GB635 JELŰ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS (CSOPORTOS HITELFEDEZETI BIZTOSÍTÁS) ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és az OTP Bank Nyrt., valamint az OTP Jelzálogbank Zrt. között létrejött GB635 jelű csoportos biztosítási szer- ződésre (a továbbiakban együttesen: csoportos biztosítási szerződés) érvé- nyesek, feltéve, hogy a csoportos biztosítási szerződést erre hivatkozva kö- tötték, és a jelen általános feltételhez kapcsolódó különös feltételek más- képp nem rendelkeznek. Jelen törlesztési biztosítás alapján a biz- tosító a természetes személy biztosított halála, balesetből vagy betegségből eredő egészségi állapot csökkenése, kriti- kus betegségben történő megbetegedése, munkanélkülisége vagy keresőképtelensége esetén a szerződésben meghatáro- zott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.

1.§ A szerződés alanyai

1.1. A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződők, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.

1.2. A szerződő az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. (a továb- biakban: OTP JZB), melyek a biztosítóval a csoportos biztosítási szerződést megkötik. A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tokat (mint fő-szerződő) az OTP Bank Nyrt. teszi, valamint az OTP Bank Nyrt. köteles a csoportos biztosítás első díját a biztosítónak megfizetni (ld. még 5.1. és 11.2. pontok). A szerződő a csoportos biztosítási szerződés tar- tama alatt a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12479/B6 – Hatályos 2020. május 18-ától visszavonásig.

1.3. A biztosított az a szerződők valamelyikével jelzáloghitel szerződéses jogviszonyban (forint alapú lakáshitel vagy szabad felhasználású jelzáloghi- tel, a továbbiakban együttesen: hitelszerződés) álló természetes személy, akire a biztosító kockázatot vállal, és akinek a halálával, balesetével, beteg- ségével és/vagy munkanélkülivé válásával összefüggő kockázatokra a cso- portos biztosítási szerződés létrejött, és aki megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követelményeknek (ld. 4.§).

1.4. A kedvezményezett a csoportos biztosítási szerződésben megjelölt azon jogi személy, amely jogosult arra, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezése esetén a csoportos biztosítási szerződés szerinti szolgáltatásokat szá- mára teljesítsék. A csoportos biztosítási szerződés kedvezményezettje a biz- tosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban adott írásbeli hozzájárulása alapján az OTP Bank Nyrt., illetve az OTP JZB, lakástakarékpénztári megta- karítással kombinált hitelek esetében pedig az előírt minimális havi megta- karítás tekintetében az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. A hitelszerződésből eredő követelés eladása vagy engedményezése esetén a kedvezményezett az OTP Csoport azon más tagja, amelynek a részére a szerződők egyike a hi- telszerződésből eredő követelését eladja vagy engedményezi.

1.5. A biztosító a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli, és a vonatkozó biztosítási feltételekben meg- határozott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

2.§ A csoportos biztosítási szerződés létrejötte

A csoportos biztosítási szerződés a szerződők és a biztosító között írásban jött létre.

3.§ A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez

3.1. A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonat- kozik, amelyhez a biztosítottak az általuk tett csatlakozási nyilatkozat meg- tételével egyénileg csatlakoznak. A biztosító jogosult az ügyfél csat- lakozási nyilatkozatát annak megtételét követő 15 napon belül elbírálni és ennek eredményéről a biztosítottat írásban tájékoztatni. A biztosított jogviszonya létrejön, amennyiben a biztosító a csatlakozási nyilatkozatra annak megtételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik.

3.2. Az adott hitelszerződés alapján érintett szerződő (a továbbiakban: érintett szerződő) hitelszerződést kötő ügyfele a csoportos biztosítási szerződéshez az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatla- kozhat.

3.2.1. Írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján:

– a hitelszerződés aláírásával egyidejűleg aláírt csatlakozási nyilatkozattal;

– a kölcsönösszeg folyósítását követően utólagos csatlakozási nyilatko- zattal.

3.2.2. Szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján: a kölcsönösszeg folyósítását követően, a szerződő által kezdeményezett és az ügyfélszolgálata által rög- zítésre került telefonhívás során tett szóbeli csatlakozási nyilatkozattal.

3.3. A biztosított az írásbeli csatlakozási nyilatkozat elfogadásával:

3.3.1. kijelenti, hogy megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott kö- vetelményeknek (ld. 4.§);

3.3.2. elfogadja a csoportos biztosítási szerződés feltételeit, hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése rá kiterjedjen;

3.3.3. a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik;

3.3.4. hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított személyes adatait, va- lamint a biztosított egészségi állapotával, hitelszerződésével kapcsolatos – a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggő – adatait beszerezze, nyil- vántartsa, valamint kezelje;

3.3.5. felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló or-

vosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igazgatási és munkaügyi szerveket azon – az egészségi állapotával, fennál- ló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, illetve munkanélküliségével össze- függő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, ame- lyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

3.4. A biztosító a biztosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban tett nyilatko- zatait a biztosító kérdéseire adott írásbeli válasznak tekinti, melyekre a biz- tosított közlési kötelezettségére vonatkozó szabályok alkalmazandók.

3.5. Adóstársak esetében alkalmazandó további rendelkezések:

3.5.1. Amennyiben mind a főadós, mind az adóstárs megfelel a biztosí- tottakra vonatkozó előírásoknak, akkor külön csatlakozási nyilatkozat té- telével a főadós mellett az adóstárs is csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez.

3.5.2. Amennyiben a főadós mellett több természetes személy is szerepel

adóstársként, akkor a főadós mellett legfeljebb egy adóstárs válhat biztosí- tottá.

3.5.3. Amennyiben a főadós a hitelkérelem/hitelszerződés aláírásakor nem

csatlakozott, akkor az adóstárs később kizárólag a főadóssal együtt csatla- kozhat. Az adóstárs által egyedüli biztosítottként tett utólagos csatlakozás semmis, és annak alapján a csoportos biztosítási szerződés hatálya nem ter- jed ki az adóstársra.

4.§ A biztosítottra vonatkozó előírások

4.1. Biztosított az általa tett csatlakozási nyilatkozat alapján az lehet, aki

– a csatlakozás időpontjában elmúlt 18 éves, de 69. életévét még nem töltötte be;

– hitelszerződésének futamideje nem haladja meg a 35 évet;

– a csatlakozási nyilatkozat megtételének időpontjában megfelel a bizto- sítottakra alkalmazandó rendelkezéseknek (ld. a 14.§-ban).

4.2. A csatlakozási nyilatkozat megtételekor munkaviszonnyal rendelkező biztosítottakkal szembeni további követelmények az alábbiak:

– az elmúlt 12 hónap során nem volt több mint 30 egymást követő napon át keresőképtelen állományban;

– a csatlakozási nyilatkozat megtételének időpontjáig sem ő, sem a mun- káltatója nem kezdeményezett felmondást vagy azonnali hatályú fel- mondást, közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést;

– tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek az elkövetkező 12 hónapban a munkáltatónál végrehajtott átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés vagy a munkáltató esetleges csődje vagy felszámolása miatt megszüntetnék a munkaviszonyát.

5.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

5.1. A csoportos biztosítási szerződés első díjának megfizetésére az OTP Bank Nyrt. mint fő-szerződő köteles, valamint szintén az OTP Bank Nyrt. köteles a csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos megfelelő jognyi- latkozatok megtételére.

5.2. A csoportos biztosítási szerződés havi díját az érintett szerződő fizeti meg a biztosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díj- nak a biztosítottra jutó arányos részét az érintett szerződő – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra.

5.3. Az érintett szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szük- séges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljeskörűen megválaszolni.

5.4. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított kö- teles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt, adatot a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismer- nie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak meg- felelő írásbeli válaszokkal az érintett szerződő és a biztosított közlési köte- lezettségének eleget tesz. A szerződő, illetve a biztosított köteles a lényeges körülmények változását (pl. a hitelszerződés tar- talmának vagy összegének megváltoztatása, a biztosított nyugdíjba vonulása) a biztosítónak írásban bejelenteni a vál- tozás bekövetkezésétől számított 15 napon belül.

5.5. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:

– bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor (az egyes biztosítottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időpontban) ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;

– a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes biztosítottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időponttól a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

5.6. Amennyiben a közlési vagy változásbejelentési kötele- zettség megsértése csak egyes szerződőkkel, illetve biztosí- tottakkal összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre

vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsér- tésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

5.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyi- kük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

5.8. Amennyiben a biztosító a szerződéskötést (az egyes biz- tosítottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időpontot) köve- tően szerez tudomást a szerződéskötéskor (a csatlakozási nyi- latkozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a csoportos biztosítási szerződés (biz- tosított esetén a rá vonatkozó biztosítási jogviszony) fennál- lásának az első öt évében gyakorolhatja.

5.9. Az 5.7. és az 5.8. pont rendelkezéseit a szerződésben meg- határozott lényeges körülmények változására vonatkozó be- jelentési kötelezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változás- bejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

5.10. A biztosító a szolgáltatás jogalapjának megállapítása céljából jogo- sult a vele közölt adatok ellenőrzésére, és ezért a biztosított egészségi álla- potával kapcsolatban kérdéseket tehet fel és/vagy orvosi vizsgálatot kérhet. A biztosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megis- merheti.

5.11. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni, és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben foglaltak sze- rint biztosítási titokként kezelni.

5.12. A biztosítottat kizárólag a rá vonatkozó biztosítási jogviszony fel- mondásának joga illeti meg (ld. 9.1.–9.2. pontok). A biztosítottat nem ille- ti meg

– a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy

– a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításának a joga.

A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerződő fél-

ként nem léphet be.

6.§ A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

6.1. A biztosítottra vonatkozóan a biztosítás tartama a kockázatviselés kez- detétől a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időtartam. E tartam bizto- sítási időszakokra oszlik.

6.2. A biztosítási időszak a törlesztőrészlet esedékességét követő naptól a következő törlesztőrészlet esedékességének napján 24 óráig tart, kivéve az alábbi eseteket:

6.2.1. Az első biztosítási időszak a biztosító kockázatviselésének kezdeté-

től számított következő törlesztőrészlet esedékességének napján 24 óráig tart.

6.2.2. Az adott hitelszerződéshez kötődő első biztosítási időszak tartama

legfeljebb 120 nap lehet.

6.2.3. Az utolsó biztosítási időszak a kockázatviselés megszűnésének nap- ján 24 óráig tart. Amennyiben a biztosítási fedezet kezdetének és megszű- nésének hónapja megegyezik, akkor az utolsó biztosítási időszak megegye- zik az első biztosítási időszakkal.

7.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, tartama

7.1. Amennyiben a csoportos biztosítási szerződés és/vagy a vonatkozó különös biztosítási feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító koc- kázatviselése a biztosított hitelszerződésének tartamán belül arra az idő-

szakra terjed ki, amely alatt a biztosítottnak hiteltartozása áll fenn a szer- ződő felé.

7.2. A biztosító a biztosítottra vonatkozó biztosítási csomag alapján fede- zett kockázatokat – az alábbi 7.3. pontban szereplő kivétellel – a csatlako- zás módjától függően az alábbi időpontok valamelyikétől viseli:

7.2.1. a hitelszerződés megkötésekor tett írásbeli csatlakozási nyilatkozat

esetén a hitel folyósításának napján 0 órától;

7.2.2. a hitelszerződés megkötését követően tett írásbeli nyilatkozat ese- tén a nyilatkozat megtételének napján 0 órától;

7.2.3. szóbeli csatlakozási nyilatkozat esetén a szerződő telefonos ügyfél- szolgálata részére tett – és a telefonos ügyfélszolgálat által rögzített – szó- beli nyilatkozat megtételének napján 0 órától.

7.3. A biztosító nem viseli a keresőképtelenségi és a munka- nélküliségi kockázatokat addig, amíg a hitel törlesztése a szerződő által engedélyezett módon szünetel.

7.4. Távközlő eszköz útján (szóbeli csatlakozási nyilatkozat által) történt csatlakozás esetén a szerződő írásbeli visszaigazolást küld a biztosított ré- szére arról, hogy a biztosító kockázatviselése a biztosítottra kiterjed (a to- vábbiakban: írásbeli visszaigazolás).

8.§ A biztosító kockázatviselésének megszűnése

8.1. Amennyiben a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítás alapján mind a főadós, mind az adóstárs biztosított és a biztosító kockázatviselése meg- szűnik a főadósra vonatkozóan, akkor a biztosító kockázatviselése a bizto- sított adóstárs vonatkozásában is megszűnik.

8.2. A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonat- kozóan az összes kockázatra megszűnik abban az időpont- ban, amelyik az alább felsoroltak közül leghamarabb bekö- vetkezik:

8.2.1. a biztosított hitelszerződésének eredeti lejárati időpontjában 24 órakor;

8.2.2. az utolsó hiteltörlesztés esedékességének napján 24 órakor;

8.2.3. ha a biztosított hitelszerződése bármely okból megszűnik, a hitel- szerződés megszűnésének napján 24 órakor;

8.2.4. azon a napon, amikor a biztosított aktuális hiteltartozását a biztosí- tó a biztosítási események bekövetkezése esetén kiegyenlíti;

8.2.5. annak a naptári évnek az utolsó napján 24 órakor, amelyben a biz- tosított a 70. életévét betöltötte;

8.2.6. a biztosított halálának napján;

8.2.7. ha az érintett szerződő az adott biztosítottra vonatko- zó biztosítási díjat nem fizeti meg, a szerződő által a biztosí- tottnak küldött írásbeli felszólításban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével a határidő napján 24 órakor;

8.2.8. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azonnali hatályú fel- mondása esetén a felmondás megtételének napján 24 órakor;

8.2.9. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása esetén a felmondás hatályba lépésének, azaz a (9.2. pont szerinti) utolsó biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;

8.2.10. a hitelszerződés aláírásától számított legfeljebb 35 év elteltével az

aláírás hónapjával és napjával megegyező napon 24 órakor (ha az adott évben az adott naptári hónap nem tartalmaz az aláírás napjával megegye- ző sorszámú napot, akkor az aláírás hónapjával megegyező hónap utolsó napján 24 órakor).

8.3. A biztosító kockázatviselése a haláleseti és a balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot kockázat kivételével megszűnik továbbá:

8.3.1. azon a napon 24 órakor, amikor a biztosított öregségi vagy előre- hozott öregségi nyugállományba vonul;

8.3.2. a biztosított 50%-os vagy az alatti egészségi állapot elérését meg- állapító jogerős határozat meghozatalának napján 24 órakor;

8.3.3. amennyiben a biztosított betölti a 65. életévét, a be- töltés előtti napon 24 órakor.

9.§ Felmondás

9.1. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azonnali hatályú felmondása

9.1.1. Távközlő eszköz útján (szóbeli csatlakozási nyilatkozat által) történt csatlakozás esetén a biztosított a rá kiterjesztett kockázatviselést a szerző- dő által küldött írásbeli visszaigazolás (ld. még a 7.4. pontban) kézhezvéte- létől számított 30 (harminc) napos határidőn belül azonnali hatállyal fel- mondhatja. Az azonnali hatályú felmondás a megtétel napján 24 órakor lép hatályba. Ilyen esetben a kockázatviselés megszűnéséig terjedő idő- szakra nem áll fenn díjfizetési kötelezettség.

9.1.2. Az azonnali hatályú felmondást akkor kell határidőn belül teljesí- tettnek tekinteni, ha a biztosított az azonnali hatályú felmondását a vissza- igazolás kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül postára adja vagy egyéb igazolható módon elküldi.

A határidőn túl tett azonnali hatályú felmondás a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondásának minősül.

9.2. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása

9.2.1. A biztosított jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyt az érin- tett szerződőhöz intézett írásbeli nyilatkozattal a folyó biztosítási időszak végére felmondani. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony fel- mondása esetén a biztosító kockázatviselése a felmondás megtételének időpontjában folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor szűnik meg, feltéve, hogy az írásbeli felmondás legkésőbb a felmondás megtételének időpontjában folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 óráig az érintett szerződőhöz beérkezik. Amennyiben a felmon- dás ezen időpontot követően érkezik be az érintett szerződőhöz, akkor a felmondás csak a felmondás beérkezésének időpontjában folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor lép hatályba.

9.2.2. Amennyiben mind a főadós, mind az adóstárs biztosított, akkor

– a főadós által tett felmondás mind a főadós, mind az adóstárs biztosí- tási jogviszonyát is megszünteti;

– az adóstárs felmondása nem hat ki a főadós biztosítási jogviszonyára.

9.3. A csoportos biztosítási szerződés felmondása rendes fel- mondás útján

9.3.1. A csoportos biztosítási szerződést mind az OTP Bank Nyrt. (mint fő- szerződő), mind a biztosító jogosult a másik félhez intézett írásbeli nyilat- kozattal felmondani (rendes felmondás).

9.3.2. A csoportos biztosítási szerződésre vonatkozó felmondás hatályba lépésének időpontjában biztosított személyek esetében az adott biztosí- tottra vonatkozó biztosítási védelem mindaddig fennmarad, amíg a bizto- sítottra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a 8.§-ban írt esetek vala- melyikének bekövetkezése miatt meg nem szűnik.

10.§ Területi hatály

A biztosítás valamennyi országban bekövetkezett biztosítási eseményre ki- terjed, kivéve a munkanélkülivé válás kockázatát, amelyre vonat- kozóan a területi hatály a Magyarország területén honos munkál- tatóval fennálló munkaviszonyra korlátozódik.

11.§ A díjfizetésre vonatkozó rendelkezések

11.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kötelezettségének ellenértéke.

11.2. A csoportos biztosítási szerződés első díját az OTP Bank Nyrt. mint fő-szerződő fizeti meg.

11.3. A biztosítás havi díjfizetésű.

11.4. Az egyes biztosítottak után a szerződő minden biztosítási időszakra, függetlenül az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási időszak tényleges tartamától egységesen havi díjat fizet. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó havi biztosítási díj alapja a hitelszerződés adott havi törlesztőrészlete. A szerződő által fizetendő havi biztosítási díj a biztosítási díj alapjának és a vonatkozó díjtételnek a szorzata.

11.5. Az érintett szerződő az általa a biztosító részére megfizetett havi biz- tosítási díjnak a biztosítottra jutó arányos részét a biztosított által a csatla- kozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján a biztosítottra vonatko- zó kockázatviselés kezdetétől áthárítja a biztosítottra. Az áthárításra kerülő díjrészt az érintett szerződő számítja ki, és a havi törlesztőrészletek esedé- kességekor szedi be a hitelügylet törlesztési számlájának megterhelésével. Az áthárított biztosítási díj összege a biztosítási díj alapjának változásával változhat. Amennyiben az egyik biztosított a kapcsolódó hitel- ügyletben érintett törlesztési számlának nem tulajdonosa, akkor a számlatulajdonos a csatlakozási nyilatkozat megtéte- le során hozzájárul ahhoz, hogy a nem számlatulajdonos biz- tosítottra áthárított biztosítási díjat a szerződő a törlesztési számlájáról szedje be.

11.6. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszak- ra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűné- sének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért (kivéve a 9.1.1. pontban foglalt esetet). Amennyiben az idő- arányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbble- tet köteles visszatéríteni.

12.§ Értékkövetés

A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

13.§ A kockázat jelentős növekedése

13.1. Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kocká- zat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés jelen 13.§-ban foglaltak szerinti módosítására, vagy a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.

13.2. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül a statisztikai halandóság olyan jelentős mértékű növekedése, mely miatt a biztosító a biztosítási díjat a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben módosíthatja. A biztosító a szerződés módosításának jogát a biztosítóra vonatkozó költ- ségek, ezen belül az adóterhek vagy jogszabályoknak való megfelelés miatt fellépő költségek legalább 5%-os változása, illetve kedvezőtlen vagy kedvező kártapasztalat esetében alkalmazhatja a biztosítási díj módosításával a változás mér- tékével arányos mértékben, több tényező együttes változása esetén halmozottan is, de legfeljebb a biztosítási díj 50%-os emelésével vagy csökkentésével. Kedvezőtlen kártapasztalat- nak számít az adott naptári évet megelőző és a naptári évben tapasztalt kárgyakoriság minimum 10%-os növekedése, ked- vezőnek a minimum 10%-os csökkenése. Jelen feltételekben a biztosító kárgyakoriságnak az adott naptári évben a bizto- sító által végrehajtott kárkifizetések és az adott naptári évben biztosított ügyfelek átlagos számának hányadosát te- kinti. A biztosító a biztosítási díj emelésének jogát legfeljebb évente egy alkalommal gyakorolhatja.

13.3. A szerződésmódosításra irányuló javaslatban a biztosí- tó részletesen tájékoztatja a szerződőt a szerződésmódosítás okáról, a biztosítási díj emelésére irányuló javaslat esetén a biztosítási díjmódosítás mértékéről és a módosítás elfoga- dása esetén annak hatályáról. A szerződésmódosításra irá- nyuló javaslatot a biztosító a szerződésmódosítás tervezett hatályát legalább 120 nappal megelőzően küldi meg a szer- ződő részére. Amennyiben a szerződő fél a módosító javas- latot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől szá- mított 30 napon belül nem válaszol, a biztosító jogosult a

szerződést a szerződésmódosítás tervezett hatályának nap- xxxx xxxxxxxxxx.

13.4. A szerződésmódosítás elfogadása esetén a biztosítási kockázatvállalás mértékének változásáról, illetve a díjmódo- sításról a szerződő a változás hatályba lépése előtt legalább 60 nappal, a jelen biztosítási feltételek aktualizálásán keresz- tül tájékoztatja a biztosítottakat. A mindenkor aktuális biz- tosítási feltételek a szerződő honlapján, illetve bankfiókjai- ban elérhető.

13.5. Amennyiben a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedé- se ezek közül csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, akkor a biztosító csak a megnövekedett kockáza- túvá vált biztosítottak vonatkozásában gyakorolhatja a szer- ződésmódosítás vagy szerződésfelmondás jelen paragrafus

13.1. pontjában meghatározott jogát, a többi személy vonat- kozásában viszont nem. Ebben az esetben a biztosító a jelen paragrafus 13.3. pontjában meghatározottak szerint és az ott meghatározott határidőkkel gyakorolja a módosításra, illet- ve a jogviszony felmondására vonatkozó jogát.

13.6. Felek megállapodnak, hogy a biztosítási díj módosításá- ra irányuló javaslat esetén, amennyiben a szerződő vagy a biztosított a javaslatra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszol, de a következő díjesedékességkor a módosított összegű díjat fizeti meg a biztosító részére, ez a szerződésmódosításra irányuló javaslat szerződő, illetve biz- tosított általi elfogadásának minősül.

14.§ A biztosítottra vonatkozó biztosítási csomagok, a biztosítási esemény

14.1. A csoportos biztosítási szerződés alapján a biztosítottat az alábbiak szerint illeti meg a biztosítási csomagok közötti választás joga.

14.2. Amennyiben a leendő biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez való csatlakozásakor

– bármilyen jogcímen – kivéve özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíj – nyugdíjban részesül, vagy

– elmúlt 65. éves, vagy

– egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, közkereseti társaság tagja, betéti társaság bel- vagy kültagja vagy egyéb társas vállalkozás meghatározó befolyásolást bizto- sító tulajdonrészének tulajdonosa és az itt felsorolt tagsá- gi vagy tulajdonosi jogviszonyok valamelyike mellett nem rendelkezik munkaviszonnyal,

akkor a biztosított az adott hitelszerződéssel összefüggésben a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Bázis” vagy a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Prémium” (65. életév alatt) biztosítási cso- mag közül válaszhat. Amennyiben a leendő biztosított nem tartozik azon ügyfelek körébe, akikre az adott hitelszerződés- sel összefüggésben csak a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Bázis” vagy a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Prémium” biz- tosítási csomag vonatkozhat, a leendő biztosított csak az

„Alkalmazotti Bázis” vagy az „Alkalmazotti Prémium” biztosí- tási csomagok közül válaszhat.

14.3. Amennyiben a biztosított ügyfél öregségi vagy előreho- zott öregségi nyugállományba vonul, és azt a szerződőnek írásban bejelenti, illetve életkora még nem érte el a 65. élet- évet, akkor rá, ha az „Alkalmazotti Bázis” biztosítási csomag- gal rendelkezett, akkor a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Bázis” biztosítási csomag, míg ha „Alkalmazotti Prémium” biztosítási csomaggal rendelkezett, akkor a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Prémium” biztosítási csomag vonatkozik

az írásbeli bejelentés szerződőhöz történő beérkezésének időpontjától függően:

– ha az írásbeli bejelentés a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját meg- előzően érkezik be a szerződőhöz, akkor a beérkezés idő- pontját követő legközelebbi biztosítási időszak első nap- ján 0 órától;

– ha az írásbeli bejelentés a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját köve- tően érkezik be a szerződőhöz, akkor a beérkezés időpont- ját követő legközelebbi biztosítási időszak utolsó napján 24 órától.

14.4. Amennyiben a biztosított ügyfél eléri a 65. életévét, akkor a 14.3. pont rendelkezéseitől függetlenül az életkor be- töltés dátumát követő legközelebbi biztosítási időszak első napján 0 órától rá, a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Bázis” biztosítási csomag vonatkozik.

Alkalmazotti Bázis biztosítási csomag

– Haláleset

– Balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot

– Keresőképtelenség

– Munkanélküliség

Alkalmazotti Prémium biztosítási csomag

– Haláleset

– Balesetből vagy betegségből eredő 1-50% közötti egészségi állapot

– Kritikus betegségekben történő megbetegedés

– Keresőképtelenség

– Munkanélküliség

Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Bázis biztosítási csomag

– Haláleset

– Balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot

Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Prémium biztosítási csomag

– Haláleset

– Balesetből vagy betegségből eredő 1-50% közötti egészségi állapot

– Kritikus betegségekben történő megbetegedés

14.5. A fenti biztosítási csomagok alapján fedezett biztosítási események meghatározását a vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.

14.6. Adóstársak esetében alkalmazandó további rendelke- zések

Amennyiben a hitelszerződést kötő adósok közül két adós is csatlakozik a csoportos biztosításhoz, akkor az adott biztosí- tottra a jelen biztosítási feltételek 14.2. szabályok szerint vo- natkozó biztosítási csomagok vonatkozhatnak, amely cso- magtípus eltérhet a másik biztosított által választott biztosí- tási csomagtól.

15.§ A biztosító szolgáltatása

15.1. Általános rendelkezések

15.1.1. A biztosító szolgáltatására vonatkozó általános rendelkezések abban az esetben alkalmazandók, ha az adott hiteltípusra vonatkozó spe- ciális szabályok a biztosító szolgáltatására vonatkozóan nem tartalmaznak külön rendelkezést.

15.1.2. Amennyiben a hitel lakástakarékpénztári megtakarítással kombi- nált, és egyben forintban fix törlesztőrészletű is, akkor a biztosító a lakás- takarékpénztári megtakarítással kombinált hitelek esetében írottak (ld.

15.2. pont) szerint jár el.

15.1.3. A biztosított halála, 1-50% közötti egészségi állapota, balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapota, illetve kri- tikus betegségekben történő megbetegsége esetén a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételek, valamint a csoportos biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint megtéríti a kedvezménye- zett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában a kedvez- ményezett felé fennálló, az alábbiak szerint kiszámított hiteltartozását.

Fennálló hiteltartozás = OC + I, ahol

„OC” a biztosítási esemény napján érvényes, nem hátralékos tőketartozás, amely megegyezik a felvett hitel összegének a fenti időpontig esedékessé vált törlesztőrészletek tőkerészével csökkentett összegével, és

„I” a biztosítási esemény napja és az azt megelőző utolsó hiteltörlesztő részlet esedékessége közötti időszakra (K naptári nap) a következőképpen számított hiteldíj:

I = Im/30 x K naptári nap,

ahol „Im” a biztosítási esemény időpontja utáni első esedékes hiteltörlesz- tő részlet hiteldíj tartalma.

15.1.4. A biztosított keresőképtelensége vagy munkanélküli-

vé válása esetén a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételek, valamint a csoportos biztosítási szerződésben meghatározott feltételek sze- rint és időtartamra megfizeti a kedvezményezett részére a biztosítási ese- mény bekövetkezésének napján (ld. a vonatkozó különös biztosítási felté- telekben) vagy azt követően esedékes havi hiteltörlesztő részleteket.

15.1.5. A biztosító szolgáltatása szempontjából a havi hiteltörlesztő rész- let a hitelszerződés keretében a biztosított által felvett hitel visszafizetésére irányuló rendszeres – a szerződő által kimutatott – a biztosított által meg- fizetett havi törlesztés, amely tartalmazza a tőke, a kamat, kamatjellegű ju- talék és egyéb kezelési költségek részleteit és a csoportos biztosítás havi dí- jából az érintett szerződő által a biztosítottra áthárított arányos részt.

15.1.6. Keresőképtelenség és/vagy munkanélküliség esetén a biztosító kizárólag a biztosítási eseményt kiváltó állapot fennállásának időtartama alatt esedékessé vált hiteltörlesz- tések megfizetését vállalja.

15.1.7. Amennyiben a biztosítottat a hitelszerződés alapján megilleti a havi hiteltörlesztő részlet vagy a futamidő meg- változtatásának a joga, és a hitelszerződés ilyen módosítása következtében a biztosított az általa fizetendő havi hiteltör- lesztő részlet összege a keresőképtelenség, illetve a munka- nélküliség első napját megelőző 3 (három) hónapon belül megemelkedik, akkor a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatásként olyan összegű havi hiteltörlesztő részlet(ek)et fizet a kedvezményezett ré- szére, amely összeg a hiteltörlesztő részlet emelkedését meg- előzően volt fizetendő a hitelszerződés alapján. Ez a rendel- kezés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a biztosított keresőképtelenségét baleset okozta.

15.1.8. A biztosító egy biztosítottra vonatkozó kockázatválla- lásának felső határa 50 000 000 forint. Ezen határösszeg al- kalmazása során figyelembe kell venni minden olyan kifize- tést, amely az adott biztosítottra vonatkozóan a csoportos biztosítási szerződés alapján történt.

15.2. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezé- sek lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált hitelek esetén

15.2.1. A biztosított halála, 1-50% közötti egészségi állapota, balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapota, valamint kritikus betegségekben történő megbetegedése esetén Lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált forint alapú hitel esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától függően az alább meghatározott összeget téríti meg a kedvezményezett részére azon biztosított vonatkozásában, akinél bekövetkezett a biztosítási esemény:

– ha a biztosítási esemény a lakástakarékpénztári szerződésben megállapí- tott megtakarítási időszak lejártát megelőzően következett be, akkor a teljes folyósított hitelösszeg vagy a fennálló hiteltartozás közül a kisebbet;

– ha a biztosítási esemény a lakástakarékpénztári szerződésben megálla- pított megtakarítási időszak lejártát követően következett be, akkor a fennálló hiteltartozást.

15.2.2. A biztosított keresőképtelensége vagy munkanélküli-

vé válása esetén

Lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált forint alapú hitel esetében a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételek szerint az alábbi össze- get fizeti a kedvezményezett részére azon biztosított vonatkozásában, aki- nél bekövetkezett a biztosítási esemény:

– ha a biztosítási esemény a megtakarítási időszak alatt következett be, akkor az esedékes havi kamatokat és díjakat; és a lakástakarékpénztár felé esedékes, a szerződő által előírt minimális havi megtakarítási összeget, valamint a biztosítottra áthárított biztosítási díjat;

– ha a biztosítási esemény a megtakarítási időszak lejártát követően kö- vetkezett be, akkor az esedékes havi törlesztőrészleteket és a biztosí- tottra áthárított biztosítási díjat.

15.3. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezé- sek türelmi idős hitelek esetén

15.3.1. A biztosított halála, 1-50% közötti egészségi állapota, balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapota, valamint kritikus betegségekben történő megbetegedése esetén

– Amennyiben a biztosítási esemény a hitelszerződésben kikötött türelmi idő alatt következett be, a biztosító a teljes folyósított hitelösszeget vagy a fennálló hiteltartozást téríti meg a kedvezményezett részére, attól függően, hogy e két összeg közül melyik a kisebb;

– ha a biztosítási esemény a hitelszerződésben kikötött türelmi idő lejár- tát követően következett be, a biztosító a 15.1.3. pontban szereplő ál- talános rendelkezések szerinti szolgáltatást nyújtja.

15.3.2. A biztosított keresőképtelensége, balesetből eredő keresőképtelensége vagy munkanélkülivé válása esetén

– Amennyiben a biztosítási esemény a hitelszerződésben kikötött türelmi idő alatt következett be, a biztosító a vonatkozó különös biztosítási fel- tételek szerint és időtartamra megfizeti a kedvezményezett részére a havi kamatokat és díjakat, valamint a biztosítottra áthárított biztosítási díjat;

– ha a biztosítási esemény a hitelszerződésben kikötött türelmi idő lejár- tát követően következett be, a biztosító a 15.1.4. pontban szereplő ál- talános rendelkezések szerinti szolgáltatást nyújtja.

15.4. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezé- sek, ha a hitelszerződés alapján csak egy személy a biztosí- tott

Amennyiben havi hiteltörlesztést nyújtó szolgáltatás időtartama alatt olyan biztosítási esemény következik be, amelynek alapján a biztosító a fennálló hiteltartozást téríti meg (halál, 1-50% közötti egészségi állapot, balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot, valamint kritikus be- tegségekben történő megbetegedés), és ezen újonnan bekövetke- zett biztosítási esemény kapcsán a biztosító térítési kötelezettsége a vonat- kozó biztosítási feltételek alapján egyébként fennáll, akkor a biztosító a havi törlesztések fizetését befejezi, és az újonnan bekövetkezett biztosítási esemény bekövetkezésének napján (a halál napja vagy az egészségi állapot csökkenés jogerős megállapításának a napja) fennálló hiteltartozást fizeti meg a kedvezményezett részére.

15.5. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezé- sek adóstársakra vonatkozó biztosítás esetében

15.5.1. Amennyiben a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítás alapján két adós is biztosított és mindkettőjükkel kapcsolatban egyszerre következik be olyan biztosítási esemény, amelynek alapján a biztosítási szolgáltatás a fennálló hiteltartozás kifizetése (halál, 1-50% közötti egészségi állapot, balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot, kritikus be- tegségekben történő megbetegedés), akkor a fennálló tartozás ki- fizetésére csak egy alkalommal (az egyik vagy a másik adóstárs biztosítási jogviszonya alapján) kerül sor.

15.5.2. Amennyiben a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítás alapján két adós is biztosított és valamelyikükkel kapcsolatban olyan biztosítási ese- mény (keresőképtelenség vagy munkanélküliség) következett be, melynek alapján a biztosító a havi hiteltörlesztéseket fizeti meg, majd ezt követően a havi törlesztések fizetésének tartama alatt akár az egyik, akár a másik biz- tosítottal kapcsolatban olyan biztosítási esemény következik be, amelynek alapján a biztosító a fennálló hiteltartozás kifizetésére lenne köteles (halál, 1-50% közötti egészségi állapot, balesetből eredő 1-50% kö- zötti egészségi állapot vagy kritikus betegségekben történő megbetegedés), és ezen újonnan bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán a biztosító térítési kötelezettsége a vonatkozó biztosítási feltételek

alapján egyébként fennáll, akkor a biztosító a fennálló hiteltartozás meg- térítésére alapot adó biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjával a havi hiteltörlesztő részletek fizetését befejezi. Ezt követően a biztosító az újonnan bekövetkezett biztosítási esemény bekövetkezésének napján (a halál napja, az egészségi állapot csökkenés jogerős megállapításának a napja vagy a kritikus betegségekben történő megbetegedés diagnosztizálásának napja) fennálló hiteltartozást fizeti meg a ked- vezményezett részére.

16.§ A biztosítási esemény bejelentése,

a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok

16.1. A biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyéb esetekben a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy – és amennyiben a tudomására jut, az érintett szerződő is – köteles a biztosítá- si eseményt a bekövetkezését követő – akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított – 15 napon belül bejelenteni a biztosító bármely ügyfélszolgálatán. A Groupama Biztosító ügyfélszolgálati irodáiról, nyitvatartási idejükről érdeklődhet TeleCenterünk x00 0 000 0000 telefonszámán és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.

16.2. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a bejelentési és a szükséges felvilágosítási kötelezett- ségek megsértése miatt lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak.

16.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti:

– a szerződőtől a biztosított csatlakozási nyilatkozatát;

– a biztosítási szolgáltatást igénylő személy (a biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyéb esetekben a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy) által kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt;

– hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó iratokat;

– baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet, ha ilyen készült;

– ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven kiállított dokumentumok hitelesített magyar fordítását.

16.4. Az egyes biztosítási kockázatokra/szolgáltatásokra vonatkozó külö- nös biztosítási feltételek a fentieken túl további dokumentumok benyújtá- sát írhatják elő.

16.5. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumen- tumokat nem vagy hiányosan nyújtják be, a biztosító a szol- gáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

16.6. A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges valamennyi doku- mentum beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

17.§ A biztosító mentesülése

17.1. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megszegése esetén a biztosító az 5.5. pontban foglal- tak szerint mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

17.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítási esemény okozati összefüggésben áll a biztosított- nak – a biztosítás hatályba lépését követően – két éven belül bekövetkező öngyilkossági kísérletével vagy öngyilkosságá- val, függetlenül attól, hogy azt tudatzavarában követte el.

17.3. Amennyiben a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított nem orvosi javallatra vagy nem az előírt adago- lásban történő gyógyszer szedésével, a biztosító jogosult a szolgáltatását csökkenteni. A szolgáltatás csökkentésének mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.

17.4. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás okozta baleset- nek, illetve betegségnek minősül, ha:

– a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggés- ben következett be;

– a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított alko- holos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító ha- tású anyag hatása alatt állt; ha történt véralkohol vizsgá- lat, alkoholos állapotnak tekintendő a 2,5 ezreléket meg- haladó, a gépjárművezetés közben a 0 ezreléket meghala- dó véralkohol-koncentráció;

– a biztosítási esemény a biztosított jogosítvány vagy érvé- nyes forgalmi engedély nélküli gépjárművezetése közben következett be, és a biztosított mindkét esetben más köz- lekedésrendészeti szabályt is megszegett;

– a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a bizto- sított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;

– a biztosítási esemény a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be;

– diagnosztizált betegség esetén a biztosított az orvosi uta- sításokat nem tartotta be, és ennek következményeként szövődmény, állapotromlás következett be, ami megelőz- hető lett volna.

18.§ Kizárások

18.1. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított a biztosító kockázatviselésének kezdetekor rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül.

18.2. A biztosító nem viseli a keresőképtelenségi és a munka- nélküliségi kockázatot, ha a kockázatviselés kezdetekor a biz- tosított bármilyen egyéb jogcímen – kivéve az özvegyi nyug- díjat – nyugdíjas.

18.3. A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a bekövetkezett biztosítási esemény közvetlenül vagy közvet- ve összefüggésben áll:

– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel (jelen feltételek szempontjából harci cselekménynek mi- nősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvil- longás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, népi meg- mozdulás, például nem engedélyezett tüntetés, vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei például csak légi csapás vagy csak tengeri akció, kommandó támadás, ter- rorcselekmény);

– állam elleni bűncselekményekkel, felkelésekkel vagy za- vargásokkal (e feltétel szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít: különö- sen lázadás, kémkedés, rombolás);

– atomkárokkal (nukleáris hasadás, nukleáris reakció, fúzió, radioaktív, ionizáló, illetve lézersugárzás, valamint ezek szennyezése, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugár- kezelést);

– fegyver, robbanószer, vegyi vagy gyúlékony anyagok hasz- nálatával;

– HIV fertőzéssel (kivéve azokat a speciális eseteket, amikor a fertőzés, olyan körülmények között történt, amit a biz- tosított nem tudott elkerülni: például laboratóriumi fertő- ződés vagy fogorvosi manipuláció);

– nemi érintkezés útján terjedő egyes fertőző betegségekkel (például hepatitis C vírus);

– egyéb kockázatosnak minősülő tevékenységekkel, különö- sen a búvárkodás, barlangászat, hegymászás, egyéni hajó- zás, vitorlázás, vadvízi evezés, tengeri horgászat.

18.4. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított ha- lála, balesete vagy betegsége

– gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben hazai vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel kö- vetkeztében vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be;

– nem a szervezett légi forgalom keretében végrehatott légi úton való részvétel, hanem egyéb (akár motoros, akár motor nélküli) repülés vagy repülősportolás követ- kezménye;

– hivatásos sportolóként végzett, a saját megélhetését biz- tosító sporttevékenysége során következett be.

18.5. Jelen feltétel alapján nem minősül balesetnek továbbá:

– megemelés;

– fagyás;

– napszúrás;

– foglalkozási megbetegedés;

– öncsonkítás;

– öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;

– ejtőernyőzés, sziklamászás, barlangkutatás tevékenysé- gek során bekövetkező balesetek;

– szívinfarktus, agyvérzés, epilepszia, tudatzavar vagy belá- tási képesség csökkenése miatt bekövetkezett balesetek.

A baleseti esemény előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

18.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatvi- selés kezdete előtt meglévő betegséggel, kóros állapottal vagy a veleszületett rendellenességekkel (együttesen: meg- lévő betegség) és azok következményeivel okozati összefüg- gésben álló eseményekre, amelyek a csatlakozás időpontjá- tól számított 5 éven belül következtek be, és amely meglévő betegségről a biztosított a kockázatviselés kezdetekor tudo- mással bírt.

18.7. A kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve e sérülések későbbi következményei a biz- tosításból ki vannak zárva.

18.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szub- jektív panaszokra épülő betegségekre, amelyek objektív or- vosi módszerekkel nem igazolhatók (például migrén vagy a gerinc egyes degeneratív betegségei (polidiszkopátia) és azok közvetett vagy közvetlen következményei stb.). A bizto- sító szubjektív panasznak tekinti az olyan tünetekre alapuló panaszt, ami kizárólag a beteg beszámolójára, érzéseire ala- pul. Objektív orvosi módszerek azok a módszerek, melyek alkalmazásával az orvosi fizikális, eszközös vagy laboratóriu- mi vizsgálat által a betegség észlelhető, kimutatható.

18.9. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kárté- rítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete ha- tározata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szank- ció vonatkozik.

19.§ Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésről

19.1. Távértékesítés

Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgálta- tási szerződésnek az a szerződés minősül, amelyet a szolgál- tató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés ke- retében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdeké- ben a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz.

Szolgáltató: aki meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja.

Fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére – önál- ló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgáltatás- sal kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje.

Távközlő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távol- létében szerződési nyilatkozatok megtételére. Távközlő esz- köznek minősül többek között a DM levél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a telefon, internetes honlap, e-mail, telefax. Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskö- tési módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgáltató és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte (face to face kapcso- lat) nélkül kerül sor. Amennyiben a szerződéskötés folyama- ta során, annak bármely szakaszában a felek egyidejű jelen- létében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére irányuló magatartás, akkor az adott értékesítés nem minősül távértékesítésnek. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések- ről szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a biztosító és a fo- gyasztó távközlő eszköz alkalmazásával is köthet biztosítási szerződést. A jogszabály a fogyasztó érdekeit szem előtt tart- va útmutatást ad a szolgáltató (továbbiakban: biztosító) szer- ződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségére, vala- mint a fogyasztó szerződéstől való elállási (felmondási) jogá- nak gyakorlására, amelyekről az alábbiakban tájékoztatjuk. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatást a biztosítási feltételek formájában teljesítette, így a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatásokról rendelkező törvényben meghatáro- zott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségének is ele- get tesz, ezért a biztosító által nyújtandó szolgáltatás, ellen- szolgáltatás, a fizetés és a biztosító teljesítésének feltételeit, a biztosító adatait, valamint a biztosító felett felügyeletet gyakorló szerv adatait a biztosítási feltételek tartalmazzák. Kérjük, feltétlenül olvassa el a biztosítási feltételeket is! Tá- jékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztó tájékoztatását kizáró- lag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni abban az esetben, ha ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra egymást követő ügyletek, illetve azonos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban állnak egymással. Amennyiben egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet teljesítésére, az ezt követő ügy- letet vagy műveletet új ügyletnek, illetve egy újabb műve- letsor első műveletének kell tekinteni, és a tájékoztatást tel- jesíteni kell. A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés a fogyasztó terhére többletköltséget nem okoz.

19.2. További információk

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az azonnali felmondás- ra nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg. Amennyiben a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően tényle- gesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelhe-

ti (a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmon- dás időpontja közötti időszakra vonatkozó biztosítási díjat). A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító kö- teles a fogyasztó által megfizetett biztosítási díjnak a szerző- dés megszűnéséig a biztosító által teljesített kockázatvise- léssel arányos ellenértékét (a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vo- natkozó biztosítási díj) meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasztónak visszatéríteni.

20.§ Adósságrendezési eljárás

20.1. A biztosítotti jogviszony felfüggesztése

Amennyiben a biztosított adósságrendezési eljárást kezde- ményez, a biztosítotti jogviszonya felfüggesztésre kerül. A biztosítotti jogviszony felfüggesztésének ideje alatt a biztosítási díjfizeté- si kötelezettség is szünetel. A felfüggesztés hatálya visszamenőlegesen az a nap, amikor a biztosított az adósságrendezési eljárás kapcsán szándékát az OTP Bank Nyrt-nek bejelentette vagy az az OTP Bank Nyrt. tudomására jutott. A felfüggesztés idejére a biztosító nem áll kockázatban, amennyiben a biztosítási esemény az adósságrendezés időtartama alatt következett be, a biztosító nem teljesít szolgáltatást. Amennyiben a hitelszerződéshez kap- csolódó biztosítás alapján mind a főadós, mind az adóstárs biztosított és a biztosító kockázatviselése vagy csak a főadósra, vagy csak az adóstársra vo- natkozóan került felfüggesztésre, akkor a felfüggesztés által nem érintett biztosított továbbra is biztosítva marad.

20.2. Megállapodás az adósságrendezési eljárás keretében

Az egyezség megkötése keretében a szerződő írásban nyilatkoztatja a biz- tosítottat, hogy fenn kívánja-e tartani a biztosítotti jogviszonyt. Amennyi- ben a biztosított az adósságrendezési eljárás keretében úgy nyilatkozik, hogy fenn kívánja tartani biztosítotti jogviszonyát, annak kezdete az adós- ságrendezési megállapodás hatályba lépését követő nap, a biztosítotti jog- viszony tartalmát a csatlakozáskor megismert és elfogadott feltételek ha- tározzák meg. Amennyiben a biztosított az adósságrendezési eljárás kere- tében úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja biztosítotti jogviszonyát fenntar- tani, akkor a biztosítás az adósságrendezési megállapodás hatályba lépését követő nappal megszűnik.

21.§ Egyéb rendelkezések

21.1. A biztosító a hozzá eljuttatott adatokat, bejelentéseket és jognyilat- kozatokat csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat a jelen fel- tételek részét képező Tudnivalókban feltüntetett elérhetőségeken szemé- lyesen, írásban vagy elektronikus úton, illetve telefonszámon közölték.

21.2. A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a szerződőhöz kül- dendő jognyilatkozatokat (pl. nyugdíjba vonulás bejelentése, felmondás) az alábbi címre kell küldeni:

OTP Bank Nyrt. Lakossági Ingatlan Hitelek Back Office Központ 1475 Buda- pest, Pf. 347

21.3. A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény be- következtétől számított 2 év elteltével elévülnek.

21.4. Az OTP Bank Nyrt. a biztosítottak biztosítási szerződés- hez történő csatlakozásával összefüggésben a Groupama Biz- tosító Zrt.-től közvetlen díjazásban részesül.

21.5. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

22.§ Lényeges eltérés a korábban alkalmazott feltételektől

22.1. A biztosító által a jelen feltételek hatálydátumát megelőzően alkal- mazott GB635 jelű Törlesztési biztosítás (csoportos hitelfedezeti biztosítás)

feltételei és a jelen feltételek több rendelkezése eltér egymástól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (hatályba lépés: 2014. március 15.) új rendelkezéseire tekintettel.

22.2. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Groupama Bizto- sító Zrt. által 2018. május 25-ét követően alkalmazott felté- telektől a jelen feltételek eltérnek, mert a biztosító a jelen feltételeket a 2018. május 25-étől alkalmazott feltételekhez képest az alábbiakban módosította:

a biztosító megváltoztatta az elérhető biztosítási csomago- kat, azok tartalmát, és bevezette a kritikus betegségből tör- ténő megbetegedés kockázatot.

22.3. Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésére, a biztosító szolgáltatása korlátozására és kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jelen feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon, félkövér betűtípussal tartalmazzák.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉLETBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy a jelen különös feltétel 1.§-ában meghatározott biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén jelen különös feltétel 2.§-ában meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartamán belül bármely – ki nem zárt – okból bekövetkezett halála.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek, vala- mint az általános biztosítási feltételek 15.§-ában meghatározott feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (a halál bekövetkezésének napja) fennálló hiteltar- tozását.

3.§ Várakozási idő

A biztosító az életbiztosítási kockázat tekintetében – kivéve a balesetből eredő haláleseteket – a kockázatviselés kezdetétől számítandó 90 (kilencven) napos várakozási időt határoz meg. Amennyiben a biztosított – nem balesetből eredő – ha- lála a várakozási idő alatt következett be, akkor a biztosító sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

4.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

– halotti anyakönyvi kivonat és a halott-vizsgálati bizonyítvány másolata;

– boncolási jegyzőkönyv (ha készült) másolata.

5.§ Maradékjogok, kötvénykölcsön

Az életbiztosításhoz maradékjogok nem tartoznak, tehát az nem visszavásárolható és a díjmentes leszállítás sem alkal- mazható. Az életbiztosításra kötvénykölcsön nem nyújtható.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1-50% KÖZÖTTI EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, az ugyanott meghatározott díj elle- nében arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen különös feltétel 1.§-ában meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén jelen különös fel- tétel 2.§-ában meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak

– az „Alkalmazotti Prémium” és a „Nyugdíjas és Nem Alkal- mazotti Prémium” biztosítási csomag esetében a kockázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből vagy betegségéből eredő;

– az „Alkalmazotti Bázis” és a „Nyugdíjas és Nem Alkalma- zotti Bázis” biztosítási csomag esetében a kockázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből eredő egészségi állapot csökkenése,

melynek következtében a biztosított 1-50% közötti egészségi állapotát ál- lapítja meg jogerős határozatában a magyar rehabilitációs szakértői szerv, és ezért a biztosított rokkantsági ellátásban részesül.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen a rehabilitációs szakértői szerv az 1-50% közötti egészségi állapotot meg- állapító jogerős határozatát meghozta.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövet- kezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási ese- ménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biz- tosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

– a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítését igazo- ló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozatot;

– az egészségi állapot mértékének megállapítására jogosult szerv által rendszeresített nyomtatványok, jogerős határozatok és egyéb orvosi in- dokolások dokumentációinak hiteles másolatait.

4.§ Kizárások

4.1. A biztosító kockázatviselése a betegségből eredő 1-50% közötti egészségi állapot csökkenés esetén nem terjed ki a

65. életévüket betöltött biztosítottakra.

4.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az egészség- károsodás megállapítására vonatkozó kérelem Nemzeti Reha- bilitációs és Szociális Hivatalhoz történő benyújtása után fel- vett hitelekre.

5.§ Fogalommeghatározások

Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az általános feltételek 18.§ (5). pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akaratától füg- getlenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tar- tama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függetlenül a biztosított egészségi állapot csökkenését idézi elő.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK KRITIKUS BETEGSÉGEK KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján meg- kötött csoportos biztosítási szerződés értelmében, díj ellené- ben arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen különös feltétel 1.§-ában meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén jelen különös feltétel 2.§-ában meghatározott szolgál- tatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény az

„Alkalmazotti Prémium” vagy a „Nyugdíjas és Nem Alkalma- zotti Prémium” biztosítási csomaggal rendelkező biztosított- nál a biztosítás tartamán belül:

a. rosszindulatú daganatos (rákos) megbetegedés diagnosz- tizálása;

b. szívroham diagnosztizálása;

c. stroke (maradandó agykárosodások) diagnosztizálása;

d. szklerosis multiplex diagnosztizálása,

amennyiben a szóban forgó diagnosztizálás a biztosítás tar- tamán belül ténylegesen megtörtént a biztosítottnál.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a jelen különös feltétel 1.1. pontjában meghatározott diagnó- zis megállapításának napja.

2.§ A betegségek meghatározása

2.1. Jelen különös feltételek alkalmazása szerint a betegsé- gek meghatározása a biztosítási védelem szempontjából a következő:

2.1.1. Rák: Egy vagy több rosszindulatú daganat jelenlétét je- lenti, beleértve a leukémiát (a krónikus lymfocitás leukémián kívül), a nyirokmirigyekből kiinduló rosszindulatú dagana- tokat (lymfomák) és a Hodgkin betegséget is, amelyeket a rosszindulatú sejtek ellenőrizhetetlen növekedése és áttéte- lei, valamint az egészséges szövetekre történő ráterjedése és azok megsemmisítése jellemeznek. A diagnózist onkológus szakorvosnak kell igazolnia.

A biztosító kockázatviselése az alábbi rákfajtákra nem terjed ki:

a. A rák rosszindulatú elváltozásait in situ mutató dagana- tokra (beleértve a CIN-1, CIN-2, CIN-3 típusú cervicalis dysplasiát is), vagy amelyeket szövettanilag rosszindula- túvá válása előtti állapotúnak írtak le.

b. Melanomákra, amelyek a szövettani vizsgálat szerint ke- vesebb mint 1,5 mm vastagságúak, vagy amelyek ráterje- dése a „Clark Level 3” mélységet nem érik el.

c. A bőr valamennyi fokozott elszarusodásával járó állapotá- ra, illetve basalsejtes rákjára.

d. A bőr valamennyi pikkelysejt karcinómájára, hacsak nem más szervekre is átterjedt.

e. Kaposi szarkómára és a HIV fertőzéshez, illetve az AIDS- hez kapcsolódó egyéb daganatokra.

f. Prosztata rákra, melyet szövettanilag TNM klasszifikáció T 1-ként írtak le (beleértve a T 1 (a) vagy T 1 (b), vagy ennek megfelelő, vagy más alacsonyabb klasszifikációt is).

2.1.2. Szívroham: A szívizom egy részének elhalását jelenti, annak eredményeként, hogy nem megfelelő a kérdéses terü- let vérellátása, és mindezt tipikus mellkasi fájdalom, új EKG elváltozások és a megemelkedett szívenzim értékek szintje bizonyítja.

2.1.3. Stroke (maradandó agykárosodások): Olyan agyi ér- rendszeri történések, amelyek 24 óránál hosszabb ideg tartó neurológiai következményekkel járnak, beleértve az agyszö- vetek infarktusát, az agyvérzést és az agyembóliát koponyán kívüli forrásból. A tartós idegrendszeri károsodást egy neu- rológusnak kell megerősítenie legkorábban 6 héttel az ese- mény után, ennél korábbi kárigény nem fogadható el. Ki van- nak zárva olyan agyi tünetek, mint például a migrén, trau- mából vagy a csökkent oxigéntartalomból származó agyi sé- rülés, a szemet vagy a látóideget érintő érrendszeri betegsé- gek, az egyensúlyi rendszer vérellátási rendellenességei.

2.1.4. Szklerosis multiplex: Kórházban dolgozó neurológus szakorvos által diagnosztizált egyértelmű szklerosis multi- plex a demielinisáció, a persistáló neurologiai rendellenessé- gekre és a funkciók leromlásának tipikus tüneteivel. A diag- nózis megerősítését neurológiai vizsgálatokra alapozzák (pl. lumbalpunctio, látási, hallási reakciók mérése, központi ideg- rendszeri MRI).

3.§ A biztosító szolgáltatása

3.1. A biztosító jelen különös feltételek alapján az 1.§ a-d. pontjaiban felsorolt biztosítási események esetén megtéríti a

kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási ese- mény időpontjában fennálló hiteltartozását.

3.2. A biztosító egy szerződés esetén jelen különös feltétel 1.§ a-d. pontjaiban meghatározott események bekövetkezé- sekor biztosítottanként csak egy esemény vonatkozásában nyújt szolgáltatást. Több betegség együttes diagnosztizálá- sakor vagy a biztosítási eseményt követő újabb betegség di- agnosztizálásakor is csak egy esemény vonatkozásában nyújt a biztosító szolgáltatást.

4.§ A biztosító teljesítése

4.1. A biztosítási eseményt a biztosítóhoz a szolgáltatás irán- ti igénnyel együtt a bekövetkezéstől számított 30 napon belül be kell jelenteni.

4.2. A biztosító a jelen különös feltételek alapján létrejött biztosításra benyújtott szolgáltatási igényeket az alábbi do- kumentumok benyújtása esetén fogadja el.

– a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következ- ményeivel kapcsolatos kezelőorvosi orvosi dokumentáci- ók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői vélemé- nyezések;

– a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvo- si dokumentációk, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszak- értői véleményezések;

– az általános biztosítási feltételek 17.-18. paragrafusaiban meghatározott biztosító mentesülései és kizárt kockáza- tok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során kelet- kezett iratok és orvosszakértői dokumentációk.

4.3. A benyújtott dokumentumokat a biztosító orvosszakér- tője bírálja el. Amennyiben a betegség bekövetkeztének idő- pontja a biztosított által a szolgáltatási igény elbírálásakor benyújtott dokumentumok alapján nem állapítható meg, a betegség bekövetkezésének időpontját a biztosító orvosa ál- lapítja meg.

4.4. Egyes betegségtípusoknál a biztosító által elvárt további dokumentumok:

4.4.1. Rosszindulatú daganatos (rák) megbetegedés diag- nosztizálása mint biztosítási esemény bekövetkezését a meg- felelő kórszövettani vizsgálat eredménye alapján állapítja meg a biztosító.

4.4.2. Szívroham (infarctus) mint biztosítási esemény bekö- vetkezését a biztosító a következők szerint állapítja meg:

– a kórelőzményben szereplő tipikus mellkasi fájdalom do- kumentálása;

– az infarctusra jellemző EKG eltérések megléte;

– a szívizom elhalására jellemző enzimértékek emelkedésé- nek kimutatása.

A fenti három kritériumból kettő megléte elegendő az in- farctus biztosítási esemény alapján benyújtott szolgáltatási igény elbírálásához.

4.4.3. Stroke (maradandó agykárosodások) esetén annak be- következését követő 6 hét múlva a biztosító által megbízott ideggyógyász szakorvos által megállapított maradandó ideg- rendszeri károsodás dokumentálása alapján történik annak biztosítási eseményként történő elfogadása.

4.4.4. Szklerosis multiplex diagnosztizálása a kórelőzmény, a kórlefolyás, a laboratóriumi eredmények, az idegrendszeri tünetek, valamint az elvégzett képalkotó eljárások alapján a biztosító által megbízott ideggyógyász szakorvos véleménye alapján kerül elfogadásra.

5.§ Kizárt kockázatok

5.1. A biztosító kockázatviselése a kritikus betegségekben

történő megbetegedések esetén nem terjed ki a 65. életévü- ket betöltött biztosítottakra.

5.2. A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási fel- tételekben foglaltakon túl – a biztosítás teljes tartama alatt nem terjed ki jelen különös feltétel 2.§-ában felsorolt azon be- tegségtípusokból eredő megbetegedésekre, amely betegség- típus a biztosító kockázatviselésének kezdetén a biztosított- nál fennállt, és amely meglévő betegségről a kockázatviselés kezdetekor a biztosított tudomással bírt. A biztosító abban az esetben sem köteles szolgáltatni, ha a kockázatviselés kezde- tén meglévő betegségből (pl. tüdőrák) a biztosított a kocká- zatviselés előtt vagy alatt tünetmentesen gyógyult, de ké- sőbb a biztosított abból a betegségtípusból egy azonos vagy másik betegségben (pl. agydaganat) betegszik meg.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK KERESŐKÉPTELENSÉGI KOCKÁZAT

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény az „Alkalmazotti Bázis” és az „Alkalmazotti Prémium” biztosítási csomag esetében a biztosítottnak a kockázatviselés időszakán belül bekövetkezett baleseté- ből vagy betegségéből eredő 30 napot meghaladó folyamatos betegállo- mánya (továbbiakban: keresőképtelenség).

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelen- ség 31. napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövet- kezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási ese- ménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosító az általános biztosítási feltételek 15.§-ában meghatározott feltételek szerint megfizeti a kedvezményezett részére a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontját követően esedékes hiteltörlesztő rész- leteket (meghatározását ld. az általános biztosítási feltételek 15.1.5. pont- jában).

2.2. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:

– a keresőképtelenség megszűnéséig vagy

– a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig (ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése a díj- nemfizetés miatt szűnt meg, de a biztosítási esemény még a kockázat- viselés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőzően következett be);

– de legfeljebb 6 egymást követő hónapig.

2.3. Amennyiben a biztosított a biztosítási szolgáltatás megszűnését köve- tő 30 napon belül a korábbi biztosítási eseményt kiváltó ok vagy annak kö- vetkezménye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen keresőkép- telenséget a biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként tekinti és az újbóli keresőképtelenség bekövetkezése után azonnal szolgáltat, feltéve, hogy az addig nyújtott szolgáltatás nem érte el a biztosító káreseményen- kénti szolgáltatásának felső határát. 30 napon belül más okból keletkező vagy a biztosítási szolgáltatás megszűnése után több mint 30 nappal be- következő keresőképtelenséget a biztosító új biztosítási eseménynek tekint.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

3.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általá- nos biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumot kéri:

– az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” elnevezésű nyomtatvány hiteles másolatát.

3.2. Az igazolást a biztosítottnak havonta kell megküldeni a biztosító ré- szére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legké- sőbb az azt követő hónap 5-éig kell eljuttatni, amelyben a biztosított kere- sőképtelen volt.

3.3. Amennyiben a biztosított a 3.2. pont szerintieket nem igazolja, a biz- tosító kötelezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az eset- ben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felme- rült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltéte- lekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

a. aszténiával, depresszióval és más mentális rendellenessé- gekkel kapcsolatos keresőképtelenségre;

b. pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsolatos ke- resőképtelenségre;

c. detoxikálóval, alvásterápiával kapcsolatos keresőképte- lenségre;

d. geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos kere- sőképtelenségre;

e. rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos keresőkép- telenségre;

f. gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos keresőkép- telenségre;

g. gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázzsal, für- dőkúrával, fogyókúrával kapcsolatos keresőképtelen- ségre;

x. xxxxxxxxx nem indokolt, a biztosított által kezdeménye- zett beavatkozásokkal (például kozmetikai, plasztikai be- avatkozások) kapcsolatos keresőképtelenségre;

i. gyermekápolási táppénzre;

x. hadkötelesként fegyveres katonai, illetve polgári szolgá- latot teljesítő biztosított keresőképtelenségére;

k. olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jö- vedelemszerző tevékenységet folytat;

l. olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi állapota miatt következett be;

m. a keresőképtelenség időtartama alatt felvett hitelekre;

n. a hitelszerződés felmondása után bekövetkező kereső- képtelenségre.

5.§ Fogalommeghatározások

5.1. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az általános felté- telek 18.§ 18.5. pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akaratá- tól függetlenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függetlenül a biztosított időleges keresőképtelenségét idézi elő.

5.2. Jelen feltétel szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyúj- tó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

5.3. Jelen feltétel szempontjából keresőképtelen az, aki balesete, illetve be- tegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, illetve az a személy, akit közegészségügyi okokból foglalkozásától eltiltanak,

és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okokból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakör- ben) átmenetileg sem foglalkoztatható, és a keresőképtelenség elbírálásá- ra és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon ke- resőképtelen állományban van.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZAT

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a bizto- sító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 30 egymást követő napot meghaladó álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított állás- keresőként (munkanélküliként) nyilvántartott állapotának a 31. napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskeresővé (munkanél- külivé) válása minősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosító az általános biztosítási feltételek 15.§-ában meghatározott feltételek szerint megfizeti a kedvezményezett részére a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontját követően esedékes hiteltörlesztő rész- leteket (meghatározását ld. az általános biztosítási feltételek 15.1.5. pont- jában).

2.2. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:

– a biztosított álláskeresőkénti (munkanélkülikénti) nyilvántartása meg- szűnésének időpontjáig, vagy

– de legfeljebb 6 egymást követő hónapig.

2.3. Amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége 6 havi törlesztőrészlet kifizetése miatt szűnt meg, akkor a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag abban az eset- ben nyílik újra meg, ha az érintett biztosított a megszűnést követően ismételten a 7.2. pont szerinti munkaviszonyt léte- sített, majd azt követően ismételten munkanélkülivé vált és a kockázatviselés említett okból történő megszűnése és az új- bóli munkanélkülivé válás között 12 hónapos, díjfizetéssel fe- dezett időszak eltelt.

3.§ Várakozási idő

Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a kockázatviselés kezdetétől számított 90 napos várakozási időt határoz meg. Amennyiben a biztosított munkaviszonyát megszün- tető írásbeli jognyilatkozat a várakozási idő alatt kelt, vagy a munkaviszony a várakozási idő alatt szűnt meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett ál- láskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő

alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

4.§ A munkanélküliségi szolgáltatásra való jogosultság speciális feltételei

Olyan biztosítottak esetében, akik a csatlakozáskor nem ren- delkeztek legalább 6 hónapos folyamatos, a 7.2. pont szerin- ti munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását meg- előzően legalább 6 hónapig folyamatosan a 7.2. pont szerin- ti munkaviszonnyal rendelkezett és annak alapján tényleges munkavégzés folyt.

5.§ A biztosító teljesítése, teljesítéshez szükséges iratok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti:

– a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megál- lapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

– az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványának másolatát;

– a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony meg- szüntetésről, megszűnéséről;

– a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszerző- dés fénymásolatát;

– a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás vagy közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;

– amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a megszűnést iga- zoló nyilatkozat másolatát;

– az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megállapí- tó esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított já- radék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;

– a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely időpontig regisztrált álláskereső;

– a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását a biztosítottnak ha- vonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 5-éig kell eljuttatni, amelyben a biztosított munkanélküli volt.

Amennyiben a biztosított jelen paragrafus szerintieket nem igazolja, a biz- tosító kötelezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az eset- ben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felme- rült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

6.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltéte- lekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

a. a határozott tartamú munkaviszonyra, valamint a munka- erő-kölcsönzés keretén belül létesített munkaviszonyra;

b. olyan biztosítottra, aki az álláskeresővé válását megelő- zően nem állt a 7.2. pont szerinti munkaviszonyban, vagy a 7.2. pont szerinti munkaviszonyban állt ugyan, de a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését meg- előző 6 hónap során a munkavégzése – a táppénz kivéte- lével – szünetelt;

c. a munkaviszony megszüntetésére, ha a munkáltatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biztosított hozzátartozója vagy a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulaj- donnal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló dönté- sek meghozatalára jogosult, vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendelkezik;

d. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt

munkaviszonyra, ha a munkáltatói jogok gyakorlója a biz- tosított vagy a biztosított hozzátartozója vagy a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulajdonnal vagy megha- tározó befolyással rendelkezik, vagy a biztosított a munkál- tató üzletvitelét befolyásoló döntések meghozatalára jogo- sult, vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendelkezik;

e. a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszün- tetésére, kivéve, ha a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti lét- számcsökkentés;

– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

– a munkavállaló tartós keresőképtelensége;

f. a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmondás miatti megszüntetésére;

g. a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére;

x. a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére, illetve, ha a mun- káltató a biztosított magatartása miatt felmondással élt;

i. a munkáltató általi felmondásra öregség nyugdíjazás, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megállapítása miatt;

x. a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban kö- zölte vagy bejelentette;

x. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkaviszonyra, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette;

x. a felmondó levél kézhezvételének napját követően felvett hitelekre;

m. arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezde- tekor már fennállt.

7.§ Fogalommeghatározások

7.1. Álláskereső (munkanélküli) az, akit a munkaügyi központ/kirendelt- ség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántart.

7.2. Munkaviszony: legalább 30 órás, határozatlan tartamú, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) hatálya alá tartozó mun- kaviszony, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, illetőleg ügyészségi szol- gálati viszony, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses ál- lományú tagjainak szolgálati viszonya.

7.3. Havi hiteltörlesztő részlet: a kockázatviseléssel fedezett hitel- szerződés(ek) keretében a biztosított által felvett hitel visszafizetésére irá- nyuló rendszeres – a szerződő által kimutatott – havi törlesztés, amely tartalmazza a tőke, a kamat, kamatjellegű jutalék és egyéb kezelési költ- ségek részleteit, valamint a törlesztési biztosítás biztosítottra áthárított havi díját, függetlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét képezi-e. Deviza alapú hitelek esetén a havi tör- lesztőrészlet az esedékes deviza törlesztőrészletnek a szerződő által az esedékességet megelőző munkanap végén alkalmazott adott jelzálog köl- csönszerződésre vonatkozó devizaárfolyamon forintra átszámított értéke, valamint a törlesztési biztosításnak a biztosítottra áthárított havi díja, füg- getlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét képezi-e.

7.4 Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyenságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

7.5. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PA- NASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)

1. Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei

Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)

Székhelye: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Telefonszám: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxx.xxxxxxxx.xx

E-mail: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxx vagy xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

2. Az adatkezelés célja, jogalapja

2.1. Az adatkezelés célja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

2.2. Az adatkezelés jogalapja

A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:

a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.

b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.

c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.

d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.

e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.

f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

3.1. Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

3.2. Egészségügyi adatok kezelése

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§

(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

3.3. Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)

A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.

3.4. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az

ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárás- ban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a ter- mészetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a

kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megje- lölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

4.4. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továb- bá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terroriz- musfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezett- ségét teljesíti.

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elő- írásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben

és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo-

gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biz- tosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meg- határozottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a

károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére, az Infotv-ben szabályozott módon, személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Amennyiben a megkereső biztosító az ada- tok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az ada- tokat, akkor az Infotv. alapján a személyes adataival kapcsolatos hozzáfé- rési jogával élő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. Az érintett jogai

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy:

a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);

b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);

c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);

d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);

e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);

f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);

x. xxxxxxxx tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy köz- hatalmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvetlen üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);

h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.

6.2. A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 6.1. pont- ban felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott ké- relme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hó- nappal meghosszabbítható.

6.3. Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti hatóság- hoz, illetve bírósághoz fordulhat.

A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/C Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Tel: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxxx://xxxx.xx

6.4. Kártérítés, sérelemdíj

Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö- teles azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
informatikai szolgáltatók	folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás
vagyonkezelő	vagyonkezelés
asszisztencia partnerek	szolgáltatásszervezés
szakfordítók, tolmácsok	fordítás, tolmácsolás
ügyfélszolgálati kapcsolattartók	ügyfélszolgálati tevékenység

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honla- pon is.

A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

8. Egyéb adatkezelések

A társaság közös adatkezeléseket folytat, a közös adatkeze- lésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a harmadik országba történő adattovábbításokra vonatkozó tájékoztatót a honlapon elérhető Általános Adatvédelmi Információk el- nevezésű dokumentum tartalmazza.

9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható, in- gyenes telefonszám: x00 00 000 000; központi fax: x00 0 000 0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerző- dés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továb- bá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Bé- kéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület telefonon: x00 0 000 0000 vagy az ingyenesen hívható: x00 00 000 000 telefonszámon; interneten: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx; levélben: Pénz- ügyi Békéltető Testület 1525 Budapest Pf. 172 érhető el. A Pénzügyi Bé- kéltető Testület meghallgatásainak helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház); 2016. október 15-től bármelyik kormányablak- ban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű be- jelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem le- adására.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthető a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menü- pontjában.

10. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény, köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

11. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

12. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

13. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle- mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok keze- lésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatároz- za; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatko- zó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatároz- hatja.

e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.

h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni

helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetle- nül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu-

xxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000.

m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egész- ségi állapotáról;

o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

p. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egész- ben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzá- férhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tar- tása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítja.

q. Know-how: védett ismeret know-how az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szer- vezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

r. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb-

bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

s. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)

t. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

u. Közös adatkezelő: az az adatkezelő, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – az adatkezelés céljait és eszközeit egy vagy több másik adat- kezelővel közösen határozza meg, az adatkezelésre (beleértve a fel- használt eszközt) vonatkozó döntéseket egy vagy több másik adatke- zelővel közösen hozza meg és hajtja végre vagy hajtatja végre az adat- feldolgozóval.

Document Metadata

Table of Contents

GB635 JELŰ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS (CSOPORTOS HITELFEDEZETI BIZTOSÍTÁS) ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

Document Metadata