Tisztelt Partnerünk!

Feltételek

Dimenziók Bónusz

Rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Partnerünk!

Kérjük, hogy biztosítási ajánlatának megtétele előtt figyelme- sen olvassa el jelen tájékoztatónkat. E tájékoztatás nem teljes körű, csak a leglényegesebb tudnivalókat foglalja össze. A rész- letes információkat a rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételeiben (BRÁF) és „Dimenziók Bónusz” termékünk különös szerződési feltéte- leiben (KF) találja. Felhívjuk a figyelmét, hogy a BRÁF I. fejezete röviden összefoglalja a szerződési feltételekben előforduló leg- fontosabb fogalmakat.

Biztosítónk, az UNIQA Biztosító Zrt., 1990 óta a magyar biztosítási piac jelentős szereplője, székhelye: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.

A biztosításközvetítő a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft., szék- helye:1054 Budapest, Akadémia u. 6.

A biztosításközvetítő teljesítési segédjei a Raiffeisen Bank Zrt., székhelye:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 6. és a RBSC Kft. (szék- hely: 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx xx 00/X, adószám: 24096757- 4-15, cégjegyzékszám: 15-09-079787)

Biztosítónk és a biztosításközvetítő felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank, amelynek székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.; Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (1534 Budapest, BKKP Pf. 777), internetes oldal: xxx.xxx.xx

/felugyelet

Milyen típusú biztosítás a „Dimenziók Bónusz”?

A „Dimenziók Bónusz” egy befektetési egységekhez kötött, fo- lyamatos díjfizetésű életbiztosítás, amelynél a szerződő dönt- heti el, hogy a díja befektethető részét a biztosító mely eszköz- alap(ok)ba helyezze el (ún. befektetési egységek formájában). A szerződő a rendelkezésre álló eszközalapok közül megtakarí- tása futamidejének, kockázatviselési hajlandóságának megfele- lően válogathat.

A befektetés aktuális értékét a választott eszközalap(ok) aktuális árfolyama határozza meg. Ez az árfolyam az eszközalapokat al- kotó mögöttes befektetések piaci értékének növekedésétől vagy csökkenésétől függően változik.

Külön felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befektetések kockáza- tát – beleértve az árfolyamkockázatot és az eszközalapokat al- kotó befektetési eszközök likviditási (hozzáférhetőségi) helyze- téből fakadó fizetőképességi kockázatokat is – a szerződő viseli. A biztosító a befektetésre sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal.

A befektetéssel összefüggő speciális fogalmakat, a befektetési hozam visszajuttatásának módját a XXXX XX. fejezete, az eszköz- alapok befektetési politikájának módosíthatóságára, az eszközala- pok létrehozására, lezárására, megszüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó, továbbá a befektetés módosításához szükséges tudni- valókat a BRÁF III. fejezete, az eszközalapok befektetési politikáját a KF 1. számú melléklete tartalmazza.

Kik a biztosítási szerződés szereplői?

A biztosító a szerződővel áll közvetlenül kapcsolatban, és a biz- tosítás díját is a szerződő fizeti. A biztosított az, akire vonatko-

zóan a biztosító a kockázatot vállalja. A biztosítási esemény be- következése esetén a biztosító a szolgáltatást a kedvezmé- nyezett(ek)nek fizeti ki.

A biztosítási szerződés szereplőiről további információk a BRÁF IV.1. fejezetében találhatók. A biztosítási szerződés értelmezését segítő további fogalmak (így a biztosítási időszak, a kockázatviselés kezdete, a szerződés megszűnésének esetei) a BRÁF IV.2-6. fejezeteiben, a KF I. fejezetében találhatók.

Melyek a „Dimenziók Bónusz” biztosítás szolgáltatásai?

A Dimenziók Bónusz életbiztosítás megkötésekor a szerződő megválaszthatja, hogy a szerződést meghatározott tartamra vagy teljes életre (élethosszig) szólóra szeretné megkötni.

A biztosított halála – mint biztosítási esemény – esetén a biz- tosító a szerződésen nyilvántartott megtakarítási, bónusz és extra befektetési egység szolgáltatás esedékességekor aktu- ális befektetési értékét fizeti ki.

Ha a biztosított halálát a halálesetet megelőző egy éven belül bekövetkezett baleset okozta, 1000000 Ft többletszolgáltatás is kifizetésre kerül a haláleseti kedvezményezett részére.

A határozott tartamú szerződés lejáratakor a biztosított életben- léte – mint biztosítási esemény – esetén az összes befektetési egység lejárat napján aktuális befektetési értéke kifizetésre kerül. A biztosítási eseményekről és a szolgáltatásokról a KF II. fejezetéből tájékozódhat.

Mi a biztosítási díj, és hogyan változhat?

A biztosító a szolgáltatás teljesítését a szerződő által rendszere- sen fizetendő biztosítási díj ellenében vállalja.

Automatikus díjnövelés: a biztosítás folyamatos éves díja – a szolgáltatás növelése érdekében is – minden biztosítási évfor- dulón 2,5%-kal nő. Az automatikus díjnövelésen túl lehetőség van az előírt mértékét meghaladó díjemelésre, az ún. értékkö- vetésre is. A harmadik biztosítási évfordulót követően az auto- matikus díjnövelés évente visszautasítható, illetve a díj egy meg- határozott mértékig csökkenthető is vagy a díjfizetés átmeneti- leg szüneteltethető. A szerződő a folyamatos díjon felül rendkí- vüli díjfizetéseket is teljesíthet.

A díjfizetést, továbbá a díjfizetés elmulasztásának következményeit a BRÁF VI.1., a KF III.1. fejezete és 2.A sz. melléklete tartalmazza. A rendkívüli díjfizetésekre vonatkozó ismertetés a BRÁF VI.2. feje- zetében, a KF III.2. fejezetében, és 2.A. mellékletében található.

A szerződést terhelő levonások

A biztosító a szerződéssel összefüggő ráfordításai megtérülésé- nek érdekében a szerződést különböző levonásokkal terheli, amelyeket részben a biztosítási díjból, részben a befektetés ér- tékéből von le. A levont költségek jelentős részét a biztosító az első 20 biztosítási év alatt bónuszok formájában visszajut- tatja. A biztosító a szerződésen érvényesített díjarányos költség- levonásokat és bónuszokat az automatikus díjemelést figye- lembe vevő, az egyes biztosítási évekre vonatkozó ún. eredeti- leg elvárt díj alapján határozta meg, így a díj módosítása befo- lyásolhatja ezek mértékét is.

Díjból levont költségek: a díj százalékában meghatározott költ- ségek, melyek levonására az esedékes díj befizetésekor, még a befektetés előtt kerül sor.

• Díjarányos kezdeti költség: ez a költség a rendkívüli díj- fizetésekre, valamint rendszeres díjak esetében az első 3 biztosítási évre esedékes díjakra vonatkozik.

• Díjarányos rendszeres költség: a 4. biztosítási évvel kez- dődően esedékes rendszeres díjbefizetésből elvont költség. A rendkívüli díjfizetéseket ez a költség nem terheli.

A befektetett vagyonnal arányos költség:

• Befektetés arányos költségek: a befektetések százalékában felszámított költség. E költség levonása a rendszeres díjakból származó befektetéseket a 4. biztosítási évvel kezdődően, míg a rendkívüli díjfizetésekből származó befektetéseket már a befektetés kezdetétől terheli. A levonás a befektetési egységek számának csökkentésével valósul meg, befektetési egység típusonként és eszközalaponként eltérő lehet.

A 20. biztosítási év eltelte után a befektetés arányos költségek a díjfizetéssel érvényben levő szerződések esetében csökken- hetnek.

A szerződést terhelő levonások ismertetését a BRÁF VII. fejezet és a KF IV. fejezete, mértékét pedig a KF 2.B. melléklete tartalmazza.

Jóváírások a szerződésen

A biztosító ún. bónuszok formájában jóváírásokat is teljesít. A bónuszok jóváírása az első 20 biztosítási évben a bónusz számlán, bónusz befektetési egységek formájában, a 20. biz- tosítási év leteltével pedig megtakarítási befektetési egységek formájában történik.

A bónusz számlán nyilvántartott bónusz egységekhez a szer- ződő nem fér hozzá, maradékjog alapját sem képezik. Ugyan- akkor meghatározott időközönként a bónusz egységek adott százaléka azonos eszközalapban lévő, azonos számú megtaka- rítási egységgé alakul, és hozzáférhetővé válik. A 20. biztosítási évfordulón az összes bónusz egység megtakarítási egységgé ala- kul, és a bónusz számla megszűnik.

Díjfizetéstől függő bónuszok: a rendszeres díj százalékában megadott bónuszok a biztosítás kezdetétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díjfizetés történik.

• Díjfizetési mód bónusz: a díj befizetésekor aktuális díjfizetési mód határozza meg.

• Díjnagyság bónusz: mértékét kezdeti díj határozza meg, de a szerződő által kezdeményezett díjmódosítás, illetve egy ki- emelt díjszint elérése is befolyásolhatja.

Díjarányos költség visszatérítési bónuszok: a biztosítás kez- detétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díjfi- zetés történik. Céljuk, hogy a biztosító által (forintban) elvont, a rendszeres díjat terhelő költségek egy részét visszajuttassák.

• Kezdeti költség visszatérítési bónusz: a rendszeres díj szá- zalékában meghatározott bónusz. Mértéke függ a tartamtól és biztosítási évenként eltérő lehet.

• Rendszeres költség visszatérítési bónusz: a rendszeres díj százalékában megadott bónusz. Jóváírására a 3. biztosítási évet követően esedékes díjak befizetésekor kerül sor.

Befektetés arányos költség visszatérítési bónusz: Egyetlen faj- tája a hozam bónusz.

• Hozam bónusz: a rendszeres díjfizetésből származó megtaka- rítási befektetési egységek százalékában megadott bónusz.

Célja, hogy a biztosító által elvont befektetés arányos költség egy részét a szerződésre visszajuttassa. Jóváírására havonta kerül sor.

A jóváírások módját, a bónusz számla képzését és hozzáférését a BRÁF VIII. fejezete és a KF V. fejezete, mértékét pedig a KF 2.C. xxx- xxxxxxx ismerteti.

A Teljes Költség Mutató (TKM)

A termékhez kapcsolódó költségekről átfogó képet nyújtó mu- tatóról tájékoztatást találhat a KF 0.xx. mellékletében és a xxx.xxxxx.xx honlapon, ahol a mutató számszerű értékei is megtalálhatóak.

Milyen lehetőségek vannak, ha a szerződő nem tudja fizetni a díjat?

• Díjmentesítés: Legalább 1, díjjal fedezett év eltelte után a szerződés – a szerződő írásbeli kérésére – díjmentesítésre ke- rülhet. A díjmentesített szerződés további folyamatos díjfizetés nélkül érvényben marad, de rendkívüli díjfizetések továbbra is teljesíthetők.

• Visszavásárlás: Ha a szerződés tartamából legalább 1, díjjal fedezett év már eltelt, a szerződő írásbeli bejelentése alapján a biztosító az aktuális befektetési értéket fizeti ki a szerződő- nek. A visszavásárlással a szerződés megszűnik és nem állít- ható vissza.

A bónusz számla megszűnik, amennyiben a szerződés díj- mentesítésre kerül vagy visszavásárolják, mely esetekben a bónusz egységek is – kifizetés nélkül – törlésre kerülnek.

A szerződés maradékjogairól, a visszavásárlásról, részleges vissza- vásárlásról és díjmentesítésről a BRÁF IX. fejezete, és a KF VI. feje- zete tájékoztat.

Mi a teendő a biztosítási esemény bekövetkezésekor?

A tartamon belüli biztosítási eseményt a bekövetkezéstől számí- tott 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak.

A biztosító a bejelentés, közölt információk tartalmát ellenőriz- heti, így különböző iratokat is bekérhet a szolgáltatás és egyéb kifizetések teljesítése előtt. A biztosító a szolgáltatást a szükséges iratok beérkezését, illetve a kifizetendő összeg végleges megál- lapítását követő 15 napon belül teljesíti.

A szolgáltatás teljesítésének további feltételeit és módját a BRÁF X. és a KF VII. fejezete tartalmazza.

A szolgáltatás esetleges korlátozása

A biztosító egyes kiemelt kockázatokat (például ejtőernyős ugrás vagy sziklamászás közben bekövetkezett eseményeket) kizár a biztosítási események köréből. Ha a szerződő vagy a biztosított nem teljesíti a szerződésben vállalt közlési kötelezettségeit (és még néhány egyéb, a Feltételekben meghatározott speciális esetben) a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.

A kizárásokról és mentesülésekről, illetve az ezekben az esetekben teljesíthető kifizetésről részletesen a BRÁF XI. fejezetéből tájékozód- hat.

Milyen egyéb tudnivalókat ajánlunk ügyfeleink figyelmébe?

• A szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmondhatja a szerződést. (BRÁF 56.

pont) Ez esetben a biztosító a KF 2.B mellékletének 8. pontja

szerint számol el a befizetett díjjakkal.

• A Feltételekben és a szerződésben nem érintett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

• A szerződéssel kapcsolatos esetleges adókötelezettségekről, kedvezményekről a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) tör- vény rendelkezik. Nem magánszemély szerződő esetén a biz- tosítási díj, szolgáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatósá- gáról a társasági adóról szóló törvény és a társadalombiztosí- tásra vonatkozó jogszabályok további előírásokat is tartalmaz- nak.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.

• A biztosító jogosult a tudomására jutott, a biztosítási szerző- déssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával össze- függő személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi elő- írásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító kö- teles az adatokat biztosítási titokként kezelni. A biztosítási ti- tokkal, a biztosító adatkezelésével és az adatok továbbítható- ságával kapcsolatos tudnivalókat a BRÁF XII.1. fejezete tartal- mazza.

• Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a biztosítási tevékenységről szóló, 2014. évi LXXXVIII. törvényben leírt esetekben – a BRÁF XII.1. fejezetében meg- határozott szervezeteknek továbbíthatja. A szerződésre vo- natkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájá- rulnak, hogy adataikat a biztosító külföldi biztosítóhoz, kül- földi viszontbiztosítóhoz vagy külföldi adatkezelő szerve- zethez is továbbíthassa.

Az egyéb tudnivalókkal a BRÁF XII. fejezete foglalkozik.

Hová fordulhat panaszaival?

A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő a BRÁF XII.6. pontjában foglaltak szerint.

Amennyiben ennek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. tv.-ben rögzített feltételei fennállnak, panaszával a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172, internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx) vagy a Magyar Nemzeti Bankhoz (1534 Budapest, BKKP Pf.: 777, internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx), vagy a Polgári Perrend- tartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A panaszkezeléssel kapcsolatos további tudnivalókat megismerheti a társaságunk székhelyén (1134 Budapest, Xxxxxx X. krt. 70–74.) megtalálható Ügyfélszolgálaton, valamint a xxx.xxxxx.xx honlapon közzé- tett Panaszkezelési Szabályzatból.

Amennyiben Ön az Európai Unióban tartózkodási hellyel ren- delkezik és az 524/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében fogyasztónak minősül, a társaságunkkal elektronikus úton megkötött biztosítási szerződésével összefüg- gésben felmerülő pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli, a Pénzügyi Békéltető Testület közreműködésével tör- ténő rendezését az Európai Bizottság által létrehozott online vi- tarendezési platformon (xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx) keresztül is kezdeményezheti.

Az online vitarendezési eljárással kapcsolatos további tudnivalókat megtalálja a xxx.xxxxx.xx oldalon, valamint jelen BRÁF XII.6. fe- jezetében.

Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei (BRÁF)

I. FOGALMAK 3

II. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 5

II.1. Az eszközalapok 5

II.2. A befektetési kockázatok 6

II.2.1. Összesített kockázat 6

II.2.2. A befektetéseket jellemző főbb kockázatok ismertetése 6

II.3. A befektetési egységek és azok árfolyama 7

II.4. A befektetési egységek típusai 7

III. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA 8

III.1. A biztosításhoz kapcsolódó eszközalapok és módosításuk 8

III.2. A szerződő befektetési döntései 10

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 10

IV.1. A biztosítási szerződés alanyai 10

IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte 11

IV.3. A szerződés hatályba lépése 11

IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 11

IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése 11

IV.6. Tartamhosszabbítás 12

IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 12

V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 12

VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 12

VI.1. Rendszeres díjfizetés 13

VI.1.1. A biztosítás díja 13

VI.1.2. Automatikus díjnövelés; értékkövetés; xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxx 00

VI.1.3. A díjfizetés szüneteltetése 14

VI.1.4. A díjfizetés elmulasztásának következményei 14

VI.1.5. A rendszeres díjhoz kapcsolódó fogalmak 14

VI.2. Rendkívüli díjfizetés 14

VI.3. Az adóról való rendelkezésből származó díj (adójóváírás) 14

VII. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK 15

VII.1. Xxxxxxxxx xxxxx 00

VII.2. Díjarányos költségek 15

VII.2.1. Díjarányos kezdeti költség 15

VII.2.2. Díjarányos rendszeres költség 15

VII.3. Befektetés arányos költségek 15

VIII. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA 16

VIII.1. A bónuszok jóváírása 16

VIII.1.1. Díjfizetési mód bónusz 16

VIII.1.2. Díjnagyság bónusz 16

VIII.1.3. Kezdeti költség visszatérítési bónusz 16

VIII.1.4. Rendszeres költség visszatérítési bónusz 16

VIII.1.5. Hozam bónusz 16

VIII.2. A bónusz számla hozzáférési szabályai; a bónuszok jóváírásának rendkívüli megszűnése 16

IX. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 17

IX.1. A maradékjogok fogalma 17

IX.2. Visszavásárlás 17

IX.3. Részleges visszavásárlás 17

IX.4. Díjmentesítés 17

X. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE 18

X.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei 18

X.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok 18

XI. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK 18

XI.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei 18

XI.2 Mentesülés 18

XI.3. Kizárások 19

XII. VEGYES RENDELKEZÉSEK 19

XII.1. Az adatok nyilvántartása 19

XII.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok 20

XII.3. Kötvénykölcsön 21

XII.4. A biztosítási kötvény elvesztése 21

XII.5. A szerződésről tájékozódás lehetőségei 21

XII.6. Panaszok bejelentése 21

Jelen általános feltételek (BRÁF) az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – azon befektetési egységekhez kötött biztosítási szerződéseire ér- vényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Az itt nem szabályozott kérdésekben a biztosítás különös felté- telei és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. Amennyi- ben a szerződéshez tartozó különös biztosítási feltételek eltérnek a jelen általános feltételektől, úgy a különös feltételekben meg- határozottak a mérvadók.

I. FOGALMAK

1. Ez a fejezet a jelen általános feltételekben használt főbb fo- galmak rövid, szemléltető jellegű, – nem teljes – leírását tar- talmazza. A fogalmakhoz kapcsolódó pontos, részletes le- írások és szabályozások a későbbi fejezetekben találhatók.

(1) Ajánlat: A biztosítási szerződés megkötését kezdemé- nyező, a szerződő által benyújtott dokumentum.

(2) Aktualizált kezdeti díj: Csak az eredetileg elvárt díjtól

– díjmódosítás miatt – eltérő díj esetén tér el a kezdeti díjtól. Ez esetben megegyezik azzal a módosított (ak- tualizált) „kezdeti” díjjal, amire az automatikus díjnö- velést mindvégig alkalmazva, éppen az adott évre ténylegesen esedékes rendszeres díjat kapnánk.

(3) Automatikus díjnövelés: A biztosítási szerződésben kötelezően előírt, a rendszeres díjat érintő, minden biz- tosítási évre vonatkozó százalékosan megadott díjnö- velés. Az automatikus díjnövelés a 4. biztosítási évtől kezdve a szerződő által visszautasítható.

(4) Baleset: a biztosított akaratától független, hirtelen fel- lépő külső behatás, amelynek következtében a biztosí- tott elhalálozik, testi sérülést vagy maradandó egész- ségkárosodást szenved.

(5) Befektetés arányos költség visszatérítési bónusz: Egyetlen fajtája a hozam bónusz.

– Hozam bónusz: A rendszeres díjfizetésből származó megtakarítási befektetési egységek százalékában meg- adott bónusz. Célja, hogy a biztosító által a 4. bizto- sítási évvel kezdődően – a rendszeres díjfizetésből származó befektetésekből – elvont vagyonarányos költség egy részét a szerződésre visszajuttassa. A bó- nusz befektetési egységként történő jóváírására ha- vonta, a megtakarítási egységekből történő költségel- vonást közvetlenül követően kerül sor, az elvonásnak megfelelő eszközalapokba.

(6) Befektetés arányos költségek: A szerződéshez tartozó befektetések kezelésére, továbbá a szerződéssel kap- csolatos adminisztrációs költségek fedezésére, egyes esetekben a biztosítási kockázatok ellenértékeként, va- lamint a biztosító ráfordításai megtérülésének érdeké- ben a szerződéshez tartozó befektetések százalékában felszámított költség. E költség levonása a rendszeres dí- jakból származó befektetéseket a 4. biztosítási évvel kezdődően, míg a rendkívüli díjfizetésekből és adójóvá- írásokból származó befektetéseket már a befektetés kez- detétől terheli.

(7) Befektetési egységek: Az egyes eszközalapokat al- kotó, az elszámolás alapjául szolgáló egységnyi befek- tetési részesedések.

(8) Befektetési egységek aktuális befektetési értéke: A befektetési egységeknek az adott napon, illetve

– amennyiben az nem a kapcsolódó eszközalap érté-

kelési napjára esik – az azt követő első értékelési napon érvényes árfolyamával meghatározott, az eszközalap nyilvántartási pénznemében kifejezett érték.

(9) Befektetési egységek árfolyama: Az egy befektetési egységre eső (nettó) eszközérték, azaz az eszközalap (nettó) eszközértékének és a benne foglalt befektetési egységek számának hányadosa.

(10) Befektetési egységek áthelyezése: A szerződő ren- delkezése arról, hogy a befektetési egységek egy része az aktuális (forrás) eszközalaptól eltérő más (cél) esz- közalapokba kerüljön. Az áthelyezés a befektetési egy- ségek típusát nem változtatja meg. Az áthelyezésért a biztosító költséget számíthat fel.

A bónusz egységekre vonatkozóan önálló áthelyezési igény nem adható meg.

(11) Befektetési egységek típusai: Eredetük szerint a követ- kező befektetési egység típusokat különböztetjük meg:

– Megtakarítási (befektetési) egységek: a rendszeres díjakból, megszolgálttá válásuk miatt a bónusz szám- láról megtakarítási egységekre váltott befektetési egy- ségekből és a 20. biztosítási évet követően jóváírt bó- nuszokból származnak.

– Bónusz (befektetési) egységek: a tartam első 20 biztosítási évében jóváírt bónuszokból származnak.

– Extra (befektetési) egységek: a rendkívüli díjfizeté- sekből származnak.

– Adójóváírás extra (befektetési) egységek: az adó- jóváírásokból származnak.

A valamely eszközalapban nyilvántartott különböző tí- pusú befektetési egységek befektetési szempontból tel- jesen azonosak, de eltérhetnek a biztosítási szerződés feltételei szerint rájuk alkalmazott költséglevonások, maradékjogok és jóváírások tekintetében.

(12) Befektetési politika: Az egyes eszközalapok befekte- tési stratégáját részletező leírás, amely kitér az eszköz- alapok összetételére, a jellemző kockázatokra és az esz- közalap teljesítményének összehasonlító mérésére szolgáló referencia indexre is.

(13) Biztosítási esemény: A szerződési feltételekben meg- határozott olyan esemény, ami a biztosító szolgáltatá- sát kiváltja.

(14) Biztosítási év: Két egymást követő biztosítási évforduló

közötti időszak a tartam alatt.

(15) Biztosítási évforduló: A biztosítás (technikai) kezdeté- nek megfelelő hónap és nap szerinti évforduló.

(16) Biztosítási hónap: Két egymást követő biztosítási hó- napforduló közötti időszak a tartam alatt.

(17) Biztosítási hónapforduló: Minden hónapban a hó első napja.

(18) Biztosítási időszak: Az első biztosítási időszak a koc- kázatviselés kezdetétől az első biztosítási évfordulóig tart, ezt követően megegyezik az egyes biztosítási évekkel. Határozott tartamú biztosítás esetén az utolsó biztosítási időszak a lejáratot megelőző biztosítási évfor- dulótól a lejáratig tart.

(19) Biztosítási szolgáltatás: A biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén a biztosító által nyújtott szolgáltatás.

(20) Biztosító: A biztosítási díj ellenében a biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújtó intéz- mény.

(21) Biztosított: Az a (természetes) személy, akire vonat- kozóan bekövetkező biztosítási esemény kiváltja a biz- tosítási szolgáltatást.

(22) Bónusz számla: A szerződés tartama alatt, de legfel- jebb az első 20 biztosítási évben a bónuszok a bónusz számlán bónusz egységekként kerülnek elhelyezésre. A bónusz számlán nyilvántartott bónusz egységekhez a szerződő nem fér hozzá, maradékjog alapját sem képe- zik. Ugyanakkor meghatározott időközönként a bó- nusz egységek adott százaléka azonos eszközalapban lévő, azonos számú megtakarítási egységgé alakul, és hozzáférhetővé válik. A tartam végén, de legkésőbb a

20. biztosítási évfordulón az összes bónusz egység meg- takarítási egységgé alakul, és a bónusz számla megszű- nik.

A bónusz számla ugyancsak megszűnik, amennyiben a szerződés díjmentesítésre kerül vagy visszavásárolják, mely esetekben a bónusz egységek is – kifizetés nélkül – törlésre kerülnek.

(23) Bónuszok: A biztosító által a szerződés tartama alatt teljesített jóváírások. A bónuszok jóváírása ez idő alatt, de legfeljebb az első 20 biztosítási évben a bónusz számlán bónusz egységek, illetve a 20. biztosítási év le- teltével megtakarítási egységek formájában történik.

A bónuszok főbb típusai a díjfizetéstől függő bónuszok, a díjarányos költség visszatérítési bónuszok és a befekte- tés arányos költség visszatérítési bónuszok.

Az összes bónusz jóváírása megszűnik, ha a szerződést

díjmentesítik.

(24) Díj: A biztosítási díj a biztosítási szolgáltatás teljesítésé- nek a szerződő által fizetett ellenértéke.

(25) Díj fajtái:

– Rendszeres díj: az a szerződésben előírt – esetleg évente előre rögzített módon változó – esedékes éves díj, amelyet a szerződőnek az egyes biztosítási időszakokra meg kell fizetnie.

– Rendkívüli (eseti) díj: a szerződő által, saját elhatá- rozásból, a rendszeres díjon felül fizetett díj.

– Adójóváírás: nyugdíjbiztosítás esetén az adóhatóság által a szerződésre az adóról való rendelkezés alapján utalt, a rendkívüli díjfizetésekhez hasonlóan nyilván- tartott befizetés.

(26) Díjarányos kezdeti költség: A szerződéskötéssel kap- csolatos közvetlen költségek, valamint a díjbeszedési, adminisztrációs és befektetési költségek fedezésére, egyes esetekben a biztosítási kockázatok ellenértéke- ként, továbbá a biztosító ráfordításai megtérülésének érdekében százalékosan elvont költség. Ez a költség a rendkívüli díjfizetésekre, valamint rendszeres díjak ese- tében az első 3 biztosítási évre esedékes díjakra vonat- kozik, levonása pedig a díjak befektetését megelőzően történik. Az adójóváírásokat ez a költség nem terheli.

(27) Díjarányos költség visszatérítési bónuszok: Két faj- tája a kezdeti költség visszatérítési bónusz és a rendszeres költség visszatérítési bónusz. A biztosítás kezdetétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díj- fizetés történik.

– Kezdeti költség visszatérítési bónusz: A rendszeres díj – de legfeljebb az eredetileg elvárt díj – százaléká- ban meghatározott bónusz. A százalék mértéke függ a tartamtól és biztosítási évenként eltérő lehet. A bó- nusz célja, hogy a biztosító által (forintban) elvont, a rendszeres díjat terhelő díjarányos kezdeti költség egy részét visszajuttassa.

– Rendszeres költség visszatérítési bónusz: a rend- szeres díj százalékában megadott bónusz. Célja,

hogy a biztosító által elvont díjarányos rendszeres költség egy részét visszajuttassa. Jóváírására először

– a díjarányos rendszeres költség megjelenésével egyidejűleg – a 3. biztosítási évet követően esedékes díjak befizetésekor kerül sor.

(28) Díjarányos rendszeres költség: A szerződéssel kap- csolatos díjbeszedési és adminisztrációs költségek fe- dezésére, egyes esetekben a biztosítási kockázatok el- lenértékeként, valamint a biztosító ráfordításainak megtérülése érdekében a 4. biztosítási évvel kezdő- dően esedékes rendszeres díjbefizetésből százalékosan elvont költség. A rendkívüli díjfizetéseket és az adójóvá- írásokat ez a költség nem terheli.

(29) Díjak átirányítása: A szerződő rendelkezése arról, hogy a jövőben a rendszeres biztosítási díj a korábbi- aktól eltérő eszközalapokba kerüljön befektetésre.

(30) Díjfizetési mód: A biztosítási díj fizetésének szerződő által választott módja, lehet például banki lehívás, banki átutalás, csekkes díjfizetés.

(31) Díjfizetési tartam: A biztosítási tartam azon időszaka, ami alatt a szerződő rendszeres díjat köteles fizetni.

(32) Díjfizetéstől függő bónuszok: Két fajtája a díjfizetési mód bónusz és a díjnagyság bónusz. A biztosítás kez- detétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rend- szeres díjfizetés történik.

– Díjfizetési mód bónusz: A rendszeres díj százaléká- ban megadott bónusz. Mértékét a díj befizetésekor aktuális díjfizetési mód határozza meg.

– Díjnagyság bónusz: A rendszeres díj százalékában megadott bónusz. Mértékét az aktualizált kezdeti díj határozza meg, ha azonban az esedékes éves díj már eléri a kiemelt éves díjat, akkor mértéke az esedékes éves rendszeres díjhoz tartozó százalékos érték lesz.

(33) Díjmentesítés: Egy, díjjal fedezett biztosítás év eltelte után – a szerződő kérésére vagy díjnemfizetés esetén – a szerződésre előírt rendszeres díjfizetési kötelezettség megszüntethető. Ez esetben rendkívüli díjfizetések to- vábbra is teljesíthetők, és az esetleges adójóváírások is befektetésre kerülnek. A díjmentesítéssel egyidejűleg az esetleges kiegészítő biztosítások megszűnnek.

(34) Eredetileg elvárt díj: Minden biztosítási évre vonat- kozóan megegyezik a kezdeti díjnak az automatikus díj- növeléssel az adott biztosítási évig mindvégig növelt ér- tékével.

(35) Eszközalapok: A biztosításhoz tartozó befektetéseket tartalmazó, sajátos befektetési stratégiákat tükröző be- fektetési eszközállományok.

(36) Eszközalap felfüggesztése: Az eszközalap felfüggesz- tése esetén átmeneti ideig az adott eszközalapba sem új befektetés, sem pedig az eszközalapból befektetési egységek kivonása nem lehetséges. Az eszközalapok felfüggesztésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha ezt a piaci helyzet indokolja vagy erre felhatalma- zott hatóság elrendeli.

(37) Eszközalap lezárása: Az eszközalap lezárása esetén az adott eszközalapba a továbbiakban új befektetés nem lehetséges, de az eszközalapból a befektetési egységek kivonhatók maradnak.

(38) Eszközalap megszüntetése: Az eszközalap megszün- tetése esetén az adott eszközalapba a továbbiakban új befektetés nem lehetséges, és az eszközalapban lévő összes befektetési egységet egy megadott határidőn belül ki kell vonni és más eszközalapba kell áthelyezni.

(39) Értékelési nap: Olyan, az egyes eszközalapokhoz tar- tozó nap, amikor a piaci, kereskedési körülmények le- hetővé teszik, hogy az eszközalap értéke megalapozot- tan megállapításra kerülhessen.

(40) Értékkövetés: a biztosítás rendszeres díjának – az auto- matikus díjnövelés feletti – emelése a biztosítási szolgál- tatás értékének növelése érdekében

(41) Index: az automatikus díjnövelés százalékosan meg- adott éves mértéke.

(42) Kedvezményezett: Az a személy, aki a biztosítási ese- mény bekövetkeztekor a biztosítási szolgáltatás igény- bevételére jogosult.

(43) (technikai) Kezdet: A kötvényen ekként megjelölt nap. Meghatározza a biztosítási évfordulókat és ehhez kapcsolódóan a rendszeres díjak fizetésének esedékes- ségét.

(44) Kezdeti díj: Az első biztosítási évre járó díj.

(45) Kizárások: A biztosító bizonyos kockázatokat kizárhat kockázatviselési köréből. Ha a biztosítási eseményt va- lamely kizárt kockázat okozta, akkor a biztosítási szol- gáltatás nem kerül kifizetésre, a szerződés megszűnése esetén pedig a visszavásárlási összeg kerül kifizetésre.

(46) Kiemelt éves díj: az a díjhatár, amelynek elérése ese- tén a díjnagyság bónusz már csak az esedékes éves rendszeres díjtól függ.

(47) Kockázat-típusok: Az egyes eszközalapok értékét be- folyásoló főbb kockázat-típusok a következők: árukoc- kázat, devizaárfolyam-kockázat, ingatlankockázat, ka- mat- és hozamkockázat, koncentrációs (földrajzi, szek- torális stb.) kockázat, likviditási kockázat, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, részvénykockázat, visszafizetési (hitel-) kockázat.

(48) Kockázati díj: a biztosítási kockázatok vállalásának el- lenértéke.

(49) Kockázatviselés kezdete: Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.

(50) Kötvény: A biztosítási ajánlat elfogadását igazoló, a biztosító által kibocsátott dokumentum, mely a szer- ződés legfontosabb paramétereit tartalmazza.

(51) Közlési kötelezettség: A szerződőt és a biztosítottat egyaránt terhelő kötelezettség, mely szerint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszukban minden – a biztosítási szerződés elvállalása szempontjából – lénye- ges körülményt közölniük kell, melyet ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás tel- jesítése alól, és a szerződés megszűnése mellett a visz- szavásárlási összeget fizeti ki..

(52) Lejárat: A kötvényen ekként megjelölt nap. Élethosszig szóló szerződéseknek nincs lejáratuk.

(53) Maradékjogok: Azon jogok, melyek a díjfizetés elma- radása, illetve a szerződésnek szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A mara- dékjogok a visszavásárlás és a díjmentesítés.

(54) Mentesülés: Bizonyos a szerződőnek vagy a biztosított- nak felróható körülmények fennállása esetén a bizto- sító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, mely esetekben a szerződés megszüntetése mellett a vissza- vásárlási összeg kerül kifizetésre.

(55) Nyugdíjbiztosítás: A Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő szerző- dés.

(56) Összesített kockázat: Az egyes eszközalapokat jel- lemző, a befektetési politikában egy hétfokú skálán be- mutatott mérőszám. A skála magasabb értékei maga- sabb összesített kockázatot, azaz a befektetés értéké- nek várhatóan erőteljesebb ingadozását jelentik. A mé- rőszám múltbeli tapasztalatokon alapul, a jövőre vo- natkozóan biztos előrejelzést nem jelent.

(57) Részleges visszavásárlás: A szerződő kérheti – szerző- dése megtartása mellett – egyes megnevezett befekte- tési egységeinek aktuális befektetési értékükön történő kifizetését. A megtakarítási egységekből a kifizetés csak három, díjjal fedezett biztosítási év után kérhető. A bó- nusz egységekből kifizetés nem kérhető.

(58) Szerződő: Az a személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.

(59) Tartam: Határozott tartamú szerződés esetén a szer- ződés (technikai) kezdete és lejárata közötti időszak, élethosszig szóló szerződés esetén a (technikai) kezdet- től a biztosított haláláig tart.

(60) Tartamhosszabbítás: A biztosítási szerződés tartamá- nak a szerződő által kezdeményezett meghosszabbí- tása. Történhet a rendszeres díj fizetésének folytatásával vagy anélkül. Az esetleges kiegészítő biztosítások a tar- tamhosszabbítás kezdetével megszűnnek.

(61) Várakozási idő: A kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónapos időtartam, mely alatt bekövetkezett bizto- sítási eseményekre a biztosító a biztosítási szolgáltatáso- kat korlátozott mértékben teljesíti.

(62) Visszavásárlás: A biztosító a szerződés szerződő általi felmondása esetén a visszavásárlási összeg kifizetésével visszavásárolja a biztosítást.

(63) Visszavásárlási összeg: Az első díjjal fedezett biztosí- tási év eltelte után a visszavásárlási összeg megegyezik a szerződésen nyilvántartott megtakarítás, extra és adó- jóváírás extra befektetési egységek összesített aktuális befektetési értékével. Amennyiben nem telt el az első biztosítási év vagy nem került egy éves díj befizetésre, a megtakarítási egységek visszavásárlási érték nulla.

II. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

II.1. Az eszközalapok

2. Az ESZKÖZALAPOK a biztosítás díjának befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállományok. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában, a befektetés nyilvántartásának pénznemében és a befektetések kockáza- tában térhetnek el egymástól.

Az eszközalapok BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁT a biztosítás különös feltételei ismertetik.

3. Az eszközalapok vagyonkezelését – beleértve azok admi- nisztrációját – a biztosító végzi.

4. A biztosító az eszközalapokat lehetőség szerint minden tőzs- dei napon, az ún. ÉRTÉKELÉSI NAPOKON újraértékeli. Értékelési napnak – amennyiben egy adott eszközalap esetében annak befektetési politikája ettől eltérően nem rendelkezik – olyan kereskedési nap minősülhet, amelyen az eszköz- alapok mögöttes befektetési eszközeinek vétele és el- adása egyaránt lehetséges, mégpedig ugyanazon az ár- folyamon (befektetési alapok esetén egy jegyre jutó nettó

eszközértéken), és amely egyben olyan magyarországi munkanap, amelyen a Magyar Nemzeti Bank azon devi- zák mindegyikére, amelyekben az eszközalap mögöttes befektetései kereskedhetők, hivatalos devizaárfolyamot tesz közzé.

5. A kamat- és osztalékbevételek valamint az alapkezelés során esetlegesen kapott visszatérítés az eszközalapokba ke- rülnek visszaforgatásra, a befektetéssel összefüggő közvet- len költségek (így különösen az eszközalapok és az esetleg azokat alkotó további befektetések kezelői által felszámított költségek) pedig az eszközalapok értékéből kerülnek le- vonásra.

6. Az eszközalapok nyílt végűek, és tőke- vagy hozamga- ranciára vonatkozó ígéretet nem tartalmaznak, kivéve ahol azt a biztosító a különös feltételekben, az eszközalapok befektetési politikájánál külön feltünteti.

II.2. A befektetési kockázatok

II.2.1. Összesített kockázat

7. A befektetési kockázatok következtében a befektetés ér- téke előre nem határozható meg, az nőhet vagy csökkenhet is. A befektetés értékét befolyásoló tényezők és folyamatok egymással is összetett kapcsolatban vannak.

8. Az ÖSSZESÍTETT KOCKÁZATot a biztosító az egyes eszközalapok befektetési politikájánál egy skála segítségével ismerteti, ahol a magasabb érték magasabb kockázatot jelöl. A koc- kázati besorolás nemzetközileg elfogadott módszertan fi- gyelembevételével történt, mely a múltbeli árfolyamválto- zások statisztikai jellemzőire épít, ezért a jövőre vonatko- zóan biztos következtetések nem vonhatók le belőle. Ezzel összefüggésben egyes esetekben a biztosító a mód- szertanból fakadó besorolástól kizárólag a magasabb koc- kázati besorolás irányába eltérhet, és a kockázati besorolás

– változatlan befektetési politika mellett is – idővel módo- sulhat.

II.2.2. A BEFEKTETÉSEKET JELLEMZŐ FŐBB KOCKÁZATOK ISMERTETÉSE

9. Az egyes eszközalapokra többféle, eltérő mértékben ható KOCKÁZAT-TÍPUS is jellemző lehet. Az összesített kockázatot elsősorban nem a feltüntetett kockázatok száma, hanem a jellemző kockázatok mértéke befolyásolja.

Az adott eszközalapra jellemző kockázat-típusokat a biz- tosító a különös feltételekben, az eszközalapok befektetési politikájánál tünteti fel.

10. Árukockázat: Az árupiaci termékek – élelmiszerek, olaj, fémek és nyersanyagok – árváltozásának kockázata, mely a makrogazdasági, tőkepiaci események mellett az inflációs várakozásoktól, időjárási körülményektől, kereslet-kínálati viszonyoktól és a befektetők várakozásaitól is függ.

11. Devizaárfolyam-kockázat: A befektetett tőkének, a befek- tetési területnek vagy a befektetés elszámolásának, nyilván- tartásának a pénzneme (devizaneme) egymástól eltérő lehet. A devizaárfolyam-kockázat az egyes devizák egymás- hoz viszonyított árfolyamváltozásának kockázata. A deviza- árfolyam-változás önmagában is képes egy befektetés érté-

két növelni vagy csökkenteni (a nyilvántartás pénznemében kifejezve) még akkor is, ha a befektetési terület pénznemé- ben kifejezve nem történt változás. A devizaárfolyamokat a makrogazdasági folyamatok mellett a különböző jegyban- kok árfolyam- és kamatpolitikája, valamint a devizapiaci ke- reslet és kínálati viszonyok is befolyásolják.

12. Ingatlankockázat: Az ingatlan-, illetve ingatlanalapú befek- tetések jellemző kockázata az ingatlanból származó bevéte- lek (bérbeadás, értékesítés) és kiadások jövőbeni bizonyta- lanságából ered. Függ az általános gazdasági, szociográfiai helyzettől, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló tényezőktől, így például a kamatszinttől, a bankok hitelezési politikájától és a gazdasági növekedés mértékétől.

13. Kamat- és hozamkockázat: A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például: állampapír, vállalati kötvények) ese- tében fennáll a hozamkörnyezet változásának kockázata. A jegybanki kamatemelés, inflációs várakozások változása, vagy az ország-kockázat negatív változása miatt megemel- kedő hozamok (kamatok) következtében csökkenhet a hi- telviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyama. Csökkenő kamatok esetében ugyanakkor általában felértékelődik az értékpapírok árfolyama. Az alacsonyabb kamatú, továbbá a hosszabb futamidejű befektetések érzékenyebben reagál- nak a változásokra.

14. Koncentrációs kockázat: Egy kisebb földrajzi területen vagy egy-egy iparágban (szektorban) vagy befektetési eszköztí- pusban összpontosuló (koncentrálódó) befektetés teljes egé- szében ki van téve olyan eseményeknek, melyek az adott be- fektetésre hatnak. A koncentrációs kockázat csökkenthető a befektetés sokféleségének növelésével (diverzifikáció).

– Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok föld- rajzilag koncentrálódnak, a feltüntetett földrajzi kitettség azon országnak, ország-csoportnak, régiónak vagy konti- nensnek a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosul- nak.

– Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok egy iparágban (szektorban) koncentrálódnak, a feltüntetett szektorális kitettség azon iparágnak a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosulnak.

15. Likviditási kockázat: A befektetések forgalomképességéből, az adásvétel (tranzakció) időbeli elhúzódásából eredő koc- kázat. Csökkenő árfolyamok esetén a befektetett eszközök elhúzódó értékesítése okozhat veszteséget, míg emelkedő árfolyamok esetén a szabad (likvid) pénzeszközök befekte- tésének elhúzódása miatt a hozam egy részétől eshetnek el a befektetők.

16. Ország- és politikai kockázat: A befektetések értékét a nemzeti és nemzetközi gazdasági és politikai környezet vál- tozásai is befolyásolhatják. A kormányok által meghatáro- zott adórendszer és jogszabályi környezet, a jegybankok kamat-, inflációs-, és devizaárfolyam-politikája, a nemzet- közi egyezmények mind hatással lehetnek az adott ország- hoz kapcsolódó befektetések teljesítményére.

17. Partnerkockázat: A befektetések adásvétele, őrzése, keze- lése és értékelése során külső szolgáltatók és partnerek be- vonásából adódó kockázatok, különös tekintettel az elszá- molások nem-, hiányos vagy késedelmes teljesülésére.

18. Részvénykockázat: A részvény-, illetve az azon alapuló be- fektetés értéke akár rövidtávon is jelentősen változhat, az ilyen befektetéseknek jellemzően magas az árfolyam-inga- dozása. Az árfolyamot elsősorban a kibocsátó vállalkozás működése, (várt) eredményei és piaci kilátásai befolyásolják, de az általános piaci, gazdasági és politikai folyamatok is je- lentős hatással lehetnek a befektetés értékére.

19. Visszafizetési (hitel-) kockázat: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) esetében előfordulhat, hogy a kibocsátó nem fizeti az ígért kamatokat, illetve a futamidő végén nem fizeti vissza a (tel- jes) tőkét.

II.3. A befektetési egységek és azok árfolyama

20. Az egyes eszközalapok – a bennük való egységnyi részesedést kifejező – BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKRE vannak felosztva. A szerző- dőnek az eszközalapokból való részesedését a szerződésén nyilvántartott befektetési egységek száma fejezi ki.

21. A befektetési egység valamely értékelési napon számított ÁRFOLYAMA az eszközalap aktuális nettó eszközértékének és az eszközalapban nyilvántartott összes befektetési egység aktuális számának a hányadosa.

Az eszközalap értékét befolyásoló tényezők hatása ezért a befektetési egységek árfolyamában is megjelenik, így az egyes szerződések a hozzájuk tartozó befektetési egységek értékelése révén részesülnek a befektetés eredményéből.

22. A befektetett eszközök (mögöttes befektetések) értéke a piaci folyamatok következtében változik, ezért az eszköz- alapok befektetési egységeinek árfolyama előre nem ha- tározható meg, nőhet vagy csökkenhet is. A díj és szolgál- tatás fizetésének pénznemétől eltérő pénznemben befek- tetett, illetve nyilvántartott eszközalapok esetében a befek- tetési egységek árfolyamát a pénznemek egymáshoz vi- szonyított árfolyama valamint a pénznemek közötti át- váltási költségek is befolyásolják.

23. Az eszközalapok befektetési egységei csak és kizárólag az eszközalap értékelési napján (4. pont) vásárolhatók meg, illetve válthatók vissza. Az eszközalap befektetési egységeire, illetve az eszközalap mögötti értékpapírokra, befektetési eszközökre vonatkozó vételi és eladási megbízá- sok teljesítése a piaci elszámolási technikáknak, illetve a kollektív befektetési formákra vonatkozó mindenkori befek- tetési szabályozásoknak megfelelő idő alatt történik. A végrehajtás ideje alatt – amennyiben a megbízások az eszközalap jelentős részét érintik – az eszközalapok kész- pénzhányada akár jelentősen meg is változhat, és az eszközalapban meglévő készpénz-, illetve folyószámla- hányad eltérhet a befektetési stratégiában kitűzött aránytól, továbbá amennyiben az eszközalapban, ahol az egy napon együttesen beadott visszaváltási igény meghaladja a rendelkezésre álló készpénz-, illetve folyó- számlahányadot, a szükséges eszközeladások pénzügyi teljesítéséig a készpénz, illetve folyószámla állomány negatívvá is válhat. A fenti körülmények az eszközalap árfolyamára is – a mögöttes eszközök piaci árfolyamá- nak változásától eltérő – hatással lehetnek.

24. A befektetési egységek árfolyamának változásához, va- lamint az eszközalapok és az őket alkotó befektetési esz- közök likviditási (fizetőképességi) helyzetéhez, továbbá a pénznemek átváltási arányaihoz és az átváltás költsé- geihez kapcsolódó kockázatot teljes egészében a szer- ződő viseli.

25. Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetke- zett hiba esetén alkalmazandó szabályok (A 2014. évi LXXXVII. törvény a biztosítási tevékenységről (továbbiakban: Bit.) 128. §):

(1) Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövet- kezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba fel- tárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapí- táskor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenő- leges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az eszközalap nettó eszközértékének egy ez- relékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezé- sének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vo- natkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érin- tett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.

(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tőlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.

(3) Ha befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerződővel a hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befek- tetési egységre jutó árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre számított ár egy ezrelékét, illetve – ha az eszközalap- leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszköz- alap-leírásban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg szerződőnként az egyezer forintot, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított összeget, vagy

c) a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befek- tetési egység árában keletkező különbségből adódó el- számolási kötelezettség kapcsán a szerződőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biz- tosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő pótolja az eszközalap számára.

II.4. A befektetési egységek típusai

26. A biztosító a biztosítási szerződéshez tartozó befektetése- ket eredetük szerint különböző TÍPUSÚ befektetési egy- ségekben tartja nyilván:

a) az esetleges kockázati díjrészek és költségek levonása után befektetett rendszeres díjat – valamint egyes ese- tekben a biztosító által jóváírt és befektetett bónuszok meghatározott részét is – ún. MEGTAKARÍTÁSI (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEK formájában;

b) a biztosító által jóváírt és befektetett bónuszokat általá- ban (a 105. pont szerint) BÓNUSZ (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEK formájában az ún. BÓNUSZ SZÁMLÁN;

c) az esetleges kockázati díjrészek és költségek levonása után befektetett, a szerződő által kezdeményezett rend- kívüli díjfizetéseket – külön-külön azonosíthatóan – ún. EXTRA (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEK formájában;

d) nyugdíjbiztosítások esetén az adóról való rendelkezés alapján utalt, befektetett adójóváírásokat – külön-külön azonosíthatóan – ún. ADÓJÓVÁÍRÁS EXTRA (BEFEKTETÉSI) EGY- SÉGEK formájában.

A befektetési egységek e típusai befektetési szempontból

– így árfolyamuk tekintetében is – azonosak, de eltérhetnek a rájuk vonatkozó költségek, jóváírások és maradékjogok te- kintetében.

27. A valamely eszközalaphoz tartozó egyes befektetési egy- ségek AKTUÁLIS BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE az eszközalap befektetési egységeinek az adott napon, illetve – amennyiben az idő- pont nem értékelési napra esik – az azt követő első értéke- lési napon érvényes árfolyamával meghatározott, az eszköz- alap nyilvántartási pénznemében kifejezett értékkel egyezik meg.

III. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA

III.1. A biztosításhoz kapcsolódó eszközalapok és módosításuk

28. A biztosító a biztosítás különös feltételeiben határozza meg a szerződéshez választható eszközalapok körét, és ott ismer- teti azok befektetési politikáját.

29. A biztosító:

– az eszközalapok befektetési politikáját módosíthatja, melyről lényeges eltérés esetén a külön írásos tájékoztatót is küld;

– új eszközalapokat létrehozhat;

– eszközalapokat lezárhat (amikor az adott eszközalapba további befektetés már nem lehetséges), illetve megszün- tethet;

– eszközalapokat felfüggeszthet.

30. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MÓDOSÍTÁSA: A befektetési politika mó- dosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az esz- közök elérhetőségének vagy megfelelőségének megválto- zása miatt nem lehetséges. Ez esetben a biztosító az esz- közalapok befektetési politikáját csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás ne befolyásolja az adott eszközalap kockázati szintjét.

A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket a módosítás hatályba lépését megelőzően leg- alább hatvan nappal tájékoztatja, ha azonban a fenti bekez- désben jelzett körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésőbb a válto- zás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé.

31. Eszközalapok lezárása, megszüntetése: Amennyiben a biz- tosító rendelkezésére álló információk ezt lehetővé teszik, a biztosító a megszüntetés, illetve lezárás előtt legalább 2 hó- nappal írásos tájékoztatót küld, hogy a szerződő rendelkez- hessen befektetésének más eszközalapba történő áthelye- zéséről, illetve beérkező díjainak más eszközalapba irányí- tásáról.

Amennyiben a szerződő a megszüntetés, illetve lezárás idő- pontja előtti 30. napig írásban nem rendelkezik, a biztosító a díjakat az általa meghatározott eszközalapba irányítja át, illetve – megszüntetés esetén – a befektetési egységeket az általa meghatározott eszközalapba helyezi, melyről a szer- ződőt az átirányítást, illetve áthelyezést követő 15 napon belül tájékoztatja.

Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

32. Eszközalapok felfüggesztése: A biztosító bármely eszközalap értékelését határozatlan időre felfüggesztheti az eszközala- pok hátterét képező befektetési alapokkal, értékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos hatósági intézke- désre, döntésre vagy ezen alapokkal, értékpapírokkal, pénz- ügyi instrumentumokkal kapcsolatos kibocsátónak, forgal- mazónak, letétkezelőnek, alapkezelőnek az intézkedésére, döntésére, helyzetére figyelemmel, különös tekintettel a kö- vetkező esetekre: munkaszüneti nap a mögöttes befektetés forgalmazási, illetve kereskedési helyén; a mögöttes befek- tetés forgalmazásának vagy visszaváltásának bármilyen okból történő – akár részleges – felfüggesztése; elszámolási korlátok; az érintett államok közötti deviza forgalmak kor- látozásai.

A biztosító a felfüggesztésről legkésőbb a döntését követő 8 munkanapon belül tájékoztatja a szerződőt. A felfüggesz- tés időtartama alatt a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek a vételére, áthelyezésére, illetve eladására nincs lehetőség, és a biztosító az alábbiak szerint jár el:

Az eszközalap-felfüggesztés szabályai a Bit. 127.§-a szerint:

(1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységek- hez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó esz- közalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesz- tés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, il- letve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszkö- zei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését köve- tően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányí- tása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések – így különösen átváltás, rendsze- res pénzkivonás, részleges visszavásárlás – nem telje- síthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggeszté- sének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő har-

mincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszköz- alappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszünteté- sét követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonat- kozóan a szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszköz- alapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesz- tett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szer- ződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányá- ban – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-fel- függesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítet- ten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtar- tama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem füg- gesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesz- tés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerző- désben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerző- dés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének érté- két a felfüggesztett eszközalap befektetési egysé- geinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül – amennyi- ben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap be- fektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységek- nek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása telje- sítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyen- legének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekinteté- ben teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azon- ban biztosítottanként legfeljebb harmincmillió forint ösz- szeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekinte- tében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a ko- rábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utó- lag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel

fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszköz- alap ezt követő első ismert nettó eszközértékének meg- állapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizáró- lag felfüggesztett eszközalap áll.

(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen to- vábbi egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meg- hosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesz- tés időtartamának lejártát legalább tizenöt nappal meg- előzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati iro- dáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet ré- szére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladék- talanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközér- téke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az ár- folyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid esz- közök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő har- minc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszköz- alappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenn- tartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás vég- rehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap- felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként mű- ködik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap fel- függesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejára- takor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket el- különítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyil- vántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüg- gesztés az (1)-(8) bekezdésben írottak szerint marad ér- vényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az ere- deti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap

utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szét- választás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájé- koztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szer- ződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja a szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvé- nyi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak in- dokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosí- tási szerződést és annak teljesítését érintő következ- ményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő be- fektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következmé- nyeiről.

(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az esz- közalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéte- szi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodái- ban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.

33. A biztosítónak joga van a befektetési egységek FELOSZTÁ- SÁRA vagy ÖSSZEVONÁSÁRA, ami a befektetési egységek szá- mát és – ezzel összhangban – az értékét változtatja meg. E módosítás kizárólag technikai jellegű: ennek következté- ben sem az érintett eszközalapok nettó eszközértéke, sem az egyes szerződésekhez tartozó befektetési egységek típu- sonként és eszközalaponként számított összértéke, sem pedig a biztosító szolgáltatása nem változik.

III.2. A szerződő befektetési döntései

34. A szerződő a biztosítási ajánlat megtételekor megtakarí- tása tervezett futamidejének valamint a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően választhat a biztosítás külö- nös feltételeiben megnevezett eszközalapok között, az eset- leges korlátozásokat is figyelembe véve.

35. A szerződő bármikor rendelkezhet a jövőben esedékes rendszeres díjak más eszközalapokba történő ÁTIRÁNYÍTÁ- SÁRÓL. Az erre vonatkozó egyértelmű írásbeli kérelemnek a díj esedékessége előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkez- nie. Az átirányítás feltételeit és költségét a különös feltételek tartalmazzák.

36. A szerződő – a bónusz egységek kivételével – kérheti be- fektetési egységei ÁTHELYEZÉSÉT más eszközalapba, a kü- lönös feltételekben meghatározott feltételekkel és költsé- gekkel.

A kérelemnek a FORRÁS és a CÉL eszközalap megnevezésén kívül az áthelyezésre kerülő befektetési egységek darabszá- mát vagy a kiinduló eszközalapon belüli százalékos arányát kell tartalmaznia.

Ha a szerződő a megtakarítási befektetési egységek át- helyezését kéri, akkor ugyanabból az eszközalapból a bó-

nusz befektetési egységek ugyanolyan arányban szintén áthelyezésre kerülnek a kiválasztott eszközalapba.

Az áthelyezéssel a befektetési egységek típusa (26. pont)

nem változik meg.

Az áthelyezés legkésőbb az erre vonatkozó kérelem biztosí- tóhoz történő beérkezését követő 3. értékelési napra érvé- nyes árfolyamokon történik: az áthelyezésre kerülő befek- tetési egységek értéke az új eszközalapban azonos típusú befektetési egységek formájában kerül jóváírásra. Amennyi- ben az áthelyezési kérelem nem egyértelmű, vagy annak szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibá- jából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani.

37. Az áthelyezés végrehajtásáért a biztosító a különös feltéte- lekben meghatározott költséget számítja fel.

A költség megállapítására az áthelyezés esedékességét meg- előző értékelési napon érvényes árfolyamon kerül sor. Az át- helyezés költségét – ugyanezen az árfolyamon – a biztosító az áthelyezendő befektetési egységekből egyenlíti ki. Amennyiben az áthelyezés költsége meghaladná az áthe- lyezendő befektetési egységek értékét, nem kerül sor áthe- lyezésre és költséglevonásra sem.

Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

IV.1. A biztosítási szerződés alanyai

38. A BIZTOSÍTÓ a biztosítási díj ellenében a szerződés különös feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.

39. A SZERZŐDŐ az a személy, aki a biztosítás megkötésére aján- latot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.

A szerződésre vonatkozó jognyilatkozatok megtétele a szer- ződő joga és kötelessége.

A szerződés módosítására, az adatok változására vonatkozó nyilatkozatokat és bejelentéseket a biztosító valamely szer- vezeti egységéhez írásban kell eljuttatni.

A biztosító nyilatkozatait a szerződőnek juttatja el, melyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, illetve változtatási szándékról a szerződő kötelessége a biz- tosítottat tájékoztatni.

40. A BIZTOSÍTOTT az a természetes személy, akire a biztosító koc- kázatviselése vonatkozik.

A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított

írásbeli hozzájárulása is szükséges.

Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes kép- viseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényessé- géhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámható- ság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biz- tosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

A biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal

– a szerződő beleegyezésével – szerződőként beléphet.

A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

41. A KEDVEZMÉNYEZETT az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. A szerződő a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyan- ilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg.

Ha a biztosított és a szerződő nem azonosak, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Kedvezményezettként több személy is megnevezhető.

A kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása akkor lép hatályba, amikor a szerződő és a biztosított írás- beli nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik.

Amennyiben a szerződésben kedvezményezettet nem ne- veztek meg, illetve a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghalt, és helyette mást nem jelöltek meg, a kedvezményezett maga a biztosított, illetve a halá- leseti szolgáltatásra a biztosított örököse.

A szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez in- tézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését nem vonja vissza, illetve nem változtatja meg azon személyek hozzájárulása nélkül, akiknek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő ilyen tartalmú nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte

42. A biztosítási szerződés megkötését a szerződő írásbeli AJÁN- LATTAL kezdeményezi.

43. A biztosító az ajánlat elbírálásához egészségi nyilatkozatot és orvosi vizsgálatot is kérhet. Amennyiben orvosi vizsgá- latra kerül sor, annak eredményét az egészségügyről szóló törvény alapján a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

44. A szerződés úgy jön létre, hogy a biztosító az ajánlat és a hozzá tartozó nyilatkozatok, szükséges dokumentumok alapján kockázatelbírálást végez, majd az ajánlat elfoga- dásáról fedezetet igazoló dokumentumot, KÖTVÉNYT állít ki.

45. A biztosító az ajánlatot módosításokkal is elfogadhatja. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tarta- lommal jön létre. Lényeges eltérés esetén a biztosító az el- térésre a szerződő figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartal- mának megfelelően jön létre.

46. A biztosító az ajánlatot, annak beérkezését követő tizenöt napon belül, – amennyiben az ajánlat elbírálásához egész- ségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat szükséges, hatvan napon belül – indoklás nélkül elutasíthatja.

47. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül

– amennyiben az ajánlat elbírálásához egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat szükséges, hatvan napon belül – nem nyilatkozik.

48. A szerződés technikai (a biztosítási évfordulókat és a díjfi- zetési kezdetet meghatározó) KEZDETE a kötvényen ekként megjelölt nap.

49. A szerződés TARTAMA a termék különös feltételei szerint lehet

a) határozott tartam, mely esetben a LEJÁRAT napja a köt- vényen ekként megjelölt nap, a tartam pedig a kezdet és lejárat közötti időszak vagy

b) élethosszig szóló, mely esetben a tartam a biztosított haláláig tart.

50. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ a kötvényen a biztosítás kezdete- ként megjelölt hónap és nap szerinti évforduló. A BIZTOSÍTÁSI ÉV két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak a tartam alatt.

A BIZTOSÍTÁSI HÓNAPFORDULÓ minden hónapban a hó első napja. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAP két egymást követő biztosítási hónapforduló közötti időszak a tartam alatt.

A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK a biztosítási évfordulókhoz igazodó egy éves időtartam (biztosítási év). Az első biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől az első biztosítási évfordulóig tart. Határozott tartamú biztosítás esetén az utolsó bizto- sítási időszak a lejáratot megelőző biztosítási évfordulótól a lejáratig tart.

IV.3. A szerződés hatályba lépése

51. A szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A szerződés ha- tályba lépésének feltétele, hogy a szerződő az első díjat leg- később a szerződés létrejöttéig megfizesse, kivéve, ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg.

IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete

52. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

53. A biztosító az orvosi vizsgálat nélkül létrejött szerződésekre a termék különös feltételeiben a kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónap VÁRAKOZÁSI IDŐT köthet ki. A várakozási idő alatt a biztosító csak a kockázatviselés ideje alatt bekö- vetkezett balesetből eredő biztosítási eseményekre vállalja a kockázatot. Amennyiben a várakozási időn belül bekövet- kezett biztosítási esemény nem baleset következménye, a biztosító a szolgáltatást nem teljesíti, és a szerződés a befi- zetett rendszeres díjak visszatérítése, továbbá az esetleges rendkívüli díjfizetésből képzett extra befektetési egységek aktuális értékének kifizetése mellett megszűnik.

54. Jelen feltételek szempontjából BALESET a biztosított akaratá- tól független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.

IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése

55. A biztosítási szerződés (és a biztosító kockázatviselése) az alábbi esetek bármelyikének bekövetkeztével megszűnik:

– a biztosított halálával, kivéve, ha a különös feltételek más- hogy rendelkeznek;

– határozott tartamú szerződés esetén a szerződés lejáratá- val;

– a szerződés felmondásával, visszavásárlásával (IX.2. feje- zet);

– költségfedezet hiánya esetén (VII.3.104. pont);

– díjnemfizetés esetén (VI.1.4.82. pont);

– egyéb, a szerződés különös feltételeiben és a jelen általá- nos feltételekben (56. és 61. pontokban) meghatározott esetekben.

A szerződést a szerződő – ha az első évi biztosítási díjat be- fizették – írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja. Az életbiz- tosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növeke- désének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

56. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személynek jogában áll a szerződést az annak létrejöttéről szóló kötvény kézhezvé- telétől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmon- dani.

Ez esetben a biztosító a szerződő írásbeli nyilatkozatának beérkezését követő 15 napon belül – a különös feltételek- ben meghatározott módon – elszámol a befizetett díjakkal. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt illető felmon- dási jogról.

IV.6. Tartamhosszabbítás

57. A szerződőnek joga van a szerződés (határozott) tartamá- nak biztosítási évfordulókig terjedő időszakokkal történő meghosszabbítására, akár több alkalommal is, azonban leg- feljebb a biztosított 86. születésnapját megelőző évfordu- lóig. A szerződőnek nyilatkoznia kell, hogy a hosszabbítást a rendszeres díjfizetés folytatásával vagy díjfizetés nélkül kéri. A hosszabbításra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkalmas írásbeli kérelemnek a szerződés érvényes lejárata előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie.

A tartam meghosszabbítása esetén rendkívüli díjfizetések (VI.2. fejezet) teljesítésére a szerződőnek továbbra is lehe- tősége marad.

IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

58. A szerződő köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önma- gában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények megváltozását, így különösen a biztosított fog- lalkozásának, szabadidős tevékenységének a vállalt kockázat (például balesetveszély) szempontjából történő megválto- zását.

59. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem

hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmu- lasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, és orvosi vizsgálatot is előírhat.

60. A biztosított az ajánlat aláírásával felhatalmazza a biztosí- tót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó, a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tar- tásával, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésével közvetlenül összefüggő, azokhoz elengedhe- tetlenül szükséges adatokat a biztosító beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló hatályos törvényben meghatározott egyéb célok körében az arra jo- gosultak számára továbbítsa. Egyúttal a biztosított fel- menti az ezen adatokat jogszabályi felhatalmazás alap- xxx xxxxxxxxxxxx személyeket és szervezeteket (többek között háziorvos, társadalombiztosítási szerv) a titok- tartási kötelezettségük alól.

61. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásá- ról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős nö- vekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított ti- zenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől szá- mított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a körülményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta. A biztosító az ebből eredő jogokat csak a szerződéskötést, illetve a változás bejelentést követő első öt évben gyakorolhatja.

62. A szerződő és a biztosított köteles 5 munkanapon belül be- jelenteni a szerződésben rögzített adatainak (különös te- kintettel: lakcím, név) megváltozását.

V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

63. Biztosítási esemény a szerződéshez tartozó különös feltéte- lekben ekként meghatározott esemény.

64. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS a biztosítónak a biztosítási ese- mény(ek) bekövetkeztekor – a különös feltételek szerint – fellépő kötelezettsége.

VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

65. A biztosító a biztosítási szerződésben szereplő kötelezett- ségek teljesítését a BIZTOSÍTÁSI DÍJ ellenében vállalja.

66. A biztosítás díj FAJTÁJA szerint lehet rendszeres, rendkívüli vagy – nyugdíjbiztosítás esetén – származhat az adóról való rendelkezésből (adójóváírásból).

VI.1. Rendszeres díjfizetés

VI.1.1. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

67. A biztosításra RENDSZERES (folyamatos) díjat kell fizetni.

68. A szerződés első díja az ajánlat aláírásakor esedékes.

69. A rendszeres díjas szerződés későbbi, folytatólagos díjai minden biztosítási évre a biztosítási évfordulókon, előre esedékesek.

A szerződés DÍJFIZETÉSI TARTAMA az az időszak, amely alatt a szerződőnek a különös feltételek szerint díjfizetési kötele- zettsége van.

70. A biztosító hozzájárulhat az éves díj részletekben történő fizetéséhez. Részletfizetés esetén a díjak a megfelelő rész- letfizetési időszak első napján, előre esedékesek. A biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő pótdíjat szá- míthat fel, melynek mértéke változhat. Az esetleges pótdíj mértékéről és változásáról a biztosító előzetesen tájékoztatja a szerződőt.

A díjfizetés ajánlattételkor választott gyakoriságát a szer- ződő a biztosítási évfordulókon megváltoztathatja, ameny- nyiben erre irányuló kérését az évforduló előtti 30. napig írásban jelzi a biztosítónak, és ha a biztosító ahhoz hozzá- járul.

A biztosító a teljes biztosítási évre esedékes díjat az esetben is követelheti, ha a szerződés valamely okból a biztosítási éven belül szűnne meg.

71. A szerződő – a különös feltételekben meghatározott keretek között – a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a biztosító a díj befektetésre kerülő részét mely eszközala- pokhoz és milyen arányban rendelje.

72. A biztosító a rendszeres díjat – az esetleges kiegészítő biz- tosítások díjának levonása valamint a jelen feltételek VII. fe- jezetében és a különös feltételekben meghatározott kocká- zati díj- és költséglevonások után – a szerződő rendelkezé- sének megfelelő eszközalapok megtakarítási befektetési egységeire számítja át.

A befektetési egységekre történő átszámításra a teljes – az esetleges kiegészítő biztosítások díját és az előírt indexet (73. pont) is tartalmazó – esedékes díj biztosítóhoz történő beérkezését és szerződésre történő egyértelmű azonosítá- sát, majd rákönyvelését követő értékelési napon, de legké- sőbb a díj beérkezését követő 3. munkanapon, és legkoráb- ban a díj esedékességekor kerül sor, az átszámítás napján érvényes árfolyamon. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli.

Amennyiben a beérkezett díj szerződésre történő egyér- telmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt az azonosítást gátló körülmények megszűnésének figyelembe vételével kell számítani.

Az első díj befektetési egységekre történő átszámításá- nak feltétele még az ajánlat elfogadása. Az ajánlat eluta- sítása esetén a biztosító a díjat kamatmentesen visszautalja a szerződőnek.

VI.1.2. Automatikus díjnövelés; értékkövetés; díjcsökkentés lehetősége

73. A biztosító a szerződésben előírhatja az egyes biztosítási években esedékes rendszeres díjnak a biztosítási évfor- dulókon történő automatikus növelését. A növelés előre meghatározott százalékos mértékét (az INDEXet) a különös feltételek tartalmazzák.

74. Az index mindig az adott díjemelést megelőzően – az esetleges korábbi bármely okú (jelen fejezetben tárgyalt) díjmódosítások utáni – érvényes (esedékes) éves díjra vo- natkozik. A díjfizetés esetleges szüneteltetése (VI.1.3. fejezet) ugyanakkor nem befolyásolja az index alapjául szolgáló díjat.

75. Az ÉRTÉKKÖVETÉS a biztosítás rendszeres díjának – az előírt automatikus díjnövelés feletti – emelése a szolgáltatás ér- tékének növelése érdekében.

76. A biztosító az értékkövetésre vonatkozó javaslatánál a Köz- ponti Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexe- ket és a várható inflációt is figyelembe veszi.

77. A biztosító az automatikus díjnövelésről (indexről) és a biztosító által kezdeményezett értékkövetésről a bizto- sítási évfordulót megelőző 45. napig írásban értesíti a szer- ződőt.

A szerződő az automatikus díjnövelést az első 2 automa- tikus díjemelést követően, az értékkövetést pedig bár- mikor, az érintett biztosítási időszakot megelőző 30. napig írásban visszautasíthatja. Amennyiben a szerződő a meg- adott határidőig nem kifogásolja az emeléseket, a szerződés az értesítésnek megfelelően módosításra kerül.

78. A szerződő által kezdeményezett értékkövetést (ide értve azt is, ha a szerződő a biztosító által kezdeményezett- nél nagyobb mértékű emelést kér), a biztosító elutasíthatja, vagy annak elfogadásáról újabb egészségi nyilatkozat, il- letve orvosi vizsgálat alapján dönthet. Az emelés elfogadá- sát a biztosító írásban visszaigazolja a szerződőnek. Az elfo- gadott emelés akkor válik hatályossá, amikor az első emelt díj beérkezik a biztosítóhoz.

79. A szerződő – az első 3 biztosítási évet követő – biztosítási időszakokra, az érintett időszakot megelőző 30. napig írás- ban kérheti az esedékes díj csökkentését. A lecsökkentett díj nem lehet a különös feltételekben meghatározott mini- mális értéknél kisebb. Ez a minimális érték – a különös fel- tételek vonatkozó mellékletének érvényességi kezdetétől – a díjcsökkentési kérelemig terjedő időszakra számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árind- exszel növelhető.

VI.1.3. A DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE

80. Amennyiben a szerződés tartamából már legalább 3, díjjal fedezett év eltelt, a szerződő (az elmaradt díj esedékessé- gétől számított 30 napon belül) írásban kérheti a díjfizetés- nek az elmaradt díj esedékességétől számított, legfeljebb 1 éves SZÜNETELTETÉSÉT.

A díjfizetés szüneteltetése legalább két egymást követő, díjfizetéssel eltelt biztosítási év után ismételten igényel- hető.

81. A szüneteltetés alatt az alapbiztosításra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése folyamatos.

VI.1.4. A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

82. Amennyiben az esedékes – a díjfizetés szüneteltetése ese- tén a szüneteltetés lejártát követően esedékes – rendszeres díjat nem fizetik meg, a biztosító a szerződőt a díjfizetés teljesítésére 30 napos póthatáridő megadásával írásban fel- szólítja. A határidő eredménytelen elteltével, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton nem érvé- nyesíti:

a) Ha a szerződésre kevesebb, mint egy évi rendszeres díjat fizettek, a szerződés az első elmaradt díj esedékes- ségének napjára visszamenő hatállyal megszűnik. Ez esetben kizárólag az esetleges extra befektetési egy- ségek befektetési értéke kerül kifizetésre. E kifizetés – amennyiben a szerződő korábban írásban nem értesíti a biztosítót – az elmaradt díj esedékességét követő 7. hó- napfordulón érvényes aktuális befektetési értékek alap- ján, a 7. hónapfordulót követő 15 napon belül történik.

b) Ha a szerződésre legalább egy évi rendszeres díjat már befizettek, szerződés díjmentesítésre (IX.4. fejezet) kerül. A díjmentesítés helyett a szerződő írásban kérheti a szerződés megszüntetését, és a visszavásárlási összeg kifizetését.

83. Abban az esetben, ha a szerződés a rendszeres díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő – a biztosított életbenléte esetén – a megszűnés napjától számított 6 hó- napon belül kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreál- lítására (REAKTIVÁLÁS), amennyiben pótolja az elmaradt díja- kat. A biztosító a hozzájárulását újabb kockázatelbírálás eredményétől is függővé teheti.

A pótlólagos díjak befektetési egységekre történő átszámí- tása legkésőbb a pótlólagos díj biztosítóhoz történő beér- kezését követő 3. értékelési napra érvényes árakon történik. Amennyiben a befizetés szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt az azonosítást gátló körülmény megszűné- sétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli. A szerződésre könyvelés feltétele, hogy a biztosító a reaktiváláshoz hozzájáruljon.

A biztosító kockázatviselése a teljes hátralék befizetését kö- vető nap 0 órakor kezdődik újra.

VI.1.5. A RENDSZERES DÍJHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

84. A biztosítás első biztosítási évre esedékes díja a biztosítás

KEZDETI DÍJA.

85. Valamely biztosítási évre vonatkozóan a szerződés EREDETILEG ELVÁRT DÍJA megegyezik a kezdeti díjnak a szerződésben meghatározott mértékű automatikus díjnöveléssel (index- szel) az adott biztosítási évig mindvégig növelt értéké- vel.

Az eredetileg elvárt díj mértékét az esetleges díjszünetel- tetések nem befolyásolják.

86. Ha a szerződésre eredetileg elvárt díj módosul (85. pont), akkor a szerződésre meghatározott költségek és jóváírások is módosulhatnak.

Ezek a módosulások az ún. AKTUALIZÁLT KEZDETI DÍJTÓL függe- nek. A biztosítás egyes éveiben az aktualizált kezdeti díj megegyezik az esedékes éves díjnak és az adott évre ere- detileg elvárt díjnak az arányában módosított kezdeti díj- jal (azaz az aktualizált kezdeti díjra alkalmazott automatikus díjnövelés éppen a ténylegesen fizetendő éves díjat ered- ményezné).

Az aktualizált kezdeti díj mértékét az esetleges díjszüne- teltetések nem befolyásolják.

87. A szerződésre meghatározott jóváírások függhetnek attól is, hogy az esedékes éves díj nagysága eléri-e a különös fel- tételekben meghatározott KIEMELT ÉVES DÍJAT. A kiemelt éves díjat a biztosító – a különös feltételek ezt meghatározó mel- lékletének érvényességi kezdetétől eltelt időszakra számított

– a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexszel évente növelheti.

VI.2. Rendkívüli díjfizetés

88. A szerződő a szerződésre a rendszeres díjfizetésen felül RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉSEKET is teljesíthet, ha e befizetések nagy- sága esetenként a különös feltételekben meghatározott ösz- szeget eléri.

A biztosító befizetett díjnak a bankszámláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.

Az egyes rendkívüli díjfizetéseket a biztosító külön-külön tartja nyilván.

89. Rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérkezésé- nek időpontjáig írásban rendelkeznie kell arról, hogy a be- fizetés rendkívüli díjfizetésnek tekintendő, és hogy az ösz- szeg az átszámítás után mely eszközalapokba és milyen arányban kerüljön extra befektetési egységként elhelye- zésre. Ha eszközalapok nem kerülnek megadásra, úgy a biz- tosító a rendszeres díjak eszközalapok közötti megosztását alkalmazza a rendkívüli díjfizetésekre is.

A befektetési egységekre történő átszámítás legkésőbb a rendkívüli díj biztosítóhoz történő beérkezését követő 3. ér- tékelési napra érvényes árakon történik. Amennyiben a rendkívüli díjfizetés rendeltetése nem egyértelmű, vagy a befizetés szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költség- mentesen kezeli.

XX.0.Xx adóról való rendelkezésből származó díj (adójóváírás)

90. Az ADÓRÓL VALÓ RENDELKEZÉSBŐL SZÁRMAZÓ DÍJ (ADÓJÓVÁÍRÁS) nyugdíjbiztosítások esetén az adóhatóság által a nyug- díjbiztosítási szerződésre visszautalt adó.

Az egyes rendelkezésekből származó díjakat a biztosító

külön-külön tartja nyilván.

91. Az adóról való rendelkezésekből származó díjak (adójóvá- írások) adójóváírás extra egységekbe történő befekteté-

sére a biztosító a rendszeres díjak eszközalapok közötti aktuális megosztását alkalmazza.

A befektetési egységekre történő átszámítás legkésőbb az adójóváírás biztosítóhoz történő beérkezését követő 3. ér- tékelési napra érvényes árakon történik. Amennyiben a szer- ződésre történő egyértelmű azonosítás a biztosítón kívül álló okokból nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani. Az átszá- mítás napjáig a biztosító a visszautalt adót kamat- és költ- ségmentesen kezeli.

VII. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK

92. A szerződést terhelő költségekről és mértékükről a termékek különös feltételei konkrétan rendelkeznek. A termék különös feltételeiben részletezett egyes költségek – az ott szereplő korlátozásokkal – változhatnak.

A kockázati díjak akkor módosulhatnak, ha a kockázati vi- szonyok vagy jogszabályok megváltozásának következtében a változtatás szükségessége statisztikailag, illetőleg a bizto- sító kártapasztalatával alátámasztható.

93. Az esetleges változásokról a biztosító a szerződőnek – a mó- dosítás érvényességét megelőző 60. napig – előzetes írásos értesítést küld.

VII.1. Kockázati díjak

94. A KOCKÁZATI DÍJ a termékben szereplő biztosítási kockáza- tok vállalásának ellenértéke. Amennyiben az alapbiztosí- tás kockázati díja külön nem kerül bemutatásra a különös feltételekben, akkor a kockázatok ellenértékét a biztosító a levont költségekből fedezi.

95. A külön meghatározott kockázati díjak levonására mindig a költségek levonása előtt kerül sor.

VII.2. Díjarányos költségek

96. A díjarányos költségek a díj százalékában meghatározott, az esedékes díjbefizetésből levont, a szerződés különös fel- tételeiben meghatározott mértékű költségek. A levonásokra még a befektetés előtt kerül sor, így a biztosító a díjak költségekkel csökkentett részét fekteti csak be.

97. A százalékos mérték függhet a díj fajtájától (66. pont) és attól, hogy a díj melyik biztosítási évre esedékes.

VII.2.1. Díjarányos kezdeti költség

98. A DÍJARÁNYOS KEZDETI KÖLTSÉG a szerződéskötéssel kapcso- latos közvetlen költségek, valamint a díjbeszedési, ad- minisztrációs és befektetési költségek fedezésére, egyes esetekben (94. pont) a biztosítási kockázatok ellenérté- keként, továbbá a biztosító ráfordításai megtérülésének érdekében a biztosító által elvont, százalékosan megadott költség.

E költség levonása a rendszeres díjak esetében az első 3 biztosítási évre esedékes befizetett díjakból történik, a rendkívüli díjfizetéseket pedig azok befektetését meg- előzően terheli. Az adóról való rendelkezésekből szár-

mazó díjakat (adójóváírásokat) díjarányos kezdeti költség

nem terheli.

VII.2.2. Díjarányos rendszeres költség

99. A DÍJARÁNYOS RENDSZERES KÖLTSÉG a szerződéssel kapcsolatos díjbeszedési és adminisztrációs költségek fedezésére, egyes esetekben (94. pont) a biztosítási kockázatok el- lenértékeként, valamint a biztosító ráfordításai megté- rülésének érdekében a biztosító által a 4. biztosítási évvel kezdődően esedékes rendszeres díjbefizetésből száza- lékosan elvont költség.

A rendkívüli díjfizetéseket és az adóról való rendelkezé- sekből származó díjakat (adójóváírásokat) ez a költség nem terheli.

VII.3. Befektetés arányos költségek

100. A szerződéshez tartozó befektetések kezelésére, továbbá a szerződéssel kapcsolatos adminisztrációs költségek fe- dezésére, egyes esetekben (94. pont) a biztosítási koc- kázatok ellenértékeként, valamint a biztosító ráfordítá- sai megtérülésének érdekében a biztosító által a szerző- déshez tartozó befektetések százalékában felszámított, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű költség.

E költség levonása a rendszeres díjakból származó befek- tetéseket csak a 4. biztosítási évvel kezdődően, míg a rendkívüli díjfizetésekből és adójóváírásokból származó befektetéseket a befektetést követően már terheli.

Amennyiben azonban a szerződés a 4. évet megelőzően díjmentesítésre kerül (IX.4. fejezet), a befektetés arányos költség levonása a különös feltételek szerint a díjmentesí- tést követően megkezdődik.

101. A százalékos mérték eszközalaponként és befektetési egy- ség típusonként (26. pont) eltérő lehet, függhet továbbá attól, hogy a befektetési egység milyen fajtájú díjból szár- mazik, a szerződés hányadik biztosítási événél tart, vala- mint attól is, hogy a szerződés díjmentes-e, illetve a rend- szeres díjfizetési kötelezettség fennáll-e még.

102. A befektetés arányos költséget a biztosító havonta – az éves szinten megadott mérték tizenkettedének elvonásával – ér- vényesíti a befektetési egységek számának arányos csökken- tésével. A költséget a biztosító minden megkezdett biztosí- tási hónapra felszámítja.

103. A levonásokra a biztosítási hónapfordulókon, illetve – ameny- nyiben az utolsó megkezdett hónapra a levonás még nem történt meg – a szerződés megszűnésekor, utólagosan kerül sor, a szerződéshez tartozó befektetési egységek szá- mának csökkentése formájában.

104. Ha a biztosítás fennállása alatt bármikor, bármelyik ráfordí- tás levonására nem áll rendelkezésre kellő számú befektetési egység, úgy a biztosító kockázatviselése és a biztosítási szer- ződés – a levonás esedékességekor – kifizetés nélkül meg- szűnik.

VIII. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA

105. A biztosító a szerződés tartama alatt a biztosítási szerző- déshez kapcsolódó BÓNUSZOKAT írhat jóvá. A bónuszok jó- váírása (és befektetése) ez alatt az idő alatt,

– de legfeljebb az első 20 biztosítási évben bónusz befek- tetési egységek formájában elkülönítetten, kizárólag a szerződés BÓNUSZ SZÁMLÁJÁN történik,

– a 20. biztosítási évet követően pedig már kizárólag köz- vetlenül megtakarítási befektetési egységek formájában történik.

106. A bónuszok típusai:

a) DÍJFIZETÉSTŐL FÜGGŐ bónuszok: díjfizetési mód és díj- nagyság bónusz

b) DÍJARÁNYOS KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI bónuszok: kezdeti költ- ség és rendszeres költség visszatérítési bónusz

c) BEFEKTETÉS ARÁNYOS KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI bónusz: hozam bónusz,

107. A bónuszjóváírások általános szabályai:

– A díjhoz kapcsolódó – a 106. pont a) és b) bekezdésében felsorolt – bónuszok jóváírása a befizetett esedékes rend- szeres díjakból befektetésre kerülő résszel egyidejűleg, az egyes eszközalapok között pedig a rendszeres díjakra megadott arány szerint történik (a díjfizetés esetleges szüneteltetésének ideje alatt e bónuszok jóváírása ugyan- csak szünetel).

– A díjfizetéstől függő – a 106. pont a) bekezdésében fel- sorolt – bónuszok a szerződés kezdetétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díjfizetés történik (díjfizetéssel történő esetleges tartamhosszabbítás ese- tén is).

– A költség visszatérítési – a 106. pont b) és c) bekezdésé- ben felsorolt – bónuszok jóváírása a 20. biztosítási év le- teltével megszűnik, és tartamhosszabbítás esetén sem folytatódik.

108. A biztosítási tartam lejáratával, de legkésőbb a 20. biz- tosítási év leteltével a bónusz számlán aktuálisan nyil- vántartott befektetési egységek azonos számú és azo- nos eszközalapokban lévő megtakarítási befektetési egységekké alakulnak, és a bónusz számla megszűnik.

VIII.1. A bónuszok jóváírása

VIII.1.1. Díjfizetési mód bónusz

109. A DÍJFIZETÉSI MÓD BÓNUSZ a rendszeres díj után járó, annak százalékában megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz.

110. Mértékét a díj befizetésekor aktuális díjfizetési mód (banki lehívás, banki átutalás, csekkes díjfizetés stb.) határozza meg.

VIII.1.2. Díjnagyság bónusz

111. A DÍJNAGYSÁG BÓNUSZ a rendszeres díj után járó, annak szá- zalékában megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz.

112. Mértékét az aktualizált kezdeti díj (86. pont) határozza meg, ha azonban a befizetéshez tartozó esedékes éves díj már eléri a kiemelt éves díjat (87. pont), akkor mértéke az esedékes éves díjhoz tartozó százalékos érték lesz.

VIII.1.3. Kezdeti költség visszatérítési bónusz

113. A KEZDETI KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI BÓNUSZ a befizetett esedékes rendszeres díjak – de legfeljebb az esedékességekkor eredetileg elvárt díjak (85. pont) – százalékában meg- adott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz.

Célja, hogy a biztosító által elvont, forintban kifejezett, a rendszeres díjat terhelő díjarányos kezdeti költség egy részét visszajuttassa a szerződésre. A szerződés különös feltételei ismertetik e visszajuttatott arányt, azzal a feltéte- lezéssel élve, hogy végig az eredetileg elvárt díjat fizetik.

114. Az alkalmazott százalékos mérték függ a díjfizetési tartam- tól, és biztosítási évenként eltérő lehet.

VIII.1.4. Rendszeres költség visszatérítési bónusz

115. A RENDSZERES KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI BÓNUSZ a befizetett ese- dékes rendszeres díj százalékában megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz. Célja, hogy a biztosító által elvont (a rendszeres díjat ter- helő) díjarányos rendszeres költség egy részét visszajut- tassa a szerződésre. Jóváírására először – a díjarányos rendszeres költség megjelenésével egyidejűleg – a 3. biz- tosítási évet követően esedékes befizetett díjak esetében kerül sor.

VIII.1.5. Hozam bónusz

116. A HOZAM BÓNUSZ a megtakarítási befektetési egységek százalékában éves szinten megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz.

Célja, hogy a biztosító által elvont, a rendszeres díjfizetés- ből származó befektetésekből elvont vagyonarányos költség egy részét – e költség megjelenésével egyidejűleg, a 4. biztosítási évvel kezdődően – visszajuttassa a szer- ződésre.

117. A hozam bónusz bónusz befektetési egységként történő jóváírására havonta, a bónusz éves értéke tizenkettedének megfelelő mértékben, a vagyonarányos költségként elvont megtakarítási egységekből, az elvonást közvetlenül köve- tően kerül sor az elvonásnak megfelelő eszközalapokba.

VIII.2. A bónusz számla hozzáférési szabályai;

a bónuszok jóváírásának rendkívüli megszűnése

118. A bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egy- ségek bizonyos százaléka meghatározott időközönként MEGSZOLGÁLTTÁ (hozzáférhetővé) válik, azzal, hogy azonos eszközalapban lévő, azonos számú megtakarítási befekte- tési egységgé alakul.

A megtakarítási befektetési egységekké alakítás egységesen, minden érintett eszközalap esetében a különös feltételek- ben található százalékoknak megfelelően történik.

119. Ugyancsak megszolgálttá válnak a bónusz számlán nyil- vántartott bónusz befektetési egységek, amennyiben a biz- tosítási esemény bekövetkezése miatt szolgáltatásra kerül sor.

A bónuszszámláról történő kifizetés, illetve a megtakarítási egységekké történő alakítás a szolgáltatás teljesítésére vo- natkozó feltételek (X. fejezet) szerint történik.

120. A bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységek felett ezek megszolgálttá válásáig a szerződő (biztosított, kedvezményezett) nem rendelkezik, azok nem képezik maradékjog alapját sem. Ennek megfelelően

– A bónusz számlán nyilvántartott befektetési egységekből (részleges) visszavásárlás (IX.2-3. fejezetek) nem lehet- séges.

– A bónusz számlán nyilvántartott befektetési egységek szerződő által kezdeményezett önálló áthelyezése nem lehetséges (lásd még a 36. pontot).

121. Amennyiben a szerződésen díjmentesítés (IX.4. fejezet) vagy teljes visszavásárlás (IX.2. fejezet) történik, a továb- biakban bónuszok jóváírására nem kerül sor, a bónusz számla pedig a rajta nyilvántartott befektetési egysé- gekkel együtt kifizetés és maradékjog nélkül törlésre kerül.

IX. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

IX.1. A maradékjogok fogalma

122. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződés- nek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A maradékjogok a visszavásárlás és a díj- mentesítés.

A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a bizto- sított hozzájárulásával kérheti, a X. fejezetben szereplő elő- írásokat is figyelembe véve.

IX.2. Visszavásárlás

123. A szerződő a biztosítási tartamon belül írásban felmond- hatja a szerződést. A biztosító az igény hiánytalan és egyér- telmű bejelentésének a biztosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítások elvégzését követő értékelési napon számított aktuális VISSZAVÁSÁRLÁSI ÖSSZEGET fizeti ki a szerződőnek.

124. A visszavásárlási összeg egy, díjjal fedezett biztosítás év eltelte után megegyezik a szerződéshez tartozó megtaka- rítási, extra és adójóváírás extra befektetési egységeknek a 123. pontban meghatározott időponthoz tartozó össze- sített aktuális befektetési értékével (27. pont). Amennyiben a szerződésből nem telt el egy év vagy nem került egy éves díj befizetésre, a megtakarítási egységek visszavásárlási összeg nulla.

A visszavásárlási összeget a biztosító a kifizetés közvetlen költségeivel megterhelheti.

125. A visszavásárlással a szerződés megszűnik, és nem léptet- hető újból hatályba.

IX.3. Részleges visszavásárlás

126. A szerződő három, díjjal fedezett biztosítás év eltelte után, amennyiben a különös feltételek azt nem tiltják, az ott meghatározott korlátozások és költségek mellett kérheti megtakarítási befektetési egységei RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁ- SÁT.

Az extra és adójóváírás extra befektetési egységek (rész- leges) visszavásárlása időbeli korlátozás nélkül kérhető, a bónusz befektetési egységek (részleges) visszavásárlása nem megengedett.

Az egyes rendkívüli díjfizetésekből vagy adójóváírásokból származó extra befektetési egységek 100%-ban történő visszavásárlása is részleges visszavásárlásnak minősül.

124. A részleges visszavásárlás igénylésénél a szerződőnek jelöl- nie kell, hogy mely típusú befektetési egységei terhére és mely eszközalapokból kéri a kifizetést, továbbá, hogy hány egységnek, illetve az eszközalapban található egységei hány százalékának a visszavásárlását kéri.

Extra, illetve adójóváírás extra befektetési egységek részle- ges visszavásárlása esetén azt a rendkívüli díjfizetést, illetve adójóváírást is meg kell neveznie, amelyhez az igényelt be- fektetési egységek tartoznak.

A részleges visszavásárlásra vonatkozóan a különös feltételek további szabályozásokat is tartalmazhatnak.

128. Részleges visszavásárlás igénylése esetén a biztosító a rész- leges visszavásárlásra kijelölt befektetési egységeknek az

– igény hiánytalan és egyértelmű írásbeli bejelentésének biztosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítá- sok elvégzését követő értékelési napon számított – aktuális befektetési értékét fizeti ki.

129. Részleges visszavásárlás esetén a szerződés nem szűnik meg, de a befektetési egységek száma a részlegesen visszavásárolt egységek számával csökken.

IX.4. Díjmentesítés

130. A biztosítási szerződés egy, díjjal fedezett biztosítás év el- telte után a szerződő írásbeli kérésére vagy díjnemfizetés esetén (a 82. pontban írottak szerint) díjmentesítésre ke- rülhet.

A díjmentesített szerződés további rendszeres díjfizetés nél- kül marad érvényben, de rendkívüli díjfizetések továbbra is teljesíthetők, és az esetleges adójóváírások is befektetésre kerülnek.

131. A díjmentesített szerződésekből a különös feltételekben meghatározott mértékű költségek továbbra is levonásra kerülnek.

132. A szerződés díjmentesítésekor a 121. pontban írottak szerint a bónusz számla kifizetés nélküli törlésre kerül, és a továb- biakban bónuszok jóváírására sem kerül sor.

X. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE

X.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei

133. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a be- jelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, bele- értve a biztosított orvosi vizsgálatát is, amely elvégzéséhez a biztosító orvosszakértőt is kijelölhet.

134. A biztosító a bejelentett igények jogosságát az összes szük- séges irat beérkezését és egyértelmű azonosítását követő 8 napon belül elbírálja, a kifizetések összegét pedig az igény elbírálását követő – eszközalaponként esetleg eltérő

– értékelési napon érvényes árfolyam alapján állapítja meg, figyelembe véve az eszközalapok esetleges felfüggesztését is (32. pont).

A szolgáltatások és egyéb kifizetések – amennyiben a külö- nös feltételek máshogy nem rendelkeznek – az eszköz- alap(ok) nyilvántartásának pénznemében (pénznemeiben) kerülnek teljesítésre.

135. A szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket a biztosító a jogo- sultság és az összeg végleges megállapítását követő 15 na- pon belül teljesíti.

136. A biztosítási esemény bekövetkezésének napjától szá- mított 2 év elteltével a biztosításból eredő igények elé- vülnek. Az elévülési időn belül a fel nem vett szolgáltatást a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

X.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok

137. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgálta- tásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:

– elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt;

– baleset esetén a baleset helyének, idejének, körülménye- inek, következményeinek leírását és az azt dokumentáló iratokat;

– az elérési szolgáltatás igényléséhez a biztosított életben létének igazolását (a biztosított személyi igazolványát vagy egyéb okiratot);

– a különös feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezésének igazolásához a különös feltételek- ben meghatározott dokumentumokat;

– a jogosultság (kedvezményezettség), továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megállapításához szükséges egyéb okiratokat;

– a biztosítási kötvényt és – a biztosító kérésére – a díjfizetés igazolását.

A biztosító a biztosítási szolgáltatáshoz azon okiratok be- mutatását kérheti, amelyek alkalmasak a biztosítási esemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének ese- dékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megha- tározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezé- sét a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, ked- vezményezettnek bizonyítania szükséges. A biztosítási ese-

mény bekövetkezése esetén annak bizonyítására alkalmasak azon okiratok, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőköny- vek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jog- alapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A fel- soroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, kedvezmé- nyezettnek joga van a biztosítási esemény igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

138. A biztosító köteles a pénzmosás és terrorizmus finanszíro- zása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló és egyéb, nemzetközi adatszolgáltatásra vonatkozó hatályos törvé- nyekben előírtak betartására, és ezzel összefüggésben egyéb iratok bemutatását, továbbá az adóügyi illetékesség- gel kapcsolatos nyilatkozatok megtételét is kérheti.

139. A biztosítási esemény igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.

XI. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

XI.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei

140. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha

– bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor, illetve szerző- désmódosításkor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében; vagy

– a szerződés megkötésétől, módosításától, illetve lényeges körülmények változásának bejelentésére vonatkozó határ- idő leteltétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

141. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bizto- sítási esemény bekövetkezését a szerződésben megadott határidőn belül (133. pont) nem jelentik be, a szükséges felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tar- talmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biz- tosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

142. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki.

XI.2. Mentesülés

143. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.

144. A szerződés a biztosítási szolgáltatás kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget fi- zeti ki, ha a biztosított

– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye foly- tán, azzal összefüggésben, vagy

– a szerződéskötéstől számított két éven belül elköve- tett öngyilkossága következtében

halt meg.

145. Mentesül a biztosító a baleseti eseményekre meghatá- rozott szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosítási ese- ményt okozó balesetet a biztosított szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minő- sül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapotával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véral- kohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közleke- dési szabályt is megsértő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

XI.3. Kizárások

146. A biztosító kizárja kockázatviselési köréből azon esemé- nyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésben állnak:

– HIV fertőzéssel;

– radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásá- val (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést);

– különösen kockázatos hobbi, sporttevékenység, ext- rém sport (többek között barlangászat, búvárkodás, szikla-, fal- és hegymászás, bungee jumping), valamint a motoros meghajtású szárazföldi-, vízi-, illetve moto- ros vagy motor nélküli légi járművek használatával járó sportágak űzése közben bekövetkezett esemé- nyekkel;

– repülés (többek között ejtőernyős ugrás, sárkányrepü- lés) közben bekövetkezett eseményekkel, kivéve, ha a repülés utasként, pilótaként, személyzetként való rész- vétel formájában történt a szervezett légi utasforga- lomban;

– háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorcselek- ményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tünte- téssel;

– a biztosított fegyveres szolgálatának teljesítése köz- ben, illetve a biztosított fegyverviselésének vagy -hasz- nálatának során, azzal összefüggésben bekövetkezett eseményekkel.

147. A biztosító a baleseti eseményekre vállalt kockázatvise- lés köréből a fentieken túl azon eseményeket is kizárja, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll- nak a

– biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyil- kosságával vagy annak kísérletével,

– foglalkozási ártalom;

– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevé- tele, belégzése miatti sérülés;

– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító ha- tású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltsági állapottal okozati összefüg- gésbe hozható esemény;

– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás miatt bekö- vetkező egészségkárosodás (kivéve, ha a beavatkozás

biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti ese- mény miatt vált szükségessé);

– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fa- gyás okozta sérülés;

– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sér- vesedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggésben.

148. A biztosító a haláleseti szolgáltatás helyett a visszavá- sárlási összeget fizeti ki, ha a biztosított halálát közvet- lenül vagy közvetve valamely kizárt kockázat okozta.

XII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

XII.1. Az adatok nyilvántartása

149. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatkezelés az ügyfél hozzájárulásán és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Bit.) 135.§- án és 136.§-án alapul. Az adatokat az UNIQA Biztosító Zrt. kezeli. A biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (A-1029 Bécs, Xxxxxx Xxxxxxxxxxx 00.), a biztosító által felkért orvosszakértő, továbbá a szá- mára a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor ki- szervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak jár- hatnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vo- natkozó jogszabályi feltételek szerint.

Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatá- rozott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A pert az illetékes törvényszék előtt kell megin- dítani, azonban az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megin- díthatja.

A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomá- sára jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

150. Biztosítási titok minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

A biztosító az általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, továbbá – jogszabály eltérő rendelke- zése hiányában – azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájá- rulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit.-ben foglal- tak szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki har- madik személynek, ha

– a biztosító, biztosításközvetítő ügyfele vagy annak képvi- selője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

151. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügye- lethez, nyomozóhatósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtó- hoz, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, családi vagyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügyben eljáró köz- jegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kiren- delt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szol- gálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv- hez, viszontbiztosítóhoz, a csoport másik vállalkozásához együttbiztosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-át- ruházáskor az átvevő biztosítóhoz, fióktelep esetében a har- madik országbeli biztosítóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, könyvvizsgálóhoz, bizto- sításközvetítőhöz,,alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a pénz- mosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény- ben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró pénzügyi információs egységként működő hatósághoz vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján eljáró magyar bűnüldöző szervhez.

152. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja ré- szére történő átadása.

A Bit. 147.§-ában meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kutatások céljára felhasználható. Üzleti- és biztosítási titok megtartá- sára vonatkozó kötelezettség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvá- nos adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség is.

153. A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító harma- dik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezethez továbbíthassa.

A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása ér- dekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megaka- dályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosító- hoz, továbbá a fentieknek megfelelő megkeresésre a jog-

szabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosító- nak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biz- tosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatá- tadás a Bit. 149.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezel- heti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban sze- replő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya kö- zött a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás ki- hirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazga- tási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvényben foglalt kötelezettségek teljesítésében merül ki.

XII.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok

154. A szerződés díjához és a szerződésre történő kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adókedvezményről és adókötelezett- ségekről a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az esetlegesen fellépő adó- és járulékfizetési kötelezettséget ugyancsak az Szja tv. és Eho tv. határozza meg. Nem ma- gánszemély szerződő esetén a biztosítási díj, szolgáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságáról a társasági adóról szóló törvény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogsza- bályok további előírásokat is tartalmaznak.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.

Az adózással kapcsolatos további részletes információ a honlapon, a xxx.xxxxx.xx oldalon található.

155. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre te- kintettel igénybe vehető esetleges adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hat- van napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megvál- tozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a szerződő a módosító javaslatot az arról szóló tájékoz- tatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatáro- zott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

156. Amennyiben a szerződés megszűnése, módosítása vagy va- lamely maradékjoggal éles a hatályos jogszabályok szerint az adóról való rendelkezési jogosultság elvesztésével és az adóhatóságnak történő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító az eset- leges kifizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által tel- jesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szer- ződő részére igazolást ad.

XII.3. Kötvénykölcsön

157. A szerződésre kötvénykölcsön – a különös feltételek ettől el- térő rendelkezésének hiányában – nem igényelhető.

XII.4. A biztosítási kötvény elvesztése

158. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése ese- tén a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére a szerződés aktuális állapotának megfelelő új kötvényt állít ki, vagy az eredeti kötvény másolatát megküldi a szerződőnek. A biz- tosító kérheti az új kötvény kiállítási költségeinek megtérí- tését.

XII.5. A szerződésről történô tájékozódás lehetőségei

159. A biztosító és a viszontbiztosító köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről.

160. A biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és ér- tékéről évente egyszer részletes írásos tájékoztatót küld. A szerződő kérésére készített további írásos elszámolásokért alkalmanként a különös feltételekben meghatározott költ- ség kerülhet felszámításra.

161. A napi tájékozódási lehetőségek az eszközalapokról, az aktuális árfolyamokrólz alábbiak:

– az UNIQA Biztosító Zrt. internetes honlapján: xxx.xxxxx.xx

– az UNIQA Biztosító Zrt. alábbi telefonszámán: (x00 0) 000-0000

XII.6. Panaszok bejelentése

162. Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevékeny- ségére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (sze- mélyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfél- szolgálatán (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.) ügyfélfogadási időben,

b) elektronikus úton (a „xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx” e-mail címen),

c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon: + 36 1/20/30/70/ 544-5555, 1418-as rövid szám),

d) telefax útján (az alábbi telefax számon:

x00 (0) 000-0000),

e) levélben (az alábbi címen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xx- xxxx xxx. 70–74.).

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlap nyújt tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a biztosító székhelyén mű- ködő Ügyfélszolgálaton is.

A panasz biztosító általi elutasítása esetén, amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényessé- gével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az Ügyfél:

a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.: 172, telefon: 06-80/203-776, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx internetes oldal: xxx.xxx.xx/ bekeltetes) vagy

b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz for- dulhat.

Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésének kivizsgálására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 06-80/203-776, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx, internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx] fogyasztóvédelmi eljá- rását kezdeményezheti.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt fel- tétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezései ér- telmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvos- lat kezdeményezését megelőzően a biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalko- zásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdeké- ben eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempont- jából nem minősül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a biztosító vagy biztosításközve- títő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.

Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értel- mében nem minősül fogyasztónak, a biztosító panaszt el- utasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezde- ményezhet polgári peres eljárást.

Amennyiben az Ügyfél az Európai Unióban tartózkodási hely- lyel rendelkezik és az 524/2013/EU rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében fo- gyasztónak minősül, a biztosítóval elektronikus úton megkötött biztosítási szerződéssel összefüggésben fel- merülő pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli, a Pénzügyi Békéltető Testület közreműködésével történő rendezését az Európai Bizottság által létrehozott online vi- tarendezési platformon (xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx) ke- resztül is kezdeményezheti.

Az online vitarendezési platform az online vitarendezési eljárás lefolytatása céljából igénybe vehető olyan interaktív

weboldal, amely elektronikus úton és díjmentesen elérhető az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is. A honlap működésével kapcsolatos felhasználói útmutató a xxxxx://xxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx/xxxxxxxxx/ oldalon található.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel.

Fogyasztónak minősül a Rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján „bármely természetes személy, aki nem ke- reskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el.”

A Rendelet 4. cikk (1) bekezdés e) pontja értelmében pedig online szolgáltatási szerződésnek minősül minden olyan szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a szolgáltató vagy a szolgáltató közvetítője egy weboldalon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál valamilyen szolgálta- tást, és a fogyasztó az adott weboldalon vagy egyéb elekt- ronikus eszközön keresztül rendeli meg a szolgáltatást.

Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rende- zésére a Pénzügyi Békéltető Testület (H-1525 Budapest, Pf.: 172, telefon: 06-80/203-776, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx, internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx) jogosult, amely a Magyar Nem- zeti Bank által működtetett, szakmailag független testület.

Az UNIQA Biztosító Zrt. online vitarendezés érdekében – kizárólag e célból - használt e-mail címe, amelyet az online vitarendezési platformon meg kell adni: onlinevitarende- xxx@xxxxx.xx

163. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat:1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777 Ügyfélszolgálati telefonszám: 06-80/203-776 Internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

„Dimenziók Bónusz” Termékkód: 224

rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 24

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 24

III. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 24

III.1. A biztosítás rendszeres díja 24

III.1.1. A díj módosítása 24

III.1.2. A díjfizetés szüneteltetése és a díjfizetés elmulasztásának következményei 24

III.2. Rendkívüli díjfizetések 24

IV. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK 24

V. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA 24

V.1. A bónuszok jóváírása 24

V.2. A bónusz számláról történő jóváírások 25

VI. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 25

VII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE 25

VII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei 25

VII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok 25

VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK 25

VIII.1. Kötvénykölcsön 25

VIII.2. A költségek változásáról 25

1. sz. melléklet

Az eszközalapok befektetési politikája 26

2.A sz. melléklet

A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások 46

2.B sz. melléklet

A feltételekben ismertetett költségek mértékei 47

2.C sz. melléklet

A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei 49

3. sz. melléklet

TKM tájékoztató 51

Jelen különös feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – azon élet- biztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat a Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbizto- sítások általános szerződési feltételei (továbbiakban BRÁF) tartalmazzák. Amennyiben az általános feltételek és a jelen kü- lönös feltételek eltérnek egymástól, akkor a jelen feltételekben rögzítettek a mérvadók.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A BRÁF IV. fejezetében foglaltak a jelen fejezetben részletezett eltérésekkel érvényesek.

2. A szerződés TARTAMA a szerződő ajánlattételkor történő vá- lasztása szerint

a) határozott tartam, mely esetben a LEJÁRAT napja a köt- vényen ekként megjelölt nap, a tartam pedig a kezdet és lejárat közötti időszak vagy

b) élethosszig szóló, mely esetben a tartam a biztosított haláláig tart.

3. A biztosító várakozási időt nem köt ki.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

4. Biztosítási esemény

a) a biztosított a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező ha- lála,

b) határozott tartamú szerződés esetén a biztosított élet- ben léte az addig érvényben levő szerződés lejáratakor.

5. A biztosító haláleseti szolgáltatásként az összes – megtaka- rítási, bónusz és extra – befektetési egység (a BRÁF 134. pontja szerinti időpontban) aktuális befektetési értékét fizeti ki a halálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére, és a szerződés megszűnik.

Határozott tartamú szerződés esetén a szerződés lejáratakor az összes befektetési egység lejárat napján aktuális befekte- tési értéke kerül kifizetésre az elérésre megjelölt kedvezmé- nyezett részére.

6. Amennyiben a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt, a halált megelőző egy éven belül bekövetkezett baleset okozta, az 5. pontban szereplő szolgáltatás felett 1000000 forint többletszolgáltatás kerül kifizetésre.

III. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

7. A BRÁF VI. fejezetében írottak az alábbi kiegészítésekkel vo- natkoznak a jelen biztosításra.

III.1. A biztosítás rendszeres díja

8. A szerződő – a 2.A. sz. melléklet 3. pontjában meghatározott keretek között – a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a díj befektetésre kerülő részét mely eszközalap(ok)- hoz és milyen arányban rendeli.

III.1.1. A DÍJ MÓDOSÍTÁSA

9. A biztosítás rendszeres díjának módosítására (az automa- tikus díjnövelésre, az értékkövetésre és a díjcsökken- tésre) a BRÁF VI.1.2. fejezetében írtak vonatkoznak.

Az automatikus díjemelés mértékét a 2.A. sz. melléklet

1. pontja tartalmazza.

10. A díj módosítása kihathat a bónuszok jóváírására is a BRÁF

VI.1.5. és VIII.1. fejezetében írottak szerint.

III.1.2. A DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE ÉS A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

11. A díjfizetés szüneteltetésére a BRÁF VI.1.3. fejezetében írot- tak, elmulasztásának következményeire pedig a BRÁF

VI.1.4. fejezetében írottak vonatkoznak.

III.2. Rendkívüli díjfizetések

12. A rendkívüli díjfizetések a 2.A. sz. melléklet 2. pontjában megnevezett pénznemekben teljesíthetők, és a befizetések esetenkénti nagysága el kell érje az ott meghatározott ösz- szeget.

A rendkívüli díj pénznemét az határozza meg, hogy a befi- zetés a biztosítónak melyik pénznemre fenntartott díjbevé- teli számlájára érkezett be. A biztosító befizetett díjnak a számláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.

IV. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK

13. A jelen biztosítás esetén a biztosító a biztosítási kockázatok ellenértékét a levont díjarányos és befektetés arányos költségekből fedezi.

14. A BRÁF VII. fejezetében ismertetett

– díjarányos kezdeti költség mértékét a 2.B. sz. melléklet

1. pontja,

– díjarányos rendszeres költség mértékét a 2.B. sz. mel- léklet 2. pontja,

– befektetés arányos költség mértékét a 2.B. sz. melléklet

3. pontja

tartalmazza.

15. A BRÁF III.2. fejezetében ismertetett

– díj átirányítás feltételeit a 2.A. sz. melléklet 4. pontja, költ- ségeit a 2.B. sz. melléklet 4. pontja,

– befektetési egység áthelyezés feltételeit a 2.A. sz. mellék- let 5. pontja, költségeit a 2.B. sz. melléklet 5. pontja

tartalmazza.

V. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA

V.1. A bónuszok jóváírása

16. A BRÁF VIII. fejezetében ismertetett

– díjfizetési mód bónusz jóváírásának feltételét és mérté- két a 2.C. sz. melléklet 1. pontja,

– díjnagyság bónusz jóváírásának feltételét és mértékét a

2.C. sz. melléklet 2. pontja,

– kezdeti költség visszatérítési bónusz jóváírásának felté- telét és mértékét a 2.C. sz. melléklet 3. pontja,

– rendszeres költség visszatérítési bónusz jóváírásának feltételét és mértékét a 2.C. sz. melléklet 4. pontja,

– hozam bónusz jóváírásának feltételét és mértékét a 2.C. sz. melléklet 5. pontja

tartalmazza.

V.2. A bónusz számláról történő jóváírások

17. A BRÁF VIII.2. 118. pontjában jelzettek szerint, a bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységek jelen pontban meghatározott része, az alább meghatározott idő- pontokban hozzáférhetővé válik, azaz azonos eszközalap- ban lévő, azonos számú megtakarítási befektetési egységgé alakul:

– az 5. biztosítási évfordulón (élethosszig szóló tartam esetén, vagy amennyiben az a lejáratot megelőzi) a bó- nusz számlán aktuálisan nyilvántartott bónusz befektetési egységek 50%-a,

– a 10. biztosítási évfordulón (élethosszig szóló tartam esetén, vagy amennyiben az a lejáratot megelőzi) a bó- nusz számlán aktuálisan nyilvántartott bónusz befektetési egységek 75%-a,

– a 15. biztosítási évfordulón (élethosszig szóló tartam esetén, vagy amennyiben az a lejáratot megelőzi) a bó- nusz számlán aktuálisan nyilvántartott bónusz befektetési egységek 75%-a,

– lejáratkor, de legkésőbb a 20. biztosítási évfordulón, a bónusz számlán aktuálisan nyilvántartott bónusz befek- tetési egységek 100%-a.

A megtakarítási befektetési egységekké alakítás egységesen, minden érintett eszközalap esetében a fenti százalékok- nak megfelelően történik.

Lejáratkor, de legkésőbb a 20. biztosítási év leteltekor a bónusz számla megszűnik, a 2.C melléklet 1. és 2. pontja szerinti jóváírások megtakarítási egységek formájában foly- tatódnak.

VI. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

18. A visszavásárlásról, részleges visszavásárlásról és díjmen- tesítésről a BRÁF IX. fejezetében írottak az alábbi kiegészí- tésekkel vonatkoznak a jelen biztosításra.

19. A megtakarítási egységek részleges visszavásárlásának fel- tétele, hogy a részleges visszavásárlás után megmaradó, il- letve a részleges visszavásárlásra kijelölt megtakarítási egy- ségekre a 2.A. sz. melléklet 6. pontjában meghatározott mi- nimumfeltételek teljesüljenek.

20. A részleges visszavásárlási összegből a biztosító a 2.B. sz. melléklet 6. pontjában szereplő költséget levonja.

VII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE

21. A kifizetések teljesítésére a BRÁF X. fejezetében írottak vonat- koznak.

VII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei

22. A biztosító a biztosítás szolgáltatásait, továbbá a részleges, illetve teljes visszavásárlási összeg kifizetését, a BRÁF 134. pontjában meghatározott pénznemben teljesíti, az esetle- gesen szükséges további devizaátváltásból eredő költsége- ket a jogosult viseli.

VII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok

23. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a BRÁF X.2. fe- jezetében felsorolt iratokat kell bemutatni, illetve átadni.

VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

VIII.1. Kötvénykölcsön

24. A szerződésre kötvénykölcsön nem igényelhető.

VIII.2. A költségek változásáról

25. A jelen szerződéshez tartozó költségek mértékét a 2.B. sz. Melléklet határozza meg. A biztosító időközönként új érvé- nyességi kezdettel új 2. sz. Mellékletet adhat ki, melyről a szerződőnek – a módosítás érvényességét megelőző 60. napig – írásos értesítést küld.

26. Az új 2.B. sz. Mellékletben kizárólag a következő adatok vál- tozhatnak:

– a befektetés arányos költségek éves mértéke (2.B. sz. Melléklet 3. pont), mely egyetlen esetben sem haladhatja meg a 2,95%-ot.

– Az egyes áthelyezések ezrelékes és összegszerűen megadott költségei (2.B. sz. melléklet 5. pont).

Az ezrelékes költség legfeljebb 9 ezrelékre változhat, az összegszerűen megadott költségek pedig legfeljebb az újonnan kiadásra kerülő és az azt megelőzően hatályos

2.B. sz. melléklet érvényességi kezdetét fél évvel megelő- ző időpontok között időszakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett fogyasztói árindexszel emelkedhetnek.

– A részleges visszavásárlások ezrelékes és összegsze- rűen megadott költségei (2.B. sz. melléklet 6. pont). Az ezrelékes költség legfeljebb 9 ezrelékre változhat, az összegszerűen megadott költségek pedig legfeljebb az újonnan kiadásra kerülő és az azt megelőzően hatályos

2.B. sz. melléklet érvényességi kezdetét fél évvel meg- előző időpontok között időszakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett fogyasztói árindexszel emelkedhetnek.

Az eszközalapok befektetési politikája

1. sz. melléklet Érvényes: 2017. február 1-jétôl

A mellékletben felsorolt eszközalapok közül a szerződő megta- karítása tervezett futamidejének valamint a kockázatviselési haj- landóságnak megfelelően választhat.

Az eszközalapoknál – a múltbeli tapasztalatok alapján – feltün- tetésre került az ajánlott minimális befektetési időtartam. Ennél rövidebb megtakarítási idő esetén aktív befektetői maga- tartás és fokozott figyelem szükséges a szerződő részéről.

Az egyes eszközalapok tapasztalati alapokon nyugvó összesített kockázata – hetes skálán mérve „+” jelekkel – feltüntetésre ke- rült. Az összesített kockázat meghatározásának módját és az egyes kockázat-típusok bemutatását a BRÁF II.2. fejezete tartal- mazza.

A magasabb összesített kockázatú eszközalapok a nagyobb koc- kázatviselési hajlandóságú ügyfelek számára ajánlottak, míg az alacsonyabb összesített kockázatú eszközalapok a kockázatke- rülő ügyfelek számára lehetnek megfelelőek. A megcélzott ügyfélkör öt típusát határoztuk meg (kockázatviselési hajlandó- ság szerinti növekvő sorrendben): konzervatív, mérsékelten konzervatív, kiegyensúlyozott, mérsékelten kockázatvállaló és kockázatvállaló.

A múltbéli tapasztalatok alapján az összesített kockázat mértéke általában jellemzi a hosszabb távon elérhető hozamokat is. A hozamok jövőbeli alakulására nézve azonban biztos következ- tetések nem vonhatók le.

A termékhez kapcsolódó eszközalapok nyilvántartásának pénzneme eltérhet egymástól, egyes – azonos befektetési po- litikájú – eszközalapok több nyilvántartási pénznemben is vá- laszthatók. Az eszközalap(ok) kiválasztásakor a 2.A. sz. mel- lékletben szereplő esetleges korlátozásokat is figyelembe kell venni.

Az eszközalapok hátterét képező értékpapírokkal kapcsola- tos tranzakciók az eszközalapokban a befektetési politikától eltérő likviditási hányadot is okozhatnak (BRÁF 23. pont). Az egyes eszközalapok befektetési politikájának megvalósítása a tőkepiaci változások miatt is változhat. Amennyiben a befekte- tési politika megvalósítása az alább rögzített kereteken túlme- nően hosszabb távon változna, a biztosító értesíti a szerződőket (BRÁF 30. pont).

A befektetésekhez kapcsolódó részletes tudnivalókat a XXXX XX. és III. fejezetei tartalmazzák. Kérjük figyelmesen olvassa el eze- ket a részeket, különös tekintettel arra, hogy a szerződéssel kapcsolatos összes befektetési kockázatot a szerződő viseli.

Az egyes eszközalapokra vonatkozó további információk a xxx.xxxxx.xx és a xxx.xxxxxxxxxxx.xx honlapon találhatók.

VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK

	HUF	EUR
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Menedzselt konzervatív	✓
E-Menedzselt konzervatív		✓
Menedzselt kötvénytúlsúlyos	✓
E-Menedzselt kötvénytúlsúlyos		✓
Menedzselt kiegyensúlyozott	✓
Menedzselt részvénytúlsúlyos	✓
E-Menedzselt részvénytúlsúlyos		✓
Feltörekvő piaci részvény	✓
Fejlett piaci részvény	✓
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető	✓
Forint likviditás	✓
E-Likviditás		✓
Magyar államkötvény	✓
Hazai részvény	✓
Spektrum abszolút hozam	✓
E-Spektrum abszolút hozam		✓
Arany	✓
E-Arany		✓
Globális kötvény	✓
Nemzetközi ingatlan	✓
Új technológiák	✓
ProtAktív Globális részvény	✓
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK
Cél 2030-50	✓

I. BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

Menedzselt konzervatív eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% MAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, hazai állam- papírok vagy állam által garantált kötvények, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák	85%	60%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati-, jelzálog kötvények, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Forinttól eltérő devizanemű, de forintra lefedezett kötvények	0%	0%	40%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Magyaroroszág
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap vagyonát magyar állampapírokban, illetve kiváló minősí- tésű banki, vállalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírok- ban, illetve ezen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el. Az eszközalap célkitűzése a befektetett tőke reálértékének megőrzésén felül minél nagyobb kamatjövedelem elérése.

A befektetési politika elsősorban a magyar állampapírpiacon vásárolható állampapírok eltérő kamatozásában rejlő lehetőségek kihasználásával igyekszik előnyös hozam elérésére.

Az eszközalap hosszú távú teljesítményét illetően várhatóan infláció fe- letti hozamot biztosító, alacsony kockázatú befektetés.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó vissza- vásárlási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap magyar forintban nyilvántartott, vagy külföldi devizában denominált eszközöket tarthat; a vagyonkezelő utóbbi esetben a devi- zakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

E-Menedzselt konzervatív eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	90% BBG Eurozone Sov 1-3 index + 10% MSCI AC World index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	75%	50%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	40%
Részvények	0%	0%	30%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök)	10%	0%	30%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap a kezelt tőkét túlnyomóan a nagy biztonságot jelentő euró alapú állampapírokban, illetve kiváló minősítésű banki, vállalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírokban, valamint ilyen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el.

Az eszközalap célkitűzése a befektetett tőke reálértékének megőrzésén felül a minél nagyobb kamatjövedelem elérése. A befektetési politika az euró kötvénypiac mozgásaiban rejlő lehetőségek kihasználásával, vala- mint a részvénypiacok magasabb hozamának ötvözésével igyekszik elő- nyös hozam elérésére.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapot végső soron alkotó eszközök egy része azonban más devizá- ban kerül befektetésre, mely esetben a devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

Menedzselt kötvénytúlsúlyos eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	30% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 70% MAX Composite
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	55%	40%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	40%
Részvények	0%	0%	40%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kock- ázatosságú eszközök)	30%	0%	50%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap célja, hogy közepes kockázat mellett inflációt meghaladó hozamokat érjen el. Az eszközalap összetételét a vagyonkezelő hatá- rozza meg a gazdasági és értékpapír-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy mintegy 70%-ban kötvény- és pénzpiaci értékpapírokba, a fenn- maradó 30%-ot elsősorban globális, fejlett és fejlődő piaci részvényekbe fektető befektetési alapok alkotják.

A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

E-Menedzselt kötvénytúlsúlyos eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	70% BBG Eurozone Sov 1-3 index + 30% MSCI AC World index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	55%	40%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	40%
Részvények	0%	0%	40%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kock- ázatosságú eszközök)	30%	0%	50%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Európa
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap vagyonát nagyrészt nagy biztonságot jelentő euró alapú állampapírokban, illetve kiváló minősítésű banki, vállalati, illetve önkor- mányzat által kibocsátott értékpapírokban, valamint ilyen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el.

Az euró eszközalap kitűzött célja, hogy a befektetési alapokon keresztül közepes kockázat mellett, az euró övezetben mért inflációt jelentősen meghaladó hozamot érjen el.

A befektetési politika az euró kötvénypiac mozgásában rejlő lehetőségek kihasználásával és a részvény piacok magasabb hozamának ötvözésével igyekszik előnyös hozam elérésére.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapon belüli befektetések jellemzően euróban kerülnek befektetésre, ugyanakkor más devizában is befektetésre kerülhetnek, mely esetén az euróval szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre ke- rülhet.

Menedzselt kiegyensúlyozott eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten konzervatív
Referenciaindex	50% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 50% MAX Composite
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	35%	30%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	40%
Részvények	0%	0%	40%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök)	50%	30%	70%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva.

Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók.

A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja.

A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

Menedzselt részvénytúlsúlyos eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	70% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 30% MAX Composite
Ajánlott minimális befektetési időtartam	7 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	20%	10%	70%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	5%	0%	30%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	30%
Részvények	0%	0%	40%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök)	70%	30%	90%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi pia- cok dinamikus növekedését használja ki.

Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 70%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók.

A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke fenn- maradó – célzottan mintegy 30%-os – részét kibocsátó szerint megfe- lelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló kötvény- befektetésekben tartja.

A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg határozásra.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

E-Menedzselt részvénytúlsúlyos eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	30% BBG Eurozone Sov 1-3 index + 70% MSCI AC World index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	7 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	20%	10%	70%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	5%	0%	30%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	30%
Részvények	0%	0%	40%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök)	70%	30%	90%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Európa
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap kitűzött célja, hogya befektetett eszközökön keresztül ma- gasabb kockázat mellett kiemelkedő hozamot érjen el. Az eszközalapban elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok, és – kisebb mértékben – az ázsiai régió jó növekedési és jövedelmezőségi kilátások- kal rendelkező részvényei, illetve részvénykitettséget megtestesítő kol- lektív befektetési formák találhatók.

Az eszközalap befektetési politikája a mögöttes eszközök révén elsősor- ban a fejlett nemzetközi piacok dinamikus növekedését aknázza ki.

Az eszközalap célzott összetétele 30% eurozóna tagállamokban kibo- csátott kötvény-, valamint 70% globális részvénykitettség. A kötvényki- tettség és a részvénykitettség egymáshoz viszonyított súlya – a meg- adott határok között – a piaci körülmények változásától is függ.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap euróban, vagy egyéb devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapot végső soron alkotó eszközök egy része azonban más devizá- ban kerülhet befektetésre.

Feltörekvő piaci részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MAX100% MSCI EM Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kollektív befektetési formák (részvény, vagy hasonló kockáza- tosságú eszközök)	95%	60%	100%
Egyedi részvények	0%	0%	50%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap olyan kedvező gazdasági mutatókkal rendelkező vállalatok részvényeibe fektet közvetlenül, vagy befektetési alapok segítésével in- direkt módon, amelyek a fejlődő piacokon végzik fő működésüket. Az eszközalap jelentős kitettséggel rendelkezik többek között az orosz, kínai, indiai, brazil, dél-koreai, dél-afrikai, török, mexikói piacokon. Az ezen piacoktól elvárható magasabb hozam nagyobb árfolyammoz- gásokkal párosulhat.

Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelő törekszik a lehető leg- magasabb (célzottan 95%-os) részvényhányad megtartására, de az ki- sebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik

Fejlett piaci részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI World Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kollektív befektetési formák (részvény, vagy hasonló kockáza- tosságú eszközök)	95%	60%	100%
Egyedi részvények	0%	0%	50%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi rész- vénypiacok növekedését használja ki. Az eszközalapot alkotó kollektív befektetési formák és egyedi részvények úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot közvetlenül, vagy indirekt módon elsősorban az OECD országokban kibocsátott értékpapírok alkossák.

Az eszközalap kezelése során a részvény befektetési alapok súlya a lehető legmagasabb (célzottan 95%-os), de – szükség szerint – az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik

II. SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% RMAX index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	1 év

Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid le- járatra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci termékekbe, vagyis magas piaci likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetésekbe helyezi el (diszkont kincstárjegyek és éven belül lejáró államkötvények).

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Készpénz, látra szóló és lekötött betét, pénzpiaci termékek	100%	100%	100%

A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy az eszköz- alap mindenkori árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meg- hirdetett árfolyamnál, de az eszközalap nem minősül a Bit. 126.§ szerinti tőkevédett eszközalapnak. Az eszközalapban a betéti kamatok minden értékelési napon jóváírásra és tőkésítésre kerülnek.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Magyarország
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye megha- ladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rögzített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befektetési eszközök piacának függvénye.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése és nincs lehetőség fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek köté- sére.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Forint likviditás eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% RMAX Index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	1 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzeszközök, pénzpiaci eszközök, éven belüli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok, változó kama- tozású hazai állampapírok, kollektív befektetési formák, betétek	80%	60%	100%
Éven túli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok	10%	0%	35%
Fix- és változó kamatozású vállalati kötvények	5%	0%	30%
Fix- és változó kamatozású jelzáloglevelek	5%	0%	40%
Devizában denominált, de forintra fedezett kötvények	0%	0%	40%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Magyarország
Szektorális kitettség nem koncentrált

Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid le- járatra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci befektetési alapokba, rövid futamidejű állam-, jelzálog- és vállalati kötvényekbe, tőzsdén ke- reskedett befektetési alapokba vagyis magas likviditású, ugyanakkor ala- csony kockázatú befektetésekbe helyezi el.

A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye megha- ladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rögzített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befektetési eszközök piacának függvénye.

Az eszközalapban tartott kötvény típusú eszközök együttes súlyozott du- rációja (átlagos hátralévő lejárati ideje) maximum 1,5 év lehet.

Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

E-Likviditás eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% Bloomberg Barclays 3 month Euribor Swap Index Value Hedged EUR
Ajánlott minimális befektetési időtartam	1 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzeszközök, pénzpiaci eszközök, éven belüli lejáratú fix kamatozású állampapírok, változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák, betétek	70%	60%	100%
Éven túli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok	10%	0%	35%
Fix- és változó kamatozású vállalati kötvények	10%	0%	30%
Fix- és változó kamatozású jelzáloglevelek	10%	0%	40%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	40%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Európa
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap és mögöttes befektetéseinek célja a befektetett tőke ér- tékének megóvása. Az eszközalap már rövidtávon is pozitív hozam el- érésére törekszik alacsony árfolyamingadozás mellett. Az eszközalap mindenekelőtt az Eurózóna területén kibocsátott állampapírokba, vál- lalatok és pénzintézetek rövid lejáratú hitelpapírjaiba, valamint bankbe- tétekbe, illetve tőzsdén vagy tőzsdén kívül kereskedett, a táblázatban felsorolt befektetési eszközöket tartalmazó értékpapírokba fektető be- fektetési alapokba fektet.

Az eszközalap befektetésein keresztül kiegyensúlyozott és alacsony in- gadozású árfolyamalakulásra törekszik. Az eszközalap alacsony kocká- zatvállalása mérsékelt hozamkilátással párosul, mely utóbbira a három hónapos európai irányadó bankközi kamatlábbal (3 month Euribor) tő- késített index az iránymutató. Az eszközalap mindenekelőtt olyan rövid távú befektetések számára lehet megfelelő, melyeknél fontos a tőke ér- tékének megóvása.

Az eszközalapban tartott kötvénytípusú eszközök együttes súlyozott durációja (átlagos hátralévő lejárati ideje) maximum 1,5 év lehet.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapon belüli befektetések jellemzően euróban kerülnek befektetésre, ugyanakkor más devizában is befektetésre kerülhetnek, mely esetén az euróval szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre ke- rülhet.

Magyar államkötvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% MAX Composite Index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
A magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő érték- papírok	90%	80%	100%
Készpénz, látra szóló betét	10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség Magyarország
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap vagyonát a magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fekteti azzal a céllal, hogy alacsony kocká- zat mellett pozitív nominális hozamot érjen el. Az állampapír alacsony kockázatú magyar befektetési lehetőség, a befektetések mögött a ma- gyar állam áll.

Az eszközalap referenciaindexe a MAX Composite index, amely kosará- ban a magyar állampapírpiacon leglikvidebbnek számító államkötvé- nyek szerepelnek, és amelyekre az Elsődleges Forgalmazók vételi és el- adási oldalon folyamatos másodlagos piaci árjegyzési kötelezettséget vállalnak.

Az eszközalap kezelője a portfoliót képező értékpapírok hátralévő futa- midejére vonatkozó korlátozás nélkül, szabadon válogathat az aktuálisan elérhető állampapírok közül, kihasználva a különböző lejáratok eltérő kamatszintjeiben rejlő lehetőségeket.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Hazai részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	100% BUX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kollektív befektetési formák (részvény), egyedi részvények	95%	80%	100%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség Magyarország
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap – közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül – ma- gyar részvényekbe, illetve olyan vállalatok részvényeibe fekteti vagyonát, amelyek Magyarországon végzik gazdasági tevékenységük túlnyomó részét.

Az eszközalap célja hosszú távon legalább a referenciaindexet elérő hozam biztosítása. A mögöttes befektetések kiválasztásakor fontos szem- pont, hogy azok eszközösszetétele megfeleljen a fenti követelmények- nek.

Az eszközalapban befektetési jegyeken és részvényeken kívül készpénz és bankbetét is tartható, az eszközalap vagyonának maximum 20 szá- zalékáig. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának meg- emelésével, illetve a mögöttes befektetések napi értékesítése révén biz- tosítja, így a részvénykitettség csak közelíti a 100%-ot.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Spektrum abszolút hozam eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten konzervatív
Referenciaindex*	100% RMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Készpénz, látra szóló betét	10%	0%	100%
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	30%	0%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyedi részvények	20%	0%	70%
Kollektív befektetési formák (részvény, ingatlan, árupiac, abszolút hozam, származtatott)	30%	0%	100%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

* A „referenciaindex” fogalma jelen eszközalap esetében nem teljesen helytálló. Az eszközalap az index által nyújtott hozam meghaladására törekszik, de hangsúlyozottan nem annak leképezése.

Az eszközalap befektetési célja, hogy jellemzően kamatozó eszközökbe és részvényekbe történő közvetett és közvetlen befektetéssel, közepes piaci kockázatvállalás mellett az állampapírokhoz képest nagyobb ho- zamot biztosítson a befektetésre ajánlott 5 éves időhorizonton. Az esz- közalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, árupiaci és ingatlanpiaci kitettséget hordozó termékek, egyéb eszközök. Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb részvényalapét.

Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megté- rülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingadozásának alacsonyan tar- tása mellett, lehetőség szerint minden piaci környezetben.

Az alap által tartott eszközök kiválasztásában az egyedi értékpapír-elem- zés ugyanolyan hangsúlyos szerepet játszik, mint a globális makrogaz- dasági folyamatok elemzésén alapuló eszközkiválasztás.

Negatív piaci környezetben, vagy egyedi pozíciók piaci kockázatának fedezéséhez az alap vásárolhat olyan tőzsdén kereskedett befektetési alapokat, melyek árfolyamának emelkedése a mögöttes piaci eszköz vagy index árfolyamának esése esetén következik be; így a befektetési alap akkor is képes hozamot elérni, vagy hatékonyan kockázatot kezelni, amikor a piaci környezet kedvezőtlen.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban , de az eszközala- pon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

E-Spektrum abszolút hozam eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten konzervatív
Referenciaindex*	30% BBG Eurozone Sov 1-3 index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Euro készpénz, látra szóló betét	10%	0%	100%
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	30%	0%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyedi részvények	20%	0%	70%
Kollektív befektetési formák (részvény, ingatlan, árupiac, abszolút hozam, származtatott)	30%	0%	100%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

*A „referenciaindex” fogalma jelen eszközalap esetében nem teljesen helytálló. Az eszközalap az index által nyújtott hozam meghaladására törekszik és hangsúlyozottan nem annak leképezése a befektetési célja, azonban a befektetési cél megvalósítása során a Bloomberg Eurozone Sov 1-3 index teljesítménye viszonyítási pontként kerül figyelembe vételre.

Az eszközalap befektetési célja, hogy jellemzően kamatozó eszközökbe és részvényekbe történő közvetett és közvetlen befektetéssel, közepes piaci kockázatvállalás mellett az állampapírokhoz képest nagyobb ho- zamot biztosítson a befektetésre ajánlott 5 éves időhorizonton. Az esz- közalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, árupiaci és ingatlanpiaci kitettséget hordozó termékek, egyéb eszközök. Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb részvényalapét.

Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megté- rülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingadozásának alacsonyan tar- tása mellett, lehetőség szerint minden piaci környezetben.

Az alap által tartott eszközök kiválasztásában az egyedi értékpapír-elem- zés ugyanolyan hangsúlyos szerepet játszik, mint a globális makrogaz- dasági folyamatok elemzésén alapuló eszközkiválasztás.

Negatív piaci környezetben, vagy egyedi pozíciók piaci kockázatának fedezéséhez az alap vásárolhat olyan tőzsdén kereskedett befektetési alapokat, melyek árfolyamának emelkedése a mögöttes piaci eszköz vagy index árfolyamának esése esetén következik be; így a befektetési alap akkor is képes hozamot elérni, vagy hatékonyan kockázatot kezelni, amikor a piaci környezet kedvezőtlen.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, de az esz- közalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

Arany eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	100% LBMA Gold Price PM EUR (az érvényes MNB árfolyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	Az alap speciális befektetési poli- tikája miatt ajánlott befektetési idő- tartam nem értelmezhető. Az alap elsősorban diverzifikációs eszköz- ként ajánlható egyéb eszközalapok különböző kockázati tényezőinek mérséklése céljából.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Fizikai nemesfémekbe vagy nemes- fém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	95%	60%	100%
Egyedi részvények, illetve kollektív befektetési formák (nyersanyag- kitermelés, feldolgozás, értékesítés, kereskedelem)	0%	0%	40%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat •	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség Arany (nemesfém)

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap a mögöttes befektetési alapokon keresztül elsősorban az arany, illetve egyéb nemesfémek világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési eszközök azáltal biztosítják az arany világpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy port- folióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel ren- delkeznek.

Az alap a közvetlenül az arany, vagy egyéb nemesfémek árfolyamához kapcsolódó befektetési eszközökön túl fektethet nyersanyag-kitermelés- sel, feldolgozással, értékesítéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállala- tok részvényeibe közvetlenül, vagy közvetett módon is a befektetési limiteken belül.

Az eszközalap likviditását az aktuális készpénz hányadának megemelé- sével, illetve a mögöttes befektetési eszközök napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek célzottan 95%.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befekte- tésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

E-Arany eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	100% LBMA Gold Price PM EUR
Ajánlott minimális befektetési időtartam	Az alap speciális befektetési poli- tikája miatt ajánlott befektetési idő- tartam nem értelmezhető. Az alap elsősorban diverzifikációs eszköz- ként ajánlható egyéb eszközalapok különböző kockázati tényezőinek esetleges mérséklése céljából.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Fizikai nemesfémekbe vagy nemes- fém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	95%	60%	100%
Egyedi részvények, illetve kollektív befektetési formák (nyersanyag- kitermelés, feldolgozás, értékesítés, kereskedelem)	0%	0%	40%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat •	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség Arany (nemesfém)

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap a mögöttes befektetési alapokon keresztül elsősorban az arany, illetve egyéb nemesfémek világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési eszközök azáltal biztosítják az arany világpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy port- folióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel ren- delkeznek.

Az alap a közvetlenül az arany, vagy egyéb nemesfémek árfolyamához kapcsolódó befektetési eszközökön túl fektethet nyersanyag-kitermelés- sel, feldolgozással, értékesítéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállala- tok részvényeibe közvetlenül, vagy közvetett módon is a befektetési limiteken belül.

Az eszközalap likviditását az aktuális készpénz hányadának megemelé- sével, illetve a mögöttes befektetési eszközök napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek célzottan 95%.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, de az esz- közalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

Globális kötvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% Bloomberg Barclays Global Aggregate Index Hedged EUR (az érvényes MNB árfolyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Globális és regionális kötvény alapok, hitelviszonyt megtestesítő egyedi értékpapírok	95%	80%	100%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap célja, hogy részesüljön a nemzetközi hitelpiacon forga- lomban levő kötvények és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamából. Az eszközalap közvetlenül, vagy befektetési alapokon ke- resztül vásárol hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyek lehet- nek vállalatok, vagy országok, önkormányzatok, kormányzati intézmé- nyek által kibocsátott értékpapírok. A hozam növelése és a kockázat megosztása érdekében az eszközalap globálisan, mind a fejlett, mind a fejlődő országok piacain fektet be.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalapban a befektetett eszközök célzott aránya 95%, a likviditás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tartal- maz, melyek aránya célzottan 5%.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapon belüli befektetések ugyanakkor jellemzően más devizában kerülnek befektetésre; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

Nemzetközi ingatlan eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	100% FTSE EPRA/NAREIT Developed (az érvényes MNB árfo- lyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	7 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Ingatlanpiaci kitettséget megtestesítő kollektív befektetési formák	85%	40%	100%
Részvények (ingatlan- és jelzálogszektor)	10%	0%	40%
Készpénz, bankbetét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat •
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat •	Partnerkockázat
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség Ingatlan

Az eszközalap célja elsősorban az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmekből, haszonból való részesedés, valamint az ingatlanok ér- téknövekedéséből származó nyereség elérése. Az eszközalap befektetési alapokon, valamint ingatlan fejlesztéssel, bérbeadással, hasznosítással, kereskedelemmel, üzemeltetéssel foglalkozó vállalatok részvényein ke- resztül ingatlanpiaci kitettséget nyújt befektetőinek elsősorban a nem- zetközi ingatlanpiacon. Az eszközalap Magyarországi ingatlankitettséget is tartalmazhat.

A hozam növelése és a kockázat megosztása érdekében az eszközalap a globálisan, mind fejlett, mind fejlődő országok piacain fektet be, emel- lett befektetéseit a különböző ingatlan-típusok – kereskedelmi, ipari, fej- lesztési célú, lakóingatlanok – között is megosztja.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% Nasdaq100 Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kollektív befektetési formák	70%	40%	100%
Egyedi részvények	25%	0%	60%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	50%

Új technológiák eszközalap

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség USA, Dél-kelet Ázsia, Európa
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül olyan technológiai vállalatok részvényeibe fektet, melyek a világgazdaság nö- vekedésének kulcsszereplői és melyek élen járnak az innovációban. Ezek a vállalatok egyebek mellett a számítástechnika, telekommunikáció, esz- közök (hardware) és programok, alkalmazások (software) fejlesztésével, értékesítésével foglalkoznak, megújuló energia, biotechnológia, űrkuta- tás, géntechnológia, környezetvédelem, digitálist tartalom-előállítás, in- ternet szektorban tevékenykednek.

Az eszközök megoszlása globális, de szektor sajátosságainak megfele- lően nagyobb súlyt képviselnek az Amerikai Egyesült Államok és Dél- kelet Ázsia vállalatai. Az eszközalap magyar vállalatok részvényeit is tar- talmazhatja.

Az alap referenciaindexe az amerikai részvénypiacát reprezentáló Nasdaq100 részvényindex, az eszközkezelő az alap- és részvényszelek- cióval ezen index teljesítményének felülmúlására törekszik hosszútávon. A szektor hosszú távon magasabb hozampotenciálja jelentősebb árfo- lyam-mozgásokkal párosulhat.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

ProtAktív Globális részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	100% MSCI ACWI Index (az érvé- nyes MNB árfolyamokon az eszköz- alap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kollektív befektetési formák (globális-, regionális-, szektorális-, országkitettséget megtesítesítő részvényindex)	0% vagy 95%	0%	100%
Készpénz, látra szóló betét	5% vagy 100%	0%	100%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap befektetési célja a rövid távú jelentős árfolyamesések ki- védése úgy, hogy mindeközben az árfolyam-emelkedésekből is része- süljön. Az eszközalap a befektetési célja eléréséhez az eszközalaphoz tar- tozó referenciaindexek technikai elemzésén – ezen belül különböző in- dikátorok (a referenciaindexből számított mutatók) által meghatározott jelzéseken – alapuló, „stop loss – start gain” típusú kereskedési stratégi- ákat használ.

Az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett keres- kedési stratégiák alkalmazásával felismerje az erőteljes árfolyameséseket és emelkedéseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladással illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az árfolyam- emelkedésből profitál. Az alkalmazott kereskedési stratégiát az eszköz- alap kezelője folyamatosan felülvizsgálja, és ennek eredményeként bár- mikor megváltoztathatja.

A technikai elemzésen alapuló alkalmazott kereskedési stratégia jellem- zően kétféle jelzést adhat a mögöttes befektetési alapokkal kapcsolat- ban: vételit vagy eladásit. Az eszközalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat:

• vételi jelzés esetén a célzott összetétel 95% befektetési alap és – a lik- viditás biztosítása érdekében – 5% készpénz és bankbetét,

• eladási jelzés esetén a célzott összetétel 100% készpénz és bankbetét, a befektetési alapok aránya pedig 0%.

A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem hatá- rozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likviditási helyzetétől is függ.

Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, amelyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún. „long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap a kockázatok mérséklésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak megfelelő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.

Az eszközalap kockázati profiljának sajátosságai a következők.

A táblázatban megjelölt „Jellemző kockázatok” mellett fontos, hogy a biztosító sem tőke-, sem hozam garanciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott ke- reskedési stratégiák nélkül ért volna el.

A technikai indikátorokon alapuló kereskedési stratégiák speciális koc- kázata, hogy a – múltbeli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy megkésett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyam- mozgások tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (ho- zama) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex teljesítmé- nyétől (hozamától), más esetekben viszont a kereskedési stratégia felül- teljesítheti a referenciaindexet. Az eszközalap esetén fokozottak a likvi- ditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes va- gyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tran- zakciók végrehajtására.

Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap kezelője arra tö- rekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politikának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehajtani, garanciát nem vállal. Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

További információ: Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott keres- kedési stratégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a xxx.xxxxxxxxxxx.xx honlapon hozzáférhetők.

III. LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK

Eszözalap	Árfolyam- kockázat	Megcélzott ügyfélkör
Cél 2030	+ + + + +	Mérsékelten kockázatvállaló
Cél 2035	+ + + + +	Mérsékelten kockázatvállaló
Cél 2040	+ + + + +	Mérsékelten kockázatvállaló
Cél 2045	+ + + + +	Mérsékelten kockázatvállaló
Cél 2050	+ + + + +	Mérsékelten kockázatvállaló

Cél eszközalapok

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalapok és mögöttes befektetéseik célja hosszú távon hozam elérése olyan befektetők érdeklődésére számítva, akik megtakarításaikra az eszközalapok nevében szereplő évek (céldátumok) körül tartanak igényt. Az eszközalapok mögött elsődlegesen globális részvények, köt- vények, kamatozó értékpapírok és pénzpiaci eszközök állnak, pontos összetételük a befektetési politikából adódóan folyamatosan változik. Az évek során a befektetéseken belüli részvényhányad folyamatosan csökken annak érdekében, hogy az eszközalapok a céldátumukhoz kö- zeledve egyre kisebb árfolyam-ingadozásnak legyenek kitéve. Ezt a be- fektetési politikát követve az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok a céldátumra nagyrészt pénzpiaci eszközökből állnak, és így az eszközalapok kockázati kitettsége a kezdeti magasról – a befektetési po- litika célja szerint – alacsony fokozatúra csökken. Előzők alapján elmond- ható, hogy a mögöttes befektetések a tartam első hányadában a globális reál világgazdasági növekedésből kívánnak profitálni, később pedig az ebből felhalmozott profitot egyre likvidebb és kisebb árfolyam ingado- zású kötvény-, illetve pénzpiaci fix hozamú befektetésekkel kívánják biz- tosítani.

Referenciaindex* (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
	CRSP US Total Market Index	FTSE Global All Cap ex US Index	Bloomberg Barclays U.S. Aggregate Float Adjusted Index	Bloomberg Barclays Global Aggregate ex-USD Float Adjusted RIC Capped Index (USD Hedged)
Cél 2030	44%	29%	19%	8%
Cél 2035	48%	32%	14%	6%
Cél 2040	53%	35%	8%	4%
Cél 2045	54%	36%	7%	3%
Cél 2050	54%	36%	7%	3%
Ajánlott minimális befektetési időtartam			10 év, illetve a céldátumig

Az árfolyamkockázat további mérséklése érdekében a befektetési alapok kezelője az eszközöket földrajzilag megosztja, illetve több alapkezelő tu- dásának hasznosításával állítja össze. A táblázatban megjelölt „Jellemző kockázatok” mellett így az eszközalapok hozamát az alapkezelők egyedi részvény-kiválasztási, eszközallokációs döntései is befolyásolják.

Cél eszköz- alapok	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalapok összetétele
		Célzott	Minimum	Maximum
Cél 2030	Vanguard Target Retirement 2030 befektetési alap	90-95%	80%	100%
	Készpénz, látra szóló betét	5-10%	0%	20%
Cél 2035	Vanguard Target Retirement 2035 befektetési alap	90-95%	80%	100%
	Készpénz, látra szóló betét	5-10%	0%	20%
Cél 2040	Vanguard Target Retirement 2040 befektetési alap	90-95%	80%	100%
	Készpénz, látra szóló betét	5-10%	0%	20%
Cél 2045	Vanguard Target Retirement 2045 befektetési alap	90-95%	80%	100%
	Készpénz, látra szóló betét	5-10%	0%	20%
Cél 2050	Vanguard Target Retirement 2050 befektetési alap	90-95%	80%	100%
	Készpénz, látra szóló betét	5-10%	0%	20%

Mivel a befektetési célból az eszközalapokba kiválasztott befektetési ala- pok kezdetben túlnyomórészt részvényekbe fektetnek, elsősorban árfo- lyamkockázatok befolyásolhatják az eszközalapok árfolyamának alaku- lását. A céldátumokhoz közeledve a kötvénytípusú eszközök túlsúlyából adódóan a kamat-, illetve a hitelkockázat válik meghatározóvá.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalapok likviditásukat az aktuális készpénzhányaduk megeme- lésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biz- tosítják. A készpénzhányad naponta az eszközalapokba áramló ügyfél- befizetésekkel is növekszik, ezért a befektetési jegyek aránya célzottan 90-95%.

Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

* Az egyes Cél alapok összetétele az idő előrehaladtával folyamatosan vál- tozik, és a kockázati kitettség folyamatosan csökken – a csökkenés hozzá- vetőleges üteméről a különböző Cél alapok egymáshoz képest futamideje és eszköz-összetétele ad hozzávetőleges képet a táblázatban megadott sú- lyok alapján. A táblázatban megadott eszköz-összetétel szerinti súlyértékek a 2016. december 1-e szerinti állapotot tükrözik.

Az adott Cél eszközalapon keresztül megtestesülő kockázati kitettségről és az adott alap legalább félévente frissített kockázati kitettségéről bővebb in- formációt a xxx.xxxxxxxxxxx.xx oldalon találhat.

A Cél eszközalapok befektetési összetételének tervezett változása (Illusztráció)

2015

2020

2025

2030

2035

2040 2045 2050

Cél 2030

Globális részvény

Globális kötvény és pénzpiaci befektetés

Cél 2035

Globális részvény

Globális kötvény és pénzpiaci befektetés

Cél 2040

Globális részvény

Globális kötvény és pénzpiaci befektetés

Cél 2045

Globális részvény

Globális kötvény és pénzpiaci befektetés

Cél 2050

Globális kötvény és pénzpiaci befektetés

Globális részvény

Termékkód: 224

2.A sz. melléklet

A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások Érvényes: 2017. február 1-jétől

1. Automatikus díjnövelés (BRÁF VI.1.2. fejezet): a biztosítás kezdeti díja a biztosítási évfordulókon 2,5%-kal emelkedik.

2. A biztosítási díjak az alábbi pénznemekben és minimális értékekben kerülhetnek befizetésre:

Díjfizetés	Pénznem
	forint	euró
Rendszeres éves díj	✓ (kezdeti díj minimum 120 000 Ft)	–
Rendkívüli díj	✓ (minimum 20 000 Ft)	✓ (minimum 100 E)

A biztosító befizetett díjnak a megfelelő díjbevételi számláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.

A rendkívüli díj (díjelőírás) pénznemét az határozza meg, hogy a befizetés a biztosítónak melyik pénznemre fenntartott díjbe- vételi számlájára érkezett be.

Díjcsökkentés (BRÁF 79. pont) esetén a minimális éves díj: 120 000 Ft.

3. Az eszközalapok közötti választási lehetőségek: a rendszeres díj, illetve a rendkívüli díjak a befizetéskor érvényes 1. sz. mel- lékletben szereplő eszközalapokba helyezhetők el, az alábbiak szerint:

Díjelőírás pénzneme		Eszközalap nyilvántartásának pénzneme
		forint	euró
Rendszeres díj	forint	✓	–
Rendkívüli díj	forint	✓	–
	euró	–	✓

4. Az átirányítás (BRÁF 35. pont) feltételei: A folyamatos díjak – a 2. pont szerinti korlátozással – az aktuális 1. sz. mellékletben ta- lálható eszközalapokba átirányíthatók.

5. Az áthelyezés (BRÁF 36. pont) feltételei: A befektetési egységek áthelyezése az eredeti díjelőírás pénzneméhez igazodóan a jelen melléklet 3. sz. pontjához tartozó táblázat szerinti eszközalapokba lehetséges.

6. A megtakarítási befektetési egységek részleges visszavásárlás esetén a BRÁF IX.3. fejezetében írottakon túlmenően az alábbi feltételeknek is együttesen teljesülnie kell:

– a szerződés tartamából legalább 3, díjjal fedezett biztosítási év eltelt;

– a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egységek összesített befektetési értéke legalább 50 000 Ft legyen,

– a részleges visszavásárlásra kijelölt megtakarítási befektetési egységek összesített befektetési értéke legalább 50 000 Ft legyen. E feltételek ellenőrzéséhez a biztosító az utolsó ismert befektetési egység árfolyamokat veszi alapul.

Termékkód: 224

2.B sz. melléklet

A feltételekben ismertetett költségek mértékei Érvényes: 2017. február 1-jétől

1. Díjarányos kezdeti költség (BRÁF VII.2.1. fejezet): a befizetett díjakból (befizetésekből), azok százalékában kerül levonásra az alábbi táblázat szerint.

Rendszeres díj	Rendkívüli díjfizetés
• az 1. biztosítási évben esedékes díjak 80%-a	1,00%
• a 2. biztosítási évben esedékes díjak 50%-a
• a 3. biztosítási évben esedékes díjak 20%-a

2. Díjarányos rendszeres költség (BRÁF VII.2.2. fejezet): a befizetett rendszeres díjakból, azok százalékában kerül levonásra az alábbiak szerint.

– a 4–20. biztosítási évben esedékes díjakra: 15%,

– a 21. biztosítási évtől esedékes díjakra: 6,5%.

3. Befektetés arányos költségek (BRÁF VII.3. fejezet): a befektetési egységek számából, azok százalékában kerül elvonásra havonta az alábbiakban megadott éves százalékok tizenkettedének megfelelő mértékben.

– megtakarítási és bónusz befektetési egységekre:

Az eszközalap neve	Megtakarítási befektetési egységekre			Bónusz befektetési egységekre
	Nem díjmentesített szerződésekre*		Díjmentesített szerződésekre*	a 4–20. biztosítási években (a bónusz számla fennállása alatt)
	a 4–20. biztosítási években	a 20. biztosítási év után	(a 4. biztosítási évet megelőzően is)
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekebe fektetô	1,95%	1,50%	1,95%	1,45%
Forint likviditás	2,20%	1,50%	2,20%	1,70%
Magyar államkötvény	2,20%	1,50%	2,20%	1,70%
Arany	2,30%	1,50%	2,30%	1,80%
Menedzselt konzervatív	2,45%	1,50%	2,45%	1,95%
Cél 2030-50	2,55%	1,50%	2,55%	2,05%
Hazai részvény	2,65%	1,50%	2,65%	2,15%
Menedzselt kiegyensúlyozott	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Menedzselt kötvénytúlsúlyos	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Menedzselt részvénytúlsúlyos	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Fejlett piaci részvény	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Feltörekvő piaci részvény	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
ProtAktív Globális részvény	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Spektrum abszolút hozam	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Globális kötvény	2,95%	1,50%	2,95%	2,45%
Nemzetközi ingatlan	2,95%	1,50%	2,95%	2,45%
Új technológiák	2,95%	1,50%	2,95%	2,45%

* Tartamhosszabbítás (BRÁF IV.6 fejezet) esetén a díjfizetés folytatása (nem díjmentesített eset) vagy abbahagyása (díjmentesített eset) dönti el, hogy melyik költségeket alkalmazzuk.

– extra befektetési egységekre: 1,5%

4. A rendszeres díjak átirányítása (BRÁF 35. pont) költségmentes.

5. A befektetési egységek áthelyezésének (BRÁF 36. pont) költségei:

Biztosítási évente az első áthelyezés költségmentes, ezt követően az áthelyezésre kerülő egységek árának 4,5‰-e, de legalább 300 Ft kerül levonásra.

Külön-külön áthelyezésnek minősülnek a folyamatos díjakból származó, továbbá az egyes rendkívüli díjfizetésekből származó extra befektetési egységeknek az áthelyezései, valamint a különböző eszközalapokból, illetve a különböző eszközalapokba tör- ténő – akár egyidejű – áthelyezések.

6. A részleges visszavásárlás (BRÁF IX.3. fejezet) költsége: részleges visszavásárlás esetén a kifizetendő összeg 5,5‰-e, de leg- alább 300 Ft kerül levonásra.

Külön-külön részleges visszavásárlásnak minősülnek a megtakarítási, illetve a különböző rendkívüli díjfizetésekből származó extra befektetési egységek – akár egyidejű – részleges visszavásárlásai.

7. A szerződő külön kérésére készített írásos elszámolásokért a biztosító alkalmanként 500 Ft kezelési költséget számol fel.

8. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződőnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztató kézhezvételétől számított 30 napon belül bejelentett felmondása esetén a biztosító által érvé- nyesített költségek a következők:

– a szerződés kockázatelbírálási, nyilvántartási és kötvényesítési költsége 10 000 Ft, továbbá

– az esetlegesen elvégzett orvosi vizsgálatok számlával igazolható költsége.

Az árfolyamok változásából adódó kockázatot a biztosító nem vállalja át, azaz a díj befektetése és a befektetési egységek vissza- váltási napja közötti esetleges árfolyamváltozásból adódó veszteséget, illetve nyereséget a biztosító az elszámolásban a szer- ződőre hárítja, illetve javára jóváírja.

Termékkód: 224

2.C sz. melléklet

A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei Érvényes: 2017. február 1-jétôl

A bónuszok vonatkozásában a jelen alapbiztosításra a BRÁF VIII. fejezetében írottak az alábbi feltételekkel, értékekkel érvényesek.

1. Díjfizetési mód bónusz (BRÁF VIII.1.1. fejezet): a befizetett rendszeres díjak százalékában kerül jóváírásra az alábbiak szerint.

• banki átutalás és banki díjlevonás: 1,00%

• csekkes díjfizetés és egyéb: 0,00%

A jóváírásra az első 20 biztosítási évben bónusz egységek formájában a bónusz számlán, ezt követően közvetlenül megtakarítási befektetési egységek formájában kerül sor.

2. Díjnagyság bónusz (BRÁF VIII.1.2. fejezet): a befizetett esedékes rendszeres díjak százalékában kerül jóváírásra az alábbiak szerint.

a) A kiemelt éves díj (BRÁF 87. pont): 480 000 Ft

Az AKTUALIZÁLT KEZDETI ÉVES DÍJ* nagysága, illetve ha befizetéshez tartozó esedékes éves díj már eléri a kiemelt éves díjat, akkor az esedékes éves díj nagysága	DÍJNAGYSÁG BÓNUSZ a befizetett esedékes díj százalékában
– 179 999 Ft	0,00%
180 000 – 239 999 Ft	1,00%
240 000 – 269 999 Ft	1,50%
270 000 – 359 999 Ft	3,00%
360 000 – 479 999 Ft	3,50%
480 000 Ft –	4,00%

b)

* A figyelembe vehető aktualizált kezdeti éves díj nem lehet magasabb, mint a szerződés megkötésekor érvényes tényleges kezdeti éves díj.

A jóváírásra a tartam alatt, az első 20 biztosítási évben bónusz egységek formájában a bónusz számlán, ezt követően közvetlenül megtakarítási befektetési egységek formájában kerül sor.

3. Kezdeti költség visszatérítési bónusz (BRÁF VIII.1.3. fejezet): a befizetett esedékes rendszeres díjak – de legfeljebb az esedé- kességekkor eredetileg elvárt díjak (BRÁF 85. pont) – százalékában kerül jóváírásra az alábbi táblázat szerint.

2,5% automatikus díjnövelés esetén	A biztosítás tartamába foglalt egész éves biztosítási időszakok száma
Biztosítási év	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20-
1	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	3,00%	2,00%
2	34,00%	30,00%	26,00%	22,00%	18,00%	14,00%	10,00%	6,00%	4,00%	4,00%	2,00%
3	9,00%	9,00%	9,00%	9,00%	9,00%	9,00%	9,00%	9,00%	7,00%	4,00%	3,00%
4	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%
5	1,80%	1,90%	1,91%	1,90%	1,87%	1,84%	1,80%	1,75%	1,71%	1,68%	1,64%
6	2,60%	2,80%	2,82%	2,80%	2,74%	2,68%	2,60%	2,50%	2,42%	2,36%	2,28%
7	3,40%	3,70%	3,73%	3,70%	3,61%	3,52%	3,40%	3,25%	3,13%	3,04%	2,92%
8	4,20%	4,60%	4,64%	4,60%	4,48%	4,36%	4,20%	4,00%	3,84%	3,72%	3,56%
9	5,00%	5,50%	5,55%	5,50%	5,35%	5,20%	5,00%	4,75%	4,55%	4,40%	4,20%
10	5,80%	6,40%	6,46%	6,40%	6,22%	6,04%	5,80%	5,50%	5,26%	5,08%	4,84%
11		7,30%	7,37%	7,30%	7,09%	6,88%	6,60%	6,25%	5,97%	5,76%	5,48%
12			8,28%	8,20%	7,96%	7,72%	7,40%	7,00%	6,68%	6,44%	6,12%
13				9,10%	8,83%	8,56%	8,20%	7,75%	7,39%	7,12%	6,76%
14					9,70%	9,40%	9,00%	8,50%	8,10%	7,80%	7,40%
15						10,24%	9,80%	9,25%	8,81%	8,48%	8,04%
16							10,60%	10,00%	9,52%	9,16%	8,68%
17								10,75%	10,23%	9,84%	9,32%
18									10,94%	10,52%	9,96%
19										11,20%	10,60%
20											11,24%
Amennyiben a szerződő mindvégig az EREDETILEG ELVÁRT DÍJAT fizeti, úgy a forintban kifejezett DÍJARÁNYOS KEZDETI KÖLTSÉGNEK a díjfizetési tartam alatt összesen LEGALÁBB A KÖVETKEZŐ SZÁZA- LÉKÁT írja jóvá összesen a biztosító a BÓNUSZ SZÁMLÁN:	50%	55%	60%	65%	70%	75%	80%	85%	90%	95%	100%

A jóváírásra a tartam alatt, de legfeljebb az első 20 biztosítási évben kerül sor bónusz egységek formájában a bónusz számlán.

4. Rendszeres költség visszatérítési bónusz (BRÁF VIII.1.4. fejezet): a befizetett esedékes rendszeres díjak százalékában kerül jó- váírásra, mértéke 7,5%.

A jóváírásra a tartam alatt, de legfeljebb az első 20 biztosítási évben és csak a 3. biztosítási évet követően esedékes befizetett díjak esetében, kerül sor bónusz egységek formájában a bónusz számlán.

5. Hozam bónusz (BRÁF VIII.1.5. fejezet): a megtakarítási befektetési egységek százalékában kerül jóváírásra, éves mértéke 0,5%.

A hozam bónusz a bónusz számlán bónusz egységek formájában kerül jóváírásra a tartam alatt, de legfeljebb az első 20 bizto- sítási évben és csak a 4. biztosítási évvel kezdődően.

A jóváírás a bónusz éves értéke tizenkettedének megfelelő mértékben havonta, a vagyonarányos költségként elvont megtaka- rítási egységekből, az elvonást közvetlenül követően történik az elvonásnak megfelelő eszközalapokba.

6. A bónuszok jóváírása a szerződés díjmentesítésekor vagy visszavásárlásakor megszűnik, és a bónusz számlán nyilvántartott be- fektetési egységek ezekben az esetekben kifizetés nélkül törlésre kerülnek.

TKM tájékoztató

Termékkód: 224

3. sz. melléklet

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt életbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló ré- szét.

Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költsé- gekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmutatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosí- tási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (to- vábbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató érté- kéről Önt mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegyezik a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) megha- tározott teljes költségmutatóval.

Mi a TKM?

A TKM egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspél- dában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe be- épített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

A TKM megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítő- leg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmen- tes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked terméken keresztül érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált unit-linked életbiztosítások költségszintjeit.

A bemutatott típuspélda a következő:

A TKM a Rendeletben meghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra.

A biztosított kora és a biztosítás időtartama

• A biztosított egy 35 éves személy, aki rendszeres díjfizetés ese- tén 10, 15 vagy 20 éves tartamú biztosítási szerződést köt. A TKM kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését.

Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét ter- mékre nem elérhető.

Élethosszig szóló biztosítás esetén a fenti tartamok úgy érten- dők, hogy a szerződés ezek lejártával visszavásárlásra kerül- nek.

A biztosítás díja és a díjfizetés módja

• A fenti életkorú biztosított 25.000 Ft (vagy annak megfelelő EUR/USD/CHF stb.) kezdeti díjjal havonta fizetendő rendsze- res díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés banki átutalással történik.

A unit-linked biztosításban foglalt élet- és/vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások

• A TKM a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó mi- nimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként.

• Jelen Dimenziók Bónusz biztosítás esetében a szerződésbe épí- tett kötelező biztosítási kockázat jellemzői a követezők: Ha a biztosított elhalálozik, a biztosító a szerződésen nyilvántartott

– egyébként még nem hozzáférhető – bónusz befektetési egy- ségek értékét is kifizeti. Ha a haláleset a halált megelőző egy éven belül bekövetkezett baleset következménye, 1000000 forint többletszolgáltatás is kifizetésre kerül.

A TKM számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a befektetést az adott unit-linked biztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kap- csolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezménye- ket. Amennyiben a különböző eszközalapokhoz kapcsolódó költségek eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen Dimenziók Bónusz biztosítás TKM értéke:

	10 évre	15 évre	20 évre
Lejárattal rendelkező változat	3,40%–5,11%	2,34%–4,08%	2,04%–3,81%
Élethosszig szóló változat	5,09%–6,77%	3,03%–4,79%	2,04%–3,81%

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék egyes eszközalapok ese- tében – a lejárattal rendelkező változatnál a 10, 15 és 20 éves kiemelt tartamoknál – meghaladja az MNB 8/2016. (VI. 30.) ajánlás (továbbiakban Ajánlás) 29., illetve – az élethosszig szóló változat esetében 15 évnél – az Ajánlás 33. pontjában rögzített TKM határt. A részletes információt a jelen melléklet végén ta- lálható Táblázat valamint az UNIQA biztosító internetes hon- lapja (xxx.xxxxx.xx) tartalmazza.

Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy az élethosszig szóló változat- nál a TKM értéke a 15. és 20. év között nem csökken folya- matosan (a 19. évnél történő visszavásárláshoz tartozó TKM ér- téke legfeljebb 0,13 százalékponttal meghaladhatja a 15 évhez tartozó értéket). E köztes tartamokra számított TKM értékek az UNIQA biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxx.xx) megta- lálhatók.

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKM értékek a típuspélda adatain túlmenően, azt is feltételezték, hogy a szer- ződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosí- tásra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik, és a megállapított díjak az adott tartam során időben, maradéktalanul megfizetésre kerülnek. Mindezért a TKM értékek által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jellemző-

inek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lé- nyegesen is eltérhetnek a közölt TKM értékektől.

Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKM fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit-linked biztosításokra vonat- kozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (például milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerző-

désben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldá- sokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (például a befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét, és bízunk abban, hogy a TKM bemutatása is hozzájárul ahhoz, hogy a különböző biztosítók által kínált, be- fektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje át- látható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább meg- alapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2017. február

Az alábbi Táblázat eszközalaponként bemutatja a Rendelet 5.§ (1) a) bekezdése szerinti kiemelt időszakokhoz tartozó TKM értékeket. Számszerűsített indoklást fűztünk azokhoz az esetekhez, ahol a TKM értéke meghaladja az Ajánlás 29. pontja szerinti határt (10 éves tartamnál a 4,25%-ot; 15 éves tartamnál a 3,95%-ot; 20 éves tartamnál a 3,50%-ot), az élethosszig szóló változat esetében pedig az Ajánlás 33. pontja szerint határt (a 15. évfordulón történő visszavásárlásra számított 3,95%-ot).

Az élethosszig szóló változat esetében a Táblázatban feltüntettük továbbá azokat az eseteket is, amikor a 10., illetve 20. évfordulóhoz tartozó tartamközi TKM érték meghaladja az Ajánlás 36. pontja szerinti 6,25%-os, illetve az Ajánlás 29. c) pontja szerinti 3,50%-os határt.

A határ átlépésének mértéke ugyanakkor egyetlen esetben sem haladja meg az ugyancsak a fenti ajánlásban rögzített 1,5 száza- lékpontot.

A számszerűsített indoklás bemutatja, hogy a referenciaindex az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális befektetési időtartam alatt mennyivel haladta meg az RMAX indexnek megfelelő kockázatmentes hozamot. A vizsgált időtartam minden eset- ben a 2016. november 30-át megelőző, ajánlott hosszúságú időszak volt.

Eszközalap neve	Időszak:	Lejárattal rendelkező változat			Élethosszig szóló változat			A TKM határ átlépésének számszerűsített indoklása, ahol ez szükséges
		10 év	15 év	20 év	10 év	15 év	20 év
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Menedzselt konzervatív	TKM	3,89%	2,84%	2,56%	5,57%	3,54%	2,56%	–
	TKM határ túllépése	–	–	–	–	–	–
Menedzselt kötvény- túlsúlyos	TKM	4,46%	3,44%	3,16%	6,14%	4,14%	3,16%	Célzottan 70% kötvény, 30% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerke- zetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befek- tetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci ho- zamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet megha- ladó hozamot érjen el mérsékelt árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs dönté- sek egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozá- sát, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 7,12 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKM határ túllépése	0,21%	–	–	–	0,19%	–
Menedzselt kiegyen- súlyozott	TKM	4,53%	3,50%	3,22%	6,20%	4,20%	3,22%	Célzottan 50% kötvény, 50% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerke- zetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befek- tetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci ho- zamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet megha- ladó hozamot érjen el közepes árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs dönté- sek egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozá- sát, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 8,33 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKM határ túllépése	0,28%	–	–	–	0,25%	–
Menedzselt részvény- túlsúlyos	TKM	4,59%	3,56%	3,29%	6,26%	4,26%	3,29%	Célzottan 30% kötvény, 70% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerke- zetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befek- tetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci ho- zamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet megha- ladó hozamot érjen el a közepest meghaladó árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközal- lokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 7 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 8,70 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKM határ túllépése	0,34%	–	–	0,01%	0,31%	–
Feltörekvő piaci részvény	TKM	4,70%	3,67%	3,40%	6,37%	4,37%	3,40%	Szinte kizárólag fejlett részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű esz- közalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési for- mák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindexben megadott súlyok- tól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamki- látásokra reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el je- lentős árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a refe- renciaindexet alkotó egyes befektetések alul- és felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasz- tás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is ma- gukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 1,20 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKM határ túllépése	0,45%	–	–	0,12%	0,42%	–

Eszközalap neve	Időszak:	Lejárattal rendelkező változat			Élethosszig szóló változat			A TKM határ átlépésének számszerűsített indoklása, ahol ez szükséges
		10 év	15 év	20 év	10 év	15 év	20 év
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Fejlett piaci részvény	TKM	4,70%	3,67%	3,40%	6,37%	4,37%	3,40%	Szinte kizárólag feltörekvő piaci részvénybefektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindexben megadott sú- lyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci ho- zamkilátásokra reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el jelentős árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- és felülsúlyozását, egyedi értékpapír kivá- lasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 3,13 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKM határ túllépése	0,45%	–	–	0,12%	0,42%	–
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető	TKM	3,40%	2,34%	2,04%	5,09%	3,03%	2,04%	–
	TKM határ túllépése	–	–	–	–	–	–
Forint likviditás	TKM	3,75%	2,70%	2,41%	5,44%	3,39%	2,41%	–
	TKM határ túllépése	–	–	–	–	–	–
Magyar állam- kötvény	TKM	3,63%	2,57%	2,28%	5,31%	3,26%	2,28%	–
	TKM határ túllépése	–	–	–	–	–	–
Hazai részvény	TKM	4,17%	3,14%	2,86%	5,85%	3,83%	2,86%	–
	TKM határ túllépése	–	–	–	–	–	–
Spektrum abszolút hozam	TKM	4,75%	3,73%	3,45%	6,42%	4,43%	3,45%	Eszközosztály és kockázati kitettség szempontjából diverzifikált befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák, valamint egyedi értékpapír-elemzés és a globális makrogaz- dasági folyamatok elemzése segítségével olyan aktív befektetési stratégiát kíván megvaló- sítani az alapon belül, amely minden piaci környezetben pozitív hozam elérésére törekszik kézben tartott árfolyamkilengések közepette. Az eszközalap esetében lehetőség van olyan eszközök tartására is, melyek árfolyama a mögöttes index árfolyamcsökkenése esetén kö- vetkezik be, így hatékony kockázatkezelési és befektetési eszközt jelenthetnek kedvezőtlen piaci környezetben is. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 8,33 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Itt – figye- lemmel a befektetési politikában a referenciaindexhez fűzött megjegyzésre – a referencia- index helyett 50%-ban az MSCI ACWI Index és 50%-ban a Max Composite mint az alap kockázati kitettségét hosszútávon közelítően leíró befektetésekkel modelleztük az eszköz- alap teljesítményét. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliek- től bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKM határ túllépése	0,50%	–	–	0,17%	0,48%	–
Arany	TKM	4,22%	3,17%	2,88%	5,89%	3,86%	2,88%	–
	TKM határ túllépése	–	–	–	–	–	–
Globális kötvény	TKM	4,63%	3,60%	3,33%	6,30%	4,30%	3,33%	Hangsúlyozottan erősen diverzifikált és a kezelhető kockázatú, de kedvező hozamú kötvé- nyekre, illetve kötvényekbe fektető kollektív befektetési formákra épülő összetett szerke- zetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befek- tetési formák segítségével olyan értékpapír-portfolió felépítésére törekszik, mely hosszútá- von a kockázatmentes hozamokat tartósan és láthatóan meghaladó hozampotenciállal rendelkezik alacsony árfolyam-ingadozás mellett. Az alap fontos befektetési célja a kibo- csátói és ország kockázat porlasztása és a túlzott koncentráció elkerülése a hozampoten- ciál megtartása mellett. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 1,42% százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKM határ túllépése	0,38%	–	–	0,05%	0,35%	–
Nemzetközi ingatlan	TKM	5,11%	4,08%	3,81%	6,77%	4,79%	3,81%	Hangsúlyozottan erősen diverzifikált és a kezelhető kockázatú, de kedvező hozamú kötvé- nyekre, illetve kötvényekbe fektető kollektív befektetési formákra épülő összetett szerke- zetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befek- tetési formák segítségével olyan értékpapír-portfolió felépítésére törekszik, mely hosszútá- von a kockázatmentes hozamokat tartósan és láthatóan meghaladó hozampotenciállal rendelkezik alacsony árfolyam-ingadozás mellett. Az alap fontos befektetési célja a kibo- csátói és ország kockázat porlasztása és a túlzott koncentráció elkerülése a hozampoten- ciál megtartása mellett. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 7 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 12,5 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKM határ túllépése	0,86%	0,13%	0,31%	0,52%	0,84%	0,31%

Eszközalap neve	Időszak:	Lejárattal rendelkező változat			Élethosszig szóló változat			A TKM határ átlépésének számszerűsített indoklása, ahol ez szükséges
		10 év	15 év	20 év	10 év	15 év	20 év
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Új tech- nológiák	TKM	5,02%	4,00%	3,73%	6,69%	4,70%	3,73%	Szinte kizárólag technológiai innovációval foglalkozó vállalatok részvényeit tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével olyan diverzifikált portfolió felépítésére és aktív kezelésére törekszik, mely az ügyfelek számára a globális részvénypiac egy jól körülhatá- rolható részvényszeletéből válogatja ki befektetéseit. A kiválasztás során hangsúlyos szere- pet kap az egyedi részvényelemzés, emellett a diverzifikáció kockázatcsökkentő szerepét szem előtt tartva költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált kockázati kitettség felvételére is van mód. A vagyonkezelő várakozásai szerint a szektorban elérhető részvények átlagosnál nagyobb árfolyam-ingadozásához jelentős hozampotenciál tartozik ezért a befektetési politika megvalósításában mind a diverzifikáció, mint a szoká- sosnál aktívabb vagyonkezelés indokolt. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 10,54 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKM határ túllépése	0,77%	0,05%	0,23%	0,44%	0,75%	0,23%
ProtAktív Globális részvény	TKM	4,82%	3,79%	3,52%	6,49%	4,50%	3,52%	Az eszközalap vagyonkezelése összetett, a befektetési célját az eszközalaphoz tartozó refe- renciaindex technikai elemzésével, ezen belül különböző indikátorok (az árfolyammozgá- sokból számított mutatók) által meghatározott jelzéseken alapuló, „stop loss – start gain” típusú kereskedési stratégiák felhasználásával kívánja elérni. Az eszközalap kezelője arra tö- rekszik, hogy az általa kifejlesztett kereskedési stratégiák alkalmazásával felismerje az erő- teljes árfolyameséseket és emelkedéseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti el- adással illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az árfolyam-emelke- désből – az eszközalap részvénykitettsége miatt – a kötvényalapokhoz képest magasabb hozampotenciállal profitál. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 2,86 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKM határ túllépése	0,57%	–	0,02%	0,24%	0,55%	0,02%
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK
Cél 2030-50	TKM	4,14%	3,10%	2,82%	5,82%	3,79%	2,82%
	TKM határ túllépése	–	–	–	–	–	–

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000

Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197

E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx

H 1977/ 2017. 02./ 019