. A Biztosító a tudomására jutott személyes adatokat védi, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen, melyben védelmet a GDPR előírásainak megfelelően biztosítja. A biztosító által történő adatkezelés biztonságát belső szabályzatok rendezik. Az előírások értelmében a biztosító az általa kezelt adatokat biztonsági osztályokba sorolja. A biztosító által alkalmazott besorolási rendszer az adatokat csoportosítja, és az adatbiztonsági osztályokhoz rendelten megadja, hogy milyen egyedi védelmi intézkedésre van szükség.
Kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az Érintett személyes jellemzőinek értékelésére, és annak alapján hozott döntés érvényesítésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az Érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az a szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges, vagy azt törvény lehetővé teszi. Nem minősül automatizált egyedi döntésnek az olyan döntési folyamat, melyben a Biztosító döntésre jogosult munkavállalói személyes mérlegelést követően hozzák meg a végső döntést.
Az automatizált döntéshozatalt, ideértve a profilalkotást is, a Biztosító nem alapozhatja a személyes adatok különleges kategóriáira.
Profilalkotásnak minősül a személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez,
megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.
Az adatkezelő automatikus döntéshozatali eljárást nem alkalmaz az Érintettek adatkezelése során, profilalkotás az adatkezeléssel kapcsolatban nem történik.
A marketing célú közös adatkezelés esetén az adatok kezelése emberi beavatkozással történik. Az Érintett automatizált döntéshozatallal kapcsolatosan jogai az 1.8.1. g) pontban találhatók.
Amennyiben az adatkezelés az Érintett hozzájárulásán alapul, az Érintett jogosult a hozzájárulást bármely időpontban, feltétel nélkül visszavonni. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a visszavonást megelőző, hozzájáruláson alapuló adatkezelés jogszerűségét.
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a szerződés fenntartásához, illetve teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatokkal kapcsolatban megadott hozzájárulás visszavonása esetén a biztosító megtagadhatja a szolgáltatás nyújtását.
Az Érintett az általános adatvédelmi rendelet 15-22. cikkei szerinti jogait és esetlegesen a hozzájárulása visszavonásához való jogát a biztosító székhelyén (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 11. B. épület) írásbeli nyilatkozattal, a biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez címzett levélben (levelezési cím: 1476 Budapest, Pf.: 325.) vagy elektronikus úton a xxx@xxx.xx e-mail címre megküldött levélben az azonosítását követően gyakorolhatja. Az azonosításhoz a biztosító az alábbi adatokat használhatja: név, szerződésszám és/vagy kárszám, születési idő és hely, anyja neve, állandó lakcím, email cím, mobil telefonszám. Ha a biztosítónak megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az Érintett azonosításához szükséges információk nyújtását kérheti.
A biztosító indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az Érintett kérelme beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az általános adatvédelmi rendelet 15–22. cikk szerinti kérelmei alapján hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A biztosító a határidő meghosszabbításáról a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet.
Ha a biztosító nem tesz intézkedéseket az Érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az Érintett panaszt nyújthat be az illetékes hatóságnál, illetve élhet bírósági jogorvoslati jogával.
A biztosító az érintetti jogosultság gyakorlásával kapcsolatban hozott intézkedést díjmentesen biztosítja. Ha az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, a biztosító, figyelemmel a kért információ, vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre, észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.
4.12.1 Érintett jogai
a) Hozzáférési jog
Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére a biztosítótól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, akkor jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az alábbi információkhoz hozzáférést kapjon:
• az adatkezelés céljai;
• személyes adatok kategóriái;
• azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket,
• adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
• az Érintett azon joga, hogy kérelmezheti a Biztosítótól a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
• a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
• ha az adatokat nem az Érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
• automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
Ezen felül, ha a személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására került sor, az Érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a GDPR 46. cikke szerinti megfelelő garanciákról.
Amennyiben az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a másolatot - főszabály szerint - „széles körben használt elektronikus formátumban” kell átadni az adatalany részére.
Megtagadható a hozzáférés iránti kérelem teljesítése, ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy - különösen ismétlődő jellege miatt - túlzó. Nyilvánvalóan megalapozatlan lehet a kérelem, ha a Biztosító nem kezeli az Érintett személyes adatait, ha a kérelmet nem az Érintett vagy igazolt meghatalmazottja nyújtotta be. Túlzó a kérelem akkor, ha az Érintett személyes adataiban, valamint az adatkezelés körülményeiben sem állt be érdemi változás, ugyanakkor többször kér hozzáférést a Biztosítótól.
Amennyiben az Érintett jelen pont szerinti hozzáférési joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, így különösen mások üzleti titkait, vagy szellemi tulajdonát, a Biztosító jogosult az Érintett kérelmének teljesítését szükséges és arányos mértékben megtagadni.
b) Helyesbítéshez való jog
A biztosító az Érintett kérésére késedelem nélkül helyesbíti az Érintettre vonatkozó, általa kezelt pontatlan személyes adatokat. Az adatok megfelelőségét a Biztosító jogosult ellenőrizni és indokolt esetben az Érintettet felhívni arra, hogy a kérelme Biztosító általi teljesítése érdekében a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban megfelelő okirattal – igazolja.
c) A törléshez és az elfeledtetéshez való jog
A biztosító az általános adatvédelmi rendelet 17. cikkében alapján az ott meghatározott esetekben az Érintett kérésére, illetve külön kérés nélkül is, késedelem nélkül törli az Érintett általa kezelt adatait.
• a személyes adatokra már nincs szükséges abból a célból, amelyből a Biztosító azokat kezelte;
• az Érintett tiltakozik a Biztosító jogos érdekén alapuló adatkezelése ellen, és nincs a Biztosító számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak,
• az Érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
• a törlést a Bíróság vagy a NAIH elrendelte;
• az Érintett személyes adatait a Biztosító jogellenesen kezelte;
• a magyar vagy Európai Uniós jogszabály által a Biztosítóra előírt kötelezettség teljesítése érdekében a személyes adatokat a Biztosítónak törölnie kell.
Ha az Érintett a biztosító által nyilvánosságra hozott személyes adatai törlését kéri, akkor a biztosító megtesz minden ésszerűen elvárható lépést annak érdekében, hogy tájékoztassa az Érintett adatait kezelő adatkezelőket arról, hogy az Érintett kérte az adatai törlését.
Az Érintett kérése ellenére sem törölheti a Biztosító az Érintett személyes adatait, ha az adatkezelés
• a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlásához;
• a magyar vagy Európai Uniós jogszabály által a Biztosítóra telepített személyes adatok kezelésére irányuló kötelezettség teljesítéséhez;
• közérdekből vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához;
• a népegészségügy területét érintő közérdek megvalósításához;
• közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, (feltéve, hogy az Érintett elfeledtetéshez való jogának gyakorlása következtében valószínűsíthetően lehetetlenné vagy komolyan veszélyeztetetté válna ez az adatkezelés);
• jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.
Az egyes adatkezelési tevékenységekre vonatkozó adatmegőrzési időtartam az 1.3. pontban kerül meghatározásra.
d) Adatkezelés korlátozásához való jog
Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító az adatkezelést korlátozza, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
• az Érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
• az adatkezelés jogellenes, és az Érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását,
• a Biztosítónak már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az Érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
• az Érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a Biztosító jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Érintett jogos indokaival szemben.
Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Európai Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. A Biztosító az Érintettet az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.
e) Adathordozhatósághoz való jog
Az általános adatvédelmi rendelet 20. cikkével összhangban a biztosító, a szerződésen vagy hozzájáruláson alapuló automatizált módon történő adatkezelés esetén, az Érintett kérésére, az Érintettre vonatkozó, és korábban általa a biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban kiadja az Érintett részére illetve az Érintett kérésére, ha az technikailag megvalósítható, az ilyen adatokat egy másik adatkezelőnek közvetlenül továbbítja.
f) Tiltakozáshoz való jog
Az Érintett jogosult tiltakozni a személyes adatai kezelése ellen, ha
• az adatkezelés jogos érdeken alapul;
• a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik;
• az előző pontokon alapuló profilalkotás ellen.
Ebben az esetben a Biztosító a személyes adatokat nem kezelheti tovább és azokat köteles törölni, kivéve, ha a Biztosító bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
Ha az Érintett a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen tiltakozik, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. Az ilyen módon történő adatkezelés ellen az Érintett bármikor, feltétel és indokolás nélkül tiltakozhat.
g) Automatizált döntéshozatallal kapcsolatban gyakorolható jogok
Az Érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen
– ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
A fenti bekezdés nem alkalmazandó a következő esetben, ha a döntés:
a) az Érintett és a Biztosító közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;
b) meghozatalát a Biztosítóra alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az Érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy
c) az Érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
Az automatikus döntéshozatallal (ideértve a profilalkotást is) kapcsolatban az Érintett az alábbiakban felsorolt jogokkal rendelkezik:
• jogosult emberi beavatkozást kérni a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül a telefonszámon, vagy személyesen, az ügyfélkapcsolati pontokon vagy biztosításközvetítőnél.
• kifejtheti álláspontját vagy kifogást nyújthat be a fenti elérhetőségeken kívül a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez (elérhetőség) címzett levélben,
• a döntéssel szemben kifogást nyújthat be.
Az Érintett a Biztosító bármely adatkezelési tevékenységével kapcsolatban panasszal élhet. Az Érintett részére az adatvédelmi panasszal, illetve annak megválaszolásával kapcsolatosan díj nem számolható fel.
Az Érintett jogosult panaszt tenni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00., xxxxxxxxxx cím: 1363 Budapest, Pf. 9.; e- mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx; xxx.xxxx.xx) vagy a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállam adatvédelmi felügyeleti hatóságánál, ha az Érintett megítélése szerint az Érintett személyes adatai kezelése sérti az általános adatvédelmi rendeletet, vagy ha az Adatkezelő, illetve az általa megbízott Adatfeldolgozó az Érintett személyes adatait más, a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megsértésével kezeli. Ha a Hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az Érintettet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről az Érintett bírósági jogorvoslatra jogosult. A Hatósággal szembeni, előző okból indított eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.
Az Érintett a fenti esetekben jogosult bírósághoz is fordulni jogorvoslat érdekében. Magyarországon az Érintett a pert lakóhelye, tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.
A Reklámtörvény megsértése esetén továbbá főszabályként az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és az elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (székhelye: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25., levélcím: 1525. Pf. 75., e-mail: xxxx@xxxx.xx) jár el.
4.15 A jelen tájékoztató módosíthatósága
A Biztosító jogosult a jelen tájékoztatót egyoldalúan módosítani. A módosításról a Biztosító az Érintettet legkésőbb a hatálybalépés napját megelőző munkanapon az Ügyfélszolgálaton történő kifüggesztés és az adatkezelő hivatalos honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) történő közzététel útján értesíti.
5 A biztosítási titokkal kapcsolatos rendelkezések
A Bit. szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a Károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosító tevékenységére, valamint a biztosítási titokra vonatkozó Bit. alkalmazásakor a mindenkor hatályos teljes jogszabályszöveget kell figyelemmel lenni.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik
– titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
A Biztosító vagy viszontbiztosító, saját, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat a Bit.-ben meghatározott eseteket kivéve, csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha
• a Biztosító vagy viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
• a Bit. alapján titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
• továbbá a Biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal,
b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a törvényi felhatalmazás alapján adatközlésre felszólító adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,
n) kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
v) a Gfb törvény szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal szemben;
w) a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (továbbiakban: Hpt.) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában;
x) ha a Biztosító vagy a viszontbiztosító, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget;
y) magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
z) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.
A Biztosító vagy a viszontbiztosító, a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
Nem jelenti továbbá a biztosítási titok sérelmét az alábbi személyek, illetve szervezetek részére történő adattovábbítás:
a) a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény („Aktv.”) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki;
b) a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki;
c) a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása;
d) a Biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
• ha a Biztosító Ügyfele ahhoz írásban hozzájárult, vagy
• ha – az Ügyfél hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.
e) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes Ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
f) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
g) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fenti e-g) pontokban meghatározott adatok átadását a Biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz, továbbá a fentieknek megfelelő megkeresésre a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresés
illetve az adatátadása Bit. 149.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezelheti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az Ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférés biztosít. A fentiekre abban az esetben kerülhet sor, ha a megkereső Biztosító előzőekben írt jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került. A megkeresés során a Biztosító a Bit. 149 - 151. § rendelkezéseit köteles betartani.
A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig
a) az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére
b) azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés biztosítottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója részére
– annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve - ha a Bit. 142. § (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja - a Bit. 142. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli.