BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
Xxxxxxxxxx Xxxx Fanni Felsőoktatási szakképzés, pénzügy és számvitel
szak, vállalkozási szakirány
A jelzálog típusú hitelek és a lakossági hitelezés folyamata az OTP Bank Nyrt-nél
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
Xxxxxxxxxx Xxxx Fanni
Pénzügy és számvitel szak, vállalkozási szakirány
Beszámoló a szakmai gyakorlatról
Tartalom
1. Szakmai gyakorlati beszámoló 1
3. Szakmai gyakorlat során elvégzendő feladatok 3
1.feladat: OTP Otthonteremtési Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek új lakásra
2.feladat: Az OTP Bank tevékenységi körének rövid, átfogó ismertetése 5
3.feladat: A pénzforgalom lebonyolítása, a fizetési módok megválasztása, a szükséges nyilvántartások, az alkalmazott bizonylatok bemutatása. A vállalkozás számviteli politikájának összefoglaló bemutatása, valamint a számviteli szabályzatok alapvető tartalma 6
1. Szakmai gyakorlati beszámoló
A szakmai gyakorlati helyem kiválasztása során azt tartottam a szemem előtt, hogy olyan vállalatnál tölthessem el ezt az időt, ahol a későbbi munkavégzésem során is alkalmazható tapasztalatokat sajátítsak el. Egyetemi tanulmányaim során mindig jobban érdeklődtem a pénzügyekkel kapcsolatos tárgyak iránt, ezért is szerettem volna, ha a gyakorlati időm egy pénzintézetnél tölthetem, így esett a választásom a zalaegerszegi OTP Bank fiókjára.
Elhelyezkedését tekintve ez a fiók frekventált helyen található, így jól megközelíthető mindenki számára. A Bank céljai között szerepel többek között az is, hogy az ügyfeleket a lehető leghamarabb és leghozzáértőbb módon szolgálják ki, ennek érdekében rengeteg lehetőség nyílik az ügyfeleknek a bankon belül ügyeik intézésére. Mindezek mellett folyamatos innovációval próbálják segíteni a mozgássérültek és látássérültek helyzetét, mely szintén az ügyfeleik érdekét szolgálja.
A Bank elődje, az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat 1949. március 1-jén jött létre, ekkor még csak budapesti fiókokkal és néhány vidéki kirendeltséggel rendelkezett. Kezdetben betétgyűjtéssel, állami kölcsönügyletekkel és hitelek nyújtásával foglalkozott, majd az évek múlásával tevékenységi köre egyre bővült. 1970- ben a tanácsok pénzügyeinek kezelésével, majd a kétszintű bankrendszer kialakítása után, 1980-tól pedig vállalatokra is kiterjesztette a pénzügyi szolgáltatásait. A 90-es években számottevő változásokon esett át, melynek során létrejöttek a kihelyezett fiókok, amelyek az általános banki szolgáltatásokon kívül számos lehetőséget nyújtottak a fogyasztók számára. Ilyen volt többek között a jelzálogbanki, takarékpénztári, a faktoring-, és lízing, valamint nyugdíj- és egészségpénztári szolgáltatás. Az idő előrehaladtával a technikai innovációknak köszönhetően igény merült fel az olyan szolgáltatások iránt is, melyeken keresztül az ügyfelek ma már számos teendőjüket el tudják intézni, anélkül, hogy kimozdulnának otthonukból.
2. Gyakorlati napló
Szakmai gyakorlat során elvégzendő feladatok heti bontásban.
Heti bontás | Elvégzett feladatok |
- 1. hét | - Banki dolgozók munkakörének megismerése - Vállalkozói anyagok rendezése - Szabályzatok olvasása |
- 2. hét | - Önkormányzati ügyfelek iratainak rendezése intézményenként |
- 3. hét | - Ügyfélanyagok elhelyezése a napi bankanyagokba |
- 4. hét | - Kézpénzfelvételi bizonylatok rendezése |
- 5. hét | - Felmondó nyilatkozatok által kikeresni a hozzá tartozó ügyfélanyagot - LTP számlák válogatása és rendezése |
- 6. hét | - LTP számlák válogatása és rendezése - Ügyfélanyagok elhelyezése a napi bankanyagba |
- 7. hét | - Napi anyagok letétele az ügyfélanyagokhoz |
- 8. hét | - Háttér könyvelési bizonylatok hónapok szerinti rendezése |
- 9. hét | - Vállalkozói felhatalmazó levelek ellenőrzése - Napi anyagok, hitelkártyák devizaszámlák iratainak elhelyezése az ügyfélanyagba |
- 10. hét | - Felhatalmazó levelek ellenőrzése |
és ABC szerinti rendezése | |
- 11. hét | - Felhatalmazó levelek keltezése, és ellenőrzése |
- 12. hét | - Önkormányzati okiratok dossziéba tétele |
- 13. hét | - Önkormányzati okiratok irattárba való elhelyezése |
- 14. hét | - LTP számlák ellenőrzése - Megszűnt ügyfelek anyagainak a rendezése |
Forrás: Saját szerkesztés
3. Szakmai gyakorlat során elvégzendő feladatok
A szakmai gyakorlatom során elvégzett feladataim közül hármat emelnék ki:
A legtöbb hazai bank és takarékszövetkezet nyújt ma már Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket, ezáltal az ügyfelek több mint százféle, számukra kedvező jelzáloghitelt érhetnek el. A minősítést önkéntes alapon kérő hitelintézetek vállalták, hogy az eddigi piaci átlaghoz képest alacsonyabb kamatú és költségű lakáshiteleket kínálnak, így az ügyfeleknek a teljes futamidő alatt fogyasztóbarát szolgáltatások állnak rendelkezésükre.
A Magyar Nemzeti Bank meghirdetett minősítési rendszerének köszönhetően ma már számos kereskedelmi bank és takarékszövetkezet – a piac valamennyi jelentős szereplője – különféle Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt kínál 3, 5, 10 éves rögzített kamatperiódussal vagy a teljes futamidőre fix kamattal. Ezek a hitelintézetek folyósították a teljes lakossági hitelállomány több mint 80 százalékát.
1. táblázat Minősített fogyasztóbarát lakáshitelt nyújtó hitelintézetek
Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek | ||||
Hitelintézetek | 3 éves kamatperiódus | 5 éves kamatperiódus | 10 éves kamatperiódus | Végig fix kamatozás |
FHB Bank | X | X | ||
Takarékszövetkezetek | X | X | ||
ERSTE Bank | X | X | X | |
K&H Bank | X | X | ||
MKB Bank | X | |||
OTP Bank | X | |||
Forrás: Saját szerkesztés
Az MNB fogyasztóbarát honlapot alakított ki, ahol egy naprakész összehasonlító kalkulátor áll az ügyfelek segítségére a számukra legmegfelelőbb lakáshitel kiválasztásához. Mivel a termékek feltételrendszere egységes, egyszerű őket összehasonlítani. A lakáshitelt kereső fogyasztók a weboldalon további részletes és közérthető információkat is olvashatnak a feltételekről. A fogyasztók – a jelenlegi piaci összehasonlító alkalmazásokhoz képest – így pontosabb, személyre szabottabb ajánlatokat érhetnek el ennek kitöltésével.
A jegybank hitel- és lízingválasztó programja szerint, a már a piacon lévő ajánlatok esetében az átlagos hitelkockázatú ügyfelek már 5 százalék alatti teljes hiteldíj mutatóval (THM) is találhatnak 3 vagy 5 éves rögzített kamatú kölcsönt.
Az MNB piaci felmérése alapján elmondhatjuk, hogy az átlagos 10 millió forintos, 20 éves futamidejű, 5 éves rögzített kamatperiódusú konstrukció esetében a ma elérhető legjobb piaci feltételű lakáshitel teljes hiteldíj mutatója 4,46 százalék, míg azonos feltételekkel a legkedvezőbb Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelé jóval kevesebb. Utóbbi esetében a kamatelőny azt jelenti, hogy egy fogyasztónak – szerződésszerű teljesítés esetén, a kedvezőbb egyszeri hitelfelvételi költségeket nem számítva – a futamidő alatt összességében kisebb törlesztőrészletet jelent.
A fogyasztóbarát lakáshiteleknél a legfontosabb előny, hogy az alacsonyabb törlesztőrészlet a háztartások költségvetésben hosszú távon állandó kiadásként vehető számba. Mindezzel támogatja a családok számára a pénzügyi tervezést és erősíti anyagi biztonságukat is.
A THM és a havi törlesztőrészlet mértéke mellett a megfelelő hitel választásakor célszerű minél jobban mérsékelni az esetleges későbbi kamatemelkedés kockázatát is. Egy fogyasztó a változó kamatozással azt vállalja, hogy a hosszú futamidő alatt esetleg
nőhet a kamat és ezzel terhei is. Ha viszont fix, törlesztőrészletes ajánlatot választ, akkor kezdetben kicsit többet fizethet, de csökkenti vagy megszűnteti a jövőbeni kamatemelés kockázatát.
Az MNB szerint a mai kamatkörnyezetben egyértelműen a minél hosszabb kamatperiódusú vagy a futamidő teljes idejére fixált kamatozású hitelek a legbiztonságosabbak. A rövidebb kamatperiódus választása kifejezetten kockázatos lehet a fogyasztók számára.
A fogyasztóbarát lakáshitelek kapcsán az MNB pozitív kezdeményező lépésére azért is szükség volt, mert a hazai hitelintézeti piacon eddig nem volt megfelelő verseny a fogyasztókért.
Az MNB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel1 pályázatának célja, hogy javuljon a lakáshitelpiac átláthatósága. A kialakuló verseny révén pedig csökkenjenek a
kamatfelárak és egyéb költségek, az ügyfelek pedig az általuk választott hitel konstrukciók alatt végig fogyasztóbarát szolgáltatásban részesüljenek.
2. feladat: Az OTP Bank tevékenységi körének rövid, átfogó ismertetése
1. Bevezetés
Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat néven jött létre még 1949. március 1-jén. Tevékenysége kezdetben a lakossági betétgyűjtésre, állami kölcsönügyletekre és hitelnyújtásra terjedt ki, a folyamatos innovációk alkalmazásával szolgáltatásai egyre inkább kibővültek. Kezdetben a tanácsok pénzügyi problémáival, valamint a lakosságot érintő deviza- és valutaügyletekkel bővült tevékenységi palettája. Ezt követően megkezdte a pénzügyi szolgáltatások nyújtását a vállalatok számára is, majd 1990-ben részvénytársasággá szerveződött át. Az ország területén belül többfelé leányvállalatok jöttek létre, és az ország egészére kiterjedő lefedettség kedvezett egy széles körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó bankcsoport kialakulásának. A bank tevékenységi köre kiterjedt többek között a kollektív banki szolgáltatásokon kívül a jelzáloghitelek, lakás takarékpénztári, faktoring-, lízing, alapkezelési, nyugdíjpénztári és egészségpénztári szolgáltatásokra is. Az azt követő években lényeges átalakuláson esett át az intézmény. A versenyképesség megőrzéséért folyamatos technológiai fejlesztésekre volt szükség, melyet az informatikai rendszer korszerű bővítésével valósítottak meg. Mindez sikeresen hozzájárult ahhoz, hogy a Bank az ország elsőszámú pénzintézetévé nőtte ki magát. Azóta egy osztatlan szolgáltatás-szerkezet kialakításával sikerült azt a
1 xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/
technológiai hátteret megteremteni, amely létrehozta az OTP direkt szolgáltatást. Az OTP Bank államosítása a kilencvenes évek végén fejeződött be. 1995-ben a részvényeik megjelentek a tőzsdei kereskedelemben, sikerként könyvelhető el, hogy nem csak a budapesti, hanem a luxemburgi és a londoni tőzsdén is jegyzik a részvényeiket. Az ezredfordulóra az OTP Csoport Magyarország legnagyobb pénzügyi szolgáltatójává fejlődött, melynek eredményeképpen nem csak hazánkban, hanem a közép- és kelet- európai régióban is vezetői pozíciót ért el.
2007-től a vállalat kiemelkedő teljesítményének köszönhetően, multinacionális cégként, új arculati struktúrát vezetett be. A következő évben az OTP Bank működése során először értékesítette egyik leányvállalatát, OTP Garancia Biztosítót, melyet a francia Groupama csoport vásárolt meg. A két fél tartós együttműködési szerződést fogalmazott meg a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásainak kölcsönös értékesítéséről. Európai Uniós tagként a OTP Bankcsoport felelősségének érezte, hogy teljesítménye európai szinten is elismert váljon, ezért további innovációkkal törekszik arra, hogy az ügyfeleit egyéni igénykéiknek megfelelő ajánlatokkal láthassa el.
Az OTP Bank számára kiemelten fontos, hogy ügyfeleiket csak megfelelő szakértelemmel rendelkező tanácsadók segíthessék ügyeik intézésében.
vállalkozás számviteli politikájának összefoglaló bemutatása, valamint a számviteli szabályzatok alapvető tartalma.
1. Az OTP Bank Nyrt. a hatályos jogszabályokban foglaltaknak biztosítja az ügyfelek számára a pénzforgalom lebonyolítását, a bankszámlák közötti, illetve a kézpénzfizetési módokat.
1.1 Fizetési módok:
1) A bankszámlák közötti fizetési módok közül hármat különböztethetünk meg:
• Átutalások
• Beszedések
• A fizető fél által a kedvezményezett útján kedvezményezett fizetés
Átutalások:
Megkülönböztethetünk többféle bankszámlák közötti fizetési módokat. Egyszeri átutalás alkalmával az ügyfél kérésére a Bank, a bankszámlája terhére a meghatározott összeget átutalja a kedvezményezett részére.
A bankfiókokban lehetőség van az egyszeri átutalási megbízásra, mely az erre szolgáló nyomtatvány benyújtásával aktiválható. Arra is van lehetőség az ügyfél részére, hogy kiválaszthassa, hogy az utalás forintban, vagy devizában kerüljenek átutalásra.
Rendszeres átutalás alkalmával az ügyfél által meghatározott, összegben és gyakorisággal történhet a fizetés.
Csoportos átutalásra is van lehetőség, ilyenkor a számlatulajdonos, szerződésben foglaltak alapján, egy meghatározott módon, azonos jogcímmel csoportos formában nyújthatja be. A számlatulajdonos részére a megbízások teljesítéséről a Bank a előírásainak megfelelően ad részletes tájékoztatást az ügyfeleik számára.
Beszedések:
Olyan felhatalmazó levélen alapuló beszedések, amelyekben a felhatalmazó ügyfél, mint a számlatulajdonos a Banknál bejelentett formában engedélyt ad a kedvezményezett számára, hogy a beszedési megbízást benyújtsa és a Bank részére pedig a felhatalmazás beszedési teljesítését. A beszedési megbízásról és teljesítéséről a Bank előzetesen tájékoztatja az ügyfelet vagy utólagosan bankszámlakivonaton értesíti. Abban az esetben, ha csoportos beszedésre kerül sor, szolgáltató, az ügyfél meghatalmazása alapján, a szerződés szerinti összegben, forintban vezetett bankszámla terhére a terhelési nappal ellátott beszedési megbízásokat csoportos formában nyújtja be. A csoportos beszedési szerződéssel a bankszámla tulajdonosa megbízza a Bankot, hogy az általa megjelölt szolgáltató által közölt díjakkal a bankszámláját rendszeresen megterhelje. A csoportos beszedési megbízást a szolgáltató díjközlése alapján a megadott terhelési napon teljesíti.
Külön kategória a váltó- és csekkbeszedési megbízás, amelyet a bank csak akkor fogadja be teljesítésre, ha az ügyfél azt az előírásoknak megfelelően kitöltötte és aláírta a csekk eredeti példányát. Ennek feltétele azonban az, hogy a bankban az ügyfélnek aláírás mintával kell rendelkeznie.
A határidős beszedést a bank csak a beszedési megbízás megfelelő kitöltésével és a bejelentett aláírás mintája megegyezése esetén fogadja el.
Számviteli politika a vállalkozásnál:
Jelenleg a 2000. évi C törvény határozza meg Magyarországon a vállalkozások számviteli politikáját. Az OTP a pénzügyi kimutatásait a hazánkban érvényes banki, társasági és pénzügyi szabályok szerint vezeti. Ezen felül a pénzügyi statisztikáját kizárólag az Európai Unió és a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alakítja ki. Ezeket a kimutatásokat a mérleg fordulónapjára, december 31-re készíti el, ez az időszak mind a 12 hónapot magában foglalja, a következő elemekkel:
• Mérleg
• Eredménykimutatás
• Saját tőke-változás kimutatása
• Cash-flow kimutatás
• Megjegyzések, melyek összefoglalják és megmagyarázzák a számviteli politikát A kimutatások célja, hogy megbízható és valós összképet biztosítsanak a Bank vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői számára, úgy, hogy ezek az adatok felhasználhatók legyenek a gazdasági döntések meghozatalakor.
Az OTP Bank számviteli politikája két részre oszthatjuk. Az első egy általános rész, mely a lényeges standardokat, könyvvezetést, könyvvizsgálat, általános elvek, ellenőrzés, bizonylatolás, nyilvánosságra hozatalra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A második rész egy speciális egység, mely magában hordozza a pénzügyi kimutatásokat, a bank által alkalmazott módszereket, illetve az IFRS kötelező összetevői közül a legmeghatározóbbakat.
• Döntések és becslések
• Eszközök, források leltározási szabályzata
• Eszközök, források értékelési szabályai
• Pénzkezelési szabályzat
• Számlarend
• Bizonylati szabályzat
• Önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat
A valódiság elvét követve a beszámolóban szereplő adatoknak a valóságban is fellelhetőnek és laikusok számára is érthetőnek kell lenniük. Az értékelésük meg kell hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. Abban az esetben, ha a pénzintézet működésében nem
következik be számottevő változás, akkor az adatok besorolását, valamint bemutatását, A pénzügyi kimutatások tételeinek bemutatását és besorolását át kell vinni az adott időszakról a másikra.
A beszámoló lényege, hogy a bank gazdasági és pénzügyi tartalmát a valóságnak megfelelően mutassa be. A számszerű és szöveges adatokat a számviteli törvény teljesség és semlegesség elvének megfelelően kell szerepeltetni. Ezen felül a tételeknek a megfelelő időszakhoz kell, hogy kapcsolódjanak, valamit lényeges, hogy az adatok indokolatlanul ne túl későn álljanak rendelkezésre, hiszen a túl későn rendelkezésre bocsátott információ elveszíti a hasznosíthatóságát, mely sérti az időszerűség elvét. A szakmai tudással rendelkezők számára a kimutatásban szereplő adatoknak értelmezhetőnek kell lenni. A számviteli törvény elveinek érvényesítést az OTP minden szempontból irányadónak fogadja el.
Irodalomjegyzék:
Szakirodalom:
- Xxxx Xxxxxxxx Banküzemtan, Tanszék pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 1998 ISBN: 963 04 9827 8
- Xxxxx Xxxxx Banki értékpapírok Magyarországon, Szaktudás Kiadó Ház Zrt., 2008 ISBN: 978-963-9736-62-2
- XXXXXXX Xxxxx, Xxxxxx Xxxxxx Pénzügyi számvitel II. A beszámoló készítés, Perfekt Gazdasági tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., 2011 ISBN 978-963-394- 661-9
- Xxxxxxxx Xxxxx Xxxx a hazai állampapírpiacról tudni kell, ETK füzetek 2., 1999 Kiadó: ETK Szolgáltató Rt.
- Xxx Xxxxx,- Xxxx Xxxx – Xxxx X. Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx, Budapest: BÉTA Műszaki Kiadó, 1996
Internetes források:
- xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/Xxxxxx utolsó letöltés ideje: 2019. április 02.
- xxxxx://xxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx/ utolsó letöltés ideje: 2019. április 03.
- xxxxx://xxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx/ utolsó letöltés ideje: 2019. április 05.
- xxxx://xxx.xx/xxxxxxxx/00000000_xxxxxxxxxxxx_xxx utolsó letöltés ideje 2019. április 10.
- xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/Xxxxx_XXXX_xxxxxxxxxxxxxxxxx_0 0180401.pdf utolsó letöltés ideje 2019. április 12.
- xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/Xxxxx_XXX_Xxxxxxxxxx_XXX_0000 0501.pdf utolsó letöltés ideje: 2019. április 20.
- xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/ utolsó letöltés ideje 2019. május 03.
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
Xxxxxxxxxx Xxxx Fanni Felsőoktatási szakképzés, pénzügy és számvitel
szak, vállalkozási szakirány
A jelzálog típusú hitelek és a lakossági hitelezés folyamata az OTP Bank Nyrt-nél
2019.
Tartalom
2. Hitelintézeti sajátosságok 1
2.1. A bankpiac általános jellemzői 2
4. A téma aktualitása, jelentősége 3
5. A lakossági hitelezési üzletág bemutatása 4
6. A jelzáloghitelezésről röviden 7
6.1 A hitelezési mechanizmus 8
7. A jelzáloghitelezés kialakulása 10
7.2. A jelzáloghitelezés modelljei 11
8. A hiteligényléstől a folyósításig 12
9. Ügyfélpélda elemzése lakáshitel igénylésre 12
1. Bevezetés
Dolgozatom témája a jelzálog típusú hitelek és a lakossági hitelezés folyamata a mai legnagyobb hitelintézetnél, az OTP banknál. Témaválasztásomban nagy szerepet játszott, hogy lehetőséget kaptam a szakmai gyakorlatomat az OTP Bank egyik fiókjában eltöltenem, ezáltal megtapasztaltam tanulmányaim során megszerzett ismereteim gyakorlati oldalát. Valamint megismerhettem a lakossági, kis- és középvállalati hitelezés folyamatait, amikhez a gyakorlati feladataim kapcsolódtak.
Az OTP Bank fő tevékenysége közé tartozik a jelzáloggal biztosított hitelezés. Fő tevékenysége a jelzáloggal biztosított ingatlanhitelezés, melynek fedezeteként s részben önmaga finanszírozására is, jelzáloglevelet bocsát ki. Így tevékenysége konkrétan erre a célra kibocsátott értékpapír, a jelzáloglevél, a hitel biztosítéka pedig maga a jelzálog lehet.
2. Hitelintézeti sajátosságok
Ha a mai pénzügyi szolgáltatási piac szereplőit, annak keresleti és kínálati oldalát nézzük, akkor jelentős változásokat tapasztalhatunk. A szolgáltatások igénybe vevőinek köre jóval szélesebb, mint korábban, az igénylők számára elérhető szolgáltatások köre szinte napról napra bővül.
„A pénzügyi szolgáltatások teljes körének (betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása. Hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, elektronikus pénz kibocsájtása, olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak. Kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, pénzügyi szolgáltatás közvetítése, letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, hitel végzésére feljogosított hitelintézet.”
2.1. A bankpiac általános jellemzői
A hazai bankrendszer esetében beszélhetünk egyszintű és kétszintű bankrendszerről. Az egyszintű bankrendszer esetében a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal, tehát vezeti számláikat és hitelt folyósít számukra. Az egyszintű bankrendszer előnyei közé tartozik az átláthatóság, a nyomon követhetőség.
A kétszintű bankrendszer esetében a központi bank az ügyfelekkel csak közvetett viszonyban áll. A kétszintű bankrendszer szintjén álló bankokat kereskedelmi bankoknak nevezzük. A kétszintű bankrendszer előnyei a fejlettség és a modern, magasabb színvonalú banki szolgáltatásokban rejlik.
A második világháborút követően Magyarország is egyszintű bankrendszerként működött. A lakosság pénzügyeit az Országos Takarékpénztár (OTP) bonyolította le. A kétszintű bankrendszer visszaállítását követő években a központi bank kizárólag üzleti bankokkal állt kapcsolatban.
3. Az OTP Bank bemutatása
A Bank elődje, az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, amely 1949. március 1-jén jött létre, ekkor csak budapesti fiókokkal és néhány kirendeltséggel rendelkezett. Amíg kezdetben betétgyűjtéssel, állami kölcsönügyletekkel és hitelnyújtással foglalkozott, az évek múlásával tevékenységi köre egyre bővült. 1970- ben a tanácsok pénzügyeinek kezelésével, a kétszintű bankrendszer kialakítása után, 1980-ban pedig vállalatok számára is megkezdte a pénzügyi szolgáltatások nyújtását. Az 1990-es években jelentős változásokon esett át, létrejöttek a leányvállalatok, melyen az általános bankszolgáltatásokon kívül jelzálogbanki, takarékpénztári, faktoring-, és lízing, nyugdíjpénztári és egészségpénztári szolgáltatásokat is kínál az ügyfelei számára. A bank részvényei 1995 óta megtalálhatóak a házai és számos külföldi tőzsdén is.
Napjainkban több millió ügyfélnek áll rendelkezésére az OTP csoport – több mint 1500 fiókjában.
Az OTP Bank a magánszemélyek, kis-és nagyvállalkozásokon kívül társasházaknak, befektetőknek és önkormányzatoknak is megannyi terméket, szolgáltatási nyújt.2
2 xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/Xxxxxx
4. A téma aktualitása, jelentősége
2. táblázat Lakáscélú hitelek
A jelzáloghitelezés Magyarországon ma a bankszektor egyik legsikeresebb ágazata. Az Európai Unióban és Amerikában is jelentős szereppel bír, hiszen a lakosság nagyon magas arányban eladósodott, amelynek legnagyobb részét a hosszú lejáratú jelzáloghitelek teszik ki. A lakáshitelek minden országban szoros kapcsolatban állnak az állam lakáspolitikájával. A lakáshoz jutás kérdése mindig központi szerepet töltött be, tölt be, és fog betölteni. A mindenkori kormányok jóléti rendszerük elemeként nagy hangsúlyt fektetnek a lakáspolitikára, mint az állampolgárok támogatásának eszközére.
A jelzáloghiteleken belül elkülöníthetünk öt különféle ágazatot. Ezen lakáshitelek egy részben devizaalapúak, másrészben forintalapúak. A lakáscélú devizahitelek mind piaci kamatozásúak, ezt nevezzük az első szegmensnek. A forintalapú lakáshitelek egy része piaci, egy része pedig támogatott kamatozású, ezek alkotják a második és a harmadik ágazatot. Továbbá megkülönböztethetünk negyedik és ötödik szegmensként szabad felhasználású hiteleket tovább bontva devizahitelekre és forinthitelekre.3
3
xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxx/xxxxxxxxxxx/0000/00/00/000000/X%X0%X0xx
%C5%B1ves_R%C3%B3zsa_Val%C3%B3s%C3%A1g201604-megjelent-cikk.pdf
5. A lakossági hitelezési üzletág bemutatása
1. ábra A bank működése
Az aktív bankügyletek keretében a bank pénzkihelyezést végez, így követelése keletkezik a hitelfelvevőkkel szemben. A gazdasági folyamatok zavartalanságát biztosítják a bankok azzal, hogy a passzív bankügyletek révén összegyűjtött pénzforrásaikból hiteleket nyújtanak. Az aktív bankműveletek közé sorolhatjuk a lízinget is. A lízing nem a többi követeléstől eltérő módon szerepel a mérlegben. A lízingdíjat, mint a bank követelését nem szerepeltetjük a mérlegben, viszont a lízingelt vagyontárgyak, mivel a bank tulajdonában vannak, a befektetett eszközök között találhatók.
A hitel nem más, mint „pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, melynek során a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás időben elválik egymástól.”
A mai modern üzleti élet nehezen képzelhető el hitel nélkül. A pénzre a termelés, a folyó kiadások finanszírozásán túl a beruházások finanszírozására, kivitelezésére is szükség van. Hitel nélkül a gazdálkodók folyamatos termelése nem lenne biztosított, vagy olyan magas készpénzállománnyal kellene rendelkezniük, mely nagymértékben visszavetné a jövedelmezőséget. A beruházások elhalasztása pedig a technikai haladásnak szabna gátat.4
4 Xxx Xxxxxxxx: Hitelkérelem, banki ismeretek
Az OTP Bank az alábbi hitelcélokra nyújt ingatlan fedezetű hiteleket: A Magyarország területén lévő
• új és használt lakóház/lakás vásárlása,
• lakóház/lakás építése,
• lakóház/lakás felújítása, korszerűsítése,
• lakóház bővítése,
• telek vásárlása,
• üdülő építése/vásárlása,
• üdülő felújítása, korszerűsítése, bővítése,
• gépkocsi tároló építése/vásárlása,
• lakáskölcsön kiváltása
Egyazon hiteligénylő egyidejűleg több hitelcélra és igényelhet kölcsönt, azonban
- lakáshitelek esetén csak külön-külön hitelügyletekben,
- jelzálog típusú (JETI) hitelek esetén egy hitelügylet keretében van rá lehetőség (pl.: hitelkiváltás ráfolyósítással),
- amennyiben az ügyfélnek egyszerre több hitelkérelme is van, akkor a kérelmek elbírálásának a kérelmek beadásának sorrendiségét kell betartani,
- egyazon hitelcélra egy időben csak egy hitelkérelem nyújtható be (OTP Bank 2016,a).
A kölcsön jellemzői:
• Összege: minimum 500 ezer Ft, maximum 75 millió Ft, amely függ az ingatlanfedezet hitelbiztosítéki értékétől, a kölcsön/hitelbiztosítéki érték arányától, illetve az ügyfél igazolt jövedelmétől és törlesztési kötelezettségétől. A nyújtható kölcsön összegének megállapításakor a Hitelező figyelembe veszi
„a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról” szóló 32/2014. (IX.10) MNB rendelet előírásait is.
• A kölcsön futamideje:
- minimum 6 év (72 db törlesztőrészlet)
- maximum:
- Fix5 és Fix10 hiteltermék esetén: 30 év (360 db törlesztőrészlet)
- Fix20 hiteltermék esetén: 20 év (240 db törlesztőrészlet)
• A kölcsön devizaneme: A kölcsön forintban vehető igénybe.
• Kezelési költség: nem kerül felszámításra
• Rendelkezésre tartási idő: maximum 2 év.
• Kamatperiódusok hossza:
- Fix5 hiteltermék esetén: 5 év
- Fix10 hiteltermék esetén: 10 év
A kamatperiódus időtartama alatt a kamat fix.
- Fix20 hiteltermék esetén: nincs kamatperiódus, a kamat a teljes futamidő alatt fix.
A bank konstrukcióra a Hűség szolgáltatás keretében kamatkedvezményt nyújt, amennyiben
- folyamatosan 100 ezer havi Ft-ot elérő jövedelem-átutalás érkezik együttesen az OTP Banknál vezetett
⮚ törlesztésre megjelölt lakossági bankszámlára, és
⮚ a hűség szolgáltatás szempontjából bevont egyéb, az adós vagy az adóstárs lakossági (forint vagy deviza) bankszámlájára (hűség kiegészítő számla) együttesen, továbbá
⮚ adott esedékességi időpontban a hátralék összege nem haladja meg az adott esedékességkor érvényes mértékű törlesztőrészlet összegét.
A jövedelem-átutalás nagyságától függően 50-250 bázispont kamatkedvezményben részesülhet.
• OTP Pénzügyi Pont Kft. által közvetített lakáshitel esetén a Bank speciális egyedi kamatkedvezményt nyújt a standard kamatból a futamidő végéig, amelynek mértéke 25 bázispont.
A kölcsön igénylésének általános feltételei:
• A kölcsönt igényelhetik devizabelföldi természetes személyek,
• Az igénylők nem szerepelhetnek a Központi Hitelinformációs Rendszerben negatív tartalmú információval,
• Az igénylők adósként vagy adóstársként nem állnak a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti eljárás (magáncsőd) hatálya alatt, ilyen eljárást nem kezdeményeztek,
• A kölcsönigénylés időpontját megelőző 3 hónap időtartam alatti – egyazon munkahelyről származó – rendszeres jövedelem meglétének igazolása, amelynek el kell érnie a havi nettó 75 ezer Ft-ot.
• Az adós és az adóstárs(ak) mindegyikének rendelkeznie kell telefonos elérhetőséggel (vezetékes, előfizetéses vagy kártyás mobil telefonszámmal)
• A kölcsön törlesztése kizárólag az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett lakossági bankszámláról történhet.
• Amennyiben a kért kölcsön futamideje alatt az adós betölti a 75. életévét, szükség van további biztosíték bevonására. További biztosíték lehet a kölcsön futamidejére és összegére szóló hitelfedezeti életbiztosítás megkötése, vagy egy olyan adóstárs bevonása, aki a futamidő végéig a 75. életévét nem tölti be.
• A kölcsöncélt igazolni kell.
• Az adós a kölcsöncéllal érintett ingatlannak tulajdonosa/leendő tulajdonosa, Fedezetként elfogadható ingatlanok köre:
- belterületi építési telek,
- családi házas ingatlan,
- hétvégi ház, üdülő, üdülő telek,
- társasházban, vagy szövetkezeti házban lévő lakás,
- társas üdülőnél külön tulajdonban álló üdülő,
- garázs kizárólag pótfedezetként fogadható el.
Az ingatlan a Hitelező által nyújtott kölcsön fedezeteként kizárólag abban az esetben fogadható el, ha a Zálogkötelezett a jelzálogjog fennállása alatt az ingatlan használatát, birtoklását a Zálogkötelezettek körén kívül álló harmadik személynek – bármely jogcímen, akár időleges akár tartós jelleggel – kizárólag határozatlan időtartamra, 60 napot meg nem haladó felmondási idő kikötése mellett, vagy legfeljebb 60 napos, meg nem hosszabbítható határozott időtartamra engedi át.5
6. A jelzáloghitelezésről röviden
„A jelzáloghitel egy olyan hitel, ami mögött bejegyzett zálogjog áll biztosítékként. A zálogjogoknak alapvetően két fajtája létezik, a jelzálogjog és a kézizálogjog. Kézizálog esetén a zálogjog tárgya ténylegesen a hitelezőhöz kerül és a zálogjog megszűnéséig használhatja azt, míg jelzálogjogról akkor beszélhetünk, ha a zálogjog
5
xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/Xxxxx_XXX_Xxxxxxxxxx_XXX_00000000.xx f
tárgya az adós birtokában marad, ő jogosult használni azt. A hitelező fedezetét az adós ingatlanja szolgáltatja.”
A jelzálogjog esetén hivatalosan is nyilvántartásba veszik a megállapodást. Magyarországon jelenleg jelzálogjogot csak ingatlanra, hajóra és polgári repülőgépre lehet alapítani. Jelzáloghitelezéssel kizárólag a jelzálog-hitelintézetek foglalkozhatnak, amelyek szakosított pénzintézetként, szigorú szabályozás alatt jelzálogfedezet mellett nyújtanak hiteleket, az ehhez szükséges forrásokat pedig jelzáloglevelek kibocsátásából nyerik. Ez utóbbiak bemutatóra, vagy névre szóló, átruházható, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok, melyek biztosítékaként azon ingatlanok állnak, amikre a jelzálogbank hitelt nyújtott.
A pénzintézet kölcsönt nyújt az adósnak, amelynek biztosítékát az ingatlan adja. A kölcsönnyújtáshoz szükséges forrást záloglevél-kibocsátással fedezi, önmagát is adóssá téve. A közvetítés révén a záloglevelek vásárlói nyújtanak hitelt az ingatlan tulajdonosának. A Bank a közvetítés révén nyereséget realizál. Tehát a bank egyrészt kihelyez egy bizonyos összeget, kamat mellett, másrészről pedig begyűjti a "kihelyezendő" pénzt a záloglevelek lejegyzőitől, akiknek kamatot fizet a befektetésükre.
A záloglevelek likviditását a bankok tőzsdei bevezetéssel biztosíthatják, ami különösen fontos a hosszú lejárat és az esetleges árfolyamnyereség miatt. Az OTP esedékes kibocsátása, az OTP-jelzáloglevél is tőzsdére bevezetett termék lesz, ami azért rendkívül előnyös a befektetőknek, mivel nem kell szükségképpen kivárni az egyébként rövidnek mondható 1 éves lejárati időt sem, a papírok ugyanis természetüknél fogva bármikor értékesíthetők lesznek a BÉT-en.
A jelzáloglevelek jelentős szerephez jutnak a lakáshitelezésben. A használt és új lakások vásárlását finanszírozó hitelkonstrukciókat alapvetően a támogatási rendelet és annak módosításai határozták meg. A 2003. júniusi módosításig a bankok a támogatott lakáshitelek nagy részét két alapkonstrukcióban folyósították: A forrásoldali kamattámogatásos hitelek ötévente változtatható, 6%-os kamat és kezelési költség mellett folyósított hitelek, használt vagy új lakás vásárlására. A maximum összeg 30 millió forint volt. Itt tehát a kibocsátott jelzáloglevelek kamatához, hozamához kapcsolódik a támogatás. Az eszköz-forrás oldali kamattámogatásos hitelek új lakás
vásárlására vehetők fel, 5 évre rögzített és 4,5%-on maximált kamat és kezelési költség mellett. Ennek igénybevétele szigorúbb feltételekhez kötött. A támogatási rendelet tavaly júniusi módosítása a felvehető maximális hitelösszegek változását és a hozzáférési feltételek szigorítását eredményezte. A forrásoldali konstrukció esetében a lakáshitel összege nem haladhatta meg a 15 millió forintot, továbbá csökkent a két hitelkonstrukció közötti különbség, így számos bank megszüntette a dupla, eszköz- forrás oldali konstrukciót, és a forrásoldali vált vezértermékké. A módosítás következtében csökkent a banki kamatmarzs is, kb. 3.5-4%-ra, ennek ellenére nem várható a bankok visszakozása egy olyan piaci környezetben, ahol a banki átlagos kamatmarzsok csökkenő tendenciát mutatnak. A legújabb, 2003. decemberi módosítás értelmében használt lakásra már csak 5 millió forint támogatott hitelt lehet maximálisan igénybe venni, új lakások vásárlása esetén viszont maradt a 15 milliós plafon. Ezen kívül a módosított rendelet a kamatplafon tekintetében is jelentős változást hozott. Az addigi fix 6, illetve új lakás esetén 5%-os éves felső határt változóvá tették és az állampapír referenciahozamához kötötték.
A hazai típusú jelzáloglevélhez hasonló értékpapírpiaci konstrukció immár több mint 100 éves múltra tekint vissza Európában és ez idáig egyetlen esetben sem fordult elő visszafizetési probléma. A jelzáloglevél kedvező befektetési lehetőséget nyújthat mindenki számára, hiszen hosszú lejárata ellenére tőzsdén adható-vehető, így a megfelelő pillanatban realizálhatjuk pénzünket. Igen alacsony a kockázata, a már említett speciális fedezetből és a folyamatos ellenőrzésből adódóan, továbbá a hozzá hasonló szerkezetű államkötvénynél 0.5-1 százalékponttal magasabb kamatot fizet. Szintén előny, hogy a tőzsdén vett papírok árfolyamnyeresége kamatbevételnek számít, ezért 0%-os kulccsal adózik. A jövő tekintetében meghatározó szerepet játszhat a küszöbön álló EU-csatlakozás, ezt követően ugyanis az uniós tőzsdék is belföldinek minősülnek majd, így az ott elért nyereséget is kamatként számolhatjuk el. 8%, szemben az Európai Unió 39%-os átlagával.
6 xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxx-x-xxxxxxxxxxxxxxxxx.00000.xxxx
7. A jelzáloghitelezés kialakulása
A jelzáloghitelezés már korábban is ismert volt Magyarországon. A mai szabályozás számos tekintetben meríthet a hajdani tapasztalatokból, áthelyezve azokat napjaink gazdasági, társadalmi viszonyaiba. Nálunk már évszázadok óta nyújtanak záloggal biztosított hiteleket. Ismerték a jelzálogot, amit épületekre, földterületekre adtak, valamint a kézizálogot is, amelynek biztosítéka általában műkincs, festmény vagy ékszer volt. Ezeknek intézményesített formában történő megjelenése azonban csak a XVIII. századra tehető. Először a kézizálogkölcsön intézménye alakult ki. Xxxxx Xxxxxxx uralkodása idején, 1773-ban e célból hozták létre az erre szakosodott intézményt, a Magyar Királyi Zálogházat. Témánk szempontjából a földhitelezés szakosított intézményének van nagyobb jelentősége, amelynek létrehozása az akkori viszonyok között koránt sem volt egyszerű. Létrejöttének egyik legfontosabb gátló tényezőjét maga a rendi berendezkedés jelentette. Ezen belül is az ősiség elve, vagyis a nemesi birtok adott nemzetségen belüli öröklésének garantálása. Az ősiség jogosultja helyzeténél fogva bármikor visszaszerezhette a földet, ha az adósságot és a másik fél felmerült beruházásait kifizette. Megillette az örökös visszaváltás joga. Ilyen körülmények között viszont igen nehéz volt a földre haladó hitelezési rendszer kiépítése.
Jelentősen megnehezítette a helyzetet a telekkönyvek hiánya is. Ezen a területen nagyon sokáig nem történt előrelépés. Voltak ugyan haladó kezdeményezések, de a tényleges, végső, egységes telekkönyv létrehozása még sokáig váratott magára. Haladó lépésként tekinthetünk az 1722-23. évi országgyűlés kezdeményezésére. Az 1723. évi CVII. törvénycikk megalkotásával a városi hatóság az adósingatlanára betáblázta, bejegyezte az adósságot. Ennek következtében a később hitelt nyújtó már biztonságosabban tájékozódhatott az ingatlan teherállapotát illetően.
A fenti kezdeményezések mellett elkezdődött a jelzálog-hitelezés intézményesülésének folyamata is. Ennek első lépcsője a Xxxxx Xxxxxxx uralkodásának ideje alatt Pozsonyban létrehozott, kincstári adósságot kezelő hitel fő pénztár, amihez az ország területén 40 fiókpénztár kapcsolódott. Működését 1774 márciusában kezdte meg. A pénztár célja, a magyarországi tőke koncentrálása az uralkodó hitelszükségleteinek a kielégítésére. A pénztárhoz kapcsolták a feloszlatott jezsuita rend vagyonából létrehozott tanulmányi alapot is. Ennek tőkéjéből az uralkodó hozzájárulásával 1776- ban magánszemélyeknek hiteleket nyújthattak ingatlanfedezet és betáblázás mellett. A
nyújtott hitel nem érte el a felértékelt ingatlan becsértékének felét sem. A hitelek folyósításával párhuzamosan egyre erősebben jelentkezett az igény a betáblázáson túl egy egységes telekkönyv létrehozására.7
7.2. A jelzáloghitelezés modelljei
A jelzálog-hitelezés területén két klasszikus modellt különböztethetünk meg. Ezek a német és az amerikai modellek. Németországban a jelzáloghitelezés már több mint 200 éves múltra tekint vissza. A németországi jelzálogbankok elkülönült szakosodott pénzintézetek, amelyek kizárólagosan jogosultak a jelzáloglevél kibocsátásra, melynek bevételekből jelzálog fedezete mellett hosszú lejáratú kölcsönöket nyújtanak. A hitelek nem adják tovább más intézményeknek.
Az amerikai modellben a hitelt közvetlenül a pénzintézetek és egyéb szervezetek nyújtják. Így kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, biztosítótársaságok. A jelzáloglevél kibocsátására jogosult társaság pedig jelzáloglevelek kibocsátásával refinanszírozza ezek hitelkibocsátását. Az azonos típusú kölcsönöket meghatározott szabályok szerint csomagokba rendezik és ezekre azután értékpapírokat bocsátanak ki. Itt tehát az elsődleges hitelnyújtó mérlegéből kikerül a követelés, a refinanszírozással kapott hitel pedig lehetővé teszi a további hitelnyújtást.
- az amerikai rendszerben a jelzáloglevelet nem bank, hanem egy társaság bocsátja ki,
- a törvényi előírásokat kevésbé szigorúak a kibocsátásra vonatkozóan és a tevékenységet a bankfelügyelet sem ellenőrzi,
- az elsődleges hitelnyújtó mérlegéből a követelés kikerül, s a pénzbevétel lehetővé teszi az újabb hitelnyújtást,
- a rendszer nem igényli a fiókhálózat fenntartását,
- a piacra való ki- és belépés egyszerűbb és gyorsabb.
A két modell között különbség még, hogy a kétszintűben a mezőgazdaság finanszírozása teljesen elkülönül a lakás szférától. A földhitelezés, továbbá a lakásépítések és a kereskedelmi beruházások finanszírozása a német modellben egy szinten valósulnak meg. Megjegyzendő, hogy ma már nem beszélhetünk tisztán egyszintű vagy kétszintű rendszerről. A hazai szabályozás a német modellt vette alapul.8
7 Xxxxxx Xxxxx: Föld, hitel, bank – jelzáloglevél
8 Xxxxxx Xxxxx: Föld, hitel, bank - jelzáloglevél
8. A hiteligényléstől a folyósításig
A hiteligénylés egyik legfontosabb lépése a tájékozódás. Az előzetes információgyűjtést már otthonról, internetről elérhető. Az ügyfél általában a saját bankjánál tájékozódik. Az érdeklődő a hitelintézetnél megtudhatja mik a feltételek a választható hiteltermékekhez és hiteligényléshez kapcsolódóan.
Elsőként számba kell vennie, hogy mennyi megtakarított pénzt tudott célja megvalósítására mindezidáig összegyűjteni, másodszor pedig jó, ha információkat gyűjt arról, hogy vajon mekkora hitelre is lehet majd jogosult.
Célszerű tehát a leendő lakás kiszemelése, vagy felújítás/bővítés költségének összeállítása előtt:
• telefonon vagy interneten keresztül informálódni a bank ajánlatairól,
• ellátogatni ingatlanhitelezéssel foglalkozó bankfiók valamelyikébe, hogy előzetes hitelbírálatot kérjen, tájékozódjon a lehetőségekről, termékekről.
Hogyan tovább?
1. A kölcsönkérelem benyújtása
2. Hitelbírálat: értékbecslés
3. Hitelbírálat: ügyfélminősítés
4. Hitelbírálat: a nyújtható hitel összegének meghatározása
5. A szerződés közjegyzői okiratba foglalása, jelzálogjog bejegyzése
6. A kölcsön folyósítása9
9. Ügyfélpélda elemzése lakáshitel igénylésre
Dolgozatomban egy fiktív ügyfél adataival végeztem kalkulációkat ingatlanhitel igénylésre.
Alapadatok:
Név: Xxxx Xxxxxx
Születési dátum: 1980.05.25.
Munkahelyi adatok: fizikai alkalmazott, határozatlan munkavégzés, munkáltató cégformája: Korlátolt Felelősségű Társaság, munkabérből származó elsődleges jövedelem havi nettó: 210.000 Ft
9 xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/Xxxxxxxxxx/Xxxxxxxx#00
Fennálló hiteltartozásainak adatai: egy meglévő nem OTP-s hitel, havi 12.000 Ft törlesztő részlettel
Háztartásban élők száma 2, melyből az eltartottak száma 0
Adóstárs alapadatai:
Név: Xxxxxx Xxxxx
Születési dátum: 1985.06.14.
Munkahelyi adatok: szellemi alkalmazott, határozatlan munkavégzés, munkáltató cégformája: Részvénytársaság, munkabérből származó elsődleges jövedelem havi nettó:
140.000 Ft
A megvásárolni kívánt ingatlan adatai:
Pethőhenyén található használt családi ház, melynek vételára 5.000.000 Ft. Ebből
4.000.000 Ft összegű kölcsönre ad be hiteligénylést az ügyfél, melyből 1.000.000 Ft önerőt fizet ki. CSOK támogatást nem vesz igénybe. A futamidő 120 hónap (10 év) hosszúságú.
Az ajánlott hitelajánlat a következő:
OTP Fix10 Lakáshitel. Ezen konstrukció feltétele, hogy tehermentes ingatlanra, büntetlen előéletű természetes személy veheti igénybe, aki a hitel folyósítását követően a megvásárolni kívánt ingatlanban fog élni és tulajdonjogot szerez, melyet a szerződéskötéstől számított 1 éven belül lakcímkártyával is igazolnia kell.
Az eddigi adatok alapján a rendszer által kalkulált törlesztőrészlet és induló banki díjak a következőek:
3. táblázat Banki költségek/díjak
Induló banki költségek/díjak | Akciós költségek/díjak | |
Ügyintézési díj (általános) | 4 740 Ft | 4 740 Ft |
Hitelbiztosítéki érték megállapítási költsége | 31 665 Ft | 0 Ft |
Fedezet kezelési költség | 12 600 Ft | 12 600 Ft |
Folyósítási díj | 33 700 Ft | 0 Ft |
Összesen | 82 705 Ft | 17 340 Ft |
Forrás: Saját szerkesztés
A díjakat illetően az OTP Bank folyamatos akciókat tart fent.
A jelenlegi akció leírása: 2019. Tavaszi-nyári díjkedvezményes akció (hitelbiztosítéki érték-megállapítási díj, folyósítási díj, valamint részben közjegyzői díj átvállalással)! 2019. április 1-től visszavonásig tart, de legkésőbb augusztus 31-ig befogadott bármely forint alapú lakás-, és szabadfelhasználású jelzálog típus hitel esetén a hitelbiztosítéki érték-megállapítási díjat (egy értékmegállapítás esetén, ha a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályoknak megfelelően az adós vagy adóstárs hozzájárul a személyre szabott ajánlatok kidolgozása és ajánlattétel céljából történő adatkezeléshez és adattovábbításhoz, az erről szóló tájékoztatóban megjelölt valamennyi OTP bankcsomag tekintetében) nem kell megfizetni, kivéve, ha a szerződéskötés meghiúsul. A kölcsönszerződés közokiratba foglalás díjának 50%-át (egy db közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat hiteles kiadmányra vonatkozóan), az OTP Bank/OTP Jelzálogbank utólag megtéríti. A folyósítási díj mindenkori aktuális Hirdetményben meghatározott feltételek szerinti havi díjas törlesztési biztosítás igénybevétele esetén 0 Ft. A TakarNet lekérdezés miatt ügyintézési díjat (a TakarNet- ből a jelzálogjog bejegyzés ellenőrzése) az ügyfélnek kell megfizetnie.
Kamat és egyéb költségek:
A teljes hiteldíj mutató (THM) a hitel teljes évi díját mutatja meg százalékban kifejezve. A THM a különböző ajánlatok összehasonlítását szolgálja.
Az ügyfél által választott hitelre érvényes THM:
A teljes hiteldíj mutató (THM) – a jogszabály alapján meghatározott – mértéke kamatkedvezmény(ek) nélkül: 8,8%
Teljes hiteldíj mutató tájékoztatási jelleggel, a vállalt feltételek alapján számított igényelt kamatkedvezmény(ek) figyelembe vételével: 7,1 %
Az igényelt kamatkedvezmény(ek) figyelembe vételével megállapított Teljes hiteldíj mutató tájékoztató jellegű, a tényleges kamatkedvezmény(ek) alkalmazása és mértéke attól függ, hogy az ténylegesen engedélyezésre kerül-e az adott ügyfél részére.
A THM érték meghatározása az aktuális általános, illetve a 83/2010. (III.25.) „A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről” szóló Kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint kerül megállapításra, a feltételek, az ügyleti kamat változása esetén mértéke módosulhat. A THM mutató értéke nem tükrözi a kölcsön kamatkockázatát.
A hitel törlesztése kizárólag az OTP Banknál vezetett lakossági bankszámláról vagy technikai számláról történhet. Főszabályként előírás a technikai számla nyitása törlesztési számlaként, melynek számlavezetése díj-és költségmentes, ugyanígy a törlesztésért sem számít fel díjat a Bank. A folyósítást követő hónapban már indul a kölcsön törlesztése, minden hónap elsején vagy ha az munkaszüneti napra esik, akkor a hónap első munkanapján történik az aktuális részlet beszedése.
A feltüntetett adatok, amelyek tartalmazzák a választott feltételek alapján számított Hűség szolgáltatás keretében igényelhető kamatkedvezmény mértékét is, tájékoztató jellegűek. A kölcsönösszeg tájékoztató jellegű, mivel az engedélyezhető kölcsön mértékét a fedezetül felajánlott ingatlan(ok) hitelbiztosítéki értéke, ügyfél igazolt jövedelme, a kölcsönkérelem beadásakor megadott adatok, valamint az ügyféllimit vizsgálat eredménye határozza meg.
A törlesztési terv táblázatban feltüntetett adatok a törlesztési terv előállításának napján érvényes aktuális feltételek alapján kerültek megállapításra, azok szerződésszerű teljesítés esetén az első kamatperiódus végéig érvényesek. A feltételek, a kamatok változása esetén a táblázatban feltüntetett adatokhoz képest a fizetendő részletek, illetve a tényleges kölcsönszámla forgalom is módosulhat.
Az előzetes hitelbírálat alapján a várhatóan engedélyezhető kölcsön az ügyfél számára
3.370.000 Ft.
Az értékek forintban értendők.
4. táblázat Törlesztési táblázat
A törlesztés ütemezése | A törlesztőrés zlet összege | A törlesztőré szletenkén t fizetendő kamat | A törlesztőr észletben foglalt egyéb költségek | A törlesztőrészle tenként visszafizetett tőke | Az egyes törlesztőrész letek után fennmaradó tőke |
1. hónap | 38 753 | 19 049 | 0 | 19 704 Ft | 3 350 296 |
2. hónap | 38 753 | 18 938 | 0 | 19 815 Ft | 3 330 481 |
3. hónap | 38 753 | 18 826 | 0 | 19 927 Ft | 3 310 554 |
4. hónap | 38 753 | 18 713 | 0 | 20 040 Ft | 3 290 514 |
5. hónap | 38 753 | 18 600 | 0 | 20 153 Ft | 3 270 361 |
6. hónap | 38 753 | 18 486 | 0 | 20 267 Ft | 3 250 094 |
7. hónap | 38 753 | 18 371 | 0 | 20 383 Ft | 3 229 712 |
8. hónap | 38 753 | 18 256 | 0 | 20 497 Ft | 3 209 215 |
9. hónap | 38 753 | 18 140 | 0 | 20 613 Ft | 3 188 602 |
10. hónap | 38 753 | 18 024 | 0 | 20 729 Ft | 3 167 873 |
11. hónap | 38 753 | 17 907 | 0 | 20 846 Ft | 3 147 027 |
12. hónap | 38 753 | 17 789 | 0 | 20 964 Ft | 3 126 063 |
2. év | 465 036 | 204 029 | 0 | 261 007 Ft | 2 865 056 |
3. év | 465 036 | 185 762 | 0 | 279 274 Ft | 2 585 782 |
4. év | 465 036 | 166 220 | 0 | 298 816 Ft | 2 286 966 |
5. év | 000 000 | 000 308 | 0 | 319 728 Ft | 1 967 238 |
6. év | 465 036 | 122 937 | 0 | 342 099 Ft | 1 625 139 |
7. év | 465 035 | 98 995 | 0 | 366 041 Ft | 1 259 098 |
8. év | 465 035 | 73 381 | 0 | 391 665 Ft | 867 443 |
9. év | 465 035 | 45 973 | 0 | 419 063 Ft | 448 380 |
10. év | 465 035 | 16 648 | 0 | 448 380 Ft | 0 Ft |
Összesen | 4 650 352 | 1 280 352 | 0 | 3 370 000 |
Forrás: Saját szerkesztés
A törlesztési terv táblázatban a feltüntetett első 12 hónap adatai havi lebontásban, ezt követően éves (12 hónapra vonatkozó) összesített forgalmi adatok kerültek feltüntetésre. A számlák üzleti évenként zárásra kerülnek. Az üzleti év a tizenkettedik törlesztőrészlet esedékességének napjával fejeződik be. A felülvizsgált törlesztési terv minden ügyleti év végét követően automatikusan kiküldetésre kerül az Adós részére.
Alternatív megoldásként, ha belefér az ügyfél jövedelmi helyzetébe, a fennmaradó összeget személyi kölcsön felvételével pótolhatja ki, melynek futamideje maximum 7 év lehet. Az ügyfél anyagi helyzete lehetővé teszi egy rövidebb, 5 éves futamidejű személyi kölcsön felvételét.
5. táblázat Személyi kölcsön törlesztése
Kölcsönösszeg (Ft) | 630 000 |
Futamidő (hónap) | 60 |
Havi törlesztő részlet (Ft) | 16 785 |
Kamat (%) | 19,99 |
THM (%) | 22,2 |
Teljes hiteldíj (Ft) | 377 100 |
Visszafizetendő teljes összeg | 1 007 100 |
10. Összegzés
2. ábra Lakáscélú hitelállomány alakulása
A kötelező szakmai gyakorlatom során az OTP Bank lakáshitelezési termékállományát tanulmányoztam, ezen belül is a jelzáloghitelezést és folyamatát. Egy fiktív ügyfél hiteligénylési kérelmét vizsgáltam különböző feltételek mellett, alternatív megoldásokkal az OTP Bank által nyújtott hiteltermékek alkalmazásával. Elemzéseim során arra a következtetésre jutottam, hogy manapság egyre csak nő a lakáshitel- állomány. A lakáshitel-állomány alakulását a következő diagram mutatja.
2018. év végén a lakáshitel-állomány 3324 millió forintot tett ki, ez körülbelül 10,3 százalékkal, mindössze 309 milliárd forinttal volt nagyobb a 2017. végi adatoknál. Mindezek mellett a GDP-hez viszonyítva az arány az előző évhez képest nem változott, azaz 7,9 százalék maradt. 2014. december 31-én a lakáshitel-állománynak az 52 százalékát még a devizaalapú hitelek adták, ez az érték azonban a devizahitelek forinthitelre történő átváltása után 2015 decemberére 0,2 százalékra, azaz 6,8 milliárd forintra csökkent. Utóbbi érték az évek folyamán tovább apadt, a 2018-as év végére már csak 3,5 milliárd forint volt.
A teljes hitelállomány 2010 és 2016 között évről évre csökkent, ennek hatására 2017 végére a tendencia megfordult, és ez a gyarapodás 2018-ban is hasonlóan folytatódott. Igaz, a mértéke már nem érte el a 2002 és 2010 közötti jelentős felfutást, az adatok mégis megközelítik a 2014-es értéket. bár mértéke elmarad a 2002–2010 közötti látványos felfutástól, megközelíti a 2014-es összeget. Mindeközben az állami támogatás
nélküli hitelek aránya a teljes állományon belül a 2017 év végi 79 százalékról tovább emelkedett, túllépte a 82 százalékot.
A hitelállomány két területre összpontosult, 56 százaléka a bankokra, 28 százaléka a volt jelzáloghitel intézetekre, 13 százaléka pedig lakás-takarékpénztárakra. A 2018-as év végén a hitel szövetkezetek és a takarék által kínált hitelek a teljes állomány mindössze 3,4 százalékát alkották, mely jól szemlélteti, hogy az arányok között nem volt számottevő változás a 2017 év végi adatokhoz képest.
A 2018-as évtől változások következtek be a lakáshitelek minősítését illetően, az addig kategóriákat (kétes, rossz, átlag alatti, problémamentes, külön figyelendő) felváltotta két új, a teljesítő és a nem teljesítő kitettség kategória. Az új rendszer bevezetésével egyidejűleg megjelenik az átstrukturálás szükségessége, mely azt jelentette, hogy az eredeti fizetési feltételekhez viszonyítva szükséges-e a megállapodás módosítása.
Megfigyelhető, hogy 2015 óta folyamatosan javult a problémamentes hitelek aránya, 2016-ban pedig 86 százalékról 89 százalékra emelkedett ez az érték, a 2017-es évre pedig már elérte a 93 százalékot. Ezen felül változás következett be az átlag alatti minősítésű és a külön figyelendő hitelek részesedésében is, hiszen értékük összevontan több mint 2 százalékponttal, azaz 2,9 százalékra esett vissza. A másik két kategória, azaz a kétes vagy rossz minősítésű hitelek együttesen 4,0 százalékot tettek ki, arányuk pedig szintén több mint 2 százalékponttal mérséklődött.
A változást követően, 2018-as év új minősítési kategóriái alapján a teljesítő hitelek aránya elérte a 95 százalékot, ezzel lefedve a 2017. évi problémamentes hitelek arányát, melyek értéke 93 százalék körül alakul, nem teljesítő kitettség 5,1 százalékos aránya pedig lényegében követi az átlag alatti, kétes és rossz minősítések együttes arányát, ezek értéke 4,4 százalékot tesz ki. Az átstrukturált hitelek a teljesítő hitelek 1,4 százalékát alkották, miközben ez az arány a nem teljesítő hitelek esetében 33 százalék körül alakult.
A régebbi kategóriák szerint 2017 év végére 16 ezer hiteladós törlesztési késedelme volt 31–60 nap közötti, 29 ezer adósé 61 nap fölötti, a 2018-as évtől érvénybe lépett új besorolás szerint pedig a nem teljesítő hitelek száma 34 ezret tett ki.
Összességében elmondhatjuk, hogy a legtöbb lakáshitelt használt lakás vásárlására vették fel.
6. táblázat Folyósított lakáscélú hitelek célok szerint
Xxx | Xxxxx, db | Összege, milliárd Ft |
Építés | 14 633 | 70 |
Új lakás vásárlása | 7 544 | 83 |
Használt lakás vásárlása | 67 189 | 596 |
Korszerűsítés, bővítés | 15 011 | 44 |
Hitelkiváltás | 3 297 | 19 |
Egyéb célok | 1 171 | 11 |
Összesen | 108 845 | 823 |
Forrás: Saját szerkesztés
2018-ban 823 milliárd forint értékben folyósítottak közel 109 ezer lakáshitelt. A megelőző évhez képest ez a szám több mint 4 ezerrel, azaz 4,1 százalékkal, összege pedig 218 milliárd forinttal, azaz 36 százalékkal növekedett.
Megfigyelhető, hogy a lakáshitelek felvételében továbbra is a használt lakások vásárlása ösztönözte az ügyfeleket, hiszen az adatok alapján tíz folyósított hitelből hét ezt a célt szolgálta. A 2018-as évben a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek 35 százalékkal, azaz 596 milliárd forintra bővült az előző évhez képest.
2017-hez viszonyítva az építkezésekhez adott hitelek összege 17, száma 4,8 százalékkal gyarapodott, ezáltal az átlagos hitelösszeg 500 ezer forinttal, 4,8 millió forintra ugrott fel. Még ennél is gyorsabban növekedtek az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek, összegük majdnem a duplájára, számuk közel egyharmaddal. Ennek köszönhetően egy év leforgása alatt 7,6 millió forintról 11 millióra emelkedett az új lakásvásárlásra folyósított összegek. Összességében azt mondhatjuk, hogy az új lakások építésére vagy vásárlására folyósított hitelek összege együttesen megközelítette a használtlakás-vásárlásra felvett összeg egynegyedét.
A 2018-as évben a lakáshitelből megvalósuló vásárlások aránya meghaladja a 40 százalékot a használtlakás-vásárlásra folyósított hitelek és a használtlakás-tranzakciók éves számának összevetését figyelembe véve.
3. ábra Lakáscélú hitelek átlagos futamideje
Ugyanebben az évben a korszerűsítésre, bővítésre felvett hitelek száma 1533-mal, azaz 11 százalékkal, míg összegük 8,8 milliárd forinttal (negyedével) gyarapodott az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Mindeközben az átlagos hitel értéke 2,6 millióról 2,9 millió forintra nőtt.
A megemlített hitelcélok mellett a hitelek kiváltásának összege közel egyharmaddal, míg száma kismértékben, körülbelül 2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezalatt az idő alatt átlagos összegük szintén nőtt. A 2018-as évben tehát egy igénylőre átlagosan – a 2017. évi 4,4 millió forinttal szemben – 5,7 millió forint jutott.
Megfigyelhető továbbá, hogy a 2017-ben folyósított lakáscélú futamideje 2018-as év végére növekedett, míg 17-ben 14,8 év volt, 2018-ra 15,3 évre növekedett. Futam idejüket tekintve a lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, ez elérte a 17,5 évet, ezt követik az új lakás vásárláshoz kapcsolódó hitelek, melyek futamideje 17,4 év de a a használt lakások hiteleinél is meghaladta a futamidő a 15 évet. Ezen felül a 2001 és 2016 közötti időintervallumban az új és a használt lakások hiteleinek futamideje közötti különbség lecsökkent, majd 2017 végére két évre emelkedett, 2018-ra ez az eltérés azonban mérséklődött.10
Mindezek alapján arra a konzekvenciára jutottam, hogy az elmúlt évben nagyon megnőtt a lakossági hiteligénylés, az alacsony kamatok miatt, jó hitelkondíciók elérhetősége mellett és ez a tendencia még pár évig biztosan kitart, főleg az állami támogatások ismételt kiterjesztésével a lakosságra. Ez a téma aktualitását is jelzi.
10 xxxx://xxx.xxx.xx/xxxx/xxx/xxxx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx0000.xxx
- Xxx Xxxxxxxx: Hitelkérelem, banki ismeretek, Budapest, Saldo Zrt. 2011.
ISBN 9789636383909
- Xxxxxx Xxxxx: Föld, hitel, bank – jelzáloglevél, Budapest, Saldo Zrt. 2000 ISBN: 0324-6523
- Xxxxx Xxxxxx (1998) Budapest, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.
1998 ISBN: 9636218722
Internetes források:
- xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx/xxxxx000X/0000_x0_xxxxxxxxxxxx_ jav_scorm/1_a_bank_fogalma_funkcioi_a_bankpiac_jellemzoi_XUx2RhRC En3lD21N.html utolsó letöltés ideje: 2019. április 3.
- xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/Xxxxxx utolsó letöltés ideje: 2019. április 05.
- xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/Xxxxx_XXX_Xxxxxxxxxx_XXX_0 0190501.pdf utolsó letöltés ideje: 2019. április 20.
- xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/Xxxxxxxxxx/Xxxxxxxx#00 utolsó letöltés ideje: 2019. május 05.
- xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxx-x- jelzaloghitelezes.37710.html utolsó letöltés ideje: 2019. május 09.
- xxxx://xxx.xxx.xx/xxxx/xxx/xxxx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx0000.xxx utolsó letöltés ideje: 2019. május 10.
- https://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/data/attachments/2017/10/19/160438/R% C3%A9zm%C5%B1ves_R%C3%B3zsa_Val%C3%B3s%C3%A1g201604-
megjelent-cikk.pdf utolsó letöltés ideje: 2019. május 13.
Egyéb források:
- OTP Bank belső utasítások
ÖSSZEFOGLALÁS
A jelzálog típusú hitelek és a lakossági hitelezés folyamata az OTP Bank Nyrt- nél
Xxxxxxxxxx Xxxx Nappali tagozat Pénzügy és számvitel Vállalkozási szakirány
Összefoglalás
Az ingatlanvásárlás mindig is kiemelkedően fontos témának számított, illetve számít ma is. Azonban egy új ingatlan megvásárlásához biztos anyagi háttér is kell, melyet sok esetben a bankok teremtenek meg ügyfeleik számára. A hitel felvételét azonban számos tényező befolyásolja. A saját önerőn kívül a bank által megfogalmazott kritériumok kiterjedt körének kell megfelelni ahhoz, hogy a pénzintézet a lakásvásárlásra szánt összeget megítélje nekünk. Dolgozatomban ezeknek a hiteleknek a kialakulását, folyamatát és célját vizsgáltam egy konkrét példán keresztül.
A banki szektor fejlődésével az igénybe vehető szolgáltatások köre bővült, rendkívül szerteágazó lett. Ennek köszönhetően minden ügyfél megtalálja a számára legkedvezőbb szolgáltatásokat. A fejlődés szempontjából fontos, hogy milyen kompetenciák mentén tud a cég versenyképes vevőértéket nyújtani. Tudja-e, hogy mit várnak el tőle az ügyfelei, képes-e ezt a tevékenységet hosszútávon folytatni, valamint, hogy meg tudja-e győzni a fogyasztóit a saját tevékenységének előnyeiről. Ez nem más, mint ügyfélélmény, mely a bankok esetében jelentős versenyelőnyt jelenthet. Ma már rengeteg pénzintézet nyújt kedvező szolgáltatásokat ügyfelei számára, ezért a sokszínű hitel paletta biztosítása mellett fogyasztók színvonalas kiszolgálása is versenyelőnyt jelenthet.
A bankok az aktív bankügyletek során fizetőképességük jelentős részét ügyfeleiknek, illetve partnereiknek engedik át. Összetettebb a helyzet azáltal, hogy ezt csak részben teszik saját vagyonuk erejéig, nagyobb hányadában ügyfeleik náluk elhelyezett pénzét használják fel. Az üzleti bankok forrásaikat elsősorban hitelkihelyezésekre, követelések megelőlegezésére, befektetésekre használják fel, de egyéb műveletek finanszírozását is ellátják.
Összességében látható, hogy mennyire összetett az ingatlan vásárlás folyamata, nem elég csupán elkötelezettnek lenni, ha az adott feltételeknek nem felel meg az ügyfél abban az esetben könnyen eleshet a legtöbb hitelnyújtó támogatásától. Mindemellett bemutattam azt is, hogy a lakáshitel-állomány alakulása hogyan is változott az évek során, valamint, hogy milyen innovációkkal segítik a bankok az ügyfeleket igényeik kiszolgálásában. Szakmai gyakorlatom ideje alatt igaz, csak rövid időre, de részese lehettem egy dinamikus, ügyfélorientált és összetartó csapatnak és olyan ismereteket, tapasztalatokat sikerült elsajátítanom, melyeket a későbbiek során, a munkaerőpiacon is kamatoztatni tudok.