Összevont Alaptájékoztató

OTP Bank Nyrt. 2016/2017. évi

200.000.000.000 Forint

Keretösszegű Kötvényprogram

Jelen dokumentum a két Alaptájékoztatót foglal magában (a jelen dokumentum alkalmazásában az Alaptájékoztatók együttesen: Alaptájékoztató), amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A jelen Alaptájékoztató egy dokumentumban tartalmazza a tartalomjegyzéket, a 809/2004/EK Rendelet szerinti összefoglalót, a regisztrációs okmányt, a kibocsátási program leírását, az értékpapírjegyzéket és a végleges feltételek formátumát.

2016. augusztus 3.

Az Alaptájékoztató közzétételét a Magyar Nemzeti Bank a 2016. augusztus 10. napján kelt H-KE-III-615/2016. számú határozatával engedélyezte.

Tartalomjegyzék

I. ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓHOZ 4

A. szakasz – Bevezetés és figyelmeztetések 4

B. SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES 5

C. szakasz – Értékpapírok 14

D. szakasz – Kockázatok 16

E. szakasz – Ajánlattétel 17

II. KOCKÁZATOK 19

1. A Kibocsátóval kapcsolatos Kockázati tényezők 19

1.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok 19

1.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (Kibocsátói kockázat) 20

2. A kötvényekkel kapcsolatos Kockázati tényezők 22

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan 23

2.2. Likviditási kockázat 23

2.3. Devizaárfolyam-kockázat 23

2.4. Az aukciós eljárás kockázata 23

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia megszűnése 23

III. REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY 25

1. Felelős személyek / Felelősségvállalási nyilatkozat 25

2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK 25

3. Kiemelt pénzügyi információk 25

3.1. Az OTP Csoport 2015. évi konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet xxxxxxxxxx 00

3.2. Az OTP Csoport 2016. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján 28

4. Kockázati tényezők 29

4.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok 29

4.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (Kibocsátói kockázat) 31

5. A Kibocsátó bemutatása 33

5.1. A Kibocsátó története és fejlődése 33

5.2. Befektetések 37

6. Üzleti tevékenység áttekintése (fő tevékenységi körök, legfontosabb piacok) 37

6.1. Az OTP Csoport magyarországi üzleti alaptevékenysége (OTP Core) 38

6.2. Az OTP Csoport külföldi leányvállalatainak üzleti tevékenysége 40

7. Szervezeti felépítés 47

7.1. A Bank szervezete 47

7.2. Az OTP Csoport és a Kibocsátó OTP Csoporton belüli helyzetének rövid bemutatása 47

8. Trendek 50

8 1. A Kibocsátó nyilatkozata a Kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások nem létéről50

8.2. Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy váratlan események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó üzleti kilátásaira

legalább a folyó pénzügyi évben 50

9. Nyereség-előrejelzés vagy -becslés 51

10. Igazgatási, irányító és felügyelő szervek 51

10.1. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, az ügyvezetés és az Audit Bizottság működése, tagjai 51

10.2. Nyilatkozat az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjainak összeférhetetlenségéről 56

11. Testületi tagsággal kapcsolatos gyakorlat 57

11.1. Információk a Kibocsátó könyvvizsgálattal foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság feladatszabályozásának összefoglalóját 57

11.2. Nyilatkozat arról, hogy a Kibocsátó teljesíti-e a bejegyzés országában érvényes valamely

vállalatirányítási rendszer követelményeit 57

12. Főbb részvényesek 57

12.1. Nyilatkozat arról, hogy gyakorol-e valaki közvetlenül vagy közvetve tulajdonjogot vagy ellenőrzési jogot a Kibocsátó felett 57

12.2. A Kibocsátó előtt ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a

ibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet 57

13. A kibocsátó eszközeire, forrásaira, pénzügyi helyzetére és eredményére vonatkozó pénzügyi információk 59

13.1. Pénzügyi információk 59

13.2. A korábbi éves pénzügyi információk ellenőrzése 65

13.3. A legutóbbi pénzügyi információk dátuma 65

13.4. Közbenső és egyéb pénzügyi információk 65

13.5. Xxxxxxxx, választottbírósági és hatósági eljárások 66

13.6. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban bekövetkezett lényeges változások 67

14. Kiegészítő információk 67

14.1. Részvénytőke 67

14.2. A Kibocsátó alapszabálya 67

15. Lényeges szerződések 67

16. Harmadik féltől származó információ, szakértői nyilatkozat és összeférhetetlenségi nyilatkozat 67

17. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK 67

IV. A KÖTVÉNYPROGRAM 69

1. A Kötvényprogram összefoglalása 69

2. Forgalomba hozatal Magyarország Területén kívül 69

2.1. A Felügyelet által engedélyezett Alaptájékoztató közösségi hatálya 69

2.2. A notifikációs eljárás 69

2.3. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok 70

2.4. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok és egyéb tájékoztatások

közzététele 70

2.5. Az Alaptájékoztató és a forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb dokumentumok nyelve 70

2.6. A Magyarország területén kívüli forgalomba hozatal egyéb szabályai 70

V. ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK 71

1. Felelős személyek / Felelősségvállalási nyilatkozat 71

2. Kockázati tényezők 71

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan 72

2.2. Likviditási kockázat 72

2.3. Devizaárfolyam-kockázat 72

2.4. Az aukciós eljárás kockázata 72

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia megszűnése 72

3. Kulcsfontosságú Információk 73

3.1. A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége 73

3.2. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása 73

4. AZ AJÁNLOTT/BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 73

4.1. Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, ideértve az ISIN-kódot (nemzetközi

értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számokat is 74

4.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok 75

4.3. Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre szólnak és dematerializált formában készültek-e, továbbá a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe 75

4.4. A kibocsátás pénzneme 76

4.5. Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok sorrendisége 76

4.6. Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra

vonatkozó eljárást 76

4.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések 78

4.8. Lejárat napja és a Kötvény törlesztésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat,

előtörlesztést és törlesztési feltételeket 85

4.9. A várható hozam és a hozam kiszámításának módja 87

4.10. A Befektetők/Kötvénytulajdonosok képviselete a Kötvények forgalomba hozatalakor, valamint a Kötvények futamideje alatt 88

4.11. Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek

alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják 89

4.12. Új kibocsátások esetén az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja 89

4.13. Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása 89

4.14. Adózás 90

5. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 91

5 1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és a jegyzéshez/ajánlattételhez szükséges intézkedések91

5.2. Forgalmazási terv és allokáció 97

5.3. Árképzés 98

5.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás 99

6. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 100

6.1. Tájékoztatás arról, hogy a kínált értékpapírok tekintetében nyújtanak-e be kérelmet a bevezetésre, és szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű piacokon kívánják-e forgalmazni. 100

6.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a

felkínálandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek. 100

6.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást,

továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása 100

7. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 100

7.1. Az értékpapírjegyzékben a kibocsátással összefüggésben tanácsadókat nem említenek meg 100

7.2. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen bejegyzett

könyvvizsgálók ellenőriztek, és erről jelentést készítettek. 100

7.3. Az értékpapírjegyzék nem tartalmazza szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy

jelentését. 100

7.4. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek információk, amelyek harmadik féltől származnak. 100

7.5. A Kibocsátónak vagy a Kötvénynek a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való

közreműködésével készült hitelkockázati besorolása 100

VI. VÉGLEGES FELTÉTELEK FORMÁTUMA 102

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 108

VII. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ OTP BANK NYRT. ÉRTÉKPAPÍRSZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ FIÓKJAI (TELEPHELYEI) 109

I. ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓHOZ

Az Összefoglalóban az első oszlop 809/2004/EK Rendelet XXII. számú melléklete szerinti Elemszámot, míg a második oszlop a Közzétételi követelményeket jeleníti meg akként, hogy a nem alkalmazható adatok helyén az Összefoglalóban nem értelmezhető megjegyzés kerül feltüntetésre.

A. SZAKASZ – BEVEZETÉS ÉS FIGYELMEZTETÉSEK

A.1.

A Kibocsátó figyelmezteti a Befektetőket és a Kötvénytulajdonosokat, hogy

▪ ez az Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő;

▪ az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a Befektetőnek az Alaptájékoztató egészének figyelembevételére kell alapoznia;

▪ ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján az Alaptájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően felmerülő fordítási költségeket felperes Befektetőnek kell viselnie; továbbá

▪ polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az Összefoglalót – az esetleges fordításával együtt – benyújtották, de csak abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban az Alaptájékoztató más részeivel, vagy ha – az Alaptájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsen a Befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba.

A Kibocsátó OTP Bank Nyrt., (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u.16., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000, "Bank" vagy ”Kibocsátó" vagy „OTP Bank”) elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, az Alaptájékoztató hatálya alatt, időről-időre Kötvényeket bocsát ki nyilvánosan, amely kibocsátandó, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 200.000.000.000 forintot.

A Magyar Nemzeti Bank (az "MNB" vagy „Felügyelet”) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (”Tpt.”) szerinti engedélyt 2016. augusztus 10-én adta meg a jelen Alaptájékoztató és a kapcsolódó hirdetmény közzétételének engedélyezésére.

A Tpt. és az Európai Unió Bizottságának a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének (”Rendelet”) vonatkozó rendelkezései értelmében hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve az Európai Unió másik tagállamában, mint fogadó államban értékpapírt nyilvánosan akkor hozhat forgalomba, ha a Kibocsátó tájékoztatót vagy Alaptájékoztatót és hirdetményt tesz közzé. Az Alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az Alaptájékoztatóban, valamint a közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. Az Alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását.

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része, megalapozott befektetési döntést azonban csak az Alaptájékoztató, – beleértve a hivatkozással beépített dokumentumokat, valamint az egyes részkibocsátásokra vonatkozó Végleges Feltételeket is, továbbá az Alaptájékoztató esetleges kiegészítései – ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

Kötvényeket a Kötvényprogram keretein belül az Alaptájékoztató közzétételének Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Az Alaptájékoztató kiegészítését a Felügyelet is elrendelheti.

Ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvény lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó köteles a befektetőnek a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

A Kötvény forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a jelen Alaptájékoztatóban erre felhatalmazott személy jogosult. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetőek a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek.

A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx nem minősül a Kibocsátó, illetve a Forgalmazó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvényt a befektetők a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak megszerezni, vagy a Kötvénybe érdemes befektetni. A Kötvénybe fektetők viselik befektetésük kockázatait. Az Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetőségének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak, bekövetkeznek.

A.2.

nem értelmezhető

B. SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES

B.1.	A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: OTP Bank Nyrt.
B.2.	A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: ▪ székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000; ▪ jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság; ▪ működésére irányadó jog: magyar ▪ bejegyzés országa: Magyarország.
B.3.– B.4a.	nem értelmezhető
B.4b.	A Bankcsoport működését befolyásoló makrogazdasági trendek: 2015-ben 1,7%-ra, 2011. óta a legmagasabb értékre gyorsult az euróövezet növekedése, köszönhetően főként a gyengülő euró export-, ill. a csökkenő olajárak fogyasztás-támogató hatásainak. Mindeközben az Egyesült Államok gazdaságának növekedési üteme ismét 2% felett alakult. 2016-ban és 2017-ben lassulásra számíthatunk az eurózónában (az éves GDP-dinamika 1% és 1,5% között alakulhat), köszönhetően az euró erősödés és az olajár-csökkenés hatásai kifutásának, ill. az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépésével és a kínai gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságoknak. A hazai gazdaság kilátásai szempontjából árnyalja a képet, hogy a brit kilépés középtávon kedvezően hathat legfontosabb külgazdasági partnerünk, Németország teljesítményére. Magyarországon folytatódott a GDP-növekedés szerkezeti átalakulása: a háztartási fogyasztás már egyértelműen a növekedés motorja, 2016. első negyedévében a lakossági fogyasztás 4,8%-kal bővült éves bázison. Az élénkülő ingatlanpiac, az ehhez kapcsolódóan felpörgő hitelezés és az az országgyűlési választások előtt várhatóan támogató költségvetési politika miatt a háztartások fogyasztásának bővülése robosztus maradhat, miközben az átmeneti 2016-os évet követően az uniós forráslehívás ismét felpörög majd, és ez összességében erős belső keresletet eredményez. Ugyanakkor a szűkülő munkaerőpiac (2016 elején a foglalkoztatottság újabb csúcsra emelkedett, a versenyszektor bérdinamikája 6% környékére gyorsult) és a továbbra is visszafogott magánszektorbeli beruházások miatt az erős kereslet egyre inkább az árak növekedésében és az import felfutásában csapódik majd le, ami megakadályozza, hogy a GDP növekedése a 2015-ben látott 3% körüli szintről érdemben tovább gyorsuljon. A javuló munkerő-piaci környezet, az emelkedő lakásárak és az alacsony kamatkörnyezet következtében az új jelzáloghitel szerződéses összegek gyorsan emelkedtek 2015-ben. Az új, kibővített CSOK bevezetésével pedig a növekedés újabb lendületet kapott 2016-ban.

A jelzálog hitelek mellett a fogyasztási hitelek piaca, különösen a személyi hitelek piaca, is gyorsan bővül. Bár 2015-ben tovább csökkent a vállalati hitelpiac mérete, ebben egyedi hatásoknak is szerepe volt, és 2016 eddigi részében egyelőre úgy tűnik, hogy megállt a piacméret csökkenése. Ebben nagy valószínűség szerint szerepe volt a növekedési hitelprogram 3. szakasza elindulásának is.

A jegybank fokozatosan tovább csökkentette az alapkamatot, egészen 0,9%-ra, amely várhatóan tartósan ezen a szinten marad majd. Ugyanakkor, ha a nemzetközi pénzpiaci környezet lehetővé teszi, nem zárhatjuk ki az újabb monetáris politikai lazítás lehetőségét, amit azonban a legnagyobb valószínűség szerint nem konvencionális eszközök használatával ér majd el a jegybank.

Nemzetközi környezet:

Az Egyesült Államok gazdasága az első negyedévben, főként átmeneti hatások miatt évesítve 1,1%-kal növekedett. A második negyedévben az Atlanta Fed előrejelzése szerint 2,5% körüli évesített növekedésre számíthatunk, amit a dollár gyengülése, az olajárak stabilizálódása, valamint a Fed kamatemeléseinek elmaradása okozott. A növekedés motorja a fogyasztás volt, amely Q2-ben évesítve akár 4%-kal is emelkedhetett, de az olajárak emelkedése a vállalati profitok emelkedésén keresztül hozzájárulhatott a növekedéshez anélkül, hogy a fogyasztásra érdemi negatív hatást gyakorolt volna. A májusi munkanélküliségi ráta 4,7%-os szintje bár közel van a Fed által egyensúlyinak gondolt 4,5%-os szinthez, azonban a nem- mezőgazdasági álláshelyek gyenge alakulása, valamint a júniusi brit kilépésről szóló népszavazás a Fed-et is elbizonytalanította, így júniusban elmaradt a kamatemelés. Tekintve, hogy a várakozások szerint az infláció a májusi 1%-ról 2017-re fokozatosan emelkedik 2% közelébe, ezért a Fed a legutóbbi kamatprognozisát érdemben csökkentette. A Fed 2016-ra két emelést, míg 2017-re további 3 emelést jósol. Ehhez képest a Brexit hatására drasztikusan csökkenő kockázati étvágy hatására a piac 2018-ig csupán egyetlen kamatemelést áraz, ami azt jelentené, hogy a kötvényhozamok tartósan a jelenlegi, vagy akár annál is alacsonyabb szinten ragadhatnának. A vártnál meredekebb kamatpályával kapcsolatos félelmek egyelőre eltűntek, de amennyiben az infláció 2017-re a vártnál gyorsabban emelkedik, akkor az meglepetésként érheti a piacokat.

Az Euróövezetben 2016-ban 1,5% körüli növekedés várható, amelyen belül Spanyolország felülteljesítő, míg Olaszország alulteljesítő lesz. A növekedést a továbbra is gyenge euró és az EKB extrém laza monetáris politikája és közvetve a kínai gazdasági stimulus támogatja. Ugyanakkor a világgazdasági növekedés lassulása, valamint a június 23-ai brit népszavazás nem várt eredménye visszavetheti az európai gazdaságokat. A Brexit hatására komoly nyomás alá kerültek az euróövezet pénzpiacai, ezen belül is a brit gazdasághoz, pénzpiachoz szorosan kötődő bankok papírjai. A brexit okozta pénzpiaci- és reálgazdasági bizonytalanság miatt az EKB újabb monetáris lazítás jelenthet be. A tartósan laza monetáris politika miatt a kötvényhozamokban érdemi emelkedéstől nem kell tartani az Euróövezetben.

Az OTP Bank leánybankjainak országait tekintve három csoportot érdemes megkülönböztetni. Magyarországon, Szlovákiában és Romániában már korábban lezajlott a szükséges költségvetési és külső egyensúlyi alkalmazkodás, és elindult a gazdasági növekedés, amelynek fő hajtóerejét a korábbi nettó export helyett egyre inkább a belső kereslet jelenti. A Közép-Kelet európai régió jelenleg nagyon kedvező növekedési képet mutat, mivel a munkaerő-piaci helyzet kedvező, alacsony a munkanélküliség, elindult a bérnövekedés, és mindez kiegészülve az alacsony kamatkörnyezettel erős támaszt ad a belső keresletnek. Ráadásul külgazdasági sokkok esetén a költségvetés számára elegendő mozgástér áll rendelkezésre a növekedés fenntartásához. A balkáni régió országaiban, Bulgáriában, Montenegróban, Szerbiában és Horvátországban a gazdasági növekedés a KKE országokhoz képest késéssel indult meg, melynek oka elsősorban a kevésbé rugalmas árfolyamrendszer és/vagy az elhúzódó költségvetési kiigazítás volt. Mostanra ezekben az országokban is egyértelműen elindult a növekedés, azonban ezek a gazdaságok még a konjunktúra egy kevésbé érett fázisában tartanak, amikor a növekedés törékenyebb, és az esetleges külső sokkokra való érzékenység is nagyobb a költségvetés kedvezőtlenebb helyzete miatt. Eközben Ukrajnában és Oroszországban az elmúlt évek recessziós időszaka lassan a végéhez közeledik, és jó esély van rá, hogy 2017-ben ismét növekedést láthattunk ezekben az országokban.

B.5.

A Kibocsátó és a vele szoros (ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő) kapcsolatban álló vállalkozások (a továbbiakban: OTP Csoport) napjainkban mintegy 13 millió ügyfél pénzügyi igényeire adnak megoldást a régió 9 országában.

Az OTP Bank Nyrt. hagyományosan Magyarország kiemelkedő lakossági bankja és különös tekintettel kiterjedt fiókhálózatára, folyamatosan domináns szereplője ennek a piacnak. Az OTP Csoport univerzális pénzügyi és befektetési szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg Magyarországon a hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank Nyrt. portfolióját alkotják, egyes pénzügyi igényeket – például autó-finanszírozás – kiszolgáló termékeket az OTP Bank Nyrt. leányvállalatai fejlesztik és értékesítik.

	Az OTP Bank Nyrt. több sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melyek eredményeképp – a közép- kelet európai (CEE) régió meghatározó bankcsoportjává fejlődött. Jelenleg Magyarország mellett leányvállalatai a régió további 8 országában tevékenykednek: Bulgáriában (DSK Bank EAD), Horvátországban (OTP banka Hrvatska d.d.), Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (JSC OTP Bank). Az OTP Csoport korrigált konszolidált eredményének csoporton belüli megoszlását az alábbi táblázat mutatja. 2016. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest jelentős javulás látható: 2016 1Q-ban már nem csak a közép-kelet-európai országokban működő leányvállalatok – köztük az OTP Core1 és a DSK – teljesítettek kiválóan, hanem az orosz és ukrán leányvállalatok is pozitív korrigált eredményt mutattak. Az OTP Csoport konszolidált eszközeinek megoszlását az alábbi táblázat mutatja be.
			2015 1Q	2016 1Q	Változás (%-pont)
		Magyarország	57,6%	57,4%	-0,2
		Bulgária	14,5%	16,8%	2,3
		Oroszország	6,3%	4,5%	-1,8
		Ukrajna	3,2%	2,5%	-0,7
		Horvátország	5,7%	5,9%	0,2
		Románia	5,8%	5,6%	-0,1
		Szlovákia	4,3%	4,3%	0
		Montenegró	1,7%	1,8%	0,1
		Szerbia	0,9%	1,2%	0,2
B.6.- B.8.	nem értelmezhető
B.9.	A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést.
B.10.	A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli véleménnyel látta el a Kibocsátó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint (IFRS) készült konszolidált, 2014. és 2015. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait.
B.11.	nem értelmezhető

	2015 1Q	2016 1Q	Változás
	milliárd forint		(%)
Korrigált konszolidált adózott eredmény	28,4	47,6	67
OTP Core (Magyarország)	29,4	28,9	-2
DSK (Bulgária)	17,6	13,8	-22
OBRU (Oroszország)	-10,7	2,6
OBU (Ukrajna)	-10,2	0,9
OBR (Románia)	0,4	0,6	53
OBH (Horvátország)	0,1	0,8
OBS (Szlovákia)	0,4	0,4	-20
OBSr (Szerbia)	0,1	0,0
CKB (Montenegró)	0,1	0,1	78
OTP Alapkezelő (Magyarország)	1,3	1,0	-24
Corporate Center é egyéb	0,3	-1,3
Lízing (Magyaro., Románia, Bulgária, Horváto.)	0,4	0,8	100
Touch Bank2 (Oroszország)	-0,7	-1,1

1 Az OTP Core az OTP Csoport magyarországi alap üzleti tevékenységének eredményét mérő gazdasági egység, melynek pénzügyi kimutatásai az OTP Csoport magyarországi banki alaptevékenységét végző vállalkozások (OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt., OTP Pénzügyi Pont Kft., illetve a csoportfinanszírozást végző vállalkozások) részkonszolidált IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiból számolódnak. Az előbbi cégek konszolidált beszámolójából elkülönítésre kerül a Corporate Center. Utóbbi egy virtuális gazdasági egység.

2 A Touch Bank jogilag az OTP Bank Oroszország részeként, annak felügyeleti engedélye alatt, kiemelt digitális banki üzletágként működik. A transzparens befektetői tájékoztatás érdekében a Touch Bankot önálló virtuális egységként mutatjuk be. A Touch Bank teljesítménye először a 2015. évi eredményekről szóló Tájékoztatóban került elkülönülten bemutatásra az OTP Bank Oroszország teljesítményétől, a szétválasztás 2015 1Q-ig visszamenőlegesen is megtörtént.

B.12.

2015-ben a Bank konszolidált számviteli adózott eredménye 63,2 milliárd forint volt, szemben a tavalyi év 102,3 milliárd forintos veszteségével. A számviteli eredmény év/év változását döntően korrekciós tételek jelentős változása befolyásolta. 2015 folyamán a Bankcsoport összességében -57 milliárd forintot meghaladó adózás utáni korrekciós tételt tűntetett fel számviteli eredményében, ami nagyságrendileg kisebb az előző évinél (-220 milliárd forint). A 2015-ös korrekciós tételek az alábbiak:

▪ a pénzügyi szervezeteket terhelő banki különadó -29,4 milliárd forintos összegben (adózás után);

▪ 2015 második negyedévben és negyedik negyedévben az ukrán leánybanknál az MSzSz egyedi nyilvántartás szerinti részesedés további része került leírásra. A leírások a konszolidált IFRS mérleget és eredményt nem érintették, viszont a jelentkező adópajzs összességében 6,7 milliárd forinttal növelte a Csoport IFRS szerinti számviteli eredményét;

▪ a Gazdasági Versenyhivatal 2016. januári határozatában 4 milliárd forintos büntetést szabott ki a Magyar Bankszövetségre, mivel az a Gazdasági Versenyhivatal szerint a verseny korlátozására alkalmas módon működtette a Bankadat adatbázist. A Bankszövetség a határozatot bíróságon támadta meg. Az OTP érintett magyarországi csoporttagjainál esetlegesen felmerülő fizetési kötelezettségek várható összege kapcsán 2015 negyedik negyedévben 813 millió forint egyéb kockázati költség került megképzésre. A tétel adózás utáni negatív hatása 662 millió forint;

▪ a magyarországi fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások egyszeri eredményhatása és a kapcsolódó módszertani változások hatása soron 2015-ben összességében 4,6 milliárd forintnyi pozitív tétel jelentkezett (adózás után);

▪ a kelet-ukrajnai és krími operáció esetében 2015-ben képzett kockázati költségek összességében 2,4 milliárd forintnyi negatív hatással jártak (adózás után);

▪ az OTP Életjáradék Ingatlanbefektető Zrt. üzleti modelljét érinti a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény változása, melynek értelmében 2015-től csak biztosító társaság jogosult új szerződéseket kötni. A szabályozói változásokkal párhuzamosan az OTP Életjáradék portfóliójára értékvesztés került elszámolásra, melynek adózás utáni hatása -5,5 milliárd forint;

▪ a romániai Banca Millennium akvizíciójával kapcsolatban elszámolt badwill pozitív hatása 1,6 milliárd forint (adózás után);

▪ a román leánybank CHF jelzáloghitel program várható egyszeri negatív eredményhatása az ügyfelek 100%- os részvételét feltételezve mintegy 25,5 milliárd forint adózás után;

▪ a horvát leánybanknál a CHF fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri negatív eredményhatása adózás után 6,3 milliárd forint;

▪ Szerbiában a jegybank 2015. február 24-én a devizában denominált hitelekkel kapcsolatos döntéseket hozott. Ezeknek, illetve az ügyfelek felé visszatérítendő összeg kiszámítási módszertanának későbbi pontosítása miatt 2015-ben adó után a szerb leánybanknál 211 millió forintnyi negatív eredményhatás lépett fel;

▪ az osztalék és nettó végleges pénzeszköz átadás/átvétel soron +144 millió forint adózás utáni hatás jelent meg.

A Visa Inc., valamint a Visa Europe Limited 2015. november 2-án megállapodást kötött a Visa Europe – európai bankok tulajdonában lévő – tulajdoni hányadának értékesítéséről a Visa Inc. részére. A vételár megfizetésének módja készpénz és korlátozottan forgalomképes Visa Inc. C típusú elsőbbségi részvények átadása formájában történik a tranzakció zárásakor (a szükséges jóváhagyások megszerzését követően), valamint az ún. earn-out komponens tekintetében készpénz formájában a zárást követő 16. negyedévet követően (amennyiben az earn-out mechanizmus feltételei teljesülnek). A Visa 2015. december 15-én megküldött tájékoztatása alapján az OTP Bankcsoport részesedéséért várható vételár készpénz komponense mintegy 34 millió euró (mintegy 10,5 milliárd forint). Az OTP Bankcsoport a Visa Europe-ban meglévő részesedését 2015 végén a tőkével szemben a tranzakciót megelőző, nullához közeli könyv szerinti értékről felértékelte a vételár készpénz komponensének összegéig, mely az átfogó eredménykimutatásban az Értékesíthető értékpapírok saját tőkében elszámolt valós érték korrekciója soron jelent meg. A vételár készpénz komponensének eredményben történő elszámolására a tranzakció zárásakor, várhatóan 2016 második negyedévében kerül majd sor, melynek bemutatására konszolidált szinten, a korrekciós tételek között kerül majd sor. A korlátozottan forgalomképes elsőbbségi részvények és az earn-out komponens értéke jelenleg nem meghatározható.

Az OTP Csoport 2015. évi auditált konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása3:
A 2015. DECEMBER 31-ÉXXX XXXXXX XX KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA (millió forintban)	2015	2014	Változás (%)
Kamatbevétel:
Hitelekből	575.619	708.873	-18,8
Bankközi kihelyezésekből	114.025	94.941	20,1
Értékesíthető értékpapírokból	31.063	41.969	-26,0
Lejáratig tartandó értékpapírokból	46.619	39.934	16,7
Más bankoknál és a Nemzeti Bankoknál vezetett számlákból	27.496	16.498	66,7
Egyéb	7.606	7.015	8,4
Összes kamatbevétel	802.428	909.230	-11,7
Kamatráfordítások:
Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségekre	116.713	100.615	16,0
Ügyfelek betéteire	108.023	138.179	-21,8
Kibocsátott értékpapírokra	6.786	13.826	-50,9
Alárendelt kölcsöntőkére	13.633	13.883	-1,8
Egyéb	6.843	6.630	3,2
Összes kamatráfordítás	251.998	273.133	-7,7
NETTÓ KAMATBEVÉTEL	550.430	636.097	-13,5
Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre	318.683	446.830	-28,7
NETTÓ KAMATBEVÉTEL A HITELEZÉSI ÉS KIHELYEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA UTÁN	231.747	189.267	22,4
Díj-, jutalék bevételek	257.431	265.392	-3,0
Díj-, jutalék ráfordítások	43.559	49.736	-12,4
Díjak, jutalékok nettó eredménye	213.872	215.656	-0,8
Deviza műveletek nettó nyeresége	116.682	156.918	-25,6
Értékpapírok nettó árfolyamnyeresége	11.616	6.911	68,1
Osztalékbevételek	3.345	4.824	-30,7
Értékvesztés képzése lejáratig tartandó és értékesíthető értékpapírokra	-15	-297	-94,9
Egyéb működési bevételek	22.973	14.379	59,8
Egyéb működési ráfordítások	-74.680	-232.609	67,9
- ebből: fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos kötelezettségekre képzett céltartalék felszabadítás (+) / képzés (-)	196.574	-194.798	200,9
Nettó működési eredmény	79.921	-49.874	260,2
Személyi jellegű ráfordítások	187.806	206.335	-9,0
Értékcsökkenés és amortizáció	45.463	43.722	4,0
Goodwill értékvesztés	-	22.225
Egyéb általános költségek	232.247	236.410	-1,8
Egyéb adminisztratív ráfordítások	465.516	508.692	-8,5

3 Forrás: OTP Bank Nyrt., Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített auditált konszolidált pénzügyi kimutatások a 2015. december 31-ével zárult évről

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY	60.024	-153.643	139,1
Társasági adó	3.147	51.385	-93,9
NETTÓ EREDMÉNY	63.171	-102.258	161,8
Az OTP Csoport 2016. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján4: A Bankcsoport konszolidált számviteli adózott eredménye 34,3 milliárd forint volt. A management előzetes előrejelzésének megfelelően egyetlen érdemi korrekciós tétel jelentkezett a tárgyidőszakban: a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó összesen 13,4 milliárd forintos összege (adózás után). Ez tartalmazza a magyarországi bankadó első negyedévben, egy összegben elszámolt teljes éves hatását, valamint a szlovák banki különadó első negyedévre jutó részletét. Az OTP Bank 2016 első negyedévében 47,6 milliárd forintos konszolidált korrigált adózott eredményt ért el, mely nagyságrendileg magasabb mind az egy évvel korábbinál, mind pedig a 2015. negyedik negyedévi eredménynél. A javulás a csökkenő kockázati költségeknek köszönhető, a működési eredmény év/év csökkent. A korrigált adózás előtti eredmény közel 64 milliárd forint volt az első negyedévben (+109% év/év, +167% negyedév/negyedév). Az effektív társasági adóráta 2016 1Q-ban 25,6% volt, az adóteher összege negyedév/negyedév több mint duplájára nőtt.

2015. DECEMBER 31-I KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁSA (millió forintban)	2015	2014	Változás (%)
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Nemzeti Bankokkal	1.878.960	2.307.632	-18,6
Bankközi kihelyezések, követelések, a kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után	300.568	281.006	7,0
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	253.782	289.275	-12,3
Értékesíthető értékpapírok	1.305.486	839.152	55,6
Hitelek, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után	5.409.967	5.864.241	-7,7
Részvények és részesedések	10.028	23.381	-57,1
Lejáratig tartandó értékpapírok	926.677	709.369	30,6
Tárgyi eszközök	193.661	206.440	-6,2
Immateriális javak	155.809	158.721	-1,8
Egyéb eszközök	283.910	291.835	-2,7
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	10.718.848	10.971.052	-2,3

Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek	533.310	708.274	-24,7
Ügyfelek betétei	7.984.579	7.673.478	4,1
Kibocsátott értékpapírok	239.376	267.084	-10,4
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	101.561	183.994	-44,8
Egyéb kötelezettségek	391.579	592.088	-33,9
Alárendelt kölcsöntőke	234.784	281.968	-16,7
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	9.485.189	9.706.886	-2,3

Jegyzett tőke	28.000	28.000	0,0
Eredménytartalék és egyéb tartalékok	1.261.029	1.288.757	-2,2
Visszavásárolt saját részvény	-58.021	-55.940	-3,7
Nem ellenőrzött részesedések	2.651	3.349	-20,8
SAJÁT TŐKE	1.233.659	1.264.166	-2,4

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	10.718.848	10.971.052	-2,3

4 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2016. első negyedéves eredmény (2016. május 13.) nem auditált

A magasabb adóterhelés részben az OTP Core-nál a leányvállalati befektetések átértékelődéséhez köthető.

A konszolidált korrigált ROE 15,5%-ra emelkedett (2015 1Q: 9,4%, 2015 4Q: 5,4%), amely 2009 3Q óta a legmagasabb negyedéves érték.

A negyedéves konszolidált korrigált eredményen belül jelentősen átrendeződtek az egyedi profit hozzájárulások a javuló orosz és ukrán teljesítménynek köszönhetően: az OTP Core korrigált adózott eredménye 28,9 milliárd forint, a DSK Banké 13,8 milliárd forint volt, míg az orosz profit 2,6 milliárd forint, az ukrán pedig 0,9 milliárd volt. A többi kelet-közép-európai leánybank összesen további 2 milliárd forinttal járult hozzá a csoportszintű profithoz, valamennyi nyereséges volt. A Touch Bank 1 milliárd forinttal rontotta a csoportszintű eredményt.

Eredménykimutatás (millió forint) 2015 1Q 2016 1Q Változás

(%)

Konszolidált adózás utáni eredmény 1 913 34 253

Korrekciós tételek (összesen) -26 521 -13 344 -50

Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény 28 434 47 598 67

korrekciós tételek hatása nélkül

Adózás előtti eredmény 30 683 63 985 109

Működési eredmény 95 479 84 610 -11

Összes bevétel 189 550 177 501 -6

Nettó kamatbevétel 142 727 129 041 -10

Nettó díjak, jutalékok 37 293 38 819 4

Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek 9 530 9.641 1

Működési kiadások -94 071 -92 891 -1

Kockázati költségek -64 468 -20 794 -68

Egyedi tételek -328 169 -152

Társasági adó -2 249 -16 388 629

Főbb mérlegtételek 2015 1Q 2016 1Q (%) záróállományok (millió forint)

Mérlegfőösszeg 10 714 446 10 729 882 0

Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt) 5 651 145 5 423 478 -4

Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt) 6 724 683 6 428 215 -4

Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt) -1 073 538 -1 004 737 -6

Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt) 7 643 805 7 936 527 4

Kibocsátott értékpapírok 253 763 236 644 -7

Alárendelt és járulékos kölcsöntőke 244 017 242 125 -1

Saját tőke 1 196 125 1 232 515 -3

Teljesítménymutatók korrigált eredmény alapján (%) 2015 1Q 2016 1Q (%-pont)

ROE (korrigált adózott eredményből) 9,4% 16,5% 6,2

ROA (korrigált adózott eredményből) 1,1% 1,8% 0,7

Működési eredmény marzs 3,57% 3,17% -0,40

Teljes bevétel marzs 7,09% 6,66% -0,43

Nettó kamatmarzs 5,34% 4,84% -0,50

Működési költség/mérlegfőösszeg 3,52% 3,48% -0,03

Kiadás/bevétel arány 49,6% 52,3% 2,7

Kockázati költség/bruttó hitelállomány 3,66% 1,31% -2,35

Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg 2,41% 0,78% -1,63

Effektív adókulcs 7,3% 25,6% 18,3

Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány (árfolyamszűrt) 73% 67% -6 Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) - Basel III 16,1% 15,9% -0,2 Tier1 ráta - Basel III 13,0% 13,2% 0,2

Common Equity Tier1 ('CET1') ráta - Basel III 13,0% 13,2% 0,2

A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta, amelyre vonatkozóan ellenőrzött pénzügyi információkat vagy közbenső pénzügyi információkat tettek közzé, nem következett be lényeges változás.

B.13.

A közelmúltban nem történt kifejezetten a Kibocsátóval összefüggő, a Kibocsátó fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló esemény.

B.14.	A Kibocsátó irányítási-tulajdonlási szempontból nem függ az OTP Csoport más tagjától. Azon OTP Csoport tagok, melyek üzleti tevékenysége a Kibocsátó működési, gazdasági, illetve pénzügyi eredményét jelentősen befolyásolják a magyarországi operáció terén az OTP Jelzálogbank Zrt., az OTP Lakástakarék Zrt., az OTP Faktoring Zrt., a külföldi leányvállalatok közül pedig a következők: DSK Bank EAD (Bulgária), OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország), OTP Bank Romania S.A. (Románia), OTP banka Srbija a.d. (Szerbia), OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia), JSC OTP Bank (Ukrajna), Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró) és JSC OTP Bank (Oroszország).
B.15.	A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/F. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű III/41.003-18/2001. számú, 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú, 2002. december 20-án kelt III/41.003-22/2002 számú, és 2008. május 13-án kelt E-III/456/2008. számú határozataival engedélyezte. A Kibocsátó Alapszabályában szereplő tevékenységi körök: A Kibocsátó főtevékenysége: TEÁOR 64.19 Egyéb monetáris közvetítés A Kibocsátó egyéb tevékenységei: (TEÁOR 64.91) Pénzügyi lízing (TEÁOR 64.99) Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés (TEÁOR 66.12) Értékpapír, árutőzsdei ügynöki tevékenység (TEÁOR 66.19) Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR 66.22) Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység (TEÁOR 66.30) Alapkezelés (TEÁOR 69.20) Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TEÁOR 68.20) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 85.59) M.n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 56.29) Egyéb vendéglátás
B.16.	A Kibocsátó főrészvényesei A Kibocsátó jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll. A Bank legjobb tudomása szerint a Bank tulajdonosi struktúrája, a részesedés és szavazati arány mértéke 2016. március 31-én Teljes alaptőke1 Tulajdonosi kör megnevezése Tárgyév elején (január 01-jén) Időszak végén %2 %befolyás3 Db %2 %befolyás3 Db Belföldi intézményi/társaság 20,31% 20,58% 56.865.293 20,79% 21,07% 58.223.030
		Külföldi intézményi/társaság	63,77%	64,62%	178.546.741	64,15%	65,00%	179.618.180
		Belföldi magánszemély	5,95%	6,03%	16.656.480	4,57%	4,63%	12.782.042
		Külföldi magánszemély	0,43%	0,44%	1.215.093	0,39%	0,39%	1.081.756
		Munkavállalók, vezető tisztségviselők	1,37%	1,38%	3.825.466	1,33%	1,35%	3.723.066
		Saját tulajdon	1,31%	0,00%	3.677.506	1,30%	0,00%	3.649.535
		Államháztartás részét képező tulajdonos 4	0,09%	0,09%	238.312	0,09%	0,09%	238.312
		Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 5	0,01%	0,01%	38.242	0,02%	0,02%	53.404
		Egyéb6	6,76%	6,85%	18.936.877	7,37%	7,47%	20.630.685
		ÖSSZESEN	100,00%	100,00%	280.000.010	100,00%	100,00%	280.000.010
	1 Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni a tulajdonosi struktúrát. 2 Szavazati hányad 3 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati jog megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/közzétenni a tény feltüntetése mellett! 4 Pl.: MNV Zrt., TB, Önkormányzat, 100%-os állami tulajdonban álló vállalatok, Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap stb. 5 Pl.: EBRD, IBRD, EIB, stb. 6 A nem azonosított részvények állománya Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2016. első negyedéves eredmény (2016. május 13.) A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása 2016. első negyedévében 2016 január 1. március 31. Társasági szinten 1.603.946 1.575.975 Leányvállalatok 2.073.560 2.073.560 Mindösszesen 3.677.506 3.649.535 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2016. első negyedéves eredmény (2016. május 13.)

A Bank legjobb tudomása szerint az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása 2016. március 31-én

Nemzetiség Tevékenység Mennyiség Szavazati Befolyás 5

Név 1 2 (db) jog (%) 3 mértéke Megjegyzés

(%)3,4

Megdet, Timur és Ruszlan Rahimkulov K T 24.626.189 8,80% 8,91% - MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. B T 24.000.000 8,57% 8,68% - Groupama Csoport K T 22.843.155 8,16% 8,27% - 1 Belföldi (B), Külföldi (K)

2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézmények (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M),

Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D)

3 Két tizedesjegyre kerekítve kell megadni

4 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog.

5 Pl.:szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb.

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2016. első negyedéves eredmény (2016. május 13.)

Vezetői feladatokat ellátó személyek az OTP Bank Nyrt. 2016. évi rendes közgyűlésén 2016. április 15-én meghozott határozatokat követően

Jelleg1 Név Beosztás Megbízás kezdete Megbízás vége/megszűnése

IT xx. Xxxxxx Xxxxxx xlnök-vezérigazgató 1992.05.15 2021

IT Xxxxxxxxx Xxxxxx xag 1999.04.29. 2021

IT xx. Xxxx Xxxxx xag 1992.05.15. 2021

IT Xxxxx Xxxxx xag 2012.04.27 2021

IT xx. Xxxxx Xxxxxx xag 2012.04.27 2021

IT Xxxxxx Xxxxx xxx, vezérigazgató-helyettes 2016.04.15 2021

IT xx. Xxxxxxxx Xxxxx xag 2002.04.26. 2021

IT xx. Xxxxxx Xxxxxx xag 2001.04.25. 2021

IT xx. Xxxxx Xxxxxx xag 1992.05.15. 2021

IT Xxxx Xxxxxx xag, vezérigazgató-helyettes 2016.04.15 2021

FB Xxxxxx Xxxxx xlnök 1992.05.15. 2017

FB xx. Xxxxxxx Xxxxx xlelnök 1995.05.19. 2017

FB Xxxxxxx Xxxxxx xag 2008.04.25. 2017

FB Xxxxx Xxxxx tag 2016.04.15 2017

FB Xxxxxxxxx Xxxx xag 2013.04.26 2017

FB xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx xag 2011.04.29. 2017

SP Xxxxxxx Xxxxxx xezérigazgató-helyettes SP Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx xezérigazgató-helyettes

1 Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB)

B.17.

A Kibocsátó jelenleg hatályos nemzetközi hitelminősítőktől kapott minősítéseit az alábbi táblázat tartalmazza. Ezek a minősítések a Kibocsátó kérésére készültek.

*pozitív minősítői kilátással

A Moody’s esetén a hosszú és a rövid lejáratú deviza betét, valamint alárendelt deviza adósság (LT2 és UT2) minősítései a spekulatív kategóriába sorolhatóak, míg a hosszú és a rövid lejáratú forint betét besorolások a befektetésre ajánlott kategóriába tartoznak.

Az S&P hosszú és rövid lejáratú deviza adós, valamint a hosszú és rövid lejáratú forint adós minősítései egyaránt spekulatív kategóriát képviselnek.

A minősítések részletes leírása megtalálható a Moody’s és a Standard & Poor’s hivatalos weboldalán.

OTP Bank	Minősítés	Aktuális
Moody's	Hosszú lejáratú deviza betét	Ba2*
	Hosszú lejáratú forint betét	Baa3*
	Rövid lejáratú deviza betét	Not-Prime
	Rövid lejáratú forint betét	Prime-3
	Alárendelt deviza adósság (LT2)	Ba3
	Alárendelt deviza adósság (UT2)	B1(hyb)
Standard & Poor's	Hosszú lejáratú deviza adós	BB*
	Hosszú lejáratú forint adós	BB*
	Rövid lejáratú deviza adós	B
	Rövid lejáratú forint adós	B

B.18.

- B.50.

nem értelmezhető

C. SZAKASZ – ÉRTÉKPAPÍROK

C.1.	A Kibocsátó jelen Kötvényprogramja keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet nyilvános forgalomba hozatali eljárások során. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 200.000.000.000 Ft-ot (kétszázmilliárd forintot), vagy ennek megfelelő EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON összeget (ezen EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON összeg forintra való átszámításánál a forgalomba hozatal napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni). A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 200.000.000.000 Ft (vagy ennek megfelelő összegű EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON) össznévértékben hoz forgalomba Kötvényeket. A Kötvények a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet (“Kötvényrendelet”), illetve a Tpt. 12/B.§ értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényrendelet alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el. A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények minimum 30 napos és maximum 15 éves futamidejűek, fix, változó kamatozású, indexált kamatozású vagy diszkont kötvények. A Kötvények jegyzési vagy aukciós eljárás útján kerülnek kibocsátásra az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek feltételei szerint.
C.2.	A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények több Sorozatban és a Sorozatokon belül több Részletben hozhatók forgalomba, HUF-ban, vagy EUR-ban, vagy USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban.
C.3. – C4.	nem értelmezhető
C.5.	A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában valamint Horvátországban kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek. A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni. A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvényekre vonatkozóan az itt meghatározottakon kívül nincsen átruházási korlátozás, kivéve, ha az adott Sorozat tekintetében a kibocsátás Végleges Feltételei ilyen korlátozás alkalmazását írják elő. Ez esetben a Kötvényrendelet alapján a korlátozásba ütköző átruházás semmis.

C.6. – C.7.	nem értelmezhető
C.8.	A Kötvények a Kötvényrendelet és a Tpt. 12/B.§ értelmében, hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Tpt. 12/B.§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el. A Kötvények – amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek eltérően nem rendelkezik – a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg.
C.9.	A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény, (i) amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény"); (ii) amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény"); (iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény"); (iv) amelynek Kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény"); (v) amelyre a kamat névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény") vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően. A Kötvény vonatkozásában – amennyiben alkalmazandó – a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra, a számítást végző ügynök nevére és a várható hozamra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a Központi Számlavezető nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a Központi Számlavezető mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír- számlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Számlavezető vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével. Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül. A Kötvények jegyzése, illetve azokra aukciós ajánlat tétele a természetes személy Befektető, valamint a Kötvények megszerzését követően a Kötvénytulajdonos eljárása személyesen vagy (eseti vagy állandó meghatalmazással) képviselő útján is történhet, amennyiben azt – többek között – jogszabály nem zárja ki. A nem természetes személy Befektetőt/Kötvénytulajdonost a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti szerződésben vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, szerződésben meghatározott módon és terjedelemben. A Kibocsátó a Kötvénytulajdonosokat képviselő szervezetet megnevezhet és ilyen képviseletre vonatkozó szabályokat megállapíthat. Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, a Kötvények tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.
C.10.	Az Indexált Kamatozású Kötvények olyan hitelpapírok, amelyek kamata előre nem meghatározott, hanem valamely index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyam- vagy hozamváltozása alapján kerül meghatározásra. Az ilyen index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék önmagában is számottevő hitel, piaci vagy egyéb kockázatot testesíthet meg. A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények piaci ára ingadozó lehet, valamint, hogy az adott feltételektől függően akár semmilyen kamatösszegre sem lesznek jogosultak. A fenti tényezőket is figyelembe véve fontos kiemelni, hogy az egyes kötvények lejárat előtti értékesítése során a befektetők számára realizálható hozam lényegesen is eltérhet a lejáratig történő tartással realizálható hozamtól, sőt az akár veszteséggel is járhat.

C.11.

Jelen Alaptájékoztató két Alaptájékoztatót foglal magában, amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az itt megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó – az erre vonatkozó eljárások lefolytatását követően – kezdeményezheti a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), a Szlovák Értéktőzsdére (BSSE), a Bolgár Értéktőzsdére (BSE), illetve a román Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), erre azonban kötelezettséget nem vállal.

C.12.

– C.22.

nem értelmezhető

D. SZAKASZ – KOCKÁZATOK

D.1.

nem értelmezhető

D.2.

Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia az itt felsorolt valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt kockázati szempontokra. Az alább felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon.

A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok

A banki, illetve pénzügyi szolgáltatások jelentősen befolyásoltak a különböző gazdasági környezet tényezőinek alakulásától. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik a kötvények kamatainak, illetve törlesztéseinek fizetését. Ilyen típusú kockázati tényező lehetnek: Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok, a gazdaság konjunktúrahelyzetéből eredő kockázatok, szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok, versenyhelyzet a bankszektorban, a forint árfolyamával kapcsolatos kockázatok, az euró bevezetése.

Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (Kibocsátói kockázat)

Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok befolyásolhatják a Bank jövőbeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó fizetőképességét, mely a Kötvénytulajdonos számára Kibocsátói kockázatként jelenik meg. A Bank működése során a következő fő kockázatokkal szembesül: hitel-, kamat-, likviditási-, devizaárfolyam kitettségi- és működési kockázat, peres eljárások kockázata, folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatok, általános csoportszerkezet kockázatai, az OTP Csoport működése engedélyektől függ.

A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok

A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyeket az ezek vonatkozásában illetékes Felügyelet visszavonhatja a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben, például ha a Kibocsátó törvény által tiltott tevékenységet folytat vagy már nem felel meg a prudens működésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A működéshez szükséges engedélyek bármely okból történő visszavonása lényeges hátrányos hatással lehet a Kibocsátó üzletmenetére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére, mivel ezen engedélyek hiányában nem jogosult folytatni az engedélyköteles tevékenységeit.

Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok

Az OTP Bank – valamint az OTP Bank által képviselt áfa-csoport – tevékenysége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság az általa meghatározott ellenőrzés vizsgálati programja alapján végez ellenőrzéseket az OTP Bank, valamint az OTP Bank által képviselt áfa-csoport tevékenységét illetően.

Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok

A Kibocsátó, valamint az OTP Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amely már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhat.

Bár a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport jelenleg nem számít arra, hogy bármely olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire, a Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére.

Általános jogi kockázatok

Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás.

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor- specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.

Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok

A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti az üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére.

Idegen források / saját tőke arány

A Kötvényprogram együttes keretösszege és a Kibocsátó legutolsó, közgyűlés által elfogadott auditált IFRS konszolidált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege együttesen meghaladja a Kibocsátó konszolidált saját tőkéjének összegét (jelen arányszám mértéke: 7,85).

D.3.

A kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. Ilyen kockázatok lehetnek: piaci kockázatok a kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan, devizaárfolyam kockázat, az aukciós eljárás kockázata, jegyzési eljárás kockázata, likviditási kockázat, továbbá annak kockázata, hogy az MNB a szanálási eljárás során gyakorolhatja a Kötvényekre vonatkozóan a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó jogosultságát, amelyekkel kapcsolatban a Kibocsátó felhívja a Befektetők figyelmét, hogy a magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyam-

illetve tőkeveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.

D.4.

– D.6.

nem értelmezhető

E. SZAKASZ – AJÁNLATTÉTEL

E.1.-

E.2a.

nem értelmezhető

E.2b.

Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása.

A Kötvényprogram célja, hogy a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához időről időre kötvénykibocsátásokon keresztül biztosítson forrásokat.

E.3.

Az ajánlattétel feltételeinek ismertetése.

Az adott forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új Sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatja és azt közzéteszi a Közzétételi Helyeken.

Az Összefoglaló alkalmazásában Közzétételi Helynek minősülnek a következők: (i) a Kibocsátó honlapja (xxx.xxxxxxx.xx); (ii) a Budapesti Értéktőzsde honlapja (xxx.xxx.xx), (iii) az MNB által működtetett, hivatalos információtárolási rendszer honlapja (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx); (iv) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM

rendelet 4. §-ának rendelkezései szerinti, egy honlappal rendelkező média szerkesztőségének történő megküldés.

	Amennyiben az Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott Kötvények a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezetésre kerülnek, úgy e szabályozott piac által előírt hely is Közzétételi Helynek minősül, ezen Kötvények vonatkozásában.
E.4.	A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok, és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség.
E.5. - E.6.	nem értelmezhető
E.7.	Nincs a Kibocsátó által a kibocsátással kapcsolatban a befektetőre terhelt költség, de a befektetőknek számolniuk kell azzal, hogy a Kötvények, mint dematerializált értékpapírok értékpapírszámlán kerülnek nyilvántartásra, amely költséggel járhat a befektető részére.

II. KOCKÁZATOK

1. A KIBOCSÁTÓVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt kockázati szempontokra. Az itt felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon.

1.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok

A gazdaság különböző tényezőinek alakulása jelentősen befolyásolja a banki, illetve pénzügyi szolgáltatásokat. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik a Kötvények kamatainak, illetve törlesztőrészleteinek megfizetését.

1.1.1 Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok

A gazdaság különböző szegmenseiben bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek egyszeri, nagy horderejű kormányzati intézkedések meghozatalát teszik szükségessé. Az intézkedések közvetlenül vonatkozhatnak a bankrendszer szabályozására, de befolyásolhatják a gazdaság egyéb szereplőinek helyzetét is. Mindkét típusú állami beavatkozás jelentős hatással lehet a Kibocsátó működésére, jövedelmezőségére.

1.1.2 A világgazdasági fluktuációkból adódó kockázatok

Mérete és nyitottsága következtében a közép-kelet-európai gazdaságokra jelentős hatást gyakorolnak a nemzetközi, elsősorban az európai konjunkturális folyamatok. A külföldi kereslet mérséklődése mind a növekedés, mind a külkereskedelmi egyensúly tekintetében ronthatja a régiós gazdaságok pozícióit. A gazdaság növekedésének lassulása, stagnálása a bankszektor és ezen belül a Kibocsátó jövedelmezőségét is negatívan érintheti. A nemzetközi trendek hatása a kamatlábra, valamint a tőkepiaci és részvényárfolyamok alakulására jelentős hatással vannak a Kibocsátó, illetve az OTP Csoport részéről igénybe vehető forrásoldali finanszírozás elérhetőségére, ennek feltételeire.

A közép-kelet-európai gazdaságok a fentiekkel összhangban rendkívül érzékenyek továbbá a nemzetközi hitelpiac és makroökonómiai környezet változásaira. A Kibocsátó működésének feltételeit éppen ezért jelentősen befolyásolja a magyar és közép-kelet-európai gazdasági helyzet alakulása, illetve külföldi megítélésének változása. Ezen túlmenően az elmúlt időszakban a növekvő geopolitikai feszültségek is érdemi kockázatként értékelhetőek, különös tekintettel az orosz-ukrán konfliktusra vagy az olajár alakulására.

Az OTP Bank Nyrt. és az OTP Csoport tagjai változatos működési környezetben folytatják tevékenységüket. Az OTP Bank Nyrt. mint Kibocsátó eredményességét nagyban befolyásolhatja más csoporttagok eredményessége.

1.1.3 Szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok

Mint hatósági engedéllyel rendelkező Magyarországon működő bank, a Kibocsátóra is vonatkoznak olyan állami szabályozások, melyek magukba foglalják a bankok által adható kölcsönök nagyságának limitálását, az általuk folytatott befektetési tevékenység korlátozását, illetve a bankok számára előírt pénzügyi mutatók fenntartásának követelményét. A bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, versenyjogi, értékpapírjogi, adózási és egyéb szabályozások jelentős változáson mentek keresztül az Európai Unió előírásaival való harmonizáció során, és még további változások várhatók.

Az ilyen típusú kockázatok közé sorolható a bankadó hazai bevezetése (2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról), ugyanakkor mértékének fokozatos csökkentése kedvező fejleménynek tekinthető a bankszektor szereplői számára.

A szabályozási környezet változásai a Kötvénytulajdonost közvetlenül is érinthetik, különösképpen a tőke- és kamatjövedelmeket érintő adójogszabályok módosulásain keresztül. Nincs biztosíték arra, hogy a meglévő szabályok módosítása vagy új szabályok előírása nem fogja kedvezőtlenül érinteni a Kibocsátót, vagy a Kötvénytulajdonost.

1.1.4 Versenyhelyzet a bankszektorban

A Bankszektorban korábban jelentős terheket eredményező működési kockázatok érzékelhetően mérséklődnek: egyrészről a 2016-os pénzügyi évben a Kormány számottevő mértékben csökkentette a szektort 2010 óta változatlan összegben terhelő bankadó nagyságát és 2017-től további csökkentést helyezett kilátásba; emellett 2017-től megszűnik az elmúlt évtizedben bevezetett hitelintézeti járadék. A korábbi években felhalmozódott nem teljesítő hitelállomány kezelésében is érdemi lépések várhatóak részben a XXXX Xxx. működésének elindulásával, illetve a Nemzeti Eszközkezelő vásárlási kvótájának megemelése eredményeként. A szektorban átmenetileg nagyobb állami tulajdonosi szerepvállalásra került sor az MKB, illetve Budapest Bank megvásárlásán, illetve az Erste Bank Hungary Zrt-ben az EBRD-vel közösen megvalósított 15-15%-os tulajdonrész-szerzést követően. A bankpiac konszolidációja folyamatos, az OTP Bank Nyrt. 2016 februárjában jelentette be az AXA Bank magyarországi hitelportfóliójának a megvételét; a szektorban aktív külföldi bankok jövőbeni üzletpolitikáját egyrészt a javuló hazai makrogazdasági feltételek, illetve az anyabankok regionális stratégiája alakítja majd. 2016. első negyedévében a bankszektor több év veszteséges működését követően ismét pozitív adózott eredményt könyvelhetett el, a bankok tőkeellátottsága biztonságos, likviditási pozíciójuk stabil.

1.1.5 Az euró bevezetése

Abban az esetben, ha a Kötvényprogram keretében kibocsátott, forintban denominált Kötvények futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, az eredetileg forintban denominált Kötvények egyes kifizetéseire már egy, a jövőben meghatározásra kerülő forint/euró árfolyamon számított értékű euróban kerül sor.

Amennyiben az USA dollárban denominált Kötvény futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, akkor a Kötvénytulajdonosok forint/USA dollár árfolyamkockázata euró/USA dollár árfolyamkockázattá alakul.

Amennyiben a CHF/BGN/HRK/RSD/UAH/RUB/RON devizákban denominált Kötvény futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, akkor a Kötvénytulajdonosok forint és a fenti devizák között fennálló árfolyamkockázata euró és fenti devizák közötti árfolyamkockázattá alakul.

1.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (Kibocsátói kockázat)

1.2.1 Hitelkockázat

A hitelkockázat az üzletfelek Bankcsoporttal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek nem teljesítése miatt felmerülő pénzügyi veszteség kockázata. A Bankcsoport vizsgálja a hitelért folyamodó ügyfelek hitelképességét és a kockázatértékelés alapján dönt a hitel odaítéléséről, illetve hitellimitek felállításáról . A hitelfelvevők minősítését rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a kockázati limiteket (ügyféllimiteket). A kockázati limitek megállapításakor a különböző biztosítéktípusok is figyelembe vételre kerülnek. Az esetlegesen problémássá váló hitelekből származó veszteségekre a Bank céltartalékot képez.

1.2.2 Kamatkockázat

A Bankcsoport a piaci kamatlábak kedvezőtlen irányú elmozdulásából származó, a nettó kamatbevétel, illetve a portfolió piaci értékének csökkenésében jelentkező potenciális veszteséget adott keretek között kívánja tartani. Ennek érdekében a Bankcsoport folyamatosan méri a kamatkockázati kitettségét. Ugyanakkor semmilyen biztosíték nem adható arra, hogy a kamatkockázat egyáltalán nem fogja hátrányosan befolyásolni az OTP Csoport gazdálkodását.

1.2.3 Likviditás és piaci kockázatok

Az OTP Csoport folyamatosan építi ki a nemzetközileg is általánosan alkalmazott centralizált piaci kockázatkezelési rendszerét (humánerőforrás, hardver, szoftver kiépítése). Az OTP Bank Igazgatósága által elfogadott csoportszintű piaci kockázatkezelési szabályzat valamint a likviditás kockázat kezelési szabályzat megfogalmazza egyrészt azokat a minimális módszertani, limit-megállapítási és jelentési követelményeket, amelyeket minden csoporttagnak alkalmazni kell, másrészt az OTP Csoport egészére vonatkozóan meghatározza a maximálisan elfogadható piaci kockázati kitettséget. Az OTP Bank a piaci kockázatoknak leginkább kitett külföldi és belföldi csoporttagok pozícióját számítógépes rendszer segítségével valós időben nyomon követi, így a „dealing-room” piaci pozícióira vonatkozó limitek kihasználtsága a nap folyamán bármikor lekérdezhető, és az esetleges limittúllépésről a megfelelő vezetők jelentést kapnak. A likviditás menedzsment egységes keretek között működik, csoportszintű ALM stratégia mentén.

1.2.4 Az OTP Csoport devizaárfolyam kockázati kitettsége

Az OTP Bank Eszköz-Forrás Bizottsága („Eszköz-Forrás Bizottság”) egyedi és globális nettó nyitott pozíciós (napvégi /overnight/ és napközbeni /intraday/), valamint veszteség limitekkel határolja be a kitettséget. A limitek az üzletpolitikai és piaci viszonyok alapján kerülnek meghatározásra, kihasználtságuk nyomon követése folyamatos. Alapelvként a passzív Treasury-vel rendelkező bankok pozíciós limitei lehetővé teszik a banki pozíciók hatékony kezelését, de a kitettség zárására ösztönöznek. Az aktív Treasury-vel rendelkező bankok esetében a pozíciós limitek célja, hogy normál piaci körülmények között behatárolják a potenciális veszteség maximális értékét. A devizanemenkénti pozíciós limiteknek és a teljes nettó nyitott pozícióra vonatkozó overnight limiteknek köszönhetően normál piaci körülmények között, adott időtávon realizálható veszteség nagy valószínűséggel nem haladja meg az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott tolerálható veszteség szintjét. Annak érdekében, hogy az OTP Bank veszteségei turbulens piaci körülmények között is behatároltak maradjanak, az OTP Bank kockáztatott érték alapú mutatókat és napi veszteség limitet alkalmaz. A limitek célja, hogy a megnövekedett piaci bizonytalanság közepette a pozíciók zárására ösztönözzenek. Az OTP Bank mind a belföldi, mind a külföldi deviza spot és derivatív piacon részt vesz.

1.2.5 Működési kockázat

Működési kockázat alatt a nem megfelelően kialakított vagy hibásan végbemenő üzleti folyamatokból, ember által okozott hibákból, rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve a külső környezetből eredő veszteségek bekövetkezésének valószínűségét értjük, amit a Bankcsoport, megfelelő kontrollkörnyezet kialakításával, és kockázati tudatossággal igyekszik a minimumra szorítani. Működési kockázatok, sajátosságukból adódóan minden banki folyamatban jelentkezhetnek, így kezelésükkel kapcsolatos feladatok a OTP Csoport egészét érintik. Az OTP Bank csoportszinten egységes módszertan alapján, a következő eszközökkel igyekszik a működési kockázatokat kezelni:

(a) Csoportszintű Működési Kockázatkezelési Bizottság felállítása

(b) Tőkekövetelmény számítása a fejlett (AMA) módszertan szerint

(d) Folyamatalapú önértékelés elvégzése évente, amelynek során az egyes banki területeken átívelő folyamatok gazdáinak, a Kockázatkezelés által kiadott módszertan alapján, értékelniük kell saját működési kockázati profiljukat, és annak változásait, a kontrollkörnyezetük megfelelőségét. Az azonosított problémák kezelésére akciótervet kell megfogalmazniuk.

(e) Esettanulmányok készítése a jelentős működési kockázati eseményekről.

(f) Kulcs kockázati mutatók segítségével a kockázati trendek figyelemmel kísérése, a mutatók negatív jelzése esetén intézkedések meghozatala

(g) Forgatókönyv-elemzések készítése a ritkán bekövetkező, de jelentős veszteséghatású események értékelésére

(h) Kockázattudatosság és a kockázatok átláthatóságának fejlesztése

1.2.6 Xxxxx és hatósági eljárásokból eredő kockázatok

A Kibocsátó, valamint az OTP Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amelyek már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhatnak. Bár a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport jelenleg nem számít arra, hogy bármely olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire, a Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére. A legfontosabb peres eljárásokról szóló további tájékoztatás megtalálható a Regisztrációs Okmány 13.5 „Bírósági, választottbírósági és hatósági eljárások” pontja alatt.

1.2.7 Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok

A Kibocsátó – valamint a Kibocsátó által képviselt áfa-csoport – tevékenysége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság az általa meghatározott ellenőrzés vizsgálati programja alapján végez ellenőrzéseket a Kibocsátó, valamint a Kibocsátó által képviselt áfa-csoport tevékenységét illetően.

1.2.8 Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok

A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére

1.2.9 A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok

1.2.10 Általános jogi kockázatok

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.

1.2.11 Idegen források / saját tőke arány

2. A KÖTVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A Kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) – mely 2014. július 11-én lépett hatályba és mely a Kibocsátóra is kiterjedő hatállyal bír – kötelezően előírja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek (a továbbiakban: BRRD) történő megfelelést. Ennek értelmében a Szanálási törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségekre – így a Kötvényekre – is alkalmazni kell a Szanálási törvénynek a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó rendelkezéseit, melynek értelmében az MNB a szanálási feltételek fennálltakor elhatározhatja az érintett intézmény feltőkésítését, vagy határozhat azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek. A hitelezői feltőkésítés intézménye a Kibocsátóra is kötelezően alkalmazandó, továbbá a Kötvények tekintetében is gyakorolható, mert azok nem esnek a kivételi körbe (BRRD 44. cikk (2) bekezdésben meghatározott esetek (pl.: biztosított betétek, biztosítékkal fedezett kötelezettségek) a BRRD 108. cikk a) pontjában említett betétek (pl.: természetes személyek és MKV-k, KKV-k biztosítható betéteinek azon része, amely meghaladja a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatárt) amennyiben a kötelezettségek harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak továbbá amennyiben a kötelezettségek azt követően keletkeztek, hogy a tagállam az ezen cikkben foglalt rendelkezést átültető jogszabály(oka)t elfogadták).

Az Európai Bankhatóság ú.n. szabályozási technikai standard-tervezeteket dolgozott ki, mely pontosabb szabályokat fogalmaz meg a hitelezői feltőkésítés intézményére. Ennek értelmében a hitelezői feltőkésítés hatálya alá tartozó kötelezettségekre – így a Kötvényekre is – a Felügyelet gyakorolhatja azon jogosultságát, hogy csökkentse a kötelezettségvállalás összegét (tehát Kötvények vonatkozásában előfordulhat hogy a Felügyelet csökkenti azok árfolyamértékét), hogy átalakítsa az érintett szervezet (hitelfelvevő) kötelezettségeit általa kibocsátott, részvényekké vagy más tulajdonjogot megtestesítő értékpapírrá (tehát sor kerülhet rá, hogy a Kötvények átalakításra kerülnek a Kibocsátó által kibocsátott részvényekké), továbbá hogy akár törölje az érintett szervezet (hitelfelvevő) által kibocsátott hiteljogviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközöket (tehát akár a Kötvények törlésére is sor kerülhet).

Fent leírtak alapján megállapítható, hogy a Kötvények a BRRD-ben és a Szanálási törvényben rögzített hitelezői feltőkésítés kötelezettségének hatálya alá tartoznak, ezért a Kötvények tekintetében sor kerülhet a fent hivatkozott jogkövetkezmények Felügyelet általi alkalmazására.

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan

Hozamemelkedés esetén, a Kötvényeken (hátralévő átlagos futamidejük függvényében) árfolyamveszteség keletkezik.

Diszkont Kötvények

A Diszkont Kötvények árfolyama az azonos futamidejű, Fix Kamatozású Kötvények árfolyamához képest érzékenyebben reagál a piaci hozamváltozásokra.

Változó Kamatozású Kötvények

Egyszerű – egy piaci referenciához képest fix felárat fizető – Változó Kamatozású Kötvény esetén a piaci kockázat kisebb, mint Fix Kamatozású, vagy Diszkont Kötvények esetén.

Indexált Kamatozású Kötvények

Külön felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények olyan hitelpapírok, amelyek kamata előre nem meghatározott, hanem valamely index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyam- vagy hozamváltozása alapján kerül meghatározásra. Az ilyen index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék önmagában is számottevő hitel, piaci vagy egyéb kockázatot testesíthet meg.

A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények piaci ára ingadozó lehet, valamint, hogy az adott feltételektől függően akár semmilyen kamatösszegre sem lesznek jogosultak.

A fenti tényezőket is figyelembe véve fontos kiemelni, hogy az egyes kötvények lejárat előtti értékesítése során a befektetők által realizálható hozam lényegesen is eltérhet a lejáratig történő tartással realizálható hozamtól, sőt az akár veszteséggel is járhat.

2.2. Likviditási kockázat

A magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyamveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.

2.3. Devizaárfolyam-kockázat

A Kibocsátó a Kötvények kamatait illetve a tőketörlesztést a Végleges Feltételekben a Sorozat Meghatározott Pénznemeként meghatározott devizában (forintban, vagy euróban, vagy USA dollárban, CHF-ben, BGN-ben, HRK- ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban) fogja kifizetni. A forint/euró, a forint/USA dollár, illetve az euró/USA dollár, valamint a fentiekben felsorolt devizák és a forint keresztárfolyama a futamidő alatt változhat. Ez az árfolyamingadozás kockázatot jelenthet azon Kötvénytulajdonosok számára, akik a Végleges Feltételekben Meghatározott Pénznemtől eltérő pénznemben denominált eszközökbe fektetnek be, illetve tartják nyilván befektetéseiket („Befektető devizája”).

A Befektető devizájának felértékelődése a Kötvény devizájához képest csökkenti (1) a Kötvényeken a Befektető devizájában realizálható hozamot, (2) a Kötvények tőketartozásának a Befektető devizájában nyilvántartott értékét, (3) a Kötvényeknek a Befektető devizájában nyilvántartott piaci értékét.

2.4. Az aukciós eljárás kockázata

Az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az aukción csak a Kibocsátó által – árfolyamelvárása alapján, a benyújtott ajánlatok ismeretében – elfogadhatóként meghatározott legalacsonyabb árfolyamon, illetve az ezen árfolyam felett benyújtott ajánlatok kerülhetnek elfogadásra, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek.

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia megszűnése

A jegyzési eljárás szabályaiból adódóan aluljegyzés esetén meghiúsulhat a kibocsátás, túljegyzés esetén pedig nincs biztosíték arra, hogy a lejegyezni kívánt ajánlatok maradéktalanul elfogadásra kerülnek.

Túljegyzés esetén a Kibocsátó három nap elteltével dönthet a jegyzés lezárásáról. Ebben az esetben a meghirdetett jegyzési időszak későbbi időpontjában jegyezni szándékozó befektetőknek már nem lesz alkalma a jegyzés megtételére, illetve a jegyzés lezárásig pénzügyi teljesítést elmulasztó befektetők jegyzése érvénytelen lehet.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény hatályba lépése következtében - mely módosította a hatályos Hpt. (2013. évi CCXXXVII. törvény) betétbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit a Kötvényekre már nem vonatkozik az OBA garancia.

III. REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY

1. FELELŐS SZEMÉLYEK / FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztatóban szereplő információkért a Kibocsátó, azaz az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., cégjegyzékszáma: 01-10-041585) tartozik felelősséggel.

Az OTP Bank Nyrt. ezúton nyilatkozik arról, hogy az elvárható gondosság mellett, lehető legjobb tudása szerint készített jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, illetve a Kibocsátó megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket, továbbá nem tartalmaz félrevezető adatot, téves következtetés levonását elősegítő csoportosítást, elemzést, amely a befektetés megalapozott megítélését veszélyezteti.

Budapest, 2016. augusztus 3.

OTP Bank Nyrt.

2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

A Kibocsátó könyvvizsgálójának neve és címe a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx. 00/x., xxxxxxxxxxxxxxx: 00-00-000000

A könyvvizsgálatért felelős személy:

xx. Xxxxx Xxxxxx (könyvvizsgálói igazolvány-száma: 007118).

A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli véleménnyel látta el a Kibocsátó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint (IFRS) készült konszolidált 2015. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait.

A Közgyűlés a Társaság 2016. évi, számviteli törvény előírásainak megfelelő egyedi Éves beszámolójának, valamint konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára könyvvizsgáló társaságként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t (000083, 1068 Budapest, Xxxxx Xxxxxx út 84/c.) választotta meg a 2016. május 1-jétől 2017. április 30-ig terjedő időtartamra.

A Közgyűlés hozzájárult a könyvvizsgálatért felelős személyként xx. Xxxxx Xxxxxx, 007118 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez, elháríthatatlan akadályoztatása esetén Xxxx Xxxxxx, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelős személy kijelöléséhez.

A Könyvvizsgálónak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban.

3. KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

3.1. Az OTP Csoport 2015. évi konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása

2015-ben a Bank konszolidált számviteli adózott eredménye 63,2 milliárd forint volt, szemben a tárgyidőszak 102,3 milliárd forintos veszteségével. A számviteli eredmény év/év változását döntően korrekciós tételek jelentős változása befolyásolta. 2015 folyamán a Bankcsoport összességében -57 milliárd forintot meghaladó adózás utáni korrekciós tételt tűntetett fel számviteli eredményében, ami nagyságrendileg kisebb az előző évinél (-220 milliárd forint).

A 2015-ös korrekciós tételek az alábbiak5:

▪ a pénzügyi szervezeteket terhelő banki különadó -29,4 milliárd forintos összegben (adózás után);

▪ a kelet-ukrajnai és krími operáció esetében 2015-ben képzett kockázati költségek összességében 2,4 milliárd forintnyi negatív hatással jártak (adózás után);

▪ a romániai Banca Millennium akvizíciójával kapcsolatban elszámolt badwill pozitív hatása 1,6 milliárd forint (adózás után);

▪ a román leánybank CHF jelzáloghitel program várható egyszeri negatív eredményhatása az ügyfelek 100%-os részvételét feltételezve mintegy 25,5 milliárd forint adózás után;

▪ a horvát leánybanknál a CHF fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri negatív eredményhatása adózás után 6,3 milliárd forint;

2015-ben adó után a szerb leánybanknál 211 millió forintnyi negatív eredményhatás lépett fel;

▪ az osztalék és nettó végleges pénzeszköz átadás/átvétel soron +144 millió forint adózás utáni hatás jelent meg.

A Visa Inc., valamint a Visa Europe Limited 2015. november 2-án megállapodást kötött a Visa Europe – európai bankok tulajdonában lévő – tulajdoni hányadának értékesítéséről a Visa Inc részére. A vételár megfizetésének módja készpénz és korlátozottan forgalomképes Visa Inc. C típusú elsőbbségi részvények átadása formájában történik a tranzakció zárásakor (a szükséges jóváhagyások megszerzését követően), valamint az ún. earn-out komponens tekintetében készpénz formájában a zárást követő 16. negyedévet követően (amennyiben az earn-out mechanizmus feltételei teljesülnek). A Visa 2015. december 15-én megküldött tájékoztatása alapján a Csoport részesedéséért várható vételár mintegy 34,2 millió euró (mintegy 10,8 milliárd forint, az MNB által közölt 2015. december 31-ei záró devizaárfolyamon számolva). A Csoport a Visa Europe-ban meglévő részesedését 2015 végén a tőkével szemben a tranzakciót megelőző, nullához közeli könyv szerinti értékről felértékelte, mely a Konszolidált Átfogó Eredménykimutatásban az Értékesíthető értékpapírok saját tőkében elszámolt valós érték korrekciója soron jelent meg. A vételár készpénz komponensének eredményben történő elszámolására a tranzakció zárásakor, várhatóan 2016 második negyedévében kerül sor. Az earn-out komponens értéke jelenleg nem mérhető megbízhatóan.

5 Forrás: OTP Bank Nyrt. 2015. évi Éves Jelentése / Az OTP Bank Nyrt. 2015. évi Üzleti Jelentése

Az OTP Csoport 2015. évi auditált konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása6:

A 2015. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA (millió forintban)	2015	2014	Változás (%)
Kamatbevétel:
Hitelekből	575.619	708.873	-18,8
Bankközi kihelyezésekből	114.025	94.941	20,1
Értékesíthető értékpapírokból	31.063	41.969	-26,0
Lejáratig tartandó értékpapírokból	46.619	39.934	16,7
Más bankoknál és a Nemzeti Bankoknál vezetett számlákból	27.496	16.498	66,7
Egyéb	7.606	7.015	8,4
Összes kamatbevétel	802.428	909.230	-11,7
Kamatráfordítások:
Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségekre	116.713	100.615	16,0
Ügyfelek betéteire	108.023	138.179	-21,8
Kibocsátott értékpapírokra	6.786	13.826	-50,9
Alárendelt kölcsöntőkére	13.633	13.883	-1,8
Egyéb	6.843	6.630	3,2
Összes kamatráfordítás	251.998	273.133	-7,7
NETTÓ KAMATBEVÉTEL	550.430	636.097	-13,5
Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre	318.683	446.830	-28,7
NETTÓ KAMATBEVÉTEL A HITELEZÉSI ÉS KIHELYEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA UTÁN	231.747	189.267	22,4
Díj-, jutalék bevételek	257.431	265.392	-3,0
Díj-, jutalék ráfordítások	43.559	49.736	-12,4
Xxxxx, jutalékok nettó eredménye	213.872	215.656	-0,8
Deviza műveletek nettó nyeresége	116.682	156.918	-25,6
Értékpapírok nettó árfolyamnyeresége	11.616	6.911	68,1
Osztalékbevételek	3.345	4.824	-30,7
Értékvesztés képzése lejáratig tartandó és értékesíthető értékpapírokra	-15	-297	-94,9
Egyéb működési bevételek	22.973	14.379	59,8
Egyéb működési ráfordítások	-74.680	-232.609	67,9
- ebből: fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos kötelezettségekre képzett céltartalék felszabadítás (+) / képzés (-)	196.574	-194.798	200,9
Nettó működési eredmény	79.921	-49.874	260,2
Személyi jellegű ráfordítások	187.806	206.335	-9,0
Értékcsökkenés és amortizáció	45.463	43.722	4,0
Goodwill értékvesztés	-	22.225
Egyéb általános költségek	232.247	236.410	-1,8
Egyéb adminisztratív ráfordítások	465.516	508.692	-8,5
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY	60.024	-153.643	139,1
Társasági adó	3.147	51.385	-93,9
NETTÓ EREDMÉNY	63.171	-102.258	161,8

6 Forrás: OTP Bank Nyrt., Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített auditált konszolidált pénzügyi kimutatások a 2015. december 31-ével zárult évről

2015. DECEMBER 31-I KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁSA (millió forintban)	2015	2014	Változás (%)
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Nemzeti Bankokkal	1.878.960	2.307.632	-18,6
Bankközi kihelyezések, követelések, a kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után	300.568	281.006	7,0
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	253.782	289.275	-12,3
Értékesíthető értékpapírok	1.305.486	839.152	55,6
Hitelek, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után	5.409.967	5.864.241	-7,7
Részvények és részesedések	10.028	23.381	-57,1
Lejáratig tartandó értékpapírok	926.677	709.369	30,6
Tárgyi eszközök	193.661	206.440	-6,2
Immateriális javak	155.809	158.721	-1,8
Egyéb eszközök	283.910	291.835	-2,7
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	10.718.848	10.971.052	-2,3

Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek	533.310	708.274	-24,7
Ügyfelek betétei	7.984.579	7.673.478	4,1
Kibocsátott értékpapírok	239.376	267.084	-10,4
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	101.561	183.994	-44,8
Egyéb kötelezettségek	391.579	592.088	-33,9
Alárendelt kölcsöntőke	234.784	281.968	-16,7
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	9.485.189	9.706.886	-2,3

Jegyzett tőke	28.000	28.000	0,0
Eredménytartalék és egyéb tartalékok	1.261.029	1.288.757	-2,2
Visszavásárolt saját részvény	-58.021	-55.940	-3,7
Nem ellenőrzött részesedések	2.651	3.349	-20,8
SAJÁT TŐKE	1.233.659	1.264.166	-2,4

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	10.718.848	10.971.052	-2,3

3.2. Az OTP Csoport 2016. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján7

A Bankcsoport konszolidált számviteli adózott eredménye 34,3 milliárd forint volt. A management előzetes előrejelzésének megfelelően egyetlen érdemi korrekciós tétel jelentkezett a tárgyidőszakban: a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó összesen 13,4 milliárd forintos összege (adózás után). Ez tartalmazza a magyarországi bankadó első negyedévben, egy összegben elszámolt teljes éves hatását, valamint a szlovák banki különadó első negyedévre jutó részletét.

Az OTP Bank 2016 első negyedévében 47,6 milliárd forintos konszolidált korrigált adózott eredményt ért el, mely nagyságrendileg magasabb mind az egy évvel korábbinál, mind pedig a 2015. negyedik negyedévi eredménynél. A javulás a csökkenő kockázati költségeknek köszönhető, a működési eredmény év/év csökkent. A korrigált adózás előtti eredmény közel 64 milliárd forint volt az első negyedévben (+109% év/év, +167% negyedév/negyedév). Az effektív társasági adóráta 2016 1Q-ban 25,6% volt, az adóteher összege negyedév/negyedév több mint duplájára nőtt. A magasabb adóterhelés részben az OTP Core-nál a leányvállalati befektetések átértékelődéséhez köthető.

A konszolidált korrigált ROE 15,5%-ra emelkedett (2015 1Q: 9,4%, 2015 4Q: 5,4%), amely 2009 3Q óta a legmagasabb negyedéves érték.

7 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2016. első negyedéves eredmény (2016. május 13.) nem auditált

kelet-közép-európai leánybank összesen további 2 milliárd forinttal járult hozzá a csoportszintű profithoz, valamennyi nyereséges volt. A Touch Bank 1 milliárd forinttal rontotta a csoportszintű eredményt.

Eredménykimutatás (millió forint)	2015 1Q	2016 1Q	Változás (%)
Konszolidált adózás utáni eredmény	1 913	34 253
Korrekciós tételek (összesen)	-26 521	-13 344	-50
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül	28 434	47 598	67
Adózás előtti eredmény	30 683	63 985	109
Működési eredmény	95 479	84 610	-11
Összes bevétel	189 550	177 501	-6
Nettó kamatbevétel	142 727	129 041	-10
Nettó díjak, jutalékok	37 293	38 819	4
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek	9 530	9.641	1
Működési kiadások	-94 071	-92 891	-1
Kockázati költségek	-64 468	-20 794	-68
Egyedi tételek	-328	169	-152
Társasági adó	-2 249	-16 388	629
Főbb mérlegtételek záróállományok (millió forint)	2015 1Q	2016 1Q	(%)
Mérlegfőösszeg	10 714 446	10 729 882	0
Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt)	5 651 145	5 423 478	-4
Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt)	6 724 683	6 428 215	-4
Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt)	-1 073 538	-1 004 737	-6
Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt)	7 643 805	7 936 527	4
Kibocsátott értékpapírok	253 763	236 644	-7
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke	244 017	242 125	-1
Saját tőke	1 196 125	1 232 515	-3
Teljesítménymutatók korrigált eredmény alapján (%)	2015 1Q	2016 1Q	(%-pont)
XXX (korrigált adózott eredményből)	9,4%	16,5%	6,2
ROA (korrigált adózott eredményből)	1,1%	1,8%	0,7
Működési eredmény marzs	3,57%	3,17%	-0,40
Teljes bevétel marzs	7,09%	6,66%	-0,43
Nettó kamatmarzs	5,34%	4,84%	-0,50
Működési költség/mérlegfőösszeg	3,52%	3,48%	-0,03
Kiadás/bevétel arány	49,6%	52,3%	2,7
Kockázati költség/bruttó hitelállomány	3,66%	1,31%	-2,35
Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg	2,41%	0,78%	-1,63
Effektív adókulcs	7,3%	25,6%	18,3
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány (árfolyamszűrt)	73%	67%	-6
Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) - Basel III	16,1%	15,9%	-0,2
Tier1 ráta - Basel III	13,0%	13,2%	0,2
Common Equity Tier1 ('CET1') ráta - Basel III	13,0%	13,2%	0,2

4. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

4.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok

4.1.1 Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok

bankrendszer szabályozására, de befolyásolhatják a gazdaság egyéb szereplőinek helyzetét is. Mindkét típusú állami beavatkozás jelentős hatással lehet a Kibocsátó működésére, jövedelmezőségére.

4.1.2 A világgazdasági fluktuációkból adódó kockázatok

4.1.3 Szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok

4.1.4 Versenyhelyzet a bankszektorban

A Bankszektorban korábban jelentős terheket eredményező működési kockázatok érzékelhetően mérséklődnek: egyrészről a 2016-os pénzügyi évben a Kormány számottevő mértékben csökkentette a szektort 2010 óta változatlan összegben terhelő bankadó nagyságát és 2017-től további csökkentést helyezett kilátásba; emellett 2017-től megszűnik az elmúlt évtizedben bevezetett hitelintézeti járadék. A korábbi években felhalmozódott nem teljesítő hitelállomány kezelésében is érdemi lépések várhatóak részben a XXXX Xxx. működésének elindulásával, illetve a Nemzeti Eszközkezelő vásárlási kvótájának megemelése eredményeként. A szektorban átmenetileg nagyobb állami tulajdonosi szerepvállalásra került sor az MKB, illetve Budapest Bank megvásárlásán, illetve az Erste Bank, Hungary-ben az EBRD-vel közösen megvalósított 15-15%-os tulajdonrész-szerzést követően. A bankpiac konszolidációja folyamatos, az OTP Bank Nyrt. 2016 februárjában jelentette be az AXA Bank magyarországi hitelportfóliójának a megvételét; a szektorban aktív külföldi bankok jövőbeni üzletpolitikáját egyrészt a javuló hazai makrogazdasági feltételek, illetve az anyabankok regionális stratégiája alakítja majd. 2016. első negyedévében a bankszektor több év veszteséges működését követően ismét pozitív adózott eredményt könyvelhetett el, a bankok tőkeellátottsága biztonságos, likviditási pozíciójuk stabil.

4.1.5 Az euró bevezetése

4.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (Kibocsátói kockázat)

4.2.1 Hitelkockázat

4.2.2 Kamatkockázat

4.2.3 Likviditás és piaci kockázatok

4.2.4 Az OTP Csoport devizaárfolyam kockázati kitettsége

4.2.5 Működési kockázat

▪ Csoportszintű Működési Kockázatkezelési Bizottság felállítása

▪ Tőkekövetelmény számítása a fejlett (AMA) módszertan szerint

▪ Működési veszteségadatok egységes gyűjtése és értékelése

▪ Folyamatalapú önértékelés elvégzése évente, amelynek során az egyes banki területeken átívelő folyamatok gazdáinak, a Kockázatkezelés által kiadott módszertan alapján, értékelniük kell saját működési kockázati profiljukat, és annak változásait, a kontrollkörnyezetük megfelelőségét. Az azonosított problémák kezelésére akciótervet kell megfogalmazniuk.

▪ Esettanulmányok készítése a jelentős működési kockázati eseményekről.

▪ Kulcs kockázati mutatók segítségével a kockázati trendek figyelemmel kísérése, a mutatók negatív jelzése esetén intézkedések meghozatala

▪ Forgatókönyv-elemzések készítése a ritkán bekövetkező, de jelentős veszteséghatású események értékelésére

▪ Kockázattudatosság és a kockázatok átláthatóságának fejlesztése

4.2.6 Xxxxx és hatósági eljárásokból eredő kockázatok

4.2.7 Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok

4.2.8 Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok

A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére

4.2.9 A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok

4.2.10 Általános jogi kockázatok

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.

4.2.11 Idegen források / saját tőke arány

5. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

5.1. A Kibocsátó története és fejlődése

5.1.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve:

OTP Bank Nyrt.

5.1.2 A Kibocsátó cégbejegyzésének helye, időpontja és cégjegyzékszáma;

A Bankot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 1991. november 28-án, 1990. december 31-re visszamenő hatállyal a 00-00-000000 számon jegyezte be a cégjegyzékbe.

5.1.3 A Kibocsátó székhelye, társasági formája, a működésére irányadó jog, a bejegyzés országa, létesítő okirat

szerinti székhelyének (vagy a gazdasági tevékenység székhelyének, ha az eltér a létesítő okirat szerinti székhelytől) címe és telefonszáma;

A Kibocsátó székhelye: 1051 Xxxxxxxx, X. Nádor u. 16. A Kibocsátó központi telefonszáma: x00-0-000-0000. A Kibocsátó társasági formája: nyilvánosan működő részvénytársaság. A Kibocsátó működésére irányadó jog: magyar jog. A Kibocsátó bejegyzésének országa: Magyarország. A Kibocsátó működési időtartama: A Kibocsátó határozatlan időre alakult. A Kibocsátó üzleti éve a naptári évvel megegyezik.

5.1.4 A Kibocsátót érintő közelmúltbeli események, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a Kibocsátó fizetőképességének értékelését:

5.1.4.1 Főbb események 2015-ben az OTP Csoport életében

Az OTP Csoport magyarországi működését érintő jogszabályi változások és döntések:

1. Elszámolás és a deviza alapú fogyasztói hitelek forintosítása

A 2014-ben elfogadott jogszabályok alapján 2015 márciusában lezajlott az elszámolás az OTP Bank és Jelzálogbank élő és lezárt deviza jelzálog- és fogyasztási hitelügyletein. 2015 első negyedévében megtörtént a deviza alapú jelzáloghitelek forintosítása (az Ingatlanlízing kivételével). 2015 2Q folyamán megtörtént az elszámolás a Merkantil és az Ingatlanlízing ügyfeleivel, továbbá sor került a devizaalapú ingatlanlízing ügyletek forintosítására. 2015 harmadik negyedévben lezárult az élő és lezárt forint alapú hitellel rendelkező ügyfelekkel (OTP Bank, OTP Jelzálogbank, Merkantil és OTP Ingatlanlízing) történő elszámolás.

A 2015. szeptember 22-én elfogadott 2015. évi CXLV. törvény értelmében 2015. december 1-ei hatállyal (az OTP Faktoring Zrt. által kezelt portfólió vonatkozásában 2016 januárjában) megtörtént a magyarországi deviza alapú gépjármű- és fogyasztási hitelek forintosítása, a 2015. augusztus 19-én érvényes piaci árfolyamon (2015. augusztus 19-i MNB árfolyamok: 287,2 HUF/CHF, 309,2 HUF/EUR). Az érintett ügyfelek kedvezményt kapnak, melynek mértéke megegyezik a deviza alapú jelzáloghitelek forintosítása során alkalmazott árfolyam (256,5 HUF/CHF, 309,0 HUF/EUR) és a 2015. augusztus 19-én érvényes árfolyam közötti különbséggel. A két árfolyam különbségéből adódó terhet a bankok és az állam közösen viselik.

2. Bankadó

Az Országgyűlés 2015. december 15-én elfogadta a bankadó szabályainak módosítását is tartalmazó 2015. évi CCXVII. törvényt, melyet folyamatos egyeztetés előzött meg a kormány és a Magyar Bankszövetség között. A jogszabály részben 2015. december 23-án, részben 2016. január 1-jén lépett hatályba.

Ennek értelmében 2016-ban a különadó mértéke hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%, az e feletti összegre 0,24%. Az adó alapja a 2009 végi korrigált mérlegfőösszeg. Megszűnnek a bankadóhoz kapcsolódó, korábban elfogadott törvényekben biztosított kedvezmények, mint az Ukrajnában elszenvedett veszteségekhez kötődő maximum 5 milliárd forintos adó-visszatérítés, és a vállalati hitelezés növekedéséhez kapcsolódó, szektorszinten maximum 10 milliárd forintos bankadó-kedvezmény.

A törvény alapján az OTP magyarországi csoporttagjai 2016-ban 16,1 milliárd forint bankadót fizethetnek (adózás után 13,2 milliárd forint), szemben a 2015-ben fizetett 34,9 milliárd forinttal (adózás után 28,6 milliárd forint).

A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet, ezen tevékenységek vonatkozásában külön adókötelezettség terheli. Az adó alapja a 2016. évi beszámoló adataiból a befektetési szolgáltatási tevékenységre, vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtásra számított korrigált nettó árbevétel, az adó mértéke 5,6%. Az adókötelezettség az állampapírra nem terjed ki, melynek alapján az ezekhez kapcsolódó prémiumok, díjak és jutalékok, valamint az állampapírok kereskedéséből származó realizált, és az azok állományához kapcsolódóan elszámolt átértékelési nyereség és kamatbevétel mentes a különadó alól.

A pénzügyi lízingtevékenységet végző hitelintézet, ezen tevékenységek vonatkozásában külön adókötelezettséget állapít meg. Az adó alapja az adóévet megelőző második adóévi beszámoló adataiból számított kamateredmény, valamint

díj- és jutalékeredmény összege, az adó mértéke 6,5%. A pénzügyi lízingtevékenységet a hitelintézetet terhelő bankadó számításánál nem kell figyelembe venni.

3. OBA, BEVA, Szanálási Alap

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 2016. január 1-jétől hatályos Díjfizetési Szabályzata alapján a tagintézetek által fizetendő éves alapdíj megállapításának alapjául szolgáló díjkulcs 0,175%-ra változott (2015: 0,14%).

A Befektető-védelmi Alap (Beva) alapdíj kulcsa 2016-tól 0,175%-ra emelkedett a 2015-ös 0,045%-ról, miközben a kártalanítási összeghatár 20 ezer euró összegről 100 ezer euróra változott.

Az OTP Core (az OTP Csoport magyarországi alap üzleti tevékenységének eredményét mérő gazdasági egység)

2014-ben 3,6 milliárd forintot, 2015-ben 6,6 milliárd forintot fizetett be az OBA, a Beva és a Szanálási Alap felé, míg 2016-ban a befizetések várhatóan közel 10 milliárd forintot érhetnek el. Ezek a befizetések a működési költségek között jelennek meg, nem egyedi-korrekciós tételként kerülnek bemutatásra.

4. Quaestor

Az Alkotmánybíróság 2015. november 17-én döntött a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló 2015. évi XXXIX. törvénnyel kapcsolatos beadványok ügyében. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek.

A Parlament 2015. december 15-én fogadta el az Alkotmánybíróság döntését figyelembe vevő 2015. évi CCXIV. törvényt a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről, mely 2016. január 1-jén lépett hatályba. Egyúttal hatályát vesztette a 2015. évi XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról, amely 2015 áprilisában lépett hatályba.

A törvény bővítette a kárpótlásra jogosult ügyfelek körét a Hungária Értékpapír Zrt. károsultjaival, viszont csökkentette az egy ügyfél részére maximálisan kifizethető összeget. A törvény értelmében a kártalanítási összegből le kell vonni a 2008. január 1-jétől kifizetett hozamot. Emellett a 3 millió forintot meghaladó kártalanítás esetén ügyfelenként 11%-os önrész került megállapításra.

A kártalanítást egy újonnan létrehozott Kárrendezési Alap hajtja végre, ehhez az MNB-től áthidaló kölcsönt vehet föl, melyhez állami készfizető kezesség járul. A hitel törlesztése a Beva-tagok befizetéseiből történik, ennek éves nagysága szektorszinten nem haladhatja meg a 7 milliárd forintot. A befizetések csoportszinten, a befizetés évében vonhatóak le a különböző adók nominális összegéből (pénzügyi szervezetek különadója, társasági adó, hitelintézeti különadó, pénzügyi tranzakciós illeték). Az első befizetés 2017 márciusában esedékes.

5. Lakáspiacot érintő főbb jogszabályváltozások

A Kormány a 455/2015. (XII. 29.) kormányrendeletben az Otthonteremtési Program kiterjesztésével 2016. január 1-jétől tovább szélesítette a családok által elérhető lakáscélú állami támogatások körét és mértékét. A

rendeletet a 16/2016. (II. 10.) és a 17/2016. (II. 10.) számú kormányrendeletek pontosították.

A Kormány a 2015. évi CCXII. törvényben 2016. január 1-jétől a korábbi 27%-ról 5%-ra csökkentette a törvényben meghatározott alapterületet el nem érő, új építésű lakóingatlanok általános forgalmi adóját.

6. MNB szabályozás a magánszemélyek túlzott eladósodottságának korlátozására

2015. január 1-jétől az MNB új szabályozást léptetett életbe a magánszemélyek eladósodottságának szigorúbb keretek közti felügyelete érdekében. Ennek megfelelően:

1. jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) kerül alkalmazásra, a bankok a vállalható összes törlesztőrészletet az ügyfél igazolt legális nettó jövedelme arányában kötelesek meghatározni:

o 400.000 forint alatti jövedelem esetén forint hiteleknél a JTM maximum 50%, euró hitelek esetében 25%, egyéb deviza hitelek esetében 10%;

o 400.000 forint feletti jövedelem esetén 60, 30, illetve 15%-os korlát kerül alkalmazásra;

2. a hitelfedezeti mutató a hitelhez nyújtott fedezet értékének arányában határozza meg a hitel maximális összegét. Forint hiteleknél ingatlanfedezetű hitel esetében a fedezeti érték maximum 80%-a, gépjármű hitel esetében pedig maximum 75%-a a felvehető hitelösszeg. Deviza alapú hiteleknél az euróban denominált ingatlanhitelek esetén 60%-ról 50%-ra csökkent, gépjármű hitelek esetében 60%-ról 45%-ra csökkennek a korábbi terhelési korlátok. Minden más deviza esetében 35, illetve 30%-os a korlát.

7. Magáncsőd

A 90 napon túl késedelmes adósok pénzügyi helyzetének megsegítése érdekében a Parlament 2015. június 30-án elfogadta a 2015. évi CV. törvényt a természetes személyek adósságrendezéséről, mely 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba.

8. MNB meghirdeti az NHP+ majd Növekedéstámogató Prokramokat

A Magyar Nemzeti Bank február 18-án bejelentette, hogy a 2015. március 16-án elinduló NHP+ konstrukcióval a Növekedési Hitelprogramból eddig kiszoruló kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit javítja. A konstrukció keretében az MNB a hitelezési veszteségek 50%-át átvállalja a hitelintézetektől. 2015. április 22-én a Magyar Nemzeti Bank három változást jelentett be a Növekedési Hitelprogram (NHP) és az NHP+ vonatkozásában. A lehívásra rendelkezésre álló határidő 2016 végére tolódik, miközben a szerződéskötésre vonatkozó határidő továbbra is 2015 vége marad. Továbbá az intézményi garanciadíjak, amiket saját kockázatuk csökkentéséért fizetnek a bankok, és rajtuk keresztül az ügyfelek, kiemelésre kerültek a 2,5%-ban maximált marzsból, így ezen felül felszámíthatóvá váltak. Újdonság, hogy a KKV-k energiatakarékos lakóingatlanok építésének finanszírozására is igénybe vehetik a programokat. 2015. november 3-án Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette a Növekedéstámogató Program (NTP) elindítását, ami a kkv hitelállomány növekedését célozza. A program két részből áll: az NHP harmadik, 600 milliárd forintos keretösszeggel elinduló kivezető szakaszából, valamint az ezzel párhuzamosan induló Piaci Hitelprogramból (PHP). A PHP pozitív ösztönzőket tartalmazó intézkedéscsomag, mely a bankok piaci hitelezésre való átállását hivatott támogatni. A részletek a jegybank által megjelentetett közleményben olvashatók.

9. Magyar kormány megállapodása az EBRD-vel

2015. február 9-én a magyar kormány és az EBRD megállapodást kötött, melyben a felek megállapítják, hogy a bankrendszer a hosszútávon fenntartható gazdasági növekedés egyik alappillére. A megállapodás leszögezi, hogy a kormány erősíteni kívánja a kapcsolatait a magyar bankszektorral.

Az OTP Csoport külföldi leányvállalatait érintő változások:

1. Románia

Az OTP Bank Romania 2014. július 30-án megállapodott a Banca Millennium S.A. 100%-os tulajdonrészének megvásárlásáról, 39 millió eurós vételár mellett. A tranzakció 2015. január 8-án zárult le: a vételár megfizetésével az OTP Bank Romania 100%-os tulajdoni részesedést szerzett a Banca Millennium társaságban.

Az OTP Bank 2015 novemberében döntést hozott a romániai leánybank svájci frankban denominált jelzáloghitellel rendelkező lakossági ügyfelei számára kínált konverziós programról. A CHF jelzáloghitel konverziós program 2015. december 9-én indult el. A Bank január végéig összesen több mint 10.000 jogosult ügyfélnek küldött értesítőt az ajánlatról. A megszólított ügyfelek mintegy 80%-a kifejezte már valamilyen módon érdeklődését, 3%-a elutasította a konverziós programot. Az eddigi tapasztalatok alapján az eredetileg tervezett konverziós ráta várhatóan elérhető lesz. A konverzió technikailag 2016. január 25-e óta folyik. A program keretében a jogosult ügyfelek 68%-a már elfogadta a bank ajánlatát, többségük alá is írta a konverziós megállapodást. Az ajánlatot elutasítók aránya mintegy 20%-os. Az érdeklődő ügyfelek ügyeinek feldolgozása 2016. június 30-ig elhúzódhat. A konverziós program technikailag 2016. augusztus 31-vel zárul.

2. Horvátország

A horvát parlament által elfogadott és 2015. szeptember 30-án hatályba lépett törvénymódosítások (Hitelintézeti és a Fogyasztói Hitelezésről szóló törvény) nyomán a horvát leánybank konverziós programot hirdetett a CHF-ben denominált lakossági hitelek EUR-ra történő átváltására. A jogszabályi kötelezettség alapján 2015 4Q-ban elindított CHF lakossági hitelek EUR-ra történő konverziója 2016. március 31-ig nagyrészt megtörtént, az átváltásra jogosult portfólió közel 84%-a került konvertálásra.

3. Ukrajna

Az ukrán Parlament 2015. július elején egy törvényt fogadott el a lakossági devizahitelek hrivnyára konvertálásáról, melyet a Köztársasági Elnök nem írt alá, így az nem lépett életbe. A Parlament 2016. január végén szavazott az elnöki vétóról, melynek eredményeként a törvény lekerült a napirendről. 2015. szeptember elején megjelent egy másik, a lakhatási célra felvett deviza lakáshiteles ügyfelek megsegítését célzó törvénytervezet, amelyet az ukrán jegybank készített elő a kereskedelmi bankok bevonásával és egyetértésével.

5.1.4.2 Főbb események 2016-ban az OTP Csoport életében

1. AXA Bank magyarországi üzletágának megvásárlása

2016. február 3-án az AXA Bank Europe SA és az OTP Bank megállapodást írt alá az AXA Bank magyarországi üzletágának megvásárlásáról. Az üzletág átruházás magában foglalja az AXA Bank lakossági hitel és megtakarítási, valamint vállalati területét, illetve a bank alkalmazottainak átvételét. Az OTP Bank jelzáloghitel állománya az üzletág átvételével közel negyedével fog nőni. A tervek szerint valamennyi hatósági engedély birtokában a tranzakció lezárását követően az integrációs folyamat 2016 végén zárulhat le.

2. XXXX megkezdheti a problémás eszközök megvásárlását

2016. február 10-én a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy az EU döntése értelmében a Magyar Nemzeti Bank által alapított XXXX Xxxxxx Reorganizációs és Eszközkezelő Zrt. elkezdheti problémás kereskedelmi ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó eszközök megvásárlását.

3. Bankadó várható alakulása

A bankadó számítási alapja 2016 vonatkozásában nem változott az előző évekhez képest, vagyis maradt a 2009 végi korrigált mérlegfőösszeg, a felső kulcs pedig 0,24%-ra csökkent.

Az április 26-án beterjesztett 2017. évi költségvetési tervezet alapján a pénzügyi szervezetek különadója szektorszinten év/év 12,7 milliárd forinttal csökken. Az adószámítás alapja az adóévet kettővel megelőző év végi módosított mérlegfőösszeg, felső kulcsa pedig 0,21%-ra csökken. Emellett megszűnik a 2006 óta életben lévő hitelintézeti járadék. A 2016-os költségvetésben e soron 6,3 milliárd forint szerepelt.

Összességében tehát a bankszektor különadó terhelése év/év 19 milliárd forinttal mérséklődik. A törvénytervezet a tranzakciós illeték szabályain nem változtatna.

Az OTP Bank előzetes számításai alapján a bankadó tekintetében a hazai csoporttagokat terhelő, 2016 1Q-ban elszámolt 16,1 milliárd forintos kötelezettség 2017-ben 14,5 milliárd forintra mérséklődik (adó előtt). Az OTP esetében a 2017-ben megszüntetendő hitelintézeti járadék várható összege 2016-ban 2,1, 2017-ben 1,9 milliárd forint, így ennek eltörlése 2017-ben mintegy 1,9 milliárd forintos tehercsökkenést jelent. Az együttes hatás tehát mintegy 3,5 milliárd forint tehercsökkenés (adó előtt).

5.1.5 A Kibocsátó történetének és fejlődésének rövid összefoglalása

Az OTP Bank Nyrt. elődjét Országos Takarékpénztár néven 1949-ben alapították országos állami pénzintézetként, amely lakossági betétgyűjtéssel és hitelek kezelésével foglalkozott. A rákövetkező években hatásköre és tevékenységi köre fokozatosan szélesedett: először ingatlanügyekre kapott engedélyt, később tevékenysége kiterjedt a belföldi devizaszámla-vezetésre, valutaváltásra, majd az önkormányzatok számára is végzett banki tevékenységre. Eredeti funkciói mellett, 1989-től jogosult vállalati hitel- és betétszámlák kezelésére, valamint levelező banki tranzakciókkal és export-import ügyletekkel kapcsolatos banki szolgáltatások és kereskedelmi hitelek nyújtására.

1990 végén a Takarékpénztár 23 milliárd forintos alaptőkével részvénytársasággá alakult, és elnevezése Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. lett (OTP Bank Rt.). A Bank által végzett egyes nem banki tevékenységeket leválasztották, az azokat végző szervezeti egységekkel együtt. Így jött létre a tisztán állami tulajdonú Szerencsejáték Rt., valamint megalakult a Bank 100 százalékos tulajdonában lévő OTP Ingatlan Rt.

1995-ben megkezdődött a Bank privatizációja, amelynek során a tőzsdei bevezetést és három nyilvános kibocsátást követően a Magyar Állam tulajdona egy darab szavazatelsőbbségi, úgynevezett aranyrészvényre csökkent. 2007. április 21-én a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvény (2007. évi XXVI. tv) hatályba lépett. Ennek alapján az OTP Bank Nyrt. Alapszabályában az állami szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó rendelkezések megszűntek, az egy darab 1.000 Ft névértékű szavazatelsőbbségi részvény átalakult 10 darab 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé. Ezáltal a Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll. A Bank jelenleg igen széles tulajdonosi körrel rendelkezik és részvényei döntő többségben intézményi portfolió- befektetők és magánbefektetők kezében vannak.

Az OTP Bank saját bankprivatizációja lezárását követően nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, elsősorban olyan közép- és kelet-európai országokat megcélozva, melyek – magyarországihoz hasonló – gazdasági fejlődési potenciállal rendelkeznek.

Az OTP Bank Nyrt. több sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melyek eredményeképp – a közép-kelet európai (CEE) régió meghatározó bankcsoportjává fejlődött. Jelenleg Magyarország mellett leányvállalatai a régió további 8 országában tevékenykednek: Bulgáriában (DSK Bank EAD), Horvátországban (OTP banka Hrvatska d.d.), Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (JSC OTP Bank).

5.2. Befektetések

5.2.1 A legutóbb közzétett pénzügyi beszámolók óta végrehajtott főbb befektetések bemutatása.

A legutóbb közzétett pénzügyi beszámolók óta a Kibocsátó, illetve az OTP Csoport nem hajtott végre jelentősebb befektetést.

5.2.2 A Kibocsátó olyan főbb jövőbeli befektetéseire vonatkozó információ, amelyekre az igazgatóság már kötelezettséget vállalt.

A Kibocsátónak nincsenek olyan jövőbeli befektetései, melyekre az Igazgatóság már kötelezettséget vállalt.

5.2.3 Az 5.2.2. pontban említett kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges finanszírozás várható forrásai.

A Kibocsátónak nincsenek olyan jövőbeli befektetései, melyekre az Igazgatóság már kötelezettséget vállalt, így kapcsolódó finanszírozásra sincs szükség.

6. ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE (FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK, LEGFONTOSABB PIACOK)

A Kibocsátó fő tevékenységi köreinek, az értékesített termékek és/vagy nyújtott szolgáltatások főbb fajtáinak bemutatása

A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/F. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű III/41.003-18/2001. számú, 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú, 2002. december 20-án kelt III/41.003-22/2002 számú és 2008. május 13-án kelt E-III/456/2008. számú határozataival engedélyezte.

A Kibocsátó Alapszabályában szereplő tevékenységi körök: A Kibocsátó főtevékenysége: TEÁOR 64.19 Egyéb monetáris közvetítés

A Kibocsátó Alapszabályban szereplő egyéb tevékenységei: (TEÁOR 64.91) Pénzügyi lízing

(TEÁOR 64.99) Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés (TEÁOR 66.12) Értékpapír, árutőzsdei ügynöki tevékenység (TEÁOR 66.19) Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR 66.22) Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység (TEÁOR 66.30) Alapkezelés

(TEÁOR 69.20) Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TEÁOR 68.20) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 85.59) M.n.s. egyéb oktatás

(TEÁOR 56.29) Egyéb vendéglátás

A jelen fejezetben bemutatott, az OTP Csoport tagjaira vonatkozó pénzügyi adatok és mutatószámok az OTP Bank belső adatbázisából származnak.

6.1. Az OTP Csoport magyarországi üzleti alaptevékenysége (OTP Core8)

Az OTP Csoport magyarországi üzleti alaptevékenységét a következő cégek biztosítják: OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt. Ezen gazdasági egységek tevékenységén keresztül az OTP Csoport lakossági és vállalati hitelezést folytat, számlavezetési és bankkártya-tranzakciókat bonyolít, betétet gyűjt és befektetési szolgáltatást nyújt. A lakossági hitelezés keretein belül az OTP Csoport a lakossági ügyfelek számára jelzálog- és fogyasztási hiteleket nyújt.

6.1.1 Eredményalakulás

6.1.1.1 2015

A Csoport magyarországi alaptevékenysége 2015-ben 123,4 milliárd forintos korrekciós tételeket nem tartalmazó adózott eredményt ért el (-10% év/év). Az alacsonyabb éves korrigált profit mindenekelőtt a csökkenő nettó kamateredménnyel (-6%) és a 9%-kal növekvő kockázati költségekkel magyarázható. Az egyedi bevételi tételek nélküli működési eredmény szintén 6%-os visszaesése az alacsonyabb bevételek (-2% év/év), illetve a működési költségek 2%-os emelkedésének az eredője. Az éves kamatmarzs (3,62%) 30 bázispontos zsugorodása mögött elsősorban az alacsony kamatkörnyezet áll, illetve a hitelportfólión belül nőtt az alacsonyabb marzsú vállalati állományok súlya.

6.1.1.2 2016 1Q

A Csoport magyarországi alaptevékenysége 2016 első negyedévében 28,9 milliárd forintos adózott eredményt ért el a korrekciós tételek hatása nélkül. Ez 4%-kal haladja meg az előző negyedévi eredményt, de némileg elmarad az egy évvel korábbi szinttől. A működési eredmény negyedév/negyedév stabilan alakult. A negyedév/negyedév 4%-kal alacsonyabb bevételeken belül a nettó kamateredmény 5%-kal csökkent a szűkülő marzsok, a teljesítő hitelportfólió összetételének változása, illetve naptárhatás miatt. A Core nettó kamatmarzsa negyedév/negyedév 19 bázisponttal 3,43%-ra mérséklődött. A nettó díj- és jutalékeredmény negyedév/negyedév 9%-kal esett vissza. A működési eredményen belül az alacsonyabb bevételeket ellensúlyozta a működési költségek 8%-os csökkenése. A tárgyidőszakban az összes kockázati költség 0,8 milliárd forint volt, ötöde az egy évvel ezelőttinek és tizede az előző negyedévinek. Negatívan befolyásolta az adózott eredményt az adóterhelés érzékelhető negyedév/negyedév növekedése.

6.1.2 Mérlegdinamikák

6.1.2.1 Hitelek - 2015

Az OTP Core bruttó hitelállománya 2015-ben nagymértékben csökkent (árfolyamhatástól tisztítva év/év 13%-kal). Ez elsősorban az év folyamán végrehajtott forintosítás és elszámoltatás, valamint a továbbra is gyenge lakossági hitelkereslet következménye.

Az előző negyedévek dinamikus bővülésének következtében a mikro- és kisvállalati szegmensben a hitel állomány év/év alapon jelentős, 11%-os növekedést mutat, melyrészben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) keretében folyósított hiteleknek köszönhető.

A jelzáloghitel és a fogyasztási hitel portfolió éves zsugorodása rendre -19%, és -17% volt. A corporate szegmensen belül a közép- és nagyvállalati hitelállomány 3%-kal csökkent. Az önkormányzati hitelek esetében a Magyar Állam az átvállalt adósságot 2015 végére teljesen előtörlesztette (2015 egészében mintegy 24 milliárd forint előtörlesztésére került sor), így ebben a szegmensben megszűnt a Bank Állammal szembeni követelése.

2015. december 31-én lezárult a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszának, valamint az NHP Plusznak a szerződéskötési időszaka. A két konstrukció keretein belül szektorszinten 1.425 milliárd forint értékben került sor szerződéskötésre, melyből az OTP Csoport részesedése 19%-ot tett ki.

8 Az OTP Core az OTP Csoport magyarországi alap üzleti tevékenységének eredményét mérő gazdasági egység, melynek pénzügyi kimutatásai az OTP Csoport magyarországi banki alaptevékenységét végző vállalkozások (OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt., OTP Financing Netherlands Ltd, OTP Holding Ltd.) konszolidált IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiból számolódnak. Az előbbi cégek konszolidált beszámolójából elkülönítésre kerül a Corporate Centre. Utóbbi egy virtuális gazdasági szegmens.

A bruttó jelzáloghitelek esetében az árfolyamszűrt év/év csökkenés 2015-ben 19% volt, mely a forintosítás és elszámoltatás hatásától tisztítva 7%-ot jelent. Pozitívum, hogy az éves jelzáloghitel igénylések összege év/év 24%-kal, míg a folyósítások mértéke 33%-kal emelkedett. Az igénybeadáson belül 41,9 milliárd forintnyi vonatkozott államilag támogatott lakáshitelekre, ez az összes lakáshitel igénybeadás 36%-a, az összes jelzáloghitel igénybeadás 30%-a. A Bank piaci részesedése az új jelzáloghitel szerződéses összegek terén 2015-ben 26,6%9 volt (2014-ben 28,3%).

A fogyasztási hitelek állományában továbbra is erős az OTP piaci részesedése (33,7%, -0,5%-pont év/év). A személyi hitel folyósításokból vett részesedés éves szinten 35,5%-ot ért el. A teljes fogyasztási hitelportfólió árfolyamszűrt év/év alakulását (-17%) követelés leírások és eladások negatívan befolyásolták, 2015-ben 38 milliárd forint értékben.

A portfólió-minőség alakulása kedvező tendenciát mutat: az DPD90+ állomány árfolyamszűrten és eladások, leírások nélkül 2014-ban 48 milliárd forinttal nőtt, 2015-ben pedig 11 milliárd forinttal csökkent.

A 90 napon túl késedelmes hitelek céltartalék fedezettsége emelkedett (85,8%, +9,3%-pont év/év). A DPD90+ ráta 5,4%-ponttal mérséklődött (12,1%). Az összes kockázati költség év/év 9%-kal nőtt, ezzel az éves kockázati költségráta 0,73%-ról 0,84%-ra nőtt.

6.1.2.2 Hitelek - 2016 1Q

A korábbi negyedévek csökkenő trendje után 2016 1Q-ban az árfolyamszűrt hitelportfólió negyedév/negyedév 2%-kal bővült, éves szinten azonban 3%-os a visszaesés. Ezen belül a jelzáloghitel portfólió az elmúlt negyedévben 2%-kal zsugorodott, a fogyasztási hitelállomány viszont 2%-kal nőtt. A nagyvállalati állományok dinamikusan, 8%-kal bővültek és folytatódott a mikro- és kisvállalkozói hitelek növekedése is (+2%). Az OTP Bank vállalati hitelekben mért piaci részaránya10 14,5%-ra nőtt (+0,7%-pont negyedév/negyedév és +1,4%-pont év/év).

Bár a jelzáloghitelek árfolyamszűrt állománya a tárgyidőszakban csökkent, az új igénylések év/év 69%-kal, a folyósítások pedig 46%-kal ugrottak meg. A bank piaci részaránya az új kihelyezések terén 24,8% volt.

A portfólió minősége stabil, 1Q-ban mindössze 5,3 milliárd forintnyi volt az új DPD90+ állomány növekedése (árfolyamszűrten, eladások/leírások hatása nélkül). A DPD90+ ráta negyedév/negyedév 0,4%-ponttal 11,7%-ra mérséklődött, miközben fedezettsége 84,0% volt.

6.1.2.3 Betétállomány - 2015

Az OTP Core betéti bázisa (retail kötvényekkel együtt, árfolyamszűrten) 2015-ben év/év 2%-kal növekedett. Éves összehasonlításban a közép- és nagyvállalatok kivételével minden szegmensben bővülés látható. A retail betétek állománya (retail kötvényekkel együtt) az alacsony kamatkörnyezet és a betéti kamatok további csökkentése ellenére tovább, éves összehasonlításban a növekedés meghaladta a 12%-ot. Egyszeri hatásként az elszámoltatás kapcsán bankszámlára utalt összegek növelték a betéti állományt, valamint brókercégek csődje következtében átvándorló ügyfelek is pozitív hatással voltak a volumenekre. A mikro- és kisvállalati, valamint a közép- és nagyvállalati betéti bázist új ügyfelek akvirálása is támogatta. A közép- és nagyvállalati betétek 16%-os év/év visszaesése mögött a 2014 második felében jogszabályi változások miatt megemelkedett alapkezelői betét állomány 2015-ben történt lemorzsolódása áll. Az önkormányzati betétállomány év/év 5%-kal emelkedett.

6.1.2.4 Betétállomány - 2016 1Q

2016 1Q-ban az OTP Core betéti bázisa (retail kötvényekkel együtt) a 2015. év végi szinten alakult, míg év/év 4%-kal emelkedett árfolyamszűrten. A retail betétek állománya (retail kötvényekkel együtt) a korábbi negyedévek dinamikus növekedését követően kismértékben csökkent (-1% negyedév/negyedév árfolyamszűrten), éves összehasonlításban a növekedés meghaladta a 10%-ot. A mikro- és kisvállalati betétek állománya stagnált a negyedévben, míg a közép- és nagyvállalati betétek záró állománya árfolyamszűrten 13%-kal csökkent negyedév/negyedév. Utóbbi csökkenést alapvetően a befektetési alapok betéteinek csökkenése okozta, az alapokból a negyedév során a tapasztalt pénzkiáramlással összhangban.

9 Az új módszertan szerint a jelzáloghitel szerződéses összegek az MNB havi statisztika szerinti adatok, amelyek mind a piac, mind az OTP+JZB vonatkozásában tartalmazzák a saját banki hitelkiváltásokat, ezen belül az újratárgyalt hiteleket is.

10 MNB Felügyeleti mérleg „Vállalkozások hitelei – Nem pénzügyi, egyéb pénzügyi, járulékos, háztartásokat segítő nonprofitok” kategóriája alapján az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Lakástakarék és a Merkantil Bank összesített piaci részesedése.

Az alábbi táblázat az OTP Core főbb pénzügyi mutatóit tartalmazza 2014. és 2015. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, % (konszolidált, IFRS)	2014	2015	év/év
Adózás utáni eredmény	137.418	123.359	-10,2%
ROAE	11,3%	10,3%	-1,0%p
Költség/bevétel arány	51,2%	52,9%	1,7%p
Xxxxxx hitel/betét arány	62,6%	53,3%	-9,3%p
Nettó kamatmarzs	3,9%	3,6%	-0,3%p

6.2. Az OTP Csoport külföldi leányvállalatainak üzleti tevékenysége

6.2.1 JSC OTP Bank (Oroszország)

2015. december 31-én a JSC OTP Bank (OTP Bank Oroszország) mérlegfőösszege 507,1 milliárd forint volt.

Az OTP Bank Oroszország 2015-ben forintban 4%-kal 15,1 milliárd forintra növelte adózott veszteségét éves összehasonlításban. Ugyanakkor saját devizában év/év 43%-kal nőtt az éves veszteség.

2015 során a működési eredmény rubelben 16%-kal csökkent év/év, mely a 16%-kal csökkenő összes bevétel és a 17%- kal alacsonyabb működési költségek eredője. A nettó kamatbevétel 18%-kal csökkent rubelben év/év. Emögött elsősorban az áll, hogy a teljesítő hitelállomány év/év 26%-kal csökkent (árfolyamszűrten). Továbbá negatív hatással volt a nettó kamatbevételekre, hogy a 2014. év végi jegybanki kamatemeléseket követően hirtelen megugrottak a forrásköltségek, és 2015 második negyedévétől kezdve a 2014-ben tapasztaltakhoz képest magasabb szinten normalizálódtak. Ezt csak részben tudták ellensúlyozni a magasabb hiteloldali kamatok, így a nettó kamatmarzs szűkült. A 2015. évi nettó díj- és jutalékbevételek rubelben 10%-kal csökkentek év/év a visszafogott hitelezés hatására.

A költségracionalizálás eredményeként a 2015-ös működési költségek év/év 17%-kal csökkentek rubelben, az év során tapasztalt átlagosan 16%-ot megközelítő infláció ellenére. Az alkalmazotti létszám csökkenésével és a kisebb operációval arányosan csökkentek a személyi jellegű és működési ráfordítások. A kiadás/bevétel arány 43% volt 2015- ben, év/év enyhén csökkent. 2015-ben 64 fiók került bezárásra, így év végén 134 fiókból állt a hálózat. A banki dolgozók létszáma (ügynökök nélkül) év/év 20%-kal 4.787 főre csökkent.

Bár 2014-hez viszonyítva az eladások/leírások hatásával tisztított árfolyamszűrt DPD90+ állomány éves növekedése 2015-ben közel azonos szinten alakult, ám a 2015. második negyedévi rekordösszegű növekedést követően harmadik negyedév és negyedik negyedév során már jelentősen lassuló DPD90+ állománynövekedés volt tapasztalható (2Q: 38, 3Q: 24, 4Q: 16 milliárd forint). A bank 2015 során közel 18 milliárd rubel értékben értékesített vagy írt le hiteleket. A DPD90+ arány 2015 végén 19,4%-on állt. Az éves kockázati költség év/év 7%-kal alacsonyabb szinten alakult. A DPD90+ hitelek fedezettsége 115% volt 2015 végén.

Az árfolyamszűrt teljesítő (DPD0-90) hitelek állománya év/év 26%-kal csökkent. A fogyasztási hitel folyósítások továbbra is óvatosságot tükröznek. 2015-ben a teljesítő áruhitel portfólió árfolyamszűrt csökkenése 17% volt év/év. A hitelkártya szegmens esetében az árfolyamszűrt teljesítő portfólió tovább csökkent: -29% év/év. A személyi hitelek árfolyamszűrt teljesítő állománya 36%-kal csökkent év/év.

A teljes betéti bázis árfolyamszűrten 15%-kal csökkent év/év. A nettó hitel/betét mutató 2015 végén 99%-on állt, év/év15%-ponttal csökkent árfolyamszűrten.

A bank helyi szabályok szerint számított tőkemegfelelési mutatója 13,3%-on állt december végén (+1,1%-pont év/év).

Az alábbi táblázat az OTP Bank Oroszország pénzügyi mutatóit tartalmazza 2014. és 2015. december 31-re vonatkozóan (Touch Bank nélkül):

millió forint, %	2014	2015	év/év
Adózás utáni eredmény	-14.541	-15.101	3,9%
ROAE	-10,0%	-15,0%	-5%p
Költség/bevétel arány	43,7%	42,9%	-0,7%p
Bruttó hitel/betét arány	141,2%	128,0%	-13,2%p
Nettó kamatmarzs	18,8%	15,6%	-3,2%p

A Touch Bank jogilag az OTP Bank Oroszország részeként, annak felügyeleti engedélye alatt működő digitális bank, mely önálló, kiemelt üzletágként működik. A transzparens befektetői tájékoztatás érdekében a Touch Bankot önálló virtuális egységként, mint önálló tevékenységet mutatjuk be.

A Touch Bank teljesítménye először a 2015. évi eredményekről szóló Tájékoztatóban került elkülönülten bemutatásra az OTP Bank Oroszország teljesítményétől, a szétválasztás 2015 első negyedévig visszamenőlegesen is megtörtént.

A Touch Bank 2015 áprilisában kezdte meg működését Oroszországban, modern, online technológiákra épülő szolgáltatásokkal. 2015. december 31-én a Touch Bank (Oroszország) mérlegfőösszege 7,4 milliárd forint volt.

A bank alapvetően a fiatal, modern technológiákra fogékony, affluens ügyfeleket célozza meg, szolgáltatásai online platformokon, mobil alkalmazásokon keresztül érhetőek el. A Touch Bank aktivitása folyamatosan erősödött a kereskedelmi indulása óta: szolgáltatásaival eleinte vidéki nagyvárosokban jelent meg, majd szeptemberben Szentpéterváron és a negyedik negyedév során Moszkvában is erős marketing kampány támogatta a szélesebb körű ismertséget. A tárgyidőszak végére közel 85 nagyvárosban volt aktív ügyfélköre; év végén közel 20 ezer aktív betéti kártyát tartottak nyilván és a felhalmozott betéti állomány megközelítette a 4,3 milliárd forintot. A hiteltermékek értékesítése az év utolsó 2 hónapjában kezdődött, így a hitelvolumen az év végén még elhanyagolható méretű volt.

A Touch Bank működési költségei 2015 során közel 5,8 milliárd forintot tettek ki. A bevételek egyelőre negatívak, így az adózás előtti veszteség 6 milliárd forint volt az év egészét tekintve (adózás után -4,8 milliárd forint).

6.2.2 DSK Csoport (Bulgária)

A DSK Csoport Bulgária egyik vezető bankja a mérlegfőösszeg tekintetében és meghatározó szereplő a lakossági hitelezésben. 2015. december 31-én a DSK csoport mérlegfőösszege 1.778,3 milliárd forintot tett ki.

A DSK Csoport 2015-ben 52,5 milliárd forintos adózott eredményt ért el, ami 34%-kal haladja meg a bázisidőszakit.

2015 egészében a működési eredmény év/év 17%-kal erősödött. A nettó kamateredmény javulását (+12% év/év) elsősorban a forrásköltségek csökkentése magyarázza: a betéti kamatráfordítások 60%-kal mérséklődtek, a betétállomány 16%-os növekedése mellett. Emellett kedvezően hatott a többletlikviditás hatékony kihelyezése is. A nettó kamatmarzs év/év enyhe, 12 bp-os szűkülése főként a betétbeáramlás mérlegfőösszeget növelő és a nettó kamatmarzsot hígító hatásához, valamint egy – 2015 negyedik negyedévét érintő – módszertani váltáshoz kapcsolódik. Ennek értelmében a Bank októbertől megváltoztatta a nem teljesítő hitelek behajtása során megtérült összegek elszámolásának módját. A korábbi módszertan szerint a befolyó összegek először a mérlegen kívüli, korábban függővé tett kamatok megtérüléseként kerültek elszámolásra. Októbertől azonban az elszámolás sorrendje megváltozott, és a megtérülések először a mérlegen belüli követeléseket csökkentik. A módszertani váltás hatással van a hitelkockázati költségekre is, így az eredmény összegét nem, csak a szerkezetét befolyásolja. A módszertan változatlansága mellett a nettó kamatbevétel több mint 1 milliárd forinttal lett volna magasabb.

A nettó díj- és jutalékeredmény év/év 14%-os javulása mögött nagyrészt a betéti- és pénzforgalmi jutalékok emelkedése áll. Az egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek 2015-ben 4%-kal mérséklődtek.

A működési költségek 2015-ben 4%-kal (1,5 milliárd forinttal) emelkedtek. A Szanálási Alapba első ízben 2015 negyedik negyedévben befizetett összeg mintegy 0,9 milliárd forint év/év működési költségnövekedést magyaráz.

2015 során a 90 napon túl késedelmes hitelek állománya 1%-kal csökkent. Mintegy 8 milliárd forint összegben került sor problémás hitelek leírására a tárgyidőszak során (a részleges leírás módszertana alapján közel 6 milliárd forint). A DPD90+ ráta 2015 folyamán 0,1%-ponttal 14,9%-ra csökkent. A DPD90+ hitelek árfolyamszűrt, eladások és leírások hatásától tisztított állományváltozása továbbra is kedvező (milliárd forintban: 2013: 15, 2014: 3, 2015: 6).

A bank folyamatosan konzervatív, a prudens banki működést szem előtt tartó céltartalékolási gyakorlatot követ. 2015- ben az összes kockázati költség 21%-kal esett vissza. A megképzett kockázati költségek hatására a DPD90+ hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége 95,8%-ra javult (+4,3%-pont év/év). A hitelkockázati költség ráta a bázisidőszaki 1,5%-os szintről 2015-ben 1,3%-ra mérséklődött.

Az árfolyamszűrt bruttó hitelállomány 2015 egészében 1%-kal emelkedett; a teljesítő hitelek év/év növekedése szintén 1%-os volt árfolyamszűrten. 2015-ben a jelzáloghitel folyósítások – növekvő refinanszírozási arány mellett – háromnegyedével nőttek, viszont a jelzáloghitelek állománya év/év 3%-kal mérséklődött árfolyamszűrten. A fogyasztási hiteleknél az év egészében 16%-kal nőttek a folyósítások; az állomány év/év 1%-kal emelkedett.

A vállalati (corporate és SME) hitelek folyósítása év/év 15%-kal erősödött 2015-ben elsősorban az erős mikro- és kisvállalati szegmensnek köszönhetően. A corporate hitelek 2015 egészében 5%-kal bővültek. A corporate hitelek terén mért piaci részesedés 2015. december végére 7,1%-ot ért el (+0,3%-pont év/év).

Az árfolyamszűrt betéti bázis – csökkenő, és a piacinál tartósan alacsonyabb kamatlábak mellett – 16%-kal bővült. A retail állományok emelkedése folyamatos, a corporate betétek az év második felében néhány nagy ügyfél betételhelyezésének köszönhetően másfélszeresére nőttek év/év.

2015. december végén a DSK Bank helyi szabályok szerint számított tőkemegfelelési mutatója 17,3%-on állt. A második negyedévben a Bank az anyabank felé mintegy 44 milliárd forintnyi osztalékot fizetett.

Az alábbi táblázat a DSK Csoport pénzügyi mutatóit tartalmazza 2014. és 2015. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2014	2015	év/év
Adózás utáni eredmény	39.170	52.537	34,1%
ROAE	16,7%	21,0%	4,2%p
Költség/bevétel arány	39,0%	36,1%	-2,9%p
Bruttó hitel/betét arány	90,2%	77,8%	-12,4%p
Nettó kamatmarzs	5,4%	5,2%	-0,1%p

6.2.3 JSC OTP Bank (Ukrajna)

2015. december 31-én a JSC OTP Bank (OTP Bank Ukrajna) mérlegfőösszege 292,9 milliárd forint volt.

2015-ben az OTP Bank Ukrajna 40,3 milliárd forintos korrigált veszteséget realizált, ami 7%-kal kisebb, mint a 2014-es veszteség.

A 2015 egyes negyedéveiben látott volatilis eredményalakulás főként a kockázati költségekhez kapcsolódik: az első negyedéves 10,2 milliárd forintos veszteség elsősorban a hrivnya nagyarányú gyengülése miatt megnövekedett kockázati költségeknek tudható be, mivel a devizahitelek átértékelődése a céltartalék fedezettség emelését tette szükségessé az LTV-hatás (hitel/hitelbiztosítéki érték) miatt. Ezzel szemben a második negyedévben nagyrészt az erősödő hrivnya és a továbbra is mérsékelt problémás hitel képződés hatására a kockázati költség negyedév/negyedév a tizedére esett vissza, így enyhe nyereség képződött. A harmadik negyedév 17,6 milliárd forintos vesztesége mögött nagyrészt a vállalati portfólióra, azon belül is elsősorban a válság előtt folyósított (legacy) hitelekre képzett kockázati költségek húzódnak meg. A negyedik negyedéves 13,2 milliárd forintos veszteség oka nagyrészt a Faktoring portfóliójának tisztítása kapcsán képzett értékvesztés: a döntően a retail kitettségekhez, azon belül is elsősorban a válság előtt folyósított dollár alapú jelzáloghitelekhez kapcsolódó kockázati költség hatására a Faktoring nettó hitelállománya december végére 5,8 milliárd forintra csökkent.

A Krímben, valamint Donyeck és Luganszk megyékben a 2015 végén fennmaradt nettó hitelállomány kamatkövetelésekkel együtt 0,3 milliárd forintot képvisel. Donyeck és Luganszk megyékben a hitelezési tevékenység továbbra is szünetel.

Ami az Ukrajna többi részén zajló hitelezési tevékenységet illeti, a személyi hitelek kihelyezése 2015 egészében háromnegyedével esett vissza. 2015-ben alig került sor keresztértékesített hitelkártyák kiküldésére. Az új áruhitel kihelyezések – alacsony bázisról – 13%-kal nőttek év/év. A teljesítő fogyasztási hitelek összességében év/év 28%-kal estek vissza árfolyamszűrten. Új folyósítás hiányában a jelzáloghitelek erodálódása is folytatódott. A teljesítő corporate hitelek állománya év/év 22%-kal zsugorodott.

A 2015 első negyedévben látható betétkivonást követően az év többi negyedévében már nőtt a teljes betétállomány (+2% év/év). A nettó hitel/betét mutató 85%-ra mérséklődött december végére (-63%-pont év/év árfolyamszűrten). A Csoporttól kapott finanszírozás (alárendelt kölcsöntőkével együtt) 2015 egészében közel 250 millió dollárral került lejjebb, így 2015. december végén 107 milliárd forintnak megfelelő összeget tett ki.

Ami az eredménytételeket illeti, az éves működési eredmény forintban év/év 8%-kal mérséklődött, ezzel szemben hrivnyában 46%-kal javult.

Az üzleti folyamatokat jobban szemléltető, hrivnyában vett változásokat tekintve, a bevételeken belül az éves nettó kamateredmény év/év stabilan alakult. A nettó kamatbevételeket negatívan befolyásolta a teljesítő hitelállományok eredeti devizában vett folyamatos csökkenése, viszont a devizahitelek hrivnyában számított kamatbevételére kedvezően hat az árfolyam gyengülése. A 2015 egyes negyedéveit jellemző volatilis nettó kamateredmény-alakulás részben a Bank saját átstrukturálási programjához kapcsolódik: az átstrukturált hitelek teljes futamidejére jutó nettó jelenérték (NPV) csökkenés egy összegben, az átstrukturáláskor kerül könyvelésre a nettó kamateredményben.

A 2015-ös nettó díj- és jutalékbevételek év/év 19%-kal emelkedtek hrivnyában, ami mögött részben a harmadik féltől felvett alárendelt kölcsöntőke negyedik negyedévben történt visszafizetése miatt megszűnő jutalék ráfordítások állnak.

Az egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek év/év változása döntően a 2014 negyedik negyedévet érintő technikai átsorolások bázishatásának, valamint a volatilisen alakuló devizaárfolyam miatt 2015 első negyedévében elszámolt deviza árfolyameredménynek köszönhető.

2015-ben a működési költségek 3%-kal csökkentek hrivnyában, miközben 2015-ben havi átlagban a fogyasztói árindex 48,7%-os volt. Az év egészében 31 egységgel (-27%) csökkent a fiókhálózat, míg az alkalmazotti létszám (alkalmazott ügynökökkel együtt) 37%-kal csökkent.

Az éves összes kockázati költség hrivnyában 35%-kal nőtt év/év, melynek oka főleg a hrivnya 2015 első negyedévben látott gyengülése és a 2015 második félévében lezajlott portfólió-tisztítás.

2015-xxx xx/év lassult a hitelminőség romlásának üteme (a 90 napon túl késedelmes hitelek árfolyamszűrt állománynövekedése eladások és leírások hatása nélkül milliárd forintban 2014: 60, 2015: 11). 2015 egészében 81 milliárd forint hitel eladására/leírására került sor. A DPD90+ ráta év/év 2,4%-ponttal emelkedett (48,6%), a DPD90+ hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége 118,5%-ra ugrott (+21,3%-pont év/év).

A tárgyidőszak során 1,9 milliárd forintos halasztott adókövetelés felvételére került sor.

A Bank adósvédelmi eszközként bevezetett saját átstrukturálási programja 2015-ben folytatódott: ennek keretében az aktuális piaci árfolyamon hrivnyára váltott lakossági deviza jelzáloghitelek összege december végére meghaladta az 1,8 milliárd hrivnyának megfelelő összeget. A programban részt vevő ügyfeleknek a Bank bizonyos mértékű adósság- elengedést és/vagy a futamidő elején kamatkedvezményt kínál.

Az ukrán bankcsoport 2015 végi IFRS szerinti saját tőkéje -34,8 milliárd forintot tett ki. Az ukrán saját tőke három vállalat: a bank, a lízing társaság és a faktoring társaság saját tőkéjéből áll. Az ukrán bank egyedi IFRS szerinti tőkéje 20 milliárd forintot ért el. Az ukrán leánybank helyi szabályok szerint számított egyedi tőkemegfelelési mutatója 2015. december végén 15,7%-on állt (+5,3%-pont év/év), ez már tartalmazza az ukrán banknál negyedik negyedévben megvalósult, alárendelt kölcsöntőke és csoportfinanszírozás tőkére történő konverziója útján megvalósuló összesen közel 110 millió dollár összegű tőkeemelés hatását. Az ukrán lízingcég saját tőkéje december végén -2,2 milliárd forintot, az ukrán faktoring cégé -52,6 milliárd forintot tett ki.

Az alárendelt kölcsöntőke csökkenése mögött a harmadik féltől származó teljes alárendelt kölcsöntőke lejáratkori visszafizetése, valamint a csoportközi alárendelt kölcsöntőke egy részének tőkére történt konverziója áll (összesen közel 115 millió dollárnak megfelelő összegben).

Az alábbi táblázat az OTP Bank Ukrajna pénzügyi mutatóit tartalmazza 2014. és 2015. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2014	2015	év/év
Adózás utáni eredmény	-43.166	-40.312	-6,6%
ROAE	-73,4%	na	0%p
Költség/bevétel arány	47,6%	38,7%	-8,9%p
Xxxxxx hitel/betét arány	248,3%	199,4%	-49,0%p
Nettó kamatmarzs	8,7%	8,2%	-0,6%p

6.2.4 OTP Bank Romania S.A. (Románia)

2015. december 31-én az OTP Bank Romania mérlegfőösszege 646,0 milliárd forint volt.

Az OTP Bank Romania nyeresége (a Banca Millenniummal együtt) 1,5 milliárd forint volt 2015-ben (+94% év/év).

Az éves működési eredmény év/év 38%-kal csökkent, amely a javuló bevételek, és emelkedő működési költségek eredője. A bevételeken belül az éves nettó kamateredmény alakulásában (+18% év/év) a Banca Millennium pozitív konszolidációs hatása ellen hatott a Bank által a változó kamatozású svájci frank alapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfeleknek kínált kamatkedvezmény, ami 2015 egészében több mint 600 millió forinttal mérsékelte a nettó kamatbevételeket. Ugyanakkor a devizahiteleken elszámolt kamatbevételekre kedvezően hatott a román lej árfolyamának svájci frankkal szembeni leértékelődése.

Az éves nettó díj- és jutalékeredmény 55%-os javulása döntően a Banca Millennium hozzájárulását tükrözi.

Az egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek éves összege 38%-kal maradt el a 2014-es szinttől. Ehhez hozzájárultak a negyedik negyedévben felmerült, mintegy 0,8 milliárd forintot elérő negatív egyszeri tételek (fiókbezárásokhoz kapcsolódó eszközleírások, ingatlanértékesítési- és ingatlanátértékelésből származó veszteség, egy lecserélt IT-rendszer leírása).

A 2015-ös működési költségek év/év 59%-kal emelkedtek az akvizícióhoz kapcsolódó költségek (mintegy 2,1 milliárd forint) és a Banca Millennium költségeinek konszolidációja hatására. A Banca Millennium 56 fiókjának átvétele és a 2H-ban elsősorban a Banca Millennium fiókokat érintő fiókbezárások hatására a fiókszám év/év 24 egységgel bővült. A költségnövekedés egy része a Banca Millennium integrációs- és átszervezési költségeinek felmerülésével magyarázható, melyek kapcsán a korábban megképzett egyéb céltartalék párhuzamosan felszabadításra került. Az egyéb kockázati költségek soron 2015-ben látható felszabadítást nagyrészt ez magyarázza.

Az éves összes kockázati költség év/év 50%-kal mérséklődött. A 90 napon túl késedelmes hitelek állománynövekedése (árfolyamszűrten, eladásoktól és leírásoktól tisztítva) a 2014-es 6 milliárd forint után 2015-ben 10 milliárd forintra11 gyorsult. A jelzáloghitelek romlása az év második felében lassult. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 16,7%-ra emelkedett, a ráta 1,1%-pontos év/év mérséklődését a 2015-ben összesen 4,1 milliárd forintot elérő problémás hitel eladások és leírások mellett a Banca Millennium alacsonyabb DPD90+ rátájának összetételhatása is magyarázza. A DPD90+ hitelek céltartalékkal való fedezettsége év/év 1,2%-ponttal került lejjebb (79,1%).

A bruttó hitelállomány a devizaárfolyam változások hatásának kiszűrésével év/év 23%-kal emelkedett a Banca Millennium akvizíció hatására. A személyi hitelek folyósítása a növekvő verseny ellenére 2015 során 6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A személyi hitel állomány év/év 9%-kal került feljebb. A jelzáloghitelek a 2015-ben megugró folyósítások (+77% év/év) és az akvizíció hatására 19%-kal nőttek árfolyamszűrten.

A corporate hitelek dinamikájára a retail hiteleken belül a mikro- és kisvállalati sorra történt átsorolások is hatással voltak. A javuló corporate hitelkihelyezési eredmények mellett a corporate hitelek év/év 30%-kal nőttek árfolyamszűrten.

A betétek év/év több mint másfélszeresére emelkedtek. A lakossági betéti kamatok a piaci trendekkel összhangban tovább csökkentek. A nettó hitel/betét arány 142%-ra süllyedt.

A Bank egyedi, helyi szabályok szerinti tőkemegfelelési mutatója december végén 14,2%-ot ért el (-0,2%-pont év/év). A negyedik negyedévben 296 millió lej összegben került sor tőkeemelésre, melyet transzferált hitelek OTP Bank Romania S.A.-hoz történő visszakerülése mellett a CHF jelzáloghitel konverziós program várható negatív eredményhatása is indokolt.

Az alábbi táblázat az OTP Bank Romania pénzügyi mutatóit tartalmazza 2014. és 2015. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2014	2015	év/év
Adózás utáni eredmény	765	1.480	93,6%
ROAE	2,4%	3,6%	1,2%p
Költség/bevétel arány	58,1%	78,0%	19,9%p
Bruttó hitel/betét arány	193,1%	163,3%	-29,8%p
Nettó kamatmarzs	4,2%	4,1%	-0,1%p

6.2.5 OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország)

2015. december 31-én az OTP banka Hrvatska d.d. (OBH) mérlegfőösszege 649,9 milliárd forint volt.

Az OTP banka Hrvatska 2015. évi nyeresége 3 milliárd forint volt, szemben a bázisidőszaki 0,1 milliárd forintos eredménnyel. A 2015 második negyedévben felmerült egyedi tételek hatását (adózás után összességében 400 millió forint) kiszűrve12 is nagymértékű az eredmény éves javulása.

Az éves összevetésben 44%-kal emelkedő 2015. évi működési eredményt az emelkedő bevételek és a működési költségek visszafogása is támogatták. Az éves nettó kamatbevétel 14%-os emelkedését a Banco Popolare Croatia (BPC) 2014 második negyedévben történt konszolidációja mellett az is magyarázza, hogy 2014 4Q-tól az egyéb bevételek között számon tartott bérleti díjak a nettó kamatbevételek közé kerültek átsorolásra. A működési költségek év/év 4%- kal csökkentek. Az alkalmazotti létszám év/év 10%-kal csökkent. A BPC akvizíció miatt 2014 második negyedévben33 egységgel bővülő fiókhálózat azóta összességében 25 egységgel csökkent. A működés javuló hatékonyságát jelzi az eszközarányos költségráta év/év mintegy 40 bp-os csökkenése, és a kiadás/bevétel arány is több mint 9%-ponttal javult éves összehasonlításban.

A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya (13,1%) év/év 0,2%-pontos javulást mutat. A hitelkockázati költség az év egészét tekintve 19%-os növekedést mutat. A DPD90+ hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége év/év 8,7%- ponttal 70,9%-ra javult. 2015-ben az egyéb kockázati költségek megduplázódtak: a növekedést részben a negyedik negyedévben felmerült egyéb kockázati költség (1,2 milliárd forint) okozta, melynek nagy része peres ügyekre képzett céltartalék.

11 A Banca Millennium DPD90+ állományainak 2015 1Q-ban történő bekerülésének technikai hatása nélkül.

12 2015 2Q-ban a társasági adó soron pozitív tételként jelent meg a Banco Popolare Croatia (BPC) akvizíció kapcsán elszámolt badwill után 2014 2Q-ban konszolidált szinten, a korrekciós tételek között bemutatott adó 2015 2Q-ban történt visszatérítése, valamint a BPC korábbi években elhatárolt veszteségének adóban történő érvényesítése (társasági adó soron összesen +1,5 milliárd forint eredményhatás). Továbbá az egyéb kockázati költségek soron megjelent egy, a Bank jogelődjéhez köthető peres ügy miatti céltartalék képzés 1,4 milliárd forint összegben (az adózás utáni hatás -1,1 milliárd forint).

Az árfolyamszűrt hitelállomány 1%-kal emelkedett éves összevetésben, főként a corporate hitelek tudtak bővülni (+1% év/év). A retail hitelek stagnáltak, miközben a hitelezés fókusza fokozatosan a fogyasztási hitelezésre került át. 2015- ben a fogyasztási hitelek folyósítása 39%-kal emelkedett év/év.

Az árfolyamszűrt betétállomány 2%-kal csökkent év/év. Ezzel éves összevetésben a nettó hitel/betét arány (84%) 2%- ponttal került feljebb.

A bank tőkéje a nyereséges működés ellenére a CHF jelzáloghiteleket érintő jogszabályi változásokkal kapcsolatos várható veszteségekre képzett egyéb kockázati költség eredőjeként év/év 2%-kal csökkent. A helyi szabályok szerint számított tőkemegfelelési mutató negyedik negyedév végén 15,6%-on állt.

Az alábbi táblázat az OBH pénzügyi mutatóit tartalmazza 2014. és 2015. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2014	2015	év/év
Adózás utáni eredmény	104	2.968	2755,5%
ROAE	0,2%	4,2%	4,1%p
Költség/bevétel arány	70,4%	61,3%	-9,1%p
Bruttó hitel/betét arány	90,2%	92,4%	2,2%p
Nettó kamatmarzs	3,0%	3,1%	0,1%p

6.2.6 OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia)

2015. december 31-én az OTP Banka Slovensko a.s. (OBS) mérlegfőösszege 450,8 milliárd forint volt.

Az OTP Banka Slovensko a 2014. évi 32 millió forint után 2015-ben 924 millió forintos korrigált13 adózott eredményt ért el, 12%-kal növekvő működési eredmény és 6%-kal alacsonyabb kockázati költségszint mellett.

Az éves működési eredmény növekedése az összes bevétel 3%-os javulásának köszönhető.

Az éves nettó kamatbevétel 3%-kal emelkedett év/év, a teljes teljesítő hitelállományok 5%-kal való bővülésének eredményeként. A nettó kamatmarzs stabilan alakult, melyet a betétekre fizetett kamatok csökkenése támogatott. A nettó díj- és jutalékbevételek éves szintű 13%-os emelkedése a növekvő előtörlesztésekkel és a betétekhez kapcsolódó díjbevételek emelkedésével indokolható.

Az éves működési költségek alakulása (-1%) hatékony költségkontrollt jelez. A 2015-ös kiadás/bevétel arány év/év 2,9%-ponttal 62,6%-ra javult.

Az összes kockázati költség 2015-ben év/év 6%-kal mérséklődött.

A DPD90+ arány leírások következtében (-0,6%-pont év/év). 2015 egészében 6 milliárd forint, míg 2015 negyedik negyedévben mintegy 4 milliárd forint összegben került sor hitelek eladására és leírására. A 90 napon túl késedelmes hitelek fedezettsége év/év 1,6%-ponttal javult.

Az árfolyamszűrt hitelállomány éves szinten 4%-kal nőtt, mely főleg a retail hitelek bővülésének köszönhető (+6% év/év). A fogyasztási hitelek folyósításának élénkülése folytatódott (éves folyósítás +10% év/év,). A corporate hitelállomány év/év 5%-kal erodálódott. Az árfolyamszűrt betétállomány éves összevetésben 3%-kal bővült.

2015 első felében 29 millió euró alárendelt adósság került visszafizetésre, így 2014 végéhez képest kevesebb, mint felére csökkent az alárendelt kölcsöntőke állománya. A tőkemegfelelési mutató 2015 végén 13,4%-os szinten állt.

Az alábbi táblázat az OBS pénzügyi mutatóit tartalmazza 2014. és 2015. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2014	2015	év/év
Adózás utáni eredmény	32	924	2760,9%
ROAE	0,1%	3,1%	3,0%p
Költség/bevétel arány	65,5%	62,6%	-2,9%p
Bruttó hitel/betét arány	98,4%	99,3%	0,9%p
Nettó kamatmarzs	3,2%	3,2%	-0,0%p

13 A korrekciót a szlovák bank által fizetett bankadó, betétbiztosítási hozzájárulás Szanálási Alapba teljesített befizetés jelenti (adózás után 2015 egészében 819 millió forint,), mely konszolidált szinten, a korrekciós tételek között jelenik meg.

6.2.7 OTP banka Srbija a.d. (Szerbia)

2015. december 31-én az OTP banka Srbija a.d. (OTP Bank Serbia) mérlegfőösszege 119,2 milliárd forint volt.

Az OTP banka Srbija 2015. évi korrigált vesztesége 385 millió forint volt. Az első három negyedévi pozitív eredményt követően 2015 a negyedik veszteségbe fordult (-759 millió forint), a kockázati költségek növekedése miatt.

A 2015. évi működési eredmény 5%-kal csökkent, mely az összes bevétel és a működési költségek egyaránt 2%-os zsugorodásának az eredője. Az éves nettó kamateredmény év/év 3%-ot csökkent (saját devizában -1%), a nettó kamatmarzs 120 bp-tal szűkült év/év. Az éves nettó díjak és jutalékok 6%-kal csökkentek év/év.

A 2015. évi működési költségek év/év 2%-kal mérséklődtek (saját devizában +0,8%) elsősorban a személyi jellegű költségeken elért megtakarítás hatására. A hitelezési veszteségekre képzett kockázati költségek éves szinten 23%-kal mérséklődtek év/év, azonban az egyéb kockázati költségek negyedik negyedévi, főleg peres ügyekhez kapcsolódó megugrása miatt az összes kockázati költség 28%-kal nőtt éves összehasonlításban. A DPD90+ ráta 39,3%-ra csökkent a portolió javulása következtében. A mutató év/év 4,5%-pontos javulását segítette, hogy az elmúlt 4 negyedévben közel 2,2 milliárd forint értékben került sor nemteljesítő hitel eladásra vagy leírására, emellett a deviza jelzáloghitelek elszámolása 2015 harmadik negyedévbena késedelmes jelzáloghitel-állomány esetében csökkentő hatással járt. A DPD90+ hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége 74,9%-ra változott (-1,3%-pont év/év).

Az árfolyamszűrt bruttó hitelállomány év/év 9%-kal növekedett. Az éves bővülés elsősorban a nagyvállalati portfólió növekedésével magyarázható (+14% év/év), de erősödött a lakossági fogyasztási- és jelzáloghitelezés is. A fogyasztási hitelek bruttó állománya év/év 7%-kal bővült árfolyamszűrten.

A betétállomány árfolyamszűrten éves összevetésben 10%-kal emelkedett. A Bank tőkemegfelelési mutatója december végén 25,8%-ot ért el.

Az alábbi táblázat az OTP Bank Serbia pénzügyi mutatóit tartalmazza 2014. és 2015. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2014	2015	év/év
Adózás utáni eredmény	50	-385	-863,7%
ROAE	0,2%	-1,3%	-1,5%p
Költség/bevétel arány	84,1%	84,5%	0,4%p
Bruttó hitel/betét arány	147,9%	147,6%	-0,3%p
Nettó kamatmarzs	6,8%	5,6%	-1,2%p

6.2.8 Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró)

2015. december 31-én a Crnogorska Komercijalna banka a.d. (CKB) mérlegfőösszege 199,8 milliárd forint volt. A montenegrói CKB Bank 909 millió forintos adózott nyereséggel zárta a 2015. évet (+132% év/év).

A 2015. évi működési eredmény 17%-kal csökkent év/év, ami a 9%-kal alacsonyabb bevételek és 5%-kal mérséklődő működési költségek eredője. A likviditási többlet leépítését célzó árazási lépések hatására az ügyfélbetétekre fizetett kamatráfordítás közel felére csökkent év/év, azonban a hiteleken elért alacsonyabb kamatszint és a teljesítő hitelállomány zsugorodásának hatására az éves nettó kamateredmény 14%-kal csökkent év/év. Az éves nettó díj- és jutalékbevételek 4%-kal nőttek év/év. A működési költségek év/év mérséklődését főként a 2014-ben végrehajtott létszámcsökkentés magyarázza

2015-ben az összes kockázati költség év/év harmadával csökkent. A hitelportfólió minőségében év/év enyhe romlás volt tapasztalható, a DPD90+ arány 3%-ponttal emelkedett főként egy technikai hatás következtében (a Faktoringnak átadott retail hitelek kamata tőkésítésre került, mely növelte a DPD90+ állományt), emellett a ráta nevezőjében lévő bruttó hitelek zsugorodása is kedvezőtlenül hatott a DPD90+ ráta alakulására. A DPD90+ hitelek árfolyamszűrt, eladások/leírások nélküli állományváltozása 2015-ben éves szinten 1,2 milliárd forintot tett ki. A DPD90+ fedezettség 1,8%-ponttal növekedett év/év, így elérte a 83%-os szintet.

Az árfolyamszűrt hitelállomány éves viszonylatban 5%-kal csökkent, ami jórészt állami és nagyobb volumenű vállalati hitelek visszafizetésével magyarázható. Ezzel szemben a retail hitelek év/év 4%-kal növekedtek főként a fogyasztási hitelek állománynövekedésének eredményeképpen.

Az árfolyamszűrt betéti bázis 4%-kal bővült év/év; A nettó hitel/betét mutató 2015 végén 65%-ra süllyedt -10%-pont év/év árfolyamszűrten.

A bank tőkemegfelelési mutatója 2015 végén 16,2% volt (+0,5%-pont év/év).

Az alábbi táblázat a CKB pénzügyi mutatóit tartalmazza 2014. és 2015. december 31-re vonatkozóan:

millió forint, %	2014	2015	év/év
Adózás utáni eredmény	391	909	132,4%
ROAE	1,8%	4,0%	2,2%p
Költség/bevétel arány	67,1%	69,9%	2,8%p
Bruttó hitel/betét arány	111,0%	101,1%	-9,9%p
Nettó kamatmarzs	4,3%	3,7%	-0,6%p

7. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

7.1. A Bank szervezete

A Bank tevékenysége megoszlik a budapesti központ és a regionális profitcentrumok által működtetett fiókhálózat között. A központ és a hálózat kapcsolata a decentralizált irányítási és döntési rendszeren alapul. A budapesti központ feladata többek között az üzleti tevékenység átfogó irányítása, a fiókhálózat teljesítményének és tevékenységének figyelése, a termékfejlesztés, valamint a fiókok támogatása az ügyfeleikkel való kapcsolattartásban.

Az alábbi ábra mutatja a Bank központi szervezeti egységeit. Ezen túlmenően a Bank részét képezi a Bank hálózata, mely a 4 vidéki régiót, valamint a budapesti regionális profitcentrumot foglalja magában.

7.2. Az OTP Csoport és a Kibocsátó OTP Csoporton belüli helyzetének rövid bemutatása

Az OTP Csoport univerzális pénzügyi szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg Magyarországon a hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank portfolióját alkotják, a modernebb pénzügyi igényeket – például autó-finanszírozás, befektetési alapok, biztosítás – kiszolgáló termékeket az OTP Bank leányvállalatai fejlesztik és értékesítik. A Bankcsoport a külföldi piacokon leányvállalatok útján vállalt szerepet.

Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (JSC OTP Bank).

KONSZOLIDÁCIÓS KÖRBE BEVONT TÁRSASÁGOK (IFRS szerinti konszolidált beszámolóban14) (kivéve a 2. sort, a 2016. június 30-i rendkívüli tájékoztatásnak megfelelően)

	Név		Törzs-/Alaptőke (Ft)	Tulajdoni hányad Közvetlen + közvetett (%)	Szavazati arány (%)	Besorolás
1.	Air-Invest Vagyonkezelö Kft.		250.000.000	100,00	100,00	L
2.	BANK CENTER No. 1. Beruházási és Fejlesztési Kft.		9.750.100.000	100,00	100,00	L
3.	Bajor-Polár Center Ingatlanhasznosító Zrt.		26.000.000	100,00	100,00	L
4.	CIL Babér Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
5.	CRESCO d.o.o.	HRK	39.000	100,00	100,00	L
6.	Crnogorska Komercijalna Banka a.d.	EUR	136.875.398	100,00	100,00	L
7.	DSK Asset Management EAD	BGN	1.000.000	100,00	100,00	L
8.	DSK Auto Leasing EOOD	BGN	1.000.000	100,00	100,00	L
9.	DSK Bank EAD	BGN	153.984.000	100,00	100,00	L
10.	DSK Leasing AD	BGN	3.334.000	100,00	100,00	L
11.	DSK Leasing Insurance Broker EOOD	BGN	5.000	100,00	100,00	L
12.	DSK Operating lease EOOD	BGN	1.000	100,00	100,00	L
13.	DSK Tours EOOD	BGN	8.491.000	100,00	100,00	L
14.	DSK Trans Security EOOD	BGN	2.225.000	100,00	100,00	L
15.	Gizella Projekt Ingatlanforgalmazó Kft		3.890.000	100,00	100,00	L
16.	INGA KETTŐ Kft.		8.000.000.000	100,00	100,00	L
17.	JN Parkolóház Kft.		4.800.000	100,00	100,00	L
18.	Jet-Sol Kft.		8.000.000	100,00	100,00	L
19.	Kikötő Ingatlanforgalmazó Kft.		8.880.000	100,00	100,00	L
20.	LLC AMC OTP Capital	UAH	10.000.000	100,00	100,00	L
21.	LLC MFO "OTP Finance"	RUB	1.903.000.000	100,00	100,00	L
22.	LLC OTP Leasing	UAH	45.495.340	100,00	100,00	L
23.	MONICOMP Zrt.		20.000.000	100,00	100,00	L
24.	Merkantil Bank Zrt.		2.000.000.000	100,00	100,00	L
25.	Merkantil Bérlet Kft.		6.000.000	100,00	100,00	L
26.	Merkantil Car Zrt.		50.000.000	100,00	100,00	L
27.	Merkantil Ingatlan Lizing Zrt.		50.000.000	100,00	100,00	L
28.	Miskolci Diákotthon Kft.		5.000.000	100,00	100,00	L
29.	NIMO 2002 Ker. és Szolgáltató Kft.		1.156.000.000	100,00	100,00	L
30.	OTP Alapkezelő Zrt.		900.000.000	100,00	100,00	L
31.	OTP Asset Management SAI S.A.	RON	5.795.323	100,00	100,00	L
32.	OTP Aventin d.o.o.	HRK	20.000	100,00	100,00	L
33.	OTP Bank JSC (Ukraine)	UAH	6.186.023.111	100,00	100,00	L
34.	OTP Bank Romania S.A.	RON	1.254.252.720	100,00	100,00	L
35.	OTP Banka Hrvatska d.d.	HRK	822.279.600	100,00	100,00	L
36.	OTP Buildings s.r.o.	EUR	33.194	100,00	100,00	L
37.	OTP Factoring Bulgaria EAD	BGN	1.000.000	100,00	100,00	L
38.	OTP Factoring Montenegro d.o.o.	EUR	1	100,00	100,00	L
39.	OTP Factoring SRL	RON	1.500	100,00	100,00	L
40.	OTP Factoring Serbia d.o.o.	RSD	532.902.282	100,00	100,00	L
41.	OTP Factoring Slovensko s.r.o.	EUR	5.000	100,00	100,00	L
42.	OTP Factoring Ukraine LLC	UAH	1.378.202.800	100,00	100,00	L
43.	OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.		300.000.000	100,00	100,00	L
44.	OTP Faktoring Vagyonkezelő Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
45.	OTP Financing Cyprus Company Limited	EUR	1.001.000	100,00	100,00	L
46.	OTP Financing Malta Ltd.	EUR	105.000.000	100,00	100,00	L
47.	OTP Financing Netherlands B.V.	EUR	18.000	100,00	100,00	L
48.	OTP Financing Solutions B.V.	EUR	18.000	100,00	100,00	L
49.	OTP Holding Ltd.	EUR	131.000	100,00	100,00	L
50.	OTP Holding Malta Ltd.	EUR	104.950.000	100,00	100,00	L

14 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló – 2016 első negyedévesi eredmény (2016. május 13.)

	Név		Törzs-/Alaptőke (Ft)	Tulajdoni hányad Közvetlen + közvetett (%)	Szavazati arány (%)	Besorolás
51.	OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.		100.000.000	100,00	100,00	L
52.	OTP Ingatlan Zrt.		501.020.002	100,00	100,00	L
53.	OTP Ingatlanlízing Zrt.		164.000.000	100,00	100,00	L
54.	OTP Ingatlanpont Ingatlanközvetitő Kft.		5.300.000	100,00	100,00	L
55.	OTP Ingatlanüzemeltető Kft.		30.000.000	100,00	100,00	L
56.	OTP Invest d.o.o.	HRK	12.979.900	100,00	100,00	L
57.	OTP Investments d.o.o. Novi Sad	RSD	203.783.061	100,00	100,00	L
58.	OTP Jelzálogbank Zrt.		27.000.000.000	100,00	100,00	L
59.	OTP Kártyagyártó és Szolgáltató Kft.		450.000.000	100,00	100,00	L
60.	OTP Lakástakarékpénztár Zrt.		2.000.000.000	100,00	100,00	L
61.	OTP Leasing Romania IFN S.A.	RON	9.036.300	100,00	100,00	L
62.	OTP Leasing d.d.	HRK	8.212.000	100,00	100,00	L
63.	OTP Mobil Szolgáltató Kft.		1.142.500.000	100,00	100,00	L
64.	OTP Mérnöki Szolgáltató Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
65.	OTP Nekretnine d.o.o.	HRK	51.708.100	100,00	100,00	L
66.	OTP Pénztárszolgáltató Zrt.		2.349.940.000	100,00	100,00	L
67.	OTP Pénzügyi Pont Kft.		50.000.000	100,00	100,00	L
68.	OTP Real Slovensko s.r.o.	EUR	3.817.301	100,00	100,00	L
69.	OTP Életjáradék Ingatlanbefektető Zrt.		2.000.000.000	100,00	100,00	L
70.	PROJEKT 3. Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
71.	R.E. Four d.o.o., Novi Sad	RSD	1.983.643.761	100,00	100,00	L
72.	SC Aloha Buzz SRL	RON	200	100,00	100,00	L
73.	SC Favo Consultanta SRL	RON	200	100,00	100,00	L
74.	SC Tezaur Cont SRL	RON	200	100,00	100,00	L
75.	SPLC Vagyonkezelő Kft.		10.000.000	100,00	100,00	L
76.	SPLC-B Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
77.	SPLC-C Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft		3.000.000	100,00	100,00	L
78.	SPLC-N Ingatlanfejleszt, Ingatlanhasznosító Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
79.	SPLC-P Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
80.	SPLC-S Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
81.	SPLC-T1 Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
82.	Sasad-Beregszász Ingatlanforgalmazó Kft.		3.000.000	100,00	100,00	L
83.	TOP Collector LLC	RUB	530.000	100,00	100,00	L
84.	Velvin Ventures Ltd.	USD	50.000	100,00	100,00	L
85.	POK DSK-Rodina AD	BGN	6.010.000	99,75	99,75	L
86.	OTP Banka Slovensko a.s.	EUR	88.539.107	99,26	99,26	L
87.	OTP Banka Srbija a.d. Novi Sad	RSD	00.000.000.000	97,92	97,92	L
88.	JSC "OTP Bank" (Russia)	RUB	4.423.768.142	97,87	97,87	L
89.	OPUS Securities S.A.	EUR	31.000	0,00	51,00	L
90.	Debt Management Project 1 Montenegro d.o.o.	EUR	20.795.000	100,00	100,00	L
91.	BALANSZ Zártkörű Nyíltvégű Ingatlan Alap		00.000.000.000	100,00	100,00	L

1Teljeskörűen bevont L

A 2. sorban a BANK CENTER No. 1. Beruházási és Fejlesztési Kft. vonatkozásában a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága bejegyezte a Bank Center No. 1. Kft.-ben végrehajtott tőkeemelést. A Bank Center No. 1. Kft. jegyzett tőkéje 2016. május 23-án 9.750.100.000 forint összegre emelkedett. Ennek megfelelően a tulajdonosi részesedés mértéke a következőkre módosult: OTP Bank Nyrt. 67,49%, INGA Kettő Kft. 32,51%.

Az OTP Bank Nyrt. leányvállalatai útján végrehajtott értékesítés következtében megszűnt az OTP Bank Nyrt. KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.-ben fennállt közvetett tulajdoni részesedése.

Az AXA Bank Europe SA és az OTP Bank megállapodást írt alá az AXA Bank magyarországi üzletágának megvásárlásáról. Az üzletág átruházás magában foglalja az AXA Bank lakossági hitel és megtakarítási, valamint vállalati területét, illetve a bank alkalmazottainak átvételét.

A lakossági fókuszú AXA Bank 2009 óta van jelen Magyarországon. Az AXA Bank innovatív online banki szolgáltatásokat nyújt, és elsősorban a jelzáloghitelezés terén tekinthető erősnek a hazai piacon. Az OTP Bank jelzáloghitel állománya az üzletág átvételével közel negyedével fog nőni.

A tervek szerint valamennyi hatósági engedély birtokában a tranzakció lezárását követően az integrációs folyamat 2016 végén zárulhat le.

A Kibocsátó irányítási-tulajdonlási szempontból nem függ az OTP Csoport más tagjától. Azon OTP Csoport tagok, melyek üzleti tevékenysége a Kibocsátó működési, gazdasági, illetve pénzügyi eredményét jelentősen befolyásolják a magyarországi operáció terén az OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt., a külföldi leányvállalatok közül pedig a következők: DSK Bank EAD (Bulgária), OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország), OTP Bank Romania S.A. (Románia), OTP banka Srbija a.d. (Szerbia), OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia), JSC OTP Bank (Ukrajna), Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró) és JSC OTP Bank (Oroszország).

8. TRENDEK

8.1. A Kibocsátó nyilatkozata a Kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások nem létéről

A Kibocsátó legjobb tudomása szerint a legutóbbi ellenőrzött pénzügyi beszámoló 2016. április 15-i közzététele óta nem következtek be a Kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások.

8.2. Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy váratlan események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben.

A Bankcsoport működését befolyásoló makrogazdasági trendek:

2015-ben 1,7%-ra, 2011. óta a legmagasabb értékre gyorsult az euróövezet növekedése, köszönhetően főként a gyengülő euró export-, ill. a csökkenő olajárak fogyasztás-támogató hatásainak. Mindeközben az Egyesült Államok gazdaságának növekedési üteme ismét 2% felett alakult. 2016-ban és 2017-ben lassulásra számíthatunk az eurózónában (az éves GDP-dinamika 1% és 1,5% között alakulhat), köszönhetően az euró erősödés és az olajár-csökkenés hatásai kifutásának, ill. az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépésével és a kínai gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságoknak. A hazai gazdaság kilátásai szempontjából árnyalja a képet, hogy a brit kilépés középtávon kedvezően hathat legfontosabb külgazdasági partnerünk, Németország teljesítményére.

Magyarországon folytatódott a GDP-növekedés szerkezeti átalakulása: a háztartási fogyasztás már egyértelműen a növekedés motorja, 2016. első negyedévében a lakossági fogyasztás 4,8%-kal bővült éves bázison. Az élénkülő ingatlanpiac, az ehhez kapcsolódóan felpörgő hitelezés és az az országgyűlési választások előtt várhatóan támogató költségvetési politika miatt a háztartások fogyasztásának bővülése robosztus maradhat, miközben az átmeneti 2016-os évet követően az uniós forráslehívás ismét felpörög majd, és ez összességében erős belső keresletet eredményez. Ugyanakkor a szűkülő munkaerőpiac (2016 elején a foglalkoztatottság újabb csúcsra emelkedett, a versenyszektor bérdinamikája 6% környékére gyorsult) és a továbbra is visszafogott magánszektorbeli beruházások miatt az erős kereslet egyre inkább az árak növekedésében és az import felfutásában csapódik majd le, ami megakadályozza, hogy a GDP növekedése a 2015-ben látott 3% körüli szintről érdemben tovább gyorsuljon.

A javuló munkerő-piaci környezet, az emelkedő lakásárak és az alacsony kamatkörnyezet következtében az új jelzáloghitel szerződéses összegek gyorsan emelkedtek 2015-ben. Az új, kibővített CSOK bevezetésével pedig a növekedés újabb lendületet kapott 2016-ban. A jelzálog hitelek mellett a fogyasztási hitelek piaca, különösen a személyi hitelek piaca, is gyorsan bővül. Bár 2015-ben tovább csökkent a vállalati hitelpiac mérete, ebben egyedi hatásoknak is szerepe volt, és 2016 eddigi részében egyelőre úgy tűnik, hogy megállt a piacméret csökkenése. Ebben nagy valószínűség szerint szerepe volt a növekedési hitelprogram 3. szakasza elindulásának is.

Nemzetközi környezet:

Az Egyesült Államok gazdasága az első negyedévben, főként átmeneti hatások miatt évesítve 1,1%-kal növekedett. A második negyedévben az Atlanta Fed előrejelzése szerint 2,5% körüli évesített növekedésre számíthatunk, amit a dollár gyengülése, az olajárak stabilizálódása, valamint a Fed kamatemeléseinek elmaradása okozott. A növekedés motorja a fogyasztás volt, amely Q2-ben évesítve akár 4%-kal is emelkedhetett, de az olajárak emelkedése a vállalati profitok emelkedésén keresztül hozzájárulhatott a növekedéshez anélkül, hogy a fogyasztásra érdemi negatív hatást gyakorolt volna. A májusi munkanélküliségi ráta 4,7%-os szintje bár közel van a Fed által egyensúlyinak gondolt 4,5%-os szinthez, azonban a nem-mezőgazdasági álláshelyek gyenge alakulása, valamint a júniusi brit kilépésről szóló népszavazás a Fed-et is elbizonytalanította, így júniusban elmaradt a kamatemelés. Tekintve, hogy a várakozások szerint az infláció a májusi 1%-ról 2017-re fokozatosan emelkedik 2% közelébe, ezért a Fed a legutóbbi kamatprognozisát érdemben csökkentette. A Fed 2016-ra két emelést, míg 2017-re további 3 emelést jósol. Ehhez

képest a Brexit hatására drasztikusan csökkenő kockázati étvágy hatására a piac 2018-ig csupán egyetlen kamatemelést áraz, ami azt jelentené, hogy a kötvényhozamok tartósan a jelenlegi, vagy akár annál is alacsonyabb szinten ragadhatnának. A vártnál meredekebb kamatpályával kapcsolatos félelmek egyelőre eltűntek, de amennyiben az infláció 2017-re a vártnál gyorsabban emelkedik, akkor az meglepetésként érheti a piacokat.

Az Euróövezetben 2016-ban 1,5% körüli növekedés várható, amelyen belül Spanyolország felülteljesítő, míg Olaszország alulteljesítő lesz. A növekedést a továbbra is gyenge euró és az EKB extrém laza monetáris politikája és közvetve a kínai gazdasági stimulus támogatja. Ugyanakkor a világgazdasági növekedés lassulása, valamint a június 23- ai brit népszavazás nem várt eredménye visszavetheti az európai gazdaságokat. A Brexit hatására komoly nyomás alá kerültek az euróövezet pénzpiacai, ezen belül is a brit gazdasághoz, pénzpiachoz szorosan kötődő bankok papírjai. A brexit okozta pénzpiaci- és reálgazdasági bizonytalanság miatt az EKB újabb monetáris lazítás jelenthet be. A tartósan laza monetáris politika miatt a kötvényhozamokban érdemi emelkedéstől nem kell tartani az Euróövezetben.

9. NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS

A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést.

10. IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK

10.1. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, az ügyvezetés és az Audit Bizottság működése, tagjai

10.1.1 Az Igazgatóság

10.1.1.1 Az Igazgatóság működésének összefoglalása

A Társaság ügyvezető szerve az Igazgatóság. Célkitűzéseiben, tevékenységében kiemelt jelentőségű a részvényesi érték, az eredményesség és a hatékonyság növelése, a kockázatok kezelése, a külső előírásoknak mindenben maradéktalanul megfelelő működés, azaz az üzleti, etikai, és belső kontroll politikák leghatékonyabb érvényesülésének biztosítása. Hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Bank Alapszabálya, a közgyűlési határozatok, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat szabja meg. Az ügyrend tartalmazza az Igazgatóság jogállását, összetételét, a működés szabályait, a döntéshozatal szabályait. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés öt évre választja.

Az Igazgatóság tagjaira vonatkoznak mindazok a kötelezettségek, illetve tiltó szabályok, amelyeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) a vezető állású személyekre megállapít.

Az Igazgatóság a Bank irányításában ügyvezető szerepet tölt be, ezzel összhangban van és a sikeres működést ösztönzi, ha az igazgatósági tagok személyesen is érdekeltek a Társaság eredményes működésében. Ugyanakkor az Igazgatóság tagjainak díjazása független attól, hogy eredményes volt-e a Társaság vagy sem. Tekintettel továbbá arra, hogy az Igazgatóságnak fontos szerepe van a management munkájának ellenőrzésében is, ezért érdemi jelentősége van annak, hogy az Igazgatóságban érvényesül a külső tagok többségének elve. Az Igazgatóság személyi összetétele biztosítja, hogy a szakértelem, a tapasztalat és a fentieken túlmenő függetlenség egyformán jelen legyen a döntéshozatali eljárásokban.

A Társaság ügyvezetőivel kapcsolatos munkáltatói jogokat az Igazgatóság az elnök-vezérigazgató útján gyakorolja azzal, hogy a vezérigazgató-helyettesek kinevezéséhez és a kinevezés visszavonásához az Igazgatóság előzetes tájékoztatása szükséges. Az elnök-vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyeket az Alapszabály nem utal a Közgyűlés, illetve az Igazgatóság hatáskörébe.

Az Igazgatóság a határozatait az ügyrend szerint, szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.

2015. évben 8 alkalommal ülésezett az Igazgatóság. Emellett írásos szavazás formájában 105 esetben került sor határozathozatalra.

10.1.1.2 Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagjai

Xx. Xxxxxx Xxxxxx

elnök-vezérigazgató

Xx. Xxxxxx Xxxxxx 1974-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán üzemgazdász, 1980-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. Pénzügy szakos közgazda, bejegyzett könyvvizsgáló. Az egyetem után a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott, majd 1983-tól 1986-ig osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban. 1986-tól 1989-ig a Magyar Hitel Bank Rt.-nél főosztályvezető. A K&H Bank vezérigazgató-helyettese 1989 és 1992 között. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Tagja az egyik legjelentősebb nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard európai tanácsadó testületének, valamint alelnöke a MOL Nyrt. Igazgatóságának, társelnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) és a Kínai-Magyar Üzleti Tanács társelnöke. Az MLSZ

elnöke 2010. július óta, 2015 márciusától az UEFA Végrehajtó Bizottságának tagja.

Xxxxxxxxx Xxxxxx

agrármérnök, közgazdász

Xxxxxxxxx Xxxxxx mezőgazdasági üzemgazdászként a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (1973), okleveles közgazdaként a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen (1981) végzett. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium alkalmazottja 1978 és 1989 között. Távozásakor a Minisztérium Beruházáspolitikai Osztályának helyettes vezetője, ezt követően a Xxxxxxxx Xx. ügyvezető igazgatója lett, majd 1999-től 2012-ig a Xxxxxx Xxxxxxxxx Zrt. vezérigazgató-helyettese, majd elnök-vezérigazgatója volt. Jelenleg nyugdíjas. 1992-1999. között az OTP Bank Felügyelő Bizottságának, majd 1999 óta Igazgatóságának külső tagja. 2010-től az OTP Bank Etikai Bizottságának elnöke, 2011-től a Javadalmazási Bizottságának és 2014-től a Jelölő Bizottságának tagja.

Xx. Xxxx Xxxxx

főiskolai docens

Budapesti Gazdasági Főiskola

Xx. Xxxx Xxxxx diplomát közgazdászként a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán (1974) és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (1978) szerzett. 1986-tól okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Tatabányai Városi Tanács VB. Pénzügyi Osztályának vezetője 1978-82 között. 1982 óta főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Budapesti Gazdasági Főiskolán 1990-2013 között tanszékvezető, 2015. évi nyugdíjazása után vendégoktató, könyvvizsgáló-tanácsadó cégében aktívan dolgozik. 2000-től a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fővárosi Elnökségének tagja 10 éven keresztül, 5 évig a Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Bizottságának tagjaként is dolgozott. 1992 óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja. 2009-től az OTP Bank Javadalmazási Bizottságának tagja, 2014-től a Jelölő Bizottságának elnöke.

Xxxxx Xxxxx

közgazdász

Xxxxx Xxxxx diplomát 1978-ban szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Szakmai pályafutását az OTP-nél kezdte, ahol különböző ügyviteli munkaköröket töltött be (utolsó beosztása: fiókigazgató), majd két évig dolgozott a Pénzügyminisztériumban bankfelügyeleti területen. 1983 óta állt a Magyar Külkereskedelmi Bank (ma MKB) alkalmazásában, ahol fokozatosan lépett egyre feljebb a ranglétrán. 1985-től ügyvezető igazgató, 1990-től vezérigazgató-helyettes, 1994-től vezérigazgató és 1997 óta elnök-vezérigazgató volt 2012. március végéig. 1997-2008 és 2009-2011 között volt a Magyar Bankszövetség választott elnöke. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Felügyelő Bizottságának az elnöke. 2012. április 27-étől tagja az OTP Bank Igazgatóságának. 2014-től az OTP Bank Kockázatvállalási-kockázatkezelési Bizottságának elnöke és a Jelölő Bizottságának tagja.

xx. Xxxxx Xxxxxx

egykori vezérigazgató-helyettes OTP Bank Nyrt.

Xx. Xxxxx Xxxxxx a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát 1980-ban. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1983-ban lett egyetemi doktor. 1989 óta dolgozik a bankszektorban. 1989 és 1993 között a Budapest Bank Rt. zalaegerszegi fiókigazgatójaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Zala Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, majd 1998-tól ügyvezető igazgatóként a hitelintézet Nyugat-dunántúli Régiójának vezetője volt. 2006. március 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője és az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke. 2012. április 27-étől tagja az OTP Bank Igazgatóságának.

Xxxxxx Xxxxx

vezérigazgató-helyettes Retail Divízió

Xxxxxx Xxxxx a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. Szakmai pályafutását 1990-ben a Kereskedelmi és Hitelbank Nagyatádi fiókjában kezdte, ahol 1993-95-ig fiókigazgatóként dolgozott. 1995- től az OTP Bank munkatársa, előbb megyei igazgató, majd 1998-tól az OTP Bank Dél-Dunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója. 2007. július 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Szakmai ismereteit a Nemzetközi Bankárképző Központ, illetve a World Trade Institute tanfolyamain bővítette. 2004-től tagja az OTP Bank Felügyelő Bizottságának. 2012. december 12-től az OTP Bank Romania SA Felügyelő Bizottságának elnöke. 2014. április 24-től az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarék Zrt. Igazgatóságának elnöke. Az OTP Alapkezelő és az OTP Mobil Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottságának elnöke.

xx. Xxxxxxxx Xxxxx

egykori alelnök, vezérigazgató-helyettes OTP Bank Nyrt.

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben. 1969-től a Petrolkémiai Beruházási Vállalatnál elemző közgazdászként, majd a Bevételi Főigazgatóságon csoportvezetőként dolgozott 1975-ig. 1976-tól a Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott. 1986-87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank első vezérigazgató-helyettese. 1991-től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök- vezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja. 2009. június 9-től az OTP Bank Igazgatóságának alelnöke. 2012. április 12-től az OTP banka Hrvatska d.d. Felügyelő Bizottságának elnöke.

Xxxx Xxxxxx

vezérigazgató-helyettes

Kereskedelmi Banki Divízió

Xxxx Xxxxxx 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd a BNP-KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt 1991-93 között. 1993 áprilisától az OTP Bank Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese, a DSK Bank Felügyelő Bizottságának tagja. 2010. december 10- től az OTP banka Srbija Igazgatóságának elnöke. Az OTP Ingatlan Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx elnök-vezérigazgató Merkantil Bank Zrt.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx az ELTE Xxxx Xxxxx diplomázott 1978-ban. 1978 és 1995 között az Állami Biztosítónál, majd az ÁB- AEGON Rt.-nél dolgozott különböző vezető pozíciókban. 1996-2008 között az OTP Garancia Biztosító elnök- vezérigazgatója. 2009-2010-ig az OTP Bank ügyvezető igazgatója. 2011. január 1-jétől a Merkantil Bank elnök- vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja.

Xx. Xxxxx Xxxxxx professzor, akadémikus Pécsi Tudományegyetem

Xx. Xxxxx Xxxxxx 1974-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1984-ben kandidátusi fokozatot, 1993-ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktora címet szerezte, 2013-tól tagja az MTA- nak. 1990- 93 között a JPTE Közgazdaságtudományi karának dékánja. 1993-ban elvégzi a Harvard felsővezetői programját, 1994-től a JPTE professzora, 2004-2007 között a Pécsi Tudományegyetem általános rektorhelyettese, 2007- 2011 között a GT elnöke. 1992. óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja. 2009-től az OTP Bank Javadalmazási Bizottságának elnöke, 2014-től a Kockázatvállalási-kockázatkezelési Bizottságának tagja.

10.1.2 A Felügyelő Bizottság

10.1.2.1 A Felügyelő Bizottság működésének összefoglalása

A Bankban a kettős irányítási struktúrát követve, a Társaság ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. Emiatt – a törvényi előírásokkal összhangban – a Felügyelő Bizottság összetételében maradéktalanul érvényesül a független tagok többségének elve.

A bizottsági tagokat a Közgyűlés választja meg, megbízatásuk három évre szól. A független felügyelő bizottsági tagok (4 fő) aránya a Felügyelő Bizottság teljes létszámára (6 fő) vetítve 67%.

Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a Közgyűlés nem választhatja a Felügyelő Bizottság tagjává az Igazgatóság tagjait és azok közeli hozzátartozóit. A Felügyelő Bizottság dolgozói tagjának jelölésével, visszahívásával kapcsolatos szabályokat a Társaságnál működő Üzemi Tanács határozza meg, e tagot a Társaság nem tekinti függetlennek.

A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. A Társaság belső ellenőrzési szervezetének a Hpt. által meghatározott keretek közötti irányítása a Felügyelő Bizottság feladata. A Felügyelő Bizottság előzetes egyetértési jogot gyakorol a belső ellenőrzési szervezet vezetői munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével, díjazásuk megállapításával kapcsolatos döntéseknél.

2015. évben 8 alkalommal ülésezett a Felügyelő Bizottság. Emellett írásos szavazás formájában 9 esetben került sor határozathozatalra.

A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést össze kell hívni akkor is, ha azt az FB egy tagja, vagy az IG legalább két tagja, vagy a könyvvizsgáló írásban kéri az ok és a cél megjelölésével.

A Felügyelő Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.

10.1.2.2 Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai

Xxxxxx Xxxxx

a Felügyelő Bizottság elnöke

Xxxxxx Xxxxx építőmérnökként, majd gazdasági mérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemi diplomáját, mint szakközgazdász szerezte. 1994-2015-ig a Magyar Építő Rt. elnök- vezérigazgatója. 1994-től az ÉRTÉK Kft. ügyvezető igazgatója.1992-től az OTP Bank Felügyelő Bizottságának tagja, 1999 óta az elnöke. 2007-2011-ig, valamint 2014-től az OTP Bank Audit Bizottságának tagja.

Xx. Xxxxxxx Xxxxx

a Felügyelő Bizottság alelnöke ügyvéd

Xx. Xxxxxxx Xxxxx Budapesten, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.1983-tól az Állami Fejlesztési Banknál dolgozott. 1986-tól ügyvéd. 1990-től saját ügyvédi irodát vezet. Fő tevékenységi köre a vállalatfinanszírozás és a corporate governance. 1995 óta az OTP Bank Felügyelő Bizottságának, 1999 és 2014 között pedig a MOL Nyrt. Igazgatóságának tagja. 2007 óta az OTP Bank Felügyelő Bizottságának alelnöke. 2007-2011-ig, valamint 2014-től az OTP Bank Audit Bizottságának elnöke. 2014-től az INA Industija Nafte d.d. Igazgatóságának tagja.

Xxxxxxxxx Xxxx

igazgató

Groupama International S.A.

Xxxxxxxxx Xxxx mezőgazdasági fejlesztőmérnökként végzett, majd az ESSEC üzleti iskola mezőgazdasági és élelmiszeripari menedzsment szakán szerzett Master fokozatot. A Ganhoz 1991-ben csatlakozott a mezőgazdasági terület vezetőjeként. Öt évvel később Franciaországot elhagyva a Gan España munkatársa lett, ahol a leányvállalat tervezésért és auditért felelős osztályát vezette, majd az újonnan létrejött Groupama Seguros technikai igazgatója lett. 2008-ban biztosítási vezérigazgatóvá nevezték ki, és ebbéli minőségében tevékenyen hozzájárult a spanyolországi biztosítási piac közvetlen értékesítési eszközének, a Click Segurosnak az elindításához és kiteljesítéséhez. 2010 júliusában közvetlen biztosítási igazgatóként csatlakozott a Groupama S.A. nemzetközi igazgatóságához, de mindeközben továbbra is felelős maradt a spanyolországi és lengyelországi közvetlen biztosítási ágazat irányításáért. 2012. október 1-je óta a Groupama S.A. nemzetközi tevékenységét irányítja.

2013 óta tagja az OTP Bank Felügyelő Bizottságának. 2014-től az OTP Bank Audit Bizottságának tagja.

Xxxxxxx Xxxxxx ügyvezető igazgató OTP Bank Nyrt.

Xxxxxxx Xxxxxx az OTP Bank alkalmazottainak képviselője, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett üzemgazdász diplomát. 1974 óta a Bank alkalmazottja és 1981-ig a fiókhálózatában dolgozott különböző beosztásokban. 1981-től a központi hálózatirányítási területen majd a hálózatban végzett

vezetői munkát. 1994-től ügyvezető igazgató helyettesként a hálózati terület központi irányításában működött közre. 2005 óta a Bank Compliance Önálló Főosztályát (2011-től Igazgatóság) ügyvezető igazgatóként vezette 2014. április 30-ig. Szakmai ismereteit a PSzF másoddiplomával bővítette, bejegyzett adószakértő. 2008 óta tagja az OTP Felügyelő Bizottságának. 2011 decemberétől az OTP Bank Dolgozói Szakszervezetének titkára.

Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx

főtitkár

Magyar Labdarúgó Szövetség

Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx 1987-ben végzett a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetem, külgazdasági szakán, ahol 1994-ben doktori címet is szerzett. 1987-2000 között egyetemi oktató, 1994-től tanszékvezető egyetemi docens. 2000- 2006 között az ÁPV Zrt. ügyvezető igazgatójaként, vezérigazgató-helyetteseként, majd vezérigazgatójaként dolgozott. 2006-2010 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke. 2002 júliusától 2011. január 1-jéig az FHB Nyrt. igazgatósági tagja, ezen időszak alatt 4 évig az Igazgatóság elnöki tisztét is betöltötte. 2010-től a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára. Több mint 80 tanulmány, cikk és szakkönyv szerzője, társszerzője. 2011 óta tagja az OTP Bank Felügyelő Bizottságának. 2014-től az OTP Bank Audit Bizottságának tagja.

Xxxxx Xxxxx

ügyvezető igazgató Elnöki Kabinetiroda

Az OTP Bank alkalmazottainak képviselője, okleveles üzemgazdász, diplomáját Budapesten a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerezte 1979-ben. Mérlegképes könyvelő. 1992 óta a bank alkalmazottja, előbb a bank operatív működését támogató titkársági tevékenységet irányító főosztályvezető, majd 1994-től szervezetfejlesztési, folyamat szervezési és hatékonyság javítási projektek vezetését látta el. 1999-től irányítja a bank humánerőforrás menedzsment tevékenységét, kezdetben igazgatóként, 2007-től ügyvezető igazgatóként. 2008. január 1-től az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Igazgató Tanácsának tagja, 2012. április 12-től az OTP Banka Slovensko a.s. Felügyelő Bizottságának tagja. 2016. április 15-től az OTP Bank Felügyelő Bizottságának tagja.

10.1.3 Az Ügyvezetés

10.1.3.1 Az Ügyvezetés működésének összefoglalása

A Bank napi üzletmenetét az elnök-vezérigazgató irányítja, akinek a munkáját hat vezérigazgató-helyettes támogatja.

10.1.3.2 Az Ügyvezetés tagjai

Az alábbi felsorolás a Bank jelenlegi ügyvezetésének azon tagjait tartalmazza, akik sem az Igazgatóságnak, sem a Felügyelő Bizottságnak nem tagjai:

Xxxxxxx Xxxxxx

vezérigazgató-helyettes

Stratégiai és Pénzügyi Divízió

Xxxxxxx Xxxxxx 2009 augusztusától az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője. 2012. március 13-tól a DSK Bank Felügyelő Bizottságának elnöke. 2003 szeptemberében csatlakozott az OTP Bankhoz és lett a Banküzemgazdasági Igazgatóság ügyvezető igazgatója, a controlling és tervezési feladatokért felelős vezető. 2000-2003-ig a McKinsey & Company Inc. tanácsadó cég projektmenedzsere volt. 1996-tól 2000-ig az Andersen Consulting (Accenture) cégnél dolgozott tanácsadóként. 1996-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán diplomázott, majd 1999-ben a franciaországi INSEAD Business School Programján szerzett Master of Business Administration (MBA) diplomát.

Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes IT és Banküzemi Divízió

Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett okleveles villamosmérnöki diplomát 1988-ban majd 1993-ban a Külkereskedelmi Főiskolán külkereskedelmi üzemgazdász diplomát. Szakmai pályafutását az MTA SZTAKI-ban kezdte kutatóként ipari automatizálási területen. 1994-től nemzetközi hátterű informatikai fejlesztő társaságok (ICL, Unisys, Cap Gemini) magyarországi vállalatainál töltött be vezető pozíciókat. 2001-től informatikai és szervezetfejlesztési területeken tanácsadói feladatokat látott el, majd 2003-tól a JET-SOL Kft. ügyvezetőjeként vett részt számos hazai és külföldi informatikai rendszer kialakításában. 2016. február 24-étől az OTP Bank IT és Banküzemi Divíziójának vezérigazgató-helyettese.

10.1.4. Az Audit Bizottság

10.1.4.1. Az Audit Bizottság működésének összefoglalása

Az Audit Bizottság a Bank Felügyelő Bizottságának munkáját a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segítő testület.

Az Audit Bizottság négy főből áll, tagjait a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjai közül választotta. Az Audit Bizottság tagjai közül elnököt választ.

2015. évben 2 alkalommal ülésezett az Audit Bizottság. Emellett írásos szavazás formájában 5 esetben került sor határozathozatalra.

Az Audit Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Audit Bizottság határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az Audit Bizottság működésének részletes szabályait ügyrendje tartalmazza, amelyet a Felügyelő Bizottság hagy jóvá.

10.1.4.2. Az Audit Bizottság tagjai

Xx. Xxxxxxx Xxxxx

az Audit Bizottság elnöke, ügyvéd

Bemutatását az 10.1.2.2. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

Xxxxxx Xxxxx

az Audit Bizottság alelnöke

Bemutatását az 10.1.2.2. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

Xxxxxxxxx Xxxx

igazgató

Groupama International S.A.

Bemutatását az 10.1.2.2. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx

főtitkár

Magyar Labdarúgó Szövetség

Bemutatását az 10.1.2.2. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

10.2. Nyilatkozat az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjainak összeférhetetlenségéről

A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő – Alaptájékoztató jelen fejezetében bemutatott – személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok, és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség.

11. TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT

11.1. Információk a Kibocsátó könyvvizsgálattal foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság feladatszabályozásának összefoglalóját

Az OTP Banknál a Ptk. szerinti felügyelőbizottság feladatait a Felügyelő Bizottság látja el. Az OTP Banknál a Ptk. és a Tpt. szerinti audit bizottság feladatait a Közgyűlés által 2014. április 25-én megválasztott Audit Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottság üléseinek napirendjén szerepel többek között az éves rendes közgyűlés elé kerülő dokumentumok vizsgálata, jelentés az éves beszámolókról, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról, a Bank éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése, javaslattétel a Közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására. Az Audit Bizottság segíti a Felügyelő Bizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben. A Felügyelő Bizottság tagjainak nevét és adatait a 10.1.2.2. pont, az Audit Bizottság tagjainak nevét és adatait a 10.1.4.2. pont tartalmazza.

11.2. Nyilatkozat arról, hogy a Kibocsátó teljesíti-e a bejegyzés országában érvényes valamely vállalatirányítási rendszer követelményeit

Az OTP Bank Nyrt. működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályokban, felügyeleti rendelkezésekben és Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) szabályzataitokban foglaltakat, valamint törekszik a Budapesti Értéktőzsde Zrt. ajánlásainak való megfelelésre. A Kibocsátó felépítését és működési feltételeit a Közgyűlés által elfogadott Alapszabály tartalmazza. Az OTP Bank Nyrt. vállalatirányítási gyakorlatának ismertetését, valamint a BÉT által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelést az OTP Bank Nyrt. Felelős Társaságirányítási Jelentése tartalmazza.

12. FŐBB RÉSZVÉNYESEK

12.1. Nyilatkozat arról, hogy gyakorol-e valaki közvetlenül vagy közvetve tulajdonjogot vagy ellenőrzési jogot a Kibocsátó felett

A Kibocsátó legjobb tudomása szerint nincsen olyan személy, aki a Kibocsátóban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2.§ (1) szerinti többségi befolyással rendelkezne. E tekintetben a Kibocsátó felhívja a figyelmet arra, hogy a Ptk. részvénykönyvvezetésre vonatkozó szabályai és a Tpt. tulajdonosi megfeleltetési szabályai, továbbá a Kibocsátó Alapszabálya alapján a Kibocsátónak nincs teljes körű tudomása a Kibocsátóban részvényesi jogviszonnyal rendelkező személyek köréről és a tulajdonukban lévő OTP részvények számáról.

12.2. A Kibocsátó előtt ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a Kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet

A Kibocsátó legjobb tudomása szerint nincsen olyan megállapodás, amelynek végrehajtása egy későbbi időpontban a Kibocsátó feletti 12.1. pont szerinti többségi befolyás bekövetkezéséhez vezethet. E tekintetben a Kibocsátó felhívja a figyelmet arra, hogy a Ptk. részvénykönyvvezetésre vonatkozó szabályai és a Tpt. tulajdonosi megfeleltetési szabályai, továbbá a Kibocsátó Alapszabálya alapján a Kibocsátónak nincs teljes körű tudomása azon megállapodásokról, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a Kibocsátó feletti 12.1. pont szerinti többségi befolyás bekövetkezéséhez vezethet.

2007. április 21-én a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvény (2007. évi XXVI. tv) hatályba lépett. Ennek alapján az OTP Bank Nyrt. Alapszabályában az állami szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó rendelkezések megszűntek, az egy darab 1.000 Ft névértékű szavazatelsőbbségi részvény átalakult 10 darab 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé. Ezáltal a Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll.

A Bank legjobb tudomása szerint a Bank tulajdonosi struktúrája, a részesedés és szavazati arány mértéke 2016. március 31-én

			Teljes alaptőke1
Tulajdonosi kör megnevezése	Tárgyév elején (január 01-jén)				Időszak végén
	%2	%befolyás3	Db	%2	%befolyás3	Db
Belföldi intézményi/társaság	20,31%	20,58%	56.865.293	20,79%	21,07%	58.223.030
Külföldi intézményi/társaság	63,77%	64,62%	178.546.741	64,15%	65,00%	179.618.180
Belföldi magánszemély	5,95%	6,03%	16.656.480	4,57%	4,63%	12.782.042
Külföldi magánszemély	0,43%	0,44%	1.215.093	0,39%	0,39%	1.081.756
Munkavállalók, vezető tisztségviselők	1,37%	1,38%	3.825.466	1,33%	1,35%	3.723.066
Saját tulajdon	1,31%	0,00%	3.677.506	1,30%	0,00%	3.649.535
Államháztartás részét képező tulajdonos 4	0,09%	0,09%	238.312	0,09%	0,09%	238.312
Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 5	0,01%	0,01%	38.242	0,02%	0,02%	53.404
Egyéb6	6,76%	6,85%	18.936.877	7,37%	7,47%	20.630.685
ÖSSZESEN	100,00%	100,00%	280.000.010	100,00%	100,00%	280.000.010

1 Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni a tulajdonosi struktúrát.

2 Szavazati hányad

3 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati jog megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/közzétenni a tény feltüntetése mellett!

4 Pl.: MNV Zrt., TB, Önkormányzat, 100%-os állami tulajdonban álló vállalatok, Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap stb.

5 Pl.: EBRD, IBRD, EIB, stb.

6 A nem azonosított részvények állománya

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2016. első negyedéves eredmény (2016. május 13.)

A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása 2016. első negyedévében

2016	január 1.	március 31.
Társasági szinten	1.603.946	1.575.975
Leányvállalatok	2.073.560	2.073.560
Mindösszesen	3.677.506	3.649.535

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2016. első negyedéves eredmény (2016. május 13.)

A Bank legjobb tudomása szerint az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása 2016. március 31-én

Név	Nemzetiség 1	Tevékenység 2	Mennyiség (db)	Szavazati jog (%) 3	Befolyás mértéke (%)3,4	Megjegyzés5
Megdet, Xxxxx és Xxxxxxx Xxxxxxxxxx	K	T	24.626.189	8,80%	8,91%	-
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.	B	T	24.000.000	8,57%	8,68%	-
Groupama Csoport	K	T	22.843.155	8,16%	8,27%	-

1 Belföldi (B), Külföldi (K)

2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézmények (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D)

3 Két tizedesjegyre kerekítve kell megadni

4 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog.

5 Pl.:szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb.

Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2016. első negyedéves eredmény (2016. május 13.)

Vezetői feladatokat ellátó személyek az OTP Bank Nyrt. 2016. évi rendes közgyűlésén 2016. április 15-én meghozott határozatokat követően

Jelleg1	Név	Beosztás	Megbízás kezdete	Megbízás vége/megszűnése
IT	xx. Xxxxxx Xxxxxx	elnök-vezérigazgató	1992.05.15	2021
IT	Xxxxxxxxx Xxxxxx	tag	1999.04.29.	2021
IT	xx. Xxxx Xxxxx	tag	1992.05.15.	2021
IT	Xxxxx Xxxxx	tag	2012.04.27	2021
IT	xx. Xxxxx Xxxxxx	tag	2012.04.27	2021
IT	Xxxxxx Xxxxx	tag, vezérigazgató-helyettes	2016.04.15	2021
IT	xx. Xxxxxxxx Xxxxx	tag	2002.04.26.	2021
IT	xx. Xxxxxx Xxxxxx	tag	2001.04.25.	2021
IT	xx. Xxxxx Xxxxxx	tag	1992.05.15.	2021
IT	Xxxx Xxxxxx	tag, vezérigazgató-helyettes	2016.04.15	2021
FB	Xxxxxx Xxxxx	elnök	1992.05.15.	2017
FB	xx. Xxxxxxx Xxxxx	alelnök	1995.05.19.	2017

FB	Xxxxxxx Xxxxxx	tag	2008.04.25.	2017
FB	Xxxxx Xxxxx	tag	2016.04.15	2017
FB	Xxxxxxxxx Xxxx	tag	2013.04.26	2017
FB	xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx	tag	2011.04.29.	2017
SP	Xxxxxxx Xxxxxx	vezérigazgató-helyettes
SP	Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx	vezérigazgató-helyettes

1 Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB)

13. A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

A Kibocsátó által 2016. április 15-én közzétett „Az OTP Bank Nyrt. 2015. évi Éves Jelentése” és „Az OTP Bank Nyrt. 2015. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói” közzétételeket követően az alábbi rendszeres tájékoztatásokat tette közzé – amelyekben közzétett információk a jelen Alaptájékoztatóba beépítésre kerültek – a Kibocsátó:

Közzététel napja	Rendszeres tájékoztatás
2016. május 13.	„Időközi vezetőségi beszámoló – 2016. első negyedéves eredmény”
2016. május 13.	„Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2016. március 31-ével zárult negyedévről”

13.1. Pénzügyi információk

A jelen fejezetben közölt adatok, elemzések a nemzetközi pénzügyi beszámoló készítési standardok szerint (IFRS) készített 2014. valamint 2015. évi auditált pénzügyi kimutatások, valamint az OTP Bank Nyrt. 2014. és 2015. évi Éves Jelentései alapján készültek, továbbá a Kibocsátó által végzett számításokat, elemzéseket tartalmaznak.

A Kibocsátó 2014. évre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXXX_xxxxx_000.xxx

A Kibocsátó 2014. évi Éves Jelentése elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_xxxx_xxxxxxxx_000.xxx

A Kibocsátó 2015. évre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXXX_xxxxx_000.xxx

A Kibocsátó 2015. évi Éves Jelentése elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_xxxx_xxxxxxxx_000.xxx

Az e fejezetben közölt információk hűen mutatják be az OTP Bank Nyrt., illetve az OTP Csoport pénzügyi helyzetét. Az Alaptájékoztató aláírásáig a Kibocsátó pénzügyi helyzetében jelentős változás nem következett be.

13.1.1 A Bankcsoport konszolidált pénzügyi eredményei

13.1.1.1 Konszolidált mérleg

Főbb mérlegtételek	2014 millió Ft	2015 millió Ft	Változás %
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	10.971.052	10.718.848	-2
Pénzeszközök, betétszámlák, elszámolás nemzeti bankokkal	2.307.633	1.878.961	-19
Bankközi kihelyezések	281.006	300.569	7
Pénzügyi eszközök valós értéken	289.276	253.782	-12
Értékesíthető értékpapírok	839.153	1.305.486	56
Ügyfélhitelek (nettó)	5.864.240	5.409.967	-8
Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt1)	5.828.583	5.409.967	-7
Ügyfélhitelek (bruttó)	6.993.325	6.423.588	-8

Főbb mérlegtételek	2014 millió Ft	2015 millió Ft	Változás %
Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt1)	6.964.289	6.423.588	-8
ebből: Retail hitelek	4.682.931	4.259.321	-9
Jelzáloghitelek	2.624.855	2.333.342	-11
Fogyasztási hitelek	1.578.772	1.429.394	-9
Mikro- és kisvállalkozói hitelek	479.304	496.585	4
Corporate hitelek	1.976.990	1.897.873	-4
Közép- és nagyvállalati hitelek	1.859.055	1.804.612	-3
Önkormányzati hitelek	117.935	93.261	-21
Gépjárműfinanszírozás	242.932	210.598	-13
Váltók és hitelekkel kapcsolatos kamatkövetelések	61.435	55.796	-9
Hitelek értékvesztése	-1.129.085	-1.013.621	-10
Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt1)	-1.135.705	-1.013.621	-11
Részvények, részesedések	23.381	10.028	-57
Lejáratig tartandó értékpapírok	709.369	926.677	31
Tárgyi eszközök és immateriális javak (nettó)	365.161	349.469	-4
ebből: Goodwill (nettó)	101.063	95.994	-5
Tárgyi eszközök és egyéb immateriális javak (nettó)	264.098	253.475	-4
Egyéb eszközök	291.835	283.909	-3
FORRÁSOK ÖSSZESEN	10.971.052	10.718.848	-2
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	708.273	533.310	-25
Ügyfélbetétek	7.673.479	7.984.579	4
Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt1)	7.624.295	7.984.579	5
ebből: Retail betétek	5.187.316	5.663.952	9
Lakossági betétek	4.430.019	4.741.569	7
Mikro- és kisvállalkozói betétek	757.296	922.383	22
Corporate betétek	2.408.438	2.301.085	-4
Közép- és nagyvállalati betétek	2.008.990	1.893.350	-6
Önkormányzati betétek	399.448	407.735	2
Ügyfélbetétekkel kapcsolatos kamatkötelezettségek	28.541	19.542	-32
Kibocsátott értékpapírok	267.084	239.376	-10
ebből: Retail kötvények	60.815	64.777	7
Kibocsátott értékpapírok retail kötvények nélkül	206.269	174.599	-15
Egyéb kötelezettségek	776.082	493.140	-36
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke	281.968	234.784	-17
Saját tőke	1.264.166	1.233.659	-2
Mutatószámok	2014	2015	%/%-pont
Hitel/betét arány (árfolyamszűrt1)	91%	80%	-11
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) mutató (árfolyamszűrt1)	75%	67%	-8
90 napon túl késedelmes hitelek állománya	1.339.213	1.085.694	-18,9
90 napon túl késedelmes hitelek aránya	19,3%	17,0%	-2,3
90 napon túl késedelmes hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége	84,3%	93,4%	9,1
Konszolidált tőkemegfelelés - Bázel3	2014	2015	%/%-pont
Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS)	17,5%	16,2%	-1,3
Tier1 ráta	14,1%	13,3%	-0,8
Common Equity Tier1 ('CET1') ráta	14,1%	13,3%	-0,8
Szavatoló tőke (konszolidált)	1.201.874	1.064.383	-11
Ebből Alapvető (Tier1) tőke	969.935	873.124	-10
Ebből Elsődleges alapvető (Common Equity Tier1) tőke	969.935	873.124	-10
Járulékos (Tier2) tőke	231.939	191.259	-18
Ebből Hibrid másodlagos tőke	96.019	92.093	-4
Korrigált mérlegfőösszeg (hitelezési, piaci és működési kockázatokat figyelembe vevő)	6.859.439	6.576.258	-4
Ebből Korrigált mérlegfőösszeg (hitelezési kockázat)	5.625.902	5.245.874	-7
Korrigált mérlegfőösszeg (piaci és működési kockázat)	1.233.537	1.330.384	8
Záró devizaárfolyamok alakulása	2014 Ft	2015 Ft	Változás %
HUF/EUR	315	313	-1
HUF/CHF	262	289	10
HUF/USD	259	287	11

1 Az árfolyamszűrés során a bázisidőszaki adatok a tárgyidőszak záró deviza keresztárfolyamain kerültek forintosításra.

Forrás: OTP Bank Nyrt. 2015. évi Éves Jelentése / Az OTP Bank Nyrt. 2015. évi Üzleti Jelentése

2015-ben a Bank konszolidált árfolyamszűrt bruttó hitelállománya éves szinten 8%-kal csökkent. A tárgyidőszakban lezajlott jelentős hitel leírások miatt a valós folyamatokról reálisabb képet ad a teljesítő (DPD0-90) hitelállomány alakulásának bemutatása, ennek megfelelően az állományok éves szinten 5%-kal csökkentek. A teljesítő állományok árfolyamszűrt változását tekintve, a legnagyobb mértékű év/év visszaesés Oroszország és Ukrajna esetében következett be (26-26%); az OTP Core-nál 8%-os a csökkenés. A konszolidált teljesítő retail hitelportfólión belül a jelzáloghitelek 6%-kal estek vissza, a fogyasztási hitelek 8%-kal zsugorodtak, nőtt viszont a teljesítő mikro- és kisvállalati hitelek állománya (+16% év/év). A nagyvállalati hitelek állománya 3%-kal csökkent év/év.

Ami az egyedi teljesítményeket illeti, legjelentősebb ütemben a román és szerb leánybankoknál nőtt év/év a teljesítő bruttó hitelállomány (+25% és +17%), előbbinél a növekedés minden hitelszegmens esetében jelentős részben az akvizíciós hatást tükrözi. A korábbi években dinamikusan bővülő orosz fogyasztási hitelek év/év 26%-kal, Ukrajnában pedig 28%-kal estek vissza. A jelzáloghitel portfólió a román leánybank kivételével (+20%) mindenütt csökkent. A nagyvállalati szegmensben a román és szerb teljesítmény emelendő ki (36, és 31%-os év/év növekedéssel). Részben a Növekedési Hitelprogramnak is köszönhetően a magyar mikro és kisvállalkozói DPD0-90 portfólió év/év 14%-kal bővült.

Az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány a korábbi évek dinamikus bővülését követően 2015-ben is nőtt (+5% év/év). A legnagyobb mértékű volumen-növekedés Bulgáriában és Romániában volt tapasztalható (16% és 51% év/év). A Csoport nettó hitel/betét mutatója (67%) az elmúlt egy évben közel 9%-ponttal mérséklődött árfolyamszűrten, és a román és szerb leánybank kivételével mindenütt 100% alá süllyedt.

A kibocsátott értékpapírok állománya év/év 10%-kal csökkent; elsősorban az OTP Core-nál, illetve az orosz leánybanknál voltak lejáratok. Az alárendelt és járulékos kölcsöntőke állomány éves szinten 17%-kal csökkent; 1Q-ban lejárt egy eredetileg 125 millió eurós alárendelt kölcsöntőke-tartozás (lejáratkor a fennálló névérték 93 millió EUR volt); további visszavásárlásokra az év folyamán nem került sor.

2015. december 31-én a Bankcsoport bruttó likviditási tartaléka 8,6 milliárd eurónak megfelelő összegű volt.

Az előző évhez hasonlóan a Csoport 2015-ben is élt a részleges leírás lehetőségével, ez csoportszinten mintegy nettó 78 milliárd forintnyi állományt érintett 2015-ben. Ezen belül az orosz leánybanknál 50 milliárd forintnyi fogyasztási, az ukrán leánybanknál 19 milliárd forintnyi, döntően retail hitel, a bolgár DSK Banknál közel 6 milliárd forintnyi vállalkozói állomány, míg az OTP Core-nál közel 4 milliárd forintnyi nagyvállalati hitel leírására került sor. Részben a részleges leírásoknak köszönhetően a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 2015-ben 2,3%-ponttal csökkent év/év (17,0%-ra).

A portfólió minőségének alakulásáról kedvező képet fest a DPD90+ állománynövekedés trendje (árfolyamszűrten, eladások/leírások hatásától tisztítva). Eszerint az előző évi rekord nagyságú, 254 milliárd forintos állománynövekedés 2015-ben 133 milliárd forintra mérséklődött, Az év/év javulás szinte valamennyi csoporttagnál érzékelhető. Oroszországban ugyan mindkét évben közel 110 milliárd forintnyi volt a beáramlás, az év második felében azonban jelentősen mérséklődött a DPD90+ állománynövekedés üteme (1H: 70 milliárd, 2H: 40 milliárd forint). Ukrajnában pedig a 2014-es 60 milliárd forinttal szemben mindössze 11 milliárd forinttal nőtt a 90 napon túl késedelmes portfólió (árfolyamszűrten, eladások/leírások hatásától tisztítva).

A kockázati költségek éves szinten 221 milliárd forintot képviseltek (-20% év/év). A 90 napon túl késedelmes hitelek céltartalékkal való fedezettsége csoportszinten 2015 végén 93,4% volt (+9,1%-pont év/év). Ezen belül jelentős volt a fedezettség-javulás éves mértéke az OTP Core-nál (+9,3%-pont), Ukrajnában (+21,3%-pont), továbbá a DSK Banknál (+4,3%-pont).

13.1.1.2 Konszolidált eredmény

Eredménykimutatás	2014 millió Ft	2015 millió Ft	Változás %
Konszolidált adózás utáni eredmény	-102.258	63.171	-162
Korrekciós tételek (összesen)	-220.272	-57.074	-74
Kapott osztalék és nettó végleges pénzeszköz átvétel/átadás (adózott)	191	144	-25
Goodwill/részesedés értékcsökkenés (adózott)	-5.015	6.683	-233
Pénzügyi szervezetek különadója (társasági adó után)	-30.193	-29.383	-3
A Gazdasági Versenyhivatal döntése kapcsán megképzett kockázati költség (társasági adó után)	0	-662
Akvizíciók hatása (társasági adó után)	4.131	1.550	-62
Fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások egyszeri eredményhatása és a kapcsolódó módszertani változások hatása Magyarországon (társasági adó után)	-155.908	4.594	-103
A CHF fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri eredményhatása Horvátországban (társasági adó után)	0	-6.331
A deviza alapú fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások egyszeri eredményhatása Szerbiában (társasági adó után)	0	-211
A CHF jelzáloghitel konverziós program várható egyszeri eredményhatása Romániában (társasági adó után)	0	-25.492
Krími kitettségekre képzett kockázati költség 2014 2Q-tól (társasági adó után)	-7.943	-169	-98
Donyecki és luganszki kitettségekre képzett kockázati költség 2014 3Q-tól (társasági adó után)	-25.536	-2.258	-91
Az OTP Életjáradék Zrt. portfóliójának átértékelése a szabályozói változásokkal	0	-5.539

párhuzamosan (társasági adó után)
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül	118.014	120.245	2
Adózás előtti eredmény	142.341	146.057	3
Működési eredmény	414.534	362.594	-13
Összes bevétel	826.061	754.912	-9
Nettó kamatbevétel	636.172	553.659	-13
Nettó díjak, jutalékok	169.579	167.250	-1
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek	20.309	34.003	67
Devizaárfolyam eredmény, nettó	11.287	18.476	64
Értékpapír árfolyam eredmény, nettó	6.489	9.198	42
Nettó egyéb bevételek	2.534	6.329	150
Működési költség	-411.527	-392.318	-5
Személyi jellegű ráfordítások	-206.335	-187.806	-9
Értékcsökkenés	-43.721	-45.463	4
Dologi költségek	-161.470	-159.049	-1
Kockázati költségek összesen (hitelezési és egyéb)	-274.749	-220.709	-20
Értékvesztésképzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre	-263.511	-211.663	-20
Egyéb kockázati költség	-11.237	-9.046	-19
Egyedi tételek összesen	2.556	4.172	63
Devizaswap-átértékelési eredmény (az OTP Core-ban)	-824	-680	-18
Járulékos- és alárendelt kölcsöntőke visszavásárlás nyeresége	0	0
Sajátrészvénycsere ügylet eredménye (az OTP Core-ban)	3.380	4.852	44
Társasági adó	-24.327	-25.812	6
Teljesítménymutatók	2014	2015	%/%-pont
XXX (korrigált)	8,5%	9,6%	1,10
ROA (korrigált)	1,1%	1,1%	0,0
Működési eredmény marzs	3,88%	3,34%	-0,54
Teljes bevétel marzs	7,74%	6,96%	-0,78
Nettó kamatmarzs	5,96%	5,11%	-0,85
Nettó díj- és jutalékbevétel-marzs	1,59%	1,54%	-0,05
Nettó egyéb nem kamat bevétel-marzs	0,19%	0,31%	0,12
Működési költség/mérlegfőösszeg	3,85%	3,62%	-0,23
Kiadás/bevétel arány	49,8%	52,0%	2,2
Kockázati költség (hitelekkel kapcsolatos) / bruttó hitelállomány	3,68%	3,18%	-0,50
Kockázati költség (hitelekkel kapcsolatos) / árfolyamszűrt bruttó hitelállomány	3,66%	3,19%	-0,47
Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg	2,57%	2,04%	-0,53
Effektív adókulcs	17,1%	17,7%	0,6
Nem kamatjellegű bevételek/összes bevétel	23%	27%	4
EPS alap (HUF) (korrigálatlan adózott eredményből)	-382	242	-163
EPS hígított (HUF) (korrigálatlan adózott eredményből)	-382	242	-163
EPS alap (HUF) (korrigált adózott eredményből)	442	459	4
EPS hígított (HUF) (korrigált adózott eredményből)	441	458	4
Átfogó eredménykimutatás	2014	2015	%
Konszolidált adózás utáni eredmény	-102.258	63.171	-162
Értékesíthető értékpapírok saját tőkében elszámolt valós érték korrekciója	13.019	-246	-102
Cash-flow-fedezeti ügyletnek minősített származékos pénzügyi instrumentumok	507	0	-100
Külföldi tevékenységben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletek	-4.489	431	-110
Átváltási különbözet	-108.057	-44.301	-59
IAS 19 aktuáriusi veszteségek változása	-6	-171
Nettó átfogó eredmény	-201.284	18.884	-109
Ebből a Társaság tulajdonosaira jutó nettó átfogó eredmény	-199.866	19.582	-110
Nem ellenőrzött részesedésekre jutó nettó átfogó eredmény	-1.418	-698	-51
Átlagos devizaárfolyamok alakulása	2014 Ft	2015 Ft	Változás %
HUF/EUR	309	310	0
HUF/CHF	254	291	15
HUF/USD	233	279	20

Forrás: OTP Bank Nyrt. 2015. évi Éves Jelentése / Az OTP Bank Nyrt. 2015. évi Üzleti Jelentése

A 2015-ös korrekciós tételek az alábbiak:

▪ a pénzügyi szervezeteket terhelő banki különadó -29,4 milliárd forintos összegben (adózás után);

▪ a kelet-ukrajnai és krími operáció esetében 2015-ben képzett kockázati költségek összességében 2,4 milliárd forintnyi negatív hatással jártak (adózás után);

▪ a romániai Banca Millennium akvizíciójával kapcsolatban elszámolt badwill pozitív hatása 1,6 milliárd forint (adózás után);

▪ a román leánybank CHF jelzáloghitel program várható egyszeri negatív eredményhatása az ügyfelek 100%-os részvételét feltételezve mintegy 25,5 milliárd forint adózás után;

▪ a horvát leánybanknál a CHF fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri negatív eredményhatása adózás után 6,3 milliárd forint;

▪ Szerbiában a jegybank 2015. február 24-én a devizában denominált hitelekkel kapcsolatos döntéseket hozott. Ezeknek, illetve az ügyfelek felé visszatérítendő összeg kiszámítási módszertanának későbbi pontosítása miatt 2015- ben adó után a szerb leánybanknál 211 millió forintnyi negatív eredményhatás lépett fel;

▪ az osztalék és nettó végleges pénzeszköz átadás/átvétel soron +144 millió forint adózás utáni hatás jelent meg.

A Visa Inc., valamint a Visa Europe Limited 2015. november 2-án megállapodást kötött a Visa Europe – európai bankok tulajdonában lévő – tulajdoni hányadának értékesítéséről a Visa Inc részére. A vételár megfizetésének módja készpénz és korlátozottan forgalomképes Visa Inc. C típusú elsőbbségi részvények átadása formájában történik a tranzakció zárásakor (a szükséges jóváhagyások megszerzését követően), valamint az ún. earn-out komponens tekintetében készpénz formájában a zárást követő 16. negyedévet követően (amennyiben az earn-out mechanizmus feltételei teljesülnek). A Visa 2015. december 15-én megküldött tájékoztatása alapján a Csoport részesedéséért várható vételár mintegy 34,2 millió euró (mintegy 10,8 milliárd forint, az MNB által közölt 2015. december 31-ei záró devizaárfolyamon számolva). A Csoport a Visa Europe-ban meglévő részesedését 2015 végén a tőkével szemben a tranzakciót megelőző, nullához közeli könyv szerinti értékről felértékelte, mely a Konszolidált Átfogó Eredménykimutatásban az Értékesíthető értékpapírok saját tőkében elszámolt valós érték korrekciója soron jelent meg. A vételár készpénz komponensének eredményben történő elszámolására a tranzakció zárásakor, várhatóan 2016 második negyedévében kerül sor. Az earn-out komponens értéke jelenleg nem mérhető megbízhatóan.

A Bankcsoport 2015-ben 120,2 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el. Ez 2%-kal haladja meg a bázisidőszak teljesítményét. A társasági adóterhelés 1,5 milliárd forinttal nőtt év/év, vagyis az adózás előtti korrigált éves eredmény 3%-kal nőtt év/év. A működési eredmény 13%-kal esett vissza, mindezt ellensúlyozták az alacsonyabb kockázati költségek (-20% év/év) és a magasabb egyedi bevételi tételek.

Az éves konszolidált korrigált adózott eredményben az egyedi teljesítmények terén megismétlődött a már 2014-ben is látható átrendeződés: ezúttal is az OTP Core (123,4 milliárd forint), valamint a DSK Bank (52,5 milliárd forint) szállította a legnagyobb eredmény-hozzájárulást, a többi kelet-közép-európai leánybank – Szerbiát leszámítva – szintén nyereséget ért el, összességében 5,9 milliárd forinttal javították a Csoport eredményét. Ezzel szemben az ukrán és orosz leánybank 40,3, illetve 15,1 milliárd forintos korrigált veszteséget realizált, együttes értékük némileg elmaradt a 2014. évben elszenvedett negatív eredménytől. 2015-től a jogilag az orosz leánybank részeként működő online bank, a Touch Bank eredménye elkülönülten kerül bemutatásra az OTP Bank Oroszország teljesítményétől; az orosz online bank 2015-ben 4,8 milliárd forintos veszteséget realizált.

Az éves konszolidált bevétel egyedi tételek nélkül csökkent, 755 milliárd forintos nagysága 9%-os mérséklődést jelent. Ezen belül a nettó kamateredmény 13%-kal csökkent: 6%-kal mérséklődött a magyar, jelentősen visszaesett az orosz és ukrán (-38 és -36%), ugyanakkor bővült a bolgár, román, horvát és szlovák leánybank nettó kamateredménye.

Az orosz és ukrán nettó kamateredmény csökkenése részben árfolyamhatással magyarázható: rubelben az orosz kamateredmény 18%-kal csökkent, az ukrán kamateredmény pedig hrivnyában változatlan maradt. Emellett e két országban a teljesítő állományok csökkenése is jelentős hatással bírt a kamateredményre. A nettó díj- és

jutalékbevételek 1%-kal csökkentek. Az egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek 66%-kal nőttek év/év, amely nagyrészt a 2014 negyedik negyedévet érintő bázishatással magyarázható. Ezen túlmenően az OTP Core-nál jelentkező 21%-os év/év javulás zömmel az értékesíthető értékpapírokon elért eredményhez kapcsolódik, az ukrán leánybanknál pedig 2015 1Q-ban keletkezett jelentős eredmény a deviza árfolyameredmény soron.

A konszolidált működési költségek 5%-kal csökkentek év/év.

A konszolidált éves bevételi marzs (6,96%) 78 bázisponttal szűkült, míg a nettó kamatmarzs (5,11%) 85 bázisponttal maradt el a bázisidőszakitól.

13.1.2 ESZKÖZ-FORRÁS GAZDÁLKODÁS

13.1.2.1 A korábbi időszakokhoz hasonlóan az OTP Csoport likviditása stabil és biztonságos volt 2015-ben

Az OTP Csoport eszköz-forrás menedzsmentje továbbra is fontos prioritásként kezelte a Bankcsoport likviditásának biztonságos szinten tartását.

A Bank számára továbbra is hozzáférhetőek az Európai Központi Bank refinanszírozási forrásai, ezáltal a lejáró deviza jelzáloglevelek megújítási kockázata alacsony. A Bankcsoport likviditási tartalékainak magas szintje miatt, az év során a Növekedési Hitelprogram keretében bevont 43 milliárd forint refinanszírozási forrásokon túl (az év végén fennálló csoportszintű állomány 229 milliárd forint) nem történt tőkepiaci forrásbevonás.

A Bank likviditási tartalékát csökkentő, év közben teljesített mintegy 228 millió eurós tőkepiaci adósság-visszafizetés után a likviditási tartalék tartósan és számottevően a biztonságos szint fölött maradt. A rendelkezésre álló teljes likviditási tartalék nagysága 2015 végén meghaladta az 8,6 milliárd eurónak megfelelő összeget. Ez a tartalék nagyságrendekkel nagyobb, mint az 1 éven belül lejáró tőkepiaci adósságok állománya (kb. 527 millió eurónak megfelelő összeg), illetve az esetleges likviditási sokkok kezeléséhez szükséges tartalék-szükséglet. A devizahiteles elszámolás és forintosítás miatt a Csoport devizaigénye számottevően mérséklődött. A törvényi változások miatt keletkező devizapozíciókat a Bank csoportszinten menedzselte. Az EUR/HUF nyitott pozíciót valamint a CHF/HUF nyitott pozíció fogyasztási hitelezéshez kapcsolódó részét a Magyar Nemzeti Bank devizatenderein, az EUR/CHF és EUR/JPY nyitott pozíciókat piaci ügyletekkel teljes körűen fedezte még 2014-ben. Így a 2015 elején tapasztalt devizapiaci turbulenciák nem érintették sem a bank likviditását, sem az eredményét. A lejáró deviza swapok nem kerültek megújításra, emellett jelenleg az ECB refinanszírozási forrásaira sincs szükség ahhoz, hogy a Bank biztonságos szinten tartsa a devizalikviditási tartalékát (2015. december 31-én 1,1 milliárd euró).

A kibocsátott értékpapírok állománya év/év 10%-kal csökkent. Éves viszonylatban 4 milliárd forinttal nőtt a magyar lakossági kötvény állomány (+7%). Az elmúlt 12 hónapban magyar jelzáloglevelek jártak le közel 5 milliárd forint értékben, illetve a szlovák leányban által kibocsátott jelzáloglevelek állománya is csökkent egy 7 milliárd forint értékű lejárattal. Az orosz leánybank az elmúlt 12 hónapban RUB 300 millió (1,2 milliárd forint) értékben fizetett vissza kötvényeket.

Az alárendelt- és járulékos kölcsöntőke állomány év/év 47 milliárd forinttal csökkent, melyet egy 2015. március 4-én lejárt, eredetileg EUR 125 millió névértékű (lejáratkor 93,5 millió EUR összegű) OTP Bank alárendelt kölcsöntőke és egy OTP Bank Ukrajna részére nyújtott USD 65 millió alárendelt hitel negyedik negyedévben megvalósult visszafizetése okozott.

13.1.2.2 Az OTP Csoport kamatkockázati kitettség alacsony szinten maradt 2015-ben

A Bankcsoport kamatkockázati kitettségét alapvetően az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. pozíciói határozták meg. Az OTP Bank mérlegében lévő, a hozamváltozásokra csak mérsékelten reagáló forintforrások miatt az üzleti működésből adódóan a Banknak kamatkockázati kitettsége van. Ezen kitettség mérséklését, bezárását stratégiai kérdésként kezeli a Bank és hosszú lejáratú fix kamatozású állampapírok vásárlásával ellensúlyozza a hozamcsökkenés nettó kamatbevételre gyakorolt negatív hatását.

A Bank zárt kamatláb-kockázati pozíciót tart euróból és svájci frankból, ezért az elmúlt időszak piaci hozamváltozásai nem okoztak jelentős ingadozásokat a deviza kamateredményben.

13.1.2.3 Az OTP Csoport piaci kockázati kitettsége

2015. december végén a kereskedési könyvi pozíciók, a partner-, valamint devizakockázat konszolidált tőkekövetelménye 44,2 milliárd forint volt, ami nagyrészt a devizakockázat tőkekövetelményének (32,0 milliárd forint) volt köszönhető.

Az OTP Csoport a nemzetközi deviza- és derivatív piac aktív szereplője. A csoporttagok devizapozícióinak kitettsége egyedi és globális nettó nyitott pozíciós- (napvégi (overnight) és napközbeni (intraday)), valamint veszteség limitekkel kerülnek behatárolásra. A külföldi csoporttagok nyitott pozíciója a bolgár DSK Bank kivételével – a DSK EUR/BGN kitettsége a jelenlegi árfolyamrezsimben nem jelent valós kockázatot – mind a mérlegfőösszeghez, mind a szavatoló

tőkéhez képest elenyésző volt, ezért a Csoportszintű devizakitettség az OTP Banknál koncentrálódott. A devizakitettség döntő része a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a fő külföldi leánybankok prognosztizált 2 éves 310 millió euró nagyságú eredményéhez kötődő árfolyamkockázatot fedező euró pozícióból állt.

13.2. A korábbi éves pénzügyi információk ellenőrzése

13.3. A legutóbbi pénzügyi információk dátuma

OTP Bank Nyrt. 2015. évi Éves Jelentése (2016. április 15.) valamint az Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedéves eredmény (2016. május 13.).

13.4. Közbenső és egyéb pénzügyi információk

A jelen Összevont Alaptájékoztató III. Regisztrációs Okmány fejezetének 3.2. „Az OTP Csoport 2016. első negyedévi konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján” pontjában található adatok nem auditáltak, az OTP Bank Nyrt., Időközi vezetőségi beszámoló, 2016. első negyedéves eredmény (2016. május 13.) kimutatásából származnak.

A Kibocsátó 2015. első negyedévre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXX_00000X_x_xxxxx.xxx

A Kibocsátó 2015. első félévre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXX_00000X_x_xxxxx.xxx

A Kibocsátó 2015. első kilenc hónapra vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/XXX_00000X_x_xxxxx.xxx

A Kibocsátó Tájékoztatója a 2015. évi eredményről fájl formában elérhető az alábbi helyen: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXX_00000X_x_xxxxx.xxx

A Kibocsátó 2016. első negyedévre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXX_00000X_x_xxxxx.xxx

Eredménykimutatás (millió forint)	2015 1Q	2016 1Q	Változás (%)
Konszolidált adózás utáni eredmény	1 913	34 253
Korrekciós tételek (összesen)	-26 521	-13 344	-50
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül	28 434	47 598	67
Adózás előtti eredmény	30 683	63 985	109
Működési eredmény	95 479	84 610	-11
Összes bevétel	189 550	177 501	-6
Nettó kamatbevétel	142 727	129 041	-10
Nettó díjak, jutalékok	37 293	38 819	4
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek	9 530	9.641	1
Működési kiadások	-94 071	-92 891	-1
Kockázati költségek	-64 468	-20 794	-68
Egyedi tételek	-328	169	-152
Társasági adó	-2 249	-16 388	629
Főbb mérlegtételek záróállományok (millió forint)	2015 1Q	2016 1Q	(%)
Mérlegfőösszeg	10 714 446	10 729 882	0

Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt)	5 651 145	5 423 478	-4
Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt)	6 724 683	6 428 215	-4
Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt)	-1 073 538	-1 004 737	-6
Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt)	7 643 805	7 936 527	4
Kibocsátott értékpapírok	253 763	236 644	-7
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke	244 017	242 125	-1
Saját tőke	1 196 125	1 232 515	-3
Teljesítménymutatók korrigált eredmény alapján (%)	2015 1Q	2016 1Q	(%-pont)
XXX (korrigált adózott eredményből)	9,4%	16,5%	6,2
ROA (korrigált adózott eredményből)	1,1%	1,8%	0,7
Működési eredmény marzs	3,57%	3,17%	-0,40
Teljes bevétel marzs	7,09%	6,66%	-0,43
Nettó kamatmarzs	5,34%	4,84%	-0,50
Működési költség/mérlegfőösszeg	3,52%	3,48%	-0,03
Kiadás/bevétel arány	49,6%	52,3%	2,7
Kockázati költség/bruttó hitelállomány	3,66%	1,31%	-2,35
Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg	2,41%	0,78%	-1,63
Effektív adókulcs	7,3%	25,6%	18,3
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány (árfolyamszűrt)	73%	67%	-6
Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) - Basel III	16,1%	15,9%	-0,2
Tier1 ráta - Basel III	13,0%	13,2%	0,2
Common Equity Tier1 ('CET1') ráta - Basel III	13,0%	13,2%	0,2

13.5. Xxxxxxxx, választottbírósági és hatósági eljárások

A 2016. március 31-ig a Kibocsátóval szemben különféle kárigények kerültek bejelentésre és különböző jogi eljárások folytak, melyek jellegük alapján a rendes üzletmenethez tartoznak. A Kibocsátó megítélése szerint a vele szemben támasztott igények és peresített követelések nem érintik lényegesen pénzügyi helyzetét, jövőbeli működési eredményét vagy cash-flow-ját. A Kibocsátó legjobb tudása szerint prognosztizálja ezen eljárások végső kimenetelét, s ennek eredményeképpen a peres jogviták miatt megképzett céltartalék összege 2016. március 31-én 945 millió forint volt. A Kibocsátó ellen indult peres eljárások perértéke 32.653 millió forint, míg a Kibocsátó által indított peres eljárásokból származó kötelezettségek perértéke 56.904 millió forint volt 2016. március 31-én.

A Kibocsátó továbbá kijelenti, hogy – az alábbiakban részletezetteken kívül – nincsen olyan kormányzati, bírósági illetve választottbírósági jogvita folyamatban, mind a Kibocsátó, mind az OTP Csoport szintjén a jelen tájékoztató aláírását megelőző 12 hónapban, amely lényeges hatást gyakorolhatna a Kibocsátó vagy az OTP Csoport pénzügyi helyzetére, profitabilitására.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2013. november 19-én kelt, Vj/74-872/2011. számú határozatával megállapította, hogy – tizenegy másik eljárás alá vont pénzügyi intézménnyel együtt – az OTP Bank Nyrt. jogsértést követett el, és ezért a Bankot 3.922.400.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. Az OTP Bank a Gazdasági Versenyhivatal határozatát a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt támadta meg, 2013. december 19-én benyújtott keresetével. Az elsőfokú bíróság elsőfokú ítéletében az OTP Bank Nyrt. keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet ellen az OTP Bank Nyrt. 2015.02.27-én fellebbezést nyújtott be.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2014. június 18-án kelt, Vj/44/2013. számú határozatával megállapította, hogy az OTP Bank Nyrt. jogsértést követett el, és ezért a Bankot 38.000.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.

A Magyar Nemzeti Bank a 2016. július 5. napján kelt, H-JÉ-I-B-282/2016. számú határozatával az OTP Bank Nyrt.-t különböző intézkedések megtételére, valamint összesen 42.000.000 forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.

A Bijelo Polje Kereskedelmi Bíróságán, Montenegróban a DOO VEKTRA JAKIC (felszámolás alatt) felperes által EUR 80.000.000 pertárgyértékű kártérítés iránti perben a bíróságok a felperes keresetét minden fórumon teljes mértékben elutasították és az OTP Bank Nyrt. alperes javára döntöttek. A 2014. szeptember 23-án kelt ítélet jogerős és az OTP Bank Nyrt. a pert lezártnak tekinti.

Az OTP Bank 2015. március 5-én kapta kézhez a Kúria döntését az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank a fogyasztói deviza alapú hitelek általános szerződési feltételeinek tisztességességének tárgyában amely keresetet 2014 augusztusában indított a Magyar Állam ellen. A Kúria hatályában fenntartotta a másodfokú bíróság azon ítéletét, melyben az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank keresetét teljes egészében elutasította. Az ítélet ellen belföldön további jogorvoslatra nincs lehetőség.

13.6. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban bekövetkezett lényeges változások

A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta nem következett be lényeges változás.

14. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

14.1. Részvénytőke

A Bank alaptőkéje 28.000.001.000, -Ft, azaz Huszonnyolcmilliárd-egyezer forint, amely 280.000.010, db., azaz Kettőszáznyolcvanmillió-tíz darab egyenként 100,- Ft, azaz Egyszáz forint névértékű, 28.000.001.000,- Ft, azaz Huszonnyolcmilliárd-egyezer forint össznévértékű dematerializált törzsrészvényre oszlik, amelyek teljes mértékben befizetésre kerültek.

14.2. A Kibocsátó alapszabálya

A Bank a Ptk. szabályai szerinti, a Közgyűlése által elfogadott Alapszabállyal rendelkezik. A Bankot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000 számon tartja nyilván a cégjegyzékben. A Bank alapvető célja: magyarországi székhelyű, gazdasági társasági formában működő, a pénzügyi és befektetési szolgáltatások teljes körének végzésére jogosult hitelintézet (bank) működtetése. Ez az Alapszabály 3. §-ában került rögzítésre.

15. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

A Bank legjobb tudomása szerint nincs olyan jelentős szerződés, amely a szokásos üzleti tevékenységén kívül esne, és amely az OTP Csoport bármely tagjánál olyan kötelezettséget eredményezne, amely jelentősen befolyásolná azon képességét, hogy az általa kibocsátott értékpapírok tulajdonosai felé az ezen értékpapírokban foglalt kötelezettségeit teljesítse.

16. HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

A Kibocsátó jelen Alaptájékoztatót maga készítette, melynek során harmadik fél által közzétett adatokat, az adott szövegrészekben jelzett hivatkozásokon túl nem használt fel.

17. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

A következő, az alábbiakban felsorolt dokumentumok már korábban közzétett, vagy a jelen Alaptájékoztató közzétételével megegyező időpontban közzétett dokumentumok, vagy az MNB-hez benyújtott dokumentumok a jelen Alaptájékoztató részét képező dokumentumoknak tekintendők.

1. Az OTP Bank Nyrt. egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapszabálya (az alábbi linken érhető el: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/XX_xxxxxxxx_xxxxxxxxxxx

2. Az OTP Bank Nyrt. 2014. évi rendes közgyűlésének határozatai

3. Az OTP Bank Nyrt. 2013. évi Éves Jelentése

4. Az OTP Bank Nyrt. 2013. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói

5. Az OTP Bank Nyrt. 2013. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentése

6. OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2014. első negyedéves eredmény

7. Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2014. március 31-ével zárult negyedévről

8. Az OTP Bank Nyrt. Féléves jelentés – 2014. első féléves eredmény

9. Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2014. június 30-ával zárult félévről

10. Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások a 2014. június 30-ával zárult félévről

11. Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a 2014. június 30-ával zárult félévről

12. Időközi vezetőségi beszámoló 2014. első kilenc havi eredmény

13. Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2014. szeptember 30-ával zárult I-III. negyedévről.

14. OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2014. évi eredményről

15. Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2014. december 31-ével zárult évről.

16. Az OTP Bank Nyrt. 2015. évi rendes közgyűlésének határozatai.

17. Az OTP Bank Nyrt. 2014. évi Éves Jelentése.

18. az OTP Bank Nyrt. Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített, egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásai a 2014. december 31-ével zárult évről

19. Az OTP Bank Nyrt. 2014. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentése

20. Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2015. március 31-ével zárult negyedévről.

21. Időközi vezetőségi beszámoló – 2015. első negyedéves eredmény

22. Az OTP Bank Nyrt. Féléves jelentés – 2015. első féléves eredmény

23. Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2015. június 30-ával zárult félévről

24. Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2015. szeptember 30-ával zárult I-III. negyedévről

25. Időközi vezetőségi beszámoló – 2015. első kilenchavi eredmény

26. OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2015. évi eredményről

27. Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2015. december 31-ével zárult évről.

28. Az OTP Bank Nyrt. 2016. évi rendes közgyűlésének határozatai.

29. Az OTP Bank Nyrt. 2015. évi Éves Jelentése.

30. az OTP Bank Nyrt. Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített, egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásai a 2015. december 31-ével zárult évről

31. Az OTP Bank Nyrt. 2015. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentése

32. Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási strandardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2016. március 31-ével zárult negyedévről

33. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedéves eredmény

A fentiek 2.-33. pontokban felsorolt, pénzügyi információkra vonatkozó dokumentumok a Kibocsátó honlapján, xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/XX_Xxxxxxxx_xxxxxx címen elérhetők és a Kibocsátó székhelyén megtekinthetők.

IV. A KÖTVÉNYPROGRAM

1. A KÖTVÉNYPROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA

Az OTP Bank Nyrt., mint Kibocsátó ("Kibocsátó") a jelen Alaptájékoztatóban leírt kötvény kibocsátási program ("Kötvényprogram") hatálya alatt időről-időre HUF, EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB és RON pénznemben denominált Kötvényeket hoz forgalomba a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A Kötvényprogramba tartozó egyes forgalomba hozatalok részletes feltételeit a vonatkozó (későbbiekben meghatározott) Végleges Feltételek tartalmazza. A Kötvényprogram hatálya alatt mindenkor forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke a 200.000.000.000 (azaz kétszázmilliárd) HUF-t vagy az annak megfelelő fenti deviza összegeket nem haladhatja meg.

A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 200.000.000.000 forintos össznévérték terhére Kötvényeket bocsásson ki.

Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Kötvények adatait a Tpt 7.§ (2) bekezdésében meghatározott, értékpapírnak nem minősülő Okirat tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél (KELER-nél), mint központi értékpapír-számlavezetőnél helyezi letétbe.

A jelen fejezet a Kötvényprogram feltételeiről nyújt tájékoztatást és a Kötvényprogramba tartozó egyes Sorozatok és Részletek tekintetében tartalmaz általános információkat. Az alábbi összefoglalás a jelen Alaptájékoztató egyéb vonatkozó részeivel együtt értelmezendő.

2. FORGALOMBA HOZATAL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN KÍVÜL

2.1. A Felügyelet által engedélyezett Alaptájékoztató közösségi hatálya

Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról, és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló 2003/71/EK irányelv 17. cikke és a Tpt. 41. §-a szerint a Felügyelet által közzétételre engedélyezett Alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a Kibocsátót arra, hogy a Kötvényt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának 2003/71/EK irányelv 18. cikke és a Tpt. 40. § szerinti hatósági bizonyítványt – jelen Alaptájékoztató vonatkozó tagállami előírásoknak való megfelelősége esetén – elküldje.

Ha az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a Kibocsátó kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami az Alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt az Alaptájékoztató kiegészítésére. Az Alaptájékoztató kiegészítését a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is kezdeményezheti.

2.2. A notifikációs eljárás

A Felügyelet, amennyiben a jelen Alaptájékoztató közzétételét, illetve annak Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését engedélyezte, a Kibocsátó kérésére hatósági bizonyítványt bocsáthat ki a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy az Alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi az Alaptájékoztatót és – ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges, – a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.

Ha a Felügyelet a Tpt. 27. § (7) bekezdése alapján valamely információnak az Alaptájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.

A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a Kibocsátó kérelemének kézhezvételét követő három munkanapon belül, illetőleg ha a kérelmet az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtotta be a Kibocsátó, az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

E szabályokat az Alaptájékoztató minden kiegészítésére is alkalmazni kell.

2.3. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok

A Kötvényprogram feltételeit, a Kibocsátó bemutatását, valamint mindazt az információt, amelynek közlése a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír befektetői számára a magyar jogszabályok szerint kötelező, és amely a Felügyelet számára benyújtásra kerül, a jelen Alaptájékoztató tartalmazza. Az egyes Sorozatokban vagy Részletekben forgalomba hozott Kötvények vonatkozásában a forgalomba hozatal adatait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza, amely a Felügyelet részére megküldésre kerül és azt a Kibocsátó közzé teszi.

2.4. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok és egyéb tájékoztatások közzététele

A Kibocsátó hirdetményeit a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx), az MNB által üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) teszi közzé.

Az Alaptájékoztató a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) kerül közzétételre, illetve a Jegyzési Helyeken igényelhető. Jelen Alaptájékoztató jóváhagyásáról szóló hirdetményt a Kibocsátó közzéteszi a Világgazdaság című országos napilapban.

Az egyes kibocsátásokhoz kapcsolódó Végleges Feltételek, a hirdetmény, a Kibocsátó a Kötvényprogrammal összefüggő, nyilvánosság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségei, illetve a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásai a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a Kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek.

A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra.

A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.

2.5. Az Alaptájékoztató és a forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb dokumentumok nyelve

Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarország („székhely szerinti tagállam”) területén kerül sor, az Alaptájékoztatót magyar nyelven kell elkészíteni.

Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamon kívüli egy vagy több tagállamban kerül sor, a Kibocsátó választása szerint az Alaptájékoztatót vagy az ilyen tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy angol nyelven kell elkészíteni. Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai csak az összefoglaló hivatalos nyelvükre (nyelveikre) történő fordítását írhatják elő. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által végzendő vizsgálat céljára a Kibocsátó választása szerint az Alaptájékoztatót vagy az ilyen hatóság által elfogadott nyelven, vagy angol nyelven kell elkészíteni.

Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamot is magában foglaló egynél több tagállamban kerül sor, az Alaptájékoztatót magyar vagy angol nyelven, és azt a Kibocsátó választása szerint vagy az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven is rendelkezésre kell bocsátani. Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai csak a 2003/71/EK irányelv 5. cikk (2) bekezdésében említett összefoglaló hivatalos nyelvükre (nyelveikre) történő fordítását írhatják elő.

2.6. A Magyarország területén kívüli forgalomba hozatal egyéb szabályai

A Kötvény Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalára a 2003/71/EK irányelv, a vonatkozó magyar jogszabályok, és a fogadó állam vonatkozó jogszabályainak figyelembevételével kerül sor. A Kötvény Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalának jelen Alaptájékoztatóban nem szereplő szabályait az adott forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek és – amennyiben ilyen van – a Forgalmazó irányadó szabályzatai tartalmazzák.

V. ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK

1. FELELŐS SZEMÉLYEK / FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztatóban szereplő információkért a Kibocsátó, azaz az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., cégjegyzékszáma: 01-10-041585) tartozik felelősséggel.

Budapest, 2016. augusztus 3.

2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

OTP Bank Nyrt.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) – amely 2014. július 11-én lépett hatályba és amely a Kibocsátóra is kiterjedő hatállyal bír – kötelezően előírja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek (a továbbiakban: BRRD) történő megfelelést. Ennek értelmében a Szanálási törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségekre – így a Kötvényekre – is alkalmazni kell a Szanálási törvénynek a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó rendelkezéseit, melynek értelmében az MNB a szanálási feltételek fennálltakor elhatározhatja az érintett intézmény feltőkésítését, vagy határozhat azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek. A hitelezői feltőkésítés intézménye a Kibocsátóra is kötelezően alkalmazandó, továbbá a Kötvények tekintetében is gyakorolható, mert azok nem esnek a kivételi körbe (BRRD 44. cikk (2) bekezdésben meghatározott esetek (pl.: biztosított betétek, biztosítékkal fedezett kötelezettségek) a BRRD 108. cikk a) pontjában említett betétek (pl.: természetes személyek és MKV-k, KKV-k biztosítható betéteinek azon része, amely meghaladja a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatárt) amennyiben a kötelezettségek harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak továbbá amennyiben a kötelezettségek azt követően keletkeztek, hogy a tagállam az ezen cikkben foglalt rendelkezést átültető jogszabály(oka)t elfogadták.

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan

Hozamemelkedés esetén, a Kötvényeken (hátralévő átlagos futamidejük függvényében) árfolyamveszteség keletkezik.

Diszkont Kötvények

A Diszkont Kötvények árfolyama az azonos futamidejű, Fix Kamatozású Kötvények árfolyamához képest érzékenyebben reagál a piaci hozamváltozásokra.

Változó Kamatozású Kötvények

Egyszerű – egy piaci referenciához képest fix felárat fizető – Változó Kamatozású Kötvény esetén a piaci kockázat kisebb, mint Fix Kamatozású, vagy Diszkont Kötvények esetén.

Indexált Kamatozású Kötvények

2.2. Likviditási kockázat

2.3. Devizaárfolyam-kockázat

2.4. Az aukciós eljárás kockázata

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia megszűnése

3. KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

3.1. A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

Kibocsátó

OTP Bank Nyrt.

(1051 Budapest, Nádor u. 16.)

Fizető Bank

Az OTP Bank Nyrt., mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet.

Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvényekkel kapcsolatos fizető banki szolgáltatásra más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Forgalmazó

Az OTP Bank Nyrt., mint a Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények forgalomba hozatalát lebonyolító hitelintézet.

Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

3.2. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása

A Kötvények forgalomba hozatalának célja, hogy a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához Kötvény kibocsátásán keresztül biztosítson forrásokat. A Kötvények forgalomba hozatalához közvetlenül kapcsolódó költségek előreláthatólag nem haladják meg a kibocsátásra kerülő Sorozatok/Részletek össznévértékének 1%-át. Amennyiben valamely Kötvény kibocsátásának az itt írtaktól eltérő célja van, akkor az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4. AZ AJÁNLOTT/BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A jelen 4. pont és a 3. pont határozza meg a Kötvények általános feltételeit (a „Kötvényfeltételek”), amely Kötvényfeltételek minden egyes Okirat (meghatározását lásd az alábbiakban) részét képezik.

Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Kötvények adatait a Tpt. 7.§ (2) bekezdésében meghatározott, értékpapírnak nem minősülő okirat („Okirat”) tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a KELER-nél, mint központi értékpapír-számlavezetőnél helyezi letétbe.

Az egyes Sorozat/Részlet forgalomba hozatalokra vonatkozó Végleges Feltételek, a Kötvényfeltételeket kiegészítő, további feltételeket is megállapíthat a Rendeletben foglaltak betartásával. A Kötvényfeltételeket kiegészítő ilyen további feltételek, a Kötvényfeltételekkel együtt értelmezendők, ezen feltételek együttesen tartalmazzák az egyes Sorozat/Részlet forgalomba hozatalokra vonatkozó valamennyi feltételt.

A vonatkozó Végleges Feltételek (illetve annak alkalmazandó rendelkezései) az ahhoz készített Okirat részét fogják képezni. A jelen Alaptájékoztató V. fejezete ismerteti a Végleges Feltételekben feltüntethető feltételeket. A Végleges Xxxxxxxxxx fogják meghatározni, hogy ezen feltételek közül melyek vonatkoznak az adott Kötvényekre. A Kötvényfeltételekben használt fogalmakat az idézőjelbe („”) és nagy kezdőbetűvel írtaknak megfelelően kell alkalmazni. A Végleges Feltételek nem módosítják, nem váltják fel a Kötvényfeltételeket. A "vonatkozó Végleges Feltételek"-re történő hivatkozás a Kötvényhez készült Okirat részét képező Végleges Feltételekre (illetve annak vonatkozó rendelkezéseire) utal.

A jelen Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozott Sorozat (meghatározását lásd az alábbiakban) egyik Kötvénye. A "Kötvények"-re történő hivatkozáson a továbbiakban a jelen Sorozatba tartozó Kötvények Meghatározott Pénznemben kifejezett legkisebb Meghatározott Névértéke értendő. A Kötvényfeltételekben a "Részlet " olyan Kötvényeket jelent, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg. A "Sorozat" olyan Részletek összessége, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg, de az egyes Részletek Értéknapja és/vagy Forgalomba Hozatali Ára eltérő.

A Végleges Feltételekben használt szavak és kifejezések ugyanúgy értelmezendők, mint a Kötvényfeltételekben, kivéve, ha a szövegkörnyezetből más következik, vagy az attól eltérő értelmezésre kifejezett utalás történik.

4.1. Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, ideértve az ISIN-kódot (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számokat is

4.1.1 Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája, osztálya

Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok a Kötvényrendelet, valamint a Tpt. 12/B.§ szerinti Kötvények. A Kötvények a Kötvényrendelet, valamint a Tpt. 12/B.§ értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Tpt. 12/B.§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

4.1.1.1 A Kötvények fajtái a kamat/hozam számítása szerint

A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan kötvény,

(i) amelynek kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");

(ii) amelynek kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");

(iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény");

(iv) amelynek kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény");

(v) amelyre a kamat a Kötvény névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény"),

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően.

4.1.1.2 A Kötvények fajtái a tőkeösszeg meghatározása szerint

A Kötvény a tőkeösszeg meghatározása szerint lehet olyan Kötvény,

(i) amelynek Végső Visszaváltási Összege a Meghatározott Névérték („Végtörlesztéses Kötvény”)

(ii) amelynek Végső Visszaváltási Összege valamilyen képlet alapján kerül kiszámításra ("Indexált Visszaváltási Összegű Kötvény");

(iii) amelyek tőkeösszegének visszafizetésére részletekben kerül sor ("Részletekben Törlesztendő Kötvény");

(iv) amelynek Végső Visszaváltási Összege névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvény");

(v) amelynek Forgalomba Hozatali Ára forgalomba hozatalkor teljes egészében nem kerül befizetésre ("Részben Fizetett Kötvény"),

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Visszaváltási/Kifizetési Alaptól függően.

4.1.2 Az ISIN-kód (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számok

Az ISIN-kód a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja. Az ISIN-kódra és más értékpapír- azonosító számra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.1.3 A Kötvény futamideje és névértéke

A Kötvény „Futamideje” a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időtartam. A Kötvény névértékéről a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezik.

4.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

(i) Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”),

(ii) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (”Tpt.”),

(iii) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. CCXXXVII. törvény („Hpt.”),

(iv) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Csődtv.”)

(v) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”)

(vi) az Európai Unió Bizottságának a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendelete (”Rendelet”),

(vii) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet (“Kötvényrendelet”),

(viii) a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet („Demat. rendelet”),

(ix) a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.)

Korm. rendelet („EHM Rendelet”), továbbá

(x) Magyarországon kívüli forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatal államának vonatkozó jogszabályai, és

az Alaptájékoztatóban megjelölt egyéb jogszabályok.

4.3. Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre szólnak és dematerializált formában készültek-e, továbbá a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe

A Kötvények Magyarországon dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A Kibocsátó Tpt. értelmében kiállítja, és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.-nél ("Keler Zrt." vagy „Központi Számlavezető”) letétbe helyezi az egyes Sorozatok adatait tartalmazó – értékpapírnak nem minősülő – Okiratot. Amennyiben a Sorozatot alkotó kötvények számát a Kibocsátó Adagolt Kibocsátással növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül és ezzel egyidejűleg a Részlet adatainak megfelelően módosított új Okirat kerül kiállításra.

Kötvények típusa

A Kötvények névre szólóak.

A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén azok típusa (névre szóló vagy bemutatóra szóló) a forgalomba hozatal államának jogszabályai által lehetővé tett módon kerülnek meghatározásra.

Kötvények

megjelenési formája

A Kötvények Magyarországon dematerializált értékpapírok, így azok nem kerülnek nyomdai úton előállításra. A jelen Alaptájékoztató és a Kötvények magyarországi forgalomba hozatalával kapcsolatos bármely nyomdai úton előállított dokumentum nem minősül értékpapírnak. A Kötvények Magyarországon kizárólag Értékpapírszámlán kerülnek előállításra, elektronikus jelként, így a Kötvények átruházására az Értékpapír-számla megterhelésével és jóváírásával kerülhet sor a Tpt. szabályai szerint. A vonatkozó Végleges Feltételekben foglalt rendelkezésekkel összhangban a névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okiratot a Tpt. 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél helyezik letétbe. Az Okirat, illetve az adott Kötvények részleges visszaváltása és érvénytelenítése esetén az annak helyébe lépő új Okirat, vagy az adott Sorozatba tartozó újabb Kötvények kibocsátása esetén az annak helyébe lépő új Okirat, mindaddig letétben marad, amíg az adott Részletben, illetve Sorozatban forgalomba hozott Kötvények tulajdonosainak a Kötvényeken alapuló fizetési igényei kielégítésre nem kerülnek.

A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén azok megjelenítési formája a forgalomba hozatal államának jogszabályai által lehetővé tett módon kerülnek meghatározásra.

Értékpapírszámla

A dematerializált értékpapírokról és a hozzá kapcsolódó jogokról a szolgáltató által az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Központi

Számlavezető vagy XXXXX

XXXXX Zrt. (1074 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.), amely a Tpt. és a Demat. rendelet alapján a Kötvények központi nyilvántartását vezető szervezet (központi értéktár, központi értékpapírszámla vezetője). A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén a központi nyilvántartást vezető szervezet nevét és címét a vonatkozó Végleges Feltételek

tartalmazza.

4.4. A kibocsátás pénzneme

A Kötvények több Sorozatban és a Sorozatokon belül több Részletben hozhatók forgalomba, HUF-ban, vagy EUR-ban, vagy USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban. A Kötvény kibocsátásának pénznemét a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.5. Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok sorrendisége

A Kötvények a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg. A Kötvények egymással, illetve (kivéve esetleges, a jogszabályi előírások révén elsőbbséget élvező kötelezettségeket) a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos ranghelyen állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek jogosultjai a vonatkozó jogszabályok vagy szerződések alapján elsőbbséget élveznek.

Amennyiben a Végleges Feltételekben ez jelölésre kerül, akkor a Kötvények a Kibocsátó alárendelt kötelezettségeit testesítik meg, amelynek részletes szabályait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, azzal, hogy a Hpt. 57. § (2) bekezdése szerint a Kibocsátó, mint hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.

4.6. Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást

4.6.1 A Kötvénytulajdonos jogai

A Tpt. 12/B.§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

A Kötvényrendelet alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

A Kötvénytulajdonost a Kötvények alapján megilletik a következő jogok az Alaptájékoztatóban, a vonatkozó Végleges Feltételekben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételekkel:

(a) a Kötvény lejáratakor a Kibocsátótól – a Fizető Bank és a Forgalmazó közreműködésével – a Kötvényben meghatározott névérték és annak az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint a Kibocsátó által vállalt esetleges egyéb pénzbeli szolgáltatások kifizetését követelni,

(b) a Kötvény megszerzése előtt, a jelen Alaptájékoztató és az abban hivatkozott dokumentumokat megismerni, a jogszabályokban meghatározott előzetes tájékoztatást a Forgalmazótól annak üzletszabályzata szerint megkapni,

(c) a Kötvényt annak futamideje alatt (i) – dematerializált Kötvény esetén a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékpapírszámlán – birtokolni és (ii) – amennyiben a Végleges Feltételek vagy jogszabály ezt nem zárja ki – azt biztosítékul adni és elidegeníteni,

(d) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek ezt lehetővé teszik a Kibocsátótól a Kötvény lejárat előtti visszaváltását követelni és ez esetben a Kibocsátótól – a Fizető Bank és a Forgalmazó közreműködésével – vonatkozó Végleges Feltételek – ennek hiányában a jelen Alaptájékoztató – által meghatározott ellenérték kifizetését követelni,

(e) a Tpt.-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapni a Kibocsátótól vagy közreműködőjétől, és

(f) gyakorolni a Tpt.-ben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb jogokat.

Abban az esetben, ha a Kötvények (vagy azok egy részének) visszafizetése a Kötvényfeltételeknek megfelelően esedékessé válik, illetve azok lejártak, de még nem történt meg a teljes kifizetés a Kötvénytulajdonosoknak, akkor a Kötvénytulajdonosok a tulajdonjogukat megtestesítő értékpapír-számlára hivatkozva a Kibocsátó ellen közvetlenül jogosultak eljárást kezdeményezni, kivéve azt az esetet, ha a vonatkozó esedékességi dátumtól számított hét napos időszakon belül a Kötvényekkel kapcsolatban az esedékes összeg teljes megfizetése megtörténik a Kötvénytulajdonosok javára a Kötvényfeltételekkel összhangban.

4.6.2 A Kötvény jellegéből fakadó jogok

Amennyiben a Végleges Feltételekben ez jelölésre kerül, akkor a Kötvények a Kibocsátó alárendelt kötelezettségeit testesítik meg, amelyek részletes szabályait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, azzal, hogy a Hpt. 57. § (2) bekezdése szerint a Kibocsátó, mint hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.

4.6.3 A Kötvénytulajdonos, a Kötvény megszerzése és átruházása, ennek korlátai

A Tpt. 138. § (2) bekezdésének megfelelően a "Kötvénytulajdonosokra" vagy "tulajdonosokra" történő – jelen Alaptájékoztatóban, a Végleges Feltételekben vagy bármely a Kötvénnyel kapcsolatos dokumentumban lévő – hivatkozások a Kötvények vonatkozásában azon személyeket jelentik, akik Értékpapírszámláján a Kötvényeket nyilvántartják. A Kötvények csak a KELER Zrt. mindenkori előírásaival és eljárásaival összhangban, az eladó értékpapír-számlájának megterhelésével és a vevő értékpapír-számláján történő jóváírással ruházhatók át. A Tpt. 6. §

(5) bekezdése értelmében a Kötvénytulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Kötvények nyomdai úton történő előállítását.

A Kötvényeket csak a vonatkozó, hatályos jogszabályokkal és a jelen Alaptájékoztatóval összhangban szerezhetik meg belföldi magánszemélyek, jogi személyek, intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek, jogi személyek, szervezetek és intézményi befektetők akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Részlet során forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek együttesen tartalmazza.

A Kötvények a Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, valamint Romániában kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények a Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek.

Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján.

Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.

A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvényekre vonatkozóan az itt meghatározottakon kívül nincsen átruházási korlátozás, kivéve, ha az adott Sorozat tekintetében a kibocsátás Végleges Feltételei ilyen korlátozás alkalmazását írják elő. Ez esetben, a Kötvényrendelet alapján, a korlátozásba ütköző átruházás semmis.

4.6.4 A Kötvényekkel kapcsolatos értesítések

A Kötvényekkel kapcsolatos valamennyi értesítés akkor tekinthető érvényesen közöltnek, ha az a Budapesti Értéktőzsde (xxx.xxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxxxxxx.xx) honlapján is megjelent. A Kibocsátó biztosítja, hogy az értesítések közzététele a vonatkozó jogszabályok és EU-s aktusok, az adott szabályozott piac vagy érintett felügyeleti hatóság előírásainak megfelelő módon történjen. Az ilyen értesítések azok első közzététele napján tekintendők közöltnek.

A Kötvénytulajdonosok részéről történő értesítések írásbeliek és – a vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában – a következő címre küldendők: OTP Bank Nyrt. H-1051 Budapest, Nádor u. 16.; az Értékpapírkibocsátások, Tőkepiaci Tranzakciók és Letétkezelési Osztály figyelmébe („Kijelölt Iroda”).

4.6.5 Irányadó jog és illetékesség

4.6.5.1 Irányadó jog

A Kötvények megszerzésével a befektető elfogadja, hogy a Kötvényekre, azok érvényességére, hatályosságára, és feltételeinek értelmezésére – a forgalomba hozatal államától és a nyilvántartás államától függetlenül – a magyar jog az irányadó, ide nem értve a magyar jog nemzetközi kollíziós magánjogi normáinak alkalmazását.

4.6.5.2 Illetékesség

A Kötvényekkel, azok forgalomba hozatalával, a forgalomba hozatal során keletkezett bármely dokumentummal vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely vita, jogvita, értelmezési kérdés esetére a Kibocsátó és a Kötvénytulajdonosok alávetik magukat a magyar jog mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság illetékességének.

4.6.6 Általános munkanap-szabály

Amennyiben a Kötvényfeltételek (ideértve különösen a 4.7. pontban foglaltakat) vagy jogszabály kógens rendelkezése eltérően nem rendelkezik akkor, ha a Kötvényfeltételekben meghatározott határnap vagy határidő utolsó napja nem munkanapra esik, akkor a határnap a következő munkanap, illetve a határidő a következő munkanapon jár le.

A jelen pont alkalmazásában munkanap,

(i) a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott nap, ennek hiányában

(ii) olyan budapesti munkanap, amelyen az OTP Bank Nyrt. fizetési- és értékpapír műveletet végez és nyitva tart az általános üzletmenet számára.

4.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések

4.7.1 A Kötvények fajtái a kamat/hozam számítása szerint

A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény,

(i) amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");

(ii) amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");

(iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény");

(iv) amelynek Kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény");

(v) amelyre a kamat a Kötvény névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény"),

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően.

4.7.2 Fix Kamatozású Kötvények kamata (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok, a kamattörlesztésre vonatkozó követelések érvényességének határideje)

Minden egyes Fix Kamatozású Kötvény a Meghatározott Névértéke után (a Részben Fizetett Kötvények esetén a kifizetett rész, a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a még nem teljesített Törlesztő Részletek után) a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve), éves szinten a Kamatláb(ak) mértékével számolva kamatozik. A Kötvényfeltételekben a "Fix Kamatozási Időszak" a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakot jelenti. A kamatok a Lejárat Napjáig terjedő időszakban minden évben a Kamatfizetési Nap(ok)on és a Lejárat Napján fizetendők. Az Egységesített Értékpapír Hozammutató az aktuális Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre, a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint.

Ha a kamatot a Fix Kamatozási Időszaktól eltérő időszakra kell számítani, akkor a kamat kiszámításához a Meghatározott Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni. Az eredményként kapott összeget a Meghatározott Pénznem legközelebbi váltópénzére kell kerekíteni, a váltópénz felét felfelé kerekítve (vagy más kerekítési szabályt alkalmazva, ha az irányadó piaci szokások azt úgy rendelik).

Ha a vonatkozó Végleges Feltételek másként nem rendelkezik, az egyes Fix Kamatozási Időszakokat lezáró (de abba nem számító) Kamatfizetési Napon a Fix Kamatozási Időszakra fizetendő kamat összege a Fix Kamatösszeg lesz. Ha a vonatkozó Végleges Feltételek úgy rendelkezik, a Kamatfizetési Napon fizetendő kamat összege az abban meghatározott Töredékösszeg lesz.

"Kamatbázis" a jelen 4.7.2. Kötvényfeltételnek megfelelően számított kamatösszeg tekintetében a következőket jelenti:

(i) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30/360" "360/360" "Kötvény-alapú" vagy "30E/360" "Eurokötvény-alapú"számítást ír elő, akkor a következő képletet kell használni: (D2 - D1 + 30 (M2- M1) + 360 (Y2-Y1))/360 (ahol a Y1/M1/D1 rendre a Fix Kamatozási Időszak kezdő dátumában szereplő év/hónap/nap számértéke; míg Y2/M2/D2 rendre a Fix Kamatozási Időszak végdátumában szereplő év/hónap,/nap számértéke) az alábbi korrekciók mellett:

(a) "30/360" "360/360" "Kötvény-alapú" bázis esetén:

(1) ha D1 a hónap 31. napja, akkor D1 értéke a kalkulációban 30 kell legyen;

(2) ha D2 a hónap 31. napja és D1 a hónap 30. vagy 31. napja, akkor D2 értéke a kalkulációban 30 kell legyen.

(b) "30E/360" "Eurokötvény-alapú" bázis esetén:

(1) ha D1 a hónap 31. napja, akkor D1 értéke a kalkulációban 30 kell legyen;

(2) ha D2 a hónap 31. napja, akkor D2 értéke a kalkulációban 30 kell legyen.

(ii) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elő, akkor a Fix Kamatozási Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani 360-nal.

(iii) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" számítást ír elő, akkor a Fix Kamatozási Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani 365-tel.

(iv) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, akkor a Fix Kamatozási Időszak napjainak számát (de a számolásból kihagyva minden szökőév február 29. napját) kell elosztani 365-tel.

(v) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/Tényleges" számítást ír elő, akkor a Fix Kamatozási Időszak szökőévre eső szakaszában lévő napok tényleges számát 366-tal kell elosztani, a Fix Kamatozási Időszak nem szökőévre eső szakaszában lévő napok tényleges számát pedig 365-tel kell elosztani, ennek a két hányadosnak az összege adja meg a kamatbázis értékét. A számítás során a szakaszok közötti határnap az év első naptári napja.

(vi) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben a "Tényleges/Tényleges (ISMA)" szerepel, akkor a Fix Kamatozási Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani az egy évre eső Végleges Feltételekben meghatározott Kamatmegállapítási Napok számának és a Kamatmegállapítási Időszak napjai tényleges számának a szorzatával. Ahol a "Kamatmegállapítási Időszak" minden egyes Kamatmegállapítási Naptól (azt is beleértve) a következő Kamatmegállapítási Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak.

(vii) Egyéb a Végleges Feltételekben meghatározott Kamatbázis szabály.

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben Munkanap Szabály került meghatározásra és valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely egyébként nem Munkanap, akkor, ha a Munkanap Szabály:

(i) Következő Munkanap Szabály, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi olyan napra, amely Munkanap; vagy

(ii) Módosított Következő Muxxxxxx Xzxxxxx, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi Munkanapra, kivéve, ha az így a következő naptári hónapra esne, ebben az esetben a Kamatfizetés Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Muxxxxxxxx; vagy

(iii) Megelőző Muxxxxxx Xzxxxxx, a Kamatfizetési Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Muxxxxxxxx; vagy

(iv) a Végleges Feltételekben meghatározott egyéb Munkanap Szabály.

(i) olyan nap, amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott További Kereskedelmi Központban;

(ii) olyan nap, amelyen

(a) – az Eurón kívüli Meghatározott Pénznemben kifizetendő összeg tekintetében – kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) a vonatkozó Meghatározott Pénznem országának legfontosabb pénzügyi központjában (ha nem Budapest vagy a megjelölt További Kereskedelmi Központ), vagy

(b) (2) – Euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a Trans-European Automated Real-Time Gross Settlement Express Transfer (TARGET) Rendszer (a "TARGET Rendszer") nyitva áll; és

(iii) olyan nap, amikor a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.

"Váltópénz" az eurótól különböző minden pénznem tekintetében az adott pénznem országában rendelkezésre álló legkisebb összegű fizetési eszköz (Magyarországon egy forint), az euró tekintetében pedig egy cent.

A Kötvény vonatkozásában a névleges kamatlábra, a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra vonatkozó konkrét rendelkezéseket a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.3 A Változó Kamatozású Kötvények és Indexált Kamatozású Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

4.7.3.1 Kamatfizetési Napok

Minden egyes Változó Kamatozású Kötvény és Indexált Kamatozású Kötvény a Meghatározott Névértéke után (a Részben Fizetett Kötvények a kifizetett rész, a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a még nem teljesített Törlesztő Részletek után) a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve) kamatozik.

A kamatok utólag fizetendők, amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik:

(i) minden évben a vonatkozó Végleges Feltételekben kijelölt Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok)on; vagy

(ii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben nincs(enek) Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok) kijelölve, úgy minden olyan napon (minden ilyen nap minden egyes Meghatározott Kamatfizetési Nappal együtt egyenként "Kamatfizetési Nap"), amely a vonatkozó Végleges Feltételekben Meghatározott Időszakként megszabott számú hónappal vagy más időszakkal esik a megelőző Kamatfizetési Nap után, illetve – az első Kamatfizetési Nap esetében – a Kamatszámítás Kezdőnapja után.

A kamatot minden egyes, a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) tartó időszakra ("Kamatfizetési Időszak") kell fizetni.

4.7.3.2 A Munkanap Szabály

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben Muxxxxxx Xzabály került meghatározásra és (x) a kérdéses naptári hónapban nincsen olyan nap, amely szám szerint megfelelne valamely Kamatfizetési Napnak, vagy (y) valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely egyébként nem Munkanap, akkor, ha a Munkanap Szabály:

(i) Következő Munkanap Szabály, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi olyan napra, amely Munkanap; vagy

(iii) Megelőző Muxxxxxx Xzxxxxx, a Kamatfizetési Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Muxxxxxxxx.

(iv) a Végleges Feltételekben meghatározott egyéb Munkanap Szabály.

(ii) olyan nap, amelyen

(b) (2) – Euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a Trans-European Automated Real-Time Gross Settlement Express Transfer (TARGET) Rendszer (a "TARGET Rendszer") nyitva áll; és

(iii) olyan nap, amikor a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.

4.7.3.3 Kamatláb

A Változó Kamatozású Kötvények és az Indexált Kamatozású Kötvények után mindenkor fizetendő Kamatláb a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint kerül meghatározásra.

(i) ISDA kamatmeghatározás Változó Kamatozású Kötvények esetében

Ahol az a Kamatláb meghatározás módjaként ISDA Meghatározás szerepel a vonatkozó Végleges Feltételekben, a Kamatláb minden egyes Kamatfizetési Időszak tekintetében a vonatkozó ISDA Kamatláb plusz/minusz (ahogy a vonatkozó Végleges Feltételekben szerepel) a Kamatfelár (ha van ilyen) lesz. A jelen

(A) albekezdésben az egy Kamatfizetési Időszakra vonatkozó "ISDA Kamatláb (ISDA Rate)" egyenlő azzal a Változó Kamatlábbal, amelyet a Kibocsátó határozna meg, ha Számítást végző Megbízottként járna el egy, a 2000-es ISDA Definíciókat (amelyeket az International Swaps and Derivatives Association, Inc. adott közre, azoknak az első Sorozat/Részlet forgalomba hozatal értéknapján hatályos formájában) (a "2000-es ISDA Definíciók (2000 ISDA Definitions)") tartalmazó kamatláb-swap ügyletben és amelyben:

(a) a Referenciakamat megegyezik a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottakkal;

(b) a Megjelölt Lejárat a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időszak;

(c) az érintett Kamatváltozási Nap vagy (i) az adott Kamatfizetési Időszak első napja, ha a vonatkozó Referenciakamat a budapesti bankközi Kamatláb ("BUBOR"), a londoni bankközi kamatlábon ("LIBOR") vagy az Euró zóna bankközi kamatlábon ("EURIBOR") alapszik, vagy (ii) minden más esetben, ahogyan azt a vonatkozó Végleges Feltételek meghatározta.

A jelen (i) albekezdésben a "Változó Kamatláb (Floating Rate)", a "Számítást végző Megbízott (Calculation Agent)", a "Referenciakamat (Floating Rate Option)", a "Megjelölt Lejárat (Designated Maturity)" és a "Kamatváltozási Nap (Reset Date)" kifejezések a 2000-es ISDA Definíciókban meghatározott jelentéssel bírnak.

(ii) Változó Kamatozású Kötvények kamatmeghatározása "Képernyőoldal" alapján

Ahol a vonatkozó Végleges Feltételek a Kamatláb meghatározásának módjaként a "Képernyőoldal" alapján történő kamatmeghatározást írja elő, ott az egyes Kamatfizetési Időszakokra számított Kamatláb az alábbi szabályok megtartása mellett a következő lehet: a Referenciakamatlábként (amely éves mértékben, százalékban kerül kifejezésre)

(a) ajánlott kamatláb; vagy

(b) ajánlott kamatlábak számtani középértéke (ha szükséges, az ötödik tizedesjegyre kerekítve úgy, hogy a 0,000005 felfelé legyen kerekítve),

amely Referenciakamatláb a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon a Kamatmeghatározás Napján megjelenő, arra a napra megállapított adat, plusz vagy mínusz (a vonatkozó Végleges Feltételekben megadottak szerint) a Kamatfelár (ha van), a Kibocsátó meghatározása szerint. Ha a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon öt vagy több ajánlott kamatláb található, a legmagasabbat (vagy, ha több mint egy ilyen ajánlat van, csak az egyiket) és a legalacsonyabbat (vagy, ha több mint egy ilyen ajánlat van, csak az egyiket) a Kibocsátónak figyelmen kívül kell hagynia az ajánlott kamatláb számtani középértékének meghatározása szempontjából (a fentiek szerint kerekítve).

4.7.3.4 Minimális és/vagy Maximális Kamatláb

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra Minimális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti 4.7.3.3. bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb alacsonyabb, mint a Minimális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Minimális Kamatláb lesz.

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra Maximális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti 4.7.3.3. bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb magasabb, mint a Maximális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Maxxxxxxx Xamatláb lesz.

4.7.3.5 A Kamatláb meghatározása és a Kamatösszegek kiszámítása

A Kibocsátó a Kamatláb meghatározására megszabott időpontban vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a Kamatlábat a vonatkozó Kamatfizetési Időszakra. A Kibocsátó számítja ki az egyes Meghatározott Névértékű Változó Kamatozású Kötvények vagy Indexált Kamatozású Kötvények után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összegét (a "Kamatösszeg"). Minden Kamatösszeg kiszámításához a Meghatározott Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni.

Az eredményként kapott összeget a vonatkozó Meghatározott Pénznem legközelebbi Váltópénzére kell kerekíteni, a váltópénz felét felfelé kerekítve (vagy más kerekítési szabályt alkalmazva, ha az irányadó piaci szokások azt úgy rendelik).

"Kamatbázis" a jelen 4.7.3. Kötvényfeltételnek megfelelően számított kamatösszeg tekintetében a következőket jelenti:

(i) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30/360" "360/360" "Kötvény-alapú" vagy "30E/360" "Eurokötvény-alapú"számítást ír elő, akkor a következő képletet kell használni: (D2 - D1 + 30 (M2- M1) + 360 (Y2-Y1))/360 (ahol a Y1/M1/D1 rendre a Kamatfizetési Időszak kezdő dátumában szereplő év/hónap/nap számértéke; míg Y2/M2/D2 rendre a Kamatfizetési Időszak végdátumában szereplő év/hónap,/nap számértéke) az alábbi korrekciók mellett:

(a) "30/360" "360/360" "Kötvény-alapú" bázis esetén:

(1) ha D1 a hónap 31. napja, akkor D1 értéke a kalkulációban 30 kell legyen;

(2) ha D2 a hónap 31. napja és D1 a hónap 30. vagy 31. napja, akkor D2 értéke a kalkulációban 30 kell legyen.

(b) "30E/360" "Eurokötvény-alapú" bázis esetén:

(3) ha D1 a hónap 31. napja, akkor D1 értéke a kalkulációban 30 kell legyen;

(4) ha D2 a hónap 31. napja, akkor D2 értéke a kalkulációban 30 kell legyen.

(ii) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elő, akkor a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani 360-nal.

(iii) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" számítást ír elő, akkor a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani 365-tel.

(iv) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, akkor a Kamatfizetési Időszak napjainak számát (de a számolásból kihagyva minden szökőév február 29. napját) kell elosztani 365-tel.

(v) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/Tényleges" számítást ír elő, akkor a Kamatfizetési Időszak szökőévre eső szakaszában lévő napok tényleges számát 366-tal kell elosztani, a Kamatfizetési Időszak nem szökőévre eső szakaszában lévő napok tényleges számát pedig 365-tel kell elosztani, ennek a két hányadosnak az összege adja meg a kamatbázis értékét. A számítás során a szakaszok közötti határnap az év első naptári napja.

(vi) Ha a vonatkozó Végleges Feltételekben a "Tényleges/Tényleges (ISMA)" szerepel, akkor a Fix Kamatozási Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani az egy évre eső Végleges Feltételekben meghatározott Kamatmegállapítási Napok számának és a Kamatmegállapítási Időszak napjai tényleges számának a szorzatával. Ahol a "Kamatmegállapítási Időszak" minden egyes Kamatmegállapítási Naptól (azt is beleértve) a következő Kamatmegállapítási Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak.

(vii) Egyéb a Végleges Feltételekben meghatározott Kamatbázis szabály.

4.7.3.6 Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegekről

A Kibocsátó az érintett felügyeleti hatóság és azon értéktőzsde, amelyre a Változó Kamatozású Kötvények vagy az Indexált Kamatozású Kötvények be vannak vezetve, tudomására hozza a Kamatlábat és az egyes Kamatfizetési Időszakokra eső Kamatösszegeket, illetve a megfelelő Kamatfizetési Napokat, és gondoskodik arról, hogy az erre vonatkozó értesítés a meghatározásuk után a lehető leghamarabb, de nem később, mint az azt követő első budapesti Munkanapon közzétegyék a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezéseinek megfelelően. Minden így közzétett Kamatösszeget és Kamatfizetési Napot utólag, előzetes értesítés nélkül módosítani lehet (vagy szükséges egyéb intézkedéseket lehet hozni módosítás útján), a Kamatfizetési Időszak lerövidítése vagy meghosszabbítása esetén. Minden ilyen módosítást haladéktalanul közölni kell a Központi Számlavezetővel, az érintett felügyeleti hatósággal, azon értéktőzsdékkel, amelyekre a Változó Kamatozású Kötvények vagy az Indexált Kamatozású Kötvények be vannak vezetve és a Kötvénytulajdonosokkal a 4.6.4 Kötvényfeltétel rendelkezései szerint.

4.7.3.7 Végleges igazolások

Minden egyes, a jelen 4.7.3 Kötvényfeltétel előírásainak értelmében a Kibocsátó által adott, kifejezett, közölt vagy kapott igazolás, közlemény, vélemény, számítás, átvett adat, meghatározás vagy döntés kötelező érvénnyel bír (kivéve a szándékos mulasztás, rosszhiszeműség vagy nyilvánvaló tévedés eseteit) a Kötvény tulajdonosainak mindegyikére.

4.7.3.8 A mögöttes eszköz fajtája

Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény kamatozása egy mögöttes eszköztől függ, akkor a mögöttes eszköz fajtája lehet bármely

(i) a Tpt. szerinti értékpapír,

(ii) a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz,

(iii) a Bszt. szerinti áru,

(iv) a Bszt. szerinti árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz,

(v) pénzeszköz (forint, valuta, deviza),

(vi) a Ptk. szerinti dolog, jog, követelés (ideértve a hitelkövetelést is),

(vii) vagy az (i)-(vi) pontban foglaltak ára, árfolyama, az ezekből képzett bármely mutató, index.

4.7.3.9 A Kötvény kamatfizetésének származtatott összetevője és Kötvény értéke (árfolyama) közötti összefüggés

Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény utáni kamatfizetésnek származtatott összetevője is van, akkor a mögöttes eszköz (eszközök) értéke és a Kötvény értéke közötti összefüggést a a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza, azzal, hogy itt kerülnek meghatározásra azok a körülmények, amikor a kockázat a legnyilvánvalóbb. Ilyen körülmény lehet az, amikor a származtatott eszköz kibocsátója, létrehozója, közzétevője vagy az által egyéb módon érintett személy a származtatott eszközre vonatkozó szabály (szerződés, tájékoztató, egyéb kötelező erejű dokumentum) következtében teljesítésre nem vagy csak részben köteles, amelynek következtében a Kötvény nem vagy csak részben fizet kamatot. Ez a Kötvény árfolyamára is negatív hatással lehet, ami azonban nem érinti azt, hogy a Kibocsátó – a jelen Alaptájékoztató eltérő rendelkezése hiányában és a Kötvény fajtájától függően – lejáratkor a Kötvény Névértékét fizeti meg a Kötvénytulajdonosnak.

4.7.3.10 Végleges Feltételek a Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény esetén

Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.3.11 Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

A Kettős Pénznemű Kötvények tekintetében fizetendő kamatláb vagy a kamat összegét elsősorban a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott módon, ennek hiányában a 4.7.3. pontban írtaknak megfelelően kell megállapítani.

Amennyiben egy Kötvény Kettős Pénznemű Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat, a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.4 Részben Fizetett Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

A Részben Fizetett Kötvények esetében (amennyiben azok nem Diszkont Kötvények) a kamatokat a 4.7.3. pontban foglaltak szerint az adott Kötvények már befizetett névértéke után kell kiszámítani vagy más módon a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezései szerint.

Amennyiben egy Kötvény Részben Fizetett Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.4.1 Részletekben Törlesztendő Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

A Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a kamatokat a 4.7.3. pontban írtaknak megfelelően az adott Kötvények még nem teljesített Törlesztő Részletek összege után kell kiszámítani vagy más módon a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezései szerint.

Amennyiben egy Kötvény Részletekben Törlesztett Kötvény, akkor a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.5 Kamatozás késedelem esetén

Az egyes Kötvények (illetve amennyiben egy Kötvényt csak részben váltanak vissza, úgy annak csak a visszaváltott része) visszaváltásuk napjától kezdve nem kamatoznak (ha kamatozott egyáltalán) kivéve, ha a tőke visszafizetését jogellenesen késleltetik vagy megtagadják. Ilyen esetben a kérdéses tőkerész a Ptk. 6:48.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerint kamatozik addig az időpontig, amíg az illető Kötvény után járó teljes összeg kifizetésre nem kerül.

4.7.6 Kamatozás Kötvények Visszavásárlása Esetén

Amennyiben a Kibocsátó visszavásárol Kötvényeket, úgy a visszavásárolt Kötvények tekintetében a visszavásárlás időpontját követően esedékes Kamatfizetési Napokon Kamatösszeg nem fizetendő. Amennyiben a visszavásárolt Kötvények a későbbiekben értékesítésre kerülnek, úgy az értékesített Kötvények tekintetében az értékesítés időpontját követő Kamatfizetési Napokon Kamatösszeg fizetendő. A félreértések elkerülése végett az értékesítést követő első Kamatfizetési Napon az így értékesített Kötvények tekintetében a fizetendő Kamatösszeg mértéke megegyezik az egyébként nem visszavásárolt és nem újraértékesített Kötvények tekintetében fizetendő Kamatösszeg mértékével.

4.7.7 A kamattörlesztésre vonatkozó követelések érvényességének határideje

A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló kamatkövetelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

4.7.8 A kamattörlesztések kifizetése

A kamattörlesztések kifizetésére a 4.8.3. pont szabályait megfelelően alkalmazni kell.

4.8. Lejárat napja és a Kötvény törlesztésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat, előtörlesztést és törlesztési feltételeket

4.8.1 A Kötvények fajtái a tőkeösszeg meghatározása szerint

A Kötvény a tőkeösszeg meghatározása szerint lehet olyan Kötvény,

(i) amelyek Végső Visszaváltási Összege a Meghatározott Névérték („Végtörlesztéses Kötvény”)

(ii) amelynek Végső Visszaváltási Összege valamilyen képlet alapján kerül kiszámításra ("Indexált Visszaváltási Összegű Kötvény");

(iii) amelyek tőkeösszegének visszafizetésére részletekben kerül sor ("Részletekben Törlesztendő Kötvény");

(iv) amelynek Végső Visszaváltási Összege névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvény");

(v) amelynek Forgalomba Hozatali Ára forgalomba hozatalkor teljes egészében nem kerül befizetésre ("Részben Fizetett Kötvény")

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Visszaváltási/Kifizetési Alaptól függően.

4.8.2 A lejárat napja

A Kötvény lejáratának napjára vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.8.3 Kifizetések

4.8.3.1 A fizetés módja

A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a Központi Számlavezető nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a Központi Számlavezető mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír-számlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Számlavezető vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével.

Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül.

4.8.3.2 A Fizetési Nap

Ha a Kötvény kapcsán teljesítendő kifizetés napja nem Fizetési Nap, a Kötvénytulajdonos nem követelhet kifizetést a következő Fizetési Napig és ezzel a késedelemmel összefüggésben sem további kamatra sem egyéb kompenzációra nem tarthat igényt. "Fizetési Nap" minden olyan nap,

(i) amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott További Kereskedelmi Központban; és

(ii) amelyen

(a) – az eurón kívüli Meghatározott Pénznemben kifizetendő összeg tekintetében – kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) a vonatkozó Meghatározott Pénznem országának legfontosabb pénzügyi központjában (ha nem Budapest vagy a megjelölt További Kereskedelmi Központ), vagy

(b) – euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a TARGET Rendszer nyitva áll; és

(iii) amelyen a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.

4.8.3.3 A tőke és kamatok értelmezése

A Kötvényfeltételekben a Kötvényekkel kapcsolatos minden tőkére való hivatkozást úgy kell értelmezni, mint ami – ha alkalmazandó – magában foglalja az alábbiakat:

(i) a Kötvények Végső Visszaváltási Összegét;

(ii) (ha van ilyen) a Kötvények Választott Visszaváltási Összegét;

(iii) a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a Törlesztő Részleteket; és

(iv) a kamaton kívül minden egyéb kifizetést, amelyet a Kibocsátó a Kötvények alapján vagy azokra tekintettel teljesít.

4.8.4 Visszaváltás

A Kötvények lejáratkor egy összegben, vagy a futamidő alatt részletekben (tőketörlesztés) névértéken, vagy a felett válthatók vissza a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. A Kötvények lejárat előtti visszaváltására vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.8.4.1 Visszaváltás lejáratkor

Amennyiben a Kibocsátó a Kötvényt addig nem váltotta vissza vagy érvénytelenítette az alábbiakban meghatározott módon, akkor minden egyes Kötvényt (ideértve többek között minden egyes Indexált Visszaváltási Összegű Kötvényt, és Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvényt) a vonatkozó Végleges Feltételekben megállapított, vagy az ott leírt módon meghatározott Végső Visszaváltási Összegben, az adott Meghatározott Pénznemben visszavált a Lejárat Napján.

4.8.4.2 Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján

A Kibocsátó választása szerint jogosult a Kötvényt visszaváltani az itt meghatározott esetekben és módon:

(i) Amennyiben a Kibocsátó számára a vonatkozó Végleges Xxxxxxxxxx visszaváltási lehetőséget határoz meg, a Kibocsátó, miután a Kötvénytulajdonosokat a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezésével összhangban nem kevesebb mint 15 és nem több mint 30 nappal korábban értesítette – amely értesítésnek visszavonhatatlannak kell lennie és fel kell tüntetnie a visszaváltásra meghatározott napot –, bármelyik Választott Visszaváltási Napon visszaválthatja az akkor forgalomban lévő Kötvényeket vagy azok egy részét a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott, vagy az ott leírt módon megállapított Választott Visszaváltási Összeg(ek)ben a vonatkozó Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt (ha van ilyen). Az ilyen visszaváltáskor fizetett összeg nem lehet alacsonyabb, mint a Minimális Visszaváltási Összeg, és nem lehet magasabb, mint a Maximális Visszaváltási Összeg, minden esetben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. Amennyiben a Kibocsátó nem minden Kötvényt vált vissza, a visszaváltandó Kötvények ("Visszaváltott Kötvények") a Központi Számlavezető szabályaival és a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban, legfeljebb 30 nappal a visszaváltásra kijelölt napot megelőzően (ezt a kiválasztási napot a továbbiakban "Kiválasztás Napjának" nevezzük) kerülnek kiválasztásra.

(ii) Kizárólag azon Kötvény(ek) Lejárata Előtti Visszaváltására, amely(ek) a Visszaváltás Napján a Kibocsátó tulajdonában van(nak) a Kibocsátó döntése alapján bármely időpontban sor kerülhet. Ebben az esetben a Kibocsátó nem köteles a Kötvénytulajdonosokat a Visszaváltásról az Alaptájékoztató V.4.8.4.2.(i) pontja szerint értesíteni (ami nem érinti a jogszabály által meghatározott közzétételi kötelezettségeket). Az ilyen Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összege a Kötvény Névértékével egyezik meg. A Kötvény(ek) Lejárata Előtti Visszaváltása Napját a Kibocsátó határozza meg. A Kötvény Visszaváltásával a Sorozat, illetve a Részkibocsátás a jegyzés lezárását követően Rendkívüli Tájékoztatásként nyilvánosságra hozott össznévértéke csökken, amelyet a Kibocsátó a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül jogosult a Végleges Feltételekben és az egyéb kapcsolódó dokumentumban, azok módosításával feltüntetni, illetve közzétenni.

4.8.4.3 Visszaváltás a Kötvénytulajdonosok választása alapján

Amennyiben a Kötvénytulajdonosok a vonatkozó Végleges Feltételek szerint visszaváltási lehetőséggel rendelkeznek és a Kötvény tulajdonosa a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezésével összhangban a Végleges Feltételekben meghatározott időpontban ("Értesítési Időszak") ilyen tárgyú értesítést küld a Kibocsátónak, a Kibocsátó az értesítésben meghatározott lejárati napon visszaváltja az adott Kötvényt a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott feltételek szerint a Választott Visszaváltási Napon, a Választott Visszaváltási Összegben, a Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt.

A Kötvény visszaváltására vonatkozó jog gyakorlásához a Kötvénytulajdonosnak az értesítés időtartama alatt a rendes munkaidőn belül el kell juttatnia a Kijelölt Irodába egy, a Központi Számlavezető vagy a Kötvénytulajdonos értékpapír- számlavezetője által azon a napon kiállított tulajdonosi igazolást (amely a tulajdonjog mellett igazolja, hogy a visszaváltani kívánt Kötvények a Kibocsátó javára zárolás alá kerültek) és egy megfelelő módon kitöltött és aláírt értesítést (az akkor megkövetelt formában), amely értesítés a Kibocsátó Kijelölt Irodájában szerezhető be ("Visszaváltási Értesítés"). Ebben a Visszaváltási Értesítésben a tulajdonosnak meg kell jelölnie egy fizetési számlaszámot, ahová a jelen Kötvényfeltételek szerint a kifizetést teljesíteni kell. A jelen pont szerint a Kötvénytulajdonosok által adott Visszaváltási Értesítés visszavonhatatlan.

4.8.4.4 Részletfizetések

A Részletekben Törlesztendő Kötvények a Törlesztő Részletekben és a Törlesztési Napokon kerülnek visszaváltásra.

4.8.4.5 Részben Fizetett Kötvények

A Részben Fizetett Kötvények visszaváltására a jelen Kötvényfeltétel és a vonatkozó Végleges Feltételek előírásai szerint kerül sor.

4.8.4.6 Érvénytelenítés

Valamennyi visszaváltásra kerülő Kötvény érvénytelenítésre kerül. Az ily módon érvénytelenített Kötvények nem bocsáthatók ki, illetve nem adhatók el újra. A félreértések elkerülése érdekében a Kibocsátó által kezdeményezett visszaváltáson kívüli jogcímen (pl. másodpiaci adásvétel) megszerzett Kötvényeket érvényteleníteni nem kell, de Kibocsátó jogosult azok visszaváltására.

4.8.4.7 Késedelmes fizetés a Diszkont Kötvényekre

Ha valamely Diszkont Kötvényre a fenti (a), (b) vagy (c) pontok szerinti visszaváltásakor a fizetendő összegek jogtalan visszatartására vagy kifizetésének megtagadására kerül sor, az ilyen Diszkont Kötvények tekintetében esedékes és visszafizetendő összeg a fenti 4(c) pont előírásai szerint kiszámított összeg lesz oly módon, mintha az abban hivatkozott visszaváltásra megállapított nap, illetve a Diszkont Kötvény esedékességi és fizetési napja az a nap lenne, amelyen az ilyen Diszkont Kötvénnyel összefüggésben járó összegek kifizetésre kerültek és a Hozam a Ptk. 6:48.§ (3) bekezdésében meghatározott késedelmi kamattal növelt összeg lenne.

4.9. A várható hozam és a hozam kiszámításának módja

4.9.1 A várható hozam

A várható hozammal kapcsolatos információkat – amennyiben a Kötvény vonatkozásában ilyen közzétételre kerül – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.9.2 A hozam kiszámításának módja

A Fix Kamatozású Kötvények Forgalomba Hozatali Hozama az a belső megtérülési ráta, amely mellett a Fix Kamatozású Kötvény után járó kamat és tőke kifizetések diszkontált értéke megegyezik a bruttó, azaz felhalmozott kamatokkal növelt forgalomba hozatali árral. A Diszkont Kötvények Forgalomba Hozatali Hozama az a hozamráta, amely mellett a Diszkont Kötvény után lejáratkor esedékes kifizetés diszkontált értéke megegyezik a forgalomba hozatali árral.

A hozam kiszámításának módjával kapcsolatos további információkat – amennyiben a Kötvény vonatkozásában ilyen közzétételre kerül és az az EHM-re vonatkozó szabályoktól eltérő – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.9.3 Az EHM

Amennyiben az EHM rendelet azt kötelezővé teszi, akkor Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben közzéteszi az ún. egységesített értékpapír hozam mutatót („EHM”), amelyet a következőképpen kell számítani:

4. melléklet a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelethez

Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb:

ahol:

n: a kamatfizetések száma, r: az EHM értéke,

ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege.

5. melléklet a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelethez

Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap:

ahol:

n: a kamatfizetések száma, r: az EHM értéke,

ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege.

4.10. A Befektetők/Kötvénytulajdonosok képviselete a Kötvények forgalomba hozatalakor, valamint a Kötvények futamideje alatt

A Kötvények jegyzése, illetve azokra aukciós ajánlat tétele a természetes személy Befektető, valamint a Kötvények megszerzését követően a Kötvénytulajdonos eljárása személyesen vagy (eseti vagy állandó meghatalmazással) képviselő útján is történhet, amennyiben azt jogszabály vagy a Kibocsátó vonatkozó üzletszabályzata nem zárja ki. A nem természetes személy Befektetőt/Kötvénytulajdonost a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti szerződésben vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, szerződésben meghatározott módon és terjedelemben.

Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, a Kötvények tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.

A meghatalmazás, így a képviselet jog megszűnik pl. a Befektető/Kötvénytulajdonos általi visszavonással, a meghatalmazásban meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkeztével, a Befektető/Kötvénytulajdonos vagy a meghatalmazott képviselő halálával, vagy jogszabályban meghatározott egyéb esetekben, továbbá az eseti meghatalmazás az abban meghatározott rendelkezés, jognyilatkozat megtételével veszti hatályát. A meghatalmazás megszűnése a Kibocsátóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor az azt kiváltó körülményről a Kibocsátó hiteles tudomást szerez. A meghatalmazás megszűnése nem érinti a meghatalmazott által a megszűnés Kibocsátóval szembeni hatályosulásának időpontját megelőzően adott, de még nem teljesült megbízások hatályát, a Kibocsátó azonban kizárólag saját döntése szerint jogosult az ilyen megbízás teljesítését felfüggeszteni.

A Kibocsátó a Kötvénytulajdonosokat képviselő szervezetet nem nevez meg és ilyen képviseletre vonatkozó szabályokat nem állapít meg, de vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazhatnak ezzel kapcsolatos rendelkezéseket.

A Befektető/Kötvénytulajdonos Kötvények forgalomba hozatalakor történő, valamint a Kötvény futamideje alatti képviseletére vonatkozó további szabályokat, a benyújtandó okiratok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra vonatkozó szabályokat a Kibocsátó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései, valamint a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák.

4.11. Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják

4.11.1 Felhatalmazás a Kötvényprogram felállítására

Az OTP Bank Nyrt. Termékfejlesztési, Értékesítési és Árazási Bizottsága a 2016/364 sz. (2016. július 5-i dátumú) határozatában adott felhatalmazást a jelen Alaptájékoztatóban leírt Kötvényprogram felállítására.

4.11.2 Felhatalmazás a Kötvényprogram hatálya alatti egyedi forgalomba hozatalra

A Kötvényprogram hatálya alatti egyedi forgalomba hozatallal kapcsolatos felhatalmazás információit a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, amennyiben az eltérő a 4.11.1 pontban foglaltaktól.

4.12. Új kibocsátások esetén az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja

A Tpt. 31. § (2) bekezdése szerint a kibocsátási programra vonatkozóan közzétett Alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Kötvényeket a Kötvényprogram keretein belül az Alaptájékoztató közzétételének Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni. A Kötvényprogram hatálya alatti egyes Kötvények forgalomba hozatala várható időpontjával kapcsolatos szabályokat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

A Kibocsátó jogosult a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül mind a korábban kibocsátott Kötvényekkel azonos Sorozatba tartozó, mind új Sorozatba tartozó Kötvények forgalomba hozatalára.

4.13. Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása

A Kötvények csak a KELER Zrt. mindenkori előírásaival és eljárásaival összhangban, az eladó értékpapír-számlájának megterhelésével és a vevő értékpapír-számláján történő jóváírással ruházhatók át. A Tpt. 6. § (5) bekezdése értelmében a Kötvénytulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Kötvények nyomdai úton történő előállítását.

A Kötvényeket csak a vonatkozó, a Kötvények kibocsátásának időpontjában hatályos jogszabályokkal és a jelen Alaptájékoztatóval összhangban szerezhetik meg belföldi magánszemélyek, jogi személyek, intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek, jogi személyek, szervezetek és intézményi befektetők akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Részlet során forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek együttesen tartalmazza.

A Kötvények a Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, valamint Horvátországban kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények a Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek.

A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.

4.14. Adózás

4.14.1 Általános szabályok

Az Alaptájékoztató jelen része kizárólag általános információkat tartalmaz és kizárólag az Alaptájékoztató készítésekor hatályban lévő Magyarország területén hatályos adózási szabályokat tartalmazza. Magyarország területén kívüli forgalomba hozatalkor irányadó általános adózási információkat a jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése, az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek, illetve a Forgalmazó irányadó szabályzata tartalmazza. Az Alaptájékoztatóban foglalt általános információk nem vehetik figyelembe az egyes befektetők adókötelezettségét befolyásoló, a Kötvényekkel összefüggésben felmerülő valamennyi egyedi körülményt, így nem tekinthetők adótanácsadásnak a Kötvénytulajdonosok számára. A Kibocsátó nem vállal továbbá felelősséget az irányadó jogszabályokban, illetve az azokra vonatkozó joggyakorlatban az Alaptájékoztató készítésének időpontját követően bekövetkező változások következményeiért. A fentieknek megfelelően valamennyi egyedi esetben adótanácsadó igénybevétele ajánlott és szükséges.

A Kötvény révén juttatott kamatjövedelem során az OTP Bank Nyrt., mint a kötvény kibocsátója minősül kifizetőnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 18. pontja szerint.

A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetések a mindenkor alkalmazandó pénzügyi vagy más jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban történnek. Ebből következően sem a Kibocsátó, sem pedig a Fizető Bank, sem a Forgalmazó (ha van ilyen) nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia. A Kibocsátó mint kifizető, valamint a Fizető Bank, és Forgalmazó (ha van ilyen) a hatályos jogszabályokkal összhangban nem felelős a Kötvény- tulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben semmilyen díjért, költségért, veszteségért vagy kiadásért, amely az ilyen kifizetésekkel kapcsolatban keletkezik vagy a kifizetésekből ered, illetve a Kibocsátó és a Fizető Bank, valamint a Forgalmazó (ha van ilyen) nem érvényesíthet a Kötvénytulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben ilyen díjat, költséget, veszteséget vagy kiadást.

4.14.2 Belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek és társaságok

4.14.2.1 Magánszemélyek

A magánszemélyek Kötvényekből keletkező kamatjövedelmét 15% jövedelemadó, valamint 6% egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli, amelyet a kifizető állapít meg és von le a jövedelem kifizetése során. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a szerint kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

(i) kamata és/vagy hozama csökkentve a vételárban felhalmozott kamattal a vételt követő első kamatfizetéskor, egyébként a jóváírt teljes kamata;

(ii) beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor elért árfolyamnyereség növelve a vételárban megfizetett felhalmozott azon kamattal, amelyet az előző pont alapján az első kamatfizetéskor csökkentő tételként vettek figyelembe.

Amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az adókötelezettséget.

4.14.2.2 Társaságok

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó társaságok kötelesek figyelembe venni az adózás előtti eredményük meghatározása során a kötvénnyel végzett minden tranzakcióhoz kapcsolódó bevételt és kiadást. A kifizető nem von le adót a kötvény révén juttatott bevételből, az eredményt terhelő adókötelezettség teljesítése a gazdasági tevékenységet folytató társaságok kötelezettsége.

4.14.3 Külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek és társaságok

4.14.3.1 Magánszemélyek

A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek, amennyiben Magyarország és az illetőség szerinti állam között van kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény, vagy viszonosság, akkor annak figyelembevételével adóznak, ha a magánszemély igazolja külföldi adóügyi illetőségét, valamint – ha az egyezmény úgy rendelkezik, akkor – haszonhúzói nyilatkozatot bocsát rendelkezésre. Külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál. A Magyarország által a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények általában úgy rendelkeznek, hogy a külföldi illetőségű magánszemélynek a kötvényből származó jövedelme Magyarországon nem adóztatható.

Adóügyi illetőségigazolás hiányában vagy amennyiben nincs egyezmény, illetve viszonosság a két állam között, akkor a külföldi magánszemélyek a mindenkor hatályos Személyi jövedelemadóról szóló – valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló – törvény rendelkezései szerint adóznak. A kifizetést követően a Kötvénytulajdonos az illetőségigazolás és a kifizető igazolása birtokában az illetékes adóhatósági szervnél a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő akkor, ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték. 2016. szeptember 1-jétől az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvény előírásai szerint megállapított illetőséget kell figyelembe venni. Ha ezek alapján az kerül megállapításra, hogy a magánszemélynek több tagállamban, más államban, vagy más joghatósággal rendelkező területen van illetősége, a külföldi illetőség igazolására az illetőségigazolás szolgál.

Nem kell figyelembe venni jövedelemként azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő (EU kamat adatszolgáltatás hatálya alá tartozó kamatjövedelem). Ez az előírás 2016. szeptember 1-jétől hatályon kívül helyeződik.

4.14.3.2 Társaságok

A külföldi adóügyi illetőségű társaságoknak juttatott jövedelmet Magyarországon adókötelezettség nem terheli.

5. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

5.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és a jegyzéshez/ajánlattételhez szükséges intézkedések

5.1.1 Az ajánlattétel feltételei.

A jelen Kötvényprogram keretében a Kötvények nyilvánosan hozhatók forgalomba. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás (Tpt. 49. §) vagy aukciós eljárás (Tpt. 50. §) útján. A Magyarország területén kívül történő

– jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló – forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatalok a forgalomba hozatal államának jogszabályaira tekintettel is, az azok által lehetővé tett eljárással történhetnek.

A Kötvények forgalomba hozatalának napja az a nap, amikor a Kötvényt a KELER Zrt. a vonatkozó jogszabályok és saját szabályzatai alapján keletkezteti.

A forgalomba hozatalok pénzneme szerint a Kötvények HUF-ban, EUR-ban, USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben és RON-ban kerülnek forgalomba hozatalra.

A forgalomba hozatalok országa szerint a Kötvények Magyarország területén, mint székhely-államban, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követő külön notifikációs eljárást követően – az Európai Unió többi tagállamának területén, mint fogadó államban kerülhetnek forgalomba hozatalra.

A Kötvényprogram hatálya alatt a Kötvény forgalomba hozatala történhet adagolt kibocsátással, amely Kötvény adott időszak alatti folyamatos kibocsátása azonos lejárati időponttal.

Az 5.1. pont jegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell, ha a jegyzés lebonyolítására Magyarország területén kerül sor. Az 5.1. pont jegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezései Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalra akkor alkalmazhatók, ha az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek vagy a Forgalmazó irányadó szabályzata eltérően nem rendelkezik.

Az 5.1. pont aukciós eljárásra vonatkozó rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell, ha az aukció lebonyolítására Magyarország területén kerül sor. Az 5.1. pont aukciós eljárásra vonatkozó rendelkezései Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalra akkor alkalmazhatók, ha az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek vagy a Forgalmazó irányadó szabályzata eltérően nem rendelkezik.

5.1.2 A kibocsátás/ajánlattétel teljes összege; ha az összeget még nem rögzítették, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének feltételei és időpontja.

A Kötvény forgalomba hozatali teljes összegét, illetve ha ezt az összeget a Végleges Feltételekben nem rögzítik, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének feltételeit és időpontját a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.1.3 Az ajánlattételre nyitva álló idő, ideértve a lehetséges módosításokat is, a jegyzési és aukciós eljárás bemutatása.

5.1.3.1 A jegyzési eljárás lebonyolítása

5.1.3.1.A. A jegyzési ajánlatok benyújtása

Jegyzési ajánlatot a jegyzési ív kitöltésével és annak a jegyzési időszakon belül, a Jegyzési Helyeken történő átadásával tehet a Befektető (ideértve az elektronikus utat is).

„Jegyzési Hely”-nek minősülnek

(i) – a vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában – az OTP Bank Nyrt., mint Forgalmazó jelen Alaptájékoztatóhoz mellékelt fiókjai, az OTPdirekt telefonos szolgáltatás, az OTPdirekt internetes szolgáltatás, valamint az OTPdirekt Bróker internetes szolgáltatás, továbbá a telefax és az OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása, továbbá

(ii) a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt egyéb helyek.

A Befektető személyes eljárására és képviseletére vonatkozó szabályokat, a benyújtandó okiratok, szükséges nyilatkozatok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra (fiók, internet, telefon, stb.) vonatkozó szabályokat a Forgalmazó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései tartalmazzák.

Tekintettel arra, hogy a Kötvények dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, ezért a nyilvános forgalomba hozatal során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki

(iii) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként nem kezelt Befektető esetén – a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és kapcsolódó fizetési számla (ügyfélszámla) vezetésre szerződést kötött, vagy

(iv) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként kezelt Befektető esetén – a jegyzés során a számlavezető azonosító adatait és a számára a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és fizetési számla számát megadta.

Az értékpapír-, és fizetési (illetve ügyfél-)számla nyitás feltételeit a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzata és szerződései tartalmazzák.

Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, az értékpapír tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.

5.1.3.1.B. A jegyzett összeg megfizetésének módja és a jegyzés érvényessége

A Befektetőknek a jegyzési vételárat a jegyzéssel egyidejűleg a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámlához kapcsolt fizetési számlán (illetve ügyfélszámlán) kell biztosítani, kivéve, ha az OTP Bank Nyrt. és a Befektető között a jegyzési vételár teljesítésére külön írásbeli megállapodás jön létre a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg.

Készpénznek a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámlához kapcsolódó fizetési számlára történő befizetése esetén a jegyzés helyén a Forgalmazó befizetési pénztári bizonylatot állít ki a befizetett összegről.

Átutalással történő fizetés esetén a jegyzés elfogadásának/érvényességének feltétele, hogy a jegyezni kívánt Kötvények teljes vételára a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg a Befektető fizetési számláján rendelkezésre álljon.

Minősített befektetők a jegyzési vételár megfizetését más pénzforgalmi szolgáltatótól történő átutalással is teljesíthetik a Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára. Átutalás esetén a jegyzési íven meghatározott összegnek a jegyzési ív leadásáig be kell érkeznie a letéti számlára, ide nem értve azon Befektetőket,

akik a Forgalmazóval külön megállapodást kötöttek, és befizetési kötelezettségüket ezen külön megállapodásban foglaltaknak, vagy a Végleges Feltételekben meghatározottaknak megfelelően kötelesek teljesíteni.

Devizakülföldi ajánlattevők befizetésüket a hatályos devizajogszabályok rendelkezéseivel összhangban kötelesek teljesíteni.

Tekintettel arra, hogy a jegyzési időszak túljegyzés esetén három nap elteltével a megadott határnapot megelőzően is lezárható, az átutalásból eredő valamennyi kockázatot, így a lezárásig történő meg nem érkezés következményeit is a Befektető viseli.

A Forgalmazó a nem minősített befektető jegyzését csak abban az esetben fogadja el, ha a jegyzés fedezete a Jegyzési ív aláírásakor a Jegyzési Xxxx rendelkezésére áll, illetve a Befektető tudomásul veszi, hogy amennyiben a jegyzés időpontjára a fedezet nem áll a Forgalmazó rendelkezésére, akkor a jegyzés meghiúsul, kivéve, ha az OTP Bank Nyrt. és a Befektető között a jegyzési vételár teljesítésére külön írásbeli megállapodás jön létre a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg.

5.1.3.1.C. A Jegyzés elfogadása

A jegyzésben feltüntetett összeg és az átutalt/befizetett összeg közötti különbözőség esetén a jegyzés az elkülönített letéti számlára beérkezett összeg erejéig kerül elfogadásra, illetve, ha a jegyzési íven ennél kisebb összeg szerepel, akkor a jegyzési íven szereplő összeg tekintendő irányadónak.

A jegyzéssel kapcsolatos információk teljes körét az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek együttesen tartalmazzák.

5.1.3.2 Az aukciós eljárás lebonyolítása

5.1.3.2.A. Aukciós ajánlatok benyújtása

A Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben az aukciós ajánlat elfogadásának feltételéül szabhatja, hogy a minősített befektetőnek nem minősülő befektető értékpapírszámlával és kapcsolódó fizetési számlával rendelkezzen a Forgalmazónál.

A Befektetők aukciós ajánlatukat kitöltött és aláírt aukciós ív (formanyomtatvány) személyesen vagy a Tpt. 50§ (3) bekezdésében meghatározott módon történő benyújtásával tehetik meg az Aukciós ajánlattételi időszak Kezdetétől az Aukciós ajánlattételi időszak Zárásáig terjedő időszakban a Végleges Feltételekben megjelölt Ajánlattételi helyeken.

Az Aukciós ajánlattételi időszak Kezdetének és Zárásának időpontját és az értékesítési helyeket a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Aukciós ajánlat személyesen vagy képviselő útján tehető. A Befektető személyes eljárására és képviseletére vonatkozó szabályokat, a benyújtandó okiratok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra vonatkozó szabályokat a Forgalmazó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései tartalmazzák.

Tekintettel arra, hogy a Kötvények dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, ezért a nyilvános forgalomba hozatal során aukciós ajánlat csak olyan személytől fogadható el, aki

(i) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként nem kezelt Befektető esetén – a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és kapcsolódó fizetési számla (ügyfélszámla) vezetésre szerződést kötött, vagy

(ii) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként kezelt Befektető esetén – az aukció során a számlavezető azonosító adatait és a számára a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és fizetési számla számát megadta.

Az értékpapír-, és bank (illetve ügyfél-)számla nyitás feltételeit a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzata és szerződései tartalmazzák.

Képviselő eljárása esetén az aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, az aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, az értékpapír tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.

Ha alkalmazandó, aukciós ajánlatot a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott minimális Forgalomba hozatali árral megegyező vagy annál magasabb árfolyamon, illetve maximális forgalomba hozatali hozammal megegyező vagy annál alacsonyabb hozamon lehet tenni.

Egy Befektető több aukciós ajánlatot is tehet különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós ív benyújtásával. Az ugyanazon Befektető által beadott különböző árfolyamon/hozamon megtett ajánlatok külön aukciós ajánlatként kerülnek értékelésre.

Az aukciós ajánlatban meghatározható Kötvények minimális és/vagy maximális mennyiségére vonatkozó információkat (”Minimális ajánlattételi mennyiség”, illetve ”Maximális ajánlattételi mennyiség”) a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Az aukciós ajánlat benyújtásával a Befektető feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére az ajánlatukban feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszik, hogy ajánlatuk részben is (az ajánlott mennyiség meghatározott részére kiterjedően is) elfogadható.

5.1.3.2.B. Befizetés módja

Nem minősített befektető ajánlattevők az aukciós íven meghatározott összeg megfizetését az értékesítési helyeken készpénzzel, illetve a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátónál vezetett fizetési számlájuk feletti olyan rendelkezés megadásával teljesíthetik a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára, hogy a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó az aukciós íven meghatározott összeget a számlán az Aukciós ajánlattételi időszak Zárásáig zárolja.

Minősített befektető ajánlattevők az aukciós íven meghatározott összeg megfizetését más pénzforgalmi szolgáltatótól történő átutalással is teljesíthetik a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára. Átutalás esetén az aukciós íven meghatározott összegnek az aukciós ív leadásáig be kell érkeznie a letéti számlára, ide nem értve azon ajánlattevőket, akik a Forgalmazói feladatokat is ellátó Kibocsátóval külön megállapodást kötöttek, s befizetési kötelezettségüket ezen külön megállapodásban foglaltaknak, vagy a Végleges Feltételekben meghatározottaknak megfelelően kötelesek teljesíteni.

Devizakülföldi ajánlattevők befizetésüket a hatályos devizajogszabályok rendelkezéseivel összhangban kötelesek teljesíteni.

5.1.3.2.C. Aukciós ajánlat érvényessége

A Befektető ajánlata csak akkor érvényes, ha

(i) a Befektető határidőben eleget tett az előbbiek szerinti fizetési, illetve átutalási kötelezettségének; illetve szabályszerűen megkötötte a Forgalmazó fizetésre vonatkozó külön megállapodást,

(ii) a benyújtott aukciós ív hiánytalanul ki van töltve, abból a Befektető személye és az ajánlat kétséget kizáróan megállapíthat,

(iii) az aukciós ív az arra meghatározott határidőben került benyújtásra, és

(iv) képviselő útján történő ajánlattétel esetén a benyújtott meghatalmazás, illetve képviseleti jogot igazoló okirat megfelel a jelen Alaptájékoztatóban és a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzatában és szerződéseiben foglalt feltételeknek.

5.1.3.2.D. Aukciós ajánlatok elfogadása

A Kibocsátó az ajánlatok ismeretében dönt az aukció során elfogadásra kerülő legalacsonyabb árfolyamról, mely alatti árfolyamot megjelölő ajánlatokat nem fogadja el, így azok érvénytelennek minősülnek. Az elfogadható legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatok részben is kielégíthetők az ”Allokáció azonos árfolyamszinten / hozamszinten” pontban ismertetett eljárás szerint. Az ajánlatok elfogadására a legmagasabb árfolyamú ajánlattal kezdve csökkenő sorrendben kerül sor, az árfolyamok alapján, legfeljebb a Sorozat meghirdetett maximális összegéig, figyelembe véve az 5.2.2.2. pontban foglaltakat is. Az aukciós ajánlati íven szereplő összeg és az átutalt összeg közötti különbözőség esetén a Kibocsátó az ajánlatot a letéti számlájára beérkezett összeg erejéig tudja elfogadni, illetőleg ha az ajánlati íven ennél kisebb összeg szerepel, úgy az ajánlati íven szereplő összeg tekintendő mérvadónak.

Az aukcióval kapcsolatos információk teljes körét az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek együttesen tartalmazzák.

5.1.4 Az ajánlattétel tárgyát képező mennyiség leszállításának lehetősége és az értékpapírt lejegyzők/ajánlat tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja.

5.1.4.1 Lejegyezhető mennyiség leszállításának lehetősége jegyzési eljárásban

A Kibocsátó nem köti ki a lejegyezhető Kötvények mennyiségének leszállítását.

5.1.4.2 Az értékpapírt lejegyzők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja jegyzési eljárásban.

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott minimális jegyzési mennyiség nem kerül lejegyzésre, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – a kibocsátást meghiúsultnak tekinti és a Kötvények ellenértékét a hatályos jogszabályok szerinti módon és határidőben – kamatfizetési kötelezettség nélkül – visszatéríti.

A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen jegyzésekhez kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegnek a jegyzési íven szereplő összeget meghaladó részének Kibocsátó általi – Forgalmazó útján történő – visszatérítésére a Jegyzési időszak Zárásától és eredményének megállapításától számított 7 napon belül levonásmentesen kerül sor. Amennyiben a jegyzési összeg befizetésére

(i) készpénzben került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek postai úton, az által megadott címre küldi meg,

(ii) átutalással került sor, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlára téríti meg,

(iii) a Forgalmazónál vezetett fizetési számla megterhelésével került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlájára írja jóvá, illetve ha a fizetési számla

időközben megszűnt, akkor az (i) pontot alkalmazza.

A Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az általa a jelen pontnak megfelelően megkísérelt, de meghiúsult visszafizetés összegét felelős őrzésbe veszi és így tartatja nyilván az általános polgári jogi elévülési határidő leteltéig.

5.1.4.3 Az értékpapírra ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja aukciós eljárásban.

A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen ajánlatokhoz kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegnek az aukciós ajánlatban szereplő összeget meghaladó részének Kibocsátó általi visszatérítésére az aukció lezárásától és eredményének megállapításától számított 7 napon belül levonásmentesen kerül sor. Amennyiben a jegyzési összeg befizetésére

(i) készpénzben került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek postai úton, az által megadott címre küldi meg,

(ii) átutalással került sor, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlára téríti meg,

5.1.5 Az ajánlattétel legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva).

5.1.5.1 A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege jegyzési eljárásban.

A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összegét (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva) vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.1.5.2 A z ajánlattétel legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege aukciós eljárásban.

Az aukciós ajánlattétel legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összegét (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva) vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.1.6 Az értékpapírok kifizetésének és kiadásának módja és határideje.

Kötvények forgalomba hozatala

A jelen Kötvényprogram keretében a Kötvények nyilvánosan hozhatók forgalomba, kizárólag névre szólóan és dematerializált formában. A dematerializált Kötvény olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás (Tpt. 49. §) vagy aukciós eljárás (Tpt. 50. §) útján.

Jegyzés az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó Befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére, aukció pedig a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek. A Magyarország területén kívül történő – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti

kiegészítése után lehetővé váló – forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatalok a forgalomba hozatal államának jogszabályaira tekintettel is, az azok által lehetővé tett eljárással történhetnek.

Kötvények forgalomba hozatalának napja

A Kibocsátó a Kötvényekről egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza (i) a tulajdonos neve kivételével a Kötvény jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét (ii) a kibocsátásról szóló döntést (iii) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét (iv) a kibocsátott Kötvények számát, névértékét, és (v) a Kibocsátó cégszerű aláírását.

Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a fenti okiratot a Kibocsátó legkésőbb a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot legkésőbb az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a Kibocsátó a forgalomba hozatalra aukciós eljárást választja, az okiratot legkésőbb az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó Kötvény mennyisége véglegessé vált. Ezt követően fenti okiratot a Kibocsátó a KELER-nél helyezi el, és egyidejűleg megbízza azt a Kötvények előállításával.

Amikor a tulajdonosnak a Kötvények kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a Kibocsátó haladéktalanul értesíti a KELER-t az allokáció eredménye alapján az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó Kötvények darabszámáról. A Kibocsátó utasítására a KELER a központi értékpapírszámlákat a fenti okirat és a Kibocsátó értesítése alapján a Kötvények jóváírásával megnyitja. A Kibocsátó, mint értékpapír-számlavezető – a KELER-nek a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja a Kötvényeket és erről a számlatulajdonost értesíti.

A Kötvény forgalomba hozatalának a napját a Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározza.

5.1.7 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalára választott módszer teljes körű bemutatása, a nyilvánosságra hozatal időpontja.

5.1.7.1 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala jegyzési eljárásban

A jegyzés eredményét (illetve részleges elfogadás esetén a jegyzési íven jelzett összeg elfogadott részéről) a Kibocsátó legkésőbb a Jegyzési időszak Zárását követő második budapesti munkanapon a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében nyilvánosságra hozza a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra. A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.

5.1.7.2 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala aukciós eljárásban

A Kibocsátó a beadott érvényes ajánlatokat az aukció napján összesíti és dönt az elfogadásukról. Az ajánlatok elfogadásáról vagy elutasításáról (illetve részleges elfogadás esetén az ajánlott összeg elfogadott részéről) a Forgalmazó legkésőbb az aukció napját követő munkanapon (budapesti idő szerint) 9:00 óráig értesíti az ajánlattevőket. Az aukció eredményét a Kibocsátó legkésőbb az aukció napját követő második munkanapon a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében nyilvánosságra hozza a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra.

5.1.8 Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése.

A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.

5.2. Forgalmazási terv és allokáció

5.2.1 Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat. Amennyiben az

ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, jelezni kell, hogy melyik ez a szelet.

5.2.1.1 Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat

5.2.1.2 Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, jelezni kell, hogy melyik ez a szelet.

Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza majd azt az információt, hogy ez melyik szelet.

5.2.2 Eljárás, amelynek keretében az értékpapírt jegyzők értesítést kapnak a számukra kiutalt mennyiségről, és tájékoztatás arról, hogy az értesítést megelőzően megkezdődhet-e a kereskedés.

5.2.2.1 Kötvények elosztása túljegyzés esetén (allokáció) jegyzési eljárásban

A vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza az esetleges aluljegyzésre, vagy túljegyzésre vonatkozó össznévérték határokat. A Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy bármely Sorozatból a meghirdetett mennyiséget meghaladóan túljegyzést fogadjon el. Bármely sorozat túljegyzése esetén a Kibocsátó dönthet az adott sorozat jegyzéseinek teljes vagy részleges elfogadásáról. Részleges elfogadás esetén allokációra kerül sor. Amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik, a következő két allokációs elv egyike alkalmazható az egyes Sorozatok esetén:

(i) Kártyaleosztásos allokáció: Jegyzések részleges elfogadása esetén, a jegyzők közötti kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes jegyzéssel rendelkező jegyzőnek minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a jegyzők között.

(ii) Magánszemélyek allokációs elsőbbsége: A magánszemély jegyzők allokációs elsőbbséget élveznek, amennyiben erről a Végleges Feltételek eltérően nem rendelkezik. Magánszemélyek jegyzésének részleges elfogadása esetén a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden érvényes jegyzéssel rendelkező magánszemély jegyző számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi magányszemély jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a magánszemély jegyzők között. Abban az esetben, ha minden magánszemély jegyző jegyzése már teljes mértékben kielégítésre került, a további, nem magánszemély jegyzők között kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes jegyzéssel rendelkező nem magánszemély jegyző számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi nem magánszemély jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek a nem magánszemély jegyzők között leosztásra.

A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra. A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.

5.2.2.2 Allokáció aukciós túlkereslet és azonos árfolyamszinten / hozamszinten tett ajánlatok esetén aukciós eljárásban

A vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza az esetleges aluljegyzésre, vagy túljegyzésre vonatkozó össznévérték határokat. Aukciós túlkereslet (túljegyzés) esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Amennyiben több Befektető nyújt be aukciós ajánlatot ugyanazon árfolyamot/hozamot megjelölve, és a Kötvények elosztásakor nem elégíthető ki valamennyi ilyen Befektető Kötvényigénylése az adott árfolyamszinten/hozamszinten (túljegyzés), akkor allokációra kerül sor, amelynek során – amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik –, a következő két allokációs elv egyike alkalmazható az egyes Sorozatok esetén:

(i) Kártyaleosztásos allokáció: A Befektetők között a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített, érvényes aukciós ajánlattal rendelkező befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a befektetők között.

(ii) Magánszemélyek allokációs elsőbbsége: A magánszemély Befektetők allokációs elsőbbséget élveznek, amennyiben a Végleges Feltételek erről eltérően nem rendelkezik. Magánszemélyek aukciós ajánlatainak részleges elfogadása esetén a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített, érvényes aukciós ajánlattal rendelkező magánszemély befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi magányszemély befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a magánszemély befektetők között. Abban az esetben, ha minden magánszemély befektető érvényes aukciós ajánlata már teljes mértékben kielégítésre került, a további, nem magánszemély befektetők között kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes aukciós ajánlattal rendelkező nem magánszemély befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi még ki nem elégített nem magánszemély befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek a még ki nem elégített nem magánszemély befektetők között leosztásra.

5.3. Árképzés

5.3.1 Az értékpapírok várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a

nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten az értékpapírt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

5.3.1.1 Az értékpapírok várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülhetnek forgalomba hozatalra. A forgalomba hozatali ár Tpt. 34. §-ának megfelelően legkésőbb a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőző napon közzétételre kerül a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt.

56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra.

Document Metadata

Table of Contents

Összevont Alaptájékoztató

Document Metadata